Sikerrel mutatta be a nagyváradi Kiss Stúdió Kocsis István Bolyai János című drámájátfebr. 9-én a váradrogériuszi református templomban. A Bolyait alakító Varga Vilmos színművész és dramaturgiai segítője, Kiss Törék Ildikó a nagyváradi színikritikusok elismerését elnyerte. /Bolyai Jánost ünnepelték Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Kolozsváron az Unitárius Kollégium Bolyai János Napot rendezett. A versenyben a diákok elméleti, logikai és játékos matematikai feladatokkal birkóztak meg. /Szabó Csaba: Bolyai Nap az Unitárius Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A bukaresti Petőfi Társaság a Bolyai-év alkalmából meghívta Kiss Elemért és Weszely Tibort, jelenleg mindketten a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi karának tanárai. Bevezetőül Öllerer Ágnes, a bukaresti Ady Endre Iskolacsoport zenetanárnőjének vezetésével a Lyceum Consort régizene-együttes reformkori magyar műveket adott elő. Kiss Elemér Bolyai Jánosnak az utókor előtt eddig ismeretlen arcáról, utána Weszely Tibor apa és fia életművének hazai és külföldi fogadtatásáról beszélt. Kiss Elemér arra utalt, hogy a tudomány világa Bolyai Jánosban eddig csak a geometria zsenijét tartotta számon, holott kéziratos hagyatékából újabban kiderült, hogy a matematika más területein is alkotott újat. Dr. Weszely Tibornak 1974-ben magyar, majd román nyelven is megjelent Bolyai Farkasról szóló monográfiája. Napok kérdése, hogy Budapesten kikerüljön a nyomdából a Bolyaiak utóéletét bemutató nagyszabású munkája, előadása ebből nyújtott ízelítőt. /Barabás István: Nehéz tétel. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Ápr. 30-án Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság ülésén Bolyai Jánosról tartott előadást Benkő Samu művelődéstörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint Oláh Gál Róbert matematikus, egyetemi adjunktus. Ugyanakkor került sor a KZST Bolyai János életével és művével kapcsolatos Sortis pályázatának díjkiosztó ünnepségére. Oláh Gál Róbert beszámolt kutatásainak eredményéről. A KZST Sortis néven pályázatot hirdetett középiskolások számára Bolyai János alakjának leírására, műfaji megkötöttség nélkül. A zsűri három munkát érdemesített díjra. A pályázatot az NKÖM támogatta. /(lokodi): Kemény Zsigmond Társaság. A Sortis pályázat nyertes diákjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

"Bolyai Farkas, a világhírű matematikus, Bolyai János édesapja a ma Szeben megyében található kis falu, Bólya szülötte. A kastély romos, siralmasabb állapotban van. Kápolnáját a gaz miatt már alig lehet megközelíteni. A ma 400 lelkes település katolikus plébániájának épületében júl. 21-én megnyitották az emlékszobát, mely a két Bolyai emlékét idézi. Bólyán mintegy 80 katolikus él. A faluban nincs magyar oktatás. A plébános kéthetente látogatja meg a falut, olyankor vasárnapi iskola keretében magyarul tanítja a gyermekeket. Távollétében a kántorasszony foglalkozik a gyermekekkel. Júl. 21-én, az emlékszoba-avatás előtt mintegy 50-60 tagú küldöttségünk részt vett a szentmisén. Vannak olyan bólyai katolikusok, akik már nem értik a magyar beszédet. A bólyai magyar gyerekek már nemigen boldogulnak a magyar szavak kisilabizálásával. Az emlékszoba avatására eljöttek többek között dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor /jeles matematikusok és Bolyai- kutatók/, Zsigmond Irma és Deé Nagy Anikó marosvásárhelyi könyvtárosok, kiknek szintén komoly szerepe volt az emlékszoba anyagának összegyűjtésében. /(Máthé Éva): Pusztuló Bolyai-emlékhelyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

