Bolyai-mellszobrot állítanak a kopjafák közé
Öt kopjafa található félkörben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai kampusza előtt a Bolyai-család női felmenőinek állítva emléket. Néhány nap múlva közéjük kerül Bolyai János mellszobra is, amely jelenleg az egyetem aulájában található.
A marosvásárhelyi Bandi Árpád nyugalmazott matematikatanár – aki szinte megszállottan gyűjti a Bolyai családdal, különösen a Jánossal kapcsolatos adatokat – kutatni kezdte a Bolyai család női felmenőit, s döbbenetes eredményekre jutott. Öt olyan személyt talált – egészen Szent István koráig visszamenőleg –, akik bizonyítottan a család női felmenői. Az ő emlékük őrzésére készült el öt kopjafa, sepsiszentgyörgyi faragómesterek munkái, amelyeket már felállítottak félkörben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai épülete előtt. A félkör fókuszában áll egy szobortalapzat alapja, amelyre az elkövetkező napok folyamán felkerül a Berek Lajos mérnök-ezredes által készített – ma még az egyetem aulájában álló – Bolyai János-mellszobor.
Bandi Árpád elmondta, a szobor állításában a legnagyobb érdem az egyetem vezetőségéé, amely támogatta az emlékhely létrehozását. Bolyai János mellszobrának avatását május 7-én 12 órától tartják a Sapienta EMTE előtt.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro

Remete ifjúsága megéli a hagyományt
Kétszázötven székely ruhás fiatal volt a XII. Gyergyói Néptáncfesztiválon vasárnap, ötszázan hivatalosak a keddi Gyereklakodalomba. Az eddigi leggazdagabb programmal szervezték meg Gyergyóremetén a tizenkettedik Remetei Ifjúsági Napokat.
Testet-lelket egyaránt megmozgatott az idei Remetei Ifjúsági Napok (RIN) első két napja. Aki hajnalig mulatott, annak is talpra kellett állnia vasárnap reggelre, a néptáncfesztiválra, hisz sorban sereglettek a vendégek, mígnem kétszázötvenen kerültek a csoportképre. Vasárnap délelőtt nagy volt a látványosság: a sok székely ruhás kettős sorban vonult a templomba, hogy ott fiatalos egyházi énekek mellett halljanak arról, hogy a szeretet nem helyettesíthető semmivel, és szeretni most kell.
Az ünnepség a művelődési házban folytatódott, ahol a néptáncok színe-javát mutatta meg kilenc néptáncegyüttes. Ismerni kell az erdélyi táncokat, de legfontosabb a gyergyói visszatanulása – javasolta Laczkó-Albert Elemér, Remete polgármestere a fesztiválon. Elmondta, egy ideig úgy tűnt, Gyergyó vidéke eszköztelen és színtelen a néptánc térképén, amíg elő nem került az ősök tudása.
„Nem a mi hibánk, hogy elfeledtük a gyergyói táncokat, de az már a mi hibánk lenne, ha nem akarnánk visszatanulni. Mert mindenekelőtt a mi táncunkat kell tudni” – fogalmazott a polgármester, mindenkit arra biztatva, ne ápolja, hanem élje a hagyományt, nevezzen be az augusztus 1-6. között sorra kerülő V. Gyergyói Tánc-és Zenetáborba, és táncoljon sokat, ahányszor csak alkalma adatik erre.
A vasárnapi ünnepség után sem akaszthatják vállfára székely ruháikat a Gyergyói-medence fiataljai, hiszen kedden újra összesereglenek, gyermeklakodalmat ülnek. Akárcsak öt évvel ezelőtt, most is remetei lesz a vőlegény, balánbányai a menyasszony, a násznép pedig a Gyergyó és Felcsík, na meg Balánbánya színe-java.
Kedden reggel hét órakor kezdődik „a világra szóló ünnepség”, a remetei Tájházban búcsúzik el a legény a szülőktől. Majd buszra ül a „násznép”, indulnak Balánbánya felé, útközben pedig minden gyergyói településről csatlakozik hozzájuk még legalább öt táncospár. Így érkeznek meg a „leányos házhoz”, jön a kikérés, a leánybúcsú, örömanya tánca, majd egy jelképes egyházi szertartás után Csíkszentdomokos felé indul a társaság. Nem fog hiányozni a szokás részét képező útelkötés sem, majd Remetére érve a csutakfalvi Svájci ház udvarán adnak ízelítőt táncos mulatozásból. Innen szekerekre ülve járják be a falut, számítva sok-sok remetei kíváncsiskodására, aztán pedig a közösségi házban szól a nóta, folytatódik a tánc.
A gyerekek mulatságát a felnőttek, pedagógusok továbbképzése követi. A balánbányai Tanulók Házában legalább harmincöten értékelik ki a Gyermeklakodalmat, majd a következő napokban népi játékokat, népdalokat tanulnak, részt vesznek agyagozáson, nemezelésen, bútorfestésen. Így kerül sor pár nap alatt olyan élmények átadására, melyekből egyaránt tanulhat gyermek és tanító – hogy hagyományok terén is értsék egymás szavát a székely generációk.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Spágagyűjtögetők
Szép jövő elé néznek az MPP színeiben esetleg polgármesteri mandátumot szerző leendő község- és városgazdák: gyűjtögethetik a „spágát”, hogy azt felhasználva az RMDSZ listáin megválasztandó parlamenti képviselőik – akik addig megtanulják, hogy merre nyílik az ajtó a Dâmboviţa-partján – központi forrásokat szerezzenek számukra, s négy év múlva újra megnyerhessék a választásokat. Mert ez egy ilyen kurva ország, balkáni mentalitás. Nem a mi szavaink ezek: Biró Zsolt MPP-elnök politikai hitvallása, melyet párttársai előtt vázolt egy múlt héten nyilvánosságra került 2013-as hangfelvétel szerint.
Hogy Biró Zsolt még ma is az MPP elnöke, az remélhetőleg csak azért van így, mert olyan kevesen maradtak az útjáról letérített alakulatban, hogy nincs, aki kérhetné lemondását. Persze, annyi jóérzést azért még egy romániai magyar politikustól is elvárnánk, hogy eme „erdélyi őszödi beszédként” elhíresült botrány után lemond. Elnézést kérhetne kollégáitól, amiért törvénytelenségekre akarja rávenni őket – akárhonnan nézzük is, a spága, azaz csúszópénz nyújtása is, elfogadása is tilos a romániai jogszabályok értelmében –, esetleg elnézést kérhetne mindazon romániai magyar választópolgároktól, akik legszívesebben elsüllyednének szégyenükben, hogy ilyen vezetőik vannak. De nem, Biró Zsolt nem kér elnézést senkitől, nem mond le, Biró Zsolt csak magyarázkodik, politikai ellenfeleit szidja a kiszivárogtatás miatt.
S hogy az RMDSZ mindmáig nem határolódott el a politikai spága filozófiáját hirdető MPP-vezértől, az vélhetően annak tudható be: semmi kivetnivalót nem találnak benne. Igaz, esetükben ez kevésbé meglepő, hiszen ebben legalább következetesek: a szövetség évek óta a kuncsorgó, kijárásos paktumpolitizálás híve, ezt a technikát már-már tökélyre fejlesztette, s minden tekintetben sikeresen alkalmazkodott a bukaresti, balkáni viszonyokhoz. Rajtuk ezért számon kérni is majdhogynem fölösleges e politikai krédót – a szövetség alternatívájaként induló, menet közben céljaitól eltérített MPP-től viszont alighanem másfajta politizálást, érdekérvényesítést várnak el a választók. Mert azzal bizony nehéz lesz mozgósítani őket, hogy kell a szavazat a spágagyűjtögetőknek.
Farcádi Botond

