Az RMDSZ Borbély László minisztert támogatja a marosvásárhelyi polgármester-választásokon, a Magyar Polgári Párt /MPP/ pedig megerősítette: Bölöni Lászlót, az egykori sokszoros román válogatott labdarúgót, nemzetközileg elismert edzőt javasolja a tisztségre, aki azonban csak akkor vállalja a jelölést, ha ebben az RMDSZ is támogatja. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette: Borbély László regionális fejlesztési miniszterre hárul majd az a feladat, hogy megküzdjön Dorin Florea jelenlegi polgármesterrel. Hozzátette, az RMDSZ az egyik alpolgármesteri tisztségbe továbbra is Csegzi Sándort jelöli. Tavaly júniusban az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének választmánya Csegzit találta alkalmasnak polgármesterként indítani az idei önkormányzati választásokon. Február 9-én Szász Jenő, az MPP elnöke, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján leszögezte: szerinte Bölöni László lenne alkalmas a tisztségre. „Marosvásárhelyen magyar pártpolitikusnak nincs esélye visszaszerezni a polgármesteri tisztséget, csak egy közösen támogatott, pártsemleges és az etnikai szempontokon felülemelkedni képes független személyiségnek” – magyarázta Szász Jenő „Bölöni elfogadja a jelölést, de csak azzal a feltétellel, ha indulását az RMDSZ is támogatja” – tájékoztatott Szász Jenő. Erre a javaslatra reagálva Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke óvatosan fogalmazott. „Engem elsősorban az érdekel, mit nyilatkozik Bölöni László. ” „A lényeg az, hogy Marosvásárhelyen magyar polgármesterjelölt kerüljön ki győztesen” – jelentette ki. Nyolc pontot javasol 2008-ra az MPP. Az MPP-nek és az RMDSZ-nek meg kellene egyeznie, hogy kölcsönösen elismerik egymás politikai létjogosultságát – ez egyik fő eleme annak a nyolcpontos együttműködési javaslatnak, amelyet Szász Jenő, az MPP elnöke készül az RMDSZ elé terjeszteni. A „Együttműködési charta“ szerint – amely a Nyolc pont 2008-ra címet viseli – a két szervezetnek meg kellene egyeznie abban is, hogy a tavaszi helyhatósági választásokon akkor folytatnak egymással demokratikus versenyt, s amikor az nem veszélyezteti a magyar képviseletet. Az MPP ennek érdekében szorgalmazza egy „Országos Választási Térkép“ közös kidolgozását, amely felmérné a romániai magyarság erejét. Szászék javaslatára reagálva Kelemen Hunor ügyvezető elnök elmondta: az RMDSZ nyitott a párbeszédre. „Szerintem nem akar semmiféle megállapodást kötni az, aki sajtón keresztül üzeni meg a javaslatait, mielőtt megkeresne bennünket. Szász Jenő ajánlata komolytalan, legalábbis az én meglátásom szerint” – mondta Kelemen Hunor. /Lokodi Imre, Király K. László: Ki rúg majd labdába? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Február 9-én Marosvásárhelyen Szász Jenő, a frissen bejegyzett Magyar Polgári Párt elnöke nyilvánosságra hozta a nyolcpontos "Együttműködési chartát". Erről a Népújság kérésére Borbély László régiós fejlesztési miniszter kifejtette véleményét: tárgyalni kell, de nem olyan módon, hogy az a magyarság képviseletének a szétveréséhez vezet. A Magyar Polgári Párt eddig nem bizonyította, hogy az egységet támogatná. Az MPP mellényzsebből előrántott javaslatokkal állt elő. Borbély leszögezte, amennyiben Bölöni László hazajön és Marosvásárhelyen polgármester akar lenni, akkor támogatja, de ebben az RMDSZ-nek kell döntenie, mert az RMDSZ-nek jelöltje Borbély László. /Mózes Edit: Borbély László: A mi ellenfeleink a román pártok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

Melyik BL nyeri meg a BL-meccset? Bölöni László vagy Borbély László legyen a marosvásárhelyi magyarság polgármester-jelöltje? A körülbelül fele-fele arányban magyar és román lakosságú Marosvásárhelyen a győzelem alighanem azon múlik, hogy – a saját szavazótábor mozgósításán túl – melyik jelölt képes több szavazatot szerezni a másik oldalról. A mindkét népcsoport körében köztiszteletnek örvendő Bölöni esélyesnek látszik. Jelölésével Szász Jenő kínos helyzetbe hozta az RMDSZ-t, amely vért izzad, hogy Borbély László legyen polgármesterjelölt. Borbély László miniszter jelentős politikai és adminisztratív tapasztalattal rendelkezik, viszont kérdéses, képes-e összefogni a megosztott magyarságot, ha a belső RMDSZ-es szavazást is elvesztette. Ráadásul, a magyarok és románok körében egyaránt nem túl népszerű politikai rendszer kiemelt képviselője. /Chirmiciu András: BL-meccs. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Sokkolta az RMDSZ vezetőségét az, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt vezetője Bölöni Lászlót kérte fel: legyen Marosvásárhely polgármester-jelöltje. Bölöni népszerűbb, mint az RMDSZ két jelöltje (Borbély László és Csegzi Sándor) együttvéve, alkalmas a magyar szavazótábor egyesítésére. A népszerű sportember minden szervezet nevében kíván fellépni. Az RMDSZ reakciói komédiába illők: először letagadták a tényt, majd a csúcsvezetés egyik része támogatásáról biztosította Bölönit, másik része pedig megerősítette Borbély László jelöltségét. A párt szócsöve, az Új Magyar Szó már nekilátott az olvasók meggyőzésének: Bölöni Lászlónak nincs esélye. /Szondy Zoltán: Bölöni példája. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

Bölöni László nem vállalja a jelölést Marosvásárhely polgármesteri tisztségére, jelentette be a marosvásárhelyiekhez intézett levelében. A sportoló hangsúlyozta: a jelölést csakis az egy jelölt mögé tömörülés érdekében vállalta volna el. Amikor január közepén a Magyar Polgári Párt megkereste, és elmondta, hogy őt javasolják közös jelöltnek, szóbeli felhatalmazást adott: amennyiben nincs RMDSZ jelölt, akkor jelöléséről egyeztető tárgyalást lehet kezdeni a két párt között. Hamarosan értesült arról, hogy közben az RMDSZ döntött arról, kit, illetve kiket indít a helyhatósági választásokon. „Az RMDSZ csapatot – Borbély László, Csegzi Sándor – nagyon jó csapatnak tartom, kitűnő „csapatkapitánnyal” – szögezte le. /Bölöni nem vállalja a jelölést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Bölöni László mégsem vállalja a marosvásárhelyi polgármester-jelöltséget. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke úgy értesült, az RMDSZ vezetői az elmúlt héten folyamatosan próbálták lebeszélni Bölönit a polgári oldal javaslatának elfogadásáról. „Most már csak azt sajnálom, hogy nem az RMDSZ találta ki Bölönit” – fogalmazott Szász Jenő. Borbély László, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje cáfolta Szász vádjait, mondván, hogy ő is támogatásáról biztosította Bölönit. Szász Jenő nyílt levélben kérte Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy támogassa Bölöni Lászlót mint a marosvásárhelyiek független és közös polgármesterjelöltjét. Markó Béla hallani sem akar annak a megegyezésnek az aláírásáról, amelyet az MPP elnöke egy héttel ezelőtt Marosvásárhelyen egyoldalúan aláírt, és amelyben Bölönit javasolta közös jelöltként. /Szucher Ervin: Bölöni–Borbély-kapitánycsere. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

A Kolozsváron szerkesztett Korunk című folyóirat 2008/2-es számában a filmipar és filmművészet időszerű kérdéseit vizsgálja. A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj akkor is figyelt az elszakított területek magyar irodalmára, amikor az még nem volt divat. A februári számban Vári Attila Ügynöklista című elbeszélése tanúsítja ezt a folytonosságot. Vári Attila erdélyi író, még ha Magyarországon is él, írásának színhely- és témaválasztása jelzi, nem szakadt el ihlető emlékforrásaitól. Lesz hasonló írás a márciusi számban is, akkor Csíki László novellájának közlését ígérik. A csíkszeredai Székelyföld 2-es számában olvasható Székely János: Esszé a fiamhoz című írása, mely 1981-ben jelent meg. A lapszámot a költő fia, Székely János Jenő szobrászművész munkáival illusztrálták. A magyarországi Gerendás Lajos az 1916-os román betörés homoródszentmártoni szenvedéseit tárta fel. A moldvai csángók lélekszámáról Seres Attila közölt tanulmányt. Hetedik évfolyamánál tart a Nagyváradon megjelenő Várad című folyóirat. A 2008/1-es szám mutatja a sokszínűségét. Pár szerző, pár cím: Balla D. Károly: Relaktív, versek Horváth Imre hagyatékából, Bogdán László regényrészlete, Gittai István, Fábián Sándor versei, a Fordítói műhelyben Christi Greller versei olvashatók Balázs Ildikó tolmácsolásában, a Törzsasztalban szerkesztett formában közlik Körössi P. József beszélgetését a Várad egyik legutóbbi vendégével, Csaplár Vilmos magyarországi regényíróval, Varga Gábor: Confessionis IV , Péter I. Zoltán: A Holnap