A Népújság főszerkesztője, Makkai János nyugalomba vonul, több mint négy és fél évtizedes újságírói és szerkesztői munka után. A Népújság egyik alapító tagjaként közel húsz évig volt főszerkesztő. A közgyűlés a Népújság vezetésére az eddigi főszerkesztő-helyettesnek, Nagy Miklós Kundnak szavazott bizalmat. Újdonság, hogy, a munka- és felelősségvállalás kollektív jellegét hangsúlyozandó, két lapszerkesztő, Ferenczi Ilona és Karácsonyi Zsigmond helyettes főszerkesztőként dolgozik a továbbiakban. /Nagy Miklós Kund: Töretlenül, tovább… = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

Minden állami alkalmazott megkapja tizenharmadik fizetését – jelentette be Gheorghe Pogea pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az összeget több részletben fogják kiutalni. /Lesz tizenharmadik fizetés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

„A Magyar Polgári Párt (MPP) március 14-i kongresszusa az utolsó lépés lehet a párt szétverésében, ha nem lesz legitim az országos elnöksége” – jelentette ki Gazda Zoltán, az MPP háromszéki alelnöke, aki minden valóságalapot nélkülözőnek minősítette Szász Jenő pártelnöknek a Krónikában megjelent vádját, miszerint Gazda és Csinta Samu háromszéki ügyvezető elnök be akarná olvasztani az MPP-t az RMDSZ-be. Csinta Samu elmondta: lesújtó véleménye van a pártelnök nyilatkozatáról, de nem kommentálja, mert Szász Jenő saját magát minősíti vádaskodásával. Bizalmat szavazott az elmúlt hét végén Szász Jenőnek a gyergyószentmiklósi szervezet. Az egyetlen, aki nem szavazott bizalmat, Árus Zsolt MPP-s megyei tanácsos volt, aki korábban országos alelnöki tisztségéről is a Szász Jenővel szembeni elégedetlensége miatt mondott le. Árus Zsolt elmondta, a két ülésen nem ugyanazok a személyek vettek részt, ezért a bizalmi szavazás illegitim. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint Szász Jenő minden eszközt bevet annak érdekében, hogy megőrizze elnöki pozícióját, de „ehhez már nem elegendő, hogy minden bokorban RMDSZ-ügynököt vizionál”. Csép Sándor Kolozs megyei MPP-elnök szerint Szász Jenőnek vannak mulasztásai, viszont kérdéses, hogy kerülne-e jobb helyette, így még nem tudják biztosan, kit támogatnak. A pártelnöki tisztségről Szász úgy nyilatkozott, „jó volna, ha az a személy, aki bejegyeztette a pártot, továbbra is részt vehetne annak vezetésében, építésében”, így nem látja értelmét a változtatásnak. /Marakodnak a polgáriak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Szász Jenő különböző összeesküvés-elméleteket fogalmaz meg, hogy a szervezet márciusi kongresszusán megőrizze tisztségét, és nagy igyekezetében úgy látszik, nem válogat az eszközökben – fogalmazott a Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke. Toró hangsúlyozta: az EMNT alelnökeként továbbra is fontosnak tartja az együttműködést az MPP-vel egy olyan stratégiai partnerség létrehozásában, amely elősegítheti az erdélyi politikai rendszer reformját. Toró T. Tibor elmondta, az SZNT és az EMNT viszonya nem volt felhőtlen az elmúlt években. „A közösen kidolgozott működési szabályzat szerint az EMNT küldöttjeinek felét az SZNT delegálja, de sajnos a szervezet képviselői egy ideje nem igazán vettek részt az EMNT munkájában – magyarázta a politikus. Az SZNT egy nagyon kényes pillanatban, az RMDSZ-szel kötött koalíciós szerződés aláírását követően jelentette be, független szervezetként kívánja folytatni tevékenységét. /Gyergyai Csaba: Toró visszautasítja a vádakat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

