Gyergyószék a díszvendég Székelyföld és Budapest „randiján”
MTI – Gyergyószék települései a díszvendégei az idei Székely Fesztiválnak, amelyet a hétvégén rendeznek meg a budapesti Millenáris parkban, ahol péntektől vasárnapig kulturális programokkal, székely ételekkel, italokkal, kézműves termékekkel várják a látogatókat.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a fesztivál fővédnöke a rendezvény hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormány mindig is a Kárpát-medencei magyarságban gondolkodott, és felelősséget érzett nemcsak a magyarországi népességért, hanem azokért is, akik határon túl vallják magukat magyarnak. Hangsúlyozta: az első, 2015-ös fesztivál megszervezése jelentette az igazi kihívást. Felidézte, hogy amikor az azóta elhunyt Bajcsi István felkereste a rendezvény ötletével, még bizonytalan volt abban, hogy érdemes-e ebbe belevágni, de meggyőzte őt erről, a siker záloga a szervezők hite, komoly munkája volt. Arról beszélt, hogy az első évi 20 ezres, majd a tavalyi 30 ezres látogatószám után az idén tovább nőhet az érdeklődés, bár lassan a helyszín befogadóképességének határait feszegetik. Ez a rendezvény Székelyföld találkozása Budapesttel” – fogalmazott, hozzátéve: a fesztiválon a budapestiek és az ország más részéről ide érkezők megismerhetik Székelyföldet, hagyományait, termékeit, áruit, kultúráját, idegenforgalmi lehetőségeit és vállalkozóit, akik képesek egyre inkább versenyképes termékeket gyártani. Olyan gazdasági rendszert kell kialakítanunk, amibe természetesen illeszkedik bele egy székelyföldi, egy vajdasági vagy éppen egy kárpátaljai vállalkozó, vállalkozás – mondta Varga Mihály.
Domokos István, a fesztivál szervezője elmondta: a rendezvény gasztrokulturális jellege az idén sem változik, a három nap alatt kulturális, gasztronómiai és kézműves kiállítók jelennek meg, ők mutatják be Székelyföldet minden értékével, szépségével együtt. A kulturális programokról elmondta: minden nap egy-egy megye – Hargita, Kovászna, Maros megye – mutatja be kulturális értékeit, folyamatos programokkal jelentkezve a Millenáris park több helyszínén. Elmondta: több mint száz kézműves termelőt hívtak meg, akik mintegy 1300 terméket hoznak el a fesztiválra és a rendezvényen maguk a termelők állnak a pultok mögött. A fesztivál vendégei megismerkedhetnek a székely gasztronómia kínálatával, meg lehet kóstolni többek között a székely töltelékes káposztát, az ordás palacsintát, sajtokat, kolbászokat és a kürtős kalácsot is. Elviszik Budapestre azokat a pálinkákat is, amelyek ezer méter feletti magasságban termő vadgyümölcsökből, áfonyából, galagonyából, csipkebogyóból készültek. Kiemelte: az idén a turisztikai szempontból fontos székelyföldi helyszíneket is bemutatják a rendezvényen. Láng Zsolt II. kerületi polgármester, a fesztivál védnöke hangsúlyozta: a Millenáris park harmadszorra házigazdája a rendezvénynek, amellyel immár hagyományt teremtettek. „Bízom benne, hogy minden egyes évben még nagyobb, még szebb lesz ez a fesztivál és még szorosabbá teszi azt az együttélést, amire kárhoztatva vagyunk a Kárpát-medencében” – fogalmazott. A rendezvény védnöke még Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke és Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. A fesztiválról további információ a rendezvény honlapján érhető el. Krónika (Kolozsvár)

A régióépítő szakpolitikák szellemi háttere
A III. Székely Kongresszus értékelése
Április 19. és 21. között Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön lezajlott a III. Székely Kongresszus, a Székely Nemzeti Tanács úgy ítéli meg, hogy a rendezvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Bebizonyosodott, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nem csak az erdélyi felsőoktatásban foglal el kulcsszerepet, hanem fóruma lehet a Székelyfölddel, a régió jövőjével foglalkozó szellemi alkotó munkának. Az egyetem katedráin oktató tudósok mellé felsorakoztak az előadó pódiumokon a Székelyfölddel foglalkozó legtekintélyesebb alkotók és a pályakezdő, fiatal kutatók is.
A nagyközönség hamarosan megkapja a tudományos szervezők értékelését, és az elhangzott anyagokat is, köztük számos olyan előadás is elhangzott, amelyek alapján olyan hosszabb projektek is indíthatóak, amelyeknek a részeredményei is fontosak.
– Fontosnak tartjuk a IV. Székely Kongresszus időpontjának a kitűzését, abban a megerősített meggyőződésben, hogy létezik Székelyföldön olyan szellemi potenciál, amely megfelelő válaszokat tud adni a jövő kihívásaira, és ennek legméltóbb fóruma a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Folytatni kell a székely társadalmi valóság feltárását, azzal a felelősséggel, ahogyan a népi írók viszonyultak a magyar társadalom megoldásra váró gondjaira, mert csakis a valóság ismeretében lehet a jövő szakpolitikáit felépíteni – fogalmazott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Romániai Püspöki Konferencia: összeegyeztethetetlen a keresztény élet a mágiával
Lehetetlen összeegyeztetni a keresztény életet a mágiával – írja a Romániai Püspöki Konferencia által az Agerpres hírügynökséghez kedden eljuttatott nyilatkozatban.
„A Romániai Püspöki Konferencia szeretné felhívni a katolikus hívek figyelmét a New Age-es szekták és spiritiszta csoportosulások terjedésének veszélyére. Keresztény hangzású kifejezésekkel (pl. »krisztusi energia«), a mágia és a spiritizmus gyakorlásával egy énközpontú és kaotikus lelkiség kialakulásához vezetnek, melyben úgynevezett »angyalok« és »guruk« irányításával részesülünk az »egyetemes energiákból«, hogy »megvilágosodásban«, illetve »gyógyulásban« legyen részünk. Ezek a csoportosulások egy tartalom nélküli szinkretizmussal a kereszténység alaptételeit támadják” – fogalmaz a nyilatkozat. A dokumentum szerint a csoportosulások tévedései közül az egyik az emberi természet és az isteni kegyelem összemosása, mely tévedés gyökerei a naturalizmus tanításába nyúlnak vissza. A zsidó-keresztény személyes Isten létét tagadva teremtett dolgokat tesznek imádás tárgyává és mellőznek mindent, ami a természetfölötti és isteni. A gyakori spiritiszta áramlatok közül a Reiki különleges figyelmet érdemel, hisz a román társadalomba „nagymértékben beszivárgott” és úgy jelenik meg, mint „az orvostudomány szerves része”, amely mindenki számára elérhető – jelzi a közlemény. A hívek lelki javát szem előtt tartva felhívjuk a figyelmet arra, hogy lehetetlen a kinyilatkoztatáshoz (Szentírás, Szent Hagyomány, Tanítóhivatal) hűséges keresztény életet összeegyeztetni a mágiával – zárul a nyilatkozat. Székelyhon.ro

A földi határokat túlszárnyaló zene
Az egyébként külön-külön tevékenykedő csíkdelnei és csíkpálfalvi egyházi kórusok a kórustalálkozókon és a templombúcsúk alkalmával együtt énekelnek. Mindkét énekkar esetében az az elsődleges cél, hogy a kórustagok szeressék az Isten dicsőségére történő szolgálatot.
Csíkdelne és Csíkpálfalva kórusát 1970-ben alakította meg Antal György, a két közösség akkori kántora. Az énekkarok 1995-ig külön-külön tevékenykedtek, az év április 22-én viszont egyesített kórusként léptek fel a Felcsíki Egyházi Kórustalálkozón. Azóta is közös kórussal mutatják meg tudásukat az évente szervezett találkozókon, illetve a két falu templomának búcsúünnepén is közösen énekelnek, minden más ünnepi alkalomkor viszont külön-külön zengik a megtanult kórusműveket – számolt be a kezdetekről Antal Ildikó kántor, aki édesapjától vette át a stafétát, és vállalta el az egyházközségben a kántori feladatokat. Családias a hangulat Jelenleg a delnei énekkarban harminchatan, a pálfalvi kórusban pedig tizennégyen énekelnek. Mint azt a kórusvezető elmondta, valamikor hasonló létszámmal indult a két énekkar, az utóbbi időben viszont a pálfalvi idősebb énekesek kiálltak. Helyüket részben fiatalabbak vették át, de mindenképp szeretnének további tagokat toborozni. A delnei kórusban egy középkorú generáció énekel, akiknek már gyermekeik is csatlakoztak a csapathoz. Az sem ritka eset, hogy a nagyszülők után az unokák is beállnak a kórusba – ha azok szülei nem is tették meg. „Ezért is nagyon jó a közösségünk, mert családias – együtt vannak szülök, gyermekek, házaspárok, keresztszülők, akik mind szeretnek énekelni” – jegyezte meg mosolyogva a karvezető. Ünnepek előtt gyakorolnak Évente hat-tíz kórusművet tanul meg a két énekkar, az ünnepi alkalmak előtt heti egy-két próbát tartanak – részletezte a kántor. Elmondta azt is, mivel a tagok iskolai, illetve munkaprogramja jelentősen különbözik, csak ritkán fordul elő, hogy mindenki jelen legyen a próbákon. De amikor élesben való éneklésre kerül a sor, akkor nagyon fegyelmezettek és figyelmesek a kórustagok. Arra törekednek, hogy a lehető legjobban teljesítsenek, és teljes lélekkel bekapcsolódjanak a közös éneklésbe Isten dicsőségére és mások javára. Nemcsak a próbákon vannak együtt a tagok, hiszen rendszerint közös kirándulásokat is szerveznek, ezeket az énekesek kezdeményezik és szervezik a helyi plébános támogatásával.
Örömmel szolgálni
Az énektanár meglátása szerint az egyházi zene túlszárnyalja a földi határokat, elmélyíti a bűnbánatot, alázatosságra lelkesít és szelíddé tesz. Emiatt is törekednek úgy énekelni a műveket, hogy az mindenkinek szóljon, örömmel töltse el a lelkeket. Azt is megtudtuk, hogy nincs nagy szigorúság a felkészülések során sem, mivel az az elsődleges szempont, hogy a kórustagok szeressék az Isten dicsőségére történő szolgálatot, szeressék kórustársait és szeressenek énekelni. Kérdésünkre, hogy mi motiválja a kóristákat kifejtette, elsősorban a hitük, hiszen mindannyian templomba járó személyek, illetve a közösségbe való tartozás. Nagy segítségük a plébános A kórusok legfontosabb támogatója Csintalan László plébános, aki mind anyagilag, mind lelkileg segíti az énekkarok munkáját. Egyrészt ő biztosítja a próbákhoz a hittantermet, másrészt mivel a lelkipásztor is kántori családból származik, szükség esetén zenei tanácsokkal is ellátja a kóristákat. Emellett a delnei közbirtokosság támogatására is számíthatnak. Az általuk 2011-ben szervezett kórustalálkozón léptek fel először népviseletben a kórustagok, azelőtt fehér ingben, fekete nadrágban vagy szoknyában énekeltek az ünnepek alkalmával. Hat éve határozták el, hogy azt követően is székely ruhát öltenek ezekre az alkalmakra, más fellépő ruhán egyelőre nem is gondolkodnak – ismertette Antal Ildikó. Megjegyezte, a megfelelő felkészüléshez és a fellépésekhez is minden feltétel adott számukra.
Hasznos találkozók
Elsősorban a helyi egyházi ünnepeket teszik szebbé énekükkel, emellett pedig rendszeres résztvevőik a Felcsíki Egyházi Kórustalálkozónak. A liturgiában elsősorban a zsoltárokat, gregorián introitusokat, communiókat, miseénekeket szólaltatja meg a kar. A kántor szerint a találkozó több szempontból is fontos, egyrészt az együtt éneklés öröméért, illetve más kórusok meghallgatásáért, a tanulásért. Jó látnia, hogy most már régi ismerősökként üdvözlik egymást a különböző települések énekkarainak tagjai, illetve megtisztelik egymást azzal, hogy figyelnek a többiek éneklésére, nemcsak a saját fellépésükért vannak jelen.
Kömény Kamilla / Székelyhon.ro

