A tasnádiak feje fölött döntöttek a menekülttáborról
Menekültközpontot alakítanának ki egy évekkel ezelőtt bezárt csendőrlaktanyában a Szatmár megyei Tasnádon, a településen azonban előzetesen senkivel nem egyeztettek a témában a kormány vagy a belügyminisztérium illetékesei, akik még az önkormányzat tagjait sem értesítették az elképzelésről.
A migránsokat befogadó, nyitott központ kialakítását Petre Tobă belügyminiszter jelentette be, aki azt is közölte, a bevándorlásügyi hivatal vezetője, Nelu Pop két héttel korábban járt a termálfürdőiről híres, a magyar és az ukrán határhoz is közel lévő településen, és a helyszíni terepszemle után rábólintott az elképzelésre.
„Az a minimum, hogy megkérdeznek”
Tasnádon egyébként hatszáz szíriai menekültet helyeznének el, a régi csendőrlaktanya azonban jelenlegi állapotában nem lenne erre alkalmas, hiszen korábban csak az épületegyüttes egy részét újították fel – tudtuk meg Véron András Levente alpolgármestertől, aki szerint egy ilyen horderejű, a helyi közösség egészét érintő döntés meghozatala előtt „az lett volna a minimum, hogy a városvezetés véleményét is kikérjék".
Az elöljáró bevallása szerint még nem találkozott olyan tasnádival, aki támogtná a migránsok befogadásának tervét. „Napok óta érdeklődik mindenki, hogy mit tudunk erről a menekültközpontról, de hát sajnos a városvezetés sem tud válaszolni a kérdésekre. Annyi biztos, mi is követjük a híreket, vannak Ausztriában, Németországban élő ismerőseink, rokonaink, is és hát nem sok jót hallottunk a szíriai menekültekről. Egy részük legalábbis nem kifejezetten kedves vendég" – fogalmazott Véron András Levente, aki szerint a valamivel több mint 8400 lakosú város nincs felkészülve arra, hogy nyitott menekülttábor működjön a területén.
„Egy állandó létszámú csoporttal még lehetne valamit kezdeni, de attól tartok, nagy lesz itt a jövés-menés, és kezelhetetlenné válik a probléma" – fogalmazott. Az alpolgármester szerint aggodalomra ad okot, hogy a menekültközpont a város legfőbb bevételi forrásától, a termálstrandtól alig száz méterre működne, a menekültekkel való szomszédság pedig elriaszthatja a turistákat. „Ebbe még belegondolni se jó" – jegyezte meg.
Tasnádra egyébként Vasile Mitraşca polgármester szerint évente 250 ezer fürdőlátogató turista érkezik, a Vocea Transilvaniei oldalnak nyilatkozó elöljáró szerint azonban ez a szám drasztikusan csökkenni fog, amennyiben a városnak migránsokat kell befogadnia.
Derült égből villámcsapás
Bendel József, a helyi tanács öttagú RMDSZ-frakciójának vezetője egyenesen hülyeségnek nevezte a belügyminisztérium tervét. „Egy olyan városról beszélünk, ahol a helybeliek közül nem tudunk mindenkinek munkát biztosítani, s ahol a roma kisebbség problémáit sem tudjuk megoldani évtizedek óta – mutatott rá a Krónika érdeklődésére Bendel. – Egyértelmű egyébként, hogy a menekülteknek nem fog tetszeni a csendőrlaktanya, ahol nem kifejezetten szállodai körülmények uralkodnak, közös mosdók vannak és az ingatlan felét nem is újították fel. Az első dolguk az lesz, hogy megpróbálnak innen elmenekülni."
Pakulár István tasnádi református lelkész szerint a Szatmár megyei kisváros lakosságát derült égből villámcsapásként érte a menekülttábor létesítéséről szóló hír. Az RMDSZ városi tanácsosaként is tevékenykedő tiszteletes hétfőn a Krónikának elmondta, egyházkössége egyik híve éppen hétfőn érdeklődött nála az erről szóló szóbeszéd kapcsán, és bár ő sem tud semmit a részletekről, sejtette, hogy helyszínként a termálfürdő tőszomszédságában lévő egykori csendőrlaktanyát szemelték ki.
Ama megjegyzésünkre pedig keserűen kacagott egyet, miszerint a több száz bevándorlót nyitott menekülttáborban szállásolnák el. „Sajnálatos, hogy miközben erre a nemzetpolitikai és -stratégiai szempontból egyaránt kockázatos kérdésre nincs felkészülve az ország, kormányzati szinten olyanok határoztak a menekülttábor létrehozásáról, akik nem fogják viselni a felszínes döntés kezelésének a felelősségét" – állapította meg Pakulár István.
Hozzátette, nincsenek illúziói annak kapcsán, hogy a bukaresti hatóságok esetleg a helyi lakosság ellenkezésének hatására meggondolnák magukat, mivel Ausztriában is létesítettek már menekülttábort az érintett település lakosainak tiltakozása ellenére. Szerinte a helyi képviselő-testületnek mindenképpen meg kellene vitatnia az ügyet, hiszen a település infrastrukturális és gazdasági helyzete sem teszi lehetővé a menekültek befogadását, arról nem beszélve, hogy mindössze két-három orvos látja el a város lakosságát.
„Még hatszáz román, magyar ember vagy ugyanennyi gyerek idetelepítése is terhelné a város működését, hát még az olyanoké, akik teljesen más kultúrát képviselnek" – jegyezte meg a református lelkész, akinek meggyőződése, hogy a létesítmény működése padlóra kényszeríti az idegenforgalmat Tasnádon.
Az országban egyébként hat menekültközpont működik: Bukarestben, Nagysomkúton, Radóczon, Giurgiuban, Galacon és Temesváron. Tasnádon kívül a belügyi tárca tervei szerint az Argeş megyei Câmpulung Muscelen, és a Gorj megyei Bumbeşti-Jiuban is menekültközpont nyílna.
Kvótarendszer: bukaresti következetlenség
Bár a bukaresti hatóságok többször hangsúlyozták, hogy nem értenek egyet a kötelező kvótarendszerrel, az Európai Bizottság döntése értelmében Romániának összesen 6351 migránst kell befogadnia. A román kormány korábban tett felajánlása 1785 bevándorló befogadásáról szólt, Victor Ponta volt kormányfő és Klaus Johannis államfő hónapokkal ezelőtt kifejtett álláspontja szerint ugyanis ennél több menekült elszállásolására nincs kapacitása az országnak.
Az Európai Parlament által megszavazott kvótarendszer alapján Romániának újabb mintegy 4600 menekültet kellene befogadnia az 1700-on felül. A mechanizmusban részt vevő tagállamok áttelepített menedékkérőnként 6 ezer eurót kapnának, amelynek felét előfinanszírozás keretében fizetné az Unió. Johannis szeptemberben leszögezte: Bukarest elutasítja a Brüsszelben kidolgozott kvótarendszert, ellenzi ugyanis, hogy a tagállamokkal való egyeztetés nélkül, „könyvelői módszerekkel" szétosztott embereket fogadjon be.
Románia ebben a szellemben a szeptemberben rendezett európai uniós belügyminiszteri fórumon – Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt – a kötelező kvótarendszer ellen szavazott. Ehhez képest novemberben, a párizsi terrortámadás után az államfő már úgy vélekedett: Romániának szolidárisnak kell lennie, gyakorlatba kell ültetnie a meghozott döntéseket és alkalmaznia kell a kvótákat.
Dacian Cioloş miniszterelnök – aki Románia képviseletében vesz részt az EU állam- és kormányfőinek december 17–18-án tartandó tanácskozásán – a múlt héten közölte, a migránsok állandósított elosztási rendszere nem oldhatja meg a probléma okait, csak a következmények kezelésére alkalmas. Magyarország és Szlovákia a múlt héten megtámadta az Európai Bíróságon a kötelező kvótarendszerről szóló határozatot.
Gyergyai Csaba, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Zenészt bántalmazott Toró Tamás brassói tanácsos?
Bántalmazták Márkos Albert csellistát, zeneszerzőt a hétvégén Sepsiszentgyörgyön. Az esetről a zenész felesége, Tijana Stanković számolt be a Facebook közösségi oldalon.
Az angol nyelvű bejegyzésben azt írja, férjét megtámadták, ő nem ütött vissza, neki azonban kiütötték a fogait. „Sepsiszentgyörgyön történt, miközben a férjem a zenekar zsidó tagját védte egyértelműen antiszemita támadásoktól” – írja Stanković, hozzátéve, hogy a támadó politikus.
A közösségi oldalon nagy felháborodást váltott ki a bejegyzés, többen együttérzésükről biztosították a Budapesten élő zenész házaspárt, biztatva őket, hogy tegyenek feljelentést, és jogi segítséget is ajánlottak. A bejegyzésekből arra derült fény, hogy a támadó Toró Tamás brassói politikus lehetett, akit a helyszínen készített fotó alapján azonosítottak. Toró Tamás az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben politizál, a brassói megegyezés eredményeként RMDSZ-listán jutott be a Cenk alatti város önkormányzatába.
Toró Tamás lapunknak elmondta: önvédelemből lökte el a férfit, aki ittas volt, és beesett a székek közé, akkor törhetett ki a foga. „Nem is tudtam, ki, hiszen a koncerten nem is vettünk részt, egy másik rendezvényről érkeztünk. Két részeg férfi kötekedett, a velem lévő hölgyek több ízben visszautasították a közeledésüket, majd Orbán-bérencnek, mocskos RMDSZ-esnek neveztek, és azt fejtegették, hogy az erdélyieknek nem jár szavazati jog. Amikor egyikük a pulóveremet próbálta letépni, ellöktem” – mesélte az EMNP-s politikus, aki tagadja, hogy antiszemita megjegyzések hangzottak volna el.
Nicoleta Marin, a Kovászna megyei rendőrség szóvivője lapunknak elmondta, hogy az ügyben nem érkezett feljelentés, ám még hatvan napig van erre lehetőség. Márkos Albert és Tijana Stanković az ARGO zenekar tagjaiként szombat este a sepsiszentgyörgyi PulzArt fesztiválon léptek fel.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Magyar hangok a vásárhelyi román koncertdömpingben
Egy utólag meghirdetett, rangosnak ígérkező kulturális eseménnyel próbálja kiengesztelni Marosvásárhely magyar közösségét a polgármesteri hivatal, mely decemberben csupa román énekeseket hívott meg a szinte háromnaponként rendezett ingyenkoncertjeire.
December 20-án este 6 órától ingyenes adventi hangversenyre hívja az önkormányzat az érdeklődőket a Kultúrpalota nagytermébe. A rendezvényen fellép Kossuth- és Jászai Mari-díjas ismert színművész, Eperjes Károly, Szalóki Ági Artisjus-díjas és többszörös Fonogram-díjas énekesnő, valamint Szamosi Szabolcs, a pécsi bazilika orgonaművésze. A polgármesteri hivatal közleménye szerint az előadáson részt vesz Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is.
Szalóki Ági Magyarország egyik legnépszerűbb dalszerzője és előadóművésze, akit a szakma az új népdalénekes nemzedék egyik legsikeresebb képviselőjének tart. Népszerűségét igazolja az is, hogy mielőtt advent negyedik vasárnapján Marosvásárhelyen lép fel, december folyamán New Yorkban és Bécsben vendégszerepel, illetve Pécsen és Budapesten (két különböző helyszínen is) ad koncertet.
A városháza eredetileg csak román előadók fellépését hirdette meg az összes decemberi rendezvényére. A román állam nemzeti ünnepén az ismert bukaresti televíziós műsorvezető és énekes, Horia Brenciu előtt Ionuţ Fulea, Ciprian Istrate népdalénekes, valamint a Maros és a Stejarul néptáncegyüttes állt közönség elé, december 4-én, a főtér ünnepi kivilágítása alkalmából Andra és a Zurli együttes koncertezett, 6-án, a ligeti korcsolyapálya megnyitóján a közkedvelt könnyűzene-előadó, Smiley örvendeztette meg a közönséget.
Amint a főtéri karácsonyfánál látható órásplakátok is hirdetik, december 16-án Ioan Bocşa népdalénekes és az általa vezetett Icoane együttes fellépésére várja az érdeklődőket az Ifjúsági Házba a városháza. Másnap este a Színház-téren jellegzetes román karácsonyi kántáló dalokat mutatnak be, majd 19-én a román kolindák legnépszerűbb tolmácsa, Ştefan Hruşcă lép fel ugyanott.
Radu Bălaş marosvásárhelyi publicista meg is jegyezte saját közösségi oldalán, hogy a világ legtöbb ingyenkoncertjével a polgármesteri hivatal mintha a Rekordok Könyvébe szeretne bekerülni. Az Inmureș.ro oknyomozó portál szerint a városháza mintegy évi egymillió eurót költ különböző ingyen látogatható rendezvényekre.
Ha az összeg töredékét is fordította koncertszervezésre az önkormányzat, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalról nyugodtan kijelenthető, hogy a megye és a térség legnagyobb impresszáriójává és „kulturális jótékonykodójává” nőtte ki magát. Egyébként szintén a Facebookon már vicces plakátok is jelentek meg, miszerint „ingyenes Metallica-koncertet akarunk!”, melyet a helyi és a megyei önkormányzat finanszírozzon.
Lapunk megkeresésére Peti András alpolgármester kifejtette, nincs semmi kivetnivaló abban, hogy számszerűen sokkal több román szólista és együttes szórakoztatja a vásárhelyieket, hisz a minőséget kell első sorban figyelembe venni. „Arra is érdemes odafigyelni, hogy Eperjes Károly, Szalóki Ági és Szamosi Szabolcs egymagukban többet érnek, mint az összes többi fellépő. A minőségre kell helyezni a hangsúlyt” – vélekedett az alpolgármester.
Felvetésünkre, hogy a három anyaországi előadó legfeljebb nyolcszáz érdeklődőt örvendeztethet meg a Kultúrpalotában, míg a román zenészeknek több ezer néző is tapsolhatott, Peti elmondta, hogy sokkal könnyebb hazai román előadókat szerződtetni, mint külföldi meghívottakat.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Román szervezetek: sérti az államot a székely zászló
A román állam megsértéseként könyvelik el székelyföldi román civil szervezetek, hogy Hargita Megye Tanácsa a székely lobogót nyilvánította a megye zászlajának.
Kedden kibocsátott közleményében a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) élesen kikelt a Hargita megyei képviselő-testület RMDSZ-es és EMNP-s tagjaira amiatt, hogy az önkormányzat december 11-i ülésén elutasították a román tanácsosok módosító javaslatát.
Ion Proca, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője kezdeményezte, hogy a világoskék alapon arany sávot és a székely nap-hold jelképeket tartalmazó lobogóra egy piros színű tölgyfalevél is kerüljön fel a románság jelképeként. Indítványát azonban leszavazták.
A székelyföldi románok fóruma felháborítónak tartja, hogy mostani lépésével a Hargita Megyei Tanács nem vette figyelembe, miszerint 2009-ben született hasonló határozatát – amelyben egyszer már a megye zászlajává nyilvánították a székely zászlót – a FCRCHM megtámadta a bíróságon.
2012 szeptemberében a marosvásárhelyi táblabíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a megyei tanács határozatát. A bíróság egyébként alapfokon elutasította a román szervezetek érvelését, miszerint a jelkép diszkriminálja a román közösséget, a jogerős ítélet pedig arra hivatkozott, hogy egy megyének nem lehet saját zászlaja.
„Hargita megye lobogója tisztán magyar etnikai elemeket hordoz, a román állam megsértésének minősül, a határozat pedig megkérdőjelezi a román államnak a térségben gyakorolt autoritását. Arra kötelezni valakit, hogy elfogadjon a feje fölött egy olyan zászlót, amely nemhogy nem képviseli, de sérti, olyan tényező, amely feszültté teszi az emberek közötti kapcsolatokat a térségben" – állapítja meg közleményében a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma.
A román szervezetek úgy vélik, a székelyföldi magyar politikusok „szisztematikusan és tudatosan provokálnak”, mégpedig annak érdekében, hogy „nyomást gyakoroljanak és zsarolhassák a bukaresti hatalmat”.
Krónika (Kolozsvár)

