Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2007. március 27.
Március végére végleges formát ölthet a nem román anyanyelvű diákok számára kidolgozott új románnyelv-tanítási tanterv. Pásztor Gabriella oktatási minisztériumi államtitkár szerint ebben a kommunikációs készségek fejlesztését, az aktív nyelvhasználatot állítják az oktatás középpontjába. A szülők és a tanárok évek óta szorgalmazzák a változtatást, mert a túlméretezett, a román anyanyelvű tanulóknak szánt tananyagon képtelenek voltak magukat átrágni a diákok. /Kovács Csaba: Idegen-e az államnyelv? = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./
2007. március 27.
Március 26-án a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) képviselőit fogadta Markó Béla RMDSZ-elnök. A találkozón jelen volt Kelemen Atilla képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke, Klárik László, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, valamint Tőke István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára is. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a szaktanácsadás, szakképzés, uniós tájékoztatás, illetve a technikai segítségnyújtás terén kérte az RMDSZ támogatását. Az egyesület negyven pontban foglalta össze a teendőket. Ezekre reflektálva Kelemen Atilla prioritási sorrend felállítását szorgalmazta. A résztvevők munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, amely a jövő héten jönne létre Kelemen Atilla vezetésével. A testület stratégiát dolgozna ki a romániai magyar gazdák problémáinak megoldására. /Vidékfejlesztési munkacsoport alakul. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2007. március 27.
Katasztrofális Háromszék gazdasági helyzete, Románia öt éve fejlődési pályára állt, de a megyében ebből semmit nem tapasztalunk – hívta fel a figyelmet Fazakas Tibor vállalkozó, a Magyar Polgári Szövetség gazdasági szakértője. Az elmúlt tizenhét évben a megye és Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es vezetői rengeteg ötlettel álltak elő, de ezek megalapozatlanok voltak.,,Beszéltek sok egyéb mellett Székelyföldi Fejlesztési Régióról, önkormányzatok társulásáról, ipari parkról, és egyikből sem lett semmi. Egyre több román és magyar vállalkozó panaszkodik, hogy a megye és a város vezetői képtelenek beindítani a gazdasági progressziót. Országos utolsó helyen állunk a külföldi befektetések terén, a leosztott pénzeket nem a közérdek, az általános fejlődés el-segítésére próbálják elkölteni, hanem klientúraépítésre használják” – hangsúlyozta. Fazakas Tibor felidézte, hogy az RMDSZ-es vezetés végigasszisztálta az áldatlan magánosítást, emberek ezrei maradtak munka nélkül, és sikerült szinte teljesen felszámolni a megye iparát. Székelyföld és Háromszék ,,kirablásának” egyik példájaként említette a kőbányákat. Az át nem gondolt intézkedések sorába illeszthet-, hogy országúttá nyilvánították a Földvár-Sepsiszentgyörgy-Kovászna-Zágon-Bodzaforduló útszakaszt abban a reményben, hogy majd központi alapokból lesz pénz rendbetételére. Ez nem történt meg, de az út menti települések lakói most hatalmas árat fizetnek, minden traktor és pótkocsi után harmincmillió lejes útadót kell lepengetniük.,,Egyre jobban látszanak annak a következményei, hogy tizenhét éve ugyanaz a csoport irányítja a megyét” – hangsúlyozta Fazakas. /Farkas Réka: Háromszék nem fejlődik (Vádolják az RMDSZ-t). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./
2007. március 27.
Dáné Veronka Az őnagysága széki így deliberála. Torda vármegye fejedelemségkori bírósági gyakorlata (Erdélyi Tudományos Füzetek 259. sz.) című könyvét mutatják be március 29-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. A kötetet Kiss András nyugalmazott főlevéltáros méltatja. /Könyv Torda vármegye bírósági gyakorlatáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./
2007. március 28.
Ezentúl nem szükséges külön engedély az államfőnek, a miniszterelnöknek, a minisztereknek és törvényhozóknak ahhoz, hogy államtitoknak minősített információk birtokába jussanak. Ezt a könnyítést vezette be a március 27-én elfogadott törvénymódosítás. Eddig a különleges engedélyt csak azoknak a választott és kinevezett tisztségviselőknek adták meg, akikről az illetékes szervek megállapították: előéletük megbízhatóvá teszi őket arra, hogy államtitkokat őrizzenek. A változtatással azonban jogi aggályok merülnek fel. Románia ugyanis a NATO-val és az Európai Unióval kötött megállapodások értelmében vállalta, hogy a szóban forgó tisztségviselők csak abban az esetben férhetnek hozzá államtitoknak minősített információkhoz, ha előzetes vizsgálaton esnek át. A NATO vezetői ebben a törvényes megfogalmazásban látták a biztosítékát annak, hogy a nemzetközi szervezet bizalmas információkhoz nem férhetnek hozzá az egykori Szekuritáté emberei. /B. T. : NATO- és EU-szerződést sért Románia? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2007. március 28.
