"Az RMDSZ Reform Tömörülés platformja állásfoglalást adott ki az oktatási törvény elfogadása utáni helyzetről. A koalíciós partnerek szószegésének, illetve az RMDSZ kormányzati politikájának köszönhetően "nem sikerült áttörést elérni közösségünk jogainak intézményes biztosításában." Az 1995-ös oktatási törvény néhány diszkriminatív előírása (szakoktatás, egyetemi felvételi, egyetemi karok létesítése stb.) a kisebbségi közösségek számára pozitívan módosult, ugyanakkor nem sikerült megoldást találni több, az RMDSZ programjában kiemelt helyen szereplő problémára: Románia földrajzának és történelmének nem anyanyelven történő oktatása, a felekezeti oktatás magánszférába helyezése ellehetetleníti a magyar történelmi egyházak komoly erőfeszítéssel újraalakított iskoláit, az önálló állami magyar egyetem (újra)létrehozása középtávon is lehetetlenné vált. A törvény lényegesen jobb ugyan, mint az előző kormányzati ciklusból átörökölt változat, de nem visz közelebb a teljes anyanyelvi oktatási rendszer megteremtéséhez. Emiatt a Reform Tömörülés elhibázottnak tartja az RMDSZ csúcsvezetése által sugallt önelégült sikerhangulatot. Az RMDSZ egész politikája komoly felülvizsgálatra szorul. A kormányzati pozíció önmagában nem alkalmas olyan stratégiai jellegű célkitűzések elérésére, mint amilyen az RMDSZ programjába foglalt belső önrendelkezés elvén alapuló háromszintű autonómia. "Közéletünk sajnálatos erkölcsi politikai válságáról tanúskodik", hogy midőn a csúcsvezetés által választott stratégia nem hozta meg a várt eredményt, az RMDSZ elnöke az ezt szóvá tevő tiszteletbeli elnök ellen támadott. - A "tiszteletbeli elnöknek nemcsak joga, de kötelessége megszólalni és helyzetértékelésével elősegíteni a szükséges pályakorrekció végrehajtását." /A Reform Tömörülés állásfoglalása Az oktatási törvény elfogadása utáni helyzetről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./"

"Néhány héten belül harmadszor volt az érmihályfalvi katolikus egyházközség vendége tegnap Tempfli József megyés püspök. A templombúcsú és a papszentelés után plébániaszentelés adott alkalmat a látogatásra. "Örömmel jöttem ismét Mihályfalvára - kezdte köszöntőjét a püspök Érmihályfalván. - Gyakori látogatásom is igazolja, hogy a városban jeles egyházközség és pezsgő szellemi élet van." A püspök tiszteletbeli esperessé nevezte ki Győrfi József plébánost. A szentmise után a gyülekezet átvonult a templom szomszédságában épült új létesítményhez, melyet a püspök Szent László tiszteletére felszentelt. /Rencz Csaba: Parókiaszentelés és esperesavatás. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9./"

