Különleges helyzetet teremt a Hargita megyei kulturális szerveződés terén, hogy a megye három nagyobb városának mindegyikében egy-egy önkormányzati színház működik. Székelyudvarhelyen az önkormányzat által fenntartott Tomcsa Sándor Színház mellett egy magántársulat – a Nézőpont Színház – is létezik, Csíkszeredában a Csíki Játékszín, míg Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház él. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója Csutak István Székelyföld modernizációja című vitaindító írására reagálva megfogalmazta: a négy színházi műhely színesebbé teszi a székelyföldi kulturális képet. „Tíz év színházi eredményeit lehet elemezni és bírálni, de a teljesítményt megkérdőjelezni aligha. Színházaink épp a teljesítmény-orientáltságból és partnerségből mutattak példát” – jelentette ki Parászka Csutak Istvánnak szánt válaszlevelében. A három város színházigazgatója évadkezdet előtt megbeszélést tart, ahol egyeztetik a következő színházi évre vonatkozó terveiket, megbeszélik a lehetséges előadáscseréket, együttműködési formákat. A székelyföldi színházaknál a gyermekelőadásokra alkalmazott bérletcserét említették sikerként, az egyeztetések során így három gyermekelőadást tudnak a térség iskolásai elé vinni. A felnőtt-előadások terén is partnerségi viszonyban áll a három Hargita megyei színház. Parászka szerint a Csíki Játékszín inkább a művészi igényességű népszínházi formát vallja magáénak, ehhez áll közel a székelyudvarhelyi színházi hagyomány is. A Figura a stúdiószínházi hagyományokra támaszkodik. A három színház költségvetése együttvéve sem rúg annyira, mint egy központi támogatást élvező nagyobb színházé. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nem a többi színház versenytársaként jelenik meg, mutatott rá Czegő Csongor irodalmi titkár. A háromszéki társulat igyekszik minden erdélyi színházi intézménnyel a lehető legszorosabb kapcsolatot ápolni. /Kulturális túlélési reflexek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Különös dolgok történnek manapság az európai politikai színtéren. Egy karakteresen konzervatív, jobboldali EP-képviselőnek, Tőkés Lászlónak szinte megalázó huzavonába kell bonyolódnia, hogy bejuthasson a hozzá közel álló eszmeiségű alakulatokat tömörítő Európai Néppártba – egy olyan tagpárt ellenkezése miatt, amelynek a nevében szerepel a „liberális” önmeghatározás, nem is olyan régen a szocialista pártcsaládot erősítette. Talán épp az ilyen alakulatok problémátlan felvétele miatt érhette többször a Néppártot az a vád balról, hogy a mennyiségi tényezőn kívül nemigen alkalmaz más kritériumot tagjai megválogatásakor. Most azonban a szocialisták sem lehetnek büszkék magukra. Az európai baloldal vezető ereje elsöprő többségben ugyanis jónak találta helyreállítani a szlovák kormánypárt, a Smer (Irány) ideiglenes tagságát. A „visszavételt” eddig azzal az érvvel utasította el az ESZP, hogy Ficóék pártja együtt kormányoz a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő Szlovák Nemzeti Párttal. Valójában a nemzetiségi kérdésekben a Smer sem sokkal jobb Slotáék politikájánál. Mindez érdekes módon – időben – egybeesik a román Szociáldemokrata Párton belüli restaurációs kísérletekkel. A szocdem dinoszauruszainak (Iliescu, Hrebenciuc, Nastase) újbóli megerősödése nem túl biztató perspektíva. /Papp Attila Zsolt: Irány: hátraarc. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

A verespataki aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation-nek joga van arra, hogy igazát a bíróságokon keresse, és a minisztériumot beperelje. Azt viszont, hogy Silviu Stoica államtitkárt és őt személyesen is beperelt, zaklatásnak tartja, jelentette ki a sajtó kérdésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Több környezetvédő szervezet, köztük a verespataki tervekkel első perctől szembeszálló Alburnus Maior, illetve a Greenpeace, továbbá több román és európarlamenti képviselők szolidaritásukat fejezték ki, és kérték, hogy szó szerint alkalmazzák a törvényt. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt ad az Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor által kezdeményezett, a ciántechnológia beszüntetését célzó törvénytervezetnek, a miniszter nem volt derűlátó. Szembetűnő volt, hogy a szaktárcát kivéve a pro és kontra érvek csak Verespatakra vonatkoztak, a jelenlevők nem kezelték országos gondként a cián-problémát. Valójában Romániában jelenleg nagyon sok olyan zagytároló van, amely ciános ipari hulladékot tartalmaz, és amelyek kérdése megoldatlan. A Demokrata-Liberális Párt testületileg felvonult a ciántechnológia mellett, jelezte a miniszter. /Sz. K. : Korodi pesszimista a cián-törvény sorsát illetően. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Az, hogy Szász Jenő rá tudta venni dr. Bölöni László edzősztárt arra, hogy vállalja jelölését Marosvásárhely polgármesteri székének elfoglalására, bravúros teljesítmény, hatalmas gól a magyar–magyar megosztottság hálójába, értékelte Sylvester Lajos. Bölöni csak abban az esetben vállalja a jelöltséget, ha az MPP és az RMDSZ közös jelöltjeként indulhat, arra kényszeríti a feleket, hogy színt valljanak: valóban óhajtják-e az egységes fellépést a magyarság alapvető dolgaiban, vagy nem. Azt az érvelést, hogy Bölöninél vannak szakmailag felkészültebb, az állami adminisztrációban jártasabb emberek, könnyű hárítani: Ronald Reagan és Arnold Schwarzenegger színész volt, Az utóbbi a csőd szélére sodródott Kaliforniát képes volt kiemelni a kátyúból. Marosvásárhely – az elveszettnek tűnő – még mindig a legnagyobb székelymagyar város. A polgármesteri szék megszerzése szimbólum értékű, önbizalmat erősítő a helybéli és minden magyarok számára. Bölöni László személye, erkölcsi-etikai tartása, a futballvilágban is megtapasztalt objektivitása és tekintélye garancia arra, hogy a véleményformálásban szerepet játszó románság is elfogadja. /Sylvester Lajos: Gól a megosztottság hálójába. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

A romániai magyar publicisztika tehetséges szereplője Bakk Miklós, aki néha hajlamos különös elméletekkel traktálni a Krónika olvasóit. Aradi kongresszusa előtt az RMDSZ-t posztkommunista „vircsaftként” mutatta be olvasóinak, majd az MPP idei, január 29-i pártbejegyzése előtt Gondolatok egy lebomlástörténetről címmel „próbált ideológiai szőnyeget teríteni Szász Jenő lábai elé”, írta Borboly Csaba. Bakk Miklós szerint szükség van egy jobboldali erdélyi magyar pártalakulatra. Az RMDSZ ugyanis baloldali alakulat, képtelen a jobboldali választóközönséget megszólítani, másrészt az RMDSZ Székelyföld-politikája kudarcot vallott. Borboly Csaba, az RMDSZ mellett álló Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke terjedelmes írásában azt állította, hogy az RMDSZ nem baloldali, nem osztálypárt. Borboly nagyon károsnak tartja, hogy „egy politológiát egyetemen oktató pedagógus, kutató” direkt pártpolitikai üzeneteket fogalmaz meg az RMDSZ lejáratására. Borboly szerint a Bakk Miklós nem mindig tiszta lapokkal játszik. Egyszerre akar fő pártideológus és a tudományos kutató lenni. Az „erdélyi magyar társadalomtudomány szereplői – egyelőre? – elnézőek az efféle magatartással szemben”. Bakk Miklós „a politikai ellenfelet (RMDSZ) lejárató eszmefuttatást nyakon önti tudományos cukormázzal”. Borboly Csaba szerint Bakk Miklós a kolozsvári egyetem politológiai tanszékén politikatudományra oktat fiatalokat, akkor elvárható tőle, hogy tartsa be a tárgyilagosság és elfogulatlanság szabályait. /Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke: Gondolatok egy áltudományos lebomláselméletről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

A nagyváradi Erdélyi Riport hetilap munkatársai olvasótalálkozókat szerveztek Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Csíkszeredában elmondták, jó volna megfogni a fiatalokat, de senki sem tudja valójában, hogy mi érdekli őket. Sepsiszentgyörgyön szemükre vetették, hogy túl egysíkúak, nem adnak teret az ellenvéleménynek. Az is megfogalmazódott, hogy tulajdonosi kezek vezetik a tollukat. Erre a szerkesztők megkérdezték, van-e létjogosultsága Erdélyben a baloldali gondolkodásnak? Kézdivásárhelyen megkérdezték a közönséget, mi izgatja őket jobban: a helyi gondok megoldása, vagy a Székelyföld jövője? Utóbbit jelölték meg fontosabbnak. /Kinde Annamária: A sablon nem segít. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ által működtetett kisadorjáni környezetvédelmi információs központ ad helyet annak a néprajzi gyűjteménynek, amelyet a szervezet munkatársa, Karácsony Csilla a falubeliektől kapott. Február 14-én ünnepélyes keretek között nyitották meg a falumúzeumot. Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője elmondta, szervezete 2000-től kezdeményezett Kisadorjánban környezetvédelmi programokat. Különböző pályázatok révén létesítettek egy tavat, kitakarították a Dorman patakát, amelyen több vízlépcsőt is létesítettek, újjáépítettek egy forrást. Több egyetemista fiatal is táborozhatott a faluban. A tájrehabilitáció mellett a szervezet szorgalmazta a faluturizmust is. /(vajda): Falumúzeumot avattak Kisadorjánban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

Borboly Csaba Csíki Területi RMDSZ-elnök, Ferencz S. Alpár oktatási alelnök, valamint Hajdu Gábor, a csíkszeredai RMDSZ elnöke feladták a postán a tanügyi törvénymódosítást támogató aláírásokat tartalmazó borítékokat. Két hét alatt több mind 6024 személy támogatta aláírásával a RMDSZ által szétküldött íveket, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a Romániai Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által nyomtatott íveken is jelentős számú aláírás gyűlt össze, közel kilencezer személy támogatta összesen a kezdeményezést. /Daczó Dénes: Elküldték a leveleket. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15.