Provokatív vizuális világ
Apa és fia második közös tárlata
Vasárnap délben nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyitották meg Sárosi Csaba és fia, Sárosi Mátyás képzőművészek közös tárlatát a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban.
Amint azt Dimény Attila múzeumigazgatótól megtudtuk, a pedagógusi pályának immár búcsút mondó Sárosi Csabának ez a tizedik kézdivásárhelyi tárlata, miközben a második közös bemutatkozása fiával.
– Sárosi Csaba és Sárosi Mátyás vizuális világa provokatívan tárul fel a néző előtt. Kimozdít megszokott komfortzónánkból, rácáfol kényelemben és közönyben eltompult érzékeinkre. Szembesít az értékek átértékelésének folyamatával, az erkölcs bizonytalansága válik biztos felismeréssé. Az álerények kerülnek a leleplező szembesítés porondjára – fogalmazott a kiállítás anyagát méltató dr. Deák Ferenc magyartanár.
Idős Sárosi nemcsak a technikával, az élettel is játszik alkotásaiban, de ezt a játékot komolyan kell venni, állapította meg a kritikus. Sárosi Mátyás nagyméretű, víziószerű akrilképei markáns üzenetet hordoznak, világlátása univerzális.
Jancsó Katalin
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

A székelyföldi „terrorizmusról” Strasbourgban az antikommunista forradalom kitörésének évfordulóján
Tegnap késő este megtartott strasbourgi felszólalásában Tőkés László európai képviselő a temesvári felkelés évfordulójára emlékezve vetette fel a Ceauşescu-rezsim átkos örökségeként tovább kísértő hagyományos magyarellenesség kérdését – közölte a politikus sajtóirodája.
2015. november 30-án, Románia nemzeti ünnepének előestéjén, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) együttműködve a Legfelsőbb Bíróság és Semmitőszék melletti Ügyészség (Parchetul de pe lângă Înalta Curte de Casație și Justiție) Szervezett Bűnözést és Terrorizmust Vizsgáló Igazgatóságával (Direcția de Investigare a Infracțiunilor de Criminalitate Organizată și Terorism (DIICOT) robbantásos terrorcselekmény előkészítésének vádjával vette őrizetbe Beke István Attila székely-magyar mozgalmi vezetőt, és helyezte őt harminc napos előzetes letartóztatásba.
A jól időzített terrorügy kísértetiesen emlékeztet arra az 1984-es „terrorcselekményre”, melyet nagy bizonyossággal a korabeli kommunista rezsim politikai rendőrsége, a Securitate diabolikus forgatókönyve alapján hajtottak végre Mihai Viteazul sepsiszentgyörgyi szobránál, s amelynek tragikus módon a kiskorú Vaszi János is áldozatául esett. Az ártatlan gyermek gyilkosainak, illetve a románellenesnek beállított cselekmény elkövetőinek a román hatóságok azóta sem leltek a nyomára. Tegnap késő este megtartott strasbourgi felszólalásában Tőkés László európai képviselő a temesvári felkelés évfordulójára emlékezve vetette fel a Ceauşescu-rezsim átkos örökségeként tovább kísértő hagyományos magyarellenesség kérdését.
Emlékezetes, hogy a ’80-as évek végén, nevezetesen 1989 csodálatos karácsonyán a hírhedt Szekuritáté a magyarellenes érzések felkorbácsolásával, illetve az ország épsége ellen törő „magyar veszéllyel” riogatva próbálta leszerelni a diktatúrával szembeni általános elégedetlenséget. Bevett gyakorlata szerint 1984-ben hasonló célzattal rendezte meg az „országegyesítő” Mihály vajda szobrát célba vevő „merényletet”, mintegy alkalmas ürügyként a székelység elleni represszív fellépésre. Nagy valószínűséggel hasonló meggondolások állnak a kézdivásárhelyi Beke-ügy hátterében. A gyulafehérvári „országegyesítéshez” kapcsolódó, december elsejei nemzeti ünnepen a Szekuritáté posztkommunista utódintézménye, a SRI az 1984-eshez hasonló terrorakcióval próbálta újból felheccelni a román közvéleményt, a „magyar kártya” sokadszori kijátszásával igyekezvén elterelni a figyelmet a kormányválságon alighogy átesett országot nyomasztó súlyos gondokról.
A migrációs válság és a nemzetközi terror elharapózása idején különösképpen fenyegető a terrorizmus kollektív bűnébe keverni a területi autonómiáért síkra szálló Székelyföldet. Ez a szándék húzódhat meg a kézdivásárhelyi terrorvád mögött, figyelembe véve azt is, hogy a SRI hangsúlyos módon „biztonsági kockázatként” kezeli a magyar önrendelkezési törekvéseket.
Erdélyi képviselőnk évfordulói hozzászólásában Temesvár megbékélést sugárzó szellemét idézte. A Temesvári Kiáltványra hivatkozva viszont annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az 1989-es demokratikus rendszerváltozás hatályának a nemzeti kisebbségekre, nevezetesen erdélyi magyar közösségünkre is ki kell terjednie.
itthon.ma//erdelyorszag

Új parancsnok a csíkszeredai rendőrkapitányság élén
Huszonhárom éve szolgál Csíkszeredában, nemcsak a város, hanem az egész térség problémáit ismeri: Iordan Ștefan Mircea augusztusban vette át Fekete Kászoni Titusz leköszönt parancsnok helyét a csíkszeredai rendőrkapitányságon.
Fekete Kászoni Titusz korábbi városi rendőrparancsnok 2006 őszétől nyolc és fél éven át vezette a helyi kapitányságot, egészen idén márciusi nyugdíjazásáig. Iordan Ștefan Mircea augusztusban, a megüresedett parancsnoki állásra meghirdetett versenyvizsga megnyerése után vette át helyét.
A Vaslui megyében született 46 éves rendőrparancsnok Brassóban nevelkedett, huszonhárom éve onnan került a csíkszeredai rendőrkapitányságra. Korábban a bűnügyi nyomozóosztályon, majd a közrendészeti osztály irodavezetőjeként dolgozott, végül a városi kapitányság élére történt kinevezése előtt az 1-es számú körzeti rendőrséget irányította.
Mit tekint a legnagyobb kihívásnak? – tettük fel a kérdést. „A kihívás és cél ugyanaz, ami az országos főkapitányságé is: megóvni az állampolgárok biztonságát, és mérsékelni a közlekedésben résztvevőkre leselkedő veszélyt. Az utolsó öt év statisztikái, elemzései alapján kijelenthetjük, hogy Hargita megye és Csíkszereda közbiztonsága országos viszonylatban is kiemelkedően jó” – jelentette ki. Hozzátette, a kiváló statisztikai mutatókon túl a valóságban több probléma is létezik: első a régióra jellemző túlzott alkoholfogyasztás – ez kihat mind a közlekedésbiztonságra, mind az erőszakos cselekmények számára.
Elárulta, a jelenlegi városvezetéssel egy biztonságérzetet növelő, jelentős projektet is meg szeretnének valósítani. „Jelenleg közel húsz, a városházához tartozó térfigyelő kamera működik Csíkszeredában. A rendszert nem felügyeli állandó személyzet, hanem egy számítógép elraktározza a képeket, és csak igénylésre keresik elő egy adott időpont és helyszín felvételeit. A tervünk az, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi keretek függvényében létrehozzunk egy, a rendőrség keretében működő éjjel-nappali szolgálatot, ahol valamennyi térfigyelő képét valós időben látjuk” – mondta el.
„Képzeljék el, milyen elrettentő hatása lehetne, ha valós időben látnánk egy vandál tettet vagy bűncselekményt, és rögtön a helyszínre tudnánk küldeni egy egységet” – emelte ki a szolgálat létrehozásának fontosságát.
Nincs veszélyben a város, ami az alvilági tevékenységeket illeti – válaszolt röviden a rendőrparancsnok arra a kérdésünkre, drog- esetleg emberkereskedelem terén mekkora a baj. Rögtön hozzátette, a városi kapitányság hatásköre ezekben a kérdésekben amúgy is korlátozott. Mint megtudtuk, a „súlyosabb ügyekkel” a szervezett bűnözés elleni igazgatóság (DIICOT) foglalkozik külön személyzettel, ügyészekkel.
Miként kívánja megerősíteni a kapcsolatot a lakosság és a rendőrség között? – kérdeztük. Iordan Ștefan Mircea válaszában hangsúlyozta: „azt szeretném, hogy az emberek szövetségesként tekintsenek ránk. Szükségünk van a civil éberségre, arra, hogy bármilyen kihágás, törvénysértés, bűncselekmény esetén azonnal értesítsenek – és kitartsanak mellettünk egy-egy bűnügy kivizsgálása, megoldása teljes folyamatában”.
A civil bizalmatlanság egyik okaként a hatósági túlkapást említettük a rendőrparancsnoknak. „Ami a rendőrök viselkedését illeti, ugyancsak arra bátorítom a csíkszeredaiakat, hogy a korrupciótól, csúszópénz elfogadásától kezdve a hatáskör-túllépésig és túlkapásig mindent jelezzenek felénk. Határozottan kijelentem: senki sem fog »megtorlásban részesülni« azért, mert rendőrt jelent fel” – jelentette ki.
Pinti Attila
Székelyhon.ro

Tőkés és Sógor a kollektív megbélyegzés ellen
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő és Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő is felszólalt hétfőn az EP strasbourgi plenáris ülésén, mindketten a romániai magyarság kollektív megbélyegzése ellen emelve szót. Sógor Csaba az ellehetetlenített román–magyar párbeszédet, Tőkés László a volt politikai titkosrendőrség, a Securitate módszereinek jelenkori alkalmazását emelte ki beszédében.
Egy közösség kollektív megbélyegzése ellehetetlenítheti a párbeszédet és a vitát a valóban fontos problémákról, amelyekről a mai napig kevés szó esik Romániában – hívta fel a figyelmet Sógor Csaba. Véleménye szerint ilyen az anyanyelvhasználati jog akadályozása, a kisebbségi közösség szimbólumainak kétségbe vonása, az oktatási törvény szelektív alkalmazása vagy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának leállása. „Valós párbeszédre van szükség Romániában a többség és kisebbség között ezekről a kérdésekről, nem pedig médiamanipulációra és kollektív megbélyegzésre” – figyelmeztetett Sógor Csaba. Az RMDSZ politikusa úgy fogalmazott: az utóbbi hetekben a teljes romániai magyar közösség értetlenül figyeli, hogy a hatóságok terrorista merénylet elkövetésével vádolnak egy kisvárosi vállalkozót (a kézdivásárhelyi Beke István Attilát – szerk. meg.), aki egy szélsőjobboldali szervezet helyi vezetője, ám a házkutatás során csupán petárdákat és csillagszórókat találtak nála.
„A teljes igazságot majd kideríti a bíróság, de addig is elkeserítő hisztériakeltés folyik a román médiában, a célpont pedig a teljes romániai magyar közösség” – hangsúlyozta. Sógor Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg olyan érzése van a magyar kisebbségnek, sőt, a román publicisták egy részének is, mintha valakiknek a szándékos interetnikus feszültségkeltés lenne a céljuk, erre pedig a jelenlegi bonyolult európai biztonsági helyzetben a terrorizmusnak már a vádja is elég.
Tőkés László felszólalásában a romániai antikommunista forradalom 26. évfordulójának kapcsán Temesvár megbékélést sugárzó szellemét idézte, a Temesvári Kiáltványra hivatkozva annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az 1989-es demokratikus rendszerváltozás hatályának a nemzeti kisebbségekre, nevezetesen az erdélyi magyar közösségre is ki kell terjednie.
A képviselő sajtóirodája által kiadott közlemény párhuzamot von a kézdivásárhelyi „terrorügy” és az 1984-es sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás között, „melyet nagy bizonyossággal a korabeli kommunista rezsim politikai rendőrsége, a Securitate diabolikus forgatókönyve alapján hajtottak végre”. Felhívják a figyelmet, hogy a Ceauşescu-rezsim átkos örökségeként tovább kísért a „hagyományos magyarellenesség, a Securitate posztkommunista utódintézménye most az 1984-eshez hasonló terrorakcióval próbálta újból felheccelni a román közvéleményt, a »magyar kártya« sokadszori kijátszásával igyekezvén elterelni a figyelmet a kormányválságon alighogy átesett országot nyomasztó súlyos gondokról.” A közlemény végül megállapítja, hogy „a migrációs válság és a nemzetközi terror elharapózása idején különösképpen fenyegető a terrorizmus kollektív bűnébe keverni a területi autonómiáért síkra szálló Székelyföldet. Ez a szándék húzódhat meg a kézdivásárhelyi terrorvád mögött, figyelembe véve azt is, hogy a Román Hírszerző Szolgálat hangsúlyos módon »biztonsági kockázatként« kezeli a magyar önrendelkezési törekvéseket.”
Erdély.ma

