Február 1-jétől Magyarországon akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az, aki a garázdaságot tojás- vagy papírgalacsin-dobálással követi el. A hatályba lépő jogszabály olyan törvénymódosításokat tartalmaz, amely szigorúbb büntetési tételeket, illetve új elkövetési magatartásokat állapít meg a közrendet veszélyeztetőkkel szemben. Lényeges elem az is, hogy több bűncselekmény előkészületi magatartása is büntetendővé válik. A csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, valamint a nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság akár öt évi szabadságvesztéssel is büntethető lesz. /Szabadságvesztés fenyegeti a tojásdobálókat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Hetedik alkalommal adják át január 31-én Marosvásárhelyen az RMDSZ 2008. évre szóló Ezüstfenyő-díjait azoknak, akik kiemelkedő munkát végeztek a „szülőföld visszaszerzése”, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. A díjat 24 személy veheti majd át, köztük dr. Hauer Erich orvos, Vajdahunyad, dr. Holló László egyetemi előadótanár, Kolozsvár, Kalmár Zoltán, közíró, Nagyszeben, Lukács József református esperes, Szilágynagyfalu, Pénzes Adalbert népművelő, Resicabánya. A kitüntettek között található Tibori Szabó Zoltán újságíró, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója. /Ezüstfenyő–díj az RMDSZ-től – immár hetedszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Dr. Zakar Péter egyetemi tanár, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke gyakran jár Aradra, a magyar történelem különböző kérdései iránt érdeklődők örömére: kitűnően dokumentált előadásait élvezettel hallgatja a közönség. Január 27-én az Egyháziak 1848–49-ben című videovetítéses előadása a nagyközönség által kevéssé ismert témára összpontosított: arra, hogy az 1848–49-es forradalomban az egyházak és egyházi emberek, azaz a különböző vallásfelekezetek vezetői és lelkészei milyen mértékben vettek részt. Vázolta a magyarországi vallásfelekezetek arányait, az 1847–48-as országgyűlés által elfogadott 20. törvénycikket, amelyek egyenlőséget biztosítottak a felekezeteknek. Mind a katolikusok, mind a protestánsok többsége, sőt a bánsági ortodoxok is jórészt támogatták a forradalmat, a neológ zsidóság is, de minden felekezetben voltak vehemens ellenzői is. Az előadást az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület szervezte a Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz közösségépítő program keretében. /Jámbor Gyula: Egyháziak 1848–49-ben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban január 30-án az RMDSZ és az EMNT küldöttségei tárgyaltak, a zárt ajtók mögött. Saját listájának első helyét, biztos befutó pozíciót ajánl az RMDSZ Tőkés László református püspöknek a júniusi EP-választásokon. Tőkés nyitva hagyta jelöltségének kérdését. A szövetség jogi szempontból csak az RMDSZ égisze alatt történő listaállítást tartja elfogadhatónak, míg Tőkés azt szeretné, hogy formailag is jelezzék: a nemzeti összefogás jegyében született jelöltnévsorról és nem pártlistáról van szó. A felek egyetértenek a romániai magyar politikai egyeztető fórum létrehozásának szükségességével. A megbeszélést követően Markó Béla, az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy két javaslatot tettek. Az egyik az, hogy alakítsanak ki szervezett keretet az RMDSZ és az EMNT együttműködésének, más civil szervezetek és intézmények bevonásával, és hozzák létre az erdélyi magyar politikai egyeztető fórumot. A másik javaslat, hogy az RMDSZ égisze alatt indítsanak közös listát, amelynek első helyét Tőkés foglalja el. Tőkés László nyilatkozatában jelezte: a két szervezet elképzelése különbözik, de nem áll éles ellentétben egymással. Rámutatott: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak az azonnali megalakulását javasolják. Ennek keretében olyan nemzeti listát kellene összeállítani – hangoztatta Tőkés –, amely pártokon felül áll, és „vagy teljesen nemzeti elnevezést, vagy az RMDSZ és a magyar összefogás kifejezést, illetve hasonló megfogalmazást tartalmaz”. Tőkés hozzátette: az RMDSZ sajnos ettől elzárkózott. Az EMNT elnöke elmondta: nagyon megtisztelő számára az RMDSZ javaslata, de „nem akarja egy európai parlamenti helyért eladni az elveit”. Legközelebb február 12-én találkoznak. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetői, valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) képviselője január 30-án Kolozsváron találkozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőségével: Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével, valamint Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor EMNT-alelnökkel. A két ifjúsági szervezet felkérte Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, vállaljon újabb mandátumot az EP-ben. /B. T. : Első helyet ajánl saját listáján az RMDSZ Tőkés Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Dr. Holló László egyetemi docens /sz. Csíkszentimre, 1966. febr. 9./ pappá szentelése után Insbruckban tanult tovább, doktorált társadalometikából. 1997-től tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karán, jelenleg a didaktikai teológia (hittanárképző) tanszékvezető tanára, beosztása mellett az Erdélyi Római Katolikus Státus alelnöki tisztét is betölti. E témában több könyv és szaktanulmány szerzője. Kolozsváron január 19-én tartott előadást Erdélyi Római Katolikus Státusról. A Státus javainak az 1948. augusztus 3-i közoktatásügyi reformtörvénnyel végrehajtott államosítása Márton Áron püspököt arra késztette, hogy az akkorra már Egyházmegyei Tanács néven működő Státus intézmény ügyintézését felfüggessze, és saját hatáskörébe vonja. Márton Áron püspöknek a Státust felfüggesztő rendeletével dacolva Adorján Károly gyulafehérvári kanonok 1950 nyarán létrehozta a Katolikus Státus Időközi Bizottságát. A – most már nem Erdélyi, hanem – Romániai Római Katolikus Státus néven újjá-, illetve megalakult Státus működési szabályzatát a román kormány jóváhagyta. A fő cél, a nemzetegyház Státus általi megszervezése, a börtönben is ellenálló püspök példáját követő papok magatartása miatt nem valósult meg, a hatalom fokozatosan megvonta támogatását és az egész elsorvadt. Az 1989-es rendszerváltozás után Bálint Lajos, az egyházmegye akkori püspöke 1991. február 11-i határozatával rendelkezett az Egyházmegyei Tanács (Státus) jogfolytonossági alapon történő újraindításáról. A hajdan nagynevű Státusnak feltámasztására irányuló többrendbeli meddő próbálkozás után, 2005. november 25-én, Kolozsváron történt meg annak alapítványként való bejegyeztetése. 