Okt. 31-én, a reformáció ünnepén Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. Az istentiszteleten a Kolozsvárra látogató Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ünnepélyesen átadta a milleniumi zászlót az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Ezt követően Szabó Tibor és Csiha Kálmán mondtak köszöntő beszédet. Szabó Tibor kifejezte örömét, hogy a kálvinizmus legnagyobb ünnepén Kolozsváron lehet, és a magyar kormány megbízásából átadhatja a millenniumi zászlót. Csiha Kálmán köszönetet mondott a magyar kormánynak és kijelentette: ez a zászló a mindenkié, egész Erdélyé. Három erdélyi fejedelem: Bethlen Gábor, Bocskai István és Rákóczi György szavait idézve vette át a zászlót. /A reformáció ünnepe Kolozsváron. A HTMH elnöke millenniumi zászlót adott át. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

"Funar kolozsvári polgármester közleményében azt állította, hogy "titokzatos" és "gyanús" módon megkísérlik elidegeníteni a Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlant, amely jelenleg a felszámolásban lévő Bank Coop tulajdonában található. Funar szerint a bankot felszámoló intézmény csupán egyetlen vevővel, a Polus romániai képviselőjének, a parasztpárti Pászkány Árpádnak a tulajdonában lévő Ecomax céggel vette fel a kapcsolatot. Állítása szerint okt. 20-án a Polus cég képviselője 1,3 milliárd lej előleget fizetett ki. A közleményből kiderül: a budapesti kormány küldöttei egyetértettek azzal, hogy az egyházi hátterű magyar magánegyetem székhelye a Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlanban legyen. Pászkány Árpád, az Ecomax Kft. vezetője a Szabadságnak elmondta: A polgármester állításaiból csupán annyi igaz, hogy az említett ingatlant valóban meg akarom vásárolni, és ezt meg is teszem. Pászkány emlékeztetett, a polgármesternek már voltak hasonló kijelentései az Electrosigma adásvétele kapcsán. Akkor is azt állította, hogy az épületet a magyar egyetem székhelyének szánják. A Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Sándor a Szabadság kérésére kifejtette, hogy valóban keresik a megfelelő befogadóképességű ingatlant, amely alkalmas lenne az egyetem székhelyének. Erről az épületről alapítványuk senkivel sem tárgyalt. - A Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlan - Bocskai István erdélyi fejedelem szülőháza - műemléképületnek számít és egyike Kolozsvár reprezentatív épületeinek. A kapualjban hosszú latin nyelvű búcsúverset tartalmazó emléktábla található, amelyet Bocskai István halálakor helyeztek el ide. Ugyancsak ebben az épületben működött Heltai Gáspár nyomdája is. Az épület korábban oktatási intézménynek is helyet adott. /Kié lesz a Bocskai-szülőház? A Banc Coop volt székházát Pászkány venné meg. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Nov. 25-én Kolozsváron tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Elöljáróban Kötő József ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy rendhagyó rendezvényről lesz szó, amelyet a millenniumi ünnepségek jegyében és a konkrét tennivalók előrevetítésének szellemében bonyolítanak le. Kötő József elnöki jelentésében emlékeztetett a nemzettudat ezeréves múltjára, amelyet soha nem lehetett megtörni. Hangsúlyozta, hogy az önvédelem cselekvő korszakába léptek, a mai feltételek közepette lehetséges az új nemzeti kulturális integráció. A közgyűlés elfogadta a Magyar kultúra fóruma elnevezésű együttműködési megállapodást, melyet az EMKE a következő kulturális szervezetekkel kötött: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK), Magyarok Székelyföldi Társasága, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Ennek értelmében közös célkitűzéseik az anyanyelv ápolása és megőrzése, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak megóvása és átörökítése, a magyar kulturális élet szervezése és összehangolása, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó ápolása. Az EMKE és a CSEMADOK már alá is írtak egy szerződést, melynek kivitelezésével a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt bízták meg. Pillich László ügyvezető igazgató ismertette ennek tartalmát: 2001. január 15-ig a két szervezet adatbázist hoz létre Erdélyben és a Felvidéken, január 31-ig, kölcsönös művész vendégfellépéssel, megrendezik Erdélyben a felvidéki magyar kultúra napját, Felvidéken pedig az erdélyi magyar kultúra napját, évente díjazzák a két közösség kulturális életét, pályázatokra épülő közös költségvetést vezetnek. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke a gazdasági előrelépést sürgette: enélkül nincs megmaradás! Az EMKE támogatja a csángó nap megszervezését és hagyományossá tételét. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertette ennek az Erdély-szerte megrendezésre kerülő rendezvénynek a lényegét, hogy ismertté tegyék a csángó kultúra kincseit és az otthonmaradást szorgalmazó üzleti terveikhez szponzorokat szerezzenek. Délután díjátadásokra került sor. Első ízben tiszteletdíjakat nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik oktatói, művelődési, tudós munkásságukkal életpéldával szolgáltak környezetüknek. Oklevelet kaptak: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Cs. Erdős Tibor, Guttman Mihály, Kallós Zoltán, Lőrincz Lajos, Vencel Árpád, Veress István. Utána tizenheten vehették át az idei EMKE-díjakat. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője Kacsó Sándor-díjban részesült. További kitüntetettek: Janovits Jenő-díj - Boros Zoltán (bukaresti tévé magyar adásának vezetése), Kacsó András-díj - Antal Miklós, post mortem (a Maros és Hargita Népi Együttesek vezetése), Bányai János-díj - Bálint Erzsébet és Bálint Ferenc (inaktelki tájház megteremtése, Gazda Klára); Kun Kocsárd-díj - Zahoránszki Ibolya (máramarosi szórványmagyar kultúra ápolása) és Kálóczy Katalin (határon túli magyarok kulturális életének szervezése), Nagy István-díj - dr. Angi István (zenepedagógia és zeneesztétika), Bánffy Miklós-díj - Ferenczi István (erdélyi magyar színjátszás), Kolozsvári testvérek-díj - Kolozsi Tibor (Bocskai István nagyszalontai köztéri szobra), Kovács György-díj - Szélyes Ferenc (folyamatosan megújuló színészetért), Poór Lili-díj - Fülöp Erzsébet (meggyőző erejű színészet), Kádár Imre-díj - Visky András (korszerű dramaturgia és színházi szakemberképzés), Monoki István-díj - Róth András Lajos (könyvtárosi és tudományos kutatói munka), Kemény János-díj - Figura társulat (a 10 éve megalapított gyergyószentmiklósi színházi tevékenység), Vámszer Géza-díj - Mihály Zita (muzeológus és műemlékvédő munka), Szentgyörgyi István-díj - Puskás György (dicsőszentmártoni öntevékeny színjátszás megszervezése). Az ünnepség a Házsongárdi temetőben a Bánffy-kripta falán elhelyezett Bánffy Miklós-emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. /Ördög I. Béla: Önvédelmünk cselekvő korszakába léptünk. Átadták a 2000. évi EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke volt a díszvendége márc. 15-e előestéjén Nagyszalontán a helyi református egyházközség és a Bocskai István Alapítvány által rendezett ünnepségnek, ahol bemutatták Rozván György Nagyszalonta történte című könyvének reprint kiadású 2. és 3. kötetét. A nagyszalontai református templomban a MIÉP elnöke Bocskai István politikai nézetei és a jelenkor között vont párhuzamot: megalkuvás nélkül ragaszkodni kell magyarságunkhoz, harcolni minden ellen, ami életünkre tör, mert van olyan szándék, politikai akarat, mely a magyarság elpusztítását célozza. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében élesen bírálta az RMDSZ mérsékelt szárnyát. Tőkés püspök hitet tett a radikalizmus mellett, s leszögezte: ideje felébredni a Trianon utáni bénultságból. /Nagyszalontán az ünnep árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./"