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Negyedszázad az ifjúság nevelésében (25 éves a 040-es Szent György cserkészcsapat)
A sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia 040-es Szent György cserkészcsapata 25 éves születésnapját ünnepelte szombaton a Romániai Magyar Cserkészszövetség háromszéki körzetének cserkészeivel együtt.
A cserkészinduló elénekelése közben felhúzták a csapatzászlót, amely ezentúl a Szent István-emlékmű mögött lobog majd. A mellette álló faragott kopjafán a csapat egykori és jelenlegi tagjainak névsora, a 25 éves emlékplakett Karácsony Csaba parancsnokhelyettes odafigyelésének és törődésének köszönhető, aki szülőként és vezetőként már tizenhárom éve segíti munkájával a csapatot. Ft. Szabó Lajos kanonok-plébános, a csapat létrehozója és parancsnoka köszöntötte a kézdivásárhelyi, brassói, helybeli és máshonnan érkező cserkészeket. Ismertette a csapat történetét, amely a változás utáni időkben alakult, és a bibliai negyvenes számot kapta. Története, akár a folyóé: hol hömpölyögve, áradva, hol meg szűkösebben, összehúzódva haladt. Ezt a csapatot a jó Isten akarta – hangsúlyozta Lajos atya –, mert ennyi éven át megtartotta. Számadása szerint az évek folyamán több mint 1500 fiatal ismerte meg a tíz törvényen alapuló cserkészetet. Megköszönte a sok jóakaratú ember segítségét, aki hozzájárult valamilyen formában a csapat fennmaradásához, az évente megszervezett nyári táborokhoz.
A rendezvény a templomban a cserkészministránsok és Simon Balázs kántor liturgikus szolgálatával, ünnepi szentmisével folytatódott. Szabó Lajos cserkészparancsnok a szentmise prédikációjában három követendő eszményt állított a fiatalok elé. A Kaszap István-emlékév kapcsán (száz éve született) kiemelte a magyarországi jezsuita novícius és cserkész életpéldáját, aki mindössze 19 éven át, de hűségesen végezte, amire Isten meghívta: akaraterejével kiemelkedő teljesítményre volt képes mint tornászbajnok, és amikor eljött az idő, a szenvedést, a betegséget is vállalni tudta. Másodikként Szent Adalbert példáját mutatta fel: az ő hittérítő munkájának köszönhető Szent István megkeresztelkedése, harmadikként pedig a város védőszentje, Szent György bátorságát, sárkányölő vitézségét, hűségét és hitéből fakadó vértanúságát emelte ki. A szentmise után két kiscserkész és tizenhárom cserkész tett ünnepélyes fogadalmat az Isten, haza és embertárs szolgálatára. A születésnapi ünnepség közös ebéddel ért véget a plébánián. A Simon József által a 040-es számú Szent György cserkészcsapatról készített kisfilm megnézhető a Duna Televízió Élő egyház rovatában.
Józsa Zsuzsanna
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A városvezető Albert Álmos (Posztumusz Pro Urbe díj) (Szent György Napok)
Az erdélyi és székelyföldi közélet kiemelkedő személyisége, Albert Álmos 1954. május 25-én született Sepsiszentgyörgyön. Tanulmányait a Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd a gépgyártás tudományát sajátította el a brassói műegyetemen.
Mérnöki pályáját a sepsiszentgyörgyi gépgyárban kezdte, gyakornoki évei után az új technológiák – háromdimenziós, számvezérlésű fémmegmunkálások – bevezetését irányította 1992-ig. Ekkor lett Sepsiszentgyörgy első szabadon választott polgármestere a forradalom után. 16 éven keresztül szolgálta a közösséget, a várost.
Városvezetése alatt Sepsiszentgyörgy új utakat keresett és talált, fejlődésnek indult. Kiemelkedő eredményeihez sorolhatjuk a Lábas Ház visszaszerzését és restaurálását, a tömbházak hőszigetelési, valamint a lakásépítési programok beindítását, a Vadász utcai sportcsarnok megépítését, a szabadtéri futópálya korszerűsítését. Polgármestersége alatt zajlott a központi park rendezése, a szolgáltatócégek új rendszerben történő beindítása (Tega, Multitrans, Közművek), a szépmezői lakópark és farm megvásárlása. Nagy szerepe volt a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, gyümölcsöztetésében, illetve együttműködési hálózat kiépítésében egyházakkal, civil szervezetekkel, amely hozzájárult ezek fejlődéséhez, és ma is sikeresen működik. 2008-tól 2012-ig folytatta a közösség szolgálatát, parlamenti munkát vállalt és szenátorként tevékenykedett. Bátran, konokul küzdött és győzött a központi hatalom, a helyi bajkeverők, a nemtörődömség, a passzivitás ellen. Sajnos, kegyetlen betegségével szemben 2015-ben elveszítette a csatát.
2007 márciusában politika-közélet kategóriában Albert Álmos kapta az Erdélyi Riport Aranyalma-díját. Székedi Ferenc csíkszeredai közíró laudációjában azt emelte ki, hogy „a közösségi összefogáshoz nélkülözhetetlen az a pontosan tervező, konok mérnökember, aki nem a délibábok, hanem a mindennapi gyakorlat útját járja”.
Áldozatos munkája elismerése és értékelése legyen a post mortem Pro Urbe díj, amelyet sokáig nagy tisztelettel nyújtott át ő is a kitüntetetteknek.
Czimbalmos-Kozma Csaba
Albert Álmos (Sepsiszentgyörgy, 1954. május 25. – 2015. augusztus 11.)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Soós Zoltán iktatta jelölési iratcsomóját
Valós és erős összefogás
Marosvásárhely független polgármesterjelöltje, Soós Zoltán tegnap benyújtotta a kerületi választási irodához az indulásához szükséges iratcsomót, amely tartalmazta a mintegy 6000 támogató aláírást is. A helyszínen nyilatkozva a Népújság kérdésére Soós Zoltán kijelentette: kampányának legfőbb üzenete, hogy Marosvásárhelyen változásra van szükség, új polgármesterre és a korrupció felszámolására.
Az iratcsomó benyújtását követően Soós Zoltán összmagyar független polgármesterjelölt a sajtónak nyilatkozva köszönetet mondott mindazoknak, akik aláírásukkal támogatták jelölését, valamint a civil szervezeteknek, egyházaknak, a csapatának. Kijelentette, azoknak a marosvásárhelyieknek, akik etnikumtól függetlenül változást szeretnének, üzeni, szándéka az, hogy Marosvásárhely jobb irányba fejlődjön, haladjon, és ehhez kéri a támogatásukat június 5-én is. Kérdésünkre elmondta, kampányának üzenete, hogy Marosvásárhelyen változásra van szükség, a városnak meg kell szabadulnia a jelenlegi városvezetéstől és az azt átszövő korrupciót meg kell szüntetni. Az iratcsomó benyújtásánál jelen volt Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői, valamint Portik Vilmos, az előválasztás második helyezettje. Soós Zoltán szerint ez annak a bizonyítéka, hogy Marosvásárhelyen megvan a politikai bölcsesség az összefogásra. "Az elmúlt 16 évben a széthúzás volt az oka annak, hogy nem sikerült a város vezetését átvenni. Ezúttal mindenki megértette az idők szavát" – tette hozzá.
Brassai Zsombor is megelégedetten vette tudomásul, hogy az aláírások, illetve a jelölési iratcsomó leadásánál részt vett az EMNP helyi vezetője, valamint Portik Vilmos, akit a marosvásárhelyi összefogás "egyik fontos protagonistájának" nevezett. "Meggyőződésem, hogy ez az összefogás a független Soós Zoltán támogatását illetően teljes összhangban fog megvalósulni, és Soós Zoltán megnyeri a marosvásárhelyi polgármester-választást. Biztatónak tartom, hogy 6000-en írták alá a támogató listákat, ez egy jó premissza. Bízom benne, hogy a kampányban Soós Zoltánnak és a politikai pártoknak sikerül meggyőzniük a marosvásárhelyieket, hogy az összefogás valós és erős" – jelentet-te ki.
Kérdésünkre Pálosi Csaba, az EMNP marosvásárhelyi szervezetének elnöke elmondta, az Erdélyi Magyar Néppárt továbbra is Soós Zoltán független polgármesterjelöltet támogatja Marosvásárhely polgármesteri székének elnyeréséért. Hozzátette, elvárja, hogy a jelölt, ígéretéhez híven, részt vegyen az EMNP kampányrendezvényein, és ugyanúgy támogassa a néppárt listáját, mint az RMDSZ- ét. Az előválasztások második helyezettje, Portik Vilmos pedig hangsúlyozta: "Soós Zoltán az előválasztások nyertese, és az embernek a becsületszava van olyan fontos, hogy kitartson mellette minden körülmények között. A sértődésnek a politikában nincs helye, a közösségi érdeket kell nézni. A közösségi érdek ma az, hogy az összefogás jelöltje megnyerje a választásokat".
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Nagy sikert aratott a 46. Magyar Bál
Az ötvenedikig biztos nem hagyják abba!
Szombaton este a Jelen Ház nagytermében szervezték meg a hagyományos, ezúttal a 46. Magyar Bált. A 20 órától érkező vendégeket a Meteor zenekar kellemes zenéje fogadta, majd 21 órakor dr. Túsz Ferenc, a Vállalkozói Központ elnöke, fő szervező köszöntötte a mintegy 100 résztvevőt, akiknek egyben köszönetet is mondott a hagyományőrzésben tanúsított állhatatosságukért. Amint kifejtette, a 39. Magyar Bál alkalmával csaknem megszakadt a folytonosság, de Bálint György építészmérnök akkor kiállt a Magyar Bálok folytatása mellett, amely tulajdonképpen egy erős kapocs a megyebeli magyarság összetartásában. Ugyanakkor a fő szervező, a neve napján felköszöntötte a György nevű vendégeket, köztük Bálint Györgyöt, illetve távollétében az egyik szponzort, a majláthfalvi Sipos Györgyöt. Mivel a Bélák is ünnepeltek, felköszöntötték Juhász Bélát, illetve az OTP aradi kirendeltségének az igazgatóját, a rendezvény fő támogatóját, Szabó Bélát is, aki néhány szóban ismertette a bank hitelajánlatait. A vendégeket köszöntötte az SZKT-ülésről megérkezett Bognár Levente aradi alpolgármester is. A továbbiakban a mulatságé, a táncé volt a főszerep, de egyik szünetben kvíz-játékot is szerveztek. Közben elfogyasztották a hideg előételt, majd az igen ínycsiklandó meleg előételt, a nokedlivel tálalt pörköltet. Éjfél előtt feltálalták az ízletes és kiadós vacsorát, majd a tombolanyeremények kisorsolása emelte a hangulatot. A közel 50 nyeremény között gazdára talált a fődíj is, a mikrohullámú sütő, amit Simon László és felesége vihetett haza. Mivel a kvízjátékot a 9. asztaltársaság nyerte meg, jutalmuk egy finom, Balla Géza pincészete által előállított palack bor volt. A meghívókon szerepelt számoknak a kisorsolásán, a hangulatos állólámpát Cenădan Adria és felesége vihette haza.
A Meteor együttes szokásához híven, ezúttal is kitett magáért, hajnali négy óráig húzta a közismert és közkedvelt slágereket, illetve a talpalávalót. A mulatók azzal az elhatározással távoztak, hogy a sokfajta mulatság miatt nehézkes mozgósítás ellenére, Arad megye legrégebbi bálos hagyományát, a Magyar Bálok sorozatát az 50. rendezvényig semmiképp nem szakítják meg. Jövőre tehát újra megszervezik, az ideihez hasonló sikerrel.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Teltházas Anyák Napi Magyar Nótagála Pécskán
Regionálisan ismert és eseménnyé nőtte ki magát a szombaton második alkalommal megrendezett pécskai Anyák Napi Magyar Nótagála, hiszen a nagy számú pécskai néző és az Arad megye magyarlakta településeiről érkezettek mellett újszentesi és resicabányai nótakedvelők is jelen voltak, nem beszélve a magyarországi vendégekről.
A tavalyi színvonal hatására, olyannyira megnőtt az érdeklődés a gála iránt, hogy a szervezőknek pótszékeket kellett betenniük minden szabad helyre.
Az idei kiadást már a nemrégiben alakult Pécskai Kissebségi Hagyományőrző Egyesület szervezte, annak elnöke, Balta Tajcs Tünde, az est egyik fő szervezője köszöntött minden jelenlévőt, majd üdvözölte az önkormányzat képviselőit, a kisiratosi, nagyiratosi, battonyai, záhonyi elöljárókat, az ukrajnai Csap küldöttségét, a pécskai magyar egyházak, a helybeli és környékbeli civil szervezetek képviselőit.
Ezt követően felkérte Antal Péter polgármestert, hogy nyissa meg az ünnepi műsort. A városvezető köszöntött minden édesanyát, nagyanyát, dédanyát, majd felköszöntötte a születésnapját ünneplő Szép Olgát, illetve oklevelet nyújtott át a tavasszal aranylakodalmukat ünneplő id. Lénárt Istvánnak és Rozáliának.
A nagyszabású program keretében Dócs Péter, Kalina Enikő, Szabó Sándor, Kádár Zsuzsa, Fejős Jenő, Tarnai Kiss László, Madarász Katalin, Fekete Zoltán, Szabó Lajos és Farkas Rozika szórakoztatta ismert nótákkal a több mint 300 nézőt.
Bár első alkalommal léptek színpadra ebben a felállásban, az Aranykalász néptánccsoport táncosainak mozgásán látható volt az évekre visszanyúló tapasztalat, előadásukat a közönség vastapssal jutalmazta.
Annak ellenére, hogy a műsor a tervezettnél hosszabbra nyúlt, a nézők kitartottak, és a finálén közösen énekeltek a színpadon felvonuló valamennyi művésszel.
Az eseményt rögzítette a Temesvári Rádió csapata is, a felvételből a közeljövőben lehet majd hallani a magyar nyelvű műsorokban.
Sinka Pál
Nyugati Jelen (Arad)

Iktatta a Kolozs megyei tanácsosi jelöltlistát az RMDSZ
Negyvenhét megyei tanácsos jelöltet tartalmazó listát és 8888 támogatói aláírást iktatott az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tegnap a prefektúrán.
A listát Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke vezeti, a második ifj. Deák Ferenc, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke.
Szabadság (Kolozsvár)

Bírálja a kerettantervet Mircea Miclea
Az az apátia, ami az új kerettanterv közzétételét fogadta, annak bizonyítéka, hogy mi már semmi jót nem várunk el azoktól, akiknek érdekeinket képviselniük kell. Ez a terv nem változtat semmin, legfennebb ront. Évente száz meg száz diák végzi el úgy az iskolát, hogy az oktatásnak nincs világos célja, hogy ez az oktatás nem a tanuló, hanem a tanár érdekei szerint történik. A romániai oktatás rugalmatlan, pontosan azt a képességet nem serkenti, amit a legjobban kellene: az elsajátított ismeretek alkalmazásának képességét” – fejti ki Mircea Miclea pszichológus, a Babeş– Bolyai Tudományegyetem oktatója az új kerettantervről szóló elemzésében.
A 5–8. osztályos új kerettanterv legnagyobb hibája az, hogy előtte nem dolgozták ki minden tantárgyra külön-külön a tantervet, tehát nem lehet tudni, hogy az oktatási folyamatban milyen ismereteket, készségeket és képességeket kellene elsajátítania, fejlesztenie a tanulónak – véli a szakember.
Szabadság (Kolozsvár) Példaként az idegen nyelvek oktatására vonatkozó uniós referencia-dokumentumot hozta fel, miszerint az 5–8.osztály végén a tanulónak el kell érnie a B1 szintet, azaz önállóan kell beszélnie az illető nyelven. Ha tudjuk a pontos célt, könnyebben meg lehet állapítani, hogy ezt a képességet heti hány órában szerezheti meg. Az új kerettantervben nagyon pontosan meg van állapítva az óraszám, de az már nem annyira világos, hogy mire is kell ennyi. Miclea szerint a mostani kerettanterv nem a tanulók érdekeit veszi figyelembe, csak „biztosítja a tanárokat, hogy ugyanazon tantárgyakat oktatják ezután is, és minden pedagógusnak kijön a normája”.

