Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2013. július 18.
Törvényesítenék a feltöltőkártyás mobiltelefonok lehallgatását
Lehetővé kívánja tenni a kormány a feltöltőkártyás mobiltelefonok lehallgatását: Victor Ponta miniszterelnök csütörtökön közölte, támogatja párttársa, a szociáldemokrata Sebastian Ghiţă által benyújtott törvényjavaslatot, amely biztosítaná a lehetőséget a hírszerző szolgálatok számára a nem előfizetéses SIM-kártyával üzemelő maroktelefonok lehallgatására is.
Sebastian GhiţăVictor Ponta a téma kapcsán csütörtökön kifejtette, erről még tavaly augusztusban született döntés a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT). „Jelenleg több mint tízmillió PrePay-kártya van forgalomban, a törvényt pedig nem lehet visszamenőleges hatállyal alkalmazni. A CSAT tavaly augusztusi határozatáról van szó. Nem csupán támogatom, hanem ismétlem: a CSAT határozatáról van szó, ha nem tévedek, akkor született, amikor Crin Antonescu töltötte be az ügyvivő államfői tisztséget. A döntést rögtön a bulgáriai bombamerénylet után hozták, amelynél feltöltőkártyás telefonokat használtak” – ecsetelte a miniszterelnök. Hozzátette: mivel jelenleg tízmillió feltöltőkártya van forgalomban, „még van min dolgozni”.
Sebeastian Ghiţă törvénytervezetében tételesen az áll, hogy amikor valaki feltöltőkártyát vásárol, be kell diktálnia a személyi számát, ha pedig utólag egy bíróság úgy dönt, hogy indokolt a telefon lehallgatása, akkor a hírszerző szolgálatoknak már könnyű dolguk van, hiszen tudják, kihez köthető az illető szám.
Ghiţă egyébként a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő házközi bizottság tagja, és korábban úgy nyilatkozott, hogy támogatná egy, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Szolgálata (NSA) által alkalmazott, az elektronikus kommunikáció nyomon követésére használt PRISM-programhoz hasonló romániai program megvalósítását, amely lehetővé tenni az internetes kommunikáció nyomon követésén olyan esetekben, amikor terrorizmus vagy gazdasági bűncselekmény gyanúja merül fel. Kritikusainak azzal válaszolt, hogy sokan a magánélet sérthetetlenségére hivatkoznak, ám gyakran „a bűnelkövetés szabadságát” védelmezik. A feltöltőkártyák lehallgatásának szükségességét azzal indokolja, hogy ez a szegmens „teljesen lefedetlen”, és gyakorta használják gazdasági bűncselekmények elkövetésére, és fennáll a veszélye annak is, hogy terrorcselekményekhez is felhasználják őket.
Mint arról beszámoltunk, tavaly július 18-án bomba robbant egy izraeli turistákat szállító buszon a bulgáriai Burgasz repülőterének parkolójában. A merényletben az elkövetőn kívül még hat személy vesztette életét.
Balogh Levente
Székelyhon.ro
Lehetővé kívánja tenni a kormány a feltöltőkártyás mobiltelefonok lehallgatását: Victor Ponta miniszterelnök csütörtökön közölte, támogatja párttársa, a szociáldemokrata Sebastian Ghiţă által benyújtott törvényjavaslatot, amely biztosítaná a lehetőséget a hírszerző szolgálatok számára a nem előfizetéses SIM-kártyával üzemelő maroktelefonok lehallgatására is.
Sebastian GhiţăVictor Ponta a téma kapcsán csütörtökön kifejtette, erről még tavaly augusztusban született döntés a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT). „Jelenleg több mint tízmillió PrePay-kártya van forgalomban, a törvényt pedig nem lehet visszamenőleges hatállyal alkalmazni. A CSAT tavaly augusztusi határozatáról van szó. Nem csupán támogatom, hanem ismétlem: a CSAT határozatáról van szó, ha nem tévedek, akkor született, amikor Crin Antonescu töltötte be az ügyvivő államfői tisztséget. A döntést rögtön a bulgáriai bombamerénylet után hozták, amelynél feltöltőkártyás telefonokat használtak” – ecsetelte a miniszterelnök. Hozzátette: mivel jelenleg tízmillió feltöltőkártya van forgalomban, „még van min dolgozni”.
Sebeastian Ghiţă törvénytervezetében tételesen az áll, hogy amikor valaki feltöltőkártyát vásárol, be kell diktálnia a személyi számát, ha pedig utólag egy bíróság úgy dönt, hogy indokolt a telefon lehallgatása, akkor a hírszerző szolgálatoknak már könnyű dolguk van, hiszen tudják, kihez köthető az illető szám.
Ghiţă egyébként a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő házközi bizottság tagja, és korábban úgy nyilatkozott, hogy támogatná egy, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Szolgálata (NSA) által alkalmazott, az elektronikus kommunikáció nyomon követésére használt PRISM-programhoz hasonló romániai program megvalósítását, amely lehetővé tenni az internetes kommunikáció nyomon követésén olyan esetekben, amikor terrorizmus vagy gazdasági bűncselekmény gyanúja merül fel. Kritikusainak azzal válaszolt, hogy sokan a magánélet sérthetetlenségére hivatkoznak, ám gyakran „a bűnelkövetés szabadságát” védelmezik. A feltöltőkártyák lehallgatásának szükségességét azzal indokolja, hogy ez a szegmens „teljesen lefedetlen”, és gyakorta használják gazdasági bűncselekmények elkövetésére, és fennáll a veszélye annak is, hogy terrorcselekményekhez is felhasználják őket.
Mint arról beszámoltunk, tavaly július 18-án bomba robbant egy izraeli turistákat szállító buszon a bulgáriai Burgasz repülőterének parkolójában. A merényletben az elkövetőn kívül még hat személy vesztette életét.
Balogh Levente
Székelyhon.ro
2013. július 19.
Pofon
Újabb pofont kapott a kormány Brüsszeltől, miután csütörtökön az Európai Bizottság immár másodszor elfogadhatatlannak minősítette a Pontáék által küldött dokumentációt a 2014–2020-as EU-s pénzalapok felhasználására.
Április végén a brüsszeli bizottság a Ponta-kormány első okmány-csomagjáról megállapította, hogy még a minimális minőségi elvárásoknak sem felel meg, most pedig inkoherensnek és konkrét prioritásokat nélkülözőnek minősítette a másodikat. Winkler Gyula EP-képviselő szerint még a tárcák között sem egyeztettek, az egyik minisztérium dokumentumai ellentmondanak egy másikéinak.
A bizottság mindenesetre felszólította a kormányt, hogy szeptemberig készítse el a szükséges fejlesztési stratégiát: megalapozott fejlesztési elképzeléseket, konkrét irányelveket, hosszú távú prioritásokat. . Különben Románia elveszítheti a kialkudott kb. 39 milliárd eurót.
Mekkora hisztit csapott Ponta a februári csúcs után, mert Băsescu „csak” annyit alkudott ki a 2014–2020-as időszakra!
Az államfő a források lehívásával kapcsolatos aggodalmai megalapozottnak bizonyultak, az Európai Bizottság újabb figyelmeztetése egyértelműen rávilágít az USL-s kormány inkompetenciájára.
Míg eddig inkább politikai téren és a korrupcióhoz való viszonyulás kapcsán botránkoztatta meg Brüsszelt a romániai hatalom, most gazdasági-kormányzási téren is „sikerült” csapnivaló teljesítményt produkálnia. Vajon külön igyekeztek, vagy ez a megszokott USL-s színvonal?
Sikerül-e szeptemberig valós fejlesztési stratégiát kidolgozni, hogy az EU-s pénzalapok ne ússzanak el? Az eddigiek alapján fölöttébb kétséges. Ami hatalmas veszteség lenne Romániának. Bár a kudarc egyértelműen az USL-s kormányé, annak következményeit az egész ország viseli.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)
Újabb pofont kapott a kormány Brüsszeltől, miután csütörtökön az Európai Bizottság immár másodszor elfogadhatatlannak minősítette a Pontáék által küldött dokumentációt a 2014–2020-as EU-s pénzalapok felhasználására.
Április végén a brüsszeli bizottság a Ponta-kormány első okmány-csomagjáról megállapította, hogy még a minimális minőségi elvárásoknak sem felel meg, most pedig inkoherensnek és konkrét prioritásokat nélkülözőnek minősítette a másodikat. Winkler Gyula EP-képviselő szerint még a tárcák között sem egyeztettek, az egyik minisztérium dokumentumai ellentmondanak egy másikéinak.
A bizottság mindenesetre felszólította a kormányt, hogy szeptemberig készítse el a szükséges fejlesztési stratégiát: megalapozott fejlesztési elképzeléseket, konkrét irányelveket, hosszú távú prioritásokat. . Különben Románia elveszítheti a kialkudott kb. 39 milliárd eurót.
Mekkora hisztit csapott Ponta a februári csúcs után, mert Băsescu „csak” annyit alkudott ki a 2014–2020-as időszakra!
Az államfő a források lehívásával kapcsolatos aggodalmai megalapozottnak bizonyultak, az Európai Bizottság újabb figyelmeztetése egyértelműen rávilágít az USL-s kormány inkompetenciájára.
Míg eddig inkább politikai téren és a korrupcióhoz való viszonyulás kapcsán botránkoztatta meg Brüsszelt a romániai hatalom, most gazdasági-kormányzási téren is „sikerült” csapnivaló teljesítményt produkálnia. Vajon külön igyekeztek, vagy ez a megszokott USL-s színvonal?
Sikerül-e szeptemberig valós fejlesztési stratégiát kidolgozni, hogy az EU-s pénzalapok ne ússzanak el? Az eddigiek alapján fölöttébb kétséges. Ami hatalmas veszteség lenne Romániának. Bár a kudarc egyértelműen az USL-s kormányé, annak következményeit az egész ország viseli.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)
2013. július 19.
Ünnepet lopna az RMDSZ
Még a Szent László Napok előtt kezdeményezte a szövetség Bihar megyei szervezete az országos RMDSZ nevében az EMNT-közeli civil szervezetek által tető alá hozott rendezvény nevének és logójának levédetését. Mint mondják, az egyháznak ajándékoznák. A szervezők óvtak.
Ellopná a Szent László Napok szervezőitől a sikereket a Bihar megyei RMDSZ – áll abban a közleményben, amelyet az alig egy hónapja megrendezett nagyváradi eseménysorozat szervezői és az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete fogalmazatott meg csütörtökön, miután kiderült: az RMDSZ kérvényezte a rendezvény nevének és arculatának levédését az Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál (OSIM).
A nagy felháborodást keltő kezdeményezést a programsorozatot szervező Szent László Egyesület a törvényes lehetőségeket kihasználva megóvta, az illetékesek jelezték, hogy mindent elkövetnek igazuk érvényesítéséért. Mint Varga Gábor, az OSIM vezérigazgatója lapunknak elmagyarázta: gyakorlatilag bárki, bármit előterjeszthet védjegyetetésre, ami nem erkölcstelen vagy állami szimbólumokra vonatkozik, de ezeket a kérvényeket azt iktatástól számított két hónapon belül meg lehet óvni, s amennyiben ez megtörténik, kivizsgálják a felszólalást, a feleknek pedig tanúsítaniuk kell a márkára vonatkozó jogukat. 3.
A Szent László Egyesület – amelyik a fesztivál után akarta levédetni a nevet és az eseményt – éppen ezért bízik a sikerben, hiszen a fesztivál lógóját ők rendelték Fórizs Attilától, azért fizettek és szerződésben rögzítették a szellemi termék tulajdonjogát. Az is könnyen bizonyítható továbbá, hogy a nevet ők használták először, hiszen már tavaly is rendeztek egy kisebb programot ugyanezen név alatt, a mostani eseménysorozatról pedig számos nyomtatott, képes és filmes anyag tanúsítja, hogy az RMDSZ-nek nem volt köze az eseményhez.
Az RMDSZ egyébként még május 29-én, azaz egy hónappal a fesztivál megrendezése előtt iktatta kérvényét a Szent László Napok nevének és annak arculatának levédésére. Az OSIM által közzétett dokumentumból pedig kiderül, hogy azt a Bihar megyei szervezet címéről, de az országos RMDSZ nevében jegyezték. Ezért Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke lapunknak jelezte, nyílt levéllel fordulnak Kelemen Hunor országos szövetségi elnökhöz, hogy reagáljon a „szellemi tulajdon ellopásra", és felszólítják, hogy igénylésüket vonják vissza az OSIM-tól.
Lőttek a politikamentességnek
„Ez az ünnep a nagyváradi magyaroké, és ugyanúgy – miért is ne? – nemzetiségtől függetlenül azoké, akik sajátjuknak érzik ezt a várost. Felháborító, hogy ezt olyanok próbálják most kisajátítani, akiknek semmilyen közük nem volt a szervezéséhez, sőt, a maguk alattomos módján akadályozni próbálták azt" – fogalmaz az egyesület most kiadott közleménye. Azt elismerik, hogy a rendezők között valóban voltak politikai és közéleti szereplők az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt részéről, de ahogyan azt korábban a főszervező Zatykó Gyula lapunknak adott interjújában is leszögezte: „Ezt nem az Erdélyi Magyar Néppárt, hanem a Szent László Egyesület szervezi. Ezzel külön ki akartuk emelni a fesztivál politikamentességét."
Az RMDSZ szerint ez csúsztatás, Zatykó ellenben úgy érzi, hogy épp a szövetség ezen tettével terelődött politikai síkra a fesztivál, és attól tart, hogy jövőre saját rendezvényként akarják majd tálalni. „Csodálkozva láttuk, hogy egyesek megpróbálják ellopni és aljas módszerekkel lejáratni a rendezvényt" – mondta a főszervező, és kijelentette: nem neki kell ítélkeznie, az RMDSZ-nek a Szent László Napokon részt vett több mint harmincezer váradi előtt kel fellelnie tettéért.
Ki ápolja a szenteket?
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Szabó Ödön megyei elnök közleményben indokolta a kezdeményezését, a hét pontban megfogalmazott hivatalos állásponton túl viszont egyéb nyilatkozatot nem kívánt tenni az ügyben. A kommünikében kijelentette: „Szent László király kultuszának első számú ápolója a Nagyváradi Római Katolikus egyházmegye", ezen „erkölcsi és elvi szempontok alapján" a jogokat ingyenesen át kívánják majd adni az egyháznak, szándékukról az érintetteket is tájékoztatták. „Az RMDSZ nem szándékozott, nem szándékszik semmilyen olyan rendezvényt szervezni, amely történelmi egyházaink saját feladatnak tekintenek. Ezt a minimális értékrendet ajánljuk másoknak is" – fogalmazott a képviselő.
RMDSZ-es források szerint kimondottan a három napos rendezvénysorozat nevével és az azon történt vallási jellegű programokkal nem értenek egyet, arról is tudomásuk volt, hogy a megyei püspökséget zavarja ez a dolog, azt pedig a közleményben is megfogalmazták szerintük nem helyénvaló, hogy Tőkés László volt református püspök beszél a szentek tiszteletéről és kultuszáról.
Az egyház asszisztál?
Zatykó viszont ezt az érvelést nem tartja elfogadhatónak, „álságos indoknak" jellemezte. Szerinte, ha a katolikus egyházat zavarta volna, akkor nekik kellett volna a levédést kezdeményezni. A Krónika érdeklődésére Fodor József, az egyházmegye általános helynöke – aki korábban az RMDSZ színeiben volt megyei önkormányzati képviselő – elmondta: azt valóban természetesnek tartják, hogy szentként a katolikus egyház ápolja a városalapító lovagkirály személyét, annak is örülnek, hogy az RMDSZ kezdeményezte a védjegyeztetést és át kívánja azt nekik adni, de őket annyira nem zavarta, hogy saját maguk forduljanak az OSIM-hoz. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy korábban tudott-e a szövetség ezen irányú tervéről. kijelentette, hogy neki személyesen nincs tudomása ezzel kapcsolatos egyeztetésekről.
OSIM-vezetők vizsgálat alatt
Rendőrségi információk szerint vizsgálatot indítottak az Állami Találmányi és Védjegyhivatal (OSIM) vezérigazgatója, Varga Gábor, valamint az intézet humánerőforrás osztályvezetője ellen, mivel egyik alkalmazottunk 2009 márciusában hamisított diplomával szerzett nagyobb jövedelemmel járó előnyösebb posztot. 2012-ben ugyanez az alkalmazott egy hasonló beosztásra tett szert az OSIM-nak megfelelő európai hivatalban, majd az idén januárban beadta lemondását, összességében azonban majd 40 ezer eurós kárt okozott a jogtalanul magas fizetés felvételével. Megkeresésünkre Varga Gábor elmondta, csak egy órával korábban értesült az ügyről, és megdöbbent annak hallatán. Kijelentette: neki semmi köze nincs a történtekhez, nem tudott a hamis iratról.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)
Még a Szent László Napok előtt kezdeményezte a szövetség Bihar megyei szervezete az országos RMDSZ nevében az EMNT-közeli civil szervezetek által tető alá hozott rendezvény nevének és logójának levédetését. Mint mondják, az egyháznak ajándékoznák. A szervezők óvtak.
Ellopná a Szent László Napok szervezőitől a sikereket a Bihar megyei RMDSZ – áll abban a közleményben, amelyet az alig egy hónapja megrendezett nagyváradi eseménysorozat szervezői és az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete fogalmazatott meg csütörtökön, miután kiderült: az RMDSZ kérvényezte a rendezvény nevének és arculatának levédését az Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál (OSIM).
A nagy felháborodást keltő kezdeményezést a programsorozatot szervező Szent László Egyesület a törvényes lehetőségeket kihasználva megóvta, az illetékesek jelezték, hogy mindent elkövetnek igazuk érvényesítéséért. Mint Varga Gábor, az OSIM vezérigazgatója lapunknak elmagyarázta: gyakorlatilag bárki, bármit előterjeszthet védjegyetetésre, ami nem erkölcstelen vagy állami szimbólumokra vonatkozik, de ezeket a kérvényeket azt iktatástól számított két hónapon belül meg lehet óvni, s amennyiben ez megtörténik, kivizsgálják a felszólalást, a feleknek pedig tanúsítaniuk kell a márkára vonatkozó jogukat. 3.
A Szent László Egyesület – amelyik a fesztivál után akarta levédetni a nevet és az eseményt – éppen ezért bízik a sikerben, hiszen a fesztivál lógóját ők rendelték Fórizs Attilától, azért fizettek és szerződésben rögzítették a szellemi termék tulajdonjogát. Az is könnyen bizonyítható továbbá, hogy a nevet ők használták először, hiszen már tavaly is rendeztek egy kisebb programot ugyanezen név alatt, a mostani eseménysorozatról pedig számos nyomtatott, képes és filmes anyag tanúsítja, hogy az RMDSZ-nek nem volt köze az eseményhez.
Az RMDSZ egyébként még május 29-én, azaz egy hónappal a fesztivál megrendezése előtt iktatta kérvényét a Szent László Napok nevének és annak arculatának levédésére. Az OSIM által közzétett dokumentumból pedig kiderül, hogy azt a Bihar megyei szervezet címéről, de az országos RMDSZ nevében jegyezték. Ezért Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke lapunknak jelezte, nyílt levéllel fordulnak Kelemen Hunor országos szövetségi elnökhöz, hogy reagáljon a „szellemi tulajdon ellopásra", és felszólítják, hogy igénylésüket vonják vissza az OSIM-tól.
Lőttek a politikamentességnek
„Ez az ünnep a nagyváradi magyaroké, és ugyanúgy – miért is ne? – nemzetiségtől függetlenül azoké, akik sajátjuknak érzik ezt a várost. Felháborító, hogy ezt olyanok próbálják most kisajátítani, akiknek semmilyen közük nem volt a szervezéséhez, sőt, a maguk alattomos módján akadályozni próbálták azt" – fogalmaz az egyesület most kiadott közleménye. Azt elismerik, hogy a rendezők között valóban voltak politikai és közéleti szereplők az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt részéről, de ahogyan azt korábban a főszervező Zatykó Gyula lapunknak adott interjújában is leszögezte: „Ezt nem az Erdélyi Magyar Néppárt, hanem a Szent László Egyesület szervezi. Ezzel külön ki akartuk emelni a fesztivál politikamentességét."
Az RMDSZ szerint ez csúsztatás, Zatykó ellenben úgy érzi, hogy épp a szövetség ezen tettével terelődött politikai síkra a fesztivál, és attól tart, hogy jövőre saját rendezvényként akarják majd tálalni. „Csodálkozva láttuk, hogy egyesek megpróbálják ellopni és aljas módszerekkel lejáratni a rendezvényt" – mondta a főszervező, és kijelentette: nem neki kell ítélkeznie, az RMDSZ-nek a Szent László Napokon részt vett több mint harmincezer váradi előtt kel fellelnie tettéért.
Ki ápolja a szenteket?
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Szabó Ödön megyei elnök közleményben indokolta a kezdeményezését, a hét pontban megfogalmazott hivatalos állásponton túl viszont egyéb nyilatkozatot nem kívánt tenni az ügyben. A kommünikében kijelentette: „Szent László király kultuszának első számú ápolója a Nagyváradi Római Katolikus egyházmegye", ezen „erkölcsi és elvi szempontok alapján" a jogokat ingyenesen át kívánják majd adni az egyháznak, szándékukról az érintetteket is tájékoztatták. „Az RMDSZ nem szándékozott, nem szándékszik semmilyen olyan rendezvényt szervezni, amely történelmi egyházaink saját feladatnak tekintenek. Ezt a minimális értékrendet ajánljuk másoknak is" – fogalmazott a képviselő.
RMDSZ-es források szerint kimondottan a három napos rendezvénysorozat nevével és az azon történt vallási jellegű programokkal nem értenek egyet, arról is tudomásuk volt, hogy a megyei püspökséget zavarja ez a dolog, azt pedig a közleményben is megfogalmazták szerintük nem helyénvaló, hogy Tőkés László volt református püspök beszél a szentek tiszteletéről és kultuszáról.
Az egyház asszisztál?
Zatykó viszont ezt az érvelést nem tartja elfogadhatónak, „álságos indoknak" jellemezte. Szerinte, ha a katolikus egyházat zavarta volna, akkor nekik kellett volna a levédést kezdeményezni. A Krónika érdeklődésére Fodor József, az egyházmegye általános helynöke – aki korábban az RMDSZ színeiben volt megyei önkormányzati képviselő – elmondta: azt valóban természetesnek tartják, hogy szentként a katolikus egyház ápolja a városalapító lovagkirály személyét, annak is örülnek, hogy az RMDSZ kezdeményezte a védjegyeztetést és át kívánja azt nekik adni, de őket annyira nem zavarta, hogy saját maguk forduljanak az OSIM-hoz. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy korábban tudott-e a szövetség ezen irányú tervéről. kijelentette, hogy neki személyesen nincs tudomása ezzel kapcsolatos egyeztetésekről.
OSIM-vezetők vizsgálat alatt
Rendőrségi információk szerint vizsgálatot indítottak az Állami Találmányi és Védjegyhivatal (OSIM) vezérigazgatója, Varga Gábor, valamint az intézet humánerőforrás osztályvezetője ellen, mivel egyik alkalmazottunk 2009 márciusában hamisított diplomával szerzett nagyobb jövedelemmel járó előnyösebb posztot. 2012-ben ugyanez az alkalmazott egy hasonló beosztásra tett szert az OSIM-nak megfelelő európai hivatalban, majd az idén januárban beadta lemondását, összességében azonban majd 40 ezer eurós kárt okozott a jogtalanul magas fizetés felvételével. Megkeresésünkre Varga Gábor elmondta, csak egy órával korábban értesült az ügyről, és megdöbbent annak hallatán. Kijelentette: neki semmi köze nincs a történtekhez, nem tudott a hamis iratról.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)
2013. július 19.
Megkezdődött a restitúciós törvény alkalmazása
Megkezdődött az államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvény alkalmazása, s annak alapján már megszülettek az első kárpótlási határozatok – jelentette be pénteken a miniszterelnök.
Victor Ponta az ingatlanvagyon-visszaszolgáltatási hatóságnál (ANRP) tett látogatása után közölte, hogy az áprilisban elfogadott jogszabály jelentősen visszaszorította a kárpótlásból hasznot húzó üzérek visszaéléseit, de a jelenség nem szűnt meg.
Példaként egy konkrét esetet ismertetett: egy 40 millió euróra felértékelt, államosított falusi ingatlan még lezáratlan ügyében egy végrehajtónak sikerült – hatodik próbálkozásra – olyan bíróságot találnia, amely elrendelte a 40 millió euró behajtását az ANRP-től. A kormányfő azt mondta, az illető bírót feljelentik a Korrupcióellenes Ügyészségen, és más esetekben sem nézik tétlenül a kárpótlások körüli törvénytelenségeket.
A miniszterelnök bejelentette: a pénzügyminisztérium keresi a módját annak, hogy megadóztassa azokat az üzéreket, akik megvették a visszaigénylési jogot az államosított ingatlanok tulajdonosaitól, majd – korrupt hivatalnokok segítségével – a vételár többszörösére rúgó kárpótlást hajtottak be a román államtól.
Ponta emlékezetett rá: az új jogszabály alapján csak a tulajdonosok és örökösök kaphatnak teljes kárpótlást; ha a tulajdonjogot üzérek vették meg tőlük, azoknak a megítélt kárpótlási összeg után 85 százalékos nyereségadót kell fizetniük.
A tárcaközi bizottság eddig öt esetben ítélt meg – az új jogszabály értelmében – pénz helyett kárpótlási pontokat a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. A pontokat a kárpótolt személy állami tulajdonban lévő ingatlanok vásárlására használhatja fel, vagy megvárhatja, amíg azokat – 2017-től kezdődően, évenként legfeljebb 14 százalékos összeghatárig – az állam visszavásárolja. A kormány azért határozza meg pontokban és nem lejben a kárpótlást, hogy az évek múltán kifizetendő összeg ne jelenjen meg tartozásként az állami költségvetésben.
Ponta pénteken közölte: az ANRP-nél 80 ezer, a kommunizmus idején államosított ingatlan kárpótlási dossziéja vár még feldolgozásra.
Maszol.ro
Megkezdődött az államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvény alkalmazása, s annak alapján már megszülettek az első kárpótlási határozatok – jelentette be pénteken a miniszterelnök.
Victor Ponta az ingatlanvagyon-visszaszolgáltatási hatóságnál (ANRP) tett látogatása után közölte, hogy az áprilisban elfogadott jogszabály jelentősen visszaszorította a kárpótlásból hasznot húzó üzérek visszaéléseit, de a jelenség nem szűnt meg.
Példaként egy konkrét esetet ismertetett: egy 40 millió euróra felértékelt, államosított falusi ingatlan még lezáratlan ügyében egy végrehajtónak sikerült – hatodik próbálkozásra – olyan bíróságot találnia, amely elrendelte a 40 millió euró behajtását az ANRP-től. A kormányfő azt mondta, az illető bírót feljelentik a Korrupcióellenes Ügyészségen, és más esetekben sem nézik tétlenül a kárpótlások körüli törvénytelenségeket.
A miniszterelnök bejelentette: a pénzügyminisztérium keresi a módját annak, hogy megadóztassa azokat az üzéreket, akik megvették a visszaigénylési jogot az államosított ingatlanok tulajdonosaitól, majd – korrupt hivatalnokok segítségével – a vételár többszörösére rúgó kárpótlást hajtottak be a román államtól.
Ponta emlékezetett rá: az új jogszabály alapján csak a tulajdonosok és örökösök kaphatnak teljes kárpótlást; ha a tulajdonjogot üzérek vették meg tőlük, azoknak a megítélt kárpótlási összeg után 85 százalékos nyereségadót kell fizetniük.
A tárcaközi bizottság eddig öt esetben ítélt meg – az új jogszabály értelmében – pénz helyett kárpótlási pontokat a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. A pontokat a kárpótolt személy állami tulajdonban lévő ingatlanok vásárlására használhatja fel, vagy megvárhatja, amíg azokat – 2017-től kezdődően, évenként legfeljebb 14 százalékos összeghatárig – az állam visszavásárolja. A kormány azért határozza meg pontokban és nem lejben a kárpótlást, hogy az évek múltán kifizetendő összeg ne jelenjen meg tartozásként az állami költségvetésben.
Ponta pénteken közölte: az ANRP-nél 80 ezer, a kommunizmus idején államosított ingatlan kárpótlási dossziéja vár még feldolgozásra.
Maszol.ro
2013. július 20.
Erdély-szerte tüntettek Székelyföldért
Marosvásárhelyen és Erdély szerte, 100 más helyszínen tartott villámtüntetést péntek este 8 órától az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A székely fővárosban közel 500-an gyűltek össze, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a kormány régióátszervezési tervei ellen és, hogy hangsúlyozzák és újra kiálljanak Székelyföld autonómiája mellett.
Erdély-szerte a szervezők felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállítását követeli. „A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata" – áll a szövegben. A szervezők arra is figyelmeztették a kormányt, hogy a Bukarest által „kikényszerített" régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.
„Azt akarjuk, hogy megkérdezésünk nélkül soha többé senki ne dönthessen azokról a különböző határokról, amelyek között élünk és élni fogunk. (...) Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak a belső önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! Benne legyen Erdély igazi európai nagyrégió! Legyenek nagyvárosai sajátos jogállású többnyelvű metropolisok! Legyen hivatalosan is Kolozsvár Erdély fővárosa! Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió! Legyen a Partium egységes, sajátos jogállású többnyelvű közigazgatási régió!" – hangzott el a tüntetéseken, melyre a tömeg tapssorozattal válaszolt.
Szatmárnémetiben is nagy számban vettek részt a tüntetésen
Az ország regionális felosztását megcélzó tervekről az elmúlt hónapokban értesülhettünk, Székelyföldet, azaz a jelenlegi Maros, Hargita, Kovászna megyéket más megyékkel alkotandó régióba sorolnák. A 20 percre, Erdély-szerte összegyűlt tömegek hangsúlyozni szeretnék a magyarság azon érdekét, hogy Székelyföld egy önálló régiót alkothasson.
Az elkövetkezendőkben további tüntetésre is sor kerül az RMDSZ, az EMNP, az EMNT, és az SZNT szervezésében, a tervezett régióátalakítás eredményének kedvező befolyásolására.
Az Erédélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi tüntetésén hangsúlyozták, hogy tárgyalni akarnak a kormánnyal a történelmi régiókon alapuló közigazgatási reformról. Amennyiben a tárgyalások eredménytelenek lesznek, a kiáltvány a polgári engedetlenség megannyi eszközének az alkalmazását helyezi kilátásba.
A tüntetés végén a szervezők több tucat galambot engedtek a levegőbe, ezzel hangsúlyozván, hogy egy békés akcióról van szó és ugyanilyen békésen szeretnének tárgyalni a román kormánnyal. Harasztovics Arnold
Erdély.ma
Marosvásárhelyen és Erdély szerte, 100 más helyszínen tartott villámtüntetést péntek este 8 órától az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A székely fővárosban közel 500-an gyűltek össze, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a kormány régióátszervezési tervei ellen és, hogy hangsúlyozzák és újra kiálljanak Székelyföld autonómiája mellett.
Erdély-szerte a szervezők felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállítását követeli. „A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata" – áll a szövegben. A szervezők arra is figyelmeztették a kormányt, hogy a Bukarest által „kikényszerített" régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.
„Azt akarjuk, hogy megkérdezésünk nélkül soha többé senki ne dönthessen azokról a különböző határokról, amelyek között élünk és élni fogunk. (...) Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak a belső önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! Benne legyen Erdély igazi európai nagyrégió! Legyenek nagyvárosai sajátos jogállású többnyelvű metropolisok! Legyen hivatalosan is Kolozsvár Erdély fővárosa! Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió! Legyen a Partium egységes, sajátos jogállású többnyelvű közigazgatási régió!" – hangzott el a tüntetéseken, melyre a tömeg tapssorozattal válaszolt.
Szatmárnémetiben is nagy számban vettek részt a tüntetésen
Az ország regionális felosztását megcélzó tervekről az elmúlt hónapokban értesülhettünk, Székelyföldet, azaz a jelenlegi Maros, Hargita, Kovászna megyéket más megyékkel alkotandó régióba sorolnák. A 20 percre, Erdély-szerte összegyűlt tömegek hangsúlyozni szeretnék a magyarság azon érdekét, hogy Székelyföld egy önálló régiót alkothasson.
Az elkövetkezendőkben további tüntetésre is sor kerül az RMDSZ, az EMNP, az EMNT, és az SZNT szervezésében, a tervezett régióátalakítás eredményének kedvező befolyásolására.
Az Erédélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi tüntetésén hangsúlyozták, hogy tárgyalni akarnak a kormánnyal a történelmi régiókon alapuló közigazgatási reformról. Amennyiben a tárgyalások eredménytelenek lesznek, a kiáltvány a polgári engedetlenség megannyi eszközének az alkalmazását helyezi kilátásba.
A tüntetés végén a szervezők több tucat galambot engedtek a levegőbe, ezzel hangsúlyozván, hogy egy békés akcióról van szó és ugyanilyen békésen szeretnének tárgyalni a román kormánnyal. Harasztovics Arnold
Erdély.ma
2013. július 20.
