Kozma Rozália marosvásárhelyi textilművész tíz év termésével lépett a közönség elé. A Kultúrpalotában megnyílt egyéni tárlatán a nagyméretű falikárpitok, szőnyegek mellett térben elhelyezett, látványos kompozíciók is helyet kaptak. Saját találmányú technikáját kifejlesztette, a szállal festésnek nevezett technikát. Kozma Rozália tíz évvel ezelőtt, negyvenévesen szerzett diplomát a kolozsvári képzőművészeti egyetemen. /Antal Erika: Az egyhangúság ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

Az Érmellék sok szép hagyománya címmel megjelent Tordai József Jenő tasnádi tanító kétkötetes segédfüzete pedagógusoknak. Az első kötetben a húsvét vallásos jellegét, a húsvéttal kapcsolatos magyar népszokásokat és ezen belül az érmelléki, Nagykároly és Tasnád környéki húsvéti mutatja be. Ezenkívül 100 érmelléki locsolóverset és egy képmellékletet tartalmaz a kiadvány. A második kötetben az érmelléki hagyományokat és egyes napokhoz kötődő hiedelmeket sorolja a szerző. Vannak benne születésnapi, névnapi, karácsonyi, újévi köszöntők, lakodalmi szokások, csujogtatók és temetkezési szokások, de fejfafaragások is. Az 1956–ban Krasznadobrán született szerző jelen munkája hasznos mind tanulóknak, mind pedagógusoknak. /Kovács Albert: Kétkötetes segédfüzet – nemcsak tanítók számára. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 29./

Február 28-án Marosvásárhelyen a Polgármesteri Hivatalban elmaradt az a találkozó, amelyre az Országos Diszkriminációellenes Tanács képviselői hívták meg Kirsch Attilát, az ötödik Bolyais Világtalálkozót szervező Öregdiákok Baráti Körének vezetőjét, valamint a Nagy-Románia Párt megyei szervezetét képviselő Amza Constantint és a sajtót. A megbékélést célzó megbeszélés célja az lett volna, hogy megvitassák a román sajtóban megfogalmazott kifogásokat, melyek szerint a múlt nyáron tartott világtalálkozóra csak a magyar diákok kaptak meghívást. A helybeliek megjelentek, az Országos Diszkriminációellenes Tanács képviselői anyagi okokra hivatkozva nem jöttek el Marosvásárhelyre. A Diszkriminációellenes Tanács képviselői szerint nem volt feljelentés, ők maguk bukkantak rá a Cuvantul Liberben című lapban közölt írásra, amely azt kifogásolta, hogy a román tanárokat és diákokat nem hívták meg a rendezvényre. A világtalálkozót a magyar sajtó mellett a román nyelvű sajtóban is népszerűsítették, továbbá az iskola kapui nyitva álltak bárki előtt. Érdekes, hogy ha a Diszkriminációellenes Tanács ilyen alaposan követi a Cuvantul Liber hasábjain megjelent cikkeket, de a lapban a magyarságot sértő írásokat figyelmen kívül hagyja. /(bodolai): Egyoldalú figyelem? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

A kötelező vallásoktatásról tárgyalt február 29-én a tanügyminiszter a romániai felekezetek vezetőivel. Constantin Stoica, az ortodox egyház szóvivője a tanácskozás után azt nyilatkozta: elképzelhető, hogy a megvitatásra váró tanügyi törvénytervezet tartalmazza azt a kitételt, miszerint az elemi- és a középiskolában kötelező a vallásoktatás, a 16. életévüket betöltött iskolások pedig maguk dönthetik el, hogy igényt tartanak-e erre, vagy sem. /Tanácskozás a kötelező vallásoktatásról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Sok ember számára riasztó jelenség, amikor találkozik a Jézust szolgálók mellett egy másik képződménnyel, amelyik „a hatalmasság megtestesítője előtt hódoló alattvalók serege: azoké, akik inkább egymásból, mintsem egymásért élnek. ” Balogh Béla református lelkészként „az uniformizálási kísérletek elleni tiltakozás eszközeként” visszautasította a református vallásórák megtartását. /Balogh Béla: Nem csak gondolatok az egyházias iskolákról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Előzmény: Balogh Béla nem fogadta el az egyházkerületi határozatot, amely fegyelmivel áthelyezésre ítélte, és továbbra is Kolozsváron, a parókián lakik. Több alkalommal írt Tőkés László püspök ellen cikkeket. /Balogh Béla, Kolozsvár: Alsókar és Felsőkar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2004. máj. 27./