"Május 25-én kezdődött és június 1-jéig tart idén Nagyszalontán a Városi Ünnepnapok rendezvénysorozat a polgármesteri hivatal szervezésében. Kulturális és sportprogramok mellett lesz tudományos értekezlet, megnyitják a hajdúvárosi írók és költők könyvkiállítását, majd a szalontai fiatal művészek tárlatát, megkoszorúzzák Bocskai István fejedelem szobrát és megemlékeznek a város alapításának 395. évfordulójáról. /Szalontán zajlik az élet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./"

"Máj. 31-én ünnepi tanácsülést tartott Nagyszalonta önkormányzati testülete, a város alapításának 395. évfordulóján. Magát az alapító oklevelet a háromszáz hajdú Bocskai Istvántól, Erdély fejedelmétől 1606. június 3-án vette át. E dátum évek óta a város napja Nagyszalontán. Az ünnepi ülés előtt koszorút helyeztek el a fejedelem köztéri szobránál. Koszorúzáson részt vettek a magyarországi testvértelepülések: Sarkad, Túrkeve, Hajdúböszörmény, Csepel és Méhkerék polgármesterei is. A rendkívüli tanácsülésen átadták a díjakat azoknak a szalontaiaknak, akik az utóbbi években sokat tettek a hajdúváros fejlődése érdekében. Egy Pro Urbe-díjat is kiosztottak, melyet a köztiszteletben álló tanár, közíró, Dánielisz Endre vehetett át. Csepel polgármestere, Tóth Mihály az egykori Bocskai-zászló másolatát nyújtotta át Tódor Albert polgármesternek. /Nagyszalonta napja. Bocskai-zászlót kapott a hajdúváros. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./"

"Jún. 2-án, pünkösd szombatján Szászrégenben a főtéren zászlóikkal gyülekeztek a X. találkozóra érkező kórusok és a város fúvószenekarának kíséretével végigvonultak a főúton a református templomig. Évek óta készültek a felvonulásra, de erre a vegyes lakosság miatt nem volt lehetőségük. Most a város önkormányzata és rendőrségi hivatala adott engedélyt erre. Sok kórus volt jelen. A házigazdák kórusai, a Liliom Vegyes Kar és a nőszövetség most alakult női kórusa, Marosszentgyörgy református egyházközségének vegyes kara, Abafája kis kórusa, Küküllőbonyha református egyházközségi vegyes kara első alkalommal szerepelt, Dicsőszentmárton Sipos Domokos Vegyes Kara, Disznajó ifjúsági kórusa, Magyarrégen református egyházközségének vegyes kara, Marosfelfalu női kara, a marosvásárhelyi kórusok /Szabadság utcai református egyházközség Hozsánna vegyes kara, a Gecse utcai kistemplom "Evangélium" vegyes kara/, Nyárádszeredáról a Bocskai István Női Kar, a parajdi református egyházközség vegyes kara, Radnótfája kórusa, Székelyudvarhely Balázs Ferenc vegyes kara, a szovátai Intermezzo női kamarakórus, a szovátai református egyházközség vegyes kara, Udvarfalva reformátusainak vegyes kara. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke a rendezvényen elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt egy Nyárád menti kis községből indult el a kórusszövetség megalakítása, amely azóta a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak nemzetközi szakmai egyesületévé vált és a mostani szászrégeni találkozó nagybetűs ünnepe az egész magyar karéneklésnek. /Tizedszerre Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./"

"Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora júl. 3-án ismertette az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező erdélyi magyar tudományegyetemen ősztől induló szakokat. A sajtóértekezleten jelen volt még Hauer Melinda, az egyetem főtitkára; dr. Tánczos Vilmos megbízott rektor-helyettes; dr. Szilágyi Pál kuratóriumi tag, valamint Farkas Emőd, az alapítvány új irodavezetője. Az Akkreditációs Bizottság júl. 3-i határozata alapján az egyetem újabb három szakra kapott ideiglenes működési engedélyt. Egyik a Csíkszeredába kihelyezett fakultás román- valamint angol nyelv és irodalom karára szól, másik kettő pedig a Marosvásárhelyen zajló oktatás szociálpedagógia, valamint mechatronika szakra szóló engedély. A szakok mellett az egyetem ideiglenes működéséről is döntést hozott tegnap a bizottság, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem elnevezés helyett viszont a Sapientia Egyetem nevet engedélyezte. Remény van arra, hogy az egyetemi év kezdetén, október elsején az említett két színhelyen, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen beindul az oktatás. Valamennyi szakon vannak tandíjas és tandíjmentes helyek, ezek 50-50 százalékban oszlanak meg, az összeg pedig évi 200 dollár. Emellett az egyetem már az első évtől kezdve biztosít három fajta ösztöndíjat a hallgatói számára. Létezik szociális, érdem- és tanulmányi ösztöndíj, az alapnak a 40 százaléka a szociális, a többi pedig az érdem- és a tanulmányi ösztöndíj között oszlik meg. Ennek célja, hogy rekompenzálja a tandíjat, hiszen az egyetem nem profitbeállítottságú - hangsúlyozta dr. Tonk Sándor. A következő szakokra lehet tehát július 23-tól felvételizni: - Csíkszereda: vidékfejlesztési tanszék 13 tandíjmentes, 12 tandíjas hely; agrárközgazdaság szak: 25-25; könyvelés és gazdasági informatika szak: 25-25; román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom szak: 25-25 hely. - Marosvásárhely: informatika szak: 25-25; mechatronika szak: 25-25; és szociálpedagógia szak: 20-20 hely. A tanári állások betöltése egyelőre némi gondot jelent, de erre számítottak. Segítséget jelent hogy már korábban elindítottak egy olyan ösztöndíj-rendszert, amely a doktorátusképzést segítette, így azok, akik részt vettek ebben a rendszerben ősztől már vállalhatják az oktatást. Ezenkívül egy ideig szükség lesz betanító és vendégtanárokra is. Az első pályázati hirdetés már megjelent a sajtóban. - Csíkszeredában vásároltak egy ingatlant, amelynek alkalmassá tétele folyamatban van. Marosvásárhelyen egyelőre bérelt épületben kezdik a tevékenységet, de közben zajlik a telekvásárlási kísérlet, ahol majd felépülhet a campus, valamint a műszaki egyetem új épülete. A szerveződő Sapientia Egyetem négy helyszínen szeretné elindítani az oktatást, a már említett két város mellett, Kolozsváron és Nagyváradon is lesznek szakok, ezek kiépítése folyamatban van. Ezen kívül az egyetem vezetősége fontosnak tartja egy egyetemi könyvtár létesítését, amely elérhető lesz minden Kolozsváron tanuló diák számára, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben tanul. A Sapientia Egyetem székhelye Kolozsvárott lesz, ehhez már megvásárolták Bocskai István fejedelem szülőházát, és elkezdődtek a felújítási munkálatok. /Köllő Katalin: Ősztől indul a Sapientia Egyetem. Csíkszeredai és marosvásárhelyi szakokra lehet felvételizni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Október 1-jén megkezdődhet a képzés az Erdélyi Magyar Tudományegyetem - hivatalos nevén: Sapientia Egyetem - hét vagy kilenc, esetleg tíz karán. Azért a feltételes mód, mert Romániában szokás szerint mindig minden bizonytalan, változhatnak kész tényként vélt dolgok, ígéretek. Az elfogadott és elfogadásra váró egyetemi karok végleges működési engedélyét 2007-ben adhatják meg, a Sapientia egésze pedig 2010 körül szerezhet tényleges egyetemi jogállást. Július 23-án összesen hét szakon lesz felvételi vizsga. Háromféle ösztöndíjat biztosítanak: szociális, tanulmányi és érdemösztöndíj. Az ösztöndíjalap negyven százalékát a szociálisra fordítják. A tandíj évi 200 dollár, az egyetem fenntartása szempontjából elenyésző a befolyó összeg. A több mint 300 leendő diák számára létesített hét kar (szak) biztató kezdés, de csak kis hányada a majdani Sapientia Egyetemnek. A magyar kormány és az Országgyűlés által elfogadott költségvetési támogatási rendszer /évi kétmilliárd forint/ nélkül lehetetlen lett volna ilyen nagy dimenziójú erdélyi magyar magánegyetem létesítése. Az anyaország másfél év alatt pótolta azt, amit a román állam nem volt hajlandó megadni tizenegy és fél év alatt, az 1990 előtti 30 évről nem is beszélve. A Sapientia esetében is megjelenhet még a magyar-román kétnyelvűség kötelezettsége, sőt, a Sapientia ideiglenes működését szavatoló határozat szövegében is van egy olyan ravasz megfogalmazás, miszerint bizonyos karok tannyelvét "az igények szerint" állapítják meg. Erdélyi magyar részről felmerült az az igény, hogy távlatilag a román állam is támogassa anyagilag a költségvetésből - a Sapientia magánegyetemet, a kétmilliós lélekszámú romániai magyarság már csak adófizetői mivoltából is jogosult lenne erre. A kolozsvári BBTE vezetői nem tagadják, hogy számukra konkurenciát jelent a Sapientia, ezért várható, hogy a BBTE szenátusa tesz néhány kedvező, ösztönző lépést a magyar tannyelvű oktatás kiszélesítésére. - A Sapientia Alapítvány megvásárolta a csíkszeredai Hargita szállót, ez lesz a csíkszeredai fakultás székhelye, oktatási központja. Marosvásárhelyen bérelt helyiségekben kezdődik az oktatás, amíg megépül a saját egyetemi központ. Kolozsváron a Sapientia Alapítvány megvásárolta a Bocskai István fejedelem egykori házát, itt lesz a Sapientia Egyetem központi székhelye, rektori hivatala. /Botos László: Kaput nyit az erdélyi magyar egyetem. Anyaországi ajándék. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"Júl. 14-én Szatmárnémetiben, a hagyományos Véndiák-találkozón a Bocskai Szövetség immár hetedik alkalommal adta át erkölcsi elismerését azon személyiségeknek és intézményeknek, akik tevékenységükkel kiemelkedően szolgálják a magyarság érdekeit. Dr. Kreczinger István, Bocskai Szövetség elnöke hangsúlyozta, ez a díj a szolgálat és az önzetlenség elismerése, és olyan erdélyi, magyarországi és Nyugaton élő személyiségek részesülnek benne, akik Bocskai István végrendelete és a Bocskai Szövetség programja szerint a magyar nemzet egységéért és oszthatatlanságáért munkálkodnak. Az újonnan kitüntetettek: dr. Egyed Ákos /Kolozsvár/ akadémikust, Kató Béla református püspök-helyettest /Illyefalva/, Dr. Lovas István /Budapest/ újságírót, politológust, valamint az Erdélyi Napló hetilapot. A szólásszabadság egy másik őre, az erdélyi sajtó egyik jeles képviselője, az Erdélyi Napló hetilap képviseletében Dénes László főszerkesztő vehette át az elismerés oklevelét. /Szilágyi Gabriella: A szólásszabadság rehabilitálása. Szatmárnémetiben osztották ki az idei Bocskai-díjakat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./"

