A Kolozsváron lezajlott fizika-konferencia alkalmat adott egy meghitt, ünnepélyes eseményre is. A rendezvény kapcsán a kincses városba érkezett számos olyan fiatal és kevésbé fiatal fizikus, aki annak idején a Báthory István Elméleti Líceumban, vagy annak elődjében koptatta a padokat, a fizika tudományát pedig Tellmann Jenő tanár bácsi, a népszerű Csocsó irányítása alatt szívta magába – eredményesen. Az ünnepséget a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese, Dr. Nagy László professzor nyitotta meg. A Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, Tőkés Elek is üdvözölte az ünnepeltet. Az ünneplők átadták Tellmann tanárnak az emlékérmet, amelyet Kolozsvári Tibor művész készített erre az alkalomra. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tellmann Jenőt köszöntötték tanítványai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Alig egy hónap alatt kilenc erdélyi városban kutatta a tehetségeket a Médiabefutó csapata, és nem hiába. Minden helyszínen jócskán akadtak olyan jelentkezők, akik továbbjutottak a regionális döntőkbe. December 3-án Székelyudvarhelyen, december 10-én Marosvásárhelyen folytatódik a megmérettetés. A legjobbak pedig december 18-án Csíkszeredában léphetnek színpadra az országos döntőn. Kolozsváron zsúfolásig telt a Báthory István Gimnázium díszterme a Médiabefutó helyi szakaszán. Hajni és TSZ (Debreczeni Hajnalka és Tóth Szabolcs), a verseny állandó műsorvezetői jelenlétében kezdődött a megmérettetés. Nem hiányzott a tavalyi győztes, Felméri Péter sem. Szatmárnémetiben a Filharmónia épületében folyt a verseny. Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Stúdió Színházának nemcsak az előadóterme, hanem  előcsarnoka is megtelt érdeklődőkkel. A Cinige együttes nem először mutatkozott be. /Regionális döntőkre készülnek. Médiabefutó 2006: véget értek a helyi selejtezők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Marossárpatak központjában rozsdás kerítéssel körülvett gyomos területen áll az a hét faállvány, amely Miholcsa József köztéri szobrainak szolgál ideiglenes talapzataként. Magyaros Hunor vásárhelyi műépítész már évekkel ezelőtt elkészítette a magyar többségű falu szoborparkjának tervét, a pénzhiányra hivatkozó önkormányzat, azóta sem hagyta jóvá. A szoborpark a szemközti Teleki kastéllyal együtt a falu nevezetessége lehetne. Időnként turistabuszok állnak meg a központban, de az ide látogatóknak rövid időn belül csalódottan kell távozniuk. A kastély udvarába azért nem engedik be a csoportokat, mert ott öregek otthona működik; a látogatót a derékig érő gyom közepén faszerkezetre állított néhány történelmi figura fogadja. „Ha megengednék, hogy rendbe tartsam a parkot, én magam kaszálnám le a füvet” – állítja Miholcsa. Az egykor a református egyházhoz tartozó területet ugyanis a szomszédos tömbházban lakó rendőr használja, aki csak akkor kaszáltat, amikor a fű betakarításra érett. Többen is állítják, hogy a közelben lakó rendőr volt az, akit a magyar történelmi alakok zavartak. János Zsigmond szobrát nem sokkal az avatás után, a prefektúra felszólítására egy hét alatt el kellett távolítani, mert túl közel volt a kastélyhoz. II. Rákóczi Ferencet egy falubeli ifjú ittasan döntötte le. Az eszeveszett, tomboló férfi előbb a kocsma berendezését verte szét, majd a rendőrautót próbálta felborítani. „Ha ilyen izmos vagy, ne az autót, hanem a szobrot döntsd le!” – a szóbeszéd szerint így biztatta a falu rendőre az ittas férfit. A rendőr tagadja a vádat. Miholcsa a történtek ellenére ragaszkodik az eredeti ütemtervhez. E szerint tíz év alatt Erdély mind a húsz választott fejedelmét megmintázná. Jövőre Kemény Jánoson és Rhédey Ferencen a sor, hogy bekerüljön a marossárpataki panteonba. Miholcsa József 2000-ben költözött ki a Marosvásárhelytől mintegy húsz kilométerre fekvő községbe. Saját kezdeményezésből úgy döntött: alkotásaival megpróbálja szebbé, turisták számára vonzóbbá tenni a település központját. Első szobra 2001-ben került az akkor még teljesen kopár területre. A kőtalapzatra helyezett Szent Istvánt egy évvel később az eredetileg a kézdivásárhelyi laktanya elé tervezett lovas huszár szobra követte, amelyet a régi kultúrház elé helyeztek el. Az elmúlt öt évben rendre János Zsigmond, II. Rákóczi Ferenc, Bethlen Gábor, Bocskai István, Thököly Imre, Báthory István és I. Rákóczi Ferenc alakja népesítette be a teret. Bár a magyarországi és nyugat-európai „művészpiacon” Miholcsa József hasonló alkotás mintegy félmillió forintot érnek, a Sárpatakra telepedett szobrász soha egy fillért nem kapott a helyi önkormányzattól. /Szucher Ervin: Méltatlan emlékezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