Befogadó közösség családoknak és özvegyeknek
Különleges módon ünnepelték a hagyományosan anyáknak szentelt vasárnapot Nyárádtőn a református gyülekezetben: felszentelték azt az elmúlt években épített két szociális lakást, amelyben többek között gyermeküket egyedül nevelő édesanyák is laknak.
Az Erdélyi Egyházkerületben egyedülálló szociális lakásokat és annak lakóit főtiszteletű Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldotta meg. A 220 lelkes kis református közösségben kiemelkedő nap volt a vasárnapi, hiszen az elmúlt száz évben harmadszor látogatott püspök a gyülekezetbe, elsőként 75 évvel ezelőtt, amikor felszentelték a Fő út mellett levő református templomot, másodszor, amikor azt teljesen felújították 2000-ben, és most újra örömünnepre érkezett a jelenlegi elöljáró: a húsz személynek otthont adó szociális lakások felszentelésére. Igehirdetésében Kató Béla a csibéit szárnyai alá vevő, megvédő, oltalmazó kotlóhoz hasonlította az édesanyákat, akik Isten határtalan szeretetéből táplálkozva feltétel nélkül szeretik gyermekeiket. Gyülekezeteink olyan közösségek kell legyenek, ahol mindenki otthon érzi magát, s megérzi Isten feltétel nélküli szeretetét – hangsúlyozta a főtiszteletű püspök. Lőrincz István, a Marosi Református Egyházmegye esperese rövid köszöntőjében arról beszélt, hogy ahogy a nyárádtői reformátusok helyet, otthont készítettek azoknak, akiknek erre szükségük volt, úgy Jézus is helyet készít mindannyiunknak a mennyországban. A két, egyenként négy lakrészes szociális lakás felépítéséről Székely Ferenc református lelkész tartott vetített-képes beszámolót, amelyből kiderült, hogy elsőként 2009-ben a régi harangozói lakást teljesen átépítették, kibővítették és létrehoztak négy lakrészes épületet. Nagy segítséget nyújtottak az építkezésben a hollandiai nieuwegeini gyülekezet DK+ nevű csoportja, amelynek fiataljai két hétig önkénteskedtek is a munkálatok során. Az első ház gyorsan benépesült, s egyre többen érdeklődtek, hogy lesz-e újabb. A második szociális lakás terve 2015 elejére készült el, s bár nem volt meg a felépítéséhez szükséges pénzösszeg, a presbiterek nekifogtak, s kiásták az alapot. Közben a lelkész több helyre pályázott a tervvel, végül anyagi támogatást kapott a leideni Stichting De Carolusgulden alapítványtól. 2017-ben újból a DK+ csoport fiataljai önkénteskedtek a második szociális ház manzárdjának kiépítésében, s ősszel már be is költözhettek a lakók. A legidősebb lakó 83 éves, a legfiatalabb kétéves, többségük református, de van római katolikus és ortodox is. A lelkész megköszönte a presbitériumnak, hogy végig mellette állt, s támogatta a terveit, majd emlékplakettet nyújtott át a DK+ csoport jelenlevő tagjainak, illetve oklevelet Nagy Attila tervezőnek, aki minden felkérésre gyorsan és hatékonyan segítette a gyülekezetet. Az egybegyűlteket köszöntötte Kovács István, az egyházkerület diakóniai előadója is, aki példaértékűnek nevezte a szociális lakások megépítését, és hangsúlyozta: fontos, hogy az egyház a szeretetszolgálatra is erőt, időt és anyagiakat fordítson, hiszen másokon segítve tudja bizonyítani, hogy megtapasztalta Isten szeretetét és kegyelmét. Az ünnepély a két szociális lakás felszentelésével és kis szeretetvendégséggel zárult. Székelyhon.ro

Kovászna megyei prefektus: túlzott a magyar nyelv használata
Erről a prefektusi hivatal közleményben értekezik. Hogy mi minősül „túlzott” használatnak, és milyen kritériumok, esetleg törvények alapján, arra a közlemény nem tér kis, csak általánosságokat fogalmaz meg.
A Kovászna megyei prefektus, Sebastian Cucu hivatala az ET raportőrével folytatott hétfői megbeszélés után közleményben tudatta: a prefektus arra hívta fel a raportőr, Magyar Anna figyelmét, hogy a nyelvi chartának nemcsak a kisebbségi nyelvek védelmére vonatkozó részeit kell ellenőrizni. Szerinte a charta azon alapelve tiszteletben tartását is vizsgálni kell, hogy a kisebbségi nyelvek védelme, használatuk bátorítása nem történhet a hivatalos nyelv kárára.
„A raportőr asszony tájékoztatást kapott arról, hogy a Kovászna megye prefektusa által foganatosított intézkedések éppen azokra az esetekre vonatkoztak, amikor a kisebbségi nyelv túlzott használata a hivatalos nyelv kárára történt. Ez ugyanis nyilvánvalóan ellentmond mind a nemzeti törvényeknek, mind pedig a nyelvi charta alapelveinek" – áll a prefektusi hivatal közleményében.
A hivatal kizárólag román nyelvű honlapján közzétett dokumentum szerint mind a prefektus, mind a raportőr hasznosnak, és tisztázó jellegűnek találta a hétfői megbeszélést.
Mint megírtuk, Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke - aki az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának az alelnöki tisztségét is betölti - annak a jelentésnek a raportőreként érkezett a Székelyföldre, amelyet az Európa Tanács (ET) készít az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartája elfogadásának a 25. évfordulója alkalmából. Székelyföldi tapasztalatairól Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón számolt be hétfőn Sepsiszentgyörgyön.
foter.ro; itthon.ma/erdelyorszag

A közigazgatási törvény súlyos joghézagával él vissza az RMDSZ Szilágy megyében
A román közigazgatási törvényben meglévő súlyos joghézagra hívta fel a figyelmet kolozsvári sajtótájékoztatóján Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt igazgató-helyettese, valamint Sándor János, a Néppárt Benedekfalván (Szilágy megye) mandátumot szerzett, de a helyi tanács által el nem fogadott önkormányzati képviselője
Csomortányi István bevezetőjében elmondta: Sándor János a 2016-os önkormányzati választások során mandátumot szerzett, a helyi mandátumigazoló bizottság vissza is igazolta azt, de a helyi tanács (RMDSZ-PNL összefogással) az alakuló ülésen mégsem szavazta meg, s így mind a mai napig nem foglalhatta el képviselői helyét.
Mint ismeretes a 2001-ben elfogadott 215-ös törvény szabályozza a közigazgatások működését, a tanácsok megalakulását, valamint a mandátumszerzés lehetőségét. Ennek értelmében az önkormányzati tanácsnak megadott időn belül meg kell alakulnia, ezt megelőzően pedig a mandátumigazoló bizottság kell ellenőrizze, hogy a mandátumok érvényesek-e? Az említett törvény két esetben tiltja a mandátumigazolást: ha a leendő önkormányzati képviselő nem felel meg a törvényi szabályoknak, vagyis eltiltották a közügyek gyakorlásától, esetleg lakcíme megváltozott, vagy ha kiderül: a választás során csalást követett el. Sándor János esetében egyetlen ilyen tényező sem merült fel, így nem volt akadálya annak, hogy a képviselők megszavazzák mandátumát, ez azonban -politikai okokból - mégsem történt meg, a törvény pedig nem rendelkezik arról, hogy ilyen esetekben mi a teendő.
Csomortányi elmondta: a benedekfalvi képviselők döntését a Közigazgatási Bíróságon támadták meg, ahol azonban – épp arra hivatkozva, hogy a törvény nem rendelkezik arról, hogy ilyen esetekben mi a teendő – a néppártosok számára kedvezőtlen ítélet született. Ezt követően a Szilágy megyei Kormánybiztosi Hivatalhoz (prefektúrához) fordultak panaszukkal, amely megerősítette a Közigazgatási Bíróság döntését, valamint - botrányos módon - hozzátette: mivel a helyi tanácsok közigazgatási autonómiával rendelkeznek, a képviselők döntése pedig politikai akaratuk megnyilvánulásaként értelmezhető, a néppárti kereset értelmetlen. „A Kormánybiztosi Hivatal válaszát látva könnyen felmerülhet a kérdés: minek egyáltalán választásokat tartani, ha a képviselők maguk közül is választhatnának négyévente önkormányzati képviselőket . Sándor Jánost a választók hatalmazták fel arra, hogy képviselje őket a helyi tanácsban, mindebben pedig néhány helyi politikus akadályozza” – mondta Csomortányi. A Néppárt igazgató-helyettese hozzátette: a zilahi bíróság tévedett akkor, amikor azt állította, döntése másodfokon megfellebbezhető, hiszen az már első fokon jogerőssé vált, így a kolozsvári táblabíróság - ahol megfellebbezték a döntést - érdemben nem foglalkozott az üggyel.
„Ez az eset a helyi jellegű problémánál túlmutatóbb. Azt jelzi, hogy a Romániában ellenzékiként tevékenykedni kívánó képviselők bármikor ellehetetleníthetőek, valamint mindez súlyosan alkotmányellenes is, hiszen felülírja az állampolgárok arra vonatkozó jogát, hogy a választók felhatalmazásával bárki képviselő lehessen. Ugyanakkor joggal kérdezhetjük: ez lenne ahhoz az erősebb magyar képviselethez vezető út, melyet az RMDSZ előszeretettel hangoztatott a kampány során? Arra kérjük a Szövetség országos vezetését, hogy vizsgálja ki a benedekfalvi esetet és járjon közbe az ügy mihamarabbi rendezéséért” – mondta Csomortányi, majd hozzátette: hivatali visszaélés miatt még a héten feljelentést tesznek az ügyészségen, s ha a hazai bíróságoktól nem nyernek jogorvoslatot, nemzetközi fórumokon folytatják az ügyet.
Sándor János hozzászólásában elmondta: már a 2016-os kampányidőszakban is folyamatos támadások érték, sőt, egy esetben azzal is meggyanúsították, hogy szavazatszerzés reményében ételt osztott a választók között. Végül kiderült, egy hamis tanúvallomás alapján indult vizsgálat, bűncselekményre utaló jeleket pedig nem találtak.
neppart.eu; itthon.ma/erdelyorszag

NATO kémelhárító alakulatot hoznak létre Románia területén
A képviselőház egyöntetűen hagyta jóvá az államfő által megfogalmazott, NATO kémelhárító egység létrehozására vonatkozó kérést. Az indoklás szerint a 2016-os varsói NATO-csúcson leszögezett határozatok képezik a kémelhárító alakulatra vonatkozó döntés alapját. A létesítmény a bukaresti Délkeleti Többnemzetiségű Hadosztály egységeként fog működni.
Agerpres; itthon.ma/nagyvilag

Fontos információk derültek ki egyes csíkszéki régészeti lelőhelyekről
Mikortól kezdtek temetkezni Csíkban templomok belsejében, hol található az egyik legkorábbi székelyföldi pince, mikorra datálhatók a templomépítések kezdetei? Többek között erre is fényt derített az a C14-es vizsgálatsorozat, amelyet a Csíki Székely Múzeum végeztetett a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében, a debreceni Atomkiban.
A Csíki Székely Múzeum régészei által feltárt, az elmúlt tizenöt év legfontosabb régészeti ásatás leletanyagából küldtek el mintákat elemzésre a debreceni Atomki intézetbe. A tizennégy minta között volt telepről, temetőből és templomokból származó anyag. A C14-es vizsgálat alapvető célja az volt, hogy azokban az esetekben, amikor nem állapítható meg egy leletről régészeti keltezés, vagy bizonytalan az, esetleg biztos az eredmény, de egy független vizsgálat is megerősíti, akkor álljanak a csíkszeredai régészek rendelkezésére ezek az adatok – magyarázta Botár István régész. Mint mondta, volt olyan minta, amelynek a keltezése bizonyos szempontból kiábrándító volt. Ez azzal magyarázható, hogy az ásatás vagy a mosás, raktározás során a leletek keveredtek, és nem olyanok kerültek be, amelyekről azt hitték, hogy egy adott objektumból, rétegből származnak. A legtöbb lelet vizsgálata után viszont fontos és érdekes eredmények születtek.
A legkorábbi sír templombelsőben
A csíksomlyói plébániatemplomban, ahol 2002 és 2005 között végeztek kutatásokat a szakemberek, egyik sírról azt gondolták, hogy korai temetkezés történt benne. Erről viszont kiderült, hogy 1272–1392 közötti. „Ez azért nagyon fontos, mert önmagában a sír nem korai, de azáltal, hogy a templom belsejében van, szinte biztos, hogy az egyik legkorábbi sír, amit a templom belsejében ástak. A szakirodalom mindig is bizonytalan, hogy mikor kezdődtek ezek a temetkezések. Ez a sír most Csík esetében eldönti, hogy a 14. században már itt is kezdtek temetkezni templomok belsejében. Egy másik vizsgálat a csíksomlyói Fodor-kertben történt ásatásból való leletről volt, ahol alapvetően gót leletek vannak – objektumok, gödrök, házak, kemencék. De bekeveredett egy Árpád-kori gödörbe utólag egy csont. Ennek a keltezése Kr. u. 339–536 közötti. Ez azért érdekes, mert azt szokták mondani az ezzel a korral foglalkozók, hogy a gótok valamikor a hun betörés elől valamikor a negyedik század utolsó harmadában elmenekültek. Ez viszont arra utal, hogy itt emberek maradtak, az élet tovább zajlott, mert ezek a csontok a következő századokból származnak” – mutatott rá a szakember.
A feltárt legkorábbi pince
Szintén a csíksomlyói Fodor-kertből egy Árpád-kori ház mintájának a régészeti keltezését megerősítette a C14-es vizsgálat: 1164–1264 közötti. Ugyancsak ott találtak egy nagyon korai földbe mélyített, négyzetes alaprajzú épületet, egy fabélésű pincét. Ennek a keltezése is összevág a leletanyaggal, 1279–1394 közötti. Botár István úgy véli, ez Székelyföld eddig feltárt legkorábbi pincéje. „Ami különösen izgalmas, és tizenöt éve várjuk ezt az eredményt: Csíkszentmiklóson a plébániatemplom mellett zajlott kutatás, ahol találtunk olyan temetkezéseket, amelyek a gótikus periódusnál korábbi alapfal alattiak. Tehát van egy korai temetőnk, amire ráépült valamikor az Árpád-korban egy templom, és azt bővítették a gótikában. A leletek alapján valószínű volt, hogy ez egy nagyon korai dolog. Ennek a sírnak a keltezése – a csíkszentmiklósi 14-ik sír – 1039–1213 közötti. Ez most már biztos, hogy 12. századi, sőt a 11. század második fele sem kizárható. Az utóbbi időben többen kétségbe vonták azt az elképzelést, hogy a Csíki-medencében a 12. században kialakultak az első temetők, templomok. Most viszont a független C14-es vizsgálat keltezése megerősítette.
Temetkezés cintermen kívül
A régészek küldtek leletet két csíkszentmiklósi sírból is. Itt azt látták, hogy a sírok betöltésében nincs kő és habarcs, és arra gondoltak, hogy a kőépületek megjelenésénél korábbi temetkezésről van szó. Ezt meg is erősítette a C14-es vizsgálat. Valamikor a tatárjárás előtt keletkeztek ezek a sírok, az egyik 1191–1279, a másik 1151–1260 közötti. A régész rámutatott, ez azt jelenti, hogy az első kőtemplom a tatárjárás körüli, utáni időkben épült. Csíkmindszenten 2007-ben végeztek régészeti ásatásokat, akkor találtak egy sírt viszonylag távol a középkori temetőtől, a templomból. „Ez egy magasan elhelyezkedő sírbolt melléklet nélkül, tiszta betöltéssel. A kérdés az volt, hogy melyik az az időpont, amikor a középkori temető is annyira sűrűvé válik, hogy már a cintermen, a kerítésen kívül is temetkeznek. Ilyen szempontból jó adat, ez egy 1443–1521, illetve 1620 közé tehető. Volt néhány olyan keltezés is, amelyik a templomok használatát vagy a temetők használatát erősítette meg Csíkszentmihályon és Csíkmindszenten. Itt 13., 14. századi temetkezések voltak. Ezek önmagukban nem szenzációsak, mert tudjuk, hogy a 14. században a templomok állnak, de a független keltezés soha nem árt.” A Darvas Lóránt régész által vezetett csíkszentléleki ásatáson is találtak viszonylag magasan egy sekély sírgödröt, korai alapfallal. Itt is a keltezés 1044–1218 közötti. Ez a 12. századi lelet megint csak a templomépítések kezdeteire, temetők keletkezésére utal. „Most már két független lelőhely, két független régész, két független objektumnak a C14-es keltezése is ezt erősíti meg. Ezek az eredmények kutatástörténeti jelentőségűek, mert eddig is voltak leleteink, főleg településekről, falvakról, amelyek 11–12. századiak, de a szakma egy része nem akarta nekünk ezt elhinni. Most viszont teljesen egyértelmű, hogy a települések, falvak mellett már létrejöttek az első templomok is. Ez az Árpád-kornak a dereka, úgyhogy ez egy nagyon jó, izgalmas anyag – összegzett Botár István. Mint mondta, egy ilyen elemzés a régészeti ásatások költségvetésébe nem fér bele, a megyei tanács támogatásával tudták megvalósítani, a vizsgálatok húszezer lejbe kerültek.
A vizsgálatról A C14-es vizsgálat olyant természettudományos eljárás, amely a szénizotópnak a lebomlását méri. A szénnek a C14-es izotópja folyamatosan épül be az élő szervezetbe, folyamatosan rakódik le. Miután az adott szervezet – legyen az növény vagy ember – meghal, megszűnik létezni, akkor ez megáll és elkezd lebomlani. Az vizsgálat során azt nézik, hogy ez a lebomlás éppen hol tart. A csontból kollagént vonnak ki, ismerik, hogy most mennyi a szénizotópnak a mennyisége, és ennek a bomlását visszaszámolva kapják meg a keltezést – magyarázta a régész.
Péter Beáta / Székelyhon.ro

