A Magyar Művészetért Közhasznú Társaság és a Magyar Művészetért Szalon megalakulása alkalmából a budapesti európai csúcskonferencia idejére adta ki az Üzenet Erdélyből című albumot, a Kner Nyomda termékét, amelyet Szántó Tibor tervezett. A könyv az Erdélyben élő népek - magyarok, románok, szászok, zsidók, örmények - kultúrájának szimbiózisát tárja az olvasó elé. /Magyar Nemzet, dec. 5./

"Iliescu elnök tiltakozása ellenére a Ziua bukaresti lap folytatja az 1989. decemberi eseményeket kivizsgáló bizottság által összegyűjtött titkos dokumentumok közlését. Iliescuék hatvanezer halottat terveztek, ezért röppentette fel az első napokban ezt a számot Silviu Brucan. A Ziua szerint Gheorghe Goran, a bukaresti Securitate egykori vezetője elmondta, hogy már dec. 20-án Bukarestbe érkezett a Hezbollah öt tagja, akiket Ceausescu saját védelmére hívott be az országba. Goran azt is hangsúlyozta, hogy a Securitate megsemmisíthette volna a forradalmárok főhadiszállását, a tévé adótornyát. Azt is érthetetlennek tartotta, hogy a párt központi bizottsági épületét egyetlen találat sem érte, holott ott volt a "nagyvezérkar", élén Iliescuval. A katonai irányítást átvevő Nicolae Militaru tábornok dec. 22-én a tévében felhívást tett közzé: "Állítsátok le a vérengzést!", ez volt a jelszó az öldöklés elkezdésére. /Magyar Hírlap, dec. 5./ "

"Kapkodás jellemzi külpolitikánkat, jelentette ki Csóti György, a parlament külügyi bizottságának alelnöke. "A román alapszerződés vonatkozásában különösen sötét a kép és kérdés, hogy létrejön-e egyáltalán." "Ma nincsenek olyan meghatározó román pártok és alig vannak olyan politikusok, amelyek és akik megközelítenék az RMDSZ által megfogalmazott elvárásokat. Ezek az elvárások ugyanis egy kétmilliósnál nagyobb népcsoport elvárásai." /Pest Megyei Hírlap, dec. 5./ "

"Iliescu elnök és Melescanu külügyminiszter Budapestre érkezett, részt vesznek az EBEÉ államfőinek dec. 5-6-i csúcstalálkozóján. Még dec. 4-én Iliescu elnök több mint egy órás megbeszélést tartott Horn Gyula miniszterelnökkel. A találkozó után a két fél nem tájékoztatta a várakozó újságírókat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Iliescu elnök dec. 5-én a bukaresti rádiónak nyilatkozott tárgyalásáról. Megegyeztek abban, hogy a kétoldalú viszony nem konfliktusos természetű. Megállapították, hogy "vannak még bizonyos problémák, különösen az alapszerződés vonatkozásában." Iliescu hangoztatta a magas szintű találkozók szükségességét, úgy, hogy "nem szabnák előfeltételéül bizonyos megegyezések létrejöttét." A találkozóról dec. 5-én kiadott magyar kormányszóvivői közlemény szerint Horn Gyula szóba hozta az anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémákat. Pozitív ösztönzést jelentene, mondta, ha az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló okmányát a két ország az elsők között írná alá. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Népszabadság, dec. 6./ Iliescu államelnök a Magyar Nemzetnek kifejtette: a jövő év folyamán véglegesítik az alapszerződést. Melescanu külügyminiszter kiemelte, hogy Horn Gyula és Iliescu egyaránt szorgalmazta a két külügyminisztérium közötti tárgyalási folyamat felgyorsítását az alapszerződésről. /Magyar Nemzet, dec. 6./ "

"Iliescu elnök hazatérve nyitott, baráti jellegűnek nevezte Horn Gyula miniszterelnökkel és Göncz Árpád elnökkel lezajlott megbeszéléseit. Áttekintették az összes, közös érdeklődésre számot tartó kérdést, mondta. Traian Chebeleu szóvivő szerint a megbeszélésen szerepeltek a magyar kisebbség nézetei, így az etnikai alapú autonómia. Iliescu véleménye: "az ilyen nézetek a bizalmatlanságot táplálják és elősegítenek bizonyos szélsőséges álláspontokat." Iliescu meghívta Göncz Árpádot romániai látogatásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