"A magyar nemzet szabadságharcának egy sikerkorszakáról emlékeztek meg okt. 14-én Bihardiószegen: Bocskai István hajdúi élén Bihardiószeg és Álmosd között 1604 okt. 15-én vívta meg első, fontos ütközetét a Habsburgok ellen. A református templomban igét hirdető Tőkés László püspök leszögezte: 12 év alatt kevés változás történt, mert nem volt mentalitásbeli átalakulás. "Visszaválasztottuk elnyomóinkat" és hogy "a magyarok életét is az anyagi érdekek határozzák meg. Eredeti céljainktól visszaestünk"- hangoztatta. Bocskairól Cs. Nagy Zoltán történész tartott előadást. A templomkertben felállított kopjafánál egyházi és világi vezetők koszorúztak. /Balla Tünde: Bihardiószegen az álmosdi csatára emlékeztek. Tőkés László szerint egyéni anyagi érdekek kerültek a nemzet érdekei elé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

"Okt. 26-27-én a Bocskai szabadságharc 395. évfordulója alkalmából kétnapos emlékünnepséget rendez a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület, a Sapientia EMTE, az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség és az Erdélyi Múzem-Egyesüket /EME/. Kolozsváron tudományos konferenciára kerül sor. Ezen "A Bocskai-szabadságharc, az erdélyi országgyűlések 1605-1606" címmel, dr. Tonk Sándor történész, a Sapientia EMTE rektora, az EME alelnöke, A hajdú és székely szabadságjogok címmel dr. Egyed Ákos történész, a MTA külső tagja, az EME bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának elnöke, Bocskai István és szabadságharca emlékének ápolása a Kárpát-medencében címmel Cs. Nagy Zoltán történész, a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület elnöke tart előadást. /Bocskai emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"A Bocskai emlékünnepség második napján, okt. 27-én, Bocskai Istvánra emlékező istentiszteletet tartanak a belvárosi református templomban. Igét hírdet: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, az istentiszteleten Fazekas Zsolt lelkész szolgál, Bocskai Istvánra emlékezik dr. Tonk Sándor rektor, egyházkerületi főgondnok. Sor kerül a Bocskai István szülőháza emléktáblájának leleplezésére. Ezt Cs. Nagy Zoltán történész, a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület elnöke mutatja be. Ilyés Gyula: A Reformáció genfi emlékműve előtt című versét Boér Ferenc színművész, Reményik Sándor: Templom és iskola című versét Albert Júlia szíművésznő mondja el, énekel a Kolozsvári Református Kollégium Kórusa Székely Árpád kollégiumi igazgató, karnagy vezényletével. A templomban az ünnepi rendezvényt az emlékezés tárgyainak átadásával, a Himnusz eléneklésével és az áldással zárják. Utána, déli 12 órakor a Mátyás király utca 4. szám alatt, a Bocskai István szülőházában a küldöttségek részvételével elhelyezik az emléktáblát. Mindenkit szeretettel várnak az ünnepségre. /Bocskai emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Második, a címben is jelzetten bővített kiadásban jelent meg az Elődeink - válogatta Dáné Tibor Kálmán és Tolna Éva. II. bővített kiadása /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2001/. A szerzők - kezdve Kézai Simontól, Benedek Eleken, Gaál Mózesen, Mikszáth Kálmánon, Móra Ferencen és Kolozsvári Grandpierre Emilen át Jókai Mórig és Gulácsy Irénig nagy magyarokat hoznak emberközelbe. Szent István, Szent László, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, Gábor Áron és a többi kiváló előd sorakozik a könyvben. /László Ferenc: Elődeink második, bővített kiadásban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"Megjelent a Bekecsalja, a nyárádszeredai Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány, valamint a helyi RMDSZ-szervezet kiadványa VII. évfolyamának 4. száma. Török Elek írt Nyárádgálfalva fél évezredes történetéről, míg Gligor Róbert László a Nyomát közösségének múltjáról és jelenéről. A magyar nyelvű erdélyi mezőgazdasági felsőoktatásról dr. Tamás Lajos és dr. Jakab Sámuel cikkezett. /(lokodi): Bekecsalja. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./ "

Jan. 20-án Marosvásárhelyen, a Vártemplomban ünnepi istentiszteletre került sor abból az alkalomból, hogy elkészült a hat éve épülő Eminescu utcai diakóniai otthon. Igét hirdetett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, illyefalvi református lelkész. Az egyház az az intézmény, amelyre mindig lehet számítani, mondta Kató Béla. Fülöp G. Dénes felvázolta milyen sokrétű, építő tevékenységet végeztek az egyházközségben - az árvaház működtetésétől, a könyvkiadásig, az idegennyelv-kurzusoktól az öregotthon építéséig, a nagycsaládok megsegítéséig. . Fülöp G. Dénes lelkész a közeljövőben nyugállományba vonul, köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a diakóniai otthon megépítéséhez. A diakóniai otthon, amely valószínűleg a Bocskai István nevét viseli majd, és 35 idős ember befogadására, előadások megtartására, orvosi ellátásra, betegápolásra, vendéglátásra lesz alkalmas. Megépítéséhez hollandiai, svájci, amerikai, angliai gyülekezetek, az Illyés Közalapítvány és a marosvásárhelyi egyházak kuratóriuma járult hozzá. /(mezey): Felavatták a marosvásárhelyi diakóniai központot. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

