A székelyföldi - főleg Hargita és Kovászna megyei - városok fölött az utóbbi napokban következetesen ismétlődő gyakorló repüléseket végeznek a román hadsereg helikopterei és lökhajtásos vadászgépei. A gépek hatalmas zajt csapnak. A Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap nemcsak légi, hanem szárazföldi mozgásokról is hírt ad. Mindez márc. 15-e előtti erőfitogtatásnak tulajdonítható. A jelenség meglepő, mert Keleti György honvédelmi miniszter látogatásakor Gheorghe Tinca személyesen megígérte, hogy ilyen repülős hadgyakorlatok a jövőben nem lesznek. /Új Magyarország, márc. 3./

"Iliescu elnök márc. 4-i rádióinterjújában azt hangoztatta, hogy a román-magyar feszültségek egyik eredője az volt, amikor "1990 elején a magyar szélsőséges nacionalista vezetők követelték a román és magyar iskolák elkülönítését". A román államfő bírálta a márc. 15-i ünneplést, ami bujtogató, provokatív törekvés, mert románok "tízezrei haltak meg akkor", a magyar katonaság agresszivitása miatt. Iliescu elfogadhatatlannak nevezte "egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét". Szerinte "ez a háború előtti gyakorlatra emlékeztet, amikor Hitler a más államokban élő németeket területi expanzióra használta fel." Hozzáfűzte: nem hinné, hogy a magyar állam ilyesfajta célokat tűzne maga elé. Iliescu szerint elfogadhatatlan "az etnikai, területi autonómiára vonatkozó, arrogánsan és agresszíven szorgalmazott követelés", amelyet "egyes magyarországi politikai erők, továbbá az RMDSZ politikai harcosai sürgetnek". /Népszava, márc. 6./"

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készült interjúban elmondta, hogy Budapesten a határon túli magyar szervezetek találkozóján újból kifejtették álláspontjukat az alapszerződéssel kapcsolatban. Elvileg Kovács László külügyminiszter és Horn Gyula kormányfő megerősítette, hogy olyan szerződést, amelyben a kisebbségek számára megfelelő garanciák nem szerepelnek, nem tudnak elképzelni. Markó Béla hangsúlyozta, hogy el kellene köteleznie magát mindkét országnak a belső törvényhozás módosítására. Az anyanyelvi oktatás esetében az alapszerződésnek azt is tartalmaznia kell, hogy az milyen módon valósul meg. A garancia a kétoldalú ellenőrzés lehetősége lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A Cronica Romana bukaresti napilap márc. 6-i számában megkezdte az alapszerződés szövegének publikálását, közölve az első 13 szakaszt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ Ebben szerepel a határklauzula /4. cikkely/, kimondva, hogy a feleknek nincsenek területi követeléseik és nem fognak ilyen követeléseket támasztani a jövőben sem. - A miniszterelnökök legalább évente egyszer áttekintik a szerződés megvalósítását, míg az egyéb minisztériumok, intézmények között kétoldalú megegyezések szabályozzák a találkozót. Nyolc alpontra bomlik a kultúra, a tudomány és oktatás terén folytatandó együttműködésre vonatkozó cikkely, érintve az egyetemek, könyvtárak közötti együttműködést, a diplomák kölcsönös elismerését, a kulturális cserét és szorgalmazza egy új tudományos-kulturális megállapodás megkötését. A két fél fellép a másik félnek az ő területén levő emlékhelyei és írott, valamint anyagi emlékei megőrzésének és megközelíthetőségének biztosítása érdekében. /Magyar Hírlap, márc. 7./ A Cronica Romana egyúttal bírálta a dokumentumot. /Magyar Hírlap, márc. 7./ Szentiványi Gábor külügyi szóvivő nem kívánt állást foglalni a közölt szöveg hitelességét illetően, viszont leszögezte, hogy a román fél kérte: a szöveget az aláírásig bizalmasan kezeljék. /Népszava, márc. 7./

