December 17-én tartotta meg Kolozsváron a Kőváry László Honismereti Kör a VII. Honismereti Napot. Kiss Margit elnök okleveleket nyújtott át a honismereti tanfolyamot elvégzett „diákjainak”. A rendezvény előadásai a 600 éves Zsigmond-kori Kolozsvárról szóltak. Starmüller Géza a város honfoglalás kori és óvári építészeti történetéről, valamint Bocskai Istvánról, Asztalos Lajos A kerített város címmel tartott előadást. Máthé János diavetítésében a régi Kolozsvárt mutatat be. /Ö. I. B.: VII. Honismereti Nap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Tordán az Aranyosvidéki Népfőiskola hét végi előadásai betekintést nyújtottak a magyar történelem, illetve az egészséges életmód rejtélyeibe. Lupescu Makó Mária Bocskai István politikai testamentumáról, míg Lupescu Radu Vajdahunyad váráról tartott előadást. Páll Gyöngyvér pszichológiatanár a tordai Petőfi Társaság könyvtárának névadójára, Vásárhelyi Géza íróra, költőre és orvosra emlékezve, az elmagányosodás tüneteiről értekezett. Az egészséges életmódról Máthé Enikő kémiatanár beszélt. /Ladányi Emese Kinga: Királyokról, az emberi élet minőségéről, a társkereséséről. Népfőiskolai előadások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

A Művelődés /Kolozsvár/ folyóirat legfrissebb, összevont száma /2005 nov.-dec./ Tordának és Aranyosszéknek szentelte szinte minden írását. Néhány cím. Aranyosszéki álmok – egy álmatlan történelmi időszakban (Bágyoni Szabó István); Torda 19. századi színházi életéről (Bartha Katalin Ágnes); Adalékok a nevezetes tordai fahíd történetéhez (Hints Miklós); Torda Nemes Várossának Históriája (Bicsok Zoltán); Számvetés helyett Szilágyi Béla festőművész 70. születésnapjára (Máriás József); A IX. Ipp Art 05 – ezúttal Szilágyszórványon (Gáspár Attila); Bocskai István (Csetriné Csongvay Klára); A tordai magyar oktatás évszázadai (Szaniszló Miklós); Torda és környéke fazekassága (Suba László). /Lapszemle. Művelődés/2005 nov.-dec. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Február 19-én Bocskai István erdélyi fejedelem Nyárádszereda központjában levő mellszobra megkoszorúzásával kezdődtek az egy hétig tartó Bocskai Napok, amelynek keretében koncert, történelmi vetélkedő, lakossági fórum, farsang, mesemondóverseny és labdarúgó-bajnokság lesz, továbbá Kertészet határok nélkül címmel mezőgazdasági kiállítás. Bocskai Istvánt 1605. február 21-én Nyárádszeredában választották Erdély fejedelmévé a székely-magyar rendek. Ennek tiszteletére tartják hagyományosan a Bocskai Napokat. Kádár Gyöngyi, a nyárádszeredai művelődési otthon igazgatója beszédében emlékezett Bocskaira. A szobor 1997-ben került vissza, jelképeként a szabadság szeretetének, a függetlenségvágynak, vallási toleranciának, ami ma is minden magyar számára követendő példa. Az istentiszteleten Székely Endre helybéli református lelkipásztor Bocskai „történelmi” végrendeletéről szólt, amiben nemzetét egységre, egymás terhének viselésére, a keresztény értékek megőrzésére szólította fel. A hajdúdorogiak és a szerencsiek az összetartozás jeleként 2,2 millió forinttal ajándékozták meg a nyárádszeredaiakat: Dászkel László polgármester és Bíró István önkormányzati képviselő lelepleztek egy táblát, amelyet a színpad mellett állítottak fel, s amely tanúsítja, hogy a magyarországiak hozzájárulásával sikerült felújítani a művelődési otthont. Bemutatták Pozsgai Zsolt Zergetánc című történelmi drámáját, ez volt az ősbemutató, a helybéli Bocskai István Középiskola diákjai előadásában. /(vajda): Bocskai Napok 2006. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