Erdélyi kiáltvány a történelmi régiókért
A kétharmados parlamenti többséggel bíró román kormány azt tervezi, hogy átszervezi az ország közigazgatását, és a jelenlegi fejlesztési régiókból kiindulva nyolc életidegen tartományra osztja fel Romániát. Az eljárás ismerős: Bukarestben íróasztal mellett eldöntik, hogy Erdély belső régióinak határai hol húzódnak, majd a nyakunkra ültetnek egy-egy kiskirályt vagy vörös bárót.
Nem hagyhatjuk!
Ki kell mondanunk: a Kárpát-medence „tündérkertje”, Erdély nem Bukarest gyarmata!
Részei – a Partium, Bánság, Máramaros, Mócvidék, Szász Királyföld, Székelyföld – Erdély népeinek közös öröksége: önálló történetiséggel bíró, sajátos kultúrával, hagyománnyal és identitással rendelkező természetes régiók.
Mi, erdélyi magyarok bármiféle felülről diktált közigazgatási átalakításnak csak vesztesei lehetünk. Egy országnyi őshonos közösségnek a többszintű autonómiára vonatkozó, köze negyedszázada következetesen kinyilvánított akaratát veszi újból semmibe a román hatalom.
De a felülről kikényszerített átalakításnak vesztesei lesznek az erdélyi románok is. Nem elég, hogy befizetett adónknak csak a töredékét osztják nekünk vissza Bukarestből, és évtizedek óta Erdély tartja el Romániát. És mit kaptunk érte cserébe? Alig több mint 50 kilométer autópályát. Szétvert egészségügyet és lezüllesztett oktatást. Mérhetetlen, az államigazgatás egészét behálózó korrupciót. Európa helyett Balkánt.
Erdély helye a 21. századi Európában van.
Azt akarjuk, hogy megkérdezésünk nélkül soha többé senki ne dönthessen azokról a különböző határokról, amelyek között élünk és élni fogunk.
Autonómiát akarunk! Azt akarjuk, hogy a saját sorsunkról mi dönthessünk. Azt akarjuk, hogy természeti kincseinkkel, adólejeinkkel és emberi erőforrásainkkal mi gazdálkodhassunk. Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak belső önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! Benne legyen Erdély igazi európai nagyrégió! Legyenek nagyvárosai sajátos jogállású többnyelvű metropoliszok! Legyen hivatalosan is Kolozsvár Erdély fővárosa!
Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió!
Legyen a Partium egységes, sajátos jogállású többnyelvű közigazgatási régió!
Céljaink európai célok és elérésükért készek vagyunk valamennyi demokratikus eszközt igénybe venni.
Először tárgyalni akarunk a román kormány illetékeseivel Románia természetes régióin alapuló területi-közigazgatási reformjáról.
Közben, ha kell, utcára vonulunk.
Ha másként nem figyelnek szavunkra, útlezárásokat tartunk.
Ha nem hisznek nekünk, helyi népszavazást kezdeményezünk.
Ha ez sem elég, élni fogunk a polgári engedetlenség megannyi eszközével.
De a jövőnket többé nem tesszük feltétel nélkül a bukaresti zavarosban halászó politikusok kezébe. Az elmúlt évtizedekben volt alkalmuk bizonyítani. Megbuktak.
Bebizonyították, hogy képtelenek az ország ügyeit jól intézni.
Ráment a jelenünk. Gyermekeink és unokáink jövőjét nem adjuk!
Erdély az erdélyieké!
Elhangzott 2013. július 20-án, Erdély-szerte, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt által kezdeményezett tiltakozó megmozdulások alkalmával.
Erdély.ma
A kétharmados parlamenti többséggel bíró román kormány azt tervezi, hogy átszervezi az ország közigazgatását, és a jelenlegi fejlesztési régiókból kiindulva nyolc életidegen tartományra osztja fel Romániát. Az eljárás ismerős: Bukarestben íróasztal mellett eldöntik, hogy Erdély belső régióinak határai hol húzódnak, majd a nyakunkra ültetnek egy-egy kiskirályt vagy vörös bárót.
Nem hagyhatjuk!
Ki kell mondanunk: a Kárpát-medence „tündérkertje”, Erdély nem Bukarest gyarmata!
Részei – a Partium, Bánság, Máramaros, Mócvidék, Szász Királyföld, Székelyföld – Erdély népeinek közös öröksége: önálló történetiséggel bíró, sajátos kultúrával, hagyománnyal és identitással rendelkező természetes régiók.
Mi, erdélyi magyarok bármiféle felülről diktált közigazgatási átalakításnak csak vesztesei lehetünk. Egy országnyi őshonos közösségnek a többszintű autonómiára vonatkozó, köze negyedszázada következetesen kinyilvánított akaratát veszi újból semmibe a román hatalom.
De a felülről kikényszerített átalakításnak vesztesei lesznek az erdélyi románok is. Nem elég, hogy befizetett adónknak csak a töredékét osztják nekünk vissza Bukarestből, és évtizedek óta Erdély tartja el Romániát. És mit kaptunk érte cserébe? Alig több mint 50 kilométer autópályát. Szétvert egészségügyet és lezüllesztett oktatást. Mérhetetlen, az államigazgatás egészét behálózó korrupciót. Európa helyett Balkánt.
Erdély helye a 21. századi Európában van.
Azt akarjuk, hogy megkérdezésünk nélkül soha többé senki ne dönthessen azokról a különböző határokról, amelyek között élünk és élni fogunk.
Autonómiát akarunk! Azt akarjuk, hogy a saját sorsunkról mi dönthessünk. Azt akarjuk, hogy természeti kincseinkkel, adólejeinkkel és emberi erőforrásainkkal mi gazdálkodhassunk. Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak belső önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! Benne legyen Erdély igazi európai nagyrégió! Legyenek nagyvárosai sajátos jogállású többnyelvű metropoliszok! Legyen hivatalosan is Kolozsvár Erdély fővárosa!
Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió!
Legyen a Partium egységes, sajátos jogállású többnyelvű közigazgatási régió!
Céljaink európai célok és elérésükért készek vagyunk valamennyi demokratikus eszközt igénybe venni.
Először tárgyalni akarunk a román kormány illetékeseivel Románia természetes régióin alapuló területi-közigazgatási reformjáról.
Közben, ha kell, utcára vonulunk.
Ha másként nem figyelnek szavunkra, útlezárásokat tartunk.
Ha nem hisznek nekünk, helyi népszavazást kezdeményezünk.
Ha ez sem elég, élni fogunk a polgári engedetlenség megannyi eszközével.
De a jövőnket többé nem tesszük feltétel nélkül a bukaresti zavarosban halászó politikusok kezébe. Az elmúlt évtizedekben volt alkalmuk bizonyítani. Megbuktak.
Bebizonyították, hogy képtelenek az ország ügyeit jól intézni.
Ráment a jelenünk. Gyermekeink és unokáink jövőjét nem adjuk!
Erdély az erdélyieké!
Elhangzott 2013. július 20-án, Erdély-szerte, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt által kezdeményezett tiltakozó megmozdulások alkalmával.
Erdély.ma
2013. július 20.
„Tiszta” Romániát! (1.)
A balkáni politizálás gyökerei
Amikor 1877-ben Románia elnyerte függetlenségét, az ország politikai elitje készen állt a román nemzetállam alapjainak lerakására. Ez csak erőszakos, nemzetiségellenes beolvasztási politikával volt lehetséges. Kiváló eszköznek bizonyult a vajdaságok korában kialakult balkáni politikai kultúra. A fél évezredes török függőség, a görög kereskedők soraiból származó fanarióta vajdák uralma idején csiszolódott, formálódott ki a sajátos jellegű román politikai mentalitás. A vajdaságokra, később Romániára is jellemzővé vált a határtalan korrupció, a sok rendelet, a sok pecsét és az örökös bizalmatlanság, hatalmat és pénzt szerezni bármi áron!
Beder Tibor találóan mutat rá, hogy Bizáncban a hazugság és az ügyeskedés erénynek számított. A román politikában – Bizánchoz hasonlóan – az őszinteség ismeretlen fogalom, az érvényesülés eszköze. „Az ortodox hitű államok, köztük Románia is ugyanebből a diplomáciai iskolából került ki. Ebben a diplomáciában semmi sem volt szent és soha semmit sem tartott maga felett kötelezőnek… ha érdekeik úgy kívánták, mindent megengedhetőnek véltek. Vesztegettek, ajándékoztak… Aki ismerte Bizánc diplomatáit, tudta, hogy egy szavukat sem lehet hinni. Tudnia kellett, hogy amit mondanak, biztosan nem igaz.”
„Ügyes” román diplomácia?
A román királyságot 1883-tól katonai szövetség kötötte a központi hatalmakhoz, melyek katonai védelmet ígértek egy ki nem provokált (orosz) agresszió esetére. Ennek ellenére e szövetség oldalán Románia – az első világháború kitörése után – nem lép be a háborúba, két évig tartó semlegességét pedig arra használja fel, hogy titkos tárgyalásokat folytasson az ellentáborral. Az első árulásra 1916 augusztusában vetemedik, amikor az oroszok megígérik Erdély Romániához csatolását. A román politikai vezetés – a gyors győzelem reményében – orvul hátba támadja szövetségesét, Magyarországot. Ez utóbbi, mivel nem számít a vele 33 éve katonai szövetségben álló Románia katonai offenzívájára, védelem nélkül hagyta a magyar–román határt. Az első napok meglepetése után a magyar és a német csapatok gyors katonai vereséget mérnek az Erdélybe betolakodó román hadseregre, megszállják Bukarestet, a román hadsereg és adminisztráció kénytelen Észak-Moldvába menekülni. Itt az orosz hadsereg támogatásával ideig-óráig megakasztják a német–magyar előnyomulást. Románia fegyverszünetet kér, majd különbékét köt.
A központi hatalmat maga mögött tudó Románia kihasználja az 1917-es bolsevik forradalom miatt káoszban vergődő Oroszország helyzetét, és 1918 januárjában megkezdi Besszarábia megszállását. Mindezt akkor, amikor korábban, 1917 nyarán az oroszok súlyos véráldozatok árán védték a román államiságot. Miután a Monarchia 1918. november 3-án letette a fegyvert, a román hadsereg november 10-én parancsot kapott – a nemzetközi jog durva megszegésével – Magyarország megtámadására.
E balkáni diplomácia eredménye: Románia minden szomszédja rovására terjeszkedhet, és megtarthatja a második Balkán-háború idején szerzett Cadrilatert is. Ernst Hemingway, aki sem magyarbarátsággal, sem románellenességgel nem gyanúsítható, aki még csak nem is volt európai, a román diplomáciát és annak sikerességét így mutatta be: „A románok bevetésre kész gyors beszélők és történelmi precedensidézők… megkapták minden iránybéli szomszédaiknak mindazon területeit, amelyeknek nevét román küldött valaha is kiejtette a száján.”
A bizánci jellegű román diplomácia szószegései, szövetségeseinek elárulása, a félrevezetés, az ámítás, az ígérgetés, a szerződések be nem tartása a háború idején és a békeszerződések előkészítése során olyan színvonalú, amelyre a világtörténelemben kevés példát lehet találni. Az „ügyes” román diplomáciát iskolapéldaként lehetne oktatni!
A történelem propagandaeszköz
A diplomáciai gerinctelenség mellett a román politikai elit minden eszközt felhasznál a „tiszta” Románia megteremtésére. Egyik ilyen eszköz a 18. század végén kiagyalt dákoromán ősiség propagandája. Ennek oktatása a 21. században tudatos félrevezetés! A szélsőséges nacionalizmus oltárán azonban semmi sem szent! Az ábrándozó nacionalista ködevők számára a „tiszta Románia” megteremtésének víziója olyan vágyálom, amelyért képesek feláldozni népük valós történelmének ismeretét is. A nevelés fő célja elhitetni a románokkal, hogy Erdély ősi román föld, így a széles tömegek helyeslése mellett folytathatják az erdélyi magyarság közösségi jogoktól való megfosztását.
Napjainkban a felerősödő sovén nacionalizmus a régiósítás bárányának álarcában tör a magyar többségű Székelyföld és a Partium magyarságának szétverésére. A régióátszervezés ismertetése során gyakran elhangzó hazug és pimaszul arcátlan érv, hogy a nagyrégió a székelyek gazdasági felemelését szolgálja. Úgy tűnik, hogy a nacionalista politikai vezetés számára fontosabb a jólétben élő, egyenrangú polgárok demokratikusan szervezett államának létrehozása helyett a román alkotmányokban meghirdetett egységes román nemzetállam megteremtése. Nem akarják észrevenni, hogy a románság milliói a jobb élet reményében – minden mesés történelmet hátrahagyva – Európa-szerte keresik boldogulásukat.
Érdekes, ahogy a nagy román író, Ion Luca Caragiale (1852–1912) a Moftul român szatirikus folyóiratban a korabeli román társadalom nacionalizmusát bemutatja. Ezt olvasva úgy tűnik, a román politikai elit gondolkodásmódja száz év alatt nem változott. Érdemes idézni Caragiale egyik írását: „Mi, törzsökös románok a nemzeti haladás alapfeltételeiből indulunk ki: a maga nemzetét csakis az szeretheti igazán, aki gyűlöl minden más nemzetet. Valamely nemzetnek nem ellenségei a saját hibái; ellenségei csakis a más nemzetek erényei. Ezért teljesen fölösleges azon törnie a fejét, hogy miképpen küszöbölhetné ki a hibáit és gyarapíthatná erényeit; ennél sokkal hasznosabb tennivalói vannak: számon kell tartania más nemzetek hibáit, és becsmérelnie, de még inkább tagadnia azok erényeit... Innen tehát a legszélsőségesebb nemzeti kizárólagosság parancsoló szükségessége.”
Lucian Boia professzor úgy látja, egy olyan korban, amikor fel kellene építeni egy versenyképes Romániát, „a románoknak kevesebbet kellene áldozniuk a történeti mitológia oltárán; sem az ősökre hivatkozás, sem a másokra szórt szemrehányás nem lehet hasznukra”. Ugyancsak Boia mutat rá arra is, hogy „a nacionalizmus kibogozhatatlan konfliktusok vállalását jelenti”, célja a más nemzetiségűek „fölötti primátus érvényesítése”. Az elképzelt történelem ismerete a románokat visszafelé és nem előreviszi. Sajnos, ennek szenvedő alanyai vagyunk mi, erdélyi magyarok és székelyek is.
(folytatjuk) Kádár Gyula
Háromszék
Erdély.ma
A balkáni politizálás gyökerei
Amikor 1877-ben Románia elnyerte függetlenségét, az ország politikai elitje készen állt a román nemzetállam alapjainak lerakására. Ez csak erőszakos, nemzetiségellenes beolvasztási politikával volt lehetséges. Kiváló eszköznek bizonyult a vajdaságok korában kialakult balkáni politikai kultúra. A fél évezredes török függőség, a görög kereskedők soraiból származó fanarióta vajdák uralma idején csiszolódott, formálódott ki a sajátos jellegű román politikai mentalitás. A vajdaságokra, később Romániára is jellemzővé vált a határtalan korrupció, a sok rendelet, a sok pecsét és az örökös bizalmatlanság, hatalmat és pénzt szerezni bármi áron!
Beder Tibor találóan mutat rá, hogy Bizáncban a hazugság és az ügyeskedés erénynek számított. A román politikában – Bizánchoz hasonlóan – az őszinteség ismeretlen fogalom, az érvényesülés eszköze. „Az ortodox hitű államok, köztük Románia is ugyanebből a diplomáciai iskolából került ki. Ebben a diplomáciában semmi sem volt szent és soha semmit sem tartott maga felett kötelezőnek… ha érdekeik úgy kívánták, mindent megengedhetőnek véltek. Vesztegettek, ajándékoztak… Aki ismerte Bizánc diplomatáit, tudta, hogy egy szavukat sem lehet hinni. Tudnia kellett, hogy amit mondanak, biztosan nem igaz.”
„Ügyes” román diplomácia?
A román királyságot 1883-tól katonai szövetség kötötte a központi hatalmakhoz, melyek katonai védelmet ígértek egy ki nem provokált (orosz) agresszió esetére. Ennek ellenére e szövetség oldalán Románia – az első világháború kitörése után – nem lép be a háborúba, két évig tartó semlegességét pedig arra használja fel, hogy titkos tárgyalásokat folytasson az ellentáborral. Az első árulásra 1916 augusztusában vetemedik, amikor az oroszok megígérik Erdély Romániához csatolását. A román politikai vezetés – a gyors győzelem reményében – orvul hátba támadja szövetségesét, Magyarországot. Ez utóbbi, mivel nem számít a vele 33 éve katonai szövetségben álló Románia katonai offenzívájára, védelem nélkül hagyta a magyar–román határt. Az első napok meglepetése után a magyar és a német csapatok gyors katonai vereséget mérnek az Erdélybe betolakodó román hadseregre, megszállják Bukarestet, a román hadsereg és adminisztráció kénytelen Észak-Moldvába menekülni. Itt az orosz hadsereg támogatásával ideig-óráig megakasztják a német–magyar előnyomulást. Románia fegyverszünetet kér, majd különbékét köt.
A központi hatalmat maga mögött tudó Románia kihasználja az 1917-es bolsevik forradalom miatt káoszban vergődő Oroszország helyzetét, és 1918 januárjában megkezdi Besszarábia megszállását. Mindezt akkor, amikor korábban, 1917 nyarán az oroszok súlyos véráldozatok árán védték a román államiságot. Miután a Monarchia 1918. november 3-án letette a fegyvert, a román hadsereg november 10-én parancsot kapott – a nemzetközi jog durva megszegésével – Magyarország megtámadására.
E balkáni diplomácia eredménye: Románia minden szomszédja rovására terjeszkedhet, és megtarthatja a második Balkán-háború idején szerzett Cadrilatert is. Ernst Hemingway, aki sem magyarbarátsággal, sem románellenességgel nem gyanúsítható, aki még csak nem is volt európai, a román diplomáciát és annak sikerességét így mutatta be: „A románok bevetésre kész gyors beszélők és történelmi precedensidézők… megkapták minden iránybéli szomszédaiknak mindazon területeit, amelyeknek nevét román küldött valaha is kiejtette a száján.”
A bizánci jellegű román diplomácia szószegései, szövetségeseinek elárulása, a félrevezetés, az ámítás, az ígérgetés, a szerződések be nem tartása a háború idején és a békeszerződések előkészítése során olyan színvonalú, amelyre a világtörténelemben kevés példát lehet találni. Az „ügyes” román diplomáciát iskolapéldaként lehetne oktatni!
A történelem propagandaeszköz
A diplomáciai gerinctelenség mellett a román politikai elit minden eszközt felhasznál a „tiszta” Románia megteremtésére. Egyik ilyen eszköz a 18. század végén kiagyalt dákoromán ősiség propagandája. Ennek oktatása a 21. században tudatos félrevezetés! A szélsőséges nacionalizmus oltárán azonban semmi sem szent! Az ábrándozó nacionalista ködevők számára a „tiszta Románia” megteremtésének víziója olyan vágyálom, amelyért képesek feláldozni népük valós történelmének ismeretét is. A nevelés fő célja elhitetni a románokkal, hogy Erdély ősi román föld, így a széles tömegek helyeslése mellett folytathatják az erdélyi magyarság közösségi jogoktól való megfosztását.
Napjainkban a felerősödő sovén nacionalizmus a régiósítás bárányának álarcában tör a magyar többségű Székelyföld és a Partium magyarságának szétverésére. A régióátszervezés ismertetése során gyakran elhangzó hazug és pimaszul arcátlan érv, hogy a nagyrégió a székelyek gazdasági felemelését szolgálja. Úgy tűnik, hogy a nacionalista politikai vezetés számára fontosabb a jólétben élő, egyenrangú polgárok demokratikusan szervezett államának létrehozása helyett a román alkotmányokban meghirdetett egységes román nemzetállam megteremtése. Nem akarják észrevenni, hogy a románság milliói a jobb élet reményében – minden mesés történelmet hátrahagyva – Európa-szerte keresik boldogulásukat.
Érdekes, ahogy a nagy román író, Ion Luca Caragiale (1852–1912) a Moftul român szatirikus folyóiratban a korabeli román társadalom nacionalizmusát bemutatja. Ezt olvasva úgy tűnik, a román politikai elit gondolkodásmódja száz év alatt nem változott. Érdemes idézni Caragiale egyik írását: „Mi, törzsökös románok a nemzeti haladás alapfeltételeiből indulunk ki: a maga nemzetét csakis az szeretheti igazán, aki gyűlöl minden más nemzetet. Valamely nemzetnek nem ellenségei a saját hibái; ellenségei csakis a más nemzetek erényei. Ezért teljesen fölösleges azon törnie a fejét, hogy miképpen küszöbölhetné ki a hibáit és gyarapíthatná erényeit; ennél sokkal hasznosabb tennivalói vannak: számon kell tartania más nemzetek hibáit, és becsmérelnie, de még inkább tagadnia azok erényeit... Innen tehát a legszélsőségesebb nemzeti kizárólagosság parancsoló szükségessége.”
Lucian Boia professzor úgy látja, egy olyan korban, amikor fel kellene építeni egy versenyképes Romániát, „a románoknak kevesebbet kellene áldozniuk a történeti mitológia oltárán; sem az ősökre hivatkozás, sem a másokra szórt szemrehányás nem lehet hasznukra”. Ugyancsak Boia mutat rá arra is, hogy „a nacionalizmus kibogozhatatlan konfliktusok vállalását jelenti”, célja a más nemzetiségűek „fölötti primátus érvényesítése”. Az elképzelt történelem ismerete a románokat visszafelé és nem előreviszi. Sajnos, ennek szenvedő alanyai vagyunk mi, erdélyi magyarok és székelyek is.
(folytatjuk) Kádár Gyula
Háromszék
Erdély.ma
2013. július 20.
Marosvásárhelyen született az első magyar nyelvű, nyomtatásban is megjelent szakácskönyv
Tófői Zsófia 1692-ben Marosvásárhelyen szerkesztett szakácskönyve
Mai ismereteink szerint a Tótfalusi Kis Miklós kolozsvári műhelyében 1695-ben készült, 1698-ban újból kiadott Szakácsmesterégek könyvecskéje a legrégibb, nyomtatásban is megjelent magyarnyelvű szakácskönyv. Ugyanakkor, ahogyan Tótfalusi is jelzi 1695-ös könyvének címlapján, könyve egy régebbi szakácskönyv újabb, kibővített változata. Minden idők egyik legsikeresebb magyar szakácskönyve, változatlan szöveggel, tíz újabb kiadást is megért a XVIII. században (Nagyszombaton, Kolozsváron és Kassán). A szakácskönyv sikerének több oka is lehetett. Ahhoz a középosztályhoz szólt, amely megengedhetett magának egy gazdagabban terített asztalt, viszont nem állt módjában külön szakácsot tartani, sőt egy- egy drágább hozzávaló beszerzése is gondot jelenthetett. Ugyanakkor korának legnépszerűbb erdélyi receptjeit tartalmazta. A közölt ételek nevének nagy részét megtalálhatjuk Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című művében "a régi magyar étkek" felsorolásnál.
A szakácskönyv kiadója jól ismert, viszont mindmáig tisztázatlan a könyvet összeállító szerkesztő személye. Harmadfél évszázadon keresztül Tófői Zsófia szakácskönyveként ismerték a Tótfalusi által kiadott művet. Szakácskönyvszerzőként jelenik meg a XIX. századi forrásokban is. "Tofaeus-Dobos Zsófia, a fennebbinek (Tofaeus, másképp Dobos Mihály püspök, J.A.) rokona vagy tán nővére, régibb írónőink egyike, élt a XVII. század alkonyán. Szakácskönyvet írt, melly Vásárhelyen, 1692-ben s másodszor 1693-ban jelent meg" – olvashatjuk Danielik József 1858-ban kiadott Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény című munkájában, átvéve Nagy Iván Magyar írónők című dolgozatának adatait. Ugyanezt olvashatjuk Szinnyei József 1893- ban megjelent Magyar írók élete és munkái című életrajzi lexikonában.
Mivel Tófői Zsófia szakácskönyvének egyetlen példánya sem maradt fenn, az utóbbi évtizedekben megjelent tanulmányok szerzői erősen megkérdőjelezik a Nagy Iván által "felröppentett" adatot: "Ebből az állítólagos marosvásárhelyi szakácskönyvből eleddig nem került elő példány, sehol sem találhatni rá vonatkozó adatot, joggal hiszik tehát úgy a régi magyarországi nyomtatványok számontartói, hogy létezése több mint bizonytalan" – olvashatjuk Király Erzsébet és Kovács Sándor Iván Szakácsmesterségnek könyvecskéje című könyvében. "Ez az adat azonban több mint kétséges. Ebből az állítólagos szakácskönyvből ugyanis egyetlen példány sem maradt fenn, ráadásul a megjelenés éve is problematikus: az első marosvásárhelyi nyomdát ugyanis csak száz év múlva, 1785-ben alapították" – írja Varga András a Magyar könyvszemle 2008/3-as számában.
Régi magyar recepteket keresni tértünk be a marosvásárhelyi Teleki Tékába. Bányai Réka tudományos kutató hívta fel a figyelmünket Tótfalusi Kis Miklós kolozsvári szakácskönyve egy későbbi kiadásának a Tékában őrzött példányára (0-33496). Az újrakötött könyvritkaságnak hiányzik a címoldala. Deé Nagy Anikó ceruzával írt bejegyzése szerint a könyvet Nagyszombaton adták ki 1785-ben. A jeles kutató bejegyzése mellett egy régebbi, más kéztől származó, szintén ceruzával írt bejegyzést is olvashatunk:
"Szakácskönyv
közrendű konyhára
az 1700 as (?) év elejéról
Tóffeji Zsuzsánnának (?)
1692. évben megírt
Szakács könyve."
Tófeji Zsófia neve a Tótfalusi szakácskönyvében lévő bejegyzésen azonnal felkeltette az érdeklődésünket. Bányai Réka jelezte, hogy a könyvtárban őrzik Tófői Zsófia szakácskönyvének egy kézírásos másolatát is. Lázok Klárának, a neves könyvtár igazgatójának szíves segítségével sikerült kézbe is venni a páratlan értékű kéziratos másolatot (Thq – 104. MS. 353.). A 111 oldalas, kéziratos könyv szép, rajzzal is díszített címlapjának felirata szerint egyértelmű, hogy az eddig nem létezőnek vélt Tófői- szakácskönyv másolatát tartjuk a kezünkben:
"SzAKÁTS : KÖNYV
melly
1692 ben M : VÁSÁRHELyEN
Concinnált
TOFFEI: SOFIA
SzAKÁTS: KÖNYVÉBÖL
Irataott le
1772 dik ESZTENDÖBeN
G. Bethlen Susanna"
A concinnált szó összeállítást, szerkesztést jelent. Így már a címlapból is világosan kitűnik, hogy Tófői Zsófia szakácskönyvét Marosvásárhelyen szerkesztette. A könyv kiadására máshol kerülhetett sor. A címlap legalján iktári Bethlen Zsuzsannának, a könyvtáralapító Teleki Sámuel feleségének az aláírása látható. Érdekes módon a Tékában őrzött szakácskönyv mindmáig elkerülte a témával foglalkozó kutatók figyelmét, annak ellenére, hogy Deé Nagy Anikó több könyvében is ír az iktári Bethlen Zsuzsanna könyvtárában lévő kézírásos szakácskönyvről. "Némi tájékoztatásul szolgál Bethlen Zsuzsanna receptkönyve, melyet egy régi szakácskönyvből másoltat ki magának Sáromberkén 1772-ben" (A könyvtáralapító Teleki Sámuel, 1997); "Egy 111 oldalas kézirat ételrecepteket őriz, amelyet Toffei Sofia 1692-es szakácskönyvéből írat ki magának" (Gondolatok a marosvásárhelyi Teleki Tékából, 2007).
Utoljára maradt a legizgalmasabb kérdés eldöntése: valóban Tófői Zsófia a szerzője (összeállítója) a Tótfalusi által kiadott szakácskönyveknek? A Téka olvasótermében egymás mellé tettük a Tótfalusitól és a Tófőitől származó könyveket, majd kinyitottuk őket az első oldalakra. És úgy volt, ahogy háromszáz éve tudták Erdélyben! A két könyvben olvasható receptek, azok sorrendje, pár apró, jelentéktelen részletkülönbséget és természetesen az utolsó fejezetekben lévőket leszámítva, szinte szóról szóra megegyezett!
Mindkét szakácskönyv a kor legnépszerűbb étkeivel, a káposztás-húsos ételekkel kezdődik, mutatóban közünk is egy receptet.
Tófői Zsófia recepteskönyve: "Káposztát közönséges modon. Végy sos Káposztát, az ormoját metéld le azaz a’ torsátskát metéld le, és szép apron apritsd meg, avagy pediglen tsak ugy levelenként két vagy három darabokra metélvén ted fel a fazékban igen szép kövér szalonnával tehén vagy berbéts hussal, ezeket elsőben fel foralván abárold meg, ’s ugy ted a’ káposzta közébe, vagy pedig tsak szalonnával tedd fel, egy darabotska avast is tégy beléje, hogy jobb izt adgyon, bort beléje, és mikoron meg fő, ad fell, felyül egy kis törött borsal ha tetszik hintsd meg."
Tótfalusi Kis Miklós szakácskönyve: "Káposztát közönséges módon. Végy sós káposztát, az ormóját vedd-el, az az, a’ levelekről a’ torsátskát metéld-le, és szép aprón metéld-fel, vagy pediglen tsak úgy levelenként, két vagy három darabokra metélvén, tedd-fel a’ fazékba igen szép kövér szalonnával, Tehén vagy Berbécs hússal: ezeket elsőben fel-forralván, abárold-meg, és úgy tedd a’ káposzta kőzibe; vagy pedig tsak szalonnával tedd-fel; egy darabotska avast- is tegy belé hogy izt agyon: bort belé, és mikor meg fő, add-fel, fellyűl egy kevés törött borssal, ha tetszik hintsd-meg."
A szakácskönyvet összeállító Tófői Zsófia személyéről mindmáig igen keveset tudunk. Az életrajzi lexikonok két sorában több a téves adat, mint a valós információ. Mindezért fontosabb életrajzi adatainak és természetesen főművének, a szakácskönyvnek az ismertetésére későbbi írásainkban még visszatérünk.
Józsa András
Népújság (Marosvásárhely)
Tófői Zsófia 1692-ben Marosvásárhelyen szerkesztett szakácskönyve
Mai ismereteink szerint a Tótfalusi Kis Miklós kolozsvári műhelyében 1695-ben készült, 1698-ban újból kiadott Szakácsmesterégek könyvecskéje a legrégibb, nyomtatásban is megjelent magyarnyelvű szakácskönyv. Ugyanakkor, ahogyan Tótfalusi is jelzi 1695-ös könyvének címlapján, könyve egy régebbi szakácskönyv újabb, kibővített változata. Minden idők egyik legsikeresebb magyar szakácskönyve, változatlan szöveggel, tíz újabb kiadást is megért a XVIII. században (Nagyszombaton, Kolozsváron és Kassán). A szakácskönyv sikerének több oka is lehetett. Ahhoz a középosztályhoz szólt, amely megengedhetett magának egy gazdagabban terített asztalt, viszont nem állt módjában külön szakácsot tartani, sőt egy- egy drágább hozzávaló beszerzése is gondot jelenthetett. Ugyanakkor korának legnépszerűbb erdélyi receptjeit tartalmazta. A közölt ételek nevének nagy részét megtalálhatjuk Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című művében "a régi magyar étkek" felsorolásnál.
A szakácskönyv kiadója jól ismert, viszont mindmáig tisztázatlan a könyvet összeállító szerkesztő személye. Harmadfél évszázadon keresztül Tófői Zsófia szakácskönyveként ismerték a Tótfalusi által kiadott művet. Szakácskönyvszerzőként jelenik meg a XIX. századi forrásokban is. "Tofaeus-Dobos Zsófia, a fennebbinek (Tofaeus, másképp Dobos Mihály püspök, J.A.) rokona vagy tán nővére, régibb írónőink egyike, élt a XVII. század alkonyán. Szakácskönyvet írt, melly Vásárhelyen, 1692-ben s másodszor 1693-ban jelent meg" – olvashatjuk Danielik József 1858-ban kiadott Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény című munkájában, átvéve Nagy Iván Magyar írónők című dolgozatának adatait. Ugyanezt olvashatjuk Szinnyei József 1893- ban megjelent Magyar írók élete és munkái című életrajzi lexikonában.
Mivel Tófői Zsófia szakácskönyvének egyetlen példánya sem maradt fenn, az utóbbi évtizedekben megjelent tanulmányok szerzői erősen megkérdőjelezik a Nagy Iván által "felröppentett" adatot: "Ebből az állítólagos marosvásárhelyi szakácskönyvből eleddig nem került elő példány, sehol sem találhatni rá vonatkozó adatot, joggal hiszik tehát úgy a régi magyarországi nyomtatványok számontartói, hogy létezése több mint bizonytalan" – olvashatjuk Király Erzsébet és Kovács Sándor Iván Szakácsmesterségnek könyvecskéje című könyvében. "Ez az adat azonban több mint kétséges. Ebből az állítólagos szakácskönyvből ugyanis egyetlen példány sem maradt fenn, ráadásul a megjelenés éve is problematikus: az első marosvásárhelyi nyomdát ugyanis csak száz év múlva, 1785-ben alapították" – írja Varga András a Magyar könyvszemle 2008/3-as számában.
