Néhány nappal születésnapja előtt Bolyai Jánosra, az 1802. december 15-én született világhírű magyar matematikusra, a nem euklideszi geometria megteremtőjére emlékeztek. Ez az avatás mintegy megelőlegezte a jövő évieket, amikor – a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) döntése értelmében – Bolyai-évet tartanak Bolyai János halálának 150. évfordulója alkalmából. December 12-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a Bolyai-emléktábla-avatáson jelen volt Toró Tibor temesvári atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja is, aki ez alkalommal egy könyvritkaságot ajándékozott a Csikynek, amely a Babits Mihály Bolyai című szonettjének 30 nyelven megjelent 36 változatát tartalmazza, ehhez csatolta a híres temesvári Bolyai-levél fakszimile változatát, amelyben János megírta édesapjának, hogy „a semmiből egy új, más világot teremtettem”. Az emléktáblát a Csiky bejárati lépcsőházában helyezték el. Az adományozó Bolyai János Honvéd Alapítvány elnöke, Poroszlai Ákos jelezte, hagyományőrző szervezetük már számos Bolyai-emlékhelyet jelölt meg szoborral és emléktáblával, Aradon is a várban elhelyezendő szoborban gondolkodtak, de amíg az katonai terület, le kellett mondaniuk a tervről, és megelégedtek a mostani emléktáblával, melynek szövege: „Bolyai János 1802-1860 A világhírű matematikus emlékére, aki 1826-1830 között az aradi várban teljesített szolgálatot, mint kiváló hadmérnök 2009 Bolyai János Honvéd Alapítvány” A mostani megemlékezés alkalmából a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum nemcsak tartalmas könyvadománnyal lepte meg a Csiky Gergely Iskolacsoportot, hanem elhozzak egy asztalmodellt is, amellyel el szeretnék látni az új iskolaszárny két osztálytermét. / Kiss Károly: 2010 – Bolyai-év. Emléktáblát avattak a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./

December 23-án a 21. életévébe lépő Szabadság még a régi számítás szerint is felnőtté válik. Joggal várhatja el tehát olvasóközönségünk, hogy a lap ehhez méltó módon viselkedjék a jövőben: megkomolyodva, de ugyanakkor érdekfeszítően és derűsen is szolgálja tovább „a nagyérdeműt” – fogalmazott Tibori Szabó Zoltán, a Szabadságot kiadó Minerva Művelődési Egyesület elnöke a lap huszadik születésnapja alkalmával szervezett ünnepségen. A rendezvény sajtótörténeti kiállítással kezdődött, majd ünnepi műsor következett. /Felnőtté vált a 20. születésnapját ünneplő Szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Idén tizenkilencedik alkalommal osztotta ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a lapban publikált szerzők közül válogatva évzáró nívódíjait. Tizennyolc év alatt több mint 50 alkotó vehette át a vers, próza, esszé és debüt kategóriában az elismerést. A 2009-es nívódíjak átadására a Látó Irodalmi Színpad keretében került sor december 12-én Marosvásárhelyen. Az idén László Noémi (vers), Máté Angi (debüt), Romhányi Török Gábor (esszé) és Varga Illés (próza) vehette át a Batsányi-emlékplakettet és a díjjal járó pénzjutalmat. /Kiosztották a Látó nívódíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Kriterion Alapítvány kuratóriuma idén Gálfalvi Zsolt marosvásárhelyi irodalomkritikusnak, szerkesztőnek adományozza a Kriterion Koszorút. Az alapítvány esztendőről-esztendőre olyan, a romániai magyarság szolgálatába állított életművet jutalmaz, amelyet a cselekvő közösségszeretet, az európai nyitottság és a demokratikus gondolkodásmód jellemez. Az alapítvány Domokos Géza kezdeményezésére a Kriterion Koszorút 1995-ben alapította és az idén tizenötödször nyújtja át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, Marosi Ildikó irodalomtörténész, Egyed Ákos történész, egyetemi tanár, Jakobovits Miklós képzőművész, az erdélyi magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh elnöke, Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő és Toró Tibor elméleti fizikus, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár. /Kriterion Koszorú Gálfalvi Zsoltnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

