Szinte az összes RMDSZ-es honatya versenybe szállna még egy mandátumért ― nem hiányzik a jelöltek közül Markó Béla, Verestóy Attila, Kelemen Hunor, Borbély László, Márton Árpád vagy Frunda György. Kérdés viszont, miért marad távol a politikától az erdélyi magyar értelmiségi réteg, miért nem jelentkeztek köztiszteletben álló személyiségek. /Farcádi Botond: A bársonyszék vonzásában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megfogalmazta: egyedül ő hoz döntéseket a városban. A tanács RMDSZ-frakciója beperelte a polgármestert, amiért illegális építkezésbe kezdett a Somostetőn. Az elöljáró a testület tudta és az általa jóváhagyott költségvetés nélkül építtet egy hatalmas játszószerkezetet, labirintusszerű mászkálót. „Minden engedély megvan az építkezéshez. Folytatjuk a munkálatot” – fejtette ki az elöljáró, holott a lakosok zömét nemzetiségre való tekintet nélkül felháborítja a Somostető jellegének a megváltoztatása. Florea szerint a magyar tanácsosok nem a saját akaratuk szerint cselekednek, hanem „minden tettük, szavuk mögött Borbély László miniszter áll”. A Krónika kérdésére, miszerint tetszik-e egyáltalán valakinek az, amit a Somostetőn létesíteni akar, a polgármester azt válaszolta: „Ön nem képes haladni a korral, nem bírja felfogni, hogy az egy olyan korszerű létesítmény lesz, aminek majd a csodájára járnak. ” A sajtótájékoztatón Marius Ichim nemzeti liberális párti (PNL) alpolgármester helyzete is szóba került, aki még mindig nem kapott irodát a városháza épületében, és Florea feladatokat sem adott számára. „A választási kampány idején gyalázta, lejáratta a hivatalt. Majd ha nyilvánosan bocsánatot kér ezért tőlem és a várostól, akkor esetleg szóba jöhet, hogy irodát kap” – szögezte le a polgármester. /Máthé Éva: Önkényeskedik Florea. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke Marosvásárhelyen sajtótájékoztatón jelentette ki: a párt jövő heti vezetőségi ülésén javasolni fogja, hogy felállítsák a nemkívánatosnak tartott RMDSZ parlamenti jelöltek névsorát, akik ellen független jelöltként indítanának ellenjelöltet. Maros megyében Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Atilla a "persona non grata" – tette hozzá. Az MPP és az RMDSZ közötti tárgyalások sikertelenségéért elsősorban Markó Bélát teszi felelőssé Tőkés András, Kelemen Atilláról pedig úgy véli, nem sokat tett parlamenti, illetve európai parlamenti képviselőként. Ráduly Levente, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke elmondta, két elvet tartanak szem előtt a választásokon. "Nem indítunk ellenjelöltet olyan RMDSZ parlamenti jelöltek ellen, akik az elmúlt 4-8 évben komolyan dolgoztak és eredményeket értek el, mint például Borbély László és Kerekes Károly, nekik a parlamentben a helyük, de ugyanez nem mondható el Kelemen Atilláról, akiről főként annyit tudni, hogy december elsején, Románia nemzeti ünnepén Budapesten koccintott. " – jelentette ki. /Antalfi Imola: Nemkívánatos személyek egyes RMDSZ-jelöltek – legalábbis az MPP számára. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./ Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Állandó Tanácsa közleményében elutasította Ráduly Levente és Tőkés András kijelentéseit, kifejtve: „ a politikai kalandoroknak, ha önös érdekekről van szó, semmi sem drága!” „erkölcsi fenntartások nélkül, bármilyen eszközt képesek bevetni politikai szélmalomharcuk győzelme érdekében”. Ez eltér a mai európai politikai kultúra mértéktartó jellegétől. „Megnyilvánulásuk szélsőséges jellege alaposan megkérdőjelezi politikusi hitelességüket!” „Ráduly Levente és Tőkés András megalapozatlan és durva támadást intéz Markó Béla szövetségi elnökkel szemben, aki minden bizonnyal az egyik legeredményesebb és leghitelesebb politikai vezető Romániában. ” „Dr. Kelemen Atilla képviselői munkájának kifogásolása is alaptalan rágalmazás”. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Állandó Tanácsa: Válasz az MPP Maros megyei vezetőinek rágalmaira. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

"A miniszter marosvásárhelyi lakos, nemcsak hogy érdekli, mi történik Marosvásárhelyen, hanem az utóbbi négy évben tudta segíteni a várost és fontos beruházások történtek" – jelentette ki sajtótájékoztatón Borbély László fejlesztési miniszter válaszként Dorin Florea polgármester vádjaira. A Park Szálló, amelyet 12 éve kér a megye, ezelőtt két héttel kormányhatározattal visszakerült a megyei tanács tulajdonába. A tömbházak hőszigetelésére utalva elmondta, hogy Marosvásárhelyen 218 tömbház van a listán, de a polgármesteri hivatal mindeddig csak húsz tömbház esetében kötötte meg azt az együttműködési szerződést. A somostetői építkezést Borbély László szerint illegálisan kezdték el, nem hirdettek versenytárgyalást. /Mózes Edith: Borbély Lászlónak még mindig Marosvásárhelyért dobban a szíve! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