centenáriuma. A diktatúra idején kevés magyarországi laphoz lehetett hozzájutni, járatni lehetett viszont a kárpátaljai magyar újságot (Kárpáti Igaz Szó), olvasni a Szabadkán megjelenő magyar hetilapot, a Hét Napot. A Hét Nap számon tartja az erdélyieket. Egyik tavalyi lapszámuk címoldalán a szentegyházi Gyermekfilharmónia látható, Székelyföld és Délvidék ölelkezése címmel képes riportban számoltak be az együttes vendégszerepléséről. Az egyes lapszámokban a délvidéki magyarság gondjait bemutató, a megmaradásukért folytatott elszánt küzdelmükkel foglalkozó írások az érdekesebbek. Dicséretes konoksággal folytatja a Művelődés című közművelődési folyóirat kiadását a Szabó Zsolt vezette szerkesztőség. Legutóbb a 2007/11-es szám érkezett meg Csíkszeredára, a Hargita Népe szerkesztőségébe. Ebből néhány cím: Sas Péter: In memoriam Kós Károly, Vas Géza: Volt egyszer egy Kalotaszeg, Szémán E. Rózsa: Báthory Napok, Kolozsi Gergely István: Petőfi Sándor látogatása, sétája Szamosújvárt, Szabó Emília: Árpád-házi Szent Erzsébet az irodalomban. Lexikonnal ér fel a Művelődés tavalyi összevont lapszáma az Erdélyi Mezőségről. A kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2006-os Mezőség-konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza, kiegészítve a Mezőségről rendezett marosvásárhelyi tapasztalatcsere néhány népesedési, településfejlesztési, környezetföldrajzi témájú írásával. /Borbély László: Látókörünket tágító folyóiratok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

Negyven éve, 1968. február 23-án jelent meg a Hargita Népe lapelődje, a Hargita első száma. Borbély László másodmagával indulása óta, most már csak nyugdíjasként, a lapnál dolgozik. Csapatostól jöttek annak idején ide az egyetemről, Balogh Edgár publicisztikai szemináriumából. Négy-öt kollegájával Borbély László már három évvel korábban államvizsgázott, mások egyenesen az egyetem padjaiból érkeztek Csíkszeredába. 1968-ban a megyésítéssel magyar nyelvű napilapok indultak az országban. Később a Hargita Kalendárium megjelenése tovább növelte a szerkesztőség tekintélyét. Hiánypótló néprajzi, helyismereti, történelmi írásokhoz jutott a Kalendáriumban az olvasó. Az alapító főszerkesztő, Albert Antal érdeme, hogy külmunkatársként neves publicistákat, írókat foglalkoztatott. Szabó Gyula folytatásokban közölt regénye, Székely János műterem-látogatásai, Beke György riportjai színvonalas olvasnivalót jelentettek. Egy idő után a hatalom pártkatonákat küldött a szerkesztőségbe. Nagy érvágást jelentett később a napilap megszűntetése, hetilappá zsugorítása. Azután megint napilap lett a Hargita. Az utolsó években megtiltották a magyar helységnevek használatát. Az 1989-es változás után többségi akarattal főszerkesztőnek választották meg Borbély Lászlót. /Borbély László: 1968. február 23-án jelent meg lapelődünk, a Hargita első száma. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

A Hargita napilap első száma 1968. február 23-án jelent meg, mint az újonnan létrehozott Hargita megye sajtóterméke. Albert Antal főszerkesztő az Előre országos napilaptól jött az újsághoz. Az első lapszámban Branis László, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára cikke is szerepelt. A Hargita első munkatársai (közülük Hargita megye szülöttjei Hecser Zoltán, Kolozsi Márton, Zöld Lajos) mellé tanárok igazoltak át rövidesen, mint Borbély László, Bálint András, Bogos Sándor, majd egyetemet végzett, főleg a kolozsvári filológiáról jött fiatalok érkeztek, köztük Miklós László, Bagdi Sándor, Zsibói Béla, Ferenczes István, Oláh István, Molnos Lajos és mások. A lap megnyert külmunkatársaknak olyan írókat és költőket, mint Szabó Gyula, Székely János, Kormos Gyula, Beke György, Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Cseke Péter stb. Az első években a Hargita példányszáma elérte a 28 ezret. Létrejöttének hatodik éve után, 1974. májusától hetilapként jelentették meg, kis formátumban. Takarékosságra hivatkoztak, valójában leépítés, tisztogatás történt, a művelődési rovat minden tagját eltávolították – Miklós László költőt, Ferenczes István költőt, Jankó István publicistát, színházi írót és másokat. 1976. május végéig nyolc oldalon jelent meg, majd ismét napilapként a hetilap méretében látott napvilágot, de négy oldalon. 1989. december 23-án látott napvilágot a Hargita Népe első száma. 1990. január 10-én jelent meg a Nyilvánosság rovat, amely közölte a Hargita lap és munkatársai elleni támadásokat, véleményeket is. A Hargita Népe 1994-től átállt a régi nyomdatechnikáról a számítógépes tördelésre. Mindvégig a megyei tanács alárendeltje, ennek hatáskörében működik, de pénzügyi szempontból önfinanszírozó, önellátó. 2007. november elsejétől a Hargita Népe színes lapként jelenik meg. /Ferencz Imre: A Hargita és Hargita Népe negyven éve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./

Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter közölte: megemelték azt a jövedelemszintet, amelynek alapján szociális lakás igényelhető. Azok a személyek, akiknek havi jövedelme az elmúlt hat hónapban nem érte el az országos átlagjövedelmet – ez most hozzávetőlegesen 1300 lej –, szociális lakásokért folyamodhatnak az önkormányzatokhoz. Az önkormányzatoknak ki kell majd dolgozniuk önálló, négy évre szóló lakhatási stratégiájukat. /Nagy-Hintós Diana: Módosul a lakásügyi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Marosvásárhelyen Dorin Florea (PD-L) polgármester és Borbély László (RMDSZ) mellett egy második román politikus is indulna, ami jelentősen növelheti az RMDSZ politikusának a győzelmi esélyeit. /Marosvásárhelyi RMDSZ-előny? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Közhasznú szervezetté nyilvánította a kormány az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítványt. A rendelet lehetővé teszi többek között, hogy a közhasznú civil szervezetek ingyenesen vegyenek használatba köztulajdonban levő javakat. Takács Csaba, az alapítvány elnöke nem válaszolt a Krónika hívásaira, Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért rá, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke későbbre ígérte válaszait a Krónika kérdéseire. Takács a Transindex portálnak elmondta, az intézkedés lehetővé teszi, hogy a Communitas a közeljövőben többletfinanszírozásban részesüljön. Pályázhat ugyanis a kormány által meghirdetett különböző programokon keresztül megszerezhető pénzösszegekre is. Az új státus nem változtatja meg a szervezet pénzügyi ellenőrzésének a szabályait. A módosuló jogszabály tiltja, hogy a közhasznú szervezetek „politikailag elkötelezett” tevékenységet folytassanak, politikai pártokat, politikai vagy választási szövetségeket, valamint köztisztségeket viselő vagy ezekre pályázó személyeket támogassanak. A Communitas Alapítvány és az RMDSZ összefonódásaira korábban a Számvevőszék is felfigyelt. Egy ellenőrzés során megállapította, hogy a Communitas nem tett eleget a kisebbségi alapok elosztásáról szóló jogszabályi előírásoknak. E kormányhatározatok rögzítették, hogy nem részesülhetnek a kisebbségeknek szánt pénzekből olyan szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak. A Krónika korábban közölte, az RMDSZ a Communitas tulajdonaként telekkönyveztette azt a kolozsvári ingatlant, amelyben a szövetség ügyvezető elnöksége működik, és az alapítványra terhelte az ügyvezető elnökség működési költségeit. Amikor a Krónika ezt megírta, azt a hivatalnokot büntették megrovással, aki az adatokat kiszolgáltatta. A Krónika arra is felhívta a figyelmet, hogy a Communitas a költségvetésből kapott összegeknek csupán harmadrészét osztja ki nyilvános pályázatokon. A fennmaradó kétharmaddal még soha nem számoltak el a romániai magyar közösség előtt. A Krónika tényfeltárásai nyomán az alapítvány honlapot hozott létre, amelyen immár a nyilvános pályázatokon megítélt támogatások visszakereshetők. A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996-os párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től az RMDSZ-nek az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az EMKE kuratóriuma az RMDSZ vezérkarából állt. A kuratóriumot ma Takács Csaba, az RMDSZ tavaly leköszönt ügyvezető elnöke vezeti, tagjai: Kelemen Hunor jelenlegi ügyvezető elnök, Szép Gyula, Lakatos András és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, Lakatos Péter és Seres Dénes képviselők és Verestóy Attila szenátor. /Gazda Árpád: Több pénz, több kockázat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Marosvásárhelyen Borbély Lászlónak több esélye