Régi magyar recepteket keresni tértünk be a marosvásárhelyi Teleki Tékába. Bányai Réka tudományos kutató hívta fel a figyelmünket Tótfalusi Kis Miklós kolozsvári szakácskönyve egy későbbi kiadásának a Tékában őrzött példányára (0-33496). Az újrakötött könyvritkaságnak hiányzik a címoldala. Deé Nagy Anikó ceruzával írt bejegyzése szerint a könyvet Nagyszombaton adták ki 1785-ben. A jeles kutató bejegyzése mellett egy régebbi, más kéztől származó, szintén ceruzával írt bejegyzést is olvashatunk:
"Szakácskönyv
közrendű konyhára
az 1700 as (?) év elejéról
Tóffeji Zsuzsánnának (?)
1692. évben megírt
Szakács könyve."
Tófeji Zsófia neve a Tótfalusi szakácskönyvében lévő bejegyzésen azonnal felkeltette az érdeklődésünket. Bányai Réka jelezte, hogy a könyvtárban őrzik Tófői Zsófia szakácskönyvének egy kézírásos másolatát is. Lázok Klárának, a neves könyvtár igazgatójának szíves segítségével sikerült kézbe is venni a páratlan értékű kéziratos másolatot (Thq – 104. MS. 353.). A 111 oldalas, kéziratos könyv szép, rajzzal is díszített címlapjának felirata szerint egyértelmű, hogy az eddig nem létezőnek vélt Tófői- szakácskönyv másolatát tartjuk a kezünkben:
"SzAKÁTS : KÖNYV
melly
1692 ben M : VÁSÁRHELyEN
Concinnált
TOFFEI: SOFIA
SzAKÁTS: KÖNYVÉBÖL
Irataott le
1772 dik ESZTENDÖBeN
G. Bethlen Susanna"
A concinnált szó összeállítást, szerkesztést jelent. Így már a címlapból is világosan kitűnik, hogy Tófői Zsófia szakácskönyvét Marosvásárhelyen szerkesztette. A könyv kiadására máshol kerülhetett sor. A címlap legalján iktári Bethlen Zsuzsannának, a könyvtáralapító Teleki Sámuel feleségének az aláírása látható. Érdekes módon a Tékában őrzött szakácskönyv mindmáig elkerülte a témával foglalkozó kutatók figyelmét, annak ellenére, hogy Deé Nagy Anikó több könyvében is ír az iktári Bethlen Zsuzsanna könyvtárában lévő kézírásos szakácskönyvről. "Némi tájékoztatásul szolgál Bethlen Zsuzsanna receptkönyve, melyet egy régi szakácskönyvből másoltat ki magának Sáromberkén 1772-ben" (A könyvtáralapító Teleki Sámuel, 1997); "Egy 111 oldalas kézirat ételrecepteket őriz, amelyet Toffei Sofia 1692-es szakácskönyvéből írat ki magának" (Gondolatok a marosvásárhelyi Teleki Tékából, 2007).
Utoljára maradt a legizgalmasabb kérdés eldöntése: valóban Tófői Zsófia a szerzője (összeállítója) a Tótfalusi által kiadott szakácskönyveknek? A Téka olvasótermében egymás mellé tettük a Tótfalusitól és a Tófőitől származó könyveket, majd kinyitottuk őket az első oldalakra. És úgy volt, ahogy háromszáz éve tudták Erdélyben! A két könyvben olvasható receptek, azok sorrendje, pár apró, jelentéktelen részletkülönbséget és természetesen az utolsó fejezetekben lévőket leszámítva, szinte szóról szóra megegyezett!
Mindkét szakácskönyv a kor legnépszerűbb étkeivel, a káposztás-húsos ételekkel kezdődik, mutatóban közünk is egy receptet.
Tófői Zsófia recepteskönyve: "Káposztát közönséges modon. Végy sos Káposztát, az ormoját metéld le azaz a’ torsátskát metéld le, és szép apron apritsd meg, avagy pediglen tsak ugy levelenként két vagy három darabokra metélvén ted fel a fazékban igen szép kövér szalonnával tehén vagy berbéts hussal, ezeket elsőben fel foralván abárold meg, ’s ugy ted a’ káposzta közébe, vagy pedig tsak szalonnával tedd fel, egy darabotska avast is tégy beléje, hogy jobb izt adgyon, bort beléje, és mikoron meg fő, ad fell, felyül egy kis törött borsal ha tetszik hintsd meg."
Tótfalusi Kis Miklós szakácskönyve: "Káposztát közönséges módon. Végy sós káposztát, az ormóját vedd-el, az az, a’ levelekről a’ torsátskát metéld-le, és szép aprón metéld-fel, vagy pediglen tsak úgy levelenként, két vagy három darabokra metélvén, tedd-fel a’ fazékba igen szép kövér szalonnával, Tehén vagy Berbécs hússal: ezeket elsőben fel-forralván, abárold-meg, és úgy tedd a’ káposzta kőzibe; vagy pedig tsak szalonnával tedd-fel; egy darabotska avast- is tegy belé hogy izt agyon: bort belé, és mikor meg fő, add-fel, fellyűl egy kevés törött borssal, ha tetszik hintsd-meg."
A szakácskönyvet összeállító Tófői Zsófia személyéről mindmáig igen keveset tudunk. Az életrajzi lexikonok két sorában több a téves adat, mint a valós információ. Mindezért fontosabb életrajzi adatainak és természetesen főművének, a szakácskönyvnek az ismertetésére későbbi írásainkban még visszatérünk.
Józsa András
Népújság (Marosvásárhely)
2013. július 21.
Erdély 119 településén tüntettek az autonómiáért
A szervező Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közlése szerint Erdély 119 településén tüntettek szombat este 20 órától a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett.
Valamennyi helyszínen a szervezők felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállításáért száll síkra. „A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata" – áll a szövegben, amely arra figyelmeztet, a Bukarest által „kikényszerített" régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.
„Azt akarjuk, hogy megkérdezésünk nélkül soha többé senki ne dönthessen azokról a különböző határokról, amelyek között élünk és élni fogunk. (...) Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak a belső önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! Benne legyen Erdély igazi európai nagyrégió! Legyenek nagyvárosai sajátos jogállású többnyelvű metropolisok! Legyen hivatalosan is Kolozsvár Erdély fővárosa! Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió! Legyen a Partium egységes, sajátos jogállású többnyelvű közigazgatási régió!" – áll a kiáltványban.
A dokumentum kinyilvánítja, hogy előbb tárgyalni akarnak a román kormánnyal a történelmi régiókon alapuló közigazgatási reformról. Ha a tárgyalások eredménytelenek maradnak, a kiáltvány a polgári engedetlenség megannyi eszközének az alkalmazását helyezi kilátásba. A kiáltvány szerint a „bukaresti zavarosban halászó politikusok" megbuktak. „Ráment a jelenünk. Gyermekeink, unokáink jövőjét nem adjuk!" – fogalmazta meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az EMNP által szervezett megmozdulás helyszínein felolvasott kiáltvány.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke Sepsiszentgyörgyön az 1848-as obeliszknél több száz tüntető előtt elmondott beszédében kijelentette: nem lesz társadalmi béke Romániában mindaddig, amíg Székelyföld nem nyeri el a területi autonómiáját.
Az EMNP elnöke a felvidéki magyarok helyzetével példázta, hogy a magyarok által lakott területeket felszabdaló közigazgatási reform súlyos helyzetbe sodorja a közösséget. Az EMNP elnöke szerint a magyar párt kiszorulása a szlovák parlamentből, a szlovák állampolgárság megvonása azoktól, akik felveszik a magyart, mind annak a következménye, hogy a felvidéki magyarság a közigazgatás ügyében engedett a pozsonyi nyomásnak. „Mi nem ezt akarjuk itt Erdélyben. Nem szabad megengednünk, hogy ez megtörténjen" – jelentette ki Toró.
A sepsiszentgyörgyi tüntetésen a több száz tiltakozó legtöbbet ismételt jelszava azt volt: „Székelyföld nem Románia!" MTI
Erdély.ma
A szervező Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közlése szerint Erdély 119 településén tüntettek szombat este 20 órától a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett.
Valamennyi helyszínen a szervezők felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállításáért száll síkra. „A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata" – áll a szövegben, amely arra figyelmeztet, a Bukarest által „kikényszerített" régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.
„Azt akarjuk, hogy megkérdezésünk nélkül soha többé senki ne dönthessen azokról a különböző határokról, amelyek között élünk és élni fogunk. (...) Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak a belső önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! Benne legyen Erdély igazi európai nagyrégió! Legyenek nagyvárosai sajátos jogállású többnyelvű metropolisok! Legyen hivatalosan is Kolozsvár Erdély fővárosa! Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió! Legyen a Partium egységes, sajátos jogállású többnyelvű közigazgatási régió!" – áll a kiáltványban.
A dokumentum kinyilvánítja, hogy előbb tárgyalni akarnak a román kormánnyal a történelmi régiókon alapuló közigazgatási reformról. Ha a tárgyalások eredménytelenek maradnak, a kiáltvány a polgári engedetlenség megannyi eszközének az alkalmazását helyezi kilátásba. A kiáltvány szerint a „bukaresti zavarosban halászó politikusok" megbuktak. „Ráment a jelenünk. Gyermekeink, unokáink jövőjét nem adjuk!" – fogalmazta meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az EMNP által szervezett megmozdulás helyszínein felolvasott kiáltvány.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke Sepsiszentgyörgyön az 1848-as obeliszknél több száz tüntető előtt elmondott beszédében kijelentette: nem lesz társadalmi béke Romániában mindaddig, amíg Székelyföld nem nyeri el a területi autonómiáját.
Az EMNP elnöke a felvidéki magyarok helyzetével példázta, hogy a magyarok által lakott területeket felszabdaló közigazgatási reform súlyos helyzetbe sodorja a közösséget. Az EMNP elnöke szerint a magyar párt kiszorulása a szlovák parlamentből, a szlovák állampolgárság megvonása azoktól, akik felveszik a magyart, mind annak a következménye, hogy a felvidéki magyarság a közigazgatás ügyében engedett a pozsonyi nyomásnak. „Mi nem ezt akarjuk itt Erdélyben. Nem szabad megengednünk, hogy ez megtörténjen" – jelentette ki Toró.
A sepsiszentgyörgyi tüntetésen a több száz tiltakozó legtöbbet ismételt jelszava azt volt: „Székelyföld nem Románia!" MTI
Erdély.ma
2013. július 21.
„Tiszta” Romániát! (2)
Idegengyűlölet Trianon előtt
E témát alaposan csak külön kötetben lehetne bemutatni, itt csupán ízelítőt nyújtunk belőle azért is, mert olvasóink egy része abban a tudatban él, hogy az idegen-, köztük a magyarelle- nesség alig néhány évtizedes, a Ceauşescu-korban kezdődött.
Ez annyiban igaz, hogy csak egy totális államnak, a kommunista parancsuralmi rendszernek volt lehetősége arra, hogy az etnikai arányok gyors megbontásával például a moldvaiak százezreit – a munkaerő ésszerű elosztása címén – betelepítse Erdély magyar és német városaiba. A román nacionalisták – régiósítás ürügyén – jelen pillanatban Székelyföld magyar tömbjét szeretnék felszámolni. Az idegengyűlölet Erdélyben már 1784-ben tömegmészárláshoz vezetett. A Horea nevéhez fűződő „parasztfelkelés” idején elkövetett oktalan és embertelen gyilkosságok sokasága ezzel magyarázható. Ez akkor is így volt, ha mögötte az osztrák hatóságok bátorítása állt. A köztudatban a magyarság tömeges lemészárlása azért nem tudatosult, mert a propaganda jellegű tankönyvek, a média a Horea-felkelést mint román szabadságharcot, illetve osztályharcot mutatták be. A román propaganda – a Ceauşescu-korban – eljutott oda, hogy a parasztlázadást a francia forradalom előzményeként tálalta. A valóság tényszerű feltárása, ismertetése a hivatalos kiadványokban elmaradt.
Elfogadható az a vélemény, hogy az osztrák tulajdonú kincstári birtokon élő román parasztoknak valóban volt okuk elégedetlenségre, de itt nem volt magyar nemesi birtok és kizsákmányolás, így a lázadóknak semmi elszámolnivalójuk nem volt a magyarokkal. Ebből következik, hogy az ártatlan emberek legyilkolásának oka: a másság, a más kultúrához, valláshoz tartozás, az intolerancia volt. Ezt támasztják alá a lázadás idején véghezvitt erőszakos ortodox hitre térítések is. A parasztok tömegei közt működő bandák dühe egyértelműen magyarellenes volt. A jeles román történész, Nicolae Densuşianu így ír: „nem kímélték uraik asszonyait, sem gyermekeit, és ugyanúgy végezték ki feudális uraikat, mint azokat is, akiknek egy jobbágyuk sem volt. A lázadás nemcsak a nemesek, hanem az összes magyarok ellen irányult.” Nem véletlen tehát az, hogy az 1940-es években a legionárius mozgalom egyik hősének épp Horeát szemelték ki. Róla mint „a nemzet egyik nagy” védnökéről beszélnek, aki még a másvilágról is őrködik népe fölött. Horeáért „ma is növekszik a tölgyfa az Érchegységben”. Nem véletlen, hogy Erdély magyar városaiban az utcanevek tucatjai hirdetik a három parasztvezér nevét. Az idegengyűlöletre utalnak az 1848/49-ben elkövetett tömeges magyarirtások, -mészárlások is.
Idegengyűlölet a vajdaságokban
Az intolerancia a román vajdaságok korában is tetten érhető. A két évvel Moldva és Havaselve egyesítése előtt összehívott ideiglenes országgyűlésen, 1857-ben Mihail Kogălniceanu 52 pontban foglalta össze azt a beadványt, amelyben a nem ortodox polgárok jogainak biztosítását kérte. Az idegengyűlölet folytatódott az Egyesült Fejedelemség megteremtése (1859) után is. Az 1866-os román alkotmány, amely az 1835-ös belga alaptörvény mintájára készült, a nem keresztény lakosságnak, a zsidóknak némi engedményt adott ugyan, de megőrizte annak kirekesztő jellegét.
Azokban a városokban, ahol a zsidó lakosság többsége élt, a jelentéktelen könnyítések is tömegtüntetésekhez, sőt, pogromokhoz vezettek. Amikor az Egyesült Fejedelemség kivívta függetlenségét, az 1878-as Berlini Kongresszus arra kötelezte, hogy a zsidó lakosságnak állampolgári jogot adjon. Ez vonatkozott a Románia által bekebelezett Dobrudzsában élő mohamedánokra is. E kérdés azonban hosszú évtizedekig nem oldódott meg, ezért a nyugati hatalmak és az Amerikai Egyesült Államok is kénytelen volt többször is tiltakozni (1872, 1902). Ha hoztak is némi engedményt a román alkotmányban, törvényhozásban, az a külföldnek szólt, a belföldi alkalmazás mindig a politikai erőviszonyok szerint alakult.
A nemzetiségek erőszakos asszimilációja a vajdaságokban – az anyanyelvű iskolák hiánya miatt is – teljes gőzzel haladt előre. Csak román nyelven működő intézmények alakulhattak. Így például Halasfalván (Hălăuceşti) rendházat, Szabófalván (Săbăoani) román tannyelvű egyházi iskolát alapítottak. A román állam azonban nemcsak az iskolákat, de az óvodákat is román tannyelvű intézményként működtette. Ennek élharcosa Spiru Haret közoktatási miniszter volt. Romániában 1911-ig 168 óvodát létesítettek, melyből 133-at a moldvai magyarok és a dobrudzsai bolgárok lakta településeken. Nem kell csodálkozni, hogy az említett miniszter 1897. április 22-i körrendeletében – a hazafias nevelésre – így biztatta a néptanítókat: „Legyenek azon, hogy a gyermekek történelmünk eseményeit sokkal többre becsüljék, mint a más nemzetekét (…), higgyék, hogy a román nemzet a legvitézebb és a legelőkelőbb minden nemzetek között. Ne féljenek attól, hogy túlzásba esnek, sőt, mentől tovább mennek, annál jobb lesz.”
A moldvai iskolákban a magyar gyermekek még tantárgyként sem tanulhatták anyanyelvüket, s még az egyházi ceremóniákon sem használhatták. A magyar embert román nyelven keresztelték, eskették és temették el. Az 1884-ben megszervezett jászvásári római katolikus püspökséghez tartozó magyar falvakba is csak románul tudó papok kerülhettek. Ennek biztosítására indítják 1886-ban Jászvásáron a román tannyelvű papneveldét. Történik mindez akkor, amikor a püspökség híveinek elsöprő többsége magyar. Moldvában a század végén már egyetlen római katolikus pap tud magyarul, de a püspök neki is megtiltja a magyar mise tartását, miként azt is, hogy híveivel magyarul beszéljen. Megállapítható, hogy az 1881-ben megszületett román királyság már létrehozása pillanatától rálépett a „tiszta” Románia megteremtésének útjára.
Összehasonlításképp: Magyarországon (Erdélyben) a román papság nyolcvan százaléka nem ismeri az államnyelvet, a magyart. Amíg a moldvai magyaroknak egyetlen anyanyelvű iskolájuk sincs, addig Erdélyben a magyar állam a román tannyelvű iskolák ezreit működteti, melyek állami támogatásban is részesülnek.
Amíg 1914-ben Magyarországon minden 1016 román tanulóra jutott egy román tannyelvű iskola, addig a szabad Romániában 1418-ra. Túlzás nélkül állítható, hogy a román nemzetiségpolitikát még összehasonlítani sem lehet az Osztrák–Magyar Monarchiájéval, sőt, az sok szempontból még az oroszországit is lekörözte. A román nemzetiségpolitika eredménye az idegengyűlölet újratermelése. (folytatjuk) Kádár Gyula
Háromszék
Erdély.ma
Idegengyűlölet Trianon előtt
E témát alaposan csak külön kötetben lehetne bemutatni, itt csupán ízelítőt nyújtunk belőle azért is, mert olvasóink egy része abban a tudatban él, hogy az idegen-, köztük a magyarelle- nesség alig néhány évtizedes, a Ceauşescu-korban kezdődött.
Ez annyiban igaz, hogy csak egy totális államnak, a kommunista parancsuralmi rendszernek volt lehetősége arra, hogy az etnikai arányok gyors megbontásával például a moldvaiak százezreit – a munkaerő ésszerű elosztása címén – betelepítse Erdély magyar és német városaiba. A román nacionalisták – régiósítás ürügyén – jelen pillanatban Székelyföld magyar tömbjét szeretnék felszámolni. Az idegengyűlölet Erdélyben már 1784-ben tömegmészárláshoz vezetett. A Horea nevéhez fűződő „parasztfelkelés” idején elkövetett oktalan és embertelen gyilkosságok sokasága ezzel magyarázható. Ez akkor is így volt, ha mögötte az osztrák hatóságok bátorítása állt. A köztudatban a magyarság tömeges lemészárlása azért nem tudatosult, mert a propaganda jellegű tankönyvek, a média a Horea-felkelést mint román szabadságharcot, illetve osztályharcot mutatták be. A román propaganda – a Ceauşescu-korban – eljutott oda, hogy a parasztlázadást a francia forradalom előzményeként tálalta. A valóság tényszerű feltárása, ismertetése a hivatalos kiadványokban elmaradt.
Elfogadható az a vélemény, hogy az osztrák tulajdonú kincstári birtokon élő román parasztoknak valóban volt okuk elégedetlenségre, de itt nem volt magyar nemesi birtok és kizsákmányolás, így a lázadóknak semmi elszámolnivalójuk nem volt a magyarokkal. Ebből következik, hogy az ártatlan emberek legyilkolásának oka: a másság, a más kultúrához, valláshoz tartozás, az intolerancia volt. Ezt támasztják alá a lázadás idején véghezvitt erőszakos ortodox hitre térítések is. A parasztok tömegei közt működő bandák dühe egyértelműen magyarellenes volt. A jeles román történész, Nicolae Densuşianu így ír: „nem kímélték uraik asszonyait, sem gyermekeit, és ugyanúgy végezték ki feudális uraikat, mint azokat is, akiknek egy jobbágyuk sem volt. A lázadás nemcsak a nemesek, hanem az összes magyarok ellen irányult.” Nem véletlen tehát az, hogy az 1940-es években a legionárius mozgalom egyik hősének épp Horeát szemelték ki. Róla mint „a nemzet egyik nagy” védnökéről beszélnek, aki még a másvilágról is őrködik népe fölött. Horeáért „ma is növekszik a tölgyfa az Érchegységben”. Nem véletlen, hogy Erdély magyar városaiban az utcanevek tucatjai hirdetik a három parasztvezér nevét. Az idegengyűlöletre utalnak az 1848/49-ben elkövetett tömeges magyarirtások, -mészárlások is.
Idegengyűlölet a vajdaságokban
Az intolerancia a román vajdaságok korában is tetten érhető. A két évvel Moldva és Havaselve egyesítése előtt összehívott ideiglenes országgyűlésen, 1857-ben Mihail Kogălniceanu 52 pontban foglalta össze azt a beadványt, amelyben a nem ortodox polgárok jogainak biztosítását kérte. Az idegengyűlölet folytatódott az Egyesült Fejedelemség megteremtése (1859) után is. Az 1866-os román alkotmány, amely az 1835-ös belga alaptörvény mintájára készült, a nem keresztény lakosságnak, a zsidóknak némi engedményt adott ugyan, de megőrizte annak kirekesztő jellegét.
Azokban a városokban, ahol a zsidó lakosság többsége élt, a jelentéktelen könnyítések is tömegtüntetésekhez, sőt, pogromokhoz vezettek. Amikor az Egyesült Fejedelemség kivívta függetlenségét, az 1878-as Berlini Kongresszus arra kötelezte, hogy a zsidó lakosságnak állampolgári jogot adjon. Ez vonatkozott a Románia által bekebelezett Dobrudzsában élő mohamedánokra is. E kérdés azonban hosszú évtizedekig nem oldódott meg, ezért a nyugati hatalmak és az Amerikai Egyesült Államok is kénytelen volt többször is tiltakozni (1872, 1902). Ha hoztak is némi engedményt a román alkotmányban, törvényhozásban, az a külföldnek szólt, a belföldi alkalmazás mindig a politikai erőviszonyok szerint alakult.
A nemzetiségek erőszakos asszimilációja a vajdaságokban – az anyanyelvű iskolák hiánya miatt is – teljes gőzzel haladt előre. Csak román nyelven működő intézmények alakulhattak. Így például Halasfalván (Hălăuceşti) rendházat, Szabófalván (Săbăoani) román tannyelvű egyházi iskolát alapítottak. A román állam azonban nemcsak az iskolákat, de az óvodákat is román tannyelvű intézményként működtette. Ennek élharcosa Spiru Haret közoktatási miniszter volt. Romániában 1911-ig 168 óvodát létesítettek, melyből 133-at a moldvai magyarok és a dobrudzsai bolgárok lakta településeken. Nem kell csodálkozni, hogy az említett miniszter 1897. április 22-i körrendeletében – a hazafias nevelésre – így biztatta a néptanítókat: „Legyenek azon, hogy a gyermekek történelmünk eseményeit sokkal többre becsüljék, mint a más nemzetekét (…), higgyék, hogy a román nemzet a legvitézebb és a legelőkelőbb minden nemzetek között. Ne féljenek attól, hogy túlzásba esnek, sőt, mentől tovább mennek, annál jobb lesz.”
A moldvai iskolákban a magyar gyermekek még tantárgyként sem tanulhatták anyanyelvüket, s még az egyházi ceremóniákon sem használhatták. A magyar embert román nyelven keresztelték, eskették és temették el. Az 1884-ben megszervezett jászvásári római katolikus püspökséghez tartozó magyar falvakba is csak románul tudó papok kerülhettek. Ennek biztosítására indítják 1886-ban Jászvásáron a román tannyelvű papneveldét. Történik mindez akkor, amikor a püspökség híveinek elsöprő többsége magyar. Moldvában a század végén már egyetlen római katolikus pap tud magyarul, de a püspök neki is megtiltja a magyar mise tartását, miként azt is, hogy híveivel magyarul beszéljen. Megállapítható, hogy az 1881-ben megszületett román királyság már létrehozása pillanatától rálépett a „tiszta” Románia megteremtésének útjára.
Összehasonlításképp: Magyarországon (Erdélyben) a román papság nyolcvan százaléka nem ismeri az államnyelvet, a magyart. Amíg a moldvai magyaroknak egyetlen anyanyelvű iskolájuk sincs, addig Erdélyben a magyar állam a román tannyelvű iskolák ezreit működteti, melyek állami támogatásban is részesülnek.
Amíg 1914-ben Magyarországon minden 1016 román tanulóra jutott egy román tannyelvű iskola, addig a szabad Romániában 1418-ra. Túlzás nélkül állítható, hogy a román nemzetiségpolitikát még összehasonlítani sem lehet az Osztrák–Magyar Monarchiájéval, sőt, az sok szempontból még az oroszországit is lekörözte. A román nemzetiségpolitika eredménye az idegengyűlölet újratermelése. (folytatjuk) Kádár Gyula
Háromszék
Erdély.ma
2013. július 21.
Bercea püspök: Románia vallási, kulturális tisztogatást folytat
Nyílt levelet küldött Victor Ponta miniszterelnöknek Virgil Bercea nagyváradi görög-katolikus püspök, melyben kétségbe vonja a végleges népszámlálási adatok hitelességét, egyben azzal vádolja az államot, hogy kulturális vallási tisztogatási politikát folytat.
A levélben a püspök leszögezi, hogy a görög-katolikus egyház kétségbe vonja a 2011-ben végzett népszámlálás hivatalos adatait, mert azok nem tükrözik a valóságot a romániai görög-katolikusok létszámát illetően. Mint írja, a hivatalos adatok szerint mindössze 150.593 görög-katolikus él az országban, azaz 40 ezerrel kevesebben, mint a 2002-es népszámlálás idején. A püspök jelezte, hogy a görög katolikus közösség létszáma az elmúlt tíz évben nem hogy csökkent, hanem éppen hogy növekedett. Példaként említi Nagyváradot, ahol 2002-es népszámlálás hivatalos adatai szerint 6.860 görög-katolikus élt, míg 2011-ben már csak 5.872 görög-katolikust számoltak meg, annak ellenére, hogy a városban lévő öt görög-katolikus templom közül kettőhöz és egy kápolnához több mint hatezer hívő van regisztrálva. A továbbiakban Bercea emlékeztetett arra, hogy számos panaszt kapott a népszámlálás idején görög-katolikus hívektől arról, hogy vagy nem számolták meg őket, illetve arról, hogy a számlálóbiztosok azt mondták nekik, hogyha románok, akkor csak ortodoxok lehetnek. Ugyanakkor az is feltűnt a püspöknek, hogy a 2011-es népszámlálás nem végleges és végleges adatai között is óriási különbség van, hiszen míg az előzetes adatok szerint 160.275 görög-katolikus volt, addig a végleges adatok már csak 150.593 görög-katolikust tartanak nyilván.
Bercea levelében megmagyarázhatatlannak nevezi azt, hogy mindössze egy év alatt közel tízezer személlyel kevesebb görög-katolikus lett, miközben az lakosság összlétszát maegymillió fővel megnövelték. Virgil Bercea úgy ítéli meg, hogy a román állam tudatosan csökkenti a görög-katolikus közösség létszámát azért, mert az állam továbbra sem hajlandó visszaszolgáltatni a görög-katolikusok javait, amelyeket 1948-ban elkobozott tőlük és átadott az ortodox egyháznak. Ugyanakkor Bercea püspök jelezte a miniszterelnöknek azt is, hogy nagyon sok településen a görög-katolikus híveket diszkriminálják, zaklatják abból a megfontolásból, hogy ne vallják meg vallási hovatartozásukat. „Az a tény, hogy a Román Állam megtagadja a kommunista időszakban elkövetett igazságtalanság jóvátételét és manipulálja a népszámlálási adatokat azért, hogy kimutassa azt, hogy a görög-katolikusokszáma csökkent, annak meggyőző bizonyítéka, hogy a Román Állam kulturális és vallási tisztogatási politikát folytat a romániai görög-katolikus közösség ellen” – fogalmaz levele végén a püspök, aki hivatalos magyarázatot kér a miniszterelnöktől.
erdon.ro
Nyílt levelet küldött Victor Ponta miniszterelnöknek Virgil Bercea nagyváradi görög-katolikus püspök, melyben kétségbe vonja a végleges népszámlálási adatok hitelességét, egyben azzal vádolja az államot, hogy kulturális vallási tisztogatási politikát folytat.
A levélben a püspök leszögezi, hogy a görög-katolikus egyház kétségbe vonja a 2011-ben végzett népszámlálás hivatalos adatait, mert azok nem tükrözik a valóságot a romániai görög-katolikusok létszámát illetően. Mint írja, a hivatalos adatok szerint mindössze 150.593 görög-katolikus él az országban, azaz 40 ezerrel kevesebben, mint a 2002-es népszámlálás idején. A püspök jelezte, hogy a görög katolikus közösség létszáma az elmúlt tíz évben nem hogy csökkent, hanem éppen hogy növekedett. Példaként említi Nagyváradot, ahol 2002-es népszámlálás hivatalos adatai szerint 6.860 görög-katolikus élt, míg 2011-ben már csak 5.872 görög-katolikust számoltak meg, annak ellenére, hogy a városban lévő öt görög-katolikus templom közül kettőhöz és egy kápolnához több mint hatezer hívő van regisztrálva. A továbbiakban Bercea emlékeztetett arra, hogy számos panaszt kapott a népszámlálás idején görög-katolikus hívektől arról, hogy vagy nem számolták meg őket, illetve arról, hogy a számlálóbiztosok azt mondták nekik, hogyha románok, akkor csak ortodoxok lehetnek. Ugyanakkor az is feltűnt a püspöknek, hogy a 2011-es népszámlálás nem végleges és végleges adatai között is óriási különbség van, hiszen míg az előzetes adatok szerint 160.275 görög-katolikus volt, addig a végleges adatok már csak 150.593 görög-katolikust tartanak nyilván.
Bercea levelében megmagyarázhatatlannak nevezi azt, hogy mindössze egy év alatt közel tízezer személlyel kevesebb görög-katolikus lett, miközben az lakosság összlétszát maegymillió fővel megnövelték. Virgil Bercea úgy ítéli meg, hogy a román állam tudatosan csökkenti a görög-katolikus közösség létszámát azért, mert az állam továbbra sem hajlandó visszaszolgáltatni a görög-katolikusok javait, amelyeket 1948-ban elkobozott tőlük és átadott az ortodox egyháznak. Ugyanakkor Bercea püspök jelezte a miniszterelnöknek azt is, hogy nagyon sok településen a görög-katolikus híveket diszkriminálják, zaklatják abból a megfontolásból, hogy ne vallják meg vallási hovatartozásukat. „Az a tény, hogy a Román Állam megtagadja a kommunista időszakban elkövetett igazságtalanság jóvátételét és manipulálja a népszámlálási adatokat azért, hogy kimutassa azt, hogy a görög-katolikusokszáma csökkent, annak meggyőző bizonyítéka, hogy a Román Állam kulturális és vallási tisztogatási politikát folytat a romániai görög-katolikus közösség ellen” – fogalmaz levele végén a püspök, aki hivatalos magyarázatot kér a miniszterelnöktől.
erdon.ro
2013. július 21.
Kurucok és labancok
A rendszerváltás után az erdélyi magyarság előtt megnyílt a szabadnak mondható politikai önszerveződés útja, ami egyben a kinyilvánított célok hozzávetőleges szabadságát is jelentette. Lényegében egyetlen tabu volt, a határmódosítás, de akkor a politikai élvonalból ezt nem is szerette volna senki a zászlajára tűzni. A román hatalom kegyeit keresők, s a politikai érdekképviselet módszertanát a múltból öröklő, az erdélyi magyarság sorsának javulását – de legalábbis saját legitimációjukat – háttéralkuktól remélők vélelmezhető gyávaságból és érdek nélküliségből, az autonomisták pedig politikai realizmusból – abból kiindulva, hogy az irredenta program az elérhető célok kiteljesítését inkább veszélyeztetné, mint elősegítené – gondolkoztak így.
Már az első RMDSZ-kongresszuson kirajzolódott az ellentét, amely a fennálló hatalmi helyzethez, konkrétan a román elnyomáshoz való viszony mentén ragadható meg, s amely olyan erősnek bizonyult a továbbiakban, hogy az RMDSZ „belső pluralizmusa” 2003-tól „külső” azaz különböző szervezetek által artikulált pluralizmussá bomlott ki. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke nemrégiben egyik előadásában ezt az egymásnak-feszülést, visszatérve a kilencvenes évek terminológiájához, „kuruc-labanc” ellentétnek nevezte, s hozzátette: szinte az egész magyar történelem, de legalábbis az utóbbi fél évezred története felfűzhető erre a logikára.