Márc. 2-án zarándokhely lett Nagyszalonta, az anyaországból, Erdélyből érkeztek a 185 éve, 1817-ben e napon született nagy magyar költőnek adózni, verseit szavalva. A hetedik Arany János Nemzetközi Szavalóversenyen résztvevőket Tódor Albert polgármester köszöntötte. Nagy-György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélt arról, hogy pár hete az általános iskolát, amelynek helyén Arany hajdani öreg iskolája állt, a költőről nevezték el, és Zilahy Lajos nevét kapta a város kultúrotthona. A mostani jubileumra az egyesület Arany Koszorú címmel irodalmi folyóiratot adott ki. A megjelentek megkoszorúzták az emlékhelyeket: az Arany portán álló házon az emléktáblát, majd a nagyszalontai születésű Kossuth-díjas magyar szobrászművész Kiss István 1992-ben felavatott Arany János szobrát. Dánielisz Endre, a helyi Arany János Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke ismertette a költő életútját A városközpontbeli park mint egy nemzeti panteon, a városka igazi büszkesége, benne Kossuth Lajos és Bocskai István fejedelem bronzszobra, Arany János monumentális mását, Zilahy Lajos, Sinka István és Kulin György busztja koszorúzza. Nagyszalontán százméteres körzetben van Arany, a Sinka és a Zilahy szülőháza. /Balla Tünde: Arany János ünnepségek. Pár napra a magyar nyelv, a míves beszéd fővárosa lett Nagyszalonta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Romániában az 1990-es változásokat követően újraindult a cserkészmozgalom. 1990-ben alakult meg Csíkszeredában a Romániai Magyar Cserkészek Szövetsége, melynek jelenleg Sepsiszentgyörgyön van a központja. Solti Imre a csíkszeredai 43-as, Bocskai István Cserkészcsapat vezetője visszatekintett: csapatuk 1992-ben alakult meg. A táborozások helyszíne évenként változik. Tavaly ünnepelték a Romániai Magyar Cserkészek Szövetsége tízéves évfordulóját Csíkszeredában, február 26-án. Tizenegy cserkészcsapat volt jelen, mintegy százharminc cserkész. /Forró Miklós: Beszélgetés a hazai cserkészmozgalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

A nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány támogatásával nyílik kiállítás máj. 15-én a Nyárádszeredában. Fekete Zsolt, marosvásárhelyi művész képei között lesz az a Bocskai István-arckép is, amelyet a művész az alapítványnak adományoz. A kép a nyárádszeredai iskolaközpont falára kerül, ugyanis az iskolaközpont felveszi Bocskai István nevét, az általános iskola pedig a Deák Farkasét. /kk: Kiállítás Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

Szászrégenben máj. 18-án kórustalálkozó volt, immár a tizenegyedik. Évtizeddel ezelőtt még álmodni sem mertek volna arról, hogy Szászrégen főterén ünnepélyes magyarok bontsanak szalagos zászlót. "Zengjen hálaének" volt a Felső-Maros menti kórustalálkozó címe. Tavaly volt a jubileumi nagytalálkozó, tizennyolc kórussal, mintegy hatszáz énekessel. Idén kevesebben vettek részt /tizenöt kórus/ a találkozón. A kórustalálkozó nem verseny jellegű, cél az együttlét. A fúvószenekar után elindult a menet a város Ott volt az Abafáji, Magyarrégeni, Radnótfájai, Marosvécsi Református Egyház Kórusa, a Marosfelfalui Női Kar, a Marosszentgyörgyi Vegyes Kar, ugyanonnan a Soli Deo Gloria, a marosvásárhelyi, Szabadság utcai Ref. Hozsánna Kórus, a Kistemplom Evangéliumi Kórusa, a nyárádszeredai Bocskai István Női Dalkör, továbbá a Szászrégeni Református Egyház Nőszövetségi Kórusa, valamint Ifjúsági Leánykara. /Lokodi Imre: Szászrégenben zenghet hálaének! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

A kolozsvári magyarság egyik jelképe a Bocskai-ház /itt született 1557. január 1-jén Bocskai István erdélyi fejedelem/. Az ingatlan tulajdonosa a Sapientia— Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az épület felújítási munkálatai megkezdődtek. Tonk Sándor, a Sapientia megbízott rektora kifejtette: a Sapientia rektori hivatala, az alapítvány irodái, valamint két, előadásokra és tanácskozásokra alkalmas előadóterem kapna helyet az épületben. A rektor kifejezte reményét, hogy ősszel a környezettudomány- és médiaszak is beindulhat, hiszen a napokban várható az akkreditációs bizottság pozitív döntése. /Borbély Tamás: Felújítási munkálatok alatt a Bocskai-ház. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

"Kolozsváron Unitárius Püspökség dísztermében tartotta tanévnyitó ünnepségét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi Kara. Az egyetem kolozsvári székhelyének felújítása nem fejeződött be, így a Sapientia húsz kolozsvári diákja az egykori Báthory Apor Szeminárium épületében, az úgynevezett Szentjóskában bérelt helyiségben tanulhat. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora becslése szerint az ingatlan felújítása október végéig megtörténik. A kolozsvári épülethez a Sapientia úgy jutott hozzá, hogy megvásárolta Pászkány Árpád üzletember Syntax (majd Sodalitas) nevű cégét, az ingatlannal együtt. A Kolozsvár központjában, Mátyás király szülőháza mellett levő épületet /Bocskai István szülőházát/ az egyetem egymillió dollárért vásárolta meg. "Az induló Természettudományi Karral Kolozsvár felzárkózott Marosvásárhely, Csíkszereda és Nagyvárad mellé" - hangsúlyozta beszédében Tonk Sándor. Mócsy Ildikó, a tanszék vezetője tudománytörténeti visszapillantásában elmondta, a tizenkilencedik század második felében Dániában már oktatták a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket felsőbb szinten. /Rostás-Péter Emese: A "Szentjóskában" kezdik a Sapientia diákjai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./ Kolozsváron is évnyitót tartott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelyre aligha került volna sor az előző magyar kormány intézményépítő és -támogató döntései nélkül. Megjelent többek között Entz Géza magyarországi egyetemi tanár, Mózes Árpád unitárius püspök áldotta meg az évnyitót. Tonk Sándor rektor hangsúlyozta: Kolozsvár nem szűnt meg az erdélyi magyar szellemi élet központja lenni. Végül Pap Géza református püspök beszédében a hit és az ismeret összefüggéseire hívta fel a figyelmet. /N. Á.: Magyar egyetemi tanévnyitó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"