Iliescu elnök a Dimineata dec. 8-i számában megjelent interjújában bírálta Tőkés Lászlót, amiért a püspök azt kérte Göncz Árpádtól és Horn Gyulától, hogy ne találkozzanak az EBEÉ-összejövetel alkalmából Budapesten tartózkodó román elnökkel. Tőkés lépése tiszteletlen, hiszen tanácsokat osztogat a magyar elnöknek és kormányfőnek és fellép a jószomszédi kapcsolatok fejlődése ellen, jelentette ki a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11., Magyar Hírlap, dec. 9./

Budapestre látogatott a Romániai Magyar Református Egyház küldöttsége /dr. Csiha Kálmán és Tőkés László püspökök, Szilágyi Aladár főgondnok/, hogy részt vegyen az 1995-ben tartandó Egyetemes Magyar Református Konvent előkészítésével foglalkozó tanácskozáson. A megbeszélésen megjelentek a szlovákiai, kárpátaljai református püspökök, valamint a nyugat-európai és kanadai reformátusok küldöttei. Másnap a háromtagú küldöttséget fogadta Tabajdi Csaba államtitkár, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, valamint Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartás szükségességében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10-11./

Kolozsváron hosszú előkészület után megjelent a Korunk folyóirat román nyelvű antológiája Cumpana /=Mérleg/ címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11./ Az antológia a Korunk 1990-1992-es évfolyamaiban megjelent írásaiból tartalmaz válogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./

"Kolozsváron a Korunk román nyelvű antológiája, a Cumpana megjelenése alkalmából a folyóirat szerkesztősége dec. 10-én magyar-román tanácskozást rendezett a hagyomány és korszerűség, nemzeti identitás és európaiság, többség és kisebbség kérdéseiről. A távolabbi cél, nyilatkozta Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a folyamatos román-magyar párbeszéd, a feszültségek csökkentése érdekében. Nem sokan jöttek el Bukarestből a meghívottak közül, folytatta, de az őszinteséget és a nyíltságot tekintve "elégedettek lehetünk." Eljött és felszólalt Dinu Giurescu, Geo Serban, a Secoul XX. főszerkesztője, Micea Muthu, Mariana Celac, Maria Voda-Capusan, Liviu Matei, Monica Ghet, Iordan Chimet, Marius Tabacu és Octavian Buracu. /Szabadság (Kolozsvár),dec. 13./"

"Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ főosztályvezetője nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány külpolitikájában hármas prioritást fogalmazott meg: a szomszédokkal együttműködésre törekvés, az európai integráció és a határokon túl élő magyarsággal való törődés. Azonos fontossága van mindháromnak. Fontosnak tartja, hogy a román kormány meghívására érkeztek. "Ismert tény, hogy jelentős számú magyarság él Magyarország határain kívül, és szintén köztudott, hogy ennél nagyobb számú románság él a mai román állam határain túl. A velük való törődés mindkét ország alaptörvénye", természetes, hogy egyfajta "intézményesült formában is célszerű ennek megjelenítése." /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

A Román Hírszerző Szolgálat jelentésében két olyan temesvári kiadót jelölt meg, amelyek a legionárius irodalom kiadásával veszélyesek az államrendre. Az egyik a Gazeta de Vestet is megjelentető Gordian Kiadó, melynek igazgatója, Ovidiu Gules nem titkolja, hogy a legionárius eszmék híve. A másik a Marinesa Kiadó, egyik kiadványuk a legionarista Radu Gyr verseskötete, a Stigmate. Ebből a kormány osztályvezetője, Gheorghe Marinescu nemrég 50 példányt rendelt, hogy adományként eljuttassa egyes határon kívüli román közösségeknek. A kormány tehát terjeszti a legionárius irodalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Halálának századik évfordulója alkalmából dec. 7-én névadójára emlékezett a temesvári Ormos Zsigmond Közművelődési Társaság. Tudományos ülésszakon idézték fel alakját Benkő Samu történész, Miklós Ilona muzeológus és Szekernyés János helytörténész. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