Szemléletmódok és stratégiák
A különböző szemléletmód különböző stratégiát, különböző taktikát is jelentett, amelyek ráadásul lerontják egymást. Az alkalmazkodó szemléletmód a helyzetelfogadásból indul ki, „előnye”, hogy a „holnap” megvalósíthatóra összpontosít, hátránya, hogy távlattalan. Sok kis engedményből soha nem lesz közjogilag körülbástyázott autonómia. A gyakorlat is ezt mutatja, de elméleti síkon is könnyű belátni, hogy a sovén indulatokkal, etatista-centralista eszmékkel átitatott román hatalom nem ad át önként bármily keveset is saját szuverenitásából, saját kompetenciaköréből, saját eszközrendszeréből, ha erre nem kényszerítik, ha ki tudja fizetni a legtöbb szavazatot beseprő erdélyi magyar szervezetet apró-cseprő engedményekkel. E politikusok képesek lettek volna már 1991-ben részt venni a posztkommunista restaurációt képviselő nyíltan magyarellenes utódpárti kormányzásban, feladtak soha vissza nem térő történelmi helyzeteket, amikor a román diplomácián bizonyítási kényszer volt, mígnem 1996-ban meglelték saját útjukat a mindenkori hatalommal való lehető legszorosabb együttműködésben. Nagyon fontos leszögezni, hogy az együttműködés minőségét, mélységét nem az határozta meg, hogy mennyire érzékeny jogos követeléseinkkel szemben az adott kormányzó politikai konglomerátum, hanem az, hogy a román fél milyen mértékű és természetű együttműködést várt el.
Így a hatalom kegyeit kereső, inkább kollaboráns, mint kooperatív együttműködő politika kétségkívül „labanc”-logikájú. A távlati célokban, minél nagyobb fokú nemzeti önállóságban, többszintű autonómiában gondolkodó, a hatalommal konfrontálódni hajlandó, a külpolitikai nyomásgyakorlásban és a közösségszervezésben bízó stratégák pedig akkor is a kurucokat idézik, ha eszközeik békések és elutasítják az erőszakot.
A lét a tét
Nehezen idézhető fel olyan esemény, olyan helyzet az elmúlt mintegy negyed évszázadból, amikor az erdélyi magyar politikum viselkedése, megosztottsága ne lett volna visszavezethető erre az ellentétre. Itt van a legaktuálisabb kérdés, a régióátszervezés problematikája. Abból kiindulva, hogy helytelen lenne két hónapig szabadságolás címszó alatt hagyni a román politikát, hogy folyjon a saját medrében, az Erdélyi Magyar Néppárt tüntetést hirdetett július 20-ra. A cél: Erdély minél több településén legyen valamilyen megmozdulás. A Székely Nemzeti Tanács és a Néppárt testvérszervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács értelemszerűen az ügy mellé állt. Az RMDSZ ezúttal is, akárcsak a marosvásárhelyi katartikus több tízezres autonómiatüntetés esetében, vonakodik, s az egyeztetés hiányát emlegeti. Kifogást ugye, mindig lehet találni a cselekvés ellen. Az RMDSZ vezetői azzal takaróznak, hogy ők majd szeptemberben fognak tüntetni.
Sajátos a Magyar Polgári Párt viszonyulása, a szervezetet ismét az RMDSZ oldalán találjuk egy fontos nemzetpolitikai kérdésben. Nagy kérdés, hogy annak a pártnak a derékhada, amely az RMDSZ önfeladó politikájának ellenében jött létre „a választás szabadságának” címszava alatt, meddig tűri a párt kripto-RMDSZ-es, labanc ihletettségű új politikáját. Már az mellbeverő lehetett az elvhű, autonomista MPP-s tanácsosok és polgármesterek számára, amikor a volt elnök, Szász Jenő és a jelenlegi elnök, Biró Zsolt egyaránt az RMDSZ-re való szavazásra biztatott a legutóbbi választáson. Most pedig, midőn el kell váljon a szív a májtól, mikor az utóbbi évtizedek legnagyobb magyarellenes állami merénylete ellen kell tiltakozni, az MPP félreáll. Legalábbis a vezetés, mert azért remélhető, hogy helyi szinten lesz együttműködés az autonomista szervezetek között, de az sem zárható ki, hogy az RMDSZ-ben rekedt autonomisták is csatlakoznak majd a megmozdulásokhoz.
Ellentétben a népbutító valóságshow-kal, itt és most valóban „a lét a tét”.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
A rendszerváltás után az erdélyi magyarság előtt megnyílt a szabadnak mondható politikai önszerveződés útja, ami egyben a kinyilvánított célok hozzávetőleges szabadságát is jelentette. Lényegében egyetlen tabu volt, a határmódosítás, de akkor a politikai élvonalból ezt nem is szerette volna senki a zászlajára tűzni. A román hatalom kegyeit keresők, s a politikai érdekképviselet módszertanát a múltból öröklő, az erdélyi magyarság sorsának javulását – de legalábbis saját legitimációjukat – háttéralkuktól remélők vélelmezhető gyávaságból és érdek nélküliségből, az autonomisták pedig politikai realizmusból – abból kiindulva, hogy az irredenta program az elérhető célok kiteljesítését inkább veszélyeztetné, mint elősegítené – gondolkoztak így.
Már az első RMDSZ-kongresszuson kirajzolódott az ellentét, amely a fennálló hatalmi helyzethez, konkrétan a román elnyomáshoz való viszony mentén ragadható meg, s amely olyan erősnek bizonyult a továbbiakban, hogy az RMDSZ „belső pluralizmusa” 2003-tól „külső” azaz különböző szervezetek által artikulált pluralizmussá bomlott ki. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke nemrégiben egyik előadásában ezt az egymásnak-feszülést, visszatérve a kilencvenes évek terminológiájához, „kuruc-labanc” ellentétnek nevezte, s hozzátette: szinte az egész magyar történelem, de legalábbis az utóbbi fél évezred története felfűzhető erre a logikára.
Szemléletmódok és stratégiák
A különböző szemléletmód különböző stratégiát, különböző taktikát is jelentett, amelyek ráadásul lerontják egymást. Az alkalmazkodó szemléletmód a helyzetelfogadásból indul ki, „előnye”, hogy a „holnap” megvalósíthatóra összpontosít, hátránya, hogy távlattalan. Sok kis engedményből soha nem lesz közjogilag körülbástyázott autonómia. A gyakorlat is ezt mutatja, de elméleti síkon is könnyű belátni, hogy a sovén indulatokkal, etatista-centralista eszmékkel átitatott román hatalom nem ad át önként bármily keveset is saját szuverenitásából, saját kompetenciaköréből, saját eszközrendszeréből, ha erre nem kényszerítik, ha ki tudja fizetni a legtöbb szavazatot beseprő erdélyi magyar szervezetet apró-cseprő engedményekkel. E politikusok képesek lettek volna már 1991-ben részt venni a posztkommunista restaurációt képviselő nyíltan magyarellenes utódpárti kormányzásban, feladtak soha vissza nem térő történelmi helyzeteket, amikor a román diplomácián bizonyítási kényszer volt, mígnem 1996-ban meglelték saját útjukat a mindenkori hatalommal való lehető legszorosabb együttműködésben. Nagyon fontos leszögezni, hogy az együttműködés minőségét, mélységét nem az határozta meg, hogy mennyire érzékeny jogos követeléseinkkel szemben az adott kormányzó politikai konglomerátum, hanem az, hogy a román fél milyen mértékű és természetű együttműködést várt el.
Így a hatalom kegyeit kereső, inkább kollaboráns, mint kooperatív együttműködő politika kétségkívül „labanc”-logikájú. A távlati célokban, minél nagyobb fokú nemzeti önállóságban, többszintű autonómiában gondolkodó, a hatalommal konfrontálódni hajlandó, a külpolitikai nyomásgyakorlásban és a közösségszervezésben bízó stratégák pedig akkor is a kurucokat idézik, ha eszközeik békések és elutasítják az erőszakot.
A lét a tét
Nehezen idézhető fel olyan esemény, olyan helyzet az elmúlt mintegy negyed évszázadból, amikor az erdélyi magyar politikum viselkedése, megosztottsága ne lett volna visszavezethető erre az ellentétre. Itt van a legaktuálisabb kérdés, a régióátszervezés problematikája. Abból kiindulva, hogy helytelen lenne két hónapig szabadságolás címszó alatt hagyni a román politikát, hogy folyjon a saját medrében, az Erdélyi Magyar Néppárt tüntetést hirdetett július 20-ra. A cél: Erdély minél több településén legyen valamilyen megmozdulás. A Székely Nemzeti Tanács és a Néppárt testvérszervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács értelemszerűen az ügy mellé állt. Az RMDSZ ezúttal is, akárcsak a marosvásárhelyi katartikus több tízezres autonómiatüntetés esetében, vonakodik, s az egyeztetés hiányát emlegeti. Kifogást ugye, mindig lehet találni a cselekvés ellen. Az RMDSZ vezetői azzal takaróznak, hogy ők majd szeptemberben fognak tüntetni.
Sajátos a Magyar Polgári Párt viszonyulása, a szervezetet ismét az RMDSZ oldalán találjuk egy fontos nemzetpolitikai kérdésben. Nagy kérdés, hogy annak a pártnak a derékhada, amely az RMDSZ önfeladó politikájának ellenében jött létre „a választás szabadságának” címszava alatt, meddig tűri a párt kripto-RMDSZ-es, labanc ihletettségű új politikáját. Már az mellbeverő lehetett az elvhű, autonomista MPP-s tanácsosok és polgármesterek számára, amikor a volt elnök, Szász Jenő és a jelenlegi elnök, Biró Zsolt egyaránt az RMDSZ-re való szavazásra biztatott a legutóbbi választáson. Most pedig, midőn el kell váljon a szív a májtól, mikor az utóbbi évtizedek legnagyobb magyarellenes állami merénylete ellen kell tiltakozni, az MPP félreáll. Legalábbis a vezetés, mert azért remélhető, hogy helyi szinten lesz együttműködés az autonomista szervezetek között, de az sem zárható ki, hogy az RMDSZ-ben rekedt autonomisták is csatlakoznak majd a megmozdulásokhoz.
Ellentétben a népbutító valóságshow-kal, itt és most valóban „a lét a tét”.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2013. július 21.
Németh Zsolt: Székelyföld nyitott a külvilággal való párbeszédre
Székelyföld egy egységes és oszthatatlan régió – hangsúlyozta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Maros megyei Lőrincfalván, ahol a település polgármesterével közösen vasárnap felavatta a Székelyföld Nyárád menti bejáratát jelképező székely kaput.
A Kolozsvárt Brassóval összekötő főút Marosvásárhelyt elkerülő szakaszán, a Nyárád torkolatához közel fekvő Lőrincfalván a falunap alkalmából állítottak faragott kaput a település – és egyben Székelyföld – nyugati bejáratánál. „Lehet, hogy egyelőre még az új közigazgatási beosztási koncepció ezt nem irányozza elő, de ettől még Székelyföld egy egységes és oszthatatlan régió. És el fog jönni az idő, amikor a közigazgatási beosztási vonalak meghúzásánál is ez elismerést fog nyerni” – jelentette ki az avatóünnepségen az államtitkár.
Ezzel arra utalt, hogy a bukaresti kormány Románia jelenlegi hét fejlesztési régiójának adna közigazgatási rangot. Az erdélyi magyar politikai szervezetek ellenzik ezt a felosztást, amely román többségű régiókba olvasztaná a magyarlakta térségeket. A magyar érdekképviselet azokkal az elképzelésekkel sem ért egyet, amelyek a három székelyföldi megyét – Marost, Hargitát és Kovásznát – különböző régiókba tagolná.
Székelyföld és a magyar nemzeti közösség kapuja
Németh Zsolt kifejtette: a lőricfalvi kapu egyszerre jelképezi Székelyföld kapuját, a magyar nemzeti közösség kapuját és a jövőbe nyíló kaput. Rámutatott: a kapu el is választja, de össze is köti mindazt, ami azon belül, illetve kívül található. Ilyenként jelzi: a Székelyföld és a magyarság általában nyitott a külvilággal való párbeszédre, mindössze elvárja azt a tiszteletet, amivel maga is viseltetik mások iránt – mondta az államtitkár. Németh Zsolt felidézte, hogy dédapja a lőrincfalvi református templom lelkésze volt. Arra kérte a falubelieket, legyenek a település határában felavatott kapunak – ezáltal Székelyföldnek, a magyarságnak és a jövőnek – hű őrizői.
Az ünnepségen Borbély László, a Nyárád mente parlamenti képviselője, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a székelység a magyar nemzet szerves része, és joga van egy önálló közigazgatási egységhez. Rámutatott: a közösség képviseletének az önkormányzatokban, Bukarestben és az Európai Parlamentben is jelen kell lennie, hogy jogainak érvényt szerezzen. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke egy székely zászlót ajándékozott Iszlai Tibor lőrincfalvi polgármesternek a székely kapu felavatása alkalmából.
(Erdély 119 településén álltak ki az autonómiáért
A szervező Erdélyi Magyar Néppárt közlése szerint Erdély 119 településén tüntettek szombaton este 20 órától a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett.)
KG Forrás: MTI
MNO
Székelyföld egy egységes és oszthatatlan régió – hangsúlyozta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Maros megyei Lőrincfalván, ahol a település polgármesterével közösen vasárnap felavatta a Székelyföld Nyárád menti bejáratát jelképező székely kaput.
A Kolozsvárt Brassóval összekötő főút Marosvásárhelyt elkerülő szakaszán, a Nyárád torkolatához közel fekvő Lőrincfalván a falunap alkalmából állítottak faragott kaput a település – és egyben Székelyföld – nyugati bejáratánál. „Lehet, hogy egyelőre még az új közigazgatási beosztási koncepció ezt nem irányozza elő, de ettől még Székelyföld egy egységes és oszthatatlan régió. És el fog jönni az idő, amikor a közigazgatási beosztási vonalak meghúzásánál is ez elismerést fog nyerni” – jelentette ki az avatóünnepségen az államtitkár.
Ezzel arra utalt, hogy a bukaresti kormány Románia jelenlegi hét fejlesztési régiójának adna közigazgatási rangot. Az erdélyi magyar politikai szervezetek ellenzik ezt a felosztást, amely román többségű régiókba olvasztaná a magyarlakta térségeket. A magyar érdekképviselet azokkal az elképzelésekkel sem ért egyet, amelyek a három székelyföldi megyét – Marost, Hargitát és Kovásznát – különböző régiókba tagolná.
Székelyföld és a magyar nemzeti közösség kapuja
Németh Zsolt kifejtette: a lőricfalvi kapu egyszerre jelképezi Székelyföld kapuját, a magyar nemzeti közösség kapuját és a jövőbe nyíló kaput. Rámutatott: a kapu el is választja, de össze is köti mindazt, ami azon belül, illetve kívül található. Ilyenként jelzi: a Székelyföld és a magyarság általában nyitott a külvilággal való párbeszédre, mindössze elvárja azt a tiszteletet, amivel maga is viseltetik mások iránt – mondta az államtitkár. Németh Zsolt felidézte, hogy dédapja a lőrincfalvi református templom lelkésze volt. Arra kérte a falubelieket, legyenek a település határában felavatott kapunak – ezáltal Székelyföldnek, a magyarságnak és a jövőnek – hű őrizői.
Az ünnepségen Borbély László, a Nyárád mente parlamenti képviselője, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a székelység a magyar nemzet szerves része, és joga van egy önálló közigazgatási egységhez. Rámutatott: a közösség képviseletének az önkormányzatokban, Bukarestben és az Európai Parlamentben is jelen kell lennie, hogy jogainak érvényt szerezzen. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke egy székely zászlót ajándékozott Iszlai Tibor lőrincfalvi polgármesternek a székely kapu felavatása alkalmából.
(Erdély 119 településén álltak ki az autonómiáért
A szervező Erdélyi Magyar Néppárt közlése szerint Erdély 119 településén tüntettek szombaton este 20 órától a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett.)
KG Forrás: MTI
MNO
2013. július 22.
Tiszta beszéd
Alighanem a tiszta beszéd volt az egyik legfőbb pozitívuma a szombaton zajlott tüntetéseknek, az Erdély-szerte több mint száz településen egy időben felolvasott petíció ugyanis egyértelműen, tömören foglalja össze, mit is tartanánk kívánatosnak az ország közigazgatási átszervezése során.
Kimondja egyebek mellett, amit Bukarestben szeretnek titkolni, hogy Erdély viszi a hátán az országot, hogy a központosított, homogén nemzetállami berendezkedés fejlődés helyett korrupciót, Európa helyett Balkánt hozott számunkra, hogy a történelmi régiók természetes együvé tartozására kell építeni az adminisztratív reformot, hogy közigazgatási hatáskörökkel felruházott, sajátos jogállású, autonóm Székelyföldet szeretnénk.
A köntörfalazás nélkül, bátran kimondott szó azért is oly jelentős, mert az elmúlt időszakban megsokasodtak a hamis próféták a magyarságon belül – aligha véletlen, hogy az a Liviu Dragnea, aki meglehetősen provokatív módon román területnek minősítette Székelyföldet, agyba-főbe dicsérte a tiltakozásoktól távol maradó RMDSZ-t. Némelyek ugyanis arról regélnek, hogy nyertünk egy évet – vajon, miként azt a múlt héten a prefektúra előtti téren az egyik tüntető találóan megjegyezte: nyer vagy inkább veszít az a diák, aki nem jelentkezik érettségire, hogy jövőre majd jobban felkészüljön? Mások azzal nyugtatnak, van még idő tiltakozni, Székelyföld autonómiájáról pedig mind kevesebben ejtenek szót, Maros, Kovászna és Hargita megye együvé tartozásáról szólnak, holott a régiósítás jelentette veszélyt a magunk hasznára fordíthatnánk, ha az ügy keltette érdeklődést önrendelkezési törekvéseink erősítésére, felmutatására összpontosítanánk. Tamás Sándor például a bálványosi közvitán is azt fejtegette Liviu Dragneának, attól tart, sunyiban a megyék felszámolását tervezi a kabinet. Pedig a teljes igazság az, hogy nemcsak ettől tartunk: míg ő a jelek szerint leginkább saját hatalmát félti, mi azt is rossznak tartjuk, ha nem változik semmi, marad a lassú fogyás, a jogainkért a román hatalommal vívott szélmalomharc, a kilátástalanság. Végül pedig a szombati tüntetésekről szégyenteljes módon tüntetőleg távol maradó RMDSZ számára is meglehetősen egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg a tiltakozók. Csalódniuk kellett azoknak, akik durcásan félreálltak, s titkon annak szurkoltak, hátha kudarcba fullad a kisebbik magyar párt által kezdeményezett megmozdulás. Az RMDSZ-nek lassan le kell számolnia azzal a tévhittel, hogy kizárólag ők képesek utcára vinni az embereket – Sepsiszentgyörgyön például a tömegrendezvények számára alkalmatlannak tartott nyár esti időpont ellenére is legalább annyian vettek részt a megmozduláson, mint a szimbólumaink védelmében az RMDSZ által tavaly ősszel szervezett tüntetésen. Mindezek mellett a tiltakozássorozat talán legfontosabb hozadéka, hogy megerősített hitünkben: nem vagyunk gyengék, nem szabad feladnunk.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Alighanem a tiszta beszéd volt az egyik legfőbb pozitívuma a szombaton zajlott tüntetéseknek, az Erdély-szerte több mint száz településen egy időben felolvasott petíció ugyanis egyértelműen, tömören foglalja össze, mit is tartanánk kívánatosnak az ország közigazgatási átszervezése során.
Kimondja egyebek mellett, amit Bukarestben szeretnek titkolni, hogy Erdély viszi a hátán az országot, hogy a központosított, homogén nemzetállami berendezkedés fejlődés helyett korrupciót, Európa helyett Balkánt hozott számunkra, hogy a történelmi régiók természetes együvé tartozására kell építeni az adminisztratív reformot, hogy közigazgatási hatáskörökkel felruházott, sajátos jogállású, autonóm Székelyföldet szeretnénk.
A köntörfalazás nélkül, bátran kimondott szó azért is oly jelentős, mert az elmúlt időszakban megsokasodtak a hamis próféták a magyarságon belül – aligha véletlen, hogy az a Liviu Dragnea, aki meglehetősen provokatív módon román területnek minősítette Székelyföldet, agyba-főbe dicsérte a tiltakozásoktól távol maradó RMDSZ-t. Némelyek ugyanis arról regélnek, hogy nyertünk egy évet – vajon, miként azt a múlt héten a prefektúra előtti téren az egyik tüntető találóan megjegyezte: nyer vagy inkább veszít az a diák, aki nem jelentkezik érettségire, hogy jövőre majd jobban felkészüljön? Mások azzal nyugtatnak, van még idő tiltakozni, Székelyföld autonómiájáról pedig mind kevesebben ejtenek szót, Maros, Kovászna és Hargita megye együvé tartozásáról szólnak, holott a régiósítás jelentette veszélyt a magunk hasznára fordíthatnánk, ha az ügy keltette érdeklődést önrendelkezési törekvéseink erősítésére, felmutatására összpontosítanánk. Tamás Sándor például a bálványosi közvitán is azt fejtegette Liviu Dragneának, attól tart, sunyiban a megyék felszámolását tervezi a kabinet. Pedig a teljes igazság az, hogy nemcsak ettől tartunk: míg ő a jelek szerint leginkább saját hatalmát félti, mi azt is rossznak tartjuk, ha nem változik semmi, marad a lassú fogyás, a jogainkért a román hatalommal vívott szélmalomharc, a kilátástalanság. Végül pedig a szombati tüntetésekről szégyenteljes módon tüntetőleg távol maradó RMDSZ számára is meglehetősen egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg a tiltakozók. Csalódniuk kellett azoknak, akik durcásan félreálltak, s titkon annak szurkoltak, hátha kudarcba fullad a kisebbik magyar párt által kezdeményezett megmozdulás. Az RMDSZ-nek lassan le kell számolnia azzal a tévhittel, hogy kizárólag ők képesek utcára vinni az embereket – Sepsiszentgyörgyön például a tömegrendezvények számára alkalmatlannak tartott nyár esti időpont ellenére is legalább annyian vettek részt a megmozduláson, mint a szimbólumaink védelmében az RMDSZ által tavaly ősszel szervezett tüntetésen. Mindezek mellett a tiltakozássorozat talán legfontosabb hozadéka, hogy megerősített hitünkben: nem vagyunk gyengék, nem szabad feladnunk.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2013. július 22.
Román zászlót osztogat az ortodox püspökség
Négyszáz román nemzeti zászlót osztottak ki a hívek között szombaton Maroshévízen Ioan Selejan Hargita és Kovászna megyei ortodox érsek és a szertartást végző papok a helyi templom búcsúja alkalmából.
A ceremónia végeztével az érsek megszentelte a trikolórokat, majd kiosztotta azokat a hívek között, miközben azok a román himnuszt énekelték. Az érsek az előző hónapban már Kovászna megyében is osztott ki ily módon román zászlókat, mint fogalmazott, ezek valójában „Románia ikonjai" – adta hírül az Agerpres. A hírügynökség szerint a híveket meglepte az érsek gesztusa, ugyanakkor örömmel fogadták azt.
Krónika (Kolozsvár)
Négyszáz román nemzeti zászlót osztottak ki a hívek között szombaton Maroshévízen Ioan Selejan Hargita és Kovászna megyei ortodox érsek és a szertartást végző papok a helyi templom búcsúja alkalmából.
A ceremónia végeztével az érsek megszentelte a trikolórokat, majd kiosztotta azokat a hívek között, miközben azok a román himnuszt énekelték. Az érsek az előző hónapban már Kovászna megyében is osztott ki ily módon román zászlókat, mint fogalmazott, ezek valójában „Románia ikonjai" – adta hírül az Agerpres. A hírügynökség szerint a híveket meglepte az érsek gesztusa, ugyanakkor örömmel fogadták azt.
Krónika (Kolozsvár)
2013. július 22.
Hargitai ultimátum zászlóügyben
Továbbra is kettős beszédet folytatnak a román hatóságok a székely zászló használata kapcsán. Miközben a kormány képviselői – legutóbb Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes Bálványosfürdőn – olyan jogszabály elfogadását ígérik, amely lehetővé teszi, hogy a helyi közigazgatási szervek saját zászlót fogadjanak el, és azt az alárendeltségükbe tartozó középületekre kitűzzék, a székelyföldi prefektusok minden eszközzel megpróbálják eltávolíttatni a lobogókat a közintézményekről.
Kovászna megye prefektusához hasonlóan hétfőn a hargitai is a székely lobogók eltávolítására szólított. Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektus tegnap körlevélben szólította fel a megye valamennyi polgármesterét, hogy három napon belül távolítsák el a város- és községházákról "azokat a zászlókat, amelyek nem tartják tiszteletben a hatályos jogszabályok előírásait".
A jogi bükkfanyelven megfogalmazott dokumentum nem nevezi meg ugyan konkrétan, hogy milyen lobogókról van szó, de egyértelműen a számos polgármesteri hivatalra kitűzött székely, illetve magyar zászlókra utal. Adrian Jean Andrei ugyanakkor a csíkszeredai bíróság nemrég hozott ítéletére hivatkozik, amely helyben hagyta a csíkmadarasi polgármesterre a prefektus által kiszabott pénzbüntetést.
Mint ismert, a kormány területi megbízottja februárban "más államok jelképeinek jogtalan használata miatt" négyezer lejes bírsággal sújtotta Bíró László elöljárót, mivel a községházán a román mellett a székely, valamint a címeres magyar zászló is helyet kapott. (Utóbbit a prefektus Magyarország hivatalos zászlajának tekinti, ami azonban nem felel meg a valóságnak, mivel csak a címer nélküli számít hivatalos állami jelképnek).
A polgármester fellebbezését a bíróság elutasította, a pénzbírságot pedig 2500 lejre csökkentette. "A bírósági ítélet nyomán szertefoszlottak a Románia zászlajának és az idegen államok lobogóinak használatát szabályozó törvényes előírások átértelmezését célzó kísérletek" – állapítja meg körlevelében Adrian Jean Andrei.
Július elején Dumitru Marinescu, Kovászna megye prefektusa öt háromszéki polgármestert perelt be azért, mert felszólítása ellenére sem távolították el a polgármesteri hivatalokról a székely zászlót. A prefektusi nyomásgyakorlás ellenére az érintett elöljárók nem távolították el véglegesen az épületek faláról, vagy csak zászlórúdra helyezték át az ősi nap-hold szimbólum-párossal díszített, aranysávos kék zászlót. Miközben a román tisztségviselők folyamatosan arra hivatkoznak, hogy közintézményen tilos elhelyezni a székely zászlót, Liviu Dragnea kormányfőhelyettes nemrég maga is elismerte, hogy jelenleg joghézag van ebben a kérdésben.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
Továbbra is kettős beszédet folytatnak a román hatóságok a székely zászló használata kapcsán. Miközben a kormány képviselői – legutóbb Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes Bálványosfürdőn – olyan jogszabály elfogadását ígérik, amely lehetővé teszi, hogy a helyi közigazgatási szervek saját zászlót fogadjanak el, és azt az alárendeltségükbe tartozó középületekre kitűzzék, a székelyföldi prefektusok minden eszközzel megpróbálják eltávolíttatni a lobogókat a közintézményekről.
Kovászna megye prefektusához hasonlóan hétfőn a hargitai is a székely lobogók eltávolítására szólított. Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektus tegnap körlevélben szólította fel a megye valamennyi polgármesterét, hogy három napon belül távolítsák el a város- és községházákról "azokat a zászlókat, amelyek nem tartják tiszteletben a hatályos jogszabályok előírásait".
A jogi bükkfanyelven megfogalmazott dokumentum nem nevezi meg ugyan konkrétan, hogy milyen lobogókról van szó, de egyértelműen a számos polgármesteri hivatalra kitűzött székely, illetve magyar zászlókra utal. Adrian Jean Andrei ugyanakkor a csíkszeredai bíróság nemrég hozott ítéletére hivatkozik, amely helyben hagyta a csíkmadarasi polgármesterre a prefektus által kiszabott pénzbüntetést.
Mint ismert, a kormány területi megbízottja februárban "más államok jelképeinek jogtalan használata miatt" négyezer lejes bírsággal sújtotta Bíró László elöljárót, mivel a községházán a román mellett a székely, valamint a címeres magyar zászló is helyet kapott. (Utóbbit a prefektus Magyarország hivatalos zászlajának tekinti, ami azonban nem felel meg a valóságnak, mivel csak a címer nélküli számít hivatalos állami jelképnek).
A polgármester fellebbezését a bíróság elutasította, a pénzbírságot pedig 2500 lejre csökkentette. "A bírósági ítélet nyomán szertefoszlottak a Románia zászlajának és az idegen államok lobogóinak használatát szabályozó törvényes előírások átértelmezését célzó kísérletek" – állapítja meg körlevelében Adrian Jean Andrei.
Július elején Dumitru Marinescu, Kovászna megye prefektusa öt háromszéki polgármestert perelt be azért, mert felszólítása ellenére sem távolították el a polgármesteri hivatalokról a székely zászlót. A prefektusi nyomásgyakorlás ellenére az érintett elöljárók nem távolították el véglegesen az épületek faláról, vagy csak zászlórúdra helyezték át az ősi nap-hold szimbólum-párossal díszített, aranysávos kék zászlót. Miközben a román tisztségviselők folyamatosan arra hivatkoznak, hogy közintézményen tilos elhelyezni a székely zászlót, Liviu Dragnea kormányfőhelyettes nemrég maga is elismerte, hogy jelenleg joghézag van ebben a kérdésben.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2013. július 22.
Erdély 119 településén tüntettek az autonómiáért
A szervező Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közlése szerint Erdély 119 településén tüntettek szombat este 20 órától a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett.
Valamennyi helyszínen a szervezők felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállításáért száll síkra. "A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata" – áll a szövegben, amely arra figyelmeztet: a Bukarest által "kikényszerített" régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.
A dokumentum kinyilvánítja, hogy előbb tárgyalni akarnak a román kormánnyal a történelmi régiókon alapuló közigazgatási reformról. Ha a tárgyalások eredménytelenek maradnak, a kiáltvány a polgári engedetlenség megannyi eszközének az alkalmazását helyezi kilátásba. A kiáltvány szerint a "bukaresti zavarosban halászó politikusok" megbuktak. "Ráment a jelenünk. Gyermekeink, unokáink jövőjét nem adjuk!" – fogalmazta meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az EMNP által szervezett megmozdulás helyszínein felolvasott kiáltvány.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke Sepsiszentgyörgyön az 1848-as obeliszknél több száz tüntető előtt elmondott beszédében kijelentette: nem lesz társadalmi béke Romániában mindaddig, amíg Székelyföld nem nyeri el a területi autonómiáját.
Az EMNP elnöke a felvidéki magyarok helyzetével példázta, hogy a magyarok által lakott területeket felszabdaló közigazgatási reform súlyos helyzetbe sodorja a közösséget. Az EMNP elnöke szerint a magyar párt kiszorulása a szlovák parlamentből, a szlovák állampolgárság megvonása azoktól, akik felveszik a magyart, mind annak a következménye, hogy a felvidéki magyarság a közigazgatás ügyében engedett a pozsonyi nyomásnak. "Mi nem ezt akarjuk itt Erdélyben. Nem szabad megengednünk, hogy ez megtörténjen" – jelentette ki Toró.
A sepsiszentgyörgyi tüntetésen a több száz tiltakozó legtöbbet ismételt jelszava azt volt: "Székelyföld nem Románia!"
Népújság (Marosvásárhely)
A szervező Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közlése szerint Erdély 119 településén tüntettek szombat este 20 órától a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett.
Valamennyi helyszínen a szervezők felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállításáért száll síkra. "A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata" – áll a szövegben, amely arra figyelmeztet: a Bukarest által "kikényszerített" régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.
A dokumentum kinyilvánítja, hogy előbb tárgyalni akarnak a román kormánnyal a történelmi régiókon alapuló közigazgatási reformról. Ha a tárgyalások eredménytelenek maradnak, a kiáltvány a polgári engedetlenség megannyi eszközének az alkalmazását helyezi kilátásba. A kiáltvány szerint a "bukaresti zavarosban halászó politikusok" megbuktak. "Ráment a jelenünk. Gyermekeink, unokáink jövőjét nem adjuk!" – fogalmazta meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az EMNP által szervezett megmozdulás helyszínein felolvasott kiáltvány.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke Sepsiszentgyörgyön az 1848-as obeliszknél több száz tüntető előtt elmondott beszédében kijelentette: nem lesz társadalmi béke Romániában mindaddig, amíg Székelyföld nem nyeri el a területi autonómiáját.
Az EMNP elnöke a felvidéki magyarok helyzetével példázta, hogy a magyarok által lakott területeket felszabdaló közigazgatási reform súlyos helyzetbe sodorja a közösséget. Az EMNP elnöke szerint a magyar párt kiszorulása a szlovák parlamentből, a szlovák állampolgárság megvonása azoktól, akik felveszik a magyart, mind annak a következménye, hogy a felvidéki magyarság a közigazgatás ügyében engedett a pozsonyi nyomásnak. "Mi nem ezt akarjuk itt Erdélyben. Nem szabad megengednünk, hogy ez megtörténjen" – jelentette ki Toró.
A sepsiszentgyörgyi tüntetésen a több száz tiltakozó legtöbbet ismételt jelszava azt volt: "Székelyföld nem Románia!"
Népújság (Marosvásárhely)
2013. július 22.
Provokáció Örvénden
Egy nappal az EMNP által szervezett helyi tüntetés előtt a Bihar megyei Örvénd településen uszító, a román hatóságok elleni támadásra buzdító szórólapok jelentek meg.