Halasztást kértek és kaptak Rádulyék jogi képviselői
Halasztottak Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester korrupciógyanús perének május 10-ei bírósági tárgyalásán. A következő időpont június 14.
A felperes Országos Korrupcióellenes Igazgatóságot (DNA) képviselő ügyész, Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos vádlottak, valamint jogi képviselőjük és a szintén Csíkszeredából érkezett tanú is megjelent a két csíkszeredai városvezető elleni per szerdai tárgyalásán a Maros Megyei Törvényszéken. A tárgyalási napot – amelynek napirendjén egyébként olyan ügyek szerepeltek, amelyben a DIICOT, a DNA és a rendőrség volt érintett – a 10.30-kor elrendelt szünettel „törte ketté” a bírónő, majd kevéssel a folytatásra kitűzött 11 óra előtt megérkeztek a per érintettjei is. Mindannyian, a délelőttről eltolt, illetve a délutánra kitűzött ügy érintettjeivel a tárgyalóterem előtti előtérben várakoztak, majd a szolgálatos rendőr jelzésére egyszerre ment be mindenki. A bírónő előre vette a csíkszeredai városvezetők ügyét, miután Ráduly és Szőke jelen levő jogi képviselője jelezte, hogy benyújtja az alpereseket képviselő kolozsvári ügyvédnek megalapozottan alátámasztott halasztási kérelmét, amelyet gyors elemzés után a bírónő jóváhagyott, és június 14-re kitűzte a következő időpontot.
Több mint két éve kezdődött
Mint ismert, 2015 áprilisában végrehajtott házkutatások után a két elöljárót őrizetbe vették, majd hatósági felügyelet alá kerültek, júniusban pedig a DNA Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A tisztségviselőket többek között azzal vádolják, hogy jogosulatlanul használták országon belüli kiszállásra a hivatali – tehát közpénzből fenntartott – gépkocsit, valamint hogy megkárosították a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget, amikor a Sapientiának megadott építkezési engedély kibocsájtásakor nem vették figyelembe az ortodox templom műemlék jellegét. Csakhogy a gépkocsiba nem tankoltak a kiszállás napján (azaz közpénzt nem költöttek saját célokra), az ortodox egyház pedig átiratban jelezte, hogy nem fogalmaznak meg igényt a városvezetőkkel szemben, tehát nincs sértett fél. A pert tavaly március óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita megyei törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat.
Gáspár Botond / Székelyhon.ro

Interaktív-táblahasználatra oktatták a szamosújvári pedagógusokat
Napjaikban az oktatásszervezés is a foci meg a politika sorsára jutott, mindenki ért hozzá, de legalább hozzászól. A rosszul értelmezett szülő-pedagógus együttműködésről, a diákok motivációjáról vagy túlterheltségéről, a tanterv korszerűségéről, illetve elavultságáról mindenki véleményt alkot és hangot is ad neki, az utcán és konferenciákon egyaránt.
S mégis vannak olyan elkötelezett pedagógusok, akik hisznek a nevelésben, a nevelhetőségben. Akik új utakat keresnek, amelyeken meg tudják szólítani a diákokat, hogy azok saját útjukat megtalálják. Ilyen pedagóguscsapat, a szamosújvári Magyar Elméleti Líceum tanári kara is, amely az elmúlt hétvégén az interaktív tábla használatát sajátította el, hiszen a digitális bennszülötteknek is nevezett generációt a klasszikus táblavázlat már nem köti le.
A Téka Alapítvány szakmai és anyagi támogatásával a budapesti StiefelEurocart Kft. munkatársa, Merényi László, tartotta a képzést. Pénteken délután a diákoknak szólt előadása a jelenlegi korszerű piaci munkaerőigényekről, és drónbemutatót is tartott. Pénteken és szombaton a tanárok ültek iskolapadba, illetve interaktív tábla és laptop elé.
Az interaktív tábla, a Wikipédia szerint olyan információs és kommunikációs technológiai eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát egy számítógéppel (és kivetítővel) úgy, hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz, szoftverében objektumokat tudunk mozgatni, illetve a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetővé válnak. Tehát megmarad a klasszikus tábla funkció is, magyarázat közben írni is lehet, de az otthoni felkészülésben mellékelhető ábra, film, hanganyag is, amely szükség szerint használható. Több apró „trükk” birtokába is jutottak a pedagógusok, az okostábla varázsdoboza vagy varázsnagyítója biztos lenyűgözi a diákokat. Minden új funkció kipróbálása után a pedagógusok a saját tantárgyukra szabhatták a táblahasználatot.
A Téka Alapítvány által, Magyarország kormányának támogatásával 2009 és 2016 között felépített, tavaly ősszel átadott Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum 17 interaktív táblával rendelkezik, egyéb laboratóriumi és oktatási eszköz mellett. A tanári kar már több csapatépítőn, képzésen vett részt, részben saját finanszírozásún, részben a Téka Alapítvány támogatásával.
Célunk folyamatosan fejlődni, nemcsak infrastruktúrában, hanem pedagógiai és szaktudásban is, hiszen az okos eszközöket a pedagógusok alkalmazzák, a munkájuk által lesz sikeres az óra, alapos a tudás.
FODOR EMŐKE / Szabadság (Kolozsvár)

Reformáció 500: erkölcsi megtisztulást kér Tőkés László
A keresztény értékek védelmére és az erkölcsi megtisztulás fontosságára hívta fel a figyelmet hétfőn Tőkés László európai parlamenti képviselő a reformáció ötszáz éves évfordulója alkalmával tartott nagyváradi sajtótájékoztatóján.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a bihari megyeszékhelyen tartandó hétvégi ünnepségek kapcsán hangsúlyozta, megtisztulásra lenne szükség, megengedhetetlennek tartja ugyanis, hogy az egyházak egyenrangú partnerség helyett behódoljanak a hatalomnak. Bár pozitívnak tartja, hogy az RMDSZ csatlakozott a Fidesz nemzetpolitikájához, de szerinte változás nélkül nem tudja teljesíteni az érdekvédelmet, úgy véli, ez Bihar megyében különösen érvényes. Tőkés olyan politikusokat említett, akik szerinte korrupcióval vádolhatók, és reményét fejezte ki, hogy sem Szabó Ödön parlamenti képviselő, sem Biró Rozália szenátor nem fog felszólalni a reformációs emlékünnepségeken. „Szerintem szégyen, hogy ilyen emberek képviselik a magyarságot” – fogalmazott Tőkés, aki „botrányosnak” és „nevetségesnek” jellemezte, hogy Biró Rozália a szenátus külügyi bizottságának elnöke lehet. Az EP-képviselő úgy vélte: a nemzetpolitikai államtitkárságnak át kellene világítania a magyarországi támogatási pénzekkel „visszaélő” romániai képviselőket. Tőkés kiállt Orbán Viktor miniszterelnök mellett, akit szerinte méltatlanul támadnak a migránspolitikája miatt. Az EP-képviselő radikális változást szorgalmaz az EU azon politikája kapcsán, amely a bevándorlók érdekeit az őshonos kissebségek érdekei elé helyezi. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke leszögezte, továbbra is partnerei maradnak a regnáló magyar kormánynak, amely védelmébe vette „a támadás alatt álló keresztény értékeket”.
Vásárhelyi-Nyemec Réka / Krónika (Kolozsvár)