Fülöp Géza írt nyílt levelet Nagy Károlyhoz, egykori osztálytársához, megkérdezve, miért tartja bűnnek, hogy annak idején tanítói igyekeztek őt „megtéríteni”? Hiszen Nagy Károly is ezt tette: tanárként ateistává akarta nevelni tanítványait. Miért csak a vallásos szellemben nevelt gyermekeket félti? Egy ateistát sohasem gyötörhetnek kétségek? Fülöp Géza leszögezte, „semleges” nevelés nincs. Az ateista nevelés világnézetileg éppen olyan „elkötelezett”, mint a vallásos nevelés. /Fülöp Géza, Marosvásárhely: Kedves Karcsi! Levélféle Nagy Károlyhoz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Előzmény: Előzmény: Nagy Károly: Jogos aggodalmak! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Vásárol-e még az átlagember szépirodalmat, szakkönyvet, s ha igen, hol, mennyit költ évente betűre? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a riportban. Amikor 1991-ben megnyitották Aradon a Tulipán könyvesboltot, az emberek sorban álltak, emlékezett vissza Ujj János. A rendszerváltást követően a magyarság ki volt éhezve a könyvekre. A hatalmas infláció mindent megváltoztatott. Az aradi Tulipán tapasztalata szerint egy, a középgenerációból, idősebbekből álló törzsvásárlói kör mindig megmaradt. A ponyvairodalom hatására a sláger most Danielle Steel, Harry Potter vagy a magyar Leslie L. Lawrence, de rendszeres vásárlói vannak a szerelmes füzeteknek, sorozatoknak is. A diákok szinte kizárólag a kötelező házi olvasmányokért jönnek. Nyáron, amikor hazajönnek látogatóba az elszármazott aradiak, akkor mindent megvesznek, ami a várossal kapcsolatos. A Tulipánon kívül Aradon magyar könyv csak a Jelen Ház boltjában és a Selgros hipermarketben kapható. Az Arad Megyei Könyvtár minden évben kap keretet magyar könyvek vásárlására. A könyvtárba 2007-ben 6508 olvasó iratkozott be, ebből több mint hét százalék volt magyar. Temesvár legnagyobb könyvesboltja, a Mihai Eminescu mindig forgalmazott magyar könyveket. Ma is van magyar olvasnivaló a boltban, de visszaszorultak a könyvesbolt hátsó részébe. A magyar könyveket a német és az angol nyelvű kötetekkel egy szekrényben tartják. Az egyetlen temesvári magyar könyvesbolt a Mária téri Libris. Kizárólag a magyar könyvek eladásából nem élne meg a bolt. A forgalmunknak mintegy 40%-át jelentik a könyvek, a többi hangkazetta, CD, DVD, de kozmetikumokat és mosószert is árusítanak, tájékoztatott Makkai Zoltán. Az erdélyi magyar szerzők listáját Wass Albert vezeti. A magyar és a külföldi klasszikusokra mindig van igény. Helyi írók, költők, helytörténészek munkái iránt is van érdeklődés. A Temes Megyei Könyvtárban a magyar könyvek iránt az érdeklődés igen csekély. A könyvállomány elavult, zömmel az 1950–1989-es időszakban Romániában kiadott magyar könyvekből áll. 2004-ben a könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a magyar könyvek egy részét átadja Temes megyei magyarlakta településeken működő kölcsönkönyvtáraknak, hátha ott több hasznukat veszik. Csőke Ildikó, a Temes Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa arról számolt be, hogy nagy mennyiségű, 1800–1950 között kiadott régi magyar könyv birtokában vannak. Ezek között számos értékes kötet, könyvritkaság is van. Igen keresettek dr. Borovszky Samu híres monográfiái, elsősorban a Temesvárról, illetve Temes és Torontál vármegyékről szóló kötetek, a régi, 1918 előtt kiadott statisztikai évkönyvek. A Temes Megyei Könyvtárban a régi könyvek és újságok több mint háromnegyed része hozzáférhetetlen, egy rónáci iskolában vannak felhalmozva, dobozokban, egymás hegyén-hátán. Hunyad megyében, Déván kiszorultak a könyvesboltok a város központjából. Néhány cég a külvárosba menekült és kifestő könyveket meg szótárakat árul, a nagyobbak a bevásárlóközpontokban találhatók. Déva esete nem egyedi. Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója szerint a jelenség egész Erdélyre (Romániára) jellemző. Az EMK-nak, a legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak ebben a régióban összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Az EMK indította be a postai, sőt ma már online könyvrendelést. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. A Hunyad Megyei Könyvtár magyar részlegén 400-450-re tehető évente a magyar olvasók száma – jelezte László Anna könyvtáros. Új, azaz 1990 után kiadott magyar könyv összesen száz darab található a Hunyad Megyei Könyvtár dévai fiókjának állományában. Legutóbb 2005-ben sikerült néhány új kiadású szépirodalmi kötetet, valamint a Magyar Irodalom és Nyelv Nagylexikonát megvásároltatni a könyvtár vezetőségével. A magyar könyvek számát ezenkívül néhány hazai és anyaországi adomány gyarapította. Legalább 500 magyar könyv került az utóbbi egy-két évben a megyei könyvtár polcaira a helybeli idős emberek adományaiból. Fehér megyében, Gyulafehérváron a városközpontban nincs könyvüzlet, fenn a várban is a Humanitas egyedül árválkodik, ajtaján vastag betűk hirdetik, hogy zárva van. Nagyenyeden sem különb a helyzet, egyedül a Tulipán bolt forgalmazott anyanyelvű könyveket, de nem nagy választékban. Akadt két bátor vállalkozó Nagyenyeden, mindketten kollégiumi tanárok, Fodor Katalin és Lőrincz Ildikó, akik két évvel ezelőtt nyitották meg könyvesboltjukat. A vevők kedvük szerint válogathatnak szépirodalmi, egészségügyi, tudományos vagy szakkönyvek között. Az enyedi felnőttek kedvenc írói közé tartoznak Wass Albert, Márai Sándor, Vámos Miklós, de előszeretettel olvassák Reményik verseit is. A megyei és a városi könyvtárakban elenyésző a magyar könyvek száma. /Irházi János, Pataki Zoltán, Gáspár-Barra Réka, Szakács Bálint: Könyvvásárlási szokások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