Az RMDSZ-t okolja a magyar–magyar tárgyalások kudarcáért Toró T. Tibor képviselő. Az EMNT alelnöke EMNT-s dokumentumokkal bizonygatja állításait, Az EMNT-alelnök szerint az RMDSZ vezetői nem hajlandók tárgyalni a közpénzeket elosztó rendszerek reformjáról. Félresikerült bizonyítványmagyarázásnak nevezte Toró levelét Borbély László miniszter. „Nem ez az első eset, hogy csalódnunk kell Toróban; tavaly nyáron, amikor a közös európai parlamenti listáról tárgyaltunk Tőkés Lászlóval, ugyanezt a lemezt tette fel: az RMDSZ-t okolta a sikertelen egyezségért” – mondta Borbély. Arra, hogy Toró szerint az RMDSZ vezetősége nem hajlandó tárgyalni a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszer reformjáról, Borbély azt válaszolta: ezeket a kérdéseket megbeszélhették volna, csak most Toró kimagyarázni akarja magát. /Benedek Sándor: Toró újra az RMDSZ-t okolja. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Szeptember 5-én a marosvásárhelyi városházán találkozott és városfejlesztési kérdésekről tárgyalt Borbély László fejlesztési miniszter és Dorin Florea polgármester. A megbeszélésre a miniszter nyilvános felkérésére került sor, melyen a városi tanácsot alkotó pártok képviselői és a két alpolgármester, illetve a minisztérium részéről is több illetékes vett részt. A zárt ajtók mögött lezajlott találkozót mindkét oldal hasznosnak ítélte, a hangulat nem volt barátságos. Borbély László sérelmezte, hogy a polgármester ezúttal sem tért el megszokott hangnemétől. Több területen sikerült egyezségre jutni, például a visszaszolgáltatott ingatlanokból kilakoltatott bérlők számára építendő lakások kérdésében. Dorin Florea polgármester szerint szükség volt a megbeszélésre. A miniszter azt is javasolta Floreának, hogy találkozzon a védelmi minisztérium vezetőivel és sürgesse, hogy a kiürített laktanyák épületeit juttassák a város birtokába. A polgármester viszont azt mondta, hogy Borbély Lászlónak kellene kormányhatározatot előterjeszteni ebben az ügyben. /(benedek): Tárgyalóasztalnál Borbély László és Dorin Florea. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter Kolozsváron tájékoztatta a sajtót a Regionális Operatív Program hat tengelyére benyújtott pályázatokról. Az észak-nyugati régió, ahova Kolozs megye tartozik, kevés projektet nyújtott be, ennek ellenére Kolozs megye a két már elfogadott és aláírt infrastrukturális projektjével jó helyen áll a megyéket illetően. Borbély László közölte, eddig összesen 1064 projektet adtak le, összértékük 7,3 millió lej. Horváth Anna államtitkár elmondta: a kormány kijelölte azt a hét – régiónkénti egy-egy – növekedési pólust, amely a programból kiemelt támogatásban részesül. A hét nagyváros mellett – ide tartozik Kolozsvár is – azonban a minisztérium javasolja további 12 regionális érdekeltségű városfejlesztési központ kijelölését, amelyek pályázhatnak. /N. -H. D. : Borbély elégedett a Kolozs megyei projektekkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Nehéz helyzetbe kerültek egyes pályázatokat nyert önkormányzatok Háromszéken, mivel a kormány késik a már elvégzett munkálatok kifizetésével. A polgármesterek állítják, hogy a munkálatok kivitelezői már perrel fenyegetik őket. Kiss József zágoni elöljáró a háromszéki polgármesterek szeptember 11-én tartott találkozóján elpanaszolta, hogy a kormányhatározatok alapján megnyert és elkezdett munkálatok ellenértékét május óta nem fizeti a kormány. Az elmúlt esztendőben a Kovászna megyei polgármesterek rendkívül hatékonyan vettek részt a két kormányprogramban, több mint 50 infrastruktúra-fejlesztési munkálatra nyertek pénzt. Az utak, hidak, víz és csatornarendszerek, ülepítő-állomások építését az év elején elkezdték, egyes munkálatokat befejeztek, mások pedig mintegy 90 százalékban elkészültek, de a kormány május óta nem törlesztett. „Az önkormányzatok soha nem kaptak ennyi pénzt, mind ebben az évben. Amióta miniszter vagyok, egyetlen évben sem voltak a minisztériumnak adósságai sem az önkormányzatok, sem a kivitelezők felé”, szögezte le Borbély László fejlesztési miniszter. /Isán István Csongor, Kovács Zsolt: Pályázatgondok Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Sorin Bota, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető titkára sajtótájékoztatóján élesen kifakadt Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter ellen, mivel a minisztérium „Építs, hozz létre partnerségeket, fejlessz!” című kiadványát magyarul is megjelentette. „Értesítem a Számvevőszéket a történtekről, s