Csomortányi István az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján értékelte az Erdélyben július 20-án mintegy százhúsz településen megszervezett autonómia-tüntetést. Sikeresnek nevezte a megmozdulást, hiszen a szabadságolás ideje alatt sikerült tizenkétezer embert megmozgatni Erdélyszerte. A Partiumban ötven települések közül mindössze kettőben maradt el a megmozdulás. Bihar megyében mindenütt rendben, problémamentesen zajlott le a tüntetés. Egy kivétel mégis akadt. Örvénden a rendőrség meg akarta akadályozni a tüntetést arra hivatkozva, hogy a polgármester megtiltotta a gyülekezést. Csomortányi István a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szervezők már a múlt hét elején benyújtották területfoglalási engedélyüket a polgármesteri hivatalhoz, amelyre azonban semmilyen választ nem kaptak. A probléma végül úgy oldódott meg, hogy a felek a csendőrséghez fordultak, és ennek a hatóságnak az illetékesei leszögezték: mivel a polgármesteri hivatal részéről nem fogalmazódott meg egyértelmű tiltás a tüntetéssel kapcsolatban, ez hallgatólagos beleegyezésnek számít, vagyis a tiltakozás törvényesen megtartható volt.
Uszítás
Egy másik eset is borzolta a kedélyeket Örvénden, ahol múlt pénteken uszító, a román hatóságok elleni támadásra felhívó szórólapok tűntek fel. Ezeken a szórólapokon a nem létező Örvéndi Betyársereg nevű szervezet nevében ismeretlenek tagtoborzót hirdettek szombat este fél nyolc órára a református templom előtti térre, vagyis oda, ahol ugyanaznap, azaz szombaton este nyolc órától az EMNP kívánta megtartani tiltakozó megmozdulását. A szórólapon többek között ez áll: „Nyilvánvalóan vérbe akarják fojtani a magukat elnyomni és kizsigerelni tovább nem hagyó magyarok szabadság-tüntetését! Ezt természetesen nem hagyhatjuk. Támadást javaslunkk a megszáló oláh csendőrség és rendőrség elen. Hozzál magaddal munkaeszközöket: baltát, feszítő vasat, csákányt, gereblyét, kapát, ásót, stb.” A helyesírási hibák ellenére az EMNP-sek úgy vélik, hogy a szórólap megfogalmazása alapján csakis magyar emberek keze munkájáról lehet szó. Csomortányi István elmondta, hogy több száz ilyen szórólap volt a település utcáin és a postaládákba szórva. Az ügyről értesítették a csendőrséget, illetve még a hétfői nap folyamán feljelentést tettek az ügyészségen. Csomortányi megítélése szerint ez az akció kimeríti a büntető törvénykönyv 317. paragrafusában leírt uszítás tényállását. A politikus hozzátette, hogy a helyiek elmondása szerint a Bihar megyei RMDSZ szórványért felelős alelnöke, Grim András állhat az akció mögött, de azonnal hozzátette, hogy a nyomozóhatóság dolga a tetteseket megtalálni. A tegnapi nap folyamán próbáltuk telefonon elérni Sorbán Attilát, Alsólugas község polgármesterét (ide tartozik Örvénd falu is), de nem jártunk sikerrel. Telefonon megkerestük Grim Andrást is, aki felháborítónak nevezte azt a feltételezést, hogy ő állna a szórólap elkészítése és terjesztése mögött. „Ha ezt mondták, be fogom perelni őket! Én hetente egy-két programot szervezek a szórványban, emellett dolgozok is. Csináljanak ők is szórványprogramot, mutassanak fel valamit!” – fogalmazott a politikus. Grim András hozzátette, hogy vannak feltételezései, hogy ki készíthette azokat a szórólapokat. Elárulta, hogy a szórólap felbukkanásának időszakában a helyiek láttak feltűnni egy bizonyos autót. Ennél többet nem kívánt elárulni, mint mondta, azért, mert nincsenek bizonyítékai.
A folytatásról
„Mivel a tapasztalatok jók, folytatni fogjuk a megmozdulásokat” – szögezte le a továbbiakban Csomortányi István. Mint mondta, kétféle lehetőség közül választanak a jövőben: vagy a mostanihoz hasonló, általános erdélyi megmozdulást szerveznek, vagy pedig regionális szinten szerveznek egy-egy nagyobb autonómia-tüntetést. Kijelentette: a tüntetések helyszínén aláírásgyűjtést szerveztek, amelyben az íveket aláírók támogatják azt, hogy a Partium legyen egységes, kétnyelvű autonóm régió. Az aláírásgyűjtést az ősz folyamán is folytatni fogják, és reprezentatív mennyiségű aláírás összegyűjtése után a párt ez irányú javaslatát és az aláírási íveket benyújtják majd a kormányhoz. Kristófi Kristóf az EMNP nagyváradi elnöke bejelentette, hogy Nagyváradon folytatni fogják a tüntetéseket, mert mint mondta, a polgármesteri hivatal jogszerűtlen eszközök alkalmazásával irányítja a várost. Az Olaszi temető átnevezésének ügyében legkésőbb november 2-án tartanak tiltakozó megmozdulást. Ugyanakkor augusztus elején Biharpüspökiben félpályás útlezárást szerveznek, ezzel tiltakozva azellen, hogy a nagyváradi önkormányzat nem tesz lépéseket a nehézforgalom kivezetésére Biharpüspökiből.
Pap István
erdon.ro
Egy nappal az EMNP által szervezett helyi tüntetés előtt a Bihar megyei Örvénd településen uszító, a román hatóságok elleni támadásra buzdító szórólapok jelentek meg.
Csomortányi István az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján értékelte az Erdélyben július 20-án mintegy százhúsz településen megszervezett autonómia-tüntetést. Sikeresnek nevezte a megmozdulást, hiszen a szabadságolás ideje alatt sikerült tizenkétezer embert megmozgatni Erdélyszerte. A Partiumban ötven települések közül mindössze kettőben maradt el a megmozdulás. Bihar megyében mindenütt rendben, problémamentesen zajlott le a tüntetés. Egy kivétel mégis akadt. Örvénden a rendőrség meg akarta akadályozni a tüntetést arra hivatkozva, hogy a polgármester megtiltotta a gyülekezést. Csomortányi István a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szervezők már a múlt hét elején benyújtották területfoglalási engedélyüket a polgármesteri hivatalhoz, amelyre azonban semmilyen választ nem kaptak. A probléma végül úgy oldódott meg, hogy a felek a csendőrséghez fordultak, és ennek a hatóságnak az illetékesei leszögezték: mivel a polgármesteri hivatal részéről nem fogalmazódott meg egyértelmű tiltás a tüntetéssel kapcsolatban, ez hallgatólagos beleegyezésnek számít, vagyis a tiltakozás törvényesen megtartható volt.
Uszítás
Egy másik eset is borzolta a kedélyeket Örvénden, ahol múlt pénteken uszító, a román hatóságok elleni támadásra felhívó szórólapok tűntek fel. Ezeken a szórólapokon a nem létező Örvéndi Betyársereg nevű szervezet nevében ismeretlenek tagtoborzót hirdettek szombat este fél nyolc órára a református templom előtti térre, vagyis oda, ahol ugyanaznap, azaz szombaton este nyolc órától az EMNP kívánta megtartani tiltakozó megmozdulását. A szórólapon többek között ez áll: „Nyilvánvalóan vérbe akarják fojtani a magukat elnyomni és kizsigerelni tovább nem hagyó magyarok szabadság-tüntetését! Ezt természetesen nem hagyhatjuk. Támadást javaslunkk a megszáló oláh csendőrség és rendőrség elen. Hozzál magaddal munkaeszközöket: baltát, feszítő vasat, csákányt, gereblyét, kapát, ásót, stb.” A helyesírási hibák ellenére az EMNP-sek úgy vélik, hogy a szórólap megfogalmazása alapján csakis magyar emberek keze munkájáról lehet szó. Csomortányi István elmondta, hogy több száz ilyen szórólap volt a település utcáin és a postaládákba szórva. Az ügyről értesítették a csendőrséget, illetve még a hétfői nap folyamán feljelentést tettek az ügyészségen. Csomortányi megítélése szerint ez az akció kimeríti a büntető törvénykönyv 317. paragrafusában leírt uszítás tényállását. A politikus hozzátette, hogy a helyiek elmondása szerint a Bihar megyei RMDSZ szórványért felelős alelnöke, Grim András állhat az akció mögött, de azonnal hozzátette, hogy a nyomozóhatóság dolga a tetteseket megtalálni. A tegnapi nap folyamán próbáltuk telefonon elérni Sorbán Attilát, Alsólugas község polgármesterét (ide tartozik Örvénd falu is), de nem jártunk sikerrel. Telefonon megkerestük Grim Andrást is, aki felháborítónak nevezte azt a feltételezést, hogy ő állna a szórólap elkészítése és terjesztése mögött. „Ha ezt mondták, be fogom perelni őket! Én hetente egy-két programot szervezek a szórványban, emellett dolgozok is. Csináljanak ők is szórványprogramot, mutassanak fel valamit!” – fogalmazott a politikus. Grim András hozzátette, hogy vannak feltételezései, hogy ki készíthette azokat a szórólapokat. Elárulta, hogy a szórólap felbukkanásának időszakában a helyiek láttak feltűnni egy bizonyos autót. Ennél többet nem kívánt elárulni, mint mondta, azért, mert nincsenek bizonyítékai.
A folytatásról
„Mivel a tapasztalatok jók, folytatni fogjuk a megmozdulásokat” – szögezte le a továbbiakban Csomortányi István. Mint mondta, kétféle lehetőség közül választanak a jövőben: vagy a mostanihoz hasonló, általános erdélyi megmozdulást szerveznek, vagy pedig regionális szinten szerveznek egy-egy nagyobb autonómia-tüntetést. Kijelentette: a tüntetések helyszínén aláírásgyűjtést szerveztek, amelyben az íveket aláírók támogatják azt, hogy a Partium legyen egységes, kétnyelvű autonóm régió. Az aláírásgyűjtést az ősz folyamán is folytatni fogják, és reprezentatív mennyiségű aláírás összegyűjtése után a párt ez irányú javaslatát és az aláírási íveket benyújtják majd a kormányhoz. Kristófi Kristóf az EMNP nagyváradi elnöke bejelentette, hogy Nagyváradon folytatni fogják a tüntetéseket, mert mint mondta, a polgármesteri hivatal jogszerűtlen eszközök alkalmazásával irányítja a várost. Az Olaszi temető átnevezésének ügyében legkésőbb november 2-án tartanak tiltakozó megmozdulást. Ugyanakkor augusztus elején Biharpüspökiben félpályás útlezárást szerveznek, ezzel tiltakozva azellen, hogy a nagyváradi önkormányzat nem tesz lépéseket a nehézforgalom kivezetésére Biharpüspökiből.
Pap István
erdon.ro
2013. július 22.
Ki is Olosz Gergely?
Rövid időn belül látványos karrier, érezhető befolyás, sok támogató. Majd egy tapadós korrupciós ügy, ami mintha senkit nem lepne meg. Ami a Wikipediáról kimaradt.
Befolyással való üzérkedés miatt alapfokon hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Olosz Gergely volt szenátort szerdán a Bukaresti Törvényszék. A hír különösebben nem rázta meg a közvéleményt, a volt szenátor viselt ügyei miatt úgy tűnik, már az RMDSZ is leszámolt a politikussal. Kelemen Hunor nem állt ki Olosz ártatlansága mellett és nem biztosította az RMDSZ támogatásáról – ezt korábban eltérő hangsúlyokkal, de megtette Nagy Zsolt, Borbély László vagy Markó Attila kapcsán. Az RMDSZ-beli hangulatot jól példázza a május 25-én, Csíkszeredában, az RMDSZ 11. Kongresszusán Korodi Attila felszólalása is, melyben arról beszélt, nehéz úgy dolgozni a közéletben, hogy a román állam egyes szervei folyamatosan ellehetetleníteni próbálják ezt a tevékenységet. Utalt a Mikó-ügy miatt börtönbüntetésre ítélt Markó Attila, és a DNA által a bíróság elé állított Borboly Csaba esetére, Olosz Gergelyt azonban nem említette. Olosz befolyással való üzérkedés vádja miatt került bíróság elé: a volt szenátort azzal vádolták meg, hogy 2007-2008 között, az Energiaszabályzó Országos Ügynökség (ANRE) élén töltött időszakban bizonyos cégek képviselőit nagy összegű szerződések elnyeréséhez segített hozzá. A vádirat része volt néhány, a sajtónak kiszivárogtatott telefonbeszélgetésű átirata is, amelyekben az ügylet részleteit tárgyalták ennek szereplői. Az egyik vállalkozó egy telefonbeszélgetés során azt mondta Oloszról: „rosszabb, mint egy uzsorás”.
Mit tud a Wikipédia Olosz Gergelyről?
A Wikipédia óvatosan tükrözi vissza Olosz történetét. Sepsiszentgyörgyön született 1976. szeptember 30-án. Erdélyi magyar politikus, 2008-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség felső-háromszéki képviselője. Az oldalról elfeledkezhettek az adatközlők, hiszen Olosz a képviselői mandátuma óta már egy szenátori mandátumot is elnyert, majd le is mondott róla. Az általános iskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd Magyarországon folytatta a tanulmányait: a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban fejezte be a középiskolai tanulmányait, 1998-ban a győri Széchenyi István Főiskolán közgazdasági oklevelet, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi szakokleveles közgazdászdiplomát szerzett. A bukaresti Horia Hulubei Fizikai és Nukleáris Mérnöki Intézet kutatói és fejlesztési karán szerzett szakképesítést 2005-ben, Lugoson 2006-ban mesterizett a Drăgan Európai Egyetem közintézményi menedzsment karán. 2010-ben a Szegedi Tudományegyetem Jogi és Államtudományi karán avatták doktorrá. Vállalkozó, elsősorban menedzsmenti munkakörökben tevékenykedett. Közgazdászként dolgozott 1998-tól a Boieso Kft.-nél, később a Carpat-Graf Rt. igazgatója, majd a 2000-ben megalakult Quattro Consult Rt. gazdasági igazgatója lett. 2003-2004-ben a Terra Prest Rt.-nél vezérigazgatói tisztséget töltött be – írja a Wikipédia. Kormányzati tisztségeket is betöltött, 2004-ben az Országos Urániumtársaság igazgatójának, 2007 tavaszán a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnökévé nevezték ki, majd 2007 májusában az Országos Energiaügyi Hatóság vezetésével bízták meg. Kicsoda valójában Olosz Gergely? Rövid idő alatt, fiatal kora ellenére óriási pályát futott be. Romániai és magyarországi magas rangú politikusok, és nem utolsó sorban befolyásos családjának támogatását élvezve elérte azt, hogy fontos állami intézményeket bíztak rá. Sikeresen építette gazdasági-politikai érdekcsoportját. A szervezeti szamárlétra végigjárásának mellőzésével majdhogynem egyik napról a másikra jelent meg a politikai porondon. Olosz Gergely apja 1989 előtt a lakásgazdálkodási hivatal (ICRAL) vezetője volt, ezt követően vállalkozó, majd 2000-2004 között Kovászna megye alprefektusa. Olosz 2004-ben indult az RMDSZ előválasztásán, ahol Antal Árpád mögött végzett, de a „megmérettetés” okán „egyéb fontos funkcióra” alkalmassá vált. Hirtelen aszcendenciáját a háromszékiek édesapja megyeszintű vállalkozói és politikai befolyásának tulajdonítják. 2004-ben az európai uniós előcsatlakozási mezőgazdasági segélyek elosztásával foglalkozó SAPARD ügynökség vezetői tisztségébe javasolták, azonban Olosz elesett a tisztségtől egy procedurális probléma miatt: nem fogadták el magyarországi okleveleit. Fél évvel később honosíttatta okleveleit, így elfoglalta a frissen felajánlott Urániumtársaság igazgatói tisztségét. Olosz Gergely 2007 márciusában a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnöke lett. Azért esett Oloszra a választás, mert olyan személyre volt szükség, aki „állja a sarat”, ugyanis ez az intézmény, mint általában az energetika ipar az „okos fiúk” területeként volt elkönyvelve Bukarestben. Áprilisban a kormány döntése alapján felszámolták a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóságot, tevékenységét az újonnan létrehozott Energiaszabályzó Hatóság (ANRE) vette át. Az új intézmény élére, nyilván erős RMDSZ hátszéllel, Oloszt nevezték ki. 2008-ban a képviselő Antal Árpád elnyerte Sepsiszentgyörgy polgármesteri tisztségét, parlamenti helyét a választási listán utána következő Olosz Gergely foglalta el. Azokban a napokban Olosz éppen egy országos méretű botrány középpontjában találta magát: kiderült ugyanis, az Energiaszabályzó Ügynökség vezetői fizetésük többszörösét vették fel különböző prémiumok és juttatások formájában. A sajtó arról beszélt, hogy Olosz havonta 50 ezer eurót keresett az ANRE elnökeként. Olosz a botrány hatására lemondott az ANRE éléről, ám tagadta a vádakat. Visszalépését azzal magyarázta, hogy az „indokolatlan támadások árthattak volna az intézmény közmegítélésének”. Két hónappal később, a decemberi parlamenti választásokon újabb képviselői mandátumot nyert el, vagyis ekkor még élvezte a megyei RMDSZ támogatását. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy nem igen voltak jó alternatívák, Kovászna megyében folyamatos a „káderhiány”.
2012-ben, szenátorrá válása ennél érdekesebb körülmények között zajlott. Olosz Gergelyről köztudott, hogy Semjén Zsoltnak, a KDNP elnökének pártfogoltja, barátja. Semjén több alkalommal is Olosz vendége volt Háromszéken, ahol rendszerint vadászatok során fűzték szorosabbra a barátságukat. A szolid katolikus identitású Semjén a bencés gimnázium véndiákjáról alkotott jó véleményét az a tény is alátámasztja, hogy a legutóbbi parlamenti választásokat megelőzően Székelyföldön egyengette Olosz parlamenti jelöltségéhez vezető útját, noha már a sajtóban is keringtek az információk: az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály vádat készül emelni a háromszéki politikus ellen. Meg nem erősített források szerint Semjén nem tulajdonított jelentőséget azoknak az explicit jelzéseknek, amelyeket Olosz viselt ügyeiről kapott, továbbra is támogatta a politikust. A KDNP elnöke előbb Kelemen Hunort kereste meg azzal a kéréssel, hogy Oloszt jelöljék egy szenátori vagy egy képviselői mandátumra, azonban a szövetségi elnök hárított azzal, hogy az ügyben a háromszéki RMDSZ-vezetők az illetékesek. A háromszéki RMDSZ vezetősége nem mondott nemet a KDNP elnöke kérésére és megszavazta azt, hogy Olosz jelöltként induljon a felső-háromszéki szenátori választókerületben. Hogy miért álltak mellé a háromszékiek? Semjén kérése fontos volt a számukra, és ekkor Olosz gazdasági-politikai érdekcsoportja már jelentős befolyással bírt, az Antal-Tamás páros pedig már sem kiköpni, sem lenyelni nem tudta. Az október 4-i vádemelést követően az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, éppen ezért nem tartja indokoltnak újratárgyalni vagy módosítani a háromszéki RMDSZ-szervezetnek Olosz indítására vonatkozó döntését. Mivel az RMDSZ nem léptette vissza Oloszt, a szenátori tisztség elnyerése borítékolható volt. A politikus ugyanis számos háromszéki polgármester támogatására számíthatott, amelyet többek között a PDL-RMDSZ kormány idején szerzett meg az Elena Udrea által vezetett Regionális Fejlesztési és Turisztikai minisztériumban, a miniszter tanácsadójaként tevékenykedő fivérének, Olosz Szabolcsnak is köszönhetően. Információink szerint a Traian Băsescuhoz és Elena Udreához köthető bukaresti kapcsolatait kihasználva Olosz Gergely maga juttatta a tanácsadói tisztségbe testvérét. Egyébként az Udrea-Băsescu páros a bevett gyakorlattal ellentétben nem az RMDSZ vezetőire bízta a magyarlakta megyék fejlesztésére kiutalandó pénzek elosztását, hanem főleg közvetlen kapcsolatépítés révén ítélte meg az összegeket, ebben a kontextusban Olosz Szabolcs tanácsadói tevékenysége felértékelődött. Az Olosz érdekcsoport az akkori PDL székelyföldi trójai falovaként tesztüzemelt.
Olosz legvakmerőbb kísérlete az volt, amikor az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségére pályázott. A Fidesz-KDMP és az Udrea-Băsescu vonal támogatására számítva valamilyen módon be kellett bizonyítania, hogy befolyásos, első vonalbeli politikusként tekint önmagára.
Olosz Gergely a Fidesz-szel, de elsősorban a KDNP-vel kialakított jó viszonyaira, illetve a PDL-vel meglévő jó kapcsolatára alapozva pályázta meg az RMDSZ elnöki tisztségét. A 2011 februárjában Nagyváradon tartott tisztújító kongresszust megelőzően egy olyan cselhez folyamodott, amely némileg felborzolta a kedélyeket. Olosz Szabolcs számos, a kongresszuson küldöttként résztvevő polgármesterrel telefonon közölte, szavazzanak fivérére, ha továbbra is igényt tartanak a Bukarestből érkező támogatásokra. A felháborodás akkor hágott tetőfokára, amikor a Fidesz küldöttjeként jelen levő Pelcné Dr. Gáll Ildikó nyíltan arra biztatta a jelenlevőket, hogy szavazzanak Olosz Gergelyre. „A Fidesz alelnökeként biztosíthatom önöket, ha ma a változás mellett döntenek, akkor mi segítő kezet fogunk nyújtani önöknek” – mondta a magyarországi politikus, a teremben levők szavaira hurrogással válaszoltak.
Gáll Ildikó aligha tehetett volna többet annak érdekében, hogy a küldöttek elenyésző része szavazzon Olosz Gergelyre. A kongresszus előtt egyértelmű volt, hogy Olosz a második, Eckstein-Kovács Péter a harmadik helyen végez majd. A terembeli hangulat azonban Olosz ellen fordult, és Ecksteint hozta ki második helyen.
A kongresszus helyszínén pedig kézfogások és vállveregetések közepette, mosolygósan várta az érkező küldötteket a jelölt, majd mindegyikükkel váltott egy-két szót. Ez a fajta magatartás egyébként is jellemző volt a politikusra: a Háromszék egy 2010-ben megjelent véleményanyagában így írt Oloszról: „Sólyom László körül tavaly például mindig úgy gravitált, hogy minden fotón felismerhető legyen”. Egy évvel korábban ugyancsak kétes módszerhez folyamodva érte el azt, hogy az RMDSZ képviselői frakcióvezetővé válasszák. Ekkor Olosz a választási rendszer kiszámíthatatlansága miatt véletlenszerűen tisztséghez jutott képviselők támogatásával ejtette meg a Márton Árpád frakcióvezető elleni „puccsot”. Információink szerint tíz képviselő támogatását szerezte meg különböző, megkérdőjelezhető becsületességű módszerekkel, majd a gyanú elterelése érdekében repülőre ült és síelni ment Németországba. Az elterelő hadművelet olyan jól sikerült, hogy az egyik RMDSZ-es kormánytag a szavazáson való jelenléte fontosságát firtató kérdésére Márton Árpád azt válaszolta, nyugodtan hiányozhat. A meglepetés annál is nagyobb volt, mert az ülésre váratlanul betoppant Olosz, és terveinek megfelelően a szavazáson el is nyerte a frakcióvezetői tisztséget. Úgy tudjuk, a szavazás után Olosz még visszarepült síelni Németországba.
Transindex.ro
Rövid időn belül látványos karrier, érezhető befolyás, sok támogató. Majd egy tapadós korrupciós ügy, ami mintha senkit nem lepne meg. Ami a Wikipediáról kimaradt.
Befolyással való üzérkedés miatt alapfokon hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Olosz Gergely volt szenátort szerdán a Bukaresti Törvényszék. A hír különösebben nem rázta meg a közvéleményt, a volt szenátor viselt ügyei miatt úgy tűnik, már az RMDSZ is leszámolt a politikussal. Kelemen Hunor nem állt ki Olosz ártatlansága mellett és nem biztosította az RMDSZ támogatásáról – ezt korábban eltérő hangsúlyokkal, de megtette Nagy Zsolt, Borbély László vagy Markó Attila kapcsán. Az RMDSZ-beli hangulatot jól példázza a május 25-én, Csíkszeredában, az RMDSZ 11. Kongresszusán Korodi Attila felszólalása is, melyben arról beszélt, nehéz úgy dolgozni a közéletben, hogy a román állam egyes szervei folyamatosan ellehetetleníteni próbálják ezt a tevékenységet. Utalt a Mikó-ügy miatt börtönbüntetésre ítélt Markó Attila, és a DNA által a bíróság elé állított Borboly Csaba esetére, Olosz Gergelyt azonban nem említette. Olosz befolyással való üzérkedés vádja miatt került bíróság elé: a volt szenátort azzal vádolták meg, hogy 2007-2008 között, az Energiaszabályzó Országos Ügynökség (ANRE) élén töltött időszakban bizonyos cégek képviselőit nagy összegű szerződések elnyeréséhez segített hozzá. A vádirat része volt néhány, a sajtónak kiszivárogtatott telefonbeszélgetésű átirata is, amelyekben az ügylet részleteit tárgyalták ennek szereplői. Az egyik vállalkozó egy telefonbeszélgetés során azt mondta Oloszról: „rosszabb, mint egy uzsorás”.
Mit tud a Wikipédia Olosz Gergelyről?
A Wikipédia óvatosan tükrözi vissza Olosz történetét. Sepsiszentgyörgyön született 1976. szeptember 30-án. Erdélyi magyar politikus, 2008-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség felső-háromszéki képviselője. Az oldalról elfeledkezhettek az adatközlők, hiszen Olosz a képviselői mandátuma óta már egy szenátori mandátumot is elnyert, majd le is mondott róla. Az általános iskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd Magyarországon folytatta a tanulmányait: a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban fejezte be a középiskolai tanulmányait, 1998-ban a győri Széchenyi István Főiskolán közgazdasági oklevelet, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi szakokleveles közgazdászdiplomát szerzett. A bukaresti Horia Hulubei Fizikai és Nukleáris Mérnöki Intézet kutatói és fejlesztési karán szerzett szakképesítést 2005-ben, Lugoson 2006-ban mesterizett a Drăgan Európai Egyetem közintézményi menedzsment karán. 2010-ben a Szegedi Tudományegyetem Jogi és Államtudományi karán avatták doktorrá. Vállalkozó, elsősorban menedzsmenti munkakörökben tevékenykedett. Közgazdászként dolgozott 1998-tól a Boieso Kft.-nél, később a Carpat-Graf Rt. igazgatója, majd a 2000-ben megalakult Quattro Consult Rt. gazdasági igazgatója lett. 2003-2004-ben a Terra Prest Rt.-nél vezérigazgatói tisztséget töltött be – írja a Wikipédia. Kormányzati tisztségeket is betöltött, 2004-ben az Országos Urániumtársaság igazgatójának, 2007 tavaszán a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnökévé nevezték ki, majd 2007 májusában az Országos Energiaügyi Hatóság vezetésével bízták meg. Kicsoda valójában Olosz Gergely? Rövid idő alatt, fiatal kora ellenére óriási pályát futott be. Romániai és magyarországi magas rangú politikusok, és nem utolsó sorban befolyásos családjának támogatását élvezve elérte azt, hogy fontos állami intézményeket bíztak rá. Sikeresen építette gazdasági-politikai érdekcsoportját. A szervezeti szamárlétra végigjárásának mellőzésével majdhogynem egyik napról a másikra jelent meg a politikai porondon. Olosz Gergely apja 1989 előtt a lakásgazdálkodási hivatal (ICRAL) vezetője volt, ezt követően vállalkozó, majd 2000-2004 között Kovászna megye alprefektusa. Olosz 2004-ben indult az RMDSZ előválasztásán, ahol Antal Árpád mögött végzett, de a „megmérettetés” okán „egyéb fontos funkcióra” alkalmassá vált. Hirtelen aszcendenciáját a háromszékiek édesapja megyeszintű vállalkozói és politikai befolyásának tulajdonítják. 2004-ben az európai uniós előcsatlakozási mezőgazdasági segélyek elosztásával foglalkozó SAPARD ügynökség vezetői tisztségébe javasolták, azonban Olosz elesett a tisztségtől egy procedurális probléma miatt: nem fogadták el magyarországi okleveleit. Fél évvel később honosíttatta okleveleit, így elfoglalta a frissen felajánlott Urániumtársaság igazgatói tisztségét. Olosz Gergely 2007 márciusában a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnöke lett. Azért esett Oloszra a választás, mert olyan személyre volt szükség, aki „állja a sarat”, ugyanis ez az intézmény, mint általában az energetika ipar az „okos fiúk” területeként volt elkönyvelve Bukarestben. Áprilisban a kormány döntése alapján felszámolták a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóságot, tevékenységét az újonnan létrehozott Energiaszabályzó Hatóság (ANRE) vette át. Az új intézmény élére, nyilván erős RMDSZ hátszéllel, Oloszt nevezték ki. 2008-ban a képviselő Antal Árpád elnyerte Sepsiszentgyörgy polgármesteri tisztségét, parlamenti helyét a választási listán utána következő Olosz Gergely foglalta el. Azokban a napokban Olosz éppen egy országos méretű botrány középpontjában találta magát: kiderült ugyanis, az Energiaszabályzó Ügynökség vezetői fizetésük többszörösét vették fel különböző prémiumok és juttatások formájában. A sajtó arról beszélt, hogy Olosz havonta 50 ezer eurót keresett az ANRE elnökeként. Olosz a botrány hatására lemondott az ANRE éléről, ám tagadta a vádakat. Visszalépését azzal magyarázta, hogy az „indokolatlan támadások árthattak volna az intézmény közmegítélésének”. Két hónappal később, a decemberi parlamenti választásokon újabb képviselői mandátumot nyert el, vagyis ekkor még élvezte a megyei RMDSZ támogatását. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy nem igen voltak jó alternatívák, Kovászna megyében folyamatos a „káderhiány”.
2012-ben, szenátorrá válása ennél érdekesebb körülmények között zajlott. Olosz Gergelyről köztudott, hogy Semjén Zsoltnak, a KDNP elnökének pártfogoltja, barátja. Semjén több alkalommal is Olosz vendége volt Háromszéken, ahol rendszerint vadászatok során fűzték szorosabbra a barátságukat. A szolid katolikus identitású Semjén a bencés gimnázium véndiákjáról alkotott jó véleményét az a tény is alátámasztja, hogy a legutóbbi parlamenti választásokat megelőzően Székelyföldön egyengette Olosz parlamenti jelöltségéhez vezető útját, noha már a sajtóban is keringtek az információk: az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály vádat készül emelni a háromszéki politikus ellen. Meg nem erősített források szerint Semjén nem tulajdonított jelentőséget azoknak az explicit jelzéseknek, amelyeket Olosz viselt ügyeiről kapott, továbbra is támogatta a politikust. A KDNP elnöke előbb Kelemen Hunort kereste meg azzal a kéréssel, hogy Oloszt jelöljék egy szenátori vagy egy képviselői mandátumra, azonban a szövetségi elnök hárított azzal, hogy az ügyben a háromszéki RMDSZ-vezetők az illetékesek. A háromszéki RMDSZ vezetősége nem mondott nemet a KDNP elnöke kérésére és megszavazta azt, hogy Olosz jelöltként induljon a felső-háromszéki szenátori választókerületben. Hogy miért álltak mellé a háromszékiek? Semjén kérése fontos volt a számukra, és ekkor Olosz gazdasági-politikai érdekcsoportja már jelentős befolyással bírt, az Antal-Tamás páros pedig már sem kiköpni, sem lenyelni nem tudta. Az október 4-i vádemelést követően az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, éppen ezért nem tartja indokoltnak újratárgyalni vagy módosítani a háromszéki RMDSZ-szervezetnek Olosz indítására vonatkozó döntését. Mivel az RMDSZ nem léptette vissza Oloszt, a szenátori tisztség elnyerése borítékolható volt. A politikus ugyanis számos háromszéki polgármester támogatására számíthatott, amelyet többek között a PDL-RMDSZ kormány idején szerzett meg az Elena Udrea által vezetett Regionális Fejlesztési és Turisztikai minisztériumban, a miniszter tanácsadójaként tevékenykedő fivérének, Olosz Szabolcsnak is köszönhetően. Információink szerint a Traian Băsescuhoz és Elena Udreához köthető bukaresti kapcsolatait kihasználva Olosz Gergely maga juttatta a tanácsadói tisztségbe testvérét. Egyébként az Udrea-Băsescu páros a bevett gyakorlattal ellentétben nem az RMDSZ vezetőire bízta a magyarlakta megyék fejlesztésére kiutalandó pénzek elosztását, hanem főleg közvetlen kapcsolatépítés révén ítélte meg az összegeket, ebben a kontextusban Olosz Szabolcs tanácsadói tevékenysége felértékelődött. Az Olosz érdekcsoport az akkori PDL székelyföldi trójai falovaként tesztüzemelt.
Olosz legvakmerőbb kísérlete az volt, amikor az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségére pályázott. A Fidesz-KDMP és az Udrea-Băsescu vonal támogatására számítva valamilyen módon be kellett bizonyítania, hogy befolyásos, első vonalbeli politikusként tekint önmagára.