"A Bolyai-évfordulóra és az öregdiákok világtalálkozójára készülve, az ünnepségek szervezői különböző hiánypótló kiadványokkal is előrukkolnak. A napokban Vivat Academia... címmel gyűjtötték egybe a volt Református Kollégium, a mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum hírneves tanárainak és diákjainak arcképét, névsorát. Néhány név: Aranka György (1737-1817), az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság alapítója, Bernády György (1864-1938) gyógyszerész, jogász, közíró, Marosvásárhely polgármestere, Bolyai Farkas (1775-1856), Bolyai János (1802- 1860), Dósa Elek (1803- 1867) jogtudós, a szabadságharc alatt kormánybiztos, Farczády Elek (1890-1974) történész, Koncz József (1829-1906) könyvtáros, a kollégium történetének megírója, Koós Ferenc (1828-1905) pap, pedagógus, a bukaresti református egyházközség megszervezője, Laskai Csókás Péter (1550?-1587) iskolamester, hitvitázó, a tíznyelvű Calepinus szótár magyar részének megírója, Pápai Páriz Ferenc (1649- 1716) orvos, szótáríró, a Pax corporis szerzője. /Vivat Academia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./"

"Augusztus 24-én Marosvásárhelyen a IV. Öregdiák Világtalálkozó részvevői ellátogattak a Bolyai Múzeumba, ahol Spielmann Mihály főkönyvtáros a Bolyai-kéziratok sorsáról beszélt. Az Öregdiákok Baráti Körének nevében Mátyás Zoltán számolt be arról, hogy gyémánt-, arany- és hűségfokozatú oklevéllel tüntetve ki azokat, akik jeles tettekkel, sikeres pályafutásukkal öregbítették az iskola hírnevét, vagy erkölcsileg illetve anyagilag támogatták az iskolát. A neves Bolyai-kutatók közül dr. Kozma Béla, dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor gyémánt Oláh Gál Róbert, Oláh Anna és T. Tóth Sándor, az iskola ma 90 éves egykori igazgatója aranyfokozatot kapott. A továbbiakban oklevéllel ismerték el mindazoknak a volt bolyais diákoknak a tevékenységét, akik tudományos illetve művészeti téren alkottak maradandót, akik kimagasló közéleti szerepet töltöttek, töltenek be. Gyémántfokozatú oklevelet nyújtottak át dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspöknek, dr. Sárpataki János nyugalmazott esperesnek és Tőkés Eleknek, akik elősegítették a Református Kollégium újraindulását. Az utolsó napon az emléktáblák leleplezése, a díszterem, sportpálya és tornacsarnok névadó ünnepsége, valamint koszorúzás után felolvasták a zárónyilatkozatot. Kiss József nyugalmazott tanár emlékezett az évtizedekig rejtegetett, megsemmisítésre ítélt emléktáblákról és a táblák méltó helyükre való visszahelyezéséről. Augusztus 25-től a Bolyai Farkas Líceum díszterme Bolyai János nevét viseli, a sportcsarnokot és a sportpályát a nagy hírű iskola két volt tanáráról, Horváth Andrásról illetve Fülöp Györgyről nevezték el. Horváth András (1911-1951) a "mozogj, sportolj, fejleszd magad harmonikusan!" életelvét tarisznyálta útravalónak minden tanítványa számára. Fülöp György tanár (1921-2001) életének több mint felét iskolája falai között töltötte el. A zárónyilatkozat szerint az oktatók és diákok sorából kiemelkednek a világhírű tudósok, Bolyai Farkas és fia, Bolyai János. Az iskola épületét, anyagi javait 1948-ban államosították, majd 1960-tól kezdődően fokozatosan egyre több román tannyelvű osztályt telepítettek az intézménybe, a magyar osztályok számának csökkentésével párhuzamosan. Felhívnak mindenkit, hogy az iskola magyar tannyelvű státusa visszaállításán és ennek a jellegnek megőrzésén munkálkodjon. A IV. Bolyai Világtalálkozó záróakkordjaként koszorúzási ünnepségekre került sor. /Antalfi Imola, Bodolai Gyöngyi, Korondi Kinga: Véget ért a IV. Öregdiák Világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./"

"A Bolyai János-emlékév keretében a Pszeudoszféra-emlékmű elkészítésére meghirdetett pályázaton a zsűri Horváth Sándor matematikus Hiperbolic Space című munkája mellett döntött, mert tartalmazza mindazokat a szempontokat, amelyekre a kezdeményezők gondoltak, vagyis hogy az emlékmű formailag tartalmazza a pszeudoszférát mint matematikai alakzatot, merész vonalaival a Bolyai-elmélet forradalmiságára jellemző műalkotás legyen és illeszkedjen a tér harmóniájába. A kivitelezés most következik. Marosvásárhelyen, dec. 15-én, Bolyai János születésének 200. évfordulóján lesz a rendhagyó emlékmű avatása. /Döntött a Pszeudoszféra-pályázat zsűrije. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./"