A Sepsiszentgyörgyön létrehozandó magyar kulturális fiókintézet igazgatására a székelyudvarhelyi születésű 32 éves Hadnagy Miklóst találta a legalkalmasabbnak Bozóki András tárcavezető a nyolc pályázó közül. A román parlament még nem ratifikálta a fiókintézet megnyitását lehetővé tevő egyezményt. Hadnagy Miklós kifejtette, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézetnek a romániai magyarság és az anyaország között kell közvetítenie. Fel kell vállalnia a többi, régióban élő kisebbségi közösség művészetének, kultúrájának bemutatását, de különös figyelmet kell fordítania a romániai magyarság kultúrája bemutatására és közvetítésére a világ országaiban. Hosszú távon magyarországi, romániai és Kárpát-medencei intézményeket felölelő hálózatot kell kialakítani. Hadnagy Miklós 1992-ben telepedett át Székelyudvarhelyről Magyarországra. Eddig is kulturális területen tevékenykedett: parlamenti szakértőként, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, illetve az Illyés Közalapítványnál. /Guther M. Ilona: Kultúrablak Európára. Interjú Hadnagy Miklóssal, a szentgyörgyi kultúrfiók leendő igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ 15/ 401 évvel ezelőtt, 1605. február 21-én a székely rendek Nyárádszeredában fejedelemmé választották Bocskai Istvánt. Nem egészen két hónap elteltével, április 19-én a szerencsi országgyűlésen már a magyarországi rendek is megválasztották, 20-án be is iktatták a tisztségbe. Szeptember 14-én Szászmedgyesen a három nemzet nevében iktatták be Bocskait erdélyi és magyarországi fejedelemnek. Ezekre az eseményekre emlékeznek tíz napon át Nyárádszeredában. Február 20-án marosvásárhelyi, szovátai és nyárádszeredai diákok vettek részt a Bocskai fejedelem korát, a vallási tolerancia szellemét idéző történelmi tárgyú vetélkedőn, este pedig lakossági fórumot tartottak. /Bakó Zoltán: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Március 11-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galéria zsúfolásig telt termében megnyílt a Kolozsvártól Kassáig Bocskai István nyomában címmel a fejedelem emlékét őrző kiállítás. A magyarországi szervezők is jelen voltak az emlékkiállítás megnyitóján. Ferenczy Miklós református lelkész köszöntötte házigazdai minőségben, a megjelenteket, majd vázolta Bocskai életpályáját. A fotóanyag vándorkiállításként Nagyváradról érkezett Kolozsvárra. Záróakkordként a Ványolós házaspár korabeli öltözékben reneszánsz szerelmes dalokat adtak elő. /-f-: Bocskai István emléke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Székelyudvarhelyen a belvárosi református egyház biztosítja a Bocskai István Közösségi Ház működését, ahol az egyházi rendezvények mellett kulturális jellegű események is helyet kapnak. A közösségi ház egy 180 férőhelyes konferenciateremmel, valamint felszerelt színpaddal fog rendelkezni. Udvarhely esperesi központ is, szeretnék, ha itt gyakran helyet kaphatnának az egyházi rendezvények, gyűlések, akár zsinati ülés is. Június 23-án avatják a Bocskai István Közösségi Házat, ugyanis ekkor lesz 400. évfordulója a Bocskai vezette – egyetlen győztes – magyar szabadságharcnak. A ház elkészítését jó néhány cég támogatta, az egyházközség tagjaitól pedig közel 200 millió lej gyűlt össze. /Bágyi Bencze Jakab: Készül a Bocskai Közösségi Ház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 29./

Az Oktatásügyi Minisztériumban két vidéki iskola számára jóváhagyták a névadást. A nyárádszeredai iskolaközpont Bocskai István, a szovátai tanintézmény az iskolaalapító Domokos Kázmér nevét veszi fel a közeljövőben. /Sikeres névadás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