A februárban megtartott Temes Megyei Civil Fórum döntései alapján a magyar civil szervezetek küldöttei március 2-án a temesvári Bartók Béla Líceumban megalakították a Civil Tanácsot. A mintegy 40 civil szervezet felölelő testület bizalmat szavazott Erdei Ildikó CT-elnöknek és Fazakas Csaba alelnöknek, a tanács másik alelnökévé Ilonczai Zsoltot választották. Vita tárgya volt, hogy szakbizottságok vagy műhelyek, esetleg kerekasztalok működjenek-e a tanácson belül. Az oktatási szakbizottságot Virginás Tar Judit, az egyházi szakbizottságot Pataki Adél, a közösségépítéssel foglalkozó szakbizottságot Vetési Zoltán vezeti a következő időszakban. A Civil Tanács prioritásai között van az anyanyelvi oktatás támogatása és a hagyományőrző csoportok közötti feszültségek megszűntetése. A civil szervezetek együttműködését elősegíti a www.temes.ro honlap. A Civil Tanács ügyintézését a következő Civil Fórumig a Szórvány Alapítvány vállalta, mert a CT-nek nincs önálló jogi személyisége. /Pataki Zoltán: Szerveződő magyarok. Újjáalakult a Temes Megyei Civil Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

A marosvásárhelyi vár Kádárok bástyája adott helyet március 1-jén a Nyílt Színi rendezvénysorozat első eseményének. A harmadéves bábtagozatos diákok mutatkoztak be féléves vizsgaelőadásukkal a nagyközönség előtt azért, fogalmazta meg Gáspárik Attila rektor, hogy az egyetemi tanulmányok előtt álló fiatalok kedvet kapjanak a Színházművészeti Egyetemhez. /Antal Erika: Szellemi kirándulás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Levédték a székely márkanevet a Román Találmányi és Védjegyhivatalnál. Egyelőre Kovászna és Hargita megye csatlakozott a székely márkanév levédésének kezdeményezéséhez. Maros megye is érdekelt. /Bágyi Bencze Jakab, Isán István Csongor: „Made in Székelyföld” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Tíz erdélyi magyar ház képviselője találkozott az elmúlt február 27. –március 1. között – az EMKE és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület meghívására – a Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti székhelyén. A résztvevők Kolozsvárról, Máramarosszigetről, Désről, Besztercéről, Szamosújvárról, Válaszútról, Szilágysomlyóról, Nagyenyedről és Csernakeresztúrról érkeztek, hogy foglalkozzanak a „kultúra beépülési lehetőségével – a civil szervezeteken keresztül – a területfejlesztési programokba” témakörrel, valamint elindítsanak egy folyamatot az erdélyi magyar házak közötti hálózatépítésre. Az összejövetel anyagi hátterét a Nemzeti Civil Alap – NCA biztosította, amelyet a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület pályázott meg, az EMKE támogatásával. Az összejövetel végére a magyar házak képviselői kidolgoztak egy felmérő ívet, amellyel majd az EMKE Országos Elnöksége felkeresi a többi hasonló intézményt is, hogy minél átfogóbb kép alakuljon ki a jövőben ezekről a hazai kis „kulturális autonómia szigetekről”. A Válaszúton elkezdődött program májusban Sárospatakon fog folytatódni. /Dáné Tibor Kálmán, EMKE elnök: Magyar házak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Csíkszeredában vendégszerepel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata március 10-én. Eugène Labiche – Marc Michel: Olasz szalmakalap című zenés vígjátékát, valamint Spiró György Prah című komédiáját mutatják be. /Vendégszerepel a Tompa Miklós Társulat. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