"Szept. 30-án a felsőoktatási intézmények megnyitották kapuikat. A 2002-2003-as tanévben Kolozsváron mintegy 60 ezer diákot számlálnak, ebből 43 ezret csupán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). A BBTE is megünnepli idén Bolyai János halálának kétszázadik évfordulóját, ez szept. 30-án kezdődött, amit a matematikus életművének szentelt tudományos ülésszakkal és életéről szóló kiállítással tesz emlékezetessé. Andrei Marga, a BBTE rektora leszögezte: továbbra is tiltakozik a Bukarestből irányított egyetemi autonómia fejlődését akadályozó törekvések ellen. Marga kijelentette, idén is folytatni fogják a modernizációs folyamatot, valamint a kreditrendszer is teljes mértékű alkalmazást kap a nyugati egyetemekkel való együttműködés érdekében. Marga beszédében a nagy múltú kolozsvári felsőoktatás hagyományaira hívta fel a jelenlévők figyelmét, megemlítve az 1581-ben Báthory István által alapított jezsuita kollégiumot. Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem (EMTE) Természettudomány Kara is elkezdte működését húsz hallgatóval. Tonk Sándor, az EMTE rektora bejelentette: sajnos nincs végleges tanári karuk, mert a két nemzedék kiesése nagy érvágást jelentett a magyar nyelvű felsőoktatás számára. A megnyitón felszólalt még Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) képviselője, majd Mócsy Ildikó, a környezettudományi tanszék vezetője rövid környezetvédelmi előadást tartott. /Borbély Tamás, Rácz Éva: Új tanév a kolozsvári felsőoktatásban. Bolyai Jánosra emlékeznek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./"

"Bolyai János születésének 200. évfordulója alkalmával okt. 2-án nemzetközi geometriai és topológiai értekezletet szervezett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A résztvevők túlnyomó többsége hazai és magyarországi vendég, de érkeztek érdeklődők Japánból, Portugáliából, Spanyolországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból is. A megnyitón felszólalt Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Kása Zoltán rektor-helyettes, Császár Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia, Radu Miron, a Román Tudományos Akadémia tagja. Ugyanakkor Bolyai János életéről szóló kiállítás nyílt meg. /Gálffy Attila: Bolyai János megemlékezés a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Egy álom vált valóra - mondotta Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere a Magyar Tudományos Akadémia és Román Akadémia okt. 4-én tartott ünnepi ülésén, amelyen részt vett és beszédet mondott államfőként és akadémikusként is Mádl Ferenc köztársasági elnök. A Bolyai-év elérte a célját, Marosvásárhelyt sikerült bekapcsolni az európai tudományos élet körforgásába - hangsúlyozta Csegzi Sándor. A nemzetközi tudományos konferencia okt. 1-jétől Kolozsváron, majd 4-től Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Középiskolában zajlott. Bolyai Farkas, az apa tevékenységét dr. Weszely Tibor, Bolyai János felfedezésének jelentőségét pedig dr. Kiss Elemér akadémikus méltatta. /Bolyai János Emlékév. Akadémikusok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./"

"Bolyai János születésének 200. évfordulója alkalmából Déván, a magyar közösség Melite Gyülekezeti Házban november 28-án megrendezett Bolyai-esten Toró Tibor professzor tartott előadást. Széll Zoltán dévai matematika szakos tanár szervezte az emlékezést. Az előadás után a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium és az Eminescu-Petőfi Általános Iskola diákjai és pedagógusai következtek verssel és kórusművekkel. Toró Tibor professzor Vajdahunyadon a Hunyadi János Informatika Líceum tanárainak és diákjainak is tartott előadást. /Gáspár-Barra Réka: "Kiterjesztette a teret a végtelenbe". Bolyai János-est Déván. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./"

"A tudomány a lírában - a líra a tudományban - e kettősség jegyében tartották november 29-30-án a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének kétnapos bicentenáriumi emlékülését a szovátai Teleki Oktatási Központban. "A semmiből egy új, más világ világot teremtettem" címet viselő emlékülés Kocsis István Bolyai János estéje című monodrámájának második részével kezdődött. Lászlófy Pál, a szövetség elnökének nyitóbeszédét követően Toró Tibor egyetemi tanár, az MTA külső tagja tartott előadást. A marosvásárhelyi Kiss Elemér professzor a több mint ezer oldalas Bolyai-kéziratok sorsáról és az általa megtalált számelméleti felfedezések jelentőségéről értekezett. Dr. Oláh-Gál Róbert, a BBTE adjunktusa számolt be a Bolyaiak családfájáról, illetve Bolyai János életének levéltári dokumentumairól. Az V. posztulátum történetéről Dáné Károly marosvásárhelyi matematikus, az Appendix Egyesület elnöke beszélt. /(bodolai): A Bolyaiak emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./"