"A dési születésű Randolph L. Braham, a New York-i City University professzora, a Holocaust világviszonylatban elismert kutatója. Megjelent munkája: A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon /Belvárosi Kiadó, Budapest, 1997./ Legújabb könyve /Román nacionalisták és a holocaust. Múlt és Jövő Kiadó Budapest, 1998./, arról szól, hogyan igyekeznek tagadni a román nacionalisták a román antiszemitizmust és a romániai zsidóság ellen elkövetett népirtást, illetve hogyan próbálják felhasználni a történelemhamisítást magyarellenes propagandájuk céljára. - Közismert, hogy a két román fejedelemségben rendkívül erős volt a nacionalizmus és az antiszemitizmus. A zsidók állampolgári jogait is csak későre, külső nyomásra ismerték el, a berlini kongresszus (1878) és a Versailles-i Békeegyezmény határozatai alapján. A két háború közt főleg a szélsőségesen nacionalista, antiszemita LANC, majd a Vasgárda tett szert nagy befolyásra. A Goga-Cuza-kormány embertelen zsidóellenes törvényeket léptetett életbe (1938), amelyeket a Gigurtu-kormány még szigorúbb rendelkezései követtek (1940). Az első tömegmészárlásokat a románok 1940-ben követték el, amikor a román csapatoknak át kellett engedniük Besszarábiát és Észak-Bukovinát a Szovjetuniónak. Ekkor a visszavonuló román katonai és csendőri egységek a zsidó lakosságon töltötték ki dühüket. Csak Dorohoion 52 zsidót lőttek agyon (1940. július 1.) A vasgárdista zendülés napjaiban (1941. jan. 21-23.) zsinagógákat gyújtottak fel, zsidók lakásait, üzleteit fosztották ki és csak Bukarestben legkevesebb 120 zsidót öltek meg, egyeseket a vágóhíd kampóira akasztottak fel. Az tömegméretű, szervezett népirtás Antonescu diktatúrája alatt ment végbe. A jászvárosi pogrom alkalmával (1941. június 29-30.), amelyet a román hadsereg és a helyi rendőrség hajtott végre a Gestapo közreműködésével, becslés szerint 4000-8000 életet oltottak ki, azzal az ürüggyel, hogy "zsidók rálőttek román és német katonákra" Ezt követően mintegy 5000 személyt - férfiakat, nőket, gyermekeket - két, tehervagonokból álló vasúti szerelvényre hajtottak fel, elképesztő zsúfoltságban és a rekkenő hőségben étlen-szomjan szállították őket állomásról állomásra. Az egyik vonat 8 óra hosszat, a másik hat és fél napon keresztül kóborolt cél nélkül. Közben mintegy 3000-en meghaltak a melegtől, szomjúságtól, sokakat az őrök lőttek le. A román területen elkövetett atrocitásokat még felül is múlták azok, amelyeket Ukrajna megszállt területein követtek el a román csapatok. Amikor 1941. október 22-én a szovjet partizánok felrobbantották a román hadsereg városi parancsnokságát, Antonescu parancsára megtorlásképpen 60 000 zsidót öltek meg. Az 1941. október 6-i kabinetülésen Antonescu kijelentette: "Ami a zsidókat illeti, intézkedem, hogy örökre és teljes mértékben eltűnjenek ebből az országból". Tervét több lépésben szándékozott megvalósítani. Először a besszarábiai és bukovinai zsidókat deportáltatta Transznisztriába (1941 ősze - 1942 nyara), mintegy 150 000 személyt, akik közül legfeljebb egyharmada élte túl a szörnyű állapotokat. A moldvai, havasalföldi és dél- erdélyi zsidók "végleges megoldására" később került volna sor, de közben megváltozott a hadihelyzet: a front megállt, sőt kezdett visszafelé mozogni. Már 1943 áprilisában Antonescu arról beszélt, hogy a háborút esetleg a szövetségesek nyerik meg, és akkor Romániát felelősségre vonják a zsidók kiirtásáért. Igyekezvén ellensúlyozni az eddigi 270 000 áldozat kezéhez tapadó vérét, leállította a deportálásokat, megtagadta a németek ilyen irányú kérését, sőt egyes zsidó csoportoknak lehetővé tette a Palesztinába való kivándorlást. Ennek ellenére a megmaradt zsidó lakosság kb. 10%-a egyéni vagy csoportos atrocitásoknak lett áldozata. Randolph L. Braham könyvében bemutatta, hogyan igyekeztek a román nacionalisták meghamisítani a történelmet. Antonescut háborús bűnösként elítélték, de a bűneiről nem sok szó esett. Amikor a kommunista párt "hazai" frakciója kiszorította a "moszkovita" frakciót (1952-54), akkor erős nacionalista vonal került uralomra, burkolt antiszemitizmussal Ceausescu idejében ez a nacionalizmus sovén, fasisztoid jelleget öltött: lásd az udvari költők és írók (Paunescu, Vadim Tudor, Lancranjan), a "hivatalos" történészek (Ardeleanu, Musat, Ilie Ceasuescu, Pascu) és a sajtóban buzgólkodók hadát, akik közül sokan még ma is mérgezik a közvélemény légkörét. Így a 270 000 áldozatról nem lehetett beszélni. Annál gyakrabban és hangosabban szónokoltak arról a 150 000 szerencsétlenről, akiket a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből és adtak át a németeknek. A cél kettős: kimutatni, hogy a román nép eredendően jó, szelíd, toleráns, demokratikus, ezzel szemben a magyarok véreskezű, fasiszta barbárok. Kifizetődő volt ezt a nótát fújni, tetemes erkölcsi és anyagi haszonnal járt. Rájött erre Raoul Sorban is, aki ráadásul még azt is állította, hogy számos zsidót mentett át Észak-Erdélyből Romániába, ahol azok tökéletes biztonságban voltak. "Érdemei" elismeréseként Sorban elnyerte az Igaz Keresztény címet, Izrael tiszteletbeli állampolgára lett, több alapítványtól, intézménytől jelentős anyagi támogatást járt ki magának. Ügyeskedése során támogatóra lelt Moshe Weinberger- Carmilly, volt kolozsvári neológ főrabbi személyében, aki a deportálások elől Romániába szökött. Hívei nemcsak azt vetik a rabbi szemére, hogy a válságos napokban cserben hagyta őket, hanem főleg azt, hogy nem figyelmeztette őket, milyen sors vár rájuk, pedig ezt neki tudnia kellett. Sorban és a rabbi kölcsönösen tanúskodtak egymás mentőakciói mellett, ezek idővel mind szaporodtak. Kezdetben csak pár családról volt szó, majd százakról, végül ezrekről, sőt tízezrekről. - A történelemhamisítás újabb lendületet vett 1989 után. Paunescu, Vadim Tudor és társaik "jó románként" igyekeznek beállítani Antonescut, valamint néhai gazdájukat, Ceausescut is, politikájuk alapja pedig a sovén nacionalizmus, az antiszemitizmus és magyarellenesség. Raul Sorban készségesen kiszolgálta ezt a vonalat; Paunescunak egy vele készített interjúja ezt a címet viseli: Antonescu marsall a román zsidóság megmentője. Paunescu és társai szerint a transznisztriai deportálásokkal Antonescunak csak az volt a célja, hogy a zsidókat kimentse a háborús éhezésből és járványveszélyből; Észak-Erdélyről szólva pedig a románok és zsidók közös szenvedéséről beszéltek. Végre Moses Rosen főrabbi megtörte a csendet, szóvá tette az Antonescu-féle népirtást és ezzel magára vonta a szélsőséges nacionalisták haragját. Ekkor a Sorban-Weinberger páros támogatóra talált Alexandru Safran, Románia egykori főrabbija személyében, aki utódával, Moses Rosennel ellenséges viszonyban volt. A román szenátus előtt tartott beszédében /1995. március 28./ elhallgatta Antonescu 270 ezer áldozatának mártíriumát és magasztalta Sorban professzor úr "nemes román szellemiségét". Safran rabbi beszédét lelkesen fogadták a történelemhamisító román nacionalisták: leközölte és pozitív hangnemben kommentálta a legtöbb országos sajtóorgánum, különösen a neofasiszta és antiszemita lapok. A román televízió és rádió is kiemeltem foglalkozott vele. Randolph L. Brahamot írásai miatt hevesen támadták a román szélsőséges nacionalisták. /Fey László: Akiket kétszer is megöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