ugyanakkor azzal a kéréssel fordulok az említett hatósághoz, hogy vizsgálja ki: törvényes-e, hogy Romániában egy minisztérium más nyelven is adjon ki tájékoztató kiadványt, mint az ország hivatalos nyelve? Vagy ez azt jelenti, hogy Romániában két hivatalos nyelv létezik: a román és a magyar?” – tette fel a kérdést, kifogásolván azt is, hogy a kiadvány fedőlapján „magyar színek” találhatóak: a zöld, a fehér és a piros... „Ez a tipikus példája annak, hogy egyesek még nem jöttek rá arra, hogy az a nacionalista hangvétel, ami ezelőtt néhány évvel még szavazatokat hozott volna, ma már nem működik” – mondta erre Borbély László miniszter. Már egy éve minden prefektúrának kiküldtek magyar nyelvű kiadványokat, mert az országban majdnem 190 magyar polgármester van. /N. -H. D. : Nacionalista kirohanás Borbély ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez, melyet fizetett közleményként adott közre a Népújságban. Florea polgármestereként várta, hogy az RMDSZ kormányzati tisztségviselői tesznek-e valamit a marosvásárhelyiekért. Az RMDSZ galádsággal, képmutatással, ordináré politikai lobbival jelentkezett. Florea szerint az RMDSZ-t nem foglalkoztatta a város ügye, majd sorolta a problémákat, mindenért az RMDSZ-t okolva. Borbély László miniszter „felfuvalkodva dicsekedett az ANL-lakásokkal és a sporttermek megvalósításával”, holott ez a helyi tanácsok dolga. „Sajnos, Borbély Lászlóra bízták Románia fejlesztését, aki cserébe zsigeri gonoszsággal és rosszindulattal fizetett” – írta Florea. Büszkén számolt be saját megvalósításairól, ezzel szemben az RMDSZ vezetése nem tud maradandót felmutatni. /Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ (Fizetett közlemény)

A nyelvtudomány születőben lévő új ága a nyelvrégészet. Lényege – szabatos fogalmazással – „a nyelvben megőrzött fogalmak, képek, elképzelések, eszmék stb. alapján következtetni régmúlt dolgok meg-, illetve hogyanlétére”. Nem a szavak eredetét kutatja, hanem a jelentéseket, a bennük megőrzött szemléletet, összefüggéseket. Czakó Gábor a nyelvrégészet magyarországi meghonosítója a budapesti Hitel szeptemberi számában kifejtette, hogy a módszer alkalmas a hagyományos régészettel feltárt tudás gazdagítására. A nyelvrégészet újabb bizonyítékkal szolgál ezeréves ittlétünkre. A székelyföldi falvak, városok többségének román elnevezése tükörfordítás a magyarból, vagy pedig hatósági úton megállapított. Így lett Nyárádszentlászlóból Sanvasi, Nyárádtőből Ungheni (Szöglakó?), Csíkszentlélekből Leliceni. Gazdagíthatnák vizsgálódási módszereiket a nyelvrégészettel a Székelyföldet kizárólagosan ősi román földnek vélő történészek, írta Borbély László. /Borbély László: Nyelvrégészet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete válaszolt Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt levelére. Dorin Florea nyílt levele arról árulkodik, hogy még mindig vannak olyan politikai vezetők, akik az európai mércét nem tartják alapvető szempontnak. A polgármester levele a durva, negatív, lejárató kampány hangját tükrözi. Nehéz a rosszindulatú rágalmakra észérvekkel válaszolni. A levelében felsorolt kudarcok – melyeket az RMDSZ-nek ró fel –a városgazda illetékességét kétségbe vonó sikertelenségek. Dorin Florea, önkényes vezetési módszerével ellehetetlenítette az RMDSZ frakciója által fémjelzett városfejlesztési döntéseket. Az RMDSZ kormányzati politikusai több ízben is kezdeményezték a város fejlődését szolgáló programok és stratégiák megtervezését, illetve kivitelezését. Markó Béla volt miniszterelnök-helyettes, Borbély László miniszter és az RMDSZ többi marosvásárhelyi kormányzati tisztségviselői és képviselői több ízben is szorgalmazták, hogy Florea terjessze elő a fejlesztési programokat. A polgármester eddig egyetlen ilyen megkeresésre sem válaszolt. Dorin Florea az elmúlt tizenkét évben botrányt botrányra halmozva „párbajozott” a megyei tanáccsal, a különböző állami és önkormányzati hatóságokkal. Marosvásárhelyen továbbra is rengeteg a tennivaló. Az RMDSZ a megyében elsőként nevezte meg szenátor- és képviselőjelöltjeit, idejében megfogalmazta választási programját. Ezért méltatlan, hogy egy olyan párt megyei elnöke vonja kérdőre Markó Béla szövetségi elnököt, aki eddig még a jelöltjeit sem tudta megnevezni, és programját sem fogalmazta meg. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Állandó Tanácsa: Válasz Dorin Florea nyílt levelére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ Előzmény: Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez /Népújság, okt. 1./

