Június 5-én tartották Szatmárnémetiben a szatmári római katolikus egyházmegye legnagyobb ünnepét, a Jézus Szíve búcsút. Schönberger Jenő megyepüspök üdvözölte a megjelent vendégeket, élükön Takács Nándor nyugalmazott székesfehérvári püspökkel, majd három nyelven – magyarul, németül és románul – köszöntötte a teret megöltő mintegy hat-nyolcezer főnyi hívőt. Takács Nándor püspök szentbeszédében először Székesfehérvárnak az egész magyarság történelmében betöltött szerepét elevenítette fel, majd a búcsú névadója kapcsán a szeretett és az összetartás fontosságát helyezte beszéde központjába. Külön színfoltja volt az ünnepségnek a kaplonyi fúvószenekar játéka. Végül a körmenet következett, a hívek keresztaljak (plébániák szerint felsorakozva) papjaival az élen, énekelve körbe járták a város történelmi főterét. /(Sike Lajos): Jézus Szíve búcsú Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Erdélyben is több rendezvényt szerveztek Trianon 85. évfordulója alkalmából. Kolozsváron a határon túli magyar vidékeken lerombolt emlékműveket ábrázoló képeslapokból álló kiállítást mutattak be. A kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben a 140 képeslapot tartalmazó gyűjteményt – amint azt a rendezvényt szervező Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Bagoly Zsolt ismertette – nagy sikerrel mutatták be Nagyváradon, de a sepsiszentgyörgyieknek is lehetőségük lesz majd megtekinteni. Fodor András, a gyűjtemény tulajdonosa szerint összesen 280 teljes mértékben elpusztított vagy részlegesen megrongált határon túli magyar vidéken felállított, Nagy-Magyarországhoz kötődő emlékműről tudnak, de ennek csak a feléről sikerült szerezni képes dokumentumokat az elmúlt négy évben. A gyűjtés ötlete egy Magyarországon kiadott hasonló tematikájú kiadvány megismeréséből származik. Fodor ragaszkodik ahhoz, hogy gyűjteményébe kizárólag postabélyeggel ellátott képeslapok kerülhessenek, hogy senki se vonhassa kétségbe azok eredetiségét. Murádin Jenő művészettörténész előadását távolléte miatt Bagoly Zsolt ismertette. Trianon után a román hatalom két okból pusztította el a magyar vonatkozású emlékműveket, egyrészt a múltat akarta megsemmisíteni, másrészt pedig a szimbolikus térfoglalást tűzte ki célul. Murádin szerint három fázisban zajlott az emlékműrombolás: először a román katonák erdélyi bevonulásakor a lakosság ösztönösen pusztított, másodszor 1920 táján a román hatalom már hivatalosan, rendeletekkel folytatta az emlékművek eltüntetését, a harmadik rombolási hullám pedig a harmincas években a román vasgárdista mozgalom megerősödésének időszakára tehető. A rendezvényen Gali Teréz előadóművész adott elő gitáros kísérettel korabeli dalokat, és Boér Ferenc szavalt szintén e témakörhöz kapcsolódó verseket. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség vezetői felszólaltak a megemlékezésen. – Nem Magyarországnak akarunk igazságot, hanem a határon túli magyarságnak – mondta Kiss Jenő, a Kovászna megyei könyvtár igazgatója. Este hat órakor a város valamennyi – a magyar történelmi egyházakhoz tartozó – templomában megszólaltak a harangok, jelezve a megemlékezés kezdetét. Gazda Zoltán, a rendezvényt szervező Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, a trianoni döntés áldatlan hozadékát orvosolni kell, de „nem a hatalomhoz való folyamatos odasimulással, hanem a történelmi igazságtétel szorgalmazásával, jogaink követelésével”. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke kifejtette: vannak olyan pillanatok, amikor minden magyar egyformán érintett, amikor el kell tűnniük a politikai nézetek közötti különbségeknek, és rá kell jönnünk arra, hogy közösségi és egyéni létezésünk alakulásának ugyanaz a kiindulópontja. Adrian Cioroianu liberális párti szenátor, a bukaresti egyetem történelem tanszékének docense szerint Trianon emléke jelen van a román köztudatban, a politikában hatnak még ezzel kapcsolatban populista és nacionalista kísértések, de a román történetírásban és az iskolai történelemoktatásban e téma megjelenítése egyre mentesebb a hetvenes-nyolcvanas évek elfogultságaitól. A történész nem tartotta drámai eseménynek például bemutatták Koltay Gábor Trianon-filmjét, sőt, kifejezetten hasznosnak és kívánatosnak ítélte a román közvélemény alakítása szempontjából is. /Trianonra emlékeztek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsvár egyetlenegy Trianon-megemlékezését az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte. A Szabadság, a helyi napilap bojkottálni próbálta a megemlékezést azzal, hogy nem volt hajlandó leközölni az EMI felhívását, mégis mintegy hatvan ember jött össze. Murádin Jenő művészettörténész, Szakács János szakértő és Magyari Levente előadásai közben Gali Teréz előadóművész és Boér Ferenc színművész korabeli költők verseivel idézte fel Trianont. A jelenlevők végük a Teológia udvarán gyertyát gyújtottak az ott álló harangnál. /Bagoly Zsolt: Szobordöntő Trianon Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

Június 6-án Csíkszeredán a bíróság elutasította Kovács Imre Csaba óvását, amelyet a Trianon című film csíkszeredai levetítését megszervező férfi a rendőrség által kiszabott 50 millió lejes pénzbírság ellen nyújtott be az év elején. Kovács fellebbezni kíván. Kovács Imre Csabát 50 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezték január elején, mivel az Országos Filmforgalmazó Központ besorolási bizonyítványa nélkül szervezte meg Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjének csíkszeredai bemutatását. Lukács Péter, a madéfalvi MPSZ elnöke, akire ugyanezért 100 millió lejes bírságot szabtak ki, szintén óvást nyújtott be a rendőrségi jegyzőkönyv ellen, ügyében a bíróság még nem döntött. /Elutasított óvás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./ Kétszeri halasztás után alapfokon elutasította Kovács Csaba fellebbezését a Trianon-perben a csíkszeredai bíróság. Az ítéletet nem hirdették ki nyilvánosan. A csíkszeredai bíróságon született döntéssel ellentétben, ugyanazon törvény alapján, Székelyudvarhelyen helyt adtak Jakab Attila fellebbezésének, és áprilisban semmisnek nyilvánították a bírság kifizetésére kötelező rendőrségi jegyzőkönyvet. Ugyancsak a csíkszeredai bíróságon tárgyalják június 16-án Péter Lukács ügyét is. A csíkcsicsói fiatalembert százmillió lejre büntette a rendőrség, szintén a Trianon című dokumentumfilm levetítése miatt. /D. Balázs Ildikó: Elutasították a fellebbezést a Trianon-perben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Kinek fáj Trianon? címmel rendezett filmvetítéssel egybekötött előadást az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Magyar Nőszövetség Temesváron június 5-én, vasárnap, a Kós károly Közösségi Központban. Koltai Gábor Trianon című filmjéből készített egyórás összeállítás levetítése után Halász Ferenc és Vicze Károly történelemtanárok válaszoltak a hallgatóság kérdéseire. Szóba kerültek a kisebbségi jogok, továbbá az autonómia és az anyaországhoz való viszony. A “hogyan tovább”-ot a vitavezető Szász Enikő fogalmazta meg. Történelmünket meg kell ismernünk, fájó gondjainkat “kibeszélnünk,” gyermekeinknek pedig nemzeti nevelést kell nyújtanunk az iskolában, a családban és a vallási közösségekben. /Szekernyés Irén: Trianon – miértek és hogyanok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Az 571/2003-as fiskális törvény tervezett módosításai ellen tiltakoznak a Hargita megyei erdőtulajdonosok. Mint mondják, ha a módosítások hatályba lépnek, veszteséges lesz az erdőgazdálkodás, a tulajdonosoknak jövedelem helyett csak kiadásaik lesznek. A kormány által már elfogadott tervezet szerint az erdőterületekre egységesen évente 35 új lej/hektár adó fizetendő, ami megközelítőleg 10 eurót jelent. –Az erdőtulajdonosoknak fizetniük kell az adminisztrálást, a 20 százalékot az újratelepítésre, az üzemtervezés költségeit, a közbirtokosság alkalmazottainak fizetését és az ezzel járó járulékokat Mindezek mellett ez az új adó gyakorlatilag veszteségessé teszi az erdőgazdálkodást, mondta Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosságok Szövetségének elnöke. /Kovács Attila: Tiltakoznak az erdőtulajdonosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Rajzok, vázlatok, eddig ki nem állított olajfestmények bemutatásával kíván teljesebb képet nyújtani Gyárfás Jenő munkásságáról a sepsiszentgyörgyi Képtár a június 8-án megnyíló kiállításon. A művész halálának 80. évfordulóján összesen hetvenöt művet állítanak ki. Vargha Mihály, a Képtár osztályvezetője úgy vélekedett, Gyárfás Jenő bronzszobrot is érdemelt volna, utóbb mégis a kiállítás megszervezése mellett döntöttek. Az erdélyi származású, Győrben élő Almási Tibor műkritikus monográfiát írt Gyárfás Jenőről, ezt pénzszűke miatt eddig nem sikerült kiadni. Vargha Mihály ígérete szerint a monográfiát még ebben az évben megjelentetik. /B. K. B.: Szobor helyett tárlat Gyárfás Jenő emlékére. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Halálos fenyegetést kapott levélben a Jobbik Magyarországért Mozgalom szécsényi országgyűlési képviselőjelöltje, Franka Tibor. A fenyegetést a miniszterelnökről most megjelent könyve miatt kapta. Egy éles lőszert is tartalmazó levélben az „Ezért kinyírunk Orbánnal együtt” mondattal fenyegették meg Frankát. Franka Tibor Gyurcsány című könyve a közelmúltban jelent meg, ebben a miniszterelnökről volt tanárai, szomszédai és eszmetársai nyilatkoznak. A levélre a Jobbik közleménye szerint a Miniszterelnöki Hivatal bélyegzőjének papírból kivágott lenyomatát ragasztották. /Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztő-munkatársai elhatározták: ezután nemcsak a Szabó T. Attila, a szótár anyaggyűjtőjének, első főszerkesztőjének sírját keresik fel legalább évi egy alkalommal – amely immár szokássá vált minden év március 3-án, halála napján –, hanem egy tavaszi séta alkalmával egy-egy szál virággal tisztelegnek elhunyt korábbi munkatársaik sírjánál is. Május 27-én a Házsongárdi temetőben egy szál virágot helyeztek el Kelemen Béla, Nagy Jenő, Szabó T. Attila, Vámszer Márta, W. Török Judit, Zsemlyei János, Zs. Maksay Mária sírjánál. Vígh Károlyról szóban emlékeztek meg, ő Marosvásárhelyen pihen. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár /Erdélyi Múzeum-Egyesület és a budapesti Akadémiai Kiadó/ XII. kötete a napokban jelent meg. /Tamásné Szabó Csilla, az EME tudományos főkutatója: Tisztelgés az elhunyt szerkesztők sírjainál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Megjelent Páll Lajos Cigány-kantáta (versek) /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete. A díszkiadású kötet Páll Lajosnak az 1960-as években írt nagy sikerű verseit tartalmazza, köztük az Eszmélet címűt is, melynek sorai „fejben születtek” meg először, a Luciu-Giurgeni-i rizsültetvényen, derékig érő vízben... Akkoriban a költő ’56-os politikai elítélt volt. A kötetet a költő grafikái illusztrálják. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó legújabb kötete. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő a készülő kisebbségi törvényről elmondta, a személyi, illetve a kulturális autonómia fogalmát viszi be a köztudatba, amelyek a későbbiekben alapul fognak szolgálni a területi autonómiához. A törvény szerint minden kisebbség reprezentatív szervezete úgynevezett nemzeti autonóm tanácsot hoz létre, amelynek lehetnek területi és helyi szervezetei. A tervezetnek van egy olyan fejezete is, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kárpótlásával foglalkozik. /Balta János: Kisebbségi törvénytervezet. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./

Az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) díjazott alkotásokat öttagú zsűri választotta ki. Fésős András rendező, a zsűri magyarországi tagja elmondta, tizenegy film közül kellett kiválasztani a legjobbat. Annak az alkotásnak van ereje, amelyből sugárzik, hogy valamit meg akar fogalmazni, valamit üzenni akar – és ezt megfelelő formában teszi. A TIFF-en olyan filmeket mutatnak be, amelyek máshol még nem nyertek díjakat, de ez a rendezvény felfedezi őket magának. /Fülöp Noémi: „A rendező hadvezér kell hogy legyen”. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

A FUEN Kongresszus alkalmával Bukarestben járt a Magyar Televízió forgatócsoportja. Kovács Gábor szerkesztőriporter és Árva Tibor operatőr azonban nemcsak a kongresszus eseményeit dolgozta fel, hanem egy 25 perces riportfilmet is készített a bukaresti magyar jelenlétről. Jártak a Hungarológián, a Szabadalmi és Találmányi Hivatalban, a Petőfi Házban, a Calvineumban, de megfordultak a kedvenc értelmiségi találkozóhelyen, a Sanyi kocsmában is. Többek közt megszólaltatták Markó Bélát, Nagy Zsoltot, Niculescu Tónit, Gáspárik Attilát, Ágoston Hugót, Varga Gábort. /Bukarest magyarul a Magyar Televízióban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Gheorghe Funar szerint a román állampolgároknak azt a csoportját lehet nemzeti kisebbségnek tekinteni, amelyik „Románia területén él a géta-dák állam megalakulása óta, és amelyik kifejezte a román állam iránti lojalitását”. A Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakcióvezetője elmondta, többek között ezt is tartalmazza az a módosító javaslatcsomag, melyet pártja a kisebbségi törvényhez dolgozott ki. A PRM egyébként támadást indított a szenátusban beterjesztett törvénytervezet ellen. A törvény 78 cikkelyéhez csak Funar 136 módosító javaslatot állított össze. Markó Attila államtitkár, a törvénytervezetet előkészítő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke közölte, a kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ egy héttel azután nyújtotta be a parlament felsőházába, hogy azt a kormány elfogadta. A véleményezési joggal rendelkező művelődési bizottságban nem kapta meg a többség támogatását a tervezet. /Gazda Árpád: Gheorghe Funar a dákoktól számítja a kisebbségeket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

A napokban kortárs magyar költőnők szerelmes verseit tartalmazó antológia látott napvilágot Magyarországon. A kötet címét Hervay Gizellától kölcsönözték: Lecsukott szemeden át látom. Kortárs magyar női szerelmes líra. A szerzők Magyarországról, Erdélyből, Újvidékről, és Kárpátaljáról valók. /Gál Éva Emese: Kortárs magyar költőnők szerelmes versei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. február 17./ című tanulmányával kapcsolatban a hetilapban folyó vitában újabb hozzászólások érkeztek. a/ Kuszálik Péter újból jelentkezett, fontoskodóan mindent elutasított. Két