Lebukás
A politikában régóta bejáratott gyakorlatot alkalmazza három évvel ezelőtt elhangzott beszédének nyilvánosságra kerülése után az MPP elnöke.
Eszerint annak semmi jelentősége nincs, ha egy politikus téved, következménye annak van, ha ezt beismeri. Biró Zsoltot a jelek szerint a tények nem zavarják, és saját politikai megmentése érdekében – horribile dictu – a saját szavait is képes kiforgatni.
Holott a világhálón közzétett hangfelvétel tanúsága szerint eléggé nyilvánvaló és érthető, milyen kontextusban beszélt 2013-ban a polgári alakulat vezetője a korrupcióról és annak egyik legfontosabb eszközéről, a „spágáról”. Nem, még véletlenül sem általánosságban fogalmazott, hanem nagyon is konkrétan meghatározta az irányvonalat: azért kell ott lennie az MPP-nek a bukaresti parlamentben, hogy ne maradjon ki a kenőpénzadás és -szerzés Dâmboviţa-parti folyamatából. Ráadásul a polgármestereknek közpénzből kell „kigazdálkodniuk” a csúszópénzre valót, mindezt pedig annak érdekében, hogy négy év múlva ismét választást nyerhessenek.
Szóval roppant kínos ez a történet, amit nemigen lehet kimagyarázni. Persze már az is hűen tükrözi az erdélyi magyar politikában uralkodó állapotokat, hogy egy politikai alakulat vezetőinek zártkörű beszélgetését egyesek rögzítik, majd – nem véletlenül egy választási kampány startpisztolyának eldördülésekor – nyilvánosságra hozzák annak egy részletét. Csakhogy ebben az esetben a kiszivárogtatás kevésbé súlyos a felvételen elhangzottakhoz képest, amelyek miatt egészséges közéleti viszonyok közepette egy magára, a tisztességére és a hírnevére valamit is adó párt vezetője a történtek nyomán levonja a megfelelő konzekvenciákat.
Ugyanakkor mindez nem csak az MPP számára tanulság, hanem legfőbb politikai szövetségese, az RMDSZ számára is. Ha az RMDSZ a továbbiakban is megpróbálja elintézni az egészet azzal, hogy ez a polgáriak és a néppártiak marakodásának újabb fejezete, akkor gyakorlatilag a beleegyezését adja, hogy tisztességtelen eszközök bevetésére készülő politikusokat vigyen be a bukaresti törvényhozásba.
Amúgy a politikusnak tényleg nem kötelező beismerni a hibáit. De ne higgye, hogy azokra nem jönnek rá a választók maguktól is.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Könyvadományozók a hajdúvárosban
A magyarországi Gyöngyösről érkezett Kósa Miklós, a Testvérvárosokért Egyesület képviseletében mintegy 1300 kötetet hozott Nagyszalontára. A csomagot a helyi Peter Iskolában szombaton adta át az Arany János Elméleti Líceum tanulóinak.
Érdeklődésünkre Kósa elmondta, civil szervezetük 2011-ben alakult Gyöngyösön Erdélyi Magyarokért Egyesület néven, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság nyelvi és kulturális kapcsolattartását elősegítse, s ezáltal erősítse a közösségek nemzetmegtartó erejét.
Kósa Miklós lelkesítő beszédében kiemelte: „Légy talpraesett, és ténykedj példamutatóan; beszélj hangosan, hogy halljanak. Állj fel, hogy lássanak!”.
A Magyarhonból érkezett küldöttséget Balogh János, az Erdélyi Magyar Néppárt nagyszalontai elnöke fogadta. A Köröstárkányból érkezett Gábor Ferenc, a Pro Tárkány Egyesület képviseletében átadta a magával hozott könyvadományt. Hozzászólásában elmondta: „mindent megteszünk, meg kell tennünk magyarságunk fennmaradása és erősítése érdekében”.
A nagyszalontai líceum diákjai népdallal és szavalatokkal igyekeztek ünnepélyessé tenni az eseményt. Sziki Károly színművész pedig Petőfi és Arany barátságát idézte meg, műveikből adott elő részleteket.
Balogh János megköszönte mindenkinek az eredményes közreműködést. Kiss Mária, az Arany János Elméleti Líceum aligazgatója megköszönte a könyvadományt, amely regényeket, lexikonokat, iskolás könyveket, magyar, valamint a világirodalom remekműveinek fordításait is tartalmaz. Befejezésképpen Pelok Gabriella tanárnő az Isten kezében című kötetből olvasott fel szemelvényeket.
Sára Péter
Reggeli Újság (Nagyvárad)

A szükséges 1060 helyett közel 7200 aláírás gyűlt Kereskényi Gábor támogatására
A Szatmárnémeti RMDSZ polgármesterjelöltje és a helyi tanácsosi listán szereplők hétfőn délben iktatták jelentkezésüket a Városi Választási Irodánál. Kereskényi Gábor és a városi tanácsosi lista támogatására is nagyjából annyi aláírás gyűlt, mint amennyit az összes eddigi jelölt együttesen adott le.
A Szatmárnémeti Választási Irodánál hétfőn délben iktatták az RMDSZ polgármesterjelöltjének jelöltségét, illetve a szövetség helyi tanácsosi listáját. Az iroda alkalmazottai igen meglepődhettek, ugyanis az elvárt támogató aláírások többszörösét hozták magukkal a jelöltek és az önkéntesek.
Ahhoz, hogy valaki polgármesterjelölt lehessen, vagy egy párt tanácsosi listával indulhasson a helyhatósági választásokon, a település választási regiszterében található személyek egy százalékának aláírására van szükség. Ez Szatmárnémeti esetében 1060 aláírást jelent a polgármesterjelölt és a helyi tanácsi lista esetében is. Ehhez képest Kereskényi Gábor polgármesterjelöltségét közel 7200 aláírással támogatták, a helyi tanácsosi listát is közel ennyien segítették aláírásukkal.
"Az aláírások száma is jelzi a nagyfokú társadalmi támogatottságot. Jómagam és a tanácsosi csapat olyan Szatmárnémetit szeretne, ahol nem kell féltenie a szülőnek gyermeke testi épségét, ahol nem okoz nap mint nap gondot a család anyagi helyzete. A város maga pedig fejlődik, javul a közbiztonság, bővül a közlekedési infrastruktúra és nő a zöldövezetekkel fedett terület" - nyilatkozta a jelöltsége iktatását követően Kereskényi Gábor. Mint megjegyezte: az RMDSZ tanácsosi listája a legsokszínűbb a tanácsosok szakmai felkészültsége, szakértelme tekintetében.
A jelöltség iktatásakor jelenlétével jelezte támogatását Pataki Csaba szenátor, a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke és a megyei tanácselnöki tisztséget megpályázó politikus, Erdei D. István parlamenti képviselő és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti egykori polgármestere is. Jelen volt továbbá a Magyar Polgári Párt részéről Zazula Béla elnök, a Német Demokrata Fórum részéről pedig Leitner János és Ressler Stefan megyei illetve városi elnökök. Zazula és Ressler a Szatmárnémeti RMDSZ helyi tanácsosi listáján szerepelnek befutónak ígérkező helyen.
A Szatmárnémeti RMDSZ teljes tanácsosi listája: Kereskényi Gábor, Ressler Stefan, Magyar Lóránd-Bálint, Maskulik Csaba, Szőcs Péter Levente, Butka Gergely Norbert, Günthner Tibor, Szejke Ottilia, Kiss József, Zsók János Csaba, Gáti István, Zazula Béla, Bertici István, Maurer Róbert Csaba, Muresan István, Bura Maksay István Péter, Szénás Szabolcs, Pataki Enikő, Rappert-Vencz Gábor, Boér Ádám, Nits János, Szilágyi Edömér, Gnándt Zoltán, Thoroczkay Sándor, Pataki Zoltán, Stier Péter Gabriel, Nagy Szabolcs, Kovács Máté, Pataki Csaba.
szatmar.ro

Letakarták a nagybaconi községháza feliratát
A nagybaconi önkormányzatnak le kellett takarnia a százéves „Községháza” feliratot a polgármesteri hivatal egykori épületének homlokzatán.
Az épületben egy ideje a kultúrotthon rendezkedett be, ezért a felirat elé egy molinót húztak ki, amelyen két nyelven jelenik meg a „művelődési ház” felirat. Simon András, Nagybacon polgármestere emlékeztetett, a Kovászna megyei prefektúra már évekkel ezelőtt felszólította az önkormányzatot a felirat eltüntetésére, majd pert is indított.
„Két éve pereskedünk, és a napokban kaptunk a törvényszékről egy értesítést, hogy a felirat nem törvényes. Közölték továbbá, hogy a megyei főépítész szerint az ingatlan nem szerepel a műemlékjegyzékben. Ezt mi is csak most tudtuk meg, hiszen korábban úgy volt, hogy felveszik a listára. Ezek után arra jutottunk, hogy nincs értelme a további fellebbezésnek, hiszen elveszítettük a hivatkozási alapot is” – avatott be a részletekbe Simon András.
Az elöljáró emlékeztetett, három évvel ezelőtt az akkori Kovászna megyei prefektus több polgármester ellen pert indított, amiért a hivatalra kitűzték a székely zászlót, illetve amiatt, hogy a homlokzatokon nagy betűkkel csak magyarul szerepel a „községháza”, illetve „városháza” felirat. A prefektus többek között Kézdivásárhely, Barót, Gidófalva, Málnás, Csernáton, Kézdialmás és Kézdiszentlélek polgármesterét is beperelte a feliratok miatt. Ugyanakkor a Kovászna Megyei Tanács ellen is panaszt emelt, mert az intézmény székházán is ott áll a „megyeháza” felirat. Az elöljárók sorra veszítették el a pereket, majd a prefektúra tetemes pénzbírsággal fenyegette meg őket: amennyiben nem szereznek érvényt a jogerős bírósági végzéseknek, és nem tüntetik el a feliratokat, minden nap késedelemért az országos minimálbér 20 százalékának megfelelő bírságot helyezett kilátásba. Gidófalván például átírták kétnyelvűre a homlokzaton levő feliratot, ám azt is el kellett tüntetni a prefektus fenyegetőzései miatt.
Székelyhon.ro