Súly alatt a pálma
Mintha a kilencvenes évek eleje tért volna vissza, úgy szabadultak el ismét a magyarellenes indulatok Romániában. Dühítő, elkeserítő és abszurd megnyilvánulásokban nem volt hiány az elmúlt hetekben, újra behálózta életünket a gyűlölet, egymást követik az aljas provokációk.
Ismét megjelentek a feketére mázolt magyar településnevek, s bár fényképek, felvételek örökítették meg az elkövetőket, gépkocsijuk rendszámát is átadva a hatóságoknak, a rendőrség nyomoz, de tettest sehogy nem talál. Hasonlóan más esetekhez – bemázolt SIC-tábla, letépett székely zászló, meggyalázott Gábor Áron-szobor –, nem tudnak az elkövető nyomára bukkanni. Mit gondolhat ilyenkor az államhatalom hitelességét amúgy is megkérdőjelező egyszerű halandó? Azért nem állítják elő a bűnösöket, mert közülük valóak, céljuk az indulatok és a félelem szítása. És nem hagyják csitulni a felkorbácsolt hangulatot, hétről hétre előállnak egy újabb húzással. Csak nyugalom ne legyen. 1990 márciusában a marosvásárhelyi események nemcsak az egykori Securitate utódja, a Román Hírszerző Szolgálat életre hívására szolgáltattak ürügyet, de alaposan megtorpantották a magyar jogköveteléseket is. A ’89-es fordulat után erőre kapott hangok elcsendesedtek, és tíz évnél is többnek kellett eltelnie, míg szépen, lassan az autonómiakövetelések ismét témává váltak. Előbb csak halkan, erőtlenül, aztán mind szélesebb körben, erőteljesebben, látványos akciókban csúcsosodva, külföldön is mind gyakrabban hangoztatva az erdélyi kisebbség jogsérelmeit. 2015 decemberében a huszonöt évvel ezelőtti történéseket felidéző akciók nemcsak a titkosszolgálatok több pénzhez jutását, megerősítését hivatottak szolgálni, hanem a magyar törekvések ismételt elfojtását is. Addig próbálják visszanyomni, míg túl nagyra nem növekszik.
A közelmúlt történelme igazolta, mennyire nem volt szerencsés a fekete március utáni megtorpanás, mily lassan és mily keveset hozott az óvatoskodás, a kis lépések politikája. Saját hibánkból okulva tudhatjuk, hogy most más utat lenne érdemes követni. Annál is inkább, mert a terror mostani kibontakozása nem véres, emberéleteket követelő eseményekben nyilvánul meg – valószínű, ma már ezt nem tudná eladni a magát demokratikus jogállamnak kikiáltó Románia Európában, a világban – , lelki jellegű, a félelemre alapoz. Céljaink, nyelvünk, identitásunk feladását szeretné elérni, hogy meneküljünk más tájakra, vagy húzzuk meg magunkat, érjük be annyival, amennyit koncként idedobnak, ne merjünk lázadozni, követelőzni, jogainkért szót emelni. Ha félünk, az ő érdekeiket szolgáljuk, ha meghátrálunk, ők győznek. A döntés rajtunk áll: lesunyt fejjel próbálunk túlélni, vagy mint súly alatt a pálma, erőt merítünk minden ellenünk irányuló támadásból, és folytatjuk a küzdelmet, amely esélyt adhat, hogy ez a táj gyermekeinknek, unokáinknak is szülőföldje, otthona legyen.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hogy érik el céljukat a titkosszolgálatok?
Ha felmerül a terrorista fenyegetés, a titkosszolgálatok válasza rendszerint abban merül ki, hogy megpróbálják elérni költségvetésük növelését (ez sikerült is, hiszen a tavalyihoz képest 22 százalékkal nagyobb pénzkeret áll rendelkezésükre), illetve az állampolgárok szabadságjogainak korlátozását – áll a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Demokráciatanulmányi Központjának kutatói által készített tanulmányban.
Eszerint terrorizmustámadás esetén az ország legnagyobb rizikófaktora a demokrácia működésével függ össze. A kutatócsoport szerint a craiovai és a kézdivásárhelyi akciói révén a Román Hírszerző Szolgálat azt az üzenetet próbálja elhinteni a társadalomban, hogy Románia terrorcselekmények célpontja lehet, holott ez nem így van. A tanulmány egyik készítője, George Jiglău adjunktus szerint a Hargita és Kovászna megyei lakosság egy részének radikalizálódása annak tudható be, hogy az emberek mellőzve érzik magukat, úgy érzik, képviseletük nincs hatékonyan ellátva, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy csökkent az RMDSZ jelentősége a politikai szférában. Így megtörténhet, hogy a magyar kisebbség és a román állam között kiépült híd beszakad, ezzel párhuzamosan felerősödnek a radikális hangok, és olyan mozgalmak vehetik kezdetüket, amelyek a 20–30 évvel ezelőtti Európára voltak jellemzőek, amikor az ETA és az IRA aktív volt. (Transindex) NÖVEKVŐ MIGRÁNSELLENZÉS. A menekültek szétosztásáról szóló kötelező kvótatervek kapcsán a szeptemberi 56,2 százalékhoz képest most 75,8 százaléknyian gondolják úgy, hogy Romániának nem kellene őket befogadnia, míg csupán 19,2 százalék véli úgy, hogy igen – áll az Adevărul megrendelésére készült legújabb Inscop-kutatásban. Tizenöt százalékkal nőtt azok aránya is, akik ellenzik a migránsok romániai letelepedését, a szeptemberi 65,3 százalékról 80,2-re. Csupán 16,1 százalék gondolja úgy, hogy nem probléma, ha a migránsok Romániát választják lakóhelyül. Ennél is magasabb azok aránya, akik nem járulnának hozzá, hogy egy menekült-migráns az általuk lakott településen telepedjen le – ez az arány szeptemberben még csak 67,1 százalék volt, most 81,2 százalék. A letelepedést pártolók 14,2 százaléknyian vannak. (Transindex)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen gerillacsoport "ajándéka" a város tisztségviselőinek
A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen gerillacsoport tagjai "karácsonyi ajándékot" küldtek Marosvásárhely román ajkú polgármesterének és magyar ajkú alpolgármesterének. Az ajándékokat postai küldeménnyel küldték el, mindkét személy egy-egy levelet és egy kétnyelvű utcanévtáblát kapott tőlük ajándékba.
Fejeződjön be a magyar közösség folyamatos diszkriminációja!
Tisztelt Dorin Florea!
A Kétnyelvű utcanévtáblaügyet 2014 májusában indítottuk el, azzal a céllal, hogy Marosvásárhelyen, ahol a város lakosságának majdnem fele, összesen hatvanezer személy magyar nemzetiségű, valódi kétnyelvűséget tükröző utcanévtáblák legyenek.
Amióta ez az ügy elkezdődött, Ön, a város polgármestere, minden eszközt bevetett, hogy a magyar közösség jogos követelményét semmibe vegye, megakadályozza a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, ezzel a magatartással minden bizonnyal az a célja, hogy a magyar lakosokat megalázza és diszkriminálja.
Felmerül a kérdés, Ön kinek a polgármestere? Ha nem tiszteli a magyar lakosságot, ha a kétnyelvűséget minden erejét bevetve akadályozza, akkor Ön nem lehet a magyar közösség polgármestere.
Önt már számtalanszor feljelentették az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, és minden esetben kiderült, hogy polgármesterként a magyar közösséget diszkriminálja. Amióta Ön a város polgármestere, a magyar nyelvet beszélők adóját behajtja, ellenben a magyar közösség jogait nem érvényesíti.
13 évbe telt, hogy az Ön által vezetett hivatal kihelyezte a marosvásárhelyi iskolák homlokzatára a kétnyelvű táblákat, miközben adólejeinket arra használta, hogy román nyelven zajló programokat szervezzen.
Dorin Florea polgármester úr, Ön a magyar közösséget nem tiszteli, az adónkat méltatlanul és tisztességtelenül elkölti, és nekünk viszonzásul a munkatársai azt mondják, amikor belépünk a hivatalba, hogy "beszéljen románul". Miért nem tájékoztatja munkatársait a 215/2001-es törvénynek a magyar közösség anyanyelvhasználatát biztosító cikkelyeiről?
Amióta a kétnyelvű utcanévtáblák ügye elkezdődött, Ön nem volt hajlandó tenni semmit az ügy korrekt és európai módon történő megoldása érdekében, sőt folyamatosan akadályokat gördített az ügy elé.
Polgármester úr! Értse meg, hogy nekünk nem az kell, ami Ön szerint nekünk jár, legyen szíves, ellenőrizze még egyszer a törvényeket, és vegye már végre tudomásul, hogy nekünk, magyaroknak is VANNAK JOGAINK, ÉS ELEGÜNK VAN ABBÓL, HOGY MAROSVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERE A MAGYAROKAT DISZKRIMINÁLJA!
Sajnálatos módon a februárban megszavazott városi költségvetés 1 millió lejes tétele, amelyet Peti András RMDSZ-es alpolgármester, az Ön kollegája szerint kétnyelvű utcanévtáblákra különítettek el, eltűnt. Bizonyára a pénzt más célokra költötték el, sajnálatos, hogy miközben a város európai kulturális főváros szeretett volna lenni, a többnyelvűséget nem értékeli, sőt, ha tehetné, minden egyes magyar feliratot eltüntetne a városból.
Végezetül kijelenthetjük, hogy a 2015-ös évben az Ön utasítására a helyi rendőrség üldözőbe vette a kétnyelvűséget, és bizony Ön nem tett semmit a rendőri túlkapások ellen, amelyeket mára már a bíróság is annak tart, hanem hagyta, hogy magyarok százait zaklassák. Reméljük, hogy 2016-ban több toleranciát és európaiságot fog tanúsítani, továbbá megtesz mindent azért, hogy Marosvásárhelyen, ahol a legnagyobb romániai magyar közösség él, megjelenhessenek már végre a kétnyelvű utcanévtáblák.
Boldog új évet kíván a
Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen gerillacsoport
Fejeződjön be a magyar közösség folyamatos elárulása!
Tisztelt Peti András !
A Kétnyelvű utcanévtábla civil érdekérvényesítő ügy 2014 májusában indult el, azzal a céllal, hogy Marosvásárhelyen – ahol a város lakosságának majdnem fele, összesen hatvanezer magyar nemzetiségű ember él – valódi kétnyelvűséget tükröző utcanévtáblák legyenek.
Amióta ez az ügy elkezdődött, Ön, a város magyar alpolgármestere, számtalan ígéretet tett arra, hogy hamarosan lesznek kétnyelvű utcanévtáblák Marosvásárhelyen. Sajnos, ezek az ígéretek mindmáig meghiúsultak. Úgy tűnik, hogy Ön és a városi tanács RMDSZ-es frakciója a magyar közösség egy teljesen jogos követelményét semmibe veszi, megakadályozza a kétnyelvű utcanév-táblák kihelyezését. Ezzel a magatartással újfent bebizonyították, hogy Önök a magyar közösség érdekeit nem akarják vagy nem képesek érdemben és eredményesen képviselni. Pedig a kétnyelvű utcanévtáblaügy egy valódi érdekvédelemmel foglalkozó szervezet számára nem kellene bonyolult legyen, az élet mégis azt bizonyítja, hogy Önök ezt az ügyet nem akarják felvállalni és sikerre vinni. Felmerül a kérdés, Ön kinek az alpolgármestere?
Az RMDSZ 25 éve vezető pozíciókat tölt be a város vezetésében, az Önök frakciója a városi tanács legnagyobb csoportja. Mégis, valahogy a magyar ügyek rendszerint elvéreznek és sikertelenek ebben a városban. A magyar közösség már nem tudja méltó módon megünnepelni az ünnepeit, mert a város főtere nem ad otthont magyar rendezvényeknek. A mostani karácsonyi program alkalmával, a magyarok adólejeit is felhasználva, kizárólag román közösséget megszólító rendezvényeket szervezett az Ön által (is) vezetett polgármesteri hivatal. A karácsonyi díszkivilágítástól kezdődően minden egyes méregdrága rendezvényen a programok egynyelvűek voltak, minden úgy zajlik és zajlott, mintha ebben a városban nem élnének magyarok.
Peti András alpolgármester úr és kedves magyar ajkú RMDSZ-es tanácsosok, Önök minden egyes választási kampány alkalmával megígérik nekünk, a magyar közösség tagjainak, hogy a romániai magyar közösség egyedüli érdekvédő szervezeteként érdekeinket megfelelő módon fogják képviselni a szavazataink által megszerzett állásaik betöltése után, a valóság viszont másként fest. Önök 25 éve rendszeresen becsapnak és elárulnak minket, a választópolgárokat, akik az Önök állásait szavazatainkkal biztosítjuk.
Miként higgyünk Önöknek, ha 25 év alatt nem sikerült Marosvásárhelyen kétnyelvű utcanév-táblákat kihelyezni, milyen érdekvédelem az, amelyik ezt a jogos kérést nem hajlandó a szavazópolgárok tisztelete jegyében megoldani? A kétnyelvű utcanévtáblaügy nem egy nehéz ügy, és Önök azt állítják, hogy munkahelyeket és jövőt akarnak biztosítani a magyar közösségnek. Hogyan akarják ezt tenni, miközben 25 éve nem mernek magyarul megszólalni a tanácsban, pedig ezt a jogot, ami az Önök kötelessége, törvények szavatolják!
Sajnálatos módon a februárban megszavazott városi költségvetés 1 millió lejes tétele, amelyet Ön szerint kétnyelvű utcanévtáblákra különítettek el, eltűnt. Bizonyára a pénzt más célokra költötték el, sajnálatos, hogy miközben a város európai kulturális főváros szeretett volna lenni, ennek vezetése a többnyelvűséget nem értékeli, sőt, ha tehetné, minden egyes magyar feliratot eltüntetne a városból.
Végezetül engedje meg, hogy boldog új évet kívánjunk, annak reményében, hogy 2016-ban Ön és RMDSZ-es munkatársai ígéreteik mellett mindent megtesznek azért, hogy Marosvásárhelyen, ahol a legnagyobb romániai magyar közösség él, megjelenhessenek már végre a kétnyelvű utcanévtáblák.
Üdvözlettel,
a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen gerillacsoport
Népújság (Marosvásárhely)