van most, mint négy évvel ezelőtt nekem – jelentette ki Kelemen Atilla. RMDSZ Maros megyei szervezetének. Mint ismeretes, négy évvel ezelőtt az RMDSZ-t Kelemen képviselte a Dorin Florea, akkor még független, de több román párt által támogatott politikus elleni harcban. A szövetség jelöltje csúfos vereséget szenvedett, lényegesen kevesebb szavazatot szerezve, mint az RMDSZ listáin induló tanácsos-jelöltek. Négy évvel ezelőtt Florea a magyar nemzetiségű választópolgárok szavazataival biztosította kényelmes győzelmét. A közvélemény-kutatások ismét azt jósolják, hogy a két mandátumot letöltő, jelenleg PD-L-s polgármester a magyarok támogatásával harmadjára is székbe kerülhetne. /Szucher Ervin: Kelemen: Borbély jobb, mint én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Marosvásárhelyen március 15-én mintegy hatezren gyűltek össze az RMDSZ központi rendezvényére. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „gazdag nemzet a magyar: szabadságszeretetből annyi van nekünk, hogy szívesen adunk másnak is belőle, aki esetleg rabságban is jól érzi magát. Mi a rabságot sohasem szerettük, és ezután sem fogjuk. Nemcsak a saját rabságunkat nem tűrjük, hanem a másokét sem, románokét, szerbekét, albánokét, senkiét. ” Borbély László minisztert az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként mutatta be Nagy István színművész. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét Terényi János bukaresti magyar nagykövet olvasta fel. Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt a történelmi magyar egyházakkal közösen a Petőfi-szobornál tartotta ünnepi rendezvényét. A szobornál megjelentek és koszorúztak az RMDSZ politikusai is, Borbély László miniszter, Lokodi Edit, a megyei önkormányzat elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint Benedek István, a városi önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-es frakciójának elnöke. Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje megbeszélésre hívta meg az MPP marosvásárhelyi vezetőit. Az MPP elfogadta a meghívást, de csak március 28-a, a megyei szervezet megalakulása után tartja kivitelezhetőnek. Szatmárnémetiben a Petőfi szobornál kezdődött a megemlékezés, ahol Ilyés Gyula polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a rendezvény a színházban folytatódott, ahol Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök köszöntője után, Egyed Ákos történész, akadémikus beszélt 1848–49 mához szóló üzenetéről. Székelyudvarhelyen is két helyszínen ünnepeltek a helybéliek. Az RMDSZ a Digitál 3 Stúdióban emlékezett meg március 15-re. A polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségre a Márton Áron téren került sor, ahol a Hagyományőrző Székely Huszárezred bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Szájer József európai parlamenti képviselő, az ünnepi rendezvény díszvendége mondott beszédet. /Egy ünnep, két helyszín. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

A magyar–román határon átnyúló európai uniós program lehetővé teszi, hogy sikeres együttműködések alakuljanak ki a határ menti régiók között – mondta Bajnai Gordon magyar önkormányzati és területfejlesztési miniszter március 17-én a magyar–román határon átnyúló program indító konferenciáján, Temesváron. A 2007-2013. évi magyar–román határon átnyúló programra mintegy 275 millió euró áll a két ország rendelkezésre. Az első pályázati kiírások 2008 májusában, júniusában várhatók. Borbély László, fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter fontos programnak nevezte ezt az együttműködést. A nagy forgalmú közutak tehermentesítését lehet megoldani újabb határátkelők nyitásával. /Magyar–román uniós együttműködési program. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, bízik abban, hogy a Bechtelnek idén sikerül 45 kilométert átadnia az észak-erdélyi autópályából, tehát annyit, amennyire vállalkozott. Az Aranyosgyéres-Gyalu szakaszról van szó. /”Rekord” 45 km a Bechteltől. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

