Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Brehariu-Bruja, Alma
49514 tétel
1994. május 18.
Marosvásárhelyen máj. 16-án volt a januárban letartóztatott Ferencz Gyula volt vezérigazgató tárgyalása, a bíróság másfél éves és külön hat hónapi felfüggesztett börtöbüntetést rótt ki a bőrgyári vezetőre. A vállalat alkalmazottai az igazgató szabadon bocsátását követelték és nem fogadták el, hogy a vádlott sikkasztott. /Népszabadság, máj. 17./ Ferencz Gyula kiszabadult a börtönből. Az ítélet nem jogerős, a fellebbezési idő tíz nap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1994. május 19.
A román hadsereg jelenlegi állománya 269 500 fő, a reform során 1995-re 230 ezerre, 2000-re pedig 200 ezerre csökken, jelentette ki Dumitru Cioflina altábornagy, védelmi államtitkár, vezérkari főnök. Ezzel párhuzamosan növelik a hadsereg hivatásos jellegét, 2000-re az állomány 50 százaléka állandó alkalmazott lesz és felsőfokú végzettségű. Cioflina tábornokelmondta, hogy a csapatokból, csendőrökből, rendőrökből, határőrökből és tűzoltókból álló fegyveres erők mellett a területi erőkből álló mintegy 100 ezer fős védőerő is működni fog /az egykori hazafias gárdák/. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
1994. május 20.
Máj. 13-14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKP/ országos választmánya. Varga László pártelnök elmondta, hogy a pártnak az EUCD-be való felvétele előnyökkel jár, de a felelősségük is megnőtt. Szoros kapcsolatot kell tartani az RMDSZ vezetőivel. Határozottan kell felmutatni céljaikat. Dr. Bárányi Ferenc alelnök szerint Petre Roman Demokrata Pártjának kinyújtott jobbját el kell fogadni. Ennek ellentmondott Vekov Károly kolozsvári küldött. Kelemen Kálmán főtitkár pozitívan értékelte Petre Roman mostani tevékenységét. A kolozsváriak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés felé hajlanak. Végül elfogadták Hajdú Gábor szenátor javaslatát: az RMKP tagjai nem lehetnek tagjai más politikai pártnak, ez az RMKP kongresszusáig marad érvényben. /Mózes Edit: Eszmei és politikai zavarok...? = /Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
1994. május 20.
Az Adevarul közölte a Romániáról szóló König-Jansson jelentés. A jelentéstevők fontosnak tartanák, hogy Románia csatlakozna az önkormányzati Európa-chartához, továbbá a regionális és kisebbségi nyelvek chartájához, a büntetésről, illetve az embertelen bánásmódról szóló európai egyezményhez. A kisebbségek helyzete nem javult, a tanügyi törvény tervezete nincs összhangban az ET 1201-es ajánlásával, ugyanúgy a kétnyelvű utcatáblák eltávolítása is ellentétes ezzel az ajánlással. Melescanu külügyminiszter megígérte az új határátkelők és Kolozsváron magyar konzulátus megnyitását. Kérték a magyar elítéltek szabadon bocsátását, sajnálattal állapították meg, hogy Cseresznyés Pál börtönben maradt. A dokumentum kiáll az ingatlantulajdonosok jogaiért, bírálja a földtörvény alkalmazásánál elkövetett visszaéléseket, a rádió és televízió semlegességét garantáló törvényeket sürgeti. Hiányzik a felekezeti törvény és késik az egyházi tulajdon visszaadása. /Adevarul, máj. 19., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1994. május 21.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Varsóban ülésező politikai bizottsága máj. 16-án úgy döntött, hogy a következő ülésre halasztja a Romániáról szóló König-Jansson-jelentés megvitatását. Varsóban kiosztották a dokumentum szövegét. Florin Radulescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetője szerint a jelentés egy sor téves információt is tartalmaz, ezért a román küldöttség emlékeztető dokumentumban ismertette észrevételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Az előzményt, a részleteket Frunda György szenátor ismertette. Az Európa Tanács máj. 2-án megküldte a román külügyminisztériumnak a Jansson-König jelentést. Ez a jelentés kritikus hangvételű volt Romániával szemben, ezért nem osztották szét az Európa Tanács román küldöttségének tagjai között, így Frunda sem kaphatott belőle. A Varsóba utazás előtt két-három nappal odaadták Florin Radulescu Botica szenátornak, a küldöttség kormánypárti vezetőjének, de a többieknek, ez ellenzékieknek nem. Varsóban az ülés megkezdése előtt Jansson megkérdezte Frundától, mi a véleménye a jelentésről. Frunda elmondta, hogy azt nem kapta kézhez, Jansson alig akarta elhinni. A román fél annyira erkölcstelenül járt el, hogy írtak egy ellen-jelentést, egy aide-memoire-t, de úgy, hogy Frunda ne tudjon róla. Ezt a jelentést akarták beadni. Frunda ügyrendi kérdésben kért szót és elmondta: félrevezetésről van szó, a román kormány az esélyegyenlőség elvét sem tartja tiszteletben, hiszen ezen az ellenjelentésen hét képviselő neve szerepel, közülük három nincs is Varsóban, csak nevüket gépelték oda, nem is tudnak róla. Emiatt kérte a jelentés megvitatásának elfogadását. A bizottság elfogadta Frunda javaslatár és felháborodott a kormány hihetetlen impertinenciáján. Ezzel még nem volt vége, Botica nyilatkozatot adott, azt állította, hogy Frunda későn ért az ülésre, nem tanulmányozta át az anyagot, azért kérte a vita elnapolását. Frunda ennek cáfolására - hazaérkezése után, Bukarestben - sajtóértekezletet hívott össze máj. 19-én, ahol cáfolta Botica állítását, ott volt a BBC tudósítója is. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1994. május 26.