Olosz Gergely a Fidesz-szel, de elsősorban a KDNP-vel kialakított jó viszonyaira, illetve a PDL-vel meglévő jó kapcsolatára alapozva pályázta meg az RMDSZ elnöki tisztségét. A 2011 februárjában Nagyváradon tartott tisztújító kongresszust megelőzően egy olyan cselhez folyamodott, amely némileg felborzolta a kedélyeket. Olosz Szabolcs számos, a kongresszuson küldöttként résztvevő polgármesterrel telefonon közölte, szavazzanak fivérére, ha továbbra is igényt tartanak a Bukarestből érkező támogatásokra. A felháborodás akkor hágott tetőfokára, amikor a Fidesz küldöttjeként jelen levő Pelcné Dr. Gáll Ildikó nyíltan arra biztatta a jelenlevőket, hogy szavazzanak Olosz Gergelyre. „A Fidesz alelnökeként biztosíthatom önöket, ha ma a változás mellett döntenek, akkor mi segítő kezet fogunk nyújtani önöknek” – mondta a magyarországi politikus, a teremben levők szavaira hurrogással válaszoltak.
Gáll Ildikó aligha tehetett volna többet annak érdekében, hogy a küldöttek elenyésző része szavazzon Olosz Gergelyre. A kongresszus előtt egyértelmű volt, hogy Olosz a második, Eckstein-Kovács Péter a harmadik helyen végez majd. A terembeli hangulat azonban Olosz ellen fordult, és Ecksteint hozta ki második helyen.
A kongresszus helyszínén pedig kézfogások és vállveregetések közepette, mosolygósan várta az érkező küldötteket a jelölt, majd mindegyikükkel váltott egy-két szót. Ez a fajta magatartás egyébként is jellemző volt a politikusra: a Háromszék egy 2010-ben megjelent véleményanyagában így írt Oloszról: „Sólyom László körül tavaly például mindig úgy gravitált, hogy minden fotón felismerhető legyen”. Egy évvel korábban ugyancsak kétes módszerhez folyamodva érte el azt, hogy az RMDSZ képviselői frakcióvezetővé válasszák. Ekkor Olosz a választási rendszer kiszámíthatatlansága miatt véletlenszerűen tisztséghez jutott képviselők támogatásával ejtette meg a Márton Árpád frakcióvezető elleni „puccsot”. Információink szerint tíz képviselő támogatását szerezte meg különböző, megkérdőjelezhető becsületességű módszerekkel, majd a gyanú elterelése érdekében repülőre ült és síelni ment Németországba. Az elterelő hadművelet olyan jól sikerült, hogy az egyik RMDSZ-es kormánytag a szavazáson való jelenléte fontosságát firtató kérdésére Márton Árpád azt válaszolta, nyugodtan hiányozhat. A meglepetés annál is nagyobb volt, mert az ülésre váratlanul betoppant Olosz, és terveinek megfelelően a szavazáson el is nyerte a frakcióvezetői tisztséget. Úgy tudjuk, a szavazás után Olosz még visszarepült síelni Németországba.
Transindex.ro
2013. július 22.
Minden eddiginél nagyobb erővel startol Tusványos
Idén immár 24. alkalommal rendezik meg a tusványosi szabadegyetemet, amely mára egyfajta kultikus, több nemzedéket megszólító találkozóvá nőtte ki magát Erdélyben. A színes eseménysorozat már a keddi indulás előtt több szempontból rekordokat könyvelhet el. A magyar-magyar és magyar-román párbeszéd jelentős fórumán terítékre kerülnek az örökzöld témák, de az is kiderül, mit gondol Orbán Viktor miniszterelnök a 2013-as szlogenről, a „Mi időnk”-ről.
„Mindannyiunknak szüksége van szilárd pontra vagy pontokra az életben, és egy olyan világban élünk, amikor egyre kevesebb szilárd pontot találunk. Olyan szilárd pontot, ahol megbízható találkozóhelyek jöhetnek létre, és ezeknek örülhetünk” – mondta még 2011-ben Orbán Viktor miniszterelnök a tusványosi szabadegyetemen elhangzott beszédében. A kormányfő szerint Tusványos minden Magyarországról érkezett számára különleges alkalom, és mint azt elmondta, a szabadegyetem időpontja jó előre bekerül az ő naptárába is. Orbán Viktor az idei rendezvényen is előad, és a „Mi időnk” szlogenhez kapcsolódva Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével fog beszélgetést folytatni, a moderátor pedig Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára lesz.
Markáns témák
A „Mi időnk” a július 23-ától 28-áig Tusnádfürdőn zajló rendezvénysorozat központi jelmondata. Mint azt Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: ez „egy tettre sarkalló, cselekvésre késztető jelszó, ami arról szól, hogy itt a mi időnk”, és hangot kell adni az egész magyar nemzeti közösség véleményének. Ez vonatkozik a romániai régiók átszervezésére irányuló tervekre, de arra is, hogy a jövő évi magyarországi választásokon is cselekvő részvételre van szükség.
Az autonómia kérdése, a kisebbségek helyzete és a nemzetpolitika eddig is slágertémának számítottak Tusványoson, ahol az együttműködés szorgalmazása mindig kiemelt helyet kapott. Mint ahogy azt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a soron következő alkalomról kifejtette: „Úgy lehetünk sikeresek, ha a magyar politika szereplői Erdélyben és a Kárpát-medencében valamilyen közös nevezőt alakítanak ki”. Ennek szellemében lesznek beszélgetések – ahogy korábban is többször – a Közép-Európa előtt álló lehetőségekről, az Európai Unió jelenéről és jövőjéről, vagy épp az állam és az egyház viszonyáról, valamint a magyar-román kapcsolatról. Idén például minden korábbinál több külföldi autonómia-szakértő lesz a tábor vendége. Számítanak Tarlós István, Budapest főpolgármesterének részvételére is. Eszmecserét folytat egymással a jövő évi választások tétjéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Schöpflin György európai parlamenti képviselő és Schiffer András LMP-s politikus.
Már most rekordot döntöttek
A rendezvénysorozat kedd este a Semi Holsen és Magna Cum Laude koncertjével kezdődik. A koncertszínpad láthatóságát idén nagyméretű kivetítővel növelik. A táborozók biztonsága érdekében idén is vadőrök járőröznek majd a környező erdőben, így remélhető, hogy medvét csak a Tusványos plakátján székely zászlót lengető kabalaállat, Csürdörmögő képében látnak majd a résztvevők – tájékoztatott korábban Vadász-Szatmári Huba táborigazgató. Fazekas Imola sajtófelelős pedig azt emelte ki: a magyar és a román sajtó több mint kétszáz munkatársa jelentkezett be a szabadegyetemre, ami rekordnak számít. Ezt azzal magyarázta, hogy a laza környezetben a politikusok is nyíltabban beszélnek, markáns kijelentéseket fogalmaznak meg fontos közéleti témákban.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor 1990-ben azzal a céllal valósult meg, hogy a magyar-román történelmi megbékélést segítse. Az eseményt a Pro Minoritate Alapítvány, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga, valamint más romániai és magyarországi társadalmi csoportok kezdeményezték. A hely és az időpont tudatos választás volt, hiszen az 1970–80-as években a Kovászna megyei Bálványosfürdőn rendezett nyári búcsú a romániai magyarság egyfajta tiltakozása volt az akkori bukaresti vezetéssel szemben. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre, s a két helységnév összevonásából a rendezvényt azóta Tusványosnak is hívják.
A szabadegyetem a ’90-es évek végére a magyar-magyar és a magyar–román politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává vált. Általa olyan fogalmak kerültek be a köztudatba, a politikai közbeszédbe, mint a 2001-ben elfogadott státustörvény, és az annak megalkotásában jelentős szerepet játszó Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), de említhetjük még a magyar igazolványt és a magyar–magyar összefogást általában.
Az érdeklődés évről évre növekszik, az idén mintegy 40 ezer résztvevőre számítanak, ezzel Jakab Attila főszervező szerint Tusványos elérte a befogadóképesség határát. Több mint húsz rendezvénysátorban zajlanak egész nap közéleti és szórakoztató programok, így a markáns közéleti témák mellett rendkívül sokszínű kulturális kínálatból is csemegézhetnek a résztvevők.
Utazás Weöressel Tusványosra
A Weöres Sándor-centenáriumhoz (a költő születésének századik évfordulója) kapcsolódva hétfő délután a Keleti pályaudvarról vonat indult Tusnádfürdőre. Mint azt Balatoni Mónika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az MNO-nak elmondta: amikor az anyanyelvi kultúráról beszélünk – nemcsak az elszakított országrészekben, de a Washingtonban élő magyarok is beletartoznak –, akkor Weöres Sándor életműve megkerülhetetlen. Azt szeretnék, ha egy élményteli, s egyben inspiratív hangulatú utazásban lenne része a vonaton utazóknak. A megérkezés után pedig a Magyar Teátrum színházi sátrában található olvasósarok a teljes életműsorozattal, valamint Weöres Sándor kortársait bemutató és Weöres Sándor színházi írásait összegyűjtő válogatással várja az olvasni vágyókat.
Európai kérdések
Tusványos kapcsán Németh Zsolt államtitkár is a sokszínűséget emelte ki, szerinte ez adja a rendezvény igazi erejét. „A mi időnk azt is jelenti, hogy az autonómia esélyei növekednek” – jelentette ki a szabadegyetem egykori ötletgazdája, hozzátéve, hogy a résztvevők tanácskoznak majd arról a három európai polgári kezdeményezésről is, melyek sikeres aláírásgyűjtés után az Európai Parlament elé vihetik az unióban élő kisebbségek védelmének ügyét.
Orbán Viktor tavalyi beszédében hosszan foglalkozott az Európai Unió helyzetével. Mint azt elmondta: korábban nem gondoltuk, hogy az európai egység furkósbottá válik. Európa tévútra tért, azt gondolja, hogy gazdasági sikerek útján megoldhatóak a politikai problémák. Az európai – főleg a nyugati – világ elhitte, hogy fölényben van a Kelettel szemben. Nem értette meg, hogy az európai nemzetekkel szemben az uniót nem lehet sikerre vinni. A realitások helyett bizonyos dogmákhoz ragaszkodnak – hangsúlyozta 2012-ben a miniszterelnök.
Azóta túl vagyunk több uniós eljáráson és egy Tavares-jelentésen is, a nemzeti függetlenség és az autonómia iránti igény közben továbbra is él a magyarságban. Ahogy Tusványos szlogenje közvetíti: itt a mi időnk, és július 27-én az is kiderül, hogyan vélekedik erről most a magyar kormányfő.
Pálffy Renáta
Forrás: MTI, MNO
MNO
Idén immár 24. alkalommal rendezik meg a tusványosi szabadegyetemet, amely mára egyfajta kultikus, több nemzedéket megszólító találkozóvá nőtte ki magát Erdélyben. A színes eseménysorozat már a keddi indulás előtt több szempontból rekordokat könyvelhet el. A magyar-magyar és magyar-román párbeszéd jelentős fórumán terítékre kerülnek az örökzöld témák, de az is kiderül, mit gondol Orbán Viktor miniszterelnök a 2013-as szlogenről, a „Mi időnk”-ről.
„Mindannyiunknak szüksége van szilárd pontra vagy pontokra az életben, és egy olyan világban élünk, amikor egyre kevesebb szilárd pontot találunk. Olyan szilárd pontot, ahol megbízható találkozóhelyek jöhetnek létre, és ezeknek örülhetünk” – mondta még 2011-ben Orbán Viktor miniszterelnök a tusványosi szabadegyetemen elhangzott beszédében. A kormányfő szerint Tusványos minden Magyarországról érkezett számára különleges alkalom, és mint azt elmondta, a szabadegyetem időpontja jó előre bekerül az ő naptárába is. Orbán Viktor az idei rendezvényen is előad, és a „Mi időnk” szlogenhez kapcsolódva Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével fog beszélgetést folytatni, a moderátor pedig Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára lesz.
Markáns témák
A „Mi időnk” a július 23-ától 28-áig Tusnádfürdőn zajló rendezvénysorozat központi jelmondata. Mint azt Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: ez „egy tettre sarkalló, cselekvésre késztető jelszó, ami arról szól, hogy itt a mi időnk”, és hangot kell adni az egész magyar nemzeti közösség véleményének. Ez vonatkozik a romániai régiók átszervezésére irányuló tervekre, de arra is, hogy a jövő évi magyarországi választásokon is cselekvő részvételre van szükség.
Az autonómia kérdése, a kisebbségek helyzete és a nemzetpolitika eddig is slágertémának számítottak Tusványoson, ahol az együttműködés szorgalmazása mindig kiemelt helyet kapott. Mint ahogy azt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a soron következő alkalomról kifejtette: „Úgy lehetünk sikeresek, ha a magyar politika szereplői Erdélyben és a Kárpát-medencében valamilyen közös nevezőt alakítanak ki”. Ennek szellemében lesznek beszélgetések – ahogy korábban is többször – a Közép-Európa előtt álló lehetőségekről, az Európai Unió jelenéről és jövőjéről, vagy épp az állam és az egyház viszonyáról, valamint a magyar-román kapcsolatról. Idén például minden korábbinál több külföldi autonómia-szakértő lesz a tábor vendége. Számítanak Tarlós István, Budapest főpolgármesterének részvételére is. Eszmecserét folytat egymással a jövő évi választások tétjéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Schöpflin György európai parlamenti képviselő és Schiffer András LMP-s politikus.
Már most rekordot döntöttek
A rendezvénysorozat kedd este a Semi Holsen és Magna Cum Laude koncertjével kezdődik. A koncertszínpad láthatóságát idén nagyméretű kivetítővel növelik. A táborozók biztonsága érdekében idén is vadőrök járőröznek majd a környező erdőben, így remélhető, hogy medvét csak a Tusványos plakátján székely zászlót lengető kabalaállat, Csürdörmögő képében látnak majd a résztvevők – tájékoztatott korábban Vadász-Szatmári Huba táborigazgató. Fazekas Imola sajtófelelős pedig azt emelte ki: a magyar és a román sajtó több mint kétszáz munkatársa jelentkezett be a szabadegyetemre, ami rekordnak számít. Ezt azzal magyarázta, hogy a laza környezetben a politikusok is nyíltabban beszélnek, markáns kijelentéseket fogalmaznak meg fontos közéleti témákban.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor 1990-ben azzal a céllal valósult meg, hogy a magyar-román történelmi megbékélést segítse. Az eseményt a Pro Minoritate Alapítvány, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga, valamint más romániai és magyarországi társadalmi csoportok kezdeményezték. A hely és az időpont tudatos választás volt, hiszen az 1970–80-as években a Kovászna megyei Bálványosfürdőn rendezett nyári búcsú a romániai magyarság egyfajta tiltakozása volt az akkori bukaresti vezetéssel szemben. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre, s a két helységnév összevonásából a rendezvényt azóta Tusványosnak is hívják.
A szabadegyetem a ’90-es évek végére a magyar-magyar és a magyar–román politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává vált. Általa olyan fogalmak kerültek be a köztudatba, a politikai közbeszédbe, mint a 2001-ben elfogadott státustörvény, és az annak megalkotásában jelentős szerepet játszó Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), de említhetjük még a magyar igazolványt és a magyar–magyar összefogást általában.
Az érdeklődés évről évre növekszik, az idén mintegy 40 ezer résztvevőre számítanak, ezzel Jakab Attila főszervező szerint Tusványos elérte a befogadóképesség határát. Több mint húsz rendezvénysátorban zajlanak egész nap közéleti és szórakoztató programok, így a markáns közéleti témák mellett rendkívül sokszínű kulturális kínálatból is csemegézhetnek a résztvevők.
Utazás Weöressel Tusványosra
A Weöres Sándor-centenáriumhoz (a költő születésének századik évfordulója) kapcsolódva hétfő délután a Keleti pályaudvarról vonat indult Tusnádfürdőre. Mint azt Balatoni Mónika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az MNO-nak elmondta: amikor az anyanyelvi kultúráról beszélünk – nemcsak az elszakított országrészekben, de a Washingtonban élő magyarok is beletartoznak –, akkor Weöres Sándor életműve megkerülhetetlen. Azt szeretnék, ha egy élményteli, s egyben inspiratív hangulatú utazásban lenne része a vonaton utazóknak. A megérkezés után pedig a Magyar Teátrum színházi sátrában található olvasósarok a teljes életműsorozattal, valamint Weöres Sándor kortársait bemutató és Weöres Sándor színházi írásait összegyűjtő válogatással várja az olvasni vágyókat.
Európai kérdések
Tusványos kapcsán Németh Zsolt államtitkár is a sokszínűséget emelte ki, szerinte ez adja a rendezvény igazi erejét. „A mi időnk azt is jelenti, hogy az autonómia esélyei növekednek” – jelentette ki a szabadegyetem egykori ötletgazdája, hozzátéve, hogy a résztvevők tanácskoznak majd arról a három európai polgári kezdeményezésről is, melyek sikeres aláírásgyűjtés után az Európai Parlament elé vihetik az unióban élő kisebbségek védelmének ügyét.
Orbán Viktor tavalyi beszédében hosszan foglalkozott az Európai Unió helyzetével. Mint azt elmondta: korábban nem gondoltuk, hogy az európai egység furkósbottá válik. Európa tévútra tért, azt gondolja, hogy gazdasági sikerek útján megoldhatóak a politikai problémák. Az európai – főleg a nyugati – világ elhitte, hogy fölényben van a Kelettel szemben. Nem értette meg, hogy az európai nemzetekkel szemben az uniót nem lehet sikerre vinni. A realitások helyett bizonyos dogmákhoz ragaszkodnak – hangsúlyozta 2012-ben a miniszterelnök.
Azóta túl vagyunk több uniós eljáráson és egy Tavares-jelentésen is, a nemzeti függetlenség és az autonómia iránti igény közben továbbra is él a magyarságban. Ahogy Tusványos szlogenje közvetíti: itt a mi időnk, és július 27-én az is kiderül, hogyan vélekedik erről most a magyar kormányfő.
Pálffy Renáta
Forrás: MTI, MNO
MNO
2013. július 23.
Ma kezdődik Tusványos
A Semi Holsen és Magna Cum Laude koncertjével kedden este megnyílik Tusnádfürdőn a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelyet idén minden eddiginél nagyobb médiaérdeklődés övez – mondta el az MTI-nek hétfőn Fazakas Imola, a Tusványosként emlegetett rendezvénysorozat sajtófelelőse. A szabadegyetem szombat este ér véget.
A magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevű erdélyi ifjúsági ernyőszervezet közös rendezvényébe idén 23 partner alapítvány, illetve intézmény kapcsolódott be, amelyek saját rendezvénysátrakat működtetnek a Tusványos helyszínéül szolgáló kempingben, illetve sportpályán. Szombaton Orbán Viktor miniszterelnök részvételével rendezik meg a Mi időnk című közéleti fórumot, esténként pedig a nagyszínpadon magyar együttesek és énekesek lépnek fel – tájékoztatott a sajtófelelős.
Fazakas Imola elmondta: a magyar és a román sajtó több mint kétszáz munkatársa jelentkezett be a szabadegyetemre, ami rekordnak számít Tusványoson. Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítható a nagy médiaérdeklődés, úgy vélekedett: a laza környezetben a politikusok is nyíltabban beszélnek, markáns kijelentéseket fogalmaznak meg fontos közéleti témákban.
"Kimondhatnak dolgokat, mert a keret megengedi. Ugyanakkor ők is tisztában vannak a nagy médiajelenléttel, és nem kizárólag a tusványosi közönségnek beszélnek, hanem az otthoniaknak is üzennek" – magyarázta a tábor sajtófelelőse.
Rámutatott: hagyományosan a Lőrincz Csaba, illetve a Kós Károly-sátorban zajló politikai fórumok örvendenek a legnagyobb médiaérdeklődésnek. Idén a romániai régiók átszervezési terve, a magyarországi és európai parlamenti választások tétje és a szintén hagyományos pénteki Mini-MÁÉRT, a Kárpát-medencei magyar pártok vezetőinek nemzetpolitikai tanácskozása kerül reflektorfénybe.
Nem hiányoznak az "örökzöld" témák sem: az anyanyelvű felsőoktatás helyzete, autonómia, a magyar-magyar párbeszéd. A sajtófelelős elmondta: az autonómia évében nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy külföldi szakemberek segítségével mutassanak be működő európai autonómiákat, azt, hogy "van járható út".
Fazakas Imola rámutatott: Tusványosnak van egy kevésbé látható, nagyon jó hangulatú, belső világa is, ami magyarázatul szolgál arra, hogy miként vált több nemzedéket megszólító találkozóhellyé a tusnádfürdői tábor. Felidézte: a Fidesz és az erdélyi jobboldali érzelmű ifjúsági szervezetek által 1990-ben indított szabadegyetem a kilencvenes évek végén költözött Tusnádfürdőre és olvadt össze a homoródi diáktáborral. A koncertprogram, a szórakoztató és ismeretterjesztő témák sok fiatal számára is vonzóvá tették a rendezvényt – tette hozzá.
"Lehet, hogy kezdetben csak a koncert és humor érdekelte őket, de azért meghallgatták a drogfogyasztásról szóló előadást is, és lehet, hogy a következő évben már beültek a Kós Károly-sátorba, ahol éppen az ifjúságpolitikáról vagy anyanyelvű oktatásról tárgyaltak" – ecsetelte a Tusványos folytonos fiatalodási mechanizmusát Fazakas Imola. Hozzátette: az idei év újdonsága a kisszínpad, amely erdélyi, többnyire csak szűk körben ismert együtteseknek nyújt bemutatkozási lehetőséget Tusványos Kárpát-medencei nyilvánossága előtt.
A sajtófelelős szerint a Tusványos az a rendezvény, ahol fiatalokat is látni a politikai előadásokon, és idős embereket, vagy kisgyerekkel érkező szülőket a koncertszínpad előtt. Mint mondta, a szervezőknek sincsenek pontos adataik a résztvevők számáról, hiszen a Tusványos ingyenes: a táborban nincs regisztráció.
"A sátrazóknak adunk karkötőt, a sajtósoknak kitűzőt, és a meghívottainkról is van listánk, de hogy azonkívül ki fordul meg a táborban, azt nem ellenőrzi senki. Ez nem jelenti azt, hogy nem figyelünk a biztonságra: éjjel-nappal őrző-védő szolgálat működik a táborban, a környező fenyvesben vadőrök járőröznek. Van állandó orvosi szolgálat, a gyergyói Vöröskereszt folyamatos ügyeletet tart a táborban".
Népújság (Marosvásárhely)
A Semi Holsen és Magna Cum Laude koncertjével kedden este megnyílik Tusnádfürdőn a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelyet idén minden eddiginél nagyobb médiaérdeklődés övez – mondta el az MTI-nek hétfőn Fazakas Imola, a Tusványosként emlegetett rendezvénysorozat sajtófelelőse. A szabadegyetem szombat este ér véget.
A magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevű erdélyi ifjúsági ernyőszervezet közös rendezvényébe idén 23 partner alapítvány, illetve intézmény kapcsolódott be, amelyek saját rendezvénysátrakat működtetnek a Tusványos helyszínéül szolgáló kempingben, illetve sportpályán. Szombaton Orbán Viktor miniszterelnök részvételével rendezik meg a Mi időnk című közéleti fórumot, esténként pedig a nagyszínpadon magyar együttesek és énekesek lépnek fel – tájékoztatott a sajtófelelős.
Fazakas Imola elmondta: a magyar és a román sajtó több mint kétszáz munkatársa jelentkezett be a szabadegyetemre, ami rekordnak számít Tusványoson. Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítható a nagy médiaérdeklődés, úgy vélekedett: a laza környezetben a politikusok is nyíltabban beszélnek, markáns kijelentéseket fogalmaznak meg fontos közéleti témákban.
"Kimondhatnak dolgokat, mert a keret megengedi. Ugyanakkor ők is tisztában vannak a nagy médiajelenléttel, és nem kizárólag a tusványosi közönségnek beszélnek, hanem az otthoniaknak is üzennek" – magyarázta a tábor sajtófelelőse.
Rámutatott: hagyományosan a Lőrincz Csaba, illetve a Kós Károly-sátorban zajló politikai fórumok örvendenek a legnagyobb médiaérdeklődésnek. Idén a romániai régiók átszervezési terve, a magyarországi és európai parlamenti választások tétje és a szintén hagyományos pénteki Mini-MÁÉRT, a Kárpát-medencei magyar pártok vezetőinek nemzetpolitikai tanácskozása kerül reflektorfénybe.
Nem hiányoznak az "örökzöld" témák sem: az anyanyelvű felsőoktatás helyzete, autonómia, a magyar-magyar párbeszéd. A sajtófelelős elmondta: az autonómia évében nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy külföldi szakemberek segítségével mutassanak be működő európai autonómiákat, azt, hogy "van járható út".
Fazakas Imola rámutatott: Tusványosnak van egy kevésbé látható, nagyon jó hangulatú, belső világa is, ami magyarázatul szolgál arra, hogy miként vált több nemzedéket megszólító találkozóhellyé a tusnádfürdői tábor. Felidézte: a Fidesz és az erdélyi jobboldali érzelmű ifjúsági szervezetek által 1990-ben indított szabadegyetem a kilencvenes évek végén költözött Tusnádfürdőre és olvadt össze a homoródi diáktáborral. A koncertprogram, a szórakoztató és ismeretterjesztő témák sok fiatal számára is vonzóvá tették a rendezvényt – tette hozzá.
"Lehet, hogy kezdetben csak a koncert és humor érdekelte őket, de azért meghallgatták a drogfogyasztásról szóló előadást is, és lehet, hogy a következő évben már beültek a Kós Károly-sátorba, ahol éppen az ifjúságpolitikáról vagy anyanyelvű oktatásról tárgyaltak" – ecsetelte a Tusványos folytonos fiatalodási mechanizmusát Fazakas Imola. Hozzátette: az idei év újdonsága a kisszínpad, amely erdélyi, többnyire csak szűk körben ismert együtteseknek nyújt bemutatkozási lehetőséget Tusványos Kárpát-medencei nyilvánossága előtt.
A sajtófelelős szerint a Tusványos az a rendezvény, ahol fiatalokat is látni a politikai előadásokon, és idős embereket, vagy kisgyerekkel érkező szülőket a koncertszínpad előtt. Mint mondta, a szervezőknek sincsenek pontos adataik a résztvevők számáról, hiszen a Tusványos ingyenes: a táborban nincs regisztráció.
"A sátrazóknak adunk karkötőt, a sajtósoknak kitűzőt, és a meghívottainkról is van listánk, de hogy azonkívül ki fordul meg a táborban, azt nem ellenőrzi senki. Ez nem jelenti azt, hogy nem figyelünk a biztonságra: éjjel-nappal őrző-védő szolgálat működik a táborban, a környező fenyvesben vadőrök járőröznek. Van állandó orvosi szolgálat, a gyergyói Vöröskereszt folyamatos ügyeletet tart a táborban".
Népújság (Marosvásárhely)
2013. július 23.
Háromszék felkarolja a Brassó megyei szórványt – Székely Mózes emlékezete
Székely Mózes, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem, születésének 460. és halálának 410. évfordulójára emlékeztek tegnap a brassói unitárius templomban Kovászna Megye Tanácsa, a Brassó megyei RMDSZ és az unitárius egyház szervezésében. A rendezvény végén sor került a brassói és a háromszéki magyarság együttműködési megállapodására is az Összetartozunk Székely-Szórvány Partnerségi Program keretében.
Székely Mózes csak néhány hónapig uralkodott, de egész életében Erdély felszabadításáért harcolt, így szellemiségével példa előttünk. Nekünk is az életet, az építés eszközeit kell választanunk és vállalnunk kell a felelősséget közös ügyeink szolgálatáért, hangsúlyozta ünnepi prédikációjában Szász Ferenc unitárius lelkész. Történelmi visszatekintőjéből kiderült, hogy a XVI. század végén – a 15 éves háború során – az erdélyi hadsereg fele, mintegy 25000 székely katona esett el a szülőföld függetlenségéért vívott csatákban, így már ekkor megrendült a magyarság etnikai aránya. Az istentisztelet során a lelkész összetartásra, összefogásra buzdította a jelenlevőket.
Az egyházi szertartást követően Máthé Sándor unitárius lelkész Székely Mózes életéről, személyiségéről tartott beszédet, amelyet rövid kulturális összeállítás követett.
Kovács Attila, az RMDSZ Brassó Megyei Szervezetének elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy az erdélyi fejedelemhez hasonlóan ma is meg kell találni az eszközöket, hogy jogainkat érvényesítsük és ezeket áldozatok árán is kivívjuk.
„Székely Mózes bátorsága, az 50 életévét végig küzdő székely ember Erdélyhez való hűsége példakép számunkra. Engedjék meg, hogy az összefogás jeleként átadjam Önöknek harci zászlójának, kornétájának, mását” – mondta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A közösség tagjainak átadott fecskefarkú lovassági zászló (kornéta) Székely Mózes nevéhez fűződik. A vízszintes kék-fehér-kék sávos zászlón, a középső sávban kékkel a Z M (Zekel Moses) monogram látható.
A templomi szertartás végén Kovászna Megye Tanácsa, az RMDSZ Brassó Megyei Szervezete és az egyházközségek kegyeleti koszorúit helyeztek el Székely Mózes emlékére.
Ezt követően az Unitárius Egyház Gyülekezeti termében sor került az Összetartozunk Székelyföld-Szórvány Partnerségi Program keretében a két megye magyarságát képviselők együttműködési megállapodásának aláírására. A szerződő felek Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala és a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület. Céljuk a fejlődést szolgáló közös programok, a baráti kapcsolatok megerősítése a magyarság fennmaradása érdekében. Közösen vallják, hogy Erdélyben minden magyar felelős minden magyarért. „Tudnunk kell, hogy van segítség a bajban és van akivel osztoznunk az örömben. Összetartozunk, felelősséget kell egymásért vállalnunk“- áll a paktumban.
Az együttműködési megállapodás aláírásakor Markó Attila, Sepsiszentgyörgy parlamenti képviselője felidézte a Székely Mózes emlékünnepségen elhangzottakat: „A Brassó melletti csata helyszínén egykor emlékoszlop hirdette Székely Mózes és a vele együtt hősi halált halt 4000 székely és magyar katona emlékét. Ez az emlékoszlop néhány évszázada eltűnt, mint azóta annyi minden más – hallhattuk ma a prédikációban. Ebből a gondolatból, a főhajtáson és a hősiesség tiszteletén túl, én felelősséget és munkát merítek. Hisz mi más lenne ma a feladatunk, mint megakadályozni, hogy többé ne tűnhessen el annyi minden más. Ez érvényes a hagyományainkra, nyelvünkre, kultúránkra egyaránt, érvényes egész közösségünkre. Az a dolgunk, hogy mindezeket megőrizzük" – mondta Markó Attila. A képviselő ez alkalommal ismételten megköszönte Tamás Sándornak, hogy a legutóbbi Magyar Szórvány Napján rábízta a két megye magyar közösségei összekapcsolásának nemes feladatát. Hangsúlyozta: „Ez a feladat sokrétű, nehéz és felelősségteljes, de ha szívből és odaadással tesszük, akkor valójában semmi sem nehéz. Biztos vagyok benne, hogy ez az együttműködés tartalmas lesz, és sikerül majd eljuttatni a magyar kultúrát a legeldugottabb magyar közösségekhez is!"
Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája
Erdély.ma
Székely Mózes, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem, születésének 460. és halálának 410. évfordulójára emlékeztek tegnap a brassói unitárius templomban Kovászna Megye Tanácsa, a Brassó megyei RMDSZ és az unitárius egyház szervezésében. A rendezvény végén sor került a brassói és a háromszéki magyarság együttműködési megállapodására is az Összetartozunk Székely-Szórvány Partnerségi Program keretében.
Székely Mózes csak néhány hónapig uralkodott, de egész életében Erdély felszabadításáért harcolt, így szellemiségével példa előttünk. Nekünk is az életet, az építés eszközeit kell választanunk és vállalnunk kell a felelősséget közös ügyeink szolgálatáért, hangsúlyozta ünnepi prédikációjában Szász Ferenc unitárius lelkész. Történelmi visszatekintőjéből kiderült, hogy a XVI. század végén – a 15 éves háború során – az erdélyi hadsereg fele, mintegy 25000 székely katona esett el a szülőföld függetlenségéért vívott csatákban, így már ekkor megrendült a magyarság etnikai aránya. Az istentisztelet során a lelkész összetartásra, összefogásra buzdította a jelenlevőket.
Az egyházi szertartást követően Máthé Sándor unitárius lelkész Székely Mózes életéről, személyiségéről tartott beszédet, amelyet rövid kulturális összeállítás követett.
Kovács Attila, az RMDSZ Brassó Megyei Szervezetének elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy az erdélyi fejedelemhez hasonlóan ma is meg kell találni az eszközöket, hogy jogainkat érvényesítsük és ezeket áldozatok árán is kivívjuk.
„Székely Mózes bátorsága, az 50 életévét végig küzdő székely ember Erdélyhez való hűsége példakép számunkra. Engedjék meg, hogy az összefogás jeleként átadjam Önöknek harci zászlójának, kornétájának, mását” – mondta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A közösség tagjainak átadott fecskefarkú lovassági zászló (kornéta) Székely Mózes nevéhez fűződik. A vízszintes kék-fehér-kék sávos zászlón, a középső sávban kékkel a Z M (Zekel Moses) monogram látható.
A templomi szertartás végén Kovászna Megye Tanácsa, az RMDSZ Brassó Megyei Szervezete és az egyházközségek kegyeleti koszorúit helyeztek el Székely Mózes emlékére.