Márc. 7-én Budapesten folytatódott a román-magyar szakértői tárgyalás. Ezen a napon Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár Bukarestben aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt. Somogyi Ferenc megbeszélést tartott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8., Népszabadság, márc. 8./ Dinu államtitkár kiemelte, hogy a két fél hathavonta áttekinti az Emlékeztető megvalósulását. Somogyi Ferenc az MTI kérdésére kifejtette: az Emlékeztető nem tartalmaz határidőket. Az Emlékeztető négy fejezetre tagoltan 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, illetve kulturális , oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. Az első, politikai és jogi kérdésekre vonatkozó fejezet szerint a két fél folytatja tárgyalásait a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak gyakorlását biztosító kétoldalú egyezmények kidolgozása érdekében, együttműködési jegyzőkönyvet írnak alá a két külügyminisztérium között, folytatják a párbeszédet a bizalomerősítő intézkedésekről, támogatják a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolatokat, megkönnyítik részvételüket a regionális és szubregionális együttműködési szervezetekben. Gazdasági téren a felek támogatják a magyar-román gazdasági bizottságra vonatkozó kezdeményezést, a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló szakértői tárgyalásokat, vegyes vállalatok létesítését, a határ menti együttműködést, közös román-magyar adatbank felállításának lehetőségét, a telekommunikációs kooperációt, tárgyalást kezdeményeznek az állampolgárok vagyonjogi kérdéseiről. Kulturális, oktatási és tudományos téren 17 pont sorolja a tennivalókat, többek között sürgetik az oktatási bizonyítványok kölcsönös elismerését, ösztönzik a cserekapcsolatokat az akadémiák, egyetemek között, a múzeumok, színházak, könyvkiadók, könyvtárak közötti cseréket, a közös könyvkiadást, egymás nyelvének tanulmányozását, támogatják a kulturális és sajtótermékek forgalmát, segítik a levéltári és történelmi kutatómunkát egymás intézményeiben, támogatják kölcsönös megemlékezések megtartását egymás nemzeti ünnepeiről, évfordulóiról, történelmi és kulturális emlékhelyek listáját összeállítják, amelyeknél megegyezést tartanak, támogatják a műemlékvédelmi szervezetek együttműködését, folytatják a párbeszédet az aradi vértanúk emlékműve visszaállításáról. Konzuli téren a határátkelőhelyek bővítéséről tárgyalnak, a román fél Battonya-Turnu és Méhkerék-Nagyszalonta átkelőt fejleszti, a magyar fél pedig a Ártánd-Bors, Gyula-Varsánd átkelőket, megvizsgálják kilenc további határátkelő létesítését, ösztönzik a határ- és vámőrségek együttműködését, támogatják a konzuli képviseletek létesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az Emlékeztető szövege folytatásokban megjelent: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, 11-12, 13, 14./

"Funar felhívása, hogy a románok márc. 15-én rendezzenek ellentüntetéseket, talán visszhangtalan marad, de aggasztó hírek is érkeznek. Márc. 8-án két bukaresti lap is foglalkozott a márc. 15-i "készülődésekkel". Az Evenimentul Zilei katonai körökből származó információja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében ezekben a napokban fokozottan figyelik a külföldi állampolgárokat, összesítést készítenek róluk. A Ziua szerint Bebe Ivanovici kormánypárti képviselő az általa vezetett "forradalmárok" élén Szovátára készül, hogy "ellensúlyozza a helybeli magyarság esetleges románellenes tüntetéseit" A "forradalmárok" bunkós bottal érkeznek. /Gyarmath János: Ki készül jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, Népszabadság, márc. 7./ "