Lőrincz Lehel, a Kolozsvárt élő szobrász, grafikus, festő Nagyenyed művésze is. Ezt nemcsak a Bethlen Gábor Kollégiumban vagy a vár udvarán sorakozó munkái, hanem származása és a városhoz való kötödése is indokolja. Hat térszobrot készített, mindegyik központi helyen van felállítva. Szilágysomlyón áll a Báthory István-szobra, Szilágylompérton az Ady-szobor, Szilágykrasznán Petőfi szobra, Szilágynagyfaluban pedig Arany Jánosé. Közel áll a szívéhez Szilágybagoson álló turulmadaras hősi emlékműve. Több alkotása van Magyarországon, de ezek mind magánterületen vannak. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium udvarán áll Apafi Mihály fejedelem és Pápai Páriz Ferenc mellszobra, a folyosón Bakó Árpád és Barabás Miklós domborműve, itt van egy Körösi Csoma Sándor-faszobra is. A várudvaron pedig egy Hermányi Dienes József-, egy Áprily- és egy Berde Mária-dombormű. Novemberben nyílt meg Kolozsváron a Korunk Galériában egy kiállítása, ezen 4 szobor és 22 kép szerepel. /Takács Ildikó: Nem tud helyezkedni, dolgozni szeretne. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

A kolozsvári születésű Orbán István látogatta meg a tordai népfőiskolát, és mintegy adventi ajándékként egy kiállításnyi festményt és grafikát hozott magával, bemutatta az idén megjelent Jósika öröksége – a kolozsvári Báthory István Gimnázium múltjából című könyvét is. Dumitriu Anna, a tordai Petőfi Társaság ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Orbán István grafikus-művész régi és új alkotásaiból szervezte meg a kiállítást. /Ladányi Emese Kinga: Kiállítás és könyvbemutató az Aranyosszéki Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Mihail Hardau tanügyminiszter idén először rendezte meg az iskolaigazgatók gáláját, amelyen minden megye öt legjobb tanintézményét, illetve igazgatóját díjazták. Kolozs megyében egy magyar tanintézetre, illetve annak igazgatójára esett a tanfelügyelőség választása: a Báthory István Elméleti Líceumra és Tőkés Elek igazgatóra, aki a múlt héten vehette át a szaktárca vezetőjétől az elismerő oklevelet, valamint az iskolának járó 10 000 lejes anyagi juttatást. Tőkés Elek elmondta: a kritériumok szigorúak voltak, ugyanis több mint 50 oldalas, a legapróbb részletekre kitérő értékelőlapot kellett eljuttatni a minisztériumba. Bihar megyéből egy magyar díjazott volt – az Ady Endre Gimnázium igazgatója –, de se Maros, se Brassó, se Szilágy megyéből nem volt magyar jelölt, a két székelyföldi megyéből pedig 4–4 igazgató részesült elismerésben. /Nagy-Hintós Diana: Minisztériumi elismerés a Báthory-líceum igazgatójának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Január 11-én, az előadás napján tettek feljelentést a kolozsvári rendőrségen a Wass Albert-művekből ihletődött A világ és a vége című előadással kapcsolatban, amelyet a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház tervezett előadni erdélyi turnéja során a Báthori István Gimnáziumban. „A rendőrségre benyújtott feljelentés arról szól, hogy a kolozsvári gimnáziumban a korábban háborús bűnökért elítélt író darabját adják elő” – tájékoztatott Daniela Bolos rendőrségi szóvivő. Arra nem tudott választ adni, hogy ki tette az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezte előadással kapcsolatos feljelentést. Az előadást népszerűsítő EMI-tagokat egyébként a városháza is megbüntette engedély nélküli plakátolásért. A rendezvényt népszerűsítő plakátokat a városközpontban kiragasztó fiataloknak fejenként 300 lejes büntetést kell kifizetniük, mivel nem rendelkeztek a városháza jóváhagyásával. „Városházi engedélyt nagy költségvetésű rendezvényekhez szoktak kérni, a kisebb rendezvények plakátjait a szervezők egyszerűen kiragasztják néhány helyen” – tájékoztatta a Krónikát Bagoly Zsolt EMI-alelnök. /Kelemen Tamás: Büntetés és feljelentés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