Október 3-án Borbély László lakásügyi, középítkezési, területrendezési miniszter nyitotta meg Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Alapítvány tizedik kisebbségi szemináriumát. Az Együttélés – kétnyelvűség címszó alatt megrendezett, kétnapos találkozón az alapítvány elnöke arra is kitért, helyi szinten még mindig nem sikerült tudatosítani a multikulturalitás fontosságát. – Négy év alatt nem tudtuk meggyőzni a polgármestert arról, hogy egy utcanévtábla nem attól kétnyelvű, hogy az „utca” szót magyarul is feltüntetik rajta. A legnevetségesebb a Pavel Chinezu felirata. Erről az utcáról mindenki tudja, hogy Kinizsi Pál nevét viseli, és nem hiszem, hogy a jóérzésű román lakosságot zavarná, ha ez láthatóvá is válna. A miniszter nehezményezte: még mindig kevés az olyan közigazgatási intézmény, ahol magyar nyelvű táblák segítik a tájékozódást. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke az Európai Unió szemszögéből közelítette meg a multikulturalitás kérdését. – Az EU-ban 27 tagállam, 3 ábécé és 450 nyelv él egymás mellett. A kulturális sokszínűség az egyesült Európa olyan természeti adottsága, melynek védelme a kezdetektől prioritást jelentett az unió politikusai számára. Most, amikor a világ számos országában nyelvháborúk dúlnak, a soknyelvűség biztonságot és stabilitást jelent Európa számára – jelentette ki az elnök asszony, aki a továbbiakban az Európai Bizottság szeptember 18-i, A soknyelvűség Európa előnye és közös ügye című közleményére is kitért. Varga Attila parlamenti képviselő előadást tartott az anyanyelvhasználat jogi kereteiről. /Nagy Székely Ildikó: „A soknyelvűség biztonság” Szeminárium a kisebbségi létről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

Marosvásárhely legrégebbi óvodájának, a teljesen átépített Iskola utcai Stefániának a hétvégi újjáavatásán Dorin Florea polgármester elmondta, hogy a Stefánia korszerűsítése kizárólag a polgármesteri hivatal és a helyi önkormányzat érdeme. Replikájában Borbély László középítkezési miniszter hangsúlyozta, hogy a teljes, több mint egymillió lejes összeget az általa vezetett szaktárca biztosította. Florea és Borbély szócsatája akkor is folytatódott, amikor más szónokok vették át a helyüket. Florea kijelentette, hogy mind Borbély, mind ez a „semmirevaló kormány az utolsókat rúgja”, és az új, PDL-s kabinet majd móresre tanítja őket. A vita annyira elfajult, hogy a díszemelvényen Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnöknek a két férfi közé kellett állnia. Ezután Lokodit hol a megye anyjaként, hol nagyanyjaként konferálták be. /Kampányhangolás az óvodaavatón. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

Ötödik napja éhségsztrájkol Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja – a testület elnöke, Asztalos Csaba szerint fölöslegesen. A Pro Európa Liga korábbi vezetője az ellen tiltakozik, hogy a kormány semmibe veszi a strasbourgi emberjogi bíróság (CEDO) döntéseit. „Haller éhségsztrájkja egy olcsó, téves kezdeményezés, államtitkárként összeférhetetlen a tisztsége az ilyen jellegű fesztiválozással. Ha nem ért egyet valamivel először mondjon le, akkor éhségsztrájkoljon. Ezzel csak rontja az intézmény imidzsét, a civil szférát is kompromittálja – jelentette ki Asztalos. Szerinte a kormány megtette a lépések, ami miatt Haller tiltakozik. Haller ezt másképp tudja. Szerinte a kormány ez idáig semmit nem hajtott végre az emberjogi bíróság ítéleteiből. /Oborocea Mónika: „Potyára” éhségsztrájkol Haller? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Az éhségsztrájk befejezésére szólította fel Haller Istvánt Borbély László miniszter, azt javasolva, hogy a kormánynál közösen tisztázzák a hadrévi összegek ügyét. Borbély furcsállja, hogy az államtitkár a tiltakozásnak ezt a formáját választotta, pedig a CNCD-tagság egyéb kezdeményezésre is feljogosítaná. Borbély László nem ért egyet Haller Istvánnal, aki bejelentette, csak abban az esetben hajlandó befejezni az éhségsztrájkot, hogyha az Európa Tanács megbünteti Romániát. /Az éhségsztrájk befejezésére szólította fel Borbély László Haller Istvánt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

A személyét ért támadások ellenére sem hagyja abba az éhségsztrájkot Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja. A marosvásárhelyi származású emberjogvédő aktivistát legutóbb Borbély László, az RMDSZ alelnöke, fejlesztési és középítkezési miniszter, majd a CNCD elnöke, Asztalos Csaba próbálta rendreutasítani. Minderre reagálva Haller meglepődésének adott hangot. „Most már Borbély László is ugyanazt a félrevezetést alkalmazza, mint amit a kormány, amelyet képvisel. Azt a képzetet próbálja kelteni, hogy a kabinet végrehajtotta a strasbourgi Emberjogi Bíróság döntéseit, és ennek végrehajtása helyi szinten akadt meg. Ez így nem igaz” – jelentette ki Haller. /Szucher Ervin: Rendreutasítva. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