"Nagyváradon is megünnepelték /márc. 4-én/ a Vatra Romaneasca megalakulásának ötödik évfordulóját. A rendezvényen megjelent Traian Chebeleu államtitkár, elnöki szóvivő, Zeno Opris, a Vatra országos elnöke, Ionel Ungur, Bihar megye prefektusa, Petru Filip, Nagyvárad polgármestere, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu. Chebeleu arról beszélt, hogy a Vatra Romaneasca nagy szerepet játszott abban, hogy a közhangulat toleránssá vált. Felolvasták a Vatra kolozsvári szervezetének nyilatkozatát, amelyben "az RMDSZ nevű terrorista szervezet" betiltását követelték, ez a követelés hatalmas tapsot kapott. Funar ünnepi beszédében kijelentette: pártja kérni fogja az RMDSZ betiltását. Funar kikelt az alapszerződés ellen és azt javasolta a Vatra és az Avram Iancu helyi szervezeteinek, hogy a márc. 15-i ünnepségek megakadályozására mindenütt szervezzenek ellentüntetéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8., Magyar Nemzet, márc. 7./ A rendezvény díszvendége Traian Chebeleu államelnöki szóvivő volt, akivel Simon Judit készített interjút. Chebeleu szerint az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek "jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek." - mondta. Történt-e egyeztetés a román és szlovák kormány között? - hangzott a kérdés. Véleményt cseréltek, válaszolta Chebeleu, konzultációt folytattak, de nem egyeztettek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"

Gheorghe Funar, az RNEP elnöke bocsátotta a lapok rendelkezésére az alapszerződés tervezetét. A kiszivárogtatást Iliescu elnök sajnálatosnak nevezte. A Cronica Romana márc. 7-én nem folytatta a tervezet szövegének közlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ A Ziua az alapszerződés kisebbségi cikkelyének két változatát közölte. A román tervezet vállalja, hogy jogi normaként fogja alkalmazni az európai előírásokat, garantálja az etnikai önazonossághoz való jogot, elismeri az anyanyelven tanulás jogát és annak használatát a közigazgatásban. A magyar változatban a felek elítélik azokat a közigazgatási, gazdasági vagy más módszereket, amelyek az asszimilációra irányulnak, elismerik a nemzeti kisebbségek jogát autonóm szervezési struktúrák, társaságok, kulturális, vallási intézmények létesítésére és működtetésére, jogukat a döntésekben, számarányuknak megfelelően. A kisebbségek államosított egyházi és magánjavainak visszaszolgálatására is kitér a tervezet. /Népszabadság, márc. 8./

Dr. Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/ idén védte meg doktori disszertációját Csík és Gyergyó társadalmának és népességének alakulása a XVI-XVII. században, a katonai kötelezettség tükrében címmel. Abban, hogy elérte a doktori címet, sokat köszönhet Demény Lajos történésznek. Garda Dezső mintegy száz tanulmányt publikált eddig, 1992-ben jelent meg Gyergyó a történeti idő vonzásában című könyve, a közelmúltban pedig a Székely hadszervezet és faluközösség. Az 1989-es fordulat után az RMDSZ-ben tevékenykedett, ő volt az első városi elnöke, majd a népfőiskolákat kezdte szervezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Az alapszerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokról tájékoztatta márc. 8-án az Országgyűlés külügyi bizottságának alapszerződésekkel foglakozó albizottságát Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Tabajdi Csaba elmondta, hogy a magyar tervezet, amely az európai normarendszert tartalmazza, a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. Csapody Miklós, MDF-es képviselő attól tart, hogy a magyar kormány éhes a külpolitikai sikerre. Szerinte egy ilyen fontos dokumentumot a konkrét kis lépések eredményeként megvalósuló jó viszony megkoronázásaként kellene aláírni. /Népszabadság, márc. 9./

Meiszter Dávid nyugalmazott helyettes külügyi államtitkár a Beszélőben fejtette ki gondolatait az alapszerződésről. Szerinte az RMDSZ-nek tudomásul kell vennie, hogy az egyezmény a tízmillió magyar állampolgárt is szolgálja. Meiszter a határon túli magyarok helyzetének jobbításának útját abban látja, ha segítjük Romániát, hogy gyorsabban haladjon a demokratizálás irányába. /Beszélő, márc. 9./