Szeptemberben várhatóan megjelenik a Magyar Éter Évkönyve, mely a magyarországiakon kívül a határokon túli helyi, körzeti, országos, magyar nyelven (is) sugárzó rádió- és tévéállomások adatait fogja tartalmazni, egyúttal az elektronikus média jelenlegi helyzetét ismertető írásokat is magába foglalva. A Hargitai Henrik szerkesztésében készülő kötet minta-, illetve bemutatkozó jellegű adásfelvételeket közöl digitalizált formában, az évkönyvvel párhuzamosan megjelenő CD-lemezen, mely archívumként is szolgálhat az utókor számára. /Magyar Éter Évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

"A budapesti székhelyű Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata aug. 10-én tartotta évi plenáris ülését Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A találkozók célja annak a feltérképezése, hogy a Trianon következtében feldarabolódott magyar református egyház milyen gondokkal, problémákkal küszködik nemcsak Amerikában vagy Ausztráliában, hanem a Kárpát-medencében is. A millenniumi ünnepségek alkalmával el szeretnék készíteni a világ összes magyar református gyülekezetének a térképét, amelyen jól látható majd, hogy a negyvenhárom országban merre szóródott szét a magyar református közösség. A millenniumi rendezvénysorozat keretében a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata a Magyar Református Világszövetséggel közösen Budapesten felvonulást tart, és megkoszorúzza a Hősök emlékművét. A testület másik alapvető célkitűzése a nemrég megjelent új egyetemes énekeskönyv és az új istentiszteleti rend minél szélesebb körben történő terjesztése. A másik fájó probléma a horvátországi református egyház helyzete, ahol sajnos az amúgy is kis létszámú egyház két részre szakadt. - A Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata 1994-ben alakult azzal a céllal, hogy erősítsék a magyar református tudatot. "Mind a kettőre szükség van azért, mert hitében az ember anyanyelvén él. A zsinatnak csupán konzultatív jellege van. A cél olyan teológiai, egyházszervezeti, egyházpolitikai és egyéb vonatkozású ajánlások előterjesztése, amelyek elősegítik a református magyarság összetartozásának tudatát. /Papp Annamária: Kolozsváron ülésezett a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

A marosvécsi kastély parkjában sikerült végre elhelyezni gróf Wass Albert Amerikából hazahozott hamvait. Hatalmas ? háromtonnás ? kőtömbbe zártan ott nyugszanak a Farkasverem, A kastély árnyékában, a Kard és kasza alkotójának földi maradványai egykori pályatársa, a helikoni összejövetelek felejthetetlen házigazdája: báró Kemény János sírja mellett. Cegei és szentegyedi gróf Wass Albert 1936 júliusában vett részt első ízben Helikon-találkozón. A marosvécsi Helikon részvevői tervezett emlékhelyének kialakítása nem járt eredménnyel. Kevés esély van arra, hogy Marosvécs kastélya irodalmi hajlékként állhasson a közjó szolgálatában. - Wass Albert egyik regénye, A funtinelli boszorkány rövidesen megjelenik a marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában ? egyszerre magyar és román nyelven. /Marosvécsen, öreg tölgyek alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