Az önkormányzatoknak, a vállalkozóknak és a magánszemélyeknek is érdeke, hogy összefogva a regionalizmus jegyében gondolkozzanak – jelentette ki Borbély László miniszter az október 6-án Marosvásárhelyen tartott, a regionalizmusról szóló megbeszélésen Borbély elmondta, a 70-es években Ceausescu le akarta bontatni Marosvásárhely történelmi belvárosát, de az akkori párttitkár ellenállt és a Főtér megmaradt eredeti állapotában. Ennek ellenére a rendszerváltást követően nem jött létre egy olyan koncepció, amely a sajátosság megőrzését tűzte volna ki céljául. /Antal Erika: „A regionalizmus közös érdek” = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Hűséges, a közösséghez láncolt emberekre van szükség, akik vállalják a közösség szolgálatát és azt véghez is viszik – mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke október 10-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, ahol az RMDSZ Maros megyei szervezete mutatta be a novemberi parlamenti választásokon induló szenátor- és képviselőjelöltjeit. Szenátorjelöltek: Markó Béla , Frunda György, Szakács János és Dávid Csaba. Képviselőjelöltek: Borbély László, Benedek Imre, Kelemen Atilla, Brassai Zsombor, Kerekes Károly, Szász Izolda, Makkai Gergely és Erőss Csaba. /Mózes Edith: „Egymáshoz vagyunk láncolva” Bemutatkoztak az RMDSZ Maros megyei képviselő- és szenátorjelöltjei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Eddig egyetlen pályázat sem érkezett Kovászna megyékből a minisztériumhoz az egyházi és kulturális turizmus fellendítésére – hívta fel a figyelmet Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter sepsiszentgyörgyi látogatásán, a háromszéki polgármesterekkel és önkormányzati képviselőkkel tartott megbeszélésen. /(Farcádi): Borbély: fellendíteni a kulturális turizmust. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

Október 11-én Besztercén rendezték meg RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáját, melynek napirendén az európai uniós pályázati, illetve kormányzati támogatási lehetőségek mellett a parlamenti választások szerepeltek. A helyszín miatt a szónokok egyik vezérgondolata a szórvány- és a tömbmagyarság összefogásának szükségessége volt. Az újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben a decentralizációt szorgalmazták. A testület elnöke a választás eredményeképpen a következő négy évben Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke lesz, eddig Ilyés Gyula töltötte be ezt a tisztséget. A Kisebbségkutató Intézet közel száz olyan formanyomtatványt fordított le magyarra, amiket a polgármesteri hivatalokban használnak. Az intézet új programja azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az anyanyelvű írásos ügyintézést a közigazgatásban. Bevezetőként Kocsis András, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke a 18 ezer fős beszterce-naszódi magyarság nevében azt kérte „székely testvéreitől”, hogy ne feledkezzenek meg a szórványról. A szórvány- és a tömbmagyarság érdekeinek valamint cselekedeteinek összehangolása képezte Markó Béla RMDSZ-elnök beszédének is az egyik fő gondolatát. Markó szerint szórványban nagy aggodalommal tekintenek a tömbmagyarságban, de főként Székelyföldön körvonalazódó magyar–magyar versengésre. A szórvány eleshet a parlamenti képviselettől, ha a tömbmagyarságban a magyar-magyar verseny során elpazarolják a szavazatokat – hangoztatta Markó. Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter az Európai Unió Regionális Operatív Programját (ROP), valamint az általa vezetett szaktárca által indított kormányprogramokat ismertette. Szintén szakterületük uniós és kormányzati programjait ismertette Korodi Attila környezetvédelmi és Borbély Károly informatikai miniszter. /B. T. : Szórvány- és tömbmagyarság összefogását szorgalmazzák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Kelemen Hunor szerint az elmúlt négy év kormányzati eredményei bizonyítják, hogy az RMDSZ-nek van elképzelése arról, milyen legyen a közösség holnapja. /Horváth István, Mayla Júlia: Borboly Csaba váltja Ilyést az önkormányzati tanács élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A decentralizáció kiteljesítése mellett a különböző autonómiaformák lehetőségének alkotmányos megjelenítése is szerepel célkitűzésként az RMDSZ-es önkormányzati képviselők 2008–2012-re vonatkozó céljait és elveit tartalmazó nyilatkozatban, amelyet az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján fogadtak el Besztercén. Az önkormányzati konferencia új elnökévé Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét választották, a