Az őt ért vádakra válaszolt Biró Rozália miniszterelnökhelyettes-jelölt
Az Erdélyi Riport című hetilap internetes oldalán közölt interjúban válaszolt Biró Rozália szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) miniszterelnökhelyettes-jelöltje azokra a vádakra, amelyek a román sajtóban érték az utóbbi napokban.
Biró Rozáliát múlt csütörtökön jelölte az RMDSZ a kormánytisztségeitől augusztus elsején megváló Kelemen Hunor kulturális miniszter és kormányfőhelyettes helyére. A nagyváradi politikust azóta számtalan bírálat érte a román sajtóban.
Felrótták neki, hogy kevés köze van a kultúrához, hogy összeférhetetlenség miatt folytatott vizsgálatot ellene a feddhetetlenségi ügynökség (ANI), hogy nem tud elég jól románul, és családja vagyonosodását is gyanúsnak tartják.
Biró Rozália a vádakra válaszolva úgy vélekedett, a román kulturális tárcának elsősorban jó menedzserre van szüksége, aki a szűkös anyagi lehetőségek között is hatékonyan tudja irányítani a tárca tevékenységét. Vagyonával kapcsolatban elmondta, 1990 és 2000 között saját vállalkozásait irányította. Megjegyezte, aki vállalkozóként hatékonyan tud gazdálkodni, annak jobb esélye van arra, hogy a közpénzekkel is felelősségteljesen és sikeresen gazdálkodjon.
Elmondta, a feddhetetlenségi ügynökség azért vizsgálta, mert Nagyvárad alpolgármestereként 2006-ban jóváhagyta, hogy a Léda-házat (Ady Endre múzsájának a házát) annak a Partium Alapítványnak adják bérbe, amelyiknek ő az egyik alapítója. Hozzátette, az érdekösszeférhetetlenség vádját két héttel ezelőtt ejtette a bíróság.
Arra reagálva, hogy kínos helyzetbe került egy rádióinterjúban, mert nem ismert egy román szót, amely a riporter kérdésében szerepelt, kijelentette: a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági szakán román nyelven szerzett diplomát, jeles tanulmányi eredményekkel. Hozzátette, örülne, ha anyanyelvi szinten beszélné a román nyelvet, és tökéletesíti nyelvtudását.
„Szeretem a kihívásokat. Szeretek döntéseket hozni, és ezeknek vállalom is a következményeit. Nem tartok ettől a kihívástól. Türelmetlenül várom, hogy nekifoghassak dolgozni az új tisztségeimben" – mondta az Erdélyi Riportnak az RMDSZ szenátora.
MTI, Erdély.ma

Tusványos huszonöt
Idén huszonötödik alkalommal rendezik a Tusványosi Nyári Szabadegyetemet. A szervezőket hosszú ideje, egyebek mellett, két nagy kérdés foglalkoztatja: az egyik, hogy jönnek-e a románok, a másik, jönnek-e az RMDSZ-esek. Az első kérdés jelentősége csökkent, amikor a tábor koncepciójának középpontjába a román–magyar közeledés és a román–magyar kapcsolatok helyett a magyar–magyar viszony került.
Hála Istennek, tegyük hozzá.
A román–magyar viszony őszinte kibeszéléséről szó sem lehetett egy pillanatig sem felelős politikai tényezőkkel. Vannak ugyan tabudöntögető román értelmiségiek, akik a lényegről mernek beszélni – ilyen például Lucian Boia történész idén áprilisban megjelent, az első világháború problémáit taglaló könyvének azon bátor kijelentése, miszerint Románia történelmi érvek alapján nem tarhatott igényt Erdélyre –, de még ők sem biztos, hogy magyar környezetben hangot mernek adni e téziseiknek. A velünk őszintén szimpatizáló és a magyar–román viszonyhoz tényleges, nem pedig mímelt őszinteséggel közeledő román értelmiségiek is hatékonyabban tudják Kolozsvárról vagy Bukarestből folytatni a hamis sztereotípiák, a magyarellenes előítéletek és a román történelmi önkép hazugságai elleni harcukat, mint Bálványosról vagy Tusnádfürdőről. Így hát maradtunk a hajdan négykultúrájú, ma már több mint 90 százalékban románok által lakott Temesvár híres toleranciaszellemét zsolozsmázó Mona Muscával, Adrian Severin emlékezetes kijelentésével, miszerint sehol a világon nem létezik etnikai elvű területi autonómia – csak Európában van féltucat – és Traian Băsescuval, aki itt is szívesen elmondja, hogy annyi autonómiát akar adni Székelyföldnek, mint Caracalnak vagy Craiovának.
Felelős pénztárcapolitika
Így aztán mégiscsak őszintébb, ha a magyar–magyar kapcsolatok kerülnek a középpontba, még akkor is, ha ennek a viszonyrendszernek is megvan a sajátságos elhallgatási rendszere, amely erősen emlékeztet a polkorrekt öncenzúrára. Nem illendő például a VMSZ által Délvidéken kiharcolt (látszat) autonómia hiányosságairól beszélni, vagy Pásztor Istvánék hatalomorientált politizálásáról, hiszen ők a nagyobbik magyar kormánypárt fontos szövetségesei. Arra sem tapintatos dolog rámutatni, hogy a Felvidéken 1997-ben számoltak le a hiteles autonómiapolitikával, s futtatták zsákutcába a felvidéki magyar közképviseletet, ahonnan azóta sem lelik a kiutat. Akkor írták ugyanis alá a Magyar Koalíció Pártját később életre hívó szervezetek, az Együttélés, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt vezetői, köztük bizony Duray Miklós is, a Meciar-ellenes koalíció létrehozásának érdekében a szlovák ellenzékkel azt a bizonyos közös nyilatkozatot, amelyben megfogadták: az összefogás győzelme esetén nem hozzák szóba az etnikai alapú területi autonómiát.
Tessék kérem megmondani, mi értelme is volt akkor a Meciar-ellenes koalíciónak, és egyáltalán a magyar politikai érdekképviseletnek a távlati magyar érdekek szempontjából? Mert lehet-e hiteles politikát folytatni távlatok nélkül? Felelős politikus-e, aki csak az orráig lát? S ez még a jóindulatú megközelítés, mert Erdélyben nem annyira a rövidlátással, az orrhosszpolitikával van gond, inkább azzal, hogy rövidlátásnak tűnik, amikor egy politikust a derékmagasságban tartott pénztárca tartalma motivál, stratégiaalkotásban pedig az odaképzelt summa befolyásol. Meg persze „a hatalom akarása”, ami szorosan összefügg a gazdasági érvényesüléssel.
Jó tiszt, rossz tiszt
Az RMDSZ-szel való párbeszéd persze elsősorban a Fidesz érdeke, hatalomtechnikailag teljes mértékben érthető. „Önállóskodó”, nemzeti szempontból dicsérhető gazdaságpolitikájával, a magyar szuverenitás bizonyos részének visszaszerzésére való törekvésével, nemzetpolitikai tetteivel (magyar állampolgárság kiterjesztése, Alaptörvény) a magyar kormánynak komoly nemzetközi hatalmi tényezők nemtetszését sikerült kivívni, arról nem szólva, hogy a Kis-Antant államai „alapból” magyarellenesek, még ha hivatalos szólamaik nem mindig azok. Bár többnyire nem rejtik véka alá hozzánk való őszinte viszonyulásukat. Lám, a magyarok által több ízben is pozícióba segített Traian Băsescu is kiesni látszott a szerepéből tavaly Tusnád idején. Persze szó sincs szerepkiesésről, hanem arról, hogy nagyobb politikai hasznot várt a magyarellenes kardcsörtetéstől és zsigeri indulatainak szabadon engedésétől az adott politikai kontextusban, mint a magyarsággal való párbeszédet szorgalmazó elnök imázsának megőrzésétől. Tudatos, bár alighanem téves számítás volt ez részéről, nem hirtelen felindultság.
Úgy hallani, idén nem jönnek Tusványosra az RMDSZ-esek, legalábbis Kelemen Hunor, akinek most a „jó tiszt” szerepe van kiosztva az erdélyi magyar közösséget megtévesztő színdarabban. Láttunk már ilyet a Székelyek Nagy Menetelésének idején is, amikor Markó Béla volt a „rossz tiszt”, aki Gyurcsányékhoz és néhány SZDSZ-es elgurulthoz hasonlóan elítélte és kigúnyolta „a székely zászlók erdejében csetlő-botló” RMDSZ-es minisztereket és államtitkárokat. Miközben Kelemen Hunor volt az, aki kitartott a részvétel helyessége, a székely területi autonóia mellett, aki kiteljesíti az RMDSZ több mint két évtizedes ígéretét arról, hogy végre tető alá hozzák a szervezet autonómiastatutumát.
Hiányzó hiányzók?
Most a kormányzati szerepvállalásról szóló tragikomédiában Kelemen Hunor húzta a rövidebbet. Nagy kérdés, meg lehet-e etetni a választói bázissal következességként, erényként, hogy Kelemen lemond a miniszterelnök-helyettességről, de az általa vezetett szervezet kormányon marad Verestóy Attila iránymutatásának megfelelően. Arról meg jobb nem beszélni, hogy a hírek szerint a Medgyessyékkel és Gyurcsányékkal gazdasági dimenziókat sem nélkülöző, szívélyes kapcsolatot ápoló nagyváradi RMDSZ egyik meghatározó szereplőjét, Biró Rozáliát delegálják Kelemen helyére, akit a román sajtó majd kedvére villázhat a „bipedes” interjúval, a magyar sajtó meg a sírnivalóan mulatságos váradi utcanévfordításokkal. (Néhány példa, nehogy kimaradjunk e villázásból: Str. Viilor – Élők utcája, Str. Lacul Roşu – Piros Tó utca, Str. Războieni – Háborúzók utcája.) Tőkés Lászlónak teljes mértékben igaza van, amikor ezt az „úgy megyek, mintha jönnék” RMDSZ-es húzást a Petőfi-Schiller fantomegyetem esetével állítja párhuzamba.
Nos, Kelemen Hunor a „jó tiszt”, állítólag nem lesz jelen Tusnádfürdőn, pedig minden logikus érv a részvétel mellett szólna. A jó tiszti szerepmegőrzés, a párbeszédképesség imázsa, az autonómia szólamszintű támogatása, nem utolsó sorban a Fidesszel ápolt jó viszony. No de legyen ez az ő problémája.
Mert hiba lenne nem látni a fától az erdőt, és úgy állítani be akár a románok, akár az RMDSZ-esek részvételét a tanácskozásokon, mint olyan kérdéseket, melyek a legkisebb mértékben is befolyásolhatják a 25. tusványosi tábor sikerét. Ez legfeljebb a szervezők gondja, a közönség örvendhet annak, hogy idén is megszámlálhatatlan program, gazdag kulturális kínálat várja a politikán kívül a zenétől az irodalmon át a borkóstolókig.
Borbély Zsolt Attila, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Elkezdődött a nyári színházi fesztivál
Szombaton startolt el a Bihar megyei RMDSZ, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség és a nyíregyházi Mandala Dalszínház közös szervezésében létrejött III. Nagyváradi Nyári Színházi Fesztivál.
A Bihar megyei RMDSZ, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) és a nyíregyházi Mandala Dalszínház közreműködésében létrejött III. Nagyváradi Nyári Színházi Fesztivál július 26-án, szombaton este kezdődött el Presser Gábor – Sztevanovity Dusán a Padlás című előadásával a váradi vár Nyári Színházában. Bár pár órával az előadás előtt még szakadt az eső, estére az ég kitisztult, így a fesztivál gond nélkül kezdődhetett el. A nézőtér már fél órával a kezdés előtt megtelt, voltak akik pótszékeken vagy a várfalon ülve nézték végig a félig mese, félig musicalt. Az előadás előtt Biró Rozália szenátor és Éder Ákos, az NMD alelnöke köszöntötte a nézőközönséget. Utóbbi elmondta, hogy „örömünkre szolgál, hogy idén harmadik alkalommal segíthettünk a színházi fesztivál megszervezésében. Reméljük, hogy élményekben gazdag heteknek nézünk elébe”.
Háromszoros öröm
Biro Rozália elmondta, hogy a szombati esemény háromszoros örömforrás. Először is a szervezőkkel együtt örül, akiknek nagy elégtétel, hogy kitartó munkájuknak megérett a gyümölcse. Másodszor „örülök azért is, mert sokan vannak itt önök között olyanok, akik valamilyen módon segédkeztek abban, hogy a váradi vár ilyen legyen, hogy megépülhessen ez a színház, amit újra és újra magunkénak tudunk azáltal, hogy itt szervezünk előadásokat. Végül és nem utolsó sorban örülök annak, hogy úgy döntöttek, hogy ma este eljönnek, mert ez a bizonyíték arra, hogy szükségünk van az együttlétre, az együtt szórakozásra, hogy anyanyelvünkben, a magyar színjátszásban gyönyörködve gazdagabbá tegyük napjainkat. Éljünk azokkal a jogokkal és lehetőségekkel, amelyeket egy napnyi, több hónapnyi vagy évi munkával megszerzünk, hogy mások is megszokják, hogy jelen vagyunk és megkerülhetetlenek vagyunk. Önök a bizonyíték, illetve ez a ma este, hogy szükség van ilyen eseményekre” – tette hozzá végezetül Biro Rozália.
Előadás
A köszöntéseket követően elkezdődhetett a mesei elemekkel tarkított musical, a népszerű A padlás című előadás Dobos László rendezésében a Mandala Dalszínház színészeinek előadásában. A közel két órás darabban a mese és valóság, a csodás és irreális elemek keveredtek, amelyeket az ismert dalok egészítettek ki. A közönség együtt énekelte a színészekkel többek között a Szilvás gombóc és a Fényév távolság című dalokat, a színdarab végén pedig hatalmas tapssal jutalmazták az előadást és a színészeket. A színházi fesztivál következő előadására, a Nejcserés támadás című vígjátékra augusztus 2-án, szombaton kerül sor 21 órától szintén a várszínházban.
Nagy Noémi, erdon.ma