"Saint- Michel kedvelt barokk szobrát /L Ange - Az Angyal/ ellopták, Miholcsa József szobrászművészt kérték fel, hogy készítse el a szobrot. Nov. 9-én felavatták a művész jelenlétében a szobrot. Miholcsa Józsefre a Hortobágyi Alkotótáborba ellátogató művészek felfigyeltek. A Sárpatakon élő marosvásárhelyi származású művész kezdeményezte annak idején az Incitato alkotótábort /Kézdivásárhely/, ez a tábor idén tizedszer nyitotta meg kapuit, Miholcsa József vezetésével. Miholcsa József Szent István- szobrát Sárpatakon kiállították. Azóta elkészült Árpád- szobra is. A 2,5 méteres műkő alkotást jövő tavasszal leplezik le Torján. Budapesten dec. 15-én a Bolyai János Szakközépiskolában, a Váci út 28. szám alatt avatják a névadó nagy matematikus portréját. A művész életműve koronájának nevezi a korondi iskola elé, a Firtos Művelődési Egyesület által rendelte emlékteret. Húsz méter sugarú az Erős várunk az anyanyelv című hatalmas térkompozíció. Úgy tervezi, hogy 2003-ban lesz az avatása. A hét méteres, a történelmet jelképező andezit "életfa" helyet ad a jelképeknek, a sámán kort szimbolizáló lélekmadárnak, a honfoglalásra utaló lófejnek, a későbbi korszakot idéző kettős keresztnek, a személyiség- és jelentéshordozó, félméteres átmérőjű bronzplakettnek és így tovább. Igazi kultikus helyévé válhat ez a magyarságnak. /Miholcsa József Angyala Franciaországban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

"Dec. 13-án Bolyai János matematikusra emlékeztek Bukarestben, a Román Akadémia rendezésében tartott tudományos emlékülésen. A nemeuklideszi geometria tegnap és ma című szimpóziumot Romulus Cristescu, a Román Akadémia Matematikai Tudományok Osztályának elnöke nyitotta meg. A bicentenáriumi Bolyai-év ünnepélyes megnyitására 2001. dec. 14-én, az alakuló lágymányosi egyetemvárosban került sor. A Bolyai-év fővédnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint két világhírű magyar tudós, Oláh György és Teller Ede professzor. A Bolyai-év keretében Budapesten, illetve Kolozsváron és Marosvásárhelyen is tartottak különböző rendezvényeket, szemináriumokat. Ezen a hétvégén több erdélyi városban tartanak a Bolyai-év zárásához kapcsolódó rendezvényeket. Dec. 12-én Képzőművészek a Bolyaiakról címmel kiállítás nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Dec. 14-én Kolozsváron megkoszorúzzák a Bolyai János szülőházán elhelyezett emléktáblát. Szintén dec. 14-én Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Gimnáziumban rendeznek ünnepi műsort. /Incze Ferenc: Bolyai-ünneplés Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./"

