Leleplezték A Holnaposokat
Nagyvárad- Péntek este a Várad kulturális folyóirat által szervezett, június 1-8. között zajló Holnap Fest sorozat keretében az Ady Endre Emlékmúzeumban leleplezték A Holnaposok-szoborcsoportot.
A Holnap Fest nyitónapjának délutánján a Tavirózsa fotóklub néhány tagjának fényképét lehetett megtekinteni az Ady Endre Emlékmúzeumban, este fél nyolc óra után pedig bemutatták A Holnap antológia első kötetének hasonmás kiadását, leleplezték a hét Holnapos közül négyet (Emőd Tamást, Juhász Gyulát, Dutka Ákost és Ady Endrét) ábrázoló szoborcsoportot– melyet Deák Árpád képzőművész készített a városi önkormányzat megrendelésére és a Bihar Megyei Tanács támogatásával-, és beszélgetés zajlott Markó Béla költővel.
Az irodalombarátokat Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. Kifejtette: a Holnap Fest egy két éve megszületett álom megvalósulása, ami a négy holnapos köztéri szobrának elkészültét illeti, mellyel ismét bebizonyosodott, hogyVárad milyen gazdag kincs birtokában van, illetve újabb emlékhellyel gazdagodik a kulturális tér. Kiemelte: a szoborcsoportot most csak leleplezik, a felavatásra majd az Ady líceum előtt kerül sor egy későbbi időpontban.
Biró Rozália alpolgármester, váradi RMDSZ-elnök azon meggyőződésének adott hangot: ezzel az alkotással egy új fejezet kezdődik a megyeközpont életében, mint ahogyan új szakasz következhet akkor is, ha Cseke Attila szenátort megválasztják polgármesternek. Szerinte ha van hit, bátorság és akarat merészet álmodni, akkor kemény és céltudatos munkával szép eredményeket lehet elérni. Ugyanakkor megjegyezte: a Holnap Fest rendezvényei egy olyan szimbólum köré szerveződnek, melyre méltán lehetünk büszkék, mert példaértékű a magyarság számára. Meglátásában sóvárogva tekintünk vissza azokra az időkre, viszont ha ugyan másfajta értelemben is, de mi is tudunk boldog, önazonosság és identitásmegőrző Váradot építeni, ha tesszük a dolgunkat ott, ahová a gondviselés rendelt bennünket.
Jövőbe tekintés
Markó Béla költő, az RMDSZ volt elnöke úgy vélte: a szoborcsoport azt üzeni, hogyNagyváradnak jelentős, sajátos helye van a magyar kultúrában és irodalomban. Megitélésében ha arról elmélkedünk, hogy a tegnap vagy a holnap városai vesznek-e körül bennünket, gondoljunk arra, hogy ugyan fontos felmutatni a múltat, de lassan eljön ideje annak, hogy felhagyjuk a folyton emlékező mentalitással, azzal, hogy ha nincs kit eltemetni, akkor újratemetünk, ehelyett inkább a jövőbe tekintsük, és ebben Váradnak is szerepe lehet. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: Várad nem csupán a századfordulón volt irodalmi központ, hanem az 1970/80-as években is nagy volt a mozgás, mert egy alkotni vágyó, fiatal generáció jelentkezett.
Tóth János, az Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója arról beszélt, hogy 1908. április 27-én jelent meg az első híradás az antológiáról, az anyag pedig májusra lett készen Antal Sándor előszavával, hogy aztán szeptember 27-én bemutassák a kötetet a városháza dísztermében, mely dátum azért is jelentős a magyar irodalomtörténetben, mivel ekkor mutatkozott Ady először a nagy nyilvánosság előtt Lédával.
Beszélgetés Markó Bélával
A rendezvény második felében Szűcs László költő, a Várad folyóirat főszerkesztője és Tóth János beszélgetett Markó Bélával arról, hogy milyen kötetekkel készül a budapesti ünnepi könyvhétre, milyen antológiákat szerkesztett, többet ír-e azóta, amióta nem RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes, miért fogalmaz meg újabban közéleti üzeneteket a verseiben. Ugyanakkor az esemény valamennyi résztvevője megkapta A Holnap első kötetének hasonmás kiadását.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Borbély László: csak semmi koalíció
Az RMDSZ hallani sem akar arról, hogy koalíciót kössön a Magyar Polgári Párttal (MPP) vagy az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) az őszi parlamenti választások előtt – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Elmondta továbbá, a szövetség országos és megyei szinten előrehaladott tárgyalásokat folytat a Szociálliberális Unióval (USL), de bizonyos településeken nem zárja ki azt sem, hogy a Demokrata-Liberális Párttal (PDL) kössön paktumot. „A többségek létrehozása érdekében ellenzéki pozícióból is lehet tárgyalni a kormánypárttal” – magyarázta.
„Az őszi választások előtt senkivel nem kötünk semmiféle koalíciót. Elvégre a múlt vasárnap kiderült, hogy mi vagyunk a romániai magyarság legitim képviselői. A szavazók elutasították a választás szabadsága elméletét és a megosztás ellen voksoltak” – szögezte le tegnapi sajtóértekezletét Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
A politikus, bár beismerte, hogy fájó, hogy a szövetség elvesztette a megyei tanácselnöki tisztséget Maros és Szatmár megyében, jelentős sikernek nevezte a június 10-én elért eredményeket. Ezek alapján az RMDSZ 184-ről 203-ra gyarapította polgármesterei számát, míg a helyi és megyei tanácsosokét 2284-ről 2355-re tornászta fel.
Azt is rendkívül örvendetesnek tartja, hogy a kormánypozícióval járó erodálás ellenére az RMDSZ 55 ezer szavazattal többet kapott, mint négy évvel korábban. A választópolgárok opcióinak köszönhetően a magyar polgármesterek 96 százalékát a szövetség adja. Kérdésünkre, hogy a megváltozott körülmények között – országszerte közel százezer magyar szavazó nem az RMDSZ-re, hanem annak vetélytársaira pecsételt – az RMDSZ szerint „a senkivel nem kötünk semmiféle koalíciót” kijelentés miként egyeztethető össze a Minden magyar számít! választási szlogennel, Borbély úgy vélekedett, hogy a szövetség eddig is nyitott volt a tárgyalásokra.
„A magyar közösség ismét bebizonyította, hogy erős képviseletet akar. Nem rajtunk múlott, hogy nem sikerült egybegyűjtenünk az összes magyar szavazatot. Lehet szó együttműködésről, de akkor ezek a szövetségnek hátat fordító személyek lássák be, hogy tévedtek és térjenek vissza az RMDSZ-be, hisz mi egy bölcs szervezet vagyunk” – fejtette ki az alakulat politikai alelnöke.
Borbély László ugyanakkor megkérdőjelezte az általunk emlegetett közel százezres számot, mondván, hogy ő nem tud ilyesmiről. A Központi Választási Iroda (BEC) honlapján szereplő adatokból azonban kiderül, hogy 46 071 személy szavazott a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi tanácsosi listáira, 44 834 az Erdélyi Magyar Néppártéra (EMNP). A végleges adatok szerint a két kisebb magyar párt Erdély-szerte 92 642 voksot gyűjtött be. Borbély László megerősítette, az általa vezetett szervezet országos és megyei szinten előrehaladott tárgyalásokat folytat a Szociálliberális Unióval (USL), de bizonyos településeken nem zárja ki azt sem, hogy a Demokrata-liberális Párttal (PDL) kössön paktumot.
„A többségek létrehozása érdekében ellenzéki pozícióból is lehet tárgyalni a kormánypárttal” – magyarázta.
Csütörtökön tartja alakuló ülését a nagyváradi önkormányzati testület, ekkor derül ki az is, hogy kik foglalhatják el a két alpolgármesteri széket. Az USL megszerezte a kétharmados többséget a közgyűlésben, így valószínűnek tűnik, hogy az RMDSZ-szel nem köt újabb koalíciót, és alpolgármesteri helyet sem ajánl fel neki. Az illetékesek közül senki nem nyilatkozik, de már olyan pletykák is napvilágott láttak, amelyek szerint Victor Ponta miniszterelnök parancsolt volna rá az USL-re, hogy működjék együtt az RMDSZ-szel, legalábbis megyei szinten.
Egyelőre a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy sem Biró Rozália, sem más RMDSZ-es nem lesz alpolgármester Váradon, a Bihar megyei közgyűlésben azonban Kiss Sándor személyében továbbra is lesz magyar alelnök.
Uioreanu: tárgyalunk az RMDSZ-el
A Kolozs megyei önkormányzat liberális párti elnöke, Horea Uioreanu közölte: az RMDSZ-el, valamint a Dan Diaconescu populista Nép Pártjával (PPDD) együttműködve hozna létre kétharmados többséget az új tanácstestületben. Mint mondta, a tárgyalásokat már a múlt héten elkezdték. „Várhatóan péntekig, az eskűtételek idopontjáig megoldódik ez a kérdés” – tette hozzá. A 36 tagú megyei tanácstestületben 16 USL-s, 12 PDL-s, 5 RMDSZ-es és 3 PPDD-s jelölt jutott mandátumhoz.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Nagyvárad magyar beleszólás nélkül
A Sebes-Körös parti megyeszékhely vezetésében nem kap helyet az RMDSZ képviselője, így hosszú évek után Nagyvárad ismét kizárólag román irányítás alá került.
Több jeles személyiség, például Sofronie nagyváradi ortodox püspök és Cornel Popa, a Bihar megyei tanács elnökének jelenlétében zajlott le a nagyváradi helyi tanács alakuló ülése csütörtök délelőtt a váradi városháza nagytermében. Délelőtt tíz órakor, az alakuló ülés meghirdetett kezdésére már lassan-lassan megtelt a városháza nagyterme, és a helyi tanácsosok is elfoglalták helyeiket. Mivel az utolsó pillanatig nem volt egyértelműen tisztázva, hogy az RMDSZ helyet kap-e a város vezetésében, Pásztor Sándor tanácsosnál érdeklődtünk efelől, aki lemondóan ezt válaszolta: „hogyan is lennénk benne a városvezetésben, amikor az USL-nek kétharmada van?!” Amikor az USL és az RMDSZ között tavaly kötött megállapodásra hivatkoztunk, Pásztor Sándor csak ennyit mondott: „fütyülnek rá!”
Hibás döntés
Ezek után már végképp nem ért meglepetésként, amikor a frakciók megalakulása, a helyi tanácsosok eskületétele után elhangzott az alpolgármesteri tisztségre javasolt személyek neve: a liberálisok Mircea Mălant, a szociáldemokraták Ovidiu Mureșant javasolták, a PD-L és az RMDSZ nem tettek javaslatot.
A szavazócédulák elkészítése miatt előálló holt időben Biró Rozáliát, az RMDSZ frakció vezetőjét, korábbi alpolgármestert kérdeztük a kialakult helyzetről. Biró Rozália kifejtette: „az USL döntése Nagyváradon az, hogy a huszonöt százaléknyi magyar közösséget nem kell képviselnie egy magyar tanácsosokból választott alpolgármesternek. Mi ezt helytelen döntésnek ítéljük, mert ha kisebb is lenne a magyar közösség, akkor is kellene lennie egy képviselőjének a város vezetésében. Az idő be fogja bizonyítani azt, hogy hibás ez a döntés, és hogy a magyar közösségnek szava kell legyen a város vezetésében is. Így nagyon sok eszköz kiesik a kezünkből, és nem lesz más választásunk, mint hogy a megmaradt eszközökkel képviseljük a közösséget. Az a tény, hogy az RMDSZ Nagyváradon kb. 700-800 szavazattal többet kapott, mint 2008-ban, annak ellenére, hogy ezúttal más magyar politikai alakulat is indult a választáson, bizonyítja azt, hogy majdnem 19 ezer magyar választó szerint az RMDSZ által felvállalt irány a helyes.
Mindazok ellenére, hogy a városi tanácsban sajnos a tanácsos nagyon sokszor egy-két nappal a gyűlés előtt, legrosszabb esetben a gyűlés napján kapja meg a határozati javaslatot, a mi feladatunk az, hogy ezeket a tanácsosi javaslatokat részben a frakcióban, részben pedig az érdekeltekkel megbeszéljük azokban a körzetekben, ahol a tanácsosok kifejtik a munkájukat. A frakció ezek alapján fogja eldönteni azt, hogy milyen álláspontot képviseljen. Az előfordulhat, hogy különböző véleményekkel lépnek be a tanácsosok, és ezt egyeztetni kell a frakción belül.”
Többségi kétharmad
Arra a kérdésünkre, hogy mire számíthat az elkövetkező négy évben a nagyváradi magyar közösség, Biró Rozália így válaszolt: „Ennek a döntésnek a hátterében, hogy nem akarnak magyar alpolgármestert, az áll, hogy a magyar közösséget vissza szeretnék szorítani. Úgy gondolják, hogy a magyar közösség érdekeit majd ők maguk fogják a megfelelő módon képviselni. Ha a következő négy évben ez a helyzet nem változik, akkor nem számíthatunk a nyitottságukra, a megértésükre és a támogatásukra, hanem sokkal inkább számíthatunk arra, hogy a többség érdekeit képviselik majd. Nekünk minden létező lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy bár kisebbségben, a végrehajtó hatalmon kívül, de a helyi törvényhozásban működve elérjük azokat a célokat, amelyeket felvállaltunk.” Meg kívántuk szólaltatni a tanácsülés szünetében Ilie Bolojan polgármestert is, aki azonban elhárította a kérésünket arra hivatkozva, hogy a következő napokban sajtótájékoztatót fog tartani. Maga az ülés a továbbiakban a megszokott rend szerint zajlott le, a tanácsosok megválasztották Mircea Mălant és Ovidiu Mureșant alpolgármestereknek, végezetül pedig a helyi tanács bizottságainak személyi összetételét állították össze. A tanácsülés utáni ünnepi koccintásra a nagy érdeklődő seregből jobbára csak az USL tanácsosok és a pártszövetség tagjai illetve szimpatizánsai maradtak ott.
Pap István
erdon.ro. Erdély.ma