"Balog Edgár A magyarországi változásokra címmel megfogalmazta az új körülmények melletti elvárásokat: biztosítékokat kell találni a magyar anyanemzet kisebbségi részei iránti eddigi felelősség további fenntartására, sőt fejlesztésére. "Érvényesítenünk kell ama elvárásunkat, hogy a leendő magyar kormány is vállalja a környező népekkel-államokkal való békés megegyezést, s annak keretében a törzsükről leszakadt magyar kisebbségek társnemzetekké alakulását korszerű autonómiák létformájában." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21., ismerteti: Pesti Hírlap, máj. 25./ 4/ Az Európai Demokrata Unió vezető tanácsa máj. 19-20-án tartotta Münchenben tanácskozását, az ülésen az RMDSZ-t Bodó Barna képviselte. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 291. sz., máj. 26./"
1994. május 26.
Teodor Melescanu külügyminiszter máj. 25-én Párizsba utazott, az Európai Stabilitási Egyezmény máj. 26-án kezdődő nyitókonferenciájára. Párizsban csak államok vesznek részt a konferencián, reagált Simona Miculescu asszony, külügyi szóvivő máj. 25-i sajtóértekezletén az RMDSZ nyilatkozatára, amely az RMDSZ részvételét is szorgalmazta. A szóvivő hozzátette, hogy Melescanu kapcsolatban áll a pártok, köztük az RMDSZ képviselőivel. Ugyanezen a napon Markó Béla elmondta, hogy a párizsi értekezlettel kapcsolatban találkozót kért a külügyminisztertől, de erre csak a többi párttal együtt került sor, nem külön megbeszélés formájában. /Új Magyarország, máj. 26./
1994. május 27.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke író, első kötete /Hatodik ostrom, Kriterion, Forrás-sorozat/1980-ban jelent meg. A hetvenes években a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör egyik lelkes résztvevője, elnöke volt, második, novellákat tartalmazó kötete Az ittmaradt nyár /Facla, Temesvár, 1984/. Régóta semmit sem tud írni, minden idejét leköti munkája. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./
1994. május 30.
Az MSZP programjában éles kritika fogalmazódott meg a Határon Túli Magyarok Hivatalával /HTMH/ kapcsolatban, kimondták a HTMH gyökeres átszervezésének szükségességét, fejtette ki Tabajdi Csaba, az MSZP kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakértője. A HTMH jövője ma bizonytalan. /Pesti Hírlap, máj. 30./
1994. június 1.
Iliescu elnök máj. 31-én az RMDSZ kezdeményezésére fogadta a szervezet vezetőit. A találkozó célja az oktatási törvénytervezet megvizsgálása volt, mivel az egyeztető tárgyalásokon nem fogadták el az RMDSZ egyetlen módosító javaslatát sem. Az RMDSZ vezetői kérték az elnököt, éljen alkotmány-biztosította jogával és közvetítsen, hogy a törvény tartalmazza a nemzetközi dokumentumokban szereplő előírásokat. Iliescu elnök erre hajlandónak mutatkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
1994. június 1.
Tőkés László püspök Horn Gyulának, az MSZP elnökének írott levelében jókívánságait küldte választási győzelme alkalmából. Reméli, hogy az új kormány folytatni fogja az Antall József nevével fémjelzett nemzetpolitikát. Az erdélyi magyarság elvárásai változatlanok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
1994. június 1.