Szilágyság a hagymáját is az Európai Parlamentbe vitte, mi mégsem tudunk róla – riport
Hétvégén Zilahon kerül sor az RMDSZ 13. kongresszusára - így akarja a szövetség újra felhelyezni Szilágyságot az erdélyi magyar politika és közélet porondjára. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Porcsalmi Bálint a Maszolnak adott interjújában úgy fogalmazott: Szilágyság megérdemli, hogy oda vigyék a kongresszust, hiszen erős magyar közösség él ott, és vannak nagyon jó közösségépítő példáik. Megnéztük, tényleg így van-e. Riportutunk során öt településen fordultunk meg: Kraszna, Szilágyperecsen, Szilágybagos, Kárásztelek és Kémer.
2015-ben Szilágy megyében Kraszna volt a legvagyonosabb falusi település, 20 millió lejes bevétellel - olvasom a Maszolon Pengő Zoltán kollégám anyagában.
Emiatt is kíváncsian lesek ki az autó ablakán, nézem a rendezett utcákat, a felújított hivatali épületeket, a restaurált református templomot. Hogyan sikerült mindez? - kérdezzük krasznai utunk első állomásán, a polgármesteri hivatalban Bogya Miklós polgármestertől. Hát úgy, hogy abban az évben a legtöbb uniós és kormánypénzt sikerült bevonzani a községbe - érkezik a válasz a fiatal elöljárótól.
Hozzáteszi, az önkormányzat szinte minden pénzforrási lehetőséget megpróbál kihasználni, pályáznak, amikor csak lehet. Ebben az évben csak májusig három uniós pályázatot nyújtottak be: 7,5 kilométer közösségi aszfaltút kiépítésére, 14 kilométer hegyi, mezőgazdasági ut modernizálására, a községhez tartozó település, Hosszúasszó kultúrotthonának felújítására. Szintén uniós forrásból tervezik kibővíteni a már meglévő víz- és szennyvízhálózatot.
A polgármesteri hivatal folyosóján több álláshirdetésen is megakad a szemem. Nincs Krasznán munkanélküliség? - kérdezzük Bogya Miklóstól. „Aki komoly szándékkal szeretne dolgozni, annak van lehetősége. Folyamatosan keresnek például a községben mérnököket. Van egy építkezési vállalkozásunk, amely konkrétan vadássza a környékbeli szakembereket. Sok autószerelői műhely működik, ez több családnak is megélhetést nyújt. Mire megjelenik ez az anyag, már biztosan lesz egy újabb autószerelői műhelyünk” - süti el a poént a polgármester. Hozzáteszi, a teljes képhez hozzátartozik, hogy egész Szilágy megyében nagy gond a fiatalok elvándorlása, de jó hír, hogy az adatokból úgy tűnik, nem fogy Kraszna lakossága. Krasznán a magyar lakosság számaránya 80 százalék fölötti, a községi szinten (Kraszna, Máron, Ráton és Krasznahosszúaszó) ez az arány 60 százalék.
Krasznán külön akciócsoport segíti a helyieket abban, hogy vállalkozzanak, pályázzanak. Az akciócsoport karavánokat szervez, hogy mindenhová eljussanak az információk.
A községnek külön kórháza van
Hogy a község tényleg komolyan vette az uniós, illetve kormányzati lehetőségeket, az a kórházunkon is látszik. A pontra tett 42 ágyas krasznai krónikus kórház kellemes látványt nyújt a tiszta, zöld övezetben felújított épületeivel. A kórházban belgyógyászat, járóbetegellátó és rehabilitációs központ működik, illetve egy 12 ágyas palliatív osztály, amely egyedülálló a megyében.
Nagy Erika kórházmenedzsertől azt is megtudjuk, hogy a helyiek rendszeresen adnak vért, így segítve a betegeket. A kórházmenedzser, amikor a befektetésekről faggatjuk, megkérdezi, elmondhatja-e, hogy Cseke Attila minisztersége idején kezdődtek a komoly pénzlehívások, abban az időben jelentős támogatást kaptak a felújításra: ekkor rehabilitálták a víz- és fűtési rendszert, illetve a rehabilitációs központot is ekkor tették pontra. Az utóbbi tíz évben közel egymillió eurós befektetést sikerült kieszközölni, a források nagy része uniós pénz.
A jövőbeli tervek között szerepel a termálvizes hidroterápia biztosítása a rehabilitációs központban. Az engedélyeztetés, amely nagyon nehéz procedúra, most zajlik - magyarázza Nagy Erika. Hozzáteszi, a vizet már sikerült bevezetni az épületbe, már csak az engedélyek hiányoznak.
Ha Kraszna, akkor bor
A kórházlátogatás után a Kishegynek vesszük az irányt, a polgármester, Bogya Miklós szerint egyenesen vétek lenne nem megkóstolni Kraszna vegyes fehér borát királyleányka alappal, melyet ezerfürtűvel, kevés muskotállyal, Blauburgerrel és egy kis furminttal bolondította meg. Tényleg vétek lett volna, a kolléganőm szavai magukért beszélnek:
A szőlőművelésnek a vidéken évszázados hagyománya van, nem véletlen, hogy Kraszna címerében a szőlőfürt is helyet kapott. Krasznán járja az a mondás, hogy a szőlőt két vész pusztította eddig: a filoxéra (szőlőgyökértetű) és a gengszterváltás (rendszerváltás), amikor tönkrementek a szövetkezetek, a falvak. A második vészt Kraszna is kiheverte, '90 után már nemes szőlőket telepítenek a község határában. A községben inkább a háztáji szőlőművelés zajlik, aránylag kis területeken, egyelőre még nem találtak olyan befektetőt, amely több hektáron művelné meg szőlőt, a gazdákban pedig akkora nyomot hagytak az átkos kényszerszövetkezetei, hogy egyelőre még nem tömörültek - meséli a falugazda, Vincze Sándor. A gazdák elsősorban a királyleanykával, a muskotállyal foglalkoznak, de már szőlőfajtákkal is kísérleteznek.
Festett kazettás templomban élőben közvetített istentisztelet
Hogy a szőlőművelés tényleg évszázados hagyományokra nyúlik vissza, a község központjában álló felújított református műemléktemplom kazettás mennyezete is bizonyítja. Az eredetileg katolikus templom, amelynek központi része 1380-1400 között épült gót stílusban, a fakazettás mennyezetét 1736-ban kapta, a virágdíszítések között pedig természetesen a szőlőfürt is látható. A reformáció térhódításával folyamatosan bővítették a templomot.
A templom teljes felújítása 2007-ben kezdődött el: restaurálják a kazettás mennyezetet, újratatarozzák az épületet, felújítják a padokat, bevezetik a padlófűtést, parkosítják, kicserélik a tetőt. A restaurálás 2014-ben fejeződött be a közel 3300 lelkes gyülekezet adományából. Hogy a híveknek meghálálják a nagylelkűséget, a templomot kamerákkal látták el, és az istentiszteleteket videóra veszik, hogy később az interneten is visszanézhetők legyenek.
Ha a Szilágyságban ilyen gazdag magyar települések vannak, ennyi látnivalóval, vajon miért került ki a látómezőből? - fordulunk kíváncsian vendéglátóinkhoz. A magyarországi televíziók szinte kizárólag Székelyföldre koncentrálnak, a magyarországi buszok ritkán érintik a megyét, ugyanakkor nem igazán van Szilágyságnak helyi magyar sajtója az egy szál hetilapon, a Szilágyságon kívül - jön néhány magyarázat. A szilágysági utunkat végigkísérő Szász Tamara, az megyei RMDSZ kommunikációért felelős referense hozzáteszi, dolgoznak azon, hogy legalább online felületen friss hírekkel tartsanak lépést az eseményekkel, programokkal.
A község, ahol a Nőszervezet is tevékeny
A borkóstolás után ebédelni megyünk, ott találkozunk az RMDSZ Nőszervezet krasznai elnökével, Bogya Annával. A névazonosság nem véletlen, a szervezet elnöke a polgármester felesége. „Csakhogy én sokkal hamarabb voltam a nőszervezet elnöke, mint a férjem polgármester” - jegyzi meg viccesen. Bogya Miklós 2016-ban lett a község elöljárója, a nőszervezet pedig már négy éve működik a községben. A szervezet munkájának fő irányát az jótékonykodási akciók jelentik, lelkes és aktív csapat dolgozik azon, hogy akit lehet, felkaroljanak - tudjuk meg.
A nőszervezet munkája négy évvel ezelőtt startolt a Mosolygós karácsonyi vásárral, amely több száz embert megmozgató rendezvénnyé nőtte ki magát. A programok között bálok, gyerekprogramok is szerepelnek, és csaknem minden rendezvény bevételét jótékony célokra fordítják. „Négy év alatt több mint száz családot tudtuk egy kicsit megsegíteni. A legnagyobb sikerünk az volt, amikor sikerült teljesen lecserélni egy egész háztetőt. A házban egy egyedülálló édesanya lakik beteg gyermekével. Azóta is nagyon hálásak” - meséli.
Ebben a pillanatban látjuk elérkezettnek az időt, hogy megkérdezzük, mit csinálnak a nők a Krasznai Férfiak Napján. https://www.facebook.com/krasznacrasna/?ref=bookmarks „Pihennek. Mivel a férfiak napját általában karácsony és szilveszter között tartják, a nők ezen a napon pihenik a fáradalmakat” - mondja visszafogottan Bogya Anna.
Ahol a hagymával Giunness-rekordot döntöttek
Kraszna után Szilágyperecsen a következő állomásunk. Ahogy begördülünk az autóval a takaros községbe, feltűnően sok hagymaárust pillantunk meg. A gazdák, gazdasszonyok a házuk előtt értékesítik a zöld- illetve a felfont száraz hagymát. Oda is sietünk az első gazdasszonyhoz.
„A mi hagymánk nagyon híres, mert nem csípős - mondja büszkén Kerezsi Mária. - A hagymánkkal a rekordok könyvébe is bekerültünk. Felfontuk a hagymát hosszan, itt ni, a főúton. Itt volt a televízió, a sajtó, nagy városokból is jöttek, hogy lássák, Brassóból, Konstancáról, Kolozsvárról, mondhatom, hogy egész Romániából jöttek a hagymafesztiválra. Az iskolánk udvarán van is egy nagy hagymaszobor".
A rövid ízelítő után sietünk a polgármesterhez, Bonchidai Csabához, hogy megtudjuk, mikor és hogyan került be a község a Rekordok Könyvébe, és ha ilyen mozgalmas itt a hagymafesztivál, vajon mit tartogatnak az idei kiadásra. Útközben viszont újabb meglepetés ér: Bagoly Rebeka tanítónő beinvitál a saját kertjébe, hogy megtudjuk, hogyan művelik meg a híres perecseni hagymát. Hát így:
Bagoly Rebekától megtudjuk, kétféle hagymával foglalkoznak Perecsenben: az édes hagymával, amelyet palántából nevelnek, és a csípősebb fajtával, amelyet dughagymából nyernek. A hagyma értékesítése egyelőre kis tétekben történik, a környékbeli nagyvárosok piacaira viszik ki a helyiek a háztáji termesztésből megmaradt fejeket. Mivel itt sem tömörültek a gazdák szövetkezetekbe, az olcsó külföldi hagyma kezdi kiszorítani a perecseni csemegét. „A városiak megveszik az olcsó, külföldi hagymát. Nem hiszik el, hogy a külföldi nem olyan finom, nem olyan egészséges, mint a perecseni. Sok perecseni emiatt kezd lemondani arról, hogy hagymát műveljen” - hívja fel a figyelmet a tanítónő.
Úgy nem válhatunk egy a vendéglátóinktól, hogy ne kérjünk el néhány helyi, hagymás étel receptjét. Íme:
A perecseniek előszeretettel esznek előételként hagymakarikát párolva, de a hagymapogácsa is népszerű, elkészítése nagyon hasonlít a krumpli-, illetve a tepertős pogácsához. A hagymaleves elkészítése a hagyma megtisztításával kezdődik, ezeket beletesszük egy fazékba, és jól megfőzzük. A léhez tojást és tejet adunk, kihabarjuk, és így tálaljuk. Egy másik különlegesség a sült hagyma tojással és sok szalonnával. A zöldhagymás pogácsa hasonlít a hagyományos hagymapogácsához, annyi különbséggel, hogy a hagyma szára is belekerül a kelt tésztába, amelyet aztán betesznek a sütőbe. Rengeteg hagymát használnak a bográcsoshoz is. A savanyúságok szintén elképzelhetetlenek hagyma nélkül.
Winker Gyulát is provokálták
Miután kapunk ajándékba egy öl zöldhagymát Bagoly Rebeka ágyásából, a polgármesteri hivatalba sietünk. Bonchidai Csaba polgármester azzal fogad, hogy közli, megpróbálták elérni, hogy oltalom alatt álló eredet-megjelölést kapjon a perecseni hagyma az Európai Unióban, nem sok sikerrel. A polgármester úgy tájékoztat, a gondot az jelentette, hogy az eredeti faj a maga speciális tulajdonságaival eltűnt, mivel a magok keveredtek. Így stratégiát váltottak, és a kolozsvári agronómiai egyetemmel karöltve azon dolgoznak, hogy a hagyma oltalom alatt álló földrajzi jelzést kapjon. Ezt az elöljáró megítélése szerint másfél éven belül el is tudják majd érni. Amennyiben erre sor kerülne, rögtön könnyebben menne a csemege értékesítése.
Felelevenítette, hogy Szilágyperecsenben az első hagymafesztivált 2007-ben szervezték meg, és nem kis attrakcióval robbantottak: a helyi termesztők egy 45 ezer hagymából álló, 4 518 méter hosszúságú koszorút fontak, a fonat szó szerint behálózta a település utcáit - ezzel Szilágyperecsen bekerült a Rekordok Könyvébe. A rekordállítás nem állt meg itt: a teleülésen álló hat méter magas hagymaemlékmű szintén világrekordnak számít. Tavaly a hagymafesztiválon újabb rekordkísérlet zajlott: több mint 1500 személy egyszerre sütött nyárson szalonnát, amihez hagyma is járt.
„Idén leállunk az ilyen kísérletezéssel, de az őszi hagymafesztiválra azért tartogatunk meglepetést - mondja a polgármester. Parasztolimpiát akarunk szervezni, ha már Budapesten leszavazták az olimpia megszervezésének lehetőségét. Tehát parasztolimpiával próbálkozunk idén, de nem bunkóknak”. Bonchidai Csabát már nem tudjuk meggyőzni arról, hogy többet is eláruljon a parasztolimpiáról, így csak abban reménykedünk, hogy sikerül elmennünk az eseményre.
Mielőtt zárnánk a beszélgetést, megkérjük a polgármestert, mesélje el, hogyan került az Európai Parlamentbe a perecseni hagyma: „A 2010-es EP-kampányban azzal provokáltuk Winkler Gyula képviselőt és jelöltet, hogy megkérdeztük, mit ígér Szilágyságnak, ha sikeres lesz a kampány. Ő erre azzal válaszolt, ha fel tudunk mutatni valamit Szilágyságról, szívesen várnak Brüsszelbe. Éltünk is a lehetőséggel, és úgy döntöttünk: megismertetjük Brüsszelt a hagymás étkekkel, a népviseletünkkel és a népzenénkkel. Előkerültek tehát a régi abroszok, és a szilágysági népviseletbe öltött hölgyek szilágysági népzenére kínálták a szilágysági étkeket”.
Búcsúzóként a polgármester elmondja, a fenti akciók célja az, hogy mindenki érezze jól magát Perecsenben, és értékelje a helyit. „Nem elég most már az, hogy elmondjuk a fiataljainknak, ha ki is mentetek külföldre, gyertek haza. Bizonyítanunk is kell, értelmet kell adni, hogy miért jöjjenek haza. Csupán azzal a lelki beszéddel, hogy ne hagyjátok a szülőföldet, nem fogjuk elérni a célunkat, ha nem próbálunk az életkörülményeken javítani, hogy itthon érezzék magukat a fiatalok” - mondja a polgármester.
Oborocea Mónika / maszol.ro