Felemás eredményeket könyvelhet el az RMDSZ az erdélyi nagyvárosok alpolgármester-választásain
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Kolozsvár, 2012. június 22., péntek (MTI) - Kolozsváron és Marosvásárhelyen megválasztották a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által jelölt magyar alpolgármestert, Nagyváradon és Szatmárnémetiben az RMDSZ-nek nem sikerült megszereznie a tisztséget.
Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a politikai hatalommal szövetkezett, így az önkormányzati testület pénteki alakuló ülésén az alpolgármesteri tisztségek egyikét az RMDSZ, másikat a Szociál-Liberális Unió (USL) kapta meg. Az RMDSZ a tisztségre Józsa Tibort jelölte, aki első mandátumát tölti a városi önkormányzati testületben, de korábban a városháza közterület-fenntartó osztályának az élén szerzett önkormányzati tapasztalatokat. A marosvásárhelyi polgármester-választást megnyerő Dorin Florea és az őt támogató Marosvásárhelyért Szövetség kisebbségben maradt az önkormányzatban.
A kolozsvári önkormányzati testület péntek délutáni alakuló ülésén az RMDSZ az ellenzékkel szövetkezett. A polgármesterré választott Emil Boc volt miniszterelnök mellett az RMDSZ jelöltje, Horváth Anna szerezte meg az egyik alpolgármesteri tisztséget. Horváth Anna újonc a kolozsvári önkormányzati testületben, de az RMDSZ önkormányzati főosztályát vezető főtitkárhelyettesként jelentős tapasztalattal rendelkezik a területen.
Nem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek a nagyváradi alpolgármesteri tisztséget. Az USL abszolút többséget szerzett a városi tanácsban, és nem tartotta szükségesnek, hogy alpolgármesteri tisztséget biztosítson a magyar szövetségnek. Bíró Rozália leköszönő alpolgármester nagy hibának tartotta a kormányzó pártszövetség döntését. A 24,5 százalékban magyarok lakta városnak 16 év után először nem lesz magyar alpolgármestere.
Szatmárnémetiben is kiszorult az RMDSZ a városvezetésből. Az USL itt is enyhe többséget szertett az önkormányzati testületben, ezért nem tartotta szükségesnek, hogy a magyarokkal szövetkezzen. Erre 16 éve nem volt példa. Az elmúlt ciklusban az RMDSZ adta a város polgármesterét és az egyik alpolgármesterét is. A választásokon alulmaradt Ilyés Gyula nyolc évig volt polgármestere, azt megelőzően pedig nyolc évig alpolgármestere a 37,6 százalékban magyarok lakta városnak.
A június 10-én tartott romániai önkormányzati választások után június 30-ig kell megalakulniuk a romániai önkormányzati testületeknek. Erdély.ma

Felemás eredmények a nagyvárosok alpolgármester-választásain
Kolozsváron és Marosvásárhelyen megválasztották a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által jelölt magyar alpolgármestert, Nagyváradon és Szatmárnémetiben az RMDSZ-nek nem sikerült megszereznie a tisztséget.
Marosvásárhelyen az RMDSZ a politikai hatalommal szövetkezett, így az önkormányzati testület pénteki alakuló ülésén az alpolgármesteri tisztségek egyikét az RMDSZ, másikat a Szociál-Liberális Unió (USL) kapta meg. Az RMDSZ a tisztségre Józsa Tibort jelölte, aki első mandátumát tölti a városi önkormányzati testületben, de korábban a városháza közterület-fenntartó osztályának az élén szerzett önkormányzati tapasztalatokat. A marosvásárhelyi polgármester-választást megnyerő Dorin Florea és az őt támogató Marosvásárhelyért Szövetség kisebbségben maradt az önkormányzatban.
A kolozsvári önkormányzati testület péntek délutáni alakuló ülésén az RMDSZ az ellenzékkel szövetkezett. A polgármesterré választott Emil Boc volt miniszterelnök mellett az RMDSZ jelöltje, Horváth Anna szerezte meg az egyik alpolgármesteri tisztséget. Horváth Anna újonc a kolozsvári önkormányzati testületben, de az RMDSZ önkormányzati főosztályát vezető főtitkárhelyettesként jelentős tapasztalattal rendelkezik a területen.
Nem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek a nagyváradi alpolgármesteri tisztséget. Az USL abszolút többséget szerzett a városi tanácsban, és nem tartotta szükségesnek, hogy alpolgármesteri tisztséget biztosítson a magyar szövetségnek. Bíró Rozália leköszönő alpolgármester nagy hibának tartotta a kormányzó pártszövetség döntését. A 24,5 százalékban magyarok lakta városnak 16 év után először nem lesz magyar alpolgármestere.
Szatmárnémetiben is kiszorult az RMDSZ a városvezetésből. Az USL itt is enyhe többséget szertett az önkormányzati testületben, ezért nem tartotta szükségesnek, hogy a magyarokkal szövetkezzen. Erre 16 éve nem volt példa. Az elmúlt ciklusban az RMDSZ adta a város polgármesterét és az egyik alpolgármesterét is. A választásokon alulmaradt Ilyés Gyula nyolc évig volt polgármestere, azt megelőzően pedig nyolc évig alpolgármestere a 37,6 százalékban magyarok lakta városnak.
A június 10-én tartott romániai önkormányzati választások után június 30-ig kell megalakulniuk a önkormányzati testületeknek.
MTI. Erdély.ma

Tulipános kudarc Nagyváradon
Tizenhat év után először nincs magyar alpolgármestere Nagyváradnak. A Körös-parti várost a következő négy évben Ilie Bolojan polgármester mellett egy szociáldemokrata (PSD) és egy szintén nemzeti liberális párti (PNL) alpolgármester vezeti – döntöttek a testület csütörtöki alakuló ülésén. A döntéshozó testületben a Szociálliberális Unió (USL) a huszonhét tanácsosi helyből 18-at szerzett meg, tehát a szavazatok kétharmadával rendelkezik. Emiatt a hétről hatfősre csökkent RMDSZ-frakcióval nem újították meg az elmúlt mandátumban megszokott helyi szintű koalíciót, és alpolgármesteri helyet sem sikerült kialkudnia a szövetségnek.
A testületben rajtuk kívül a Demokrata-Liberális Párt (PDL) kapott még helyet három tanácsossal – az ő soraikból nemrég visszavonult polgármesterjelöltjük, Mihai Groza.
Hibát követett el az USL?
Ilie Bolojant, az USL jelöltjét az előzőnél is jelentősen nagyobb szavazati aránnyal, 66 százalékkal választották újra a nagyváradiak. Az elöljáró eskütétele után tartott rövid beszédében kijelentette: valamennyi váradi polgármestere lesz, függetlenül attól, hogy rá szavazott-e. Némiképp meglepő módon az USL liberális fele nem Florica Cherecheşt jelölte az alpolgármesteri tisztségbe, aki január óta foglalta el ezt a helyet, hanem egy új arcot, Mircea Mălan ügyvédet. Szociáldemokrata részről az elmúlt mandátumban is tanácsosként dolgozó Ovidiu Mureşan szerezte meg az alpolgármesteri széket. Sem a PDL, sem az RMDSZ nem állított alpolgármester-jelöltet – azt ugyanis már korábban tudni lehetett, hogy sem a országos pártvezetés szintjén, sem helyileg nem sikerült ezt kialkudni a kétharmadot szerzett pártszövetséggel.
Biró Rozália, a város volt RMDSZ-es alpolgármestere a Krónika kérdésére úgy értékelte, hogy az USL komoly hibát követett el, amikor úgy döntött: kihagyja a magyar képviseletet a helyi végrehajtó hatalomból. „Az USL úgy véli, önmagában is képes képviselni a 25 százalékos váradi magyar közösség érdekeit. Idővel ki fog derülni, hogy ez nem így van” – jelentette ki a csütörtöktől egyszerű városi tanácsosként dolgozó Biró Rozália. Az SZKT-elnök elmondta, frakciója nem lesz a szó klasszikus értelmében ellenzékben Váradon, a magyar közösség érdekeit figyelembe véve szavaz, vagy nem szavaz meg egy-egy javaslatot.
Szatmárnémetiben sem lesz alpolgármester
Nem lesz magyar alpolgármester Szatmárnémetiben sem, a szövetségnek egyik alpolgármesteri tisztséget sem sikerült megszereznie – tudtuk meg Kereskényi Gábortól, a szatmárnémeti szervezet elnökétől. Kereskényi, aki az elmúlt négy évben maga látta el az alpolgármesteri teendőket Ilyés Gyula polgármester mellett, elmondta: az 1992 és 1996 közötti idők látszanak visszatérni, amikor az RMDSZ nem rendelkezett képviselettel a város vezetésében.
Hozzátette: nehéz négy év elé néz a szatmárnémeti RMDSZ, hisz számos fontos tisztségtől esett el, ezért a jövőben a szervezetépítésre, a lakossággal való kapcsolattartásra helyezik a hangsúlyt. A Szatmár Megyei Tanács vezetésében viszont lesz magyar, Csehi Árpád leköszönő megyei tanácselnök tölti be az RMDSZ által kialkudott alelnöki széket. Az elmúlt években a szövetség magáénak mondhatta a tanácselnöki széket és az egyik alelnöki posztot.
Horváth Annát jelölik Kolozsváron
Horváth Anna az RMDSZ kolozsvári alpolgármester-jelöltje, a Kolozs megyei alelnöki tisztségre pedig Vákár Istvánt jelöli a szövetség – döntött csütörtökön a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Máté András megyei elnök a Krónikának elmondta: Vákár István egyedül jelentkezett az alelnöki tisztségre, míg az alpolgármester-jelöltet Horváth Anna és Csoma Botond közül választották ki.
Kérdésünkre Máté András elmondta: már tárgyaltak a román pártok képviselőivel a lehetséges koalícióról, az egyeztetéseket péntek délig mindenképp befejezik, hiszen délután két órakor kerül sor a frissen megválasztott kolozsvári tanács alakuló ülésére. Hozzáfűzte: az MKT-n választási kampányértékelőt is tartottak, ahol pozitívumként könyvelték el az elért eredményeket.
Józsa váltja Csegzit Marosvásárhelyen
Marosvásárhelyen Józsa Tibort, a polgármesteri hivatal közterekért felelős igazgatóságának vezetőjét jelöli alpolgármesternek az RMDSZ. A közgazdász végzettségű Józsa Tibor 1978. május 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermek apja. Mint arról beszámoltunk, Józsán kívül még két személy volt esélyes a tisztség betöltésére.
Egyik Peti András, Borbély László volt környezetvédelmi miniszter tanácsosa, a Transilvania repülőtér igazgatótanácsának alelnöke, a másik Bakos Levente, közgazdász, egyetemi tanár. Utóbbi nem vállalta a jelölést. A megyei tanács alelnöki tisztségére Lokodi Edit Emőke jelenlegi tanácselnököt jelöli a szövetség, míg a tisztségre szintén esélyes Kelemen Márton – Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök fia – a frakció vezetője lesz.
Vasile Gliga, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes megyei elnöke úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ-nek keményen meg kell küzdenie a megyei alelnöki tisztségért. A politikus úgy vélte, hogy az USL és az RMDSZ által központi szinten megkötött egyezség nem alkalmazható a megye valamennyi településén. Elmondta – például Szászrégenben –, ahol az USL 10 tanácsosi mandátumot szerzett meg a 19-ből – nem engedik át az RMDSZ-nek az alpolgármesteri tisztséget. Mint ismertes, a kisvárost két mandátumon át az RMDSZ-es Nagy András vezette. Babos Krisztina, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Pap Melinda. Krónika (Kolozsvár)