Álomfarsang – Balázs Imre József új könyve
A Blanka birodalma és a Hanna hinta után új gyermekverskötettel jelentkezett Balázs Imre József, az Álomfarsang című könyv szintén a Koinónia Kiadó gondozásában látott napvilágot. Míg a szerző korábbi gyermekverseiben az otthon, a kisgyerek meglehetősen szűk, a lovardáig, jégpályáig terjedő tere jelenik meg, a nyolc-tíz évesek világa már kitágult, a badacsonyi vagy budapesti élmények felsorakoznak az otthon a szülőkkel töltött esték mellé. A mindennapok jelenségeiről szóló, játékos, tréfás hangú versek között időnként elvont, különös hangulatú műveket találunk, a gyermek szövegértését, a "felnőtt" irodalomba való bevezetését segítő szövegeket – ilyen vers például az elmúlásról rendkívül áttételesen szóló Elefántcsont babák. Balázs Imre József legújabb gyermekverskötete verselésében eklektikus: egyaránt találunk benne ritmusos, mondókaként mondogatható, tapsolható szövegeket, a magyar gyermekirodalom Weöres Sándor-i hagyományába illeszkedő szövegeket, valamint az északi gyermekversek prózai versformáját követő verseket. A kötet egy jelentős részét a farsangi versek képezik, a maszkot, jelmezt bemutató gyermek versei ezek: játék a maskarával, amely alól mindegyre előbukkan a gyerek igazi arca. A Farsang a királyi udvarban című versfüzérben az udvari személyiségek – a szakács, az udvari bolond, a kamarás – jelennek meg, a Farsang a csillagokban cím alatt pedig a Csillagok háborúja szereplői, Darth Vader, Leia, Yoda lépnek elénk. A kötetet egy, a ballagásról szóló vers zárja – a vers különben üde színfoltja lehet a kisiskolások egyre gyakoribb, ilyen jellegű ünnepélyeinek –, a búcsúzó kisdiák szavaiban, legalábbis felnőttszemmel a búcsúzó apa érzéseivel találkozunk: búcsú a gyermekeink gyerekkorától, az önfeledt játéktól, a mindent átlényegítő gyermeki látásmódtól.
Az Orosz Annabella illusztrációival készült kötetet Marosvásárhelyen többek között a Kobak és a Gutenberg könyvesboltban lehet megvásárolni, és megrendelhető a www.konyvter.ro oldalon.
Rostás-Péter Emese
Népújság (Marosvásárhely)

Adventi Szövétnek
Adventi időben, december közepére jelent meg az aradi Szövétnek kulturális szemle legújabb száma. Gazdag tartalommal, sok jó és érdekes olvasnivalóval.
A közelgő ünnepet köszönti a főszerkesztő Juhász Béla Csodaváráscímű írása, amelyet, ha megszívlelnénk, soha nem lennénk irigyek egymásra. Az intés a jövő és azután következő esztendőkre is érvényes.
A mondjuk így: „irodalmi” blokkban Gál Z. Csaba, Brittich Erzsébet, Szabó Péter, Juhász Béla, Radnai István, Regéczy Szabina Perle kimondottan szépirodalmi jellegű írásai olvashatók, Ódry Mária Csernyánszky Judit képeiről, Ujj János Brauch Magda legújabb könyvének bemutatójáról és az Irodalmi Jelen-díjak kiosztásáról cikkezik. Olvashatjuk Tatár Etelka egykori aradi magyartanár Chigagói levelét Bartók emlékezetéről, folytatódik Nótáros Lajos Arad maradsorozata. Dr. Vajda Sándor most indult sorozata dr. Réthy László tudós akadémikusról, alias Lőwy Árpád pajzán költőről igen érdekesnek ígérkezik. Vajda Anna Noémi Csákányi Esztert, a neves színésznőt szólaltatja meg. A Hitélet ezúttal gazdag rovatában ft. Szilvágyi Zsolt a Véndiák kérdései, Blazovich László Karácsony előtt, Matekovits Mihály Éjféli misec. írásait olvashatjuk. Ez utóbbiból egy érdekes adat: felszentelése óta az aradi minorita templomban csupán kétszer, 1944-ben és 1989-ben nem tartottak éjféli misét.
Puskel Péter helytörténész, mint minden alkalommal, ezúttal is értékes adatokkal egészíti ki az aradi lokálpatrióta ismereteit: megtudjuk, például, hogy az egykori aradi autógyár kapuján összesen 800-nál több, különböző rendeltetésű kocsi gördült ki.
Arad vendége volt a közelmúltban Sarusi Mihály. Pataky Lehel Zsolt rövid ismertetőt közül az Illyés Gyula-díjas alkotóról, a szerkesztő pedig a Népi vallásosság Kisiratosonc. írását közli. A helytörténet rovatban olvasható még Piroska Katalin Gyermekelőadások a múlt századból Aradon c. írása.
A neves szegedi történészprofesszor, Blazovich László ezúttal egykori barátjára emlékezik Bánságtörténet és településtörténet Kovách Géza munkásságában címmel. Dr. Kovách Géza most, december 22-én lenne 90 esztendős.
Az Oktatás rovat számára ezúttal az Ezüstgyopár-díjak átadása szolgáltatott apropót: Szívós Helén és lánya, Péter (Szívós) Dalma (Kiss Anna), valamint Ilona János laudációját (Matekovits Mihály) jelenteti meg a lap, Sipos Szilárd pedig a magyar nyelv Csiky Gergely Főgimnáziumban megtartott napjáról ír.
Figyelmet érdemel a Memoár rovat Albert Ferenc, dr. Perneki-Simonsits Edit, Mandl Marietta, Piros Dénes és Móré-Sághi Annamária írásaival.
És persze van humor is, Piroska István révén (Mi kacagtatta meg Jézuskát, és gondolom, a Göltségjetyzék,egy sváb restauráló magyarul írott költségjegyzéke is az ő számlájára írható), van két vers Grosz Lászlótól (Válságos idők, A jampec). Aztán van Kövér Péter, s ahol ő van, ott szellemes és vaskos humorban biztosan nincs hiány. Ezúttal Flautus. A büdös életbe…! című írásával remekel. Még jó, hogy a nyomtatott írásnak nincs szaga.
Nyugati Jelen (Arad)

Újra megtelt a kultúrotthon nagyterme
Emlékezetes adventi előadás Feketegyarmaton
Vasárnap a feketegyarmati kultúrotthonban 19 órakor kezdődött az adventi táncműsor – vonzerejét jelzi, hogy az érdeklődőkkel megtelt a nagyterem.
Az adventi műsort nt. Nemes Emil helybeli református lelkipásztor nyitotta meg. Az egybegyűlteket köszöntve méltatta az Ibolyások, illetve a vendég, a sepsiszentgyörgyi Kék Virág néptáncegyüttes hagyományőrző munkáját, név szerint említve Nemes Elődöt, a Pál utcai fiúk Egyesület vezetőjét, és a Kovászna megyei küldöttségnek a nemzeti kultúránk megőrzéséért kifejtett fáradozását.
Köszöntőjét követően a 133. zsoltárból vett igeverssel járult hozzá az adventi hangulat megteremtéséhez, hangsúlyozva: nekünk is mindenben érzékelnünk kell a jót, a gyönyörűségest A műsorban elsőként az ibolyások 11 tagja mutatta be betlehemes játékát, ami a Székely Kapuk – Zöld Kapuk című pályázatra készült, igen rövid idő alatt. A Kiss Csilla és ifj. Szilágyi András által betanított színvonalas, vidám betlehemi játékot a fuvola- és furulyakíséret, illetve a szatmári pásztorbotolós tánc is fűszerezte. Fellépésük végén a Pap Alma által elszavalt Magyar áldás szemet nem hagyott szárazon. A közönség vastapssal jutalmazta a fiatalok munkáját, igazi nagy siker volt. Utánuk a Kék Virág néptáncegyüttes lépett színpadra. A csoport 2000-ben alakult Bölönben, 2014-ben megszűnt, de 2015 őszén Nemes Előd jóvoltából alakult újra. Feketegyarmatra az 1900-as évek elején még élő népszokást hoztak el Bölöni legényavató címmel, amit Akacsos Zsolt tanított be. A tréfás, de tanulságos történetet és táncukat hatalmas tapssal köszönte meg a közönség. Utánuk a Kék Virág néptáncegyüttes lépett színpadra. A csoport 2000-ben alakult Bölönben, 2014-ben megszűnt, de 2015 őszén Nemes Előd jóvoltából alakult újra. Feketegyarmatra az 1900-as évek elején még élő népszokást hoztak el Bölöni legényavató címmel, amit Akacsos Zsolt tanított be. A tréfás, de tanulságos történetet és táncukat hatalmas tapssal köszönte meg a közönség. A műsort az Ibolya néptáncegyüttes szilágysági és békési tánca zárta.
Az előadás végén Simándi Sándor polgármester és Komlósi Róbert alpolgármester megköszönték a kiváló adventi műsor megszervezését, a fellépők munkáját, a közönségnek a részvételt, kellemes ünnepeket kívántak mindenkinek.
A köszönethez és a jókívánságokhoz nt. Nemes Emil lelkipásztor is csatlakozott, elismerve mindkét táncegyüttesnek a néphagyományaink ápolásában kifejtett munkáját, kiemelve az ibolyások között szereplő feketegyarmati fiatalok igyekezetét is. Zárszavaiban azt kívánta, hogy a betlehemes játékok üzenetei jussanak el mindenki szívéhez.
Az est a táncosok közös vacsorájával zárult, amit a Nagyzerindi Polgármesteri Hivatal támogatásával Komlósi Imre községi tanácsos készített el.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Egy könyv, amely tele van zenével: ritmusokkal, versekkel, szójátékokkal
Megjelent Szabó T. Anna A Fűszermadár című meseregénye
Meseregényként látott napvilágot az ünnepekre a Magvető könyvkiadó gondozásában A Fűszermadár, amely Szabó T. Anna első színházban bemutatott darabjaként debütált pár éve. A napokban Indiából hazatért írónő az MTI-nek elmondta, hogy Újdelhiben a legnagyobb élménye a fűszerpiac volt.
„Életem egyik legizgalmasabb napja volt A Fűszermadár bemutatója a budaörsi színházban. A fiaim kicsik voltak még akkor, pontosan ezért mondtam igent a felkérésre, hogy megírjam első gyerekdarabomat. A gyerekközönség persze őszinte, és nagyon tartottam a reakcióiktól. Aztán, amikor az előttem ülő kislány odasúgta a kísérőjének, hogy »Nagyi, te is szerelmes vagy a Fűszermadárba«, akkor megnyugodtam végre” – idézte fel Szabó T. Anna hozzáfűzve, már nem játsszák a darabot, és nem szerette volna, hogy elsüllyedjen a szöveg, így mesekönyvet írt belőle.
Korábban már megjelentek gyerekkönyvei más kiadóknál is, ezt a tervét azonban a versesköteteit gondozó Magvetőnek mutatta meg először, és bár az első elgondolás változott, a kiadó végig támogatta. „Eredetileg egy kiskamaszoknak szóló kötetet kezdtem el írni, ez afféle időutazós sztori lett volna a napimádókról – a főszerepben a Fűszermadárral –, de egyszerűen nem volt elég időm kiérlelni. Végül vettem egy mély levegőt, és szétválasztottam a kettőt: az új ötletből lesz majd egy másik könyv, a régiből pedig megírtam ezt.”
Népmesei elemek, az eredetmondák világa, ősi mágia, a gyermeki gondolkodás teszik élővé és izgalmassá A Fűszermadár történetét, amelyben a csillámvölgyi birodalom uralkodójának ikergyermekei, Napsugár, az emberkislány és a Fűszermadár azért kel kalandos útra, hogy megmentsék a fényt a gonosz Morkolábtól.
Mély benyomást tett Szabó T. Annára a gyerekkorában Benedek Elek mesegyűjteményéből megismert világ, „ott hallottam először beszélő majmokról, ravasz kereskedőkről, egzotikus ételekről, fényűző pompáról” – sorolta a könyv lehetséges forrásait. De kutatta az indiai mítoszokat, ezek közül főleg a Garuda-történet ragadta meg, és a Markoláb-témájú magyar népmeséknek is utánanézett. „A világzenéhez hasonlóan valami fúziós hangzásra törekedtem, ami az uráli sámánizmust, az arab regéket és az indiai legendákat is egybeolvasztja.”
Szabadság (Kolozsvár)