folytatásban közölt írásában elutasítva azokat, akik Sütő védelmében szólaltak fel. Szokása szerint saját korábbi cikkeiből is közöl részletet /ő már akkor látta…/ Szerinte Kántor Lajos az árkosi írótáborban leszögezte, a Láng Gusztávval írt irodalomtörténetükben /Romániai magyar irodalom 1944-1970/ csak Réthy Andor bibliográfiája maradandó. Kuszálik a vitában Sütő mellett megszólalókat /Ablonczy László. Görömbei András, Cs. Nagy Ibolya/ ítélte el. /Kuszálik Péter: Az ügyvédi kamara. = A Hét (Marosvásárhely), jún. 2., folyt.: jún. 9./ b/ Burján Emil kifejtette, amit Sütő András Földes Lászlóval kapcsolatban kifogásolt, szinte mind-mind pozitív emberi vonás. Burján Emil hozzászólásában elmarasztalta Sütő Andrást, amiért nem nézett szembe akkori önmagával. /Burján Emil: Földes-ügy. = A Hét (Marosvásárhely), jún. 9./ c/ Sylvester Lajos Bíró Bélával, – emlékezete szerint – bizonyos szóbeli megjegyzések erejéig a Tragikum tragédiája című Sütő ellenes zsebkönyvecskéje kapcsán szállt vitába. Sylvesternek birtokában vannak a Megyei Vizionáló Bizottság 1983. március 3-tól keltezett jegyzőkönyvei. Ezekben Sütő Pompás Gedeonját cenzúrázták, csonkíttatták. A darabot vidéki turnén is feljelentették, nacionalistának, irredentának, miegyébnek nevezték. Sylvester felvetette, hogy ez alatt egyesek hol voltak, mit műveltek? /Sylvester Lajos: Egy „Bírói” ítélkezés margójára. = A Hét (Marosvásárhely), jún. 9./ d/ Róna Éva emlékeit idézte fel: szenvedő alanya volt családostól az 1958-as ún. párttisztogatási akciónak. Az egyetlen velük szolidáris ember a környezetükben, aki melléjük állt, Sütő András volt. /Róna Éva. az Izraelben megjelenő magyar nyelvű központi napilap, az Új Kelet munkatársa: A Hét című lap szerkesztőségének. = A Hét (Marosvásárhely), jún. 9./

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. február 17./ című tanulmányával kapcsolatos vitát ismertette a budapesti hetilapban Salamon Márton László. /Salamon Márton László / Kolozsvár: Erdélyi magyar múltfeltárási viták. Kolozsvári közjáték. = Heti Világgazdaság, jún. 9./

A Desteapta-te romane (ébredj, román) csak tizenöt éve lett Románia állami himnusza, de máris toldás-foldás sorsára jutott. Adrian Paunescu törvénykezdeményezését 2002 októberének tárgyalták a himnusz megrövidítéséről. Azzal indokolta, hogy sok román honpolgár nem ismeri a himnusz szövegét, ezért le kell rövidíteni, így könnyebb lesz elsajátítani. Andrei Muresanu (1816–1863) verse ugyanis tizenegy szakaszból áll. Paunescu javasolta, hogy a himnusznak csak három strófáját énekeljék. Több ellenvetés volt, akkor a vita már a szakbizottságban megfeneklett. Adrian Paunescu újból törvényjavaslatot fogalmazott meg: ezután a himnusznak csak két szakaszát énekeljék el. A szenátus június 2-án elfogadta a javaslatot, ami egyben azt is jelenti, hogy a katonai egységek és az iskolák minden munkahetet a himnusz eléneklésével kezdenek. A törvényt a képviselőháznak is meg kell szavaznia. /Barabás István: Az új román himnusz még újabb élete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Június 9-én Marosvásárhelyen megtartotta közgyűlését a Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete /MAKÖVE/. A különböző régiókat képviselő több mint félszáz iskolaigazgató megválasztotta a héttagú vezetőtestületet, amely Dáné Károlynak, a tankönyvkiadó igazgatójának szavazott bizalmat, az ügyvezetés feladatával pedig Bálint Istvánt, a Bolyai Farkas Középiskola igazgatóját bízták meg. Az egyesület célja, hogy politikai szinten az RMDSZ-szel, szakmai téren a pedagógus-szövetséggel együttműködve a romániai magyar nyelvű oktatás fejlesztését szolgálja. Ezt a magyar középiskolák illetve a magyar tagozatok közötti együttműködés megteremtésével, tanulmányi és kutatói ösztöndíjak biztosításával szeretnék megvalósítani. A MAKÖVE megalakulását hasznosnak ítélte Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke, Murvai László, oktatásügyi minisztériumi vezérigazgató és Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke is. /(bodolai): Egyesület a minőségi középiskolai oktatásért. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