Ebadták a parlamentben
Amikor Biró Rozália, az RMDSZ szenátora ország-világ előtt vállalkozott, hogy a két lábon járó gyerekeknek, mint hátrányos helyzetűeknek a lelki világáról fog a televízióban beszélni, mindjárt sejtettem, hogy nagy jövő előtt áll. Rozika ugyanis nem merte bevallani, hogy valamihez nem ért, sőt nem tudja mi jelent e szó, halvány dunsztja nincs arról, mit takar a magyarul is használt kifejezés, a biped, azaz kétlábú. Nem is telt el néhány hét és tényleg, a közgazdász végzettségű Biró Rozáliát művelődésügyi miniszternek és kormányfő-helyettesnek javasolták.
Egy biztos, kezdem visszasírni a régi képviselőket, szenátorokat. Ha politikusokként egyikük-másikuk meg-megbotlott, szakmájukban azért voltak valakik. Hol van már az idő, amikor a honatyák között ott találtunk egy dr. Fazakas Miklóst, az elismert jogászt, az Alkotmánybíróság első magyar bíráját, esetleg dr. Bárányi Ferencet, az aneszteziológus főorvosból lett politikust, aki létrehozta az egészségügyi biztosítót? A szakmájukban kiváló magyar volt képviselők és szenátorok sora hosszú, mellettük a románok között is voltak mesterségükben nagyok, nemzetközileg elismertek. Most, ha a parlamenti folyosón végigmegy az emberfia, primitív politizálással találkozik és az anyanyelvükön is nyekergő honatyákkal.
Nem is lehet másként, hiszen az egyikük szakképzetlen munkásból lett képviselő, a másik villanyszerelőből, a harmadik géplakatosból, de van köztük aki Shotokan-Fudokan karate edző, vagy mezőgazdasági gépész, ács, molnár, esztergályos, raktáros, áruminőség-ellenőrző, üzleti eladó, cukrász, technikus, lakatosból lett labdarúgó, népdalénekes volt, esetleg más, egyetemi tanulmányokat nem kérő szakmák űztek. Honnan lenne hát tudás? De a főiskolát végzettek közül is sok a hiányos ismeretekkel rendelkező, s olykor a szerzett doktori címeik mellett is hatalmas kérdőjelek állnak. Ott ülnek azonban a gazdasági, egészségügyi, tanügyi, pénzügyi szakbizottságokban és úgy viselkednek, mintha a tisztség mellé ismeretet is adott volna nekik a fennvaló. A legvegytisztábban ezt Traian Băsescu államelnök bizonyította. Bár borzasztóan rossz tanuló volt, most már mindenhez ért, sőt az utóbbi időben a hajóskapitány nagy gazdasági szakember is lett. Kioktatja még a Harvardon doktoráltakat is. Biztos azért, mert nem értenek a balkáni bugázáshoz, lenyúláshoz, csenéshez.
Román Győző, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kelemen: a kormányból léptem ki, nem a koalícióból
Az RMDSZ azért marad tagja a bukaresti kormánykoalíciónak, mert "belülről" több esélyt lát az erdélyi magyarságnak fontos kormányzati álláspontok befolyásolására, mint ellenzékből – hangoztatta az MTI-nek nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki pénteki hatállyal lemondott a kulturális tárca vezetéséről és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről.
"A kormányból léptem ki, nem a koalícióból" – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: a koalíciós egyeztetéseken az RMDSZ küldöttségét továbbra is ő vezeti, annak érdekében, hogy érvényesítsék a 2014 márciusában megkötött koalíciós megállapodás előírásait.
"Nagyon fontos, hogy ott ülj az asztalnál, hogy ne kerülj fel az étlapra. Hogyha meg akarjuk próbálni befolyásolni a különböző kormányzati döntéseket, beleértve azt az álláspontot is, amit én hihetetlenül rossznak tartok, a Minority SafePack kapcsán a luxembourgi perbe való (román) beavatkozást, akkor ehhez ma nagyobb esélyünk van úgy, hogy a kormányzaton belül próbáljuk ezt a munkát elvégezni, mint hogy kívülről próbáljuk a munkát befolyásolni" – magyarázta az RMDSZ elnöke.
A kulturális tárca éléről lemondott Kelemen Hunor mandátuma utolsó napján Victor Ponta miniszterelnök társaságában megtekintette a bukaresti nemzeti színház – befejezéshez közeledő – felújítási munkálatait, amelyek első miniszteri megbízatása idején, 2011-ben kezdődtek.
Alig öt hónapos miniszteri ténykedését összegezve, Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: sikerült tartani vállalásait és meggyőződése, hogy Biró Rozália folytatja az általa elindított projekteket. Rámutatott: három kulturális intézményben zajlik az építkezés, sikerült az intézmények működéséhez többletforrásokat rendelni a költségvetésből, közvitára bocsátották az új mozitörvényt, és az örökségvédelmi törvénykönyv is 90 százalékban elkészült.
"Az aradi Szabadság-szobrot föltettük az A- kategóriás műemlékek listájára, és tegnap kormányhatározattal elfogadtuk, hogy Gábor Áron ágyúja végleg hazakerül Sepsiszentgyörgyre a Mikó-múzeumhoz" – számolt be a csütörtöki kormányülésen született döntésről. Hozzátette: néhány napja aláírta azt a miniszteri rendeletet, amely a műemlékek többnyelvű feliratozására vonatkozik, azokon a településeken, ahol kisebbségben élnek különböző nemzeti közösségek.
Kelemen Hunor azt követően mondott le kormánytisztségeiről, hogy a román kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be a Minority SafePack nevű, uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazó európai polgári kezdeményezéséről szóló luxembourgi perbe.
A kormányfő elfogadta az RMDSZ miniszterelnökhelyettes-jelöltjét
Victor Ponta kormányfő elfogadta az RMDSZ javaslatát, és Biró Rozália szenátort, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnökét jelölte pénteken miniszterelnök- helyettesnek, illetve kulturális miniszternek.
A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy Claudiu Manda szociáldemokrata képviselőt jelölte a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszteri posztra, a jegybank helyettes kormányzójává kinevezett Liviu Voinea helyett.
A két jelölt akkor veheti át hivatalát, ha az államfő aláírja kinevezésüket, mivel az államfő menti fel, illetve nevezi ki a minisztereket a miniszterelnök előterjesztése alapján. Traian Basescu államfő több esetben elutasította egyes tisztségviselők kinevezését.
Biró Rozália alkalmasságát több ellenzéki politikus és publicista megkérdőjelezte arra hivatkozva, hogy közgazdászként kevés köze van a kultúrához. Azt is szemére vetették, hogy érdek-össze-férhetetlenség miatt folytatott vizsgálatot ellene a feddhetetlenségi ügynökség (ANI).
Biró Rozália a vádakra válaszolva egy lapinterjúban úgy vélekedett, a román kulturális tárcának elsősorban jó menedzserre van szüksége, aki a szűkös anyagi lehetőségek között is hatékonyan tudja irányítani a tárca tevékenységét. Elmondta, a feddhetetlenségi ügynökség azért vizsgálta, mert Nagyvárad alpolgármestereként 2006- ban jóváhagyta, hogy a Léda-házat (Ady Endre múzsájának a házát) annak a Partium Alapítványnak adják bérbe, amelyiknek ő az egyik alapítója. Hozzátette, az érdek- összeférhetetlenség vádját két héttel ezelőtt ejtette a bíróság.
Az RMDSZ alapszabálya szerint a belső parlamentként működő SZKT elnöke a második legmagasabb rangú tisztségviselője a szervezetnek. A bukaresti parlament márciusban az RMDSZ kormányra lépésekor új kormánystruktúrát szavazott meg, amely szerint a kulturális tárca vezetője miniszterelnök-helyettesi rangban vesz részt a kabinet munkájában.
Népújság (Marosvásárhely)

Băsescu: Biró Rozália alkalmatlan
Traian Băsescu államfő alkalmatlannak nevezte tegnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által javasolt Biró Rozália szenátort a kulturális minisztérium vezetésére, és bejelentette, hogy egyelőre nem írja alá kinevezését.
A jobboldali államfő a költségvetési miniszteri tisztségre jelölt Claudiu Manda kinevezését sem írta alá és felszólította Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt más jelöltek megnevezésére.
Biró Rozália esetében az államfő arra hivatkozott, hogy nem kerülhet a kulturális tárca élére olyan ember, aki nem tud jól románul.
Băsescu leszögezte: nem a jelölt magyarsága ellen emelt kifogást, mert Markó Béla és Kelemen Hunor kulturális miniszteri tevékenységét nagyra becsülte. Victor Ponta kormányfő elmondta: kitart a jelöltek mellett, és nem nevesít más tisztségviselőket.
Biró Rozália alkalmasságát több ellenzéki politikus és publicista megkérdőjelezte arra hivatkozva, hogy közgazdászként kevés köze van a kultúrához.
Szabadság (Kolozsvár)

Horváth Anna kiakadt Traian Băsescu magatartásán
„Elegem van!” címmel tett közzé román és magyar nyelven bejegyzést Facebook-oldalán a hét végén Horváth Anna. Kolozsvár alpolgármestere az RMDSZ Nőszervezetének tagjaként a Biró Rozália miniszteri kinevezésének ügyében kialakult „képmutató, igazságtalan és megalázó” hadjárat ellen tiltakozik.
Mint ismert, az államfő pénteken közölte, hogy a szerinte kifogásolható román nyelvtudása miatt alkalmatlannak tartja az RMDSZ szenátorát a kulturális miniszteri tisztségre. „Elegem van, és felforr a vérem, hogy Traian Băsescu elnök (Tőkés Lászlóval összhangban) Bíró Rozáliától félti a román kultúrát” – fogalmaz Horváth Anna.
Leszögezi: az államfőt soha nem hallottam óva inteni, ambícióiban visszább parancsolni leányát (EBA), aki úgy lett EP-képiselő, hogy saját anyanyelvét sem beszélte helyesen, vagy Elena Udrea nevű protezsáltját, aki egészen magasra jutott, bár szintén nem beszél helyesen anyanyelvén.
Pénteki sajtónyilatkozatában az államfő Biró Rozália hiányos nyelvtudását bizonyítandó felemlegette azt a rádióinterjút, amelybe az RMDSZ szenátora, akkor még alpolgármesterként, a román biped szó értelmét állítólag nem ismerve azt nyilatkozta, hogy Nagyváradon nincsenek kétlábú gyerekek.
„Én jó jeggyel érettségiztem román nyelvből, két egyetemet végeztem ezen a nyelven. Mindemellett ünnepélyesen bejelentem: egy héttel ezelőttig soha nem hallottam azt a román szót, hogy „biped". És mielőtt bárki felhördülne, kérem, nézze végig a Román Tanügyminisztérium I.-XII. osztályos tankönyveit, és mutassa meg bennük, bárhol előfordul-e benne az szó, hogy „biped". Nem hiszem, hogy Creangă, Eminescu és mások művei mellett bármely szószedetben rátalál” – írta erről Kolozsvár alpolgármestere.
Leszögezi: számára a román nyelv, akárcsak Biró Rozáliának, nem anyanyelve, és soha nem is lesz. Ezzel együtt igyekezett tisztességesen elsajátítani a nyelvet, választékosan, igényesen kifejezni magát. „Soha nem a „biped" szó ismeretének a hiányán múlott, hogy hogyan végeztem/értékelték a munkám a közigazgatásban. Nem ettől voltam vagy nem voltam értelmiségi” – jegyezte meg.
maszol.ro

Traian Basescu továbbra sem akarja kinevezni Biró Rozáliát a kulturális tárca élére
Traian Basescu román elnök egy kedd délutáni televíziós interjúban nyomatékosan hangsúlyozta: nem nevezi ki kulturális miniszterré és miniszterelnök-helyettessé Biró Rozáliát, és költségvetési miniszterré Claudiu Mandát.
Hozzátette, szerdáig vár még az esetleges hivatalos elutasítással, arra számítva, hogy vagy Victor Ponta miniszterelnök vonja vissza jelöltjeit, vagy a jelöltek maguk lépnek vissza.
„Ha Victor Ponta nem érti meg, hogy nem lehet a költségvetési miniszter olyan személy, aki eddig egy egyetemi művelődési házat vezetett, és nem lehet kulturális miniszter olyan személy, aki nem érti jól a román nyelvet, nem lesz más választásom, muszáj lesz reagálnom" – jelentette ki az elnök.
A kérdésre, hogy visszautasítja-e a kinevezéseket, Basescu úgy válaszolt: „elviekben igen, de lehet, maguk a jelöltek lépnek vissza, hogy elkerüljék az elutasítást". Traian Basescu hozzátette, a román alkotmánybíróság egy korábbi határozata tiltja, hogy a miniszterelnök ismét azokat a személyeket javasolja, akiket az államfő egyszer már elutasított. Arra is kitért, hogy az alkotmánybírósági határozat értelmében az elutasított személyeket más miniszteri tisztségre sem lehet már jelölni.
A kialakult helyzet miatt a román államfő Victor Ponta miniszterelnököt okolta, aki – szerinte – most először mulasztotta el az előzetes konzultációt a javasolt miniszterekről. Biró Rozáliát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolta a kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségre azt követően, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök augusztus elsejei hatállyal lemondott e tisztségekről. A Bihar megyei szenátor amiatt vált irónia tárgyává a román sajtóban, mert egy rádiós interjúban – a köznyelvben nem használt román szót nem ismervén – nem megfelelő választ adott egy beugratósnak szánt kérdésre.
Az RMDSZ hétfőn közölte, hogy kitart jelöltje mellett.
MTI, Erdély.ma