A diktatúrákhoz kapcsolódó emlékek szervesen beépültek a romániai társadalom tudatába, mivel ezek az élmények generációkon keresztül továbböröklődnek, még sokáig meg fogják határozni az ott élő közösségek lelkiállapotát – fejtette ki Herta Müller Stockholmban, a Nobel díj-ünnepségen. Herta Müller a hagyományokkal szakítva nem is szólalt fel a díjátadó ceremónián, már pár nappal az esemény előtt megelőlegezte a nyilvánosságnak az alkalomra fogalmazott köszönőbeszédét. Írásában gyerekkori élményéből kiindulva, az édesanyja mindennapi intelméből, hogy mindig hordjon magánál zsebkendőt, szimbólummá emelte a tenyérnyi rongydarabkát. /Szakács Zsuzsanna: A hazátlanság dicsősége. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

A magyarországi kisebbségek kultúrájáért folytatott kiemelkedő munkáért idén nyolc kitüntetett vehette át a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat a kisebbségek napja alkalmából rendezett V. Nemzetiségi Gálán december 13-án Budapesten. Berényi Mária, a Magyarországi Románok Kutatóintézetének elnöke, a román nemzeti kisebbség érdekében végzett tevékenységéért vehette át az emlékplakettel és díszoklevéllel járó elismerést. Berényi Mária egyetemi tanulmányai befejezése óta foglalkozik a magyarországi románok művelődéstörténetének kutatásával, eddigi eredményeit hat könyvben és több mint száz tanulmányban foglalta össze. Költői tevékenységét négy megjelent verseskötete jelzi. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díjazták a kisebbségeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Fél évszázad „bizalmas történelme” rajzolódik ki Gáll Ernő Levelek (1949–2000) című kötetében. A 2004-ben elhunyt Gáll Ernő évtizedeken át a Korunk című romániai irodalmi folyóirat főszerkesztője volt és 522 személyhez írt, 5612 levelet tartalmazó kötete a romániai magyar kisebbségtörténet forrásanyaga. /Fél évszázad történelme Gáll Ernő leveleskötetében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

Az erdélyi magyarság megosztottnak bizonyult az elnökválasztás alkalmával. Az erdélyi magyarság sajátos törekvései szempontjából nem volt lényegi különbség a jelöltek /Mircea Geoana, illetve Traian Basescu/ között. Nem meglepő, hogy döntő többségben távol maradtak az urnáktól a magyar közösség tagjai. A román pártok és jelöltjeik egytől-egyig autonómiaellenes álláspontot képviselnek, nincs lényeges különbség közöttük. Mind az RMDSZ, mind az MPP anélkül állt be egyik vagy másik jelült mögé, hogy nem kérte meg az árát, és ami még súlyosabb, meg sem próbált tárgyalni és konszenzust kialakítani. Gergely Balázs, az EMNT Kolozs megyei elnöke eleve elhibázottnak tartja, hogy a jelöltekhez feltételek nélkül, mint potenciális szövetségesekhez viszonyulnak. Ebben a helyzetben nem szövetségest, hanem ellenfelet választottak maguknak. Az EMNT az egyeztetés, valamint az egységes fellépés mellett érvelt, de sikertelenül. /Sz. K. : „Nem szövetségest, hanem ellenfelet választottunk magunknak” Beszélgetés Gergely Balázzsal, az EMNT Kolozs megyei elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A gazdasági válság hatását a kolozsvári magyar könyvüzletek tulajdonosai is érzékelik, a forgalom folyamatos csökken. Ennek ellenére az üzletvezetők többsége bizakodó. A négy kolozsvári magyar könyvüzlet – a Bagoly, a Gaudeamus, a Phoenix és a Röser – tulajdonosai idén decemberben legalább harminc százalékos forgalom-visszaesést tapasztaltak tavalyhoz képest. Vassy Zoltán, a Bagoly könyvesbolt vezetője közölte, a legnagyobb választék a gyerekkönyvek terén észlelhető. A Szentegyház utcai Gaudeamus könyvesbolt vezetője Weghofer Erna örömmel újságolta: a karácsonyi ajándéklistát az olvasók igényeinek figyelembe vételével állíthatták össze. „Új árukészlettel és bő választékkal készülünk a karácsonyra, mondta Magyari Eszter, a Phoenix könyvesbolt üzletvezetője. Röser Ferenc üzlettulajdonos, a Röser könyvüzlet és antikvárium vezetője a belföldi kiadók könyveivel várja vásárlóit. /N. -H. D., F. Zs. : Harminc százalékos visszaesés a könyvüzletek forgalmában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Vermesy-emléknapokat szervez a Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera. A közös rendezvény tisztelgés kíván lenni a túl korán, tragikus körülmények között elhunyt zeneszerző munkássága előtt halálának 20. évfordulója alkalmából. Vermesy Péter (1939–1989) zeneszerzőt, a kolozsvári Zeneakadémia egykori tanárát, remek zenei tárgyú írások szerzőjét távol hazájától, a ‘89-es események tv-beli szemlélése közben, hirtelen felindulás következtében érte a halál. Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy és a Pest-megyei Maglód után Kolozsvár is zenetudományi konferenciával egybekötött hangversennyel emlékezik meg a zeneművészről, december 17-én. A bevezetőt mond Demény Attila, a Kolozsvári Magyar Zenetársaság elnöke. /Turánitz J. Lajos: Vermesy-emléknapok a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Az elsőfilmes rendezők számára kiírt Európai Felfedezés elnevezésű kategória Európa-díjával jutalmazták Peter Strickland Varga Katalin című brit-román-magyar koprodukciós filmjét. A film főszereplője Péter Hilda, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze – aki az antalyai Golden Orange Filmfesztiválon és a Brüsszeli Filmfesztiválon egyaránt kiérdemelte a legjobb színésznőnek járó díjat. /Farkas István: Európai Oscar a Varga Katalinnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Elkezdődött a nagy leszámolás a Szociáldemokrata Pártban (PSD). A tisztújítást szorgalmazza a párt több meghatározó politikusa. Ioan Rus, a PSD volt alelnöke kijelentette, hogy a párt éléről „el kell tűnniük egyes személyeknek”. Rus újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Viorel Hrebenciucra, Marian Vangheliéra és Mircea Geoanara gondolt. Ion Iliescu a párt tiszteletbeli elnöke a kongresszus összehívását szorgalmazta. /-or-: Elkezdődött a nagy leszámolás a PSD-ben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

„Szitává lőttem őket!” – jelentette ki diadalmasan az elnöki választás második fordulója éjszakáján Traian Basescu volt, és jelenlegi államfő. Ez úgy is érthető, hogy a nem rá szavazókat, azt a mintegy ötmillió állampolgárt lőtte szitává. Van rá öt éve, hogy rendre kilője az ellenséges csapatot. /Köllő Katalin: Vadászszezon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Románia Csillaga érdemrendet kapott Tőkés László. A Traian Basescu által adományozott elismerést a temesvári emlékév alkalmából rendezett gálaesten adta át a temesvári forradalom főszereplőjének Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségi ügyekért felelős tanácsadója. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az EP elnöke, volt lengyel kormányfő. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferenciára került sor, meghívottak: Orbán Viktor Fidesz-elnök, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője és Emil Constatinescu volt román államfő. A nemzetközi konferencián felidézték a húsz esztendővel ezelőtti eseményeket. Tőkés László európai parlamenti képviselőköszöntőjében nagyra értékelte, hogy annak idején külföldről is segítséget kaptak. A temesvári felkelés történelmi körülményeit elemezve Gabriel Andreescu egyetemi tanár és politológus természetellenesnek nevezte, hogy az akkori eseményeket mind a mai napig eltérően értelmezik Romániában. Németh Zsolt Fideszes politikus emlékeztetett: 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben a magyarok és románok együtt indultak, utána pedig szembekerültek egymással. Szerinte Európának azt kell megértenie, hogy a magyar térségpolitikát és a magyar nemzetpolitikát megfelelően összhangba kell hozni egymással. Ennek megteremtése fontos feladat lesz a következő kormányzati ciklusban – tette hozzá. A kelet-európai népek sorsközösséget alkotnak, csak együtt lehetnek szabadok, erősek és sikeresek – állapította meg Orbán Viktor. /Tőkés megkapta a legmagasabb román állami kitüntetést. Temesvári megemlékezés a rendszerváltozás húszéves évfordulójáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ „Azért gyűltünk össze, hogy egy csodára emlékezzünk, amikor húsz esztendővel ezelőtt sikerült áttörni a hallgatás falát, legyőzni saját félelmeinket, volt bátorságunk NEM-et mondani” – mondta vitaindítójában Bodó Barna. Tőkés László megköszönte valamennyi akkori szövetségesének – Szűrös Mátyásnak, a Panoráma szerkesztőinek, a kanadai tévéseknek, Győri Bélának, a Vasárnapi Újság rádióműsor szerkesztőjének, a magyar és az amerikai nagykövetség akkori diplomatáinak – a segítséget, akiknek köszönhetően sikerült rést ütni a hallgatás falán. A megemlékezés résztvevői jelenlétében leleplezték a megújult templom falára visszahelyezett szimbolikus jelentőségű feliratot, amely 1989 decemberében került az épület falára: Éljen Tőkés László! Várunk! Szabadság! A református templomban látható Temesvári mementó című fotókiállítást Szőcs Géza mutatta be. /P. Z. : Temesvári rendszerváltók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