1848. márc. 21-23-án Kolozsvárt a magyar ellenzék tanácskozott, majd márc. 27-28-án a kolozsvári román ifjúság hívott össze gyűlést. Nyolc pontból álló petíciót fogalmaztak meg, ennek szövegét közli Egyed Ákos. A követelések között szerepel az, hogy Erdély rendjei ismerjék el a román egyenlőnek, országos tisztségekbe válasszanak be arányuknak megfelelően románokat, a teljesen vagy túlnyomórészt románlakta megyékben a hivatalos nyelv a román legyen, a román iskolákban - akárcsak eddig - az egyetlen tanítási nyelv a román legyen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

"Az idegenek romániai tartózkodásának törvénytervezetéről szóló szenátusi vitában /az idegeneknek 24 órán belül be kell jelentkezni/ márc. 7-én Buchwald Péter megkérdezte, miért nem került a tervezet az emberjogi bizottsághoz. Akadtak szenátorok, akik kevésnek tartották a megszorításokat. Ion Coja agrárpárti szenátor félórás fejtegetésbe kezdett arról, hogy a romániai magyarság nem egységes. A székelyek kipusztulófélben vannak, csak néhányezren vallják magukat székelynek, velük szemben pozitív diszkriminációt kell alkalmazni. A másik réteg a gyarmatosítóké, akik a Monarchia idején, illetve a Horthy-időszak négy évben telepedtek meg Erdélyben, továbbá a Groza-kormány idején befogadtak 200 ezer jugoszláviai menekültet, állította. Gheorghe Dumitrascu szenátor megkérdezte, milyen törvényes keretek között látogat ide márc. 15-én 15-20 ezer idegen egy "nem-baráti országból" idegen zászlókkal ünnepelni. Szerinte márc. 15-e gyásznap a románok számára, mert a magyarok megöltek 15-40 ezer románt. A szenátor nem beszélt Nagyenyed és Zalatna szabadságharc alatti pusztulásáról, a dél-erdélyi falvak magyar lakosságának kiirtásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ "

"Márc. 1-jén RMDSZ-küldöttség utazott Budapestre, hogy részt vegyen a magyar kormány politikai államtitkára, Tabajdi Csaba által kezdeményezett konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A Markó Béla szövetségi elnök vezette delegáció tagjai: Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa Tanács-i képviselője. Tabajdi Csaba bevezető előadása után /A határon túli magyarság érdekeinek megjelenítése nemzetközi fórumokon/ Kovács László külügyminiszter tájékoztatta a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, szlovéniai, horvátországi, vajdasági magyarság vezetőit a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződésekkel kapcsolatos kérdésekről.Stratégiai kérdéseket vitattunk meg, jelentette ki Tabajdi Csaba. Szükség van a magyar szervezetek belső egységére, a magyar diplomáciának pedig határozottabban, ám az európai elvárásoknak megfelelően kell megjelenítenie a határon túli magyarok igényeit, mondta. Ezeket a találkozókat rendszeressé teszik. Markó Béla eredményesnek könyvelte el a találkozót: "Az együttgondolkodás lehetővé teszi a bizalmatlanság elosztását is. "Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: azon vannak, hogy az alapszerződések márc. 20-a előtt megszülessenek. "Viszont ha a román fél nem óhajt minimális jogi biztosítékokat adni, akkor nincs miről alapszerződést kötni" - jelentette ki az Erdélyi Naplónak. - A magyar szervezetek képviselőit fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. - Tőkés László így foglalta össze a történteket: "Követelményeink, kritikáink, aggályaink feltárását követően Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar kormány megközelítése némileg különbözik a miénktől." Tőkés László meglepőnek tartotta Kovács László külügyminiszternek a BBC-ben elhangzott kijelentését: "Az alapszerződéseket a magyar kormány köti a szomszédos országokkal, nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok, és nem a határon túli magyarság." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"Hangot adtam annak a reményünknek, hogy a nagy sietségben ez a konzultáció nem csupán formális jellegű, hanem valóban bele tudunk szólni a minket érintő kérdésekbe." - nyilatkozta Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke hangsúlyozta: Mi nem kérdőjelezzük meg, hogy a magyar kormánynak kell véghezvinnie a szerződéskötések aktusát. De mindenképpen figyelembe kell vennie annak az ötmilliónak az érdekét és helyzetét, akit tőle elszakítottak, még akkor is, ha sürgetik bizonyos vállalások és törekvések. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az alapszerződésről szóló tárgyalások megtorpanásának oka az, hogy a magyar fél kevésbé rugalmas javaslatokat terjesztett elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12., Népszabadság, márc. 10./