Nem tanulhat ingyen románul Landman Gábor
Elutasította a tordai bíróság Landman Gábor holland állampolgár keresetét, amelyben a Kolozs megyei Tordaszentlászlón élő férfi ingyenes román nyelvtanfolyam biztosítását követelte maga számára a hatóságoktól.
Landman kedden tájékoztatta a Krónikát a december 12-én kihirdetett alapfokú ítéletről és a pereskedés hátteréről.
Az Európai Nyelvi Jogok (European Language Right) elnevezésű hollandiai alapítvány Erdélyben élő elnöke lapunknak elmondta, 2012-ben szándékosan telepedett le Tordaszentlászón, és nem a 23 kilométerre fekvő Kolozsváron. Ennek oka az, hogy a nagyközségben a magyar lakosság számaránya meghaladja az összlakosság 50 százalékát fölött van, ennek megfelelően a nyelvi jogokra vonatkozó hatályos romániai törvények értelmében minden közérdekű információt magyar nyelven is közzé kell tenni.
„Felháborodással vettem tudomásul, hogy ez nem így történik és próbáltam a tordaszentlászlói hatóságoknak elmagyarázni, hogy mi az alkotmányos kötelezettségük. Saját költségemből kétnyelvű pecséteket készítettem és lefordítottam magyar nyelvre hivatalos iratokat. Nagyon sok erőfeszítést tettem, hogy a hatóságokkal betartassam a törvényeket, viszont az erőfeszítéseimet rosszhiszeműen kezelték" – közölte lapunkkal a hitelesített magyar-holland fordító.
Miután azt tapasztalta, hogy a tordaszentlászlói önkormányzat nem fogja betartani a törvényt, úgy döntött, megtanul románul annak érdekében, hogy részt vehessen a község politikai, gazdasági és szociális életében, illetve hogy „gyakorolhassa polgári jogait és kötelezettségeit".
„Megkértem a hatóságokat, hogy biztosítsanak nekem egy ingyenes intenzív román nyelvtanfolyamot. Mivelhogy nem tisztelik a törvényt, ez az ő feladatuk lenne. Tekintettel arra, hogy jól beszélek hollandul, magyarul, angolul, németül, franciául és latint is tanultam, úgy érzem, képes vagyok a román nyelvet is elsajátítani" – magyarázta Landman Gábor.
Mivel a tordaszenltászlói polgármesteri hivatal nem válaszolt a kérésére, a holland állampolgár bíróságon követelte az ingyenes nyelvtanfolyamot. A felperes szerint az önkormányzat a per során azzal védekezett, hogy „az európai polgárok nem azonos jogúak a román állampolgárokkal", vagyis az ország magyar ajkú lakosaival.
December 12-én kihirdetett ítéletében azonban a tordai bíróság elutasította Landman keresetét. A határozat tételesen elfogadhatatlannak nevezte annak megállapítását, miszerint európai állampolgárként a felperest ugyanolyan nyelvi jogok illetik meg Romániában, mint bármely magyar nemzetiségű román állampolgárt.
Hasonlóképpen elutasította a bíróság azt is, hogy ok-okozati összefüggés lenne a felperes nyelvi jogainak be nem tartása, illetve a között, hogy képtelen beilleszkedni a tordaszentlászlói társadalomba. A bíróság mindazonáltal úgy véli: Landman Gábor Tordaszentlászlóról való végleges elköltözésének sincs köze ahhoz, hogy nem áll módjában folytatni fordítói tevékenységét.
„Kérelmem elutasításával a bíróság nem ítélte el a tordaszentlászlói törvénytelenséget. Ezáltal sérül ama jogom, hogy európai polgárként a romániai állampolgárokra vonatkozó normákat használjam" – kommentálta az ítéletet a felperes, aki a Kolozs megyei törvényszéken készül fellebezni az ügyben.
A holland állampolgárságú férfi egyébként korábban beperelte a marosvásárhelyi rendőrséget is amiatt, hogy állítása szerint 2013 decemberében azért bántalmazták a kapitányság székházában, mert nyelvi jogait próbálta érvényesíteni. A városi rendőrség bejáratánál azt kérte, biztosítsanak számára magyar nyelvű ügyfélszolgálatot. Amikor kérését nem teljesítették, felszólította a rendőrséget, tartsák tiszteletben a román alkotmány 120. cikkelyét, amely a kisebbségi anyanyelvhasználat önkormányzatokra vonatkozó kereteit rögzíti.
Állítása szerint kérését angol, német, francia és holland nyelven is megismételte, de válasz helyett a rendőrség rohamegysége megbilincselte és egy szobába tuszkolta, ahol azt tanácsolták neki, ne robbantson ki forradalmat. A tolmács egy, a nyelvi jogokat összegző füzetből próbálta idézni jogait, de megpróbálták kitépni a kezéből a füzetet, majd elsötétítették a szobát, és az egyik rendőr hátba vágta. A tolmács Hollandia bukaresti nagykövetének javaslatára perelte be a marosvásárhelyi intézményt.
Landman nevéhez fűződik az is, hogy első fokon a bíróság a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésére kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Székely ház: modern igények, vitatott tervek
Megszülettek azok a mintatervek, amelyekkel a Hargita Megyei Tanács segítené az otthonteremtést fontolgatókat, hogy modern, ám a székely tájba illő, a hagyományos építészeti stílusjegyeket megtartó házakat építsenek.
A kilenc terv, amely tájspecifikusan tükrözi Gyergyó, Csík, a Kászonok és Udvarhely vidékének jellegzetességeit, egyes szakmabeliek szerint átgondolásra szorul, ám a kezdeményező hangsúlyozza: azok nagy része átalakítható vázlat.
A Hargita megyei önkormányzat Faluképvédelmi és Modern székely ház programjába bekapcsolódó építészek városban és vidéken is felépíthető, a környék építkezési hagyományain alapuló házterveket dolgoztak ki. A 2011-ben indított, majd leállított Modern székely ház programról néhány hónapja ismét hallani: november elején a megyei önkormányzat arról tájékoztatott, újra egyeztetnek a székelyföldi polgármesterekkel és a térség tervezőivel annak érdekében, hogy tisztázzák a kezdeményezés részleteit.
Akkor még számos kérdés nyitott volt: nem lehetett például tudni, hogy milyen módon segítheti a megyei tanács a program résztvevőit, hiszen a törvények szerint az intézmény nem támogathat magánszemélyeket. Mostanra kiderült, a program valójában a tervezők és az igénylők között teremt kapcsolatot azáltal, hogy az építkezni szándékozóknak mintaterveket kínál, amelyeket véglegesíteni kell.
Egyes szakemberek szerint a tervek újragondolásra szorulnak, mások hiányolják belőlük a gazdasági épületeket, ami szerintük a vidéki élet, a mindennapi tevékenység beszűküléséhez vezethet. A projekt kezdeményezője azonban hangsúlyozza: egy kivételével ezek csupán vázlatok, így az adott terület és megrendelő igényei szerint alakíthatók.
Engedélyeket is tartalmaz a csomag
A Hargita megyei önkormányzat novemberben tudatta, hogy elkészült a kilenc terv megvalósíthatósági tanulmánya (ezek megtekinthetők az Épitettörökség.ro weboldalon), amely tájspecifikusan tükrözi Gyergyó, Csík, a Kászonok és Udvarhely vidékének jellegzetességeit. A tervekkel azokat támogatnák, akik hagyományos stílusban építenének modern, mai igényeknek megfelelő lakóházat, hozzájárulva a székely falukép és a népi építészeti jellegzetességek megőrzéséhez.
A tervek három különböző szerkezetű és beosztású mintaházat tartalmaznak, de igény szerint módosíthatók, a beépítendő területre „szabhatók”. A csomag tartalmazza az építészeti, statikai és gépészeti (víz, fűtés, villany) terveket, derült ki a legfrissebb tájékoztatóból. Ez kitér arra is, hogy a programba bekapcsolódni vágyóknak be kell szerezniük a helyi önkormányzattól a telekre vonatkozó urbanisztikai bizonylatot, szakembertől a kiválasztott területre vonatkozó topográfiai felmérést, talajtanulmányt, valamint a területre adaptált terv elkészítése után az engedélyeket.
A mintaterveket a 2009 és 2013 között lezajlott Faluképvédelmi program során végzett felmérések alapján állították össze, tudtuk meg Borboly Csaba megyei tanácselnöktől. A programban összesen 68 településen térképezték fel az építészeti értékeket, 20 környékbeli építész bevonásával. Az udvarhelyszéki tervek elkészítése előtt a körzet tizenhét falujában mérték fel a sajátosságokat.
Nem tudni, mikor indul
A tervekkel kapcsolatban megoszlanak a szakvélemények: egyes építészek szerint a mintatervek alkalmazása révén sikerülhet megőrizni a hagyományos faluképet, mások viszont úgy látják, azok újratervezésre szorulnak. Az Élő Székelyföld Munkacsoport (amely indulása óta támogatta, népszerűsítette a programot) blogján negatív példákat sorakoztatott fel arról, hogy Magyarországon gazdasági épületek nélkül építették fel hagyományos házak sorát, elvágva az ott élők előtt a hagyományos vidéki életforma megteremtésének lehetőségét.
Ezenkívül beszámolnak arról is, hogy a családi házat építők közül többen is hiába keresték a kapcsolatot a program koordinátoraival, illetve nem sikerült kézbe venniük a terveket. Arra a kérdésre, hogy igényelhetők-e már a tervek, illetve valaki igényelt-e, lapunk sem kapott választ a megyei tanácstól. Közleményükben ellenben azt írják, ezek nyomtatott formában elérhetők a megyeházán, a megyei tanács főépítészi hivatalában.
Egyre többen építkeznének hagyományosan
A Faluképvédelmi programban részt vevő Magyari István székelyudvarhelyi tervezőmérnök szerint a tervek megfelelnek a népi építészeti sajátosságoknak, ugyanakkor a mai ember igényeinek is. „Az erdélyi népi építészet formavilága soha nem volt kihívó, környezetébe nem illő, mert mindig múltjából és hagyományaiból táplálkozott. Felhasználta környezete adottságait, nyersanyagforrásait. Indokolatlanul nem használ új, oda nem illő formákat, sem építkezési anyagokat. A Modern székely ház programban megálmodott lakóházak jó példái annak a törekvésnek, hogy hagyományainkat megőrizve biztosítsunk életteret a mai embernek” – fejtette ki.
Hozzátette, a népi építészet számos műszaki szempontból sokszor megfelel a mai követelményeknek, ám a modern életformához igazodva ki kell egészíteni a régi elképzeléseket. Főként épületeink falazatának, alapozásának vízszigetelését, a ház hőszigetelő képességének javítását, illetve a héjazatok tűzbiztonsági teljesítményét szükséges növelni, fejleszteni, magyarázta.
Elmondta, nincs nagy különbség egy székely ház, illetve egy modernebb stílusú „kockaház” felépítésének költségei között, míg a régi székely ház felújítása sok esetben költségesebb az építésnél. A szakember szerint egyre nagyobb az érdeklődés a hagyományos építészet iránt. „A népi építészet a helyben hozzáférhető építőanyagokat részesíti előnyben, ami amellett, hogy gazdaságos, megfelel a mai ökológiai követelményeknek is” – ismertette.
„Belül” vannak gondok
Szikszay László csíkszeredai építész ellenben úgy véli, a tervek jó része újragondolásra szorul. A szakember a kezdeményezést értékelendőnek tartja, és úgy véli, a vázlattervek által meghatározott anyaghasználat is megfelel a hagyományos székely építkezés követelményeinek, ám szerinte a terek funkcionalitása és az alaprajzok is hagynak kívánnivalót maguk után.
A mintatervek közül a hármas számút (az egyik, Csíkszékre és Kászonszékre tervezett modellt) tartja a legélhetőbbnek – úgy tudja, tervezője már több megrendelést is kapott belőle –, a többi esetében azonban úgy véli, nem sikerült a hagyományos székely életérzést elegyíteni a modern, 21. századi igényekkel.
Némely látványtervben szűk, sötét, a természetes fényt nélkülöző folyosókat találni, egy másik olyan házat mutat be, amely tulajdonképpen két egymás fölé épített, lépcsővel összekötött garzonlakás, részletezte. Hozzátette, a házak használhatósága hibádzik a legtöbb esetben, ami alapkövetelmény volt a székely élettérben: néhol a hagyományos konyha – amely a régi házak egyik legforgalmasabb helyszíne volt –, kis főzőfülkévé degradálódott, ami a szakember szerint nem elfogadható.
Bálint Kinga Katalin
Krónika (Kolozsvár)