Kormányátalakítás RMDSZ-módra
Lassan már nehezen számlálható Ponta kormányátalakításainak száma. Olyan átjáróház lett a kabinet, hogy csak az nem sétál be, illetve battyog ki belőle, aki nem akar. Igaz, számos minisztercseréjének többségét nem a kormányfő akarta, hiszen ő – szinte tüntetően! – csak a szocdem párt soraiból kikerülő tárcavezetők felett atyáskodik, azokat csereberéli, ha úgy tartja úri kedve. A többiekről a kormánykoalíció pártjai döntenek, melyek hol mindenestől lépnek ki és be a kormányból, illetve a kormányba, hol csak részlegesen. Mint most az RMDSZ, melynek, Kelemen Hunor pártelnök elvi okokból való leköszönésével, helyettesítőt kellett találnia.
Hát így vonul be Ponta dinamikusan változó kormányába Bíró Rozália, a volt nagyváradi alpolgármester asszony, hogy átvegye a művelődési tárcát és a kormányfő-helyettesi tisztséget. Tisztesség ne essék, de egyik sem áll igazán jól neki, s ezt – legalább a kulturális minisztérium esetében – maga is érzi, kijelentvén, hogy Markó Béla sokkal inkább megfelelt volna oda. Csakhogy Markó nem vállalta, úgy látszik, elege volt a magas kormányzati tündöklésből, szenátorként szélcsendesebb vizeken lehet a nyugalmazás felé evezgetni.
Igaza van, s csak az a baj, hogy Bíró Rozália kormányfő-helyettesként sem valami ígéretes választás, tekintve, hogy Nagyváradon még annyit sem tudott elérni városi alvezérként, hogy magyar utcanevek kerüljenek fel a falakra a Holnap városában. Ha nem is a régiek, de legalább a mostani légből kapottak magyar fordítása.
Szóval erről ennyit, azzal a sejtéssel kiegészítve, hogy az RMDSZ „káderzavarba” kerülhetett, ha már miniszterségre sem akad igazán alkalmas jelölt. Főleg fiatal! S mondjuk, humán képzettségű, ami azért jobban áll a művelődési miniszterséghez, mint a közgazdászi.
Utóbbira az említett tárcánál már azért sem lenne túl nagy szükség, mert pénz, az nem nagyon forog arrafelé. Ami kicsike mégis cseppen, azt könnyebb megszámolni, mint elosztani. Ezért is mondtak le oly könnyű lélekkel e bársonyszékről – igaz, kevéske műmorgolódás után – a nagy nemzetiek az RMDSZ javára, s ezért adták ugyancsak könnyű szívvel a környezetvédelmet is, ahol ugyancsak több a baj, mint a pénz.
Magyari Lajos, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Hírsaláta
ELÉG AZ INKOMPETENS PÁRTKARRIERISTÁKBÓL. A miniszterelnök-helyettesi és művelődési miniszteri tisztségre az RMDSZ által jelölt Biró Rozáliát megvédő Horváth Anna kolozsvári alpolgármester Elegem van! című nyílt levelére válaszolt az EMNP Bihar megyei elnöke, Csomortányi István, aki szerint egyre többen vannak, akiknek elegük van „az inkompetens pártkarrieristákból, a mindenhez értő politikai jolly jokerekből, akik bármilyen tisztségre alkalmasak”.
Csomortányi szerint a „magyarázhatatlan vagyongyarapodásával és korrupciós ügyeivel a marosvásárhelyi származású multimilliárdos bihari földbirtokossá avanzsált”, a „magát és közösségünket sokszorosan lejárató Biró Rozália miniszternek éppúgy alkalmatlan, ahogyan alpolgármesternek is az volt”, példaként „kulturális csúcsteljesítményére” a váradi utcanévbotrányt említi, amikor is Biró a tükörfordításos utcanévhasználatra buzdított: Banatuluiból legyen Bánat utca, Sălajuluiból Szalázs utca, Lacu Roşuból Piros-tó, a román íróról elnevezett strada Gala Galactionból Galaktikon Gála utca. (Kolozsváros.ro)
TÍZ ÉVRE LECSUKNÁK FELIXET. Tíz év szabadságvesztésről szóló ítéletet kértek Dan Voiculescura az ügyészek a politikus-üzletember korrupciós perének keddi tárgyalásán. Voiculescut tavaly öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bukaresti törvényszék az Élelmiszer-ipari Kutatóintézet törvénytelen magánosításának ügyében. Fellebbezése a legfelsőbb bíróságra került. A keddi tárgyaláson elhangzottak az utolsó vád- és védbeszédek. Voiculescu ügyvédjei mindent megtettek annak érdekében, hogy kitolják az ítélethozatal időponját, ám nem jártak sikerrel. A tárgyalás kedd késő estig tartott, ítéletet ma hirdetnek a perben. (Maszol)
VAJDAHUNYAD PERELNI AKAR. A vajdahunyadi polgármesteri hivatal a dél-erdélyi várkastélyról készült fénykép jogtalan használata miatt jogi eljárást akar indítani egy kanadai szerencsejáték-társaság ellen – jelentette be a várkastély ügyvezetője. Dan Bera elmondta, a vajdahunyadi kastély látványa is védett, hogy ne használhassanak róla készült fényképet reklámokban, ne értékesíthessenek emléktárgyakat a kastélyról készült képpel. Az önkormányzatot felháborította, hogy a kanadai reklámban a várkastély egyik tornyára ötdolláros van aggatva. Ezzel arra akarják rávenni az embereket, hogy vásároljanak minél több játékszelvényt, és azt sugallják, hogy kastélyt is vásárolhatnak, ha nyernek. A vajdahunyadi várkastély több nemzetközi turisztikai portál ranglistáján is előkelő helyre került az utóbbi években, tavaly 300 ezer turista kereste fel, és ott forgatták például a Szellemlovas 2 című filmet.(MTI)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elutasította Biró Rozália kinevezését Traian Băsescu, új jelöltet állít az RMDSZ
Traian Băsescu visszautasította a kulturális miniszteri és kormányfőhelyettesi tisztségre jelölt Biró Rozália kinevezését, mégpedig a magyar politikus „alkalmatlanságára” hivatkozva. Az RMDSZ új jelöltet állít.
Csütörtök kora esti sajtótájékoztatóján az államfő közölte, bármikor hajlandó kinevezni az RMDSZ szenátorát a közigazgatási tapasztalatához kapcsolódó posztra – például szállítási vagy régiófejlesztési tárcavezetőnek –, a művelődési minisztérium élére azonban nem.
„Ez esetben a széles körű román nyelvtudás alapvető elvárás. Sokan mondhatják, hogy valamennyien hibázunk, ennek a minisztériumnak az esetében azonban nem engedhető meg hasonló tévedés” – utalt Băsescu arra, hogy Biró egy korábbi rádióinterjúban nem ismerte a román biped (kétlábú) szó jelentését. Az elnök elutasította a költségvetési miniszternek jelölt Claudiu Manda kinevezését is, mondván: a politikus bármely tárca irányítására alkalmatlan.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az államfő bejelentését követően politikai indíttatásúnak nevezte Băsescu döntését, hozzátéve: a szövetség a következő napokban új személyt javasol kulturális miniszternek és kormányfőhelyettesnek.
„Nem akarom hosszan kommentálni a történteket, mert az államfőnek egyszer jogában áll visszautasítani egy miniszterjelölt kinevezését. Nem értek egyet az indoklásával, véleményem szerint az elnök szigorúan politikai alapon döntött. Meggyőződésem, hogy Biró Rozália nagyon jó miniszter lett volna” – nyilatkozta csütörtökön este az Agerpres hírügynökségnek Kelemen, aki – miután Băsescu még nem ellenjegyezte a lemondását – utódja kinevezéséig még ellátja a tárcavezetői és miniszterelnök-helyettesi teendőket.
Az RMDSZ elnöke hozzátette, most még nem kíván nyilatkozni az RMDSZ új jelöltjéről, mivel a szövetségen belül „sokan vannak”, akik képesek betölteni a kulturális miniszteri tisztséget.
Különben az RMDSZ Bihar megyei szervezetének sajtóirodája Băsescu bejelentésével egy időben bocsátott ki közleményt. Ebben 14 nagyváradi és Bihar megyei magyar kulturális és civil szervezet vezetője, valamint „kiemelt elismerésnek örvendő személyiség” méltatta Biró Rozália szenátori és alpolgármesteri tevékenységét, helyenként hozsánnaszerű körmondatokban fejtegetve, miért alkalmas a politikus a kulturális minisztérium irányítására.
Székelyhon.ro

Belföldi hírek
A Kárpát-medence kenyere Kolozsváron
Kolozsváron a Magyar Napok keretében szelték meg és osztották ki tegnap a Kárpát-medence kenyerét, amelyet kunsági búza, vajdasági kovász, erdélyi só, kárpátaljai forrásvíz, valamint felvidéki és erdélyi burgonya felhasználásával sütöttek Szolnokon.
A nemzetiszín szalagokkal átkötött, kétszáz kilós kenyeret tíz önkéntes vitte fel a Kolozsvár főterén felállított színpadra. A kenyeret az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői szentelték meg. A kolozsvári kenyérszegés kezdeményezője, Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok megye közgyűlésének elnöke ünnepi beszédében úgy vélekedett: a kenyér azt jelképezi, hogy a magyarok, ha összefognak, nagy dolgokra képesek. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a kenyér legfontosabb üzenetének tartja a nemzet önmagába vetett hitét, amely által valamennyi Kárpát-medencei régió álmai megvalósulnak. Az EMNP elnöke, Toró T. Tibor a marosvásárhelyi Új Kenyér Ünnepén vett részt, Szilágyi Zsolt, a párt államfőjelöltje a Szent István-napi néptánctalálkozón mondott ünnepi beszédet.
Új művelődési minisztert javasol az RMDSZ
Az RMDSZ „az elkövetkező napokban” javasol új művelődési minisztert, mivel a szövetség sok vezetője nem tartózkodott itthon az elmúlt időszakban – közölte Borbély László politikai alelnök, hangsúlyozva, hogy az államelnök szubjektív okokból utasította el Bíró Rozália kinevezését. Leszögezte: „második javaslatunkat az alkotmány értelmében nem is lehet már visszautasítani, de olyan jelöltünk lesz, aki reményeim szerint – az eddigi művelődési minisztereinkhez hasonlóan – becsülettel fogja képviselni mind a többség, mind a kisebbségek kultúráját”. A közismertséget Borbély nem tartja a jelölés elengedhetetlen kritériumának. „Elemezni fogjuk a helyzetet. Én úgy gondolom, hogy jó miniszter kell legyen. Van némi tapasztalatom, és tudom, hogy annak, aki egy minisztérium élére kerül, elsősorban jó szervezőkészsége kell hogy legyen, jó menedzsernek kell lennie, kevésbé politikusnak. Biztosan megfelelő javaslatunk lesz” – vélekedett. A művelődési miniszteri teendőket még mindig a tisztségből leköszönt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök látja el, mert Traian Băsescu államelnök két héttel ezelőtt – a román nyelv nem megfelelő ismeretére hivatkozva – elutasította Bíró Rozália RMDSZ-es szenátor kinevezését a tárca élére.
Minden visszafizetésre nincs amnesztia
A kormány nem minden jogtalanul felvett öregségi vagy gyermeknevelési járulékot enged el az érintetteknek a héten elfogadott törvénytervezetével, csupán azokat a különbözeteket törli el, amelyeket az érintetteknek a törvény életbe lépése után kellett volna visszafizetniük – figyelmeztetett tegnap Borbély László, aki szerint az RMDSZ többször is jelezte, hogy nem a nyugdíjasokat kellene terhelni a különböző nyugdíjtörvények és minisztériumi utasítások alkalmazása nyomán rosszul kiszámított járulékok visszafizetésével.
Kifütyülték a kormányfőhelyettest
Kifütyülte tegnap Liviu Dragnea kormányfőhelyettest Piteşti-en az Arpechim kőolaj-finomító néhány volt alkalmazottja, akiket arra köteleztek, hogy visszafizessék az OMV olajtársaságnak a több évvel azelőtt felvett bérpótlékokat. Dragnea – aki néhány iskolabusz átadására utazott Argeş megyébe – megígérte, hogy tárgyalni fog az adósságok újraütemezéséről, és megpróbál több éves törlesztést kialkudni a cégtől. Az elégedetlen munkavállalói csoport a megyeháza előtt várta. Érdekeiket egy civil szervezet védi, de mindeddig nem jártak sikerrel. Az OMV Petrom társaság a már 2009-ben bezárásra ítélt Arpechim több száz volt és jelenlegi alkalmazottjától peres úton követelte vissza a karácsonyi, húsvéti, szakmai ünnepeken az akkor érvényes kollektív munkaszerződés szerint kiosztott pénzeket, és mivel a bíróság a vállalatnak adott igazat, a dolgozók öt- és húszezer lej közötti összegeket kötelesek visszafizetni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ragaszkodik a történelmi váradi utcanevekhez az EMNP
Nem tilos civilként magyar nyelvű utcanévtáblát kihelyezni a házfalunkra, és ehhez nem kell előzőleg jóváhagyást kérni – szögezte le portálunknak Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke annak kapcsán, hogy a hatóságok bírságolni szándékoznak az ügyben.
A helyi sajtóban megjelent hír alapján 25 és 50 ezer lejes bírságot szabhatnak ki a lakosokra a nem hivatalos elnevezés feltüntetéséért. Csomortányi szerint azonban a jogszabály, melyre a hatóságok hivatkoznak, csupán a helységnévtáblákra vonatkozik.
„Korábban pont erre a határozatra hivatkozva utasította el a magyar utcanevek feltüntetését szorgalmazó beadványunkat a váradi önkormányzat, holott a két dolog nem áll összefüggésben egymással” – magyarázta a politikus.
Rámutatott, a törvények elviekben támogatják a többnyelvű feliratokat, a kisebbségvédelmi keretegyezmény, a Románia által is rektifikált nyelvi charta, valamint a román–magyar alapszerződés egyaránt lehetővé teszi a magyar utcanevek használatát. Hasonlóan vélekedik az RMDSZ is, a sajtónak az ügyben nyilatkozó Biró Rozália szenátor szintén nem tartja törvényellenesnek, ha magánterületén kétnyelvű utcanévtábla tájékoztatja az arra elhaladókat.
Mint arról beszámoltunk, a néppárt már korábban elkészítette a nagyváradi magyar történelmi utcanevek aktualizált jegyzékét, amelyet a helytörténészek jóváhagyása után a helyi önkormányzathoz is benyújtanak, és többéves próbálkozás után ismét megkísérlik hivatalosítani a kétnyelvű feliratozást. Csomortányiék egy régebbi kezdeményezésüket is fel akarják eleveníteni, így ismét várják azokat a polgárokat, akik ki szeretnék tenni ingatlanjukra a történelmi magyar utcanevet jelző táblát, amelyet elkészítenek a számukra.
A néppárti vezető tájékoztatása szerint eddig már tízen vállalták a későbbiekben elkészülő feliratok kihelyezését. Mint kiderült, már van, aki saját háza kapujára kétnyelvű táblát helyezett el, és Csomortányi szerint, ha végre rendelettel hivatalosítanák a magyar feliratot, akkor a táblák kinézetét is egységesíteni lehetne, hogy illeszkedjenek a városképbe.
Vásárhelyi-Nyemec Réka, Székelyhon.ro