A Petre Roman vezette Demokrata Párt kezdeményezésére dec. 13-án 165 ellenzéki képviselő bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Vacaroiu-kormány ellen. /Új Magyarország, dec. 15./

A Romániai Magyar Szó közölte Sütő András és Katona Ádám levélváltását. Ennek lényege: Sütő András szorgalmazta, hogy Orbán Balázs Székelyudvarhelyen felállítandó szobrára meghirdetett gyűjtésre befolyt pénzt utalják át a polgármesteri hivatalnak, a szobor költségeinek fedezésére. Sütő András nem fogadta el Katona Ádám érvelését, hogy az összeget könyvkiadásra kell fordítani. Ugyancsak nem ért egyet azzal, hogy Udvarhely megyét most vissza kell állítani, mert az egyetlen magyar várost is elrománosítanák, ezt jelzi Csíkszerda és Sepsiszentgyörgy példája is. Mindezek miatt Sütő András lemondott az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület tiszteltbeli elnöki tisztségéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

A Gellért Kiss Gábor vezette magyar parlamenti küldöttség sűrű programot bonyolított le. Dec. 12-én fogadta őket Oliviu Gherman szenátusi elnök és Viorel Herbenciuc kormányfőtitkár, dec. 13-án különböző egyházak képviselőivel találkoztak, dec. 14-én képviselőházi partnerekkel terveznek megbeszélést. Oliviu Gherman javasolta, minél több találkozó legyen. A magyar küldöttség vezetője kifejtette, hogy aggodalmat keltenek a kisebbségi kérdés különböző vonatkozásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A látogatás befejezésekor Gellért Kis Gábor elmondta, hogy a megbeszélések fő témája a magyar kisebbség helyzete, az anyanyelvi oktatás, a határátkelők problémája és az egyházi ingatlanok visszaadásának kérdése volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Alfred Moses dec. 16-án országa aggodalmát fejezte ki a szélsőségeseknek Románia kormányára gyakorolt befolyása miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19., Magyar Hírlap, dec. 17./

"Iliescu államelnök dec. 15-én üzenetet intézett Temesvár lakóihoz a diktatúra elleni felkelés ötödik évfordulója alkalmából. Nyilvánvalóan Tőkés Lászlóra utalva kijelentette: "egyetlen személynek vagy csoportnak nincs joga kizárólagosan kisajátítani". Az elnök "fantazmagórikus és nyilvánvalóan rossz szándékú forgatókönyveknek" minősítette azt, hogy egyesek összeesküvésről, államcsínyről beszélnek. Iliescu a Ziua-ban napvilágot látott állításokra utalt, hogy a forradalmat az Iliescu vezette régi kommunista káderek államcsínye sajátította ki. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ "

Dec. 15-én Liviu Maior oktatási miniszter fogadta dr. Csiha Kálmán püspököt és Verestóy Attilát, az RMDSZ szenátusi csoportjának elnökét. Megegyezés született arról, hogy a Református Teológiai Líceum a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum épületében működhet, továbbá minisztériumi bizottság fog megoldást találni a református középiskola bentlakásának ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./

"A kormány dec. 16-án kiadott közleményében az alkotmány kétségbevonásával vádolta meg az RMDSZ-t, továbbá azzal, hogy álláspontja súlyos merényletet jelent "a román nép történelme és léte ellen". Az RMDSZ állásfoglalása a magyar kisebbség önkormányzatára irányuló igényekkel párosul, amelyek " a demokrácia legelemibb szabályaival is ellentétesek". Az RMDSZ legmagasabb európai fórumokhoz intézett panaszai feszültséget keltenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ A példátlanul kemény megfogalmazás az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári, dec. 11-én befejeződött tanácskozásán elfogadott nyilatkozatát támadta. Ez a nyilatkozat a romániai magyarság helyzetének romlására és a Román Hírszerző Szolgálat halállistájára hívta fel a nemzetközi fórumok figyelmét. A kormány állásfoglalása a terjedelmes RMDSZ-dokumentum egy mondattöredékét idézi, azt is rossz fordításban. Ez eredeti nyilatkozatban az szerepel, hogy "egy új totalitarizmus, a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet, a történelem süllyesztőjéből előrángatott nemzetállami eszme tört és tör előre." A románban a "történelem süllyesztője" kifejezés nem használatos, ezért a hevenyészett fordításban a süllyesztő helyett szemétláda került. Annak ellenére, hogy az RMDSZ hivatalos értesítője más kifejezést alkalmazott, a román sajtóba az első változat került és ezt idézte a kormány közleménye is. /Új Magyarország, dec. 17., Magyar Nemzet, dec. 19./"