2005-ben dr. Jakubinyi György érsek Csiszér Albert pápai prelátust bízta meg a Státus intézmény újjászervezésével. A 2006. évtől a román nyelvű sajtóban napvilágot látott támadások miatt a katolikus érdekek védelmében szükség van a hitvalló katolikus világiak segítségére. A 2006. október 26-án Székelyudvarhelyen tartott rendkívüli státusgyűlésen a jelenlévők javaslatot tettek a Státus kuratórium bővítésére. A javaslatok alapján közreműködésre kérték fel Borbély László minisztert, Dr. Csucsuja István kolozsvári egyetemi professzort, Gencsi András marosvásárhelyi vállalkozót, Héjja Gyula brassói mérnököt, Kedves Imre közgazdászt, Kelemen Hunor képviselőt, Márton Árpád képviselőt, Nagy István jogtanácsost, Puskás Bálint szenátort és Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnököt. Valamennyien vállalták a közreműködést. A Státus-alapok vagyonát a 20. század első feléig az oktatási intézmények épületein túl, nagy kiterjedésű erdőgazdaságok, gazdasági uradalmak, valamint kolozsvári bérházak képezték. A kommunista hatalomátvételt követően 1948-ban az egyházmegyei alapok és intézmények ingó és ingatlan anyagi javait a román kormány az állam tulajdonába vette át. Az egyház a hajdani Státus vagyonból visszaigényelt ingatlanok közül eddig visszakapta a csíkszeredai Márton Áron, a székelyudvarhelyi Tamási Áron és a kézdivásárhelyi Nagy Mózes gimnáziumok, valamint a marosvásárhelyi Unirea Líceum épületeit. Továbbá tulajdonba vehetett egy brassói bérházat, amely az átadás előtt „véletlenül” felgyúlt és két emelete kiégett. A Státus-vagyon visszaigénylése nem öncélú, templomok, plébániák javítását, szociális intézmények támogatását, szórványlelkészek fizetés-kiegészítését szolgálta, és kell szolgálnia a jövőben is. /Holló László: Az Erdélyi Római Katolikus Státus – egykor és ma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

A csobotfalvi plébániatemplomban végzett ásatás eredményeiről számoltak be Csíkszeredában az ásatást végző régészek. Tóth Boglárka, Darvas Lóránt és Botár István, a Csíki Székely Múzeum fiatal régészei számos értékes felfedezést tettek. A plébániatemplomban, illetve alatta Árpád-kori, román kori és gótikus építkezési elemekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy Árpád-kori falmaradvány. (Erdély FM) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

Január 22-én a magyar kultúra napja alkalmából a Bihar megyei RMDSZ életműdíjban részesítette Tempfli József nagyváradi megyéspüspököt, aki kora miatt 2008 decemberében nyújtotta be lemondását. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

Január 29-én tárgyalt Marosvásárhelyen Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ és a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az RMDSZ vezetői felajánlották az első helyet Tőkés László EP-képviselőnek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, aki két hét múlva ad választ. „Javaslatunk az, hogy az RMDSZ égisze alatt indítsunk közös listát – a magyar összefogás listáját – az európai parlamenti választásokon”– jelentette ki Markó Béla. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke kijelentette, a két szervezet álláspontja ezúttal sem találkozott, „noha nincs is egymással antagonisztikus ellentétben”. Tőkés egy olyan nemzeti lista összeállítását szorgalmazza, amely pártokon felül áll. „Sajnos az RMDSZ ettől elzárkózott, a szövetség a nevében is az RMDSZ-t megjelenítő listában gondolkozik. A következő találkozóig meg kell gondolnunk, hogyan viszonyuljunk az RMDSZ javaslataihoz. Számomra megtisztelő az RMDSZ javaslata, de nem akarom egy európai parlamenti helyért feladni az elveimet. Most megint az a gond, hogy a pártjelleg és a nemzeti lista ütközik egymással” – fejtette ki Tőkés László. Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója kifejtette: a listát jogilag csak az RMDSZ nyújthatja be, hiszen vagy egy független jelölt, vagy egy jogilag bejegyzett szervezet indulhat a választásokon. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint, amikor Tőkés László pártlistát emleget, nem feltétlenül a jogi keretre gondol, hanem arra, hogy az RMDSZ engedjen beleszólást abba, még kik szerepeljenek rajta, és mit képviseljenek a jelöltek. A marosvásárhelyi találkozó előtt az EMNT küldöttsége Kolozsváron, Tőkés László kolozsvári EP-irodájában találkozott a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) képviselőivel. AZ EMNT vezetősége ezután a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldöttségével találkozott Marosvásárhelyen. Izsák Balázs SZNT-elnök röviden ismertette a székelyföldi önkormányzatok által felvállalt népszavazási kezdeményezések jelen helyzetét, és felhívta a figyelmet a regionális, hangsúlyosabban a székelyföldi összefogás pártpolitikákon felülemelkedő szükségességére. /Benedek Sándor, Lokodi Imre: Tulipán Tőkés LászlónakElső helyet ajánlott az EP-listán az EMNT elnökének az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Az egész RMDSZ szószegő-e vagy csak a vezetője az – tette fel a kérdést Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a szervezet választmányának január 29-én tartott ülésén. Elmondta, hogy Markó Béla szövetségi elnöknek bizalmi szavazást kell kérnie azok után, hogy kiderült, rosszul tárgyalt a kormánykoalícióban való részvételről. Kiss felrótta Markónak, hogy