Mióta állítunk szolgákat Romániának?
A miniszter a szó latin jelentése szerint szolga vagy segéd, akinek feladata az államfő mellett a közügyek igazgatása, intézése vagy vezetése. Összeállításunkban megpróbáltuk felvázolni, az elmúlt 24 évben hány „szolgát” adott a magyarság a román hatalomnak, nem utolsósorban Biró Rozália elutasítása, illetve a következő jelölt szeptemberben esedékes kijelölésének apropóján.
Traian Băsescu államelnök augusztus 7-én jelentette be: nem nevezi ki az RMDSZ által nevesített Biró Rozáliát a kulturális minisztérium élére, illetve Claudiu Mandát költségvetési miniszternek. Az államfő nem tartja megfelelőnek Birót a kulturális tárca élére, de szállításügyi vagy infrastrukturális miniszternek habozás nélkül kinevezte volna. A Kelemen Hunor felmentésére vonatkozó határozatot sem írta alá, így az RMDSZ-elnök az átmeneti időszakban elláthatja a tárcavezetői feladatokat.
Hőskor és egyéniségei
Az 1989. december 25-én alapított RMDSZ 1990 óta folyamatosan a román parlament tagja, és alapítása után egy évvel már elmondhatta magáról, hogy a romániai magyarság legitim képviselője: a parlamenti választásokon közel egymillió szavazatot szerzett, 7,23 százalékos szavazataránnyal, ezt csupán 1992-ben múlta fölül, 7, 46-tal. Szavazótábora 2012-re 380 ezresre morzsolódott, de ilyen körülmények között is 27 parlamenti helyet szerzett. A szövetség 1996 óta kisebb-nagyobb szünetekkel folyamatosan jelen van a mindenkori román kormányban, miniszteri és államtitkári beosztásokban képviseltette magát, egyes jelöltjeit tisztelet övezte, másokat alaptalanul befeketítettek, olyan is volt, akit bíróság elé állítottak.
Kormányra lépésük 1996-ban kezdődött, amikor a legerősebb romániai magántévé (Pro Tv) hathatós segítségével győzött a Romániai Demokratikus Konvenció (CDR), jelöltjeik szerepet vállaltak rendre Victor Ciorbea, Radu Vasile, valamint Mugur Isărescu kormányában. Az első RMDSZ-es miniszterek: Birtalan Ákos (portrénkon) 1998. április 17-ig a turizmus minisztere, Tokay György 1999. január 27-ig, majd Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségi ügyek minisztere, Bárányi Ferenc 1998. június 24-ig, majd 1998. július 10-től Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, utóbbi később miniszterelnök-helyettes is.
A kezdeti időszak legragyogóbb egyénisége kétségtelenül Birtalan Ákos volt, akinek betegsége törte ketté karrierjét, a 49 évesen, 2011 augusztusában elhunyt politikus kiválóságát jelzi, hogy mára mindhárom tábor, az RMDSZ és ellenfelei is tisztelettel emlegetik a nevét.
Neptunos idők
Nem így a „neptunos” Tokay Györgyét. Ő volt az első RMDSZ-politikus, akit nagyköveti tisztséggel is jutalmaztak, 15 évi parlamenti jelenlét után elküldték Litvániába. A „neptunos” azóta vált szitokszóvá, hogy 1993. június 15-16-án az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) nevű szervezet a Fekete-tengerparti Neptunon nem hivatalos találkozót szervezett a román kormány és az RMDSZ részvételével. A tulipánt képviselő Tokay György, Borbély László és Frunda György ígéretet kapott magyar csoportok indítására a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, aminek elfogadását Tőkés László tiszteletbeli elnök megalkuvásként, az önálló magyar egyetem feladásaként értékelt.
A România Liberă című napilap 2005 júliusában azt írta, hogy „Tokay Györgyöt, aki 15 éves parlamenti karrierje után úgy döntött, többször nem indul az országgyűlési választásokon, pártja kifejezett kérésére nevezték ki nagykövetnek Litvániába.” Ezt megelőzően Tokay tíz éven keresztül az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben képviselte Romániát. Azóta egészen 2013 januárjáig nem hallottunk róla. Ekkor azt olvashattuk az RMDSZ honlapján: Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke január 22-én részt vett Aradon, a Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett ünnepségen, ahol átadták a Kölcsey-díjakat. Az év díjazottjai Tokay György volt parlamenti képviselő, kisebbségügyi miniszter, Románia volt litvániai nagykövete és Brittich Erzsébet képzőművész voltak.
Tokay György munkásságát Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, parlamenti képviselő méltatta: „Ez fontos pillanat a Tokay György életében, ugyanakkor fontos esemény az aradi magyar közösség számára, és számomra is, hiszen a Magyar Kultúra Napján díjat adhatunk át Tokay Györgynek, az aradi magyar közösségért, valamint a romániai magyarságért folytatott munkájának elismeréséül. Tokay György magasra állította a mércét. Az ő munkásságának elveit követve felállíthatnánk a Tokay mértékegységet, amelynek ismérvei az emberség, intelligencia, empátia és elegancia lennének. Tokay György ezt képviselte az utóbbi 23 évben a romániai magyar közösség életében” – mondta Borbély.
Nagy Zsolt „véráldozata”
A 2000–2004-es időszakban az RMDSZ „kívülről” támogatta a kormányzásban a Szociáldemokrata Pártot (PSD), 2004–2007 között viszont az Igazság és Igazságosság Szövetséggel és a Konzervatív Párttal alakított kormányt a szövetség – ez volt a Tăriceanu-kormány. 2007-ben a Demokrata Párt (PD), illetve a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti szövetség felbomlott, ezt követően a liberálisokkal együtt kisebbségben kormányzott az RMDSZ. 2007. október 3-án a Szociáldemokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítvány kellő mennyiségű szavazat hiányában nem ment át, így a kisebbségi kormány folytathatta tevékenységét.
Az időszak RMDSZ-es miniszterei:
• Markó Béla – művelődési, oktatási és európai integrációs ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes 2007 júniusáig
• Nagy Zsolt (jobb oldali portrénkon) 2007 júniusáig, majd Winkler Gyula 2007 decemberéig, ezt követően Borbély Károly – távközlési és informatikai miniszter
• Winkler Gyula – 2004. december 29. és 2007. április 5. között megbízott gazdasági és kereskedelmi miniszter
• Borbély László – fejlesztési, közmunka- és lakásügyi miniszter
• Korodi Attila pedig környezetvédelmi miniszter
A 2014 januárjában a Román Posta-ügyben négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Nagy Zsolt volt távközlési miniszter így fogalmazott nyílt levelében: „Nem ezért tüntettem diákként. Nem ezért dolgoztam önkéntes diákmozgalomban. Nem ezért építettem közösséget, szervezetet 1991-től kezdődően. Megyek tovább! A strasbourgi emberjogi bíróságra. Mert ártatlan vagyok és igazságtalanság ért. Jogaimat megsértették, emberi méltóságomat megtépázták.” Nagy Zsoltot azzal vádolták, hogy egy kormányhatározat révén segített magántulajdonba átjátszani egy – a reális érték töredékére értékelt – bukaresti állami ingatlant, amelyet a Román Posta tőkeapportként vitt be egy magáncégekkel közös vállalkozásba, és ezzel az ügyészség szerint 8,6 millió eurós kár érte az államot.
Autonomista bunda
A 2008-as romániai parlamenti választások után Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: a szövetség egy jobboldali, Demokrata-Liberális Párt (PDL)–PNL–RMDSZ kormányt szeretne. A várakozásokkal ellentétben azonban a két legtöbb szavazatot szerző két politikai formáció, a PSD és PD-L alakított kormányt, a két párt közötti egyeztetések egyik legkiemeltebb témája az RMDSZ volt, mivel a szociáldemokraták nem kívánták bevonni a kormányba, a liberális demokratákkal ellentétben. Végül az RMDSZ ellenzékbe vonult, visszautasítva a demokrata-liberálisok által felajánlott néhány államtitkári posztot.
A 2009-es kormányválság után azonban ismét kormányra került – előbb a második Boc-kormány, majd az Ungureanu-kormány tagjaként –, mint a PDL koalíciós partnere.
Az időszak RMDSZ-es miniszterei:
• Markó Béla – miniszterelnök-helyettes
• Cseke Attila 2011 augusztusáig, majd 2011. augusztus 18-tól Ritli László – egészségügyi miniszter
• Kelemen Hunor – kulturális és örökségvédelmi miniszter
• Borbély László 2012 áprilisáig, majd 2012. április 10-től Korodi Attila – környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter
A választások előtt fél évvel, 2012 áprilisában a kormány megbukott, az RMDSZ ismét ellenzékbe került.
A 2012. december 9-i parlamenti választásokat követően nem, de a 2014-es februári kormányválság után a PSD koalíciós partnereként ismét hatalomra került az RMDSZ.
RMDSZ-es miniszterek:
• Kelemen Hunor – 2014. augusztus elsejéig, azt követően ügyvezető miniszterelnök-helyettes, művelődési miniszter
• Korodi Attila – környezetvédelmi és éghajlat-változási miniszter.
Amint említettük, Kelemen Hunor egyelőre marad a tárca élén, és elnöki, valamint kulturális tárcavezetői minőségében a háromszéki Csomakőrösön augusztus 9-én kijelentette: a mai román alkotmányos keretek között nincs realitása az RMDSZ által elkészített autonómiatervezetnek. Kelemen szerint akkor tisztességesek, ha kimondják, hogy ehhez az autonómiamodellhez új román alkotmányra van szükség. A regionális autonómiával viszont magasabb szintre emelhető a kisebbségvédelem, hogy a jövőben is biztosítani lehessen az erdélyi magyarok nemzeti identitásának megőrzését.
Itt tartunk a „posztbirórozáliai” korban.
Willman Walter, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Továbbra is Kelemen Hunor vezeti a kulturális tárcát
Továbbra is Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vezeti a kulturális tárcát, az államfő ugyanis még nem írta alá a felmondását. Ezt Borbély László az RMDSZ politikai alelnöke mondta ma Marosvásárhelyen. Borbély László azonban nem válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy ki lesz a szövetség újabb jelöltje a kulturális minisztérium élére, miután az államfő elutasította Bíró Rozália kinevezését. Kelemen Hunor július 11.-én mondott le kormányfő-helyettesi és kulturális miniszteri tisztségéről.
marosvasarhelyiradio.ro, Erdély.ma

Botrányszagú RMDSZ-politizálás Nagyváradon
A Bihar megyei RMDSZ szeretné megkapni a kultuszminisztériumi és a miniszterelnök-helyettesi tárcát Bukarestben. Biró Rozália kiiktatása után Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök az egyik esélyes. A 39 éves politikus viselt dolgainak jártunk utána.
Traian Băsescu román államelnök augusztus 7-én utasította el az RMDSZ jelöltje, Bíró Rozália Bihar megyei szenátor kinevezését a kulturális miniszteri posztra. Az államfő szerint a közgazdasági végzettséggel rendelkező Biró Rozália alkalmatlan a kultuszminiszteri tisztségre.
A Kelemen Hunor lemondását követően megüresedő kultuszminiszteri és miniszterelnök-helyettesi tárca újabb várományosának nevesítését az RMDSZ szeptemberre ígérte, a kiszivárgott nevek között található Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke is. A miniszteri tárcát a hírek szerint a Bihar megyeiek szeretnék megszerezni, ezért a kulisszák mögötti egyeztetésekben a történész végzettségű Szabó Ödön indulna eséllyel az újabb nevesítésre.
RMDSZ-üzletemberek kedveltje
Az 1975-ben Szilágysomlyón született, kárásztelki származású politikusról az erdélyi magyar közvélemény keveset tud, a helyi magyar közösség annál többet. A Nagyváradi Egyetemen 1997-ben történelem-földrajz szakot végzett szilágysági fiatalember a helyi ifjúsági szervezetekben kezdett el politizálni. A Bihar megyei RMDSZ a kilencvenes években a legerősebb, nemzeti elkötelezettségű RMDSZ-szervezet volt Erdélyben, Tőkés László királyhágómelléki református püspök és a mai ellenzéki politikusok köré csoportosulva. Ezt a beágyazódást változtatta meg Szabó Ödön a kilencvenes évek végi megjelenésével a nagyváradi RMDSZ-porondon: a Megyei Képviselők Tanácsában (MKT) az ifjúsági szervezetek 25-30 százaléknyi szavazatát játszotta át a háttérből keményen nyomuló Kiss Sándor-féle nagyvállalkozói körnek. A kétezres évek eleji, puccsszerű hatalomváltásnak alájátszott az addigi nagyváradi alpolgármester, Kapi István leváltása is, akinek helyébe az új nagyváradi RMDSZ-hatalom mindvégig hűséges (ki)szolgálója, Biró Rozália került.
Az Erdély viszonylatában is ritka vehemenciával történt bihari hatalomátvétel mögött van, aki román titkosszolgálati módszereket vizionál, mások úgy vélekednek, hogy az új politikai elit egyszerűen megvásárolta a hatalomátvételhez szükséges ifjúsági szavazatok zömét. A következő lépésben a nemzeti táborhoz tartozó vidéki RMDSZ-vezetők gyors leváltása következett. A bihari lett Erdélyben az első egyszínű, belső ellenzék nélküli megyei RMDSZ-szervezet. Az utolsó ellenzéki polgármestert, az érmihályfalvi Kovács Zoltánt nemrég késztették távozásra.
A bihari RMDSZ-t az új csapat vezetői egyféle közös vállalkozássá alakították át. A Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök és megyei önkormányzati alelnök ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály által idén áprilisban indított bűnvádi eljárás egyelőre csak sejteti a bűzös hátteret, amelynek szálai – a helyiek szerint – polipként terjednek szét a gazdasági élet számos területére.
Aki napi 24 órában dolgozik
Ebben a kétes hátterű „érdek-képviseleti” rendszerben Szabó Ödön különösen színes figura. Az új megyei felállásban a kétezres évek elején helyi szinten még komoly hatalommal rendelkező RMDSZ-vezetők a fiatal történésznek a Kőrösvidéki Múzeumnál találtak kutatói állást. Szabó Ödön közben megyei önkormányzati képviselő lett, és a 2012-es parlamenti képviselői megválasztásáig – vagyonnyilatkozatainak tanúsága szerint – tíz éven át a nem túl magas, közalkalmazotti fizetését az önkormányzati üléspénzek egészítették ki. Mindez annak fényében érdekes, hogy Bíró Rozália alpolgármestersége alatt – minő véletlen – két igen értékes önkormányzati lakást is meg tudott vásárolni Nagyvárad belvárosában, a színház melletti Bazár épületében. A telekkönyvi kivonatok tanúsága szerint az egykor államosítással, a román állam tulajdonába került két lakrész tulajdonosa immár Szabó Ödön és a felesége. A szegény legényként Szilágyságból Nagyváradra érkező ifjú politikusnak – akárcsak a romániai politikusok százainak – igencsak jót tett az új foglalkozás, ami leginkább vagyoni gyarapodásban látszik meg. Ez alól Szabó Ödön sem kivétel, akit nemcsak a helyi RMDSZ korifeusai hoztak helyzetbe, hanem a Budapesten hatalomra kerülő balliberális kormányoldal is. A kapcsolatot ő maga kereste, amikor Erdélyben először Nagyváradra hívta meg Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet, Kuncze Gábort, Nyakó Józsefet, Újhelyi Istvánt, Bajnai Gordont, Mesterházy Attilát és társait. A baloldali politikusok hálája nem késett: 2006 és 2010 között Szabó Ödön az ITD Hungary befektetés-ösztönző és kereskedelemfejlesztő állami ügynökség partiumi megbízottja volt. Érdekes módon, a jelzett időszakban leadott vagyonnyilatkozatai erről a forrásról nem tesznek említést, de mint kiderült, a havi mintegy kétezer dolláros apanázst saját cégére, a Hubeo Kft. számláira fogadta, de a cég sem fizetést, sem osztalékot nem fizetett saját tulajdonosának.
Első látásra rendkívül aktív politikus képét mutatja néhány, a tulajdonunkba került elszámolás fénymásolata az ITD Hungary fele. Szabó Ödön napi nyolc órát dolgozott a magyar állami ügynökségnek, napi nyolc órát a történelmi múzeumnak, és napi nyolcat az RMDSZ megyei ügyvezető elnökeként, nem beszélve a megyei közgyűlésben sorra került ülésekről. A két embernek is sok foglalatosság csak úgy állhat össze, ahogyan azt közeli ismerői állítják: Szabó Ödön a Kőrösvidéki Múzeumnál csak a munkahelyi regiszter szerint dolgozott, és kapott fizetést, valójában főállású munkahelyén nagyon ritkán látták. Mint ahogy befektetés-ösztönző ügyködésének sem látta sok eredményét a Bihar megyei magyarság.
Egyházféltő ingatlankisajátítás?
Szabó Ödön neve az elmúlt tíz évben kétszer került be hangsúlyosabban az erdélyi magyar sajtóba. Tőkés László királyhágómelléki püspök azzal vádolta meg, hogy szerepe volt 2002-ben az első Orbán-kormány által a Királyhágómelléki Református Egyházkerület keretében eltervezett érmindszenti Ady-központra kiutalt 1,3 millió euró magyar állami támogatás eltérítésében. A második, szintén méretes botrány akkor robbant ki körülötte, amikor 2013 júniusában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által első alkalommal megszervezett Szent László Napok nevét még májusban benyújtotta levédésre a bukaresti Márkavédelmi Hivatalhoz. Szabó Ödön egyszerűen ellopta az EMNT grafikusa által tervezett színes logót, és leadta azt Bukarestben. Amikor az ügyből erdélyi méretű botrány lett, azzal védekezett, hogy a római katolikus egyház számára akarta levédeni a nevet, mert úgymond a szentek kultuszának ápolása nem civil szervezetek, hanem az egyház feladata. Logikája szerint – amelyet a román bíróság szerencsére nem fogadott el – például a Szent Miklós hagyományőrző egyesületeket vagy a Szent György napokat szervező civil szervezeteket is fel kéne számolni. A római katolikus egyház nagyváradi kanonokja utólag kiállt Szabó Ödön elképzelése mellett, azonban a bírósági határozat szerint a szentek neveinek használati jogát nem lehet korlátozni vagy levédeni, így az EMNT által elkezdett nagyváradi Szent László Napok idén zavartalanul megérhette a második kiadását.
Az egyházát féltő Szabó Ödön RMDSZ-es megyei ügyvezető elnöknek azonban a nagyváradiak szerint ettől egy teljesen eltérő, másik arca is van. Tagja ugyanis a belvárosi Szent László római katolikus plébánia egyházi tanácsának, és ebben a minőségében 2007-ben egy adásvételi szerződést hozott tető alá az egyházközség kétszáz éves kántori lakására. A gyülekezet tagjai nem igazán értették, hogy plébániájuk miért válik meg egy 515 négyzetméteres telken fekvő, belvárosi polgári lakástól akkor, amikor az egyháznak nem volt sürgős kiadása vagy előre nem látott pénzszükséglete. A kezünkbe került telekkönyvi kivonat tanúsága szerint az új tulajdonos egy Lukács László nevű férfi, aki a polgármesteri hivatal adóosztályának kimutatása szerint kárásztelki személyi igazolvánnyal rendelkezik. Ő Szabó Ödön egyik közeli rokona, akinek örökösei nincsenek, így eshetett rá a választás. A volt egyházi tulajdonú, belvárosi lakásban azóta is Szabó Ödön édesanyja lakik: a botrány elkerülése végett fia nem íratta a maga nevére újabb ingatlanszerzeményét.
A tranzakció idején a gyülekezetben szolgáló Lőrincz Ottó plébánost Böcskei László nagyváradi püspök áthelyezte Nagyszalontára, egy katolikus szempontból kis szórványgyülekezetbe. Nagyváradi forrásaink szerint az egyház el akarta kerülni a hívek elégedetlensége miatti botrányt, ezért került sor az egykori belvárosi plébános elhelyezésére. A Szent László római katolikus plébánia egyházi tanácsának egyik tagja megkeresésünkre névtelenül úgy nyilatkozott: a hét évvel ezelőtti adásvételi szerződés részleteit ma is homály fedi, és ez táplálja az emberek szóbeszédét, értetlenségét. Senki nem tudja, mennyit fizettek ki a nagy értéket képviselő egyházi ingatlanért, és mi lett a pénz sorsa.
Sok tehát a kérdőjel Szabó Ödön nagyváradi politikusi tevékenysége körül. Biró Rozália miniszteri kinevezésének botránya után itt van immár a második.
Makkay József, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Csíkból indította elnöki kampányát Kelemen Hunor
"Ha megválasztanának államfőnek, mindenekelőtt az emberek elnöke szeretnék lenni" – jelentette ki péntek este Kelemen Hunor. Az RMDSZ csíkszeredai kampánynyitó rendezvényén az államfőjelölt azt mondta, hogy csak akkor lesz erős és tiszteletet kivívó Románia, ha tudja rendezni a többség és kisebbség viszonyát. Az eseményről percről percre tudósítunk.
21.00: "Mi, magyarok itt tulajdonosok vagyunk, nem albérlők. De akkor viselkedjünk is úgy. Jogunk van elmondani, mit szeretnénk" – kezdte beszédét az államfőjelölt. Kelemen Hunor a román választóknak azt üzente: a székely zászló nem egy állam zászlaja, hanem egy közösségé, az autonómia pedig nem elszakadást jelent. "A kommmunizmust akkor tudjuk lebontani, ha románok és magyarok el tudjuk érni, hogy tabuk nélkül beszéljünk egymással, ha együtt tudunk országot építeni" – fogalmazott a szövetségi elnök.
Hangsúlyozta, új alkotmányra van szükség, a konszolidált Románia új alaptörvényére. „Olyan országot akarunk, ahol az igazságszolgáltatás az állampolgárokért van, és nem fordítva, ahol nem történhet meg egy olyan ügy, mint a MOGYE-é” – magyarázta. Szerinte az elmúlt 25 évben felnőtt egy olyan nemzedék, amelynek nincs köze a kommunizmushoz, az erdélyi magyar közösségnek mások a viszonyítási alapjai, változtak a prioritásai. „Az erdélyi magyarok csak akkor maradnak itthon, ha úgy látják, érdemes” – jelentette ki Kelemen.
Kelemen szerint az elmúlt 25 évben felnőtt egy olyan nemzedék, amelynek nincs köze a kommunizmushoz, az erdélyi magyar közösségnek mások a viszonyítási alapjai, változtak a prioritásai. „Az erdélyi magyarok csak akkor maradnak itthon, ha úgy látják, érdemes” – jelentette ki Kelemen.
A jelölt arról beszélt: ha megválasztanák államfőnek, mindenekelőtt az emberek elnöke szeretnék lenni. „Mert az állam elsősorban nem hivatalok összessége, hanem maguk az emberek” – vélekedett. Kitért arra, hogy csak akkor lesz erős és tiszteletet kivívó Románia, ha tudja rendezni a többség és kisebbség viszonyát. „Nem szeretnénk az erdélyi szászok sorsára jutni” – fogalmazott.
Kelemen szerint az erdélyi magyar közösség dolga nem a csodavárás, hanem a kemény munka. "Sok mindent elvitathatnak tőlünk, de azt nem, hogy az RMDSZ taposta ki azt az utat, amin ma járunk" – jegyezte meg. Felidézte: Karcfalván, szülőfalujában, a hokiban tanulta meg, hogy milyen a csapatjáték. "Ez az elnökválasztás sem egyszemélyes játék. Ám én nem vagyok egyedül. A Szövetség és az erdélyi magyar közösség áll mellettem!" – mondta az RMDSZ államfőjelöltje.
20.45: Antal Árpád emlékeztetett arra, hogy a románok '96-ban azt mondták: akkor lesz Romániának magyar elnöke, amikor Amerikának fekete. "Hajrá, Kelemen Hunor!" – tette hozzá Sepsiszentgyörgy polgármestere.
20.30: Biró Rozália szerint az erdélyi magyaroknak tudatosan kellett vállalniuk, hogy a nemzeti kisebbség korlátai között kell élniük mindennapjainkat, a harcot pedig a jövő nemzedékért folytatják. A Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke nagy tapasztalú politikusnak nevezte az RMDSZ államfőjelöltjét, „aki egyben apa is, és aki nem csak tudja, hanem érzi is, hogy milyen háttérbe szorulni a gyerek miatt, őérte küzdeni, ugyanakkor minden nap elmenni a közösségért dolgozni”. Szerinte egy ilyen politikus államelnöknek való. „Én mellette állok, hiszen olyan világot akar teremteni itt Romániában, hogy a gyerekeinknek érdemes legyen itthon maradni” – fogalmazott Biró.
20.20: Borbély László kampányindító beszédében felidézte: „Az évek során azt láttuk, hogy sok képzett, ügyes magyar politikus bebizonyította azt, hogy méltóképpen tudja képviselni, nem csak nemzeti közösségünket, de Románia minden állampolgárát. És ez érvényes parlamenti képviseletünkre is – hiszen például az utóbbi hónapokban is sikerült néhány olyan intézkedést elfogadtatni a koalíciós partnereinkkel, amelyek közvetlen módon érintik az erdélyi magyarságot is".
Az RMDSZ politikai alelnöke megemlítette a nyugdíjasokat és a kismamákat érintő pénzügyi amnesztiát, a köztisztviselőket érintő pénzügyi amnesztia. "Mi mindig meg kell győznünk 45 vagy 60 százalékot a román parlamentben arról, hogy igazunk van. És ez a mi felelősségünk. Mert mi vagyunk ott, ahol a döntéseket hozzák. Ezért van szükségünk folyamatos párbeszédre. Ezért tudtunk hitelesek és következetesek lenni az elmúlt 25 évben. És ezért is nagyon fontos a szolidaritás a magyar közösségen belül. Mert erre kaptunk felhatalmazást a választóinktól 2012-ben. Legyünk szolidárisak, elképzeléseinket közösen mutassuk fel” – hangsúlyozta felszólalásában Borbély László.
20.10: „Népszavazás volt a minap Skóciában, és sokakat elkeserített, hogy nem sikerült. De Skócia üzenete az, hogy Európa egy részében ma már ellenzők és támogatók elfogadják: nem erőszakkal, hanem népszavazás által lehet ezt rendezni. Ilyen Európát akarunk mi is” – mondta beszédében Markó Béla volt szövetség elnök, aki szerint egész Európában lehetővé kellene tenni, hogy demokratikus úton szavazhassanak a közösségek arról, amit szeretnének.
A politikus számolgatott is a beszédében. „89 óta eltelt több mint 24 esztendő, és ez idő alatt csak román elnök volt. A magyarság számaránya 6,4 százalék. Nekünk is kell jusson másfél esztendőnyi államelnökség az arányok szerint. Én azt mondom, vegyük ki a következő 50 évre járó részt is, és legyen magyar elnök. Mert ha Kelemen Hunor lesz az államfő, már a románok nem akarnak majd többet román elnököt választani, csak magyart” – jelentette ki a politikus.
A szenátor szerint az erdélyi magyar közösség olyan államelnököt akar, mint Kelemen Hunor. „Azért, mert máris bebizonyította, hogy képes lenne elvezetni az országot. A kultúra területén, a Művelődési Minisztériumot vezetve bebizonyította a románoknak, hogy tud az ő fejükkel is gondolkodni. Aki el tud egy ilyen tárcát vezetni, az Romániát is el tudja vezetni” – fogalmazott Markó.
19.55: Böjte Csaba atya videóüzenetben biztosította támogatásáról az RMDSZ államfőjelöltjét. „Hiszem, hogy a bölcs döntésekkel meg lehetett volna előzni a világháborúkat is. Úgy gondolom, napjainkban is nagyon sok méregfogat ki lehetne húzni a helyes megvalósításokkal. Az emberiségnek az a feladata, hogy a világ továbbteremtésén munkálkodjon, a gyűlölet fokozása helyett pedig, alkosson” – hangzott az üzenete.
19.50: "Ahhoz, hogy ne nélkülünk döntsenek rólunk, élni kell a november másodikai lehetőséggel" – mondta beszédében Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, a csíkszéki szervezet vezetője. A politikus szerint a erdélyi magyarságnak félre kell tennie a vitát és egységesen kell fellépnie, mert akkora lesz a súlya, a befolyásunk, amennyit szavazatokban fel tud mutatni. "Ennek hiányában megveregetik a vállunk és nélkülünk döntenek. Ezt nem szabad megengednünk” – nyomatékosított Borboly.
19.45: Günther Ottó moderátor felvezető szavai után Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere házigazdaként üdvözölte a jelenlévőket az Erőss Zsolt Arénában. "Bolond világ van" – fogalmazott. Arról beszélt, hogy Gyergyótölgyesen van egy RMDSZ-es képviselő, aki átigazolt a Szociáldemokrata Pártba.
"Ilyenek történnek, bolond világ van. Mi nem inoghatunk meg, mert bár olyan világot élünk, ahol az adott szó nem számít, a törvények nem számítanak, de éppen ezért a mai világban olyan emberekre van szükség, olyan vezetőkre, akik bölcsek, és jól képviselik a kisebbséget és a többséget is" – jelentette ki Ráduly, aki ezért kéri, hogy mindenki szavazzon Kelemen Hunorra.
19.35: A román, a magyar és a székely himnusz eléneklésével kezdődött a rendezvény. A sportcsarnok megtelt szimpatizánsokkal.
19.10: Az RMDSZ Facebook-oldalára felkerült egy fotó a rendezvényre igyekvő államfőjelöltről. Kelemen Hunor feleségel érkezett az Erőss Zsolt Arénába.
maszol.ro