A hét végén tartotta az EME Zilah és vidéke fiókszervezete immár szokásos évi ülésszakát. Szilágyság kutatása volt a központi téma. Ezúttal az iskola és a pedagógusok jelentették az előadások súlypontját. Bocskai István halálának négyszázadik évfordulója alkalmával dr. Egyed Ákos a fejedelemválasztásról értekezett. Kultúránk, történelmünk európai jelentőségét dr. Domhányi András tudományos kutató körvonalazta, majd következtek a helyi előadók. Lakóné Hegyi Éva tanulmányában vázolta a Szilágy megyei peregrinusok – külföldön tanult diákok – életét. A nagy tanár elődökre emlékezett Kovács Kuruc János, a méltatlanul elfeledett Borbély Sámuelre pedig Fejér László, a Hepehupa szerkesztője. Jojkits Attila és B. Simon György a szilágysomlyói illetve a szilágynagyfalui oktatás történetét vázolta. Végül Szabó István helyettes főtanfelügyelő a megye magyar oktatásának helyzetéről szolgáltatott adatokat. A magyar nyolcadikosok 82%-a tovább tanulhat a jelenlegi oktatási keretben. Záróbeszédében az EME elnöke, dr. Egyed Ákos igen színvonalasnak értékelte az ülésszakot. Szerinte példás a Szilágyság kutatása, kevés vidék dicsekedhet ennyi figyelemmel régiójának múltja és jelene iránt. Az ülésszak végén a zilahi fiókszervezet elnöke, dr. Bajusz István adjunktus köszöntötte dr. Egyed Ákost, aki nemrégen vette át a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől az Arany János életműdíjat. A szilágysági fiókszervezet nevében átadták a Petri Mór-díjat azoknak, akik a legtöbbet tettek a Szilágyság történelmi és szellemi múltjának feltárásáért és közkinccsé tételéért. Lakóné Hegyi Éva nyugalmazott muzeológus és dr. Bajusz István adjunktus vehette át a Szilágyság-monográfia írójáról, Petri Mórról elnevezett díjat és az ezzel járó plakettet. /Józsa László: Fókuszban a Szilágyság kutatása. Tudományos ülésszak a zilahi EME fiókszervezeténél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Május 30-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűléstermében, a Mesél a magyar Kolozsvár sorozat második láncszemeként, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében vetítették a Corvin Stúdió Szép város Kolozsvár című videókalauzát. A Csép Sándor rendezésében, forgatókönyvével készült háromnegyed órányi alkotás sorra veszi a kincses város múltját, minden nevezetes műemlékét, civilizációs értékét. „Egy város, amely több mint amennyi ma látszik belőle” – jellemzi a film az évszázadok óta Erdély fővárosának szerepét betöltő Kolozsvárt. Történelmünk ide vonatkozó nagyjait eleveníti fel: Heltai Gáspárt, Mátyás királyt, Apáczai Csere Jánost, Bocskai Istvánt, Báthory Istvánt, Bethlen Gábort, Mikó Imrét stb., de utal az évszázadok során itt élt sok-sok névtelen magyarra, akik megépítették, védték, gazdagították a várost. /Ö. I. B.: Filmen is Szép város Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Több napos rendezvénysorozattal ünnepelte alapításának négyszázadik évfordulóját Nagyszalonta. Emlékeztek arra, hogy 1606. június 3-án Bocskai István fejedelem átadta az adománylevelet 300 hajdújának, akik megalapították Nagyszalontát. A város lakói az évforduló alkalmából emlékművel tisztelegtek az alapítók emléke előtt, melynek helyszínéül az Erzsébet-kertet, az egykori millenniumi emlékparkot választották. Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotása két nemes tartású, strázsáló hajdút ábrázol, az idő kapuja előtt, amint az adománylevelet s a városalapítók nevét tartalmazó bronzplakettet fogják. Markó Béla kormányfő-helyettes kifejtette: a hajdúváros büszke lehet arra, amit az elmúlt évszázadok alatt teremtett. Markó Béla beszédében kifejtette: kettős minőségben, a kormány képviselőjeként és az RMDSZ elnökeként van jelen, ami 15 éve elképzelhetetlen lett volna. Még sok a tennivaló, fejtette ki Markó, a restitúció mellett a szellemi értékek, a történelem, a múlt visszaszerzését említve. A két testvérváros, Sarkad és Csepel polgármestere a határon átívelő együttműködés sikerét hangsúlyozták, majd Galli Teréz erre az alkalomra írt, Nagyszalonta az én hazám című dalát adta elő. /Pap Melinda: Nagyszalonta: a hadak útjától az otthonig. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Nyárádszeredán a középiskolai oktatás fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelték június 10-én Bocskai fejedelemmé választásának városában. A magyar tannyelvű középiskolának a Nyárád mente szellemi életében, az anyanyelv őrzésében betöltött szerepe változatlan maradt. Az ünnepségen többszáz véndiák is jelen volt. Két éves munkával sikerült a névadást elérni, hogy a 2007-ben végzősök már a Bocskai István Iskolaközpontot kapuján lépjenek ki, jelentette be Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő. A középiskola megtett útjáról a 82 éves Barra Endre, a tanintézetet 1957-65 közötti igazgatója számolt be. A hagyományok megőrzését vetette fel Szász Ferenc igazgató. Az iskolának jelenleg 465 diákja van, akik közül 180-an tanulnak a líceumi, a többiek az ipari szakközépiskolai osztályokban. /(bodolai) Bocskai otthonra lelt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

Tőkés László királyhágómelléki református püspök július 5-én tartott sajtótájékoztatóján közölte, az egyházközségekben részleges presbiteri tisztújítást tartanak a választási szabályzatnak és az ütemtervnek megfelelően. A jelölő közgyűlés szeptember 10-én, a választó közgyűlés október 8-án lesz, az új presbitérium alakuló ülését és a gondnokválasztást október 23-25. között ejtik meg. Augusztus 12-22. között tartják az V. Magyar Református Világtalálkozót, mely Bocskai István szabadságharcának örökségéhez kapcsolódik. A világtalálkozó a Bocskai-évforduló jegyében augusztus 12-én a fejedelem szülővárosában, Kolozsvárott veszi kezdetét. A nyitóünnepséget szoros egymásutánban követik a királyhágómelléki rendezvények. A záróünnepség augusztus 22-én lesz Debrecenben. Tőkés püspök kifejtette: első ízben történik meg, hogy a magyar kormány egyetlen fillérrel sem támogatja a világtalálkozó megszervezését. Annak idején a Horn-kormány 70 millió forinttal járult hozzá az esemény megszervezéséhez, az Antall-kormány is jelentős összeget adott, az Orbán-kormány több mint 200 millióval támogatta a világtalálkozót, s most első alkalommal a Gyurcsány-kormány semmivel sem segít. A püspök beszámolt arról, hogy Gulyás Kálmán magyarországi vallásügyi államtitkár fölhívta, s közölte vele, hogy leköszön tisztségéről, ugyanis megszűnik a poszt, s a Miniszterelnöki Hivatal egyik alosztályaként fog működni a korábbi államtitkárság. Leértékelődik a határon túli magyarság és az egyházak ügye, kommentálta a történteket Tőkés László. /Tóth Hajnal: Leértékelődik a határon túli magyarság ügye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 6./

Hat hónapos munka után oklevelet vehettek át azok a vendégfogadósok, akik sikeresen zárták a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) szervezte tanfolyamot. Az első oklevelet Sebestyén Csaba, a szervezet országos elnöke, a székelyudvarhelyi Bocskai István Református Közösségi Ház konferenciatermében nyújtotta át a hallgatóknak. A felnőttképzés Udvarhelyszék településeiről 129 hallgatóval indult. /Szász Emese: Oklevelet osztott az RMGE . = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