Kemény József gróf és történész a 19. század első felében készített több hamisítványt, többek között Udvarhelyszék két Oláhfalujának 1301-es létét igazolandó. E két ,,oklevél” hatására keletkezett egy mítosz, mely román akadémiai körökben még ma is tartja magát, hogy Székelyföldön egykor komolyan szervezett román kenézségek léteztek. Erre ugyan csupán a két említett hamis oklevél a bizonyíték, melyek valótlan voltát román történészek is bebizonyították, mégis: jól hangzó mítosz. A történész feladata az, hogy lerántsa a leplet a hamisítványokról – ezt tette Hermann Gusztáv Mihály történész Az eltérített múlt című, több tanulmányt tartalmazó legújabb kötetében. Ellenkező hatásra törekvő hamisítványok is láttak napvilágot, ilyen a Csíki Székely Krónika például, mellyel szintúgy foglalkozik Hermann Gusztáv. Ez utóbbi számtalan irodalmi mű alapjául szolgált, többek között Jókai Bálványosvárának is, s ez az első ,,forrás”, melyben feltűnik a rabonbán kifejezés. /Váry O. Péter: Mítoszok és valóság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

December 1-jén Kolozsváron zajlott a színháztörvény közvitájának újabb fordulója. Demeter András államtitkár elmondta, a fizetésekre vonatkozó alkalmazás pontosításra szorul. „Az előadások, próbák számából és a szerepek kategóriájából adódó számsorok sem könnyítik meg egy zenei intézmény – egy operaház vagy egy filharmónia – vezetőjének dolgát, de úgy érzem: a művészek, zenészek minősítésében még nagyon sok körülmény közrejátszik” – vetette fel Marius Tabacu, a kolozsvári Filharmónia igazgatója. Demeter kifejtette: lehetetlen lenne minden helyzetre azonnali megoldást találni, de többek közt ez a célja a közvita-sorozatnak. Az államtitkára javasolta, hogy a „kultúrmunkások” kft. -kbe szerveződve szolgáltatási szerződéses viszonyt alakítsanak ki az őket foglalkoztató intézményekkel, azonban a kulturális intézmények jogtanácsosai kifogást emeltek ez ellen. A színészek ugyanis legtöbbször olyan egyéni munkaszerződéssel vannak az intézményhez kötve, amely kiköti, hogy az alkalmazottak csakis a szerződést kötő intézményhez tartoznak. /Darvas Beáta: „Kultúrmunkások” kft. -ben? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

A Hargita Emlékkönyv bemutatásával, valamint a Hargita Kalendáriumokról szóló előadással zárult a Hargita Népe napilap negyven éves fennállásának rendezvénysorozata. Eljöttek az egykori kollégák, laptestvérek, a Háromszék, a Brassói Lapok és a Népújság munkaközössége, és ott voltak a hűséges olvasók is. Kozán István a Hargita Kalendáriumokról tartott előadást. A Hargita Kalendárium nem jelenik meg többet. Az elemzés egy lezárt sorozat áttekintése. Az évforduló alkalmából kiadták a Hargita Emlékkönyvet. Ez ünnepi alkalomra megjelentetett könyv, jelezte a kötet szerkesztője, Ferencz Imre. A visszatekintések sorát Zöld Lajosnak, a legidősebb hargitásnak a gondolatai zárták. /Takács Éva: Kalendáriumok és emlékkönyv – múlt és jelen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