Együtt a család – Csoóri Sándor fogalmazott így a Magyarok Világszövetsége kongresszusán 1992-ben, az öt világrész magyarsága összegyűlt képviselőinek láttán. Akkor még, a magyarországi belpolitikai életben jelentkező élesedő nézetkülönbségek ellenére, hinni lehetett a magyar–magyar egymásra találásban. A Duna Tv ötlete is akkortájt született, Csoóri elnökletével ugyancsak a nagy magyar család együttlétét, a magyarországi és a határain kívüli magyarság erős érzelmi szálakkal történő összekötését hivatott szolgálni. Sok minden megváltozott azóta, a Világszövetség eljelentéktelenedett, táborokra szakadt a magyarországi társadalom, alábbhagyott az anyaország érdeklődése. Egyhamar nem lehet együtt látni a Csoóri megálmodta nagy magyar családot. Az egészet nem, de részeit igen. A nemzetet alkotó családok tagjait. Ünnepek alkalmával lehet ezt leginkább megtapasztalni. Így történt húsvétkor is. Összegyűlt a család lelkiekben feltöltődni. A kisközösségekből áradó erő átsugározhat a nagyobba. A családokból a nemzetbe. /Borbély László: Együtt a család. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

Március 29-én bővített küldöttgyűlés döntött a marosvásárhelyi városi RMDSZ tanácsosjelölt-lista sorrendjéről. A szavazás nyomán a tanácsosjelölt-lista sorrendje a következő: Csegzi Sándor, Benedek István, Bakos Levente, Törzsök Sándor, Kolozsvári Zoltán, Bálint István, Peti András, Mózes Levente, Molnár Gábor, Makkai Gergely, Kirsch Attila, Szőcs Attila, Nagy József Attila, Bíró Csaba, Fekete Attila, Bányai István, Szabó Annamária és Dudás Annamária. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke hivatalból az első helyen van. Borbély László Marosvásárhely többet érdemel jelszóval arra hívta fel a figyelmet, hogy szerencse is kell, hogy a marosvásárhelyi magyarság visszaszerezze a polgármesteri széket, de összefogás nélkül nem fog sikerülni. /Marosvásárhely többet érdemel! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

Magyar állami érdemrendeket adtak át március 31-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztésére a romániai magyar közösségek érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszternek, illetve Winkler Gyula EP-képviselőnek a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozta. Eckstein-Kovács Péter és Varga Attila szenátor, illetve Varga Gábor, az Állami Találmányi és Védjegyhivatal vezérigazgatója a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét kapták, Varga Andrea történész pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vette át. A kitüntetettek életpályáját Terényi János, Magyaroszág bukaresti nagykövete méltatta, személyesen nyújtva át a díjakat. /Király K. László: Magyar állami kitüntetések. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Április 6-án, vasárnap gyakorlatilag lezárul a jelöltállítás az RMDSZ-ben. Április 3-ám már az első kampányindító rendezvényt is megtartották: Marosvásárhelyen Borbély László polgármesterjelölt mutatkozott be. „Szívesen beszélek olyan emelvényről, amelyre Borbély László neve van írva. Neve ma már márkajegy, egészen karakteresen tudjuk mit jelent: képességet adminisztrációra, közigazgatásra, fölkészültséget és elkötelezettséget” – mondta Markó Béla Marosvásárhelyen, Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének kampányindító rendezvényén. Markó meggyőződése, hogy az RMDSZ-nek többségi frakciója lesz Marosvásárhelyen. Borbély László kétnyelvű programtervezetet mutatott be, amely 150 pontban kínál a marosvásárhelyieknek javaslatokat. A Magyar Polgári Párt egyelőre nem nevezte meg vásárhelyi polgármesterjelöltjét. Kiss István, a párt vásárhelyi szervezetének elnöke szerint az is elképzelhető, hogy Borbély Lászlót támogatják, feltéve, ha sikerül egyeztetniük programjaikat. /Kampánystart Borbéllyal. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Miután lezárult a jelöltállítás az RMDSZ-ben, április 6-án már az első kampányindító rendezvényt is megtartották: Marosvásárhelyen Borbély László polgármesterjelölt mutatkozott be. Borbély László miniszter, polgármesterjelölt a választási szlogennel indított: „Marosvásárhelyért dobban a szívünk. ” A jelölt kétnyelvű programtervezetet mutatott be. A Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetei együttműködési egyezséget kötöttek, amelynek értelmében közös jelölteket állítanak mind a vásárhelyi polgármesteri tisztségre, mind a megyei önkormányzati képviselőtestület elnöki tisztségére. Saját jelölteket indítanak mind a liberálisok (PNL) – Marius Ichimet –, mind a demokrata-liberálisok (PD-L). Ez utóbbiak Dorin Florea jelenlegi polgármestert szeretnék újabb mandátumhoz juttatni. /Kampánystart Borbéllyal. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Neves előadók és üzletemberek részvételével rendezték meg hét végén, Nagyváradon az Új lehetőségek és források Romániában a befektetők előtt című befektetési konferenciát. Az eseményen a házigazda OTP Bank támogatásával öt olyan füzetet is bemutattak, ami Románia kapcsán a cégbejegyzésről, a mikrovállalkozások adózásáról, a vállalkozásoknak szóló uniós forrásokról, az exporttámogatásokról, illetve a román tőkepiacról nyújtott hasznos információkat, gyakorlati útmutatókat. Nagy Ágnes, a BNR igazgatótanácsának tagja a román makrogazdaság növekedésének évi 5–6 százalékos ütemét a következő esztendőkre is megalapozottnak látja, de bizonytalanság jellemzi a lej árfolyamának jövőbeni alakulását. A rendezvényen Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter előadásában a tavaly útjára bocsátott Regionális Operatív Program nyújtotta számos befektetési lehetőségét mutatta be. Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a két ország külkereskedelmi kapcsolatán túl, saját romániai vállalkozói tapasztalatairól is szólt. /D. L. : Jó üzletet kívánnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Hárompárti román koalíció készül Maros megyében az RMDSZ jelöltjei, Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt és Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnökjelölt ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetében április 8-án döntenek arról, elfogadja-e elnöke, Ovidiu Natea javaslatát, miszerint kössön választási egyezséget a Nagy-Románia Párttal (PRM) és a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L). Kelemen Atilla. Az RMDSZ Maros megyei elnöke kifejtette, csalódtak a szociáldemokratákban, akik ismét előrántják a nemzetiségi kártyát. A szociáldemokratákkal az elmúlt nyolc évben jól együttműködtek. Maros megyében ugyanis 2000-től – függetlenül az országos erőviszonyoktól – a két alakulat egymás között osztotta meg a megyei önkormányzat vezetői tisztségeit. Borbély László polgármester-jelölt bízik a vásárhelyi románok bölcsességében, szerinte őket már nem lehet a magyarveszéllyel riogatni. /Sz. E. : Összefogás a magyarok ellen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Kiss Kálmán, az évek során több magyar zsebpártot és szervezetet létrehozó, mindig csak választási évben színre lépő politikus /jelenleg a Romániai Székely Szövetség vezetője/ összmagyar koalíció megalakítására intézett felhívást Maros megyében. Egy asztalhoz szeretné ültetni az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Pártot (MPP), a közös polgármesterjelölt kiválasztása céljából. – Borbély László képtelen megnyerni a választásokat, fejtette ki. A felhívásra reagálva, Kiss István, az MPP marosvásárhelyi elnöke kikötötte: semmiféle tárgyalást nem kívánnak folytatni a Kiss Kálmán-féle alakulattal. Inkább az RMDSZ-szel szeretnének egyeztetni. Pokorny László, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnöke leszögezte: „Olyan emberrel, akinek nincs hitele, és aki miatt Fodor Imre elveszítette a 2000-es választásokat, soha nem fogok tárgyalni. ” /Szucher Ervin: Kiss Kálmán tárgyalna, de nincs kivel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Szécsi Antal Székelyudvarhelyen élő nyugalmazott tanár pedagógusi pályájának közel felét az erdővidéki Vargyason töltötte Két könyvvel állt elő. Az egyikben – Falu a Látóhegy alatt – vargyasi éveit írta le, másikban – Kapuállítók hitével – hosszas pedagógusi pályájának tanulságait összegezte. Szécsi Antal nemcsak tanított, nevelt is, gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Életútját számba vevő könyve végén felsorolta pedagógiai témájú írásait. Zömük a Közoktatás elődjében, a Tanügyi Újságban jelent meg, de közölt az A Hétben, a Korunkban és a Hargitában is. „Jelenleg egy Vargyashoz kapcsolódó könyv megírása foglalkoztat: dr. Borbáth Károly, tragikus körülmények között elhunyt, legendás tudású történész életútja. Kutatok, levelezek, gyűjtöm az anyagot” – vallott a szerző. /Borbély László: Küzdelmes évek krónikása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