A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatos álláspontjuk megfogalmazására kényszerítenék a parlamenti frakciókat a jogszabályt vitató szakbizottságok. A képviselőház három testülete vitatja a tervezetet, de ezt csak elméletileg teszik, mert gyakorlatilag a pártok bojkottálják az üléseket. A Konzervatív Párt képviselője, Sergiu Andon javasolta: kérjék fel a frakciókat, fogalmazzák meg álláspontjukat. A jogi bizottság képviselőit az aggasztja, hogy sokkal fontosabb törvénytervezeteket kellene megvitatniuk, ehelyett pedig hetek óta a kisebbségi törvénytervezeten „dolgoznak”. /B. T. : Folytatódik a kisebbségi törvény kálváriája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2007. március 28.
Claudiu Elvis Saftoiu, a külügyi hírszerzés volt vezetője egy parlamenti bizottság előtt kikottyantotta, hogy ők megszegik a törvényt, és a főügyész – nem pedig egy törvényszéki bíró – jóváhagyásával hallgatják le a polgárokat. Toró T. Tibor képviselő elmondta, hogy a nemzetbiztonsági kerettörvény 1991-ben, tehát az új demokratikus alkotmány elfogadása előtt keletkezett. Ebben az áll, hogy az ügyész jóváhagyásával lehet lehallgatásokat végezni. 2003-ban azonban módosították a törvényt, eszerint csak sürgősséggel és 48 óráig lehet ügyészségi engedéllyel lehallgatni valakit, normális körülmények között ehhez bírói engedély kell. Toró hangsúlyozta, hogy a sok hírszerzéssel foglalkozó intézmény tevékenysége teljesen átláthatatlan és ellenőrizhetetlen. Hiába vannak parlamenti bizottságok, ellenőrzésük nagyon alacsony hatékonyságú. Arról is hallhattunk, hogy a lehallgatásokat – akár bírói, akár ügyészségi engedéllyel történnek – nemcsak az erre szakosodott intézmények végezhetik, hanem bárki, ha rendelkezik a megfelelő technikával. Ioan Talpes – a hírszerzésnek volt az igazgatója – azt nyilatkozta, hogy mindegyik ilyen tevékenységet végző szolgálat rendelkezik a megfelelő műszaki felszereléssel. Több ezer hírszerző tiszt hagyta el a hálózatot és elkezdett ezen a másik területen, tehát az információkkal való kereskedelemben, magániparosként dolgozni. Toró biztos abban, hogy a magyarokat is figyelik. „Sőt az a megtiszteltetés ér bennünket, hogy számarányunk fölötti mértékben hallgatják, mit beszélünk, hiszen szerintük az autonómiával való foglalkozás potenciális veszélyforrás. ” Ezért kellene pontosan megfogalmazni, mi a hírszerzők feladata. Romániában a hírszerzők létszáma államtitok. Nem tudni, hogy milyen a hírszerzéssel foglalkozó intézmények szerkezete és hány emberrel rendelkeznek. Ez nem derül ki a költségvetésből sem. A hírszerzéssel foglalkozó intézményekből nagyon sok van. Éppen ezért kellene az egész hírszerző szolgálatot egyszerűsíteni és korszerűsíteni, valamint átláthatóbbá tenni. /Román Győző: Beszélgetés Toró T. Tibor képviselővel, az alsóház nemzetvédelmi bizottságának tagjával. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 28./
2007. március 28.
Március 26-án Kolozsváron, a Phoenix Könyvesházban mutatták be A gyulafehérvári érseki levéltár és az erdélyi katolikus státus levéltára című munkát. Dr. Marton József teológia professzor a két kötetről /Szögi László (I. kötet: Repertórium) és Bernárd Rita (II. kötet: Oklevél és iratjegyzék, Canonica visitatiok mutatója)/ elmondta: nem látványos, de annál értékesebb műről van szó, amelyet főként történészek fognak előszeretettel igénybe venni. Az első kötetben változatos, ezer folyóméternyi anyagot dolgoztak fel az erdélyi és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem munkatársai, diákjai. A második kötet 1030 dokumentumból összeállított jegyzéke egyedi, történelmi jelentőségű anyagot tartalmaz. Dr. Szögi László, az ELTE tanára, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke szerint az anyaország tartozott ezzel a munkával Erdélynek, melyet száz egyetemistával közel tíz éve kezdtek el. Sikerült komoly forrásbázist összegyűjteniük Erdélyről, mely művelődéstörténeti, helytörténeti stb. értékeket ment meg az enyészettől, és melyet magyar és román történészek egyaránt eredményesen használhatnak fel. A jövő kihívása a Batthyaneumban található értékes dokumentumok feldolgozása, amelyekhez a Szögi László által vezetett csapat még nem férhet hozzá, illetve a már folyamatban levő régi anyagok feltárása különböző erdélyi parókiákon. /Ö. I. B. : Katolikus egyháztörténeti könyvsorozat indult. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2007. március 29.