"Ünnepi megemlékezést tartott dec. 14-én, Kolozsváron a Farkas Gyula Egyesület a kétszáz éve született legnagyobb magyar matematikus emlékére. A tudományos ülésen több előadás elhangzott Bolyai János munkásságáról, korszakalkotó felfedezéséről. Kiss Elemér marosvásárhelyi szakember Bolyai János az újabb kutatási eredmények tükrében című előadása a tudósnak a Teleki Tékában őrzött 14 000 oldalnyi, máig sem teljesen feldolgozott kéziratába engedett bepillantást. Benkő Samu az egyaránt kétszáz éve született Bolyai és Kossuth közötti hasonlóságokat vette számba. Az előadók között volt többek között Oláh-Gál Róbert (Csíkszereda), Toró Tibor (Temesvár), Weszely Tibor (Marosvásárhely). Megkoszorúzták a Bolyai János szülőházánál (Bolyai utca 1.) elhelyezett emléktáblát, valamint az ünnepeltnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületének udvarán található mellszobrát. Este az Állami Magyar Operában ünnepi előadásra került sor, 58 év, amely megrengette a geometriát címmel. Itt részletek hangzottak el Németh László, Tabéri Géza, Orbán Balázs, Lászlóffy Aladár, Kölcsey Ferenc, Babits Mihály műveiből. A műsor összeállítója Szőcs Géza volt. /Ördög I. Béla: Kétszáz éve született Bolyai János. Tudósok és művészek méltatták munkásságát Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Bolyai János születésének 200. évfordulóján Marosvásárhelyen, dec. 14-én a Bolyai téren felavatták a nagy matematikus alkotásából ihletett köztéri szobrot, a Pszeudoszférát. A szobor állítását kezdeményező Csegzi Sándor ezúttal csak a házigazda szerepét vállalta, az egybegyűltek köszöntésére dr. Dorin Florea polgármestert kérte fel. A polgármester többek között kifejtette: a köztéri alkotás szimbóluma kell legyen a városnak. Virág György, a megyei tanács elnöke román, majd magyar nyelvű felszólalásában hangsúlyozta: Bolyai gondolataival meghaladta korát, őt igazán csak az utókor fedezte fel és értékelte. A szobor alkotója Horváth Sándor matematikus. A szobor egy mágikus Bolyai- háromszöget - a középiskola, a Teleki Téka és most már a Pszeudoszféra - zár be. Alexandru Mironov az UNESCO romániai szervezetének titkára kijelentette ki, hogy a világ első matematikai műemléke előtt áll, s felkérte a polgármesteri hivatalt nyújtson be egy kérést azért, hogy a Bolyai teret nyilvánítsák a világörökség részévé. /(vajda): Áll a Pszeudoszféra! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"

"Marosvásárhelyen január elsején a Petőfi-szobornál emlékeztek a költő születésének évfordulójára. 2000-től, a Hunyadi László alkotta szobor fennállása óta mi minden évben, január elsején itt vagyunk, mondta Ábrám Zoltán. Fodor Imre, a város alpolgármestere számba vette a magyar közösség legutóbbi eredményeit: Bocskai István református tanulmányi ház létesült - öregek otthonával; ismét az egyházé a református leányiskola; a Sapientia Egyetem az óévben két új szakkal bővült, templomfelújítások zajlottak, és új templomok épülnek, egyházi diákotthon létesült, jelentős évfordulós ünnepségek zajlottak a Bolyai János bicentenárium kapcsán. Dec. 31-én Csató Béla római katolikus főesperes meghirdette, hogy Marosvásárhelyen újra beindul a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium. A kis ünnepség szavalatokkal, kórusművek eléneklésével, koszorúzással folytatódott. /(Máthé Éva): Petőfi-ünnepség Marosvásárhelyen. A világszabadság és a nemzeti értékek jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./ "

"Jan. 28-án Aradon érdeklődőktől zsúfolt teremben tartotta meg előadását a Jelen Házban Toró Tibor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A jeles temesvári atomfizikust az RMDSZ keretében működő Reform Tömörülés kérte fel a Tiszteld múltad, s a jelent kösd a jövőhöz közösségépítő program aradi előadására. Toró Tibor vetítéssel egybekötött tudomány- és kultúrtörténeti előadásban vázolta fel Bolyai János munkásságát. Bolyait a világ tíz legnagyobb matematikusa közé sorolta. Itt fogalmazta meg híres mondását: "a semmiből egy új, más világot teremtettem..." A nem eukleidészi geometria felfedezőjének az immár nevét viselő temesvári utcában ötnyelvű emléktáblát állítottak, és ez talán az egyetlen olyan emléktábla a világon, amely matematikai képletet is tartalmaz - hangsúlyozta az előadó. Bolyaié a felfedezés, az orosz Lobacsevszkijé a közlés elsőbbsége. /P. P.: Toró Tibor professzor előadása a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./"

"Sikeresen szerepeltek a hazai és nemzetközi számtanversenyeken a temesvári Bartók Béla Líceum tanulói. A Munkácson rendezett Bolyai János Emlékversenyen három diák képviselte az iskolát, közülük Marossy Lóránt teljesítményét méltatta a zsűri. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő Zrínyi Ilona Matematikaversenyen is eredményesek voltak. /Matekból jeles a Bartók Béla Líceum diákjainak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./"