Luxemburgi SZNT-per: várni kell az ítéletre
Megtartották kedden az Európai Unió luxemburgi bíróságán annak a pernek a tárgyalását, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott európai polgári kezdeményezés bejegyezésének elutasítása miatt indítottak az Európai Bizottság (EB) ellen a kezdeményezők – tájékoztatta az MTI-t Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
A bíróság ítélete egy-két hónapon belül várható. A kezdeményezők annak a határozatnak a megsemmisítését kérték a bíróságtól, amellyel az EB „nyilvánvaló” kompetenciahiányra hivatkozva elutasította a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét.
Izsák Balázs elmondta, nemcsak Magyarországnak hálás, amiért támogatólag beavatkozott a perbe, hanem az EB oldalán beavatkozó Romániának és Szlovákiának is, mert ezzel elismerték a kérdés súlyát, segítettek bebizonyítani, hogy az EB kompetenciahiánya egyáltalán nem nyilvánvaló.
Az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek egyébként hétfőn szolidáritásukat fejezték ki az SZNT-vel a luxembourgi perben. Erről a Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal Kolozsváron folytatak megbeszélésen fogadott el közös nyilatkozatot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az SZNT, az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt küldöttei a tárgyalás előestéjén.
Az aláírók szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor hatáskörének korlátait értelmezi. Ezt az eljárást az aláírók elutasítják. A nyilatkozatban rámutatnak: az EB novemberben nyilvántartásba vette a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció Wake Up Europe című európai polgári kezdeményezését, miközben az EB mind az SZNT Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, mind pedig az RMDSZ és partnerei Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezését arra hivatkozva utasította el, hogy az EU alapító szerződései állítólag nem nyújtanak jogalapot a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos uniós jogalkotáshoz.
„Amennyiben ezt a megszorító joggyakorlatot a Bizottság következetesen kívánja alkalmazni, akkor miként vehette nyilvántartásba a Magyarországgal szemben az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét, azaz az európai értékek betartásának kikényszerítését szolgáló eljárás életbe léptetéséről szóló indítványt” – mutat rá a nyilatkozat.
Mint ismeretes, az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az RMDSZ uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazott európai polgári kezdeményezésében. Az erdélyi magyarok mindkét európai polgári kezdeményezését elutasította az Európai Bizottság.
Krónika (Kolozsvár)

Díjat alapítottak Csép Sándor emlékére – Tévéünnep Kolozsváron
Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a Román Televízió (TVR) Kolozsvári Területi Stúdiója, és ezen belül a kisebbségi szerkesztőség.
Az ünnepséget két részre osztották: szerdán 17 órától a német, roma, zsidó, illetve ukrán szerkesztőségek, csütörtökön 18.30-tól pedig a magyar adás szerkesztői ünnepelnek a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak, illetve a Kolozsvári Magyar Operának otthont adó sétatéri teátrumban.
Pákai Enikő, a kisebbségi szerkesztőség főszerkesztője lapunk megkeresésére elmondta: a csütörtöki esemény fénypontjaként első alkalommal adják át a Csép Sándor-emlékdíjat, amelyet a KTV Egyesület hozott létre, és amelyet ezentúl minden évben egy kiemelkedő teljesítményt nyújtó kolléga, illetve volt kolléga kap.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által szervezett Kisebbségi napok keretében tartott gálaestek egyébként nem az évforduló első „jelei”, hiszen egész évben igyekeztek felhívni a figyelmet a jubileumra.
Nemrégiben sikerült digitalizálni a 90-es évek elején készült műsoraik egy részét, ezekből számos részletet levetítettek az év során, sok volt kollégát is meghívtak, hogy felelevenítsék a szerkesztőség nagy pillanatait, de egy hosszabb filmet is forgattak a magyar adás történetéről, ebből egy 25 perces részletet a csütörtöki gálán is levetítenek, szerdán pedig a többi kisebbségi műsor történetét elevenítik fel hasonló vetítésekkel.
Pákai Enikő visszaemlékezett, hogy a területi stúdió megalakulása roppant sajátos történet. A rendszerváltás utáni napokban nemcsak a korábban megszüntetett Kolozsvári Rádió egykori szerkesztői kezdtek el gyülekezni a rádióépületben, hogy újraindítsák az adást, hanem a TVR kolozsvári közvetítőkocsijának alkalmazottai is – köztük Csép Sándor – akik önként, saját vagy kölcsönkért felszereléssel indították el a kolozsvári műsort, amely csak hónapok múltán vált hivatalossá.
Az évek során kialakult a most ismert kisebbségi szerkesztőség is – legutóbb 2008-ban bővültek ukrán nyelvű műsorral –, 2009-ben pedig saját regionális csatornát kaptak, amelynek következtében le kellett ugyan mondaniuk az országos szórásról, Erdély területén azonban több műsoridőt kaptak. 2010-től hétfőtől szombatig mindennap jelentkezik a magyar adás, jelenleg pedig a modern kor adta egyéb lehetőségeket igyekeznek kihasználni.
Próbálnak többek között jelen lenni a YouTube videomegosztó portálon, illetve az internetes közösségi térben – főleg a Facebookon – is. Pákai szerint egyre többet foglalkoznak a fiatalokkal is, szeretnék őket megszólítani. A belépés a gálákra díjtalan.
Varga László
Krónika (Kolozsvár)

Kristófi János, akinek öröm volt a művészet
Kilencven éve, 1925. december 15-én született Monospetriben regiónk egyik legismertebb és legelismertebb huszadik századi festőművésze, Kristófi János.
Kristófi János az elemi- és középiskolai tanulmányait a római katolikus egyház oktatási intézményeiben folytatta 1949-ig, főiskolai tanulmányai megkezdéséig. 1949-54 között a kolozsvári „Ion Andreescu” Képzőművészeti Akadémián Abodi Nagy Béla, Petre Abrudan, Kovács Zoltán és Mohy Sándor voltak festészeti tanárai. 1954-től Nagyváradon élt. 1955-től nyugdíjba vonulásáig, 30 éven át a Városi majd Népi Művészeti Iskolának nevezett szabadiskola tanáraként nemzedékeket nevelt a művészet szeretetére, indított el a művészi pályán és folyamatosan részt vett a váradi és országos művészeti életben. Minden fontos csoportkiállításon szerepelt és jelentős számú egyéni kiállításon mutatkozott meg otthon és külföldön. 1956-ban feleségül veszi a tehetséges szobrász-kerámikust, Hoványi Juditot. Házasságukból tíz gyermekük született. A festőművész 2014. január 5-én hunyt el Nagyváradon.
Méltatás
Banner Zoltán művészettörténész a következőképpen méltatta Kristófi János munkásságát: „Festői stílusa több szálon kötődik a posztnagybányai törekvésekhez és az impresszionizmushoz. Kristófi János a természetelvű piktúra képviselője; képein a fénnyel telített színek a látvány természethű, mégis egyéni módon átköltött kifejezésével párosulnak. Életművét – mely több mint kétezer festményre becsülhető – két korszakra, ezen belül öt vonulatra tagolhatjuk, melyek ugyanakkor párhuzamosan, illetve egymásba fonódva, egymást keresztezve érvényesülnek munkásságában. Első korszakának első vonulatát: a falusi táj és ember, mindenekelőtt szülőfaluja, Monospetri megörökítése képezi. Szinte magában hordozza e sajátos, az alföld és a dombvidék találkozásában kialakult domborzati- és falukép formai elemeit és gyorsan meg is találja hozzá a kifejezési eszközöket: a bihari természtei és települési jelleg szigorú rajzát, a szélesen ívelő, egymásba hatoló építészeti formák kompozícióját, s a reggeli és alkonyi fényekbe ágyazott, tompított színakkordokat. (…) Még első korszakán belül kialakul festészetének második vonulata: az urbanisztikai táj képtípusa, középpontjában természetesen Nagyváraddal; de ezzel az 50-es évek végén – 60-as évek elején letisztult, romantikus ugyanakkor a történelmi hangulathoz hű dokumentáris szellemmel örökíti meg későbbi utazásai helyszíneit is: Budapest, Bécs, Győr, Miskolc, Kolozsvár, Stockholm stb. pittoreszk részleteit.”
Várad, mint múzsa
„Miután otthonra lelt Váradon, figyelme előbb a kis mellékutcák szerény, falusias házain meg a piac szintén gyermekkorára emlékeztető motívumain torpan meg s csak fokozatosan szokik hozzá a szeme és festői képzelete a nagyvárosi életforma, életritmus artisztikumához” – emeli ki Banner Zoltán művészettörténész, aki a továbbiakban ezt írja Kristófi Jánosról: „Végülis igazi váradi festő lett, a klasszikus váradi festők utóda és kortársa, a város hűséges polgára és krónikása egyszemélyben. „Mintha minden, amit megfest, valamilyen módon népes családjához tartozna; a váradi utcák, házak csakúgy, mint a bihari falu, ahol nagymama él, (…) a hangszerek, amelyekkel a családi kamarazenekar játszik; a képtári folyosó, ahol sokáig álldogálnak más festők képei előtt; a fák, a víz, a levegő, minden, ami természetszerűen váradi…” – írja 1975-ös kiállítása alkalmából Bölöni Sándor író. De ez már nem a föld-színek, hanem a fény-színek korszakában, tehát a kettébe osztott életmű-idő második periódusában bontakozik ki, nagyjából a 60-as és 70-es évek fordulójától.”
Második korszak
A második korszakba vezető fordulat jelképes mozzanata a Művészetek című ciklus (1967), amellyel szinte észrevétlenül lép be Kristófi festői kamarazenéjébe a harmadik vonulat szólama: a műterem és a művészet világa, tematikai változatai, amelyekben maga a művészet, az alkotás válik képeinek tárgyává. Az életöröm lesz ettől kezdve festészetének alaphangja”. A nagy pályatárs, Jakobovits Miklós így ír Kristófi János műveiről: „Piktúrájának harmónikus zenei hullámai olyan mélységről jönnek, az élet vállalásának olyan férfias jeleit hordják magukon, amelyek festői jelentésükben átsütnek a finom szürkészöldeken, okkeres barnákon. Lelke mélyéről olyan meghitt nyugalommal és szenvedéllyel tereli a színeket a kartonok lazúros felületére, mint felelősségteljes szülő szeretett gyermekeit, mint jó hadvezér féltett katonáit. (…)Kristófi nem képet fest elsősorban, hanem a súlyosan megérlelt élményt kívánja kivetíteni, melyet lelke mélyén hord és dédelget, amelyről álmodik és amellyel küszködik. Igy azt mondhatjuk, Kristófiban a motívum jelen van. A tájjal s az emberrel való közvetlen kapcsolat csak egy hirtelen szikrát ad a művésznek, hogy vászonra téve a motívumot, megszabaduljon belső kényszerétől. Ez a lelki feszültség adja meg képeinek a belső megbízhatóságot, valamint a szemlélőnek a befejezettség érzetét, mert a gyors ecsetvonások alatt nem a vázlat könnyűvérűségét érezzük, hanem egy mélyen érző művész súlyos lelki és emberi problémáit, örömeit és vívódásait.”
Vonulatok
Kristófi János művészetében nagy szerepet kap negyedik vonulatként az akt műfaja, ugyanakkor már 1957-től, első Szent Erzsébet-kompozíciójától átszövi egész életművét a szakrális téma feldolgozása is, nem csak szent királyaink portréinak megfestése, hanem a zászlós körmenetek, gótikus vagy barokk templomkapukon át haladó hívek ábrázolása által is. „Költői ihletettségű művész” – mondja róla Banner Zoltán: „látásmódja és stílusa tiszta, áttekinthető, minden képe ember és természet, ember és környezetének harmonikus kapcsolatáról mesél a nézőnek. Hagyomány és modern szemléletmód, közérthetőség és művészi magasabbrendűség nála egymást erősítő fogalmak. Képei nyugalmat és erőt sugallnak, élénk vörös és kék színharmóniái derűt sugároznak, míg a pasztell színvilág finom lírai hangulatot közvetít a néző felé, nosztalgikus érzéseket ébresztve”. Maga Kristófi János egy a 85. születésnapja alkalmából adott interjúban a következőképpen vallott a művészetről: „A művészet minden ága azért van, hogy az emberiségnek orvossága, lelki felüdülése legyen. Azért van a szép zene, azért van a tánc és sok minden más, hogy ezzel boldogítsa az embereket a napi munka után. (…) Egy napi szorgos munka után a művészet gyógyír.”
erdon.ro

Igényes az udvarhelyi olvasóközönség
Közel kétezren igényeltek idén új olvasói kártyát a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, több mint négyezer aktív olvasójuk van. Egyre többen nyitnak a szépirodalom felé, és nem csak a divatos szerzőket keresik.
A szép számú udvarhelyi könyvtárlátogató közösségre jól kialakult olvasókultúra jellemző – állítja Rendi Éva, a Városi Könyvtár adatösszesítő könyvtárosa. A szórakoztató irodalom mellett egyre többen olvasnak szépirodalmat, de szakkönyveket is. A könyvtárnak ebben az évben több mint négyezer aktív olvasója volt – többségük nő –, akik közel negyvenezer kötetet kölcsönöztek.
Mindamellett, hogy jobbára a média és a közösségi portálok alakítják az olvasói igényt, a könyvtár munkatársaitól is sokan kérnek és kapnak ajánlásokat. Ilyenformán részt vesznek a helyi olvasói kultúra formálásában. A legaktívabb könyvtárlátogatók a nyugdíjasok.
Bár nem lehet ugrásszerű növekedésről beszélni, az idén igényelt közel kétezer olvasókártya jó része gyerekekhez került. A helyi tanintézetek is rendszeresen szerveznek csoportos könyvtárlátogatásokat. Főként délutánonként látogatják a játéktermet felnőttek és gyerekek. „Kisgyerekes családok éppúgy eljönnek társas szórakozásra, mint a középiskolások vagy felnőtt baráti társaságok” – tájékoztatott Rendi Éva. Vannak pedagógusok, akik szervezett iskolai csoportokat kísérnek társasjátékozni.
Az intézmény munkatársa elmondta, saját forrásból ebben az évben csak tíz könyv megvásárlására futotta, azonban pályázatokból sikerült közel hatszáz kötettel gazdagítaniuk a meglévő állományt.
Dósa Ildikó
Székelyhon.ro