Nincs alpolgármesterünk Váradon és Szatmáron
Marosvásárhelyen az RMDSZ a politikai hatalommal szövetkezett, így az önkormányzati testület pénteki alakuló ülésén az alpolgármesteri tisztségek egyikét az RMDSZ, másikat a Szociál-Liberális Unió (USL) kapta meg. Az RMDSZ a tisztségre Józsa Tibort jelölte, aki első mandátumát tölti a városi önkormányzati testületben.
Nem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek a nagyváradi alpolgármesteri tisztséget. Az USL abszolút többséget szerzett a városi tanácsban, és nem tartotta szükségesnek, hogy alpolgármesteri tisztséget biztosítson a magyar szövetségnek. Bíró Rozália leköszönő alpolgármester nagy hibának tartotta az USL döntését. A 24,5 százalékban magyarok lakta városnak 16 év után először nem lesz magyar alpolgármestere.
Szatmárnémetiben is kiszorult az RMDSZ a városvezetésből. Az USL itt is enyhe többséget szerzett az önkormányzati testületben, ezért nem tartotta szükségesnek, hogy a magyarokkal szövetkezzen. Erre 16 éve nem volt példa. Az elmúlt ciklusban az RMDSZ adta a város polgármesterét és az egyik alpolgármesterét is. A választásokon alulmaradt Ilyés Gyula nyolc évig volt polgármestere, azt megelőzően pedig nyolc évig alpolgármestere a 37,6 százalékban magyarok lakta városnak. Szabadság (Kolozsvár)

Felemás eredményeket könyvelhet el az RMDSZ az erdélyi nagyvárosok alpolgármester-választásai
Kolozsváron és Marosvásárhelyen megválasztották a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által jelölt magyar alpolgármestert, Nagyváradon és Szatmárnémetiben az RMDSZ-nek nem sikerült megszereznie a tisztséget.
Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a politikai hatalommal szövetkezett, így az önkormányzati testület pénteki alakuló ülésén az alpolgármesteri tisztségek egyikét az RMDSZ, másikat a Szociál-Liberális Unió (USL) kapta meg. Az RMDSZ a tisztségre Józsa Tibort jelölte, aki első mandátumát tölti a városi önkormányzati testületben, de korábban a városháza közterület-fenntartó osztályának az élén szerzett önkormányzati tapasztalatokat. A marosvásárhelyi polgármester-választást megnyerő Dorin Florea és az őt támogató Marosvásárhelyért Szövetség kisebbségben maradt az önkormányzatban.
A kolozsvári önkormányzati testület péntek délutáni alakuló ülésén az RMDSZ az ellenzékkel szövetkezett. A polgármesterré választott Emil Boc volt miniszterelnök mellett az RMDSZ jelöltje, Horváth Anna szerezte meg az egyik alpolgármesteri tisztséget. Horváth Anna újonc a kolozsvári önkormányzati testületben, de az RMDSZ önkormányzati főosztályát vezető főtitkárhelyettesként jelentős tapasztalattal rendelkezik a területen.
Nem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek a nagyváradi alpolgármesteri tisztséget. Az USL abszolút többséget szerzett a városi tanácsban, és nem tartotta szükségesnek, hogy alpolgármesteri tisztséget biztosítson a magyar szövetségnek. Biró Rozália leköszönő alpolgármester nagy hibának tartotta a kormányzó pártszövetség döntését. A 24,5 százalékban magyarok lakta városnak 16 év után először nem lesz magyar alpolgármestere.
Szatmárnémetiben is kiszorult az RMDSZ a városvezetésből. Az USL itt is enyhe többséget szertett az önkormányzati testületben, ezért nem tartotta szükségesnek, hogy a magyarokkal szövetkezzen. Erre 16 éve nem volt példa. Az elmúlt ciklusban az RMDSZ adta a város polgármesterét és az egyik alpolgármesterét is. A választásokon alulmaradt Ilyés Gyula nyolc évig volt polgármestere, azt megelőzően pedig nyolc évig alpolgármestere a 37,6 százalékban magyarok lakta városnak.
A június 10-én tartott romániai önkormányzati választások után június 30-ig kell megalakulniuk a romániai önkormányzati testületeknek. erdon.ro

„Váron kívül” Nagyváradon
Húsz év után először nem lesz magyar alpolgármestere Nagyváradnak. A helyi tanács tegnapi alakuló ülésén a testületben kétharmados többséggel rendelkező szociálliberálisok érvényesítették számbeli fölényüket, így a liberális Mircea Mălan és a szociáldemokrata Ovidiu Mureşan lesz Ilie Bolojan polgármester két helyettese. Mivel az USL és az RMDSZ közötti tárgyalások sikertelennek bizonyultak, a szövetség nem is tett javaslatot az alpolgármesteri tisztségre. „Az USL döntése Nagyváradon az, hogy a huszonöt százaléknyi magyar közösséget nem szükséges magyar tanácsosokból választott alpolgármesternek képviselnie. Mi ezt helytelen döntésnek ítéljük, mert ha kisebb is lenne a magyar közösség, akkor is kellene lennie egy képviselőjének a város vezetésében” – fogalmazott Biró Rozália, az RMDSZ tanácsosi frakciójának vezetője, korábbi alpolgármester.
Az ÚMSZ érdeklődésére Delorean Gyula nagyváradi városi tanácsos elmondta, „sokkal nehezebben lehet majd érvényre juttatni kisebbségi akaratunkat és jogainkat. Egy dolog váron belül intézni ügyeinket, és teljesen más váron kívül”.
Delorean szerint a Bihar Megyei Tanácsban egyértelműen jobb lesz a helyzet, bár az adott szó akkor igaz, ha betartják. A megyei testület esetében az előzetes egyeztetések alapján alelnöki tisztséget kap az RMDSZ.
Horváth Anna lesz László Attila utódja?
Bár lapzártánkig sem a Demokrata Liberális Párttal (PDL), sem pedig a Szociál-Liberális Szövetséggel (USL) nem sikerült még megegyezni a Kolozs megyei, illetve kolozsvári együttműködés minden részletéről, az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa tegnap délután eldöntötte: Horváth Annát javasolja Kolozsvár alpolgármesterének, Vákár Istvánt pedig a megyei tanács alelnökének. Máté András Levente, a szövetség Kolozs megyei elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a tárgyalásokat tovább folytatják a két román párttal, „bármi elképzelhető”. Mint korábban írtuk, egy Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette RMDSZ-delegáció hétfőn négy megyére szóló paktumról egyeztetett az USL két társelnökével Bukarestben. Ennek keretében a Kolozs Megye Tanácsában is USL-RMDSZ többség alakulna, Horia Uioreanu tanácselnök egyik helyettese, a most kijelölt Vákár István lesz. Lényegesen bonyolítja a tárgyalásokat, hogy Kolozsvár polgármesteri tisztségét a PDL-s Emil Boc nyerte, és az RMDSZ-nek kell eldöntenie, hogy „ellenséges” vagy „baráti” képviselő-testület alakul a kincses városban. Mint korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta, Kolozsváron inkább a PDL-vel kellene szövetkezni a város érdekében. A városi tanács ma délután 2-kor, a megyei testület pedig délután 6 órakor alakul meg.
USL–RMDSZ-paktum Szatmár és Maros megyében
Mint korábban írtuk, Csehi Árpád és Lokodi Edit Emőke egy fokozattal lejjebb folytatják munkájukat a következő négy évben, Szatmár, illetve Maros megyei alelnökké választásukat az országos szinten megkötött USL–RMDSZ-paktumba is belefoglalták. A marosvásárhelyi tanács mai alakuló ülésén valószínűleg Józsa Tibort választják Dorin Florea egyik helyettesének, és Szatmárnémetiben is előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy Kereskényi Gábor legyen Dorin Coica polgármester helyettese. Új Magyar Szó (Bukarest)

A miniszterelnök Szász Jenővel tárgyalt
A román belpolitikai helyzetről és a "magyar együttműködés" lehetőségeiről tárgyalt hétfőn Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt kormányfőhelyettes és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A kormányfő a nap folyamán mindhárom romániai magyar párt vezetőivel egyeztetett az Országházban. A Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével és Biró Rozáliával, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével zajló találkozón a tárgyalófelek alapvető fontosságúnak nevezték, hogy az őszi romániai parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen, továbbá egyeztettek "a romániai magyar iskolarendszert fenyegető aggasztó jelenségekkel szemben szükséges lépésekről" is.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőségével - Tőkés Lászlóval, Toró T. Tiborral és Demeter Szilárddal - folytatott megbeszélésen a résztvevők közös magyar érdeknek nevezték a demokratikus értékek megőrzését és a jogállamiság stabilitását Romániában.
MTI
Echotv.hu