Kopjafát avattak és ünnepi megemlékezést szerveztek március 3-án a marosvásárhelyi Vártemplomban az 1949-es kitelepítések 60. évfordulója alkalmából. Az emlékezetes éjszakán országszerte közel 3 ezer nemesi és arisztokrata családot telepítettek kényszerlakhelyre és tettek földönfutóvá. A Castellum Alapítvány rendezvénye gyertyagyújtással és az emlékoszlop megáldásával ért véget. /A kitelepítésekre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Székelyudvarhelyen Móricz Zsigmond-emlékkiállítás nyílt a helyi művelődési házban, az író születésének 130. évfordulója alkalmából szerveztek kiállítást Székelyudvarhelyen. A kiállítást az általános- és középiskolák diákjai látogatják. /Bágyi Bencze Jakab: Móricz-emlékkiállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Kápolnává varázsolták Sepsiszentgyörgy a Székely Nemzeti Múzeum Lovagtermét a bemutatóra, a falakon középkori Mária-képekről készült fényképfelvételek sorakoztak. Gombosi Beatrix művészettörténész ,,Köpönyegem pedig az én irgalmasságom” – Köpönyeges Mária-ábrázolások a középkori Magyarországon című könyvének bemutatóján, s a képekből kialakított tárlaton Jánó Mihály művészettörténész méltatta a kötetet és a kiállítást. /Szekeres Attila: Köpönyeges Mária Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő két témakörben intézett kérdéseket Emil Boc miniszterelnökhöz, amelyekre írásos választ vár. Az egyik az etnikumközi kapcsolatokat veszélyeztető polgármesteri „elszólásra” hívja fel a figyelmet, a másik arra, hogy az ortodox egyházat a megye kormánybiztosa a többi felekezet fölé emeli. Február 3-án iktatták be tisztségébe Marius Emil Pascant, a PD-L által újonnan kinevezett prefektust. Az ünnepségen Florea, Marosvásárhely polgármestere azzal kezdte a mondandóját, hogy „Romániát csak a románok tudják megváltoztatni”. A frissen kinevezett prefektus, amely egy olyan megyét képvisel, ahol a magyarság részaránya 38%, nem lépett közbe a polgármester által provokált helyzet orvoslása érdekében. Kerekes kérdései: 1. Hogyan értékeli a kormány a prefektus hallgatását ebben a helyzetben, lévén szó egy olyan megyéről, ahol a rendszerváltás után, sajnos, véres etnikumközi konfliktusokra került sor? 2. A prefektusnak nem a megye társadalmi békéje érdekében kellene tevékenykednie, főleg, ha hivatalos ceremóniákon hangzanak el oda nem illő kijelentések? A beiktatási ünnepséggel kapcsolatban Kerekes nehezményezte, hogy a beiktatáson mindössze Andrei Andreicut gyulafehérvári érsek volt jelen, a többi felekezetet nem hívták meg. „Miért ez a megkülönböztetett figyelem az ortodox egyház felé, amelyet ezzel a gesztussal közigazgatási és pártszínvonalra emeltek, diszkriminálva a többi felekezetet? A kormány politikájának része, hogy az ortodox egyházat államvallási rangra emelje? – fogalmazott Kerekes Károly. /(mózes): Mit őriz a törvényesség őre? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

Viharosnak ígérkezik a Magyar Polgári Párt (MPP) március 14-re Gyergyószentmiklósra összehívott Országos Tanácsának az ülése. Kiéleződnek a nézeteltérések a párt elnöke, Szász Jenő és a tisztújítást szorgalmazó tábor között. Szász nem támogatja a tisztújítást. Megbízható források szerint a gyergyói rendkívüli közgyűlés, amelyet Szász Jenő hívott össze, nem volt döntésképes, az ott megjelent tagok száma 25 körül mozgott, miközben a gyergyói szervezet taglétszáma 120-130 fő. Nem volt napirend, az ülést szabálytalanul hívták össze. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke érthetetlennek nevezte az országos elnök hozzáállását, amely köszönőviszonyban sincs az MPP által meghirdetett elvekkel, így a választás szabadságával sem. /P. A. M.: Szász hallani sem akar a választás lehetőségéről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Március közepén várható, hogy érdemben tárgyalnak a bíróságon a Kovászna megyei önkormányzat és az Országos Diszkriminációellenes Tanács közötti perről. A megyei önkormányzat azért indított pert, mert a tanács elmarasztalta és figyelmeztetésben részesítette a megyei tanácsot, amiért a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségéért kiírt versenyvizsga feltételeként szabták meg a magyar nyelv ismeretét. A diszkriminációs ügyekkel foglalkozó testület Dan Tanasa kérésére indított vizsgálatot, és december 16-i határozatában megállapította: hátrányos megkülönböztetés történt az igazgatói állásra kiírt versenyvizsga megszervezése során, ugyanis korlátozták valamely román állampolgár jogát ahhoz, hogy egy közintézményben munkát vállaljon. A döntést a testület öt tagja támogatta, ketten – Haller István és Dragos Nita – különvéleményt fogalmaztak meg. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke még akkor bejelentette: bíróságon támadják meg a határozatot, szerinte ugyanis jogos elvárás a megyei könyvtár igazgatójával szemben, hogy beszéljen magyarul, hiszen Háromszék lakosságának háromnegyede magyar. /Farcádi Botond: Beperelték a diszkrimináci ellenes tanácsot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./

Felszólította a Fidesz a minisztereket és államtitkárokat, hogy azonnal fizessék vissza a felvett jutalmukat. Balsai István, a párt országgyűlési képviselője kijelentette, hogy miközben tombol a válság, az emberek pedig egyre nehezebben élnek, a miniszterek, az államtitkárok és a szakállamtitkárok busás jutalmakat tesznek zsebre, tavaly több mint 58 millió forint jutalmat kapott különböző jogcímeken huszonegy miniszter és államtitkár. /Válságban milliós juttatások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./

Hetven év tömény környezetmérgezés után bezárni készül kapuit Kelet-Európa legszennyezőbb vállalata, közel nyolcszáz alkalmazottját bocsátotta el Kiskapuson a Sometra gyár. A Sometra bezárása miatt ugyanakkor 60 százalékkal csökkent Kiskapus költségvetése. Kiskapus kohóipari színesfémvállalatának gyárkéményei hetven éve okádják a füstöt, a házak a koromtól feketék, a lakók átlagélettartama hét évvel kevesebb az országos átlagnál, és a gyerekhalandóság itt a legmagasabb európai szinten. Az 50-60-as években hajszolt iparosítás teljesen tönkretette a vidéket, a nehézfémekkel és kéndioxiddal történő szennyezés a vizet, talajt, növényzetet súlyosan szennyezte. Két éve a kéndioxid-kibocsátás 125-ször nagyobb volt a megengedettnél. /B. M.: Nem okád füstöt többé Kiskapus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Varga László marosvásárhelyi nyugalmazott református lelkész tartott előadást március 3-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében, Az erdélyi magyar parasztság felemelkedése a román megszállás idején címmel. Az előadás első részében az 1930-as időszak hátteréről beszélt: az 1867-es kiegyezést követő fejlődésekről, egy igazán liberális kormányról, Budapest kiépüléséről, a továbbiakban pedig a románok Erdélybe való bevonulásáról és a parasztság meggazdagodásáról volt szó. Varga László rámutatott: az új rendszer ellenére minden falusi rendelkezett valamilyen vagyonnal, és nem élt olyan rosszul, ahogyan azt egyes források állítják. A magyar parasztság felemelkedését az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületnek (EMGE) köszönhette, mivel ők voltak azok, akik segítettek a gazdáknak a termés értékesítésében. A parasztság fő jövedelmét az alma és a lucerna termesztése jelentette. A második világháború kezdetével minden gazdának be kellett szolgáltatnia terméseinek egy bizonyos százalékát, ami arra késztette őket, hogy termőföldjeiket a lehető legnagyobb mértékben kihasználják. Így történt az, hogy a Szilágyságban a búzaföldeket napraforgó- és szójamaggal vetették be, Székelyföldön pedig elterjedt a burgonyatermesztés. /Braica Tünde: Erdélyi magyar parasztságról az EMÉ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Az RMDSZ megállapodott Traian Basescu államfővel