Ezt követően az Unitárius Egyház Gyülekezeti termében sor került az Összetartozunk Székelyföld-Szórvány Partnerségi Program keretében a két megye magyarságát képviselők együttműködési megállapodásának aláírására. A szerződő felek Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala és a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület. Céljuk a fejlődést szolgáló közös programok, a baráti kapcsolatok megerősítése a magyarság fennmaradása érdekében. Közösen vallják, hogy Erdélyben minden magyar felelős minden magyarért. „Tudnunk kell, hogy van segítség a bajban és van akivel osztoznunk az örömben. Összetartozunk, felelősséget kell egymásért vállalnunk“- áll a paktumban.
Az együttműködési megállapodás aláírásakor Markó Attila, Sepsiszentgyörgy parlamenti képviselője felidézte a Székely Mózes emlékünnepségen elhangzottakat: „A Brassó melletti csata helyszínén egykor emlékoszlop hirdette Székely Mózes és a vele együtt hősi halált halt 4000 székely és magyar katona emlékét. Ez az emlékoszlop néhány évszázada eltűnt, mint azóta annyi minden más – hallhattuk ma a prédikációban. Ebből a gondolatból, a főhajtáson és a hősiesség tiszteletén túl, én felelősséget és munkát merítek. Hisz mi más lenne ma a feladatunk, mint megakadályozni, hogy többé ne tűnhessen el annyi minden más. Ez érvényes a hagyományainkra, nyelvünkre, kultúránkra egyaránt, érvényes egész közösségünkre. Az a dolgunk, hogy mindezeket megőrizzük" – mondta Markó Attila. A képviselő ez alkalommal ismételten megköszönte Tamás Sándornak, hogy a legutóbbi Magyar Szórvány Napján rábízta a két megye magyar közösségei összekapcsolásának nemes feladatát. Hangsúlyozta: „Ez a feladat sokrétű, nehéz és felelősségteljes, de ha szívből és odaadással tesszük, akkor valójában semmi sem nehéz. Biztos vagyok benne, hogy ez az együttműködés tartalmas lesz, és sikerül majd eljuttatni a magyar kultúrát a legeldugottabb magyar közösségekhez is!"
Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája
Erdély.ma
2013. július 23.
A PAT elnöke: nem hagyjuk, hogy Partiumot gyarmatként kezeljék
Pénteken megalakult az Partiumi Autonómia Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Autonómiával foglalkozó testülete.
A nagyváradi városházán tartották az alakuló ülést, s azon Arad, Bihar, Szilágy, Szatmár és Máramaros megye EMNT-szerveze- teinek küldöttei, az oktatás és a civil szféra, valamint a történelmi egyházak képviselői vettek részt.
A Partiumban négyszázezer magyar él, jó részük egy tömbben, itt a határ mentén. Azt gondoljuk, számukra is megoldás lesz egy területi autonómia, nemcsak a Székelyföld esetében, nyilatkozta Csomortányi István, a PAT megválasztott elnöke.
Csomortányi kifejtette: a PAT autonómia-elképzelései leginkább a tiroli modellhez hasonlítanak. Tirol tartománya is kétnyelvű, hetven százaléka olasz és harminc százaléka németajkú, és ezen belül van egy német többségű és egy olasz többségű terület. Hasonló megoldás alkalmazható a Partium esetében is, tette hozzá az elnök.
A Partiumi Autonomia Tanács elnökével Szász Edit beszélgetett. Csomortányi István elmondta, hogy egy hosszabb folyamat újabb állomása a tanács megalakulása, mivel már 2008-ban Érmihályfalván megalakult a Partiumi Autonómia Kezdeményező Bizottság, amely azóta komoly szakmai munkát fejtett ki, számos előadást és konferenciát szervezett.
Az elnök azt is elmondta, hogy a tervezett közigazgatási átszervezések gyorsították fel a PAT körüli tevékenységet, és nem fogják azt hagyni, hogy Partium határait Bukarestben húzzák meg, nem fogják hagyni, hogy gyarmatként kezeljék Partiumot. Csomortányi kijelentette: a PAT feladatai közé tartozik az is, hogy ezt az ügyet ha kell, akár a polgári engedetlenségig vigye.
A PAT cselekvési terve szerint még az idén elkészül egy komoly háromnyelvű tájékoztatási anyag, amelyet minél szélesebb körben eljuttatnak a lakóssághoz, csatlakoznak az aláírásgyűjtéshez amit a Néppárt kezdett el huszadikán, és részt vesznek minden konferencián a Kárpát-medencében, amelyet ebben a tárgykörben szerveznek, magyarázta a PAT elnöke. marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
Pénteken megalakult az Partiumi Autonómia Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Autonómiával foglalkozó testülete.
A nagyváradi városházán tartották az alakuló ülést, s azon Arad, Bihar, Szilágy, Szatmár és Máramaros megye EMNT-szerveze- teinek küldöttei, az oktatás és a civil szféra, valamint a történelmi egyházak képviselői vettek részt.
A Partiumban négyszázezer magyar él, jó részük egy tömbben, itt a határ mentén. Azt gondoljuk, számukra is megoldás lesz egy területi autonómia, nemcsak a Székelyföld esetében, nyilatkozta Csomortányi István, a PAT megválasztott elnöke.
Csomortányi kifejtette: a PAT autonómia-elképzelései leginkább a tiroli modellhez hasonlítanak. Tirol tartománya is kétnyelvű, hetven százaléka olasz és harminc százaléka németajkú, és ezen belül van egy német többségű és egy olasz többségű terület. Hasonló megoldás alkalmazható a Partium esetében is, tette hozzá az elnök.
A Partiumi Autonomia Tanács elnökével Szász Edit beszélgetett. Csomortányi István elmondta, hogy egy hosszabb folyamat újabb állomása a tanács megalakulása, mivel már 2008-ban Érmihályfalván megalakult a Partiumi Autonómia Kezdeményező Bizottság, amely azóta komoly szakmai munkát fejtett ki, számos előadást és konferenciát szervezett.
Az elnök azt is elmondta, hogy a tervezett közigazgatási átszervezések gyorsították fel a PAT körüli tevékenységet, és nem fogják azt hagyni, hogy Partium határait Bukarestben húzzák meg, nem fogják hagyni, hogy gyarmatként kezeljék Partiumot. Csomortányi kijelentette: a PAT feladatai közé tartozik az is, hogy ezt az ügyet ha kell, akár a polgári engedetlenségig vigye.
A PAT cselekvési terve szerint még az idén elkészül egy komoly háromnyelvű tájékoztatási anyag, amelyet minél szélesebb körben eljuttatnak a lakóssághoz, csatlakoznak az aláírásgyűjtéshez amit a Néppárt kezdett el huszadikán, és részt vesznek minden konferencián a Kárpát-medencében, amelyet ebben a tárgykörben szerveznek, magyarázta a PAT elnöke. marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2013. július 23.
Grim bepereli Csomortányit
Rágalmazás vádjával bepereli Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnökét Grim András, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének szórványügyi alelnöke.
„A szórólapot hétfőn láttam, határozottan visszautasítom, hogy bármilyen közöm lenne a szórólaphoz. Ezért rágalmazásért beperelem Csomortányi Istvánt” – jelentette be kedden Nagyváradon újságíróknak Grim András a Bihar megyei RMDSZ szórványügyi ügyvezető alelnöke. Mint ismeretes, az elmúlt hétvégén az EMNP által Örvéndre is megszervezett autonómiatüntetésére időzítve egy ún. Örvéndi Betyársereg nem létező szervezet szórólapja jelent meg a településen, mely erőszakos cselekmények elkövetésére uszít a román csendőrség és rendőrség ellen. Csomortányi István helyiek véleményét idézte, akik szerint Grim András áll a szórólapterjesztés hátterében. Grim András a keddi nagyváradi sajtótájékoztatón tipikus kommunista módszernek ítélte meg azt, hogy Csomortányi István nem maga vállalja fel a vádakat, hanem más emberekre hivatkozik, amikor őt megvádolja. „Mondja meg konkrétan, hogy kik voltak azok az emberek, akik szerint bármi közöm van a szórólapok elkészítéséhez!” – követelte a politikus. Hozzátette, hogy Örvénd községben húsz százalékos magyarsággal sikerült polgármestert választani, de egy ilyen akcióval csak elijesztik azokat a románokat, akik át tudták lépni az etnikai határon, és magyar emberre szavaztak. Grim András tízezer lejt követel Csomortányi Istvántól, és amennyiben pert nyer, a pénzt az élesdi Kajántó Mária gyermekotthonnak ajánlja fel.
Pap István
Erdon.ro
Rágalmazás vádjával bepereli Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnökét Grim András, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének szórványügyi alelnöke.
„A szórólapot hétfőn láttam, határozottan visszautasítom, hogy bármilyen közöm lenne a szórólaphoz. Ezért rágalmazásért beperelem Csomortányi Istvánt” – jelentette be kedden Nagyváradon újságíróknak Grim András a Bihar megyei RMDSZ szórványügyi ügyvezető alelnöke. Mint ismeretes, az elmúlt hétvégén az EMNP által Örvéndre is megszervezett autonómiatüntetésére időzítve egy ún. Örvéndi Betyársereg nem létező szervezet szórólapja jelent meg a településen, mely erőszakos cselekmények elkövetésére uszít a román csendőrség és rendőrség ellen. Csomortányi István helyiek véleményét idézte, akik szerint Grim András áll a szórólapterjesztés hátterében. Grim András a keddi nagyváradi sajtótájékoztatón tipikus kommunista módszernek ítélte meg azt, hogy Csomortányi István nem maga vállalja fel a vádakat, hanem más emberekre hivatkozik, amikor őt megvádolja. „Mondja meg konkrétan, hogy kik voltak azok az emberek, akik szerint bármi közöm van a szórólapok elkészítéséhez!” – követelte a politikus. Hozzátette, hogy Örvénd községben húsz százalékos magyarsággal sikerült polgármestert választani, de egy ilyen akcióval csak elijesztik azokat a románokat, akik át tudták lépni az etnikai határon, és magyar emberre szavaztak. Grim András tízezer lejt követel Csomortányi Istvántól, és amennyiben pert nyer, a pénzt az élesdi Kajántó Mária gyermekotthonnak ajánlja fel.
Pap István
Erdon.ro
2013. július 23.
Színpadra lépett a „Băsescu-párt”
Hivatalosan is politikai porondra lépett a Traian Băsescu által életre hívott Népi Mozgalom Alapítvány, miután kedden bíróságon is kezdeményezték az alapítvány által létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) bejegyzését.
A párt élén az első kongresszusig a ma Ukrajnához tartozó Babele faluban született Eugen Tomac (képünkön balra) áll, aki a bejegyzéshez szükséges dosszié leadását követően elmondta: nem új, hanem másfajta pártot kívánnak alapítani. Úgy vélte, a mai pártok nem jelentenek garanciát az ország jövője szempontjából. „A román polgárok igai, jobboldali hangja kívánunk lenni, hiteles alternatívája az USL-nek" – ecsetelte Tomac. Azt is elmondta, hogy a párt Traian Băsescu államfőt tekinti a legfőbb partnerének, a párt egyik fő célja pedig Moldova európai integrációjának előmozdítása, ezért moldovai fiókszervezete is lesz.
Marian Preda szociológus, a Népi Mozgalom Alapítvány vezetője szerint Tomac – aki a legtöbb szavazattal a parlamentbe jutott jobboldali képviselő – mind a választópolgárok, mind a politikum részéről bizalmat kelt. Rámutatott: az alapítványt megilleti egy hely az új párt központi vezetésében, a PMP ugyanakkor döntéseiben teljes autonómiát élvez. A legközelebbi célként azt fogalmazta meg, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokon a legelősebb jobboldali párt legyen.
Mint arról beszámoltunk, a PDL-n belül a márciusi kongresszus idején fokozódott a feszültség. A tavalyi önkormányzati, majd parlamenti választásokon katasztrofális vereséget szenvedő párt nagygyűlésén Vasile Blaga kapott újabb elnöki mandátumot a Traian Băsescu államfőhöz közel álló szárny által támogatott Elena Udreával szemben. Băsescu ezt követően bejelentette: végleg szakít a korábban általa elnökölt párttal, és Népi Mozgalom néven alapítványt hozott létre a jobbközép értékek képviseletére, amely a hétvégén jelentette be, hogy pártot jegyeztet be.
Egy határon túli politikus
Eugen Tomac, az 1981-ben a mai Ukrajna területén található, a két világháború között Romániához tartozó Babele faluban született történész 17 évesen került Romániába egy, a határon túli román diákok képzését szolgáló ösztöndíjprogram révén. A külügyminisztérium által működtetett Eudoxiu Hurmuzachi intézet oktatója, a Magazin istoric című történelmi folyóirat szerkesztője. 2005 és 2008 között az államfői hivatalban a határon túli románok ügyeivel foglalkozott, 2008-tól pedig a külügyminisztériumban határon túli román ügykért felelő államtitkárként tevékenykedett. A 2012-es választásokon a Moldovát is magában foglaló határon túli választókerületben a voksok 78 százalékát megkapva szerzett egyéni képviselői mandátumot. Jelenleg a képviselőház határon túli románokért felelős bizottságának tagja. Tomac július 19-én lépett ki a PDL-ből.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Hivatalosan is politikai porondra lépett a Traian Băsescu által életre hívott Népi Mozgalom Alapítvány, miután kedden bíróságon is kezdeményezték az alapítvány által létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) bejegyzését.
A párt élén az első kongresszusig a ma Ukrajnához tartozó Babele faluban született Eugen Tomac (képünkön balra) áll, aki a bejegyzéshez szükséges dosszié leadását követően elmondta: nem új, hanem másfajta pártot kívánnak alapítani. Úgy vélte, a mai pártok nem jelentenek garanciát az ország jövője szempontjából. „A román polgárok igai, jobboldali hangja kívánunk lenni, hiteles alternatívája az USL-nek" – ecsetelte Tomac. Azt is elmondta, hogy a párt Traian Băsescu államfőt tekinti a legfőbb partnerének, a párt egyik fő célja pedig Moldova európai integrációjának előmozdítása, ezért moldovai fiókszervezete is lesz.
Marian Preda szociológus, a Népi Mozgalom Alapítvány vezetője szerint Tomac – aki a legtöbb szavazattal a parlamentbe jutott jobboldali képviselő – mind a választópolgárok, mind a politikum részéről bizalmat kelt. Rámutatott: az alapítványt megilleti egy hely az új párt központi vezetésében, a PMP ugyanakkor döntéseiben teljes autonómiát élvez. A legközelebbi célként azt fogalmazta meg, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokon a legelősebb jobboldali párt legyen.
Mint arról beszámoltunk, a PDL-n belül a márciusi kongresszus idején fokozódott a feszültség. A tavalyi önkormányzati, majd parlamenti választásokon katasztrofális vereséget szenvedő párt nagygyűlésén Vasile Blaga kapott újabb elnöki mandátumot a Traian Băsescu államfőhöz közel álló szárny által támogatott Elena Udreával szemben. Băsescu ezt követően bejelentette: végleg szakít a korábban általa elnökölt párttal, és Népi Mozgalom néven alapítványt hozott létre a jobbközép értékek képviseletére, amely a hétvégén jelentette be, hogy pártot jegyeztet be.
Egy határon túli politikus
Eugen Tomac, az 1981-ben a mai Ukrajna területén található, a két világháború között Romániához tartozó Babele faluban született történész 17 évesen került Romániába egy, a határon túli román diákok képzését szolgáló ösztöndíjprogram révén. A külügyminisztérium által működtetett Eudoxiu Hurmuzachi intézet oktatója, a Magazin istoric című történelmi folyóirat szerkesztője. 2005 és 2008 között az államfői hivatalban a határon túli románok ügyeivel foglalkozott, 2008-tól pedig a külügyminisztériumban határon túli román ügykért felelő államtitkárként tevékenykedett. A 2012-es választásokon a Moldovát is magában foglaló határon túli választókerületben a voksok 78 százalékát megkapva szerzett egyéni képviselői mandátumot. Jelenleg a képviselőház határon túli románokért felelős bizottságának tagja. Tomac július 19-én lépett ki a PDL-ből.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2013. július 23.
Felavatták Székelyföld kapuját
Székelyföld egységes és oszthatatlan régió – hangsúlyozta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Maros megyei Lőrincfalván, ahol a település polgármesterével közösen vasárnap felavatta a Székelyföld Nyárád menti bejáratát jelképező székelykaput.
A Kolozsvárt Brassóval összekötő főút Marosvásárhelyt elkerülő szakaszán, a Nyárád torkolatához közel fekvő Lőrincfalván a falunap alkalmából állítottak kaput a település – és egyben Székelyföld – nyugati bejáratánál.
"Lehet, hogy egyelőre még az új közigazgatási beosztási koncepció ezt nem irányozza elő, de ettől még Székelyföld egy egységes és oszthatatlan régió. És el fog jönni az idő, amikor ez elismerést fog nyerni a közigazgatási beosztási vonalak meghúzásánál is" – jelentette ki az avató ünnepségen az államtitkár. Németh Zsolt kifejtette: a lőricfalvi kapu egyszerre jelképezi Székelyföld kapuját, a magyar nemzeti közösség kapuját és a jövőbe nyíló kaput. Rámutatott: a kapu el is választja, de össze is köti mindazt, ami azon belül, illetve kívül található. Ilyenként jelzi: a Székelyföld és a magyarság általában nyitott a külvilággal való párbeszédre, mindössze elvárja azt a tiszteletet, amivel maga is viseltetik mások iránt – mondta az államtitkár. Németh Zsolt felidézte, hogy dédapja a lőrincfalvi református templom lelkésze volt. Arra kérte a falubelieket, legyenek a település határában felavatott kapunak – ezáltal Székelyföldnek, a magyarságnak és a jövőnek – hű őrizői.
Az ünnepségen Borbély László, a Nyárádmente parlamenti képviselője, az RMDSZ politikai alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a székelység a magyar nemzet szerves része, és joga van egy önálló közigazgatási egységhez. Rámutatott: a közösség képviseletének az önkormányzatokban, Bukarestben és az Európai Parlamentben is jelen kell lennie, hogy jogainak érvényt szerezzen. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke egy székely zászlót ajándékozott Iszlai Tibor lőrincfalvi polgármesternek a székely kapu felavatása alkalmából.
Krónika (Kolozsvár)
Székelyföld egységes és oszthatatlan régió – hangsúlyozta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Maros megyei Lőrincfalván, ahol a település polgármesterével közösen vasárnap felavatta a Székelyföld Nyárád menti bejáratát jelképező székelykaput.
A Kolozsvárt Brassóval összekötő főút Marosvásárhelyt elkerülő szakaszán, a Nyárád torkolatához közel fekvő Lőrincfalván a falunap alkalmából állítottak kaput a település – és egyben Székelyföld – nyugati bejáratánál.
"Lehet, hogy egyelőre még az új közigazgatási beosztási koncepció ezt nem irányozza elő, de ettől még Székelyföld egy egységes és oszthatatlan régió. És el fog jönni az idő, amikor ez elismerést fog nyerni a közigazgatási beosztási vonalak meghúzásánál is" – jelentette ki az avató ünnepségen az államtitkár. Németh Zsolt kifejtette: a lőricfalvi kapu egyszerre jelképezi Székelyföld kapuját, a magyar nemzeti közösség kapuját és a jövőbe nyíló kaput. Rámutatott: a kapu el is választja, de össze is köti mindazt, ami azon belül, illetve kívül található. Ilyenként jelzi: a Székelyföld és a magyarság általában nyitott a külvilággal való párbeszédre, mindössze elvárja azt a tiszteletet, amivel maga is viseltetik mások iránt – mondta az államtitkár. Németh Zsolt felidézte, hogy dédapja a lőrincfalvi református templom lelkésze volt. Arra kérte a falubelieket, legyenek a település határában felavatott kapunak – ezáltal Székelyföldnek, a magyarságnak és a jövőnek – hű őrizői.
Az ünnepségen Borbély László, a Nyárádmente parlamenti képviselője, az RMDSZ politikai alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a székelység a magyar nemzet szerves része, és joga van egy önálló közigazgatási egységhez. Rámutatott: a közösség képviseletének az önkormányzatokban, Bukarestben és az Európai Parlamentben is jelen kell lennie, hogy jogainak érvényt szerezzen. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke egy székely zászlót ajándékozott Iszlai Tibor lőrincfalvi polgármesternek a székely kapu felavatása alkalmából.
Krónika (Kolozsvár)
2013. július 23.
„Betyárok” fenyegettek Örvénden
Precedens nélküli uszító szórólapok bizonytalanították el a Bihar megyei Örvénd lakosait az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett hétvégi tüntetésen való részvételtől – tájékoztatta tegnap a sajtót Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke.
Mint ismert, szombat este az ország több településén így a többségében magyarok lakta Örvénden is tiltakozó akciókat szerveztek a kormány régiósítási terve ellen.
Csakhogy – tudtuk meg Csomortányitól – a megmozdulás előtti napon több száz olyan – Bihar megyétől eddig idegen – uszító szórólapot dobtak a helyiek postaládájába, valamint a falu utcáira, amely a Toroczkay-féle betyársereg mintájára hirdetett tagtoborzót. A magát Örvéndi Betyárseregnek tituláló kezdeményező épp a tüntetés napjára és annak helyszínére, azaz a református templom elé várta a csatlakozni kívánó magyarokat, azzal rémisztgetve őket, hogy a román hatóságok „vérbe akarják fojtani" a néppártosok tüntetését.
A felhívás egyértelműen agresszióra szólította fel a helyieket, támadást javasolt. „Hozzál magaddal munkaeszközöket: baltát, feszítővasat, csákányt, gereblyét, kapát, ásót stb..." – állt a szórólapon. A tagtoborzót 19.30 órára hirdették, miközben a tüntetés este nyolc órakor kezdődött, de Csomortányi jelezte, csupán bennfentes tudhatta, hogy a csendőrségtől kért engedélyükben ők is 19.30 órától tartottak igényt a helyszínre.
A felhívás amúgy eddig fiktívnek bizonyult, hiszen a tagtoborzóra senki nem ment el, a felbujtóknak azt azonban sikerült elérjék, hogy a megfélemlítés miatt több lakos is távol maradt a tüntetéstől. Csomortányi – aki a helyszínre látogatott, amikor az ügy a tudomására jutott – biztos abban, hogy magyar ember kezdeményezte, és tájékoztatása szerint a helyiek a RMDSZ-re gyanakszanak. „Ők azt gyanítják, hogy Grimm András, az Bihar megyei RMDSZ örvéndi származású szórványért felelős alelnöke áll az ügy hátterében" – mondta a néppárti politikus. Lapunk megkeresésére, Grimm ezt határozottan cáfolta és rágalmazásnak tartja. „Nagyon sajnálatos, hogy ilyesmi megtörtént, de ehhez sem nekem, sem pedig az RMDSZ-nek nincs köze" – szögezte le az RMDSZ-es politikus.
Csomortányi egyébként tegnap a nagyváradi ügyészségéhez fordult az üggyel, és a büntető törvénykönyv 310-es paragrafusára alapozva, gyűlöletre való felbujtás miatt bűnvádi panaszt emelt ismeretlen elkövetők ellen, és várja, hogy a hatóságok felkutassák és felelőségre vonják a tetteseket. Meg nem erősített forrásaink szerint egy tizennyolc éves, frissen érettségizett fiatal fiút bíztak meg a szórólapok terjesztésével, és elképzelhető, hogy egy pusztaújlaki család áll a felbujtás hátterében.
Incidens nélküli tiltakozások
Örvénden amúgy a tüntetés előtt volt némi nézeteltérés a helyi rendőrséggel, a hatóságok ugyanis nem válaszoltak időben a néppártosok engedélyt kérő kérvényére – ismertette Csomortányi. A megmozdulás végül terv szerint zajlott, a törvény ugyanis hallgatólagos beleegyezésként értelmezi a megválaszolatlan, de időben leadott kérvényeket.
A többi Bihar megyei helyszínen sem voltak incidensek, a néppárti politikus példásnak értékelte a hatóságokkal való együttműködést. Összességében pedig elégedett a megmozdulással. „Az elvárthoz képest is jobban sikerült, az emberek szép számban eljöttek, csak Borson voltak kevesen, de ott hagyományosan nehéz összegyűjteni a lakosokat, mert a helyiek elmondása szerint a település önkormányzata rendszeresen megfélemlíti őket" – magyarázta Csomortányi.
Folytatják a harcot
A hétvégi tüntetések alapján a néppártosok arra a következtetésre jutottak, hogy van igény az egységes, kétnyelvű, autonóm partiumi régióra, a bihari és a partiumi magyarság fogékony az önrendelkező térség ötletére, nem akarják, hogy Bukarestben, a fejük felett döntsenek. Csomortányi jelezte, a továbbiakban országos szinten döntenek majd arról, hogy több általános erdélyi magyar megmozdulással vagy regionális szinten, egy-egy nagyobb tiltakozással folytassák harcukat az autonómiáért. A néppárti politikus szerint mindkét verzió jó lenne, de addig is folytatják a szombaton elkezdett aláírásgyűjtő akciójukat a Partiumban, és amikor elérnek egy reprezentatív mennyiségű szignóhoz, azt előterjesztik a kormánynak.
Krónika (Kolozsvár)
Precedens nélküli uszító szórólapok bizonytalanították el a Bihar megyei Örvénd lakosait az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett hétvégi tüntetésen való részvételtől – tájékoztatta tegnap a sajtót Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke.
Mint ismert, szombat este az ország több településén így a többségében magyarok lakta Örvénden is tiltakozó akciókat szerveztek a kormány régiósítási terve ellen.
Csakhogy – tudtuk meg Csomortányitól – a megmozdulás előtti napon több száz olyan – Bihar megyétől eddig idegen – uszító szórólapot dobtak a helyiek postaládájába, valamint a falu utcáira, amely a Toroczkay-féle betyársereg mintájára hirdetett tagtoborzót. A magát Örvéndi Betyárseregnek tituláló kezdeményező épp a tüntetés napjára és annak helyszínére, azaz a református templom elé várta a csatlakozni kívánó magyarokat, azzal rémisztgetve őket, hogy a román hatóságok „vérbe akarják fojtani" a néppártosok tüntetését.
A felhívás egyértelműen agresszióra szólította fel a helyieket, támadást javasolt. „Hozzál magaddal munkaeszközöket: baltát, feszítővasat, csákányt, gereblyét, kapát, ásót stb..." – állt a szórólapon. A tagtoborzót 19.30 órára hirdették, miközben a tüntetés este nyolc órakor kezdődött, de Csomortányi jelezte, csupán bennfentes tudhatta, hogy a csendőrségtől kért engedélyükben ők is 19.30 órától tartottak igényt a helyszínre.
A felhívás amúgy eddig fiktívnek bizonyult, hiszen a tagtoborzóra senki nem ment el, a felbujtóknak azt azonban sikerült elérjék, hogy a megfélemlítés miatt több lakos is távol maradt a tüntetéstől. Csomortányi – aki a helyszínre látogatott, amikor az ügy a tudomására jutott – biztos abban, hogy magyar ember kezdeményezte, és tájékoztatása szerint a helyiek a RMDSZ-re gyanakszanak. „Ők azt gyanítják, hogy Grimm András, az Bihar megyei RMDSZ örvéndi származású szórványért felelős alelnöke áll az ügy hátterében" – mondta a néppárti politikus. Lapunk megkeresésére, Grimm ezt határozottan cáfolta és rágalmazásnak tartja. „Nagyon sajnálatos, hogy ilyesmi megtörtént, de ehhez sem nekem, sem pedig az RMDSZ-nek nincs köze" – szögezte le az RMDSZ-es politikus.
Csomortányi egyébként tegnap a nagyváradi ügyészségéhez fordult az üggyel, és a büntető törvénykönyv 310-es paragrafusára alapozva, gyűlöletre való felbujtás miatt bűnvádi panaszt emelt ismeretlen elkövetők ellen, és várja, hogy a hatóságok felkutassák és felelőségre vonják a tetteseket. Meg nem erősített forrásaink szerint egy tizennyolc éves, frissen érettségizett fiatal fiút bíztak meg a szórólapok terjesztésével, és elképzelhető, hogy egy pusztaújlaki család áll a felbujtás hátterében.
Incidens nélküli tiltakozások
Örvénden amúgy a tüntetés előtt volt némi nézeteltérés a helyi rendőrséggel, a hatóságok ugyanis nem válaszoltak időben a néppártosok engedélyt kérő kérvényére – ismertette Csomortányi. A megmozdulás végül terv szerint zajlott, a törvény ugyanis hallgatólagos beleegyezésként értelmezi a megválaszolatlan, de időben leadott kérvényeket.
A többi Bihar megyei helyszínen sem voltak incidensek, a néppárti politikus példásnak értékelte a hatóságokkal való együttműködést. Összességében pedig elégedett a megmozdulással. „Az elvárthoz képest is jobban sikerült, az emberek szép számban eljöttek, csak Borson voltak kevesen, de ott hagyományosan nehéz összegyűjteni a lakosokat, mert a helyiek elmondása szerint a település önkormányzata rendszeresen megfélemlíti őket" – magyarázta Csomortányi.
Folytatják a harcot
A hétvégi tüntetések alapján a néppártosok arra a következtetésre jutottak, hogy van igény az egységes, kétnyelvű, autonóm partiumi régióra, a bihari és a partiumi magyarság fogékony az önrendelkező térség ötletére, nem akarják, hogy Bukarestben, a fejük felett döntsenek. Csomortányi jelezte, a továbbiakban országos szinten döntenek majd arról, hogy több általános erdélyi magyar megmozdulással vagy regionális szinten, egy-egy nagyobb tiltakozással folytassák harcukat az autonómiáért. A néppárti politikus szerint mindkét verzió jó lenne, de addig is folytatják a szombaton elkezdett aláírásgyűjtő akciójukat a Partiumban, és amikor elérnek egy reprezentatív mennyiségű szignóhoz, azt előterjesztik a kormánynak.
Krónika (Kolozsvár)
2013. július 23.
Zömében tandíjas helyek maradnak őszre az egyetemeken
Elsősorban a népszerű szakokon tapasztalható túljelentkezés a magyar magánegyetemeken, illetve az állami egyetemek magyar tagozatain, a kisebb érdeklődésre szert tevő szakokon őszre is maradtak tandíjas, de akár államilag finanszírozott helyek is. Több felsőoktatási intézményben még a beiratkozásnál tartanak, felvételi eredmények július 27. után várhatók.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) is még javában zajlik a beiratkozás, végleges eredményhirdetés július 31-én lesz. Azt azonban már most tudni lehet, hogy az alapképzésre meghirdetett tandíjmentes 4891 helyre összesen 11 300-an jelentkeztek – közölte lapunkkal Soós Anna rektorhelyettes.
A magyar tagozat vezetője kérdésünkre elmondta, vannak olyan szakok, ahol négyszeres a túljelentkezés. Ilyen például a sport és a jog, de népszerű az informatika, a pszichológia a közgazdaságtan szak is. Hozzáfűzte, természetesen akadnak kevésbé keresett szakok is, de ezeken még folyamatban van a beiratkozás, így végleges adatokat még nem lehet tudni. Soós Anna arra is felhívta a figyelmet, hogy a fent említett 11 300 jelentkező között a BBTE különböző városokban működő kirendeltségein beiratkozók is szerepelnek, ugyanis egyelőre nem érkeztek meg az egyes vidéki képviseletekre lebontott adatok.
Őszre is maradtak tandíjas helyek a Sapientián
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karán is a beiratkozás van folyamatban, azonban Marosvásárhelyen és Kolozsváron több szakon túljelentkezést regisztráltak – fejtette ki megkeresésünkre Dávid László, a felsőoktatási intézmény rektora. Mint részletezte, a túljelentkezés Marosvásárhelyen a humán és számítástechnika szakon volt elsősorban szembetűnő, ugyanis nemcsak a tandíjmentes, hanem a meghirdetett költségtérítéses helyek számához képest is jóval többen jelentkeztek. Hozzáfűzte: a teljes igazság a tényleges beiratkozáskor derül ki, ugyanis a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy tíz százalékos lemorzsolódás van a bejutott és a helyüket ténylegesen elfoglaló jelentkezők között. Az informatika, az automatika és alkalmazott informatika, az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások, a kertészmérnöki és a tájépítész szakokon az ingyenes helyek elkeltek, a fizetős helyekre ősszel is felvételit hirdetnek.
Két szakon tapasztaltak gyérebb érdeklődést, ezért a gépészmérnöki, mechatronika és távközlés szakokra ősszel is hirdetnek meg tandíjmentes helyeket. Dávid László beszámolója szerint ezek viszonylag új szakok, amelyek még nem kerültek be a köztudatba, de véleménye szerint ősszel valószínűleg itt is elkelnek a fennmaradt tandíjmentes helyek. Hozzáfűzte, ezen szakoknak a főiránya valójában a villamosmérnöki képzés lenne, hiszen Romániában ez sajnos gyerekcipőben jár. A rektor úgy véli, ennek elsősorban a bolognai rendszernek a hazai gyakorlatba való rossz beültetése az oka. Mint magyarázta, a romániai egyetemeken túl sok alapképzést hirdetnek meg, holott a bolognai rendszer lényege éppen az lenne, hogy csak a mesterképzőkön szakosodjanak a diákok, az első három évben pedig alapképzést kapjanak.
Marosvásárhelyen az eredményesen felvételizők július 23–27. között iratkozhatnak be, a végleges eredményeket 27-én teszik közzé. Kolozsváron, ahogy az utóbbi években szinte mindig, a filmművészet, fotóművészt, média szakon regisztrálták a legnagyobb túljelentkezést. A többi meghirdetett szakon többnyire csak az államilag finanszírozott helyek keltek el, a tandíjköteles helyekre ősszel is felvételit írnak ki.