Kolozsvár belvárosában folytatódik a kulturális örökség rombolása. Divattá kezd válni, hogy a műemlékértékű épületek ablakainak értékes kőkeretét összetörve hőszigetelő ablakokat szereltetnek fel. A Monostori úton a volt jezsuiták épületét megcsonkították, két ablakkeretet műanyagra cseréltek ki, kettőt pedig meghagytak eredeti formájában. Virgil Pop műépítész feljelentést tett a hatóságoknál, a tettesek megbüntetését, és az épületek eredeti állapotának visszaállítását kérte. Virgil Pop hangsúlyozta, tudomása van olyan esetekről, amikor a törvénytelenséget éppen a polgármesteri hivatal alkalmazottai szorgalmazzák. /Borbély Tamás: Folytatódik Kolozsvár belvárosának pusztítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

A Kolozs megyei RMDSZ támogatja az országos vezetést az önálló magyar tanügyi rendszer létrehozásában, a minden szinten való anyanyelvi oktatás megteremtésében (beleértve Románia történelmének és földrajzának magyar nyelven való oktatását is) – döntött június 10-én az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsa (MKT). A testület hosszú vita után módosította, majd elfogadta Vekov tervezetét. Elsősorban azzal nem értettek egyet, hogy a Kolozs megyei RMDSZ szólítsa fel az országos vezetést az önálló tanügyi rendszer létrehozására vonatkozó kezdeményezésekre, hiszen a nemsokára a szenátus napirendjére kerülő kisebbségi törvény tartalmazza a Vekov által is sürgetett javaslatok nagy részét. A megyei szervezet legfennebb támogathatja az országos vezetést abban, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel érvényesítse ezeket, hangzott el az ülésen. /Sz.K.: Elhúzódó oktatási vita az MKT-ban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Megjelent a Szikra – a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium diáklapja – idei második száma. A szerkesztők Mindszenty József bíboros életútját évszámokban mutatták be, a sokat szenvedett magyar főpap halálának 30. évfordulója alkalmából. A diáklap felhívta a figyelmet egy tizenegyedikes diák, Mihók Előd iskolatörténeti monográfiájára a gyimesközéploki Majláth Gusztáv Károly Általános Iskoláról (a tanulmány az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum pályázatára készült). /(sch): Szórakoztatva tanító diáklap. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 12./

A stabilitás és a kisebbségi jogok fogalma ellentétben van a gyakorlati politikában – mondta Németh Zsolt június 10-én Budapesten, A kisebbségi jogok és stabilitás Közép-Kelet-Európában című konferencián. A nemzetközi tanácskozáson magyar és külföldi, elsősorban francia kisebbségi szakértők arról beszéltek, hogyan lehet biztosítani a térség stabilitását, illetve a nemzeti kisebbségek kollektív jogait különös tekintettel az autonómiához kötődő jogok gyakorlására. Németh Zsolt rámutatott, hogy a nagy feszültséggel, sok konfliktussal járó autonómiára találtak megoldást Dél-Tirolban, Katalóniában, Skóciában vagy Korzikán, akkor erre a közép-kelet-európai országokban is van remény. /Kisebbségi jogok és stabilitás Közép-Kelet-Európában. Konferencia Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