Trianon, Ferenc pápa, magyar állampolgárság és Szász Jenő is szóba került Semjén meghallgatásán
A Nemzeti összetartozás bizottságának tegnapi ülésén került sor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter úr éves meghallgatására. A meghallgatáson, illetve az utána következő vitán szóba került a CEU és Soros György is, de beszéltek Trianonról, a magyar állampolgárságról, Ferenc pápa romániai látogatásáról, Szász Jenő pénznyelő intézetéről és sok egyéb másról is.
Meglesz az egymillió honosított magyar állampolgár
Eddig 835 ezren tettek állampolgársági esküt, 115 ezer polgár esetében állapították meg az állampolgárságot, s 30 ezer elutasító határozat született, főként a nyelvtudás hiánya miatt. Semjén megerősítette, hogy a ciklus végéig meglesz az egymillió új állampolgár.
Tudatos gazdasági támogatás és demográfiai program az erdélyi magyaroknak is?
A határon túli magyarság támogatásának rendszere teljes mértékben felállt, minden eleme működik - jelentette ki Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes a külhoni magyarság előre kiszámítható, tudatos gazdasági támogatásáról beszélt, amely területen a támogatás 2009-ben 9 milliárd volt, tavaly 89 milliárdra nőtt.
Egységes demográfiai program készül, s minden lehetséges kezdeményezésbe a külhoni magyarságot is bevonják. Első lépés az anyasági támogatás, ami a külhoni magyar állampolgárokra is ugyanúgy vonatkozik.
Autonómia
Az autonómia kérdéséről Semjén elmondta: ami más nemzeteket megillet az unióban, az megillet minket is. Megjegyezte: ahol az autonómia megvalósult, ott az utódállamok is jól jártak és profitáltak belőle.
RMDSZ, MPP, Néppárt
Kis vita alakult ki Semjén és a jobbikos Szávay között a külhoni magyar pártok támogatásával kapcsolatosan. Semjén Zsolt a magyar-magyar összefogás melletti érvelésben az RMDSZ és az MPP összefogását számszerűsíthető eredménnyel járó fordulatnak nevezte.
Szávay István szerint a Jobbik sajnálattal vegyes felháborodással szemléli az egyedüli autonomista Erdélyi Magyar Néppárt tenni akaró tagságának lassú reményvesztését a Fidesz-RMDSZ kiegyezés után. Semjén Zsolt erre mindössze annyit válaszolt, hogy elfogadhatatlannak tartja Tőkés László vagy Toró T. Tibor nyilatkozatait, amiben arra hívták fel figyelmet, hogy indokolatlan az a vészharangkongatás, mely szerint ha nincs meg a romániai magyar pártok összefogása, akkor kiesik a parlamentből az RMDSZ. Szerinte igenis mindenkinek össze kell fognia, aki nem ezt teszi, az veszélyezteti helyben a magyar nemzeti érdeket.
Csak remélni tudom, hogy mindez nem az EMNP-nek szánt üzenet, miszerint vagy beálltok a sorba, vagy nem támogatunk többé benneteket – jelentette ki Szávay.
Trianon
A Jobbik felhívta Semjén Zsolt figyelmét arra, hogy 2018-ra az egész nyugati világot el fogja árasztani a Trianon pozitív mivoltát hangsúlyozó román propaganda, amire a magyar államnak elsősorban az erdélyi magyarság pszichikai védelme érdekében idejében fel kell készülnie. Semjén Zsolt azonban válaszában bár igazat adott Szávaynak és a gyulafehérvári ígérvények román fél részéről történő betartását hangsúlyozta, konkrétumokat a felkészülés kapcsán mégsem mondott.
L. Simon László fideszes képviselő a közelgő évfordulóra tekintettel Trianon múzeum létesítését vetette fel, amelyet Semjén Zsolt támogathatónak tartott.
Ferenc pápa Romániában
Ferenc pápa tervezett romániai látogatásával kapcsolatban elhangzott, hogy arra várhatóan nem fog sor kerülni 2019-ig, de ha ez mégis így lesz, a magyar kormány pedig gőzerővel dolgozik azon, hogy a pápa ellátogasson erdélyi híveihez is. Szávay István szerint, ha a románoknak sikerül összekötnie valamiképp a Szentatya látogatását valamiféle Nagy-Románia kampánnyal, az beláthatatlan következményekkel járna az erdélyi római katolikus magyar hívekre nézve.
CEU, Soros György
A Jobbik az elmúlt hetekben többször kifogásolta azt a gyakorlatot, amely által egy nap alatt hoztak jogszabályt a CEU ellehetetlenítése érdekében, majd a külföldről támogatást kapó civil szervezetek következtek, amivel a teljes magyarországi civil szférát megbéníthatják.
A Jobbik kritikájának egyik legfontosabb pontja az volt, hogy ezáltal a kormány a magyarellenes erők céltáblájává teszi a határon túli magyar egyetemeket és a teljes külhoni civil szférát. Victor Ponta volt román kormányfő és Robert Fico szlovák miniszterelnök már fel is vetette egy, a magyarhoz hasonló jogszabály megalkotását, előbbi a romániai egyetemek, utóbbi a szlovákiai civil szervezetek kapcsán.
Semjén szerint azonban e felvetések nem a magyarság ellen, hanem Soros György megállítására fogalmazódtak meg. A Jobbik attól fél, hogy a végén a szomszédos államok kormányai a választások közeledtével inkább a régi, és még Sorosnál is jobban működő magyarkártyához nyúlnak majd, és a külhoni magyarság ellen használják fel e Magyarországon elfogadott törvényeket.
Szász Jenő
A Szász Jenő-féle pénznyelő kamuintézet, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) kapcsán az iránt érdeklődött Szávay, hogy adott-e a kormánynak bármiféle tanácsot az utóbbi időben stratégiai kérdésekben. Erre senki nem válaszolt. itthon.ma/karpatmedence

Magyarország ideiglenesen felfüggesztette a szisztematikus határellenőrzést
MTI - A magyar kormány ideiglenesen felfüggeszti a szisztematikus határellenőrzésről szóló uniós rendelet alkalmazását – nyilatkozta a budapesti Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden az MTI-nek. A Magyar Közlönyben kedd este meg is jelent az erről szóló kormányhatározat, így hatályossá vált.
Kontrát Károly közölte: az intézkedés miatt többórás várakozás alakult ki egyes határszakaszokon, és félő, hogy a nyári időszakban a várakozás ideje megsokszorozódhat. Hozzátette: a kormány ezért szükségesnek látja a szisztematikus határellenőrzés ideiglenes felfüggesztését, helyette célzott határellenőrzést vezet be. „Magyarországnak kezdettől voltak fenntartásai a jogszabállyal, a gyakorlati működésével kapcsolatban, és az elmúlt heteket tesztüzemnek tekintette" – mondta Kontrát Károly. Az államtitkár hozzátette, az illegális bevándorlás Európa legfontosabb vívmányait, így a schengeni rendszert és az uniós állampolgárok szabad mozgását veszélyezteti. Kontrát Károly azt is mondta, hogy a kormány szerint Brüsszelnek nem az uniós állampolgárok „vegzálásával", hanem az illegális bevándorlók megállításával, ellenőrzésével és a terroristák felkutatásával kellene elsősorban foglalkoznia. Az Európai Unió Tanácsa április elejétől vezette be a kötelező szisztematikus határellenőrzést, amelynek értelmében minden uniós és harmadik országbeli állampolgárt kötelezően ellenőrizni kell a schengeni határokon való ki- és belépésnél. A határozatban az is szerepel, hogy a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy ne végezzék el a szisztematikus ellenőrzéseket, ha kockázatelemzéssel alá tudják támasztani, hogy az ellenőrzés könnyítése nem okozna biztonsági kockázatot. Az április elején hatályba lépett szigorítás miatt az EU-csatlakozás előtti éveket idéző sorok alakultak ki a román–magyar határátkelőknél, ahol a várakozási idő sok esetben meghaladta a három órát is a személygépkocsik esetében. A szisztematikus ellenőrzés rendkívül megkeserítette az országhatáron rendszeresen átkelők életét, akik emiatt internetes aláírásgyűjtést indítottak az intézkedés felfüggesztése érdekében. Krónika (Kolozsvár)