Március 28-án Kolozsváron megnyílt a Gaudeamus Könyvvásár, melyet idén nyolcadik alkalommal tartottak. A főtéri hatalmas sátorban kiadók sokasága kínálta könyveit. A helyi magyar kiadók a számukra kijelölt, csekély alapterületű asztalkákon mutatták be újdonságaikat. /S. B. Á. : Gazdag választék, kevés magyar kiadvány. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ A magyar nyelvű könyveket a Románia Nemzeti Kisebbségei nevű részen lehetett megtalálni. A meglehetősen félreeső helyen berendezett részlegen a zsidó, a szerb és a lipován-orosz közösség könyvei mellett, a könyvsátor 350 négyzetméteréből tíz négyzetméteren kaptak helyet a romániai magyar kiadványok. Nyitás után a magyar sátorban még a világítás beszerelésén dolgoztak. /Stanik Bence: Könyvbörze Mátyás árnyékában. Több mint negyven standdal, háromszázötven négyzetméteren nyílt a VIII. Gaudeamus könyvvásár tegnap délben Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2007. március 30.
Nicholas Taubman bukaresti amerikai nagykövet kijelentette: a befektetők előtt kétségessé vált, hogy Romániában mennyire alkalmas az időpont a nagyobb méretű befektetések eszközlésére. Nagyon fontos Románia számára, hogy tovább haladjon a kulcsfontosságú területeken, mint az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes harc. /Taubman a román hatóságokat bírálta. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2007. március 30.
Két éven belül megszüntetik a munkakönyveket. A munkaadók egyszerűsített változatban vezetik majd az elektronikus nyilvántartást, amit a Munkaügyi Felügyelőségen összesítenek. Az alkalmazottak elektronikus nyilvántartása március végétől kezd majd működni, állította Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter. /Nem lesz munkakönyv. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2007. március 30.
Kincses Ajtay Máriát, az orvosi egyetem professzorát névtelen telefonálók megfenyegették: ha „nem fogja be a pofáját”, tovább „uszít” és úgymond „izgatja a kedélyeket”, magyarán tovább szorgalmazza a magyar nyelvű egyetemi oktatást, tolószékbe juttatják. A professzor a közvélemény tudomására hozta a fenyegetéseket. Pár nap elteltével „egy csoport román és magyar diák, akik békességet akarnak az OGYE-n”, egy Kincses Ajtay Máriához címzett névtelen levelet küldött szét, amelyben megkérdőjelezik a tanárnő állításainak valódiságát: szerintük „így akarta felhívni a figyelmet magára”. A névtelenség leple alatt kijelentették: „a magyar nyelvű oktatással kapcsolatos problémák csupán az ő képzeletében léteznek!”. A továbbiakban sértegették a tanárukat, mondván, bizonyára frusztrált, mert a családtagjai sikeresek, ő maga meg névtelen, és ez a vette rá arra, hogy „álságos módon”, az orvosi egyetemnek „problémát okozva”, reflektorfénybe kerüljön. Természetesen a román sajtó közölte a névtelen levelet, „magyar szegregációs törekvésekről” beszélve. Ez a lap tizenhét éve szidja a magyarokat. Furcsa, hogy az orvosi egyetem magyar tanári kara vagy a rektor-helyettes nem reagált a történtekre, az RMDSZ megyei vezetése is némaságba burkolózott. Pedig állítólag keményen harcol a magyar nyelvű oktatásért! Három nyelven is kiírják – mi ez ahhoz képest, hogy valamikor a marosvásárhelyi orvosi kizárólag magyar nyelvű egyetem volt, és a magyar közösségnek továbbra is jogos követelése lehet, hogy az ország akárhány román nyelvű orvosi egyeteme mellett legyen egy ilyen jellegű tiszta magyar nyelvű egyetem is. Ezért természetes lenne, ha az egyetem magyar kara és a magyarság érdekvédelmi szervezete kiállna azok mellett, akik nyíltan felvállalják a magyar oktatás ügyét. /Mózes Edith: A „békesség kedvéért”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./
2007. március 30.