Megjelent a budapesti Kráter Kiadó első 2007-es kötete, Kovács Attila Zoltán Erdély szolgálatában felcímű Emlékírók könyve. A kötet Erdély másfélszáz éves történelmét kívánja bemutatni, egyedi módon: az erdélyi magyar emlékirat-irodalomból válogatva. A kezdő- és a végpont: 1541, Erdély születése és 1690, a Diploma Leopoldinum. E két sarokszám közti korszak Erdély aranykora: a fejedelemség születése és elmúlása. A kötetben húsz szerző emlékiratrészlete kapott helyet. Szándékosan nem szerepelnek azon memoárírók (Báthori István, Rozsnyai Dávid, Haller Gábor, Bethlen János és Miklós) és műveik, kiknek munkái önálló kötetben napvilágot láttak az utóbbi évtizedekben. Verancsics Antal, Szamosközy István vagy Forgách Ferenc históriájának részletei viszont helyet kaptak a válogatásban. /Két emberöltő krónikája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

A Mátyás-napokon számos rendezvénnyel emlékeznek a város neves szülöttére Kolozsváron. A Mátyás lesz a király című előadás nyitotta meg február 18-án, vasárnap Torockón az idei, tizenötödik alkalommal megrendezett Mátyás-napokat. Az előadást a kolozsvári Pimpimpáré csoport mutatta be a Kis Szent Teréz árvaház lakóinak. Az egyhetes rendezvénysorozat további része Kolozsváron zajlik. László Bakk Anikó, a rendezvény főszervezője mutatja be a Mathias Rex – emlékhely a szülőházban című projektet. In memoriam Brassai Sámuel címmel előadást és hangversenyt tartanak február 22-én a Dávid Ferenc imateremben, ezt követően Molnár B. Lehel ismerteti a Brassai csellója elnevezésű projektet. Másnap a Mátyás-szülőház ad otthont az eseménysorozatnak: kisdiákok Mátyás király életéről szóló jeleneteket és reneszánsz táncokat mutatnak be. A kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Maskara nevű színjátszó csoportja bemutatja Tamási Áron Búbos vitéz című színjátékát, majd fellép a Báthory István Gimnázium ifjúsági tánccsoportja. Képzőművészeti kiállítás nyílik Amici Amarylli 2007 – Reneszánsz hangulatok címmel. A Mátyás-napok szervezését az Amaryllis Társaság kezdeményezte 1993 februárjában. Korábban két hétig is tartottak az ez alkalomból szervezett programok, a szervezők azonban tavaly úgy döntöttek: ezután egyhetes lesz az ünnepség. /Márton Éva: Mátyás-napok tánccal, maskarával. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Február 17-én, szombaton ünnepelte négy éves születésnapját az Agnus Rádió Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. Adorjáni László, a rádió igazgatója köszöntötte a jelenlevőket. Jenei Tamás református lelkész elmondta, hogy a rádió kis csapatának egyedül, segítség nélkül kellett átverekednie magát a nehéz, kezdeti időszakon. /D. I. : Négyéves az Agnus rádió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Kolozsváron a Protestáns Teológia hallgatói nyitották a kolozsvári ünnepségeket, a fiatalok Mátyás király szobra előtt a forradalmat és szabadságharcot felidéző dalokat énekeltek, majd magyar zászlókat lobogtatva vonultak be a Szent Mihály-templomba, ahol ökumenikus istentiszteletre került sor. A történelmi egyházak képviselőinek ünnepi beszédei között az Apáczai Csere János Elméleti Líceum kórusának, valamint a János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium egyesített énekkarának előadása csendült fel. Czirják Árpád katolikus érseki helynök után Pap Géza református püspök beszédében azt taglalta, hogyan fér össze egyház és politika. Elmondta: az egység megőrzését a politikum is céljának kell hogy tekintse. Az egyház feladata pedig az, hogy a politikum tudomására hozza: a hatalmat kölcsön kapta csupán. – Az egyház figyelmeztető és imádkozó háttér kíván lenni Isten népe érdekében – magyarázta a püspök. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette, az 1848-as forradalom azt sugallta a világnak, hogy egy kis nép is fel tud lázadni a zsarnokság ellen, ha van erejét megsokszorozó hite a rablánc lerázására. Orbán László lelkész a lutheránus és evangélikus egyház képviselőjeként elmondta: a forradalom által kivívott szabadság csak a szeretet égisze alatt teheti teljessé az ünneplést. A megjelentek a Biasini-szállóhoz vonultak, ahol Tibád Gergely, a Báthory István Elméleti Líceum diákja szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd az Apáczai Csere János Líceum kórusának dalai kíséretében mindenki elhelyezhette koszorúit a Petőfi emléktáblánál. /Dézsi Ildikó: Ökumenikus istentisztelet Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