"Fábián Péter, a Népszabadság szerkesztője Közelképtár című interjúkötetében a lapjában az elmúlt évtizedben megjelent írásait gyűjtötte kötetbe. Az írások központi témája a rendszerváltás. "Rendszerváltás, magyar múlt, magyar jövő. Ahogyan mindezt a magyar értelmiség jelentős alakjai látják 1990 és 1999 között". Fábián Péter az elsők között Jakó Zsigmond történészprofesszort, az Erdélyi Múzeum-Egyesület akkori elnökét kereste fel, akit a szakemberképzés, a tudományos kutatás színvonalas művelésének 1990 utáni feltételeiről kérdezett. Az 1994-ben készült beszélgetésben körvonalazódó kép a "tetszhalott" erdélyi magyar tudományos élet "feltámasztásáról", sajnos, ma sem sokkal árnyaltabb. Dr. Szántay János Kolozsváron élő biokémikus személyében Fábián az erdélyi magyar értelmiség azon képviselői közül szólaltatott meg egyet, "akik kitartottak a helyükön, közösségükért, bár nem a politika színpadán, egész életükkel vállaltak felelősséget". A neves kutató, számos nemzetközi tudományos társaságnak, szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja, "életfilozófiáját" egyetlen, igen tanulságos mondatban fogalmazza meg: Jobbnak kell lenni! Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára kifejtette: "Erdélyben ma kevesen képesek úgy művelni a szellemtörténeti tudományokat, hogy mondanivalójuk azok számára is érdekes legyen, akik nem beszélik a mi nyelvünket. Itt látom a valódi törésvonalat: aki ma a tudomány állam és etnikai határokat nem ismerő követelményeit tartja szem előtt, azt a kisebbségi értelmiség hangadó része hajlamos kirekeszteni a nemzeti kultúrából". Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője hasonlóan nyilatkozott: "Sajnálattal látom, hogy a magyarság politikai és kulturális szervezetei a tömeges műkedvelést pártfogolják, de ebben sem tesznek különbséget az eredeti hagyományok ápolása és majmolása, a dilettantizmus és az igazi értékek megőrzése között." "Akik nyitottak az egyetemes értékekre, és azokat még ráadásul képviselni is merészelik, megcímkézik, kozmopolitáknak, nemzetelleneseknek bélyegzik meg". /Székely Kriszta: Közelképtár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./ "

Maros megyében a legutóbbi hét végén valóban megsokasodtak az agyhártyagyulladásos fertőzöttek. Inkább gyerekek betegednek meg, és a higiéné föltétlenül meghatározó.- Erdély viszonylatában az első helyen áll Maros megye az AIDS-es megbetegedések tekintetében. Ennek a magyarázatát eddig senki nem fogalmazta meg. Ahhoz alapos kutatásokat kellene végezni. Megdöbbentő, hogy január elsejétől újabb négy esetet regisztráltak Maros megyében. Majdnem mindegyik gyermek, a kritikus periódusban injekciókkal kezelték őket. - Általános megelőzés, módszeres szűrés nem történik. /(Máthé Éva): Agyhártyagyulladás- és AIDS-helyzet Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

"V. Marian, a szatmári Gazeta de Nord-Vest főszerkesztő-helyettese, laptulajdonos vezércikkben értekezett az erdélyi magyarság "szoborállítási buzgalmáról, csillapíthatatlan éhségéről". Szerinte: "Az 1989. decemberi események után, a klasszikus román toleranciát élvezve, a magyarok vezetői teleültették Erdély városait történelmi, kulturális, vallási és politikai személyiségeik szobraival." "Újabban Aradon visszaállítják annak a 13 tábornoknak a szobrát, akiknek a magyar forradalom vezetőivel együtt több tízezer román legyilkolása, száz meg száz román templom és kolostor lerombolása terheli a lelkét... " A főszerkesztő-helyettes Martonyi János magyar külügyminisztert is támadta, amiért Marosvásárhelyen "először magyar újságírók magyar nyelven feltett kérdéseire válaszolt, s a román újságírókat meg utoljára hagyta." /Szoborállításban is előjogaink vannak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) első elnökhelyettese kézhez kapta a Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ az erdélyi konfliktus veszélyéről szóló válaszát, de a politikus megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát. Nastase júliusban arra kérte a hírszerző szolgálatot, foglaljon állást abban a kérdésben, hogy Románia gazdasági, politikai és társadalmi sebezhetőségének elmélyülése esetén Erdélyben fennáll-e egy rendkívüli feszültség kirobbanásának a lehetősége. A politikus akkor kijelentette: olyan értesülések birtokában van, amelyek szerint a magyar revizionisták kész stratégiával rendelkeznek, melyet ősszel alkalmazni is fognak. /Nastase titkos dokumentumot kapott a magyar revizionizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Aug. 14-én lóháton ülő székelyruhás legények fogadták Jedd központjában a templomszentelési ünnepségre érkező vendégeket, köztük dr. Csiha Kálmánt, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét. Az 1997-99 között teljesen felújított gyönyörű templomban a püspök hirdetett igét. A holland testvérgyülekezet a javításhoz az évek során 55.000 guldennel járult hozzá, a helybéliek a pénzadományok mellett közmunkával is segítettek. /Simon Virág: Felújított templomot szenteltek Jedden. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