Az etnikai kisebbségek azonosságának megőrzése az Európai Unió számára is fontos kell, hogy legyen, hiszen Európa a sokféleség egységét jeleníti meg – mondta Sólyom László március 29-én, az EU jogelődjét létrehozó római szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepi konferencián a budapesti Olasz Kultúrintézetben. A magyar köztársasági elnök angol nyelven elmondott beszédében emlékeztetett arra: most, hogy Szlovákia és Románia is az EU tagja, a szomszéd országokban élő mintegy két és félmillió magyar túlnyomó többsége az anyaországi magyarsággal együtt ugyanannak a jogi és értékközösségnek a részese. Magyarország bátorító jelnek tekintette, hogy az etnikai kisebbségek védelme az EU-csatlakozás egyik előfeltétele volt – tette hozzá. Utalt arra, hogy az EU kidolgozott – de hatályba nem lépett – alkotmányos szerződése szintén az unió egyik értékeként említi a kisebbségekhez tartozók jogainak védelmét. A magyar államfő hangsúlyozta: a balkáni folyamatok is azt jelzik, hogy stabilitás csak a kollektív kisebbségi jogok megadásán alapulhat. /Az etnikai kisebbségek azonosságának EU-s megőrzését szorgalmazza Sólyom László. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./
2007. március 30.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének képviselői továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a város történelmi főterét ismét a városalapító Szent Lászlóról nevezzék el, oda a szent király szobrát visszaállítsák, illetve a magyarság számarányát figyelembe véve az utcák 26 százaléka kapjon magyar elnevezést Nagyváradon. Bejelentették, ha ez nem történik meg, az ügyben polgári engedetlenségi akciók sorozatához folyamodnak. Az utcanevek terén a szervezet az elmúlt év tavaszán kezdett aláírásgyűjtésbe a városban. Akkor 46 civil szervezet, közöttük az egyházak és az RMDSZ több körzeti szervezete is a kezdeményezők mellé állt, javaslatukat az RMDSZ-frakció a városi tanács elé is terjesztette. A kezdeményezést csökkentett mértékben szavazta meg a tanács. Szent László nevéről a többségében román nemzetiségű tanácsosok hallani sem akartak, a magyar utcanevek szaporodása is nagy riadalmat keltett, mi több Petru Filip polgármester kijelentette, szerinte nincs sok értelme a magyar feliratoknak, mert a magyarság akkora sebességgel fogy a városban, hogy lassan nem lesz aki olvassa ezeket. Végül az RMDSZ-frakciónak sikerült elfogadtatnia, hogy az utcanév-táblákat újakra cserélik, a már meglévő, de elírt magyar neveket kijavítják, illetve a megnevezések után magyarul is feltüntetik a táblákon az út, utca, tér, sétány szavakat. A határozat végrehajtását tavaly szeptemberben kellett volna elkezdeni, de eddig semmi sem történt. Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke elmondta, írásban kértek tájékoztatást az ügyről, a válaszban a városvezetés arra hivatkozott, hogy pénzhiány miatt késik a táblacsere, de a határozatot végrehajtják. „A késedelem oka az, hogy mind a 722 utcanévtábla feliratát ellenőrizni kellett, újat kellett terveztetni – nyilatkozta Biró Rozália alpolgármester. Ő nem lát esélyt arra, hogy több magyar utcanevet kapjon a város. /Gergely Gizella: Szimbolikus honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2007. március 30.
Kornis Mihály író a Látó folyóirat irodalmi estjének vendége volt Marosvásárhelyen. Először járt Erdélyben, beszélt könyvekről, politikáról, korhangulatról az őt faggató Láng Zsoltnak. /Lokodi Imre: Kornis Mihály, a körmagyar. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./ „Olyan ember vagyok, akinek nem kell sehová tartoznia. Példaképem Jézus, és zsidónak tartom magam” – fogalmazott Kornis. /Antal Erika: Kornis Mihály író a Látó színpadán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2007. március 31.