egyedül tanácskozott az államfővel, majd bejelentette, hogy a szövetség a Nemzeti Liberális Párt mellől átáll a Demokrata–Liberális Párt oldalára. Ennek következtében az RMDSZ elszigetelődött, mert „nincs már olyan román alakulat, amit ne árultunk volna el” – mondta Kiss. Bizalmi szavazás formájában Kiss Sándor kikérte a választmány véleményét álláspontjáról. Azt is szavazásra bocsátotta, hogy a testület egyetért-e a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezetével kötött együttműködési megállapodással. Biró Rozália választmányi elnök, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke elmondta, hogy személyesen és telefonon is számon kérték már Markó Bélától az egyeztetés elmaradását a Szövetségi Állandó Tanács tagjaival. „Nem kérünk többet, mint amit munkánk alapján kiérdemeltünk, de ahhoz ragaszkodunk” – fogalmazott. Pető Csilla képviselő megosztotta friss törvényhozói tapasztalatát: a frakcióülésen azt érzékelte, mintha az RMDSZ-ben a bihariak ellenzékben lennének, pedig a szövetség a megyében megnyerte a parlamenti választást. Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester szerint nem új keletű a partiumi–székely ellentét a szövetségben. Kiss Sándor megyei elnök kritikus kiállását egyedül Kosztandi Mihály, a szövetség micskei szervezetének elnöke kérdőjelezte meg. Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök elmondta: az RMDSZ-vezetőségben voltak már viták, de azok nem kerültek nyilvánosságra. Ha a csapat veszít, a szövetségi kapitányt váltják le előbb, nem a játékosokat. Mint mondta, a bihari véleményt esetleg támogató más területi szervezeteken kívül elsősorban abban bíznak, hogy van véleményszabadság az RMDSZ-ben. Végül a választmány 129 tagjából jelen lévő 67 személy egy tartózkodás mellett bizalmat szavazott Kiss Sándor elnöknek, és ugyanilyen arányban elfogadták a liberálisokkal kötött egyezményt. /Máté Zsófia: Ellenzékben a Bihar megyei RMDSZ? Kiállnak Kiss mellett. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 2./

Hat alkalmazottját bocsátotta el a nagyváradi TVS kábeltelevízió. Az elbocsátottak között van Cseresznyés Zoltán műszaki igazgató és Fejér Iván marketingigazgató. A napi híradók mellett a TVS heti három alkalommal sugároz félórás magyar nyelvű műsort, az elbocsátások következtében egyetlen magyar szerkesztő, Szomoru Edina maradt a televíziónál. /Pengő Zoltán: Elbocsátások a nagyváradi TVS-nél. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

A csíkszeredai református templomban ökumenikus istentisztelet keretében február 1-jén, vasárnap adták át a Németh Géza-emlékdíjakat. A Németh Géza Egyesület minden évben kitüntet egy pedagógust és az általa javasolt tanítványt, aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárult a magyar kultúra ápolásához, megmaradásához. Az egyesület ebben az évben Nyisztor Ilona csángó óvónő-énekesnőnek ítélte a díjat, illetve az általa javasolt tanítvány, a pusztinai Tamás Júlia Roxána, hetedik osztályos tanuló kaphatta meg azt. Roxána több népdalvetélkedő díjazottja, legutóbb az V. Szeret menti népdalvetélkedő első helyezettje. Nyisztor Ilonáról a gyimesbükki Deáky András, nyugalmazott történelemtanár mondott laudációt. Nyisztor Ilona a Románia területén élő moldvai csángómagyarok egyik legismertebb énekese. A csángómagyar kultúra őrzőjeként, a csángó zenei kultúra követeként tartják számon. Nyisztor Ilona tánccsoportokat, énekkarokat szervez és vezet, népdalokat gyűjt, hangversenyeket ad Erdélyország-szerte és külföldön egyaránt. Eddig öt önálló lemeze jelent meg, rendszeres vendége a nagy magyarországi fesztiváloknak. /Deáky András: Némert Géza-emlékdíjjal tüntették ki Nyisztor Ilonát és tanítványát. = Erdely. ma, febr. 2./

Nyolcvanötödik születésnapjuk alkalmából új kötetekkel köszöntötte két szerzőjét a marosvásárhelyi Mentor Kiadó: Nagy Pál irodalomtörténészt a Gond és remény címmel publicisztikai írásait összegyűjtő kiadvánnyal, Jánosházy György költőt, műfordítót pedig a Királyok éjszakája címmel megjelentetett Shakespeare-fordításaival és a 77 Michelangelo-szonettfordítását tartalmazó kötettel. Az új kötetben a Mentor Nagy Pál 1990 után megjelent írását gyűjtötte össze. A szerző méltatója, Bölöni Domokos író olyan fogalmakat társít a tanár-irodalomtörténész munkásságához, mint magyarságtudat, szórványlét, sorsvallás és -vállalás, az anyanyelv védelme. Nagy Pál legjobb barátja, Sütő András is a szórványból, Pusztakamarásról indult, és Wass Albert is szórványvidékről származott. Nagy Pál szerkesztette a Mentornál eddig megjelent harminc Wass Albert-kötetet. „Állítom, hogy a szórványkérdés a romániai magyarság legkomolyabb, legmélyebb problémája, és az lesz a jövőben is” – vélekedett az irodalomtörténész. Jánosházy György műfordítói tevékenységét a kiadó munkatársa, Gálfalvi Ágnes méltatta. /Nagy Pált és Jánosházy Györgyöt köszöntötte a Mentor kiadó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Traian Basescu államfő Budapesten megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Parlamentben, majd Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke adott ebédet a tiszteletére. Gyurcsány Ferenc kifejtette, legitim törekvés az erdélyi magyar autonómia. Emlékeztetett arra is, hogy Európa több országában, Skóciától Spanyolországig létezik ez a megoldás, hangsúlyozta ugyanakkor, a kérdést Romániában kell rendezni. – Basescu Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is folytatott megbeszélést. Románia csak az alkotmány szerint nemzetállam, a valóságban régóta nem az – mondta a román államfő kijelentésére reagálva Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó szerint Traian Basescu Budapesten az eddigiekhez képest sokkal élesebben, kevésbé diplomatikusan fogalmazott. „A politikában nem szokás olyat mondani, hogy soha” – tette hozzá Markó. /Gyurcsány: legitim törekvés az autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Gheorghe Pogea pénzügyminiszter átiratában