A közszolgálati rádiózás volt a témája annak a konferenciának, amelyet a Román Rádió alapításának 80. és a Marosvásárhelyi Rádió létrehozásának 50. évfordulója alkalmából rendeztek meg december 1-jén a Kultúrpalotában. A konferencia a Marosvásárhelyi Rádió jubileumi rendezvénysorozatának részét képezte. A nyugdíjas kollégák és azok, akik az 1985-ös elhallgattatás miatt távoztak a rádiótól, Aranyoklevelet, a jelenlegi munkatársak pedig Érdemoklevelet kaptak. A gálaműsor keretében többek közt Dancs Annamari lépett színpadra, a Marosvásárhelyi Rádió felfedezettjeként. Kovács Levente, a színművészeti egyetem tagozatvezetője, Zalányi Gyula színművész, és Spielmann Sebestyén Mihály író rádiós emlékeikről beszéltek. /Antal Erika: Rádióünnep Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

Kovács Kálmán, a magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára nem tart attól, hogy Magyarország a következő évtizedben Románia szemetesládájává válik. Derűlátását a Romániának juttatandó, környezetvédelemre szánt európai uniós támogatás nagyságrendjére alapozta. Az államtitkár a verespataki projekt leállítása kapcsán is optimistának mutatkozott. Kovács elmondta, hogy figyelemmel kíséri az egykori dicsőszentmártoni vegyipari kombinát ügyét. Szerinte az itteni ülepítő környezetbaráttá tétele szinte ugyanolyan fontos a román és magyar fél számára, mint a verespataki bányaterv leállítása. /Szucher Ervin: Magyarország nem lesz Románia szemetesládája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Felerősödött a vita a vallásoktatás kérdéséről, azonban erőszakkal nem lehet meggyőzni a másik felet. Kessler Jenő, a BBTE ny. professzora hozzászólt a vitához. Egyik táborhoz sem sorolja magát, ugyanis nem vallásos, ateistának sem vallja magát. A toleranciát tartja a társadalmi élet egyik fő követelményének, a hívők tábora mellett teszi le a voksot. Hinni nem kötelező, de más hitét támadni már az intolerancia kategóriájába tartozik. Főleg a magukat liberálisnak kikiáltó, de valójában minden nekik nem tetszőt inkvizítorként ostorozók, kigyomlálni akarók tartoznak ide. (Ld. az ismét fellángolt pro és kontra Wass Albert vitát is). Az ateista tüntetően mutogatja hovatartozását, és elhivatottan igyekszik megtéríteni az ő “hitére” az eltévelyedetteket. Az ateizmus is egy hit. Az istenhit gyűlöletéből, a hívők lenézéséből táplálkozó anti-vallás. A hit nem gátja annak, hogy valaki művelődjön, és akár a tudományos élet legkiválóbbjai közé kerüljön. A pro és kontra példák nem vezetnek sehova. Magyarországon vitát képez a történelmi egyházak állami dotációja (az elmaradt anyagi kárpótlás következtében), Erdélyben pedig az egyházi iskolaépületek visszaszolgáltatása okoz riadalmat és vitát. /Kessler Jenő a BBTE ny. professzora, Magyarország: Hívők és nem hívők. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Február 28-án nyújtotta be jelentkezését a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem rektori állására az Országos Audiovizuális Tanács /CNA/ alelnöke, Gáspárik Attila. Gáspárik elmondta, amennyiben a pályázata sikeres lesz, lemond pozíciójáról, bár mandátuma 2012-ig tart. Amennyiben ráesik a választás, a tanácsban Szász Attila veszi át helyét. Gáspárik elmondta: a döntésnek voltak személyes, családi okai is, de úgy érzi, túl van már a médiaszabályozás érdekes feladatain, elvégezte azt a munkát, ami ezen a téren izgalmas volt. Nyolc év alatt kialakították a megfelelő kereteket, most már nem kell harcolni különböző dogokért, mint a tevékenység kezdetén. /CNA-alelnökből rektor? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Megjelent P. Benedek Fidél: Ferences kolostorok és templomok. II. kötet Csíksomlyó, Kaplony, Szászváros és az erdélyi Szent Jakab-kápolnák /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ Sajtó alá rendezte és az előszót írta Sas Péter. P. Benedek Fidél /1907-1979/ történetírói kutatómunkája során megírta az egykori ferences kolostorok történetét, amely gazdag kézirathagyatékában maradt, és amelynek első kötete Ferences kolostorok címen 2005-ben jelent meg kiadónál. A második kötet magában foglalja a csíksomlyói ferences kolostorról szóló tanulmányát, hatalmas jegyzetanyaggal, az ugyancsak csíksomlyói Szent Mihály-kápolna leírását, ezenkívül eddig ismeretlen adatokkal bővíti a kaplonyi és a szászvárosi ferences templom, valamint a kolozsvári, a mai főtéren egykor létezett Szent Jakab-kápolna alapításának, illetve építésének történetét. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