Augusztus 12-én Kolozsváron tartották a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozójának nyitóünnepségét. A világtalálkozón a Bocskai szabadságharcról és a bécsi béke 400., valamint az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról is megemlékeznek, az egész Kárpát-medencére kiterjedő rendezvényeken. Az augusztus 12-22. között zajló ünnepségsorozat a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tartott Bocskai-emlékünnepéllyel kezdődött, az intézet udvarán felavatták Bocskai István mellszobrát. Tonk Sándor, az Református Egyházkerület ügyvezető főgondnoka Ady Endre sorait idézte, amelyek szerint Bocskai „elődje az igazi európai magyarnak”. Dr. Pap Géza püspök a jövő építésére hívta fel a figyelmet. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Bocskai örökségét méltatva emlékeztetett: a fejedelem felszólította az erdélyieket, hogy ne szakadjanak el Magyarországtól, és a magyarországiakat, hogy az „erdélyieket el ne taszítsátok”. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a magyar reformátusok köszöntését adta át az erdélyieknek, kiemelve, hogy az anyaországbeli magyarok is ugyanannak az örökségnek az őrizői. Felvetette a két évvel ezelőtti népszavazás kérdését, és a magyarországi református egyház nevében bocsánatot kért az erdélyiektől. A világtalálkozó több helyszínen folytatódik, Nagyváradon Református Ifjúsági Világtalálkozó zajlott, rendezvények lesznek Péterfalván (Kárpátalja), Bácsfeketehegyen (Délvidék), Kassán, valamint Sárospatakon. /Vincze Judit: „Tedd maradandóvá”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ A világ minden részéből érkezett református magyarok Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát avatták a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán. A református egyház vezetői emlékeztettek, hogy a magyarországi református egyház 2005. évi májusi zsinati ülésén meghozott törvénymódosítása értelmében „tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot”. Az 1996-ban a Bihar megyébe tervezett megnyitóünnepséget a román vallásügyi államtitkárság akkori vezetősége be akarta tiltani. Éppen ezért Csiha Kálmán és Tőkés László akkori református püspökök Nicolae Vacaroiu miniszterelnököt is megkeresték nyílt levélben, hogy tiltakozzanak a rendezvény megakadályozására irányuló hatósági szándék ellen. Az idei rendezvény zökkenőmentesen zajlott. A Protestáns Teológiai Intézetben tudományos előadások hangzottak el Bocskai István erdélyi fejedelem történelmi jelentőségéről. Délután a sportcsarnokban a nyitóünnepségen közel háromezren vettek részt. Többek között a kolozsvári Református Kollégium vegyes kara lépett fel. Tőkés László püspök kifejtette, a kommunizmus öröksége mellett azok is hibások a népszavazás végkifejletéért, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak. A 2004-es magyarországi népszavazás eredményére utalva leszögezte: vannak olyanok, akik Bocskai örökségét megtagadták. Tőkés szerint a 45 év kommunizmus a vétkes, amely „az osztályharc jegyében árkot ásott ember és ember közé”, és „történelmi feledékenységbe süllyesztette az ország népét”. /Borbély Tamás: Az összefogás jegyében találkoztak a világ reformátusai. Kolozsváron rendezték az V. Magyar Református Világtalálkozót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A határon túli politikai és társadalmi szervezetek mellett az egyházak teljes mértékben indokoltan vallják, hogy a Gyurcsány-kormány a népszavazás idején homlokegyenest mást képviselt, mint a többség. A református püspökök kijelentései rávilágítanak arra a szakadékra, amely a jelenlegi magyar kormány és a magyar egyházak között húzódik. Bölcskei Gusztáv bocsánatot kért a magyarországiak nevében a referendum eredménye miatt, másrészt pedig bevallotta, hogy a világtalálkozó szervezői nem álltak oda a magyar kormány elé pénzt kérni. A viszonyt jelzi, hogy a mostani magyar hatalom új nemzetpolitikai koncepciójában egyetlen szó sem hangzik el az egyházról, írta a Krónika. /Rostás Szabolcs: Félrevert harangok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Háromszéken Sepsiszentgyörgy belvárosi református templomában tartották az V. Magyar Református Világtalálkozó nyitórendezvényét augusztus 13-án, vasárnap. Igét hirdetett Katona Jenő erdélyi származású, Észak-Amerikában élő református lelkész. A hit és a magyarság megőrzésének parancsáról szólt, a zsidóság meg a románság nemzeti összetartozását követendő példaként említve. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató Bocskai Istvánról, Magyarország és Erdély fejedelméről beszélt. Ezután felavatták Sepsiszentgyörgyön a Sepsi Református Egyházmegye Gyárfás Jenő utcai székházát. /(sylvester): V. Magyar Református Világtalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