"Tízéves a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/. Káli Király István, a kiadó igazgatója közölte, a tízéves mérleg: 290 kötet. 1995-től a Mentor felvállalta a Forrás sorozat folytatását. Olyan írók kezdték nálunk pályafutásukat, mint Papp Sándor Zsigmond, Demény Péter, Sebestyén Mihály, Vida Gábor, Balázs Imre József, Fazakas Attila, Domokos Johanna. A Mentor egyik kiadványát, Jánosházy Shakespeare-fordításait a magyarországi bölcsész tanszékeken referencia-fordításként tartják számon. Kicsit segíti más irodalom eltartását a Wass Albert életmű-sorozat. Egy szépirodalmi vagy más jellegű könyv Erdélyben körülbelül két és félszer, vagy háromszor annyiba kerül, mint amennyit a piacon kérni lehet érte. Azt a veszteséget, pótolják a támogatások. Három éve négy forrásból jön támogatás, a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától /pályázatok/ és a román Kulturális és Vallásügyi Minisztériumtól /pályázatok/, illetve a Communitas-pályázatok. Az erdélyi könyvkiadás gyakorlatilag ebből a négy forrásból táplálkozik. A négy forrásból Erdélyben évente 200-220 könyvet lehet megjelentetni. Az évfordulós ünnepségre időzítették három könyvük megjelenését. Kettőt az Erdély emlékezete sorozatban: Szabó Miklós Művelődés és gazdálkodás az újkori Erdélyben című kötetét, illetve Pál-Antal Sándor A Székelyföld és városai című könyvét. A Bolyai János Emlékév alkalmából kiadott A tér úttörője című könyve a harmadik. /Lokodi Imre: 10 éves a Mentor Könyvkiadó - Évfordulós ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./"

"Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Gimnáziumban megrendezett jubileumi iskolahét keretében Illyés Ferenc fizika szakos tanár nagy sikerrel mutatta be Kocsis István Bolyai János estéje című, 1970-ben írt monodrámáját. Illyés Ferenc 1947-ben született Zetelakán. A kolozsvári egyetemen tagja volt a színjátszó csoportnak is. Illyés Ferenc először 1973-ban lépett föl ezzel a monodrámával, akkor a szerző, Kocsis István is jelen volt. 1973 és 1975 között Illyés Ferenc több mint tízszer mutatta be a monodrámát, nemcsak Keresztúron, hanem Kolozsváron, Nagyváradon, Medgyesen, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és szülőfalujában, Zetelakán is. A második előadássorozat 2002-ben kezdődött. /László Miklós: Illyés Ferenc előadóestje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./"

"A 2002-es Bolyai-év utórezgéseiként még mindig jelennek meg kiadványok, amelyek Bolyai János életével és munkásságával foglalkoznak. Ilyen például a marosvásárhelyi Mentor Kiadó A tér úttörője c. emlékkönyve. A tizenkét szerző közül tizenegy marosvásárhelyi, egy csíkszeredai, de ő is Marosvásárhelyen született. A tanulmányok három téma köré csoportosulnak: Marosvásárhely a Bolyaiak korában, eredmények a Bolyai-kutatásban és a Bolyai-kultusz Marosvásárhelyen. Néhány hete került ki a nyomdából Budapesten a Természet Világa külön emlékszáma, amely Bolyai János nagysága előtt tiszteleg. A szerzők nagy része magyarországi és erdélyi ismert Bolyai-kutató, de szerepel benne két román akadémikus (Radu Miron és Solomon Marcus), valamint egy orosz tudományos kutató is. V. Alekszandrov cikkének érdekessége, hogy csodálattal ír a Bolyai-rendezvényekről, dicséri a magyarok hagyománytiszteletét, és mindezt szembeállítja az 1992-es, szegényesre sikeredett Lobacsevszkij-évfordulóval. Az emlékszám összeállítója, a folyóirat főszerkesztője, Staar Gyula interjút közöl az erdélyi származású és jelenleg Párizsban élő Tóth Imre tudományfilozófussal, Bolyai-kutatóval. /Borzási Péter: Újabb kiadványok Bolyai Jánosról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11/"