Johannis: az idei esztendő a normalitás helyreállításának éve volt
Az idei esztendő a normalitás helyreállításának éve volt Romániában, 2016-ot pedig a demokratikus intézményekbe vetett bizalom visszaszerzésének kell szentelni - hangoztatta Klaus Johannis államfő szerdán, mandátuma első évének mérlegéről tartott parlamenti beszédében.
Az elnök felidézte: megválasztásakor "másfajta politikát" ígért, amelyben a botrányok helyét a tisztelet és komolyság veszi át. Úgy vélte, a belpolitikában megszokottá váltak a konszenzuskereső konzultációk, a külpolitikában pedig Románia fontos lépéseket tett szövetségesi kapcsolatrendszere és regionális szerepe erősítése érdekében.
Johannis bejelentette: az oktatási rendszer reformjáról kezdeményez társadalmi vitát, és úgy vélte: a "Művelt Románia" lehetne az távlatos országprojekt, amelyet az 1918-as egyesülés centenáriumán kitűzhet maga elé az ország.
Külpolitikai vonatkozásban elnök az Egyesült Államokkal kialakított stratégiai partnerségi kapcsolat erősítését és bővítését emelte ki célkitűzései között, fontosnak nevezte az európai uniós és NATO-tagállamokkal, illetve a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatok megszilárdítását, a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatását.
A "legtragikusabb lecke"
Az államfő kitért arra, hogy Románia "legtragikusabb leckéje" idén a bukaresti Colectiv-klubban történt (62 életet követelő) tűzvész volt, amely rávilágított arra, hogy nem szabad szemet hunyni vagy tehetetlenül vállat vonni, amikor a polgárok vagy a hatóságok nem tartják be a törvényeket, mert bebizonyosodott: "a korrupció öl". A társadalomnak ezek után nagyon határozott elvárása, hogy a közügyek intézői, a választott képviselők felelősségteljesen és tisztességesen végezzék munkájukat, a politikai osztálynak elkerülhetetlenül meg kell újulnia, helyre kell állítani a bizalmat a társadalom és a politikai elit között - vonta le a következtetést Johannis.
Mint mondta: lehet, hogy az elmúlt esztendőre a levélben való szavazás bevezetése, vagy egy technokrata kormány megalakulásának éveként fognak emlékezni, de ő azt szeretné, ha úgy emlegetnék, hogy ebben az évben kezdődött a román politikai elit megújulása.
Az elnök beiktatásának évfordulója valójában december 21-én lesz, de akkor a parlament már vakáción lesz, ezért Johannis a költségvetés megszavazásának és az 1989-es temesvári forradalom kitörésének évfordulóján mondta el évértékelő beszédét.
"A változás 26 éve kezdődött Temesváron, ahol a lázadáshoz a szabadságvágy adott erőt az embereknek. A demokrácia véráldozatot követelt (...) Úgy tudunk méltóképpen tisztelegni a 26 évvel ezelőtti áldozat előtt, ha erősebbé tesszük a demokráciát. Ezért azt javaslom, hogy 2016 legyen a politikába, a demokratikus intézményekbe, a pártokba és képviselőikbe vetett bizalom megerősítésének éve" - hangoztatta évértékelőjében az államfő.
maszol.ro

Erdélyi magyar kavar
Az erdélyi magyar sajtó gyakran állítja be az erdélyi magyar politikusokat úgy, mint akik időnként butaságokat beszélnek. Vagy azért, mert nagy a kavarodás a fejükben, vagy azért, mert nem tudják szabatos és értelmes magyar mondatokban elmondani, hogy mégis mi van a fejükben. De az is igen gyakori, hogy a politikus tudja, mit beszél mellé – azaz szándékosan maszatol, hallgat el dolgokat vagy csak sugall ezt-azt –, ám a sajtómunkás, a szerkesztő képtelen kiszűrni a lényeget és a konkrétat abból, ami elhangzik.
Itt van mindjárt két friss eset. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sejtelmes és felemás kijelentéseket tett pártja egyik szócsövében a marosvásárhelyi önkormányzati választásokat megelőző „magyar összefogás” kapcsán. Eszerint az RMDSZ abban az esetben fogadja el az Erdélyi Magyar Néppárt javaslatát közös önkormányzati képviselői lista állítására Marosvásárhelyen és Maros megyében, ha az alakulat írásban vállalja, hogy nem indul a parlamenti választáson. A mérgezett almát tehát először Kelemen nyomta le a „gyanútlan” sajtó torkán e félbemaradt mondattal. A megszeppent, a fontos emberek mondanivalójától mindig elájuló médiának nem jutott eszébe azonnal visszakérdezni: hol is ne induljon az EMNP a parlamenti választásokon? Az egész országban, tehát egyáltalán? Vagy csak Marosban? Hiszen nagyon nem mindegy. Szilágyi Zsolt néppárti elnök erre ugyanilyen sejtelmesen, félreérthetően válaszolt: a párt azért jött létre, hogy a választásokon induljon, másrészt nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy az RMDSZ elnökének kérésére a Néppárt „csak úgy leszerelje önmagát”. Mindazonáltal az EMNP hajlandó tárgyalni arról, hogy ne indítson önálló jelöltlistát a parlamenti megmérettetésen, itt vagy ott. Aki tud olvasni, látja és érti, hogy ezek ketten mellébeszélve és üzengetve kóstolgatják egymást úgy, hogy közben nem is ugyanarról beszélnek: Szilágyi az önkormányzati választásokról – amiket jövő nyáron –, Kelemen meg a parlamentiekről – amiket jövő ősszel – rendeznek, hacsak nem történik valami rendkívüli, amire Romániában mindig számítani kell.
Ehhez képest rögtön akadt egy másodrangú RMDSZ-aktivista, bizonyos Kovács Péter, aki sietett kioktatni a Néppárt elnökét, hogy az nem ismeri a választási törvényt, mivel nem úgy reagált Kelemen felvetésére, ahogy ez utóbbi szerette volna. Szilágyi viszont épp az sugallta az első hallásra komolytalannak tűnő reagálással, hogy az RMDSZ-elnök komolytalan felvetésére nem lehet komoly választ adni. Mert miközben ő a helyhatósági választások ügyében várt volna egy karakán választ Kelemen Hunortól, az a parlamenti választásokkal állt elő, összemosva az idősíkokat és a politikai célokat.
Hogy az RMDSZ-elöljárók és -aktivisták fejében micsoda zavar lehet, azt híven illusztrálja a legújabb eset. Egy másik Kovács, ezúttal Attila, lemondásra szólította a pártsajtón keresztül Toró Tamás brassói önkormányzati képviselőt valami jelentéktelen kocsmai affér kapcsán. (Az esetet agyoncsócsálta a balliberális média, gyalázatos részrehajlással és szakmai nívótlansággal, ahogy szokta: előbb ítélkezett, aztán kérdezett… volna, de még erre a minimumra sem volt hajlandó.) Kovács a Brassó megyei RMDSZ elnökeként még azzal sincs tisztában, hogy mi a különbség egy politikai párt és egy civil szervezet, egy mozgalom között. Volt parlamenti képviselőként, megyei tanácsi alelnökként nem ismeri a közigazgatási törvényt, ő és pártja úgy szólítja fel lemondásra „Toró Tamás EMNT-s városi tanácsost”, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak nincsenek is választott képviselői az önkormányzatokban. Az EMNT soha semmilyen választáson nem indult el. Az EMNT és az EMNP két külön entitás, ez utóbbinak vannak képviselői az önkormányzatokban, ez utóbbi indított jelölteket hivatalosan bejegyzett regionális pártként a romániai választásokon, mind helyi, mind országos szinten. Hogy a magyarországi sajtó nem képes disztingválni az erdélyi politikai spektrum tényezői között, az is eléggé bosszantó – nemzeti reintegráció ide vagy oda –, de hogy a „mieink” is maszatolnak, az már eléggé furcsa és aggasztó.
Hacsak nem szándékosak ezek az „elszólások”. Az RMDSZ saját kettősségét, felemásságát, kétarcúságát – ti. hogy amikor pártként szólítják meg, akkor szövetségnek mondja magát, amikor meg szövetségként várnak tőle kiállást, akkor pártként hivatkozik a szűk mozgástérre – netán azzal akarja palástolni, hogy tudatosan igyekszik összemosni mindent és mindenkit, ami és aki nem az „aklon belül” van?
R. Balogh Mihály
itthon.ma//szerintunk

„Magyar veszély” – joghalál
A védelemhez való jog a román alkotmány által is garantált alapvető emberi jog. A cselekmény súlyosságától vagy az elkövető világnézetétől függetlenül mindenkit megillet. Beke István Attila kézdivásárhelyi „terrorista” ügyében a védelemhez való jog érvényesítését jócskán megnehezítette a román igazságszolgáltatás. A család által megfogadott ügyvédet, noha meghatalmazását becsatolta, a legfelső bíróság nem is értesítette a fellebbezési tárgyalás kitűzéséről, ezt az ügyvéd csak a sajtóból tudta meg! A brassói kartárs az előzetes letartóztatást elrendelő határozat elleni fellebbezési tárgyalás után elmondta, hogy az iratokba való betekintést csak a másodfokú tárgyalás reggelén tették lehetővé számára.
A Beke István Attila 30 napos előzetes letartóztatásba helyezését elrendelő ítélet indokolását a román állami televízió december 7-én ismertette. Azt a tényt, hogy Beke december elsején szülővárosában állítólag bombát akart robbantani, három „bizonyítékkal” támasztották alá: a Bekétől lefoglalt harmadosztályú petárdákkal, egy mobiltelefonnal, amellyel állítólag távirányítással felrobbanthatta volna a bombát és egy szemüveggel, amellyel éjjel is lehet látni. Egyből adódik a kérdés: ha valaki nappal, a díszszemle alatt akart robbantani, akkor mire kell neki éjjellátó szemüveg? Ráadásul az ilyen szemüveg beszerzése nem esik tilalom alá. A bombarobbantás kísérletének vádja csak akkor állná meg a helyét, ha szakértői vélemény megállapította volna azt, hogy a lefoglalt petárdákból 24 óra alatt távirányítással felrobbantható bombát lehet összeállítani. Ilyen szakértői vélemény beszerzése nélkül nem is lehetett volna robbantási kísérlettel megvádolni Bekét.
Bombagyártásban én sem vagyok képzettebb, mint az eljáró ügyészek, de kötve hiszem, hogy 24 óra alatt petárdákból össze lehetne eszkábálni egy működőképes, távirányított bombát! Természetesen a mobiltelefon-távirányító robbantási képességét is csak szakértői vélemény beszerzésével lehet bizonyítani. Ezeket a szakértői véleményeket a vádhatóság meg sem próbálta beszerezni a házkutatás óta eltelt tíz nap alatt – valószínűleg azért, mert nincsenek arról meggyőződve, hogy a szakértői vélemények az általuk elvárt eredménnyel szolgálnának.
Dr. Kincses Előd
nol.hu

A parlament elfogadta a 2016-os évi állami költségvetést
A parlament megszavazta szerdán a 2016. évi állami költségvetést, amely szerint Romániának 2,95 százalékos államháztartási hiánya lesz jövőre.
A parlament nagy többséggel támogatta a büdzsét, 309 honatya szavazott mellette, 13-an ellene. Az állami költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 0,5 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol. Dacian Cioloş miniszterelnök korábban kifejtette, hogy a Ponta-kormánytól örökölt tervezet jelentős részét átvették, és a korábbi, béremeléseket előirányzó törvénymódosításokon sem változtattak.
Cioloş kifejtette, hogy mintegy 10 milliárd lej bevételkiesésre számítanak az adócsökkentések nyomán, emellett az idei utolsó negyedévtől hatályos, közszférában megadott béremelések miatt a kiadások is több mint 9 milliárd lejjel emelkednek. Összességében az adócsökkentéseknek és a béremeléseknek mintegy 20 milliárd lej a büdzsére kifejtett hatása – mondta a kormányfő.
Dacian Cioloş hangsúlyozta, hogy a kormány jövőre az oktatást, az egészségügyet, a közlekedést és a közberuházásokat tekinti kiemelt területnek.
A gazdaság várhatóan 3,4-3,7 százalékkal nő idén, az államháztartási hiányt pedig 1,83 százalékra tervezték, de az első tíz hónap után még 1,28 százalékos államháztartási többletről számolt be a pénzügyminisztérium, főleg azért, mert a tervezett közberuházások nem valósultak meg maradéktalanul. Az RMDSZ is támogatta
„Támogattuk szavazatunkkal a jövő évi állami költségvetést, mert felépítése biztosítja az állami intézmények zavartalan működését, folytatja a megkezdett beruházásokat és megteremti a jövő évi választásokhoz szükséges pénzkeretet. Továbbá kiszámítható, tartalmazza a fizetésemeléseket és az adótörvénykönyvben előírt adócsökkentéseket, ezzel megteremtve a költségvetési stabilitást” – ismertette Erdei-Dolóczki István, a Szövetség pénzügyi szakembere, parlamenti képviselője azt követően, hogy a parlament megszavazta a jövő évi állami költségvetést.
„A kormány által a parlamentnek küldött 2016-os költségvetés egy elfogadható, megszavazható dokumentum. Jelentősen nem változik a költségvetés struktúrája, de számos kritikával lehet illetni az államkasszában lévő pénzösszegek jövő évi elköltésére kidolgozott anyagot. Többek között a beruházásokra elkülönített összegekkel kapcsolatosan vannak fenntartásaink, hiszen az észak-erdélyi autópályára elkülönített pénzkeret kisebb a beígértnél. Egyértelmű, hogy nem elég előirányozni az összegeket, azokat el kell tudni költeni is, éppen ezért annak tekintetében, hogy mennyit költenek el az autópálya építésére, költségvetés-kiegészítéskor újabb összegeket lehet előírni” – fogalmazott Erdei-Dolóczki István.
A Szatmár megyei parlamenti képviselő ezt követően elmondta, hogy az önkormányzatok költségvetéseinek kiegyensúlyozására az általános forgalmi adóból elkülönített 2,23 milliárd lejből 374,1 millió lejt az önkormányzatok adósságainak kifizetésére irányoznak elő, 105 millió lejt pedig az akkreditált magán- és felekezeti oktatási intézmények finanszírozására.
A megyei tanácsok rendelkezésére bocsátják a hozzáadottérték-adóból fennmaradó 1,85 milliárd lej 27 százalékát, valamint a személyi jövedelemadó egy részét, visszaadva ezzel a lehetőséget a megyei tanácsoknak arra, hogy az önkormányzatok költségvetését kiegyensúlyozzák. Erdei-Dolóczki István parlamenti képviselő továbbá hangsúlyozta, hogy a jövő évi állami költségvetésben egyértelműbb és átláthatóbb az Etnikumközi Hivatal működésére vonatkozó rész is.
MTI
Erdély.ma