A tanintézetek biztonságára vonatkozó, a napokban megjelent törvény értelmében az iskolák vezető tanácsa a szülőkkel és a diákokkal egyeztetve dönt arról, hogy a tanulók milyen módon jelzik majd az iskolához való tartozást: sálat, kitűzőt, egyenruhát viselnek, vagy másféleképpen kívánják tudatni, hogy az iskola diákjai. – Harmadik éve vezettük be a hosszú, illetve rövid ujjú pamut felső viseletét, amelyen rajta van az iskola címere és elnevezése – közölte Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium /Kolozsvár/ igazgatója. A gyerekek büszkén hordják a fiatalok körében amúgy is divatos ruhadarabot. Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatója úgy vélte: ünnepi nyakkendője már van az iskolának, de egy kitűző használata megfelelne az odatartozás megjelenítéséhez. A Brassai Sámuel Elméleti Líceumban /Kolozsvár/ is rányomtatták az iskola nevét a pamut felsőre, tájékoztatott Kósa Mária igazgatónő. /Kitűzőt, sálat vagy egyenruhát az iskolásoknak. A tanintézetek és a diákok biztonságát szolgálná az intézkedés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A marosvásárhelyi fejedelmi beiktatásról érkezett Kolozsvárra 1707. áprilisában II. Rákóczi Ferenc. Akkor avatta fel a volt jezsuita kollégiumban a Kolozsvári Nemes Ifjak Társaságát. Erre a 300 évvel ezelőtti eseményre emlékeztek Kolozsváron a Kibédi Általános Iskola kisdiákjai Mátyus Ilona tanítónő vezetésével. A kirándulás csupán töredéke annak a tanítónő több mint egy évtizedes szellemi építőmunkájának. A tanítónő diákjaival a fejedelem és Mikes Kelemen nyomdokain járt Zágonban, Gyergyószárhegyen, Radnóton és Marosvásárhelyen. Régmúlt események helyszíneit keresték. A csoport tevékenysége része annak a nagyobb programnak, amelyet a Magyarország Felfedezői Szövetség gondosan megtervez évről évre, abból a meggondolásból, hogy járhatóbbá tegye az egymáshoz vezető utakat. Pályázatokat hirdetnek meg, amelyeken bárki részt vehet – gyerek, ifjú, felnőtt – határoktól függetlenül. Várfelderítői játékos kirándulásokat szerveznek. Kolozsváron, Tőkés Elek igazgató adott otthont a megemlékező ünnepségnek, a történelmi játéknak a Báthory István Elméleti Líceumban. A Kibédi Általános Iskola tanulói kapcsolódtak ahhoz a megemlékezés sorozathoz, amelyet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a marosvásárhelyi Vártemplom szervezett a háromszáz évvel ezelőtti eseményekről, Marosvásárhelyen. /Csekéné Kolcsár Irén: Kolozsvári Nemes Ifjak emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Kilencedik alkalommal rendezték meg a hét végén Kolozsváron a Báthory István Gimnáziumban a Kurutty – Kisiskolások Általános Műveltségi Vetélkedőjének országos döntőjét. A rendezvényt a házigazda gimnázium, a Kolozs megyei tanfelügyelőség, a Napsugár gyermeklap és a Csíkszentdomokosi Kurutty Egyesület szervezte. A résztvevők kilenc témakörben mérték össze felkészültségüket és rátermettségüket: honismeretre, anyanyelvre, matematikára, környezetismeretre, művészetekre, híres emberekre s az EU-ra vonatkozó kérdésekre kellett válaszolniuk, ezenkívül háromperces jelenetet mutattak be németül vagy angolul, végül pedig kézügyességüket tették próbára. A legtöbb pontszámot a kézdivásárhelyi Forrás csapat szerezte, az egyhetes illyefalvi Napsugár-táborozást a nagybányai Szellő csoport nyerte el, de mindegyik csoport különdíjban részesült. /Kiss Judit: Kurutty-vetélkedő Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Utolsó állomásához érkezett az a projekt, amelynek célja: meggyőzni a fiatalokat arról, hogy ne hagyjanak teret az erőszak bárminemű megnyilvánulásának. A projekt keretében az Artemis Egyesület fiatal önkéntesekkel interaktív színházi produkciót adott elő a Báthory István Líceumban. /Nagy-Hintós Diana: Ne engedjünk az erőszaknak! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Nagy István karnagyra emlékezett a kolozsvári zeneszerető közönség egy része június 2-án. Jelen volt a karnagy Németországban élő fia, Nagy István is családjával. A Házsongárdi temetőben a Romániai Magyar Dalosszövetség nevében Tóth-Guttman Emese és Kállay-Miklós Tünde, az EMKE nevében pedig Dáné Tibor-Kálmán helyezte el a kegyelet virágait. A Marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyeskar és Kovács András együttesvezető énekkel és virággal áldozott a híres karnagy emlékének. A Báthory István Líceumban hangversenyre került sor. Guttman Mihály bevezetőjében vázolta Nagy István életútját. /Nagy-Hintós Diana: Nagy Istvánra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Kolozsváron, a Báthory István Gimnáziumban tartották meg az Adj, király, katonát! csoportos ifjúsági vetélkedő országos döntőjét. /Adj, király, katonát! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