Változások a PKE-n
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) beiratkozási mutatóin is látszik, hogy az idén jobban sikerült a végzősöknek az érettségi: "egyenletesebb a beiratkozók aránya, azaz nincsenek nagy eltérések a különböző szakok között" – tájékoztatta lapunkat János Szabolcs, a felsőoktatási intézmény rektora. Mivel a jelentkezési határidő csak ma jár le, a pontos adatokat még nem összesítették, az viszont már kiderült, hogy nagyon népszerű a tavaly indult tanítóképzés és az angol szak, de nagy érdeklődés övezi a turisztika, valamint a bank- és pénzügyi szakot is.
A kevésbé népszerű képzések között már hagyományosan a filológia és a szociológia szak szerepel, de János Szabolcs úgy véli, ezek is betelnek majd ősszel, a második beiratkozási szakaszban. A nagyváradi magánegyetemen idén nem indítottak román nyelv, illetve vallástanár szakot, előbbi helyett román–magyar szakot terveznek, míg utóbbi esetében úgy gondolták, érdemesebb inkább a diakónia felé fordulniuk.
Noha ezeket a szakokat már a mostani, 2013–2014-es egyetemi évben el szerették volna indítani, az oktatási minisztériumhoz benyújtott akkreditációs kérvényükre született határozat még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, így csak a következő tanévben debütálhat a két szak. János Szabolcs úgy véli, hogy a felvételi eredmények függvényében az angol és a tanítóképző szakon meghirdetett helyek már az első körben be fognak telni, a többi szakokon azonban szokás szerint őszre is marad tandíjas hely.
Többszörös túljelentkezés a MOGYE-n
Többen jelentkeztek idén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) meghirdetett helyekre is, a román és magyar tagozaton kiírt összesen 450 tandíjmentes helyért 1417 végzős szállt versenybe, szinte százzal többen, mint tavaly. Az egyetem honlapján közzétett információk szerint ezekből tízet már elfoglaltak a különböző olimpiák győztesei, ily módon kelt el az egyik magyar tagozaton meghirdetett hely is. Az üresen maradt helyekre ma kezdődnek a felvételi vizsgák, eredményeket július 27. után hirdetnek.
A legtöbb jelentkező idén is az orvostudományi szakon van, magyar vonalon 294-en versengenek a 135 tandíjmentes helyre. Az általános asszisztensi szakon 15 tandíjmentes helyre 41-en jelentkeztek, míg a fogorvosi szakon 35 államilag támogatott helyre 83-an pályáznak. A MOGYE-ra jelentkezők közül 187-en költségtérítéses helyre pályáznak, általános orvosi karon 80 helyet hirdettek meg, a tandíj évi 8000 lej, míg az általános asszisztensi karon 70 tandíjas hely áll a jelentkezők rendelkezésére, a sikeresen vizsgázóknak 4000 lejt kell majd fizetniük évente. Az angol nyelvű orvosi szakra jelentkező külföldieknek 5000 ezer eurót kell fizetniük, ezeket a helyeket az őszi felvételin hirdeti meg az egyetem. N Kiss Előd Gergely, Vásárhelyi–Nyemec Réka
Szentgyörgyön terjeszkedik a Sapientia
Sepsiszentgyörgyön is lesz kirendeltsége a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE), az agronómia és erdőgazdálkodási szakok 2014-ben indulnak – jelentette be kedden Antal Árpád polgármester. Az elöljáró elmondta, az önkormányzat felújítja a Gámán János Szakközépiskola épületét, ezt bocsátják a felsőoktatási intézmény rendelkezésére.
Az iskola udvarán tartott sajtótájékoztatón részt vett Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is, akik a magyar állam támogatásáról biztosították a projektet. Németh Zsolt rámutatott, a több erdélyi helyszínen 13 éve magyar állami támogatással működő magánegyetem "sikertörténetnek" bizonyult, a különböző karokon több ezer diák tanul, a magyar állam pedig továbbra is segíteni fogja a magyar szakemberképzést.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott, a szentgyörgyi kirendeltség ötlete tavaly merült fel a bálványosi szabadegyetemen, célja, hogy olyan szakokat működtessenek, amelyekből hiány van az erdélyi magyar felsőoktatásban. Elmondták, az agronómia és erdőgazdálkodási szakok megfelelnek a térség igényeinek, de az európai trendnek is, amely egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezetvédelemre.
Krónika (Kolozsvár)
Elsősorban a népszerű szakokon tapasztalható túljelentkezés a magyar magánegyetemeken, illetve az állami egyetemek magyar tagozatain, a kisebb érdeklődésre szert tevő szakokon őszre is maradtak tandíjas, de akár államilag finanszírozott helyek is. Több felsőoktatási intézményben még a beiratkozásnál tartanak, felvételi eredmények július 27. után várhatók.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) is még javában zajlik a beiratkozás, végleges eredményhirdetés július 31-én lesz. Azt azonban már most tudni lehet, hogy az alapképzésre meghirdetett tandíjmentes 4891 helyre összesen 11 300-an jelentkeztek – közölte lapunkkal Soós Anna rektorhelyettes.
A magyar tagozat vezetője kérdésünkre elmondta, vannak olyan szakok, ahol négyszeres a túljelentkezés. Ilyen például a sport és a jog, de népszerű az informatika, a pszichológia a közgazdaságtan szak is. Hozzáfűzte, természetesen akadnak kevésbé keresett szakok is, de ezeken még folyamatban van a beiratkozás, így végleges adatokat még nem lehet tudni. Soós Anna arra is felhívta a figyelmet, hogy a fent említett 11 300 jelentkező között a BBTE különböző városokban működő kirendeltségein beiratkozók is szerepelnek, ugyanis egyelőre nem érkeztek meg az egyes vidéki képviseletekre lebontott adatok.
Őszre is maradtak tandíjas helyek a Sapientián
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karán is a beiratkozás van folyamatban, azonban Marosvásárhelyen és Kolozsváron több szakon túljelentkezést regisztráltak – fejtette ki megkeresésünkre Dávid László, a felsőoktatási intézmény rektora. Mint részletezte, a túljelentkezés Marosvásárhelyen a humán és számítástechnika szakon volt elsősorban szembetűnő, ugyanis nemcsak a tandíjmentes, hanem a meghirdetett költségtérítéses helyek számához képest is jóval többen jelentkeztek. Hozzáfűzte: a teljes igazság a tényleges beiratkozáskor derül ki, ugyanis a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy tíz százalékos lemorzsolódás van a bejutott és a helyüket ténylegesen elfoglaló jelentkezők között. Az informatika, az automatika és alkalmazott informatika, az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások, a kertészmérnöki és a tájépítész szakokon az ingyenes helyek elkeltek, a fizetős helyekre ősszel is felvételit hirdetnek.
Két szakon tapasztaltak gyérebb érdeklődést, ezért a gépészmérnöki, mechatronika és távközlés szakokra ősszel is hirdetnek meg tandíjmentes helyeket. Dávid László beszámolója szerint ezek viszonylag új szakok, amelyek még nem kerültek be a köztudatba, de véleménye szerint ősszel valószínűleg itt is elkelnek a fennmaradt tandíjmentes helyek. Hozzáfűzte, ezen szakoknak a főiránya valójában a villamosmérnöki képzés lenne, hiszen Romániában ez sajnos gyerekcipőben jár. A rektor úgy véli, ennek elsősorban a bolognai rendszernek a hazai gyakorlatba való rossz beültetése az oka. Mint magyarázta, a romániai egyetemeken túl sok alapképzést hirdetnek meg, holott a bolognai rendszer lényege éppen az lenne, hogy csak a mesterképzőkön szakosodjanak a diákok, az első három évben pedig alapképzést kapjanak.
Marosvásárhelyen az eredményesen felvételizők július 23–27. között iratkozhatnak be, a végleges eredményeket 27-én teszik közzé. Kolozsváron, ahogy az utóbbi években szinte mindig, a filmművészet, fotóművészt, média szakon regisztrálták a legnagyobb túljelentkezést. A többi meghirdetett szakon többnyire csak az államilag finanszírozott helyek keltek el, a tandíjköteles helyekre ősszel is felvételit írnak ki.
Változások a PKE-n
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) beiratkozási mutatóin is látszik, hogy az idén jobban sikerült a végzősöknek az érettségi: "egyenletesebb a beiratkozók aránya, azaz nincsenek nagy eltérések a különböző szakok között" – tájékoztatta lapunkat János Szabolcs, a felsőoktatási intézmény rektora. Mivel a jelentkezési határidő csak ma jár le, a pontos adatokat még nem összesítették, az viszont már kiderült, hogy nagyon népszerű a tavaly indult tanítóképzés és az angol szak, de nagy érdeklődés övezi a turisztika, valamint a bank- és pénzügyi szakot is.
A kevésbé népszerű képzések között már hagyományosan a filológia és a szociológia szak szerepel, de János Szabolcs úgy véli, ezek is betelnek majd ősszel, a második beiratkozási szakaszban. A nagyváradi magánegyetemen idén nem indítottak román nyelv, illetve vallástanár szakot, előbbi helyett román–magyar szakot terveznek, míg utóbbi esetében úgy gondolták, érdemesebb inkább a diakónia felé fordulniuk.
Noha ezeket a szakokat már a mostani, 2013–2014-es egyetemi évben el szerették volna indítani, az oktatási minisztériumhoz benyújtott akkreditációs kérvényükre született határozat még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, így csak a következő tanévben debütálhat a két szak. János Szabolcs úgy véli, hogy a felvételi eredmények függvényében az angol és a tanítóképző szakon meghirdetett helyek már az első körben be fognak telni, a többi szakokon azonban szokás szerint őszre is marad tandíjas hely.
Többszörös túljelentkezés a MOGYE-n
Többen jelentkeztek idén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) meghirdetett helyekre is, a román és magyar tagozaton kiírt összesen 450 tandíjmentes helyért 1417 végzős szállt versenybe, szinte százzal többen, mint tavaly. Az egyetem honlapján közzétett információk szerint ezekből tízet már elfoglaltak a különböző olimpiák győztesei, ily módon kelt el az egyik magyar tagozaton meghirdetett hely is. Az üresen maradt helyekre ma kezdődnek a felvételi vizsgák, eredményeket július 27. után hirdetnek.
A legtöbb jelentkező idén is az orvostudományi szakon van, magyar vonalon 294-en versengenek a 135 tandíjmentes helyre. Az általános asszisztensi szakon 15 tandíjmentes helyre 41-en jelentkeztek, míg a fogorvosi szakon 35 államilag támogatott helyre 83-an pályáznak. A MOGYE-ra jelentkezők közül 187-en költségtérítéses helyre pályáznak, általános orvosi karon 80 helyet hirdettek meg, a tandíj évi 8000 lej, míg az általános asszisztensi karon 70 tandíjas hely áll a jelentkezők rendelkezésére, a sikeresen vizsgázóknak 4000 lejt kell majd fizetniük évente. Az angol nyelvű orvosi szakra jelentkező külföldieknek 5000 ezer eurót kell fizetniük, ezeket a helyeket az őszi felvételin hirdeti meg az egyetem. N Kiss Előd Gergely, Vásárhelyi–Nyemec Réka
Szentgyörgyön terjeszkedik a Sapientia
Sepsiszentgyörgyön is lesz kirendeltsége a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE), az agronómia és erdőgazdálkodási szakok 2014-ben indulnak – jelentette be kedden Antal Árpád polgármester. Az elöljáró elmondta, az önkormányzat felújítja a Gámán János Szakközépiskola épületét, ezt bocsátják a felsőoktatási intézmény rendelkezésére.
Az iskola udvarán tartott sajtótájékoztatón részt vett Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is, akik a magyar állam támogatásáról biztosították a projektet. Németh Zsolt rámutatott, a több erdélyi helyszínen 13 éve magyar állami támogatással működő magánegyetem "sikertörténetnek" bizonyult, a különböző karokon több ezer diák tanul, a magyar állam pedig továbbra is segíteni fogja a magyar szakemberképzést.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott, a szentgyörgyi kirendeltség ötlete tavaly merült fel a bálványosi szabadegyetemen, célja, hogy olyan szakokat működtessenek, amelyekből hiány van az erdélyi magyar felsőoktatásban. Elmondták, az agronómia és erdőgazdálkodási szakok megfelelnek a térség igényeinek, de az európai trendnek is, amely egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezetvédelemre.
Krónika (Kolozsvár)
2013. július 23.
Új tagozatot indít Sepsiszentgyörgyön a Sapientia
Erdő- és vadgazdálkodási, valamint mezőgazdasági szakok indítását jelentették be kedden sajtótájékoztató keretében Sepsiszentgyörgyön helyi és magyarországi politikusok, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői.
„Nem normális Európában, 2013-ban az, hogy, ha mi anyanyelvünkön akarunk tanulni, akkor azt Magyarország támogatásával tudjuk csak elérni, miközben adófizetői vagyunk mi is Romániának. Üzenet Bukarest és Európa irányába is, hogy ebben az országban a dolgok nincsenek rendben. Jelzés arról, hogy itt a demokrácia még gyermekcipőben jár, hogy a kisebbségi jogok nincsenek tiszteletben tartva. Bízunk benne, hogy ennek az egyetemi tagozatnak az elindítása nagyban hozza fog járulni ahhoz, hogy a székelyföldi gazdák versenyképesek legyenek Európa mezőgazdasági piacán”- jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Hozzátette, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala épületet biztosít a Sapientia kihelyezett tagozatainak, ezt pedig közösen Kovászna Megye Tanácsának támogatásával fel is újítják. Az ősztől két szakkal induló egyetemnek a Gámán János Mezőgazdasági Szakközépiskola azon épületei adnak majd otthont, ahol korábban a BBTE helyi tagozata működött.
Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, nagy hiányosság, hogy mezőgazdasági és agrár képzés magyarul még nem folyik Romániában. Éppen ezért látták elérkezettnek az időt, hogy lépjenek e tekintetben. Ez a tény hívta életre a döntést, melynek értelmében Sepsiszentgyörgyre helyezik az említett tagozatot. Sepsiszentgyörgynek, a Székelyföldnek számos adottsága van, amely ebben segítség lehet, továbbá az egyetem maga is hozzájárulhat a térség fejlesztéséhez.
„Egyetlen intézmény sem lehet öncélú. A közösséget kell szolgálnia és annak az igényeit kell kiszolgálnia” – jelentette ki a Sapientia rektora. Dávid László szerint ennek megfelelően működött az elmúlt tizenhárom évben az egyetem három helyszínen. „Olyan szakokat indítunk el, amelyek nem fedik át a már létező magyar nyelvű oktatást, de hiánypótlóak. Ennek mentén indítunk el szakokat a jövő tanév kezdetén a sepsiszentgyörgyi tagozaton is” – magyarázta.
Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára gratulált a tervezett egyetem helyszínválasztásához. A Sapientia EMTE elmúlt 13 éves munkáját sikertörténetként fogalmazta meg, hiszen ezt az egyetemet választották meg Románia legeredményesebb, legsikeresebb magánegyetemének. De a sikerességet jelzik szerinte az ott dolgozó elismert tanárok és az ott-tanuló több ezer diák is.
A sajtótájékoztatón jelen volt Tamás Sándor megyei elnök is, aki Kovászna Megye Tanácsának támogatásáról biztosította az új beruházás, az anyagi hozzájáruláson túl pedig humánerőforrási támogatásban is szeretné részesíteni az egyetemet, azzal, hogy ő maga is beiratkozik majd az erdőgazdálkodási szakra. Ez által szeretné fejleszteni a már meglevő erdésztechnikusi tudását.
Maszol.ro
Erdő- és vadgazdálkodási, valamint mezőgazdasági szakok indítását jelentették be kedden sajtótájékoztató keretében Sepsiszentgyörgyön helyi és magyarországi politikusok, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői.
„Nem normális Európában, 2013-ban az, hogy, ha mi anyanyelvünkön akarunk tanulni, akkor azt Magyarország támogatásával tudjuk csak elérni, miközben adófizetői vagyunk mi is Romániának. Üzenet Bukarest és Európa irányába is, hogy ebben az országban a dolgok nincsenek rendben. Jelzés arról, hogy itt a demokrácia még gyermekcipőben jár, hogy a kisebbségi jogok nincsenek tiszteletben tartva. Bízunk benne, hogy ennek az egyetemi tagozatnak az elindítása nagyban hozza fog járulni ahhoz, hogy a székelyföldi gazdák versenyképesek legyenek Európa mezőgazdasági piacán”- jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Hozzátette, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala épületet biztosít a Sapientia kihelyezett tagozatainak, ezt pedig közösen Kovászna Megye Tanácsának támogatásával fel is újítják. Az ősztől két szakkal induló egyetemnek a Gámán János Mezőgazdasági Szakközépiskola azon épületei adnak majd otthont, ahol korábban a BBTE helyi tagozata működött.
Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, nagy hiányosság, hogy mezőgazdasági és agrár képzés magyarul még nem folyik Romániában. Éppen ezért látták elérkezettnek az időt, hogy lépjenek e tekintetben. Ez a tény hívta életre a döntést, melynek értelmében Sepsiszentgyörgyre helyezik az említett tagozatot. Sepsiszentgyörgynek, a Székelyföldnek számos adottsága van, amely ebben segítség lehet, továbbá az egyetem maga is hozzájárulhat a térség fejlesztéséhez.
„Egyetlen intézmény sem lehet öncélú. A közösséget kell szolgálnia és annak az igényeit kell kiszolgálnia” – jelentette ki a Sapientia rektora. Dávid László szerint ennek megfelelően működött az elmúlt tizenhárom évben az egyetem három helyszínen. „Olyan szakokat indítunk el, amelyek nem fedik át a már létező magyar nyelvű oktatást, de hiánypótlóak. Ennek mentén indítunk el szakokat a jövő tanév kezdetén a sepsiszentgyörgyi tagozaton is” – magyarázta.
Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára gratulált a tervezett egyetem helyszínválasztásához. A Sapientia EMTE elmúlt 13 éves munkáját sikertörténetként fogalmazta meg, hiszen ezt az egyetemet választották meg Románia legeredményesebb, legsikeresebb magánegyetemének. De a sikerességet jelzik szerinte az ott dolgozó elismert tanárok és az ott-tanuló több ezer diák is.
A sajtótájékoztatón jelen volt Tamás Sándor megyei elnök is, aki Kovászna Megye Tanácsának támogatásáról biztosította az új beruházás, az anyagi hozzájáruláson túl pedig humánerőforrási támogatásban is szeretné részesíteni az egyetemet, azzal, hogy ő maga is beiratkozik majd az erdőgazdálkodási szakra. Ez által szeretné fejleszteni a már meglevő erdésztechnikusi tudását.
Maszol.ro
2013. július 23.
Magyar állami támogatással épülnek orvoslakások Szentgyörgyön és Szatmáron
Az alapkőletétel azzal egyenértékű, hogy megérkeztünk az alaptáborba, mondta Németh Zsolt. Leszögezte: a MOGYE-ügyben a magyar kormány elkötelezettsége töretlen.
Régi barátjaként üdvözölte Németh Zsoltot a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor Sepsiszentgyörgyön, ahol Magyarország külügyminisztériumának államtitkára és az RMDSZ-es politikus a Studium Alapítvány orvosi lakásainak alapkőletételén vett részt. Az eseményre Kelemen Hunor szövetségi elnököt is várták, ám bukaresti kötelezettségei miatt nem volt jelen az eseményen.
Az ünnepségen Vass Levente orvos, az alapítvány igazgatója, András Róbert, a Fogolyán Kristóf megyei kórház igazgatója, Brendus Réka, a főtámogató Bethlen Gábor Alap képviselője, Székely László orvos, a Studium Alapítvány állandó magántámogatóinak képviselője, volt marosvásárhelyi diákszervezeti vezető, Antal Árpád András polgármester, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Németh Zsolt és Tamás Sándor egy-egy alapkövet helyeztek az erre a célra kialakított sáncba. Ezt követően Kató Béla református püspök mondott áldást.
Háromszéken az első ilyen építkezésnek rakjuk le az alapjait, ez egy közös összefogás eredménye – mondta köszöntőjében Tamás Sándor. A telket a megyei tanács és a kórház ajánlotta fel, Sepsiszentgyörgy városa állja a közművesítés, infrastruktúra kiépítését. Az orvosok hazacsábítása folyamatos, ehhez kellenek a jó támogatók, politikai és anyagi értelemben – azóta mozdult ki a holtpontról a megyei kórház felújítása, a mentőszolgálatok újjáépítése, amikor az RMDSZ kormányon volt – hangsúlyozta Tamás. Mindenki szerepet vállat ebben a beruházásban, mert fontosnak tartjuk, hogy ne csak mindig védekezzünk, tiltakozzunk jogaink csorbítása ellen, hanem építkezzünk is ezzel párhuzamosan – tette hozzá. Sepsiszentgyörgy nagyon komoly versenyben van a Székelyföld fővárosa címért, ez egy nemes verseny, bízom abban, versenyben is tud maradni a címért, és teljesíti a feltételeket – mondta Németh Zsolt. A város eddig is fejlődött, és remélhetőleg még látványosabban fejlődik majd – tette hozzá. Ahogy a hegymászók csúcstámadási kísérleteinek is megvannak a stádiumai, az építkezésnek, közösségfejlesztésnek is; ez az alapkőletétel azzal egyenértékű, hogy megérkeztünk az alaptáborba, kemény edzésen, felkészülésen vagyunk túl – vont párhuzamot. Az elkövetkező időszakban még komolyabb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy mind az orvosi szolgálati lakások megvalósuljanak, mind pedig a Sapientia mezőgazdasági és erdőgazdálkodási kara itt Sepsiszentgyörgyön elindulhasson – hangsúlyozta. A megyével, a várossal mindenféleképpen szolidaritást vállal a magyar kormány. Azon leszünk, hogy segítsünk ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításában; konkrét eredmények elérése van szükség; az utóbbi néhány évben kevés előremozdulás volt az egészségügy terén, de bízunk abban, lesznek magyar orvosok – fogalmazott Németh. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tekintetében a magyar kormány elköteklezettsége töretlen – szögezte le a külügyi államtitkár. Hozzátette, az egészségügy jövőjéhez az is elengedhetetlenül fontos, hogy legyen munka, család, otthon – hiszen az orvosok is emberből vannak, és ha mindez nem adatik meg számukra, elmennek. Románia és Magyarország számára súlyos problémát jelent az orvosok elvándorlása, az agyelszívás, állapította meg. „Ez az a célkitűzés, amiben vállvetve együtt tudunk működni Romániával, minden erdélyi önkormányzattal, oktatási intézményekkel, hogy képesek legyünk jövőt biztosítani itt a szülőföldön. Annak érdekében, hogy ebben a csúcskísérletben, itt Sepsiszentgyörgyön is sikerüljön megvalósítani az orvosi szolgálati lakásokat, az elkövetkező időszakban örömmel fogunk együttműködni minden szereplővel” – hangsúlyozta Németh, gratulálva az eddig elvégzett munkához a megyének, a városnak, valamint a kezdeményező Studium Alapítvány munkatársainak. Répás Zsuzsanna szerint az építkezés azt is jelzi, hogy a sepsiszentgyörgyi magyar közösség a jövőt tervezi önmagának és a közösséget szolgáló orvosoknak. A magyarokra gyakran rásütik a széthúzás bélyegét, ám ilyenkor, mikor baj van, szükség van, és egy közös célt ki tudunk tűzni, igenis képesek vagyunk az összefogásra, arra, hogy együtt cselekedjünk – méltatta a kezdeményezést Répás. „Az ilyen összefogással erőt tudunk mutatni, üzenni tudunk a többségnek, a hatalomnak, azoknak, akik megkérdőjelezik a jogainkat, hogy nem tágítunk, hiába akarják elsorvasztani az orvosképzést, hiába akarják megfélemlíteni a közösségeinket, nem hátrálunk meg, hanem építkezünk” – mondta, hozzátéve, ha sikerül megőrizni az összefogást, az építkezés is sikeres lesz. Nem mindegy, lesz-e magyar orvos Erdélyben, Székelyföldön, 50, 100 év múlva; márpedig magyar orvos akkor lesz, ha lesz közösség, akit szolgáljon, és ha lesz egyetem, ahol tanulhat. Mindkettő rajtunk múlik, vegyük komolyan a népszámlálások intő jeleit, tegyünk cselekvően gyermekeink boldogulásáért és itthonmaradásáért – jelentette ki. A magyar kormány minden rendelkezésére álló eszközzel előremozdítja a magyar orvosképzés ügyét, ettől nem fogunk tágítani, ebben számíthat ránk a MOGYE teljes tanári közössége és a Studium Alapítvány, amely támogatja ezt az ügyet – hangsúlyozta Répás. "Minden nemzet az anyanyelvén lesz tudós, tudásunkat ha nem tudjuk átadni anyanyelvünkön a következő nemzedéknek, menthetetlenül feloldódunk a minket körülvevő többségben. A sepsiszentgyörgyiek viseljék gondját ennek a háznak, töltsék meg élettel az elkövetkező évtizedekre, évszázadokra is" – kívánta a közösségnek az államtitkár-helyettes. "A MOGYE magyar tanárainak kívánom, neveljenek olyan orvosokat, akiket nem tudnak külföldre csábítani, és akiket nem űz el a beolvasztásunkra törő hatalom, akik itthon, Erdélyben akarnak gyógyítani, szolgálni a közösséget" – zárta felszólalását. Vass Levente megköszönte a támogatóknak, hogy 15 éve az alapítvány mellett állnak, segítve marosvásárhelyi tevékenységeiket. Az orvosnak a lét elviselhetetlen könyörtelenségével kell szembenéznie, emiatt némelyik arra kényszerül, hogy pályáját elhagyja – ez a projekt ennek a könyörtelenségnek a tagadása. "Hiszünk ebben a projektünkben is, és számítunk arra a támogatásra, amiről Önök az eddigiekben is biztosítottak bennünket, és eztán is számítunk segítségükre" – fogalmazott az igazgató, aki reméli, néhány éven, hónapon belül ugyanebben a körben sor kerülhet a kész létesítmény felavatására is.
B. D. T.
Transindex.ro
Az alapkőletétel azzal egyenértékű, hogy megérkeztünk az alaptáborba, mondta Németh Zsolt. Leszögezte: a MOGYE-ügyben a magyar kormány elkötelezettsége töretlen.
Régi barátjaként üdvözölte Németh Zsoltot a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor Sepsiszentgyörgyön, ahol Magyarország külügyminisztériumának államtitkára és az RMDSZ-es politikus a Studium Alapítvány orvosi lakásainak alapkőletételén vett részt. Az eseményre Kelemen Hunor szövetségi elnököt is várták, ám bukaresti kötelezettségei miatt nem volt jelen az eseményen.
Az ünnepségen Vass Levente orvos, az alapítvány igazgatója, András Róbert, a Fogolyán Kristóf megyei kórház igazgatója, Brendus Réka, a főtámogató Bethlen Gábor Alap képviselője, Székely László orvos, a Studium Alapítvány állandó magántámogatóinak képviselője, volt marosvásárhelyi diákszervezeti vezető, Antal Árpád András polgármester, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Németh Zsolt és Tamás Sándor egy-egy alapkövet helyeztek az erre a célra kialakított sáncba. Ezt követően Kató Béla református püspök mondott áldást.
Háromszéken az első ilyen építkezésnek rakjuk le az alapjait, ez egy közös összefogás eredménye – mondta köszöntőjében Tamás Sándor. A telket a megyei tanács és a kórház ajánlotta fel, Sepsiszentgyörgy városa állja a közművesítés, infrastruktúra kiépítését. Az orvosok hazacsábítása folyamatos, ehhez kellenek a jó támogatók, politikai és anyagi értelemben – azóta mozdult ki a holtpontról a megyei kórház felújítása, a mentőszolgálatok újjáépítése, amikor az RMDSZ kormányon volt – hangsúlyozta Tamás. Mindenki szerepet vállat ebben a beruházásban, mert fontosnak tartjuk, hogy ne csak mindig védekezzünk, tiltakozzunk jogaink csorbítása ellen, hanem építkezzünk is ezzel párhuzamosan – tette hozzá. Sepsiszentgyörgy nagyon komoly versenyben van a Székelyföld fővárosa címért, ez egy nemes verseny, bízom abban, versenyben is tud maradni a címért, és teljesíti a feltételeket – mondta Németh Zsolt. A város eddig is fejlődött, és remélhetőleg még látványosabban fejlődik majd – tette hozzá. Ahogy a hegymászók csúcstámadási kísérleteinek is megvannak a stádiumai, az építkezésnek, közösségfejlesztésnek is; ez az alapkőletétel azzal egyenértékű, hogy megérkeztünk az alaptáborba, kemény edzésen, felkészülésen vagyunk túl – vont párhuzamot. Az elkövetkező időszakban még komolyabb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy mind az orvosi szolgálati lakások megvalósuljanak, mind pedig a Sapientia mezőgazdasági és erdőgazdálkodási kara itt Sepsiszentgyörgyön elindulhasson – hangsúlyozta. A megyével, a várossal mindenféleképpen szolidaritást vállal a magyar kormány. Azon leszünk, hogy segítsünk ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításában; konkrét eredmények elérése van szükség; az utóbbi néhány évben kevés előremozdulás volt az egészségügy terén, de bízunk abban, lesznek magyar orvosok – fogalmazott Németh. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tekintetében a magyar kormány elköteklezettsége töretlen – szögezte le a külügyi államtitkár. Hozzátette, az egészségügy jövőjéhez az is elengedhetetlenül fontos, hogy legyen munka, család, otthon – hiszen az orvosok is emberből vannak, és ha mindez nem adatik meg számukra, elmennek. Románia és Magyarország számára súlyos problémát jelent az orvosok elvándorlása, az agyelszívás, állapította meg. „Ez az a célkitűzés, amiben vállvetve együtt tudunk működni Romániával, minden erdélyi önkormányzattal, oktatási intézményekkel, hogy képesek legyünk jövőt biztosítani itt a szülőföldön. Annak érdekében, hogy ebben a csúcskísérletben, itt Sepsiszentgyörgyön is sikerüljön megvalósítani az orvosi szolgálati lakásokat, az elkövetkező időszakban örömmel fogunk együttműködni minden szereplővel” – hangsúlyozta Németh, gratulálva az eddig elvégzett munkához a megyének, a városnak, valamint a kezdeményező Studium Alapítvány munkatársainak. Répás Zsuzsanna szerint az építkezés azt is jelzi, hogy a sepsiszentgyörgyi magyar közösség a jövőt tervezi önmagának és a közösséget szolgáló orvosoknak. A magyarokra gyakran rásütik a széthúzás bélyegét, ám ilyenkor, mikor baj van, szükség van, és egy közös célt ki tudunk tűzni, igenis képesek vagyunk az összefogásra, arra, hogy együtt cselekedjünk – méltatta a kezdeményezést Répás. „Az ilyen összefogással erőt tudunk mutatni, üzenni tudunk a többségnek, a hatalomnak, azoknak, akik megkérdőjelezik a jogainkat, hogy nem tágítunk, hiába akarják elsorvasztani az orvosképzést, hiába akarják megfélemlíteni a közösségeinket, nem hátrálunk meg, hanem építkezünk” – mondta, hozzátéve, ha sikerül megőrizni az összefogást, az építkezés is sikeres lesz. Nem mindegy, lesz-e magyar orvos Erdélyben, Székelyföldön, 50, 100 év múlva; márpedig magyar orvos akkor lesz, ha lesz közösség, akit szolgáljon, és ha lesz egyetem, ahol tanulhat. Mindkettő rajtunk múlik, vegyük komolyan a népszámlálások intő jeleit, tegyünk cselekvően gyermekeink boldogulásáért és itthonmaradásáért – jelentette ki. A magyar kormány minden rendelkezésére álló eszközzel előremozdítja a magyar orvosképzés ügyét, ettől nem fogunk tágítani, ebben számíthat ránk a MOGYE teljes tanári közössége és a Studium Alapítvány, amely támogatja ezt az ügyet – hangsúlyozta Répás. "Minden nemzet az anyanyelvén lesz tudós, tudásunkat ha nem tudjuk átadni anyanyelvünkön a következő nemzedéknek, menthetetlenül feloldódunk a minket körülvevő többségben. A sepsiszentgyörgyiek viseljék gondját ennek a háznak, töltsék meg élettel az elkövetkező évtizedekre, évszázadokra is" – kívánta a közösségnek az államtitkár-helyettes. "A MOGYE magyar tanárainak kívánom, neveljenek olyan orvosokat, akiket nem tudnak külföldre csábítani, és akiket nem űz el a beolvasztásunkra törő hatalom, akik itthon, Erdélyben akarnak gyógyítani, szolgálni a közösséget" – zárta felszólalását. Vass Levente megköszönte a támogatóknak, hogy 15 éve az alapítvány mellett állnak, segítve marosvásárhelyi tevékenységeiket. Az orvosnak a lét elviselhetetlen könyörtelenségével kell szembenéznie, emiatt némelyik arra kényszerül, hogy pályáját elhagyja – ez a projekt ennek a könyörtelenségnek a tagadása. "Hiszünk ebben a projektünkben is, és számítunk arra a támogatásra, amiről Önök az eddigiekben is biztosítottak bennünket, és eztán is számítunk segítségükre" – fogalmazott az igazgató, aki reméli, néhány éven, hónapon belül ugyanebben a körben sor kerülhet a kész létesítmény felavatására is.
B. D. T.
Transindex.ro