Dr. Nagy Attila nyugalmazott tüdőgyógyász főorvos, dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, akadémikus – a gyakorlati munkát ellátó orvos és a tudós kutató professzor szemszögéből tekintett vissza az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem történetére Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban. Péter Mihály professzor számolt be a második magyar felsőoktatási intézmény, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapításáról és a hatalomváltások miatti kényszerű költözéseiről, amíg orvosi és később a gyógyszerészeti kar 1945-ben Marosvásárhelyen végleges helyre talált. Az akkor 37. 000 lakosú egykori település önzetlen támogatással fogadta be az érkező 20 előadót, kutató tanárt, 40 tanársegédet, 50 gyakornokot és a diákságot. A nemzetközileg elismert oktatók hozzájárultak Marosvásárhely szellemi életének fellendítéséhez, gazdagításához. Az első marosvásárhelyi évfolyam végzőse, dr. Nagy Attila főorvos kiemelte, hogy felkészülés dolgában nem volt pardon, s akkoriban a 360 hallgatóból mindössze 140-en tudták elvégezni az egyetemet. A mával való összehasonlítás során Péter Mihály professzor a színvonal csökkenését említette. /(bodolai): Az orvostudomány szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./
2007. március 31.
A nyelv szerepe az identitásban – Szabó Dezsőre emlékezve címmel tartott előadást dr. Péntek János professzor Kolozsváron, a Református Kollégium dísztermében. Az előadást a városban működő Szabó Dezső Egyesület megalakulása ötéves évfordulója alkalmából szervezték meg, májusban pedig a tervek szerint az egyesület második kötetét fogják bemutatni. Péntek János professzor azt a kérdést boncolgatta, hogy mitől vagyunk mi magyarok igazából, és hogy Európában kisebbségi magyarként hogyan is alakul a magyarság identitása. Az identitásnak nincs egységes képlete. Létezik az állampolgárságra épülő identitás, a diaszpóra identitás, ami a hagyományokra és a szakrális nyelvre épül, és a Kárpát-medencei identitás, amelynek összetevői a nemzettudat, a nyelv, hagyomány és vallás. A magyarság egyetlen közös nevezője a nyelv, annak megtartása pedig egyenlő az önazonosság megőrzésével. /D. I. : A nyelv megtartása az önazonosság megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2007. március 31.
Megjelent Jancsó Miklós kolozsvári színművész hatodik kötete, amely a Fizetett taps /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/, mely nem pusztán elméleti írásokat, hanem személyes jellegű meglátásokat, visszaemlékezéseket is tartalmaz. Erdélyben könyvet kiadni nem üzleti vállalkozás, főleg, ha olyan szűk réteget érint, mint a színház témában érdekeltek tábora – mutatott rá Tőkés Elek, a Stúdium Kiadó igazgatója. A kötet példányszámáról elmondta: akkora példányszámban látott világot „mint ahányan egy stúdió előadás székein elférnek. ” /kb: Fizetett taps. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2007. április 1.
Március 24-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átadták a Magyar Örökség-díjakat. A díjazottak között voltak a szatmári irgalmas nővérek is, akik „szolgáló szeretetükért” kapták az elismerést. A szatmári irgalmas nővérek különféle iskolatípusokat működtettek óvodától a tanítóképzőig, árvaházakat és internátusokat tartottak fenn a leányifjúság nevelésére. Kezdettől dolgoztak a város kórházaiban is. /Magyar Örökség-díjat kaptak a szatmári irgalmas nővérek. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 1./
2007. április 2.
Ha az RMDSZ meggondolná magát, Tőkés László akkor sem fogadná el az EP-lista második helyét. „Hogy megtehetném-e vagy sem, azt az indulásomat támogatóktól kellene megkérdeznem – fejtette ki Tőkés László. – De a 137 ezer aláíró nem arra jelölt, hogy második legyek az RMDSZ listáján. ”Szilágyi Zsolt kampányfőnök szerint ilyesmiről kár is vitázni, hiszen az RMDSZ elmulasztotta az együttműködési lehetőséget. „Nyílt levélben fordultak ez ügyben az RMDSZ-hez magyarországi értelmiségiek, az aradi kongresszuson a szövetség két parlamenti képviselője is megkísérelte a plénum elé terjeszteni javaslatát, sőt februári látogatásán Sólyom László államfő is sugallta a kompromisszumos megoldást. Az RMDSZ-nek november óta lett volna ideje és alkalma mindezen elgondolkodni. ” Az is felmerült, hogy az RMDSZ esetleg megakadályozhatja az egyéni jelölt indulását. „Én csak remélni tudom, hogy ez nem következik be, bár az eddigi tapasztalataim egyértelműen rosszak” – jelentette ki Tőkés László püspök. „A szövetség anyagi eszközökkel próbál sakkban tartani bizonyos egyházi elöljárókat. A párt beintésére ezek a sakkfigurák most elindultak” – fogalmazott Szilágyi. Tőkés az „oszd meg és uralkodj!” elv érvényesítését véli felfedezni azon lelkészkollégák, illetve egyházi gondnokok és presbiterek esetében, akik kis közösségükben RMDSZ-vezetők lévén, kénytelenek voltak ellene fordulni. Mindezek ellenére Tőkés László hajlandó lenne együttműködni az RMDSZ-szel, amennyiben mindkét fél jelen lesz a brüsszeli széksorokban. „Én most is a szövetség tagja vagyok, és a tizenhét év alatt nem én változtam meg, hanem az RMDSZ. Meg kell nézni, ki képviseli az RMDSZ eredeti programját: én vagy ők?” – tette fel a kérdést a református püspök. /Szucher Ervin: Tőkés számára nincs visszaút. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./
2007. április 2.