A magyarság összetartozásának úgy kell kifejeződnie, hogy egyaránt vessen számot a valóságos helyzettel, a magyarság többközpontúvá válásával, az egyes nemzetrészek önálló fejlődésével, az Európai Unió lehetőségeivel, ugyanakkor megmaradjon a nemzet egysége – fejtette ki Sólyom László államfő a temesvári emlékév alkalmából felolvasott üzenetében. 1989-ben a kommunizmustól való megszabadulás közel hozta egymáshoz Kelet-Közép-Európa népeit és országait. A megnyert szabadsággal élni kell – vallja az államfő, feltéve a kérdést: vajon helyesen éltünk-e vele? Ceausescu diktatúrája a félelemre és a megosztásra épített, az általános félelmet a forradalom elűzte, bátorságot öntött a szívekbe, a hadsereg is hamar átállt a felkelők oldalára. A megosztás azonban erősnek bizonyult – írta Sólyom László, utalva arra, hogy a diktatúra a magyaroknak az ellenség szerepét szánta. „Megtapasztalhattuk, hogy ennek kárát sokkal nehezebb orvosolni, mint a félelmet. Pedig 1989 igazolta, hogy a romániai magyarság szülőföldjéért áldozatra kész közösség, akkor és ott, a forradalom pillanataiban, románok és magyarok közös küzdelmében ez nem is volt kérdés” – áll a magyar államfő üzenetében. Martin Luther Kinghez hasonlította Tőkés Lászlót Mark Gitenstein, az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövete. „Még sok tennivaló akad itt, Romániában, amíg ténylegesen is befejeződik a forradalom” – fogalmazott Gitenstein. /Sólyom: maradjon meg a nemzet egysége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Aggasztó jelnek nevezte Bajnai Gordon miniszterelnök a december 15-én tartott parlamenti magyar–magyar kormányzati konzultáción azt, ami Szlovákiában az elmúlt időszakban a nyelvtörvénnyel kapcsolatban történt. A kormányfő a konzultáció immár ötödik ülésén kijelentette, hogy a kormány határozottan fellép, ha bármely országban az európai normákkal ellentétes cselekményeket észlel, és ez a fellépés különösen aktív, ha a magyar kisebbséget éri hátrány. Elmondta, a kormány aggodalmait fogalmazta meg azért is, mert Ukrajnában háttérbe szorították a kisebbségi iskolákat, illetve nem rendelték meg a magyar nyelvű tankönyveket. Kijelentette, sem Ukrajnában, sem Szlovákiában nem jó, ha a kisebbségek a belpolitikai viták szenvedő alanyaivá válnak. Kedvezőnek nevezte, hogy Romániában az RMDSZ továbbra is „meghatározó, legitim és erős szervezet”, amely jelentős befolyással bír az ország belpolitikai eseményeire. Reménytelinek nevezte, hogy a szerb állampolgárok december 19-től vízum nélkül utazhatnak az EU-országokba, így elhárult a kapcsolattartás egyik akadálya. A találkozón az RMDSZ-t Kelemen Hunor ügyvezető elnök képviselte. /Bajnai a határon túliakról. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

A kommunista diktatúrát megdöntő 1989-s forradalmi események sorozata Temesvárott kezdődött december 15-én. A láng fellobbantója Tőkés László lelkész volt. December 15-én terjedt el a temesvári református hívek között a híre annak, hogy a Szekuritáté előkészületeket tett Tőkés László kilakoltatására. Az őt és családját sújtó hatósági intézkedésről Tőkés december 11-én beszámolt a Magyar Televízió Panoráma című műsorában, amelyben bírálta a Ceausescu-rendszert és a nemzetközi közvélemény támogatását kérte. Tőkés László hívei december 15-én kezdtek gyülekezni a parókia körül, az épületet mintegy 200 személy fogta védőgyűrűjébe. Később több járókelő, közöttük románok is csatlakoztak hozzájuk. A sötétedés beálltával a belügyi alakulatok rátámadtak az egybegyűltekre. Behatoltak a parókiára, majd a templomba, Tőkést tettlegesen bántalmazták, majd feleségével együtt a Szilágy megyei Menyőbe hurcolták. Ekkor már Temesvár több pontján is népes csoportok gyűltek össze, Ceausescu-ellenes jelszavakat skandálva, a tiltakozás tüntetéssé alakult át. A tömeggel szemben felvonultatták a rendőrség és a Szekuritáté embereit, de a tüntetés