Az idei V. Református Világtalálkozó keretében, augusztus 13-án Nyárádszeredában is ünnepi műsorral várták az érdeklődőket. Megemlékeztek Bocskai Istvánról, Erdély fejedelméről. Székely Endre, a Nyárádszeredai Református Egyházközség lelkipásztora hangsúlyozta: „Büszkék vagyunk, hogy elődeink, 1606 februárjában ezen a helyen nyilvánították Bocskai Istvánt fejedelemmé. Ugyanakkor az először leleplezett Bocskai-szobor 100 éves múltjára is visszatekintünk, amelyet 1906-ban állítottak az ő emlékére. 1924-ben eltávolították, '33-ig a templomban rejtegették, majd 1940-ig a Kolozsvári Református Teológia nyújtott menedéket a szobornak. A sok viszontagság után 1997-ben harmadszorra lepleztük le a szobrot, a 100-ból tulajdonképpen csak 31 évet volt a talapzaton, de reméljük, hogy többször nem kell eltávolítanunk onnan. Ez a mostani találkozó a fejedelemre való emlékezés méltó ünneplése”. Az ünnepi istentiszteleten dr. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az ünnepélyen a nyárádszeredai Bocskai dalkör fellépett, majd Kilyén Ilka színművésznő következett. /Gábor Ildikó: Nyárádszeredában is Bocskaira emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

Augusztus 13-án, vasárnap az V. Magyar Református Világtalálkozót több erdélyi településen is megünnepelték, így Gyulafehérváron is. A gyulafehérvári székesegyházban Jakubinyi György érsek nevében Gáll Alajos római katolikus főesperes vendégfogadóként köszöntötte az egybegyűlteket. Bárócz Huba református esperes rövid igehirdetése után Somos József a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet. Gudor Botond magyarigeni református lelkipásztor részletesen ismertette Bocskai uralkodásának két évét. /Bakó Botond: Bocskai Istvánra emlékeztek a Református Világtalálkozó napján. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

A Beresztelke községhez tartozó Kisfülpös magyarjai öt éve, 2001 augusztusában tartottak először falunapot. Öt éve szolgál a faluban Bíró Sándor lelkész, ügyszeretetének és gyülekezete szorgalmas munkájának gyümölcse a megújított templom, a korszerű parókia és gyülekezeti terem, a magára találó közösség hit- és közösségi élete. A gyülekezet mindössze 240 lelket számlál, nem bírná meg az évenkénti találkozók anyagi áldozatát, ezért tartják ötévenként a számbavételt. Augusztus 19-én kezdődtek a falunapok, Szász Attila körtvélyfájai lelkész, görgényi esperes tartott igehirdetést. A fiatalok műsorában énekek, köszöntők és versek hangzottak el, őket követte e helyi dalcsoport. A falu számos értelmiségit adott a magyarságnak, köztük három református lelkészt és dr. Demény Lajos történészt. Az ünnepségen megkoszorúzták a templombejárat előtt felállított millenniumi kopjafát, majd elhangzott Bíró Sándor László magyarrégeni lelkész kisesszéje Bocskai Istvánról és koráról. – Szeptemberben szólal meg újra Kisfülpösön az 1790-ben épített, felújított orgona a templomban. /Bölöni Domokos: Atyafiságos szeretetben, Kisfülpösön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Szeptember 1–3-a között tartották a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB) idei, XII. honismereti konferenciáját Szilágycsehen, a fél évezredet meghaladó korú református templomban. A bizottság által évente adományozott Fényes Elek-díjat minden évben három PBMEB-tag kaphatja csak meg, valamint egy olyan külső személyiség, aki kimagasló tevékenységével a bizottság alapszabályába foglaltak terén azt kiérdemli. Idén a PBMEB tagjai közül Puskel Péter Aradról, Borbély Gábor Nagyváradról és Kiss Kálmán Túrterebesről kapták meg az oklevelet, valamint a Fényes Elek-bronzplakettet. Az idei külső személyiség Vasas János volt Révről, akit kitüntetettek. Vasas János a révi EKE osztály elnöke, a 2004-ben elhunyt Juhász Viktor áldásos munkájának folytatója. A konferencián értékes előadások hangzottak el a 20. század öröksége: 1956 emlékezete, a jubileumi Rákóczi évek, Bocskai István halálának 400. évfordulója, partiumi és bánsági műemlékek és védelmük témakörökben. Kaphatók voltak az évente 8–10 új kötettel gyarapodó Partiumi Füzetek utolsó számai. Figyelemre méltó, a sorozat 40. számát viselő, Dukrét Géza: A bihari turizmus története című kötete. A konferencia harmadik napjának programja szakmai kirándulás volt. A résztvevők Jakab Rita, a szilágycsehi református templom restaurálási munkálatainak vezetője szakszerű vezetésével, nagybányai műemlékeket látogattak meg. A közgyűlést a szilágycsehi millecentenáriumi kopjafa és az 1848-as szabadságharcos, volt szilágycsehi lelkész, Fábián Dániel emléktáblájának koszorúzása követte. Az évi közgyűlés zárónyilatkozataként egy ajánlás fogalmaztak meg, mely hangsúlyt fektet az iskolában és a szószékről elhangzottak fontosságára, a pusztuló kulturális örökség védelmére. /Tóthpál Tamás: XII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Újabb hat esztendőre választotta meg vezető testületét a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye. A közgyűlési tagok harmadik alkalommal szavaztak bizalmat Antal Zoltán székelykeresztúri lelkésznek, aki 1994 óta immár harmadik mandátumát kezdi meg az egyházmegye espereseként. A tisztújító gyűlést Székelyudvarhelyen, a belvárosi református lelkészi hivatal Bocskai István Közösségi Házában zajlott. Az udvarhelyszéki református közösség az elmúlt időszakban két templom újraavatását ünnepelte. Elsőként augusztus 24-én – Tőkés László királyhágómelléki református püspök jelenlétében –, a bikafalvi istenháza nyitotta meg újra kapuit a hívek előtt. A tavaly augusztusi árvíz során megrongálódott templomot egy év alatt újították fel, jórészt anyaországi adományokból. Néhány nappal később Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke avatta fel a hodgyai református templomot. Az árvíz járta létesítményt hazai és magyarországi szervezetek, köztük a Magyar Nemzeti Bank hathatós támogatásával sikerült újjáépíteni. Az újjáépítéssel egy időben fényképes bemutató füzet, valamint Hodgya monográfiája is napvilágot látott. /Szász Emese: Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