Ma is feladat az anyanyelv karbantartása (25 éves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége)
Amennyiben a nyelv olyan, mint a levegő és a friss ivóvíz, akkor nem kell foglalkozni vele, de amint változik a környezete, és a spontán beszéd, valamint az irodalmi nyelv mellett más formák is megjelennek, mint napjainkban az elektronikus nyelv, foglalkozni kell vele – véli Péntek János nyelvészprofesszor. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége elnökével a szervezet fennállásának huszonötödik évfordulóját ünneplő hétvégi háromnapos kézdivásárhelyi rendezvénysorozat alkalmából beszélgettünk.
Fontos, hogy abban a sokféle helyzetben, ahol használjuk anyanyelvünket, legyen iránymutató az adott nyelvi minta, ami megjelenik a nyilvánosságban és az oktatásban – hangsúlyozza Péntek János kolozsvári egyetemi tanár. Szerinte a nyelv első változatát, amit mindenki a családban tanul meg, nem kell levetkőzni, nem kell elhagyni, de az élethelyzetek megkívánják a nyelv további építését, gyarapítását. Úgy véli, nagy hiányosságok vannak az oktatás terén, ami a felmérésekből is kiderül, baj van a szövegértéssel, a szakoktatásban pedig nincsenek magyar nyelvű tankönyvek, a magyar diákok a szakkifejezéseket nem anyanyelvükön sajátítják el. A nyelvészprofesszor szerint az oktatási anyagok összeállítása mögött nincs kellő szakmai háttér, bár az AESZ és az Erdélyi Tankönyvtanács felajánlotta együttműködését az oktatási minisztériumnak, tankönyv-pályáztatóknak, szerkesztőknek, szerzőknek, ezt a szakmai támogatást nagyon ritkán igénylik. Nem ezen múlik minden, de talán többet lehetne tenni akkor, ha megvolna ez az együttműködés – véli Péntek János.
A szervezet negyedszázados működésének eredményeként az AESZ elnöke kiemelte, nagyon fontosnak tartja, hogy ma már Kárpát-medencei anyanyelvi mozgalomról lehet beszélni, amelyben a szervezetnek közvetítő és kiegyensúlyozó szerepe volt, és ez a kapcsolat nem csak közös rendezvényekről és anyanyelvi versenyekről szól, hanem a közös szakmai munkáról is. A magyar nyelv napja alkalmából szervezett kézdivásárhelyi rendezvénysorozat nem csak az AESZ fennállásának huszonötödik évfordulója okán kiemelt esemény Háromszék nyelvőrző térképén, hanem az alkalomból tartják a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt is, kiállítást rendeznek a 425 éve megjelent vizsolyi biblia történetéből, előadások hangzanak el a reformáció és jelentősége Erdély magyar nyelvűségében témakörben, valamint kiosztják a Sütő András Nyelvőrzés-díjat, valamint a Tüzes Bálint-díjat.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Berecki Harangszó 17. évkönyve
A napokban jelent meg Balogh András, a berecki művelődési központ nyugalmazott igazgatója főszerkesztésében és Ferentzi László ny. iskolaigazgató társszerkesztésében a Berecki Harangszó tizenhetedik, százhatvannégy oldalas évkönyve, mely Háromszéken páratlan a maga nemében, hiszen a berecki az egyetlen művelődési ház megyénkben, mely évről évre az önkormányzat anyagi támogatásával saját évkönyvet jelentet meg. A kiadványból ezúttal sem hiányzik a múlt év képes világi és egyházi eseménykrónikája, az ünnepeinkről szóló írások és a 2016-ban elhunyt bereckiek nekrológjai, de szépirodalmi és helytörténeti anyagok is helyet kaptak benne. Az évkönyv végén színes képregény örökíti meg az ágyúöntő Gábor Áron alakját. (iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Alkotmányos az anyanyelvhasználat
Nem sérti a román alkotmányt az a törvénymódosítás, amely a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi a kórházakat és szociális egészségügyi intézményeket ott, ahol jelentős számú kisebbségi közösség él – állapította meg egyhangúlag az alkotmánybíróság tegnapi ülésén. A törvénytervezet azokon a településeken követeli meg az egészségügyi intézményektől a kisebbség nyelvét beszélő dolgozók alkalmazását, ahol legalább ötezer lakos egy kisebbségi közösséghez tartozik, vagy ahol egy adott kisebbség a lakosság legalább húsz százalékát teszi ki.
A jogszabály ügyében a jobbközép ellenzéki pártok kértek normakontrollt azt követően, hogy előzőleg a képviselőházban maguk is megszavazták az RMDSZ által kezdeményezett módosítást. Az óvásban arra hivatkoztak, hogy a jogszabály szerintük nem biztosította volna a törvény előtti egyenlőséget a társadalomban. A Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség és a Népi Mozgalom Pártja 124 képviselőjének másik kifogása az volt, hogy a törvénymódosítás többletköltségeket ró az önkormányzatokra anélkül, hogy gondoskodna a finanszírozási forrásokról.
Az RMDSZ tegnapi hírlevelében üdvözölte az alkotmánybíróság döntését, amely a szövetség szerint egyértelművé tette, hogy a törvénytervezet nem kirekesztő, és biztosítja a törvény előtti egyenlőséget. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint az ellenzéki pártok pálfordulása versenyfutás volt a kisebbségellenességben, azt bizonyította, hogy a nyitottság, a kisebbségek iránti tisztelet – amelyet képviselőik gyakorta emlegetnek szólamok szintjén – mindmáig nem érvényesül törekvéseikben. „Az eset jó alkalom volt arra, hogy ismét bebizonyítsa a magyar embereknek, hogy a közösségünket érintő kérdésekben csakis magunkra számíthatunk! Az RMDSZ-nek pedig csak egyetlenegy szövetségese lehet: az erdélyi magyarság” – jelentette ki Kelemen Hunor. A taláros testület döntését követően a kórházi anyanyelvhasználatról szóló törvénymódosítás hatályba lépéséhez már csak Klaus Iohannis román államfő aláírására van szükség. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Meghívták a pápát Balázsfalvára
Lucian bíboros hivatalosan meghívta jövőre Balázsfalvára, a görögkatolikusok romániai központjába Ferenc pápát. „A hivatalos meghívó a szinódus, azaz az összes püspök nevében történt.
Fontos lenne számunkra, hogy eljöjjön, mert a katolikus egyház korábbi vezetőjének romániai látogatása alkalmával nem került sor hasonló eseményre” – közölte a balázsfalvi görög katolikus nagyérsekség Claudiu nevű püspöke, aki abban reménykedik, hogy 2018-ban maga a pápa celebrálja azt a szentmisét, amelyen boldoggá avatnak hét mártír püspököt. A múlt héten Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek is bizakodónak mutatkozott a pápa jövő évi romániai látogatását illetően. II. János Pál pápa 1999-ben látogatott Romániába. Ez volt az első eset, hogy a katolikus egyház vezetője Romániába, egy többségében ortodox országba jött. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Váratnak magukra a háromnyelvű kolozsvári helységnévtáblák
Úgy tűnik, hogy az európai őshonos kisebbségek jogaiért küzdő ernyőszervezet, a FUEN jövő héten kezdődő kolozsvári kongresszusáig nem kerülnek ki a már több mint egy hónapja végleges és visszavonhatatlan bírósági ítéletben rögzített háromnyelvű helységnévtáblák. Ennek kapcsán az igen rangos európai szintű rendezvényen felszólaló polgármestertől azt próbáltuk megkérdezni – sikertelenül –, hogyan történhet meg, hogy a törvény által előírt 30 napon belül nem sikerült dűlőre vinni a dolgot, holott a szükséges iratok nagy részét éppen az általa vezetett intézménynek kell kibocsátania. Ugyanakkor arra lettünk volna kíváncsiak, számára vajon nem visszás, hogy szót kap a kisebbségek jogaiért küzdő nemzetközi szervezet rendezvényének ünnepélyes megnyitóján, holott egy hónap alatt nem volt képes kihelyezni a háromnyelvű helységnévtáblákat? Az ügyben viszont megszólalt Oláh Emese, Szőcs Izabella és Sándor, Vincze Lóránt és Bethlendi András.
Bár számításaink szerint tegnap lejárt a határidő a háromnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére, egyelőre minden jel arra mutat, Emil Boc polgármester nem hajlandó eleget tenni a végleges és visszavonhatatlan bírósági ítélet kitételeinek. Az elöljáró április 7-én, pénteken rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be, hogy nem szándékszik élni a fellebbezésre vonatkozó törvényes jogával, így a fellebbezési határidő lejártától (április 10., hétfő) számított 30 napon belül ki kellett volna helyeznie a román, magyar és német nyelvű feliratokat a város bejáratainál. Bár a városvezető jövő héten, pontosabban május 18-án, csütörtökön felszólal a FUEN kolozsvári kongresszusán, minden valószínűség szerint az európai őshonos kisebbségek jogaiért küzdő ernyőszervezet nemzetközi értekezletéig nem lesznek többnyelvű helységnévtáblák Kolozsváron. Egyesek szerint ez minimum visszás helyzetet teremt, mások pedig úgy ítélik meg: ez a szó szoros értelmében blamázs az egész helyhatóság számára és a városházának a jogállamról alkotott véleményére nézve.
Az ügy kapcsán lapunknak nyilatkozva Oláh Emese alpolgármester elmondta: egyelőre az engedélyeztetési folyamat zajlik. A román nyelvű sajtónak április végén kifejtette: egy-másfél hónap leforgása alatt az önkormányzat eleget tesz a bírósági ítéletben foglaltaknak. „Ez egy nagy lépés a közösségünk számára” – fogalmazott.
Minority Rights: türelmi időben Emil Boc
Bár közigazgatási bíróságok működését szabályozó, 2004-ben elfogadott 554-es számú törvény harminc napban állapítja meg az önkormányzatokra vonatkozó végleges és visszavonhatatlan, illetve írásban megindokolt és kiközölt bírósági ítéletek végrehajtási határidejét, Szőcs Izabella, a magyar közösség jogaiért harcoló és a számunkra kedvező eredményt elért Minority Rights Egyesület képviselője „türelmi időt” adna Emil Bocnak. – A jogszabály szerint amennyiben a fellebbezési határidő lejárta után eltelik 30 nap, a felperes kérheti a közigazgatási bírság kirovását. Az imént említett törvény értelmében ezzel a közigazgatási egység vezetője vagy a kötelezett személy büntethető. A bírság a bruttó minimálbér 20 százaléka, azaz 290 lej. Egyelőre úgynevezett türelmi időt szavaztunk meg neki, de amennyiben a FUEN-kongresszusig nem intézkedik, akkor a kényszervégrehajtás mellett dönthetünk – nyilatkozta Szőcs Izabella.
Forrásaink szerint a közigazgatási bírságot nem egy alkalommal, hanem minden egyes késedelmi napra szabhatja meg a bíróság, amennyiben a felperes ilyen igénnyel fordul hozzá.
Komikusnak tartja a helyzetet Szőcs Sándor. A Minority Rights Egyesület vezetője a Szabadságnak azt mondta: vicces, hogy környezetvédelmi engedély szükséges a helységnévtáblák kihelyezésére, holott azok semmivel sem szennyezik többel a természetet, mint a meglévők. – Építkezési engedély?! Tulajdonképpen a régiek lecseréléséről van szó. A bürokratikus útvesztőket több más esetben is tapasztaltuk, a polgárok ennek a szenvedő alanyai. Egyenesen nevetséges, hogy az önkormányzat nem tudja házon belül elintézni azokat az engedélyeket, jóváhagyásokat, dokumentumokat, amelyeket éppen neki kell kiállítania. Olyan ez, mintha az általam vezetett ügyvédi irodát köteleznék valamire, s nem vagyok képes felszólítani saját magamat, hogy bocsássam ki az iratot – élcelődött a kolozsvári ügyvéd.
Vincze Lóránt: érdeklődünk a polgármesternél
Vajon mi okból nem sikerült még kihelyezni a háromnyelvű helységnévtáblákat Kolozsváron? – tette fel lapunk megkeresésére a retorikus kérdést Vincze Lóránt. A FUEN elnöke értésünkre adta: szép gesztus lenne, ha a polgármester érvényt szerezne a bírósági ítéletnek a jövő héten kezdődő magas rangú nemzetközi kisebbségvédelmi konferencia megnyitójáig. – Nem tudom, mi húzódik meg a háttérben. Lehet, technikai okok akadályozzák a folyamatot, lehet, közbeszerzési eljárás szükséges, s ha igen, akkor ez több mint harminc nap. A táblák ügye addig nincs megoldva, ameddig fizikailag nem kerülnek a település bejárataihoz. Az ítélet és az indoklás nem megfellebbezése egy jó szándékú döntés, üdvözlendő lépés, de csak akkor mondhatjuk, hogy pont került ennek az ügynek a végére, amikor a megcsillannak a napfényben a helységnévtáblák – fogalmazott az elnök.
A FUEN magas rangú tisztségviselője hangsúlyozta: szerinte mindenképpen előrelépés az, hogy Boc nem fellebbezte meg a magyar közösség számára kedvező ítéletet. – Ki kell helyezni a táblákat, ez egyértelmű – szögezte le. Hozzátette: amennyiben a külföldi vendégek érdeklődnek az ügy iránt, tájékoztatják őket a részletekről, mi több, Boctól meg fogják kérdezni, mi a helyzet.
Kivár a Musai-Muszáj
Az igen látványos és figyelemfelkeltő akciói miatt Emil Boc döntésének meghozatalában meghatározó szerepet játszó civil akciócsoport egyelőre a „jóhiszeműség vélelmével” előlegezi meg a polgármestert.
– Emlékezetem szerint az április eleji sajtótájékoztatóján a polgármester egy-másfél hónapot mondott a kivitelezés kapcsán. Hogy a törvény maximum harmincat mond? Még alakulhat a dolog. Egyelőre semmilyen akcióval nem készülünk – jelentette ki Bethlendi András, a mozgalom frontembere.
Megfigyelők szerint amennyiben a városvezető valóban nem szerez érvényt a végleges és visszavonhatatlan bírósági ítéletnek, éppen a FUEN-kongresszus az alkalom, amely teret biztosít Emil Boc határozott és erélyes számonkérésére, és a törvények tiszteletére és betartására vonatkozó jogállam intézményei és jogszabályai által megszabott határidők betartásának felrovására.
Kiss Olivér / Szabadság (Kolozsvár)

Míves Sarokban Ambrus Emese kerámiáival
Hetente más-más mester tart „nyílt napot” a tervek szerint az Erdélyi Kézmíves Céh kolozsvári főtéri irodájában (Főtér 27. szám). Elsőként Ambrus Emese álomszínű kerámiáit csodálhattuk meg a Filstich–Kemény-ház udvarán megterített asztalon tegnap. Ugyan ezúttal az időhiány miatt a workshop elmaradt, de Molnár Attila, a céh elnöke azt ígéri: alkalmanként műhelymunka is lesz majd. Így a betérők reggel 10-től délután 6-ig nemcsak vásárolhatnak a portékákból, hanem kicsit bele is kóstolhatnak abba, milyen lenne, ha felcsapnának szövőnőnek, fafaragónak, fazekasnak, bőrdíszművesnek. Ambrus Emesével a hűvös széltől védett udvaron, festett székeken üldögélve beszélgettünk a szikrázó napsütésben egy kicsikét színekről, Kerekerdőről, színészetről, filmezésről, vásárokról, fesztiválokról. Hivatalosan is megnyílt tehát a Míves Sarok!
Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh elnöke elmondta, a jelentkezések függvényében nyit majd hetente vagy ritkábban a Míves Sarok, ahova inkább egyedi munkák alkotóit, kiforrott, saját stílussal rendelkezőket szeretnének meghívni. Júniusban egy ólomüvegkészítőt várnak, aki workshopot, műhelymunkát is szervez gyerekeknek. A soron következő Míves Sarok napok részleteit az Erdélyi Kézmíves Céh közösségi oldalán követhetjük. Az első „házigazda” Ambrus Emese kerámiafestő volt.
Korondi rajongó
A családban nem voltak hozzá hasonló érdeklődésűek, de Ambrus Emese már gyermekkorában nagyon szeretett rajzolni, agyagozni, rendszeresen kijárt az udvarhelyi Kerekerdőre, a patakból szedte ki az agyagot. Időnként el kellett őt vinni a közeli Korondra, mert ahogy mondja „körbe kellett rajongjam a vázákat”. Egyenes út vezetett a képzőművészeti iskolába, majd érettségi után ott állt a nagy döntés előtt: képzőművészet vagy színészet? A színház nyert, akkor a kézműveskedés kissé háttérbe szorult, de a rajzolás soha nem kopott ki az életéből. Főiskola után a Kolozsvári Magyar Színházba szerződött, és akkor úgy alakult, hogy volt ideje újra rátalálni a kerámiára. Akkoriban mindent elővett, fát, anyagot, de festett ruhát is, dekorált panzióban ablaküveget.
Mintegy tíz éve történt, hogy munka nélkül maradt, így aztán rákényszerült komolyabban a kerámiával foglalkozni. – Úgy gondoltam, ezzel foglalkozom néhány hónapig, amíg találok munkát. Készítettem néhány darabot, elmentem egy vásárba, ami jobban sikerült, mint számítottam, így aztán egy újabb vásárba, majd egy harmadikba is eljutottam – mondja Emese, akinek vásárok előtt jóval nagyobb erőbedobással kellett dolgoznia. Ha naponta 8 órát dolgozik, csakis több szakaszban, akkor három csésze készül el. Bár a kész terméken nem látszik, egyetlen kerámiacsupron 12-13 réteg festék is van. Izgő-mozgó alkat lévén, félóra után már szünetelnie kell a munkával, sétál egyet, valami mással foglalkozik, aztán visszatér, és folytatja. Motívumai népies ihletésűek, de tulajdonképpen saját képzeletéből születnek. Amikor kerámiára festi egy-egy belső képét, a vásárlók rögtön jelzik, hogy mi tetszik nekik, így aztán a keresettebb színkombinációkat, motívumokat máskor is használja. Alighanem nyughatatlan természete hajtotta, hogy mindenféle technikával kísérletezzen, majd többfélét összedolgozva megteremtse az Ambrus Emeséset. Szenvedélyesen járta a hobbiboltokat új megoldásokat keresve, ha megjelent egy új szerszám, egy jó smirgli, egy jó ecset, neki azonnal kellett. Már látom is lelki szemeim előtt, ahogy keresgél, kipróbál ezt is, azt is, aztán valami egészen más, új és szép teremtődik a keze alatt, milyen jó is annak, aki ilyen tálentummal alkot szépségességeket... És akkor ahogy sorakoznak az asztalon a zöldek, és narancssárgák és melegbarna kerámiák, egyszer csak ott a napsütésben Emese azt mondja, hogy tulajdonképpen három éve nem volt már egyetlen vásárban sem, igazából csak ritkán fest, a Míves Sarokban látható termékeket úgy szedte össze a megmaradtakból. Mert megtalálta őt a film. Évek óta operatőr. És filmrendező.
Agyag, festék és film
Legutóbbi dokumentumfilmje, amelynek forgatókönyvírója, operatőre, vágója, rendezője is egyben, az Európa kis utcája egy színésznőről szól, aki egyéni műsoraival az erdélyi magyar szórványt járja. Az MTVA támogatásával megvalósult film 50 perces változatát a Duna tévé már vetítette, most dolgozik egy hosszabb, filmfesztiválokra alkalmas változaton. Emese arra számít, hogy ez a filmje is bejárja ugyanazt a fesztiválpalettát, mint a Viva Constanţa!, amely egészen jó fogadtatásban részesült. A 80 órányi nyersanyagnak minden pillanatát kívülről tudja már, a rövid, tévés változatot nem volt könnyű megvágni, filmkockákról lemondani. Most úgy érzi, a történet mondanivalója egy 120 perces változatban lenne teljes. A film hosszú lefutású projekt, évekig tart a munka, mire elkészül a végtermék. – A kerámia nagyon hálás, ha elfogy a pénzem, előveszem, és azonnal látványos, amit készítek – mondja Emese. Azért ezt sem lehet éppen úgy csinálni, hogy most hirtelen festene egy csuprot, vázát, és akkor máris nekikezd. Egy-két napig készül rá, körbejárja a terepet, előkészíti a festéket, ecseteket, aztán ha nekifog, egy-két napig dolgozni kell, és a szünetekben nem lehet filmet vágni. Ha közbejön egy filmes munka, akkor a kerámiát bármikor ott lehet hagyni. Legfeljebb kiszárad a festék, megszáradnak az ecsetek. De visszavár.
Kerekes Edit / Szabadság (Kolozsvár)