"22. alkalommal tartották meg Korondon a hagyományos árcsófürdői fazekasvásárt. Aug. 14-én kis ünnepség keretében köszöntötték a Sóvidék szellemiségét megjelenítő folyóiratot, a Hazanézőt, amely éppen tízesztendős. A Hazanézőnek eddig húsz száma jelent meg, példányszáma a kezdeti 5000-ről 2000-re csökkent. A Hazanéző néprajzot, történelmet, irodalmat egyaránt közöl, tulajdonképpen sajátosan székely arcélű hungarológiai kiadvány. Ambrus Lajos főszerkesztő úgyszólván a semmiből teremti elő a megjelenés anyagi feltételeit, a helyi Firtos Művelődési Egylet munkatársainak áldozatos közreműködésével. - A fazekasvásáron 23 népművész állított ki. Az "öregek", Páll Ágoston, Tófalvi Ágoston, Tódor József, Máthé Dénes, Györfi Imre és Páll Magda, Sófalvi Ferenc, mások mellett számos fiatal mester jött le Árcsóra, mint úgy ifj. Páll Antal, ifj. Fábián Ferenc, Máthé Imre Levente, ifj. Ambrus Ferenc, Józsa László. /Bölöni Domokos: Kirakóvásár az egész Korond. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./"

"Aug. 14-én Tőkés László királyhágó-melléki püspök tiszteletére emléktáblát avattak a magyarországi gárdonyi református templom falán. Az emléktáblát György Attila gárdonyi református lelkész kezdeményezésére a helyi református közösség állíttatta, tisztelegve a püspök tíz évvel ezelőtti temesvári helytállása előtt. Mint Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke az ünnepségen fogalmazott: tíz éve Temesvárott Tőkés László vállalta a veszélyt, és történelmi megnyilatkozásaival áttörte a hallgatás falát. Tőkés László az ünnepségen megköszönte a számára nagy elismerést jelentő megemlékezést, majd sajnálatát fejezte ki, mert szerinte az egyházon belüli korábbi hallgatók közül ma sokan "a képmutatás leple alatt prédikálnak". /Emléktáblát avattak Gárdonyban Tőkés László tiszteletére. = Szabadság (Budapest), aug. 16./"

Magyarország határain kívüli, magyar nyelven beszélő orvosok számára rendez továbbképzést a korszerű diagnosztikai és gyógyító eljárásokról a Segítő Jobb Egészségügyi-Humanitárius Alapítvány augusztus 16-tól Debrecenben - közölte Kalmár László, a kuratórium elnöke. Mintegy 50 körzeti és családorvos érkezik Romániából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból és Szlovákiából. /Magyarországi továbbképzés magyarul beszélő orvosoknak. = Szabadság (Budapest), aug. 16./

"Csapó I. József szenátor nyílt levéllel fordult Tőkés László püspökhöz, kifejtve, hogy a püspöknek a tanügyi törvény tárgyában közreadott nyilatkozata ismételten bizonyította a romániai magyarság sorsa iránti töretlen felelősségérzetét. Csapó szenátor a törvénnyel kapcsolatos szavazásnál viszonyítási alapnak az RMDSZ programját, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, az Európa Tanács 1993/176. számú véleményezését és az 1997/1123. számú Határozatát, valamint a magyar történelmi egyházak jogköveteléseit tekintette. A "parlament által nemrég jóváhagyott törvényes rendelkezések gátjai alapvető követeléseink teljesítésének." A képviselőház tanügyi bizottsága elutasította a kolozsvári székhelyű, magyar oktatási nyelvű, önálló állami tudományegyetem újralétesítésére vonatkozó törvénytervezetet." Eltüntették még a "multikulturális" egyetem meghatározására vonatkozó rendelkezést is a tanügyi törvényt módosító törvénytervezet egyeztető bizottsági szövegéből, továbbá elfogadtak egy módosítást: a létesített tanintézménynek tartalmaznia kell legalább egy, a kezdeményezéskor már létező román oktatási nyelvű akkreditált fakultást! Mindezek miatt nem szavazta meg ezt a változatot Csapó szenátor, kifejte Tőkés Lászlónak: "Én az Ön által járt utat választom." /Dr. Csapó I. József szenátor: Nyílt levél Tőkés László püspök úrhoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 17./"