abban, hogy az érdekvédelmi szervezet ellenzéki helyzete ellenére együttműködik az illetékes minisztériumokkal a magyarlakta régiók támogatása, Székelyföld további fejlesztése és modernizációja érdekében – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök Árkoson. az RMDSZ parlamenti frakcióinak kihelyezett ülésén. Markó elmondta: az RMDSZ több vezető politikusa a napokban tárgyalt az államfővel, ezen a megbeszélésen leszögezték, hogy az RMDSZ nem ért egyet a székelyföldi területi autonómiaigény jogosságát megkérdőjelező államfői kijelentésekkel, de egyetértés volt a decentralizáció fontosságát illetően. Beszéltek a magyar intézményvezetők megtartásáról is. E tekintetben is kaptak bizonyos garanciákat, de – mint Markó fogalmazott – majd elválik, hogy a kormánypártok valóban hajlandóak-e a kompromisszumra. /Az RMDSZ együttműködik a kormánnyal. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./

„Véget kell vetni annak, hogy a prefektus úgy érezze, ő a megyefőnök” – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke azon a kihelyezett frakcióülésen, amelyet az RMDSZ március 5-én tartott Kovászna megyében. Az árkosi találkozón tizenhat RMDSZ-es képviselő és hét szenátor vett részt. Markó szerint a kormányzati alárendeltségű intézményeknek nem a prefektúrához kellene tartozniuk. Az árkosi tanácskozást megelőző estén a honatyák Bodokon találkoztak több mint háromszáz polgármesterrel, alpolgármesterrel és tanácstaggal, számolt be a frakcióülés házigazdája, Tamás Sándor megyei tanácselnök. A frakcióülésen Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő azt a tízpontos dokumentumot mutatta be, amelyeket Ecaterina Andronescu oktatási miniszter tájékoztatására állított össze. Ezek közül a legfontosabb a román nyelv oktatásának kérdése. Keresztély Irma hangsúlyozta, a háromszéki falvak 50 százalékában csak magyarok laknak, az itt élő gyerekek az iskolában hallják először a román nyelvet, ezért az első osztálytól a tizenkettedikig speciális módszerrel kell tanítani a nem román anyanyelvű diákoknak. Markó emlékeztetett, hogy tíz éve, 1999-ben elérték, hogy az 1–4. osztályban speciális tankönyvekből, külön tanterv szerint tanítsák a kisebbségieknek a románt, de a nekik szánt tankönyv és a tanterv azóta is rossz, még nem javították ki. A tanácskozáson felvetették a helyi problémákat. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, az intézményben dolgozó szakemberek átlagéletkora hatvan év, de az alkalmazások leállításával nem tud fiatalítani. Kelemen Tibor a súlyos munkanélküliségről tájékoztatott, elmondása szerint a nyilvántartásokban csak az állástalanok egy része szerepel, hiszen a 90 ezer munkaképes háromszéki közül csak 49 ezernek van állása. A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor ügyvezető elnök reagált Szász Jenő MPP-elnök nyilatkozatára, amelyben az Tőkés Lászlót javasolta az RMDSZ élére. Kelemen kifejtette: Szász Jenő „politikai sztriptízt” végez, de senki nem veszi komolyan. /Kovács Zsolt: Háromszéken a két frakció. A Kovászna megyei Árkoson üléseztek az RMDSZ honatyái. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Petru Gherghel jászvásári római katolikus megyéspüspök válaszlevele Tőkés László püspök, EP-képviselő megkeresésére mind hangnemében, mind tartalmában ismételten alátámasztja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett csángómentő mozgalom szükségességét. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalásában leszögezte, a jászvásári püspök az identitásválasztás szabadságára való álságos hivatkozással eleve megkérdőjelezi a több évszázada Moldvában élő csángók magyarságát és anyanyelvét. Népszámlálási adatokra hivatkozva csak és kizárólag román nemzetiségű római katolikus hívekről hajlandó beszélni. Tovább él a nacionál-kommunizmus szelleme, melynek lényege az asszimiláció. Petru Gherghel válaszlevele Tytti Isohookana Asunmaa raportőr Jelentésében foglaltakat is figyelmen kívül hagyja, mely alapján az Európa Tanács ajánlást fogalmazott meg a csángók védelmében. Emlékezetes, hogy 1991-ben a pusztinai csángók kétszáz aláírással hitelesített kérvényt juttattak el a jászvásári püspökségre, amelyben a magyar nyelvű misézés lehetőségének biztosítását kérték. Ezután Grigore Dima püspök-helyettes egyenként hívatta be a kétszáz aláírót, minek következtében egyesek visszavonták az aláírásukat. Másokat viszont ennek ellenére sem sikerült megfélemlíteni, és a püspökség azóta is adós az írásos válasszal. A csángómagyarok vezetőinek bevonásával a kérdés megnyugtató rendezése érdekében további párbeszédet szorgalmaz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a jászvásári római katolikus egyház vezetőivel. /Állásfoglalás a moldvai csángó-magyarok jogainak védelmében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Aggodalmának adott hangot az elmúlt időszakban Magyarországon elharapódzott erőszakos cselekmények miatt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában. „Aggodalommal töltenek el bennünket az utóbbi időben hazánkban elharapódzott erőszakos cselekmények. Ezúton fejezzük ki együttérzésünket az áldozatoknak és hozzátartozóiknak” – olvasható az állásfoglalásban. Az MKPK aggasztónak ítéli az ezek kapcsán jelentkező provokációsorozatot, amely a magyarságot rasszista színben igyekszik feltüntetni. Ennek érdekében egyesek nem riadnak vissza társadalmi támogatottsággal nem rendelkező, szélsőséges jelképeket használó áldemonstrációk szervezésétől sem – írták. Meggyőződésük, hogy ezek az igazi problémákról terelik el a figyelmet. Ebben a kiélezett helyzetben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felszólít minden döntéshozót, hogy „a gerjesztett problémák és médiamegoldások helyett” a valós kérdésekkel foglalkozzanak, mint a közbiztonság, a szociális biztonság, a szükséges egészségügyi ellátás, a családok védelme, a jövő nemzedék felelős oktatása és nevelése. A társadalom tagjai, különösen azok, akik egy élet munkájával járultak hozzá az ország építéséhez – mégpedig olyan körülmények között, amikor munkájuk ellenértékének jelentős részét az állam visszatartotta – jogosan várhatják el, hogy a megszorításoknak ne ők legyenek a legfőbb áldozatai – áll a nyilatkozatban. /Aggódó magyar püspökök. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nagyváradi szervezetei közleményt adtak ki Demszky Gábor látogatásáról. Tűrhetetlennek tartják azt, hogy ismét Szent László király városába, Nagyváradra hozták Demszky Gábort. Felháborítónak tartják, hogy Nagyvárad alpolgármestere, Biró Rozália hívta Demszkyt azok után, hogy 2004 decemberében milyen kijelentéseket tett pártja, az SZDSZ a magyar állampolgárság ügyéről. Felteszik a kérdést: Budapest főpolgármestere miért bújik el ilyen alkalmakkor, amikor 2006 októberében és más kormányellenes tüntetéseken olyan hidegvérrel lövette, verette zsoldosaival a magyar hazafiakat? A közleményt aláírói: Lokodi Ferenc Attila Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Nagyvárad, Lovassy Cseh Tamás Erdélyi Magyar Ifjak, Nagyvárad. /Tüntetés és rendőri intézkedés Demszky látogatásán. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 6./