Wass Albert születésének 100. és halálának 10. évfordulójára emlékezve Ördöngösfüzes református egyházközség és a helyi kulturális egyesület március 1-jén megrendezte a II. Wass Albert Regionális Szavalóversenyt, amelyre mintegy harminc diák érkezett. A versenyre eljöttek a Wass Albert munkáit megjelentető két nagy kiadó képviselői: Turcsány Péter a budapesti Kráter, valamint Káli Király István a marosvásárhelyi Mentor Kiadó részéről. Turcsány Péter rövid előadást is tartott az íróról. A díjkiosztás előtt bemutatták Magyari Zoltán: Tetűbőr belezna /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvét, amely Kisláposi András és Hideg Anna által elmondott ördöngösfüzesi népmeséket tartalmaz. /Somogyi Botond: Ördöngösfüzes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Március 4-én ünnepelte az arad-belvárosi református parókia imatermében 10. születésnapját a Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztősége és olvasótábora. Ujj János főszerkesztő köszönetet mondott a jelen volt alapító főszerkesztőnek, Réhon József ny. tanárnak. Ugyancsak elismerés jár Ilona János tanárnak, aki 5 évig vitte, szerkesztette a lapot becsülettel. A Szövétnek aradi sajtótörténetet írt: a kulturális folyóiratok közül a Vasárnap mellett egyedül a Szövétnek jelent meg folyamatosan egy évtizedig, a többi hasonló kiadvány alig 1-2 évig élt. Köszöntötte a főszerkesztő a legfrissebb szám, a Csongrád–Arad lapszám három, az eseményen megjelent szegedi szerkesztőjét is. A Szövétnek a legutóbbi lapszámban szegediek által feldolgozott, aradi vonatkozású anyagokat közöltek, dr. Zakar Péter az utóbbi években sokat tett a közeledésért. Ujj Ágnes a Wieser Tibor Alap kuratóriuma nevében az Aradon végzett folyamatos közösségépítő munkájának elismeréseként Wieser Tibor Emlékplakettet adott át Zakar Péter egyetemi tanárnak. A Szövétnek kiadója nevében a szerkesztőket köszöntötte dr. Pálfi Sándor, az Aradi Alma Mater Alapítvány kuratóriumának elnöke. /Balta János: Tízéves a Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

Aranyos-vidék az Aranyos folyó mentén elterülő tájegység. Aranyos-vidék konferenciát tartottak 2005 júniusában az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya szervezésében. Az előadások összegzéseképpen Keszeg Vilmos és Szabó Zsolt szerkesztésében, 2006-ban megszületett az Aranyos-vidék magyarsága. Aranyosszék, Torda és vidéke a változó időkben /Kriterion Kiadó, Kolozsvár/ c. tanulmánykötet. A rendezvényt az ösztönözte, hogy Aranyos-vidék szakirodalmának nincs összefoglalója, nem jellemző a kutatás Az utóbbi másfél évszázad alatt többen foglalkoztak Aranyosszék kutatásával, jellegzetességeivel, így például Orbán Balázs, Jankó János, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (Tordán tartotta 1938-ban vándorgyűlését), a Művelődés folyóirat egy külön számot szentelt a vidéknek (1971), továbbá Kósa László és Filep Antal, a tordai születésű Kőváry László és Keszeg Vilmos. /Vetési Júlia: Aranyos-vidék magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Alacsony a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek aránya a rendőrségnél – állította Toró T. Tibor. Az RMDSZ-képviselő szerint Romániában összesen ötszáz nemzeti kisebbségi rendőr tevékenykedik, ez az alkalmazottak mindössze egy százalékát teszi ki, holott az ország összlakosságának tíz százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik. /Kevés a kisebbségi rendőr. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