"A Timerana 1994. máj. 13-19-i száma "Tőkés László nem valódi püspök. A főpap státusát Cotroceni folyosóin tárgyalják" címmel aláírás nélküli cikket közölt, melyet átvett a nagyváradi Crisana. A cikk idézte "lugosi reformátusok egy csoportjának" levelét. Ebben azt kérték, hogy Iliescu elnök küldje el a másolatát annak az okmánynak, amelyben kinevezte Tőkés László a temesvári református egyházközségbe. A lugosiak nevében az aláírók: Higyed István lelkész, Kiss Bálint főgondnok és Császár István gondnok. Az Erdélyi Napló megszólaltatta az érintetteket. Higyed István református lelkész végül elismerte, hogy szembenáll Tőkés László püspökkel. Tőkés László kifejtette, hogy Higyed István a szekuritate által szervezett diverzióban vesz részt. A belső diverzió egyik mozgatója Higyed István. Tunyogi Csapó Gyula rágalmaival kezdődött, ezt követte Magyari Csaba akciósorozata, majd Kertész László, s végül Higyed István tevékenysége. Tőkés László úgy látja, hogy Csiha Kálmán püspök részt vesz az ellene folyó akciókban. Higyed nem véletlenül ment el a vasgárdista I. C. Dragan olaszországi rezidenciájába. /Sorbán Attila: Tőkéssel vagy Tőkés nélkül? - ez itt a kérdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./"
1994. június 1.
"Vita zajlik a Szabadságban a kolozsvári színház helyzetéről: a közönség elpártolt a színháztól, ezért Szőcs István Tompa Gábor rendező koncepcióját okolja, aki avantgárd darabokat tűzött műsorra és újító szellem jellemzi. Tompa indulatosan visszautasította ezt az érvelést, mondván: "Zsinat harcol zsinat ellen, személyes érdekeket bújtatnak közösségi köntösbe, szenátorokat kiáltanak ki árulónak, sőt követelik a fejüket versben, publicisztikában egyaránt. Diadalmaskodott mindenütt a Romania Mare hasábjain meghonosított nyelv, s nem kellenek Funarok és Tudorok, hogy szétverjék a magyarságot, szétverjük mi egymást boldogan." Szőcs István válaszolt: "Nem tudom, Tompa miért funározik? Hiszen ki tudnak nagyon jól jönni egymással: Tompa olyan színdarabokat adat elő nekünk, amelynek magyarság-víziója egyezik azzal, amely Funar előadásaiból szokott kibontakozni." /Magyar Nemzet, jún. 1./ "
1994. június 2.
A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület máj. 28-29-én tartotta meg a Bartalis Jánosról elnevezett szavalóversenyt. A zsűri elnöke Oláh Tibor nyugalmazott egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnöke volt. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./
1994. június 4.
Erdélyben érezhető egyfajta szorongás a magyarországi választások kimenetele miatt, mondta Szőcs Géza. Ugyanakkor megjelent Erdélyben a karrieristák egy kis csapata, amely bizonygatja, hogy hűséges és lojális híve az új kormánynak. A legtöbbször hallható aggodalmak: államközi szerződés megkötése az erdélyi magyarok feje fölött, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Duna Televíziónak a megszüntetése. Szőcs Géza bízik benne, hogy az MSZP-ben végül azok véleménye fog érvényesülni, akik évek óta bizonyították felelősségérzetüket: Szűrös Mátyásé, Tabajdi Csabáé. /Pesti Hírlap, jún. 4./
1994. június 4.
Dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök máj. 29-én jelen volt Baróton az új templom alapkövének letételénél. Ez a püspöksége ideje alatt épülő 26. templom, mondta, emellett sok templomot felújítanak. - A zsinat körüli viták nagyjából tisztázódtak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
1994. június 8.
A bukaresti Tinerama szerkesztőségének írt nyílt levélben tiltakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Szilágyi Aladár főgondnok a hetilap máj. 27-jún. 2-i számában megjelent cikk ellen, melynek már a címe is durva hazugság: Tőkés László és Szőcs Géza ellen vizsgálatot folytat Magyarország főügyészsége, sikkasztás miatt. Érthetetlen, hogyan jelent meg ilyen rágalmazó, befeketítő cikk a hetilapban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1994. június 8.