Korrupciós ügyeket vizsgálna ki Tőkés
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének vezetőségét alkotó politikusok vélt korrupciós ügyeinek magyarországi és romániai kivizsgálását sürgette egy pénteki nagyváradi sajtótájékoztatón Tőkés László, a Fidesz jelöltjeként megválasztott erdélyi európai parlamenti képviselő.
Tőkés László Ady Endre érmindszenti szülőházának a felújítása és múlt heti felavatása kapcsán rótta fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, hogy nem tett semmit annak a kiderítéséért, hová tűnt az Ady-kultusz támogatására 2002-ben megítélt 320 millió forintos magyar állami támogatás nagyobb része – írta az EP-képviselő sajtóirodája.
Tőkés László felszólította a RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőit, hogy számoljanak el a magyar állami támogatással. „Kelemen Hunor ne asszisztáljon tovább párttársai, Szabó Ödön, Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter és mások korrupciós ügyeihez" – idézte az EP-képviselőt a közlemény. A volt püspök bejelentette, azt is fontolóra veszi, hogy a Román Állami Számvevőszékhez és a korrupcióellenes ügyészséghez fordul a Mecénás Alapítvány ügyleteinek átvilágítását kérve.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő politikus elengedhetetlennek tartotta az erdélyi közélet megtisztítását a „korrupt politikusoktól". Úgy vélte, nemcsak Romániában, hanem az adományozói oldalon is ki kell vizsgálni a magyar kormánytámogatás bihari felhasználását.
Az első Orbán-kormány idején az akkor még Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyert a Széchenyi Terv keretében 320 millió forintos támogatást, hogy Érmindszenten Ady-zarándokhelyet, termálszállót és konferenciaközpontot hozzon létre. A Medgyessy-kormány azonban a pénzt nem az egyházkerületnek, hanem az RMDSZ Bihar megyei vezetői által létrehozott Mecénás Alapítványnak folyósította, amely nem Érmindszenten, hanem Nagyváradon látott neki az építkezésnek. A Nagyváradon felépített Ady-központot a Mecénás Alapítvány ez év februárjában elcserélte Ady Endre nagyváradi múzsájának, a Lédaként emlegetett Brüll Adélnak a házára, melynek értékét az önkormányzat 283 ezer euróra (88 millió forint) becsülte. Tőkés László úgy vélte, kézen-közön eltűnt mintegy 7-800 ezer euró (220-250 millió forint) az Érmindszent revitalizációjára szánt támogatásból, és máig nem derítették ki, hogy pénzmosás, sikkasztás, korrupció vagy más törvénytelenség történt. A politikus hozzátette, Románia schengeni csatlakozását is az Európai Unió által lanyhának minősített romániai korrupcióellenes harc késlelteti. MTI
Erdély.ma

Băsescu felmentette kormányzati tisztségeiből Kelement
Traian Băsescu államfő elnöki rendelettel felmentette kormányzati tisztségeiből október 9-én, csütörtökön Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét.
A politikus augusztus elsején nyújtotta be lemondását a miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri tisztségről. Az államfő csütörtöki sajtóértekezletén azt mondta, három hónapig hiába várta, hogy Victor Ponta kormányfő másik tisztségviselőt jelöljön Kelemen Hunor helyére. Mivel nem nevezett ki ideiglenes minisztert a kormány tagjai közül, az államfő szerint a kulturális tárca miniszter nélkül maradt.
A koalíciós megállapodás értelmében a kulturális tárca élére az RMDSZ jelölhet minisztert, aki egyúttal miniszterelnök-helyettesi tisztséget kap a kabinetben. Az RMDSZ Biró Rozália szenátort, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét javasolta a posztra, de az államfő bejelentette, hogy őt alkalmatlannak találja.
"Amióta benyújtottam a lemondásomat, folyamatosan fel vagyok készülve arra, hogy el kell hagynom a minisztériumot" - fogalmazott Kelemen a Transindex megkeresésére. Közölte, a tárca vezetésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter személyét javasolja., aki ezt a feladatot 45 napig láthatja el.
"Ha Ponta megnyeri a választást, úgyis új kormány lesz. Ha nem nyeri meg a választást, akkor is bizonyára születnek új döntések a kormány kapcsán, de a lényeg az, hogy a 45 nap az államelnöki választások második fordulója után jár le. Ha elfogadják a javaslatomat, hogy Korodi Attila vegye át a kulturális minisztérium vezetését, ő ezt a feladatot el tudja látni” – mondta az RDMDSZ elnöke. 
maszol.ro