Anyagi válság után politikai botrányba keveredett a PKE
Maszolhoz eljutott egy e-mail, amellyel a Partiumi Keresztény Egyetem egyik karának tanulmányi osztálya aláírásgyűjtőket toborzott az EMNP nagyváradi polgármesterjelöltjének. A rektor elhatárolódott az akciótól, az RMDSZ pedig azzal vádolja a Néppárt elnökét, hogy az Alapító Tanács tagjaként pártja céljaira használja az egyetemet. Szilágyi Zsolt elképzelhetőnek tartja, hogy a történtek hátterében az RMDSZ áll.
A tanügyi törvény előírásait megszegve, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nagyváradi polgármesterjöltje, Zatykó Gyula számára toborzott a múlt héten aláírásgyűjtőket a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE). Az intézmény egyik kara a fakultás összes diákját e-mailben értesítette arról, hogy az EMNP-nek „szüksége lenne emberekre”. Ismert, hogy az egyetem Alapítók Tanácsának tagja Tőkés László, az EMNP védnöke és Szilágyi Zsolt, a párt elnöke is.
A Maszol a PKE egyik, neve elhallgatását kérő hallgatójától jutott az e-mail birtokába. Ezt a közgazdaságtudományi kar tanulmányi osztályának – az egyetem honlapján is feltüntetett – címéről küldték szét a fakultáson lévő szakok levelezési csoportjainak.
A toborzó levelet Székely Betty, az EMNP ifjúsági szervezete, a Minta nagyváradi elnöke fogalmazta meg. Lényege, hogy az EMNP olyan egyetemi hallgatókat keres, akik aláírásokat gyűjtenek a párt jelöltjének a város különböző pontjain minden nap 10-től 16 óráig. A felkérés megfogalmazója megadta az elérhetőségeit is az esetleges érdeklődőknek.
Nem volt egyetlen jelentkező sem
Székely Betty a Maszolnak megerősítette, hogy valóban aláírásgyűjtőket toborzott az EMNP polgármesterjelöltje, Zatykó Gyula számára a PKE hallgatói között. Hangsúlyozta azonban, hogy a felhívást nem ő küldte szét a közgazdaságtudományi kar tanulmányi osztályának e-mail címéről. „Nekem nincs is hozzáférésem ehhez a címhez” – jelentette ki.
Elmondta, hogy mivel korábban a PKE hallgatója volt, az az ötlete támadt, hogy a diákoktól kér a párt számára segítséget. Tudomása szerint eljárásáról maga Zatykó Gyula polgármesterjelölt sem értesült. „A diákok egyik levelezési csoportjának tagja maradtam, és csak ennek a csoportnak küldtem el a felhívásomat. Azt nem tudom, hogy ki küldte szét a tanulmányi osztályról az összes hallgatónak a levelemet” – magyarázta.
Egyébként Székely Betty felhívása különösebben nem érdekelte a PKE közgazdász hallgatóit. A Minta nagyváradi elnöke kérdésünkre elmondta, hogy egyetlen diák sem jelentkezett nála segédkezni az EMNP-nek az aláírásgyűjtésben. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy – Székely Betty tájékoztatása szerint – önkénteseket keresett.
A közgazdaságtudományi kar dékánja, Molnár Erzsébet Ilona határozottan állítja: nem tudott arról, hogy a fakultás tanulmányi osztályának e-mail címéről zajlott az aláírásgyűjtők toborzása. A PKE megbízott gazdasági igazgatója a Maszolnak elmondta, a jómaga soha nem erről az e-mail címről kommunikál a hallgatókkal, ezt a kar titkársága használja a diákokkal való kapcsolattársra. A dékán közölte, utánanéz, hogy kiknek van hozzáférhetősége az elektronikus postafiókhoz, és a későbbiekben tájékoztat a fejleményekről.
Pálfi József rektor: nekünk most nem hiányzik ilyesmi
A PKE rektora – szavai szerint – portálunktól értesült arról, hogy az intézményt bevonták az ENMNP aláírásgyűjtő akciójába. „Nem hiszem, hogy nekünk most hiányzik ilyesmi” – jelentette ki a Maszolnak Pálfi József arra utalva, hogy anyagi válsága miatt most a magyar állam által finanszírozott egyetem átszervezés alatt áll, karokat, szakokat szüntet meg.
A rektor hangsúlyozta, elhatárolódik a közgazdaságtudományi karon történtekről. Közölte, maga is kíváncsi, kik a felelősök ezért a fakultáson. „Én ilyesmire nem adtam sem szóban, sem írásban az égvilágon senkinek nemhogy utasítást, de engedélyt sem. A pártpolitizálás teljes mértékben ki van zárva a Partiumi Keresztény Egyetemen. Kizárólag a nemzetpolitikát vállalom fel” – jelentette ki Pálfi József.
Kovács Péter: morálisan elítélendő és törvénytelen
Az RMDSZ ügyvezető elnöke, morális és törvénykezési szempontból is elfogadhatatlannak tartja a PKE-n történteket. „Nem lehet az, hogy egy politikai párt a saját érdekeire használjon fel egy magyarországi közpénzből finanszírozott felsőoktatási intézményt” – jelentette ki Kovács Péter. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a törvény szerint oktatási intézményekben tiltott a pártpolitizálás.
„Abban az áldatlan anyagi helyzetben, amelyben most található a PKE, az egyetem vezetőinek sokkal inkább arról kellene beszélniük, hogy mi a felelőssége az Alapító Tanács két tagjának, Tőkés Lászlónak és Szilágyi Zsoltnak az intézmény 35 milliárd régi lejnyi hiányának felhalmozásában” – fogalmazott a politikus.
Szilágyi Zsolt: felismerem Szabó Ödön módszereit
Az EMNP elnöke és a PKE alapítók tanácsának tagja képtelenségnek tartja, hogy az egyetem segédkezzen a Néppárt jelöltjének az aláírásgyűjtésben. Szilágyi Zsolt a Maszolnak elmondta, pártja mindig vigyázott arra, hogy a nagyváradi intézmény semlegességét tiszteletben tartsa. „Az pedig, hogy fiatalok önkéntesként segítenek nekünk az aláírásgyűjtésben, önmagában dicsérendő, mert aktívak és érdekli őket a közélet” – jegyezte meg.
Szilágyi ugyanakkor gyanúsnak tartja, hogy a támogató aláírások benyújtása után (Zatykó Gyula hétfőn iktatta jelölését – szerk. meg.) foglalkoztatják a sajtót a PKE-n történtek. Kovács Péternek arra a vádjára reagálva, hogy az Alapítók Tanácsa tagjaként az EMNP elnöke pártcélokra használja az intézményt, Szilágyi kijelentette: az sem tartja kizártnak, hogy az RMDSZ áll a közgazdaságtudományi karon történtek hátterében.
„Ebben a helyzetben, amiben található most a párt és az egyetem, akkor aberrációnak tartom a történteket, hogy akár az RMDSZ is szervezhette ezt az egészet. Felismerem Szabó Ödön (az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke – szerk. megj.) módszereit” – jelentette ki az EMNP elnöke.

maszol.ro

Szilágyi szerint Biró és Kovács egy követ fújnak
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke egy Lebuktak és megbuktak című nyilatkozatban reagált a Magyar Polgári Párt elnöke körül kirobbant, Biró Zsolt „csúszópénzes” beszéde okozta politikai botrányra. Alább olvasható.
„Bíró Zsolt kiszivárgott ’spágás’ beszéde egyértelművé tette: a Magyar Polgári Párt elnöke és elnöksége erkölcsileg már rég, politikailag viszont a napvilágot látott marosvásárhelyi beszéd után végleg megbukott.
A felismerés elkerülhetetlenné vált: az MPP országos elnökségének bukása magával rántja a márkanevet, a fenyőfát is. Tudnivaló, hogy a párt több helyi szervezete már régóta konfliktusban áll az MPP központi vezetőségével. Számos tisztességes helyi vezető és tag is hangot adott annak, hogy szégyelli országos elöljáróit és politikájukat. A most kiszivárgott beszéd után nem csodálkozhatunk a becsületes, autonómiapárti és korrupcióellenes emberek véleményén és indulataikon.
A bukaresti korrupció és a politikai megfélemlítés és megvásárlás kapcsán Bíró Zsolt nem véletlenül emlegeti Tamás Sándort. Korrupciós ügyei kapcsán a már régen megtépázott hírnevű RMDSZ után most az MPP országos vezetői is felsorakoztak a balkáni oldalon. A kialakult helyzet annál is súlyosabb, hogy nem tudhatjuk, még mi derül ki a Magyar Polgári Párt központi vezetőségéről, valamint az MPP–RMDSZ-paktum titkos záradékairól. E paktum a magyarázata Kovács Péter RMDSZ-főtitkár Bíró Zsoltot minden áron mentegetni akaró, szerecsenmosdató nyilatkozatainak. Egy azonban biztos: ha számukra a ’kiállni, kiharcolni, képviselni’ jelszavak azt jelentik, amiről Bíró Zsolt szégyenérzet nélkül beszélt, úgy kijelenthetjük, nem kérünk módszereikből és politikai hitvallásukból!
Világosan kell látnunk: az erdélyi magyarok nem kérnek a korrupt politikusokból!
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnökeként – tagságunk és országos elnökségünk nevében – állíthatom: az általunk felvállalt politikai értékekkel, nemzeti programunkkal és célkitűzéseinkkel gyökeresen ellentétesek azok a módszerek és eljárások, melyeket Bíró Zsolt egy személyben is megjelenít. Épp ezért elhatárolódunk tőle és híveitől, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy a bukaresti ügyeskedések és a Bíró Zsolt által szorgalmazott csúszópénz-politika helyett, egy új, átlátható és tiszta politikát képviseljünk.”
itthon.ma//erdelyorszag