testület új alelnökei Máté István bethleni alpolgármester, Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester, Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Pop Imre krasznai elöljáró, valamint Krecsák Albert nagyenyedi alpolgármester. Markó Béla kijelentette: „Azt mindenki természetesnek tartja, hogy az erdélyi magyar gyerekek megtanulják az állam nyelvét, és ez így is van rendjén. De annak is ugyanilyen természetesnek kell lennie, hogy a román gyerekek is tanulják a magyar nyelvet az iskolában. ” Az RMDSZ-elnök által mondottakra reagálva Vasile Puscas szociáldemokrata párti képviselő kifejtette: Markónak meg kellene tanulnia az alkotmány nyelvét és az ország törvényeit, mielőtt ilyeneket nyilatkozna. Puscas szerint az RMDSZ elnöke „megtartva az általa vezetett alakulat hagyományát, kétértelmű diskurzust támogat: Bukarestben a kormány hivatalos nyelve tetszik neki, amelyből megpróbál minél több hasznot húzni, míg Marosvásárhelyen egy másik hivatalos nyelvet kedvel”. /Ellentmondásos kampánynyelvezet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Visszalépett az RMDSZ-es tanácsosok által kezdeményezett Somostető-perből Csegzi Sándor alpolgármester. Az RMDSZ képviselői az alpolgármester lépését az RMDSZ-szel való szembefordulásként értelmezik. Csegzi cáfolta, hogy szembefordult volna az RMDSZ-szervezettel, amely a városi közgyűlésbe, majd az alpolgármesteri székbe juttatta. „Szó sincs arról, hogy az RMDSZ ellen fordultam. Mint felperes pontosan az ügy érdekében léptem ki a pereskedésből. Ugyanis önmagammal pereskednék, ha bármit kifogásolok, ami a polgármesteri hivatalban történik” – nyilatkozta a Krónikának Csegzi Sándor. Kikérte egy jogi szakértő véleményét, aki megerősítette: nem perelheti a polgármesteri hivatalt az alpolgármester. Csegzi Sándor magatartását Borbély László fejlesztési, középítkezési, lakásügyi miniszter elítélte. /Máthé Éva: Csegzi kihátrált az RMDSZ mögül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter október 15-én Kolozsváron találkozott a megye polgármestereivel és a megyei tanács képviselőivel, akik közül néhányan a községüket érintő gondokról is beszámoltak. A tárcavezető ellátogatott a volt ószer helyén épülő lakónegyedbe, ahol a 270 lakásból hetven lakás építését a szaktárca finanszírozta. /Nagy-Hintós Diana: Borbély: pozitív az infrastruktúrára vonatkozó négyéves mérleg. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Mindig a választások előtti hetekben, hónapokban derül ki, hogy a kormányzó pártok miként viszonyultak az ország közös nagy vagyonához, kik és mily módon dézsmálták meg azt. A jelenlegi, kisebbséginek is nevezett kormányról kiderült, hogy miközben irracionálisan felduzzasztotta az államapparátust, szabad kezet is adott embereinek. A nagy apparátus nem volt eredményes, hatékony, de igen sokba került. A rendőrség vezetői autóvásárlási tervvel akarják megdézsmálni a költségvetést, az iskolafelújításokra szánt pénz jelentős része a minisztérium környezetéhez tartozó vállalkozók zsebében kötött ki. A kabinet 225 ügynöksége, hivatala a hatalmas fizetések mellett alig tett valamit. Mindez elmondható az RMDSZ köztisztviselőinek zöméről is. Hírük jó ideje a megyékbe is visszajutott. Tökéletesen beilleszkedtek a balkáni mentalitású bukaresti közegbe. Néhány szerencsés kivételtől eltekintve (Borbély László, Korodi Attila) cselekedeteik hírét is alig lehetett hallani, s most is csak annyi jut el a magyar emberekig, hogy megtömték zsebeiket. /Simó Erzsébet: Nem ilyen lovat akartunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Összesen 7,5 millió eurónyi befektetést vonzott négy év alatt a Kerelőszentpál községhez tartozó Búzásbesenyő. A községben többek között kiépítették az ivóvízhálózatot, felújítottak több iskolát, kultúrotthont, Búzásbesenyőben tornaterem is épült, valamint a község területén négy gyár létesült. A hét végén átadták a három kilométeres aszfaltozott utat. Az átadáson megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök és Borbély László fejlesztési miniszter. Markó Béla beszédében rámutatott: a helyi közösség összefogott a megyei és központi önkormányzatokkal, így valósult meg a befektetés. Borbély László a polgármester hozzáállását dicsérte: kihasználta, hogy az RMDSZ kormányon van, és segített közösségén. A község több tekintetben is élen jár: itt írtak alá országos szinten elsőként szerződést csatornázási munkálatok támogatásáról az Európai Unió által biztosított vidékfejlesztési alapokból. /Útavató Búzásbesenyőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Néprajzi kiállítást rendezne be a Maros megyei keresdi kastély őrtornyába Bethlen Anikó grófnő, egyelőre nincs rá anyagi lehetőség. A Bethlen-család örököse, a Marosvásárhelyen élő Bethlen Anikó két lánytestvérével együtt tavaly nyáron kapta vissza ténylegesen a keresdi kastélyt, Erdély talán legszebb reneszánsz stílusú várkastélyát. Papíron 2005-ben kapták vissza a Bethlen-örökösök a kastélyt, miután tizenhat évig pereskedtek jogos tulajdonukért, viszont két éven át az Országos Műemlékvédelmi Hatóságnak „nem volt ideje” arra, hogy megejtse a tényleges átadást. Végül 2007 nyarán a műemlékvédelmi hatóság állított ki egy olyan okiratot, amelyben elismeri, hogy a kastély a Bethlen-örökösöké. 