Átadták az idei Rimanóczy-díjat
Nagyvárad- Péter I. Zoltán helytörténész kapta az idén az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöksége által alapított Rimanóczy-díjat. Az ünnepséget Nagyváradon, az egykori Royal kávéházban tartották.
Az alkalomhoz méltó helyszínen, időpontban és társaságban- az id. Rimanóczy Kálmán nevéhez köthető, és éppen 114 évvel ezelőtt, vagyis 1900. október 15-én átadott egykori Royal kávéházban, építész szaktekintélyek, civil aktivisták, műemlékvédők, illetve a város sorsának alakulását szívügyüknek tekintő közéleti személyiségek jelenlétében- tartották az idén az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöksége által másfél esztendővel ezelőtt alapított Rimanóczy-díj idei átadási ünnepségét. A szerda este zajlott rendezvényét színvonalát emelte, hogy két Rimanóczy-leszármazott és családjaik, az „ötödik” Rimanóczy Kálmán és öccse, Péter is tiszteletét tette. Az egybegyűlteket Sárközi Zoltán, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ezért a területért felelős ügyvezető alelnöke köszöntötte, majd olyan személyiségek méltatták röviden a 2014-es díjazott, vagyis Péter I. Zoltán helytörténész, közíró munkásságát, illetve beszéltek a műemlékvédelem fontosságáról, és jelenlegi helyzetéről, akik az elmúlt évek, évtizedek folyamán és napjainkban is szakmai szempontból vagy barátságukra való tekintettel folyamatosan együttműködtek, együttműködnek vele: Makai Zoltán mérnök, Dukrét Géza ny. tanár, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság vezetője, Biró Rozália szenátor és Meleg Vilmos színművész. Emellett természetesen szót kapott Rimanóczy Kálmán és Rimanóczy Péter is, előbbi egy szimbolikus babérkoszorúval lepte meg az ünnepeltet.
Kinyitja szemünket
A laudatiot Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke olvasta fel. Többek közt elhangzott: a Rimanóczy-díjat olyan város- és műemlékvédő szakembereknek ítéli oda a kuratórium, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárulnak a történelmi belváros képének megőrzéséhez és az építészeti értékek népszerűsítéséhez. Péter I. Zoltán méltó rá, hiszen köteteivel a Holnaposok és a Rimanóczyak korabeli város majdnem idilli állapotába utaztat bennünket, de talán helyesebb kifejezés: kinyitja szemünket, hogy lássuk meg azt, ami a szemünk előtt van, s ha már látunk, akkor ismerjük meg a történelmét annak az épületnek, utcának vagy negyednek, melyekkel nap mint nap találkozunk, amitől gazdagnak érzi magát a váradi polgár. Az idén 65 éves díjazott 1970-ben diplomázott mint épületgépészeti tervezőmérnök, de 1998-ban fontosnak találta, hogy műemlékvédelmi szakmérnökké képezze magát, nem feladva a közel 15 évig tartó újságírói pályafutását a Bihari Naplónál, aminek eredményeképpen több száz városvédő és műemlék ismertető írással gazdagította az olvasók kultúráját. Munkásságát mások is díjazták, amiben bizonyára az is fontos szerepet játszott, hogy 29 önálló kötet és 13 társszerzői munka nem maradhat elismerés nélkül.
Kötetek sora
Péter I. Zoltán az elmúlt években kötetek sorát írta meg gyors egymásutánban. Ady és a századforduló pillanatképei köszönnek vissza a példás szakértelemmel szerkesztett lapokról, majd munkák következnek a váradi képeslapokról, helytörténeti tanulmányok, kutatási beszámolók hagyják nyitva a sort. Jelenleg „feltűnőben” van az a kötet, mely a nagyváradi négyes honvéd gyalogezred első világháborús történeteit hivatott bemutatni.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Unokáink is látni fogják
Péter I. Zoltán helytörténész, közíró szerdán este vette át a Rimanóczy-díjat. A díjátadón, a nagyváradi Butoiul de aur étteremben, az egykori Royal kávéházban megjelentek a Rimanóczy-család leszármazottai is.
A jó hangulatú díjátadást Sárközi Zoltán, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének műemlékvédelemért felelős alelnöke moderálta, a díjat Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök adta át, ő olvasta fel egyébként Péter I. Zoltán laudációját is. „Az idén 65 éves Péter I. Zoltán 1970-ben diplomázott mint épületgépészeti tervező mérnök,  de 1998 fontosnak találta, hogy műemlékvédelmi szakmérnökké képezze magát, nem feladva a 15 évig tartó újságíróskodást, ami eredményeként több száz városvédő és műemlék-ismertető írással tette gazdagabbá az olvasókat” –áll egyebek mellett a méltatásban. Péter I Zoltán a laudáció szerint „2001 óta birtokosa a Pro Partium-díjnak, 2004 óta a Podmaniczky-díjnak, 2005 óta a Magyar Kultúráért díjnak, majd 2010 a Román Kulturális Minisztérium találta fontosnak oklevéllel jutalmazni a szerzőt. 29 önálló kötet és 13 társszerzői munka nem maradhat elismerés nélkül.”
Az első díjat Ráday Mihály városvédő vette át, idézte fel Rimanóczy Péter, aki hozzátette, méltó helyre került a díj, hiszen Péter I. Zoltán munkásságának is köszönhető, hogy „unokáink is látni fogják” az elődeik által tervezett épületeket.
Ha valaki megérdemelte a díjat, akkor Péter I. Zoltán megérdemelte, mondta Dukrét Géza, a  Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és emlékhely Társaság vezetője, Makkay Zoltán mérnök pedig a helytörténésznek a város ipari műemlékeinek megőrzésében játszott szerepéről is beszél
Biró Rozália szenátor elmondta, hogy az egykori Tempfi József megyéspüspökhöz hasonlóan nagyszerű, szerény és tiszteletreméltó embernek ismeri Péter I Zoltánt, aki szintén a volt püspököt idézve köszönte meg a méltatásokat, mondván, hogy emberi gyarlóság, hogy jólesik a méltatás, s ha elhangzottaknak csak a fele igaz lenne, már az is sok lenne.
A díjátadás után Rimanóczy Kálmán a család ajándékaként egy jelképes babérkoszorút nyújtott át a díjazottnak, és megköszönte a család érdekében végzett munkáját. Péter I. Zoltán elmondta, hogy már 1989 előtt is érdekelte a helytörténet, csak akkor még jelentethetett meg írásokat, és az is kiderült, a helyszín- és időpontválasztást az indokolta, hogy az egykori Royal kávéházat október 15-én nyitották meg annak idején. A díjátadás Meleg Vilmos színművész szavalatával zárult, ő Horváth Imre verseivel köszöntötte a díjazottat.
Fried Noémi Lujza
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Nem jöttek be az RMDSZ számításai a koalícióban
„Politikai skizofréniából" szabadult Kelemen Hunor, miután Traian Băsescu államfő nemrég aláírta a miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri tisztségről történő lemondását.
Az elnöki „kegyelem" közel három hónapig váratott magára, az RMDSZ elnöke ugyanis július 11-én, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) kolozsvári ülését követően jelentette be a Ponta-kabinetből való távozását, amelyet végül augusztus elsején terjesztett a kormány elé.
A politikus azután döntött a lemondás mellett, hogy a kormány – egészen pontosan a külügyminisztérium – a szövetséggel szemben avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság (EB) jogvitájába. Az RMDSZ és a kisebbségek európai ernyőszervezete által kidolgozott Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés a kisebbségek védelmében szorgalmaz uniós szintű jogalkotást, de az EB elhárította illetékességét.
Az elutasítás ellen a kezdeményezők pert indítottak az Európai Unió Bíróságán, amelybe Románia és Szlovákia az EB, Magyarország pedig a kisebbségek oldalán lépett be. Kelemen maga is bevallotta, hogy „tudathasadásos állapotba" került, hiszen a polgári kezdeményezés bizottságának alelnökeként egy időben lett felperes a luxemburgi perben, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyetteseként pedig alperes.
Dan Şova „profizmusa”
Dan Şova, a PSD szóvivője rendkívül irritáltan és arrogánsan reagált megkeresésünkre, amelynek során azt firtattuk: mi az alakulat álláspontja a kormánystruktúra átalakítására vonatkozó RMDSZ-es kezdeményezés kapcsán. „Miért engem kérdez? Én nem beszélhetek a párt álláspontjáról" – jelentette ki a szenátor, majd felvetésünkre, miszerint szóvivőként többek között pártja politikájának, véleményének ismertetése a feladata, többször kihangsúlyozta: ő profi, mi pedig összetévesztjük egy amatőrrel. További erősködésünkre Şova azt javasolta, forduljunk a PSD elnöki posztját is betöltő Victor Ponta kormányfőhöz, az általa megadott mobilszámon azonban többszöri hívásunkra sem válaszolt senki.
Mindemellett a „kinn is vagyok, benn is vagyok" állapot Kelemen távozása után is fennmaradt, hiszen az RMDSZ a politikai alakulatokra kevésbé jellemző módon elnöke nélkül maradt a Ponta-kabinet tagja. Lapunk kérdésére, miszerint megkönnyebbüléssel fogadta-e, hogy megszűnt a korábbi „skizofrén helyzet", az RMDSZ elnöke elmondta, sem meglepetést, sem drámai pillanatokat nem jelentett számára lemondása elfogadása, hiszen a döntést maga hozta, és nem változtatta meg.
Ugyanakkor a szövetség szempontjából több okból sem bizonyult hasznosnak Kelemennek a kormányból való távozása. Bár a koalíciós tárgyalásokon továbbra is a szövetségi elnök képviselői az alakulatot, az államfőválasztási kampány során már nincs alkalma „hátországként" kihasználni a kormányfőhelyettesi és kulturális miniszteri tisztségek adta előnyöket, például nem korteskedhet a művelődési tárca által folyósított támogatásokkal.
Az RMDSZ tervei ellenére, miszerint a 45 napos ideiglenes ügyvivői időszakra Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kerüljön a művelődési tárca élére, Victor Ponta kormányfő saját hatáskörébe vonta a kulturális minisztérium irányítását, igaz, az aláírási jog gyakorlását Hegedüs Csilla államtitkárra bízta.
Azonban az RMDSZ-nek főként abban nem sikerült átvinnie akaratát a koalícióban, hogy válasszák szét az eddig ugyanazon politikus által betöltött kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi posztot, az új kormánystruktúrát pedig terjesszék a parlament elé.
A Krónika már augusztusban, Biró Rozália kinevezésének elutasítása után megszellőztette ennek forgatókönyvét, amely szerint a kormányfőhelyettesi tisztséget Korodi kapta volna meg, a kulturális tárcáért pedig Szabó Ödön bihari parlamenti képviselő lobbizott. A Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenállása miatt azonban a terv kútba fulladt.
Kelemen Hunor lapunknak elismerte, szeptember elején valóban felmerült ez a forgatókönyv, ma viszont már nem aktuális. „Egészen amatőrnek kellene lennie az embernek, hogy most, választási kampányban előálljon ilyen kéréssel. Nem a PSD támogatásáról vagy annak hiányáról volt szó, nem magával az új kormánystruktúra elvével volt problémája senkinek, hanem azzal, hogy mi sül ki abból, ha megnyitunk egy ilyen vitát" – magyarázta a Krónikának Kelemen.
Az államfőválasztások eredményének kihirdetéséig tehát marad minden a régiben, a koalíció és a kormány sorsa pedig a Cotroceni-palota új lakójának kiléte alapján dől el.
Államfőválasztás: nincs PSD-s elvárás?
Nem elvárás az RMDSZ iránt, hogy az elnökválasztás második fordulójában a koalíció versenyben maradt jelöltjét támogassa, de természetes, hogy a párt egyeztessen partnereivel az első forduló után – mondta Kelemen Hunor az MTI-nek, miután Ponta koalíciós egyeztetést helyezett kilátásba november harmadikára (az első forduló utáni napra), amelyen a bukaresti kormánypártok eldöntik: kit támogatnak a második fordulóban, és ki lesz a miniszterelnök.
Az RMDSZ elnöke rámutatott: az első forduló után a szövetség elnöksége felméri a lehetőségeket, és ennek függvényében alakítják ki álláspontját. „Ha koalícióban vagyunk és kormányozni akarunk, akkor az egyik opció az, hogy Pontát támogatjuk. A másik opció pedig az, hogy Johannist támogatjuk, ha a papírformának megfelelően valóban ő kerül be a második fordulóba" – magyarázta Kelemen, hozzátéve: a koalícióban nem tevődött fel úgy a kérdés, hogy az RMDSZ vajon kormányon maradhat-e a PSD oldalán, ha Johannist támogatná.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Megállapodást írt alá az RMDSZ és az EPP nőszervezete
Közösen lép fel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Európai Néppárt (EPP) nőszervezete azért, hogy érvényesüljön a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség a helyi döntéshozatalban.
Erről Doris Pack, az EPP nőszervezetének elnöke és Biró Rozália, az RMDSZ nőszervezetének az elnöke írt alá megállapodást vasárnap Kolozsváron az RMDSZ egy éve alakult nőszervezete második országos küldöttgyűlésén. A felek annak érdekében vállaltak együttműködést, hogy az elkövetkező időszakban minél több romániai önkormányzat aláírja és életbe léptesse a Nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről a helyi közéletben című európai chartát.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere, az RMDSZ Nőszervezetének alelnöke házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, majd beszédében rámutatott, az amit egy évvel ezelőtt a Nőszervezet célként tűzött ki, most, az egyéves mérlegeléskor, pozitívan tud elbírálni. „2014-ben, a második küldöttgyűlésünkkor azt látom, hogy mi nők képesek vagyunk beváltani azokat a reményeket, amelyeket a Szövetség elvárt tőlünk, képesek vagyunk csapatban dolgozni, közösséget építeni. A vállalt programunkban elmondtuk, dolgozni fogunk a nők bátorításáért, lehetőséget adunk azoknak, akik tenni akarnak a közösségükért”.
Doris Packot lenyűgőzte az RMDSZ-es nők elkötelezettsége
Doris Pack, az Európai Néppárt Nőszervezetének elnöke köszöntőbeszédében röviden felidézte a két szervezet közötti eddigi kapcsolatot: „Lenyűgözőnek tartom az RMDSZ Nőszervezet képviselőinek elkötelezettségét. Bár nagyon fiatal a szervezet, nagyon elhivatottak a hölgyek, akik benne tevékenykednek, a közösségért, egy multikulturális környezetben való együttélésért dolgozva. Mi, nők nagyon sok változást tudunk kieszközölni, ha összetartunk, és együtt dolgozunk, és meggyőződésem, hogy a Szövetség, amelynek részei vagytok nagyon büszke az eddigi munkátokra”.
Markó: nincs szükség a „macsó politikára”
Markó Béla szenátor, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke hangsúlyozta, Európának, de még Romániának sem a „macsó politikára” van szüksége, meg kell értenie azt, hogy az identitásproblémákat, ennek sajátos kérdéseit kezelnie kell.
A szenátor elmondta azt is: „Már nem kérdőjelezhető meg az Nőszervezet szerepe a Szövetség életében, mostanra már mindannyian tudjuk, hogy az itt egybegyűlt nők olyan más szemléletet hoznak az erdélyi magyarok érdekérvényesítésében, amely a hiányuk nélkül nem lenne terítéken. A vegyes házasságokban is az igazi letéteményesek a nők, ők viszik tovább a nyelvet, az önazonosságot, sokkal inkább feladatuknak érzik ezt, mint a férfiak. Az RMDSZ-nek, nekünk, akiknek a szülőföldünkön való megmaradás a cél, nagy szükségünk van rájuk.”
A folytatásban László Attila szenátor köszöntötte a küldöttgyűlés résztvevőit, a szervezet egy éves múltjára reflektálva: „Tanulságos volt végigkövetni azt a lelkesedést, szakmaiságot és motivációt, amellyel a nők felépítették ezt a szervezetet és, amellyel tevékenykednek, akár az önkormányzatok, akár a társadalomszervezés különböző szegmenseiben. A célkitűzéseik elérésében kívánok számukra a továbbiakban is sok sikert és kitartást, annak érdekében, hogy munkájuk által nemek közti méltó arányok betartása eljusson az erdélyi társadalom minden szintjére”.
Kelemen: a bizalom erősíti a közös munkánkat
„Ebben az időszakban sokszor említettem azt az értéket, amelyre nagy szüksége van a hazai társadalomnak: a bizalmat. Fejlődésünknek ezt a szükséges alapját a nőszervezettel erősítettük meg és tudom, hogy ez a bizalom segíti majd további közös munkánkat. Nehéz volt a nőszervezet életében ez az első év, de a hallgatóság soraiban olyan nők ülnek, akik tudják, hogyan kell egy gyermeket átvezetni a nehéz időszakokon. Ezért bizonyára azokat a lehetőségeket is megtalálják, hogyan tudják még jobban megerősíteni azt, amit közös erővel létrehoztunk: az RMDSZ Nőszervezetét” – hangsúlyozta Kelemen Hunor a Nőszervezet kolozsvári küldöttgyűlésen.
Biró Rozália, a Nőszervezet elnöke: "A kezdeti lendületet, tenni akarást és elszántságot kell megőriznünk, hisz az út, amely előttünk áll egyáltalán nem könnyű, de nem is unalmas. Rengeteg kihívás áll előttünk, akár a közösségépítés, akár a döntéshozatalban való részvétel területén és ahhoz, hogy ezeknek megfeleljünk, hogy könnyen vegyük az akadályokat, mernünk kell tenni, mernünk kell az asztal mellé ülni és elmondani véleményünket."
„Kellett nekünk bicikli, hát akkor most hajtsuk. Hallhattuk ezt többször is, de érezhettük a saját bőrünkön is. Minden szép és nehéz pillanatával együtt ez a mi szervezetünk. Olyan, ahogyan mi alakítjuk és formálgatjuk. Röviden erről szólt a mi elmúlt egy évünk”– értékelt Csóti Emese, a Nőszervezet ügyvezető elnöke. Kiemelte, 2014 legfőbb feladata az előítéletek eloszlatása: a magyar közösséggel szembeni előítéleteket, de a nőkkel szembeni tévhiteket is le kell építeni.
Hegedüs Csilla, a Nőszervezet alelnöke: „A Nőszervezet következő két éve arról kell szóljon, hogy megtanítsuk mindazokat a nőket, akik közéleti szerepeket kívánnak betölteni, hogyan legyenek elfogadva a közösségük részéről. Nagyon sok az olyan nő, aki megkerülhetetlen munkát végez Erdélyben, ha a helyi, akár az országos döntéshozásban is szerepet akar vállalni, nekünk az a feladatunk, hogy hátteret biztosítsunk ahhoz, segítsük, hogy elérjék azt, hogy még komolyabban vegye őket az erdélyi magyar közösség.”
maszol/RMDSZ Nőszervezet