Kincses Előd tavaly a strassbourgi emberi jogi bírósághoz fordult azzal, hogy nem engedik haza szülőhazájába, most bizakodó: kiegészítést kérnek, elküldi könyve /Marosvásárhely fekete márciusa/ francia fordítását. Két büntető eljárás van ellene folyamatban, az egyikben a marosvásárhelyi eseményekben gyilkosságra felbujtással vádolják, a másik rágalmazási per. Két szászrégi személy beperelte őt azzal, hogy állítólag 1990 júniusában a Szabad Európában megrágalmazta őket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1994. június 9.
A magyarországi választások következményeiről nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A magyar kormányban bizonyos folytonosságra szükség van, mondta: a határon túl élő magyarság kérdésének prioritással kell szerepelnie a magyar külpolitika fő célkitűzései között. Igényt tartanak a konzultációra a román-magyar tárgyalások alkalmával. Jó viszony nem lehetséges az erdélyi magyarság helyzetének rendezése nélkül. /Új Magyarország, jún. 9./
1994. június 10.
A König-Jansson jelentést bíráló külügyminisztériumi memorandum több valótlan állítást tartalmaz, például azt, hogy Románia történelmét és földrajzát mindig románul tanították, mondták az újságírók a jún. 8-i külügyi sajtóértekezleten. Mircea Geoana szóvivő azt válaszolta, hogy nincs értelme részletekbe bocsátkozni. /jún. 10./
1994. június 11.
"Kormányzati programunkban az egyik kiemelt prioritás a határon túli magyarság létfontosságú autonómiatörekvéseinek támogatása -írta Horn Gyula választáviratában, melyet Markó Bélának, az RMDSZ elnökének küldött, megköszönve jókívánságait. Azonban Horn üzenete csak az RMDSZ Tájékoztatóban jelent meg /a magyarországi sajtóban nem/, ezt vette át a román hírügynökség /jún. 9-én/, majd ennek alapján adtak hírt a választávirat tartalmáról a magyarországi napilapok jún. 11-én. Egyedül az Új Magyarország közölte, hogy a táviratot csak az RMDSZ kiadványa közölte, a többi napilap ezt nem említette. /Új Magyarország, jún. 11./ Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 10-i sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az etnikai alapú autonómia ellenkezik az európai normákkal. Romániában "ilyen autonómia megadásáról a magyarlakta területeken szó sem lehet". Egyrészt azért, mert ez "bantusztanizálná a magyar kisebbséget, illetőleg a túlnyomórészt magyarok lakta területeken élő román lakosságú településeket", másrészt "az etnikai alapú autonómia megvalósítása dinamittal aknázná alá a román állam egységét." /Népszabadság, jún. 11./"
1994. június 11.
A Tinerama hetilap azt állítja, hogy Tőkés László a Securitate besúgója volt. A Királyhágómelléki Református Püspökség sajtóirodája cáfolta ezt a rágalmat, hozzátéve: új elem, hogy már a demokratikus lapokban is megjelennek az ilyen cikkek. /Magyar Hírlap, jún. 11./
1994. június 11-12.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jún. 7-én ülésezett Kolozsváron, elemezték a tanügyi törvény képviselőházi üléseinek eddigi szakaszát. A polgári engedetlenségről alkalmazási lehetőségeiről tárgyaltak arra az esetre, ha a vita során nem történik változás a kisebbségi oktatás kielégítő rendezés irányában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12./
1994. június 15.
A Tinerama bukaresti hetilap jún. 10-16.i számában megjelent Tőkés László - a Securitate informátora című cikk kapcsán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala közleményt hozott nyilvánosságra. Ez a rágalmazás először a Renasterea Banateana/Temesvár/ 1990. dec. 14-i, az Azi (Bukarest), 1990. dec. 15-i számában, majd a Phoenix (Nagyvárad) 1991. máj. 21-i számában látott napvilágot. A folyamatban levő kommunista restauráció körülményei között mind gyakoribbá válnak az ilyen rágalmazások. Újabb jelenség, hogy még a demokratikus lapokban is megjelennek ilyen írások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./
1994. június 16.
Kolozsváron a román egyetem fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen megjelent Iliescu elnök is, aki beszédében támogatást nyújtott Marga rektornak. Iliescu a megyeházára is ellátogatott, ahol Funar előrukkolt az egyetem névcseréjének tervével, de Iliescu elnök ezt elutasította. A távozó elnököt diákok kifütyülték, dulakodás támadt, a rendőrség közbelépett. A kormány lapja, a Vocea Romaniei egészen máshogy számolt be a történtekről, nem említette azt, hogy Iliescu elvetette az egyetem nevének megváltoztatását, sőt ezzel a címmel tudósított: Felső Dacia Egyetemének megünnepléséről. /Népszava, jún. 16./ Éppen ez volt Funar javaslata, Babes-Bolyai helyett Dacia Superior.