Az RMDSZ dec. 19-én a szenátusban /Buchwald Péter/ és a képviselőházban /Tokay György/ benyújtott azonos szövegű interpellációban tiltakozott Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes hadjárata, a lakásrekvirálási szándéka és annak diszkriminatív jellege miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ A polgármester egy 1973. évi, még a Ceausescu-rendszerben sem alkalmazott törvényre hivatkozva - amely 10 négyzetméterben maximálja az egy személyre jutó lakterületet - peres úton kényszeríti a bérlőket lakásuk elhagyására vagy társbérlők befogadására. A közzétett lista szinte kizárólag magyar neveket tartalmaz. Mindezek alapján az RMDSZ Gheorghe Funar polgármesteri tisztségéből való felfüggesztését kezdeményezte . /MTI/

Funar dec. 19-én egész sor magyarellenes kormányzati és törvényhozási lépést sürgetett. Követelte például az RMDSZ-képviselők külföldi útjainak letiltását, az RMDSZ pénzügyi ellenőrzését, a magyar újságok költségvetési támogatásának megszüntetését, a hivatalos közlöny magyar nyelvű fordításának megszüntetését, az RMDSZ csak románul fogalmazhassa meg nyilatkozatait, stb. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ nyilatkozatában azt állította, hogy nagy mennyiségben hoznak be fegyvert Romániába és ez elsősorban a magyaroknál található, szorgalmazta az engedély nélküli fegyverek begyűjtésével kapcsolatos, az RNEP által 1992 őszén benyújtott törvényjavaslat elfogadását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

"Az 1989 decemberi eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság egyik tagja, Hosszú Zoltán szenátor nyilatkozott munkájukról. A bizottság vezetője Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor bagatellizálni akarja Tőkés László szerepét. Amikor Hosszú Zoltán kérdőre vonta ezért Gabrielescut, azt válaszolta: "ha igazatok is van, vajon jó-e ez a román népnek?" Ezért Hosszú Zoltán mellékjelentést ad ki, ebben kiemeli majd Tőkés László szerepét. - 1989. dec. 22-én a KB /Központi Bizottság/ épületében több kormány is alakult, például Ilie Verdeté, azonban hamarosan Iliescu vette kezébe a hatalmat. A lövöldözés ezen a napon délután 5 óra 20 perckor kezdődött, ekkor lépett életbe a terv. Erről az akcióról sokan még most sem mernek beszélni, hiszen el lehetne ítélni őket népirtásban való részvételért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./"

Az RMDSZ megalapításának ötödik évfordulója alkalmából nyilatkozott Markó Béla elnök. Nagy eredmény, hogy a romániai magyarság erős érdekvédelmi szervezettel rendelkezik, ez a szervezet ernyőt tudott tartani e közösség fölé, hogy kialakuljanak a különböző egyesületek, alapítványok, intézmények, társaságok. Ugyanakkor sok a kudarc, nem történt előrelépés a kisebbségi jogok terén. Az országban a demokratizálás folyamata megtorpant. /Magyar Hírlap, dec. 22./