A Székely Nemzeti Tanács június 11-i közleménye szerint súlyos következményekkel jár a Székelyföld autonómiájáért folyó harcra nézve, hogy az RMDSZ megtagadta az SZNT autonómiatervezetének benyújtását a parlamentben. A közleményt aláíró Csapó József SZNT-elnök megdöbbenéssel vette tudomásul az RMDSZ döntését. “Egy olyan törvényhozási döntésről van szó, amely megerősíti a hatalom abbéli szándékát, hogy egy, még a kisebbségi jogok gyakorlására sem alkalmas törvény révén elhárítsa az erdélyi és székelyföldi magyarság autonómiához és önrendelkezéshez való jogának törvényes garantálását” – áll a közleményben. /Napzárta. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Június 12-én volt a Határon Túli Magyar Színházak XVII. Fesztiváljának díjkiosztó ünnepsége Kisvárdán. A Szabadkai Népszínház társulata vitte haza idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium fődíját. A szakmai zsűri döntése alapján a vajdasági színház Nyikolaj Koljada Murlin Murlo c. darabjának Hernyák György rendezte előadásáért kapta a másfél millió forintos díjat. Az Illyés Közalapítvány díján a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház osztozott, előbbi Örkény István Tóték című komédiájának Vidnyánszky Attila rendezte előadásáért, a kolozsváriak pedig Georg Büchner Woyzeck című drámájának Mihai Maniutiu által színre vitt produkciójáért kapták a díjat. A zsűri a Temesvári Csiky Gergely Színháznak ítélte Kisvárda város díját, a Kövesdy István által színre vitt Parti Nagy Lajos Ibusár című darabjáért. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma életműdíjat adományozott Csíky Andrásnak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jászai Mari-díjas színművészének, valamint Hajdú Gézának, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata színművészének. /Köllő Katalin: Életműdíjjal jutalmazták Kisvárdán Csíky Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Június 10–11-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet-, Nyelv- és Irodalomtudományi Szakosztálya, valamint a tordai Petőfi Társaság Aranyosszék-konferenciát tartott, amelyen áttekintették a térség szinte minden tudományágra vonatkozó témáját. A főszervező Keszeg Vilmos többek között arra emlékeztetett, hogy bár 1989 után a civil társadalom részéről történtek lépések a regionális tudat feltámasztására, a politikum még nem fedezte fel Aranyosszéket. Neményi József Régiófejlesztés, regionalizáció az EU-integráció jegyében című értekezését Neményi Ágnes ismertette. Keszeg Vilmos Torda és Aranyosszék újrafelfedezése kapcsán méltatta a XIX. századi kutató- és népszerűsítő munkák szerzőinek (Orbán Balázs, Jankó János, Kőváry László, Jókai Mór, Benedek Elek) érdemeit. Egyed Emese gróf Teleki Domokos Torda vármegyei főispán 1815-ben kiadott vaskos verseskönyvéről beszélt. Bálintné Kovács Júlia az Aranyosszéken otthonra lelt örmények kiemelkedő sarjainak életművét méltatta. 1894-ben volt hasonló méretű rendezvény Tordán: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vándorgyűlése. Dr. Egyed Ákos, az EME elnöke leszögezte, a gyakran emlegetett nemzedékváltás hiányára cáfoltak rá a kétnapos fórum résztvevői. A párhuzamosan zajló előadások történelmi, hely- és kultúrtörténeti, néprajzi, szocio-antropológiai és nyelvészeti témájú értekezései között nehéz volt válogatni, jelezte Nagy Albert ótordai református lelkész, a helybeli Petőfi Társaság elnöke. Tordai XIX. századi színházélet, Thália két világháború közötti jelenléte, Balázs Ferenc alakja, a város és vidéke fazekassága, az oktatástörténeti kronológiák, a Jósika Miklós