A hegyközújlaki Partiumi Népfőiskola tíz éve működik. Legutóbb március 30-án tartottak előadást neves irodalmárok és történészek. A szépszámú közönséget a házigazda, Orbán Zoltán református lelkipásztor köszöntötte. Elsőként Raffay Ernő budapesti történész beszélt a két világháború közötti időszakról. Kiemelte: sokszor elhallgatnak dolgokat, az is előfordul hogy teljesen másképpen állítják be a történteket, mint ahogyan azok végbementek. Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész Nyírő József életéről és munkásságáról beszélt. A „székelység írója” az emigrációban sem feledkezett el népéről, külhonban is folyton azért küzdött, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet a trianoni döntés igazságtalanságára. Azzal próbálta megvilágítani az igazságot, hogy regényeit azokra a tényekre építette, amelyeket mélyen elhallgattak vagy megmásítottak. Az én népem, Mádéfalvi veszedelem és a Néma küzdelem című regényei fénylő pontjai a magyar irodalomnak. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke arra figyelmeztetett, hogy a versenyképesség érdekében a népfőiskoláknak mint civil szervezeteknek lépést kell tartani a technikai fejlődéssel. A magyarok őstörténetéről Pápay Zoltán, nagyváradi vállalkozó tartott előadást. /Borsi Balázs: Tízéves a hegyközújlaki Partiumi Népfőiskola. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 2./
2007. április 2.
Székelyföld kulturális életét gazdagítja az idén megalakuló Székelyföldi Filharmónia, Szász Jenő polgármester bejelentette az új intézmény megalakítását Bodurian János, a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola igazgatója és fia, Bodurian Aram tanár, karmester ideiglenes vezetése alatt. Apa és fia tíz éve szorgalmazza ezt az ötletet. A Székelyföldi Filharmóniát töredékében eddig a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar pótolta, amit szintén a művészeti iskola tartott életben azáltal, hogy nyaranta megrendezte a zenetábort. A filharmóniát a régi terv szerint a két megye hozta volna létre, de ez csak terv maradt. Október elsején indulna az intézmény. Az utolsó negyedévtől Székelyudvarhely pótköltségvetése biztosítana akkora összeget, hogy létrejöjjön a társulat. Ez alatt további támogatókat kell szerezni, illetve pályázatokon kell indulni. /Barabás Blanka: Megalakul a Székelyföldi Filharmónia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./
2007. április 2.
Több mint száz fiatalt és hatvan gyereket mozgósított négy napon át a Székelyudvarhelyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet által a Békés forradalom című rendezvénysorozat. A találkozón székelyudvarhelyiek és székelykeresztúriak vettek részt. Az egymást váltó programok közül kiemelkedett a Csellengők csapatának megjelenése, evangelizációs és közösségépítő céllal. Rácz Norbert unitárius ifjúsági lelkész, Szabó Előd segédlelkész mint szervezők és Rüsz Domokos lelkész házigazdaként hangsúlyozták: új evangelizációs módszerekkel folytatják hasonló közösségépítő alkalmak szervezését. /mm): I. Székelyudvarhelyi Unitárius Napok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./
2007. április 3.
Április 3-án szavaz a parlament a Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök által javasolt új kabinetről. A jelölteket előzőleg a szakbizottságok hallgatják meg. Az RMDSZ-nek négy minisztere lesz az új kabinetben: Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László regionális fejlesztésért felelős miniszter, Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter és Koródi Attila környezetvédelmi miniszter. A szociáldemokraták /PSD/ megszavazzák a PD nélküli átszervezett kormányt, a demokraták és liberális-demokraták azonban nem vesznek részt az ülésen. Geoana, a PSD elnöke megjegyezte: Tariceanu személyes felelőssége, ha a tekintélyes tisztségekhez jutott magyarok visszaélnének ezekkel a kiváltságokkal, és ha az RMDSZ a területi autonómia kivívására használná fel pozícióját. Nem csak az ellenzék sokallja az RMDSZ-re bízott tárcákat, a liberális pártban sincs egyetértés. Ludovic Orban szállításügyi miniszterjelölt, a PNL alelnöke például az új kormány ellen szavazott, mivel az Országos Befektető Vállalatot, amely jelenleg a szállítási tárca felügyelete alatt van, átteszik a most létrehozandó regionális fejlesztési minisztériumhoz, amelyet az RMDSZ vesz át. Az RMDSZ miniszterei nem a párt, hanem az ország érdekeit fogják szem előtt tartani – nyugtatta meg a közvéleményt Markó Béla a szövetségi elnök. – A PD nem fog bizalmat szavazni a PNL és az RMDSZ alkotta kormánynak, mivel ez a kormány „nem legitim”, jelentette be Boc, a demokraták /PD/ elnöke, azt követelve, hogy a szélhámos Tariceanu mondjon le! /Ma dönt a parlament a PNL–RMDSZ kormányról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2007. április 3.