Foghíjas jelöltállítás (Kampányban az EMNP)
Leadta a választásokon induláshoz szükséges dokumentációt az Erdélyi Magyar Néppárt, Háromszéken a megyei tanácsban és 25 településen lesz önkormányzati képviselői listájuk, kilenc helyen pedig saját polgármesterjelöltjük. Eldőlt az is, hogy Bálint József nem függetlenként, hanem az EMNP színeiben pályázza meg Sepsiszentgyörgy városvezetői tisztségét, a megyeszékhelyi néppárti listán pedig paritásos alapon kapnak helyet a Magyar Polgári Pártból kizárt vagy kiállt jelentkezők.
Balázs Attila háromszéki EMNP-elnök szerint sikerült újjáépíteniük a pártot, erős csapatot verbuváltak, készek átvenni a megye vezetését. A megyei önkormányzati jelöltlista első helyén Fazakas Péter közgazdász áll, őt követi Balázs Attila, Benedek Erika tanár, Szakács Zoltán nyugalmazott tanár, Kátai Zsuzsanna tanár, jogvédő, Szász Attila mérnök, Papp Attila jogász, Kocsis Csaba technikus, Czegő Zoltán író és Illyés Botond történész. Nagyobb odafigyelést ígérnek az emberek hétköznapi gondjaira, a kis és középvállalkozások támogatását, Háromszék gazdaságának fellendítését szeretnék elérni, de egyebek mellett fontosnak tartanák a rezsicsökkentést, hogy a helyi vízszolgáltatók, a szemétgazdálkodás stb. ne a profitra hajtson, hanem a lakosság érdekeire figyeljen. Támogatnák a mezőgazdasági termelők szövetkezését, segítenék, hogy jó áron értékesítsék terményeiket, de fontosnak tartják a fiatalokra való figyelést is, és akárcsak eddig, a jövőben is segítik mindazokat, akik törvény által biztosított jogaikért küzdenek. Balázs Attila különösnek tartja, hogy a Központi Régió megyéi közül csak Kovászna és Hargita nem fejlődött, véleménye szerint ez vagy diszkrimináció, vagy a megyevezetéseknek róható fel, „a hatalmas lyuk, amely tátong, azt jelzi, adminisztrációs problémák is vannak” – mondotta. Az EMNP tegnapi sajtótájékoztatóján az is kiderült, Baróton nem indítanak saját polgármesterjelöltet, a másik három magyar városban viszont igen. Sepsiszentgyörgyön Bálint József, Kézdivásárhelyen Johann Taierling, Kovásznán Deák Kinga Erika méretkezik meg a párt színeiben. Málnáson Málnási László, Gidófalván Máthé István, Árkoson Kocsis Csaba, Sepsikőröspatakon Silviu Ioachim, Maksán Bács Benke László, Gelencén Kocsis Géza lesz a polgármesterjelöltjük. Arról, hogy más településeken melyik független mellé állnak, a helyi szervezetek dönthetnek, ám az RMDSZ jelöltjét nem támogathatják, ha megteszik, kezdeményezi kirúgásukat – szögezte le az EMNP háromszéki elnöke.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nagykorú a Kurutty vetélkedő
A kézdialmási Kelemen Didák Általános Iskola Szupernégyes nevű csapata – Kelemen István, Molnár Zsuzsa, Kádár Mikola Zselyke és Kovács Ádám – nyerte a tizennyolcadik alkalommal megrendezett Kurutty általános műveltségi vetélkedő múlt szombati megyei döntőjét.
A Nemes Emil, a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskola tanítója által kezdeményezett és mindmáig évente megszervezett verseny iránt nagy az érdeklődés, minden bizonnyal azért is, mert a felkészülés során a résztvevők annyi új ismeret birtokába jutnak az anyanyelv, természetismeret, matematika, idegen nyelv, rajz, zene, híres emberek élete és munkássága tárgykörben, amennyit az iskolában csak évek alatt sajátíthatnának el, vagy akkor sem. Idén is helyi vállalkozók segítettek, hogy a díjazottak jutalomban részesüljenek, és hogy a megye különböző településeiről érkezőket a szervezők megvendégelhessék. (fekete)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vitaindító tájházakról
,,Erdélyben több mint kétszáz néprajzi gyűjtemény található, de ezekből csak néhányról mondható el, hogy valamely néprajzi tájegységet a teljesség igényével bemutatna. A létező gyűjteményekből kiindulva ki kell alakítanunk egy olyan hálózatot, amely tájegységenként egy-két olyan tájházat foglal magában, amely alkalmas az adott kistérség teljes körű bemutatására.
A szakma feladata kijelölni, mely gyűjtemények lehetnek reprezentatívak egy adott néprajzi tájegységre” – jelentette ki Székely István, az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsának elnöke egy Vajda András, a Sapientia EMTE oktatója által felvetett, erdélyi tájházakról szóló vitaindítón. A vitaindító egyfajta kiindulópontnak tekinthető egy olyan stratégia kidolgozásához, amely a tájházak és néprajzi gyűjtemények hosszú távú prioritásairól rendelkezne – áll az RMDSZ tegnapi közleményben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zoli bácsi (Békési levelek)
„Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Nekünk, kisebbségben élő népeknek nagyon fontos, hogy megőrizzük ezeket a hagyományokat. Belecseppentünk egy szláv, germán, latin tengerbe, és a csodával határos, hogy ezer évig megmaradtunk magyarnak Európában. Ez ennek a népi kultúrának köszönhető.
Ezért ezeket a hagyományokat kötelességünk éltetni és továbbadni a következő nemzedékeknek. Van olyan társadalmi réteg, amely azt mondja, hogy a magyar népdal idejét múlta, primitív, múzeumi kacat. Ez nem igaz. A magyar népzene mindig érzelmeket ébreszt az emberben, nem titkol el sem örömet, sem bánatot, egyformán beszél a bőségről, a szükségről, a szerelemről, mindenről.” A Kossuth- és Magyar Örökség-díjas, a mezőségi Válaszútról származó Kallós Zoltán fogalmazta meg e gondolatokat. A népdal- és népzenegyűjtő szerint – aki a KÉSZ vendégeként többször is megfordult Békésen – ha ilyen szellemi javakkal táplálkozunk, biztos, még ezer évet kibírunk Európában.
Emberi nagysága előtti meghajlás a magyar miniszterelnök köszöntője is, mely minap, Zoli bácsi születésnapján hangzott el Kolozsvárott. „Miért is vagyunk mi itt oly sokan? És miért is állunk itt ennyire meghatottan? Azért, mert itt van közöttünk egy 90 éves magyar ember, akiben még mindig több tetterő lakozik, mint közülünk számosakban. Egy 90 éves magyar, aki itt jár és dolgozik közöttünk, és aki naponta állít elénk mércét és példát. Egy 90 éves tudós professzor, aki hosszú évtizedek óta rója fáradhatatlanul a kilométereket, hogy falutól faluig, lélektől lélekig gyűjtse, mentse, megőrizze és továbbadja a magyar kultúra kincseit. 90 év, tudós professzori érdemek, szellemi frissesség, élet-, akarat- és tetterő; mindez elegendő a tiszteletre, a főhajtásra és a köszönetre. (...) Hatalmas tartományokat hódítottál és tartottál meg közös emlékezetünknek. Olyan tartományokat, amelyeket nélküled mindörökre elmosott volna a feledés özönvize. Lenyűgöző kincseket adtál nemcsak a tudós társaságoknak, de a magyarok leghétköznapibb világának is: dalokat, táncokat, történeteket, melyek társaink életünk útján, s amiket örökségként adunk tovább gyermekeinknek is. Úgy jövünk hozzád, amint régente jöttek a fiatalabb bajtársak a csataterek oroszlánjához. Igaz, a szakállad nem hófehér, és nem ér mellközépig, de a szemedben a fény ugyanaz, mint a megsárgult fényképeken a régieknek. Minden perc, amit veled töltünk, fontos a számunkra. Bizonyíték arra, hogy nagyszerű dolog egy hazát szolgálni, és szolgálni azt életre-halálra. Betelnek rajtad az Írás szavai: senkinek sincsen nagyobb szeretete annál, mint aki az életét adja barátaiért. Drága Zoltán Bátyám! Isten éltessen! Maradj közöttünk, maradj meg nekünk sokáig egészségben és boldogságban!” Úgy legyen!
Pálmai Tamás
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csernátfalu, a városközpont (A barcasági csángóföldön)
Ez Négyfalu városközpontja, itt található a polgármesteri hivatal, a városi tanács székhelye. Így volt ez régen is, mert Csernátfalu központjában építették fel a hétfalusi magyarok szabadságharcos áldozataik legszentebb emlékét, amelyet mindenki csángó szobor néven emleget. Csernátfalunak 1427-ben Szent Mihály falva volt a neve, miként az Mátyás király 1460-ban kelt adományleveléből is kitűnik.
Az írott szó
Szent Mihály oltalmában a címe annak a 240 oldalas könyvnek, amelyet 2004-ben adott ki a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság a Hétfalu Könyvek sorozat részeként. Szerzői készséges négyfalusi kalauzaink, Hochbauer Gyula és Kovács Lehel István, készült a Csernátfaluban működő Disz Tipo nyomdában. A szerzők összefoglalják a reformáció előtti időszak dokumentált katolikus egyháztörténetét. Ebből tudjuk, hogy 1542 és 1544 között Hétfalu – s így Csernátfalu – magyarsága is áttért az evangélikus-lutheránus vallásra. A Fennvaló gondoskodott arról a lepergett évszázadok során, hogy a barcasági Tízfalunak mindig legyenek krónikásai, helytörténeti írói és történészei, tehetséges tollforgatói, tanítói-tanárai, legújabban a matematikát és informatikát magas szinten művelő értelmiségijei, akik felvállalták s felvállalják ma is a mindennapok történéseinek rögzítését az eljövendő emberöltők számára is. Apáczai Csere Jánost, a lelkész Szeli Józsefet és a nehezen összeszámlálható többi értelmiségit olyan személyek-személyiségek követték, követik, mint dr. Bencze Mihály, Csernátfalu szülöttje, jeles matematikus, tanár és költő, a bukaresti Ady Endre-líceum igazgató-tanára, aki szülőhelyének és csángó népének átfogó képét is adta a Jászvásárban 2013-ban megjelent Visszapillantó tükör című vaskos kötetében. A brassói Fulgur Kiadó alapítójaként gondozta Kalabér László földink Kézdimartonfalvától Új-Zélandig a madarak nyomában című könyvét (1997). Bencze Mihályt – aki két éve a Brassói Lapok havi mellékleteként megjelenő Bukaresti Magyar Élet szerkesztője – csak telefonon tudtuk elérni Zilahon, ahol egy országos matematikai vetélkedő zsűrijében áldozta amúgy is szűköcske szabadidejét. A melléklet háromszékiek számára elsősorban a bukaresti magyarság múltjáról, de jelenéről is szóló tudósítások-írások nélkülözhetetlen forrása. Köztudott, hogy csángó testvéreink régen s odaszakadt rokonaik révén most is erősebb szálakkal kötődtek, kötődnek Bukaresthez, mint mi. Bár Hosszúfaluban található családi háza, e sorba tartozik Hochbauer Gyula magyartanár, helytörténész, közíró is, aki Kommandón kezdte pályafutását, s egyike Hétfalu kiváló ismerőinek. Miként ővele, találkoztunk Kovács Lehel István informatikus egyetemi adjunktussal, helytörténész-szerkesztővel is, mindketten önálló, olykor külön kiadványokban rögzítették, rögzítik Hétfalu hely- és kortárstörténetét (Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban, Hétfalusi csángó tájszógyűjtemény, A hosszúfalusi faragászati iskola története Sipos-Gaudi Enikővel stb.). Nevükhöz kötődik többek között a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság működése, a Hétfalu független művelődési és helytörténeti havilap szerkesztése és kiadása.
Ahol Hunyadi János is megfordult
Tiszteletes Török László csernátfalusi evangélikus lelkész vendégeként még mindig a hely múltja felől érdeklődtünk. Készséggel állt rendelkezésünkre. Elmondta, hogy valóban Csernátfaluban volt a Szent Mihály eklézsia központja, amely a maga idejében a hét csángó település egyetlen istentiszteleti helye volt. Múltja visszanyúlik a Szent István által kiadott „minden tíz falunak egy templom” rendeletig. Ennek az egyházközségnek Hunyadi János akkori kormányzó 1442-ben egy díszes, aranyozott ezüstből készült áldozókelyhet adományozott a hétfalusi csángók a törökök elleni harcban tanúsított hősiessége elismeréseként. A brassói ötvösség e remekművét egyházközségünk őrzi – jegyezte meg. A ma álló templom szentélye XVI. századi építmény, a hagyomány szerint a második templom maradványa. Ehhez építették hozzá 1779-ben a jelenlegi templomhajót. Mostani formáját azonban csak 1895-ben nyerte el. Csernátfalu magyarságának lelki gondozását mind máig huszonegy lelkész végezte. A sepsiszentkirályi származású Kiss Árpád – egykori mikós diák –, unokája, dr. Kiss Béla és hitvese, Kiss Béláné Füzessy Irén hárman együttvéve 99 éven keresztül vezették a gyülekezetet és folytatták magas szinten a népművelést. Török tiszteletes ezt a lelkészöltőt követte-folytatta egyparókiás papként. Féléves barcaújfalusi esperesi segédlelkészi szolgálat után foglalta el a csernátfalusi parókiát 1985-ben. Munkája mellett felette hasznos szolgálatként vállalta a két világháború között is megjelenő Csángó Naptárak anyagának összegyűjtését és egy új sorozat számítógépes szerkesztését. A felette hasznos és értékes kiadvány tükre majdnem az egész Hétfalu kortárs történéseinek.
Volt egyszer egy csángó szobor
Nem kerülhetjük ki ennek a szomorú múltú és emlékezetű obeliszknek a történetét. E témában Nagy János nyugalmazott történelemtanárt kerestük meg, aki megírta a szoborállítás körülményeit, de késői mentésének is részese volt.
– A XIX. század utolsó negyedében vetődött fel a gondolat – mondta –, hogy Hétfaluban szobrot állítsanak az 1848–49-es szabadságharc vértanúi emlékére, amikor Brassó parancsára 51 hétfalusit végeztek ki borzasztó kínok között. Így például Szász György 77 éves hosszúfalusi evangélikus lelkészt rátették egy izzó vaskályhára, és addig perzselték, míg kiadta lelkét, sokakat agyonlőttek, másokat leszúrtak, a tatrangi Csere Pétert a Malomárkában fojtották meg. Az emlékobeliszkre a gyűjtési akciót Koós Ferenc királyi tanácsos tanfelügyelő indította, akit több lelkes hétfalusi támogatott. A szobor (így nevezik a hétfalusiak az obeliszket) kivitelezését az apácai Bosin Antal és a brassói Gabrielli Ferenc kőfaragók vállalták. Alapját a csernátfalusi piactéren rakták le 1891 márciusában, és szeptember 27-én leplezték le. 1926 januárjában a helybeli szélsőjobboldali román türelmetlenség a szobrot ledöntötte. A négyfalusiak sokáig szétrombolva hagyták, hogy váljék az ügy a négyfalusi románság szégyenére. A két világháború közötti feszült politikai viszonyok között a szobor felső részét a hosszúfalusi alszegi evangélikus temetőbe szállították. Mivel azt az idő vasfoga kikezdte, az 1970-es évek derekán Kocsis Andrásné kezdeményezésére gyűjtést indítottak az emlékmű kijavítására, amit Elekes Mihály kőfaragó és Sipos Gaudi István végzett el. A márványlapokat az eredeti feliratokkal 1981. november elsején helyeztük fel – fejezte be Nagy János. A temetőben hajtottunk fejet mi is a zöld cserjék övezte obeliszk előtt, itt emlékeznek minden év március 15-én a helybeliek, s papi segédlettel idézik meg a csángó vértanúk hősiességét. A csángó szobor egykori talapzatára helyezte el a helybeli Astra Egyesület 1931. július 23-án a nemzet egyesítéséért 1916–1919-ben hősi halált halt román katonák emlékművét. Hétfalut, de főleg Négyfalut nemcsak ismerni, hanem bemutatni is tudni kell azoknak a messzi földről idejövőknek, akik a ma élő Csángófölddel szeretnének ismerkedni, a festői tájjal, a még megjeleníthető és látható csángó hagyományokkal, az épített örökséggel, népviselettel, népszokással, a jellegzetes borica-tánccal, szedettesekkel, varrottasokkal, tojásfestéssel, élő képzőművészettel. Az elvárások szintjén fogadja az ideérkezőket Simon Attila, a helybeli Renáta panzió tulajdonosa, idegenforgalmi menedzser, idegenvezető.
Kisgyörgy Zoltán
Bencze Mihály: Visszapillantó tükör, 2013 (magánkiadás)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ benyújtotta megyei tanácsosi listáját
Péter Ferenc a tanácselnökjelölt
A kerületi választási iroda 27 ezer támogató aláírás kíséretében iktatta az RMDSZ megyei tanácsosjelöltjeinek listáját, amely teljes, 44 nevet tartalmaz. Első helyen Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, második helyen Péter Ferenc szerepel, akit az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltként nevesített.
A tanácselnöki tisztség megszerzése a tét
A tanácsosi lista iktatása után Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ szervezet elnöke a sajtónak nyilatkozva elmondta, köszöni a támogatók aláírását, a munkatársak hozzájárulását az aláírásgyűjtési akció sikeréhez. A 27 ezer támogató aláírást megelőlegezett bizalomként és pozitívumként kell elkönyvelni. Az elnök meggyőződése, hogy az aláírások köteleznek, olyan kampányt kell folytatni, amellyel megszólítják Maros megye magyar választóinak jelentős részét. Arra számítanak, hogy legalább 13 tanácsosi mandátumot megőriznek a megyei tanácsban. A tanácsosi tisztségre jelöltek mintegy kétharmada kicserélődött, egyharmadát a régi tanácsosok teszik ki. A kétharmadban új és fiatal jelöltek szerepelnek. Ami a jelöltek kiválasztásával kapcsolatosan fontos volt: igyekeztek ezúttal is arra törekedni, hogy Maros megyének minden régiója képviselettel rendelkezzen a tanácsban. A kampány rendkívül fontos üzenete, hogy az RMDSZ a megyei tanácselnöki tisztség megszerzésére törekszik.
A sajtó kérdésére válaszolva Brassai Zsombor elmondta azt is, hogy a megyei tanácsosi listán szereplő jelöltek kiválasztásakor a területi képviseletre figyeltek. Tekintettel arra, hogy Maros megye nagy közigazgatási egység, a megyei tanácsnak nagyon sokrétű problémával kell foglalkoznia. Ezért vélik fontosnak, hogy a mikrorégiók is képviseletet kapjanak. Másrészt a jelöltek szakmai tapasztalatát vették figyelembe. Bejutó helyet biztosítottak a nőszervezetnek, illetve a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanácsnak. Az első 15 jelölt között van a Magyar Polgári Párté is, ily módon a megyei tanácsosjelöltek listáján is megvalósult a politikai összefogás.
– Bízom abban, hogy ez a szavazatszámban is kamatozni fog. A 2012. évi tapasztalatból indultunk ki, amikor külön listákon indultunk a szavazatokért. Ha együtt indulunk, ma akár 15 tanácsosunk is lehetne. Bízunk a választókban, hogy erősíteni tudjunk az RMDSZ- frakció képviseletén – fogalmazott Brassai.
Szükség van a váltásra
A tanácselnöki tisztségre jelölt Péter Ferenc nyilatkozatában elhangzott, hogy azzal a 16 évi önkormányzati tapasztalattal, amellyel rendelkezik, képviselni tudja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és Maros megye lakosságát.
– Úgy gondolom, hogy a Szovátán kivitelezett sikeres projekt Maros megyére is kiterjeszthető. Ha a megyénkbeliek úgy gondolják, hogy a szovátai példa lehet Maros megyére nézve, kérjük, szavazzanak az RMDSZ listájára. Úgy érzem, a megyének szüksége van a váltásra, hiszen gazdasági szempontból a közép-romániai régión belül a harmadikról a negyedik helyre csúszott vissza. Meg kell tennünk mindent, hogy a megye gazdaságilag megerősödjön, s visszanyerje méltó helyét ebben a régióban – fogalmazott a tanácselnökjelölt, aki arról is beszélt, hogy a kampány során a személyes kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, megpróbálnak minél több településre elmenni, és minél több emberrel találkozni.
Péter Ferenc elmondta, nem volt könnyű döntés felvállalni a jelölést, de a szövetség megyei vezetőségével úgy gondolták, hogy fontosabb a megye egésze, ennek száz települése, mint egy a megyéből. Ezért választotta a szovátai polgár-mesterjelöltség helyett ezt az utat. Szovátán Fülöp László mérnök személyében sikerült olyan polgármesterjelöltet találni, aki méltóképpen vezetheti tovább a várost.
A Népújság arra volt kíváncsi, milyen konkrét tervek szerepelnének Péter Ferenc programjában.
– Konkrét tervekről nehéz beszélni. Elsősorban jól kell működtetni azt az intézményrendszert, ami pillanatnyilag a megyei tanács alárendeltségében van. Folytatni kell azokat a projekteket, amelyeket elkezdtek. Ha konkrét tervekről van szó, akkor elsősorban a megye infrastruktúrájára, a repülőtérre kell gondolnunk, mert ezekkel van gond. Ahhoz, hogy sikeres legyen ez a megye, kötelező módon csatlakoznia kell az ország nemzetközi infrastruktúrájához, ami hiányzik. Kiépült infrastruktúrával másképp jelentkeznek a beruházók. A legnagyobb probléma, hogy Maros megye gazdasági szempontból pozíciót veszített, a régióban a harmadik helyről a negyedikre került. Ezen kell változtatni. Fontos feladata tehát a megyei testületnek, hogy Bukarestben és a nemzetközi fórumokon képviselni tudja a megye érdekeit, hogy visszanyerje azt a gazdasági potenciált, amit elveszített ebben a régióban – fogalmazott Péter Ferenc.
A megyei tanácsosi listán szereplő első 15 jelölt: Brassai Zsombor, Péter Ferenc, Pokorny László, Kolcsár Anquetil-Károly, Szabó Árpád, Csép Éva-Andrea, Aszalos Gábor, Kupás János, Tatár Béla, Kovács Mihály-Levente, Bartha Mihály, Fülöp József, Szabó Albert, Szigyártó Zsombor-István, Biró József-Attila.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