"Száznyolcvan éve írta Bolyai János apjának azt a levelet, amelyben tudatja: "semmiböl egy ujj más világot teremtettem". Az évforduló kapcsán jelent meg a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Magister Kiadója gondozásában Toró Tibor akadémikus Bolyai János temesvári "új, más világa" (1823. november 3.) emlékére című kötete. A könyv bemutatja a temesvári Bolyai-levél és Babits Bolyai-szonettje genezistörténetét, közli a szonett 36 változatát 30 nyelven, illetve bő válogatást tartalmaz erdélyi magyar költők Bolyai-verseiből. /Könyv Bolyai Jánosról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"Idén aug. 18. és 31. között szervezik meg a marosvásárhelyi Bolyai János Alkotótábort, melyre hét marosvásárhelyi és huszonegy, külföldön és az országban élő kortárs művész jelezte részvételi szándékát. Irsai Zsolt, a tábor művészeti vezetője elmondta, hogy az elmúlt évekkel szemben idén lesz installáció, performansz, média- és videoművészet. A résztvevők nagy része azok közül kerül ki, akik a 70-80-as években életre hívták a MAMŰ-t, ami akkor a Marosvásárhelyi Műhelyt jelentette, mostanra viszont Maszületett Művek névre keresztelődött át, mivel az alkotók áttelepedtek Magyarországra. A művészek mellett meghívottként szerepel Ágoston Vilmos, Budapesten élő irodalomkritikus, Bíró Béla sepsiszentgyörgyi publicista és Vécsi Nagy Zoltán hatvani művészettörténész is. A szervezők Itt a távolban - központok és perifériák címmel e hónap 26-28. között szimpóziumot is szerveznek, melynek vitaindítója és moderátora Ungvári Zrínyi Imre vásárhelyi filozófus. /Szucher Ervin: Művészek a várban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./"

"Aug. 16-án Bólyán felavatták Bolyai János matematikus szobrát, Ioan Candea nagyszebeni szobrászművész alkotását. Az avatáson a település román és német lakói is részt vettek. A Bolyai-szobor avatóján tartott beszédekben elhangzott: a matematikus szobra a tudás és egymás megbecsülésének jelképe lehet. A rendezvényen Kötő József EMKE-elnök kifejtette: a Bolyai-szobor "a kultúra mementója", amely lehetővé teszi a fejlődést. Szombathfalvi-Török Ferenc, a Szeben megyei RMDSZ elnöke elmondta: a szoborállítás ötlete a tavalyi Bolyai-ünnepségek kapcsán született, de pénz hiányában a műalkotás csak most készülhetett el. A szoborállításhoz szükséges pénzösszeget a Szeben megyei önkormányzat biztosította. A Bolyai-emlékszoba létrehozása óta számtalan belföldi és határon túlról érkező turista, matematikus, kutató, diák látogatott el Bolyára. A szoboravató előtt átadták a bólyai római katolikus felekezeti iskola felújított épületét. /Antal Erika: Bolyai-szobrot avattak Bólyán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./A fő szervező, a Szeben megyei RMDSZ elnöke, Szombatfalvi Török Ferenc szerint talán ez az egyetlen olyan magyar vonatkozású szobor Romániában, amely - az 1989-es események után állami pénzből készült. A 600 lelkes Bólya faluban mindössze nyolcvanan magyarok, ők is vegyes házasságban élnek, kivéve egy idős házaspárt. Bolyai János ifjúkorában sok időt töltött Bólyán. Emlékét tavaly óta a katolikus templom udvarán levő plébánia épületben berendezett Bolyai-emlékszoba is őrzi. A világhírű matematikusokra sokan emlékeztek a szoboravató alkalmával, többek között dr. Kiss Elemér akadémikus, a ma élő talán legjelesebb marosvásárhelyi Bolyai-kutató; Szombatfalvi Török Ferenc, a szoborállítás ötletgazdája; valamint Gheorghe Giurgiu, a Szeben Megyei tanács alelnöke. Ioan Anghelina polgármester beszédében kijelentette, felemelő érzés, hogy "egy román népből vétetett matematikus ilyen nagy tudós lett"... Döbbenetes volt a marosvásárhelyi népes küldöttség tagjai számára (közöttük a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem matematikusai; Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester; Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója; Horváth Gabriella tanárnő, a Bolyai Farkas Líceum aligazgatója; dr. Weszely Tibor, a másik jeles Bolyai-kutató és sokan mások) az, hogy a szoboravatás előtt, és közvetlenül utána tendenciózusan, fülsiketítően a legradikálisabb, magyarellenes román dalokat (pl. a "Noi suntem romani" címűt) harsogták a hangszórók. Kérdésemre, hogy miért volt erre szükség, a Szeben megyei RMDSZ-elnök ennyit mondott: a faluval el kell fogadtatni azt, hogy ez az emlékmű elsősorban az övék. /(Máthé Éva): Bolyai János-szobrot avattak Bólyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./"