"Az addigi elnökség lemondása után márc. 4-én Kolozsváron a Bolyai Társaság beszámoló és tisztújító közgyűlésén megválasztották az új vezetőséget. Elnök: Horváth Andor egyetemi adjunktus, alelnökök: Kerekes László műegyetemi tanár, Jung János /Marosvásárhely, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem/, titkárok: Dezső Gábor és Gyéresi Árpád, egyetemi tanárok. Balázs Sándor korábbi elnök visszavonulását így indokolta: "A Bolyai Társaság válsághelyzetbe került. Az elnök erélytelen és alkalmatlan volt arra, hogy a belső és külső konfliktushelyzetet megoldja." Több figyelmet érdemel a tanulók szociális helyzete, hangzott el a közgyűlésen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./ "

"Ha elutasítanánk az alapszerződést, akkor lényegében kizárnánk az esélyét annak, hogy a kétoldalú kapcsolatokban kedvező folyamatok induljanak el. - fejtette ki Kovács László külügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott terjedelmes interjújában. Ragaszkodunk ahhoz, folytatta, hogy rögzítsék és garantálják a nemzeti kisebbségek jogait. A kétoldalú államközi megállapodások nemzetközi jogi kötelezettségvállalást jelentenek. Cáfolta az ellenzék véleményét, hogy a miniszterelnök és az ő álláspontja különböző. Kovács László szerint a határon túliaknak az alapszerződéssel kapcsolatos bizalmatlansága "döntően annak a kampánynak a következménye, amelyet egyes hazai politikusok a választási kampány óta folytatnak." "Egyesek már új Trianonról beszélnek." /Magyar Hírlap, márc. 11./ "

Végre magyarul is megjelent az Erdély XVII. századi eseményeit leíró Georg Kraus /1608-1679/ könyve: Erdélyi krónika, Vogel Sándor fordításában. A fordítást Jakó Zsigmond szorgalmazta, az első változat elkészült 1986-ban, a Kriterion akarta kiadni, azonban a román kommunista hatóságok nem engedélyezték a megjelenését. Vogel Sándor Magyarországra hozta a kéziratot, ahol a Bethlen Gábor Alapítvány, a Lakitelek Alapítvány, az MTA Soros Alapítvány és az ELTE támogatásával az Ómagyar Kultúra Baráti Társasága adta azt ki. /Magyar Nemzet, márc. 13./

"Csoóri Sándor nem tartja jónak a sietséget az alapszerződés ügyében. Előszerződést kellene kötni, javasolja, amelyet csak akkor írnának alá véglegesen, mondjuk három év múlva, ha gyakorlatban is beválik a szerződés. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke kitért a szövetséget támadó nyilatkozatra. "A mostani aláírók közül talán csak Fejtő Ferenc, Kende Péter és Kántor Lajos követte messziről rokonszenvvel a találkozó előkészületeit." /Magyar Nemzet, márc. 14./ Kántor Lajos reagált erre, kifejtve, hogy ő nem szerepelt az aláírók között, különvéleményét rögzítette, de ez nem jelent meg /a Magyar Nemzet ezt terjedelmi okokkal indokolta/. Most hozta a lap ezt a különvéleményt. Kántor igyekezett árnyaltabban fogalmazni: egyoldalúságot érez az MVSZ-ben. Kántor Lajos hivatalos küldött volt 1992 augusztusában az MVSZ-ben, a Magyarok Világtalálkozóján. Vitatkozott Csoóri Sándorral, ez a vita máig sem zárult le. Kántor Lajos viszont nem értett egyet az aláírókkal abban, hogy az Országgyűléshez forduljanak. /Kántor Lajos: Baráti sorok Csoóri Sándornak. = Magyar Nemzet, márc. 23./ Előzmény: 571. sz. "