Márciusban immár 17. alkalommal szervezték meg a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV), melyen délvidéki, kárpátaljai, erdélyi és felvidéki magyar líceumok diákjai mérik össze tudásukat, magyarországi tanulókkal együtt. A versenyt egyik évben Magyarországon, másik évben a magyar határokon túli helyszíneken rendezik, tavaly a szerbiai Zentán, idén a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban. Erdélyből az idén Csíkszeredában tartott Erdélyi Magyar Matematikaversenyen válogatták ki a nemzetközi megmérettetésre az évfolyam legjobbjait. A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumból kilencen ültek fel a Székelyföldről érkező buszra. Ugyancsak eseménydús volt az Országos Magyar Olimpia (hivatalos nevén a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny), ehhez tavaly Besztercére, idén Nagyváradra kellett utazniuk a tanulóknak. /Visky Mária: Báthory István Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Június 23-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében nyújtották át Székely Árpád igazgatónak a Magyar Örökség-díjat. A Magyar Örökség és Európa Egyesület így kívánta elismerni a 450 éves erdélyi református iskolahálózat létét és fontosságát. Esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében. Székely Árpád iskolaigazgató elmondta, az iskola kamarakórusát két tanár kolléga is elkísérte. A Magyar Örökség-díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A bizottság elnöke 2000-ig Mádl Ferenc, 2000-től pedig Hámori József lett. A Magyar Örökség-díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a Magyarság Szellemi Múzeumát. Erdélyből az évek során mások mellett hasonló elismerésben részesültek: Báthory István Elméleti Líceum (2005), Böjte Csaba és az általa vezetett Dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium (2002), Szabó T. Attila (1996) és Tőkés László (1999). /Nagy-Hintós Diana: Magyar Örökség-díj a Kolozsvári Református Kollégiumnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25.

Közzétették a végleges érettségi eredményeket. A közel kétszázezer érettségiző tanulóból a sikeresen vizsgázók aránya meghaladja a 80 százalékot. Kolozs megyében is a legtöbb fellebbezés a román nyelv és irodalomból kapott osztályzatokat érinti, a sikeresen érettségizők aránya meghaladja a 78 százalékot. Désen 149-en érettségiztek, ebből 28-an magyarok. A 9 megbukott tanuló közül 7-en magyarok voltak. Tordán 197-en érettségiztek, ebből 32-en magyarok. A vizsgázók közül 18-nak nem sikerült az érettségije, 17-en magyar tagozaton tanultak, ők matematikából és románból nem érték el az átmenő jegyet. Bánffyhunyadon 30 magyar diák közül 6-an megbuktak, Szamosújváron 29 magyar közül 3-nak nem sikerült a vizsgája. Kolozsváron a Református Kollégiumban 58-ból 9-et elvágtak, a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban 30-ból 6-ot, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban 59-ből 13-at, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 87-ből 13-at, a Báthory István Elméleti Líceumban 84-ből egyet, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból 160-ból 17-en nem jelentek meg az érettségi vizsgán. A megjelentek közül 75 diáknak volt sikertelen a vizsgája, a bukottakból 56-an az esti tagozaton tanultak. Beszterce-Naszód megyében 54 magyar diák érettségizett, közülük 11 bukott meg. Szilágy megyében 88 magyar diák érettségizett, közülük 8-at elvágtak. Fehér megyében a magyar líceumok közül Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szemináriumban 27-en vizsgáztak, 8-an sikertelenül. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban 97-en iratkoztak be vizsgázni, 20 főt elvágtak, románból. /Nyolcvan százalék feletti a sikeresen érettségizők aránya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Az iskolák, óvodák közel 35 százaléka kezdi úgy a tanévet, hogy nem kapja meg a működéshez szükséges egészségügyi jóváhagyást, ráadásul sok helyen beázott épületek fogadják a diákokat. A tanintézetek tatarozására a kormány idén összesen 1,56 millió lejt utalt ki, ennek azonban csupán 17,96 százalékát költötték el az érintettek. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint van ahol lassan készültek el a kivitelezési tervek, máshol a versenytárgyalások csúsztak el, de arra is akad példa, hogy a beígért pénz mégsem állt időben rendelkezésre. Maros megyében több mint száz iskola nem rendelkezik érvényes egészségügyi működési engedéllyel, a legtöbb engedély nélküli iskola vidéken található, nagy részükben nincs vezetékes víz. Keresztély Irma, a Kovászna megyei tanfelügyelőség vezetője arról számolt be, hogy a megyében az iskoláknak több mint 60 százaléka nem használta fel a kiutalt alapokat. A tanfelügyelő a polgármesterek hanyagságával magyarázza a mulasztást. Halász Ferenc, Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte: a Temes megye számára idén kiutalt 43,6 millió lejből 8,2 millió jutott magyar oktatási nyelvű, illetve magyar tagozatos iskoláknak. Temesváron megújult a 12-es napközis óvoda és 10-es számú óvoda, ahol magyar csoportok is működnek. A többi megyéhez képest Hargita megye jól áll, sikerült az összeg 40 százalékát felhasználniuk, jelezte Bondor István főtanfelügyelő. „Folyamatosan javításokat végzünk, mert a több száz éves épületek állagát fenn kell tartani” – tájékoztatott Tőkés, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója. hét éve vezeti az intézményt, azóta kívül-belül felújították a Báthory két épületét. „A várostól mindig kevés pénzt kaptunk, idén 60 ezer lejt, ami még a kis épület felújítására sem elég. Önerőből tizenegy tantermet festettünk ki. A földszinti folyosót minden évben kifestjük” – részletezte az igazgató. /Tatarozás: nem látszik a pénz az iskolákon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Romániában szeptember 17-én elkezdődött a 2007-2008-as tanév. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kézdivásárhelyen ünnepelte a tanévkezdést. Az idei tanévkezdés több kolozsvári iskolában kettős ünnepet jelent, hiszen egyben fennállásuk 450. évfordulóját is ünneplik. A Báthory István Líceumban Tőkés Elek igazgató üdvözlete után Kovács Sándor főesperes köszöntője hangzott el, majd Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója a keresztény értékek követésére buzdított. Az Apáczai Csere János Líceum megnyitóján a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt hirdetett igét. Wolf Rudolf igazgató megköszönte, hogy itt tarthatták meg az évnyitói ünnepséget. A Sigismund Toduta Zeneiskolában az új magyar aligazgató, Kállay-Miklós Tünde kétnyelvű beszédet tartott. A Református Kollégium 18. tanévét, fennállásának 450. évfordulóját ünnepli, emlékeztetett Székely Árpád iskolaigazgató. Elmondta, hogy idén 11 osztályban 274 tanuló kezdi a tanévet a kollégiumban. Kató Levente egyházkerületi tanácsos a Kárpát Medencei Iskolák 12. találkozóján elhangzott gondolatokat osztotta meg a megnyitó ünnepség résztvevőivel. A másik két, 450 éves évfordulóját ünneplő iskola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium. A Brassaiban Kósa Mária igazgató szólt a tanulókhoz, a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitóján pedig Popa Márta igazgató. Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum idei tanévnyitó ünnepségét a székesegyházban tartották. Gál László igazgató az iskola udvarán mondott beszédet. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban Szőcs Ildikó igazgató beszéde nemcsak a diákokhoz, hanem a kollegákhoz is szólt. A kollégium közel 800 tanulójából és óvodásából idén 25 elsőosztályos, 33 ötödikes és 100 kilencedik osztályos kezdte a tanévet. Lupényban ökumenikus évnyitóra került sor a református templomban, a múlt héten zajlott gyermek-bibliahét záróünnepségeként. A Zsil-völgyének minden zugából összesereglett gyermekek és tanítóik jelenlétében Gall Sándor református lelkész, esperes nyitotta meg a tanévet. Bemutatták Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő Pitypang című, gyermekek számára írott verseskötetét. /Vége a nyári vakációnak, megkezdődött az új tanév. Idén több kolozsvári magyar iskola ünnepli fennállásának 450. évfordulóját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Hét végén tartották a két éve önállósult magyar tannyelvű általános iskola névadó ünnepségét Szilágysomlyón, a tizenötödik alkalommal megrendezett Báthory-napok alkalmával. Az ünnepségen a település szülöttjének, Báthory Istvánnak nevét viselő tanintézet tanulói ünnepi műsort mutattak be. Vida Annamária igazgatója elmondta, az egykori ferences zárdában berendezett iskola 2005. óta működik önálló, magyar tannyelvű intézményként, padjaiban idén 285 diák kezdte el az új tanévet. A névtábla leleplezését követően az iskola diákjai kívánságaikat, terveiket tartalmazó, színes léggömböket eresztettek a magasba. A háromnapos ünnepségsorozat szeptember 28-án kezdődött Kristófi Enikő nagyváradi festőművész tárlatának megnyitójával, este néptánctalálkozót tartottak, a debrecenieken kívül a szilágycsehi Berekenye Néptáncegyüttes, valamint a helyi Vadrózsák ifjúsági tánccsoport mutatkozott be. Másnap megszervezték tizennegyedik alkalommal az orvostovábbképzőt. Az Erdélyi Vitézi Rend szervezett avatóünnepséget a katolikus templomban. Hunyadi László, a hagyományőrző, magyarságápoló szervezet főkapitánya a rend harmincegy erdélyi tagját avatta vitézzé. Az ünnepséget szervező Báthory István Alapítvány, fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából emlékplakettel fejezte ki köszönetét mindazoknak, akik az elmúlt másfél évtizedben önkéntesen támogatták az alapítvány munkáját, és hozzájárultak az évente megszervezett Báthory-napok lebonyolításához. Szeptember 30-án a vasárnapi ünnepélyes ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök, majd a rendezvénysorozat vendégei a helyi elöljárókkal közösen megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. /Gyergyai Csaba: Léggömbpostával elküldött tervek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Varga Júlia A kolozsvári jezsuita gimnázium és akadémia hallgatósága 1641–1773 (1784) /Budapest, 2007/ című kötetét mutatják be október 19-én Kolozsváron, a Báthory István Gimnázium dísztermében. A kötetet Sipos Gábor történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke ismerteti. /A jezsuita gimnáziumról szóló kötetet mutatnak be. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Megjelent Székely Mózes monográfiája, Szekeres Lukács Sándor munkája /Székely Mózes, Erdély székely fejedelme, Székelyudvarhely, 2007/, melyet székely körök és magánszemélyek támogatásával adtak ki. A fejedelem személyisége, életútja és vállalt történelmi hivatása okán a magyarság megmaradásáért folytatott harc legkiválóbb képviselői közé tartozik – írta róla a könyvet méltatva Varga Géza írástörténész. Székely Mózes mindössze három hónapig volt fejedelem. 1553-ban született Székelyudvarhelyen, lófő székely család sarjaként. Székely Mózes Báthory István fejedelem testőr katonájaként olyan sikeresen küzdött, hogy a fejedelem kinevezte a testőrség parancsnokának. A törökellenes háborúban számos sikeres csatát vívott. Rudolf császár biztatására Mihály havasalföldi vajda támadást intézett Erdély ellen. Báthory András fejedelem az erdélyi hadsereg vezetését Székely Mózesre bízta, de a fejedelem túl későn kezdte megszervezni a hadsereget. 1599-ben az erdélyi hadsereg Schellenbergnél vereséget szenvedett, a csíki székelyek a menekülő bíboros fejedelmet is megölték. Mihály vajda Székely Mózest kinevezte az erdélyi hadsereg parancsnokává, de hamarosan szembefordultak egymással. Székely Mózes elmenekült Lengyelországba. Mihály vajda és Giorgio Basta generális császári pénzen fogadott zsoldosokkal az 1601. augusztus 3-i csatában Goroszlónál vereséget mért az erdélyi hadseregre, melyet Székely Mózes és Csáky István vezetett. Székely Mózes, Bethlen Gáborral 1602–1603 telén megszervezte Erdély felszabadítását, elnyerte III. Mohamed szultán jóváhagyását, hogy Erdély fejedelme lehessen. 1603 márciusában indította csapatait a fejedelemség felszabadítására. 1603. májusában ünnepélyesen beiktatták fejedelmi tisztségébe. 1603 májusa és júniusa folyamán Erdély nagy részét felszabadította. A Habsburg-kormányzat Radu Serban havasalföldi vajdát küldte ellene. 1603. július 17-én, a Brassó melletti csatában vereséget szenvedtek az erdélyiek, a véres csatában – melyet Erdély Mohácsának is neveznek – mintegy 4000 magyar és székely vesztette életét, Székely Mózessel együtt. /(b. d.): Székely Mózes, Erdély székely fejedelme. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