Magyar–magyar találkozó Budapesten (Erdélyi pártvezetőkkel tárgyalt Orbán Viktor)
Közös magyar érdek a demokratikus értékek megőrzése Romániában Orbán Viktor miniszterelnök és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetősége szerint. Orbán Viktor tegnap a magyar fővárosban találkozott az EMNP képviselőivel, és az RMDSZ küldöttségét is fogadta hivatalában. Szász Jenővel, az MPP elnökével a román belpolitikai helyzetről és a „magyar együttműködés” lehetőségeiről tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt kormányfőhelyettes.
Az EMNP képviselőivel folytatott találkozón részt vevők áttekintették a romániai helyzetet, és megállapították, hogy közös magyar érdek a demokratikus értékek megőrzése és a jogállamiság stabilitása Romániában. A tárgyaláson jelen volt Tőkés László, az EMNP védnöke, Toró T. Tibor, a párt elnöke és Demeter Szilárd, aki az önkormányzati választásokon az EMNP kampányfőnöke volt. Az erdélyi magyarság aktuális kérdéseiről is tárgyalt tegnap Budapesten a magyar kormányfő és Kelemen Hunor, a találkozón részt vett Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Nagy Zoltán, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója is. A megbeszélés során áttekintették a romániai helyzetet mind a belpolitika, mind a magyarság vonatkozásában. A tárgyaló felek alapvető fontosságúnak nevezték, hogy az őszi parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen. Egyeztettek a romániai magyar iskolarendszert fenyegető aggasztó jelenségekkel szemben szükséges lépésekről is. „Konstruktív megbeszélés volt a magyar kormány vezető politikusaival, amelynek végén megállapodtunk, konzultáció előzi meg a nemzetpolitikai szempontból fontos ügyeket, és közösen lépünk fel minden olyan esetben, amikor ez indokolt, például a Mikó-ügyben vagy a MOGYE esetében” – összegzett Kelemen Hunor szövetségi elnök a találkozó kapcsán. A magyar kabinetet a kormányfő és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mellett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár képviselte.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Konstruktív magyar–magyar párbeszéd
Az erdélyi magyarság aktuális kérdéseiről tárgyalt hétfőn Budapesten Kelemen Hunor szövetségi elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.
A találkozó során áttekintették azokat a politikai kihívásokat, amelyekkel az erdélyi magyarságnak ebben az évben szembe kell néznie, szó esett a romániai belpolitikai helyzetről, a határ menti együttműködések lehetőségéről, ugyanakkor az RMDSZ elnöke tájékoztatta a magyar kormányfőt az idei önkormányzati választások eredményeiről is.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a találkozót követően kijelentette: „Konstruktív megbeszélés volt a magyar kormány vezető politikusaival, amelynek végén megállapodtunk, konzultáció előzi meg a nemzetpolitikai szempontból fontos ügyeket, és közösen lépünk fel minden olyan esetben, amikor ez indokolt, például, a Mikó-ügyben vagy a MOGYE esetében”.
A tárgyaló felek alapvető fontosságúnak nevezték, hogy az őszi parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen.
Kelemen Hunor szövetségi elnök mellett jelen volt Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, valamint Nagy Zoltán, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója.
A megbeszélésen részt vett továbbá Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár is.
(RMDSZ Tájékoztató)
Nyugati Jelen (Arad)

Kelemennel, Tőkéssel és Szásszal tárgyalt Orbán
Alapvető fontosságúnak tartja Orbán Viktor miniszterelnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az őszi romániai parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen. A magyar kormányfő hétfőn Budapesten találkozott Kelemen Hunorral és Biró Rozáliával, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével.
A tárgyalásról beszámoló Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a megbeszélésen – amelyen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár is – áttekintették a romániai helyzetet mind a belpolitika, mind pedig a magyarság szempontjából. A tárgyalófelek alapvető fontosságúnak nevezték, hogy az őszi romániai parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen, továbbá egyeztettek „a romániai magyar iskolarendszert fenyegető aggasztó jelenségekkel szemben szükséges lépésekről” is – tudatta a sajtófőnök.
Orbán Viktor az RMDSZ-es politikusok előtt egyeztetett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőségével is: a megbeszélésen részt vevők közös magyar érdeknek nevezték a demokratikus értékek megőrzését Romániában. A tárgyaláson jelen volt Tőkés László, az EMNP védnöke, Toró T. Tibor, a párt elnöke és Demeter Szilárd, aki a legutóbbi romániai választáson az EMNP kampányfőnöke volt. A nap folyamán Orbán Viktor tárgyalt Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével is. Szabadság (Kolozsvár)

Mozgalommá alakult a kaláka Nagyváradon
Mozgalommá alakult az RMDSZ által idén márciusban indított kaláka akció - vélekedett csütörtökön Borsi Imre Lóránt, a Tulipán Kaláka Egyesület elnöke. Könyvet jelentettek meg a történtekről. Csütörtöki sajtótájékoztatóján Borsi Imre Lóránt, a Tulipán Kaláka Egyesület elnöke azon meggyőződésének adott hangot: mozgalommá lett az RMDSZ és az egyesület által idén március 23-án útjára indított kaláka akciósorozat. Sokan követték az általuk kijelölt utat és csatlakoztak önkéntesen. A történtekről most könyvet jelentettek meg, mely a teljesség igénye nélkül tartalmazza a résztvevő településeket, az akciók vázlatos leírását és a kalákázók névsorát. Számszerűleg mindez 70 rendezvényt és 1820 résztvevőt jelent, akik emlékként valamennyien megkapják a kiadványt.
Jó volt látni a helybéliek lelkesedését, és a legtöbbször maradandó nyomokat (új játszóterek, rendbe tett temetők stb.) hagytak maguk után ezek a közösségépítő események. A munka után a kaláka hagyományaihoz illően általában kisebb ünnepségekre került sor, Érkörtvélyesen például valóságos faluünneppé alakult az akció, bekapcsolódtak a cserkészek és a néptáncosok is, a színtérül szolgáló főutcát pedig lezárták, emlékezett vissza nosztalgiával a hangjában az egyesületi elnök. Igényesebben Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke elismerte: eleinte kevesen hittek a mozgalomban, azt gondolták, csupán egy újabb furcsa ötlet a részéről. Végül azonban a kaláka során olyan emberek álltak egymás mellé, akik korábban nem nagyon mozdultak meg. Tudatosult ugyanis bennük, hogy a saját környezetükről, településükről van szó, ezért igényesebben álltak hozzá a dolgokhoz. Sőt, úgy tűnik, hogy sok helyen az RMDSZ által kezdeményezett kaláka önálló életre kelt, most már annyian mozgolódnak, hogy szinte lehetetlenné vált koordonálni a sok eseményt. Biró Rozália váradi RMDSZ-elnök az elhangzottakat annyival egészítette ki: hihetetlen közösségformáló ereje van ezeknek az összejöveteleknek, melyek természetesen folytatódni fognak, augusztusban például Várad-Szőllősön.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Erdély.ma

Magyar kisdiákok ortodox iskolában
Visszakerültek a nagyváradi Roman Ciorogariu Ortodox Teológiai Gimnáziumhoz azok a magyar tannyelvű általános iskolai osztályok, amelyeknek egy januári helyi tanácsi határozat alapján a Mihai Eminescu Főgimnázium égisze alatt kellett volna működniük.
A visszakerülés a váradi önkormányzati testület tegnapi ülésén dőlt el, az RMDSZ-frakció ellenkezése közepette. Az érintett magyar osztályoknak kalandos története van. Az ortodox egyházi iskola 2010-ben az Andrei Mureşanu Általános Iskolával fuzionált, amely magyar tagozatot is működtetett. A januári döntés értelmében a csak románul működő középiskolai osztályok a mostani, Rogériusz negyedbeli épületből átköltöznek az ortodox püspökség által visszakapott Fő utcai ingatlanba, az általános iskolai osztályok pedig, köztük a magyar tannyelvűek, az eddigi helyszínen, ám már a Mihai Eminescu Főgimnázium égisze alatt működnének tovább.
Az, hogy a magyar osztályok inkább a jó hírű és eleve két tannyelvű Eminescuhoz kerüljenek, az akkor még helyi koalícióban kormányzó és Biró Rozália személyében alpolgármesterrel rendelkező RMDSZ-frakció kezdeményezése volt. Az ortodox gimnázium azonban már akkor hevesen tiltakozott az ellen, hogy a nemrég hozzá került magyar osztályokat máshová írassák. A legnagyobb gond – amint arra Biró Rozália, immár tanácsosként, a tegnapi ülésen felhívta a figyelmet – az, hogy az ősztől induló három román és egy magyar tannyelvű első osztályt, illetve egy iskolai előkészítőt már úgy hirdettek meg beiratkozásra úgy, hogy azok az Eminescuban indulnak majd, s most mégis kiderült, hogy a beíratott gyerekek az ortodox líceumba járnak majd.
Daniel Negrean megyei főtanfelügyelő, aki egyben a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) színeiben tölt be helyi tanácsosi tisztséget, azt állítja, a két iskola vezetőtanácsa és a szülők is egyetértenek a januári döntés visszavonásáról. Biró Rozália viszont egy 104 magyar szülő által aláírt ívet nyújtott át neki, amelyben azt kérik, gyerekeik lehessenek az Eminescu diákjai.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Boldog Várad-sorozat
Nagyvárad- Szeptember 19-én, szerda délután 17 órakor a Kanonok sori Tibor Ernő Galériában bemutatják a civil szervezetek sorozatának második kiadványát, Boldog Várad 2 címmel, mely a galéria tagjainak munkásságát tükrözi.
A kötet Biró Rozália RMDSZ-es frakcióvezető kezdeményezésére, a polgármesteri hivatal támogatásával jött létre. Ugyanakkor a szervezők megnyitják a képtár elmúlt éveinek eseményeit ábrázoló plakátkiállítást is. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. erdon.ro

Meglepő adatok: a Bihar megyei előkészítő osztályos diákok 25 százaléka magyar
Nagyobb arányt képviselnek a magyar nyelven indított Bihar megyei előkészítő osztályok a hasonló román osztályokhoz képest, mint a közoktatás felsőbb szintjein meglévő magyar tannyelvű csoportok – mondta el Biró Rozália, a nagyváradi városi képviselőtestület RMDSZ-frakciójának vezetője csütörtökön.
A bihari megyeszékhelyen megtartott sajtótájékoztatón Biró közölte: míg a megyében összesen 216 előkészítő osztály indult, ezek közül 54-ben oktatnak magyar nyelven. Ez azért fontos, mert a hivatalos adatok szerint Nagyváradon és a megyében is 25 százalék körüli a magyarok számaránya, azonban ennél kisebb arányban tanulnak anyanyelvükön a magyar diákok.
Kéri Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes az eseményen részletesen is kifejtette, milyen arányt képviselnek a magyar tannyelvű osztályok a megyében. Rámutatott: az előkészítő osztályok 25 százalékos aránya azért számít kedvezőnek, mert felsőbb szinteken a magyar osztályok aránya mindössze 21–21,5 százalék. Az előkészítők tanmenetéről elmondta, a tanórák hossza 35 perc, a fennmaradó időt kötetlen programokkal, játékkal töltik ki. Az óvodából az iskolába való átmenetet megkönnyítő osztályokban oktató pedagógusok a tanév kezdete előtt képzésen vettek részt, ahol elsajátították az ezen osztályokban való tanítás módszertanát.
Kéri Hajnal kitért a közoktatás felsőbb szintjeinek helyzetére is. Mint elmondta, Bihar megyében összesen 924 osztályban zajlik magyar nyelvű oktatás, 22-ben német, 33-ban pedig szlovák. Idén 32 magyar nyelvű kilencedik osztály indult, 783 diákkal, ami azt jelenti, hogy közel kétszáz, tavaly nyolcadikat végzett magyar diák nem tanul magyarul tovább – mintegy öt százalékuk osztályt ismétel, 15 százalék románul tanul kilencediktől, a fennmaradó rész pedig nem folytatja tanulmányait. Jövőre várhatóan 1147 magyar tagozatos nyolcadikos végez.
A főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a Communitas Alapítvány jóvoltából a bihari magyar iskolások magyar nyelvű történelemkönyveket, földrajzi atlaszokat, valamint interaktív oktató CD-ket kaptak. Kiderült: folyamatos az érdeklődés a magyar nyelvű szakoktatás iránt is, Nagyváradon a Traian Vuia, a Mihai Viteazul- és az Andrei Şaguna-szakközépiskolában is vannak magyar osztályok, a Szent László Gimnáziumban is indult két gazdasági szakosztály, és Nagyszalontán is indult magyar nyelvű szakoktatás.
Balogh Levente,
Krónika (Kolozsvár),