A Teleki-kripta felújítását tervezik
A közeljövőben egy különleges műemlék, a Teleki-kripta felújítását tervezik Marossárpatakon. Orbán János művészettörténész szerint az értékes építményt úgy kell restaurálni, hogy eredeti formáját megtartsa, értékeit megőrizze.
Mint ismeretes, Marossárpatak két műemlékkel dicsekedhet: a Teleki-kastéllyal és a Teleki-kriptával. Az alsó udvari kastélyban, amely 1872-ben épült, ma is gyönyörködhetünk, a község központjában található épület minden bizonnyal megragadja az átutazók figyelmét. 1945-ben államosították, utolsó tulajdonosa Teleki József volt. Az épület az idők folyamán többféle rendeltetéssel bírt: volt iskola, kultúrotthon, gyermekotthon, jelenleg kórházotthon.
A település másik műemléke a Teleki-kripta, amely a 19. század első éveiben épült. Ide temetkeztek egykor a sárpataki Teleki család tagjai. A piramis alakú sajátos építmény hosszú évtizedekig romosan állt. 2007 őszén négy helyi tanácsos saját költségére rendelt és szereltetett vasrácsot a műemlék bejáratához, hogy megakadályozza a sírgyalázók behatolását. A marossárpataki önkormányzat előzőleg szakembert kért fel arra, hogy véleményt mondjon a kripta jelenlegi állapotáról, s tanácsot adjon a műemlék felújítását illetően. A sáromberki születésű Orbán János művészettörténész már akkor elmondta: először is a rendelkezésre álló egyszerű eszközökkel – védőrács felszerelése, az épület környékének karbantartása, a gyomok, cserjék rendszeres eltávolítása – lehet megakadályozni az értékes műemlék további pusztulását, a felújítást pedig csakis szakképzett restaurátorok és építészek végezhetik majd, hiszen a lepusztult belső és a különleges faragott kőelemek helyreállítása kényes és hozzáértést igénylő feladat lesz. De sajnos, meglehetősen költséges is. Az elmúlt években a helyi önkormányzat nem tudott pénzt elkülöníteni erre a célra, hiszen az építészeti tervek, a kivitelezési munkálatok és a kőrestaurálás összértéke meghaladja anyagi lehetőségeit.
A marossárpataki Teleki-kripta története
A művészettörténész kérdésünkre elmondta: az ún. régi kastély dombjának keleti oldalában kialakított Teleki-kripta, melynek bejárata elé két zömök, dór fejezetes oszlopot állítottak és faragott mészkőből készített, piramist idéző falazatot raktak, különleges formája, jó arányai és kivitelezésének igényessége révén igen értékes műemlék még mai, lepusztult formájában is. A belső tér oldalfalaiban alakították ki a sírokat, az ezek fölötti téglalap alakú falfülkéket vélhetően a feliratos sírkövek számára hozták létre. Az épületbelső nagyon megrongált, a sírkövek egy része eltűnt. Ma többek között Teleki Mihály, Teleki Eszter, Teleki Lajos, Teleki Károly rossz állapotban lévő sírkövei találhatóak még itt. "A kripta építése a XIX. század első éveire tehető, és bizonyára Teleki Domokoshoz, Torda vármegye főispánjához, a marosvásárhelyi Bernády téri Teleki-palota építtetőjéhez köthető, hiszen róla tudjuk, hogy szülei, a család sárpataki ágát megalapító Teleki Lajos és Telekiné Bethlen Kata sírja fölé, az ide készített "piramis" aljába 1808-ban latin feliratos sírkövet helyezett. Ha hihetünk ennek az adatnak, a szép építmény meglehetősen korai erdélyi példája ennek a síremlékformának, egyben a század elején divatba jött klasszicista építészeti formanyelv egészen különleges változatát idézi" – nyilatkozta a művészettörténész.
Valami elkezdődött…
A közelmúlt fejleményei azzal biztatnak, hogy jobbra fordulhat a kripta sorsa, nemrégiben gróf Teleki Kálmán, a gernyeszegi Teleki-kastély örököse és a budapesti Forster Központ műemlékes szakemberei is érdeklődtek állapota felől. Néhány héttel ezelőtt Teleki Kálmán és Orbán János Kozma Barna polgármester jelenlétében megtekintette a műemléket és a felújítás konkrét részleteiről tanácskoztak. Április 23-án, szombaton a szakemberek (Orbán János művészettörténész és Ferenczi Márton régész) megtisztították és leltárba vették a kripta még meglévő, szabadon álló sírköveit. Méréseket végeztek, fényképek készültek, rövidesen pontos rajzdokumentáció készül a kövekről. Sor került a kripta külsejének részleges letakarítására is (orgona-bokrokat, gyomokat távolítottak el); a munkálatok a közeljövőben folytatódnak. A helyiek szándéka szerint restaurálási tervnek kellene készülnie az értékes műemlék rendbetételéhez.
Közös összefogással – anyaországi pályázati pénz, helyi önkormányzati támogatás és a Teleki-utódok hozzájárulása – a sárpatakiak megpróbálják felújítani Erdély egyik legrégebbi piramis alakú kriptáját, a falu épített örökségét képező műemléket.
Berekméri Edmond
Népújság (Marosvásárhely)