"Aug. 19-én nyílik meg a marosvásárhelyi vár egyik bástyájában az a Bolyai-alkotótábor, amelyet a Bolyai János Baráti Kör eddig két ízben szervezett meg a nagy matematikus születésének kétszázadik évfordulója tiszteletére. Idén a MA- MŰ társaság tagjai vesznek részt a két hetes táborozásban. Korábban a Marosvásárhelyről elszármazott, külföldön élő művészek hozták létre ezt a társulást, ez is volt a neve: Marosvásárhelyi Műhely. De immár Ma Születő Művek-re változtatták az egyesület nevét. Idén 28 alkotó vesz részt a táborban, 21-en külföldön élő, innen elszármazott művészek, akik jelenleg Magyarországon, Németországban és Franciaországban élnek. Heten pedig a hazai képzőművészetet képviselik. /(Máthé Éva): Bolyai-alkotótábor Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./"

"Nagyszebenben az RMDSZ által szervezett tavaszi lelkésztalálkozón a jelenlévők eldöntötték, hogy a megye prefektusánál meg fogják sürgetni azon egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, amelyeknek a jogi helyzete tisztázott volt, és nem jelentett különösebb gondot átadásuk. Az akkori kérés első gyümölcsei most értek be: egymás után tért vissza a római katolikus birtokába az egykori Ferencrendi Tanintézet (ma két líceumnak ad otthont), az egykori Orsolya-rendi Iskola (itt működik a Pedagógiai Líceum) épülete, majd a jelenlegi orvosi egyetem egyik része is. A szebeni RMDSZ elnöke, Szombatfalvi Török Ferenc elmondta, hogy sikerült Petőfi nevére keresztelniük Szebenben egy parkot és egy sétányt, sikerült Bólyában szobrot állítaniuk Bolyai Jánosnak, és most három olyan ingatlan cserélt gazdát, ahol olyan intézményeket lehet majd létrehozni/működtetni, amelyek a vidék magyarságának az érdekeit is szolgálni fogják. /Három egyházi ingatlan tért vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"A nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület, a helyi RMDSZ illetve belvárosi római katolikus plébánia rendezésében okt. 11-én helyezik el az egykori ferencrendi tanintézet falára az iskolaalapító Bilinszky Lajosnak emléket állító táblát. Az arcplakett alatt három nyelven olvasható a pápai prelátus, magyar pedagógus és a tanintézet-alapító Bilinszky rövid életrajza. Az ingatlant - amelyben jelenleg két állami líceum működik - nemrégiben kapta vissza a római katolikus egyház, így az emlékjel-állítás többszörösen is szimbolikus a nagyszebeni magyarság számára. - Jelképek egész sorát tudhatjuk magunk mellett itt, az egykori ferencrendi tanintézet környékén - mondta Szombatfalvi Török Ferenc szebeni RMDSZ-elnök -, hiszen az ingatlan közelében van a nemrégiben újrakeresztelt, és most Petőfi Sándor nevét viselő park illetve sétány is. A tábla ugyanannak a Ioan Candea-nak a munkája, aki a jelenleg Bolyán álló, augusztusban avatott Bolyai János mellszobrot is készítette. Az emléktábla-avatás költségeit a római katolikus egyház állja. /Bilinszky-emléktáblát avatnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"A Temes megyei RMDSZ és a műszaki szakemberek társaságának, a Techné Egyesületnek a vezetőségi tagjai közösen koszorúzták meg nov. 3-án a magyar tudomány napján a temesvári Bolyai-emléktáblát. Toró T. Tibor parlamenti képviselő hangsúlyozta: kettős évfordulót ünnepelnek, hiszen a magyar tudomány napja egybeesik annak az évfordulójával, hogy Bolyai János matematikus, hadimérnök a geometriát megreformáló felfedezést tett. Miként a többnyelvű emléktáblák közül a magyar feliratú is hirdeti: a híres tudós 1823. nov. 3-án, Temesvárról adta hírül - "semmiből, egy új, más világot teremtettem" - az első, nem euklideszi geometria alapképletének felfedezését. A Bolyai-dombormű és -emléktábla a matematikusról elnevezett utca sarkán található, annak az épületnek a falán, ahol Bolyai János temesvári tartózkodása idején lakott. /P. L. Zs.: A magyar tudomány napja. Tisztelgés Bolyai János emléke előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./"