feltartóztathatatlanul terjedt tovább. A tüntetések december 17-én reggel újult erővel újrakezdődtek. Éjfél után a harc alábbhagyott, 258 ember vesztette életét. December 18-a a Szekuritáté és a hadsereg belelőtt a tömegbe, majd tömeges letartóztatások kezdődtek el, több mint 10 ezer személyt vetettek börtönbe, ahol több személyt meggyilkoltak, a városban kihirdették a rendkívüli állapotot. A kegyetlen megtorlás ellenére december 19-én a városban újabb tüntetések voltak. A hatalom rögtönítélő bíróságokat hozott létre, a Szekuritáté tisztjei több sebesültet agyonlőttek a kórházakban. December 20-án a város üzemeiből a munkások tömött oszlopokban megindultak a városközpont felé, ahol mintegy 100 ezer ember gyűlt össze. A hadsereg nem lépett fel velük szemben. A helyszínre több tábornok kíséretében megérkezett Constantin Dascalescu miniszterelnök és Emil Bobu KB-titkár, akik tárgyalni kezdtek a tüntetőkkel, beleegyezve a bebörtönzöttek szabadon engedésébe, a fő követelést, Ceausescu lemondását azonban nem fogadták el. Estére már a városközpontot a felkelők ellenőrizték, akik megalakították a Román Demokratikus Frontot, és Temesvárt az „első kommunizmustól szabad várossá” nyilvánították. /Temesvár 1989: a szabadság íze. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Megdöbbenést keltett magyar berkekben az, hogy a december 15-i tanácsülésen Csoma Botond RMDSZ-es tanácsos Sorin Apostu kolozsvári polgármesterhez intézett felszólalását László Attila RMDSZ-es alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke válaszolta meg. Csoma Botond a főtéri rendezvényeket kifogásolta, több katolikus hívő panaszkodott arra, hogy a Szent Mihály-templomban az esti istentiszteleten a kinti rendezvények zaja miatt alig tudták figyelemmel követni a misét. Mielőtt Apostu válaszolhatott volna, László Attila ragadta meg a szót, kifejtve: a városházának volt engedélye a katolikus egyháztól a rendezvények lebonyolítására. Kovács Sándor, római katolikus főesperes a tanácsülés után azt nyilatkozta: a városháza nem kért az egyháztól engedélyt a templom közelében zajló rendezvények lebonyolítására, de néhány napja lehalkítják a zenét a szentmise ideje alatt. Korábban az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, László Attila megyei elnök aláírásával átiratot juttatott el a polgármesteri hivatalhoz, amelyben felszólította a polgármestert, hogy vessen véget a főtéri koncerteknek. Erre az átiratra szeretett volna választ kapni Csoma Botond. A Szabadságnak adott nyilatkozatában Csoma Botond elmondta: László Attila sokszor elfelejti azt, hogy az alpolgármesteri tisztségén kívül egyben a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is. Hozzátette: úgy gondolja, hogy a PD-L és a polgármester irányába folytatott politikai szervilizmus nem vezet eredményre. /Jakab Judit: Önmagával levelezik László Attila? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Sorin Apostu polgármesternek – korábbi ígérete szerint – a mostani tanácsülésen kellett volna felolvasnia és vitára bocsátania a kolozsvári magyarság nevében a helyi RMDSZ által benyújtott, 11 pontba foglalt javaslatot, amelyek a város multikulturalitását ténylegesen láthatóvá tevő intézkedéseket és lehetséges magyar rendezvényeket tartalmazzák. A 11 pontról azonban szó sem esett, állítólag azért nem, mert annak román nyelvű szövege még nem jutott el minden tanácsoshoz. /Nem beszéltek a magyarok 11 pontjáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Romániában ritka kábítószerfajtának számító, hasist foglaltak le a hatóságok a napokban Sepsiszentgyörgyön. A 21 éves R. O-t saját lakásán tartóztatták le. Az elmúlt időszakban népszerű lett a Sepsiszentgyörgyön megnyitott etnobotanikus drogokat forgalmazó üzlet, ahol legálisan hozzáférhetőek a különböző hallucinogén, tudatmódosító gyógynövények, illetve az azokból előállított különböző készítmények. /K. Zs. : Hasisfogás Szentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Szatmár Megyei Múzeum égisze alatt működő posztModern Távlatok művelődési műhely december 15-én a Művészeti Múzeumban tartott tanácskozásának előadója Diana Iegar történész volt, aki készülő doktori dolgozatának egyik fejezetét mutatta be Ugocsa vármegye a 15-17. században címmel. A felkért hozzászólók Szőcs Péter régész-történész, Liviu Márta régész és Kiss Kálmán helytörténész méltatták az előadást. /PosztModern tanácskozás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 16./