Tőkés "nem szívesen" indulna a választásokon
Nem valószínű, hogy jelöltként részt vesz a december 9-ei parlamenti választásokon Tőkés László – szögezte le október 7-ei marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján, rámutatva: meg kell büntetni a korrupt magyar politikusokat.
Néhány nappal ezelőtt, az RMDSZ zilahi Szövetségi Képviselők Tanácsán az RMDSZ néhány vezetője tudni vélte, hogy Tőkés László is indul a választásokon, méghozzá a marosvásárhelyi szenátori körzetben, Frunda György ellen. Az EMNT elnöke, a Néppárt védnöke erre azt válaszolta: „Ez nevetséges, gyerekes. De miért ne indulhatnék? Minden jogom megvan erre. Amúgy őszintén szólva nem szívesen indulnék, és nem is tevődött ilyen formában fel, hogy döntsem el, hogy indulok vagy nem indulok, de ha nagy szükség lesz erre, akkor akár az is előfordulhat, hogy részt veszek a választásokon”.
Az MSZP-vel cimborál az RMDSZ?
Tőkés László elmondta, elszomorítja, hogy a Kós Károly Akadémia Bajnai Gordont, Kovács Lászlót és Kuncze Gábort hívta meg a rendezvényeire. Szerinte „Kós Károly forog a sírjában” emiatt. „Feltételezem, látok olyan jeleket, hogy az RMDSZ az MSZP-vel egyeztet, alkudozik arról, hogy részt vegyenek a 2014-ben esedékes magyarországi választásokon” – fogalmazott az EP-képviselő.
Tőkés László szerint a lakosságnak meg kell büntetnie azokat a magyar szenátorokat és parlamenti képviselőket, akik csupán a mentelmi jog megszerzéséért készülnek Bukarestbe, és olyan fontos döntések meghozatalakor, mint Székelyföld autonómiája, kivonultak a teremből.
RMDSZ, MPP: a nemzeti ügy hátráltatói
Tőkés László irodája a sajtótájékoztatóval egy időben közleményt is kiadott, amelyben többek között ez áll: „A parlamenti választások közeledtén csak sajnálni lehet, hogy az egypárti kizárólagosságra törekvő RMDSZ újból meghiúsította a nemzeti minimumon alapuló erdélyi magyar összefogást. Hasonlóképpen sajnálatos, hogy saját tagságával és választóival szembe menve, az MPP csúcsvezetősége szintén hátráltatja a nemzeti együttműködést. Pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében, tavaly október 6-án megvalósult közös fellépés, valamint a Református Székely Mikó Kollégium ügyében kialakult – idei – szeptember elsejei kiállás komoly eszmei és erkölcsi alapjául szolgálhattak volna az olyannyira kívánatos demokratikus új magyar egységnek. Fájdalmas, hogy az RMDSZ pártvezetősége első kormányra kerülése óta – immáron tizenhat éve – inkább szót ért az akármely politikai oldalon álló román versenypártokkal, mint saját magyar „testvérpártjaival”, melyekkel szembeni alapmagatartása: a posztkommunista kizárólagosság. Általános összefüggésben szólva, éppen ennyire fájdalmas, hogy a posztkommunista politikai elit önző pártérdekei oltárán kész feláldozni a társadalmi közérdeket.”
A Néppárt védnöke szerint elfogadhatatlan, hogy Markó Béla és Frunda György 10.54-kor még szavazott a román Szenátusban, majd 11.14-kor, amikor Székelyföld autonómiája kapcsán kellett voksolni, már nem voltak a teremben.
„Ilyen emberekre nincs szükség”
„Ezt a választóknak büntetniük kell. Ilyen emberekre nincs szükség, és azokra sem, akik a korrupció miatt a mentelmi jog megszerzéséért mennének Bukarestbe, politikai háttéralkuk áraként. Mozgósítani kell a magyarságot, és akkor mindkét magyar párt bejuthat” – fogalmazott Tőkés László.
Hozzátette, a legjobb az összes magyar párt összefogása lett volna, de a 2009-es Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot az RMDSZ egyoldalúan felmondta. „Az RMDSZ teljes, egypárti kizárólagosságra hajt, a nyitottság részükről hazugság. Politikai arrogancia, hogy a zilahi SZKT-n azt mondták: Tőkéséktől akarják megvédeni az erdélyi magyarságot. Jelöltjeik azt hiszik, hogy örökös tagságot kaptak a parlamentben és a mentelmi jogba menekülnek, ennek pedig semmi köze a demokráciához. Ez nem vagy-vagy helyzet, hanem is-is: az már most biztos, hogy az RMDSZ bejut a parlamentbe, tehát ezzel nem riogathatnak, a Néppárt pedig az alternatív küszöb segítségével szintén ott lehet a bukaresti döntéshozásban, ezzel pedig a magyar közösség lehet a választások győztese. A parlamentből viszont ki kell szorítani a korruptakat, akik megfélemlítik a magyarságot, mint például Markó Bélát, Frunda Györgyöt, vagy a Bihar megyében induló Bíró Rozáliát és Szabó Ödönt” – ismertette az európai parlamenti képviselő.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Közösség, egymásra figyelés, a hit megélése
Tegnap zárult az unitárius világtalálkozó
A Nemzetközi Nőtestvérek teljes csoportos ülésével zárult tegnap délben az unitárius, univerzalista és más felekezetű nők második világtalálkozója, amelynek utolsó két napján megtartották az Unitárius Nők Országos Szövetségének (UNOSZ) második közgyűlését. A 97 erdélyi unitárius nőszervezet 1700 tagját mintegy háromszázan képviselték a Kultúrpalotában szervezett közgyűlésen, ahova minden csoport a saját zászlójával vonult be és sokan az általuk képviselt tájegység szép népviseletét vették magukra. A színpompás sereg nem kis feltűnést keltett Marosvásárhely főterén, amikor a tízórai elfogyasztására felvonult a Bolyai Farkas középiskola udvarára és onnan visszatért a palotába.
A közgyűlésre összegyűlt nőszövetségek képviselőit az unitárius induló és áhítat után Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, a külföldi egyházvezetők köszöntötték, és sor került a vándorabrosz bemutatására.
Mai felgyorsult életünkben, amikor folyton stresszesek vagyunk, nincs türelmünk meghallgatni egymást, elmaradunk feladataink teljesítésével, határidők szorítanak, nem érjük utol magunkat és kénytelenek vagyunk éjszakázni, amikor folyton időhiányra panaszkodunk és rangsorolni kell a tennivalókat, nagy örömet és meghatottságot jelent, hogy 600-an döntöttek úgy, hogy ezen a napon a legfontosabb jelen lenni ezen a találkozón – üdvözölte az egybegyűlteket Asztalos Klára, az országos nőszövetség elnöke. Beszédében bemutatta az erdélyi unitarizmus és az UNOSZ rövid történtét. Az unitárius nőmozgalom a XIX. század végén indult, a nőszövetség 1910-ben alakult meg, majd önállóvá válva tevékenységének csúcspontját 1933-48 között érte el. Az 1989-es változások után 1990-ben Segesváron szervezték az első világtalálkozót, s 1992-ben alakult meg az UNOSZ. A szervezetet 29 tagú választmány vezeti, évi két kihelyezett közgyűlést és különböző tanfolyamokat, tréningeket tartanak, önismereti, személyiségfejlesztő, vezetőképző és kézimunka-tanfolyamokat, médiatanácskozásokat. Szociális téren minden hónapban egy-egy nőszövetség látogat el és nyújt támogatást a Lókodi öregotthonnak, a Nők világa címen saját kiadványban illetve az egyház által kiadott Unitárius Közlöny című havilapban számolnak be tevékenységükről. Ennek legfontosabb célja a közösségek létrehozása és fenntartása, az egymásra figyelés, a szeretet gyakorlása és a hit megélése.
"Mi, nők, gyönyörűek vagyunk, arcunk egy nyitott könyv, amelyen minden mélyülő vonal egy-egy történet… A mi erős hitünk nélkül talán nem is lenne élet a földön, s ez a hit jelenti a hidat a múlt és a jelen között" – hangzott el a szervezőbizottság elnökének, Nagy Gizellának a beszédében, aki külön köszöntötte a világ különböző tájairól és az Erdélyből érkezett asszonyokat. A közgyűlést Molnár Tünde orgonajátéka és közös éneklés zárta.
A déli órákban érdekes és tanulságos kerekasztal-megbeszéléssel folytatódott a rendezvény, amelynek előadói dr. Lévai Anikó jogász, Bíró Rozália közgazdász, Nagyvárad volt alpolgármestere és Farkas Boglárka újságíró volt. A beszélgetést Sándor Krisztina politológus, újságíró vezette, az ott hallottakra részletesen is visszatérünk. A délelőtt a Kultúrák találkozása című szép, színvonalas műsorral zárult. Délután a nők nemzetközi csoportja ülésezett, majd Hol keressük Isten lelkét? témával került sor újabb kerekasztal megbeszélésre.
Azt már csak sajnálhatjuk, hogy a szinte egy időben folyó műhelyek tevékenységét nem követhettük, hisz rendkívül változatos témákat beszéltek meg a külföldről érkezett és az erdélyi munkacsoport-vezetők irányításával: a magyar népi gyógyászat, a hit és a rítusok szerepe a gyógyításban, családon belüli erőszak, konfliktushelyzet-megoldás, a művészet mint felszabadító erő, vezetőképzés, karrier és család, vállalkozók a fejlődő országokban stb., amelyek tanulságait és a kidolgozott elképzelések akciótervét vasárnap ismertették.
S ezzel zárult is a kettős marosvásárhelyi rendezvény, amelynek tiszteletére a 95 éves küküllősárdi lelkész, Nagy Ferenc éneket szerzett. Befejezésképpen ennek szövegéből idézünk: "A szép Marosvásárhelynek Kultúrpalotája,/ a nagy világ ügyét- baját most híven szolgálja./ Mert a négy táj szabadelvű lelkes asszonynépe/ Másodszorra követeit küldi, hogy békéjét védje." Valóban így volt a nagyon gazdag programot kínáló, színes, változatos világtalálkozón.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Adóhátralék miatt árverezik a magyar kormánypénzből megépített váradi Ady-központot
Árverésre bocsátotta a helyi önkormányzat a nagyváradi Ady Konferencia Központot. Az RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány által építtetett ingatlan körül fennállásának tíz éve alatt sok volt a vita, a központ ugyanis olyan magyarországi kormánytámogatásból jött létre, amelyet eredetileg nem az alapítvány, hanem a Királyhágómelléki Református Egyházközség (KRE) nyert el, ráadásul a teljes támogatási összeg sorsát ma is homály fedi. A váradi önkormányzat honlapján meghirdetett árverés tényét a városháza gazdasági osztálya is megerősítette lapunk érdeklődésére.
Kalapács alatt. A nagyváradi önkormányzat holnap árverezné a sokat vitatott Ady-központot
Mint elmondták, az ok az, hogy az alapítvány 2006 óta nem fizetett ingatlanadót a városnak sem a jelenleg konferencia-központként működő, befejezett épületre, sem a mellette részben felépült, majd félbehagyott másik ingatlanra, amely a tervek szerint szállodaként és termálfürdőként szolgált volna. A honlapon olvasható hirdetményben az áll, hogy a város telkén álló épületek kikiáltási ára 763 ezer lej a befejezett, illetve 128 ezer lej a befejezetlen épület esetében.
A konferencia-központ 787,5 négyzetméternyi beépített területen áll, amelyből 594 négyzetméter a hasznos felület, a félbehagyott termálhotel pedig nagyjából 1000 négyzetméteres területen fekszik. A termálhotel munkálatai évek óta állnak, jelenleg csak a tartóoszlopok vannak meg belőle. Amennyiben most nem sikerül vevőt találni az épületekre, az árverést újra meg kell hirdetni, ám akkor már csak az eredeti kikiáltási ár 75 százalékáért, majd, ha úgy sem lesz eredmény, a feléért.
Az elmaradt adók összege eléri a 200 ezer lejt. A végrehajtást meghirdető gazdasági osztály a Krónika kérdésére egyébként tegnap délután közölte, hogy egyelőre senki nem nyújtott be ajánlatot az épületek megvásárlására, ám erre a mai nap folyamán még sor kerülhet. Az árverés időpontja október 10., reggel fél kilenc. A jelentkezéshez a kikiáltási ár tíz százalékát kell letétbe helyezni. A honlapra felkerült dokumentáció szerint kényszervégrehajtásnál az illetékes szervnek nem kötelessége az érintettet, ez esetben a Mecénás Alapítványt kihallgatni.
Szabó: nem lesz árverés
Szabó Ödön, az alapítvány igazgatója és a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke mindezek ellenére biztos abban, hogy az árverésre egyáltalán nem kerül sor, a Mecénás ugyanis – amelyet a politikus szerint csak pénteken értesítettek a kényszervégrehajtásról – tegnap adóátütemezési kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. Szabó elmondása szerint a befejezetlen épületekre a tulajdonosnak becsült adóösszeget kell fizetnie, ennek újraszámolását kérik a várostól, amely szerinte addig nem viheti végbe az árverezési procedúrát, amíg az alapítvány kérésére nem válaszol.
Szabó Ödön egyébként állítása szerint nem tudja, pontosan mit és mennyit nem fizetett ki az alapítvány az épület után, ugyanis az adófizetés szerinte könyvelőségi ügy. A politikus szerint az újraszámolási kérelemre még a héten választ kell kapniuk, addig pedig az árverésre biztosan nem kerülhet sor. Az ügyvezető elnök emellett azt is megjegyezte: szerinte nem véletlen, hogy épp választási kampány előtt kerül terítékre az ügy.
Szilágyi: gyanús az ügy
Mi is többször írtunk arról, hogy a KRE korábbi püspöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő rendszeresen felhívta a figyelmet az Ady-központ körüli problémákra, hiszen 2002-ben, még az ő püspöki szolgálata alatt veszítette el a komoly, 320 millió forintos támogatást az egyházkerület. A KRE egyébként nem váradi konferencia-központ építésére, hanem egy érmindszenti Ady-emlékhely és -zarándokhely létrehozására kapta volna a jelentős anyagi segítséget.
A képviselő brüsszeli irodavezetője, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Szilágyi Zsolt tegnap lapunknak kijelentette: személyesen és a néppárt nevében is mélységesen elítéli az RMDSZ ténykedését, meggyőződése ugyanis, hogy a szövetség szándékosan játszik a központ árának leverésére, illetve az ingatlan magánkézbe vételére. „Rettentően gyanús ez az ügy. A magyarországi kormánytámogatás 320 millió forint volt, s most 55 millió forintnak megfelelő összegért bocsátották árverésre az ingatlant. Nem tudom, hogy szándékosan nem fizették rá az adókat vagy hanyagságból, de a jelek szerint a cél az, hogy a magyar adófizetők pénzéből épített ingatlant tíz év után magánkézbe játsszák át” – fogalmazott Szilágyi Zsolt.
Az EMNP-alelnök szerint egyébként ez pontosan beleillik a Bihar megyei RMDSZ eddigi ténykedésébe, meglátása szerint ugyanis a szövetség éppúgy prédálja most el annak a lehetőségét, hogy Ady Endre számára méltó emlékhely épüljön, mint ahogy máskor is elprédált egyéb magyar ügyeket. Szilágyi Zsolt azt ígéri, a továbbiakban is figyelemmel követi az ügy alakulását.
Már megpróbáltak túladni rajta?
Idén januárban egyébként – mint arról beszámoltunk – Tőkés László arra hívta fel a figyelmet, hogy értesülései szerint az RMDSZ már korábban túl szeretett volna adni a központon. Az EP-képviselő akkor azt mondta: „a Bihar megyei RMDSZ négyesfogata”, amely megegyezik a Mecénás Alapítvány vezetőségével – Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália, Szabó Ödön – egy Forró Tamás nevű, „kétes hírű üzletember” közvetítésével vált volna meg az Ady-központtól 75 millió forintért, a tranzakció azonban meghiúsult. Tőkés akkor rámutatott, a két összeg – tehát a támogatásra kapott pénz és az állítólagos eladási ár – közötti szembeötlő különbség okkal ébreszt gyanút a pályázati pénz felhasználása iránt. Szabó Ödön akkor hazugságnak nevezte Tőkés kijelentését, hozzátéve: semmiféle Forró Tamást nem ismer.
Vizsgálódik a magyar kormány
Tőkés ugyanakkor már többször is felhívta a mostani magyar kormány figyelmét arra, hogy az MSZP-kormányzás alatt Magyarországon elkövetett korrupciós ügyekkel párhuzamosan vegye górcső alá az erdélyi magyar politikum berkeiben ugyanazon időszakban végbement kétes ügyeket, amelyeknek szerinte egyik legjobb példája az Ady-központra kapott támogatás „elcsatornázása.” Lapunk még tavaly novemberben jutott egy olyan dokumentum birtokába, amelyből világosan kiderült, hogy az elszámolási folyamatot az Orbán-kormány valóban el is kezdte.
Forrásaink akkor azt feltételezték: a 2002. augusztus 1-jén bejegyzett Mecénás Alapítványt éppen azért hozták létre, hogy az átirányított 320 millió forintot (1,1 millió euró) a szervezet fogadni tudja. Noha alapító okirata szerint az alapítvány arra hivatott, hogy évente tíz magyar és tíz román diáknak nyújtson tíz hónapig havi 200 lejes ösztöndíjat, a Mecénás csak a nagyváradi önkormányzat 2003. január 30-ai ülésén megszavazott határozat alapján kapott – 49 évre ingyenes használatra – egyhektáros építési telket, amelynek fejében vállalta a fiatalok támogatását.
A telekre az Ady Konferencia Központ 320 millió forintos beruházásának elkezdése érdekében volt szükség. A Krónika birtokába jutott feljegyzés rávilágít, hogy miközben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egy pályázat elbírálása nyomán irányozta elő a támogatási összeget a KRE-nek, a Medgyessy-kormány nem pályázat útján szerződött a Mecénással, sőt a megállapodásból kizárta a Tiszántúli Református Egyházkerületet, holott eredetileg a pénzfelhasználás szempontjából jelentős kitételként szerepelt, hogy a projekt csak a magyarországi egyház közreműködésével valósítható meg.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Az EMNP elszámoltatná a Mecénás Alapítványt
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felszólította a nagyváradi Mecénás Alapítványt, hogy számoljon el 264 millió forinttal; az összeg az Ady-központ felépítésére kapott magyarországi támogatás, és az árverésre bocsátott ingatlan kikiáltási ára közötti különbség. A magyar kormánypénzből épült létesítmény akár magánkézbe is kerülhetett volna, miután az RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány hat éven át nem fizetett ingatlanadót az épületkomplexumért, emiatt az önkormányzat árverésre bocsátja azt. Az alapítvány kedd délután közölte: befizette az elmaradt adóhátralék egy részét az önkormányzathoz.
Az EMNP azt kéri a Mecénás Alapítvány vezetőitől, hogy hozzák nyilvánosságra, mennyibe került az építkezés, és hogyan került felhasználásra a magyar kormánytól kapott 320 millió forint. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke az épület mellett kedd délután tartott sajtótájékoztatóján felidézte, az Ady-központ felépítésére a Medgyessy-kormány idején pályázat és megvalósíthatósági tanulmány nélkül kapott 320 millió forintot az RMDSZ Bihar megyei vezetői által létrehozott Mecénás Alapítvány. Feltette a kérdést: vajon van-e összefüggés az Ady-központ ügye és azon tény között, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök tíz nappal ezelőtt Nagyváradon találkozott Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel, Kuncze Gábor volt belügyminiszterrel és Kovács László volt külügyminiszterrel.
Az Ady-központ előtt megtartott rendkívüli sajtótájékoztatón az EMNP arra hívta fel a figyelmet: nem lehet véletlen, hogy az RMDSZ politikusai 2006 óta nem fizettek adót, ugyanis nehezen képzelhető az el, hogy a 320 millió forintból nem futotta a körülbelül 14,3 millió forintnak megfelelő ingatlanadó befizetésére. Elmondták: sajnálatos, hogy a magyar közpénzből készült beruházást most, az adóhátralék miatt – az október 10-i árverésen – bárki megvásárolhatja, mindössze 56 millió forintnak megfelelő összegért.
Szilágyi Zsolt kijelentette: az Ady-központ a Bihar megyei RMDSZ csődje. „Ugyanígy herdálják el a magyar ügyek képviseletét, ahogy elherdálták azt a magyar pénzből tervezett központot, amely eredetileg Ady Endre költőnk számára állított volna emléket” – tette hozzá a néppárti politikus, aki szerint az is gyanús, hogy éppen azután írják ki a licitet, miután Bajnai Gordon, Kuncze Gábor, Kovács László és Markó Béla Nagyváradon egyeztettek.
Szilágyi ugyanakkor összeférhetetlennek tartja, hogy az a Lakatos Péter felelt az adóhátralék miatt árverésre kerülő Ady-központ projektjéért, akit nem is olyan régen az Állami Számvevőszék új vezetőtanácsi tagjának neveztek ki, mely intézmény a pénzügyi visszaélések visszaszorítására hivatott. Szilágyi emlékeztette a sajtót, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma eredetileg – az akkor még Tőkés László püspök által vezetett – Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek irányozta elő a pályázat útján elnyert összeget egy érmindszenti zarándokhely megvalósítására. A Medgyessy-kormány úgy változtatta meg a 320 millió forint sorsát, hogy a Mecénás Alapítványnak még csak megvalósíthatósági tanulmánya sem volt az Ady-központra.
Csomortányi István, a párt szervezési igazgatója rámutatott arra, hogy nem ez az első alkalom, amikor a Bihar megyei RMDSZ különböző egyesületek révén gyanús ingatlanügyleteket visz véghez. Mint mondta: még nem zárult le az az eljárás, amelyet az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) indított Biró Rozália ellen az úgynevezett Léda-ház kapcsán. Az érdekellentét abban áll, hogy Nagyvárad egykori alpolgármestere úgy bocsátotta a Partium Alapítvány rendelkezésére a váradi ingatlant, hogy az nem is volt a város tulajdonában. „Ne felejtsük el, hogy a Partium Alapítvány alapítója és vezetőtanácsi tagja maga Biró Rozália” – mondta Csomortányi. Az Ady-központ kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a létesítmény kulturális célokat szolgálna, mindeddig egyetlen ilyen jellegű eseményt sem tartottak itt. Voltak azonban bálok, esküvők, sőt egy időben a Hit Gyülekezete nevű szekta is itt tartotta gyűléseit, mutatott rá.
Zatykó Gyula régióelnök a sajtótájékoztató végén elmondta: a magyar közösségnek felelősségre kell vonnia mindazokat, akik hibáztathatóak a kialakult helyzetért.
( Fizet a Mecénás az önkormányzatnak
Kedd délután a Mecénás Alapítvány közleményben reagált az Ady-központtal kapcsolatos állításokra. Mint írják: az alapítvány pályázat útján kapott támogatást. Az ingatlan felépítéséhez a támogatási keret nem volt elegendő. A biztosított forrásokkal az alapítvány tételesen elszámolt. Az ingatlan részleges átadására – konferencia központ – sor került. Az önkormányzat adószakértői olyan területekre is róttak adót, amelyek nem kerültek átadásra, végső cél szerinti használatbavételre. Az önkormányzat, illetve alapítvány közötti adótörvénykönyvi különböző értelmezések okán kialakult egy, az önkormányzat részéről egyoldalúan megállapított adóhátralék. Az alapítvány fizetés átütemezési kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. A mai napon az első részlet a közintézmény számlájára befizetésre került. Az alapítvány továbbra is fenntartja különvéleményét az adótörvénykönyv civil szférára vonatkozó részeinek értelmezésére.
„Mint az elmúlt 10 év minden október-novemberében, most is politikai témává válik az alapítvány által elnyert pályázati támogatás. A 2012-es évben ez hatványozottabban igaz, hisz parlamenti választási időszak következik Romániában. Az alapítvány nem kíván ilyen jellegű vádaskodásokban részt venni.” - áll a Mecénás Alapítvány közleményében.)
Krónika (Kolozsvár)