A kultúrák közötti párbeszéd európai éve – 2008 (EYID) az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala számára nem jelent különlegesebb évet, hiszen több mint tíz éve a romániai kultúrák, etnikumok közti párbeszéd kialakításán dolgozunk” – fogalmazott Markó Attila, a hivatal államtitkára. Hivatalosan bejelentették, hogy Románia is csatlakozott az EYID-projekthez, bemutatva az erre vonatkozó országos stratégiát, a Puzzle projektet. A projekt tíz városban zajlik, köztük Temesváron, Nagyszebenben, Medgyesen, Segesváron és Kolozsváron. Tánc, zene, képzőművészet, színház, pantomim, gasztronómiai előadások, kiállítások sokasága várja az érdeklődőket, az interetnikai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések mellett. /Oborocea Mónika: Puzzle az etnikumközi kulturális párbeszédért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Előfordulhat, hogy a minisztérium által 2007 decemberében jóváhagyott tordai Jósika Miklós magyar tannyelvű iskolában idén ősszel nem lesz tizenegyedik, illetve tizenkettedik osztály. A Mihai Viteazul Gimnázium magyar tagozatán tanuló 10-ikes és 11-ikes diákok többségének a szülei beadványban kérték az iskola vezetőségétől, hogy e két osztály a 2008–2009-es tanévben ne költözzék át az új Jósika Miklós Iskolába. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes értetlenül áll a tordai szülők kezdeményezése előtt. /Benkő Levente: Tordai iskola: kell is, nem is. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ Tordán egyes magyar szülők nem kérnek a nagy erőfeszítések árán kiharcolt, ősszel induló magyar gimnáziumból, és azt kérvényezték, hogy gyermekeik a Mihai Viteazul Gimnázium magyar tagozatán fejezhessék be tanulmányaikat. E kérvények megkérdőjelezik az önálló magyar intézményrendszer kialakításáért vívott harc létjogosultságát. Sokan szintén mérlegelik, nem kockáztatják-e egy-egy kérvény pozitív elbírálását, ha azt magyarul megfogalmazva nyújtják be? Ez bizonyítja, hogy nincs teljes jogegyenlőség. Aki a magyar nyelvet, a magyar intézményt választja, az kockázatot vállal. A nyelvhasználati jogok, a kicsikart intézmények csak tüneti kezelést nyújthatnak a valódi problémára. Tényleges megoldás csak az lehetne, ha a finnországi svédek mintájára a romániai magyarokat is államalkotó társnemzetként, a magyar nyelvet pedig az állam második, az elsővel egyenrangú hivatalos nyelveként ismernék el. /Gazda Árpád: A félmegoldások bosszúja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Kulturális örökségünk a Kárpátokban címmel szervezett március 5-én tanácskozást a Hargita Megyei Kulturális Központ. „Egyelőre csak egy diagnózisfelállítás történt a népi építészettel, kézművességgel kapcsolatban, a régészeti feltárásokról. A diagnózis pedig az, hogy nem állunk túl jól” – fogalmazott Botár István moderátor. A szakemberek szerint olyan kezdeményezéseket kellene felkarolni, amelyek alternatívákat kínálnak fel. „Szakemberhiány van, a legtöbb helyen az állapotfelmérés sem történt még meg” – összegzett Botár. /Horváth István: Örökségvédelem és politika Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Székelyudvarhelyen még megtekinthető a Kápolna a Kárpátokban kiállítás, amely részben a Tündérkert című Orth-album eredeti anyagát tartalmazza, valamint néhány rézkarcot, grafikát is. Orth István, a Lucian Blaga Egyetem művésze elmondta, grafikai megbízásai is vannak. A művész sok utat bejárt. Skandináviától Szicíliáig, Spanyolországon át Izraelig. „Teológiai és művelődéstörténeti útjaim nagyrészt meghíváshoz köthetők. Például Kaliforniában a Millennium évében, délelőtt istentiszteleti szolgálatot, délután kiállításmegnyitást tartottunk. Voltak testvértelepülési, gyülekezeti kapcsolatokat megpecsételő, erősítő meghívások is” – mondta. /Molnár Melinda: Látogatható Orth István tündérkertje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 6./

Március 6-án Bukarestben aláírta a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló kétoldalú egyezményt Szekeres Imre magyar és Teodor Melescanu román védelmi miniszter. A felek kölcsönösen biztosítják a hadisírok és a háborús emlékművek eredeti helyükön való megőrzését és gondozását. Az emlékműveken mindkét országban magyarul és románul is szerepelnek majd a feliratok. Szekeres román kollégája támogatását kérte abban, hogy Bukarestben egy hős parcellát építsenek, amelynek alapkövét 2002-ben a magyar köztársasági elnök rakta le akkori látogatása alkalmával. Melescanu elmondta, hogy vendégével a két ország katonai együttműködésének bővítéséről, az áprilisi bukaresti NATO-csúcstalálkozóról is tárgyaltak. – A hadisírok jogi helyzetét szabályozó egyezmény aláírását a harmadik együttes román-magyar kormányülésre terveztük, de Nagyszebenben procedurális okokból nem lehetett ezt megejteni – nyilatkozta Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes. A Magyar Köztársasággal kötött mostani egyezmény meghatározatlan időre szól, és a belső elfogadási procedúrák teljesítéséről szóló diplomáciai értesítés után léphet érvénybe. Hivatalos statisztikák szerint mintegy 150 000 román katona nyugszik Európa és Ázsia 30 országában, ezek közül 16 000-re becsülik a Magyarország területén elesettek vagy a világháborúk utáni fogságban elhunytak számát. Ugyanakkor a második világháborúból 4136 magyar hősről tudnak, az első világháború idején pedig az Osztrák–Magyar Monarchia több mint 2000 katonája esett el Románia területén. /Aláírták a román–magyar hadisír egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