Az állatok és az ember egészségéért
Egyedülálló szakkönyv
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának múlt heti tudományos ülésszakánmutatták be a Specifikus állatgyógyászati szerek című 430 oldalas átfogó kiadványt. Szerkesztője dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár, aki szerzőként is szerepel a "jelentős tapasztalattal rendelkező egyetemi oktatók, állatorvosok, agyógyszergyártásban dolgozó szakemberek, gyakorló gyógyszerészek" mellett.
A vaskos kötetet, hasznosságát kiemelve ajánlotta a szekcióülésen jelen levő gyógyszerészek figyelmébe Kali István, a Studium Kiadó igazgatója. A kétnyelvű szakkönyv széles körű olvasótáborra számíthat a szakemberek – állatorvosok, humán orvosok, állattenyésztő mérnökök, technikusok, gyógyszerészek, egyetemi hallgatók – mellett a haszon- és (társ) állattartók táborában is – tette hozzá ismertetőjében dr. Sipos Emese egyetemi tanár. Majd a könyv szerkesztője számolt be arról, hogy prof. dr. emeritus Kata Mihály szegedi egyetemi tanár keltette fel benne az érdeklődést a téma iránt, és hasznos tanácsaival, valamint egy fejezet és egy másik fejezetrész megírásával járult hozzá a kötet megjelenéséhez. A szegedi egyetemen szerzett tapasztalatok nyomán Gyéresi professzor kezdeményezésére vezették be az állatgyógyászati szerek oktatását féléves fakultatív tárgyként 1993-ban a MOGYE Gyógyszerészeti Karán és később a rezidens- és nővérképzésben, ami több mint egy évtizeden át működött. A könyv megjelenése újra aktuálissá tette a témát.
A kötet öt fő fejezetre tagolódik. Az elsőt az állatfajok fontosabb megbetegedéseiről és kezelési lehetőségeiről Gyéresi professzor felkérésére nagyon készségesen dr. Pálosi Csaba állatorvos, a Noé Bárkája állatorvosi rendelő vezetője írta, aki anyagilag is támogatta a könyv megjelenését. A különböző betegségek kórokozói, tünetei, kezelési és megelőzési módozatai mellett táblázatban foglalta össze a zoonózisokat. Az állatokról az emberre terjedő betegségeket kórokozók szerint csoportosította, a fertőzés elterjedését és az embernél észlelt tüneteket is bemutatva – emelte ki dr. Sipos Emese.
A gyógyszergyártásban többéves tapasztalattal rendelkező dr. Gagyi László gyógyszerész és Boda Ferenc dokto-randusz az állatgyógyászati szerek gyártásával és káros hatásának felderítésével kapcsolatosan az európai előírásoknak megfelelő legfrissebb tudnivalókat foglalta össze. A fejezet érdekessége a táblázat, amelyben a szerzők pontosan feltüntetik, hogy a gyógyszeresen kezelt állatokból származó és emberi fogyasztásra szánt termékek milyen mértékben tartalmazhatják a kezelésre használt gyógyszer maradékait vagy bomlástermékeit, ha azok nem károsak az egészségre.
A kötet harmadik fejezetében dr. Kata Mihály professzor mutatja be az állatorvoslásban, a humán és állatgyó-gyászatban is használt szereket, a kor- szerű kezelési rendszereket. Ő adta a könyv mottóját is egy Louis Pasteur- idézettel: "Az orvos az embert gyógyítja, az állatorvos az emberiséget". A bemutatón is azt hangsúlyozta, hogy az egészségügy egy és oszthatatlan.
A negyedik fejezetnek a könyv szerkesztője mellett dr. Hâncu Gabriel és dr. Kelemen Hajnal egyetemi docensek és dr. Kata Mihály professzor a szerzője. Ez a fejezet az aktuális állatgyógyászati hatóanyagok osztályozásáról, fiziko-kémiai tulajdonságairól, az állatgyógyászati szerek speciális alkalmazásáról szól.
Az utolsó fejezet az állatgyógyászatban használt szerek környezeti hatásait és az ezzel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket foglalja össze. Szerzője dr. Simon Brigitta brassói gyógyszerész. Minden fejezet végén gazdag nemzetközi szakirodalmi utalás található.
Tartalmát és kétnyelvűségét illetően a Specifikus állatgyógyászati szerek különleges, hiánypótló munka, amelyet Gyéresi professzor a rá jellemző pontossággal és igényességgel szerkesztett – összegezett értékelésében dr. Sipos Emese professzor. A kötet hasznosságát és fontosságát emelte ki előszavában Ioan Marcus, a Kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem tanára.
A párhuzamosan futó román és magyar szöveget a szerzők írták, dr. Rogosca Maria egyetemi docens, valamint Milasan Claudiu állatorvos ellenőrizte.
Gyéresi professzor azért tartja fontosnak a kétnyelvűséget, mert a szakemberek és érdeklődők mellett a kolozsvári állatorvosi karon tanuló magyar diákok a könyvből megismerhetik a magyar szaknyelvet is – hangsúlyozta a szerkesztő.
A kötet segítséget nyújt a vidéki patikákban dolgozók gyógyszerészeknek, akik állatgyógyászati szerekkel is ki kell szolgálják a klienseket – tette hozzá. Ezt követően megszólaltatta a szerzőket is, akik dr. Pálosi Csaba állatorvossal az élen megtiszteltetésnek érzik, hogy a munkában részt vehettek.
A Specifikus állatgyógyászati szerek a Nemzeti Tankönyvkiadó által regisztrált könyv. Borítójának grafikáját Kovács Franciska Mária készítette.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Ibolyás Szent György Napok
Fergeteges hangulatú fellépés
Februárban a nagyzerindi Ibolya néptánccsoport meghívást kapott a sepsiszentgyörgyi 25. Szent György Napokra. Így a meghívásnak eleget téve, pénteken Kiss Csilla csoportvezetővel, ifj. Szilágyi András koreográfussal és Simándi Sándor polgármesterrel és családjával nekivágott a hosszú útnak egy iskolabusznyi és egy kisautónyi „Ibolya”. A hosszú és fáradságos utat enyhítette a gyönyörű kilátás, a jó hangulat és a finom, meleg ebéd.
A késő délutáni érkezés mindenkinek megkönnyebbülést és meglepetést hozott, hiszen a legtöbben arra számítottunk, hogy hideg lesz, de kellemes tavaszi idő fogadott. Egy kis hotelben kaptunk szállást, a főtér közelében. Kipakolás és berendezkedés után körbejártuk a Szent György Napok színterét, ami nem is volt olyan kis dolog, hiszen rengeteg helyszínen és színpadon folytak programok, de szerencsére, egymáshoz igencsak közel. Nemes Előd vendéglátónk segített megkeresni azokat a helyszíneket, amelyeken másnap felléptünk, hogy a hangtechnikai és egyéb szükséges dolgokat elrendezhessünk. Ezután a hotel vendéglőjében vacsoráztunk. A fárasztó és kimerítő utazás ellenére a nap még nem ért itt véget, hiszen mindenki kíváncsi volt a főszínpadon zajlott koncertekre. Az Ibolyások, hozzájuk híven, az első sorban tomboltak végig minden koncertet, melyet egy fergeteges bulival zártak az Ifjúsági Udvarban.
Másnap, április 23-án a svédasztalos reggeli után Nemes Elődnek köszönhetően ellátogattunk az ottani Vadászmúzeumba, ahol a medve, szarvas és egyéb trófeák mellett kitömött, erdei és szavannai állatokat is láthattunk. Ezután nem minket, hanem mi szórakoztattuk a közönséget első helyszínünkön, a Múzeumkertben. Szilágysági, békési szlovák táncokkal és ritmikus játékokkal örvendeztettük meg a nézősereget, és egyben itt avattuk fel újonnan varratott népviseletünket. A fellépés után meleg ebéd várt minket a vendéglőben, viszont a délutáni szieszta helyett egy újabb fellépés következett, ezúttal az Ifjúsági Udvarban. A fellépés fergeteges hangulatát egy gyors zápor koronázta meg. A fellépések utáni órákat pihenéssel és szabad programokkal töltöttük, az esti hangulatot ismét számos koncert alapozta meg. Két nap alatt olyan előadókat láthattunk, mint Vaszi Levente, a Tükrös zenekar, a Vunk, Andra, a The Balkan Fanatic, Karthago, Pokolgép és még sokan mások.
Az élmény dús sepsiszentgyörgyi hétvégét, vasárnap a Székely Nemzeti Múzeum meglátogatásával zártuk, majd élményekkel és tapasztalatokkal telve elindultunk a hosszú hazavezető útra.
Ezúton mondunk köszönetet nemcsak a vendéglátóinknak, hanem Prentel Irénke néninek, Benk Juli néninek, valamint a támogatóknak, a Pál Utcai Fiúk Egyesületnek, a Reformátusok Egyesületének, Sepsiszentgyörgy Helyi Tanácsának, a Székely Nemzeti Múzeumnak, a Vadon Egyesületnek, a Nagyzerindi Önkormányzatnak, főképpen Simándi Sándor polgármesterünknek.
Pap Alma
Nyugati Jelen (Arad)

Nagymesterek arcképcsarnoka Árkossy Istvántól
Ötven olasz, flamand, francia és német festő művészi koncentrátumából kaphatnak ízelítőt mindazok, akik május 13-ig, munkanapokon 11 és 16 óra között betérnek a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termébe (Jókai/Napoca u. 16. szám).
Az izgalmas kalandozást a kolozsvári születésű, jelenleg Magyarországon élő Árkossy István grafikus- és festőművész Nagymesterek – Reneszánsz és barokk festőművészek arcképcsarnokacímű kiállítása biztosítja, amely tegnap délután, az azonos című album bemutatójával egybekötve nyílt meg, számos érdeklődő jelenlétében. – Árkossy István belemerül az egyetemes művészet történetének egyik legnépszerűbb és talán leginkább kiaknázott, legismertebb fejezetébe, hogy a látottakban elvegyülve és feloldódva, történelmi és művészi hitelességgel újrateremtse azokat – hangsúlyozta méltatásában Németh Júlia műkritikus, aki Banner Zoltán művészettörténésszel és Lucian Nastasă-Kovács múzeumigazgatóval együtt nyitotta meg a tárlatot. A reneszánsz és barokk jeles alkotóinak virtuális múzeumában, ráadásként, ott találjuk a művész Önárnyképét is.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