"Marosvásárhelyen január elsején a Petőfi-szobornál emlékeztek a költő születésének évfordulójára. 2000-től, a Hunyadi László alkotta szobor fennállása óta mi minden évben, január elsején itt vagyunk, mondta Ábrám Zoltán. Fodor Imre, a város alpolgármestere számba vette a magyar közösség legutóbbi eredményeit: Bocskai István református tanulmányi ház létesült - öregek otthonával; ismét az egyházé a református leányiskola; a Sapientia Egyetem az óévben két új szakkal bővült, templomfelújítások zajlottak, és új templomok épülnek, egyházi diákotthon létesült, jelentős évfordulós ünnepségek zajlottak a Bolyai János bicentenárium kapcsán. Dec. 31-én Csató Béla római katolikus főesperes meghirdette, hogy Marosvásárhelyen újra beindul a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium. A kis ünnepség szavalatokkal, kórusművek eléneklésével, koszorúzással folytatódott. /(Máthé Éva): Petőfi-ünnepség Marosvásárhelyen. A világszabadság és a nemzeti értékek jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./ "

"Tíz évvel ezelőtt jött létre a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Huszonegy nyárádmenti értelmiségi kezdeményezésére alakult meg 1993-ban a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Legjelentősebb célként a vidék szellemi, kulturális, oktatási és hagyományőrző tevékenységének a fellendítését tűzték ki. Az alapítványt tíz éven keresztül Adorjáni Árpád tanár vezette, akinek leköszönését követően Csíki Sándor megbízott elnökként lépett a helyébe. Az alapítvány legnagyobb eredménye, hogy sikerült elfogadtatni a budapesti Szent István Egyetem kihelyezett kertészeti karát. Ugyanakkor 130 tagú gyermek-tánccsoport alakult, jelentős támogatást nyújtottak a vidék továbbtanuló fiataljainak, a helyi általános iskolát és gimnáziumot könyvekkel, számítógépekkel és egyéb oktatási felszerelésekkel látták el. Segítséget nyújtottak a helyi művelődési otthon tatarozásában, ők biztosították a Kiss Hajnal és László János tanárok által rendezett irodalmi vetélkedők, estek, megemlékezések anyagi hátterét. Visszaállították Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát a község főtéri parkjába. A községben megalakult Bocskai István Közművelődési Egyesület, a Bocskai Dalkör és a többi civil szervezet egy "lelki Bocskai-szervezetbe" kell, hogy tömörüljön. /Antal Erika: Kulturális lendület Nyárádszeredán. Tízéves a Bocskai Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./ "

"A hét végén Nyárádszeredán a Bocskai Napokon emlékeztek Erdély fejedelmére, Bocskai Istvánra, akit a rendek 1605-ben Nyárádszeredában fejedelemmé választottak. Bocskai nyárádszeredai mellszobrát 1916-ban történt leleplezése óta háromszor vették le a talapzatról, többnyire az egyház falai közé menekítették, legutóbb 1997-ben állították fel újra. Bocskai végrendeletében intett: "... meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyarországi híveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A Magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak." Az ünnepségeket megszervező Bocskai István Alapítványt a polgármesteri hivatal kulturális költségvetéséből 8 millió lejjel támogatta. A megemlékezés keretében a líceum karnevált szervezett, a Bocskai Dalkör megtartotta a hagyományos bálját, a Bocskai-kupáért sportversenyt szerveztek, lokálpatrióta kör alakult. Febr. 24-én Pál-Antal Sándor Székely önkormányzat c. könyvét mutatják be, majd találkoznak a Nyárád Menti Kistérség jegyzői. /Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./ "

"Febr. 23-án Nyárádszeredán megalakult a Lokálpatrióta Polgári Kör. Csíki Sándor elmondta: az ötlet három esztendővel korábban született, az akkor elhalt kezdeményezés fonalát felvéve, egy gödöllői lokálpatrióta klub mintájára került sor a megalakulásra. Az egyesület céljaként a szeredai közélet élénkítését, a lakosságnak a helyi problémák megoldásába való bevonását, aktivizálását nevezték meg. Hajlandóak együttműködni az egyházakkal, más civil szervezetekkel, valamint azRMDSZ-szel. Támogatni szándékoznak minden, a helyi kulturális értékek megőrzésé érdekében kifejtett erőfeszítést: falumúzeum megnyitását, falumonográfia összeállítását tervezik, továbbá az oktatási intézmények névadását. Erre vonatkozóan a helyi tanács már a múlt esztendő elején döntést hozott, mely szerint az általános iskola a Deák Farkas, a középiskola pedig a Bocskai István nevét kapná. Az iskolák igazgatói azonban azóta is vonakodnak a határozat végrehajtásától. Az egyesület hivatalos bejegyzéséről mindaddig lemondanak, ameddig az maradhat az RMDSZ keretein belül. - Nagyváradon a Polgári Együttműködés Mozgalom ez év elején bejegyzést nyert és jogi személlyé vált Magyar Polgári Egyesület néven. Az alapító tagok febr. 27-én megtartották első ülésüket, várják tagok, pártolók, megalakult vagy megalakulandó polgári körök bejelentkezését. Felkérték tagjaikat, hogy együtt vegyenek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által megrendezendő márc. 15-ei ünnepségeken; mindenkit szeretettel várnak a Magyar Polgári Egyesület márc. 21-ei nyilvános fórumára. / Sz. L.: Lokálpatrióta Polgári Kör alakult Nyárádszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./"