Az Emberi Jogvédelmi Liga (LADO) kolozsvári fiókjához eddig számos feljelentés érkezett az alapvető emberi jogok megsértésével kapcsolatban. Az emberjogi szervezet több olyan esetet tart számon, amikor rendőrök visszaéltek hatalmukkal, és munkaidőben molesztáltak ártatlan embereket. A liga tájékoztatása szerint Kolozs megyében számos ilyen eset történik. /Állampolgárokat bántalmaz a rendőrség Tiltakozik az Emberi Jogvédelmi Liga. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

"Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt országos elnöke Kiket fog képviselni az RMDSZ 2000-ben? címmel közleményt adott ki. A közlemény elítélte az RMDSZ-t, megállapítva: az RMDSZ nem az egyetlen alternatíva a romániai magyarság számára. Kiss Kálmán szerint politikai bűn a túlzottan mérsékelt politizálás, de nagy hiba a merész autonómia- délibáb is. "A Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt élve szociál-neoliberális ideológiájából fakadó lehetőségeivel, a jelenlegi ellenzéki demokratikus pártokkal olyan politikai kapcsolatok véglegesítésére törekszik, melyek szilárd garanciát biztosítanak választási kampányprogramunk megvalósíthatóságára. Politikai célkitűzéseink középpontjába a jelenlegi kormánypolitika által kilátástalanságba sodort egyének érdekeinek szolgálását helyezzük." /Vállalják a megmérettetést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./"

Augusztus 11-15. között Homoródfürdőn rendezték meg az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) I. Műhelytáborát. Ennek keretében augusztus 14-én Markó Béla szövetségi elnök és Kötő József államtitkár találkozott a Tanügyi Munkacsoport tagjaival. Az RMDSZ politikusai és a diákok megvitatták a közös feladatokat az új tanügyi törvény alkalmazását illetően, és megbeszélték a már most is működő pályázati rendszerek hatékonysága növelésének módozatait. /Diákok műhelytábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

"Borbély Zsolt Attila újból leszögezte, hogy nem fog válaszolni Kuszálik Péter cikkeire, mert "aki magyar értelmiségi létére képes a romániai magyar sajtó hasábjain átvenni a román média gyalázatos rágalmát és lebesúgózza Magyar Szövetségünk első emberét, Tőkés Lászlót, az kizárja magát a jobb szalonokból." Ezért csak a Kuszálik állításait pontosítja. - Borbély Zsolt Attila sajnálja, hogy az újságíró-társadalom nagy mértékben kontraszelektált. Az RMDSZ sajtószervei pártszerűen működnek. /Borbély Zsolt Attila: A sajtóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./"

"Az egyetemes magyar színjátszás kiemelkedő alakja Senkálszky Endre, aki október 2-án tölti nyolcvanötödik életévét. 1957-ben tüntették ki az érdemes művész címmel. 1992-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. 1995-ben az EMKE a Kemény János-életműdíjjal jutalmazta munkásságát, és szintén életműdíjat vehetett át 1998-ban Kisvárdán. Senkálszky 1939. szeptember elsejétől kezdve volt tagja a Kolozsvári Színháznak. Egyik példaképe báró Kemény János, aki 1945 után Tompa Miklóssal megalapította az első állandó magyar színházat Marosvásárhelyen, Székely Színház néven. Senkálszky 1945 után tanított Kolozsváron a Színművészeti Főiskolán, 1954-ben azután a főiskolát áthelyeztették Marosvásárhelyre. - Senkálszky megállapította, hogy jelenleg több ideig próbálnak egyes darabokat, mint amennyi ideig játsszák. Elpártolt a közönség egy része a színháztól. /"Hiszek az élő szóban" Beszélgetés Senkálszky Endre érdemes művésszel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ "

"A kolozsvári Tinivár Kiadó által 1999-ben megjelentetett, Kész röhej című könyv, melyet dr. Bartha Zoltán szerkesztett. Az előszók, az érdekes nyelvismertetés után diákok által kimondott, megírt, csattanós történeteket, "jópofa" reklámszövegeket, átformált irodalmat és humoros kifejezéseket olvashatunk majdnem 200 oldalon át. /(Ilyés András-Zsolt): A diáknyelv humora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