"Király Károly 1990. máj. 20-ig a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsának elnöke, majd szenátor, 1990 és 1991 között a szenátus alelnöke volt. 1991-ben lemondott szenátori tisztségéről, így tiltakozva a készülő alkotmány "Románia egységes nemzetállam" megfogalmazása ellen. Sepsiszentgyörgyön él. A kollaboráns RMDSZ-vezetők nem fogadták el az általa előterjesztett alkotmánymódosítási indítványt, hogy az ország soknemzetiségű állam, emlékszik vissza. 1993 tavaszán az ún. prefektusügyben parancsolt hátraarcot az RMDSZ vezérkara a román kormány kérésére és magyar külügyminisztériumi rábeszélésre. 1992 augusztusában felvállalta a Budapesten tartott Erdélyi Magyar Kongresszus ügyét. Megtartása ellen foglalt állást az RMDSZ is. A Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori vezetője, Entz Géza kétszer is megkereste, és igyekezett rávenni Király Károlyt, hogy ne vállaljon közösséget az Erdélyi Magyar Kongresszussal. "A határok megváltoztatásáról való lemondást végzetesen téves elképzelésnek tartom" - jelentette ki Király Károly. /Magyar Fórum, márc. 15./ "

Budapesten márc. 14-én, a parlamenti integrációs és külügyi bizottság együttes zárt ülésén az ellenzéki pártok képviselői felszólították a kormányt, hogy ne kössön előnytelen alapszerződést. Az ülésről távozva Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy az ellenzéki pártok irreális követeléseket fogalmaztak meg. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a Szlovákiával kötött alapszerződésben szerepelni kell a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezésének. Nincs rá garancia, tette hozzá, hogy ha lemondunk bizonyos nemzeti érdekeinkről, az majd kifizetődik az európai integráció során. /Népszabadság, márc. 16./

A 85 éves László Gyula /sz. Kőhalom. 1910. márc. 14./ nyugalmazott régészt, egyetemi tanárt, festőt, történeti-művészeti írót, a történelemtudományok doktorát köszöntötte Erdélyi Áron. László Gyula kettős honfoglalás elmélete egyre elfogadottabb lesz. A hun elméletet nem lehet kézlegyintéssel elintézni - mondja László Gyula. Ennek egyik alapja az, hogy a magyarság elődei hun fennhatóság alatt éltek, élükre a hun fejedelmi család valamelyik tagja került. Az Árpád-ház - a krónikák szerint - önmagát Attilától származtatja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Márc. 15-e alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki irodalmi munkássága elismeréseként Papp Ferenc írót, műfordítót, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével pedig néprajzi tudományos munkássága elismeréséül dr. Kós Károly kolozsvári etnográfust. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Hagyománya van annak, hogy a román belpolitikai gyakorlat, valamint a külpolitikai elvek és célok ellentmondanak egymásnak, írja Gyarmath János /Bukarest/. Bukarest sietve ír alá, vállal kötelezettségeket, de azokat nehezebben alkalmazza. Így történt az Európa Tanáccsal vagy a Nemzetközi Valutaalappal történt egyeztetéskor is. /Magyar Nemzet, márc. 16./

Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt /RMSZDP/. A párt vezetősége /elnök Kiss Kálmán, főtitkár Molnár István/ arra a meggyőződésre jutott, hogy az RMDSZ eltávolodott az európai politikai tendenciáktól. Nem értenek egyet azzal, hogy a romániai magyarságnak egyetlen érdekképviseleti szerve legyen. Márc. 13-án Ioan Racolta, Maros megyei prefektus fogadta az RMSZDP elnökét és főtitkárárát, az utóbbiak kérésére. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