1994. június 16.
"Tőkés László válaszolt Boross Péter miniszterelnöknek, aki a püspök hozzá intézett levelére /Magyar Nemzet, ápr.11./ reagált. Tőkés László őszinte elismerését fejezte ki Boross Péternek a helytállásért, majd aggodalmának adott hangot a "nyertes pártok 15 milliót 10 és fél millióra lefaragó "nagylelkű" statisztikai műveletei" miatt. /Magyar Nemzet, jún. 16./ A levélre reagált Tabajdi Csaba: "Óvnám a határon túli magyarokat, így Tőkés Lászlót is attól, hogy az érzelmi és szimbolikus kijelentéseknek tulajdonítsanak elsődleges jelentőséget..." "Nagyon kérem Tőkés püspök urat és más határon túl élő magyar vezetőket, hogy tartózkodjanak a magyar politikai életbe való nyílt beavatkozástól..." /Népszabadság, jún. 16./ "
1994. június 17.
Jún. 10-12-e között Temesváron, a református gyülekezetnél járt Tőkés László püspök. Találkozott Nicolae Corneanu ortodox érsekkel is, aki az összefogás szükségességét hangsúlyozta, ezúttal a rágalomhadjárat ellen is, amelynek mindketten áldozatai. Tőkés László Lugosra is elment és a református gyülekezetben Higyed István lelkész beadványáról kiderült, hogy annak tartalmát nem ismerték az aláírók. A gyülekezet elhatárolódott a beadványtól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Higyed István kifejtette, hogy csak egyháztörténészként érdekelte Tőkés László kinevezése, nem tudja, hogyan jutott beadványa a Tinerama szerkesztőségébe. Ennek ellentmond, hogy Higyed István 1989 dec. 1-jén a hatalom képviselőivel együtt megjelent Temesváron, hogy átvegye a lelkészi teendőket a szilágymenyői száműzetésnek ellenálló Tőkés Lászlótól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
1994. június 18.
"Asztalos Lajos bemutatja, hogyan biztosítják a törvények Spanyolországban a nemzetiségek jogait. A hivatalos nyelv a spanyol, de a többi nyelv is hivatalos az illető önkormányzati közösség területén. Az alkotmány kimondja: Spanyolország nyelvi gazdagsága olyan kulturális örökség, amelyet különleges megbecsülés és védelem illet. A kisebbségek által lakott Katalónia, Baszkföld és Galícia önkormányzati törvénye biztosítja a nyelvhasználatot. Például az ország észak-nyugati részén levő Galíciában a tartomány hivatalos nyelve a galego és a spanyol. A galego önkormányzati közösséghez tartozik az oktatás, a tömegtájékoztatás, az ipar, a rendőrség és csendőrség is. A hivatalokban is a galego nyelvet használják, a földrajzi neveknek pedig egyetlen hivatalos alakja a galego nyelvű. A térképek is a települések nyelvét baszk, katalán vagy galego nyelven tüntetik fel. Tudatosítani kellene, zárja ismertetését a cikkíró, hogy az önkormányzat nem az ország egységére leselkedő veszedelem, az "egységes nemzeti állam" fogalma nem egyéb, mint Spanyolországban a fasiszta, Romániában a kommunistának álcázott szélsőséges, nacionalista ideológia mítosza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"
1994. június 21.
Több mint egymillió dollárba került eddig Kolozsváron a Funar által szorgalmazott új szobrok felállítása. Az összeg jelentős részét a Caritas nevű kétes szerencsejátékból fedezték. Funar most a főtér felásását erőlteti, az állítólagos római kori emlékek feltárására. Az Országos Műemlékvédő Bizottság nem támogatja anyagilag ezt a feltárást és kikötötte, hogy a szobrokat nem lehet eltávolítani. A főtéren hat helyen akarnak próbafúrást kezdeni, az egyiket a Szent Mihály templom melletti cinterem, a középkori temető területén. Czirják Árpád kanonok felkérte a kolozsvári magyarokat, hogy álljanak készen a templom megvédésére, számolt be Tibori Szabó Zoltán a kolozsvári Szabadság főszerkesztője e helyzetről a Népszabadságban. /Népszabadság, jún. 21./
1994. június 21.
A Demokratikus Konvenció egyeztető tanácsában jún. 20-án elvi döntés született arról, hogy megindítják a parlamenti eljárást Iliescu elnöki tisztségből való fölmentése érdekében.- A pártok újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Vacaroiu ellen. /Népszabadság, jún. 21./