1949 márciusában a Bethlen-családból senki nem volt jelen, amikor a háromezer kötetes könyvtár darabjait, köztük kódexeket is, a vár udvarán elégették. Az addig lakott, fényűzően berendezett szobákból, a kápolnából az értékes bútorokat, festményeket elhordták. Az 1990-es évek elején a román állam állagmegőrző munkálatba kezdett Keresden. Vendéglátó-ipari központtá akarták alakítani a kastélyt, ennek érdekében a tetőteret beépítették, vendégszobákat alakítottak ki. Amikor a Bethlen-örökösök visszaigényelték a kastélyt, az állagmegőrzés, átépítés abbamaradt. Állami tulajdonba kerültek az 1949-es fosztogatáskor a festmények, bútorok és más berendezési tárgyak. Ezek egy része a segesvári és a nagyszebeni múzeumok tulajdonában van. A gyermekkora óta tolószékbe kényszerült Bethlen Anikónak eddig is igen zsúfoltak voltak a napjai. Idegennyelv-órákból tartja fenn magát. Most már a fő gondja az, hogy mi lesz a keresdi kastéllyal. „Nagyon szeretnék a kerek őrtoronyban néprajzi kiállítást rendezni az igazán szép gyűjteményem darabjaiból” – mondja. Borbély László fejlesztési miniszter azt nyilatkozta, hogy a regionális fejlesztésre szánt uniós pénzekből szeretnék támogatni az erdélyi műemlékek, elsősorban a nagy értékű kastélyok restaurálását. /Máthé Éva: Mentik kastélyukat a Bethlenek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

Együttes ülést tartott október 21-én a magyar és a román kormány Szegeden. A felek abban a házban kötötték meg kétoldalú megállapodásaikat, amelyben Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu annak idején aláírta a két nemzet megbékéléséről szóló tervezetet. Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnök tizenöt miniszterrel (köztük Borbély László fejlesztési és Borbély Károly távközlési tárcavezető), államtitkárokkal érkezett. A késés miatt kétórás helyett mintegy kilencven percesre rövidült ülésen a két ország villamosenergiai és gázvezeték-hálózatának összekötéséről, az autópálya-összeköttetésekről és a Bécs–Budapest–Bukarest szupervonatról volt szó. A két kormány nyilatkozatot írt alá arról, hogy 2013-ig 250 millió eurót költenek közös határ menti fejlesztésekre, napirenden volt a határ menti egészségügyi együttműködés is. Áttekintettek környezetvédelmi kérdéseket, szó volt a verespataki aranybányáról. Egyezséget kötöttek a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújításának folytatásáról. Nem tértek ki a Magyarországra települtek nyugdíjának problémájára, a Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozására vagy a 112-es egységes európai hívószámmal kapcsolatos problémákra. A román kormányfő a 2005-ben, Bukarestben tartott első közös kormányülés egyik kiemelt napirendi pontjával, a romániai kisebbségi törvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre nem tudott optimista hangvételben válaszolni. Újságírói kérdésre Gyurcsány Ferenc az autonómiára a tőle már megszokott módon érvelt: ő „csakis az európai normákkal összhangban” képzeli el bármiféle autonómiaformák megvalósulását. – „Magyarország továbbra is ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását” – szögezte le Gyurcsány Ferenc. A magyar kormányfőt kisebb csoport kifütyülte. „Hazaáruló!, Mocskos Gyurcsány!” – hangzottak a szidalmak. Tariceanu találkozott a magyarországi román közösséggel, biztatta őket: beszéljenek otthon is anyanyelvükön, és ragaszkodjanak nevük romános írásmódjához. Tariceanu elítélte a Magyarországon elterjedt „etnobizniszt” és a romániai magyar közösséggel példálózva hangsúlyozta: a magyarországi románok követeljék jogaik elismerését, érvényesítését. /Salamon Márton László: Közös ülések után házasságkötés Szegeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ Az év végéig aláírhatják az előzetes kormányközi megállapodást a Nabucco-projektről – mondta a román miniszterelnök a magyar–román kormányülés után. A román miniszterelnök támogatja a kulturális autonómiát, de szerinte ennek nem szabad a kisebbség elszigetelődéséhez vezetnie. /Hamarosan megszülethet a kormányközi szerződés a Nabuccóról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