1998-ban emléktáblát avattak, egy évre rá emlékszobát létesítettek a Darvay-kúriában, jövőre pedig, ha minden a tervek szerint alakul, Bem-szobrot állítanak Szamoskrassón, a hadvezér halálának 160. évfordulója alkalmából szervezendő emlékünnepség keretében – mondta el Kónya László történész, főtanfelügyelő-helyettes. A december 15-i ünnepi megemlékezés, a Bem-emlékünnepség hagyományos módon Sipos Miklós, igehirdetésével kezdődött. A hagyomány szerint megkoszorúzták a templom falán található helyi hősök emléktábláit. /Fodor István: Bem-emlékünnepség Szamoskrassón. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 16./

Két évtizeddel ezelőtt romániaiak tízezrei fogtak össze és álltak ki határozottan a szabadság és az egyenlőség mellett – áll Barack Obama üzenetében, amelyet a temesvári forradalom évfordulója alkalmából küldött Tőkés Lászlónak. Az amerikai elnök üzenetében, amelyet felolvastak december 15-én a Temesvári Operában rendezett gálaesten, úgy fogalmazott: amikor oly nagy szükség volt a változásra, az akkori események szereplői segítettek kikövezni a remény útját, és Románia történelmében új fejezet nyílhatott. Obama üdvözölte mindazokat, akiknek a bátorsága hozzájárult ahhoz, hogy az emberek szerte a világon szabadon élhessenek. Tőkés László, az Európai Parlament tagja politikai szándéknyilatkozatot tett közzé a kommunizmus bűneit kivizsgáló nemzetközi büntetőjogi rendszer kialakítása érdekében. „Azt kérjük az Európai Uniótól, mint ötszázmillió polgár intézményes képviselőjétől, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségénél (ENSZ) indítsa be a megfelelő eljárásokat egy olyan nemzetközi büntetőjogi rendszer kialakításának érdekében, mely lehetővé tenné a kommunizmus ideje alatt elkövetett bűnök, emberiségellenes cselekmények törvényes kivizsgálását és elítélését a nemzetközi jog normáinak megfelelően” – olvasható a nyilatkozatban. /Obama üdvözölte Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének elnöke elégedettséggel nyugtázta Traian Basescu győzelmét. Csép Sándor több érvet sorolt fel Basescu mellett: az első olyan román államelnök, aki az ‘56-os forradalmat igazságosnak ítélte meg, elkezdte a korrupcióellenes harcot, Orbán Viktor is támogatta, segítette az MPP bejegyzését. Most, Basescu győzelme után az MPP a magyar kezdeményezések támogatását reméli – fejtette ki Csép Sándor. /J. J. : MPP: most Basescun a sor, hogy támogasson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

A szlovák kormány december 16-án jóváhagyta a módosított államnyelvtörvény végrehajtási utasításainak elveit tartalmazó javaslatot. A vitatott jogszabályt a szlovákiai magyar pártok és szervezetek élesen bírálták, magyarellenesnek minősítették és elutasították. A törvény komoly feszültséget keltett Pozsony és Budapest viszonyában is. Bajnai Gordon miniszterelnök a szécsényi megállapodás megszegésének értékeli az alkalmazási irányelvek elfogadását. A szlovák kormány mostani döntése ellentétes az Európai Unió alapértékeivel és a Lisszaboni Szerződéssel is. Bajnai Gordon szerint elfogadhatatlan, hogy a 21. század Európájában valakit anyanyelve használatáért büntessenek. /Jóváhagyták a nyelvtörvény végrehajtási elveit. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

Zala György (Lendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) születésének 150. évfordulója alkalmából tavaly Zala-emlékévet tartottak, amely konferenciasorozatot foglalt magába Lendvától Aradig, de a híres szobrászművész szellemi hagyatékát ápolók nem szakították meg a kapcsolatot. A jövő évi tervek megbeszélésére Aradra látogatott a szülőváros, a most Szlovéniához tartozó Lendva képviseletében Horváth Ferenc, a lendvai magyar önkormányzat elnöke. Bognár Levente aradi alpolgármesterrel – a tavalyi emlékév egyik kezdeményezőjével – megkoszorúzták Zala György egyik legmonumentálisabb alkotását, az aradi 13 vértanúnak emléket állító Szabadság-szobrot. Horváth Ferenc látogatást tett a Jelen Házban, majd levetítették azt a dokumentumfilmet, amit a lendvai magyar tévéstúdió készített, és amelynek a címét Zala György hitvallása ihletett: Én hittel dolgozom. A szervezők megemlékeztek az idén nyáron váratlanul elhunyt Borbás Györgyről, a Zala Emlékbizottság titkáráról, a szobrászművész munkásságának nagy tudású ismerőjéről is. /Pataky Lehel Zsolt: Csendes főhajtás Zala György emléke előtt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

Ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő előadásokkal és könyvbemutatóval várja a látogatókat a székelykeresztúri Molnár István Múzeum a Téli múzeumi esték című sorozatával, december 21-től 23-ig. A rendezvénysorozat Kincses Kálmán Otthonunk volt paripánknak nyerge című előadásával kezdődik, képek és személyes beszámoló alapján egy 1800 kilométert magába foglaló lovas zarándoklatot mutat be az érdeklődőknek. A Téli esték a Molnár István Múzeum Kiadványai első számának, a Kutatások a Nagy-Küküllő felső folyása mentén című kiadványnak az ismertetésével folytatódik. A kötetbe elsősorban Székelykeresztúron és szűkebb-távolabbi környezetében végzett kutatásokról szóló tanulmányok kerültek be. Kőrösfői Zsolt, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum régésze Régészeti kutatások 2009-ben Székelykeresztúr térségében címmel fog előadást tartani. /Téli esték a keresztúri múzeumban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Jó ideje világos, hogy Basescu elnök és pártja egyeduralomra törekszik. Pártjából ugyan kilépett, mert párton kívülinek kell lennie, de továbbra is ő szabja meg annak irányvonalát. Basescu korábban, a konvenciós kormány tagjaként keményen ellenezte az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását és az állami gazdaságok földjének visszaadását. Az államfő felesége nagy fagylalt-gyáros lett. Testvére nagymenő üzletember. Egyik lánya alig végezte el tanulmányait, kb. nyolcszázezer eurós ingatlant vásárolt. Máig sem tisztázódott, honnét volt hirtelen ennyi pénze? Másik lánya a demokraták képviseletében indult az európai parlamenti képviselőválasztásokon. A válság hatásának csökkentésére a kormány semmiféle tervet nem dolgozott ki. Basescu szorgalmazta, hogy a moldovaiak román állampolgárságot kapjanak. Az elnökválasztás során a ki tudja hány tízezer moldovai rászavazva hálálta meg román állampolgárságát. Basescu már régóta támadja az őt bíráló sajtót, televíziót, ezek tulajdonosait, azzal, hogy a csakis általa megvalósuló reformok ellenségei. Kommunistaellenes, jobboldali politikusnak tartják. De vajon az-e, miután a korábban őt támogató, de most erősen bíráló Dinescut, a költőt, egyik csicskásával el akarta üldöztetni az országból? Az államfő sikerét az MPP is segítette, a győzelmében az SZNT gyermeteg ötlete is benne van, az, hogy írják a szavazócédulákra: autonómia, és erre pecsételjenek. Ezek mind érvénytelen szavazatok voltak. /Asztalos Lajos: Útban a… banánköztársaság felé? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Nem tudnak jól szlovákul a szlovákiai magyarok, akik semmibe veszik a szlovák nyelvet, elnyomják, elnemzetlenítik a szlovákokat, holott nekik saját hazájukban sehol és sosem szabad kisebbségi szerepben lenniük – röviden így lehetne összefoglalni azokat a legfőbb érveket, amelyekkel a szlovák hatalom immár évtizedek óta igyekszik megerősíteni pozícióit az ország déli, nagyrészt magyarok lakta vidékein. Pozsony hivatalos véleményével szemben kimutatások és felmérések bizonyítják, hogy a magyarok szlovák nyelvismerete egyáltalán nem gyenge, gond nélkül használják az államnyelvet. Az 1995-ben elfogadott első törvényváltozathoz hasonlóan újra szankciókra számíthatnak azok, akik nem tartják be a jogszabály előírásait, a bírság összege 100-5000 euró lehet. Bírságokat az eredeti törvény is tartalmazott, de azokat 1999-ben hazai és külföldi nyomásra törölték. A most újra bevezetett bírságok azonban sokkal nagyobbak, mint az egykoriak. A törvény végrehajtási utasítások január elsejétől érvényesek. A módosított államnyelvtörvény előírja, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. Azt azonban, hogy mi a „nyilvános érintkezés”, a törvény nem határozza meg. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet kisebbségi nyelven a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él; a kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Nyilvános feliraton először a szlovák feliratnak kell szerepelnie. A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli. Az államnyelvtörvény diplomáciai szóváltáshoz vezetett Szlovákia és Magyarország között. Pozsony kitart álláspontja mellett, hogy a törvény nem sérti a kisebbségi jogokat, ráadásul belügy. Leonard Orban nyelvi sokszínűségért felelős volt uniós biztos úgy nyilatkozott: az EU-nak nincs olyan jogköre, hogy beavatkozhasson a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán kialakult szlovák-magyar vitába. Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa nem kívánt döntőbíró lenni a vitában, de mind a két féllel tárgyalásokat folytatott. Bajnai Gordon miniszterelnök szerint az államnyelvtörvény irányelveinek elfogadásával a szlovák fél megsértette a szécsényi kétoldalú megállapodást, és semmibe vette az EBESZ ajánlásait. A magyar kormány határozottan azt kéri, hogy Szlovákia függessze fel a büntetések alkalmazását a folytatódó tárgyalások időtartamára. A Fidesz szerint Bajnai a kétoldalú megállapodás aláírásával voltaképpen lemondott a nemzetközi nyomásgyakorlásról, hiszen azt a benyomást keltette, hogy a probléma rendeződött. /Nyelvelés a nyelvtörvénnyel. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

„1989. december 23-át, szombatot írtunk, és az ajtó előtt négyen álltak: régi barátom, diáktársam, a Kriterion és A Hét történész szerzője, Demény Lajos, a futólagosan ismert sportpszichológus, Tüdős István, Simon Kinga szentgyörgyi műtörténész férje és két, eddig sosem látott fiatal férfi: Verestóy Attila és Lányi Szabolcs, később tudtam meg, mindketten tudományos kutatók. Szabolcs fején turbánnak is beillő kötés. ” Domokos Géza Esély címmel kiadott visszaemlékezéseinek első kötetében így írja le első találkozását az akkor 43 éves Lányi Szabolccsal, aki ma a Sapientia Egyetem professzora. A vegyész dr. Lányi Szabolcs 1989 júniusában még adjunktusként tevékenykedett a Bukaresti Műegyetemen, de néhány napra rá a belügyisek döntésére eltávolították munkahelyéről. Hónapok óta munkanélküliként tanúja volt Bukarestben a tüntetéseknek, a sortüzeknek, őt is betuszkolták egy rendőrségi kocsiba, bevitték őket, majd Lányit összeverve, véresen elengedték. Hazaindult, de újra elfogták, bevitték a szeku főhadiszállására, ott immár harmadszor megverték. Megint hazaindult, de nem volt szerencséje, most egy rendőrőrsre vitték. A teremben verni kezdték a lefogottakat, mire Lányihoz értek, belefáradtak, abbahagyták a verést, elszállították őket a jilavai börtönbe. Másnap szabadon engedték őket, Bukarest széléig visszavitték mindnyájukat egy rabszállító kocsival. Este Lányi hazament, találkozott Verestóy Attilával, mentek Demény Lajoshoz, aki már írta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kiáltványát. Innen Domokos Gézához mentek, aki Kriterion Kiadó élén elismert volt. „Mink – így, udvarhelyiesen: mink – azért jöttünk, hogy megbeszéljünk egy nyilatkozatot... – kezdte Verestóy Attila. – Kiáltványt! – helyesbített a turbános Lányi. Demény tanár úr elmosolyodott, és zsebéből előhúzta az RMDSZ 1989. december 25-i keltezéssel közismertté vált kiáltványának első fogalmazványát. ” / olvasható Domokos Géza: Esély, I. kötetében. /Székedi Ferenc: Az átélt órák hitelével. A húsz évvel ezelőtti eseményeket idéző, évfordulós beszélgetés Lányi Szabolcs egyetemi tanárral. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Székelyföld épített öröksége – Faluképvédelem – Út a jövőbe címszó alatt nagyszabású konferenciának adott otthont Hargita Megye Tanácsa az elmúlt napokban. A rendezvény szervezői az Országépítő Kós Károly Egyesülés, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, valamint Hargita és Kovászna megye tanácsa volt. A neves építész, művészettörténész, etnográfus, közgazdász szakemberek előadásai mellett kerekasztal-beszélgetésre is sor került. Az eddigi eredmények (értékfelmérések, faluképvédelmi programok, egy-egy település értékőrző példája, megyei programok) beépítésével megfogalmazott cselekvési terv az épített és táji értékek megőrzésére irányul. /Túros Eszter: A jövő faluja – utak, lehetőségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./