Az Insomar közvélemény-kutató intézet legújabb adatai szerint a Demokrata Párt vezet 34 százalékkal. A második helyen a Szociáldemokrata Párt áll 22 százalékkal, míg a Nemzeti Liberális Párt, a Nagy-Románia Párt és az Új Generációk Pártja egyenként 11 százalékkal a harmadikok. Ami Traian Basescu államfőt illeti, a lakosság 44 százalékának bizalmát élvezi, míg legfőbb ellenlábasa, Gigi Becali 18 százalékot tudhat a magáénak. Mircea Geoana a harmadik helyezett 15 százalékkal. Az RMDSZ továbbra is elérné a bejutáshoz szükséges öt százalékot. /Továbbra is vezet a PD. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2007. április 3.
Eddig az egyetemek kis hányada élt azzal a lehetőséggel, hogy jelentősen megkönnyítve a diákok dolgát, leegyszerűsítse a hallgatók diplomaszerzését, melyet az Oktatási Minisztérium legutóbbi rendelete tesz lehetővé. Az új szabályozás alapján az egyetemek vezetősége eldöntheti, hogy a végzős hallgatók csak a szakismereteik tárgykörében szervezett államvizsgán („licencvizsgán”), vagy csak államvizsga dolgozat („diplomamunka”) megírásával adnak számot felkészültségükről, esetleg mindkét formát választják a megmérettetésre. Az egyetemek nagy része úgy döntött, mindkét formát választja, vagyis megmarad a régi rendszerű végzős vizsgáknál. Az utolsó évesek tehát szakdolgozatot írnak, és felmérő vizsgát is letesznek. Az államtitkár úgy véli: egyes egyetemeken, mint amilyenek a színművészeti, zene vagy képzőművészeti, teljesen fölösleges a felmérő vizsga. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) prorektora a középszerűség bátorítását látja abban, hogy a minisztérium tovább lazítja az igényesség mércéjét, azzal, hogy lemond az államvizsga eddigi kétpróbás rendszerének kötelezettségéről. Hollanda Dénes, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja elmondta, hogy az államvizsgára vonatkozó bármilyen minisztériumi intézkedés a Sapientia marosvásárhelyi karait egyelőre nem érinti, mert az egyetem nem rendelkezik hivatalos akkreditációval. Pósa Tibor, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke a szubszidiaritás elvének alkalmazását látja a minisztériumi döntés mögött. Helyesnek tartja, hogy helyi szintre ruházzák át az államvizsgaforma kidolgozását. Veszélyt is jelenthet a döntés, mert a karok arra is használhatják ezt, hogy megkönnyítsék a záróvizsgát, ami nem lenne jó, az egyre hígabb egyetemi oktatást figyelembe véve. A kolozsvári Politológia és Adminisztratív Tudományok kara tanszékvezetői máris változtatnak az államvizsga eddigi rendjén. A karhoz tartozó újságíró és kommunikáció szakos diákok választhatnak majd a szakdolgozat vagy portfolió között, ami a diák tevékenységi körében elvégzett gyakorlati munkával lesz kapcsolatos. /Könnyítés az egyetemi végzősöknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2007. április 3.
Régi gondja a magyar tanügynek a román nyelv tanítása. A hivatalos szemlélet, amely a korábbi évtizedekben a román nyelvet a románosítás fő eszközének tekintette, s ezért csupán a román származású „káderekben” bízott meg. Bíró Béla szerint feladták az asszimilációs szempontokat, de a román származású tanárokat továbbra is alkalmasabbnak tekinti a román nyelv oktatására. A most folyó ellenőrzések alkalmasak arra, hogy kiderítsék: a magyar gyerekek azért nem tanulják meg kifogástalanul a román nyelvet, mert azt tanáraik sem beszélik kifogástalanul. /Bíró Béla: Mire kell születni? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2007. április 3.