Resicabányán az óvárosban lévő magyar iskola és óvoda egyaránt fölöslegessé válik, az érdektelenség miatt. Az óvodában várhatóan 4-6 gyermekre lehet számítani az új tanévben, míg az iskolában ez a szám ennél is kevesebbre tehető. A Resicabányára érkezett, most végzett nagyenyedi magyar tanítók sem akartak itt kezdeni. A református és római katolikus egyház képviselői 182 családot látogattak meg. A végeredmény siralmas: mindössze három gyermek jelentkezett magyar óvodába. /Makkay Botond: A nulláról próbálnak indulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kolozs megyei RMDSZ, a Szarkaláb és a Virágos együttes szervezésében, valamint a magyarfenesi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület, a kisbácsi RMDSZ és a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület hozzájárulásával augusztus 19. és 21. között Kolozs megyében először rendeztek Szent István-napi Találkozót. Négy helyszínen - Kolozsváron, Magyarfenesen, Kisbácsban és Kalotaszentkirályon - zajlott az ünnepségsorozat. - Magyarfenesen a IV. Magyarfenesi Napok keretében rendezték meg a Szent István-napi Találkozót. A helyi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület régi álma megvalósult: a falu apraja-nagyja részt vett a rendezvénysorozaton. Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke mondott köszöntő beszédet, majd a magyarfenesi születésű festőművész, a nyolcvan éves Balázs Péter kiállítása következett. - Kisbácsban Ferenc István plébános Szent István életművét méltatta, a műsorban fellépett a vajdasági Pancsova Petőfi Művelődési Egyesülete Maroknyi néptáncegyüttese is. - A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány Kaláka népi táncegyüttese Gyulán, a Határon Túli Magyarok hagyományos néptáncfesztiválján aratott nagy sikert. Az aranyosgyéresi táncosok pedig Mohácson léptek fel. - Aug. 21-én Kalotaszentkirályon az egész Kalotaszeg együtt ünnepelt. A Pusztinából érkezett csángó László Erzsébet énekelt, majd a Tarisznyás együttes, a Szarkaláb együttes, s a szintén kolozsvári Virágos együttes adott elő néptáncokat. /Hagyományteremtés a magyar államalapítás 999. évfordulóján. I. Szent István-napi Találkozó Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

A magyardécsei Communitas Alapítvány elnöke, Márton S. Gábort elmondta, elhatározták hogy augusztus 15-én falutalálkozó lesz Magyardécsén. Magyardécse Besztrerce-Naszód megye legnagyobb olyan települése, ahol a magyarság tömbben él. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint az 1767 lakosból 4 (négy) román, a többi magyar nemzetiségű. Sokan elköltöztek, de rendszeresen hazalátogatnak. Márton Éva tanárnő, az iskola igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. A találkozó alkalmával Magyardécsén megnyitották az önerőből létrehozott falumúzeumot, és a látogatók megtekinthették azt a tárlatot, amely Móra Bernát árpástói festőművész munkáit mutatja be. Állandó kiállítás lesz az iskola emeleti folyosóján az 1998-ban elhunyt művész munkáiból, felesége jóvoltából. /25 év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Aug. 24-én nézeteltérést váltott ki az ellenzék és koalíció között az államosított házak visszaszolgáltatásáról szóló, képviselőházi rendkívüli ülésszak napirendjén szereplő törvény megvitatása. A vitán jelen lévő igazságügy-miniszter kérte az ellenzéket, vegyen részt a munkálatokon. Az ellenzéki képviselők azonban kivonultak a munkálatokról, közölve, hogy nem is térnek vissza a törvény vitájához. A vita végén Valeriu Stoica miniszter kijelentette, az ellenzék gesztusa egyértelműen bizonyítja, hogy nem értik a demokráciát és ellenzik a magántulajdon helyreállítását Romániában. /Az ellenzék kivonult a képviselőház munkálatairól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./ A törvény vitáján az RMDSZ részéről Székely Ervin Bihar megyei képviselő szólalt fel, felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet nem tartalmazza az állami tulajdonban levő egyházi ingatlanok visszaadását. Ez az egyházakkal szembeni súlyos diszkrimináció. Az sem elfogadható ígéret, hogy ezt a kérdést majd az egyházügyi törvény fogja szabályozni, hiszen egyetlen jogi érv sem szól az egyházi ingatlanok különleges elbírálása mellett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 24. -1541. sz./

"A Dragan Alapítvány közleménye után, amely a Kolozsvári nyilatkozat állítólagos aláírói elleni támadás, a temesvári Renasterea Banateana augusztus 19-i számában megjelent a Lugosi nyilatkozat, amely részben elismételte a közlemény vádjait, majd név szerint támadta Bakk Miklós lugosi városi tanácsost. Bakk Miklós RMDSZ tanácsos reagált a vádaskodásra. Számtalan támadás érte a helyi sajtóban, majd nyilatkozatban ítélte el nyolc helyi képviselőtársa. Azt állítják, hogy a Bánság a tolerancia földje, akkor viszont elvárható lett volna, hogy e toleranciát gyakorolják is a másfajta gondolkodás irányában. Dialógust kellett volna keresniük, s nem az ügyészségi eljárás megindítását. Bakk Miklós emlékeztetett: több kérdésben egyedül fogalmazott meg markáns különvélemény a lugosi városi képviselőtestület előtt, ezek közül a Iosif Constantin Dragan díszpolgársága elleni vált közismertté.- Az Antonescu-szoborállítás tervét a Nagy Románia Párt tűzte napirendre, Bakk Miklós tiltakozott a szoborállítás ellen. /Pataki Zoltán: Antonescu szoborállítás - a "bánsági tolerancia" nevében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Megjegyzés: 1993. okt. 22-én avatták Románia első Antonescu-szobrát Slobozia kisvárosban, egy belügyi államtitkár és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnökének avató beszédével. /Vasárnapi Hírek, okt. 24, Népszabadság, 1993. okt. 25./ 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-én Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot, emlékeztetett Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. aug. 30./ "