Jakó Zsigmond történész 90 éves /sz. Biharfélegyháza, 1916. szept. 2./. Középiskoláit a hajdúböszörményi Bocskai István Főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán végezte, ahol 1940-ben Magyarország történetéből valamint a történelem segédtudományaiból doktorátust szerzett. A Magyar Országos Levéltárban szerzett levéltárosi szakképesítést, 1941-ben Kolozsvárra került, az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában dolgozott. Bekapcsolódott a kolozsvári egyetemen folyó magyar történészképzésbe is, 1941-től nyugalomba vonulásáig (1981) oktatta előbb a magyar történelmet, majd a középkori egyetemes történetet és a történelem segédtudományait. Az erdélyi történet középkori forrásainak feltárása, a segédtudományok valamint az intézmény-, társadalom- és művelődéstörténet területén folytatott kutatásainak eredményeit önálló kötetekben és tanulmányok hosszú sorában tette közzé. Negyven esztendős egyetemi pályafutása során történelemtanárok és kutatók nemzedékei kerültek ki a keze alól. Iskolateremtő professzorként válogatta ki azokat, akiket kutatásokra alkalmasaknak ítélt, pályájukat egyengette. Életének kilencedik évtizedében sikerült a mohácsi vész előtti okleveles források kutatására vállalkozó fiatal munkacsoportot kialakítania. A gyalui vártartomány urbáriumai c. vaskos kötete 1944-ben jelent meg, utána szintén koraújkori emlékiratok és levelek következtek (Misztótfalusi Kis Miklós, Rettegi György), de az enyedi Bethlen Kollégium diáknévsorát is ő betűzte ki. Folyamatosan dolgozott az erdélyi középkori okleveles anyaggal, A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei c., két vaskos kötetre terjedő, terjedelmes bevezető tanulmánnyal kísért forráskiadványa azonban csak 1990-ben jelenhetett meg. Erdélyi okmánytár címen foglalta kiadványba az Erdélyre vonatkozó oklevelek magyar nyelvű kivonatait, az eddig megjelent két kötet után most töretlen munkakedvvel a harmadikon dolgozik, fiatal tanítványai közreműködésével. Ugyancsak az ő felügyeletével látott nyomdafestéket nemrég az Erdélyi fejedelmek királyi könyvei c. kiadvány, nyomdában van a gyulafehérvári káptalan jegyzőkönyveit kivonatoló kötet, és Torda vármegye fejedelemségkori jegyzőkönyvei is nemsokára kiadásra kerülnek. /Sipos Gábor: A kilencven éves Jakó Zsigmond születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Nagyszalontán, a híres Csonkatorony udvarán október 7-én volt az emlékkő avatása. Az emlékkő Bocskai István fejedelem hajdúinak, az 1636-os dicsőséges csatájának állított örök emléket. I. Rákóczi György (1593-1648) 1636-ban szembeszáll a lemondását követelő törökökkel, Rákóczi hajthatatlan, s a török megtorlásul egy 50 ezer fős sereggel megtámadta Erdélyt. Nagyszalonta közelében Győri Jakab megfutamodásra késztette a törököket. Éjnek idején nagy zajt csaptak, a törökök azt hitték, hogy nagy haderő indul ellenük, hanyatt-homlok menekültek, a szalontai hajdúk ekkor nekik rontottak. /Sára Péter, Nagyszalonta: Levélváltás. Kőbe vésett történelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Marossárpatak központjában rozsdás kerítéssel körülvett gyomos területen áll az a hét faállvány, amely Miholcsa József köztéri szobrainak szolgál ideiglenes talapzataként. Magyaros Hunor vásárhelyi műépítész már évekkel ezelőtt elkészítette a magyar többségű falu szoborparkjának tervét, a pénzhiányra hivatkozó önkormányzat, azóta sem hagyta jóvá. A szoborpark a szemközti Teleki kastéllyal együtt a falu nevezetessége lehetne. Időnként turistabuszok állnak meg a központban, de az ide látogatóknak rövid időn belül csalódottan kell távozniuk. A kastély udvarába azért nem engedik be a csoportokat, mert ott öregek otthona működik; a látogatót a derékig érő gyom közepén faszerkezetre állított néhány történelmi figura fogadja. „Ha megengednék, hogy rendbe tartsam a parkot, én magam kaszálnám le a füvet” – állítja Miholcsa. Az egykor a református egyházhoz tartozó területet ugyanis a szomszédos tömbházban lakó rendőr használja, aki csak akkor kaszáltat, amikor a fű betakarításra érett. Többen is állítják, hogy a közelben lakó rendőr volt az, akit a magyar történelmi alakok zavartak. János Zsigmond szobrát nem sokkal az avatás után, a prefektúra felszólítására egy hét alatt el kellett távolítani, mert túl közel volt a kastélyhoz. II. Rákóczi Ferencet egy falubeli ifjú ittasan döntötte le. Az eszeveszett, tomboló férfi előbb a kocsma berendezését verte szét, majd a rendőrautót próbálta felborítani. „Ha ilyen izmos vagy, ne az autót, hanem a szobrot döntsd le!” – a szóbeszéd szerint így biztatta a falu rendőre az ittas férfit. A rendőr tagadja a vádat. Miholcsa a történtek ellenére ragaszkodik az eredeti ütemtervhez. E szerint tíz év alatt Erdély mind a húsz választott fejedelmét megmintázná. Jövőre Kemény Jánoson és Rhédey Ferencen a sor, hogy bekerüljön a marossárpataki panteonba. Miholcsa József 2000-ben költözött ki a Marosvásárhelytől mintegy húsz kilométerre fekvő községbe. Saját kezdeményezésből úgy döntött: alkotásaival megpróbálja szebbé, turisták számára vonzóbbá tenni a település központját. Első szobra 2001-ben került az akkor még teljesen kopár területre. A kőtalapzatra helyezett Szent Istvánt egy évvel később az eredetileg a kézdivásárhelyi laktanya elé tervezett lovas huszár szobra követte, amelyet a régi kultúrház elé helyeztek el. Az elmúlt öt évben rendre János Zsigmond, II. Rákóczi Ferenc, Bethlen Gábor, Bocskai István, Thököly Imre, Báthory István és I. Rákóczi Ferenc alakja népesítette be a teret. Bár a magyarországi és nyugat-európai „művészpiacon” Miholcsa József hasonló alkotás mintegy félmillió forintot érnek, a Sárpatakra telepedett szobrász soha egy fillért nem kapott a helyi önkormányzattól. /Szucher Ervin: Méltatlan emlékezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

Február 16–24-e között zajlanak a Bocskai Napok Nyárádszeredában, a 450 éve született Bocskai István fejedelem emlékére. Történelmi vetélkedővel kezdődött a rendezvénysorozat, melyre hat csapat diákjai neveztek be. A versenyben a szovátai Medvék csapata lett az első. Február 17-én hivatalosan megnyitották a nyárádszeredai idősek otthonát. Dászkel László helyi polgármester elmondta, nem egészen két hónapja megkezdte tevékenységét az otthon. Ebben jelentős szerep jutott dr. Benedek István professzornak is, aki a Rhemedium Alapítvány elnökeként szakmai támogatást nyújtott. Megnyitották a marosvásárhelyi Molnár Dénes grafikus, festő Nyárádmenti templomok című kiállítását, ifj. Molnár Dénes, az elhunyt művész fia beszélt édesapja munkásságáról, fametszeteinek, festményeinek üzenetéről. A jótékonysági kosaras bál bevételét a Bocskai Dalkar javára ajánlották fel. /Berekméri Ildikó: Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

Megkondultak a gyulafehérvári székesegyház harangjai február 22-én, Bocskai István fejedelem temetésének 400. évfordulóján. Elveszett sírját ezután a székesegyházban kőtábla jelöli. Hajdú-Bihar megye önkormányzatának kétéves ünnepségsorozatát zárta a felavatott Bocskai-emléktábla. Az ünnepséget megnyitó dr. Jakubinyi György érsek az hangsúlyozta: “1100 éves történelmünk kőbe faragott tanúja e templom... mostoha és változatos történelmünk során sok emlék elpusztult, de minket kötelez az emlékezés”. Gudor András református lelkész Bocskai emberi és vezetői nagyságát méltatta. Dr. Nyakas Miklós történész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum igazgatója, a Bocskai-szobor és -emléktábla-avatások kezdeményezője a 400 évvel ezelőtti temetést idézte fel: “A halotti menet, miután Kassán, az Erzsébet templomban nagy pompával vettek tőle búcsút, Szina, Vizsoly, Tálya, Kálló, Nyírbátor, Nagykároly, Lompért, Goroszló, Kolozsvár, Torda, Nagyenyed érintésével ért Gyulafehérvárra. ” Bocskai politikai végrendeletében arra intette “az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák”. Az emléktáblát, melyet Győrfi Lajos szobrász sütői mészkőből faragott, a katolikus érsek megszentelte, a református lelkész megáldotta. Szövege: „Bocskai István erdélyi fejedelem. Kolozsvár, 1557. január 1., Kassa, 1606. december 29. Örök nyugalomra helyezték Gyulafehérváron 1607. február 22. ” /Takács Ildikó: Emléktábla Gyulafehérváron Bocskai István fejedelemnek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Hármas könyvbemutatót tartottak a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia karán. Sipos Gábor az Idővel paloták... (Magyar udvari kultúra a 16–17. században) című könyvet mutatta be. – Az elit az egész társadalomnak mintát szolgáltatott. Ez a társadalmi réteg határozta meg az államok politikáját, irányultságát, kapcsolatait, lehetőségeit – magyarázta Sipos Gábor. Kovács András a Koronás fejedelem című Bocskai István és korát bemutató kötetről beszélt, mely három szerző műve. Szabó Péter Kovács András nemrég megjelent Emlékezetes épületek, épületek emlékezete című tanulmánykötetét elemezte. Gerevich Tibor már megírt egy, az építészeti stílusokat összefoglaló kötetet, amelyet inkább a templomok stílusjegyeire épített fel. Erre az összeállításra a tipizálás volt jellemző. Bíró József az erdélyi kastélyokról írt könyvet. Ezekhez a kötetekhez kapcsolható Kovács András könyve. A három bemutatott könyv mellett Horn Ildikó frissen megjelent Könnyező krokodil című kötetét is megismerhették a jelenlévők. /Dézsi Ildikó: Magyar udvari kultúra, koronás fejedelem, építészeti stílusok. Hármas könyvbemutató a Történelem és Filozófia Karon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Rangos