arra szólította fel a költségvetésbeli intézményeket, hogy állítsák össze a nyugdíjazási dossziékat azoknak az alkalmazottaknak az esetében, akik teljesítik az életkorra és a ledolgozott időre vonatkozó nyugdíjaztatási feltételeket. Ezzel az intézkedéssel megközelítőleg 6 500 közalkalmazottat fognak nyugdíjba küldeni. A nyugdíjasok szervezetei pert indítanak a kormány ígéretének betartására: a nyugdíjpontot az átlagbérnek csupán a 43,2 százalékára növelték, a tervezett 45 százalék helyett. Perrel fenyegetnek a közalkalmazottak is, a különböző fizetési pótlékok megvonásáért. /Kötelezően nyugdíjazott közalkalmazottak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Ígéretet kapott az RMDSZ a kormánypártokkal folytatott múlt heti tárgyaláson a Demokrata–Liberális Párttól (PD-L) és a Szociáldemokrata Párttól (PSD), hogy a decentralizált intézmények vezetőinek kinevezésénél egyeztetésre hívják majd az érdekvédelmi szervezet képviselőit is – számolt be a csíkszeredai RMDSZ-es megbeszélést követően Gyerkó László szenátor. Gyerkó azt is elmondta, hogy az igazgatóknak már csak azért is maradniuk kell, mert a jelenlegi gazdasági válságban megengedhetetlen az a legalább féléves pangás, ami egy-egy intézményvezető lecserélésével, illetve az ezzel járó átszervezéssel telik. Korodi Attila képviselő rámutatott, hogy a Hargita megyei közigazgatás 18 éves történetében lassan már hagyomány, hogy magyar a prefektus, illetve az alprefektus, ehhez a továbbiakban is ragaszkodik a szövetség. A mintegy 55 Hargita megyei közintézményből csak 25-nek van magyar vezetője, ami kevesebb, mint 50 százalék. Ez a szám jóval alatta van a megyében élő magyarok több mint nyolcvanszázalékos arányának. A prefektusok leváltásának ügyében ugyancsak február 2-án ült össze az RMDSZ alsó- és felső-háromszéki szervezeteinek operatív tanácsa, és közös nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben tiltakozott amiatt, hogy a kormányintézmények élére kizárólag román nemzetiségű vezetők kerüljenek. Beiktatták Codrin Munteanut, Kovászna megye új prefektusát, aki eddig Bukarest alprefektusa volt. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a kormány magyar alprefektust nevez ki a megyébe, mivel a lakosság 75 százaléka magyar nemzetiségű. Kovászna megye új prefektusa, a PSD által jelölt Codrin Munteanu, letette a hivatali esküjét Radu Stancu belügyi államtitkár és háromszéki intézményvezetők jelenlétében. Kovászna megye új prefektusa 33 éves, jogász végzettségű, és tavaly nevezték ki Bukarest alprefektusává. Elődjét, az RMDSZ által támogatott György Ervint múlt héten a mobilitás elvére hivatkozva mozdították el és nevezték ki kormányfelügyelőnek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Román ígéretek, magyar aggályok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Eltávolították Kovászna megye lobogóját és a székely zászlót is a prefektúra terméből Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor. Kovászna megye zászlaját előzőleg rendeletben ismerte el a kormány és a megyei tanács is elfogadta a megye jelképének. A beiktatás után Tamás Sándor azt nyilatkozta: elégedetlenséggel tölti el a két zászló eltávolítása. /Eltávolították Kovászna megye zászlaját az új prefektus beiktatására. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

Lőrincz Lehel képzőművész 75. születésnapja alkalmából nyitották meg gyűjteményes kiállítását Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban, a Bánffy-palotában, amely a művész több mint negyven éves alkotói tevékenységéről nyújt átfogó képet. Lőrincz Lehel a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett. Az utóbbi húsz év alatt leginkább a köztéri szobrokra koncentrált. Munkássága révén született meg az erdélyi civilizáció és kultúra egyfajta panteonja, elég megemlíteni Bethlen Gábor, Báthory István, vagy Pápai Páriz Ferenc nevét, de ide sorolhatók Petőfi Sándort, Arany Jánost és Ady Endrét ábrázoló művei is. /Köllő Katalin: Lőrincz Lehel gyűjteményes kiállítása a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Szokatlanul durvának tartja Basescu államfőnek budapesti látogatásakor tett kijelentéseit az RMDSZ, amely Markó Béla szövetségi elnök szerint a kilencvenes évek elején azzal az elképzeléssel indult, hogy jogi egyenlőséget teremtsen meg a többség és a kisebbség között. Markó szerint a román politikában az a szó, hogy soha, nem létezik. „Ha én ezt elhittem volna, akkor már kilencvenben, kilencvenegyben abbahagytam volna a politikát. Hányszor hallottuk román politikusok részéről azt, hogy soha? Amikor a magyar feliratokról, a magyar nyelv közigazgatásban való használatáról, magyar középiskolákról, magyar nyelvű egyetemi oktatásról, az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról volt szó, hányszor mondták azt, hogy soha nem fogják elfogadni, és néhány év múlva bebizonyosodott, hogy a soha Romániában, a román politikában esetleg néhány évet jelent” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kifejtette: „Eddig is tudtuk azt, hogy a mindenkori román hatalom ellenzi a területi autonómiát, de az államfő kijelentése azt jelenti nekünk, hogy ezután még határozottabban fel kell mutatnunk az akaratot a különböző autonómiaformák megvalósítására…” „Traian Basescu újságírói kérdésre adott válaszának éles volta számított rendkívülinek, amúgy sok újdonság nem volt benne” – nyilatkozta az államfőt budapesti látogatására elkísérő Eckstein-Kovács Péter. A kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsos szerint a válasz jogi szempontból nézve tényleges állapot. Arra a kérdésre, hogy erről konzultált-e előzetesen kisebbségi tanácsadójával, Eckstein kifejtette, ő maga egy árnyalt megközelítést javasolt, „amely az alkotmányos tilalmat figyelembe véve gyakorlatilag az állampolgárságon alapuló szolidaritást” célozta. /Kovács Zsolt, Mihály László: Port kavart Traian Basescu budapesti kijelentésével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseiről Tőkés László EP-képviselő leszögezte, sok mindent jelentettek ki a politikusok, aminek aztán az ellenkezője valósult meg. „Egyfelől a bántó az, hogy régi diktatórikus módszereket alkalmaz, tilalmi politikát folytat, másrészt pedig ez a politikai magatartás nem eurokonform. ” „Ez a többségi politikai arrogancia a régi időkre emlékeztet. Ugyanakkor illene már megkérdezni az érintetteket is, hogy ők valójában mit is akarnak. A magyarok sorsáról van szó, és ebben a magyar nemzeti közösség a legilletékesebb nyilatkozni. ” Tőkés László egyébként február 2-án az EP támogatását kérő felszólalásában lehetségesnek tartotta a romániai magyarok területi autonómiáját. /Papp Annamária: Tőkés László az autonómiáról, az EP-listáról és a kolozsvári választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az államfő „komolytalan és megfontolatlan” kijelentése egyenértékű azzal, hogy Romániában soha nem lesz demokrácia. – Adrian Nastase volt kormányfő az RMDSZ szatmári kongresszusán /2003-ban/ ugyanazt jelentette ki, mint most Basescu: a találkozón részt vett Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Markó Béla is, a jelenlévők pedig megtapsolták Nastasét – emlékezett vissza Izsák, aki szerint az erdélyi közélet azóta eljutott oda, hogy most már senki nem tapsol, ha valaki ilyen kijelentést tesz. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a politikában soha nem szabad azt a szót használni, hogy soha. Úgy véli, Basescu kijelentése Magyarország külpolitikájának csődjeként is felfogható, mivel „ez volt az az ország, amely a Gyurcsány-kormány révén szorgalmazta Románia uniós integrációját, anélkül, hogy nagyobb feltételt szabjanak az erdélyi magyar nemzeti közösség kérdésének rendezése terén. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint nem keltett meglepetést az államfő nyilatkozata, az azonban furcsa, milyen körülmények között és hogyan mondta azt, hogy Székelyföldön soha nem lesz területi autonómia. Toró barátságtalannak és diplomáciai szempontból faragatlan lépésnek tekinti, „egy politikus ilyen ellentmondást nem tűrő kijelentéseket ritkán tesz, pláne egy államelnök”. Toró szerint ez az eset újabb érv amellett, hogy létrehívják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, amelyen sürgősen fel kell vetnie az autonómia kérdését. Az RMDSZ nem ért egyet Basescu Budapesten tett, szokatlanul durva és egyáltalán nem diplomatikus kijelentéseivel, amelyek elutasítják a kisebbségi jogokat, a közösségi jogok, az autonómia gondolatát – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Ferencz Zsolt: Negatív visszhangot keltett Basescu budapesti kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

„Románia és Magyarország a maga módján megoldotta a kisebbségi kérdést” – jelentette ki magyarországi útjáról hazatérve a román államfő. Ezt megelőzően Traian Basescut hatalmas lelkesedéssel fogadta a gyulai román közösség. A magyarcsanádi ortodox pap azt nehezményezte, hogy Andrei Sagunának szerettek volna szobrot állítani a községben, de ezt nem engedélyezték. Kérte a román államfőt, járjon közben ez ügyben. Basescu szerint, ha a román állam Magyarország iránti tiszteletből engedélyezte az aradi Szabadság-szobor „felállítását” a tizenhárom vértanú emlékére, akkor egy olyan kultúrembernek, aki csak a románok jogait védte, igazán kell legyen szobra. „Megkérjük magyar partnereinket, ők is tiszteljenek meg minket azzal, hogy ezt engedélyezik” – mondta. /Both Abigél: Gyula: elnöki díszvacsora délben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Nyersen támadta Tőkés Lászlót cikkében Székely Ervin, mondván, Tőkés László Markóval való sietős tárgyalása mögött Tőkés László kétségbeesettségét kell keresni, ugyanis biztosra akar menni az europarlamenti választásokon. Székely Ervin szerint „az elmúlt több mint egy év alatt a püspök-politikus semmit nem tett azokért, akiknek bizalmát elnyerte. ” Honlapjáról semmit sem lehet megtudni, milyen europarlamenti kezdeményezések fűződnek a nevéhez. Székely Ervin kifejtette, hogy a püspök „minden megnyilatkozása politikus, polemikus (és többnyire problematikus). ” /Székely Ervin: Kis erdélyi magyar megegyezés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Napjainkban a közösségi összetartozás alkalmait a különböző klubok igyekeznek megteremteni. Sepsiszentgyörgyön például a városi művelődési ház pincehelyiségében a hét különböző napjain különböző klubok tagjai találkoznak, a Huszárik filmklub, a Holló Ernő Sajtópince, a Terefereklub és a Dzsesszklub. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke mondta, hogy az országban a Holló Ernő Sajtópince az egyetlen, folyamatosan működő magyar sajtóklub. Az évek során számos szerkesztőség munkatársai fordultak meg itt; Kolozsvárról például öt szerkesztőséget láttak vendégül (Szabadság, Krónika, Művelődés, Korunk, Magyar Kisebbség), Csíkszeredából és Székelyudvarhelyről kettőt-kettőt (Hargita Népe, Csíki Hírlap, illetve Udvarhelyi Híradó és Polgári Élet). Kézdivásárhelyről már többször a sajtóklub vendége volt a Székely Hírmondó, és az új évadot ismét egy kézdivásárhelyi szerkesztőség meghívásával kezdik: február 4-én a tavaly új sorozatával induló, 105 éves Székely Újság a vendégük. A következő héten a könyve megjelenése előtt álló színművész, László Károly, majd a három sepsiszentgyörgyi rádióból a Sepsi Rádió, végül a Brassói Lapok szerkesztősége lesz a vendégük. /Matekovics János: Újra találkozunk! (Pinceklub Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Magyar műsorok esnek ki a nagyváradi TVS kábeltelevízió műsorrácsából, miután az adó vezetősége hat, többségében magyar alkalmazottja elbocsátásáról döntött. Szomoru Edina marad az egyetlen magyar szerkesztő. Korábban a helyi kábeltelevízió két külön szerkesztőséggel dolgozott, az egyik a román, a másik a magyar nyelvű műsorokat készítette. A stúdiónak azonban az utóbbi időben már különálló magyar szerkesztősége sem volt. /Fleischer Hilda: Leépít és átalakul a TVS. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Lassan a fősodratú magyarországi média sem hagyhatja figyelmen kívül az IMF (Nemzetközi Valutaalap) szerződés ügyét. Az, hogy megpróbálja elkenni a jelenleg regnáló kormány felelősségét a nyilvánosságra került törvénytelenségekben, ismerős reakció. Ezt tette az őszödi beszéd kapcsán, amikor egyetlen riporter sem szorongatta meg Gyurcsány Ferencet, midőn szembehazudta a magyar közvéleményt, amikor úgy igyekezett beállítani a beszédét, hogy nem az MSZP, hanem a rendszerváltás utáni kormányok hazugságaira gondolt. Ugyanakkor senki nem vetette fel a ballib riporterek közül, hogy a közvéleményt megtévesztő „trükkök százai” bizony a büntetőjogba ütköző cselekedeteket takarnak. Ugyanezt tette a ballib média a 2006. október 23-i rendőrterror idején is, amikor a békés civil lakosság szisztematikus brutalizálását, a szemkilövést, a rendőrcsapatok azonosító jel nélküli fékevesztett tombolását, békés emberek étteremből való kirángatását és összeverését, csontok szándékos eltörését, földön fekvő magatehetetlen emberek brutális rugdosását „túlkapásoknak” állította be majd nem harsogott a felháborodástól, amikor Demszky Gábor kitüntette a rendőrterror fő felelősét, Gergényi Pétert – írta Borbély Zsolt Attila. A kormány úgy vette fel az IMF-hitelt, hogy a törlesztés megkezdése a következő kormányra hárul. Maga a hitelfelvétel törvénytelen – ezt Balsai István igazolta a sajtó előtt: „a magyar kormány és az Európai Unió között megkötött hitelszerződés a nemzetközi szerződésekről szóló törvény értelmében egyértelműen nemzetközi szerződésnek minősül, s így a megkötése előtt felhatalmazást kellett volna kérnie a kormánynak az országgyűléstől. Azonban nem hogy nem kért felhatalmazást a kormány – holott enélkül nem állt volna módjában ebben a kérdésben dönteni –, hanem egyáltalán nem is tájékoztatta a szerződés feltételeiről és körülményeiről a törvényhozást. Ez pedig alkotmány- és törvényellenes. ” Balsai hangsúlyozta, hogy a hitelezőknek semmilyen tiltó rendelkezésre, védelmező jogszabályra, nemzeti ereklyére nem kell tekintettel lennie abban az esetben, ha az ország nem tudja visszafizetni a felvett kölcsönt. Magyarán akár a Szent Koronát – ami egyébként is szálka Gyurcsány szemében – lefoglalhatják, ha Magyarország fizetésképtelenné válik. /Borbély Zsolt Attila: El a kezekkel a Szent Koronától! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 4./

1940 őszén bekövetkezett a titokban mindig remélt fordulat: Nagyvárad az Észak-Erdélynek nevezett területtel együtt újból Magyarország része lett. 1940. szeptember 6-án Nagyváradon kezdődött a nevezetes bécsi döntés végrehajtása, a magyar közhatalom visszaállítása, a megkapott területek visszacsatolása. Erről a történelmi fordulatról, és a Nagyváradon akkor lezajlott eseményekről szól Jósa Piroska, Virágszőnyeg a váradi utcaköveken című könyve. Dr. Jósa Piroska nyugdíjas orvos, népszerű közíró, több, Nagyvárad közelmúltjáról szóló kötet szerzője. A még ma is veszélyes témájúnak minősített könyvet az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete adta ki 2007 őszén, háromszáz példányban. A könyv hatalmas sikert aratott Erdély-szerte, sőt Magyarországon is. Az alacsony példányszám ellenére a könyv híre sok helyre eljutott, s még két utánnyomásra is sor került, s azt is hamar elkapkodták. A szerző az anyaggyűjtés során mintegy ötven kortárs szemtanút hallgatott meg, kérdezett ki, akik közül 23-an vállalták nevük, foglalkozásuk, születési évük megjelölésével megemlékezésük szövegének közzétételét. A magyar asszonyok és lányok elővették díszmagyarjaikat. Megérkezett Magyarország kormányzója, nagybányai vitéz Horthy Miklós hófehér lován a Szent László térre, ott kezdődött a fogadtatás, az ünneplés. /Kupán Árpád: A nagyváradi „verőfényes magyar ünnep” (Gondolatok Jósa Piroska: Virágszőnyeg a váradi utcaköveken című könyvéről) = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 4./

Az Európai Bizottságnak (EB) nincs hatásköre arra, hogy átfogó kisebbségvédelmi politikát érvényesítsen a tagországok tekintetében, de a hátrányos megkülönböztetéssel szemben fel tud lépni – hangsúlyozta Jacques Barrot, az EU igazságügyi biztosa február 3-án Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) vitájában. A vitát Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, az EP-n belül működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke kezdeményezte. A nemzeti kisebbségek, a romák és a bevándorló közösségek európai szintű védelméről folytatott eszmecsere több résztvevője sajnálattal állapította meg, hogy határozathozatalra ezúttal nem kerül sor, a problémákat nem állásfoglalás-tervezet, hanem csak az EB-hez intézett kérdések sora veti fel. A témában pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EP-képviselők között. A fideszes Gál Kinga, az SZDSZ-es Szent-Iványi István, a szlovákiai néppárti Bauer Edit, a néppárti Sógor Csaba, valamint Tőkés László egyaránt felszólalt a vitában. Több román és néhány más országbeli EP-képviselő ellenezte a területi autonómia gondolatának felvetését. A románok különösen nagy számban méltatták saját országuk kisebbségi politikáját. Egy szlovák képviselő arra utalt, hogy Szlovákiában éppen ezen a napon fogadtak el törvényt a földrajzi neveknek a tankönyvekben kisebbségi nyelven történő feltüntetéséről. Egy másik azt panaszolta fel, hogy a magyarországi szlovákoknak sokkal kevesebb a joguk, mint a szlovákiai magyaroknak. A kisebbségi jogok szorgalmazói szerint a szubszidiaritás elvét követve –mód nyílhat az autonómiatörekvések teljesítésére. Mások ebben az állami egység felbomlásának veszélyét látták, elzárkóztak a kisebbségi kollektív jogok érvényesítésétől. /Háttér. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ A vitában a magyar felszólalóknál is többen kértek szót a román képviselők sorából. A magyar képviselők a kisebbségi kollektív jogok, illetve az autonómia ügye mellett foglaltak állást. Gál Kinga (FIDESZ) rámutatott, hogy a kisebbségi közösségi problémák pusztán emberi jogi és diszkrimináció-ellenes intézkedésekkel nem rendezhetők – ennél többre van szükség. Winkler Gyula (RMDSZ) „a többségi és kisebbségi konszenzuson alapuló autonómia-formákat” nevezte a legjobb útnak a kisebbségi kérdés megoldása irányába. A román felszólalások többségi értetlenségről és előítéletes elfogultságról, nem egy esetben pedig kifejezetten rosszindulatról árulkodtak. Dragos Florin David képviselő azzal érvelt a magyar autonómia ellen, hogy: „hova jutnánk, hogyha az egy milliónyi román munkavállaló autonómiát igényelne magának Spanyolországban?” (sic!). Adrian Severin volt román külügyminiszter szerint „az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének megkettőzése káros volna, és konfúziót okozna” (sic!). A román képviselők tudatták, Románia „példa- és modellértékű módon” megoldotta a kisebbségi kérdést, és ezen a téren túlszárnyalta Európát. Jacques Barrot jogi főbiztos ismételgette, hogy az EU kizárólag a diszkrimináció ellenében léphet fel, és nincsenek jogi eszközei a kisebbségi nemzeti közösségek védelmére. Tőkés László felszólalásában kifejtette, fájdalmas, hogy kellő frakció-támogatás hiányában a közvita határozathozatal nélkül végződik, és továbbra sem nyílik lehetőség egy EU-kisebbségvédelmi keretegyezmény elfogadására. Tőkés László a nacionál-kommunista időkre emlékeztető, diktatórikus álláspontnak és Európától idegen, demokrácia-ellenes megnyilatkozásnak tartja Traian Basescu román államelnöknek az erdélyi magyarok kollektív jogok és autonómia iránti jogos igényét visszautasító budapesti kijelentéseit. /Kisebbségi vita az EP-ben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./ A vitában Gál Kinga az Európai Néppárt fideszes képviselője is felemelte szavát az autonómia ügyében. Hangsúlyozta, ameddig bármilyen más – a diszkrimináció tilalma által védett, a társadalomban kisebbségben élők – esetében erőteljes az érdekérvényesítés, addig a hagyományos nemzeti kisebbségek esetében szégyenlős az európai jogvédelem, és még szégyenlősebb a politikai akarat. Pedig e közösségek léte az Unióban nem politikai, hanem ténykérdés. Milliók élnek az Unióban, akik nem bevándorlók. Úgy élnek itt Európa tagállamaiban, hogy, egy tapodtat sem mozdultak őseik földjéről – csak éppen a XX. századi történések folytán az országaik határai vonultak el fölöttük, mint a másfél milliós lelket számláló erdélyi magyarság esetében Romániában. Ki kell mondani, hogy ezen közösségek problémái nem rendezhetőek csupán általános emberi jogi, vagy diszkriminációt tiltó rendelkezésekkel. Ezek a közösségek joggal tartanak igényt mindarra, amit hasonló lélekszám esetén az Unió jogosnak tart a többségben élők számára. Jogosan gondolják ezek a közösségek, hogy az az autonómia, ami az olaszországi dél tiroli kisebbségi közösség számára prosperitást és fejlődést hozott – számukra is kívánatos megoldást hozna. Igenis pozitív és vállalható jövőt adhatnak e közösségeknek a különböző autonómiaformák, köztük akár a területi autonómia. /Gál Kinga: beszélni kell a területi autonómiáról. = Erdely. ma, febr. 4./ A vitában Sógor Csaba és Winkler Gyula europarlamenti RMDSZ-képviselők a nemzeti kisebbségek védelme ügyében közös állásfoglalással éltek: Sajnálattal vették tudomásul, hogy az Európai Unióban is vannak olyan képviselők, akik korszerűtlen eszmékre alapozott érveléssel, nacionalista retorikával próbálják bebizonyítani, hogy nincs szükség kisebbségvédelemre uniós szinten. /Sógor Csaba és Winkler Gyula a nemzeti kisebbségek védelme ügyében. = Erdely. ma, febr. 4./

Senkinek sincs szándékában megtörni a tömbmagyar vidékeket a Romániában tervezett közigazgatási reform keretében – szögezte le a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjúban Traian Basescu államfő. Az elnök úgy fogalmazott: elképzelése szerint – amennyiben lehet – tiszteletben kell tartani a történelmi régiók határait. „Egészen konkrétan: nem fogjuk szétválasztani a jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyét. Ez egy tiszteletbeli ügy is a romániai magyar kisebbség irányában. Nem fogunk ilyet tenni” – állapította meg Basescu az újságíró arra irányuló kérdésére, hogy az erdélyi magyarság körében sokan attól tartanak, a tervezett közigazgatási reform hátrányosan érinti majd a székelyföldi magyarlakta területet. A köztársasági elnök szerint a román állam modernizálásra szorul, s ennek részeként az alkotmány módosítására és a közigazgatási reformra egyaránt szükség van. Basescu rámutatott, a román kormány által támogatott projekteknek a bankok nem hajlandók kölcsönöket adni. „Azért nem, mert ezen pénzintézmények tulajdonosait nem Romániában kell keresni, nagy nyugati bankok helyi leányvállalatairól van szó. Miután a már említett európai bankoknak pénzügyi nehézségei támadtak, eltekintenek leányvállalataik finanszírozásától. Ami Románia szemszögéből annyit jelent, hogy pénzügyi támogatás nélkül maradnak olyan tervek, amelyek munkahelyeket teremtettek. Uniós csatlakozásunk előtt a Világbank és az EU egyaránt szorgalmazta a bankprivatizációt, ami megtörtént. És most hogyan támogatják ezek a bankok a román gazdaságot? Az eurózónában részt vevő államok megtalálták a támogatás módját, Románia azonban nem hajlandó kölcsönt felvenni azért, hogy olyan, korábban privatizált bankokat megsegítsen, amelyek tulajdonosai Franciaországban, Németországban, Ausztriában vannak” – szögezte le az államfő, aki szerint ezeknek a bankoknak kötelességük a román gazdaság finanszírozása. /”Nem osztjuk fel a tömbmagyarságot” = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./ Pataky István: Energiaügyben nem jó a kettős játék. Traian Basescu román elnök a kommunista múltról a magyarlakta régióról és a privatizált bankok kötelességeiről. = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 4.