Wohlfart Rudolf vezeti az elkövetkező három évben a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsot (GYTIET). A szervezet élére Dézsi Zoltán volt gyergyószentmiklósi polgármesterhez, az Állami Tartalékok Országos Gondnokságának (ANRS) jelenlegi vezetőjéhez közel álló személy került, hiszen az új elnök Dézsi fiának a barátja. Az alapszabály szerint a szervezet többi vezető tisztségviselőjét Wohlfart maga nevezheti ki; az új elnök eddig az ügyvezető alelnököt nevezte meg Virág József személyében, aki Dézsi Zoltán személyi tanácsadójának, Virág Zsoltnak az öccse. A tisztújító közgyűlésen vita alakult ki. A szervezet négy tagja rendellenességeket észlelt a közgyűlést előkészítő bizottság munkájában. Barti Tihamér, Eigel Tibor, Mik József és Nagy Zoltán többek közt nehezményezte, hogy a bizottság olyan alakulatok részvételét fogadta el a közgyűlésen szavazati joggal bíró szervezetekként, amelyek sem munkájukkal, sem jelenlétükkel nem segítették GYTIET-t, és nem tagjai ennek a szervezetnek. „A GYTIET 1997 óta működő szervezet, amelyben az elmúlt tíz évben a tagszervezetek cserélődtek. Voltak olyanok, amelyek visszaléptek, mások pedig megszűntek, és helyettük újak jelentkeztek” – magyarázta Melles Előd leköszönő elnök, aki 2004–2007 között töltötte be a tisztséget. Élénk vitát váltott ki az alapszabályzat is, ugyanis a magyar és román szövegezésű statútum jelentős eltéréseket tartalmazott. Melles elmondta, hogy az ülésen a kétféle változatot egységesítették. /Jánossy Alíz: Dézsi-barát az új elnök. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
2007. április 3.
Jogerősen pert vesztett a Magyar Nemzet rágalmazás miatt Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnökével szemben – tájékoztatta az ÚMSZ-t a felperes. A HTMH volt elnöke azért perelte be rágalmazásért a lapot, mert 2005-ben olyan cikkek jelentek meg a Magyar Nemzetben, amelyek hírbe hozták őt egyik volt kolléganőjével. A nőről a lap azt írta, hogy férjével, Szatmári Tiborral együtt a román titkosszolgálatnak dolgozott, illetve a HTMH vezetőjével való kapcsolatát arra használta fel, hogy szabotálja a határon túli magyaroknak szánt állami támogatásokat, egyben titkos információkhoz jusson. A sajtóban hatalmas visszhangot kiváltó cikkekben az is szerepelt, hogy a HTMH volt elnöke nem esett át a nemzetbiztonsági átvilágításon. „A most véget ért jogi eljárás során egyértelműen kiderült, hogy a Magyar Nemzet cikkeiben valótlanságokat közölt, valamennyi, emberi és köztisztviselői hitelemet megkérdőjelező állítása vagy sejtetése minden alapot nélkülözött“ – fogalmazott Bálint Pataki. /Bálint-Pataki pert nyert a Magyar Nemzet ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A bíróság jogerős ítéletében bocsánatkérésre, helyreigazításra és 800 ezer forint kártérítésre kötelezte a napilapot. /Elégtételt nyert Bálint-Pataki József. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./
2007. április 3.
Révkomáromban, a Magyar Koalíció Pártjának tisztújító közgyűlésén megjelent a kisebbség politikai képviseletének dilemmája, mi a célszerűbb: az együttműködés, amely az MKP két koalíciós kormányban való részvétele mellett 1998 és 2006 között sem bizonyította egyértelműen a hasznosságát, vagy a feszültségkeltő autonómiaterv kinyilvánítása. Olyan kérdések ezek, amelyek a Magyarországgal szomszédos országok magyar kisebbségi pártjai előtt álló dilemmák azonosságára utalnak. A három felvidéki magyar párt fúziójából létrejövő MKP jobb eséllyel állítja át stratégiáját és őrzi meg egységét, mint tehetné azt például az RMDSZ. Csáky Pál megválasztása a kiváró, jellegtelen centrum győzelmének tűnik, a nyolcévi kormányzás után kialakuló, párton belüli elégedetlenség kiaknázásának. Közben az MKP nem válik Csáky szalmájává, mert a párton belüli csoportok őrzik az MKP-t létrehozó koalíció eredeti erőegyensúlyát. Bugár visszavonulása, Duray megerősödése, a szlovák közvélemény autonómiafélelmének élesztgetése nem annak a jele, amely az MKP-nak felbomlását eredményezné. /Bakk Miklós: Csáky szalmája. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./