A szülőföld sajátossága, hogy soha nem meríthető ki, mindig tartogat felfedeznivalót, mondta köszöntőbeszédében Markó Béla RMDSZ-elnök a hétvégén megrendezett marosvásárhelyi Bernády Napokon. Az első napon, október 24-én elemisták és gimnazisták mérték össze tudásukat Marosvásárhely építészeti örökségével kapcsolatban. Borbély László, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke úgy értékelte a diákok vetélkedőjét, hogy az ifjúság meglepően sokat tud a városról. A Városháza című kiadvány Keresztes Gyula nyugalmazott városi főépítész és Plájás István fotóművész közös műve a Bernády György Közművelődési Alapítvány 12. kiadványa. A bemutatott kötet a jelenlegi megyeháza építészeti értékeit örökítik meg. A szervezők, az RMDSZ és civil szervezetek október 26-án megkoszorúzták az egykori polgármester református temetőben található síremlékét, illetve egész alakos szobrát. Gálaműsorral ért véget a rendezvény, ahol átadták a Bernády-díjat: a Hunyadi László szobrászművész készítette Bernády-plakettet ez alkalommal Lokodi Edit Emőke, Maros megyei tanácselnök vette át. Az est fénypontja Szentpéteri Csilla zongoraművész előadása volt. /Antal Erika: A városépítő polgármester. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Ezeroldalas vaskos könyvvel lepte meg az olvasókat a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó: megjelentette a segesvári szász történetíró, Georg Kraus Erdélyi krónika 1608–1665 című munkáját. Az érdeklődők Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban tartott könyvbemutatón Gyarmati Zsolt múzeumigazgató és Vogel Sándor, a könyv fordítója előadásából megismerhették a krónika írójának életét és munkásságát, ugyanakkor betekintést nyerhettek a XVII. századi Erdélyről történelmi tablót nyújtó kiadványba. Georg Kraus /1607-1679/ Bethlen Gábor kancelláriáján sajátította el a legfontosabb hivatali teendőket. Jogi ismereteit 1645-től Segesvár jegyzőjeként kamatoztatta. Georg Kraus feljegyzéseit Báthori Gábor fejedelemmé választásával kezdte, és az 1665. május 1-jei gyulafehérvári országgyűlés leírásával zárta. Erdély történetét írta, de a szomszédos Havaselvére, Moldvára és Magyarországra is figyelt. Németül írt krónikájában gyakran használ magyar szavakat, idézett magyarul írt okmányokból. Korában az országgyűléseken, a jogéletben, a fejedelmi kancellárián, az állami levelezésben hivatalos nyelvként a magyart használták, amely a térségben részben a diplomáciai nyelv szerepét is betöltötte, a törökök, a havasalföldi és moldvai vajdák is gyakran magyarul bonyolították le államközi levelezésüket. Az Erdélyi krónika élvezetes olvasmány. Vogel Sándor, a fordító bevezető tanulmányával, a krónikához fűzött jegyzetekkel, szómagyarázatokkal segíti az olvasót a XVII. századi Erdély történelmének megértéséhez. Az Erdélyi krónika nyomtatásban először Bécsben jelent meg 1864-ben, Jókai Mór forrásként használta a Damokosok című műve megírásához. Magyarul 1994-ben adták ki Budapesten Vogel Sándor fordításában, a Pro Print most a második, bővített jegyzetanyaggal ellátott kiadást tette az olvasó asztalára. /Borbély László: Georg Kraus krónikája. Történelmi tabló a XVII. századi Erdélyről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Megtartotta kampánynyitóját Borbély László miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi 1-es számú képviselői választókerületének jelöltje. Bejelentette, elkészült a programja, amelyet román és magyar nyelven a sajtó rendelkezésére bocsátott. Választási programjában fontos fejezetet szentel a marosvásárhelyi magyarság kulturális autonómiájának. Az olyan közintézményekben, mint a vízügyi igazgatóság, a nyugdíjpénztár vagy a prefektúra, indokolt lenne a kétnyelvű táblák jelenléte, ezért a szükséges lépéseket meg is teszi. /Lokodi Imre: Borbély László kész programja. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette, nem válik a parlament becsületére, ahogy a kisebbségi törvénytervezet elfogadását halogatta. A magyar sajtó elmarasztalta azt, hogy a kisebbségi törvény ügye nem került napirendre a román-magyar közös kormányülésen. Borbély szerint ezek a kritikák megalapozatlanok, mivel Románia kormánya megtette feladatát, és már 2005-ben elkészítette a törvényt, és elküldte azt a parlamentnek. „A kormány tehát eleget tett feladatának. Sajnálatos módon a parlament szerintem aljas érdekekből nem fogadta el a törvényt, és hozzá nem illő módon halogatta. Minden második ülésen kvórum-hiány volt” – fejtette ki Borbély. Ez ugyanakkor „visszalépést jelent a többség és a kisebbség kapcsolatában”, vélte Borbély. /Kisebbségi törvénytervezet halogatása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./