történészkonferenciának adott otthont a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ június 7-én és 8-án, az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi fiókszervezete és a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Egyetem szervezésében, amely az idén a város vásárjogának 400. és a városjog megszerzésének 100. évfordulója jegyében zajlott. A konferencia fő szervezője, Garda Dezső történész, parlamenti képviselő volt. Rüsz Fogarasi Enikő, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem munkatársa Az a másik Bocskai István címmel Bocskai István zempléni főkapitány életútját ismertette, akinek a fejedelem a nagybátyja volt. Garda Dezső előadásában végigvezetett Gyergyószentmiklós történetén az első írott forrásoktól az 1907-es várossá válásig. Csergő Tibor András, a város Tarisznyás Márton Múzeumának igazgatója az intézmény rövid történetét vázolta fel. Pál Antal Sándor marosvásárhelyi ny. levéltáros az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatásait és következményeit taglalta Gyergyó térségében, szólva Salamon László bebörtönzéséről, a szárhegyi Fekete kéz szervezetről, amelynek tagjai összesen 360 év börtönbüntetést kaptak és a Szoboszlay-per áldozatairól. /Gál Éva Emese: Konferencia a százéves városban. Történészbarangolás Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

2006. június 25-én, a Bocskai István fejedelem vezette győztes szabadságharc és a bécsi béke 400. évfordulójához közeli vasárnapon avatták, és akkor vette fel a fejedelem nevét is Székelyudvarhelyen a belvárosi református egyházközség közösségi háza. Június 24-én, a vasárnap, Gede Mátyás lelkész beszámolt a közösségi létesítmény elmúlt évéről. Az emeleti vendégszobákat a Bethlen Kata Nőszövetség tagjai díszítették. A Bocskai Házban kapott helyet a lelkészi hivatal, a termekben folyamatosan zajlanak az egyházközségi tevékenységek: bibliaórák, kátéoktatás, vallásórák, ifjúsági foglalkozások, nőszövetségi és családi délutánok, baba-mama klub, ünnepi megemlékezések, és alkalmi összejövetelek. Ugyanakkor kiállítások, koncertek helyszíne is az intézmény. A létesítmény kezelője a BEREK Alapítvány. A mozaik név egyszerre jelenti a Belvárosi Református Egyházi Központot, berek értelemben pihenőhelyet, és a Berek-sétány tájékát. /Egyéves a Bocskai István Közösségi Ház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 25./

Énekkarok, népdalénekesek, gyerekkórus, kamaraegyüttes és citerazenekar fellépésével rendeztek zenei fesztivált Gyergyószentmiklóson, Domokos Pál Péter, Kodály Zoltán és Gyergyószentmiklós város hármas emlékünnepsége alkalmából. „Majdhogynem felmérhetetlen érték, amit Domokos Pál Péter és Kodály Zoltán tettek a népművészet fennmaradásáért” – méltatta évfordulós zenetudósok, népzenekutatók munkáinak örökségét megnyitó beszédében Kiss Portik Irén néprajzkutató. Pál Ibolya főszervező, a Domokos Pál Péter Dalkör női kórusának karvezetője köszöntötte a részt vevő kórusokat. A kórusok előadásait a Mezeiné Fazakas Magdolna népdaléneklése színesítette. A százéves város ünneplése alkalmából Bajna György újságíró Gyergyószentmiklóst mutatta be a vendégeknek. /Barabás Márti: Gyergyó: énekkarok főszerepben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ A találkozón fellépett a Vaskertes Általános Iskola gyerekkórusa, a Domokos Pál Péter Női Kar, az Ipartestület Férfikara, a Szent Miklós Kamaraegyüttes Vegyes Kara, a gyergyószárhegyi Kájoni János Vegyes Kar, a nyárádszeredai Bocskai István Női Kórus, a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerásai, továbbá a vendégek, a siaófokiak. /Baricz-Tamás Imola: „Legyen a zene mindenkié”. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 2. – 40. sz. /