"Bukarestben az 1989-es eseményekkel kapcsolatban dec. 21-én két különböző nézet szembenállásának jegyében zajlott le az ünnepi parlamenti ülés. A forradalmi szervezetek meghívott szónokai élesen bírálták a hatalmat, hogy még mindig nem lehet tudni, kik voltak a gyilkosok. Sergiu Nicolaescu szenátor fenntartotta álláspontját: 1989-ben forradalom volt, szerinte külföldi terroristák és ügynökök ezrei vettek részt benne, egyben minimalizálta Tőkés László szerepét. Azt állította továbbá, hogy Romániában a kommunizmust "más etnikumúak és hazaáruló románok honosították meg". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23., Magyar Hírlap, Népszabadság, dec. 22./ "

"Sütő András nyílt levéllel köszöntötte Domokos Gézát, a Kriterion fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Az 1970-ben indult Kriterion "kerek évtizeden át a romániai magyar szellemi ellenállás egyik központja volt", állapította meg az író. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ "

II. Alekszij pátriárka szentesítette az orosz pravoszláv egyház szent szinódusának döntését, áldását adta az önálló moldovai egyházra és kinevezte az eddig neki alárendelt Vladimir érseket egész Moldova metropolitájának. Vladimir bejelentette, hogy létrehozza az önálló moldovai zsinatot. Az unionisták viszont előzőleg a bukaresti patriarchátusnak alárendelt egyházat szorgalmazták, élükön Péter püspökkel. Vladimir szektásnak minősítette Pétert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

"Iliescu elnök az 1989-es események évfordulója alkalmából rádió- és televízióüzenettel fordult az ország népéhez. Öt évvel ezelőtt forradalom volt és nem összeesküvés, államcsíny, jelentette ki. Ismét visszautasította az autonómia-formák kialakításának gondolatát, "az etnikai elszigetelődést", mert azok "sértik a román állam egységes alapon történő megszervezését és működését". A "román nép hagyományainál, kultúrájánál és vallásánál fogva toleráns", ezért Románia mindig az együttélés földje lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23., Népszabadság, dec. 23./ "

A dec. 23-i képviselőházi vitában a kormány ellen beterjesztett negyedik bizalmatlansági indítványt a képviselők 249:206 arányban elutasították. /Új Magyarország, dec. 24./

"A határok védelméről szóló jelentést hallgatott meg dec. 27-én az Iliescu államfő elnökletével ülésező Legfelsőbb Védelmi tanács. A jelentés szerint titokban fegyvereket, lőszereket, továbbá "olyan nyomtatott anyagokat és irodalmat" juttatnak be a Romániába, amelyek "veszélyeztetik az ország biztonságát". A Tanács határozta szerint korszerűsíteni kell a határőr-csapatok felszerelését, növelni kell az ellenőrzés hatékonyságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Kolozsváron dec. 28-án tartott sajtótájékoztatóján cáfolta azt a vádat, hogy a Securitate ügynöke volt. A Tinemara hetilapban fénymásolatban közöltek között van hamisítvány és van tőle származó deklaráció is. Újabb rágalomhadjárat indult ellene. A sajtóértekezleten Takács Csaba ügyvezető alelnök, Bodó Barna politikai alelnök és Borbély Imre RMDSZ-képviselők szintén elutasították a Tőkés László elleni támadásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29., Magyar Nemzet, Új Magyarország, dec. 29./ Tőkés László sajtóértekezletén tette közzé nyilatkozatát A Securitate markában címmel. Ebben elmondta, hogy az 1975-1989-es időszakban együttvéve mintegy másfél-két hónapot töltött a Securitate kihallgató irodáiban, az elkerülhetetlen bekísérések vagy elhurcolások nyomán parancsszóra írt "deklarációi" feltehetően többszáz oldalra rúgnak. "Kollaborálása" tehát folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. A kihallgatásokon minden esetben pszichológiai vagy testi fenyegetettség kényszere alatt írta a nyilatkozatokat, határozottan visszautasítva a mások rovására történő bárminemű együttműködést, illetve terhelő vallomást. A Securitate hírhedt dossziéi minden valószínűség szerint száz meg százezer román állampolgár nyilatkozatait tartalmazzák. Tőkés László követeli egész szekus-dossziéja kiadatását. Követeli továbbá mindazon szekus tisztek felelősségre vonását, akik zaklatták, üldözték. /MTI/ "