Elmaradt az Ady Központ elárverezése
A Mecénás Alapítvány a váradi Ady-központra kirótt adóhátralékok kifizetésének hat hónapos átütemezését kérte, így az ingatlan eladására szerdára meghirdetett árverés elmaradt.
A nagyváradi önkormányzat tegnap kívánta elárverezni az Ady-központot, amiért az épületet birtokló Mecénás Alapítvány 2006 óta nem fizette az ingatlanadót. Az árverésrevégül nem került sor, mert a Mecénás Alapítvány a 110 ezer lejes alaptartozásból kedden kifizetett 70 ezer lejt, ugyanakkor kérte az adóhátralék kifizetésének átütemezését a következő hat hónapra. Ugyanakkor mivel egyetlen érdeklődő sem jelentkezett, aki befizette volna az árverésen való részvételi díjat, így elmaradt az árverés. Eduard Florea nagyváradi önkormányzat gazdasági osztályának vezetője a helyi adóügyekben tartott szerdai sajtótájékoztatón elárulta, hogy a Mecénás tartozása a hátralékokkal együtt 200 ezer lejre rúg. Ovidiu Muresan alpolgármester kiemelte, hogy a Mecénás Alapítványkedden azért fordult a polgármesteri hivatalhoz, hogy kiegyenlítse a tartozás egy részt, és hogy a hátralék átütemezését kérje, nem kifogásolták magának az adóhátraléknak az értékét. Arra az újságírói kérdésre, hogy a gazdasági igazgatóság miért nem lépett ebben a kérdésben még akkor, amikor Biró Rozália a Mecénás Alapítvány tagja, a város gazdasági ügyekért is felelős alpolgármestere volt, Eduard Florea azt válaszolta, hogy Biró Rozáliatisztában volt az Ady-központ adóügyi helyzetével, de mivel a civil szervezetek esetében érvényben voltak bizonyos adókedvezmények, ezért némiképp ellentmondásos lett volna, hogy zárolják az ingatlant, miközben a város adókedvezményeket kínál a civil szervezetnek. Eduard Florea elmondta, hogy az átütemezést elvégezték, és a Mecénás Alapítványnak vállalnia kell azt, hogy a megszabott összegeket határidőre kifizeti az elkövetkező hat hónap alatt, ellenkező esetben mégiscsak árverésre kerül az Ady-központ.
Pontosítás
Tanase Miculescu a gazdasági osztály aligazgatója reagált a Mecénás Alapítvány által a sajtóban közölt álláspontra, miszerint az önkormányzat az adótörvénykönyv civil szférára vonatkozó részének sajátos értelmezése nyomán állapított meg egy egyoldalú adóhátralékot. Miculescu elmondta: az önkormányzat tízezer négyzetméternyi telket adott koncesszióba aMecénás Alapítványnak, melyből mindössze hétszáz négyzetméter van beépítve. A város csak a már befejezett és átadott épületre vetett ki ingatlanadót, arra az épületre, amelyben jövedelmet termelő gazdasági tevékenység is folyik. A befejezetlen ingatlanrészt nem terhelték ingatlanadóval, de bevezették az ingatlanfelértékelő jelentésbe. A továbbiakban Eduard Florea fejtette ki azt, hogy az önkormányzat úgy adta koncesszióba a Mecénás Alapítványnak a tízezer négyzetméteres telket, hogy nem kért telekadót, mivel nem gazdasági tevékenységet folytató civil szervezetek mentesülnek a telekadó kifizetése alól. Egy 2008-ban folytatott ellenőrzés során azonban kiderült, hogy az Ady-központot jövedelmet hozó gazdasági tevékenységekre használják (bérbe adják különböző rendezvényekre), ezért attól az évtől kezdődően az alapítvány már nem csak az épületadót, hanem a tízezer négyzetméterre kiszámított telekadót is ki kellett fizesse. A Mecénás Alapítvány az Ady-központ megépítésekor kifizette a hétezer lejes ingatlanadót, 2006 óta azonban ezt az illetéket sem fizette ki, és ehhez adódik még hozzá 2008 óta a telekadó értéke.
Pap István