A mikházi kolostor falain belül támadt ferences szellemiség meghatározóan bejárta az országot, a rendháznak híre eljutott Rómáig. Volt idő, amikor fejedelmi tiltások miatt Erdélyben, a ferencesek Szent István rendtartományában mindössze a csíksomlyói és a mikházi kolostorok működhettek. A negyvenes évek végén kényszerlakhelyekre: Máriaradnára, Esztelnekre hurcolták valamennyi ferences szerzetest, jobb esetben, hiszen többen börtönben végezték. A most aranymisés P. Kádár Kálmán Páter István hűséges maradt hitéhez, rendjéhez, népéhez akkor is, amikor kényszerlakhelyre hurcolták, de hűséges maradt népéhez, amikor később a börtönből szabadult Márton Áron püspök közbenjárására a barátok a felszámolt kolostorokban újrakezdhették hivatásukat, az atya is visszatért Mikházára. /Lokodi Imre: Erdélyi franciskánusok aranyünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

"Bartha Zoltán, a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ igazgatója ismertette a kiadó tevékenységét. Ha ma Romániában egy magyar nyelvű könyv hétezer példányban jelenik meg, az már csoda: egyetlen jó nevű kiadó sem reszkíroz ekkora példányszámot, még ha az erdélyi magyarság egészét célozná is meg. Egy-egy verseskötetet kb. 500 példányban, szépirodalmat pedig 1000-1200 példányban adnak ki. 1991 decemberében jelent első termékük, a 32 oldalas Tinikoktél. Az első számot 10 ezer példányban adták el, majd átmeneti pénzhiány miatt a negyedik szám után felfüggesztették a kiadását. 1992-től indították útjára a Diákabrakot, ami most már a VIII. évfolyamában jár. - Három évvel ezelőtt adták ki a Kilencedikes leszek című szöveg- és nyelvtani "példatárat" a felvételizni szándékozó nyolcadikosok számára, s az eredeti 5500-as példányszámra majdhogynem rá kellett duplázni, 8000 fogyott el. Az Elődeink című válogatás ötezres példányszámát is még kétezerrel meg kellett toldaniuk, Diákévkönyvekre jelenleg 4500- 5500 körül van igény, a tavaly kiadott Árpád-vér című ifjúsági regény - III. Béla király regényes életrajza - 7000 példányban került piacra és mostanra mind elkelt. Hasonló sikere volt minden kiadványuknak, az óvodásoknak készített kifestőkönyvektől Szilágyi Domokos eddig kiadatlan verseinek gyűjteményéig, vagy a portugál-baszk-galego mesefordításoktól a románul és magyarul kiadott Dsida-kötetig, az ifjúsági regényektől a szórakoztató francia nyelvtani összeállításig. Nemcsak fiataloknak szóló könyveket adnak ki. Sikeres volt dr. Molnárfi Tibor tanulmánya a Szent Koronáról, a Kós Károly egyetemessége című válogatás, Solymár József mitológiai elbeszélésgyűjteménye, Horváth Arany riportkötete, Veres József sci-fi-regénye és mások. Az igazgató szívéhez legközelebb álló két könyv Lászlóffy Csaba és Varga Domokos A magyarság története című négykötetes összefoglalója, valamint az idén ötödjére megjelent Maturandusok című kiadvány, melyet kordokumentumként fognak nyilvántartani nemcsak itthon, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek. Készülő könyvek között van az angol-magyar diákszótár, folytatják új folyóiratuk, a Géniusz kiadását. /Molnár Judit: Tinivár Kiadó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./"

Papp László nagyenyedi római katolikus plébános érdeme, hogy kiváltképpen a '89-es fordulat után, mondhatni hetente követték egymást a tartalmas, nívós, hazai, illetve nemzetközi jellegû lelki, szellemi rendezvények, a keresztény szellemben való nevelést célozva. Hívei annyira szerették, hogy félezer aláírást gyûjtve kérték egyházi feletteseit, ne helyezzék el a plébánost. Ennek ellenére Marosvásárhelyre helyezték, mert ott van rá szükség. /Gyõrfi Dénes: Köszönjük, plébános úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

"Egyed Péter Hattyúsörét /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című prózakötete novellák mellett olaszországi lírai "naplót" tartalmaz. /Egyed Péter: Hattyúsörét: Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./"