A nemzetközi pénzügyi-gazdasági válságra való tekintettel a Szatmár megyei önkormányzat 30 százalékkal kevesebb költségvetési pénzt tud adni az általa fenntartott kulturális intézmények működtetésére, így csökken a városban működő Északi Színház támogatása is. Stier Péter, a szatmárnémeti Északi Színház ügyvezető igazgatója a jelentős pénzelvonás ellenére senkit sem akar elbocsátani a színház 135 alkalmazottja közül. Számítanak arra, hogy a vidéki vendégszereplésekhez sikerül támogatókat találniuk. /Csökkentett költségvetés a szatmárnémeti magyar színháznál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Sepsiszentgyörgyön a kellemes kikapcsolódásra vágyók, az élő zene hívei, színészek, zenészek törzshelye, politikusok, tisztviselők találkahelye a sepsiszentgyörgyi Tein Teaház. A teaházat két fiatal, Mateiu Melánia és Ádám Szabolcs álmodták meg sok évvel ezelőtt, és március 6-án éppen három éve, hogy megnyitották. A tealapon 46 fajta tea szerepel, havonta új teát hoznak be. A hatalmas falakat most éppen Kovács József Ausztráliában készült fotói színesítik. A művészek hozzák a műveiket, átlag másfél havonta cserélik az anyagot. Igazi pubhangulatot varázsol Sepsiszentgyörgy központjába az Old Man’s Pub. Bardócz Lóránt az Old Man’s Pub tulajdonosa két évvel ezelőtt nyitotta meg a helyet, ahol dzsessz-, blues-, folkkoncerteket szerveznek. Többéves szünet után 2004-ben nyitott ki ismét a sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglő, ahol a legérdekesebb kezdeményezés az épület úgynevezett „kifli” nyúlványában berendezett kávézó és kiállítóterem. A Kifli Galéria megnyitóján Péter János, Ütő Gusztáv és Vinczeffy László műveit állították ki, azóta már több tárlatot rendeztek helyi művészek alkotásaiból, és számtalan könyvbemutatót, ismertetőt, találkozót tartottak. /Bíró Blanka: Kultúrkocsmatúra Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Ünnepi zsinat keretében iktatták be március 6-án Bálint Benczédi Ferencet, az erdélyi unitárius egyház 31. püspökét a kolozsvári belvárosi unitárius templomban. Az ünnepségen erdélyi és magyarországi egyházi méltóságok, önkormányzati képviselők, angol és amerikai univerzalista szövetségek képviselői vettek részt. A beiktatási szertartást Szabó Árpád nyugalmazott püspök, Nagy László főjegyző, Rüsz F. Tibor, Nagy Endre, Lőrinczi Lajos, Simó Sándor és Pap Mária esperesek vezették le. Bálint Benczédi Ferenc beszédében arról beszélt, hogy egyház küldetése és feladata: felmutatni egy pozitív jövőképet. Jakubinyi György érsek a római katolikus egyház képviseletében köszöntötte a püspököt. Tőkés László református püspök elmondta: Erdélyben mindig bástyának számítottak az egyházak. Adorjáni Dezső evangélikus-lutheránus püspök jószomszédi és jóbaráti kapcsolathoz hasonlította az egyházak közötti viszonyt. Füzes Oszkár magyar nagykövet támogatásáról biztosította az unitárius egyházat mindabban, amit tesz a magyarság érdekében. /D. I.: Beiktatták az erdélyi unitárius egyház 31. püspökét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Magyar állami kitüntetéseket adományozott március 6-án Kolozsváron Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet olyan neves erdélyi személyiségeknek, akik munkásságukkal, tevékenységükkel és áldozatkészségükkel a magyar állam és nemzet elismerését érdemelték ki. A kitüntetéseket a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával adta át Füzes Oszkár, aki kolozsvári tartózkodása során megtekintette Márton Áron napokban leleplezett szobrát a Szent Mihály-templom kertjében, és koszorút helyezett el a római katolikus püspök emlékére. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve lovagkeresztjével tüntették ki Brassai Zoltán marosvásárhelyi akadémikust, dr. Csávossy György nagyenyedi agrármérnököt, Gaál András festőművészt, Kaba Gábort, Zsombolya RMDSZ-es polgármesterét és Péter Mihály marosvásárhelyi akadémikust. /(P. A. M.): Állami kitüntetéseket adott át Füzes Oszkár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Turulmadaras obeliszket avatnak március 12-én Nagyszalontán a honvédsírkert felújítása alkalmával. Pataki József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke elmondta: a THHB örömmel fogadta a felkérést, hogy működjön együtt a kegyeletteljes megemlékezésen a szervezőkkel. „Fontosnak tartottam, hogy az eddig ismert neveket rendszerezzem, újabbakat felkutassak, így sikerült újabb 11 névre bukkanom. Mind nagyszalontai születésűek, és pontos személyi adatokkal rendelkezünk róluk. Fontosnak tartjuk az eddig ismeretlen nevek közlését, hiszen sokan – ha 65 év múltán is –, de tudomást szerezhetnek a hadiszíntereken hősi halált halt hozzátartozóikról” – vélte Pataki József. A nagyszalontai honvédsírkertet a város vezetői, polgárai alapították a második világháború alatt. 1990-ben Hegyesi Imre alpolgármester, RMDSZ-elnök irányításával obeliszket állítottak. A korhadt fejfák helyett beton sírköveket állítottak, és márványlapokra vésték az ismert neveket. Ez év januárjában V. Bondár Imre Hajdúsági Székkapitány javaslatára a sírkertet felújították, a kőlapokat rendbe hozták, megtisztították, az obeliszkre turulmadár kerül. A sírkert bejáratánál díszkaput állítanak. A tordai és nagyenyedi honvéd emlékművek után a nagyszalontai a harmadik nagyságrendben. Mindhárom temetőben külön-külön több mint 200 hősi halott magyar honvéd alussza örök álmát. A THHB eddig negyven helyszínen állított emlékoszlopot, emléktáblát, kopjafát stb., létesített sírkertet. Összesen 1875 ismert, illetve ismeretlen hősi halált halt honvédot sikerült felkutatni. Ha ehhez hozzáadjuk a nagyszalontai neveket is, akkor ez a szám 2092-re tehető. /Obeliszk-avatás Nagyszalontán a magyar honvédek emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség arany érdemkeresztjét adományozták Gocz Józsefnek, ,,a magyar hon védelmében és a magyar katonai hagyományok ápolásában nyújtott kimagasló érdemeiért”. Gocz József /sz. Sepsiszentgyörgy, 1921/ 1940 decemberében vonult be önkéntesként a 27. tábori tüzérosztályhoz. Marosvásárhelyen elvégezte a tartalékos tiszti tanfolyam első évfolyamát. Több hadszíntéren harcolt, míg 1945 májusában amerikai fogságba esett, szabadulása után a szovjetek elhurcolták, s 1948 júliusában került haza. Gocz József a rendszerváltás óta kutatta a volt orosz hadifoglyok és a második világégésben a magyar hadseregben szolgált veteránok adatait, s tavaly megjelentette 1541, fogságba került háromszéki honvéd, 750 frontszolgálatos és ugyanannyi hadiözvegy adatait tartalmazó könyvét. Megromlott egészségi állapota miatt az ünnepélyes díjátadásra nem utazhatott ki Budapestre. /Szekeres Attila: Arany érdemkereszt Gocz Józsefnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

A homoki születésű Berenczei Kováts Lajos gróf Széchenyi István munkatársaként részt vett a Tisza szabályozásában. Az 1848-49-es szabadságharc idején az első felelős magyar kormányban a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium államtitkára, ezen belül pedig a Vasúti Osztály főnöke volt. Szorgalmazta és intézte a Szatmár megyét érintő vasútvonal kiépítését. Indítványozta és létrehozta a Szatmár megyei Széchenyi Társulatot. Berenczei Kováts Lajosnak állított március 6-án emlékhelyet a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány, valamint a Szatmárnémeti Véndiákszövetség Szatmárnémetiben, a római katolikus temetőben. A Kováts Lajos emlékmű tűzzománc plakettjét Gergely Judit keramikusművész készítette. Magyarországról egy 50 személyes küldöttség érkezett az emlékhely avatására. /Emlékhely Kováts Lajosnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 7./