erdon.ro

A romániai és a szlovákiai magyarok megerősítenék kapcsolataikat
A romániai és a szlovákiai magyarok érdekérvényesítésének képviselői, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Közösség Pártja (MKP) között meg kell erősítenünk a kétoldalú kapcsolatokat, közösen kell nemzetközösségeink problémáira válaszokat találnunk" – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán délben, az RMDSZ és az MKP vezetőinek találkozója után.
A szövetségi elnök a közelgő romániai parlamenti választásokról tájékoztatta a Magyar Közösség Pártjának elnökét, kiemelve, hogy az RMDSZ az ország minden választókerületében indít jelöltet, hiszen az arányos választási rendszer értelmében minden szavazat mandátummá alakul.
Berényi József közölte: bár az MKP nem parlamenti párt, jelenleg erős annak megyei és önkormányzati képviselete, valamint két európai parlamenti képviselővel is rendelkezik, viszont a parlamenti képviselet hiánya állandó jelleggel érződik.
Az MKP elnöke a megbeszélés után a maszol.ro-nak elmondta: a két kisebbségi alakulat kölcsönös támogatásról biztosította egymás. „Az RMDSZ és az MKP közötti párhuzam tovább is fejlődhet, ugyanis a mi versenypártunk, a Most-Híd is kérelmezi felvételét az EPP-be. Úgy volt, hogy már most itt lesznek, de nem látom őket" – fogalmazott a felvidéki magyar politikus.
Vizsgálnák a magyarság megfogyatkozásának okait
Az RMDSZ és az MKP képviselői megállapodtak abban, hogy jelenleg az etnikai magyar pártok tudnak tényleges válaszokat adni a kisebbségi sorsban élő magyarok számára.
Mind a szlovákiai, mind a romániai magyarok száma csökkent a tíz évvel ezelőtti népszámlálási adatokhoz képest. Ezért a felek közös szervezésben olyan konferenciát kívánnak szervezni Erdélyben és a Felvidéken, amely hozzásegít az okok feltáráshoz, és a lehetséges megoldások felvázolásához. A tervek szerint ebbe bevonják a civil szférát is.
Mindkét politikai tömörülés nagyra értékeli az Európai Néppárt kongresszusán elfogadásra kerülő stratégiai dokumentum őshonos kisebbségek védelmére vonatkozó vállalásait. Ez a néppárt kötelékébe tartozó magyar pártok közös munkájának eredménye, amelyre a jövőben mindenki hivatkozhat.
A találkozón a szövetség részéről jelen volt Borbély László politikai alelnök, Markó Béla szenátor és Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke. A Magyar Közösség Pártjának küldöttségében jelen volt még Mészáros Alajos, európai parlamenti képviselő, Csáky Pál, az MKP országos elnökségének tagja, és Gubik László, a Via Nova, az MKP ifjúsági csoportjának elnöke.
Maszol.ro

Tőkés: ne legyenek az egyházak az RMDSZ választási kampányának eszközei!
Vissza kell utasítani, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) választási kampányában eszközként használja fel a történelmi egyházakat – hangsúlyozta Tőkés László európai parlamenti képviselő.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke az MTI-hez vasárnap eljuttatott nyilatkozatában úgy vélte, az egyházkerületben politikai „behódolási" folyamat megy végbe.
Tőkés László példaképpen megemlíti, hogy Seres Dénes szilágysági RMDSZ-elnök gyűlésezni hívta a Zilahi Református Egyházmegye esperesi hivatalába a lelkészi kar tagjait, „bitorolva" az esperes jogkörét. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke felidézi, hogy az év elején Biró Rozália az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke látogatta végig a nagyváradi református gyülekezetek presbiteri gyűléseit, „tolakodó választási kampányolásával igyekezvén leplezni korrupciós ügyleteit". A júniusi helyhatósági választások előtt pedig Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és csapata az érmelléki egyházmegye lelkészértekezletén tartott „Anyaszentegyházunkra nézve megalázó" kampánytalálkozót – tette hozzá az EMNT elnöke.
Tőkés László szerint „a szintén református egyházi színekben színre lépő Ambrus Ferenc parlamenti képviselő-jelöltsége" is a Királyhágómelléki Református Egyházkerület „behódolását" bizonyítja. "Választások közeledtén világosan kell látnunk, hogy a magyarság nem azonos az RMDSZ-szel. A nemzet messze többet jelent, mint egy politikai párt. Se érdekből, se félelemből, se tunya megszokásból ne váljunk szekértolóivá azoknak, akik nemzeti érdekeink és önrendelkezésünk helyett – önző módon – saját érdekeiket tartják előbbre valónak. A történelmi Érmellék, Erdély és Partium múltja és jövője, krisztusi hitünk és nemzeti öntudatunk helytállásra és kiállásra köteleznek bennünket" – zárja nyilatkozatát Tőkés László.
MTI
Erdély.ma