"Erdélyszerte méltósággal és a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is békésen ünnepelte a magyar nemzeti közösség márc. 15-ét. Kolozsvárt Funar provokációs fenyegetése ellenére zavartalan volt a koszorúzás Petőfi és Balcescu emléktáblájánál, este ünnepi előadás volt a Magyar Színházban és ökumenikus istentisztelet a református templomban. Székelyudvarhelyen Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, Kézdivásárhelyen a város szülötte, Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet. Március 15-e megünneplése számunkra kivívott jog - mondotta többek között. Kellenek a közös ünnepek. "Kell a közösség, amely megtart minket..." "Kell az otthon, az a föld, ahova bármikor visszatérhetünk, és kell a tudat, hogy egy nemzet maradunk, bárhol is éljünk a világon." /Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Déván a református temetőben fehér márvány síroszlopot avattak az 1848-as, az első és második világháború áldozatainak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./Csíkszeredán a városháza előtt tartották az ünneplést, Borbély Ernő csíki területi elnök, majd dr. Csedő Csaba polgármester mondott beszédet. - Az utóbbi öt évben kialakult szokásnak megfelelően Alcsík népe a Nyergestetőn, a szabadságharc egyik utolsó csatájának színhelyén emlékezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán mondott beszédet, majd az ünnepség végén gyertyás körmenettel vonult a tömeg a temetőbe, ahol megkoszorúzták a hősök emlékművét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Marosvásárhelyen zavartalanul zajlott az emlékezés, tízezernyi résztvevővel, viszont hatalmas rendőri erők vonultak fel. A Székely Vértanúk Emlékművénél folyt a koszorúzás, többek között Rudas Ernő nagykövet, a HTMH képviselője, Sütő András a Magyarok Világszövetsége nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Erdődön az 1990 tavaszán szétvert, majd helyreállított Petőfi-emlékműnél ünnepelték márc. 15-ét. Kabai István helyi RMDSZ-elnök mondott beszédet. Rohamkocsik álltak a közelben és több volt a rendőr, mint az ünneplő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./"

Bukarestben megalakult az RMDSZ szociáldemokrata tömörülése. Elnöke Fazekas János, alelnöke Kostyál István antifasiszta nyugalmazott tábornok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Budapesten a Bazilika előtt tiltakozó nagygyűlést tartottak az alapszerződés ellen a Civil Szervezetek a Magyarságért rendezésében. Horn Gyula miniszterelnök nem kapott felhatalmazást a magyar nemzettől, hogy aláírja a szerződést, mondta dr. Nagy László. A tömeg ünnepelte a Fidesz-MDF-KDNP közös nyilatkozatát, amelyet Bánffy György színművész olvasott fel. /Népszabadság, márc. 20./

A Fidesz-MDF-KDNP közös nyilatkozatot fogadott el, felszólítva Horn Gyula miniszterelnököt, hogy jelenlegi formájában ne írja alá a szlovák-magyar alapszerződést, mert az ellentétben áll a szlovák kormányprogrammal. Az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány a nemzeti érdekek feladására készül. A három párt számára elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula a szlovákiai magyarság sorskérdéseiben az érintettek egyetértése nélkül határozott. A szerződést úgy kell módosítani, hogy az tartalmazza a szlovákiai magyarság kollektív bűnösségét kimondó benesi dekrétumok elítélését, valamint az ezzel kapcsolatos kárpótlási igények rendezését, továbbá a bősi vízierőművel kapcsolatos kérdések tisztázását. /Új Magyarország, márc. 20./

Egyes bukaresti lapok beszámoltak arról, hogy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ szembeszállt az RMDSZ-szel. Az RMSZDP eddig nem sokat hallatott magáról. Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke ismertette pártja programját. Az egyéni érdekeket tartják elsődlegesnek. Kiss Kálmán nem árulta el, hány tagjuk van. A következő választáson külön listán akarnak indulni. Helytelenítik az RMDSZ autonómia-törekvését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./