Gyorsabbá vált az átkelés a határon
A helyszíni beszámolók szerint gördülékenyebbé vált a határátkelés, miután a magyar kormány ideiglenesen felfüggesztette a határellenőrzésről szóló uniós rendelet alkalmazását. Lapunk természetesen szerette volna megtudni, miként alkalmazkodnak a budapesti döntéshez a román társszervek, ám a hazai hatóságokat nem lehetett szóra bírni.
A román határrendészet országos parancsnokságának szóvivője múlt heti megkeresésünkkor arra kérte lapunkat, kérdéseinkkel forduljunk írásban a Belügyminisztérium sajtóosztályához. A tárcától azonban szerda kora estig nem kaptunk választ, a minisztériumi szóvivő pedig hívásainkra nem reagált. Nem tudott válaszolni kérdéseinkre Laura Bondar, a Bihar megyei határrendészet szóvivője sem, aki azt ígérte, jelentkezni fog, ha tud nyilatkozni, azonban hiába vártuk a hívását. A hatóság honlapja szerint egyébként a román–magyar határon szerdán, a késő délutáni órákban 10-15 perc volt az átlagos várakozási idő. A Biharkeresztesről Váradra ingázók, akik már kora reggel beléptek Romániába, azt tapasztalták, a kifelé vezető sávon lényegesen kevesebb autó áll, mint az elmúlt időszakban. Ennek oka, hogy lényegesen lerövidült az ellenőrzési idő, miután Magyarország ideiglenesen felfüggesztette a szisztematikus ellenőrzést. Délután így már mindenki a szigorítás bevezetés előtti időszakra jellemző tempóban mehetett haza. A Biharkeresztesen élő Zatykó Gyula a Krónika megkeresésére a késő délutáni órában elmondta, percek alatt átjutott a határon, alig 2-3 autó állt előtte. Az ő ellenőrzése alig 30 másodpercet vett igénybe. Mivel a román vámos ismeri a határon naponta átjáró politikust, a schengeni előírások értelmében nem köteles szkennelni a személyi okmányát, ezt most sem tette meg, s ezúttal a magyar kollégája is csak ránézett az iratra, és a csomagtartó kinyitását követően engedte is tovább. Hasonló tapasztalatokról számolt be 18 óra után pár perccel a szintén Biharkeresztesre átköltözött Tókos-Fejes Béla is. A torlódás felszámolása érdekében indított aláírásgyűjtés másik kezdeményezője lapunk megkeresésére elmondta, három autó állt előtte, de még így is három perc alatt átjutott.
Bálint Eszter, Gyergyai Csaba / Krónika (Kolozsvár)

Böjte Csaba lesz az Aranycsapat emlékévének fővédnöke
Böjte Csaba ferences szerzetes lesz az Aranycsapat idén kezdődő és 2018 végéig tartó emlékévének fővédnöke – mondta az emlékévet kezdeményező Lomnici Zoltán, az Emberi Máltóság Tanácsának elnöke szerdán Budapesten.
Lomnici Zoltán elmondta, az Aranycsapat emléke nemcsak a sportot kedvelők, hanem az egész nemzet, a nemzeti önbecsülés és önértékelés számára is szimbolikus jelentőségű. Éppen ezért fontosnak tartotta, hogy olyan embert kérjen a fővédnökségre, akit vallási hovatartozástól, politikai beállítottságtól független tisztelet és szeretet vesz körül. Böjte Csaba úgy fogalmazott: „ezt a világot fenntarthatóvá kéne tenni, ehhez pedig fenntartható vágyakat kéne a felnövekvő fiatalság szívébe ültetni". Félelmetesnek nevezte, hogy ma mindenki a hatalommal és pénzzel tartja elérhetőnek a boldogságot, hozzátéve, hogy ha mindenki arra vágyik, örökösen „egymásnak fogunk esni". Böjte Csaba rámutatott: olyan vágyakat kellene a fiataloknak adni, amilyenek Puskásék szívében is éltek. „A sport, a művészetek szeretete, a természet, a világ megértésének vágya is lehet a kibontakozás útja" – tette hozzá a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője. Lomnici Zoltán elmondása szerint az emlékév során nem grandiózus eseményeket szeretne, hanem minél több helyen megtartott megemlékezéssel „eljutni a szívekhez". Hozzátette: 2014-ben magánemberként kezdeményezte a megemlékezés-sorozatot, és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár április elsején jelentette be az emlékévet. Mint mondta, a 2018 végéig tartó időszakban az évszázad mérkőzésének tartott, a londoni Wembley Stadionban megvívott 6:3-as mérkőzés 65. évfordulója mellett még tucatnyi, az Aranycsapathoz köthető évforduló lesz. Példaként említette Bozsik József halálának 40., Lantos Mihály és Budai László születésének 90. évfordulóját. Lomnici Zoltán kitért az erdélyi magyar egyházi ingatlanok visszaadásának ügyére is. Mint mondta, a közelmúltban Brüsszelben jelezte, hogy Románia a mai napig nem teljesítette az Európai Unióba lépésekor vállalt kötelezettségét, hogy visszaszolgáltassa a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanokat. Hozzátette: a 2500 ingatlan egyharmadát szolgáltatták vissza, és a visszaadott ingatlanokat is megpróbálják újra elvenni az egyházaktól. Elmondta: egyetért a gyulafehérvári főegyházmegyével, amely egy esetleges 2018-as romániai pápalátogatás feltételéül szabná a kommunista rezsim által államosított egyházi javak visszaszolgáltatását.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Egy európai és nagyváradi művész tárlata
Az Ars Nobilis Egyesület és a Varadinum Kulturális Alapítvány szervezésében, a Festum Varadinum keretében szervezték meg Bölöni Vilmos képzőművész nagyváradi tárlatát, május 9-őn délután a nagyváradi várban.
A Bölöni Vilmos retrospektív kiállítást az alkotó jelenlétében nyitották meg kedden délután a vár egykori fejedelmi palotájának délkeleti szárnyában (C. épület) lévő várgalériában. Erre az alkalomra egy albumot is kiadtak, melyben Bölöni Vilmosnak, a nagyváradi bábszínház, majd színház egykori báb-, illetve díszlettervezőjének a grafikáiról, festményeiről, bábjairól, maszkjairól, díszletterveiről készült reprodukciók vannak összegyűjtve. Bölöni Vilmos életművét Indig Dávid művészettörténész értékelte röviden, majd Meleg Vilmos színművész, a kiállítás egyik szervezőjének, a Varadinum Kulturális Alapítványnak a nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Meleg Vilmos felelevenítette személyes kapcsolatát a Bölöni családdal. Hangsúlyozta, hogy a színházban folytatott „húsz évnyi közös munkában tanácsait, művészi meglátásait kamatoztató baráti kapcsolattá, együtt gondolkodó színházi, művészi mércévé nőtt bennem személyisége”. Meleg Vilmos a továbbiakban hangsúlyozta: „bár a színházban és a bábszínházban kifejtett báb-, jelmez-, és díszlettervezői munkája korlátok közé szoríttatott az anyagi lehetőségek szűkös, nem elégséges mivolta miatt, de ideológiai és anyagi korlátok fölé emelkedve ő mindig megtalálta művészi látásmódját, kissé szürrealista megfogalmazásait, minden esetben művészivé, egyedivé, utánozhatatlanul varázslatossá, tisztává, egységessé, emelkedetté tette munkásságainak képi világát. A Svejktől a Szentiván éji álmon át sorozatban következő Lovagkirály, Rock passió, Az a szép fényes nap, Hegedűs a háztetőn, Makrancos hölgy, Dzsungel könyve, Bánk bán, Mária evangéliuma, Három nővér, Tűz és kereszt, Volpone, Olimpia, Kurázsi mama, Az Aranyember, Zárt tárgyalás, Rákóczi, Tom Jones, A dada, Indul a bakterház, I. Erzsébet, Csárdáskirálynő a teljesség igénye nélkül legnagyobb színházi élményeink részesévé tették alkotásait. Bölönis előadásokká váltak összetéveszthetetlenül, rendező- és alkotótársai változatossága ellenére. Bár az utóbbi tíz évben vendégként találkozhattunk vele, de soha elszakadni nem akaró és nem tudó művészként tért vissza. Ő olyan művész, aki akkor is jelen van Nagyváradon, amikor nincs itt. Képei, amelyek itt pompáznak, önmagukért beszélnek, minden szónál többet mondanak”.
Köszöntések
A megnyitón felszólalt a Maria Vesa a nagyváradi Bábszínház egykori igazgatója is, aki Bölöni Vilmosnak a bábszínházban végzett úttörő művészi munkásságát emelte ki, majd Angela Lupsea, a vármúzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, kifejezve reményét, hogy Bölöni Vilmos kiállítás valójában a nyitánya lesz a további rangos képzőművészeti kiállításoknak, melyeknek a várgaléria ad majd otthont. Végezetül Bölöni Vilmos szólalt meg, köszönetet mondva mindenkinek aki segített a kiállítás megszervezésében, továbbá „Istennek, aki megengedte, hogy ezt a kiállítást megnyithassuk ebben az évezredes városban, amely születésétől fogva európai város volt, és remélem, hogy a jövőben is az lesz”. A zömében festményeket, de bábokat, színpadterveket, grafikákat is magában foglaló kiállítás május 21-ig látható a várgalériában.
Pap István / erdon.ro

Történetek táncban és zenében
Emlékezés és emlékeztetés
Mundruc című előadásának múlt hétvégi bemutatóján a Háromszék Táncegyüttes, a Heveder zenekar és Könczei Árpád rendező, zeneszerző, koreográfus újra bebizonyították, hogy együttműködésükből minden esetben magas színvonalú színpadi mű születik. Olyan, mely nem csak szórakoztatja és tanítja a nagyérdeműt, hanem a legnemesebb gondolatokat, érzelmeket is felszabadítja benne.
Negyven esztendeje hunyt el az erdélyi legényes és férfitánc mai napig legkiválóbb alkotó-előadója, a Nádas menti, vistai Mátyás István Mundruc (1911–1977). Páratlan és motívumokban gazdag tánctudásáról első alkalommal Molnár István készített felvételt 1941-ben, és ennek megtekintése után Martin György (1932–1983) néprajzkutató, tánctudós kezdett el vele foglalkozni. Annak megértéséhez pedig, hogy ez néprajzi szempontból Istennek mekkora kegyét jelentette, Pesovár Ernő tánctörténészt, néptánckutatót idézzük, aki Martint méltatva így fogalmazott: „Lenyűgöző és egyedülálló néptáncismeretét az 1960-as évek táguló horizontot nyitó gyűjtései mélyítették el, melyek az egész magyar nyelvterület feltárásán túl kiterjedtek a Kárpád-medencében élő népek, a szlovákok, románok, gorálok, németek, cigányok táncfolklórjára. Látókörét céltudatosan bővítette a balkáni népek tánchagyományának kutatásával, majd a török és arab táncfolklór tanulmányozásával. Az egyetemes tánckultúra világába is betekintést nyújtó etiópiai kutatóútja pedig lehetőséget adott arra, hogy a tánchagyomány értelmezésére kialakított elveit a délkelet-európaitól eltérő tradíció összefoglalásával is próbára tegye.”
Saját bevallása szerint Könczei nem csak a kalotaszegi legényes eme kiemelkedő előadóját akarta bemutatni, hanem a falut is, ahol megszületett, az egész a Nádas mentét. Ennek a képnek azonban vannak negatív oldalai is, hiszen amint Kalotaszeg egészére, úgy Vistára is jellemző az egykézés, ezért évtizedek óta fogy az itteni magyarság. Ugyanakkor Martin Vistáról írt monográfiájából az is kitűnik, hogy a környékbeli falvak lakóinak véleménye szerint az itteniek „csúfszájúak, nagyvérűek, kikapósak, rossz feleségek, cifrálkodóak, mulatósak, dühösek, verekedősek, pénzt vesznek fel a bankból, kereskednek. Ráadásul iszik ott férfi és asszony rogyásig, és iszonyatosan káromkodnak…”
Mátyás Istvántól 45 táncfolyamatot sikerült filmen és kéziratos lejegyzésben rögzíteni. Ez összesen 3280 ütem terjedelmű legényes táncrögtönzést, 2500 motívumváltozatot és 100 motívumtípust foglal magába. Így táncáról, tánctudásáról a jelenlegi legnagyobb mennyiségű és formakincsében a leggazdagabb táncanyag áll a kutatás, a táncosok, az utókor rendelkezésére. Kettőjük találkozásai során ugyanakkor a kutató és hagyományőrző közötti szakmai viszony mély emberi kapcsolattá, igazi barátsággá mélyült. Éppen ezért a zene és tánc nyelvezetén az előadás mindkettőjüknek emléket állít.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Életmentő drónt fejlesztett Imets Tamás csíkszeredai feltaláló
Saját építésű drónnal és saját fejlesztésű mesterséges intelligenciával rukkolt elő ezúttal a csíkszeredai Imets Tamás. A középiskolás innovátor elsősegélynyújtásra alkalmas drónokat fejlesztett ki, amelyeket Brüsszelben is bemutatott.
A fiatal feltaláló új fejlesztésének segítségével gyorsan tájékozódó drónokkal kereshetünk bajbajutott embereket, akik például a hegyekben, lerombolt épületekben tartózkodnak. Tamás tavaly augusztusban kéztörést szenvedett a somlyói hegyekben. Nem tudott felkelni magától, amire pedig a kórházba ért, annyira elfertőzőződött a sebe, hogy a bicepszéből ki kellett vágni egy darabot, és kétszer műtötték meg a karját. Ez inspirálta arra, hogy egy olyan rendszert építsen, amelyik hatékonyan talál meg embereket.
Tamás maga építette a drónokat, és a szoftvert is ő fejlesztette ki. „Ez képes felismerni emberi arcokat, testeket, tárgyakat, és önállóan tudja navigálni a drónt, nem szükséges hozzá emberi hozzájárulás” – magyarázta a Maszolnak.
A drónt azért ő építette meg, mert a kereskedelemben kaphatók más célokat szolgálnak, elsősorban a filmezést. Neki azonban más elvárásai voltak, saját szenzorokat kellett beépítenie, felszerelnie egy elsősegély-dobozt is. A két drónnak, amelyeket eddig épített, 32 GB-s memóriakártyája van, ezekre vannak feltöltve átkonvertált emberi arcok és testek, tárgyak numerikus formátumai. „Ezeket hasonlítja a hozzá beérkező információhoz, és amennyiben emberi arcot érzékel, megkezdődik a személy megközelítése” – részletezte.
A feltaláló elmondta, a drón spirálban körbejárja az adott területet, az akadályokat pedig kikerüli a szenzorok segítségével. A GPS koordináták alapján pedig értesítheti a hatóságokat, ha személyt talált. „Nem merem biztosra állítani, de úgy néz ki, hogy vannak fiatalokat támogató pályázatok, és remélhetőleg vagy egy ilyenből, vagy más cég közreműködésével lehetne értékesíteni a drónjaim” – mondta el Imets Tamás.
A csíkszeredai diák drónjaival két héttel ezelőtt megnyerte a magyarországi Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás (OTTDK) versenyt, így nyáron Brazíliában bemutathatja a saját fejlesztését. A hétvégén pedig Brüsszelben ismertette az érdeklődővel a drónokat.
Tamás egyébként az alkalmazásfejlesztés világában is ki szeretné próbálni magát a jövőben. Androidra és iOS-re írna applikációkat – eleinte játékokat, majd komolyabb fejlesztésű programokat adna ki.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro

Európa mellett
Jean-Claude Juncker oly szívélyesen csókolta homlokon Traian Băsescut a parlamentben, hogy e politikusok között kevésbé gyakori pillanat vált bukaresti látogatásnak legismertebb, szinte emblematikus képévé. Pedig az Európai Bizottság elnökének tegnapi romániai jelenléte, üzenete nem jelentéktelen, annál is inkább, mert a mostani megkésett Európa-napi ünnep alkalmával az ország Európai Unióhoz való, tíz évvel ezelőtti csatlakozására is emlékeztettek.
Ma ugyan már megszokottnak tűnik, de az a tény, hogy 2007. január elsejétől az EU közösségéhez tartozhatunk, visszafordíthatatlan és jelentős változásokat eredményezett politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. Ám az is bizonyos, hogy az itteni, vitatható elkötelezettségnél lényegesebb Brüsszel egykori és mostani befolyása, kényszerítő ereje, hiszen Románia az EU nélkül még ott sem tartana, ahová mostanra sikerült felkecmeregnie. És ez nem a mély válságban lévő testület felértékelése, hanem annak tudomásulvétele, hogy a bukaresti politikusok bármikor sajátossá és eredetivé tehetik az itteni demokráciát, s bizony, ha nem lennének fékek, az ország s vele együtt egész társadalma roboghatna lefelé a lejtőn. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetnének az EU és bürokratikus intézményei ellen jogos kifogások, ne lehetne például szóvá tenni kisebbségvédelmi téren számos hiányosságot. Ám ebből továbbra sem következik, hogy a Románia demokratizálódási folyamatát is elősegítő testületet gyengíteni kellene, avagy netán el kellene távolodni tőle. Nem, mert az ország lakói számára egyedül az euroatlanti irányultság szavatol lassú, ám mégis látható fejlődést. Juncker egyébként jó érzékkel bókolt a román népnek, ölelkezett a pusziért sorban álló politikusokkal, erősítve a frankofón családhoz tartozás élményét. Nem azért tette, mert oly mély barátságban lenne az itteni elítélt államférfiakkal, hanem mert a gyötrődő, saját problémáit nehezen megoldó Európának továbbra is szüksége van Romániára. A parlamentben és a Cotroceni-palotában nem azért utalt a Fekete-tenger jelentőségére, mert többre tartaná azt a francia Riviéránál, hanem mert geopolitikai téren felértékelődött Bukarest szerepe, s Brüsszelben ma már úgy látják, Európa nem a brassói Fekete-templomnál, hanem a Fekete-tenger partjánál ér véget. És bár csak úgy záporoztak a hangzatos szavak az európai irányultságról, a bátorságról és a közös jövőről, illetve a jól megérdemelt schengeni tagságról, aligha változik az a nézet, miszerint az ország uniós tagsága továbbra is inkább tekinthető jól működő kényszerházasságnak, mintsem elvek és értékek feltétlen azonosságának. Valójában mindkét fél jól jár, mi több, a Romániában élők számára a tagság több haszonnal jár, mint veszteséggel. Ez egy szerencsés állapot, már csak az Erdélyben, Székelyföldön élő magyar közösségnek kellene érzékelnie valamiféle kisebbségekkel kapcsolatos hazai szemléletváltást, ugyanis a régi beidegződések az ország nyugati irányultsága ellenére sem változtak.
Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Távvezérelt robotok és a jövő tudománya
Negyedik kiadásához érkezett a Háromszéki TÉT-estek (Tudás–Élmény–Tapasztalat) előadás-sorozat: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Tudósklubjának tagjai Pető Mária fizikatanár irányításával szerda délután tartották legutóbbi, A lepkeszárnytól az égig érő paszulyig című, tudományos műhelybemutatóval egybekötött előadásukat a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében.
„Nem váltottuk meg a világot egy év alatt, de ahhoz képest, amit a tavaly bemutattunk, újra van előrelépés, újra van valami, amit sikerült megtanulni, és ezt szeretnénk megmutatni” – mondta Pető Mária tanárnő rövid bevezetőjében, majd átadta a szót a diákoknak, akik sorban ismertették legújabb találmányaikat. Vörös Ábel, a tudósklub legifjabb tagja mutatta be először sok extra képességgel rendelkező, légkörfizikai szenzorokkal felszerelt távvezérlésű legó-autóját, majd a tizenegyedikes diákok következtek, akik egy 3D-s tanknyomtatót ismertettek, melynek legóból készített tank része bluetooth-on keresztül adatokat küld egy saját fejlesztésű nyomtatónak, hogy az megrajzolhassa a tank leírt pályáját. Végül a tizenkettedikes diákok következtek, akik egy szumórobotot, egy különböző eszközökkel távvezérelt másik robotot, valamint egy kézmozgásra működő ledes tetrisz játékot mutattak be. A tervezők és kivitelezők Bakó Bence, Bálint Hunor, Harkó Csanád, Máté Zsolt, Medgyesi Attila, Veres-Vitályos Álmos, Veres-Vitályos Áron és Dobai Balázs.
A műhelybemutatót követően a Tudósklub irányítója, Pető Mária tanárnő a nanotechnológiákról tartott igen érdekes előadást, melyből megtudhattuk, hogy minden bizonnyal ez lesz a jövő tudománya. 1959-ben indult a nanotechnológia kifejezésnek a köztudatba való becsempészése Richard P. Feynman Nobel-díjas amerikai fizikusnak azzal a kijelentésével, hogy a tudomány segítségével képesek leszünk felírni egy tű hegyére egy enciklopédiányi anyagot. Ma már ez teljesen természetes, de ez a technológia számtalan eddig még kiaknázatlan új lehetőséget rejt magában, hisz a nanovilág úgy aránylik a mi tapasztalati világunkhoz, akár egy focilabda mérete a Föld nagyságához. Miután felfedezték a fizikusok, hogy a lepkék szárnyának fémes csillogása mögött nanoszerkezetek titka rejlik, elkezdték kutatni ezt a szín és szerkezet közötti összefüggést, és valójában ez a folyamat vezetett el a mikroelektronika forradalmasításához, majd a nanotechnológia megjelenéséhez. Mint megtudhattuk, 2025 körül végképp kiaknázzák a számítógépek digitális rendszereinek világát, az új „ipari forradalom” pedig a nanotechnológia lesz, melynek lecsengési idejét a 2080-as évekre vetítik elő a szakemberek. Hogy milyen nagyszerű eredményei lesznek ennek az új technológiának, az még a jövő titka, de már most világosan látszik, hogy az orvostudománytól az űrkutatásig minden megváltozik majd hatására.
Nagy B. Sándor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor: Meg kell szilárdítani Európa sokszínűségét
Európa alapértékei közé tartozik az etnikai, vallási és nyelvi sokszínűség, ezeket az értékeket továbbra is meg kell őrizni és meg kell szilárdítani – jelentette ki Kelemen Hunor tegnap a parlamentben. Az RMDSZ elnöke a Románia uniós csatlakozásának tizedik évfordulója és az Európa napja alkalmából rendezett ünnepi ülésen szólalt fel, amelyen a munkalátogatásra Romániába érkezett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is részt vett.
Kelemen Hunor üdvözölte, hogy az Európai Bizottság zöld jelzést adott a Minority SafePack elnevezésű, kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezésnek. Rámutatott: hatvanmillió olyan polgár él Európában, aki nem akar beolvadni, de saját szülőföldjén élne és építkezne. Kelemen Hunor szerint az Európai Unió reformjának bátornak és nyitottnak kell lennie, és a polgárok iránti tisztelet szükséges ahhoz, hogy az uniós törvénykezés eredményes legyen. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ alapítása óta az európai eszme elkötelezettje, és már 1990-ben szorgalmazta Románia euroatlanti csatlakozását. „Akkori meggyőződésünk a mai napig nem változott: az ország jövőjét csakis egy mainál erősebb unióban lehet és kell elképzelni, hiszen történelmünk tanított meg arra: a szabadság, a biztonság és a jólét sosem keletről érkezik” – hangoztatta, majd kifejtette meggyőződését, hogy több Európára, egy lényeges változásokon áteső Európára van szükség, amelynek közelebb kell kerülnie polgáraihoz. A többsebességes Európa viszont katasztrófához vezethet – mutatott rá –, arra ösztönözhet egyeseket, hogy alternatívát keressenek, ez pedig konfliktusokkal és feszültségekkel járna. Az RMDSZ elnöke úgy véli: „előbb-utóbb fel kell vetni a szuverenitás kérdését is, a hatalmi viszonyok elosztásának kérdését, új egyensúlyt kell teremteni a tagállamok és Brüsszel, az európai intézmények és a nemzetiek között”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gaál Sándor (mérnök-fizikus, 1883–1972)
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem falára elhelyezett plakettel tiszteleg ma az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság (EMT) sepsiszentgyörgyi fiókszervezete Gaál Sándor mérnök-fizikus előtt. Hétvégi konferenciájuk első állomása e momentum, melyet másnap a víz szerepéről szóló tudományos előadások követnek, vasárnap pedig kirándulnak a résztvevők. De ki volt Gaál Sándor, milyen módon kötődött Háromszékhez, Sepsiszentgyörgyhöz? Erről tudhatnak meg többet az alábbiakban az EMT által közzétett életrajzi összegzéséből.
Gaál Sándor korszakalkotó tanulmánnyal léphetett volna a világ elé, ha legalább a közvetlen környezete felismerte volna merész gondolatainak újító és meghatározó szerepét. Magányos, mellőzött tudós volt, s ma már csak azok emlékeznek rá, akik annak idején valamilyen oknál fogva kapcsolatba kerültek vele, s ha nem is értették fejtegetéseit, megszállottságát, az igazi tudósokhoz társított különcködését ismerték. Pedig igazán megérdemelné a szélesebb körű ismertséget és elismertséget, mert ha nem is vált egyelőre közkincsé szinte évszázaddal korábbi felfedezése, csodálatunkat mindenesetre megérdemli. Gaál Sándor, mérnök és fizikus Gogánváralján (Maros megye) született 1883. október 4-én. 1908-ban szerzett diplomát a bécsi Hadmérnöki Akadémián, majd hivatásos katonatisztként dolgozott. Az I. világháború után Déván egy műszaki vállalat társtulajdonosa lett. A két világháború közötti időszakban Angliába, Franciaországba és Németországba tett tanulmányutat, s korának modern fizikai szakirodalmát is módjában volt áttekinteni, 1929-ben elsőként dolgozta ki a kaszkádgyorsítók működési elvét, amellyel megelőzte az amerikai Lawrence-t, aki fizikai Nobel-díjat kapott a ciklotronért. Jelentős eredményei voltak elektromosságtani, elektromechanikai eszközök társítása, erőgépi eszközök területén. Elsőként rajzolta le a Bauer-gép tervét, és a romániai Tanulmányi Hivatal társszerzői levelének birtokosa. A II. világháború után Alsócsernátonban telepedett le, 1949-től Sepsiszentgyörgyön a Helyi Ipari Vállalat mérnökeként dolgozott, emellett tanított. Élete utolsó évtizedeit – 1972-ben hunyt el – a sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági Középiskola egyik szűk helyiségében élte le, ahonnan jóformán ki sem mozdult.
A megemlékezések iránt érdeklődő sepsiszentgyörgyi, háromszéki közönségre való tekintettel határoztuk el, hogy emlékplakett-állítással idézzük fel e nagy tudós emlékét és munkásságát, aki Háromszékről elsőként a Nobel-díj közelében járt.
Röviden összefoglalva, Gaál Sándorról legalább annyit kell tudnunk, hogy a kaszkádcsővel Nobel-díj illette volna meg. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)