Traian Basescu kijelentésének, hogy Romániában soha nem lesz területi autonómia, van egy komoly és üdvözlendő hozadéka. Ennek hallatán Sólyom László magyar államfőnek alkalma kínálkozott, hogy megfogalmazza országa álláspontját, miszerint a kisebbségek e törekvéseit, alkotmányos keretek közt zajló tisztázás esetén, állama igenis, támogatja. Ezzel Magyarország arra vett irányt, hogy hosszú ódzkodás után leszögezze, kiáll az utódállamokba szorult magyar kisebbségek egyenjogúsítása mellett. Sólyom László mandátumának egyik legfontosabb üzenete ez. A védhatalmi státus körül évtizedekig tartó méltatlan bújócska zajlott a magyar közéletben. Basescu félreérthetetlenné tette Budapesten: országa csak a románoknak édeshazája, a többieket, akik pedig még mindig sokan vannak, amolyan másodrendű polgároknak tekinti. /B. Kovács András: Ha végre védhatalom is akadna... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Ami megismétlődhet, az, úgy látszik, megismétlődik, ha magyar–román viszonyról van szó. Jelesen a mesterségesen táplált kisebbrendűségi érzés (,,Merjünk nagyon kicsik lenni!”), a túllihegett jószomszédi viszony egyoldalú (!) fenntartása, akár Románia és Magyarország, akár Szlovákia és Magyarország, akár Szerbia és Magyarország, akár Ukrajna és Magyarország viszonyáról van szó (,,Ne sértsük meg a szomszédok érzékenységét!”). Hát mi nem is sértjük, 1945 óta pedig különösképpen nem. Ez már a ,,dicsőséges” szocializmus és internacionalizmus kora volt a Kárpát-medencében is, a becstelen nemzetárulás után Kádár János Marosvásárhelyre ment, hogy kimondja: Magyarországnak semmiféle területi igénye nincs Romániával szemben, hozzátette, hogy pártja és kormánya semmilyen módon nem kíván beavatkozni a szomszédos baráti ország belügyeibe, az erdélyi magyarsággal szembeni román bánásmódba. Következhettek az erdélyi magyarokkal szembeni megtorlások, a Bolyai Egyetem felszámolása, az iskolák ,,eltagozatosítása”, a mértéktelen román betelepítések erdélyi városokba (később már falvakba is!). Kádár elvtársnál csak utóda, Grósz Károly viselkedett ostobábban, aki besétált Ceausescu csapdájába. Kádár szellemi örökösei csak gumilövedékekkel lövetik nemzettársaikat, véresre veretik őket, s nincs következmény a nagy magyar demokráciában. Kifelé pedig folytatódik a gazsulálás, Medgyessy Péter Adrian Nastase társaságában az Erdély elszakítását ünneplő ,,nagy egyesülés” évfordulóját a budapesti Kempinski Szállodában ünnepelte /2002-ben/, s hallgatta megilletődve: ,,Ébredj, román... vége a barbárok (magyarok) uralmának. ” Ezt folytatja Gyurcsány Ferenc kormányfő, s hiába mondja a magáét egyedül és igazi döntési jogkörök nélkül Sólyom László köztársasági elnök, az ő szavára nevetgélnek a ,,baráti” szomszédok. Basescu államfő budapesti hivatalos látogatásán kimondta: Romániában soha semmiféle kollektív jog és autonómia nem biztosíttatik a magyarok számára. /Magyari Lajos: A Kempinski-szindróma (Kárpát-medence) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Éles hangvételű közleményben reagált Corina Cretu szociáldemokrata európai parlamenti képviselő az ellen a konferencia ellen, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es és Gál Kinga fideszes EP-képviselő szervez február 11-én a kolozsvári Bolyai János és a Victor Babes tudományegyetemek 1959-es összeolvasztásának 50. évfordulója alkalmából, ami az önálló magyar állami egyetem felszámolását jelentette. Corina Cretu kirohanásában úgy véli, a két magyar képviselő az etnikai szeparatizmust támogatja, ami „támadás a Babes–Bolyai Tudományegyetem európai és multikulturális jellege ellen, ami a magyar–román megbékélés jelképe is. ” A román képviselőnő szerint a konferencia, amely a romániai magyarok egyik legnagyobb drámájaként mutatja be az eseményt, azon folyamatba illeszkedik, amely a magyarok szegregációját célozza. /Corina Cretu agresszív kirohanása Sógor és Gál ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Nincs változás Hargita megyében a megyei tanács háza táján, továbbra is fejetlenül működnek a dolgok – állította Árus Zsolt, az Magyar Polgári Párt színeit képviselő megyei tanácsos. A januári megyei testületi ülés egyfajta horroresemény volt – fogalmazott Árus Zsolt. Elmondta, a határozattervezetek sorozatos módosításai az ülés előtt gyakorlatilag lehetetlenné tették a döntéshozatalt. Döbbenetesnek tartja azt, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke menedzsert akar alkalmazni, aki segíti munkáját. Ezzel gyakorlatilag bevallotta, hogy nem tudja elvégezni a munkát, amit vállalt. Az MPP megyei képviselőcsoportjának másik gyergyói tagja, Kovács Árpád András szintén negatív tapasztalatokról számolt be. Nehezményezte, hogy többször olyan határozattervezetekre bólint rá a testület, melyek már elvégzett munkálatokra vonatkoznak. /Lázár Hajnal: Neheztel az MPP-frakció. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

2008. április 21-én Aurel Dionisie Agache, a néhai kézdivásárhelyi milicista őrnagy legidősebb fia beperelte a Kovászna megyei rendőrséget, arra hivatkozva, hogy a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság személyzeti osztálya nem engedélyezte apja személyi dossziéjának áttanulmányozását. A rendőrség azzal indokolta az iratcsomó zárolását, hogy bizalmasnak minősített dokumentumokat és információkat is tartalmaz. Ifjú Agache meggyőződése, hogy apja személyi dossziéjában olyan adatokra bukkan, amelyek alapján be tudná bizonyítani, tevékenysége során nem vétett az emberi jogok ellen, ahogyan azt állítják, és amiért Kézdivásárhely központjában 1989. december 22-én a népharag áldozata lett. A Kovászna megyei rendőrség szerint a titkosítás feloldása precedenst teremtene. A taláros testület helyt adott a felperes kérésének, és arra kötelezte a Kovászna megyei rendőrséget, hogy oldja fel a titkosítás alól a néhai őrnagy 1968–1989 közötti adatokat, feljegyzéseket, jellemezéseket stb. tartalmazó személyi iratcsomóját. /Iochom István: A felperes javára döntöttek (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./