Veszített a Szacsvay: az Eminescunak adta az épületet a váradi tanács
A Mihai Eminescu Főgimnázium kapta meg a használati jogát annak a nagyváradi iskolaépületnek, amelyet azelőtt évtizedekig az egykori 9-es Számú Általános Iskola, ma Szacsvay Imréről elnevezett nyolcosztályos iskola használt.
A Szacsvay igazgatója, Pásztor Gabriella múlt héten lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az egyik eminescus szülő feljelentése nyomán keletkezett botrányt egyezséggel megoldották, a városi tanács tegnapi ülésén mégis a vegyes tannyelvű főgimnáziumhoz került az épület adminisztrációs joga.
A tanácsülésen az RMDSZ-frakció vezetője, Biró Rozália vetette fel azt a kérdést, hogy az átadásról szóló szakjelentésben miért csak a háborgó eminescus apuka panasza szerepel, a Szacsvayba járó gyerekek szüleitől öszszegyűjtött, mintegy 130 aláírás pedig nem, ám választ sem Ilie Bolojan polgármestertől, sem Ovidiu Mureşan alpolgármestertől nem kapott. A két elöljáró egyébként látszólag a kedélyeket igyekezett megnyugtatni az ülésen, hangsúlyozva: adminisztratív döntésről van szó, aminek semmiképp nincs etnikai vetülete, a döntés veszélye viszont az, hogy a kérdéses épületben jelenleg működő magyar előkészítő osztály helyébe jövőre már nem hirdethet újat a Szacsvay.
A városvezetők kijelentései emellett némiképp ellent mondtak egymásnak, hiszen míg Bolojan határozottan állította, hogy szó sincs arról, hogy a magyar osztálynak ki kellene költöznie az épületből, az alpolgármester már arról beszélt, hogy a jövőben megoldást kell találni mind az osztály, mind az ott működő, állítólag nem megfelelő kantin részére a Szacsvay másik két épületében. Erre azonban Biró Rozália szerint helyhiány miatt nincs lehetőség – nem úgy az Eminescuban, ahol szerinte elférne a kérdéses ingatlanban működő három román elemi osztály. Kisebbfajta botrányt okozott az ülésen, hogy bár érintettként meghívást kapott mindkét iskolaigazgató, Pásztor Gabriella hiába szeretett volna felszólalni, Dan Octavian ülésvezető nem adott neki szót.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Felavatták Nagyváradon a holnapos költőket ábrázoló aktív műalkotást
Hosszas huzavona után csütörtökön leleplezték a Holnap irodalmi társaság négy tagját ábrázoló szoborcsoportot Nagyváradon. A sétálóutcára, az Ady Endre Gimnázium bejáratának közelébe elhelyezett műalkotás úgynevezett aktív szoborcsoport: a négy alak között, a kávézóasztaluk mellé elhelyezett, üres székre bárki leülhet és fényképet készíttethet magáról a magyar irodalom nagyjai körében.
Tekintélyes társaság. A szoborcsoportnak turistacsalogató szerepe is lehet
A szoborról Ilie Bolojan polgármester és Biró Rozália, a város korábbi alpolgármestere, a társmegrendelő Partium Alapítvány kuratóriumi tagja rántotta le a leplet. Bolojan a váradi magyar közösség érdemeit méltatta rövid beszédében, amelyek szerinte nagyban hozzájárultak a város kulturális fejlődéséhez. Másfelől a rendhagyó szobor turisztikai potenciálját emelte ki.
Az elöljáró azt is megígérte, hogy két éven belül a szobrot körülvevő terecske is új, a mostaninál tetszetősebb külsőt kap majd. Biró Rozália felidézte: annak ötlete, hogy a Váradon alakult Holnap irodalmi társaságnak valamilyen formában emléket állítsanak, két és fél évre tekint vissza, és ahhoz, hogy végül megvalósult – mégpedig állami költségvetésből –, sokak munkájára volt szükség. Beszéde végén kijelentette: „ma is azon kell munkálkodnunk, hogy egy mindenki számára élhető holnapot hozzunk létre”.
Az elmúlt időszak eseményei miatt politikai feszültségtől sem mentes, rövid szoboravató után előbb a polgármester, majd a volt alpolgármester foglalt helyet az üres széken, mintegy felavatva a szoborcsoportot. Amint arról korábban már beszámoltunk, a Holnaposok szobra már nyáron kész volt, akkor azonban a városvezetőség még nem készítette elő számára a közteret – ennek elsősorban egy ott terpeszkedő, illegális étteremterasz volt az oka, de valószínűleg a helyhatósági választások közelsége sem volt utolsó szempont. A szoborcsoport hónapokig az Ady Endre Emlékmúzeumban volt látható, és csak most kerülhetett ki az őt megillető helyre.
A hivatalos, önkormányzati avatót követően késő délután a váradi magyarok „vették birtokba” a szobrot, a szervezők az érdeklődőket arra kérték, hozzanak egy szál virágot vagy gyújtsanak gyertyát a holnaposok emléke előtt. Szombaton pedig az Ady Endre Emlékmúzeumban szerveznek ünnepi találkozót az alkalomra.
Nagy Orsolya
Kiegészítés: Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos és Emőd Tamás bronzszobra – Deák Árpád szobrászművész alkotása. Egy korábbi felvétel
Krónika (Kolozsvár)

Egyenlőtlen bánásmódra panaszkodik a Szacsvay, jogi lépésre készülnek
Elképesztőnek és felháborítónak nevezte Biró Rozália RMDSZ-es tanácsos azt a tényt, hogy egy magyar iskolát érintő kérdésben azok után sem hagyta szóhoz jutni az iskolaigazgatót a helyi tanács ülésén az ülésvezető, hogy hivatalosan meghívták az ülésre.
Mint arról beszámoltunk, a Szacsvay Imre Általános Iskola legkisebb épületét szerdán a helyi tanács a Mihai Eminescu Főgimnázium használatába adta át. Az ingatlanban jelenleg az Eminescu három elemi osztálya működik, a Szacsay egyik iskolai előkészítő osztálya, illetve egy kantin. Az ülésen csak az RMDSZ-frakció szavazott a tervezet ellen, még az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt is támogatta a városvezetőség ötletét. Miután akkor nem engedték felszólalni, Pásztor Gabriella, a Szacsvay igazgatója csütörtökön közös sajtótájékoztatót tartott Biró Rozáliával, amelyen felsorolta érveit és bemutatta az azokat alátámasztó dokumentumokat.
Az iskolaigazgató elmondta: nyilvánvalóan egyenlőtlen csatának volt tanúja a tanácsülésen, az aligazgatóval és az iskola tíz további pedagógusával együtt. Az egyenlőtlenség konkrét jele volt az is, hogy a határozathoz tartozó szakjelentésben csak az egyik eminescus szülő kérése szerepelt, a 130 szacsvays szülő aláírásával alátámasztott petícióról pedig szándékosan megfeledkeztek.
A maga részéről a továbbiakban is abban reménykedik, hogy a főgimnázium igazgatójával korábban megkötött szóbeli megegyezés ezután is érvényben marad, és az ott működő magyar osztályt, illetve a kantint nem tessékelik ki onnan. Biró Rozália azt mondta, az RMDSZ jogászai hamarosan megtalálják a módját, hogy törvényes eszközökkel megpróbálják megtámadni a határozatot.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Elvettek egy iskolaépületet Nagyváradon
Elvették és a vegyes tannyelvű iskola hatáskörébe utalták a tavaly alakult önálló magyar Szacsvay Általános Iskola egyik épületének ügyvezetését Nagyváradon. Az RMDSZ jogászokkal vizsgáltatja meg, és bíróságon támadná meg a döntést.
A nagyváradi Szacsvay iskola igazgatója azokat az iratokat mutatja, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az iskolaépület elvétele törvénytelen volt. Az iskola jelenleg három épületben működik. Az egyiket közösen használják a Mihai Eminescu román főgimnáziummal. Ezt most az önkormányzat teljes egészében át is adta a román intézménynek.
- Mi tehát akkor csak azzal a teremszámmal gazdálkodhatunk ami itt a főépületben és a Körös parti épületben áll rendelkezésünkre – mondta Pásztor Gabriella, a Szacsvay Imre Gimnázium igazgatója.
Ez az igazgató szerint nem elég a magyar iskola zavartalan működéséhez, sőt, jövőre az iskolázási tervbe vett további magyar osztályokat sem tudják majd elindítani. Az RMDSZ bíróságon támadja meg a döntést.
- Jelen pillanatban a Szacsvay Iskolában négy olyan osztály van, ahol egy gyerekre 1,1 négyzetméter jut. Ezt úgy értem, hogy a paddal, meg a székkel, meg a gyerekkel együtt, holott a szabványok két négyzetmétert írnak elő minimális felületnek. Ez sem számított semmit a döntés meghozatalakor – mondta Biró Rozália, tanácsos – RMDSZ frakcióvezető, Nagyvárad.
Az önkormányzat szerint a vitatott épületben az Eminescu Gimnáziumnak három, míg a Szacsvay magyar iskolának csak egy osztálya működik, így szerintük jogos, hogy a román intézmény dönthessen az épületről. - Az önkormányzat véleménye szerint az a legmegfelelőbb lépés, hogy a román ügyekben a román iskola vezetősége döntsön, ezért csoportosították át az Eminescu iskolához az említett intézményt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszüntetik a magyar osztályokat és a magyar osztályok továbbra is a megszokott módon fognak működni – mondta Petri Csilla Nagyvárad Polgármesteri Hivatalának sajtószóvivője.
A városvezetés nemrég az Ady Endre Középiskola bérleti díját nem fizette ki a római katolikus egyháznak. erdely.tv
Erdély.ma

Elszámoltatnák Ady-központ ügyben az RMDSZ-t
Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének küldött nyílt levelet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), melyben arra szólítják fel a szövetséget, számoljon el a váradi Ady-központra költött magyar kormánypénzekkel, lehetőleg még a választások előtt.
Szilágyi Zsolt néppártos alelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján felidézte: nagyjából két hónappal ezelőtt a városi strand mellett találkoztak az újságírókkal, annak apropóján, hogy kiderült, a váradi önkormányzat adóelmaradás miatt árverésre bocsátotta az Ady-központ, illetve a befejezetlenül álló termálhotel épületét.
Amint arról a Krónika is beszámolt, az építkezésre 2002-ben kapott magyar kormánytámogatást az RMDSZ Bihar megyei szervezetéhez tartozó Mecénás Alapítvány,  miután a pénzt eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyerte el pályázaton, ám a kormányváltás közbeszólt. A támogatás összege 320 millió forint volt, tehát nagyjából 1,3 millió euró, az önkormányzat pedig az adófizetés elmulasztása miatt kiírt árverésen nem egészen kétszázezerre becsülte az épületek értékét.
Szilágyi Zsolt már akkor felvetette a kérdést: hová tűnt a maradék 1,1 millió euró? Az EMNP vezetősége akkor elszámolást kért a megyei RMDSZ-től, ám kielégítő választ nem kapott. Most az alelnök azt mondja, kénytelen Kelemen Hunorhoz fordulni a kérdés tisztázása végett, hiszen senkinek nem jó, ha a magyar közösséget a parlamentben képviselni kívánó jelöltek valamelyikére a korrupció gyanújának árnyéka vetül.
A Mecénás vezetőségéből márpedig ketten is jelöltetik magukat a választáson: Biró Rozália és Szabó Ödön. Zatykó Gyula hozzátette: a korrupció általános jelenség a román politikai életben, az EMNP épp ezért követeli a közpénzek elköltésének átláthatóvá tételét. „Meggyőződésünk, hogy az 1,1 millió euró rejtélyes eltűnésének kivizsgálása nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a szavazók támogatására számító jelöltek, de maga az RMDSZ is nagyobb hitelességgel és elfogadottsággal állhasson a nyilvánosság elé” – áll a levélben.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Avató engedély nélkül: megkoszorúzták a váradi honvédemlékművet
Civil átadást szervezett az RMDSZ Bihar megyei szervezete a Rulikowski köztemetőben felállított magyar honvédemlékműnek. Bár eredetileg nem akartak engedélyt kérni az ünnepségre, a rendezvény előtt mégis bejelentették, hogy megkapták a szükséges engedélyeket.
A helyszínen ezzel ellentétben mégis kiderült, hogy a polgármesteri hivatal nem hagyta jóvá ez irányú kérésüket, így a felszólalásokat egy, már korábban felállított világháborús emlékműnél tartották meg, s csak koszorúzni vonult át a mintegy 150 fős csapat az új emlékgúlához.
Ez a honvédemlékmű ugyanis magyar–román kormányközi megegyezés alapján lett felállítva, ezért hivatalos avatást csak a két ország védelmi minisztériuma szervezhet majd neki – erre azonban valószínűleg csak jövőre kerülhet majd sor. Az RMDSZ-es átadáson felszólalt Biró Rozália önkormányzati képviselő, Nagyvárad korábbi alpolgármestere, illetve Sárközi Zoltán önkormányzati képviselő, a gúla felállítását kezdeményező Pro Liberta Partium Egyesület alapítója. Köszöntötték az egybegyűlteket az egyesület magyarországi partnerei is, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör delegációja.
Az emlékgúla annak a négy emlékműnek a pontos mása, amelyeket az első világháború után a váradi lakosság adakozásából állítottak fel a doberdói és isonzói véres csaták helyszínein.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)