Közös listát kér az EMNP Kolozs megyében
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is nyitott az RMDSZ-szel való egyeztetésre a koalíciós listák kialakításáról Kolozsváron és Kolozs megyében – jelentették ki a néppárt helyi képviselői a csütörtöki, évértékelő sajtótájékoztatón – adja hírül Kiss Előd-Gergely a kronika.ro-n.
Soós Sándor, az alakulat megyei elnöke emlékeztetett: legutóbb az augusztusban lezajlott Kolozsvári Magyar Napok alkalmával tárgyaltak a szövetség és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőivel, azóta azonban az RMDSZ elzárkózott az egyeztetéstől.
„Már akkor is kijelentettük: Kolozsváron és Kolozs megyében is közös listát szeretnénk állítani a 2016-os önkormányzati választásokra, a további Kolozs megyei településeken pedig meg kell vizsgálnunk, hogy az összefogás a célravezetőbb – a minél erősebb magyar érdekképviselet megteremtésére –, vagy a magyar pártok versenyére is lehetőség nyílik. Egyelőre úgy tűnik, az RMDSZ-ben nincs meg az együttműködéshez szükséges szándék, s ha ez így is marad, készek leszünk saját listákat állítani” – jelentette kis Soós.
Ehhez kapcsolódva Fancsali Ernő, az EMNP kolozsvári elnöke elmondta: ő is az összefogás híve, s személyesen is megkereste Horváth Annát, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterét, akitől másfél hónapja vár egy időpontot a további egyeztetésre. „Az egyértelmű, hogy a helyi RMDSZ-en van egy nyomás a párt országos vezetése részéről, akik akadályozzák a magyarság érdekeit szolgáló együttműködést. Ha rajtunk kívül álló okokból nem jöhet létre az összefogás, nem hagyjuk cserben szavazóinkat” – nyilatkozta Fancsali.
A néppárt kolozsvári szervezetének elnöke ugyanakkor arról számolt be, a még nyáron megkezdett konzultáció eredményei alapján, a közel kétezer választó megkérdezéséből egyértelműen kitűnik, hogy a választók 96 százaléka támogatna egy magyar koalíciós listát, s amennyiben nem lesz magyar összefogás, úgy vagy román pártra szavaznának, vagy nem vennének részt a voksoláson.
A néppárt elkészítette a város és a megye problématérképét is, amelyből kiderül: a magyar közösség hiányolja a magyar helységnévtáblákat, a kerékpárutakat, valamint több magyar alkalmazottat szeretnének az önkormányzatokban, s a közbiztonsággal és a köztisztasággal kapcsolatban is komoly kritikát fogalmaztak meg – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Román nem a kézdivásárhelyi Wass Albert utcára
A kézdivásárhelyi Wass Albert utca ellen tiltakozik a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma. A magyarellenes szervezet azt követeli a kézdivásárhelyi önkormányzattól, hogy vonja vissza vonatkozó novemberi határozatát, ellenkező esetben a bírósághoz fordulnak – adja hírül Bíró Blanka a kronika.ro-n.
A románok fóruma közleményében azzal érvel, hogy „Wass Albert bizonyítottan háborús bűnös volt, a Kolozs megyei népbíróság 1946-ban távollétében halálra ítélte”. A fórum előzetes feljelentést tett a kézdivásárhelyi önkormányzatnál. Közleményükben leszögezik, ha harminc napon belül nem kapnak választ, vagy a városvezetés visszautasítja a felszólításukat, és nem vonja vissza a határozatot, akkor a közigazgatási bíróságon kérik annak megsemmisítését.
Kézdivásárhelyen a múlt hónapi tanácsülésen egyhangúlag megszavazták, hogy egy eddig névtelen utcát Wass Albertről nevezzenek el. A névadást a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete, és annak elnöke, a jelenleg merényletgyanú miatt előzetes letartóztatásban lévő Beke István javasolta.
Ők eredetileg a Millennium Park átnevezését szerették volna, ám ezzel a tanácstagok többsége nem értett egyet, végül arra jutottak, hogy egy eddig névtelen utca kapja a Wass Albert nevet. A javaslatot az előírások értelmében a megyei névadó bizottság elé terjesztették, az negatívan véleményezte, ám a jóváhagyásuk nem kötelező érvényű, így a tervezetet a városatyák megszavazták.
A HVIM különben korábban átadott egy dokumentumot az önkormányzatnak, amit 2004-ben a főügyészség adott ki egy kérvényezőnek, és amelyben megfogalmazzák, hogy a Kolozs megyei népbíróság határozatának elemzéséből kiderül, Wass Albertet sem a béke, sem az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért, sem háborús bűnökért nem ítélték el.
Amint arról beszámoltunk, az elmúlt hónapban tízezer lejes bírsággal sújtotta a segesvári bíróság azt a szovátai férfit, aki tavaly Wass Albert-szobrot állított fel lakóháza udvarán. Az ítéletről a magyarellenes feljelentéseiről elhíresült Dan Tanasă számolt be blogján, a hivatkozott bíróság ugyanakkor még nem tette közzé honlapján a végzést.
A november 24-én született alapfokú ítélet a fasiszta, rasszista és xenofób ideológia terjesztését, a béke és emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személyek kultuszát tiltó, 2012/187-es számú jogszabály alapján született. A segesvári bíróság egyúttal elrendelte a büszt, az író nevét tartalmazó plakett és a három, magyar nemzetiszínű szalag elkobozását is – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Kelemen Hunor: Románia visszalépett a kisebbségi jogok terén
A kisebbségi jogok érvényesítése terén 2015 a visszalépés évének tekinthető Romániában, amely ebben a vonatkozásban továbbra is következmények nélküli országnak bizonyult – hangoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtöki évértékelő sajtóértekezletén Kolozsváron.
Felidézte: 2015 azzal kezdődött, hogy a bukaresti belügyminisztérium közvitára bocsátott stratégiájában minden autonómiatörekvést közbiztonsági veszélynek nyilvánított, és a kézdivásárhelyi „össznemzeti hisztériával" fejeződött be, amikor az egész magyarságot a kollektív bűnösség elvén felelőssé tették az állítólagos merényletkísérletért.
Kelemen Hunor közölte, hogy a magyar közösség megbélyegzését az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, és erre a román vezetők és nyugati nagykövetek figyelmét egyaránt felhívta. Hozzátette: román politikusok számos esetben tettek a többség és kisebbség közti feszültséget szító gesztusokat, és „egyesek" az igazságszolgáltatás eszközeivel is a megszerzett jogok megvonására, karcsúsítására törekedtek.
Megjegyezte: a politikai pártoknak nincsenek eszközei a bírósági döntésekkel szemben, de az RMDSZ nem hagyhatta szó nélkül, ha a törvényeket nem alkalmazzák, vagy alkalmazásukat próbálja visszaszorítani a bíróság, a himnuszénekléstől a közösségi jelképekig és a különböző magyar feliratok eltüntetéséig. Ezért javasolta az RMDSZ az év eleji államfői konzultáción egy olyan paktum megkötését, amely rendezné a többség és kisebbség viszonyát, szavatolná a megszerzett jogokat. Kelemen Hunor szerint a kezdeményezés továbbra is jogos és időszerű.
A pozitív fejlemények között említette, hogy a bukaresti parlament Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánította november 18-át, és azt az RMDSZ-kezdeményezést is elfogadta, amely feloldotta a helyhatósági intézményeknél öt éve bevezetett létszámstopot.
Külpolitikai vonatkozásban Kelemen Hunor az Egyesült Államokban tett látogatását emelte ki, ahol azt kérte az amerikai kormányzattól és törvényhozóktól, hogy a román-amerikai stratégiai partnerség keretében kövessék nyomon a kisebbségi jogok érvényesülését is, mert ez kihat a biztonságra. Megjegyezte, örömmel látta, hogy az amerikai jelentésekben visszaköszöntek észrevételei és washingtoni találkozói nem volt hiábavalóak.
Kelemen Hunor szerint az idei áprilisi RMDSZ-kongresszuson meghirdetett „újratervezés" a 2016-os választásokon fog kiteljesedni, amikor a szövetség „sok új arccal, más politikai stílussal" próbál majd megfelelni a magyar közösség elvárásainak.
A magyar összefogás lehetőségét firtató kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy az RMDSZ „szinte biztosan" 2016-ra is – mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokra – meghosszabbítja együttműködését a Magyar Polgári Párttal (MPP). Erről pénteken terveznek keretmegállapodást kötni Biró Zsolttal, az MPP elnökével, de a részleteket „településről településre" jövőre dolgozzák ki. Kelemen Hunor megemlítette: hétfőn Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével is találkozik.
MTI
Erdély.ma

Ellopott forradalom
Huszonhat évvel ezelőtt, így, december közepén még kevesen hittünk a csodában, ritka madár volt, aki nemcsak remélte, de szinte bizonyos volt abban, hogy vége Ceauşescu sötét, zsarnoki uralmának. Amikor Tőkés László konok határozottsága kipattintotta a később lánggá terebélyesedő szikrát Temesváron, csak a legbizakodóbbak gondolták, hogy ez a diktátor végének kezdete.
Recsegő-ropogó rádiók mellett hallgattuk a szörnyű hangfelvételeket, a lövöldözést, a kétségbeesést és 16-ától 22-éig erősödött az érzés, hogy a hatalmába kapaszkodó Ceauşescu inkább mindenkit lelövet, bezárat, de nem engedi a lázadást kibontakozni, elterjedni. Ma már tudjuk, nem csak rajta múlott bukása, és nem is csak azokon, kiknek volt bátorságuk utcára vonulni. Nagyon sok hitet, reményt adott az a huszonhat évvel ezelőtti december. Új és jobb életet, valódi szabadságot vártunk. A negyedszázadon túli mérleg azt mutatja, kevés valósult meg belőle. Mekkora volt a döbbenet, amikor Silviu Brucan 1990 elején azt mondta, húsz év szükséges, hogy Románia felzárkózzék Nyugat-Európához! S lám, kiderült: nem vészmadárkodott. Mert míg mi hatalmas lendülettel, bizakodással kezdtünk az új világ építgetéséhez, mások már tudták, hogyan kell saját érdekeik szerint formálni azt. Míg a demokráciát kóstolgattuk, a szabadságot ízlelgettük, a háttérben éledeztek azok az erők, melyek később kibontakozva letéríthették az egyenes útról Romániát. Huszonhat év múltával még mindig keveset tudunk az akkori történések valós mozgatóiról, de tisztulni kezd a kép a következő évekről, évtizedekről. Egyre több minden kiderül arról, kik robbantották ki Marosvásárhely fekete márciusát, a bányászjárásokat, kik gazdagodtak meg a zavaros időkben, kik váltak később politikusokká, vezetőkké, kik azok, akik a háttérből valójában ma is irányítják a dolgokat. A nyíltan hatalomra kerülők és a mögöttük álló, őket mozgatók engedték ily mértékben elburjánozni a korrupciót, ők rabolták szét a működő ipart, tették tönkre a mezőgazdaságot, ők felelősek a még ma is csak csetlő-botló demokráciáért, a rengeteg szegénységi szint alatt élőért, az éppen csak eltengődőkért, azért, hogy sokan visszasírják Ceauşescut és sötét korát, úgy érzik, jobban éltek akkor – amiért nemhogy húsz, de huszonhat év sem volt elegendő az áhított Nyugathoz való felzárkózáshoz. Hogy nagyon sokak számára december közepe, vége nem ünnep, a huszonhat esztendővel ezelőtti események nem a felszabadulást, hanem egy kínlódásokkal teli időszak kezdetét hozták.
Ellopták forradalmunkat, a következő két és fél évtizedünket, és erejük ma is töretlen. Nekik tudható be, hogy évről évre mind keserűbb az évfordulós számvetés.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tízezer – köszönjük a bizalmat
Az elmúlt napokban elérte a tízezret azon olvasóink száma, akik kedvelték lapunk Facebook-oldalát. Barabás Edith sepsiszentgyörgyi olvasónk „lájkolta” tízezredikként a Háromszék oldalát, ezért lapunk kis ajándékkal kedveskedik neki: előfizetéssel és könyvcsomaggal köszönjük meg bizalmát.
A tízezer „lájk” elérése újabb jele annak, hogy a Háromszék a világhálón is egyre népszerűbb: internetes kiadásunkat immár naponta 10–13 ezer látogató követi, oldalunkon 6800-an regisztráltak, és mintegy 3000-en igényelték napi hírlevél-szolgáltatásunkat. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet legutóbbi, médiafogyasztási szokásokat is kutató, Erdély-szinten reprezentatív felmérése szerint az erdélyi magyar lapok közül a Háromszék a legolvasottabb. Olvasóink hűségét köszönjük, bizalmukra továbbra is számítunk. (H.)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)