Irodalmi Kör megalakulása, tánckultúra, torockói építészet: megannyi izgalmas témakör. A konferencia előadásait kötetben kiadják. /R. P. I., Ördög I. Béla: Gazdag mozaikkép Aranyosszékről. Monstre konferencia a régió múltjáról, társadalmáról, kultúrájáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban ballagott a 109 fős diákcsapat a hattyús Bethlen-zászló előtt. Bethlen Gábor fehér márványszobra elé vonultak, az ünnepség színhelyére. Az iskola újabbkori történetében első ízben tógába öltözve ballagtak a diákok, felidézve a hajdani kollégium hangulatát. A Bethlen-induló dallamára a búcsúzó diákok átadták a Bethlen-zászlót az itt maradóknak. Szőcs Ildikó igazgató mondott beszédet, majd megjutalmazták a legjobb végzős diákokat. Egyre több azoknak a díjaknak a száma, amelyeket egykori tanárok özvegyei, leszármazottai létesítettek a legjobb diákok jutalmazására. Ezek: a Deák Ferenc és Deák Erzsébet-, Molnár Árpád-, Vita Zsigmond-, Fari Palkó László-, Rimbás Viktor- , Deák Fogarasi Elek- és a Juhász Mária-díj. A Múlt–Jövő-díjat Fekete Ilona, a soltvadkerti Kossuth Lajos Általános és Művészeti Iskola nyugalmazott tanára és igazgatóhelyettese alapította a két intézmény egy évtizedes baráti kapcsolatának megörökítésére. /Józsa Miklós: Ballagás az Őrhegy alatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Június 10-én volt Kolozsváron a 36. Brassai-hét záróünnepsége. Megjutalmazták a Brassai-héten szervezett programokban résztvevő /versenyeket megnyerő, tudományos dolgozatokat bemutató, újságot szerkesztő/ diákokat. Az ünnepen Márai Sándor versei és Kodály Zoltán dalai hangzottak el, majd dr. Gaal György bemutatta a Brassai-évkönyvet. Tamási Áron Énekes madár című vígjátékából a diákok adtak elő részleteket. A műsort a Bogáncs néptáncegyüttes már hagyományossá vált előadása zárta. /Kis Réka, XI. A.: Brassai Sámuel Elméleti Líceum. Véget ért a Brassai-hét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A Brassai Sámuel Elméleti Líceum /Kolozsvár/ legújabb évkönyve megörökíti a diákok és a tanári kar névsorát. Könyvtári jelentés és statisztikai összefoglalás zárja ezt a számbavételt. Tavaly 34 nappalis osztály mellett 18 esti tagozatos osztálya volt a Brassainak (az utóbbiakból 14 román tannyelvű). A több mint száz tanerő 1247 diákot oktatott. A könyvtár állománya 28 958 kötet, az évi gyarapodás mindössze 157 könyvet tett ki. Az évkönyv a tanárok tudományos dolgozatait is tartalmazza: Fazakas István Apáczai Csere János munkásságáról, Gaal György és Simon Gábor Brassai Sámuelről, Kováts Ildikó az iskola rajztanításának történetéről közöl adatokat. A Málnási Ferenc Irodalmi Kör az írókkal folytatott levelezést tette közkinccsé, Újvárosi Tamás pedig a magyarság sorsát kutatta a Fehér és Hunyad megyei szórványvidéken. /Gergely Gyula: A legújabb Brassai-évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Június 11-én Kézdivásárhelyen a kantai Nagy Mózes Elméleti Líceum öt végzős osztályának 104 diákja búcsúzott el a 325 éves alma matertől. Ugyanezen a napon ballagott a városban levő Bod Péter Tanítóképző matematika–informatika, filológia és tanítóképzős osztályának 74 végzőse. /Iochom István: Ballagás Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Június 12-én a Kisiratosi Általános Iskola 16 nyolcadikosa búcsúzott iskolájától, s egyúttal szülőfalujától, ősztől többnyire Aradon, középiskolában folytatják tanulmányaikat. Almási Vince polgármester arra intette a diákokat: menjenek, tanuljanak, de jöjjenek vissza szülőfalujukba. /(nagyálmos): “Térjetek vissza szülőfalutokba”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./