Nincs összmagyar lista Bihar és Maros megyében
Az elmúlt időszakban többször felmerült összmagyar megyei tanácsosjelölt-lista helyett csak a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje „fért fel” az RMDSZ listájára Bihar megyében. A szövetség jelöltlistáját vezető Pásztor Sándor korábban a „billegőnek” számító nyolcadik helyet az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) ajánlotta fel, a végleges verzióban azonban ezt végül a polgári párti Helmeczi József foglalta el. Az MPP-nek jutott hely az RMDSZ Maros megyei szervezetének negyvennégy fős megyei tanácsosjelölt-listáján is.
Az elmúlt időszakban többször felmerült összmagyar megyei tanácsosjelölt-lista helyett csak a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje „fért fel” az RMDSZ listájára Bihar megyében. A szövetség jelöltlistáját vezető Pásztor Sándor korábban a nyolcadik, „billegőnek” számító helyet az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) ajánlotta fel, a végleges verzióban azonban ezt végül a polgári párti Helmeczi József foglalta el.
Az RMDSZ egyébként kedden megyei szintű együttműködési szerződést kötött az MPP-vel az elkövetkező kormányzati ciklus idejére. Pásztor szerint az általuk felajánlott tanácsosi hely ily módon „hozható” lesz a választásokkor, a néppárt Bihar megyei vezetője, Csomortányi István azonban nem osztja véleményét. Mint megtudtuk, velük végül nem is tárgyalt az RMDSZ.
„Teljesen komolytalan felajánlás volt” – fogalmazott Csomortányi, aki továbbra is azon a véleményen van, hogy a szövetség népszerűségét a korrupciós ügyek csökkentették, ami szavazatvesztéshez vezet majd. Szerinte amúgy is csak akkor lehetne maximalizálni a magyar képviseletet, ha az EMNP is bejut a megyei és a helyi tanácsba. Meglátása szerint erre van esély, ezért legkevesebb kettő, de az sem kizárt, hogy a következő ciklusban három képviselővel lesznek majd jelen a megyei tanácsban.
A néppárt hétfőn iktatott Bihar megyei listájának élén egyébként Csomortányi áll, mögötte Nagy József Barna és Szilágyi Ferenc szerepel. Nagyvárad RMDSZ-es polgármesterjelöltjének, Huszár Istvánnak magyar kihívója Zatykó Gyula, a városi tanácsosi listán mögötte Moldován Lajos és Nagy Zoltán kapott helyet.
Megyei tanácselnök lenne a szovátai polgármester
Az MPP-nek jutott hely az RMDSZ Maros megyei szervezetének negyvennégy fős megyei tanácsosjelölt-listáján is, melyet mintegy 27 ezer támogató aláírás „kíséretében” iktattak kedden a választási irodában. A lista élén Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke áll, második Péter Ferenc jelenlegi szovátai polgármester – a szövetség megyei tanácselnökjelöltje –, a harmadik pedig a szövetség legrégebbi megyei tanácsosa, Pokorny László. A lista tizenötödik helyét a Magyar Polgári Pártot (MPP) képviselő Biró József Attila foglalja el.
A jelöltlajstrom második részében számos olyan személy is helyet kapott, aki egyébként a helyi választásokon érdekelt polgármester- vagy tanácsosjelöltként. A szövetség arra törekedett, hogy a megye egyetlen térsége se maradjon képviselet nélkül, ugyanakkor az ifjúsági, valamint a női szervezet is jusson egy-egy befutó helyhez. Péter Ferenc kedden közölte, a párt célja, hogy ezúttal is legalább 13 tanácsosi mandátumot szerezzenek, az MPP támogatásával azonban akár 15-re is bővíthetik a képviselők számát.
„Azt a sikeres projektet ajánlanám a megyének, amit kisebb léptékben megvalósítottunk Szovátán – fogalmazott Péter Ferenc, aki 2000 óta vezeti a város önkormányzatát. – Úgy érzem, Maros megyének szüksége van a váltásra, hiszen elveszítette azt a harmadik helyet, amit a Központi Fejlesztési Régióban foglalt el. A térség gazdaságán és infrastruktúráján kell javítanunk, a repülőteret kell továbbfejlesztenünk.” Péter Ferencet egyébként az RMDSZ-es Fülöp László 36 éves mérnök készül váltani Szováta polgármesteri székében. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete is kedden délután iktatta az elmúlt időszakban többször is módosított tanácsosjelölt-listáját. Ennek élén Peti András jelenlegi alpolgármester áll, őt Novák Zoltán és Magyari Előd követi.
Hivatalosított magyar verseny Kolozsváron
Kedden délelőtt iktatta a választási irodánál polgármesterjelöltjének, valamint városi tanácsosjelöltjeinek okmányait a kolozsvári RMDSZ is. Horváth Anna jelölését és a városi tanácsosjelölteket több mint 3500 személy támogatta aláírásával. „Megkerülhetetlen, erős, képviseletre törekszünk, a közösség iránti elkötelezettségét már többször bizonyított csapattal szeretnénk megerősíteni a kolozsvári magyarok hitét abban, hogy az önkormányzatnak őket is ugyanúgy kell szolgálnia, mint a román embereket” – nyilatkozta a választási iroda előtt Horváth Anna polgármesterjelölt.
A városi tanácsosi listát, mint ismeretes, Horváth Anna vezeti, a második helyet a történelmi magyar egyházak javaslatára az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) képviselő Gergely Balázs tölti be. A lista harmadik helyén Csoma Botond jogász, városi tanácsos, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke, a negyedik helyen Rácz Levente-Zsolt vállalkozó, az ifjúsági szervezetek jelöltje, ötödik helyen pedig Oláh Emese jogász, városi tanácsos szerepel. Saját listával és polgármesterjelölttel jelentkezett be a kolozsvári megmérettetésre az EMNP kincses városi szervezete is. Fancsali Ernő polgármesterjelölt, a tanácsosi jelöltlista vezetője és a második pozíciót elfoglaló Bicskei Hedwig közösen iktatták az induláshoz szükséges, több mint 3000 aláírást tartalmazó íveket.
Szucher Ervin, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Traian Băsescu: Victor Ponta titkos ügynök volt
Volt fedett titkos ügynökként nevezte meg Victor Ponta volt szociáldemokrata kormányfőt és a hozzá közel álló, jelenleg független képviselőt, Sebastian Ghiţát Traian Băsescu volt államfő egy Facebook-bejegyzésben.
Băsescu annak kapcsán nyilvánított véleményt, hogy a pártelnöki, majd a miniszterelnöki tisztségről az ellene indult korrupciós eljárások miatt lemondani kényszerült Ponta a hétvégén arról írt: a Szociáldemokrata Párt vezetői között egy korábban miniszteri tisztséget is viselő fedett titkosszolgálati ügynök is van, aki át akarja venni az irányítást a párt fölött.
Băsescu mindezt úgy kommentálta: volt államfőként csak két ilyen politikusról van tudomása, akik „abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy ügynökök lehettek": magáról Pontáról, aki a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), illetve Ghiţáról, aki a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügynöke volt mindaddig, amíg parlamenti mandátumot nem szerzett.
Hozzátette: ezt „természetesen" soha nem tudja bebizonyítani. „Ők már nem akarnak a titkos szolgálatok nevében pártok feletti uralmat átvenni. A többiek önkéntes véleménybefolyásoló ügynökök, alacsony IQ-jú szolgák, akik tévesen azt hiszik, hogy a karrierjüket egyengetik" – fogalmazott a volt államfő. Szerinte a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány, amelyet „tábornokok és ügyészek hoztak létre", egyszerűen a tehetetlenség emlékműve.
Băsescu szánalmasnak nevezte Ponta fedett ügynökökkel kapcsolatos kijelentéseit, de úgy vélte: ha nem is ügynökökkel, de véleménybefolyásoló személyekkel tele van a sajtó, akik védettséget élveznek, ha szolgálják az ügyet, támogatva azt a gondolatot, hogy a hazát csak a tábornokok és az ügyészek menthetik meg, tömegesen tönkre téve a politikusokat. Az exelnök szerint a hitelesség csak akkor állítható vissza, ha erős parlamenti ellenőrzés jön létre a titkos szolgálatok fölött, mivel egyre többek vélik úgy, hogy a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a társadalom szereplői közül egyre többen vetik föl a szolgálatok befolyásának témáját.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)

Többszörös tisztátalanság
Ismét fény derült arra, hogy velejéig áthatja a romániai egészségügyi rendszert a korrupció: 40 megye mintegy 300 közkórházában használnak hosszú ideje gyenge minőségű, felhígított fertőtlenítőszert, aminek távolról sem az az összetétele, mint ami a címkéjén szerepel. Magyarán: nem hatékony.
A főügyészség és a szaktárca is vizsgálatot indított az ügyben, de a valódi okok és okozatok, körülmények, következmények valószínűleg homályban maradnak. Évente 3 millió felnőttet és 800 ezer gyereket kezelnek állami kórházakban, a betegeket pedig ily módon ugyancsak fenyegeti a kórházban szerzett, ún. nozokomiális fertőzések veszélye, hiszen nagymértékben a fertőtlenítőszerek minőségén múlik, hogy megelőzhetőek-e ezek a betegségek.
Az már eddig sem volt titok (európai felmérésekben szerepel), hogy Románia élen jár a nozokomiális fertőzések gyakorisága tekintetében. Pár hónapja óriási felháborodást keltett országszerte, amikor kiderült, kórházban szerzett baktériumfertőzés miatt vesztette életét a Colectiv klubban október végén kitört tűzvész több áldozata.
Ha belegondolunk, már önmagában abszurd, hogy épp a gyógyítás helyszínén kapnak halálos fertőzést súlyos betegek az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt. De a minap nyilvánosságra került információkból kirajzolódó valóság még mellbevágóbb: az egészségügy hatalmas gépzetének kulcsszereplői, így a szaktárca alárendeltségébe tartozó közegészségügyi hatóságok és bizonyos kórházak vezetősége is – a helyzethez illő szóval élve – tisztátalanok, sárosak az ügyben.
Az pedig a hazai viszonyokat át- meg átszövő korrupció jéghegyének csak a csúcsát villantja fel, hogy ugyanazon személyek a fertőtlenítőszereket a kórházaknak szállító cégcsoport, valamint a szer minőségét felülvizsgálni hivatott laboratórium vezetői.
A napvilágra került információkból az is kiderült, a szaktárcának alárendelt közegészségügyi hatóságok évek óta szemet hunynak afölött, hogy felhígított fertőtlenítőszert használnak a kórházakban. Valakik biztosan jól járnak ezzel. Egy azonban bizonyos: nem a betegek. Ők továbbra is kiszolgáltatottak a tisztátalan egészségügynek a tisztátalan kórházi ágyon.
Kiss Judit
Krónika (Kolozsvár)

Székelyföldre fókuszálnak a Sapientia EMTE csíkszeredai karán
Egy célkitűzését már teljesítette a tizenöt esztendős Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE): a vizsgált adatok szerint a felsőoktatási intézmény csíkszeredai kara leginkább a székelyföldi fiatalok körében népszerű.
Tavaly ősszel összesen 233 tanuló választotta a Sapientia EMTE valamelyik csíkszeredai szakát továbbtanulás céljából. Az elsőéves hallgatók 93 erdélyi vagy magyarországi településről érkeztek: 58 Hargita megyei, 18 Kovászna megyei, 7 Maros megyei, illetve 8 más erdélyi megyében található településről, illetve két magyarországi városból, Budapestről és Hódmezővásárhelyről is volt egy-egy iratkozó – derül ki az egyetem szerkesztőségünkhöz eljuttatott beiratkozási statisztikájából.
Közel van és olcsó
„Többnyire a székelyföldiek választják az egyetemet” – erősítette meg érdeklődésünkre Makó Zoltán, a felsőoktatási intézmény csíkszeredai dékánja. Főképp azért esik a választás a Sapientiára, mert az ingyenes helyek mellett a tandíj-hozzájárulásos helyekért sem kell mélyen zsebbe nyúlni – évi 250 eurót kell fizetni –, ugyanakkor közel van a diákok lakhelyéhez, és magyar nyelven zajlik az oktatás. Akik távolabbi vidékekről jönnek, valamelyik szak miatt választják a csíki oktatási helyszínt, ugyanis bizonyos szakok csak itt találhatók meg magyar nyelven. A Magyarországról érkezett személyeknek is legtöbbször székelyföldi kötődésük van, jegyezte meg a dékán.
Alkalmazkodnak a munkaerőpiachoz
A Sapientia EMTE csíkszeredai kara a diákok toborzásakor is főképp a három székelyföldi megyére fókuszál. Az egyetem chartájában is hangsúlyozzák, hogy az intézménynek szerepet kell játszania a Székelyföld modernizálásában, mutatott rá Makó, aki szerint a szakok létrehozásakor is a vidék gazdaságára jellemző ágazatokat próbáltak indítani. Példaként felhozta a térségben egyedülinek számító élelmiszeripari mérnöki szakot, vagy a több éve nagy hallgatói létszámmal működő könyvelés szakot. „A nemrég indult gazdasági informatika szakunkkal a térségben most megjelenő informatikai vállalkozásokra próbáltunk reflektálni” – fűzte hozzá a dékán.
Szükség van a térségben a Sapientia csíkszeredai képzési palettáján szerepelő szakokra – nyilatkozta lapunknak Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő. „Ugyan adódnának még szakok, amelyekre szükség lenne a térségben, de mindent nem lehet egy egyetemen megoldani. Viszont amióta létezik a csíkszeredai intézmény, tapasztalataim szerint folyamatosan odafigyelnek a térség munkaerőpiacának szükségleteire” – fejtette ki. A főtanfelügyelő kiemelte, hogy az egyetem partnerségben áll a tanfelügyelőséggel, és sok közös programot – iskolai versenyeket, konferenciákat – szerveztek együtt.
Molnár Rajmond
Krónika (Kolozsvár)