Heves vita közepette szavazták meg a Kolozsváron a tanácsülésen negyven új utca elnevezését. A város új villanegyedeiben lesz Bocskai István, Pákei Lajos, Mátyás Mátyás, János Zsigmond, Báthory István és Reményik Sándor nevét viselő utca is. Molnos Lajos városi tanácsos határozott fellépése következtében leszavazták azt az indítványt, miszerint Ion Lancranjanról, a Ceausescu beolvasztási politikáját szolgáló bérencről is utcát nevezzenek el. /N. -H. D. : Hat új magyar utcanévről döntöttek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Cristian Adomnitei tanügyminiszter díszoklevelet ad át a nemzetközi tantárgyversenyek romániai nyerteseinek. Kolozs megyéből három tanuló utazott el Bukarestbe: közöttük van Dobribán Edgár, a Báthory István Elméleti Líceum XII. osztályos tanulója is, aki nyáron aranydiplomát nyert az észak-szibériai Jakutiában tartott nemzetközi matematikai versenyen. /N. -H. D. : Dobribán Edgárt díjazza a tanügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Az utcanevek körüli acsarkodások továbbra is napirenden vannak, ha nem is olyan intenzitással, mint a Funar-korszakban. Nemrég negyven új utca nevéről kellett dönteni, a Kolozs Megyei Tanács által jóváhagyott jegyzéken szereplő utcaneveket szavazták a tanácsosok. Legutóbb a város új villanegyedeinek egyre sokasodó utcaneveiről döntött a tanács. A negyvenből hat utcát neveztek el magyar személyiségről: Pákei Lajos építész, Mátyás Mátyás orvos, Bocskai István, János Zsigmond és Báthory István fejedelmek, illetve Reményik Sándor költő nevét egy-egy kolozsvári villasor viseli. A Nagy-Románia Párt tanácsosai nagy vehemenciával emeltek szót a magyar utcanevek ellen. Tiltakozásuk akkor érte el a tetőfokot, amikor Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos javasolta, hogy Ion Lancranjan – a Ceausescu-korszak asszimilációs törekvéseit helyeslő író – nevét viselő utcát ezentúl hívják Regina Maria utcának. Végül mégis elfogadták ezt az utcanév-változtatást. A tanácskozás után egy román újságíró felkiáltott: Bocskai utca Kolozsváron? Ez meg hogy lehet? Miután tájékozódott, az újságírónő arca felderült: ha azt a sáros utcát hívják majd Bocskainak, akkor nincs baj. /Nagy-Hintós Diana: Utcanevek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

A középiskolások műveltségi vetélkedője, a Tudász december 11-én a megszokott helyszínen, a székelyudvarhelyi Digital 3 televízió nagystúdiójában zajlott, ahol nyolc erdélyi középiskola képviseltette magát. Bár Udvarhelyen már hagyománya van a középiskolai tanárok szervezte Tudásznak, a rendezvény mégis újdonságnak számított, hiszen első ízben mérték össze tudásukat a diákok országos szinten. Kápolnási Zsolt szervező, a székelyudvarhelyi Eötvös József Középiskola tanára elmondta, a vetélkedő szervezői tavasszal döntöttek arról, hogy országos szintű versennyé fejlesztik a Tudászt. A vetélkedőt a kolozsvári Báthory István Gimnázium csapata nyerte, második volt a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium. /Tudász tizenötödször. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12 . /

A Serkenj fel kegyes nép Kárpát-medencei Kodály-vetélkedő, amelyet a Magyar Zenei Tanács, a Jeunesse Musicales Hungary, valamint a Romániai Magyar Zenetársaság szervezett, befejeződött. A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum csapata a kecskeméti döntő hat résztvevőjének egyike volt a II. korosztályban. A legnagyobb sikert számukra nem csak a Leopold Mozart Zeneiskolával (Budaörs) megosztott IV. díj jelentette, hanem maga a döntőn való részvétel, amelybe az induló 106 csapatból az elődöntőt és az erdélyi középdöntőt megnyerve kerültek be. Ez a hat csapat ott lehetett a Kodály születésének 125. évfordulójára szervezett egyéves rendezvénysorozat záróünnepségein. /Báthory István Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./