A romániai választási kampány közeledtével indokolja a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) Tőkés László független európai parlamenti képviselő Európai Néppártba történő felvételének elutasítását. Az Európai Néppárt frakcióülésén Vytautas Landsbergis volt litván államfő azt firtatta képviselőtársaitól, miért nem kap felkérést Tőkés László erdélyi euroképviselő az EPP-tagságra. Sorin Frunzaverde, a román néppárti delegáció vezetője kijelentette: Tőkés ellen a temesvári forradalom utáni „magatartása” miatt van kifogás, és ha ezen a püspök változtatna, újratárgyalható lenne a kérdés. Frunzaverde nemrég az EPP-frakció tagjainak elküldött levelében azzal érvelt: Tőkés tagfelvétele rontaná a PD-L esélyeit a közelgő helyhatósági és parlamenti választásokon, mivel az alakulat nehezen tudná megmagyarázni erdélyi választóinak, miért támogatja a Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazó egyházfőt. A néppárti frakcióülésen Bernd Posselt német képviselő leszögezte: a néppárti csoportnak meg kell hallgatnia a jelöltet, majd szavaznia kell a felvételről. Egyúttal felhívta a figyelmet: a román delegáció vezetőjének nincs vétójoga a kérdésben. /Rostás Szabolcs: Választási esélyeit félti a PD-L Tőkés Lászlótól. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

Az Európai Unió adósa a világnak azzal, hogy mértékadó határozatban foglaljon állást a kommunizmus ellen – hangoztatta Tőkés László erdélyi európai parlamenti (EP-) képviselő március 5-én Brüsszelben. Tőkés Szembenézni a kommunista múlttal címmel szervezett konferenciát az EP brüsszeli székházában tartott beszédében felhívta a figyelmet arra az indítványra, hogy az Európai Parlament – az Európai Néppárt 2004-es kongresszusához hasonlóan – határozati úton mondjon ítéletet a totalitárius kommunizmus felett. „Kommunizmus sújtotta térségünk csak úgy és azáltal válhat igazán integráns részévé az uniónak, ha végérvényesen leszámol a kommunista, nacionalista múlt visszahúzó örökségével, és az európai, keresztény értékek mentén a demokratikus rendszerváltozást hitbeli, erkölcsi megújulása által teszi teljessé” – fogalmazott. Szerinte a kommunizmus „hatalomba visszakapaszkodott” képviselői gátat vetnek az igazság kimondásának, a tényleges rendszerváltozás folytatásának. /Tőkés: az EU még adós a kommunizmus elleni határozattal. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./

Tőzsér József, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója elmondta, édesapja Gyergyóalfaluban nyitott egy könyvesboltot. Gyermekkora könyvek között telt el. Elvégezte a kolozsvári Pedagógiai Főiskola látogatás nélküli, földrajz–történelem szakát, majd tanított, emellett könyvterjesztéssel is kezdett foglalkozni. 1969-ben ment át a könyvkereskedési részlegre, 1970-ben átvette a részleg vezetését, és 1976-ig Hargita megye falusi könyvterjesztéséért felelt. Minden faluban könyvesboltot nyitottak. Sajnos 1989 után felszámolták a mintegy 49 könyvesboltot. Író-olvasó találkozókat szerveztek. Tőzsér elindította a „Könyvet postán” szolgálatot. 1975-ig jól működött mindezt, majd 1975 decemberében – azzal az ürüggyel, hogy illegálisan műanyag hajcsatokat árulnak a könyvesboltokban – letartóztatták Tőzsér Józsefet. Domokos Géza közbenjárt, így szabadlábra helyezték. 1976-ban Tőzsér átment a Hargita Megyei Könyvterjesztő Vállalathoz, amelynek kereskedelmi részlegét 2003-ig vezette. Itt újraindította a könyvpostát, több író-olvasó találkozót szervezett. Tőzsér 1993-ban Zöld Ferenccel, az Akadémiai Kiadó akkori igazgatójával elhatározták, hogy fele-fele arányban vegyes vállalatot alapítanak Pallas–Akadémia Könyvkiadó néven. 1993 április elsején Csíkszeredában bejegyezték a céget, 1993–94-ben már saját könyvesboltokat hoztak létre Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Nagyszalontán, majd a kolozsvári Egyetemi Könyvesboltban, illetve Szatmárnémetiben. Akkoriban főleg az Akadémiai Könyvkiadó lexikonjait, kézikönyveit terjesztették, és évente négy-öt könyvet adtak ki. Az első Pallas–Akadémia könyv Kozma Mária Sárkányfogvetés című regénye, a második Sütő András Az élet és halál kapuiban című esszékötete volt. Sajnos 1995-ben – alighanem a világon egyedülálló esetként – az Akadémiai Kiadót eladták egy holland cégnek, amely öt év alatt majdnem teljesen felszámolta azt, Zöld Ferencet elbocsátották. A Pallas–Akadémia Erdély egyik legnagyobb magyar kiadójává és könyvterjesztőjévé nőtte ki magát. Már induláskor megfogalmazták, hogy az erdélyi tudományosságot szolgálják, továbbá kortárs szerzők szépirodalmi, történelmi, néprajzi, helytörténeti, turisztikai jellegű munkáit adják ki. Sorozatokat indítottak, ilyen például a Bibliotheca Transsylvanica, a Műterem, a Nagyapó mesefája, a Barangolás a Székelyföldön vagy az Utak, tájak, emberek sorozat. A legnagyobb példányszámú verseskötet 1989 előtt Kányádi Sándor Fától fáig című könyve volt, 40 ezer példányban jelent meg, és két év alatt elfogyott. Ma egy Kányádi-kötet ezer példányban jelenik meg, és szintén két év alatt fogy el. Kortárs prózakötetek átlag 500 példányban jelennek meg, és három év alatt kelnek el. A kiadót a turisztikai könyvek, valamint a történelmi jellegű könyvek teszik jövedelmezővé, amelyeknek példányszáma esetenként eléri a 10 ezret. A legsikeresebb könyvük Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig című munkája volt. Eddig közel 5000 példányban jelent meg, és kéthavonta utánnyomást készítenek 500 példányban. Tőzsér József /sz. Gyergyóalfalu, 1945. jan. 19./ a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgató-tulajdonosa. /Benkő Levente: Könyvek közt született, könyvekkel él. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