„Magyarellenes” koalíció alakult Marosvásárhelyen. Választási szövetséget kötött a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) megyei szervezete annak érdekében, hogy a választásokon közösen támogassák Dorin Florea polgármestert, a PD-L jelöltjét Borbély László miniszter, RMDSZ-jelölt ellenében. Borbély László miniszter aggasztónak tartja, hogy 2008-ban, 18 évvel a marosvásárhelyi események után visszahozzák a városba a nacionalista hangulatot. Borbély László jelezte, hamarosan megkeresi a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezetét, hogy elnyerje az MPP támogatását a választásokon. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök szerint viszont nem az RMDSZ-nek kell választási szövetségest keresnie. /Cs. P. T., L. I. : Magyarellenes koalíció alakult. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke április 14-én megismételte az RMDSZ-hez intézett ultimátumát: április 16-ig kész tárgyalni közös választási listákról azokban a megyékben, ahol veszélyeztetett a magyarság jelenléte az önkormányzatokban. A politikus elsősorban a Székelyföldön kívül, Maros, Szilágy, Szatmár, Kolozs megyében szorgalmazza az együttműködést. Szász szerint Markó Béla megtiltotta a területi RMDSZ-szervezeteknek az egyeztetést. „A tiltás ellenére mi bátorítjuk az RMDSZ megyei szervezeteit, hogy keressék meg az együttműködés lehetőségét” – mondta az MPP elnöke. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint sehol sem tiltották meg az egyezkedést az MPP-vel. „Sőt, bátorítjuk az együttműködést, különösen ott, ahol rezeg a léc. Így például Marosvásárhelyen” – fogalmazott a politikus. Kelemen szerint az MPP-nek nincsenek jelöltjeik. Ahol nem tudnak saját listát indítani, inkább az RMDSZ-hez fordulnak segítségért. Tőkés András, az MPP országos alelnöke, Maros megyei tanácselnök-jelöltje elmondta, Marosvásárhelyen eddig nem jött létre MPP–RMDSZ találkozó, de Borbély László, az RMDSZ polgármesterjelöltje várhatóan leül tárgyalni a polgáriakkal. Az MPP Borbély támogatását ahhoz köti, hogy az RMDSZ Tőkés Andrást támogassa a megyei tanácselnök-választáson. Kolozs megyében is leül tárgyalni a megyei RMDSZ-szervezet az MPP-vel. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy az MPP nem kereste meg őket. Listájuk végleges. Bihar megyében szinte nullával egyenlő annak az esélye, hogy az RMDSZ és az MPP egyezségre jut. /Együttműködnek, ahol rezeg a léc? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Két RMDSZ-es miniszternek és négy képviselőnek kell eldöntenie, hogy bukaresti elfoglaltságai, illetve a választási kampány teendői közül melyiket választja a jövő hónapban. Borbély László fejlesztési miniszter szabadságot vesz ki májusban, míg Borbély Károly informatikai tárcavezető csak a hét végére korlátozná a kampányolást. Az RMDSZ-ben négy képviselő vállalna önkormányzati tisztséget: Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármesteri székéért száll harcba, Király András Arad, Tamás Sándor Kovászna, Máté András Levente pedig Kolozs megyei tanácselnökjelölt. Antal Árpád még nem tudja, hogyan jár majd el a kampány idején. Tamás Sándor nem akar szabadságot kivenni. Király András a parlament májusi programjától teszi függővé terveit. Máté András Levente úgy tervezi, hogy a plénumban zajló fontos szavazásokon jelen lesz. /Cseke Péter Tamás: Bársonyszékből kampányzajba. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke nevetségesnek tartja, hogy Magyar Polgári Párt megyei és városi elnökei nyílt levélben hívták megbeszélésre az RMDSZ helyi vezetőit, mert mindkét elnök az RMDSZ nem is távoli közreműködője volt. Ráadásul a nyílt levél akkor érkezett, amikor már a Maros megyei RMDSZ listái összeálltak. Az RMDSZ felajánlotta, hogy az ő listáin induljanak az MPP jelöltjei. Kelemen szerint most az lenne a becsületes, ha az RMDSZ listákat támogatná az MPP. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke szerint nem nyílt levélben kellett volna kezdeményezni a megbeszélést, tudják, hol van az RMDSZ székháza. Borbély Lászlót kell támogatni, ezen változtatni nem lehet, hangsúlyozta. /Mózes Edith: Nem lehet változtatni a közakaraton. Válaszok egy „nyílt levélre”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./