"Magyar történelmi emlékhelyek, szoborparkok kialakítását, valamint több jeles magyar személyiség szobrának elhelyezését javasolja az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közművelődési és egyházügyi bizottsága, olvasható közleményükben, amelynek aláírója Boldizsár Zeyk Imre, a szakbizottság tagja. A javaslatok között szerepel szoborparkok létrehozása, amelyek lehetséges helyszínéül a kolozsmonostori apátsági templom környékét, a Farkas utcai Romkertet, valamint a Magyar utcai Kétágú református templom cintermét jelölték meg. Az apátsági templomhoz tervezik Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg és Budai Nagy Antal (szóba kerülhet még I. Béla és IV. Béla király is) egész alakos vagy mellszobrát. A Romkertben szeretnék elhelyezni Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobrát, azonban az első kolozsvári egyetem megalapítóját egész alakos szobor is megilletné. Ezt a tervek szerint a Farkas utcában helyeznék el, az Erdélyi Iskola képviselőinek szoborcsoportjával szemben. Szintén a Romkertbe szánnák Bocskai István, I. Rákóczi György, Apáczai Csere János, Kriza János, Kelemen Lajos és Kós Károly mellszobrát. A Kétágú templom cintermébe szintén szoborparkot terveznek, a magyar mártírok és az 1956-os áldozatok emlékére. Külön szoborjavaslatokkal is előáll a bizottság. Petőfi Sándor szobrát a volt Petőfi utcában, a Biasini szálló előtti kis parkba szeretnék elhelyezni. A Szent Mihály-templom vonzáskörzetébe képzelték el Márton Áron püspök szobrát, míg a Bocskai téri Nemzeti Színház elé Kótsi Patkó János, illetve Janovics Jenő mását tervezik. Tervbe vették ugyanakkor a Babes-Bolyai Tudományegyetem központi épületének udvarán található szoborpark kiegészítését az erdélyi magyar tudományos élet szellemi nagyságaival. Ott lenne a helye Brassai Sámuel polihisztornak, Szádeczky-Kardoss Gyulának, Románia első világháború utáni főgeológusának, valamint Kristóf György irodalomtudósnak. A bizottság szorgalmazza Bocskai István szülőházának külső emléktáblával való megjelölését, valamint a román nyelvű emléktáblák szövege valóságtartalmának alapos felülvizsgálatát. /Magyar történelmi emlékhelyeket! Szobrokat tervez az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./"

"Ünnepi istentiszteletekkel, majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának leleplezésével kezdődött meg máj. 11-én a 12. Festum Varadinum. Kós András kolozsvári szobrászművész alkotásának felavatására mintegy kétezerötszázan jöttek el a nagyváradi Petőfi parkba. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és felesége, Lévay Anikó is, továbbá a Kárpát medence több magyar egyházi és világi személyisége. A Festum Varadinum keretében Nagyvárad több templomában volt ünnepi istentisztelet. A rogériuszi templomban Tőkés László református püspök hirdetett igét. A püspök elmondta, a felavatandó szobor talapzatán hatósági tiltás miatt a magyar feliratot le kellett takarni. Mint fogalmazott, Bethlen Gábor a magyarság koronázatlan királya, egyesíteni tudta a határon innen és túl élő népeket, ezért méltó, hogy szobrot állítsanak annak, aki amúgy is a szívekben élt. Az istentiszteletet követő felszólalásában Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy ez a nap nyugodtan nevezhető a szabadság napjának. Mint mondotta, több mint nyolcvan éve a nemzet az állandó szabadságharc állapotában van, és nem lehet szabad egyetlen nép sem, amely elnyom más népeket. Rámutatott: a státustörvény a magyar nemzethez való tartozás szabadságát jelenti, kifejezvén reményét, hogy a kedvezménytörvény nem fog sérülni a módosítás során. Elmondta: jelenleg aláírásgyűjtés folyik az erdélyi magyar önkormányzat támogatására, valamint a státustörvény eredeti szellemének megőrzése érdekében. Az ünnepi műsor keretében Faragó Laura magyarországi művésznő, Bánffy György színművész és a Rogériuszi Református Egyházközség kórusának előadását hallgathatták meg. A Petőfi Parkban leleplezték Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát. Balogh Zoltán főtanácsadó Mádl Ferenc köztársasági elnök üzenetét tolmácsolta. Tőkés László püspök köszöntőjében elmondta, hogy Petru Filip polgármester visszautasította a meghívást. A meghívás ellenére nem jöttek el az avatásra a magyar kormány és Országgyűlés képviselői, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, aki azonban képviselőjét elküldte a rendezvényre. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évtizedekben rengeteg műemlék esett áldozatául a rombolásnak, és mindez napjainkban is folytatódik. Az 1989-es rendszerváltás után azonban elkezdődött egy szívós helyreállítási munka, illetve új szobrok felállítása. Az egyházkerületben sikerült felállítani Lorántffy Zsuzsanna, Bocskai István, most pedig Bethlen Gábor szobrát. A püspök elmondta: a Bethlen Gábor-szobor terve 1941-ben készült el, még Hóman Bálint kulturális miniszter idején. A terv csak most, 62 év után valósulhatott meg. Az ünneplők között van az alkotó Kós András is, aki 89 évesen megélhette, hogy együtt örvendezzen a gyülekezettel a szobor leleplezésénél. Eredetileg a szobrot a kolozsvári Farkas utcai templom elé helyezték volna el, ám ez az adott körülmények között megvalósíthatatlan, így került végül Nagyváradra, Erdély kapujába. A püspök beszámolt arról, hogy a hatóságok adminisztratív okok miatt mindvégig akadályozták a szobor felállítását, azt kifogásolván, hogy az engedélyben Gábor helyett Gabriel név szerepel. Ugyanakkor az ellen is tiltakoztak, hogy a szobor talapzatán magyar nyelven olvasható Bethlen Gábor híres bibliai jelmondata. A feleknek végül sikerült kompromisszumot kötni: a hatóságok engedélyezik a szoborállítást, de lefedik a Gábor nevet és a magyar feliratot. Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok leleplezte a szobrot, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott avatóbeszédet. "Keresve sem találhatunk jobb életpéldát magunk és kortársaink számára, mint Bethlen Gábor, ha abban a meggyőződésben akarunk megerősödni, hogy közéleti cselekvéseinknek, küzdelmeinknek akkor van értelme, ha annak mozgatórugói mélyebben vannak, mint a személyes ambíciók, s céljai is magasabban találhatók, mint egyszerűen az aktuális siker."- fogalmazta meg Bethlen Gábor államférfiúi szellemiségét Orbán Viktor. A volt magyar miniszterelnök hangsúlyozta: ha meg akarunk maradni, akkor össze kell adnunk az erőinket, és egyetlen magyarról sem mondhatunk le. Bethlen Gábor példája ma is időszerű minden magyar számára, mondotta Orbán Viktor. A politikus az erdélyi fejedelem egyik jelmondatát idézve arra figyelmeztetett: a remény és türelem jegyében kivetett horgonyt kedveli az Isten, közösen kapaszkodjunk tehát a horgonyba a nehéz időkben, s ne féljünk kifeszíteni a vitorlát, amikor jó szelek fújdogálnak. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. /Papp Annamária: Nagyváradon felavatták Bethlen Gábor szobrát. "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya harmadszor tartja évi találkozóját Sepsiszentgyörgyön. (Hetven évvel ezelőtt a VI. orvostudományi és gyógyszerészeti ülésszak, 1996-ban az 1990-es újrakezdéstől számított IV. vándorgyűlés zajlott itt.) A tizenharmadik ülésszak máj. 29-i megnyitóján dr. Kovács Dezső szakosztály-elnök gróf Mikó Imre (az EME alapítója) szellemiségére emlékeztetett. A hazai magyar orvos- és gyógyszerésztársadalom legnagyobb (kilencszáz tagú) és legrangosabb civil szervezete évente tartott vándorgyűlések keretében veszi számba a közös gondokat, sikereket, kutatási eredményeket. Péter Mihály professzor, az EME alelnöke tolmácsolta dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnökének a konferenciához intézett jókívánságait. Gazdag a múlt, szerény a jelen - jellemezte az egészségügy mostani állapotát dr. Albert István, a szakosztály alelnöke.A megnyitón tájékoztattak a székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvány idei díjazottjairól, elhangzott a Bocskai István nyugalmazott professzorról, Sándor István tudományos kutatóról és Balla Árpád gyermekgyógyászról szóló laudáció, előadást tartott a Háromszék Táncegyüttes. Máj. 29-30-án tizennyolc szakosztályban százhetven dolgozatot mutatnak be hazai és magyarországi előadók, lesz termék- és könyvbemutató is. /(fekete): Az anyanyelvű tudományosság számbavétele (XIII. EME-ülésszak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./"

"Jún. 6-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új székházát. Bocskai István erdélyi fejedelem egykori szülőházában a kuratórium és a rektori hivatal mellett helyet kaptak a kolozsvári egyetemi karok és az egyetem kutatóintézete. Dr. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora elmondta: Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában 1600 diák tanul és mintegy 300 tanár tanít. Az elkövetkező két évben megkétszereződik a diákok létszáma, meg kell teremteni tehát azt az infrastruktúrát, amely alkalmas az egyetem működéséhez. Az egyetem Kolozsváron eddig egyetlen szakot indított, a környezettudományit, de az intézmény vezetősége reméli, hogy megkapják az ősszel indítandó médiaszakhoz is az ideiglenes működési engedélyt. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa határozatot hozott arról, hogy tanárai nem vállalhatnak oktatói állást más egyetemeken, a két intézmény között létezik azonban létezik egy együttműködési szerződés, amelynek alapján a BBTE tanárai taníthatnak az EMTE-n is. A megjelentek Orbán Viktor nevét skandálta nagy taps kíséretében, amint Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke megjelent a helyszínen. Az ünnepséget Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a Kolozsvárt ért 1944. június 2-i bombázás és az 1920. június 4-i trianoni évfordulók után 2003. június 4. örömünnepet jelent. A magyar kormányt képviselő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta, aki az eseménnyel egyidőben zajló Csanálos-Vállaji határállomás felavatásán vett részt Adrian Nastase román kormányfővel. Üzenetében Medgyessy Péter rámutatott: szívügyének tekint minden olyan törekvést, amely hozzásegíti a romániai magyarságot kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez és a szülőföldön való megmaradáshoz. Mint fogalmazott, az EMTE meghatározó értékteremtő pillére a romániai magyar nyelvű oktatásnak, és lehetőséget ad a fiataloknak, hogy jövőjüket e falak mögött elsajátított tudással alapozzák meg. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke szintén elküldte üzenetét az ünneplőkhöz. Beszédében az RMDSZ elnöke, Markó Béla kifejtette: a maradandóság rendkívül fontos emlékművei között állunk itt, és a jövő maradandóságát építjük közösen. Példás együttműködés és összefogás az EMTE is, hiszen ez a magyar kormány, az egyházak, a szakma és az RMDSZ együttműködése által született meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: mindemellett nem mondhatunk le az önálló magyar állami egyetem létrehozásáról, és kifejezte reményét, hogy a BBTE-n zárós határidőn belül létre jönnek az önálló magyar karok. A BBTE rektorának, Andrei Margának az üdvözletét Kása Zoltán rektor-helyettes tolmácsolta. Hangsúlyozta: szimbolikus értéknek tartja azt, hogy az EMTE rektori hivatala éppen ebben az épületben székel, ahol ezelőtt 446 évvel Bocskai István fejedelem született. A BBTE tanárai az egyetemben nem a versenytársat látják, hanem az új lehetőségeket, s közös feladat, hogy úgy hangolják össze az oktatási tevékenységeket, hogy azok az egész magyar közösségnek a hasznára váljanak. A megyei tanács nevében Kerekes Sándor alelnök szólt a jelenlévőkhöz, aki elmondta: nagy ünnep a mai, nemcsak a kolozsvári, hanem az egész erdélyi magyarság számára. A helyi önkormányzatot képviselő Boros János, Kolozsvár alpolgármestere elmondotta. szerencsét és kitartást kíván az EMTE-nek. Végül Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök mondta el ünnepi beszédét. Mint fogalmazott, jó és biztos helye van az EMTE-nek Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Az új szándékot a régi alapra építették, az új reményt a régi erőbe, országépítők erejébe vetették, Kolozsváron pedig egyenesen Bocskai István örökségébe, mindennel ami korszerű és megőrizve benne mindent, ami időtlen. Nekünk magyaroknak a történelem során mindig akkor volt jó világ, amikor az építők voltak többen. Az ő alkotásaikból épül fel történelmünk, mert az óvatoskodók, az alábecsülők nem építenek semmit, kihullnak az emlékezetből - hangsúlyozta Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint a nemzet felemelkedése érdekében tenni, építeni, beruházni kell. A magyar nemzeti kormány azért tartotta fontosnak, hogy a magyar adófizetők pénzéből egy más ország területén épüljön egyetem, mert ezzel nem csak Kolozsvár tért vissza a történelmi magyar egyetemi városok közé, hanem a közös, 15 milliós magyar nemzet és nemzetgazdaság jövőjébe történő beruházás valósul meg. Végül dr. Marton József pápai káplán teológiai kanonok, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Pap Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök megáldották az épületet. Ezt követően Orbán Viktor elvágta a piros-fehér-zöld avatószalagot, miközben a tömeg a Szózatot énekelte. /Köllő Katalin, Papp Annamária: Bocskai szülőházában az EMTE. Régi alapra épített új remény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./ "