Bölöni László nem vállalja a jelölést Marosvásárhely polgármesteri tisztségére, jelentette be a marosvásárhelyiekhez intézett levelében. A sportoló hangsúlyozta: a jelölést csakis az egy jelölt mögé tömörülés érdekében vállalta volna el. Amikor január közepén a Magyar Polgári Párt megkereste, és elmondta, hogy őt javasolják közös jelöltnek, szóbeli felhatalmazást adott: amennyiben nincs RMDSZ jelölt, akkor jelöléséről egyeztető tárgyalást lehet kezdeni a két párt között. Hamarosan értesült arról, hogy közben az RMDSZ döntött arról, kit, illetve kiket indít a helyhatósági választásokon. „Az RMDSZ csapatot – Borbély László, Csegzi Sándor – nagyon jó csapatnak tartom, kitűnő „csapatkapitánnyal” – szögezte le. /Bölöni nem vállalja a jelölést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Vita alakult ki a felekezeti oktatás „létjogosultságáról”. A vitatkozó felek hajlamosak összemosni az egyházi iskolák, illetve az állami iskolákban történő vallásoktatás kérdését. Olyan vélemények hangzottak el, miszerint az egyházak egyre inkább „rátelepednek” az iskolákra, ez a kisajátítás pedig különösen a magyar nyelven folyó tanítás esetében bizonyul károsnak. Erről fejtette ki véleményét Kötő József, volt oktatásügyi államtitkár a vele készült beszélgetésben. Az utolsó alkotmánymódosítás alkalmával – ebben az RMDSZ-nek is oroszlánrésze volt – az oktatás három pillérűvé vált: állami, magán és felekezeti. A történelmi egyházak megkapják az intézményalapítási jogot. Ezeket az iskolákat – az új oktatási törvény szerint – államilag is finanszírozzák majd. A felekezeti iskolák is annyi pénzt kapnak, ahány gyermek számára biztosítanak helyet. Kötő csúsztatásnak érzi az olyan kijelentéseket, miszerint a felekezeti iskola olyan műhely lesz, ahol évszázadokkal elmaradó ismereteket, nevelést, etikát sulykolnak a tanulókba. Valójában az egyházi tanintézetek állami tantervek szerint fognak működni, a tanulók pedig ugyanazokat az ismeretanyagokat fogják elsajátítani, mint a többiek. A vallásórák keretében ismertetik majd a valláselméletet. Téves az az állítás, miszerint a felekezeti iskolák a prozelitizmus műhelyei lesznek. Az egyházi iskolák nyitottak bármilyen vallású gyermek számára. Semmilyen kényszerről nincs szó. Az egyházi iskolába tolonganak a jelentkezők. Valami oka csak lehet ennek. Ezt nem érti meg például Czika Tihamér, aki liberális oldalról ront neki a kérdésnek. Nem kell betiltani az egyházi iskolákat, oda ugyanis azok mennek, akik ezt kívánják. Az európai helyzet eltérő, van olyan ország, ahol az állam száz százalékban finanszírozza a felekezeti oktatást. Franciaország liberálisan kezeli a vallásoktatást az állami iskolákban, de támogatja az egyházi oktatást az átvállalt feladatok függvényében. Ez a helyzet Magyarországon is. Itt van például Győr esete. Túljelentkezés van a bencéseknél, versenyvizsgát is tartanak. Minden bizonnyal azért, mert a szülők tudják, hogy ott minőségi oktatásban részesül gyermekük. Azt állítják, hogy Erdélyben az egyházak a leszakadás, az elszigetelődés, a modernizáció-ellenesség fészke, holott épp ezeknek a felekezeti iskoláknak volt a legnagyobb szerepük az európai kultúrának, a haladó szemléletnek a közvetítésében. Szabédi László unitárius iskolába járt, utána Strasbourgban az unitárius teológiára. De ez nem akadályozta meg abban, hogy szabadgondolkodó emberré váljék. Az egész erdélyi műveltség, az a transzszilván szellem az egyházi iskolákban jött létre, ez nem tűnik el máról holnapra. Éppen a szabadgondolkodók tanúsítanak ilyen agresszivitást, ahelyett hogy a szabad választást és a versenyszellemet népszerűsítenék. A vita során elhangzott: „fennáll a veszély”, hogy az erdélyi oktatás legjava „kerül egyházi kézre”. Nem lehet előítéletekkel megközelíteni ezt a kérdést. A holland oktatáskutatók, pszichológusok azt mondják: a mai állami iskoláknak az a nagy hibája, hogy csak ismereteket közölnek, nem nevelnek, nincs személyiségformáló jellegük. Vajon a felekezeti iskolák nem épp ebben tudnak talán többet nyújtani, mint az államiak? /SZ. K. : Versenyhelyzet, minőségteremtés, a szabad választáshoz való jog. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./

Több temesvári magánszemély postai úton kapott vaskos borítékot, amelyben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspöke, Tőkés László független európai parlamenti képviselő meghívása állt a Szembenézés a kommunista múlttal című, február 15-én tartott konferenciára. A paksaméta tartalmazta – többek között – azt a tavalyi egyházkerületi közleményt, amelyben Bányai Ferenc temesvár-belvárosi református lelkész ügynökmúltját hozták nyilvánosságra, valamint azt a püspöki levelet, amit az egyházfő az egyházközség presbitériumának címzett, bűnpártoló határozatnak nevezve, hogy a világi vezetőtestület elfogadta Bányai gyülekezet előtt mondott bocsánatkérését. A lelkész tavaly beismerte együttműködését a titkosszolgálattal, de súlyosbíthatja helyzetét, hogy az 1998-as egyházkerületi választások alkalmával nyilatkozatot tett arról, hogy a múlt rendszerben nem kollaborált a politikai rendőrséggel. Tőkés kifejtette: „nem vihetjük magunkkal meglapuló besúgóinkat, akik akadályt jelentenek. Ha őket eltávolítjuk, akkor európaivá válhatunk, a szó eszmei értelmében. ” Tőkés László felidézte 1974-es prédikációját, melyet tanára, dr. Kozma Tibor szolgáltatott ki Securitaténak. Marius Oprea, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnöke, miniszterelnöki tanácsos arról beszélt, milyen akadályokba ütköznek a leleplező munkájuk során, és hogy sok szekus tiszt, ügynök, aktivista átmentette pozícióját, és jelenleg is hatalmat gyakorol. A konferencián előadást tartott az a történészcsoport – Molnár János, Vincze Gábor, Nagy Mihály Zoltán – akik az egyházkerület felkérésére tovább kutatják a Tismaneanu-jelentésben a romániai magyarságot hátrányosan érintő kommunista bűntényeket. A tanácskozáson kiosztották a KRE Igazgatótanácsának február 14-i határozati kivonatát, amelyben felszólítják Bányai Ferenc temesvár-belvárosi lelkipásztort, hogy vonuljon vissza lelkészi szolgálatából. /Pataki Lehel Zsolt: Szembenézés a kommunista múlttal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

A feljegyzések szerint Kalotaszegen már a XVI–XVII. században létezett iskolai oktatás, Kőrösfőn már 1652-ben, olvasható Sebestyén Kálmán könyvében /Körösfői Riszeg alatt, Akadémiai Kiadó, 2007./ Klein György iskolaigazgató munkáját dicséri az 1962–1965 között épült nyolc tantermes, emeletes modern iskola, ehhez 1974-ben fafaragó műhelyt építettek. Az elmúlt két évben hatalmas összegeket utaltak ki a költségvetésből iskolák, óvodák, bölcsődék felújítására. Antal István iskolaigazgató szervezte és irányította az iskola teljes felújítását. Beszerelték a központi fűtést, kicserélték a nyílászárókat, az informatikai laboratóriumba húsz számítógép került. Jelenleg több mint nyolcvan diák tanul itt, őket két tanítónő és tizenkét tanár tanítja, a pedagógusok átlagéletkora harminc év alatt van. A helyi Rákóczi Kultúregylet támogatásával minden nyáron honismereti táborban ismerkedhetnek az anyaországból érkező diákokkal, de ők is részt vesznek nemzetközi táborokban, fesztiválokon. /Péntek László: Kőrösfő – Egy iskola túlélése és fejlődése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Február 15-én elhelyezték el Wass Albert író szobrának alapkövét a debreceni Nagyerdőben. A Medgyessy sétányra tervezett, életnagyságú alkotás elkészítéséhez és felállításához szükséges pénzt a debreceni Polgári Casino Egyesület adományokból gyűjtötte össze. Az egyesület és a Gróf Wass Albert Társaság által szervezett alapkőletételi ünnepségen Kósa Lajos polgármester mondott beszédet, emlékeztetve arra a vitára, ami a szobor állítása kapcsán kirobbant a helyi politikusok, illetve hazai és határon túli irodalmárok között. /Letették Wass Albert szobrának alapkövét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Zalaegerszeg közgyűlése úgy határozott, hogy Wass Albert születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából szobrot állít az erdélyi írónak a belvárosi Dózsa Ligetben. A 90 cm magas bronz mellszobor alkotója Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész. A felavatására valószínűleg a zalaegerszegi városnapokon, május közepén kerül sor. /Wass Albert-szobor Zalaegerszegen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Megjelent Baricz Lajos Békesség nektek! /Pallas-Akadémia Kiadó, Marosvásárhely/ című új kötete, amelyet bemutattak a pap költő községében, Marosszentgyörgyön. A versbarátok a szerzőt külön köszöntötték ötvenedik születésnapja alkalmából. Jancsik Pál kolozsvári költő, több eddigi Baricz-verseskönyv gondozója méltatta új kötetét, majd Nagy Miklós Kund beszélt, kiemelve a kötet verseihez illeszkedő illusztrációs anyagot, a csíkszeredai festőművész, Xantus Géza erre az alkalomra készített grafikai lapjait is, melyekből rögtönzött kiállítást láthatott az est közönsége. /Baricz Lajos: Ötven plusz egy. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Földes György könyvét olvasva (Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956–1989) sok ismerős névvel találkozott Kántor Lajos, másokat hiányolt. Földes ezeknek az évtizedeknek a diplomáciatörténetét tárta fel elsősorban, de sűrűn kitért belpolitikai vonatkozásokra, a korabeli kultúra, az irodalom szereplőire is. Balogh Edgár bizonyára másképp olvasná ezt a Földes-tanulmányt, hiszen ő bizalommal fordult Kádár Jánoshoz. Kántor Lajos egyetlen személyes élménye a Kádár vezette hivatalos küldöttség 1958. februári kolozsvári gyorslátogatásához fűződik, amikor Kádár az állomástéren így kezdre beszédét: Itt, Kolozsvár főterén… E sajátos tájékozottságról tanúskodó szavakat számosan hallhatták, ünneplésre kirendeltek. A kádári időkből egyik emléke Kántor Lajosnak a Bibó-emlékkönyv1981-ből, amely szamizdatban maradt. Molnár Gusztávval és Szász Jánossal hárman szerepeltek benne Romániából. Ilia Mihály szegedi irodalomtörténész hatalmas dossziéja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából nyilvánosságra került. A Tiszatáj, illetve a „Subások” név alá gyűjtött megfigyeltek (Csoóri Sándor, Kiss Ferenc, Für Lajos, Ilia Mihály) ügyéről van szó. Ilia ellen a vád az volt, hogy a külföldi magyarság sorsával, irodalmával foglalkozik, egyetemen erről előadásokat tart. Külön bűne volt, hogy a Tiszatáj című folyóiratot ennek a törekvésnek a szolgálatába állította. Ezért 1975-ben, eltávolították a folyóirattól. Ilia Mihály kolozsvári barátainak leveleit fölbontották, elolvasták. Ilia Mihály neve nem szerepel Földes György könyvében. /!/ Száraz Györgyről, a Kortárs volt főszerkesztőjéről viszont szó van, a hírhedett Lancranjan-könyvről a budapesti Valóságban írt kritikai elemzése kapcsán. Száraz György írást kért Kántor Lajostól az egyre szaporodó magyarellenes, gyűlöletet szító román regényekről. Kántor teljesítettem a kérését, Fodor István álnéven írása megjelent a Kortárs 1988. júliusi számában. Emlékezetes volt az 1980. június eleji gyergyószárhegyi tanácskozás: a jelen lévő romániai magyar írók, szerkesztők az egyre elviselhetetlenebb romániai valóságról, a magyarok „elcsángósodásáról” cseréltek tapasztalatokat. A tanácskozás jegyzőkönyve megjelent nyomtatásban, a Korunk 1980. szeptemberi lapszámában. Ezekre nem tért ki Földes György. A legtekintélyesebb, a legnagyobb hatású megszólaló Illyés Gyula volt, megnyilatkozásai a nemzeti kérdésben jelen vannak Földes könyvében, a korabeli magyar pártvezetés reagálását sem hallgatja el a szerző. Valószínűleg többet érdemelt volna Szabédi László a magyar–román viszony tárgyalásakor, mint az 1959-es öngyilkosságára utaló egy mondat. Csoóri Sándor – Illyés Gyula örökségét magára vállalva – számos alkalommal foglalt állást a határon túli magyarok érdekében, a szomszédos országok nemzeti kisebbségeket elnyomó politikája ellen, kárhoztatva a magyar hivatalosság közönyét. /Kántor Lajos: Rólunk (is) szól a történet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Nyílt levelet írt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke Markó Bélának, a RMDSZ elnökének Bölöni László polgármesteri tisztségre való jelölésének ügyében, hangsúlyozva: „Bölöni László február 14-én kelt nyilatkozatában megerősítette, hogy csak akkor jelöltetné magát a marosvásárhelyi polgármesteri választáson, amennyiben az MPP mellett az RMDSZ is támogatja őt, és nem indít vele szemben ellenjelöltet. ” Bölöni biztos sikerre vinné a marosvásárhelyi választások ügyét, ezzel szemben az RMDSZ pártpolitikusai ismét kudarcot fognak vallani a polgármesteri tisztségért folytatott küzdelemben. Vásárhely ismét veszíteni fog – fogalmazott a levélíró. /Szász megírta levelét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Bölöni László mégsem vállalja a marosvásárhelyi polgármester-jelöltséget. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke úgy értesült, az RMDSZ vezetői az elmúlt héten folyamatosan próbálták lebeszélni Bölönit a polgári oldal javaslatának elfogadásáról. „Most már csak azt sajnálom, hogy nem az RMDSZ találta ki Bölönit” – fogalmazott Szász Jenő. Borbély László, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje cáfolta Szász vádjait, mondván, hogy ő is támogatásáról biztosította Bölönit. Szász Jenő nyílt levélben kérte Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy támogassa Bölöni Lászlót mint a marosvásárhelyiek független és közös polgármesterjelöltjét. Markó Béla hallani sem akar annak a megegyezésnek az aláírásáról, amelyet az MPP elnöke egy héttel ezelőtt Marosvásárhelyen egyoldalúan aláírt, és amelyben Bölönit javasolta közös jelöltként. /Szucher Ervin: Bölöni–Borbély-kapitánycsere. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

A Szembenézés a kommunista múlttal című temesvári konferencián részt vett Marius Oprea, a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója, a Tismaneanu Bizottság tagja, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnöke. A brassói történész véleménye szerint Romániában a kommunizmust csak “privatizálták”, a más pártaktivistákból és szekusokból álló gépezet tovább működik, ők irányítják az országot. Oprea az általa vezetett intézet tevékenységéről nyilatkozott: a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézetet 2005-ben hozták létre és közvetlenül Tariceanu kormányfőnek van alárendelve. Feladata a volt Securitate által elkövetett visszaélések és bűnök feltárása, esetenként a bűnösöket a törvény elé idézik. Eddigi kutatásaik szerint a kommunista elnyomó gépezet visszaéléseit bizonyíthatóan 617 876 személy szenvedte meg. 1989-ben a Securitatenak 10 500 tisztje volt, munkájukat 136 000 aktív besúgó segítette. Ugyanebben az időszakban a kommunista pártnak több mint 50. 000 aktivistája volt. Nyomon követhető, hogy a volt kommunista aktivisták és Securitate tisztek közül nagyon sokan fontos tisztségekbe kerültek a rendszerváltás után. Két volt szekus tiszt például, akiknek a Szabad Európa Rádió monitorizálása volt a feladatuk, jelenleg magas beosztásban dolgoznak a Különleges Távközlési Szolgálat nevű titkosszolgálatnál. A Kommunizmus Bűneit Feltáró Intézet célja a kommunista korszak tudományos feltárása. A kommunizmus történetéről szóló alternatív tankönyv kiadásán is dolgoznak, amely remélhetően a következő tanévtől már választható tantárgy lesz az iskolákban. 35 alkalmazottjuk van, és több mint 70 külső munkatársuk. Néhány hónapja egy feltáró akció során kiásták hat fiatalember holttestét, akiket a szekusok öltek meg. Az volt egyetlen bűnük, hogy nem jelentkeztek katonai sorozásra. Mindez 1950. március 9-én történt, valahol a besztercei hegyek között. Miután halomra lőtték őket, a szekusok a bekopogtattak a fiatalok szüleihez azzal, hogy vegyenek szerszámokat és induljanak eltemetni holmi kutyákat. Oprea úgy érzi, ilyen esetben nem beszélhet megbocsátásáról. A gyilkosok közül egyik sem kért bocsánatot. Lehet beszélni megbékélésről, de nem bocsáthatnak meg hivatalból ezer és ezer ember nevében, akiket megöltek. /Pataki Zoltán: Egy kommunistavadász vallomása. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

A kommunista struktúrák, intézmények nem szűntek meg, csak privatizálták őket. A volt állambiztonság átmentette hatalmát. A Szekuritáté másod-harmadvonala vezető pozíciókba került, és jelenleg a hatalomgyakorlás számos eszközével rendelkezik. Minderről Marius Oprea, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnöke, a miniszterelnök tanácsosa beszélt a Szembenézés a kommunizmus örökségével című konferencián. Marius Oprea úgy vélekedett, ha a múlttal való őszinte szembenézés elmarad, ha a Szekuritáté dossziéi titkosak maradnak, fennáll annak a kockázata, hogy a múlt más formában, más név alatt ugyan, de megismétlődik. „Mi a garancia arra, hogy akik egykor jelentettek, nem jelentenek ma is?” – tette fel a kérdést Oprea. Tőkés László bejelentette, márciusban Brüsszelben tart újabb rendszerváltó-konferenciát, ahol a volt szovjet tömb országainak rendszerváltó élharcosai oszthatják meg egymással gondolataikat. „A végső cél, hogy a világ közvéleménye a maga teljességében ítélhesse meg a kommunizmust, és rendelje oda, ahová való: a fasizmus mellé” – jelentette ki Tőkés. Elmondta, hogy kutatócsoport felállítását kezdeményezte. E csoport vezetésével Vincze Gábor szegedi történészt bízta meg. A kutatók feladata az lesz, hogy feldolgozzák a román kommunista diktatúra magyarságot sújtó intézkedéseit. Feltétel nélküli visszavonulásra szólította fel Bányai Ferenc Temesvár belvárosi lelkészt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa. Bányait nemcsak „az életet veszélyeztetés súlyosságával bíró és az Anyaszentegyház ügyét eláruló Szekuritáté-ügynöki tevékenységéért” marasztalták el, hanem amiatt is, hogy 1998-ban, amikor temesközi esperessé választották, hamis nyilatkozatot adott a Szekuritátéhoz fűződő egykori viszonyáról. Bányai Ferenc szerint boszorkányüldözés folyik ellene; míg felmenői a román hatalom tisztogatásának estek áldozatul, neki az egyházi tisztogatás következményeit kell elviselnie. /Gazda Árpád: Privatizált Szekuritáté. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Az RMDSZ magára zúdította a román politikum haragját azzal, hogy Koszovó függetlenségének elismerését sürgette. Egységbe kovácsolta a román pártokat Koszovó függetlenségének február 17-i kikiáltása: egyetértettek abban, hogy Romániának nem szabad elismernie a pristinai parlament döntését, s mindegyikük támadta az RMDSZ-t amiatt, hogy Koszovó elismerését sürgette. A pristinai parlament döntésekor Koszovóban tartózkodott két RMDSZ-es politikus, Antal Árpád képviselő és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is. Mindkettejüket azzal vádolta román sajtó, hogy az RMDSZ „kémeiként”, „küldetésben” voltak Pristinában. „Azt tudom üzenni azoknak, akik riogattak és világvégéről beszéltek, hogy Pristinában minden rendben történt, még hogy ha egyeseknek fájdalmat is okozott Koszovó függetlenségének kikiáltása. Ezt üzenjük azoknak is, akik nem tudják elfogadni, hogy a közösségi jog nem egy nevetséges dolog. Mi nem akarunk elszakadni Romániától, hanem kulturális és területi autonómiát szeretnénk” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: azok az országok nem ismerik el a tartomány függetlenségét, akiknek rossz a lelkiismeretük a saját kisebbségeikkel szemben. Koszovó önállóságát a világ számos országa elismeri, előbb-utóbb Romániának is meg kell tennie ezt – vélekedett Markó Béla RMDSZ-elnök. Alina Mungiu Pippidi, a Romániai Akadémiai Társaság elnöke szerint Koszovó és Erdély között történelmi párhuzam vonható. „Erdély ugyanúgy a magyar nemzet bölcsőjének tekinthető, mint Koszovó a szerb nemzetének” – állította. „Erdély leszakadása a Magyar Királyság testéből, majd később az egyesülés, akárcsak most Koszovóban a népek önrendelkezési joga alapján történt” – magyarázta. „Ha Markó Béláék kitartanak álláspontjuk mellett, távozniuk kell a kormányból” – üzente Radu Campeanu liberális szenátor. Az RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálva Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke felszólította a miniszterelnököt, foglaljon egyértelműen állást Koszovó függetlenségének ügyében. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, felszólította a miniszterelnököt, „azonnal rúgja ki a kormányból az RMDSZ-t, mert veszélyezteti az ország területi épségét”. Gheorghe Funar, a párt főtitkára úgy vélekedett: Markó Bélát le kellene tartóztatni. A parlamenti pártok vezetőivel tartott konzultáció után Románia hivatalos álláspontját Traian Basescu államfő fogalmazta meg: törvénytelen lépésnek nevezte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. Basescu helytelennek minősítette, ha bárki párhuzamot von Koszovó és Románia között. Úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségek csaknem minden megadható jogban részesülnek. „Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs még tennivaló” – szögezte le Basescu. A cotroceni-i találkozó után a pártelnökök megismételték az RMDSZ-t bíráló nyilatkozataikat, békülékenyebb hangot csak a PNL képviselőházi frakcióvezetője ütött meg. /Célkeresztben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Székelyföld modernizációjának kérdéskörében gerjesztett vitát Csutak István miniszteri tanácsos, vitaindítója nyomán többen is megfogalmazták véleményüket a kérdésben. E vélemények közül újabb vitákat generált a Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester által felvetett ötlet: egyesíteni kell a székely megyéket. Ráduly az Erdélyi Riport hetilap kérdéseire válaszolva fejtette ki véleményét, ezt ismertette a Hargita Népe. Ráduly Róbert Kálmán nem nevezné vitairatnak Csutak István felvetését. Szerinte az írás felületes, továbbá tévesek a kiindulópontként szolgáló premisszák, így aztán helytelenek a következtetések is. Csutak István „nem ismeri kellőképpen sem a Székelyföldet, sem a székelységet”. Ráduly megjegyezte, hogy az elmúlt években több komoly szakmai vitairat is született a Székelyföldről, ezek közül néhány a Magyar Kisebbség hasábjain látott napvilágot. Ráduly szerint „nincs három székely megye, sőt, egy sincs, csak három megye létezik, amely többé-kevésbé magában foglalja a Székelyföld területét, minden megyében egy-egy megyei tanáccsal". „A három megyei tanács, szándékosan nem használtam az önkormányzat szót, háromfelé húzott és fog húzni" – vélte Ráduly, aki szerint „ma is ők képezik a gyenge láncszemet, erre is jó megoldás lenne az egyesítés". Ráduly szerint a „Csapó, Birtalan, Garda, Antal vagy Ráduly típusú székely képviselők nemcsak Bukarestben voltak kellemetlenek, hanem az SZKT-üléseken is". /Az autonómia eszköz a megmaradáshoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Röpke egy hónap alatt jóformán kiszorultak a könyvesboltok Déva központjából. Néhány cég a külvárosba menekült, a nagyobbak beférkőztek a gomba módra szaporodó bevásárlóközpontokba, s van, aki teljesen feladta a harcot. Déva esete nem egyedi. – Nekünk Marosvásárhely központjában kellett feladnunk a boltunkat, és egy kevésbé költséges helyiséget bérelni, mert már több ezer dollárban számolták a bért – jelezte Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója. Véleménye szerint a jelenség az egész országra jellemző. A gyakorlatilag legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak, az EMK-nak ezen a vidéken összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Déván, a központi boltok már felszámolásuk előtt jó néhány évvel lemondtak a magyar nyelvű könyvek forgalmazásáról, az EMK indította be a postai, sőt ma már on-line könyvrendelést is. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. Ami a tavalyi könyvrendelési átlagot illeti, Hunyad megyében például, száz emberre nem jut egy megvásárolt könyv. A legjobban álló Arad megyében is, összesen 603 rendelés volt tavaly. A könyvforgalmazók az áruházakba mentek. Máris vannak a könyvstandok a Real, Artima és Trident hipermarketekben. /Gáspár Barra Réka: Sorozatban tűnnek el könyvesboltok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

A Tanügyminisztérium véglegesítette azon vetélkedők listáját, amelyek országos nyilvánosságot élveznek. Magyar szakon két szatmári kezdeményezésű vetélkedő is felkerült erre a listára. Gál Gyöngyi, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőnője elmondta: az egyik a Költészet Napja alkalmából megrendezett irodalmi vetélkedő, amelyet IX-XII. osztályos diákoknak szerveznek. A másik pedig a tavaly hetedik alkalommal, a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont által kezdeményezett és szervezett Vidám Versek Versmondó Versenye. Az utóbbi esetében tavaly az érintett tanintézmény adott otthont az országos döntőnek is. /(gyöngyi): Két szatmári kezdeményezésű vetélkedő is országos szintre emelkedett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 19./

Röpke egy hónap alatt jóformán kiszorultak a könyvesboltok Déva központjából. Néhány cég a külvárosba menekült, a nagyobbak beférkőztek a gomba módra szaporodó bevásárlóközpontokba, s van, aki teljesen feladta a harcot. Déva esete nem egyedi. – Nekünk Marosvásárhely központjában kellett feladnunk a boltunkat, és egy kevésbé költséges helyiséget bérelni, mert már több ezer dollárban számolták a bért – jelezte Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója. Véleménye szerint a jelenség az egész országra jellemző. A gyakorlatilag legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak, az EMK-nak ezen a vidéken összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Déván, a központi boltok már felszámolásuk előtt jó néhány évvel lemondtak a magyar nyelvű könyvek forgalmazásáról, az EMK indította be a postai, sőt ma már on-line könyvrendelést is. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. Ami a tavalyi könyvrendelési átlagot illeti, Hunyad megyében például, száz emberre nem jut egy megvásárolt könyv. A legjobban álló Arad megyében is, összesen 603 rendelés volt tavaly. A könyvforgalmazók az áruházakba mentek. Máris vannak a könyvstandok a Real, Artima és Trident hipermarketekben. /Gáspár Barra Réka: Sorozatban tűnnek el könyvesboltok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője, a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót, illetve a Hollóidő szerzője, Kossuth-díjas író február 16-án Marosvásárhelyen járt, a Látó szépirodalmi folyóirat vendége volt, népes közönség előtt beszélgetett Láng Zsolt szerkesztővel írói létről, regényekről, valóságról, a regények megírásának körülményeiről. A Hollóidő például elszámolás a történeti ismeretekkel, a dolog vonzásával, mondta. Nemzeti ittlétünk felezőhelyzete ez, amikor az ősiségek még érvényesek, de már máig látszik a jövendő. Szilágyi nem szereti az irodalmár-mártírkodást. Erdélyiség, hídszerep, külön irodalom? Ő nem hisz a kisebbségi irodalomban. Kortárs magyar irodalom van, és ha valami jó, akkor az a nagy testületen belül is megállja a helyét. A kisebbségi irodalom a dilettánsok egyik menedéke – összegzett Szilágyi István. /Nagy Botond: Szereplők, éljetek…! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

Magyar nyelven is kiadott pedagógiai füzet segítségével tanítaná meg a kiskorúakat az Országos Audiovizuális Tanács (CNA), hogyan viszonyuljanak a televízióhoz. „A tudatos médianevelésre, a média kötelező iskolai tantárgyként való bevezetésére nemcsak a gyerekek számára lenne nagy szükség, hanem a szülőkben is a tudatosítani kellene, hogy a médiában leközölt valóság szenzációhajhászáson alapul” – fogalmazott Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár elmondta, a pedagógusok nagyon pozitívan fogadták A televízió megszelídítése című, feladatokat is tartalmazó magyar és román nyelvű kiadványt. /Oborocea Mónika: Kötelező a média? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Az erkölcs igenis kapcsolatban van a hittel, a hitbeli meggyőződéssel, írta Antal József ny. református lelkész. Helyes javaslat, hogy a nem egyházi iskolákban is tanítsanak etikát. Csak az a kérdés, hogy milyent. Ki döntse el, hogy mi a jó és mi a rossz? Ismerjük Nietzsche Übermensch elméletét, annak a kiteljesedését, az Isten nélküli evolúció megvalósulását, a német felsőbbrendűség eszméjét, ismerjük a proletár erkölcsöt, az osztályharcos öntudatot annak talán százmilliós áldozatával együtt. Ismerjük a vadkapitalizmus erkölcsét. Ki döntse el, hogy mi a jó és mi a rossz? Nekünk Tízparancsolatunk van évezredek óta, és azt szeretnénk, ha sikerülne a gyermekeinket annak a szellemében nevelni, keresztény nevelésre van szükség. /Antal József ny. református lelkész: Jogos aggodalmak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./

A tragikus sorsú délszláv térség történetének utóbbi másfél évtizedében minden rendezési terv a népek önrendelkezésének, az autonómiáknak és a hatalom megosztásának a jegyében fogant – hangsúlyozta Tőkés László erdélyi európai parlamenti (EP) képviselő február 18-án az EP strasbourgi ülésén. Tőkés a koszovói albán közösség iránti szolidaritásának adott hangot. Kifejtette, hogy „számunkra a koszovói rendezés példa- és precedensértékű. Meggyőződésünk, hogy a romániai magyarság békés küzdelme az autonómiáért és Székelyföld területi autonómiájáért szintén az Európai Unió jótékony közreműködésével vezethet eredményre. ”. /Tőkés László Koszovóról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Becsey Zsolt magyarországi néppárti képviselő az esemény esetleges hátrányos következményeire hívta fel a figyelmet, a szerb menekültek vajdasági betelepülése vonatkozásában. Tőkés László felszólalásának szövege: „Koszovó függetlenségének kikiáltása alkalmából mindenekelőtt elismeréssel adózom Ibrahim Rugova albán vezető emlékének. Ugyanakkor osztozom a koszovói albán közösség örömében, és szolidaritásomat fejezem ki iránta szabadsága kivívásának sikerében. A tragikus sorsú délszláv térség történetének utóbbi másfél évtizedében minden rendezési terv a népek önrendelkezésének, az autonómiáknak és a hatalom megosztásának a jegyében fogant. A Carrington-terv, a Daytoni-egyezmény, a Rambouillet-i tárgyalások és az Ohridi-egyezmény sorába illő Ahtisaari-terv megvalósulása is azt mutatja, hogy térségünkben a különböző népcsoportok, nemzeti közösségek közötti viszony korántsem tekinthető megoldottnak – nemzetközi együttműködéssel viszont a jövőben minden kritikus helyzetre megoldás található. Ilyen értelemben, számunkra a koszovói rendezés példa- és precedensértékű. Meggyőződésünk, hogy a romániai magyarság békés küzdelme az autonómiáért és Székelyföld területi autonómiájáért szintén az Európai Unió jótékony közreműködésével vezethet eredményre. ” /Nemzetközi együttműködéssel minden kritikus helyzetre megoldás található. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Február 19-én ismét beidézték az Országos Korrupcióellenes Hatóságra (DNA) Nagy Zsolt volt informatikai és távközlési minisztert. Az ügyészek tudomására hozták az ellene megfogalmazott vádakat. Ez azt jelenti, hogy a nyomozóhatóság megkezdi a volt miniszter ellen a bűnvádi eljárást. Az RMDSZ egykori minisztere – aki az ellene indított jogi eljárások miatt gyakorlatilag teljesen kivonult a politikából – elmondta: az ügyészek bemutatták neki a bűnvádi eljárás elkezdéséhez szükséges határozatot. Nagy Zsolt jogi képtelenségnek nevezte a közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélés vádját. Nagy Zsolt ellen ez már a második bűnvádi eljárás. Az úgynevezett kémbotrány miatt függesztette fel őt tisztségéből Traian Basescu államfő tavaly június 11-én. Az azóta eltelt majdnem kilenc hónap alatt semmilyen fejlemény nem történt az ügyben, így az akta nem került a bíróság elé. /B. T. : Újabb bűnvádi eljárás Nagy Zsolt ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./