Magyarok zenéje és tánca Váradon
Október 28-án, kedden este hét órától a nagyváradi színházban tartották meg a Kárpát-medencei magyarok zenéje 2014 című hangversenyt.
A hangversenysorozat váradi koncertjét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és Biró Rozália szenátor védnöksége alatt Böszörményi Gergely Magyar Örökség díjas budapesti kiadó, koncertigazgató, valamint a Nagyvárad táncegyüttes szervezte meg. Az esten először a Nagyvárad Táncegyüttes lépett fel egy rövid, de látványos, hangulatos műsorral, ezt követően pedig a szervezők és a védnökök léptek színpadra, hogy szóljanak a közönséghez. Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes vezetője elmondta, hogy a 2001-ben indított Kárpát-medencei magyarok zenéje koncertsorozat csak az idén jutott el először Nagyváradra, holott ennek már régen meg kellett volna történnie.
Üzenetek
Biró Rozália szenátor beszédében kifejtette, hogy a kultúra összekötheti a Kárpát-medencei magyarokat. Mint mondta, huszonöt évvel ezelőtt egy olyan fordulat következett be, ami számos lehetőséget kínált, viszont „úgy érzem, hogy huszonöt év után egy kicsit megtorpantunk, kételyeink, kérdéseink vannak, egy kicsit hátrébb lépve nézzük a történéseket, és kevésbé akarunk a részesei lenni. Azt hiszem, hogy ez az egyik legnagyobb veszélye a jelenünknek és a jövőknek. Nekünk, Kárpát-medencei magyaroknak nincs más választása mint az, hogy a szülőföldünkön éljünk és érvényesüljünk. Hogy valahogyan úgy építsük újjá a mát és a jelent, hogy a gyermekeink számára jövőt tudjunk vele építeni. Ha időnként kételkedünk abban, hogy ilyen is volt-e az a világ, amit huszonöt évvel ezelőtt álmodtunk, és amire elköteleztük magunkat, akkor ez a ma esti ünnep lehet a bizonyosságtétel arra, hogy a helyes út mégiscsak ez” – fogalmazott. Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szintén egy egyszerű, lényegre törő üzenetet közvetített a közönségnek: „Meg kell becsülnünk azt, hogy Jézus Krisztus egyáltalán megszólít bennünket és azt mondja, hogy nekünk küldetésünk van, és ott ahol él az ember, tegye végre a kezét az eke szarvára, és kezdjen már előre látni. (…) Mi általában a népi értékeket nem becsüljük annyira, mint kellene, nagyon sokszor az isteni üzeneteket is, bár meghalljuk, és olykor-olykor kedvesek a fülünknek, de igazából nem azokkal élünk. Persze, mikor látjuk, milyen nyomorúságba sodor a világban számtalan dolog, akkor megrettenünk. Hát ne így legyen a Kárpát-medencében élő magyar nemzettel, hanem tegyük már végre kezünket az eke szarvára, és hátra nézve tekintsük az értékeket, de előre tekintve kamatoztassuk ezeket az értékeket” – mondta. Böszörményi Gergely a Kárpát-medencei Magyarok Zenéje sorozat koncertigazgatója az esemény eszmeiségéről és küldetéséről beszélt. Kiemelte: „2001-ben fontos volt elindítani ezt a sorozatot, mert az Úristen elhívott arra, hogy őt dicsőítsük, egymást, a magyarságot, a magyarságunkat, az összetartozásunkat szeressük, és élhetünk bárhol e földön, a humorunk, az irodalmunk, a zenénk bennünket mindannyiunkat összeköt”. Elmondta továbbá: „Ennek a sorozatnak ez lehet az egyik küldetése: akkor vagyunk jó magyarok, ha a saját kultúránkat mindenkinek minden áron meg akarjuk mutatni, de szeretnénk megismerni a velünk együtt élő nemzeteknek a kultúráját is. Meggyőződésem, hogyha ez így van, akkor a lövészárkokat be lehet tömni”
Igényes muzsika
A beszédek után lépett színpadra a kárpátaljai származású Pál István „Szalonna” és zenekara, aki a Kárpát-medence különböző vidékeinek (Szilágyság, Kalotaszeg, Rábaköz, stb.) magyar népzenéjéből adott ízelítőt, de ruszin népzenét is megszólaltatott rendkívül képzett muzsikusokból álló együttesével. A több mint egy órás koncertjükön néhány népdalban énekelt Zsikó Zsuzsanna, akit a váradi közönség a Fölszállott a páva című sorozatból ismerhet, de vendégként színpadra léptek Szilágyi Tóni és a kalotaszegi Varga István hegedűsök is. A közönség nagy tetszéssel fogadta Gera Attila klarinét és tárogatószólóit, de kétségtelen, hogy a legnagyobb sikert magának Pál Istvánnak, valamint Ürmös Sándor cimbalmosnak a szólói aratták. A közönség vastapsát egy rövid ráadással hálálta meg Szalonna és zenekara. Szünet után egy az előzőtől egészen elütő zenei világ képviselője, a Misztrál együttes lépett színpadra. A számos zenei díjjal büszkélkedő zenekar versek megzenésítésére specializálódott, erre az estére főként Babits Mihály megzenésített verseiből álló összeállításukat hozták el. Az ismert, vagy kevésbé ismert költemények egészen új köntösben köszöntek vissza az együttes érdekes és változatos hangszerelésében. Az alapvetően rockos alaphangszerelésű formációt (dob, gitár basszus), számos más hangszer egészítette ki, például csembaló, koboz, furulya, és egy sor más fúvós és ütőhangszer. A muzsikusok sokoldalúsága nemcsak abban mutatkozott meg, hogy profizmussal kezelték a legkülönbözőbb hangszereket, hanem abban is, hogy Heinczinger Miklós, Tóbisz Tinelli Tamás és Török Máté is énekelnek az együttesben, nagyon változatossá és színessé téve ezáltal az énekszólamokat. Ugyancsak kiemelkedő teljesítményt nyújtott az esten Pusztai Gábor ütőhangszeres és Hoppál Mihály nagybőgős, brácsás, gitáros, stb. is, így a Misztrál együttes fellépése kellemes emlékként él majd mindazokban, akik szeretik a magyar költészet és az igényes könnyűzene ötvözetét.
Pap István

erdon.ro

Zenével ünnepelték a magyarságot
Kedden este Nagyvárad első ízben lehetett állomása a 2001-ben kezdeményezett Kárpát-medencei Magyarok Zenéje 2014 elnevezésű rendezvénysorozatnak, amely erdélyi, délvidéki, őrvidéki, kárpátaljai helyszíneket jár be. A rendhagyó népzenei estnek Nagyváradon a Szigligeti Színház adott otthont. A résztvevőket és a közönséget a társszervező és házigazda Nagyvárad Táncegyüttes művészeti vezetője, Dimény Levente köszöntötte, majd Biró Rozália szenátor mondott köszönetet az esemény létrehozóinak, élükön Böszörményi Gergely főszervezővel. „Túl a szavakon, a mindennapok fáradtságán ma este találkozhatunk mindazzal, ami minket, Kárpát-medencében élő magyarokat összeköt” – mondta el a politikus asszony, aki a szülőföldön való boldogulás, érvényesülés fontosságát is hangsúlyozta, illetve azt, hogy ennek lehetőségét a későbbi generációk számára is megteremtsék a ma emberei.. „Én hiszem azt, hogy Böszörményi Gergely, a fellépő előadóművészek, de ugyanakkor a közönség minden egyes tagja is kivétel nélkül küldetést teljesít. Mert nem akármit jelent, hogy együtt lehetünk. Mert ott vagyunk azon értékek mellett, amelyek a múltat jelentik, amelyek a jelenben a mieink, és amelyekkel egészen biztos vagyok benne, hogy jövőt lehet teremteni” – fogalmazott a szintén köszöntőbeszédet mondó Csűry István, királyhágómelléki református püspök, aki arról a kötelességről beszélt, hogy hátranézve becsülje, előrenézve kamatoztassa értékeit a magyarság.
Az este folyamán két olyan zenekar szólalt meg a színpadon, amelyek közül az egyik, Pál István „Szalonna” és bandája, a magyar állami népi együttes tagjaiból állt és népzenét játszott, a másik, a Misztrál együttes pedig megzenésített verseket, népdalfeldolgozásokat adott elő.
Böszörményi Gergely főszervező ugyanakkor a Kárpát-medencei Magyarok Zenéje-sorozat céljairól, eszmeiségéről is beszélt. „Mi fontos nekünk? A magyarságunk. De nem akkor vagyunk jó magyarok, ha döngetjük a mellünket és közben az ezer éve velünk élő Kárpát-medencei nemzetiségekkel egyfolytában csak a bajt keressük: veszekszünk, kiabálunk egymással, nem szeretjük egymást. Az Úristen nem erre teremtette az embereket, hanem arra, hogy szeressék egymást. Ennek a Kárpát-medencei Magyarok Zenéje-sorozatnak ez lehet az egyik küldetése. Szerintem akkor vagyunk jó magyarok, ha a saját kultúránkat mindenáron meg akarjuk tartani és meg akarjuk mutatni, de ugyanakkor szeretnénk megismerni a velünk élő nemzetiségeknek a kultúráját is. Meggyőződésem és hittel vallom, hogyha ez így lenne, akkor a lövészárkokat be lehetne temetni. És ez jól látszik a koncerteken, amikor a magyar népzene mellett a ruszinokkal, tótokkal, horvátokkal, románokkal, mindenkivel együtt dobban a szívünk és ez a zenében is megszólal” – fogalmazott.
Sz. G. T
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Sorsmeghatározó kényszerek – Interjú Kelemen Hunorral
Az előítéletek lebontását is célzó kampányában az elnökválasztás tétjét igyekezett tudatosítani Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, államelnökjelöltje. Úgy tartja, az új elnök esetében meg kell próbálnunk elfelejteni a befutó párt múltját, annak visszahúzó elemeit.
– Őszintén sajnálnánk, ha az utóbbi hetek utazgatásai miatt lemaradt volna kislánya első szaváról…
– Nagy szerencsém volt: szeptember 20-a táján Zilahról hazaérkezve este a játékszőnyegen üldögéltem, amikor Hanna egyszer csak elindult felém. Az első lépései voltak. Amúgy még nem beszél, de hát alig múlt egyéves.
– Az államelnöki kampányt is hasonló sikerélmények kísérték?
– Sikerről, egyáltalán eredményekről csak a választás első fordulója után beszélhetünk. Öszszességében azonban úgy érzem, sikerült célba juttatnunk az üzeneteinket, noha akadtak közöttük olyanok is, amelyek megdöbbenést, hátrahőkölést okoztak, mert a hallgatóság, a beszélgetőtársak túl direktnek, túl őszintének érezték. Például amikor a román– magyar együttéléssel kapcsolatos előítéletekről beszéltem. Pedig nem mondtam én semmi különlegeset, csak ezeket a dolgokat nem szokás a nevükön nevezni.
A románok például úgy tartják, hogy valamennyi magyarban egy kis irredenta él, csak még nem bújt elő mindenkiből. Amikor viszont ezt hallják, először meghökkennek, aztán elkezdenek hárítani, vagy árnyalni a képet, esetleg elgondolkoznak rajta. De érvényes ez ránk is, a sztereotípiák velünk is azt hitetik el, hogy minden román az életünkre, az identitásunkra tör. Csakhogy ezt nyilvánosan nem szokás kimondani, legfeljebb családi, baráti körben, pohár bor mellett. A kampányunk egyik célja épp az előítéletek lebontásához való hozzájárulás volt, az őszinte beszéd.
– Mindez többnyire tegezős viszonyban, ami a hazai politikai kultúrában egyelőre meglehetősen szokatlan. Rejtővel szólva: szervusz, nép?
– Abból indult ki az egész, hogy én majdnem mindenkit tegezek, és engem is majdnem mindenki tegez. És bár a kampány nem tekinthető ugyan a mindennapi élet részének, talán nem is állít mindent a feje tetejére, így aztán klipjeim nagy részében maradtunk a tegezésnél – ahogy egymás között a mindennapokban beszélünk.
– Szembesült ezekben a hetekben olyan kérdésekkel, témafelvetésekkel, amelyek meglepetésszerűen érték?
– Igen. Egyáltalán nem számítottam arra, hogy a román fórumokon folyamatosan felmerül majd Magyarország irányvétele, elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédének fényében, amelyet ma is nagyon sokan félremagyaráznak.
– A román belpolitikai élet legutóbbi, kampánybefolyásolásra is maximálisan alkalmas fordulatai mennyire lepték meg?
– Vegyük sorra. Viorel Hrebenciuc DNA-s ügyéről az égvilágon semmit sem tudtunk, én is a sajtóból értesültem róla. A honvédelmi miniszternek a december elsejei ünneppel kapcsolatos törvénytervezete tartalmával természetesen képben voltunk, hiszen a parlamenten futott végig. Komplett őrületnek tartom az egészet, fölösleges nacionalista hőzöngésnek. Ezt Mircea Duşának is elmondtam, és azt is, hogy a jogszabály alkalmazhatatlan, vagy ha tűzön-vízen keresztül mégis megpróbálják, akkor tízezrek életét nehezíti meg.
Az egész azt jelzi, hogy továbbra sem működik a kölcsönös tisztelet, empátia. Nem vagyok egyedül azzal a nézetemmel sem, hogy Románia nemzeti ünnepét olyan alkalomhoz kellene kötni, amely összeköt bennünket, nem pedig eltávolít egymástól. A kommunizmus bukásához köthető valamelyik dátumban kellene megállapodni. Attól a románok számára lehet még fontos nap a december elseje. Ha pedig marad a jelenlegi nemzeti ünnep, előbb meg kellene valósítani a gyulafehérvári ígéreteket.
– Ha a december elsejével kapcsolatos véleménye ennyire sarkos, miért merült ki langyos tartózkodásban az RMDSZ-képviselők tiltakozása? A két „balesetszerű” igenről nem is beszélve.
– Kezdem a két igennel: szerencsétlen véletlen volt, mindketten elnézést is kértek érte. Megmondom őszintén, a kampány miatt nem készültünk megfelelően erre a szavazásra. Valóban látványosabban kellett volna fellépni. Ha minderre törvényhozási periódusban, nem pedig kampányban kerül sor, biztosan más típusú akciót készítünk elő. Nem maradt más hátra, mint arra koncentrálni, hogy megtaláljuk a megfelelő módszereket a törvény megváltoztatására.
– Tekintsük célzottnak Traian Băsescu elnök döntését is, amellyel épp ebben a periódusban mentette fel önt a művelődési miniszteri tisztségből?
– Engem nem ért meglepetésként. Azt tartottam papírformának, hogy a Biró Rozália jelöltségének visszautasítása után, illetve azt követően, hogy nem tettem újabb javaslatot, Băsescu néhány napon belül felment, s akkor nekem 45 napon belül újabb javaslatot kell előterjesztenem. Ezt a forgatókönyvet tartottam a legvalószínűbbnek, de nem ez történt. Hogy az autonómiastatútum-tervezet benyújtásától függetlenül fogyott volna el épp most az államelnök türelme? Ugyan már, ne vicceljünk...
– Sokan újabb „Neptun-veszélyt” kiáltottak a Project on Ethnic Relations, a PER* felbukkanására. Ön is feltétlenül szükségesnek tartja az amerikai közvetítést a román–magyar párbeszédben?
– Én azt tartom, hogy butaság lenne elzárkózni, ha Amerikából bárki érdeklődik felőlünk, meghallgat bennünket. Az Egyesült Államok részéről az elmúlt másfél, két évben újra nyitás érzékelhető a romániai magyarság kérdéskörében, az amerikai külügyminisztérium tavalyi jelentésében szerepelt a Mikó-ügy, a székelyzászló, az autonómiatörekvések, a csángó magyar oktatás ügye. Ez roppant fontos változás, mivel előtte éveken át ezek a kérdések nem is léteztek az amerikaiak számára. Amikor egy ilyen nyitás érzékelhető, nekünk kötelességünk keresni a partnereket és az alkalmakat. A PER-hez hasonló szervezetek, közvetítők általában konfliktusos helyzetekben kínálják fel a segítségüket, s ha bármilyen módon befolyásolni tudják az amerikai adminisztrációt, akkor igenis, szükség van a jelenlétükre.
– Hogy ítéli meg, milyen mértékben sikerült mozgósítani a romániai magyarságot?
– November másodikán kiderül. Nem tudom megítélni, jóslásokba bocsátkozni pedig politikai amatörizmus lenne. Bízom benne, hogy sikerült felmutatni és tudatosítani a választások tétjét. Az EP-választásokhoz képest fokozottabb érdeklődést érzékelek, a parlamenti, még inkább az önkormányzati választásoknál viszont kisebb mértékűt. Természetes, hogy az utóbbi kettő közelebb van az emberekhez, de az is érdekli őket, hogy ki lesz az államelnök.
– És amikor megkérdezik, hogy elnök úr, Hunor, vajon ki lesz az államelnök, mit válaszol nekik?
– Nem neveket szoktak kérdezni, inkább azt, hogy nekünk, magyaroknak vajon ki lenne a jobb? Nem volt ez másként korábban sem, s nekünk erre különböző, nem mindig inspirált válaszaink voltak. Volt, amikor Câmpeanut tartottuk jobbnak, szerencse, hogy nem futott be, mert később mi is csalódtunk benne. Aztán ajánlottuk Iliescut Vadim Tudorral szemben, és igazunk volt, de hát akkor nem is lehetett másként. Most leginkább az a kérdés, hogy nekünk mi lenne a jobb? Egy szász ember az elnöki székben? Sokakban ma is él, hogy a szászok soha nem szerették a székelyeket. Vagy Ponta, aki mondott velünk kapcsolatban ilyet is, olyat is? A válaszom ezekre mindig az, hogy november 3-a után eldöntjük.
– Történhet olyasmi, ami megváltoztathatja az RMDSZ második fordulóval kapcsolatos, egyelőre ki nem mondott stratégiáját?
– Egyetlen dolgot tudok ma biztosan: nem akarok érzelmi döntést hozni. Halálosan veszélyesnek tartanám, ha egy olyan helyzetben lévő kisebbség, mint mi, magyarok, ilyen ügyben nem racionálisan próbál dönteni. Azt kell mérlegelni, melyik jelölt nyit számunkra szélesebb perspektívákat. Keresgélhetünk, és találunk is mindkét jelölt pártjában pró és kontra érveket szállító politikusokat. Ám amint az egyik vagy másik jelölt elnökké emelkedik, a továbbiakban úgy kell tekintenünk rá, mint olyan emberre, akinek víziója, álláspontja, bizonyítási kényszere a következő öt évben a mi sorsunkat is meghatározza.
– Kizárólag az első forduló számai befolyásolhatják az RMDSZ tárgyalási potenciálját a második forduló előtt?
– Ez csak részben matematika kérdése, jóval nagyobb súllyal nyom a latban, hogy rendelkezel-e megfelelő közösségi támogatással. A partnerek, az, hogy épp milyen mértékben van szükség rád, mind-mind befolyásolják egy tárgyalás menetét. A hitelességedet azonban elsősorban a mögötted felsorakozó közösség adja meg. Ennek a megerősítésében reménykedünk.
* Az interjú készítését követően tisztázódott egyértelműen, hogy a szóban forgó közvetítést nem a PER, hanem a Friends of Project on Ethnic Relations (FPER) szervezte. Utóbbi nem amerikai, hanem bukaresti szervezet.
Csinta Samu
Krónika (Kolozsvár)