A Kolozsvárott született, de már három évtizede Magyarországon élő Józsa Márta Amíg a nagymami megkerül című regénye annyi törmeléktörténet után sem fárasztó vagy unalmas. A nyelv meglepetései építik fel, a szerző számára is váratlanul, Kolozsvárt, Erdélyt, Romániát és a gyermekkort. /Demény Péter: Valami előtt, valami után. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Irodát nyitott március 7-én Budapesten Tőkés László, független romániai magyar európai parlamenti (EP) képviselő. A sajtótájékoztatón jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke és Erdélyi Géza, a szlovákiai református egyház püspöke is. Tőkés László elmondta: a magyarság ügyét immár három helyen, a budapesti mellett a már korábban megnyitott brüsszeli és sepsiszentgyörgyi irodában is képviseli. Hozzátette: a brüsszeli iroda az erdélyi magyarság nemzetközi képviseletet, a budapesti a nemzeti képviseletet hivatott szolgálni. Március 15-én Nagyváradon is irodát nyit Tőkés László. A budapesti iroda a határok feletti nemzetegyesítés szellemében jött létre, amelynek fontos állomása volt a státustörvény és a kettős állampolgárság ügye, amelyek a nemzetpolgárságot jelenítik meg. Ugyanebbe a körbe tartozik a korábban létezett Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és az utóbbi időben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) – fogalmazott Tőkés László. /Tőkés László EP-képviseleti irodát nyitott Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./ ,,A magyar nemzetpolitika kapcsán a történelmi mélypont közelében vagyunk” ― fogalmazott Németh Zsolt. Szerinte a magyarságpolitika elmúlt húsz évében a ,,háttéralkukra épülő nemzetstratégia” volt az általános, és ez ,,szemmel láthatóan nem hozott eredményt”.,,Paradigmaváltásra van szükség a magyar nemzetpolitikában és ennek nagyon fontos összetevője, hogy nemzetköziesíteni kell a határon túli, a külhoni magyarok problémáit” ― mondta Németh Zsolt, aki tarthatatlannak nevezte, hogy a világban magyarázni kelljen, van magyar ügy. /Tőkés László EP-képviseleti irodát nyitott Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

Az ország kilenc megyéjéből érkezett, közel 100 polgármester és alpolgármester részvételével Zsombolyán március 7-én kezdődött az RMDSZ Regionális Önkormányzati Konferenciája. A házigazda Kaba Gábor és Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke köszöntötte a vendégeket. A tanácskozást Markó Béla RMDSZ-elnök nyitotta meg. A konferencia két legfontosabb célját Cseke Attila önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök fogalmazta meg: a most hozzáférhetővé vált európai pályázati lehetőségekkel, vidékfejlesztési programokkal kapcsolatos információk átadása, illetve olyan önkormányzatok tevékenységének ismertetése, tapasztalatainak átadása, amelyeknek példája tanulságos lehet a többi önkormányzat számára is. /Pataki Zoltán: RMDSZ-es polgármesterek konferenciája. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./