Aláírta Hegedüs Csilla kulturális miniszteri kinevezését az államfő
Hgedüs Csillát, a kulturális minisztérium államtitkárát javasolja a minisztérium tárcavezetői tisztségébe - jelentette be Kelemen Hunor a Mediafax szerint. A hírügynökség szerint a döntést a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hozta meg.
UPDATE: aláírta Hegedüs Csilla miniszteri kinevezését Traian Băsescu államfő november 18-án, kedden este. Az államelnök Mihai Motoc külügyminiszteri kinevezését is aláírta, a két új tárcavezető beiktatására szerdán kerül sor.
Az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettesi tisztségét betöltő, épített örökségvédelmi ügyekben jártas szakember közgazdászi és felnőttképzési oklevéllel rendelkezik, államtitkári megbízatása előtt Kelemen Hunor korábbi kulturális miniszter tanácsadója volt.
Kelemen Hunor megjegyezte, az új tárcavezető jelölésének időzítése nem politikai jelzés akormánykoalícióban való további részvétel tekintetében, egyszerűen most telt le az a másfél hónapos időszak, ameddig ideiglenes tisztségviselő állhatott a tárca élén Victor Ponta miniszterelnök személyében.
Az újságírók arról is kérdezték Kelemen Hunort, nem lép-e ki az RMDSZ Victor Ponta kormányából, miután a romániai magyar választók túlnyomó többsége nem Pontára, hanem a jobboldal jelöltjére, az államfővé megválasztott Klaus Johannisra szavazott az elnökválasztáson. A magyar érdekképviselet vezetője azt mondta: a területi szervezetek vezetőinek bevonásával elemzik a választás eredményét, majd a Szövetségi Állandó Tanács jövő heti ülésén dönt arról, hogy az RMDSZ kormányon marad-e.
A parlament által jóváhagyott kormányszerkezet szerint a kulturális miniszter egyben miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölt be a kormányban. A koalíciós egyezmény értelmében erre a posztra az RMDSZ javasol tisztségviselőt. A tisztség Kelemen Hunor lemondása nyomán üresedett meg. Kelemen júliusban jelentette be, hogy lemond kormányzati tisztségeiről, miután a kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be a kisebbségek európai polgári kezdeményezéséről szóló luxemburgi perbe. Traian Basescu államfő október 9-én hozott rendeletet Kelemen Hunor felmentéséről, miután az RMDSZ első jelöltjének, Biró Rozália szenátornak, a "szövetségi parlament" (SZKT) elnökének kulturális miniszterré való kinevezését elutasította.
Az államfő második alkalommal már nem utasíthatja el a kormányfő által jelölt miniszter kinevezését. (hírszerk./mti)
maszol.ro
Transindex.ro,

Biró Rozália: az RMDSZ-vezetők többsége kormányzáspárti
Megoszlik az RMDSZ területi vezetőinek véleménye a további kormányzati szerepvállalásról Biró Rozália szerint.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke szerdai sajtótájékoztatón újságírói kérdésre elmondta: elsősorban az RMDSZ székelyföldi politikusai szorgalmazzák a kilépést a kormányból. A többi területi vezető azonban egyértelműen a kormányzás folytatását támogatja.
„A megyei elnökeink többsége szerint ugyanazt az elvet kell követnünk, amely már 12-13 éve vezérel bennünket. Mi soha nem a kormányzás kedvéért kormányoztunk, mind a céljainkhoz közelebb vivő feltételekhez kötöttük részvételünket a kormánykoalíciókban” – idézték Biró Rozáliát a hírtelevíziók.
A politikus szerint az RMDSZ idei kormányra lépésekor kitűzött célok egy része megvalósult, más része meg nem. Ezért a szövetség is két táborra oszlott a kormányon maradás kérdésében. Mint ismert, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) csütörtökön dönt a kormányzati szerepvállalásról.
Biró Rozáliának némileg ellentmondva Kereskényi Gábor képviselő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: a Bihar, Szilágy és Szamár megyei RMDSZ-szervezet arra hatalmazta fel a képviselőit a SZÁT-ban, hogy csak az eddigi eredmények alapos kielemzése után döntsenek az esetleges kormányon maradásról. A politikus kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy az RMDSZ még mindig nem tölthette be mind azokat a kormányzati tisztségeket, amelyeket kialkudott a koalícióban lévő román pártokkal.
maszol/realitatea.net

Az RMDSZ kilenc hónapig vett részt a szociáldemokrata Victor Ponta kormányában
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kilép a Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök vezette román kormányból – döntötte el a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) csütörtökön. Amennyiben az RMDSZ belső parlamentje december 13-án formailag is megerősíti ezt a döntést, azzal az RMDSZ legrövidebb, alig kilenc hónapos kormányzati szerepvállalásának végére tesz pontot.
Az RMDSZ idén március 3-án írt alá megállapodást Victor Pontával a közös kormányzásról, miután a liberálisok kiléptek a 2012-es parlamenti választásokon kétharmados győzelmet arató Szociálliberális Szövetségből és ellenzékbe vonultak. Az RMDSZ belépésével kialakult új kormánykoalíció vezető ereje a PSD maradt, a Ponta-kabinetben pedig még két kisebb párt, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) kapott miniszteri posztokat. Az RMDSZ két minisztérium – a kulturális és a környezetvédelmi tárca – élére jelölhetett tisztségviselőt: előbbit (márciustól októberig) Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, utóbbit Korodi Attila töltötte be. A parlament által megszavazott új kormányszerkezet szerint a kulturális tárca vezetője miniszter-elnökhelyettesi ranggal vesz részt a kormány munkájában. A Ponta-kormányban mind a négy koalíciós pártnak létrehoztak egy-egy miniszter-elnökhelyettesi tisztséget.
Az RMDSZ egyebek mellett arról állapodott meg koalíciós partnereivel, hogy az ország közigazgatási átszervezésénél figyelembe veszik a térségek kulturális, történelmi sajátosságait – vagyis nem alkotnak olyan régiókat, amelyek beolvasztják, vagy feldarabolják a Székelyföldet. A felek vállalták, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) életbe lépteik azt a megállapodást, amelyet a magyar és román oktatók Ponta közvetítésével kötöttek 2012-ben a magyar főtanszékek magalakításáról.
A székely zászló körüli viták leszerelése érdekében bekerült a megállapodásba, hogy törvényben teszik lehetővé az adott település, vagy megye zászlajának a kifüggesztését a közintézményeken. Az RMDSZ megállapodott koalíciós partnereivel az észak-erdélyi autópálya továbbépítéséről.
Az autópálya-építés és zászlótörvény alkotása terén történtek kisebb előrelépések, de a megállapodásból valójában csak az valósult meg maradéktalanul, hogy nem született a magyarság érdekeit sértő régió-felosztás, mivel új alkotmány nélkül a kormánytöbbség egyáltalán nem hozhatott létre régiókat.
Az RMDSZ már júliusban közel került ahhoz, hogy kilépjen a koalícióból, amikor kiderült, hogy a bukaresti külügyminisztérium az RMDSZ tudta nélkül, a magyar szövetséggel szemben lépett be az európai kisebbségvédelmi csomagról, az úgynevezett Minority SafePack-ről szóló luxemburgi perbe. A javaslatcsomag egyik kezdeményezőjeként Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes azt mondta: nem tudja elképzelni a további kormányzati részvételt, amennyiben Románia nem lép vissza a perből. Az RMDSZ vezetőinek többsége akkor azonban akkor nem akart lemondani a kormányzás előnyeiről, és megelégedtek Ponta ígéretével, miszerint a Minority SafePack-kel kapcsolatos román álláspontot majd szeptemberben a parlament szakbizottsága fogja kialakítani, a román kormány nem tesz le újabb dokumentumokat az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perbe mindaddig, amíg a parlamenti vita le nem zárul.
A júliusi koalíciós vita azzal ért véget, hogy Kelemen Hunor lemondott kormánytisztségeiről, de a szövetség nem lépett ki a kormányból. A Ponta által ígért kisebbségvédelmi parlamenti vitára eddig nem került sor.
Az RMDSZ elnöke augusztus elsejei hatállyal nyújtotta be lemondását, mégis október 9-éig hivatalban maradt, mivel Traian Basescu államfő nem írta alá felmentését. Az RMDSZ ugyanis először Biró Rozália szenátort, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét javasolta a megüresedő posztra, de az államfő bejelentette, hogy őt alkalmatlannak találja, és elutasította kinevezését.
Ezt követően már csak az elnökválasztás után tett újabb javaslatot az RMDSZ, így Hegedüs Csilla addigi kulturális államtitkárt csak november 24-én – alig három nappal a kormányból való távozásról szóló döntés előtt – iktatták be a román kormány kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségébe.
Az RMDSZ már az elnökválasztás előtt tisztában volt azzal, hogy az erdélyi magyar választók nem fognak a PSD államfőjelöltjére szavazni. Az Európai Néppárt – amelynek az RMDSZ is tagja – azt kérte romániai tagpártjaitól, hogy Klaus Iohannist támogassák, viszont minden közvélemény-kutatás Ponta győzelmét jósolta. Az RMDSZ kínos helyzetét azzal próbálta áthidalni, hogy választói belátására bízta, kire szavaznak.
A voksolás abban a tekintetben beigazolta a várakozásokat, hogy az urnák elé járuló magyarok több mint 80 százaléka Iohannisra szavazott. Csak az okozott meglepetést, hogy sokan mások is így tettek, Iohannis nyert, és így jobbközép államfő fog állni a következő öt évben Románia élén.
Bár a PSD körüli koalíciónak az RMDSZ nélkül is többsége van a parlamentben, az elemzők arra számítanak, hogy ez már a jövő év során elolvad, mert a román parlamentben gyakori jelenség az, hogy egyes honatyák pártot váltanak, átülnek a hatalom oldalára.
Az RMDSZ most még elhagyhatta a süllyedő hajót a választóktól kapott üzenetre hivatkozva, egy olyan pillanatban, amikor nem idéz elő kormányválságot a kilépéssel. Ha ezt a döntést a Ponta-kormány esetleges bukásáig halogatta volna, nehéz lett volna elhitetnie választóival, hogy a kormányzást nem célnak, hanem a kisebbségi érdekérvényesítés eszközének tekinti.
MTI
Erdély.ma

Hagyományőrzés és modernség
Nagyvárad- Szombaton a Szakszervezetek Művelődési Háza biztosított helyszínt az RMDSZ és a Pro Rogériusz Kulturális és Közösségi Egyesület által szervezett VIII. Ki Mit Tud?! középdöntőjének.
Nagy volt a jövés-menés egész nap szombaton a Szakszervezetek Művelődési Házában: az RMDSZ Bihar megyei szervezete és Pro Rogériusz Kulturális és Közösségi Egyesület által a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával rendezett VIII. Ki Mit Tud?! tehetségkutató verseny középdöntője zajlott, melyre nem csupán Váradról, hanem a megye minden szegletéből érkezett több száz fellépő, illetve szurkoló. Ahogy Biró Rozália szenátor, fővédnök fogalmazott köszöntőbeszédében: hagyományőrzés és modernség ötvöződött ezekben a különböző műfajú produkciókban, bebizonyítva azt, hogy fontos odafigyelni rá, illetve megbecsülni a Bihar megyei magyarságot, mert kreatív, tehetséges, leleményes és ötletekkel teli, komoly értékeket hordoz magában és tud felmutatni.
Czvikker Katalin főszervező gratulált a továbbjutottaknak. A döntőre december 6-án, szombaton 17 órától kerül sor a Szigligeti Színházban, és a gálaünnepségen versenyen kívül fellép a Romániai Magyar Nyugdíjasok Szövetsége, valamint a Gitáros csoport.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro