Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. április 28.
Feltérképeznék a Szekuritáté vagyonát
Huszonöt évvel a romániai rendszerváltás után fény derülhet a kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáté által forgatott, majd nyomtalanul eltűnt pénzek útvonalára. Nicolae Ceauşescu hírszerző szolgálata mesés vagyonra tett szert a külkereskedelmi forgalom „megvámolásából” és a nemzeti kisebbségek kiárusításából.
Átadta nemrég a román külügyi hírszerző szolgálat (SIE) a bukaresti átvilágító bizottságnak (CNSAS) a Szekuritáté külkereskedelmi társasága, az ICE Dunărea tevékenységét taglaló vaskos dossziét. A rendszerváltás után titkosított, közel háromszáz kötetnyi iratcsomó pontos leírást tartalmaz a kommunista titkosszolgálat által éveken keresztül végrehajtott valutaügyletekről. Hozzáférhetővé vált a Szekuritáté irattárát vizsgáló intézmény szakértői számára Nicolae Ceauşescu 1982. október 15-ei keltezésű rendelete is, amely létrehozta a hírszerzés számára jövedelemforrást biztosító fedőcéget.
Az ICE Dunărea teljes ellenőrzést gyakorolt az import-export tevékenységet folytató román állami vállalatok fölött: árukivitel esetén a társaságok a forgalom 1,4, míg behozatal során 1,2 százalékát voltak kötelesek jutalékként a cég számláira átutalni. De a külkereskedelmi társaság nemcsak az áruforgalomból származó bevételt fölözte le.
Pénzügyi szempontból ugyancsak az ICE Dunărea felelt a diktatúra idején áruba bocsátott nemzeti kisebbségek eladásából befolyt vételár kezeléséért is, amelyről pontos leltárt tartalmaz a most kutathatóvá vált iratcsomó. A bukaresti kommunista rezsim becslések szerint több mint egymilliárd német márkát hajtott be a Német Szövetségi Köztársaságtól (NSZK) annak fejében, hogy engedélyezze az erdélyi szászok és bánsági svábok emigrálását.
A feltárt dokumentumokból kiderül, hogy a Szekuritáté egyszerű árucikkeknek tekintette az embereket: valamennyi kivándorlóért külön alkut folytatott a bonni kormány illetékeseivel, akiktől a szász értelmiségiekért követelte a legmagasabb, akár a tízezer német márkát is meghaladó összeget.
Az eddigi adatok szerint a Ceauşescu-diktatúra idején mintegy félmillió romániai szászt és zsidót árusítottak ki az NSZK-nak és Izraelnek, a befolyt vételár pedig az ICE Dunărea kezelésébe került. Ugyanakkor Bukarest román nemzetiségű polgárokon is túladott. Dinu Zamfirescu történészt, a román emigráció egyik legismertebb alakját 1974-ben Franciaországban élő sógora hatezer dollárért vásárolta meg a Szekuritáté egyik közvetítőjétől, és így jutott francia útlevélhez.
„Később áttanulmányoztam a kiárusításomról szóló, import Dinu fedőnévvel ellátott dossziémat. Kíváncsi vagyok, mi lett a sorsa annak a pénznek, amit a román állam tulajdonképpen ellopott a családomtól, és amelyet normális körülmények között vissza kellene kapnom” – nyilatkozta a Digi24 hírtelevíziónak az 1989-es forradalom után hazatelepedett, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet tudományos vezetője.
Laura Stancu, a bukaresti átvilágító bizottság archívumának igazgatója szerint 1989-ben az ICE Dunărea Romániában és külföldön – elsősorban Svájcban – nyitott bankszámláin négymilliárd dollár kamatozott, a pénz további sorsáról azóta semmit nem tudni. Az intézmény a frissen kapott dokumentumok alapján próbálja kinyomozni az összegek útját, továbbá nekilátott a valutaügyletekkel megbízott szekus tisztek dekonspirálásának.
Kérdéses azonban, hogy lesz-e politikai akarat a Szekuritáté vagyonának feltérképezésére, Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő ugyanis nemrég megpróbálta megvétózni a dosszié titkosításának feloldását. A kommunista múlt feltárásában 2004 óta oroszlánrészt vállalt Traian Băsescu jobbközép államfő szerint azért, mert minden kétséget kizáróan kiderülne, hogy a pénzek egy részét Ponta jelenlegi koalíciós partnere nyúlta le.
Dan Voiculescu konzervatív politikus, dúsgazdag médiamágnás – a Szekuritáté Felix fedőnevű ügynöke – a nyolcvanas években a Ciprusban bejegyzett Crescent társaság bukaresti képviselőjeként közvetített az ICE Dunărea és külföldi partnerei között.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
Huszonöt évvel a romániai rendszerváltás után fény derülhet a kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáté által forgatott, majd nyomtalanul eltűnt pénzek útvonalára. Nicolae Ceauşescu hírszerző szolgálata mesés vagyonra tett szert a külkereskedelmi forgalom „megvámolásából” és a nemzeti kisebbségek kiárusításából.
Átadta nemrég a román külügyi hírszerző szolgálat (SIE) a bukaresti átvilágító bizottságnak (CNSAS) a Szekuritáté külkereskedelmi társasága, az ICE Dunărea tevékenységét taglaló vaskos dossziét. A rendszerváltás után titkosított, közel háromszáz kötetnyi iratcsomó pontos leírást tartalmaz a kommunista titkosszolgálat által éveken keresztül végrehajtott valutaügyletekről. Hozzáférhetővé vált a Szekuritáté irattárát vizsgáló intézmény szakértői számára Nicolae Ceauşescu 1982. október 15-ei keltezésű rendelete is, amely létrehozta a hírszerzés számára jövedelemforrást biztosító fedőcéget.
Az ICE Dunărea teljes ellenőrzést gyakorolt az import-export tevékenységet folytató román állami vállalatok fölött: árukivitel esetén a társaságok a forgalom 1,4, míg behozatal során 1,2 százalékát voltak kötelesek jutalékként a cég számláira átutalni. De a külkereskedelmi társaság nemcsak az áruforgalomból származó bevételt fölözte le.
Pénzügyi szempontból ugyancsak az ICE Dunărea felelt a diktatúra idején áruba bocsátott nemzeti kisebbségek eladásából befolyt vételár kezeléséért is, amelyről pontos leltárt tartalmaz a most kutathatóvá vált iratcsomó. A bukaresti kommunista rezsim becslések szerint több mint egymilliárd német márkát hajtott be a Német Szövetségi Köztársaságtól (NSZK) annak fejében, hogy engedélyezze az erdélyi szászok és bánsági svábok emigrálását.
A feltárt dokumentumokból kiderül, hogy a Szekuritáté egyszerű árucikkeknek tekintette az embereket: valamennyi kivándorlóért külön alkut folytatott a bonni kormány illetékeseivel, akiktől a szász értelmiségiekért követelte a legmagasabb, akár a tízezer német márkát is meghaladó összeget.
Az eddigi adatok szerint a Ceauşescu-diktatúra idején mintegy félmillió romániai szászt és zsidót árusítottak ki az NSZK-nak és Izraelnek, a befolyt vételár pedig az ICE Dunărea kezelésébe került. Ugyanakkor Bukarest román nemzetiségű polgárokon is túladott. Dinu Zamfirescu történészt, a román emigráció egyik legismertebb alakját 1974-ben Franciaországban élő sógora hatezer dollárért vásárolta meg a Szekuritáté egyik közvetítőjétől, és így jutott francia útlevélhez.
„Később áttanulmányoztam a kiárusításomról szóló, import Dinu fedőnévvel ellátott dossziémat. Kíváncsi vagyok, mi lett a sorsa annak a pénznek, amit a román állam tulajdonképpen ellopott a családomtól, és amelyet normális körülmények között vissza kellene kapnom” – nyilatkozta a Digi24 hírtelevíziónak az 1989-es forradalom után hazatelepedett, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet tudományos vezetője.
Laura Stancu, a bukaresti átvilágító bizottság archívumának igazgatója szerint 1989-ben az ICE Dunărea Romániában és külföldön – elsősorban Svájcban – nyitott bankszámláin négymilliárd dollár kamatozott, a pénz további sorsáról azóta semmit nem tudni. Az intézmény a frissen kapott dokumentumok alapján próbálja kinyomozni az összegek útját, továbbá nekilátott a valutaügyletekkel megbízott szekus tisztek dekonspirálásának.
Kérdéses azonban, hogy lesz-e politikai akarat a Szekuritáté vagyonának feltérképezésére, Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő ugyanis nemrég megpróbálta megvétózni a dosszié titkosításának feloldását. A kommunista múlt feltárásában 2004 óta oroszlánrészt vállalt Traian Băsescu jobbközép államfő szerint azért, mert minden kétséget kizáróan kiderülne, hogy a pénzek egy részét Ponta jelenlegi koalíciós partnere nyúlta le.
Dan Voiculescu konzervatív politikus, dúsgazdag médiamágnás – a Szekuritáté Felix fedőnevű ügynöke – a nyolcvanas években a Ciprusban bejegyzett Crescent társaság bukaresti képviselőjeként közvetített az ICE Dunărea és külföldi partnerei között.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2014. május 1.
Európai ajánlás az autonómia (Beszélgetés Kalmár Ferenc KDNP-s országgyűlési képviselővel)
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése április 9-én strasbourgi ülésén elfogadta Kalmár Ferenc András magyar néppárti (KDNP-s) országgyűlési képviselő jelentését a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, de utal a kollektív kisebbségi jogok jelentőségére, és elvárásokat fogalmaz meg a speciális oktatási intézményrendszer létrehozása, illetve a szabad kisebbségi média biztosítása kapcsán. Kiemelt jelentőségű az is, hogy az ET felszólítja az összes tagállamát: ültessék gyakorlatba a létező területiautonómia-megoldásokat, követendő példaként Dél-Tirolt jelöli meg. Legutóbb 2003-ban az Andreas Gross cseh képviselő által megfogalmazott és a közgyűlés által megszavazott ajánlás foglalkozott az európai kisebbségek helyzetének rendezésével, azóta egészen mostanig nem került ilyen súllyal napirendre a kérdés. Kalmár Ferenc András képviselőt a jelentés elfogadásához vezető útról, annak jelentőségéről, esetleges jövőbeni hozadékáról kérdeztük. – Vélhetően hosszú előkészítő munka előzte meg a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól szóló jelentés véglegesítését, és nem volt könnyű feladat a többségi igen elérése sem az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén. Hogyan sikerült meggyőznie a jelenlevők többségét a nemzeti kisebbségeket érintő kérdéskör fontosságáról, és miként lehetett elnyerni támogatásukat? Melyek voltak a leghatásosabb érvek?
– A folyamat egy és fél, de talán inkább két évvel ezelőtt kezdődött. 2010-ben lettem tagja az Európa Tanács magyar delegációjának. Azt tapasztaltam, hogy sok fontos témáról tárgyal az ET, de valahogy a nemzeti kisebbségek ügye nem került a politikai főasztalra. Pedig ez a téma jelentős feszültségeket tud gerjeszteni, melyek akár katonai konfliktusokhoz is vezethetnek. Sajnos, előttünk Ukrajna példája, és több ízben tapasztalhattuk: az európai testületek akkor foglalkoztak a nemzeti kisebbségek ügyeivel, amikor azok már robbantak. Például a ’90-es évek elején, a dél-szláv háború hatására született a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, amelyre azóta is mindenki hivatkozik. Jelentésemnek is ez az alapja, kiindulópontja. Ugyanakkor véleményem szerint akkor kell egy problémával foglalkozni, amikor még konstruktívan állnak hozzá a felek, amikor még nem szabadultak el az indulatok. Számos politikussal, civil szervezetek vezetőivel beszéltem, konzultáltam erről Strasbourgban és az ET-n kívül is. Az erdélyi magyarok közül külön meg kell említenem Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét. E beszélgetések következményeként fogalmazódott meg végül bennem és másokban az a kezdeményezés, melyet az ET politikai vezetése elé terjesztettünk. Ennek első aláírója Kovács Elvira vajdasági képviselő asszony volt. A beadott kezdeményezés egyik célja, hogy hozzuk vissza a fő politikai témák közé a nemzeti kisebbségek kérdéskörét. Az ET politikai vezetése ezt elfogadta, és kérte az Esélyegyenlőségi és Diszkrimináció Elleni Bizottságot, hogy állítson jelentéstevőt. Erre a munkára jelentkeztem, és versenybe kerültem egy görög képviselő asszonnyal. Miután mindketten elmondtuk elképzeléseinket, a bizottság nagyarányú többséggel engem jelölt ki jelentéstevőnek. Elkezdtem a munkát, és minden egyes bizottsági ülésen beszámoltam a jelentés aktuális állapotáról. Az észrevételeket beépítettem, és így haladtunk. A siker kulcsa talán éppen ebben a folyamatos konzultációkban rejlik. A végső szavazáskor sokat nyomott a latba a bizottság véleménye. E testület pedig a már ismert végső változatot támogatta.
– A jelentést végül 58-an szavazták meg, 16-an voksoltak ellene és 16-an tartózkodtak. Szinte országokként csoportosíthatóak a jelentést elutasítók. Mivel magyarázták nemleges szavazatukat?
– A napokban kaptam meg a szavazási listát. A kép nagyon vegyes. A szlovák és horvát képviselők valóban egyhangúlag szavaztak nemmel. A román delegáció vegyesen szavazott. Volt benne minden: igen, nem és tartózkodás is. A török képviselők is vegyesen szavaztak, bár a bizottsági üléseken kifejtették, hogy Törökország az 1923-ban aláírt lausanne-i szerződést követi. Tudni kell, hogy a negyvenhét ET-tagállam közül csak Törökország, Görögország és Franciaország nem írta alá vagy nem ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A szerb delegáció egyhangúlag igennel szavazott. Végül is senki sem magyarázta szavazatát.
– Melyik volt a jelentés legkényesebb, legnagyobb ellenállásba ütköző része?
– A jelentés különböző fázisaiban eltérőek voltak a vitapontok. A végén a nemzeti kisebbségek külön oktatási rendszerére vonatkozó javaslat keltett vitát, továbbá az általam eredetileg megfogalmazott „tradicionális nemzeti kisebbségek” (őshonos – szerk. megj.) meghatározás, valamint a kollektív dimenziójú jogok kontra egyéni jogok kérdése. A második témát főleg néhány finn képviselő firtatta, ők azt sérelmezték, hogy a jelentés nem foglalkozik a roma kisebbséggel. Én tájékoztattam a közgyűlést, hogy volt egy levélváltásom a strasbourgi európai roma szervezet vezetőségével, melyben kifejtettem véleményemet, miszerint a körülbelül 12–13 milliós európai roma kisebbségről egy különálló, csak a romákkal foglalkozó jelentést kellene készíteni. Ez a téma oly összetett, hogy nem lehet egy általános jelentésben fél oldalon megtárgyalni, és megfelelő ajánlásokat tenni. Végül a közgyűlés a meghatározásból kiszavazta a „tradicionális” szót, így a határozat a roma kisebbségre is vonatkozik. A kollektív dimenziójú jogok kontra egyéni jogok témakörben sok módosító indítvány érkezett, melyeket a román delegáció tagjai nyújtottak be. Ezek arra irányultak, hogy az ide vonatkozó paragrafusokat úgy fogalmazzák át, hogy azok egyéni jogokra vonatkozzanak. Néhány kivételtől eltekintve ezeket a módosító javaslatokat a bizottság és a közgyűlés egyaránt elvetette.
– Mit tart ön a jelentés és az elfogadott ajánlás legjelentősebb pontjainak?
– Nagyon fontos, hogy a jelentés nyomán az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felszólítja a tagállamokat az „egység a sokszínűségben” koncepció támogatására az országok között és azokon belül egyaránt. Politikai prioritásként jelöli meg a nemzeti kisebbségek védelmét, ami segíti Európa fenntartható jövőjének építését, hozzájárul a méltóság, az egyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség elve tiszteletben tartásának biztosításához. További fontos kitétel, hogy az előnyök nem korlátozódnak a kisebbségekre, hanem ez a védelem mindenki számára stabilitást, gazdasági fejlődést és fellendülést hoz. A jelentés rögzíti, hogy az önrendelkezéshez való jog összeegyeztethető az állami integritás és a nemzeti szuverenitás jogával. A dokumentum azt is kimondja, hogy a területiautonómia-megállapodások szintén hozzájárulhatnak a nemzeti kisebbségek kollektív dimenziójú jogainak hatékony védelméhez és az asszimiláció elkerüléséhez. Első ízben fogalmaz meg egy ET-jelentés kifejezetten autonómia-megállapodásokra vonatkozó erőteljes ajánlást. A jelentés nyomán a közgyűlés a kultúrát, nyelveket, vallást is magában foglaló közös identitáshoz való jog tiszteletben tartását a nemzeti kisebbségek jogai védelmének fontos részének tekinti, így joguk van megőrizni és fejleszteni saját intézményeiket, és kollektív védelemben kell részesülniük. A közigazgatási átszervezések kapcsán a dokumentum rögzíti, hogy gazdasági szempontoktól függetlenül figyelembe kell venni a történelmi régiókat. Mindezekre tekintettel a közgyűlés felszólítja az Európa Tanács tagállamait, hogy mielőbb írják alá és ratifikálják a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt. Továbbá felszólítja az ET-tagállamokat, hogy tekintsék át és használják útmutatóul az egyes államok által alkalmazott legjobb gyakorlatokat – és itt nevesíti Dél-Tirolt és az ötszázaléknyi svéd polgár nyelvét is hivatalos nyelvként elismerő Finnországot. A jelentés szerint ezek és más államok kollektív jogokat biztosító gyakorlata érvényes modellül szolgál az ilyen jogokat még nem biztosító országok számára. – Milyen formában nyithat utat az autonómia felé az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott ajánlás? Mi az benne, ami a korábbi, hasonló dokumentumokból hiányzott? – Nyugat-Európában vannak nagyon jól működő autonómia-modellek. A jelentésen keresztül ezeket közelebb szeretném hozni térségünkhöz, nézzék meg más közép-kelet-európai politikusok is, és lássák, hogy ezek egyáltalán nem a realitástól elrugaszkodott, „ördögtől való” modellek. 2003-ban a Gross-jelentés az autonómiákról mint feszültségoldó megoldásokról beszélt. A most elfogadott Kalmár-jelentés a területiautonómia-megállapodásokat és a kollektív dimenziójú jogokat az asszimiláció fékezésére, a demokrácia kiterjesztésére, az európai sokszínűség megőrzésére, a szolidaritás és az európai integráció megvalósítására is javasolja. – Valóban hozhat áttörést a nemzeti kisebbségek védelmében a most megszavazott ajánlás? Hiszen nem kötelező az európai államok számára, és Románia vezetői máris tiltakoztak a benne foglaltakkal kapcsolatosan, Traian Băsescu államelnök pedig kijelentette, az ET-ajánlás mit sem ér, mivel Románia alkotmánya nem teszi lehetővé az autonómiát. Mily módon vehetőek rá az érintett kormányok, hogy mégis tartsák tiszteletben az ET Parlamenti Közgyűlése által megfogalmazottakat? – Valóban, az ET határozatai nem kötelező érvényűek, de irányadóak Európában. Éppen egy román szenátor fogalmazott úgy, hogy az ET erkölcsi erejű üzeneteket küld szerte a kontinensen. Ne feledjük, hogy a ’90-es évek elején, mikor a közép-kelet-európai volt szocialista országok csatlakoztak az ET-hez, aláírták, hogy betartják az addig elfogadott határozatokat, javaslatokat. Sőt, vannak államközi alapszerződések, ilyen például a magyar–román is, melyek hivatkoznak ET-határozatokra, és ettől kezdve ezek már kötelezővé váltak. Szerintem a legfontosabb hatása a jelentésnek az, hogy a területi autonómia-megállapodások és a kollektív dimenziójú jogok ellenzői nem érvelhetnek a jövőben azzal, hogy nincs európai dokumentum, mely ezeket ajánlaná. Azt se feledjük, hogy Európának komoly külső kihívásokkal kell szembenéznie és válaszolnia. Európa csak összefogással lehet sikeres, ehhez pedig a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése – európai szinten elfogadott elvek alapján – elkerülhetetlen.
– Hogyan tovább? Várható a közeljövőben újabb lépés, amely esetleg erősíti, hatásosabbá teszi a most elfogadott ajánlást?
– Európai parlamenti választási kampányban vagyunk, így a „hogyan tovább” még sok mindentől függhet. Azt meg kell említenem, hogy a kampány során többen próbálják kisajátítani legalább részben a jelentést. Jelöltek és szervezetek is. Igaznak tűnik a mondás, hogy „sikeres csata után sok vitéz mutatkozik”. Most nem szeretnék nevesíteni senkit, mert folyik a kampány, de egyszer megteszem majd. A végső, plenáris vitában Kovács Elvira vajdasági képviselő asszony és Gaudi-Nagy Tamás vitázott nagyon határozottan, higgadtan, komoly érveket felsorakoztatva. Ez valóban nagy segítséget jelentett.
Farkas Réka
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése április 9-én strasbourgi ülésén elfogadta Kalmár Ferenc András magyar néppárti (KDNP-s) országgyűlési képviselő jelentését a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, de utal a kollektív kisebbségi jogok jelentőségére, és elvárásokat fogalmaz meg a speciális oktatási intézményrendszer létrehozása, illetve a szabad kisebbségi média biztosítása kapcsán. Kiemelt jelentőségű az is, hogy az ET felszólítja az összes tagállamát: ültessék gyakorlatba a létező területiautonómia-megoldásokat, követendő példaként Dél-Tirolt jelöli meg. Legutóbb 2003-ban az Andreas Gross cseh képviselő által megfogalmazott és a közgyűlés által megszavazott ajánlás foglalkozott az európai kisebbségek helyzetének rendezésével, azóta egészen mostanig nem került ilyen súllyal napirendre a kérdés. Kalmár Ferenc András képviselőt a jelentés elfogadásához vezető útról, annak jelentőségéről, esetleges jövőbeni hozadékáról kérdeztük. – Vélhetően hosszú előkészítő munka előzte meg a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól szóló jelentés véglegesítését, és nem volt könnyű feladat a többségi igen elérése sem az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén. Hogyan sikerült meggyőznie a jelenlevők többségét a nemzeti kisebbségeket érintő kérdéskör fontosságáról, és miként lehetett elnyerni támogatásukat? Melyek voltak a leghatásosabb érvek?
– A folyamat egy és fél, de talán inkább két évvel ezelőtt kezdődött. 2010-ben lettem tagja az Európa Tanács magyar delegációjának. Azt tapasztaltam, hogy sok fontos témáról tárgyal az ET, de valahogy a nemzeti kisebbségek ügye nem került a politikai főasztalra. Pedig ez a téma jelentős feszültségeket tud gerjeszteni, melyek akár katonai konfliktusokhoz is vezethetnek. Sajnos, előttünk Ukrajna példája, és több ízben tapasztalhattuk: az európai testületek akkor foglalkoztak a nemzeti kisebbségek ügyeivel, amikor azok már robbantak. Például a ’90-es évek elején, a dél-szláv háború hatására született a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, amelyre azóta is mindenki hivatkozik. Jelentésemnek is ez az alapja, kiindulópontja. Ugyanakkor véleményem szerint akkor kell egy problémával foglalkozni, amikor még konstruktívan állnak hozzá a felek, amikor még nem szabadultak el az indulatok. Számos politikussal, civil szervezetek vezetőivel beszéltem, konzultáltam erről Strasbourgban és az ET-n kívül is. Az erdélyi magyarok közül külön meg kell említenem Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét. E beszélgetések következményeként fogalmazódott meg végül bennem és másokban az a kezdeményezés, melyet az ET politikai vezetése elé terjesztettünk. Ennek első aláírója Kovács Elvira vajdasági képviselő asszony volt. A beadott kezdeményezés egyik célja, hogy hozzuk vissza a fő politikai témák közé a nemzeti kisebbségek kérdéskörét. Az ET politikai vezetése ezt elfogadta, és kérte az Esélyegyenlőségi és Diszkrimináció Elleni Bizottságot, hogy állítson jelentéstevőt. Erre a munkára jelentkeztem, és versenybe kerültem egy görög képviselő asszonnyal. Miután mindketten elmondtuk elképzeléseinket, a bizottság nagyarányú többséggel engem jelölt ki jelentéstevőnek. Elkezdtem a munkát, és minden egyes bizottsági ülésen beszámoltam a jelentés aktuális állapotáról. Az észrevételeket beépítettem, és így haladtunk. A siker kulcsa talán éppen ebben a folyamatos konzultációkban rejlik. A végső szavazáskor sokat nyomott a latba a bizottság véleménye. E testület pedig a már ismert végső változatot támogatta.
– A jelentést végül 58-an szavazták meg, 16-an voksoltak ellene és 16-an tartózkodtak. Szinte országokként csoportosíthatóak a jelentést elutasítók. Mivel magyarázták nemleges szavazatukat?
– A napokban kaptam meg a szavazási listát. A kép nagyon vegyes. A szlovák és horvát képviselők valóban egyhangúlag szavaztak nemmel. A román delegáció vegyesen szavazott. Volt benne minden: igen, nem és tartózkodás is. A török képviselők is vegyesen szavaztak, bár a bizottsági üléseken kifejtették, hogy Törökország az 1923-ban aláírt lausanne-i szerződést követi. Tudni kell, hogy a negyvenhét ET-tagállam közül csak Törökország, Görögország és Franciaország nem írta alá vagy nem ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A szerb delegáció egyhangúlag igennel szavazott. Végül is senki sem magyarázta szavazatát.
– Melyik volt a jelentés legkényesebb, legnagyobb ellenállásba ütköző része?
– A jelentés különböző fázisaiban eltérőek voltak a vitapontok. A végén a nemzeti kisebbségek külön oktatási rendszerére vonatkozó javaslat keltett vitát, továbbá az általam eredetileg megfogalmazott „tradicionális nemzeti kisebbségek” (őshonos – szerk. megj.) meghatározás, valamint a kollektív dimenziójú jogok kontra egyéni jogok kérdése. A második témát főleg néhány finn képviselő firtatta, ők azt sérelmezték, hogy a jelentés nem foglalkozik a roma kisebbséggel. Én tájékoztattam a közgyűlést, hogy volt egy levélváltásom a strasbourgi európai roma szervezet vezetőségével, melyben kifejtettem véleményemet, miszerint a körülbelül 12–13 milliós európai roma kisebbségről egy különálló, csak a romákkal foglalkozó jelentést kellene készíteni. Ez a téma oly összetett, hogy nem lehet egy általános jelentésben fél oldalon megtárgyalni, és megfelelő ajánlásokat tenni. Végül a közgyűlés a meghatározásból kiszavazta a „tradicionális” szót, így a határozat a roma kisebbségre is vonatkozik. A kollektív dimenziójú jogok kontra egyéni jogok témakörben sok módosító indítvány érkezett, melyeket a román delegáció tagjai nyújtottak be. Ezek arra irányultak, hogy az ide vonatkozó paragrafusokat úgy fogalmazzák át, hogy azok egyéni jogokra vonatkozzanak. Néhány kivételtől eltekintve ezeket a módosító javaslatokat a bizottság és a közgyűlés egyaránt elvetette.
– Mit tart ön a jelentés és az elfogadott ajánlás legjelentősebb pontjainak?
– Nagyon fontos, hogy a jelentés nyomán az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felszólítja a tagállamokat az „egység a sokszínűségben” koncepció támogatására az országok között és azokon belül egyaránt. Politikai prioritásként jelöli meg a nemzeti kisebbségek védelmét, ami segíti Európa fenntartható jövőjének építését, hozzájárul a méltóság, az egyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség elve tiszteletben tartásának biztosításához. További fontos kitétel, hogy az előnyök nem korlátozódnak a kisebbségekre, hanem ez a védelem mindenki számára stabilitást, gazdasági fejlődést és fellendülést hoz. A jelentés rögzíti, hogy az önrendelkezéshez való jog összeegyeztethető az állami integritás és a nemzeti szuverenitás jogával. A dokumentum azt is kimondja, hogy a területiautonómia-megállapodások szintén hozzájárulhatnak a nemzeti kisebbségek kollektív dimenziójú jogainak hatékony védelméhez és az asszimiláció elkerüléséhez. Első ízben fogalmaz meg egy ET-jelentés kifejezetten autonómia-megállapodásokra vonatkozó erőteljes ajánlást. A jelentés nyomán a közgyűlés a kultúrát, nyelveket, vallást is magában foglaló közös identitáshoz való jog tiszteletben tartását a nemzeti kisebbségek jogai védelmének fontos részének tekinti, így joguk van megőrizni és fejleszteni saját intézményeiket, és kollektív védelemben kell részesülniük. A közigazgatási átszervezések kapcsán a dokumentum rögzíti, hogy gazdasági szempontoktól függetlenül figyelembe kell venni a történelmi régiókat. Mindezekre tekintettel a közgyűlés felszólítja az Európa Tanács tagállamait, hogy mielőbb írják alá és ratifikálják a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt. Továbbá felszólítja az ET-tagállamokat, hogy tekintsék át és használják útmutatóul az egyes államok által alkalmazott legjobb gyakorlatokat – és itt nevesíti Dél-Tirolt és az ötszázaléknyi svéd polgár nyelvét is hivatalos nyelvként elismerő Finnországot. A jelentés szerint ezek és más államok kollektív jogokat biztosító gyakorlata érvényes modellül szolgál az ilyen jogokat még nem biztosító országok számára. – Milyen formában nyithat utat az autonómia felé az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott ajánlás? Mi az benne, ami a korábbi, hasonló dokumentumokból hiányzott? – Nyugat-Európában vannak nagyon jól működő autonómia-modellek. A jelentésen keresztül ezeket közelebb szeretném hozni térségünkhöz, nézzék meg más közép-kelet-európai politikusok is, és lássák, hogy ezek egyáltalán nem a realitástól elrugaszkodott, „ördögtől való” modellek. 2003-ban a Gross-jelentés az autonómiákról mint feszültségoldó megoldásokról beszélt. A most elfogadott Kalmár-jelentés a területiautonómia-megállapodásokat és a kollektív dimenziójú jogokat az asszimiláció fékezésére, a demokrácia kiterjesztésére, az európai sokszínűség megőrzésére, a szolidaritás és az európai integráció megvalósítására is javasolja. – Valóban hozhat áttörést a nemzeti kisebbségek védelmében a most megszavazott ajánlás? Hiszen nem kötelező az európai államok számára, és Románia vezetői máris tiltakoztak a benne foglaltakkal kapcsolatosan, Traian Băsescu államelnök pedig kijelentette, az ET-ajánlás mit sem ér, mivel Románia alkotmánya nem teszi lehetővé az autonómiát. Mily módon vehetőek rá az érintett kormányok, hogy mégis tartsák tiszteletben az ET Parlamenti Közgyűlése által megfogalmazottakat? – Valóban, az ET határozatai nem kötelező érvényűek, de irányadóak Európában. Éppen egy román szenátor fogalmazott úgy, hogy az ET erkölcsi erejű üzeneteket küld szerte a kontinensen. Ne feledjük, hogy a ’90-es évek elején, mikor a közép-kelet-európai volt szocialista országok csatlakoztak az ET-hez, aláírták, hogy betartják az addig elfogadott határozatokat, javaslatokat. Sőt, vannak államközi alapszerződések, ilyen például a magyar–román is, melyek hivatkoznak ET-határozatokra, és ettől kezdve ezek már kötelezővé váltak. Szerintem a legfontosabb hatása a jelentésnek az, hogy a területi autonómia-megállapodások és a kollektív dimenziójú jogok ellenzői nem érvelhetnek a jövőben azzal, hogy nincs európai dokumentum, mely ezeket ajánlaná. Azt se feledjük, hogy Európának komoly külső kihívásokkal kell szembenéznie és válaszolnia. Európa csak összefogással lehet sikeres, ehhez pedig a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése – európai szinten elfogadott elvek alapján – elkerülhetetlen.
– Hogyan tovább? Várható a közeljövőben újabb lépés, amely esetleg erősíti, hatásosabbá teszi a most elfogadott ajánlást?
– Európai parlamenti választási kampányban vagyunk, így a „hogyan tovább” még sok mindentől függhet. Azt meg kell említenem, hogy a kampány során többen próbálják kisajátítani legalább részben a jelentést. Jelöltek és szervezetek is. Igaznak tűnik a mondás, hogy „sikeres csata után sok vitéz mutatkozik”. Most nem szeretnék nevesíteni senkit, mert folyik a kampány, de egyszer megteszem majd. A végső, plenáris vitában Kovács Elvira vajdasági képviselő asszony és Gaudi-Nagy Tamás vitázott nagyon határozottan, higgadtan, komoly érveket felsorakoztatva. Ez valóban nagy segítséget jelentett.
Farkas Réka
2014. május 3.
Ukrán válság – A román védelmi minisztérium cáfolta, hogy tartalékosok mozgósítására készülne
A bukaresti védelmi minisztérium határozottan cáfolta pénteken azt a román sajtótalálgatást, miszerint tartalékosok mozgósítására készülne az Ukrajnában kialakult helyzet miatt.
Aromán média Traian Basescu államfőnek a tartalékosokkal kapcsolatos nyilatkozataiból és egy hétfőn megjelent miniszteri rendeletből arra következtetett, hogy „Románia háborúra készül".
Az MTI bukaresti irodájához is eljuttatott közlemény szerint a szaktárca rendelete azt pontosította, mit kell tartalmaznia a sorozásra jelentkező fiatalok családi orvosi igazolásának.
„Ennek a szabályozásnak semmi köze ahhoz, hogy a biztonság tekintetében milyen a helyzet Románia szomszédságában" – szögezte le a román védelmi minisztérium. A tárca elutasította a román hadsereg műveleti hatékonyságára vonatkozó spekulációkat is, és óva intette a sajtót, hogy a „pszichológiai hadviselés" csapdájába essen.
„Románia hadserege képes ellátni a nemzetbiztonságra és nemzetközi kötelezettségeire vonatkozó alkotmányos feladatait. Románia NATO-tagállamként az Észak-Atlanti Tanács határozatai alapján minden intézkedést meghoz, hogy készen álljon a NATO-térség közös védelméhez való hozzájárulásra" – mutat rá a román védelmi minisztérium közleménye.
Traian Basescu államfő a múlt héten arról beszélt: Romániának javítania kell a tartalékosok mozgósíthatóságát, jelenleg ugyanis tartalékosainak jelentős része „Olaszországban, Spanyolországban, vagy Németországban dolgozik vendégmunkásként". A román államfő egy másik interjú során a napokban megerősítette: nemcsak Románia, hanem valamennyi NATO-tagállam felmérte tartalékosainak helyzetét, de ez nem azt jelenti, hogy mozgósításukra készülne. „Tudnunk kell, milyen mozgósítási lehetőségeink vannak, ha támadás éri valamely balti országot" – magyarázta a román államfő.
A román médiában az Oroszország Hangja rádiónak a román hadseregről szóló összeállítása is aggodalmat keltett. A román hadsereg felszereltségét lekicsinylő, haditechnikáját elavultnak minősítő eszmefuttatásban a műsor készítői állítólag arra a következtetésre jutottak, hogy Románia legfeljebb fél óráig tudja tartani magát, ha külső támadás éri, mert körülbelül ennyi idő alatt veszítené el a román légierő az ellenőrzést az ország légtere felett.
MTI. Erdély.ma
A bukaresti védelmi minisztérium határozottan cáfolta pénteken azt a román sajtótalálgatást, miszerint tartalékosok mozgósítására készülne az Ukrajnában kialakult helyzet miatt.
Aromán média Traian Basescu államfőnek a tartalékosokkal kapcsolatos nyilatkozataiból és egy hétfőn megjelent miniszteri rendeletből arra következtetett, hogy „Románia háborúra készül".
Az MTI bukaresti irodájához is eljuttatott közlemény szerint a szaktárca rendelete azt pontosította, mit kell tartalmaznia a sorozásra jelentkező fiatalok családi orvosi igazolásának.
„Ennek a szabályozásnak semmi köze ahhoz, hogy a biztonság tekintetében milyen a helyzet Románia szomszédságában" – szögezte le a román védelmi minisztérium. A tárca elutasította a román hadsereg műveleti hatékonyságára vonatkozó spekulációkat is, és óva intette a sajtót, hogy a „pszichológiai hadviselés" csapdájába essen.
„Románia hadserege képes ellátni a nemzetbiztonságra és nemzetközi kötelezettségeire vonatkozó alkotmányos feladatait. Románia NATO-tagállamként az Észak-Atlanti Tanács határozatai alapján minden intézkedést meghoz, hogy készen álljon a NATO-térség közös védelméhez való hozzájárulásra" – mutat rá a román védelmi minisztérium közleménye.
Traian Basescu államfő a múlt héten arról beszélt: Romániának javítania kell a tartalékosok mozgósíthatóságát, jelenleg ugyanis tartalékosainak jelentős része „Olaszországban, Spanyolországban, vagy Németországban dolgozik vendégmunkásként". A román államfő egy másik interjú során a napokban megerősítette: nemcsak Románia, hanem valamennyi NATO-tagállam felmérte tartalékosainak helyzetét, de ez nem azt jelenti, hogy mozgósításukra készülne. „Tudnunk kell, milyen mozgósítási lehetőségeink vannak, ha támadás éri valamely balti országot" – magyarázta a román államfő.
A román médiában az Oroszország Hangja rádiónak a román hadseregről szóló összeállítása is aggodalmat keltett. A román hadsereg felszereltségét lekicsinylő, haditechnikáját elavultnak minősítő eszmefuttatásban a műsor készítői állítólag arra a következtetésre jutottak, hogy Románia legfeljebb fél óráig tudja tartani magát, ha külső támadás éri, mert körülbelül ennyi idő alatt veszítené el a román légierő az ellenőrzést az ország légtere felett.
MTI. Erdély.ma
2014. május 6.
Băsescu „visszaeső” alkotmányszegő – véli a miniszterelnök
Traian Băsescu ismételten nem tartotta tiszteletben az alkotmány előírásait, amikor a hétvégén nyíltan a Népi Mozgalom Pártja (PMP) mellett kampányolt – jelentette ki Victor Ponta a România TV egyik műsorában. Szabadság (Kolozsvár)
Traian Băsescu ismételten nem tartotta tiszteletben az alkotmány előírásait, amikor a hétvégén nyíltan a Népi Mozgalom Pártja (PMP) mellett kampányolt – jelentette ki Victor Ponta a România TV egyik műsorában. Szabadság (Kolozsvár)
2014. május 6.
Ponta: Băsescu börtönbe megy
Börtönnel fenyegette meg Victor Ponta miniszterelnök Traian Băsescu államfőt egy újabb kampánynyilatkozat-csörte közepette.
A kormányfő vasárnap este a România TV hírcsatornának nyilatkozva arról beszélt: úgy véli, az államfő mandátuma decemberi lejártát követően börtönbe kerül majd, mivel bűnvádi eljárás indul majd ellene családja telekügyletei miatt.
Ponta emlékeztetett: az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) feljelentése nyomán a legfőbb ügyészség az államfő mentelmi joga miatt ugyan nem indított eljárást, ez a felfüggesztés azonban csupán az elnöki mandátum lejártáig szól.
A miniszterelnök azzal vádolta meg az államfőt, hogy az elmúlt tíz évben ő volt a korrupció legfőbb patrónusa, az elszámolás pedig ezért decembert követően következik.
A miniszterelnök egyébként úgy vélekedett: arra minimális az esély, hogy amennyiben újjáalakul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kilépése nyomán felbomlott, kétharmados többséggel rendelkező koalíció, a Szociálliberális Unió (USL), a korábbi államfőjelöltet, Crin Antonescu PNL-elnököt támogassák az elnöki címért folytatott versenyben. Az USL újjáalakulására azonban Antonescu nélkül 51 százalékot adott még az államfőválasztás előtt.
Traian Băsescu államfő szintén egy televíziós műsorban beszélt jövőbeni terveiről vasárnap este. Úgy vélte, a hozzá közel álló értelmiségiek és politikusok által a közelmúltban létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) a 2016-os parlamenti választásokon legyőzi Pontáékat, és közölte: mandátuma lejártát követően a párt tanácsadójaként tevékenykedik majd, hogy az a választáson elérje majd a 30 százalékos támogatottságot.
Az államfőt egyébként mind Ponta, mind a Demokrata-Liberális Párt egyik vezetője, Andreea Paul bírálta, amiért a hétvégén egy, a Facebookra kitett fényképen a PMP pólójában pózolt.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)
Börtönnel fenyegette meg Victor Ponta miniszterelnök Traian Băsescu államfőt egy újabb kampánynyilatkozat-csörte közepette.
A kormányfő vasárnap este a România TV hírcsatornának nyilatkozva arról beszélt: úgy véli, az államfő mandátuma decemberi lejártát követően börtönbe kerül majd, mivel bűnvádi eljárás indul majd ellene családja telekügyletei miatt.
Ponta emlékeztetett: az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) feljelentése nyomán a legfőbb ügyészség az államfő mentelmi joga miatt ugyan nem indított eljárást, ez a felfüggesztés azonban csupán az elnöki mandátum lejártáig szól.
A miniszterelnök azzal vádolta meg az államfőt, hogy az elmúlt tíz évben ő volt a korrupció legfőbb patrónusa, az elszámolás pedig ezért decembert követően következik.
A miniszterelnök egyébként úgy vélekedett: arra minimális az esély, hogy amennyiben újjáalakul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kilépése nyomán felbomlott, kétharmados többséggel rendelkező koalíció, a Szociálliberális Unió (USL), a korábbi államfőjelöltet, Crin Antonescu PNL-elnököt támogassák az elnöki címért folytatott versenyben. Az USL újjáalakulására azonban Antonescu nélkül 51 százalékot adott még az államfőválasztás előtt.
Traian Băsescu államfő szintén egy televíziós műsorban beszélt jövőbeni terveiről vasárnap este. Úgy vélte, a hozzá közel álló értelmiségiek és politikusok által a közelmúltban létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) a 2016-os parlamenti választásokon legyőzi Pontáékat, és közölte: mandátuma lejártát követően a párt tanácsadójaként tevékenykedik majd, hogy az a választáson elérje majd a 30 százalékos támogatottságot.
Az államfőt egyébként mind Ponta, mind a Demokrata-Liberális Párt egyik vezetője, Andreea Paul bírálta, amiért a hétvégén egy, a Facebookra kitett fényképen a PMP pólójában pózolt.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)
2014. május 8.
Mindenki Szabadság-szobra
Az aradi Szabadság-szobor több szempontból is különleges alkotás, ám legfőképpen talán azért, mert 124 éves, viharos története során sokan sokféleképpen hivatkoztak rá. Összeállításunkban ezt az igencsak változatos repertoárt igyekszünk érzékeltetni az emlékmű „kiszabadításának” tízéves évfordulóján.
Nem néma az a kőszobor mely amott a magyar Golgotán a halhatatlan vértanú halottak emlékének emeltetett. Én hozzám a kitaszított élő halotthoz ki egykor zászlótartója valék Magyarország függetlenségének, melyért ők a lehóhérolt hősök annyit küzdöttek és mártír halált haltanak, én hozzám elhozták a múltak szellemei a velőkig ható szózatot, mely amaz emlékszobor kimagasló alakjának Hungáriának hallgatag ajkairól zeng: Hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar! (...) – részlet Kossuth Lajos beszédéből, melyet Torinóban írt a szoborcsoport felavatása alkalmából 1890. szeptember 20-án.
Hőskor
„A vértanúk emlékünnepe. A templomból a Szabadság térre vonult a menet. A szobor előtt felállított amfiteátrális tribünön 3000 ember foglalt helyet. Az egész teret 25 000 ember állja el. A szobor körül levő négy oszlopról hatalmas lángok csapnak fel. Az ünnepélyt a dalárdák gyászdallal nyitották meg, majd Salácz Gyula polgármester a közönség meg-megújuló éljenzése közt megkapó beszédet tartott. A beszéd alatt lehullott a négy óriási árbocra erősített két vászonfal. A közönségen nagy meghatottság vett erőt, csaknem minden szem könnyekkel van tele. Damjanich özvegye folyton sírt, arcáról a fájdalom könnyei perdültek alá. Munkácsiné pedig hevesen zokogva fordult Zalához, s vele kezet szorított. Nagy meghatódottság között hangzott el azután a Szózat, melyet a közönség nagy része is énekelt. Zala György erre lelkes beszéd kíséretében átadta a szobrot Salacz polgármesternek” – részélet az Ellenzék című lap 1890. október 7-i számából.
Már az első világháború után felmerült a szobor lebontásának gondolata a Romániához csatolt Aradon, ám egy ideig még sikerült megőrizni eredeti helyén. 1923-ban a rongálások megakadályozása céljából bedeszkázták, míg végül 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány eltávolíttatta az emlékművet a Szabadság-térről. Több helyen őrizték a szobrokat. 1999-ben az aradi vár árkából szállították az aradi minoritákhoz, kik a 2004-es újraállításig őrizték a szabadságharc emlékművét.
Bonyodalmak és megoldások
Közvetlenül a rendszerváltás után elindult az aradi Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelem. Ez a szándék végighúzódott a kilencvenes éveken, különböző politikai tárgyalásokkor téma volt. 1999-ben – a szabadságharc 150. évfordulójának évében – Dávid Ibolya magyarországi igazságügy-miniszter nem hivatalos tárgyalást folytatott Aradon román kollégájával, Valeriu Stoicával, annak érdekében, hogy az aradi vár árkából a Szabadság-szobor a helyére kerüljön az 1848-49-es forradalom évfordulójának tiszteletére. Valeriu Stoica ekkor úgy vélekedett: még nem érkezett el az ideje az emlékmű helyreállításának. Nemsokára felmerült egy úgynevezett megbékélési emlékpark lehetősége, ahol a Szabadság-szobor is helyet kaphatna. 1999. október elsején kormányhatározat értelmében a Szabadság-szobrot átszállították a várból az aradi minorita rendházhoz, ahol elkezdődött a mű restaurálása.
2002-ben városi határozat és megyei RMDSZ–PSD-protokollum szólt a szobor újra felállításáról. Helyszínül a Tűzoltó teret jelölték meg. 2003-ban megalakult a Szabadság-szobor felállítására létrehozott alapítvány a restaurálás és újbóli felállítás költségeinek összegyűjtése céljából, ugyanebben az évben négypárti egyeztetés is folyt a szobor ügyében, ahol megegyeztek a felállításról. Pár hónappal később mégis meghiúsulni látszott a terv, mert a szobor a művelődési minisztérium szerint esztétikailag nem felelt meg a mai követelményeknek, „másrészt a szaktárca csak a román történelem jeles mozzanataiból ihletődött alkotásokat pártolja, támogatja és védi”. Pár hét múlva, szeptemberben már az Állami Építkezési Felügyelőség lépett az ügyben: formai okokra hivatkozva leállíttatta a Szabadság-szobor felállításának munkálatait. Az intézkedéseket tárgyalások sorozata követte a 2003-as esztendőben: Markó Béla, az RMDSZ elnöke Adrian Năstase miniszterelnökkel egyeztetett, de Ion Iliescu államelnök is tárgyalt Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság elnökével, Medgyessy Péter miniszterelnök pedig román kollégájával, levélváltások és helyi szintű tárgyalások folytak. A román fél újfent megbékélési park létesítését kezdeményezte, az RMDSZ ezt – amennyiben az a Tűzoltók terén létesül – elfogadta. A 2003. október 5-re tervezett felavatás elmaradt.
„Álláspontunk változatlan: még idén fel kell állítani a Szabadság-szobrot. A román fél a miniszterelnök által már korábban szorgalmazott változatot hozta elő újra, azaz egy ’48-as üzenetet közvetítő szoborpark létrehozását, amelyben a Szabadság-szobor is helyet kapna. Ez viszont a műalkotás visszaállításának beláthatatlan ideig való elhúzását jelentené, s ehhez mi nem lehetünk partnerek” – Markó Béla szövetségi elnök válasza a Krónika kérdésére a 2003. szeptember 10-i lapszámban.
„Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül, és nem is egészen értjük, miért történik így” – Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az MTI kérdésére válaszolva 2003. szeptember 16-án.
„Hogy a Năstase-kormány a helyi döntést most felrúgta, nem csupán annak a jelzése, hogy választások közeledtén – gesztusokat tesz a PSD a nacionalista hátországnak. Azt is jelenti, hogy a román kormány a nemzeti érzelmeket és – ezen keresztül – a román–magyar megbékélést tranzakciók eszközeként fogja fel. (…) Ha viszont (az RMDSZ) belemegy az emlékmű szoborparkosításába – egyfajta el-petőfi-schilleresedésébe –, akkor a megbékélés politikai tranzakcióként való felfogása mellett áll ki. És megválaszolatlanul hagyja a kérdést, hogy mi fontosabb a számára: a történelmi megbékélés, vagy annak ügyleti kezelése” – részlet Bakk Miklós vezércikkéből a Krónika 2003. szeptember 17-i lapszámában.
„A MISZSZ aggodalommal szemléli az aradi Szabadság-szobor felállítása körül kialakult helyzetet, és felszólítja a magyar érdekvédelmi szervezeteket, hogy határozottan álljanak ki nemzeti értékeink védelme mellett” – részlet a MISZSZ IX. Kongresszusának zárónyilatkozatából 2003 szeptemberében.
„»Nem a propaganda, hanem a tudomány eszközeivel kell helyükre tenni a dolgokat.« Az akadémikus úgy véli, a magyar közvélemény joggal várta az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. »Még abba is beleegyezett, hogy a műalkotást nem is az őt megillető, eredeti helyére állították volna vissza, hanem a Tűzoltó téren« – mondotta Egyed Ákos (történész, akadémikus – szerk. megj.). – » Ha ez a szobor jó volt az aradiaknak a 19. század végén, miért ne lenne jó most is – tette hozzá. De választások közelednek, és úgy látszik, a kormányfő ismét ki próbálja játszani a nemzeti kártyát. (…) Ha RMDSZ-vezető lennék, legalább egyszer kipróbálnám, mi történik akkor, ha kijelentjük: köszönjük szépen, ilyen körülmények között nem kérünk az együttműködésből« – jelentette ki Kovács András (művészettörténész – szerk. megj.). – »Úgy kellene felállítani a szoborcsoportot, nehogy újra ledönthessék« – summázta véleményét Kányádi Sándor. Úgy vélte, a szoborállítást szellemi szinten is meg kellett volna alapozni, és e szellemi síkon bizony mélyebbre kellett volna leásni” – részlet a Krónika 2003. szeptember 19-i számából, amelyikben erdélyi közéleti személyiségeket szólaltat meg a Szabadság-szobor ügyéről.
„Önök, miniszterelnök úr, minket súlyosan megsértettek. Az engem nem érdekel, hogy az Ön művelődési miniszterének tetszik-e a Szabadság-szobor. Nekünk tetszik! Érdekes módon az aradi románok sem mondták eddig, hogy nekik nem tetszene. Márpedig ha így van, akkor tessék elfogadni, hogy hátha mégis jogunk van nekünk is szobrot állítani ebben az országban. Aradon! A Tűzoltó téren! És nem feltétlenül kézen fogva egy román szoborral, mert a megbékélési park ötletét csak akkor támogatjuk, ha az nem művészietlen és nem történelmietlen tisztelt kormánypártiak! Mit szólnának Önök, ha nekiállnánk szétszedni Mihai Viteazul vagy Avram Iancu szobrát, és külön próbálnánk elhelyezni a lovat és az embert?” – Markó Béla az RMDSZ SZKT-n 2003. október 11-én Marosvásárhelyen.
Megbékélés
A Szabadság-szobor kérdésének megoldása képezte 2004-es évben kötendő PSD–RMDSZ-egyezség legfőbb akadályát, s miután a kormányzó párt 2004. március elején kormányhatározattal szavatolta a szoborállítást, megszülethetett a protokollum. A kormányhatározat értelmében a Szabadság-szobor a Tűzoltó téren egy az 1848-as Forradalom Emlékműve elnevezésű diadalívvel együtt kap helyet, így jön létre a Megbékélés Emlékpark. Arad Zala György alkotásán és a diadalíven túl egy további emlékművel is gazdagodhatott, amely Románia és Erdély 1918-as egyesülésének állít emléket. A diadalív miatt a Szabadság-szobor már fölállított talapzatát 45 fokos szögben el kellett fordítani.
2004. április 25-én Aradon, a Tűzoltó téren újra felavatták az az 1925-ben lebontott Szabadság-szobrot. Az ünnepségen először a majd csak 2005-ben felavatott diadalív makettjét leplezték le, majd a Zala György alkotását. Az avatáson részt vett többek közt Medgyessy Péter, Dávid Ibolya és Răzvan Theodorescu is. A restaurálás és felállítás magyar állami segítséggel és közadakozásból valósult meg. A Szabadság-szobor eredetileg a ma Avram Iancu tér nevet viselő Szabadság téren állt. A Megbékélés Emlékparkja az egykori Attila tér, későbbi Tűzoltók terét jelenti.
„Az aradi Szabadság-szobor körül kialakult válság megoldása szintén nem kizárólag »két politikai alakulat« – az RMDSZ és az SZDP – ügy. Ez a jeles műalkotás az egész magyar nemzet közös kulturális öröksége. Éppen ezért sorsáról – felállításának helyéről és módjáról – dönteni az RMDSZ önmagában nem illetékes. Következésképp javasoljuk, hogy a Szabadság-szobor újraállítása kérdésében konszenzuson alapuló összmagyar döntés szülessen – a Magyar kormány, illetve az erdélyi egyházak és a civil szféra, valamint a polgári mozgalom szervezetei bevonásával” – részlet az EMNT Állandó Bizottságának 2004. január 22-én kelt állásfoglalásából.
„Aradon hamarosan két gigantikus műalkotás hirdeti majd a román hősök dicsőségét, cserébe pedig mi is jókat koszorúzgathatunk majd a Szabadság-szobornál március 15-én és október 6-án. Az államkassza pedig könnyebb 190 milliárd lejjel” (az összeg a két új emlékmű ára – szerk. megj.) – részlet Balog Levente 2004. március 8-i vezércikkéből (Krónika).
„Nincs miért tagadnom, az aradi Szabadság-szoborról hozott kormányhatározat nyitotta meg az utat a 2004-es együttműködés elől. (…) A miniszterelnökkel kialakított megállapodás legfontosabb eleme, hogy időben nem kapcsolódik össze a két emlékmű felállítása. A Szabadság-szobor már áprilisban állhat, a másik emlékművet pedig minden valószínűség szerint az ősz folyamán állítják fel” – Markó Béla szövetségi elnök a Krónika 2004. március 8-i lapszámában.
„A választási évben újrakötött protokollum nem más, mint választási szövetség az SZDP-vel. Ennek az elvtelen, utódkommunista irányba elhajló, nemzeti érdekeinket sértő paktumnak a látványos kulisszája az aradi Szabadság-szobor. A további megcsúfolásával létrehozandó úgynevezett román–magyar megbékélési park első rendben nem a »megbékélésről«, hanem a hivatalos RMDSZ megalkuvásáról szól” – részlet Tőkés László 2004. március 15-én Nagyváradon kelt nyilatkozatából.
„Arad, az erdélyi magyarság Mekkája. A szervezők szerint mintegy tízezres tömeg vett részt az aradi ünnepségen; egy harminc fős csapat kifütyülte a felszólalókat” – Krónika, 2004. április 26.
„Ma politikai üzeneteket fogalmaztunk meg, és talán keveset beszéltünk a lényegről. Arról, hogy a Szabadság-szobor egy kiváló műalkotás. Most, hogy felállítottuk, kiszabadítottuk, magam is újra meggyőződhettem róla: nagyon szép ez a szobor. Érett, kiforrott művészi munka, annak ellenére, hogy annak idején egy nagyon fiatal művész készítette – nyilatkozta a Krónikának Markó Béla. – Elég szomorú, hogy nálunk a politikától függ, hogy látható-e egy ilyen műalkotás: annak idején politikai okokból vették le, és tulajdonképpen most is politikai okokból került vissza Arad közterére. Remélem, ez a pillanat kezdete annak, hogy nem a politika határozza meg ezeket a kérdéseket” – részlet a Krónika 2004. április 26-i lapszámából.
„»Istennek hála, áll a szobor. Aradon áll, köztéren áll. Fantasztikus üzenet, hogy az anyaország európai uniós csatlakozásával egy időben állíthattuk fel, és arra kötelezi Magyarországot, hogy élő lelkiismerettel képviseljük a világban azt, hogy minél hamarabb bővülhessen Európa« – jelentette ki Dávid Ibolya, az MDF elnöke. A Szabadság-szobor ügyében elévülhetetlen érdemeket szerző politikus (…)” – részlet a Krónika április 26-i lapszámából.
„Ma sem egyeznék bele abba, hogy egyetlen szobrot emeljenek, és nemcsak politikai, hanem esztétikai szempontok miatt sem. Két esztétikai víziót állítottunk itt egymással szembe, és ez európai szemszögből igen érdekes perspektívát szolgáltat” – Răzvan Theodorescu művelődési miniszter szavai a Krónika április 26-i lapszámában.
„Tőkés László elítélte az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi megbékélés park is. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy az RMDSZ egymagában kisajátítja az aradi Szabadság-szobor ügyét, egyedül dönt az úgynevezett megbékélési parkról is, holott ennek közös ügyünknek kellene lennie. Úgy vélte, a parknak szintén a Petőfi–Schiller nevet kellene adni” – tudósítás az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2004. április 24-i üléséről az Erdélyi Naplóban.
„»Kiszabadítottuk« – imigyen szól az RMDSZ-sikerpropaganda. Arról nem is szólva, hogy valójában ki is szabadította ki a szobrot, újból csak felvetődik a kérdés, hogy melyik csapatban játszik az, aki kifogástalanul együtt tud működni az utódkommunista-nacionalista román hatalommal, miközben a magyar nemzeti erők lefasisztázásában vállal cinkosságot. Melyik oldalon állanak azok, akik »párbeszédet«, »megértést«, »együttműködést« és kölcsönös »tiszteletet« hirdetnek elnyomóinkkal szemben, miközben Arad magyarsága a szemük láttára, szinte teljesen kipusztul?! Minő »európaiság« az, mely az erdélyi magyarság vértelen genocídiumához, továbbtartó asszimilációjához és exodusához ünnepelve asszisztál?
Az aradi diadalív nem más, mint: durva magyarellenes provokáció. Az erdélyi magyarságnak elidegeníthetetlen közösségi joga saját hazájában saját szobrait és műemlékeit előfeltételek és restrikciók nélkül felállítania.
Az aradi Megbékélés Parkja valójában a magyar politikai megalkuvás szégyenletes objektuma – s mint ilyen, a Petőfi–Schiller fantomegyetemmel, valamint a Kempinsky-szindrómával rokon létesítmény. Felavatása egyet jelent a magyar politika, illetve az erdélyi magyarság »rituális megalázásával« – még akkor is, hogyha a Szabadság-szoborcsoport újraállítása önmagában véve örvendetes eseménynek számít” – részlet Tőkés László püspök, az EMNT elnökének Csapatjátékok. Nyilatkozat az erdélyi magyar párbeszédről című 2004. április 28-án kelt írásából (Erdélyi Napló).
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kampányindító rendezvényén vagyunk ezen az esős, szomorkás péntek délutánon. Igaz, rossz nyelvek szerint a kampány már szűk másfél héttel korábban, Aradon megkezdődött. A Szabadság-szobor Váradon is az RMDSZ-nek statisztál: az óriásplakáton a Zala György-alkotás – amit már lassan nem lehet tudni, ki is szabadított ki: Dávid Ibolya, Markó Béla, Năstase vagy a sors... – alatta a Tűzoltó téren összegyűlt tömeg. A képet a felhívás uralja: »Együtt, szabadon! 2004. június 6-án szavazzon az RMDSZ jelöltjeire!«” – részlet Fábián Tibor 2004. május 11-én az Erdélyi Naplóban megjelent cikkéből.
Kiszabadítva
Az újraállítás óta az aradi Szabadság-szobor továbbra is hivatkozási alap, leginkább kampányidőszakban merül fel sikertörténetként.
„Ha az első alkalommal megtorpantunk volna, Szabadság-szobor sem lenne, semmi sem lenne ma Erdélyben” – részlet Markó Béla 2006. március 15-i beszédéből Kézdivásárhelyen.
„Király András, az Arad megyei RMDSZ-szervezet a szórványban élő magyarság nevében állt színpadra, és szimbolikus gesztusként az aradi Szabadság-szobor egy csavarját adta át Takács Csaba kampányfőnöknek” – részlet az RMDSZ 2008. október 28-i, kolozsvári kampányindítójából.
„Támogatom Andrei Şaguna püspök szobrának a felállítását Gyulán – mondta el Traian Băsescu tegnap a város román tanítási nyelvű általános iskolájában és gimnáziumában tartott fórumon. Az elnök utalt arra, hogy Aradon Szabadság-szobor állít emléket az aradi vértanúknak, továbbá – mint mondta – Şaguna püspök XIX. századi tevékenységét utóbb az UNESCO is elismerte” (Transindex.ro, 2009. február 4.)
„Később is mondták, hogy soha nem lesz ismét Szabadság-szobor Aradon. És áll ma a Szabadság-szobor! A minap is hallottuk egy román politikustól: soha nem lesz területi autonómia. Erre is csak azt válaszolhatjuk: várjuk ki a végét” – Markó Béla szövetségi elnök Székelykeresztúron elhangzott ünnepi beszédéből 2009. március 15-én.
2011. áprilisában három bronzelem (a diadém, egy tőr és egy kard) tűnt el a szoborról. A hiányzó elemeket pótolták, a szobor mellé térfigyelő kamerákat telepítettek. 2013 novemberében az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) bejelentette, hogy a Szabadság-szobor eltávolítását támogató aláírásokat gyűjt. Az ezirányú határozattervezet napirendre tűzésére esélyük szinte nulla.
Tíz év múlva
Az újraállítás tízéves évfordulóján ünnepséget rendeztek Aradon, ahol bemutatták a Gondozzátok, őrizzétek… című emlékalbumot. A kötet címe Salacz Gyula egykori polgármester szavait idézi, és sorban a harmadik kiadvány, mely az újraállítás óta a Szabadság-szoborról szól.
„A Szabadság-szobor sikertörténet – szoktuk mondani, sikertörténet lett, mert mindenki elvégezte a rá bízott feladatot, senki sem kételkedett abban, hogy a helyi vagy az országos RMDSZ vezetés nem fog keményen, következetesen kiállni az ügy mellett a cél érdekében. Így volt ez az elmúlt 25 évben, így volt 10 évvel ezelőtt is, és így van mind a mai napig. Amennyiben további sikertörténetek tanúi, szereplői szeretnénk lenni, akkor azt az egységet kell megőriznünk, amelyet közösségünk felmutatott, és lehetővé tette, hogy ez a szobor ismét köztérre kerüljön. Mivel az egység a feltétele annak, hogy közösségünknek ereje legyen, az RMDSZ meg tudja valósítani azt, amit közösségünk elvár. Ha ezeket teljesítjük, akkor maradunk őrzői múltunknak, gondozói jelenünknek és építői jövőnknek” – Király András oktatási államtitkár, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke Aradon 2014. április 25-én (Nyugati Jelen).
„Számunkra a szobor nemcsak a szabadság, hanem az összetartozás szimbóluma is, mert csak összefogással tudtuk megvalósítani. Köszönet mindenkinek, aki ebből a munkából kivette a részét, kezdve a csákányozástól egészen a felavatásig. Zala György munkája gazdagítja városunkat, és hirdeti a szabadságot, a megértést és az együttműködést” – Bognár Levente, Arad alpolgármestere Aradon 2014. április 25-én (Nyugati Jelen).
„És ennek a szobornak az üzenete számunkra a mai napig él. Hiszen látjuk, hogy nekünk minden nap, újra és újra meg kell küzdenünk a szabadságért. És ismételten meg kell győznünk a többségi társadalmat, hogy ha tőlünk elveszik jogainkat, szabadságunkat, akkor ők sem lehetnek szabadok. És ezt nekünk minden nap újra kell kezdenünk, mert a szabadságért való küzdelem nem érhet véget este, vagy a hét végén, vagy a hónap végén. És az a munka, amit 1989-től 1999-is, majd 2004-ig, majd 2014-ig közösen elvégeztünk azt mutatja, hogy lehetnek olyan pillanatok, amikor megbotlunk, vagy elgáncsolnak és elesünk, de képesnek kell lennünk felállni, hitünket, reményünket megerősíteni, és újra talpra állni, haladni, építkezni” – részlet Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökének beszédéből Aradon, 2014. április 25-én (rmdsz.ro).
Az aradi Szabadság-szobor a szabadságért való állandó harc jelképévé vált egyrészt azáltal, hogy az 1848-49-es forradalomra emlékeztet, másrészt az újraállításáért való küzdelem miatt. Kompromisszumok és sikerek egyaránt születtek vele kapcsolatban, ám az szinte biztosra vehető, hogy különböző megközelítésekben hivatkozási alapként továbbra is találkozhatunk nevével. Pedig Aradon személyesen megnézni az igazi.
Dénes Ida. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Az aradi Szabadság-szobor több szempontból is különleges alkotás, ám legfőképpen talán azért, mert 124 éves, viharos története során sokan sokféleképpen hivatkoztak rá. Összeállításunkban ezt az igencsak változatos repertoárt igyekszünk érzékeltetni az emlékmű „kiszabadításának” tízéves évfordulóján.
Nem néma az a kőszobor mely amott a magyar Golgotán a halhatatlan vértanú halottak emlékének emeltetett. Én hozzám a kitaszított élő halotthoz ki egykor zászlótartója valék Magyarország függetlenségének, melyért ők a lehóhérolt hősök annyit küzdöttek és mártír halált haltanak, én hozzám elhozták a múltak szellemei a velőkig ható szózatot, mely amaz emlékszobor kimagasló alakjának Hungáriának hallgatag ajkairól zeng: Hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar! (...) – részlet Kossuth Lajos beszédéből, melyet Torinóban írt a szoborcsoport felavatása alkalmából 1890. szeptember 20-án.
Hőskor
„A vértanúk emlékünnepe. A templomból a Szabadság térre vonult a menet. A szobor előtt felállított amfiteátrális tribünön 3000 ember foglalt helyet. Az egész teret 25 000 ember állja el. A szobor körül levő négy oszlopról hatalmas lángok csapnak fel. Az ünnepélyt a dalárdák gyászdallal nyitották meg, majd Salácz Gyula polgármester a közönség meg-megújuló éljenzése közt megkapó beszédet tartott. A beszéd alatt lehullott a négy óriási árbocra erősített két vászonfal. A közönségen nagy meghatottság vett erőt, csaknem minden szem könnyekkel van tele. Damjanich özvegye folyton sírt, arcáról a fájdalom könnyei perdültek alá. Munkácsiné pedig hevesen zokogva fordult Zalához, s vele kezet szorított. Nagy meghatódottság között hangzott el azután a Szózat, melyet a közönség nagy része is énekelt. Zala György erre lelkes beszéd kíséretében átadta a szobrot Salacz polgármesternek” – részélet az Ellenzék című lap 1890. október 7-i számából.
Már az első világháború után felmerült a szobor lebontásának gondolata a Romániához csatolt Aradon, ám egy ideig még sikerült megőrizni eredeti helyén. 1923-ban a rongálások megakadályozása céljából bedeszkázták, míg végül 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány eltávolíttatta az emlékművet a Szabadság-térről. Több helyen őrizték a szobrokat. 1999-ben az aradi vár árkából szállították az aradi minoritákhoz, kik a 2004-es újraállításig őrizték a szabadságharc emlékművét.
Bonyodalmak és megoldások
Közvetlenül a rendszerváltás után elindult az aradi Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelem. Ez a szándék végighúzódott a kilencvenes éveken, különböző politikai tárgyalásokkor téma volt. 1999-ben – a szabadságharc 150. évfordulójának évében – Dávid Ibolya magyarországi igazságügy-miniszter nem hivatalos tárgyalást folytatott Aradon román kollégájával, Valeriu Stoicával, annak érdekében, hogy az aradi vár árkából a Szabadság-szobor a helyére kerüljön az 1848-49-es forradalom évfordulójának tiszteletére. Valeriu Stoica ekkor úgy vélekedett: még nem érkezett el az ideje az emlékmű helyreállításának. Nemsokára felmerült egy úgynevezett megbékélési emlékpark lehetősége, ahol a Szabadság-szobor is helyet kaphatna. 1999. október elsején kormányhatározat értelmében a Szabadság-szobrot átszállították a várból az aradi minorita rendházhoz, ahol elkezdődött a mű restaurálása.
2002-ben városi határozat és megyei RMDSZ–PSD-protokollum szólt a szobor újra felállításáról. Helyszínül a Tűzoltó teret jelölték meg. 2003-ban megalakult a Szabadság-szobor felállítására létrehozott alapítvány a restaurálás és újbóli felállítás költségeinek összegyűjtése céljából, ugyanebben az évben négypárti egyeztetés is folyt a szobor ügyében, ahol megegyeztek a felállításról. Pár hónappal később mégis meghiúsulni látszott a terv, mert a szobor a művelődési minisztérium szerint esztétikailag nem felelt meg a mai követelményeknek, „másrészt a szaktárca csak a román történelem jeles mozzanataiból ihletődött alkotásokat pártolja, támogatja és védi”. Pár hét múlva, szeptemberben már az Állami Építkezési Felügyelőség lépett az ügyben: formai okokra hivatkozva leállíttatta a Szabadság-szobor felállításának munkálatait. Az intézkedéseket tárgyalások sorozata követte a 2003-as esztendőben: Markó Béla, az RMDSZ elnöke Adrian Năstase miniszterelnökkel egyeztetett, de Ion Iliescu államelnök is tárgyalt Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság elnökével, Medgyessy Péter miniszterelnök pedig román kollégájával, levélváltások és helyi szintű tárgyalások folytak. A román fél újfent megbékélési park létesítését kezdeményezte, az RMDSZ ezt – amennyiben az a Tűzoltók terén létesül – elfogadta. A 2003. október 5-re tervezett felavatás elmaradt.
„Álláspontunk változatlan: még idén fel kell állítani a Szabadság-szobrot. A román fél a miniszterelnök által már korábban szorgalmazott változatot hozta elő újra, azaz egy ’48-as üzenetet közvetítő szoborpark létrehozását, amelyben a Szabadság-szobor is helyet kapna. Ez viszont a műalkotás visszaállításának beláthatatlan ideig való elhúzását jelentené, s ehhez mi nem lehetünk partnerek” – Markó Béla szövetségi elnök válasza a Krónika kérdésére a 2003. szeptember 10-i lapszámban.
„Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül, és nem is egészen értjük, miért történik így” – Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az MTI kérdésére válaszolva 2003. szeptember 16-án.
„Hogy a Năstase-kormány a helyi döntést most felrúgta, nem csupán annak a jelzése, hogy választások közeledtén – gesztusokat tesz a PSD a nacionalista hátországnak. Azt is jelenti, hogy a román kormány a nemzeti érzelmeket és – ezen keresztül – a román–magyar megbékélést tranzakciók eszközeként fogja fel. (…) Ha viszont (az RMDSZ) belemegy az emlékmű szoborparkosításába – egyfajta el-petőfi-schilleresedésébe –, akkor a megbékélés politikai tranzakcióként való felfogása mellett áll ki. És megválaszolatlanul hagyja a kérdést, hogy mi fontosabb a számára: a történelmi megbékélés, vagy annak ügyleti kezelése” – részlet Bakk Miklós vezércikkéből a Krónika 2003. szeptember 17-i lapszámában.
„A MISZSZ aggodalommal szemléli az aradi Szabadság-szobor felállítása körül kialakult helyzetet, és felszólítja a magyar érdekvédelmi szervezeteket, hogy határozottan álljanak ki nemzeti értékeink védelme mellett” – részlet a MISZSZ IX. Kongresszusának zárónyilatkozatából 2003 szeptemberében.
„»Nem a propaganda, hanem a tudomány eszközeivel kell helyükre tenni a dolgokat.« Az akadémikus úgy véli, a magyar közvélemény joggal várta az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. »Még abba is beleegyezett, hogy a műalkotást nem is az őt megillető, eredeti helyére állították volna vissza, hanem a Tűzoltó téren« – mondotta Egyed Ákos (történész, akadémikus – szerk. megj.). – » Ha ez a szobor jó volt az aradiaknak a 19. század végén, miért ne lenne jó most is – tette hozzá. De választások közelednek, és úgy látszik, a kormányfő ismét ki próbálja játszani a nemzeti kártyát. (…) Ha RMDSZ-vezető lennék, legalább egyszer kipróbálnám, mi történik akkor, ha kijelentjük: köszönjük szépen, ilyen körülmények között nem kérünk az együttműködésből« – jelentette ki Kovács András (művészettörténész – szerk. megj.). – »Úgy kellene felállítani a szoborcsoportot, nehogy újra ledönthessék« – summázta véleményét Kányádi Sándor. Úgy vélte, a szoborállítást szellemi szinten is meg kellett volna alapozni, és e szellemi síkon bizony mélyebbre kellett volna leásni” – részlet a Krónika 2003. szeptember 19-i számából, amelyikben erdélyi közéleti személyiségeket szólaltat meg a Szabadság-szobor ügyéről.
„Önök, miniszterelnök úr, minket súlyosan megsértettek. Az engem nem érdekel, hogy az Ön művelődési miniszterének tetszik-e a Szabadság-szobor. Nekünk tetszik! Érdekes módon az aradi románok sem mondták eddig, hogy nekik nem tetszene. Márpedig ha így van, akkor tessék elfogadni, hogy hátha mégis jogunk van nekünk is szobrot állítani ebben az országban. Aradon! A Tűzoltó téren! És nem feltétlenül kézen fogva egy román szoborral, mert a megbékélési park ötletét csak akkor támogatjuk, ha az nem művészietlen és nem történelmietlen tisztelt kormánypártiak! Mit szólnának Önök, ha nekiállnánk szétszedni Mihai Viteazul vagy Avram Iancu szobrát, és külön próbálnánk elhelyezni a lovat és az embert?” – Markó Béla az RMDSZ SZKT-n 2003. október 11-én Marosvásárhelyen.
Megbékélés
A Szabadság-szobor kérdésének megoldása képezte 2004-es évben kötendő PSD–RMDSZ-egyezség legfőbb akadályát, s miután a kormányzó párt 2004. március elején kormányhatározattal szavatolta a szoborállítást, megszülethetett a protokollum. A kormányhatározat értelmében a Szabadság-szobor a Tűzoltó téren egy az 1848-as Forradalom Emlékműve elnevezésű diadalívvel együtt kap helyet, így jön létre a Megbékélés Emlékpark. Arad Zala György alkotásán és a diadalíven túl egy további emlékművel is gazdagodhatott, amely Románia és Erdély 1918-as egyesülésének állít emléket. A diadalív miatt a Szabadság-szobor már fölállított talapzatát 45 fokos szögben el kellett fordítani.
2004. április 25-én Aradon, a Tűzoltó téren újra felavatták az az 1925-ben lebontott Szabadság-szobrot. Az ünnepségen először a majd csak 2005-ben felavatott diadalív makettjét leplezték le, majd a Zala György alkotását. Az avatáson részt vett többek közt Medgyessy Péter, Dávid Ibolya és Răzvan Theodorescu is. A restaurálás és felállítás magyar állami segítséggel és közadakozásból valósult meg. A Szabadság-szobor eredetileg a ma Avram Iancu tér nevet viselő Szabadság téren állt. A Megbékélés Emlékparkja az egykori Attila tér, későbbi Tűzoltók terét jelenti.
„Az aradi Szabadság-szobor körül kialakult válság megoldása szintén nem kizárólag »két politikai alakulat« – az RMDSZ és az SZDP – ügy. Ez a jeles műalkotás az egész magyar nemzet közös kulturális öröksége. Éppen ezért sorsáról – felállításának helyéről és módjáról – dönteni az RMDSZ önmagában nem illetékes. Következésképp javasoljuk, hogy a Szabadság-szobor újraállítása kérdésében konszenzuson alapuló összmagyar döntés szülessen – a Magyar kormány, illetve az erdélyi egyházak és a civil szféra, valamint a polgári mozgalom szervezetei bevonásával” – részlet az EMNT Állandó Bizottságának 2004. január 22-én kelt állásfoglalásából.
„Aradon hamarosan két gigantikus műalkotás hirdeti majd a román hősök dicsőségét, cserébe pedig mi is jókat koszorúzgathatunk majd a Szabadság-szobornál március 15-én és október 6-án. Az államkassza pedig könnyebb 190 milliárd lejjel” (az összeg a két új emlékmű ára – szerk. megj.) – részlet Balog Levente 2004. március 8-i vezércikkéből (Krónika).
„Nincs miért tagadnom, az aradi Szabadság-szoborról hozott kormányhatározat nyitotta meg az utat a 2004-es együttműködés elől. (…) A miniszterelnökkel kialakított megállapodás legfontosabb eleme, hogy időben nem kapcsolódik össze a két emlékmű felállítása. A Szabadság-szobor már áprilisban állhat, a másik emlékművet pedig minden valószínűség szerint az ősz folyamán állítják fel” – Markó Béla szövetségi elnök a Krónika 2004. március 8-i lapszámában.
„A választási évben újrakötött protokollum nem más, mint választási szövetség az SZDP-vel. Ennek az elvtelen, utódkommunista irányba elhajló, nemzeti érdekeinket sértő paktumnak a látványos kulisszája az aradi Szabadság-szobor. A további megcsúfolásával létrehozandó úgynevezett román–magyar megbékélési park első rendben nem a »megbékélésről«, hanem a hivatalos RMDSZ megalkuvásáról szól” – részlet Tőkés László 2004. március 15-én Nagyváradon kelt nyilatkozatából.
„Arad, az erdélyi magyarság Mekkája. A szervezők szerint mintegy tízezres tömeg vett részt az aradi ünnepségen; egy harminc fős csapat kifütyülte a felszólalókat” – Krónika, 2004. április 26.
„Ma politikai üzeneteket fogalmaztunk meg, és talán keveset beszéltünk a lényegről. Arról, hogy a Szabadság-szobor egy kiváló műalkotás. Most, hogy felállítottuk, kiszabadítottuk, magam is újra meggyőződhettem róla: nagyon szép ez a szobor. Érett, kiforrott művészi munka, annak ellenére, hogy annak idején egy nagyon fiatal művész készítette – nyilatkozta a Krónikának Markó Béla. – Elég szomorú, hogy nálunk a politikától függ, hogy látható-e egy ilyen műalkotás: annak idején politikai okokból vették le, és tulajdonképpen most is politikai okokból került vissza Arad közterére. Remélem, ez a pillanat kezdete annak, hogy nem a politika határozza meg ezeket a kérdéseket” – részlet a Krónika 2004. április 26-i lapszámából.
„»Istennek hála, áll a szobor. Aradon áll, köztéren áll. Fantasztikus üzenet, hogy az anyaország európai uniós csatlakozásával egy időben állíthattuk fel, és arra kötelezi Magyarországot, hogy élő lelkiismerettel képviseljük a világban azt, hogy minél hamarabb bővülhessen Európa« – jelentette ki Dávid Ibolya, az MDF elnöke. A Szabadság-szobor ügyében elévülhetetlen érdemeket szerző politikus (…)” – részlet a Krónika április 26-i lapszámából.
„Ma sem egyeznék bele abba, hogy egyetlen szobrot emeljenek, és nemcsak politikai, hanem esztétikai szempontok miatt sem. Két esztétikai víziót állítottunk itt egymással szembe, és ez európai szemszögből igen érdekes perspektívát szolgáltat” – Răzvan Theodorescu művelődési miniszter szavai a Krónika április 26-i lapszámában.
„Tőkés László elítélte az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi megbékélés park is. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy az RMDSZ egymagában kisajátítja az aradi Szabadság-szobor ügyét, egyedül dönt az úgynevezett megbékélési parkról is, holott ennek közös ügyünknek kellene lennie. Úgy vélte, a parknak szintén a Petőfi–Schiller nevet kellene adni” – tudósítás az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2004. április 24-i üléséről az Erdélyi Naplóban.
„»Kiszabadítottuk« – imigyen szól az RMDSZ-sikerpropaganda. Arról nem is szólva, hogy valójában ki is szabadította ki a szobrot, újból csak felvetődik a kérdés, hogy melyik csapatban játszik az, aki kifogástalanul együtt tud működni az utódkommunista-nacionalista román hatalommal, miközben a magyar nemzeti erők lefasisztázásában vállal cinkosságot. Melyik oldalon állanak azok, akik »párbeszédet«, »megértést«, »együttműködést« és kölcsönös »tiszteletet« hirdetnek elnyomóinkkal szemben, miközben Arad magyarsága a szemük láttára, szinte teljesen kipusztul?! Minő »európaiság« az, mely az erdélyi magyarság vértelen genocídiumához, továbbtartó asszimilációjához és exodusához ünnepelve asszisztál?
Az aradi diadalív nem más, mint: durva magyarellenes provokáció. Az erdélyi magyarságnak elidegeníthetetlen közösségi joga saját hazájában saját szobrait és műemlékeit előfeltételek és restrikciók nélkül felállítania.
Az aradi Megbékélés Parkja valójában a magyar politikai megalkuvás szégyenletes objektuma – s mint ilyen, a Petőfi–Schiller fantomegyetemmel, valamint a Kempinsky-szindrómával rokon létesítmény. Felavatása egyet jelent a magyar politika, illetve az erdélyi magyarság »rituális megalázásával« – még akkor is, hogyha a Szabadság-szoborcsoport újraállítása önmagában véve örvendetes eseménynek számít” – részlet Tőkés László püspök, az EMNT elnökének Csapatjátékok. Nyilatkozat az erdélyi magyar párbeszédről című 2004. április 28-án kelt írásából (Erdélyi Napló).
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kampányindító rendezvényén vagyunk ezen az esős, szomorkás péntek délutánon. Igaz, rossz nyelvek szerint a kampány már szűk másfél héttel korábban, Aradon megkezdődött. A Szabadság-szobor Váradon is az RMDSZ-nek statisztál: az óriásplakáton a Zala György-alkotás – amit már lassan nem lehet tudni, ki is szabadított ki: Dávid Ibolya, Markó Béla, Năstase vagy a sors... – alatta a Tűzoltó téren összegyűlt tömeg. A képet a felhívás uralja: »Együtt, szabadon! 2004. június 6-án szavazzon az RMDSZ jelöltjeire!«” – részlet Fábián Tibor 2004. május 11-én az Erdélyi Naplóban megjelent cikkéből.
Kiszabadítva
Az újraállítás óta az aradi Szabadság-szobor továbbra is hivatkozási alap, leginkább kampányidőszakban merül fel sikertörténetként.
„Ha az első alkalommal megtorpantunk volna, Szabadság-szobor sem lenne, semmi sem lenne ma Erdélyben” – részlet Markó Béla 2006. március 15-i beszédéből Kézdivásárhelyen.
„Király András, az Arad megyei RMDSZ-szervezet a szórványban élő magyarság nevében állt színpadra, és szimbolikus gesztusként az aradi Szabadság-szobor egy csavarját adta át Takács Csaba kampányfőnöknek” – részlet az RMDSZ 2008. október 28-i, kolozsvári kampányindítójából.
„Támogatom Andrei Şaguna püspök szobrának a felállítását Gyulán – mondta el Traian Băsescu tegnap a város román tanítási nyelvű általános iskolájában és gimnáziumában tartott fórumon. Az elnök utalt arra, hogy Aradon Szabadság-szobor állít emléket az aradi vértanúknak, továbbá – mint mondta – Şaguna püspök XIX. századi tevékenységét utóbb az UNESCO is elismerte” (Transindex.ro, 2009. február 4.)
„Később is mondták, hogy soha nem lesz ismét Szabadság-szobor Aradon. És áll ma a Szabadság-szobor! A minap is hallottuk egy román politikustól: soha nem lesz területi autonómia. Erre is csak azt válaszolhatjuk: várjuk ki a végét” – Markó Béla szövetségi elnök Székelykeresztúron elhangzott ünnepi beszédéből 2009. március 15-én.
2011. áprilisában három bronzelem (a diadém, egy tőr és egy kard) tűnt el a szoborról. A hiányzó elemeket pótolták, a szobor mellé térfigyelő kamerákat telepítettek. 2013 novemberében az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) bejelentette, hogy a Szabadság-szobor eltávolítását támogató aláírásokat gyűjt. Az ezirányú határozattervezet napirendre tűzésére esélyük szinte nulla.
Tíz év múlva
Az újraállítás tízéves évfordulóján ünnepséget rendeztek Aradon, ahol bemutatták a Gondozzátok, őrizzétek… című emlékalbumot. A kötet címe Salacz Gyula egykori polgármester szavait idézi, és sorban a harmadik kiadvány, mely az újraállítás óta a Szabadság-szoborról szól.
„A Szabadság-szobor sikertörténet – szoktuk mondani, sikertörténet lett, mert mindenki elvégezte a rá bízott feladatot, senki sem kételkedett abban, hogy a helyi vagy az országos RMDSZ vezetés nem fog keményen, következetesen kiállni az ügy mellett a cél érdekében. Így volt ez az elmúlt 25 évben, így volt 10 évvel ezelőtt is, és így van mind a mai napig. Amennyiben további sikertörténetek tanúi, szereplői szeretnénk lenni, akkor azt az egységet kell megőriznünk, amelyet közösségünk felmutatott, és lehetővé tette, hogy ez a szobor ismét köztérre kerüljön. Mivel az egység a feltétele annak, hogy közösségünknek ereje legyen, az RMDSZ meg tudja valósítani azt, amit közösségünk elvár. Ha ezeket teljesítjük, akkor maradunk őrzői múltunknak, gondozói jelenünknek és építői jövőnknek” – Király András oktatási államtitkár, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke Aradon 2014. április 25-én (Nyugati Jelen).
„Számunkra a szobor nemcsak a szabadság, hanem az összetartozás szimbóluma is, mert csak összefogással tudtuk megvalósítani. Köszönet mindenkinek, aki ebből a munkából kivette a részét, kezdve a csákányozástól egészen a felavatásig. Zala György munkája gazdagítja városunkat, és hirdeti a szabadságot, a megértést és az együttműködést” – Bognár Levente, Arad alpolgármestere Aradon 2014. április 25-én (Nyugati Jelen).
„És ennek a szobornak az üzenete számunkra a mai napig él. Hiszen látjuk, hogy nekünk minden nap, újra és újra meg kell küzdenünk a szabadságért. És ismételten meg kell győznünk a többségi társadalmat, hogy ha tőlünk elveszik jogainkat, szabadságunkat, akkor ők sem lehetnek szabadok. És ezt nekünk minden nap újra kell kezdenünk, mert a szabadságért való küzdelem nem érhet véget este, vagy a hét végén, vagy a hónap végén. És az a munka, amit 1989-től 1999-is, majd 2004-ig, majd 2014-ig közösen elvégeztünk azt mutatja, hogy lehetnek olyan pillanatok, amikor megbotlunk, vagy elgáncsolnak és elesünk, de képesnek kell lennünk felállni, hitünket, reményünket megerősíteni, és újra talpra állni, haladni, építkezni” – részlet Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökének beszédéből Aradon, 2014. április 25-én (rmdsz.ro).
Az aradi Szabadság-szobor a szabadságért való állandó harc jelképévé vált egyrészt azáltal, hogy az 1848-49-es forradalomra emlékeztet, másrészt az újraállításáért való küzdelem miatt. Kompromisszumok és sikerek egyaránt születtek vele kapcsolatban, ám az szinte biztosra vehető, hogy különböző megközelítésekben hivatkozási alapként továbbra is találkozhatunk nevével. Pedig Aradon személyesen megnézni az igazi.
Dénes Ida. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2014. május 9.
A magyarság számára nincsenek dilemmák
Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Traian Basescu megsértette az alaptörvényt, akkor a parlament számára nincs más megoldás, mint a felfüggesztési eljárás beindítása, jelentette ki kedden Victor Ponta miniszterelnök, ugyanis szerinte az államfő alkotmányellenesen kampányolt a Népi Mozgalom Párt javára. Ezért fordult feljelentéssel a legfelsőbb taláros testülethez. Ezzel a véleménnyel higgadtabb fejű párttársai nem értettek egyet, kijelentve, hogy politikai stabilitásra van szükség, egyébként sem kezdeményezheti a miniszterelnök az államfő felfüggesztését.
Persze Basescu sem hagyta alább. Azonnal ellentámadásba lendült, és ő is az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel Ponta nem ellenjegyezte azt az államfői rendeletet, amely több, a Román Kulturális Intézetet 2005 és 2012 között vezető, a művelődés területén tevékenykedő személyiség kitüntetéséről szól. Egy sajtónyilatkozatban leszögezte, Ponta magatartása arra kényszeríti, hogy nyilvánosan bejelentse: amennyiben a kormányfő nem engedi normálisan zajlani az európai parlamenti választások kampányát, az orrára koppint, mert szerinte Ponta máris az év végi elnökválasztásra kampányol. Azt pedig nem engedheti meg, hogy Pontából államfő legyen, mert az az ország visszafejlődését jelentené.
Alig két héttel az európai parlamenti választások előtt eszement birkózás folyik az állam első embere és a kormányfő között, tovább mélyítve a politikai válságot. Elvakult gyűlöletük hevében teljesen megfeledkeznek, azoknak az adófizető és szavazópolgároknak az ezreiről, akik nap nap után súlyos gondokkal, természeti csapásokkal szembesülnek. De mintha az európai parlamenti választások is valamiféle távoli jövőben lennének, fontosabbnak tartják egymás lejáratását, mint a választások megfelelő, törvényes és szabályos levezetését, netán eredményét.
Jogosan mondják egyre gyakrabban az emberek, hogy nincs akire szavazzanak. Igazuk van. Ezzel szemben az erdélyi magyarság kényelmes helyzetben van: számukra nincsenek dilemmák. Mindenki tudatában van a brüsszeli képviselet fontosságának, hiszen a magyar képviselőkön kívül más nem fogja napirenden tartani a kisebbségben élő magyar közösségek ügyét. Még azon sem kell gondolkodniuk, hogy kire adják a voksukat, hiszen egyetlen magyar lista van a tulipán jele alatt. Ha okosak lesznek, amíg az országvezetők marakodnak, ők elmennek szavazni, és annyi jelöltet juttatnak be az európai parlamentbe, ahányat a magyarság lélekszámával arányosan lehetséges.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)
Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Traian Basescu megsértette az alaptörvényt, akkor a parlament számára nincs más megoldás, mint a felfüggesztési eljárás beindítása, jelentette ki kedden Victor Ponta miniszterelnök, ugyanis szerinte az államfő alkotmányellenesen kampányolt a Népi Mozgalom Párt javára. Ezért fordult feljelentéssel a legfelsőbb taláros testülethez. Ezzel a véleménnyel higgadtabb fejű párttársai nem értettek egyet, kijelentve, hogy politikai stabilitásra van szükség, egyébként sem kezdeményezheti a miniszterelnök az államfő felfüggesztését.
Persze Basescu sem hagyta alább. Azonnal ellentámadásba lendült, és ő is az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel Ponta nem ellenjegyezte azt az államfői rendeletet, amely több, a Román Kulturális Intézetet 2005 és 2012 között vezető, a művelődés területén tevékenykedő személyiség kitüntetéséről szól. Egy sajtónyilatkozatban leszögezte, Ponta magatartása arra kényszeríti, hogy nyilvánosan bejelentse: amennyiben a kormányfő nem engedi normálisan zajlani az európai parlamenti választások kampányát, az orrára koppint, mert szerinte Ponta máris az év végi elnökválasztásra kampányol. Azt pedig nem engedheti meg, hogy Pontából államfő legyen, mert az az ország visszafejlődését jelentené.
Alig két héttel az európai parlamenti választások előtt eszement birkózás folyik az állam első embere és a kormányfő között, tovább mélyítve a politikai válságot. Elvakult gyűlöletük hevében teljesen megfeledkeznek, azoknak az adófizető és szavazópolgároknak az ezreiről, akik nap nap után súlyos gondokkal, természeti csapásokkal szembesülnek. De mintha az európai parlamenti választások is valamiféle távoli jövőben lennének, fontosabbnak tartják egymás lejáratását, mint a választások megfelelő, törvényes és szabályos levezetését, netán eredményét.
Jogosan mondják egyre gyakrabban az emberek, hogy nincs akire szavazzanak. Igazuk van. Ezzel szemben az erdélyi magyarság kényelmes helyzetben van: számukra nincsenek dilemmák. Mindenki tudatában van a brüsszeli képviselet fontosságának, hiszen a magyar képviselőkön kívül más nem fogja napirenden tartani a kisebbségben élő magyar közösségek ügyét. Még azon sem kell gondolkodniuk, hogy kire adják a voksukat, hiszen egyetlen magyar lista van a tulipán jele alatt. Ha okosak lesznek, amíg az országvezetők marakodnak, ők elmennek szavazni, és annyi jelöltet juttatnak be az európai parlamentbe, ahányat a magyarság lélekszámával arányosan lehetséges.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)
2014. május 9.
Két éve kormányozza az országot Victor Ponta
Két évvel ezelőtt lépett hivatalba a Victor Ponta-kormány, miután az ellenzék sikerre vitte a Mihai Răzvan Ungureanu kabinetje ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát. A miniszterelnök ért el ugyan gazdasági eredményeket, de eddigi mandátumában sok a kudarc is.
A Ponta-kormány mindenképpen ballábbal indult, hiszen jelölt és kinevezett minisztereivel igen sok gond támadt, elsősorban plágium és összeférhetetlenség vádja miatt. A kormánystratégiákért felelős megbízott miniszter jelöltje, Victor Alistar például éppen ez utóbbi ok miatt nem foglalhatta el tisztségét, az oktatási tárca két minisztere, Corina Dumitrescu és Ioan Mang ellen pedig a plágium vádja merült fel. Igaz, doktorátusi disszertációja kapcsán plágiummal gyanúsították magát a kormányfőt is, alig néhány héttel azt követően, hogy átvette a kabinet vezetését.
A 2012. évi parlamenti választások után – ahol a Szociál-Liberális Szövetség 60 százalékot szerzett – létrejött a második Ponta-kormány, amelybe a miniszterelnök az RMDSZ-t is szerette volna bevenni. Ezt a szándékát azonban a Konzervatív Pártot megalakító Dan Voiculescu és a nemzeti liberálisok vezetője, Crin Antonescu ellenszegülése miatt nem tudta végrehajtani, így a kabinet a szociáldemokratákból, a nemzeti liberálisokból, a Konzervatív Pártból és a Románia Haladásáért Országos Szövetségből jött létre.
A gondok azonban folytatódtak. A kabinet közlekedési miniszterét, Relu Fenechiut öt év letöltendő börtönre ítélték. Így ő lett a legelső, hivatalában lévő miniszter, aki a bársonyszékből egyenesen a börtönbe távozott. A kormány belügyminisztere, Radu Stroe pedig lemondásra kényszerült a Nyugati Kárpátokban bekövetkezett repülőszerencsétlenség nyomán tett, meggondolatlan kijelentéséért.
A fő gondot azonban a kormánykoalíció legfontosabb két politikai tömörülése, a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok közötti, egyre mélyülő ellentétek jelentették, amelyek következtében a liberálisok idén február végén kiléptek a kormányból. Nem sokkal később a parlament bizalmi szavazatot adott a harmadik Ponta-kormánynak, amelyben immár helyet kapott az RMDSZ is.
Személycserék, „fekete kedd”
A Szociál-Liberális Szövetség hatalomra kerülésével megindultak a személycserék is. 2012 júliusában menesztették a népügyvédet, Gheorghe Iancut, a demokrata liberális Vasile Blagát pedig leváltották a szenátus éléről – helyébe Crin Antonescut nevezték ki. A képviselőház éléről ugyanakkor leváltották a demokrata liberális Roberta Anastasét, helyébe az elnöki tisztséget jelenleg is elfoglaló szociáldemokrata Valeriu Zgonea került.
A Szociál-Liberális Szövetség kormánya nyílt ellentétbe került Traian Basescu államfővel – a viszony azt követően sem változott, hogy a 2012. évi parlamenti választásokat követően Victor Ponta „békés egymás mellett élési” paktumot írt alá az államfővel. Igaz, a dokumentumnak szerepe volt abban, hogy Laura Codruta Kövesit kinevezték a korrupcióelleni igazgatóság, Tiberiu Nitut pedig Románia főügyészsége élére.
„Fekete keddként” maradt fenn az a nap, amikor a korrupt kiskirályok, miniszterek, párttisztségviselők védelmében a parlament megpróbálta titokban módosítani a Büntető Törvénykönyvet, illetve megszavaztatni a kegyelemről és az amnesztiáról szóló törvénytervezetet.
Megvalósulatlan elképzelések
A kormánynak több jelentős elképzeléseit nem sikerült megvalósítania. Közéjük tartozik az alkotmánymódosítás, a regionalizálás, a decentralizáció. Ezek az elképzelések pillanatnyilag a parlament munkaasztalának valamelyik fiókjában hevernek.
Az alkotmánymódosító parlamenti bizottságot vezető Crin Antonescu elképzelése szerint az alaptörvény módosításáról 2013 őszén kellett volna kiírni népszavazást. A parlamenti bizottság által elfogadott változások jelentős részével azonban a Velencei Bizottság nem értett egyet. A bírálatok alapján három napon át ülésezett a parlamenti bizottság, de a módosított változtatások ugyancsak nem nyerték el az Európai Tanács tanácsadói testületének tetszését. A jelenlegi helyzetben az alkotmánymódosításra 2015 előtt feltehetően nem kerül sor.
Románia regionalizálásának tervét a szociáldemokraták ügyvezető elnöke, miniszterelnök-helyettes, regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter, Liviu Dragnea vállalta magára, aki tavaly ősszel ismertette a decentralizációs elképzelést. Ez azonban teljes egészében alkotmányellenesnek bizonyult. A terv egyelőre elakadt, a szociáldemokraták még a régiók számában sem tudnak megegyezni.
Csökkenő életszínvonal
Gazdasági vonatkozásban a kormány ért el sikereket, elsősorban a makrogazdaság területén, de a mikrogazdaság vonatkozásában is születettek eredmények. Az infláció 1989 óta a legalacsonyabb szintet érte el, a sorozatos drágulások azonban meggyengítették a lakossági vásárlóerőt. A nettó átlagfizetés nominálisan 4,6 százalékkal, 1533 lejről 1626 lejre nőtt, az árak azonban átlagosan 6 százalékkal emelkedtek, így tehát a reálbér 1,4 százalékkal csökkent a Ponta-kormányok ideje alatt.
Az átlagnyugdíj 769 lejről 811 lejre nőtt, ami 5,4 százalékos emelkedést jelent, de még ez is elmarad az árdrágítások mellett. A jelenleg 850 lejes minimálbér júliustól eléri a 900 lejt – ez viszont kevés a megélhetéshez.
A legtöbb vitát talán az adózást szabályozó jogszabályok váltották ki, elsősorban a jövedéki adó kiszámítási módja, valamint az üzemanyagok árára kirótt 7 eurócentes illeték. Ellenintézkedés gyanánt a kormány 24 százalékról 9 százalékra csökkentette a kenyér hozzáadott értékadóját. Gazdasági szakértők szerint utóbbi intézkedésnek nem lesz semmi hatása, a termelők megtalálják majd a módját annak, hogy a kenyér árát visszavigyék a korábbi szintre.
Kudarcok
A kormány nem valósította meg az autópályák építésével kapcsolatos elképzeléseit sem. A Brassó-Comarnic sztráda építését tavasszal kellene elkezdeni, egyelőre azonban gondot okoz a finanszírozás. Az országutak és autópályák építésére kidolgozott mesterterv sem sikerült igazán „mesterivé”, szakemberek vitatják a szakminisztérium elképzeléseit.
Nem sikerült magánvezetőket kinevezni az állami vállalatok élére, holott erre már több alkalommal is ígéretet tettek, egyebek között a Nemzetközi Valutaalapnak. A magánszektorból kinevezett vezetők a rájuk nehezedő politikai nyomás miatt később lemondtak tisztségükről, sok esetben pedig a vállalatok élére pártkliensek kerültek, akik vigyáztak rá, hogy még a reformok érdekében se hozzanak a részvényeseket negatívan érintő intézkedéseket. Így aztán miközben az állami vállalatok továbbra is veszteségesek, újabb adósságokat halmoznak fel, a „magánvezetők” az őket kinevező politikai erők vagy személyek szolgálatába álltak.
Kudarccal végződött az állami vállalatok privatizációja: nem sikerült magánkézre adni sem az Oltchim vállalatot, sem a román államvasutak áruszállítási részlegét, de a CupruMin vállalatra sem akadt jelentkező.
A kabinet eredményt ért el viszont a Nuclearelectrica és a Transgaz esetében, amelynek 15 százalékos részvénycsomagja felkerült a börzére, a Romgaz részvényeit pedig mind a bukaresti, mind pedig a londoni tőzsdén jegyzik.
Nem született továbbra sem döntés viszont sem a palagázakat sem pedig a verespataki aranybányát illetően. Utóbbiban a kormányfő azzal szolgáltatott csemegét a sajtónak, hogy kijelentette: miniszterelnökként egyetért a bánya megnyitásával, parlamenti képviselőként pedig nem.
Bogdán Tibor. maszol.ro
Két évvel ezelőtt lépett hivatalba a Victor Ponta-kormány, miután az ellenzék sikerre vitte a Mihai Răzvan Ungureanu kabinetje ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát. A miniszterelnök ért el ugyan gazdasági eredményeket, de eddigi mandátumában sok a kudarc is.
A Ponta-kormány mindenképpen ballábbal indult, hiszen jelölt és kinevezett minisztereivel igen sok gond támadt, elsősorban plágium és összeférhetetlenség vádja miatt. A kormánystratégiákért felelős megbízott miniszter jelöltje, Victor Alistar például éppen ez utóbbi ok miatt nem foglalhatta el tisztségét, az oktatási tárca két minisztere, Corina Dumitrescu és Ioan Mang ellen pedig a plágium vádja merült fel. Igaz, doktorátusi disszertációja kapcsán plágiummal gyanúsították magát a kormányfőt is, alig néhány héttel azt követően, hogy átvette a kabinet vezetését.
A 2012. évi parlamenti választások után – ahol a Szociál-Liberális Szövetség 60 százalékot szerzett – létrejött a második Ponta-kormány, amelybe a miniszterelnök az RMDSZ-t is szerette volna bevenni. Ezt a szándékát azonban a Konzervatív Pártot megalakító Dan Voiculescu és a nemzeti liberálisok vezetője, Crin Antonescu ellenszegülése miatt nem tudta végrehajtani, így a kabinet a szociáldemokratákból, a nemzeti liberálisokból, a Konzervatív Pártból és a Románia Haladásáért Országos Szövetségből jött létre.
A gondok azonban folytatódtak. A kabinet közlekedési miniszterét, Relu Fenechiut öt év letöltendő börtönre ítélték. Így ő lett a legelső, hivatalában lévő miniszter, aki a bársonyszékből egyenesen a börtönbe távozott. A kormány belügyminisztere, Radu Stroe pedig lemondásra kényszerült a Nyugati Kárpátokban bekövetkezett repülőszerencsétlenség nyomán tett, meggondolatlan kijelentéséért.
A fő gondot azonban a kormánykoalíció legfontosabb két politikai tömörülése, a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok közötti, egyre mélyülő ellentétek jelentették, amelyek következtében a liberálisok idén február végén kiléptek a kormányból. Nem sokkal később a parlament bizalmi szavazatot adott a harmadik Ponta-kormánynak, amelyben immár helyet kapott az RMDSZ is.
Személycserék, „fekete kedd”
A Szociál-Liberális Szövetség hatalomra kerülésével megindultak a személycserék is. 2012 júliusában menesztették a népügyvédet, Gheorghe Iancut, a demokrata liberális Vasile Blagát pedig leváltották a szenátus éléről – helyébe Crin Antonescut nevezték ki. A képviselőház éléről ugyanakkor leváltották a demokrata liberális Roberta Anastasét, helyébe az elnöki tisztséget jelenleg is elfoglaló szociáldemokrata Valeriu Zgonea került.
A Szociál-Liberális Szövetség kormánya nyílt ellentétbe került Traian Basescu államfővel – a viszony azt követően sem változott, hogy a 2012. évi parlamenti választásokat követően Victor Ponta „békés egymás mellett élési” paktumot írt alá az államfővel. Igaz, a dokumentumnak szerepe volt abban, hogy Laura Codruta Kövesit kinevezték a korrupcióelleni igazgatóság, Tiberiu Nitut pedig Románia főügyészsége élére.
„Fekete keddként” maradt fenn az a nap, amikor a korrupt kiskirályok, miniszterek, párttisztségviselők védelmében a parlament megpróbálta titokban módosítani a Büntető Törvénykönyvet, illetve megszavaztatni a kegyelemről és az amnesztiáról szóló törvénytervezetet.
Megvalósulatlan elképzelések
A kormánynak több jelentős elképzeléseit nem sikerült megvalósítania. Közéjük tartozik az alkotmánymódosítás, a regionalizálás, a decentralizáció. Ezek az elképzelések pillanatnyilag a parlament munkaasztalának valamelyik fiókjában hevernek.
Az alkotmánymódosító parlamenti bizottságot vezető Crin Antonescu elképzelése szerint az alaptörvény módosításáról 2013 őszén kellett volna kiírni népszavazást. A parlamenti bizottság által elfogadott változások jelentős részével azonban a Velencei Bizottság nem értett egyet. A bírálatok alapján három napon át ülésezett a parlamenti bizottság, de a módosított változtatások ugyancsak nem nyerték el az Európai Tanács tanácsadói testületének tetszését. A jelenlegi helyzetben az alkotmánymódosításra 2015 előtt feltehetően nem kerül sor.
Románia regionalizálásának tervét a szociáldemokraták ügyvezető elnöke, miniszterelnök-helyettes, regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter, Liviu Dragnea vállalta magára, aki tavaly ősszel ismertette a decentralizációs elképzelést. Ez azonban teljes egészében alkotmányellenesnek bizonyult. A terv egyelőre elakadt, a szociáldemokraták még a régiók számában sem tudnak megegyezni.
Csökkenő életszínvonal
Gazdasági vonatkozásban a kormány ért el sikereket, elsősorban a makrogazdaság területén, de a mikrogazdaság vonatkozásában is születettek eredmények. Az infláció 1989 óta a legalacsonyabb szintet érte el, a sorozatos drágulások azonban meggyengítették a lakossági vásárlóerőt. A nettó átlagfizetés nominálisan 4,6 százalékkal, 1533 lejről 1626 lejre nőtt, az árak azonban átlagosan 6 százalékkal emelkedtek, így tehát a reálbér 1,4 százalékkal csökkent a Ponta-kormányok ideje alatt.
Az átlagnyugdíj 769 lejről 811 lejre nőtt, ami 5,4 százalékos emelkedést jelent, de még ez is elmarad az árdrágítások mellett. A jelenleg 850 lejes minimálbér júliustól eléri a 900 lejt – ez viszont kevés a megélhetéshez.
A legtöbb vitát talán az adózást szabályozó jogszabályok váltották ki, elsősorban a jövedéki adó kiszámítási módja, valamint az üzemanyagok árára kirótt 7 eurócentes illeték. Ellenintézkedés gyanánt a kormány 24 százalékról 9 százalékra csökkentette a kenyér hozzáadott értékadóját. Gazdasági szakértők szerint utóbbi intézkedésnek nem lesz semmi hatása, a termelők megtalálják majd a módját annak, hogy a kenyér árát visszavigyék a korábbi szintre.
Kudarcok
A kormány nem valósította meg az autópályák építésével kapcsolatos elképzeléseit sem. A Brassó-Comarnic sztráda építését tavasszal kellene elkezdeni, egyelőre azonban gondot okoz a finanszírozás. Az országutak és autópályák építésére kidolgozott mesterterv sem sikerült igazán „mesterivé”, szakemberek vitatják a szakminisztérium elképzeléseit.
Nem sikerült magánvezetőket kinevezni az állami vállalatok élére, holott erre már több alkalommal is ígéretet tettek, egyebek között a Nemzetközi Valutaalapnak. A magánszektorból kinevezett vezetők a rájuk nehezedő politikai nyomás miatt később lemondtak tisztségükről, sok esetben pedig a vállalatok élére pártkliensek kerültek, akik vigyáztak rá, hogy még a reformok érdekében se hozzanak a részvényeseket negatívan érintő intézkedéseket. Így aztán miközben az állami vállalatok továbbra is veszteségesek, újabb adósságokat halmoznak fel, a „magánvezetők” az őket kinevező politikai erők vagy személyek szolgálatába álltak.
Kudarccal végződött az állami vállalatok privatizációja: nem sikerült magánkézre adni sem az Oltchim vállalatot, sem a román államvasutak áruszállítási részlegét, de a CupruMin vállalatra sem akadt jelentkező.
A kabinet eredményt ért el viszont a Nuclearelectrica és a Transgaz esetében, amelynek 15 százalékos részvénycsomagja felkerült a börzére, a Romgaz részvényeit pedig mind a bukaresti, mind pedig a londoni tőzsdén jegyzik.
Nem született továbbra sem döntés viszont sem a palagázakat sem pedig a verespataki aranybányát illetően. Utóbbiban a kormányfő azzal szolgáltatott csemegét a sajtónak, hogy kijelentette: miniszterelnökként egyetért a bánya megnyitásával, parlamenti képviselőként pedig nem.
Bogdán Tibor. maszol.ro
2014. május 12.
Kampány, még mindig lefelé
Az állami intézmények politikamentesítését szorgalmazta tegnap Traian Băsescu államfő, aki olyan lazán kampányol legújabb pártjának, mintha már rég nem lenne hivatalban. Azt ugyanis már az első, 1991-ben elfogadott posztkommunista alkotmány kimondta, hogy a román állam elnöke nem lehet egyetlen párt tagja sem, sőt, kötelessége a pártok között közvetítői, egyensúlyozó szerepet játszani, ha a helyzet úgy kívánja. Igaz, ezt eddig sem vették komolyan: a megengedettnél eggyel több mandátumot végigvivő Ion Iliescu is nyíltan az általa létrehozott szociáldemokrata párthoz húzott, és méltó utóda sem csinál titkot abból, hogy neki viszont a jobboldal tetszik. Már az a része, amit ő irányít.
Hogy hova, az kevésbé számít.
A ’89-es fordulat után minden párt egyetértett abban, hogy a szakértelemnek kell előnyt adni, de ez a kézenfekvő és gazdaságszilárdító elv elsikkadt az átmeneti zavarosban. Pár éve próbálkoztak a prefektusi tisztség pártsemlegesítésével, van rá máig érvényes törvény, szakképzést is szereztek az akkori megbízottak, aztán mégis lecserélték őket a következő kormányváltáskor. A miniszteri és igazgatói székekben még gyakoribb a váltás, és a legtöbb esetben botrányhoz kötött. Ilyenkor sokat beszélnek az illető magánéletéről is, még az államfő sem átall pletykálni, holott a polgárt az az egy csalás érdekli igazán, amit ellene követnek el a jog és demokrácia hirdetői. Mert munkahelyet, adócsökkentést, jólétet, korszerű egészségügyet, hasznos tudást nyújtó oktatást, utakat, biztonságot ígértek neki. Most azzal kampányolnak – igaz, nagyon langyosan –, hogy az uniós pénzek majd megoldják a gondokat. Ideje lenne, mert a munkanélküliség másfél éve növekszik, és ezreket készülnek elbocsátani a vasúttársaságtól (a Nemzetközi Valutaalapra hivatkozva, mintha ők vitték volna csődbe), miközben újabb adókat vezetnek be. Csakhogy ezek elvesznek valahol, a kórházak, iskolák, utak nem javulnak, és ráadásul itt az orosz–ukrán konfliktus, amit nem szakértő vezetőink ugyanúgy félvállról vesznek, mint minden mást: az államfő alpári sértéseket vág az orosz miniszterelnök-helyetteshez, a kormányfő nekimegy az értelmiségnek, majd nemzetközi könnyűzene-fesztiválra látogat, és pénzt is visz „Románia népszerűsítésére”. Nos, legalább abban jók, hogy mindegyre képesek alulmúlni önmagukat...
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az állami intézmények politikamentesítését szorgalmazta tegnap Traian Băsescu államfő, aki olyan lazán kampányol legújabb pártjának, mintha már rég nem lenne hivatalban. Azt ugyanis már az első, 1991-ben elfogadott posztkommunista alkotmány kimondta, hogy a román állam elnöke nem lehet egyetlen párt tagja sem, sőt, kötelessége a pártok között közvetítői, egyensúlyozó szerepet játszani, ha a helyzet úgy kívánja. Igaz, ezt eddig sem vették komolyan: a megengedettnél eggyel több mandátumot végigvivő Ion Iliescu is nyíltan az általa létrehozott szociáldemokrata párthoz húzott, és méltó utóda sem csinál titkot abból, hogy neki viszont a jobboldal tetszik. Már az a része, amit ő irányít.
Hogy hova, az kevésbé számít.
A ’89-es fordulat után minden párt egyetértett abban, hogy a szakértelemnek kell előnyt adni, de ez a kézenfekvő és gazdaságszilárdító elv elsikkadt az átmeneti zavarosban. Pár éve próbálkoztak a prefektusi tisztség pártsemlegesítésével, van rá máig érvényes törvény, szakképzést is szereztek az akkori megbízottak, aztán mégis lecserélték őket a következő kormányváltáskor. A miniszteri és igazgatói székekben még gyakoribb a váltás, és a legtöbb esetben botrányhoz kötött. Ilyenkor sokat beszélnek az illető magánéletéről is, még az államfő sem átall pletykálni, holott a polgárt az az egy csalás érdekli igazán, amit ellene követnek el a jog és demokrácia hirdetői. Mert munkahelyet, adócsökkentést, jólétet, korszerű egészségügyet, hasznos tudást nyújtó oktatást, utakat, biztonságot ígértek neki. Most azzal kampányolnak – igaz, nagyon langyosan –, hogy az uniós pénzek majd megoldják a gondokat. Ideje lenne, mert a munkanélküliség másfél éve növekszik, és ezreket készülnek elbocsátani a vasúttársaságtól (a Nemzetközi Valutaalapra hivatkozva, mintha ők vitték volna csődbe), miközben újabb adókat vezetnek be. Csakhogy ezek elvesznek valahol, a kórházak, iskolák, utak nem javulnak, és ráadásul itt az orosz–ukrán konfliktus, amit nem szakértő vezetőink ugyanúgy félvállról vesznek, mint minden mást: az államfő alpári sértéseket vág az orosz miniszterelnök-helyetteshez, a kormányfő nekimegy az értelmiségnek, majd nemzetközi könnyűzene-fesztiválra látogat, és pénzt is visz „Románia népszerűsítésére”. Nos, legalább abban jók, hogy mindegyre képesek alulmúlni önmagukat...
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. május 12.
Román bírálat Orbán Viktornak
Traian Băsescu megpróbálta elbagatellizálni Orbán Viktor hétvégi kijelentését, amelyben Magyarország miniszterelnöke újfent támogatásáról biztosította a határon túli magyarok autonómiatörekvését.
A román államfő vasárnap este a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban úgy vélekedett: bár a magyar kormányfő hosszú ideje feszegeti az önrendelkezés témáját, szerinte senki sem veszi komolyan.
„Nem látok ezekben a nyilatkozatokban kockázatot Románia szempontjából. Azon kívül, hogy elmondja a véleményét a televízióban és a rádióban, nem tehet mást" – jelentette ki Traian Băsescu. Az államfő hozzátette, Orbán nyilatkozata nyomán román kollégájának, Victor Pontának kellett volna reagálnia, és egyértelművé kellett volna tennie számára, hogy „akarhat bármit, de nem Romániával kapcsolatban".
Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor szombaton a parlamentben elhangzott, miniszterelnökké történt újraválasztása alkalmából mondott beszédében kitért a külhoni magyarok önrendelkezési törekvéseire is. A külpolitikára kitérve a kormányfő azt mondta, annak középpontjába a gazdasági kapcsolatok, valamint a markáns nemzetpolitika kerül majd.
Utóbbival kapcsolatban kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. Közölte, folytatódik a keleti nyitás politikája, és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében.
Băsescutól eltérően nem viszonyult ilyen elnézően Orbán nyilatkozatához Marius Paşcan, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) szenátora.
Maros megye egykori prefektusa hétfőn úgy vélekedett, Magyarország „arrogáns" miniszterelnöke büntetést érdemel az Európai Unióban, mivel kijelentésével etnikai konfliktust szít a térségben.
„Azért is indokolt az uniós szankció, mivel fennáll a veszélye, hogy Magyarország a későbbiekben megpróbálja egyoldalúan gyakorlatba ültetni aberráns igényeit" – idézte az Agerpres hírügynökség a PDL szenátorát.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
Traian Băsescu megpróbálta elbagatellizálni Orbán Viktor hétvégi kijelentését, amelyben Magyarország miniszterelnöke újfent támogatásáról biztosította a határon túli magyarok autonómiatörekvését.
A román államfő vasárnap este a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban úgy vélekedett: bár a magyar kormányfő hosszú ideje feszegeti az önrendelkezés témáját, szerinte senki sem veszi komolyan.
„Nem látok ezekben a nyilatkozatokban kockázatot Románia szempontjából. Azon kívül, hogy elmondja a véleményét a televízióban és a rádióban, nem tehet mást" – jelentette ki Traian Băsescu. Az államfő hozzátette, Orbán nyilatkozata nyomán román kollégájának, Victor Pontának kellett volna reagálnia, és egyértelművé kellett volna tennie számára, hogy „akarhat bármit, de nem Romániával kapcsolatban".
Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor szombaton a parlamentben elhangzott, miniszterelnökké történt újraválasztása alkalmából mondott beszédében kitért a külhoni magyarok önrendelkezési törekvéseire is. A külpolitikára kitérve a kormányfő azt mondta, annak középpontjába a gazdasági kapcsolatok, valamint a markáns nemzetpolitika kerül majd.
Utóbbival kapcsolatban kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. Közölte, folytatódik a keleti nyitás politikája, és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében.
Băsescutól eltérően nem viszonyult ilyen elnézően Orbán nyilatkozatához Marius Paşcan, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) szenátora.
Maros megye egykori prefektusa hétfőn úgy vélekedett, Magyarország „arrogáns" miniszterelnöke büntetést érdemel az Európai Unióban, mivel kijelentésével etnikai konfliktust szít a térségben.
„Azért is indokolt az uniós szankció, mivel fennáll a veszélye, hogy Magyarország a későbbiekben megpróbálja egyoldalúan gyakorlatba ültetni aberráns igényeit" – idézte az Agerpres hírügynökség a PDL szenátorát.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2014. május 12.
Románia azt kéri az Ukrajnában élő románoktól, legyenek lojálisak az ukrán államhoz, ha pedig népszavazáson kérnék Romániához való csatlakozásukat, azt Bukarest nem ismerné el - jelentette ki Traian Băsescu államfő hétfőn arra utalva, hogy Bukarest a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok vasárnapi népszavazásait sem ismeri el.
„Egy ilyen referendum ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. Ugyanígy nem ismernénk el ilyesmit Románia területén sem, ha valakiben felmerülne egy hasonló referendum megszervezése" - szögezte le Băsescu.
Az Adevărul portálnak adott, interneten közvetített interjújában az elnök rámutatott: Oroszország "területrablási" szándékkal hivatkozik a kisebbségek védelmére, hogy politikai ellenőrzése alá helyezze a volt Szovjetunió térségét.
Băsescu szerint ennek ellenszere a kisebbségi jogok biztosítása. Úgy vélekedett: Ukrajna és a volt Jugoszlávia hibát kötetett el, amikor "nem adták meg idejében" a kisebbségi jogokat. Felidézte: a román kisebbségnek szánt tankönyvszállítmányokat Ukrajna nem engedte be a határon, és Bukarest annak idején hiába kérte a "nagy demokratának" tartott Viktor Juscsenko akkori elnököt és Julija Timosenko akkori miniszterelnököt, ismerje el regionális hivatalos nyelvként a románt, ezt a jogot végül Viktor Janukovics (idén februárban megbuktatott elnök) adta meg. Băsescu kifejtette: Románia ezzel szemben lehetővé teszi a területén élő kisebbségeknek, hogy megőrizzék kultúrájukat, identitásukat, elismeri jogukat az anyanyelvű oktatáshoz, finanszírozza sajtójukat, televízió-műsoraikat, és biztosítja politikai képviseletüket a bukaresti parlamentben.
Moldova vonatkozásában Băsescu rámutatott: továbbra is híve az egyesülésének, de tisztában van azzal, hogy ennek a gondolatnak alig húsz százalékos a társadalmi támogatottsága Moldovában. Az elnök viszont abban reménykedik, hogy Chișinău tovább akar haladni az európai integráció felé, és úgy véli: a "két román állam" egyesülése egy adott pillanatban vonzó megoldás lehet arra, hogy Moldova "lerövidítse" az unióba vezető utat. Băsescu úgy értékelte: biztonsági szempontból nagy hiba volt Moldova részéről, hogy a chisinaui parlament korábbi, oroszbarát többsége alkotmányba foglalta Moldova semlegességét, ez az előírás most rendkívül sebezhetővé teszi az országot. Az elnök szerint Moldovának törölnie kellene alkotmányából a semlegességre vonatkozó megkötést, hogy az ország kérhesse felvételét a NATO-ba. maszol.ro/MTI
„Egy ilyen referendum ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. Ugyanígy nem ismernénk el ilyesmit Románia területén sem, ha valakiben felmerülne egy hasonló referendum megszervezése" - szögezte le Băsescu.
Az Adevărul portálnak adott, interneten közvetített interjújában az elnök rámutatott: Oroszország "területrablási" szándékkal hivatkozik a kisebbségek védelmére, hogy politikai ellenőrzése alá helyezze a volt Szovjetunió térségét.
Băsescu szerint ennek ellenszere a kisebbségi jogok biztosítása. Úgy vélekedett: Ukrajna és a volt Jugoszlávia hibát kötetett el, amikor "nem adták meg idejében" a kisebbségi jogokat. Felidézte: a román kisebbségnek szánt tankönyvszállítmányokat Ukrajna nem engedte be a határon, és Bukarest annak idején hiába kérte a "nagy demokratának" tartott Viktor Juscsenko akkori elnököt és Julija Timosenko akkori miniszterelnököt, ismerje el regionális hivatalos nyelvként a románt, ezt a jogot végül Viktor Janukovics (idén februárban megbuktatott elnök) adta meg. Băsescu kifejtette: Románia ezzel szemben lehetővé teszi a területén élő kisebbségeknek, hogy megőrizzék kultúrájukat, identitásukat, elismeri jogukat az anyanyelvű oktatáshoz, finanszírozza sajtójukat, televízió-műsoraikat, és biztosítja politikai képviseletüket a bukaresti parlamentben.
Moldova vonatkozásában Băsescu rámutatott: továbbra is híve az egyesülésének, de tisztában van azzal, hogy ennek a gondolatnak alig húsz százalékos a társadalmi támogatottsága Moldovában. Az elnök viszont abban reménykedik, hogy Chișinău tovább akar haladni az európai integráció felé, és úgy véli: a "két román állam" egyesülése egy adott pillanatban vonzó megoldás lehet arra, hogy Moldova "lerövidítse" az unióba vezető utat. Băsescu úgy értékelte: biztonsági szempontból nagy hiba volt Moldova részéről, hogy a chisinaui parlament korábbi, oroszbarát többsége alkotmányba foglalta Moldova semlegességét, ez az előírás most rendkívül sebezhetővé teszi az országot. Az elnök szerint Moldovának törölnie kellene alkotmányából a semlegességre vonatkozó megkötést, hogy az ország kérhesse felvételét a NATO-ba. maszol.ro/MTI
2014. május 13.
Băsescu: Románia sem ismerne el népszavazást
Románia azt kéri az Ukrajnában élő románoktól, legyenek lojálisak az ukrán államhoz, ha pedig népszavazáson kérnék Romániához való csatlakozásukat, azt Bukarest nem ismerné el – jelentette ki Traian Băsescu államfő tegnap arra utalva, hogy Bukarest a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok vasárnapi népszavazásait sem ismeri el.
„Egy ilyen referendum ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. Ugyanígy nem ismernénk el ilyesmit Románia területén sem, ha valakiben felmerülne egy hasonló referendum megszervezése” – szögezte le Băsescu.
Băsescu rámutatott: Oroszország „területrablási” szándékkal hivatkozik a kisebbségek védelmére, hogy politikai ellenőrzése alá helyezze a volt Szovjetunió térségét. Úgy véli, ennek ellenszere a kisebbségi jogok biztosítása. Az államelnök szerint Ukrajna és a volt Jugoszlávia hibát követett el, amikor „nem adta meg idejében” a kisebbségi jogokat.
Felidézte: a román kisebbségnek szánt tankönyvszállítmányokat Ukrajna nem engedte be a határon, és Bukarest annak idején hiába kérte a „nagy demokratának” tartott Viktor Juscsenko akkori elnököt és Julija Timosenko akkori miniszterelnököt, ismerje el regionális hivatalos nyelvként a románt, ezt a jogot végül Viktor Janukovics (idén februárban megbuktatott elnök) adta meg. Kifejtette, Románia ezzel szemben lehetővé teszi a területén élő kisebbségeknek, hogy megőrizzék kultúrájukat, identitásukat, elismeri jogukat az anyanyelvi oktatáshoz, finanszírozza sajtójukat, televízió-műsoraikat, és biztosítja politikai képviseletüket a parlamentben.
Moldova vonatkozásában Băsescu rámutatott: továbbra is híve az egyesülésnek, de tisztában van azzal, hogy ennek a gondolatnak alig húszszázalékos a társadalmi támogatottsága Moldovában. Viszont abban reménykedik, hogy Kisinyov tovább akar haladni az európai integráció felé, és úgy véli: a „két román állam” egyesülése egy adott pillanatban vonzó megoldás lehet arra, hogy Moldova „lerövidítse” az unióba vezető utat. Băsescu úgy értékelte: biztonsági szempontból nagy hiba volt Moldova részéről, hogy a kisinyovi parlament korábbi, oroszbarát többsége alkotmányba foglalta Moldova semlegességét, ez az előírás most rendkívül sebezhetővé teszi az országot. Az elnök szerint Moldovának törölnie kellene alkotmányából a semlegességre vonatkozó megkötést, hogy az ország kérhesse felvételét a NATO-ba.
MTI. Erdély.ma
Románia azt kéri az Ukrajnában élő románoktól, legyenek lojálisak az ukrán államhoz, ha pedig népszavazáson kérnék Romániához való csatlakozásukat, azt Bukarest nem ismerné el – jelentette ki Traian Băsescu államfő tegnap arra utalva, hogy Bukarest a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok vasárnapi népszavazásait sem ismeri el.
„Egy ilyen referendum ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. Ugyanígy nem ismernénk el ilyesmit Románia területén sem, ha valakiben felmerülne egy hasonló referendum megszervezése” – szögezte le Băsescu.
Băsescu rámutatott: Oroszország „területrablási” szándékkal hivatkozik a kisebbségek védelmére, hogy politikai ellenőrzése alá helyezze a volt Szovjetunió térségét. Úgy véli, ennek ellenszere a kisebbségi jogok biztosítása. Az államelnök szerint Ukrajna és a volt Jugoszlávia hibát követett el, amikor „nem adta meg idejében” a kisebbségi jogokat.
Felidézte: a román kisebbségnek szánt tankönyvszállítmányokat Ukrajna nem engedte be a határon, és Bukarest annak idején hiába kérte a „nagy demokratának” tartott Viktor Juscsenko akkori elnököt és Julija Timosenko akkori miniszterelnököt, ismerje el regionális hivatalos nyelvként a románt, ezt a jogot végül Viktor Janukovics (idén februárban megbuktatott elnök) adta meg. Kifejtette, Románia ezzel szemben lehetővé teszi a területén élő kisebbségeknek, hogy megőrizzék kultúrájukat, identitásukat, elismeri jogukat az anyanyelvi oktatáshoz, finanszírozza sajtójukat, televízió-műsoraikat, és biztosítja politikai képviseletüket a parlamentben.
Moldova vonatkozásában Băsescu rámutatott: továbbra is híve az egyesülésnek, de tisztában van azzal, hogy ennek a gondolatnak alig húszszázalékos a társadalmi támogatottsága Moldovában. Viszont abban reménykedik, hogy Kisinyov tovább akar haladni az európai integráció felé, és úgy véli: a „két román állam” egyesülése egy adott pillanatban vonzó megoldás lehet arra, hogy Moldova „lerövidítse” az unióba vezető utat. Băsescu úgy értékelte: biztonsági szempontból nagy hiba volt Moldova részéről, hogy a kisinyovi parlament korábbi, oroszbarát többsége alkotmányba foglalta Moldova semlegességét, ez az előírás most rendkívül sebezhetővé teszi az országot. Az elnök szerint Moldovának törölnie kellene alkotmányából a semlegességre vonatkozó megkötést, hogy az ország kérhesse felvételét a NATO-ba.
MTI. Erdély.ma
2014. május 13.
Corlăţean: súlyos kijelentés a bombázóval való fenyegetőzés
Román–orosz diplomáciai botrány Rogozin kijelentése miatt
Nyilvános magyarázatot kért a román külügyminisztérium a moszkvai hatóságoktól arról, hogy az orosz kormány hivatalos álláspontját képviselte-e Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a NATO- és EU-tag Romániával szemben, amikor a hétvégén azzal fenyegetőzött, hogy „legközelebb TU-160-as típusú hadászati bombázóval utazik” a térségbe. Traian Băsescu államfő kevésbé diplomatikusan kommentálta az ügyet: kellene tudni, mennyi vodkát ivott Rogozin, mielőtt ilyesmiket mondott volna. „Jellemzően »rogoziánus« nyilatkozat, csak úgy sugárzik belőle a megvetés minden iránt, ami nem orosz. Ez Rogozin, aki megrekedt a sztalinista gondolkodásmódnál”, nyilatkozta a maga közvetlen módján az államfő. Az orosz miniszterelnök-helyettes a Twitteren azt nehezményezte, hogy Románia, az Egyesült Államok követelésének engedve lezárta légterét különgépe előtt. Legközelebb bombázóval jön majd erre, fenyegetőzött. Szabadság (Kolozsvár)
Román–orosz diplomáciai botrány Rogozin kijelentése miatt
Nyilvános magyarázatot kért a román külügyminisztérium a moszkvai hatóságoktól arról, hogy az orosz kormány hivatalos álláspontját képviselte-e Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a NATO- és EU-tag Romániával szemben, amikor a hétvégén azzal fenyegetőzött, hogy „legközelebb TU-160-as típusú hadászati bombázóval utazik” a térségbe. Traian Băsescu államfő kevésbé diplomatikusan kommentálta az ügyet: kellene tudni, mennyi vodkát ivott Rogozin, mielőtt ilyesmiket mondott volna. „Jellemzően »rogoziánus« nyilatkozat, csak úgy sugárzik belőle a megvetés minden iránt, ami nem orosz. Ez Rogozin, aki megrekedt a sztalinista gondolkodásmódnál”, nyilatkozta a maga közvetlen módján az államfő. Az orosz miniszterelnök-helyettes a Twitteren azt nehezményezte, hogy Románia, az Egyesült Államok követelésének engedve lezárta légterét különgépe előtt. Legközelebb bombázóval jön majd erre, fenyegetőzött. Szabadság (Kolozsvár)
2014. május 13.
Amerikai nagyüzem Bukarestben – Băsescu udvari bolondnak nevezte Rogozint
Egymásnak adják a kilincset Bukarestben magas rangú amerikai tisztviselők az ukrajnai válságra való tekintettel. A Cotroceni-palota tájékoztatása szerint Traian Băsescu államfő hétfőn hivatalában fogadta Avril D. Hainest, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóhelyettesét: a találkozón a térség helyzetéről és a két fél biztonsági szolgálatainak kiváló együttműködéséről volt szó.
A Mediafax értesülése szerint jövő héten Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke érkezik Bukarestbe, hogy az ukrán válság fejleményeiről tárgyaljon az elnökkel és Victor Ponta kormányfővel.
Băsescu hétfőn az Adevărul napilap online kiadásának adott interjúban megerősítette, hogy az amerikai alelnök a közeljövőben Romániába érkezik, de biztonsági okokra hivatkozva nem kívánta a látogatás időpontját elárulni.
A Hotnews.ro úgy tudja: Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter is az országba látogat június első harmadában. A portál szerint a magas rangú amerikai tisztségviselők látogatásai az ukrán válsággal állnak összefüggésben, és az Egyesült Államok szolidaritását hivatottak bizonyítani európai szövetségeseikkel szemben az Oroszország irányából érkező „fokozódó fenyegetés" közepette.
Băsescu egyébként hétfőn arra kérte az Ukrajnában élő románokat, legyenek lojálisak az ukrán államhoz, ha pedig népszavazáson kérnék Romániához való csatlakozásukat, azt Bukarest nem ismerné el. „Egy ilyen referendum ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. Ugyanígy nem ismernénk el ilyesmit Románia területén sem, ha valakiben felmerülne egy hasonló referendum megszervezése" – szögezte le az Adevărul által interneten közvetített interjúban az elnök, emlékeztetve: Bukarest a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok vasárnapi népszavazásait sem ismeri el.
Szerinte Oroszország „területrablási" szándékkal hivatkozik a kisebbségek védelmére, hogy politikai ellenőrzése alá helyezze a volt Szovjetunió térségét. Băsescu úgy vélte, ennek ellenszere a kisebbségi jogok biztosítása. Úgy vélekedett: Ukrajna és a volt Jugoszlávia hibát követett el, amikor „nem adták meg idejében" a kisebbségi jogokat, miközben szerinte Románia lehetővé teszi a területén élő kisebbségeknek, hogy megőrizzék kultúrájukat, identitásukat, elismeri jogukat az anyanyelvű oktatáshoz, finanszírozza sajtójukat, televízió-műsoraikat, és biztosítja politikai képviseletüket a bukaresti parlamentben.
Közben hétfőn folytatódott a diplomáciában szokatlan hangvételű csörte a magas rangú román és orosz politikusok között. Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes ismét a Twitter közösségi fórumon üzent a román államfőnek, azt firtatva: vajon hány pohár italt gurított le Băsescu, mielőtt lezárta Románia légterét különgépe előtt.
Rogozin reagált Victor Ponta kijelentésére is, miszerint nem sok hiányzott ahhoz, hogy a szakadár Transznisztriából Moszkvába igyekvő orosz politikus gépét a román légierő kísérje ki az ország légteréből.
Az orosz államfő Dnyeszter melléki különmegbízottja a moszkvai külügyminisztérium figyelmébe ajánlotta Ponta nyilatkozatát, ennek nyomán Alekszej Puskov, az állami Duma nemzetközi bizottságának elnöke azzal fenyegetőzött, hogy az orosz hivatalosságokkal szemben „ellenséges magatartást" tanúsító országok válaszlépésekre számíthatnak Moszkva részéről.
A román kormányfő hétfőn provokátornak, az államfő pedig a király (Vlagyimir Putyin orosz elnök – szerk. megj.) udvari bolondjának nevezte Dmitrij Rogozint.
Utóbbi a Kommerszant című orosz napilapban bírálta Chişinăut, mondván, a moldovai politikusok az uniós csatlakozást választották, holott figyelmeztették őket, hogy a Dnyeszter menti terület leszakadhat a Moldovai Köztársaságról. Az orosz miniszterelnök-helyettes meggyőződése, hogy Moldova uniós társult tagságát a NATO-csatlakozás követi.
Rogozin azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Chişinău aláírja az uniós megállapodást, azon lesz, hogy Oroszország felülvizsgálja gazdasági kapcsolatait a Moldovai Köztársasággal, amelynek költségvetését – mint mondta – az Oroszországban nagy számban dolgozó moldovai bevándorlók töltik meg.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
Egymásnak adják a kilincset Bukarestben magas rangú amerikai tisztviselők az ukrajnai válságra való tekintettel. A Cotroceni-palota tájékoztatása szerint Traian Băsescu államfő hétfőn hivatalában fogadta Avril D. Hainest, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóhelyettesét: a találkozón a térség helyzetéről és a két fél biztonsági szolgálatainak kiváló együttműködéséről volt szó.
A Mediafax értesülése szerint jövő héten Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke érkezik Bukarestbe, hogy az ukrán válság fejleményeiről tárgyaljon az elnökkel és Victor Ponta kormányfővel.
Băsescu hétfőn az Adevărul napilap online kiadásának adott interjúban megerősítette, hogy az amerikai alelnök a közeljövőben Romániába érkezik, de biztonsági okokra hivatkozva nem kívánta a látogatás időpontját elárulni.
A Hotnews.ro úgy tudja: Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter is az országba látogat június első harmadában. A portál szerint a magas rangú amerikai tisztségviselők látogatásai az ukrán válsággal állnak összefüggésben, és az Egyesült Államok szolidaritását hivatottak bizonyítani európai szövetségeseikkel szemben az Oroszország irányából érkező „fokozódó fenyegetés" közepette.
Băsescu egyébként hétfőn arra kérte az Ukrajnában élő románokat, legyenek lojálisak az ukrán államhoz, ha pedig népszavazáson kérnék Romániához való csatlakozásukat, azt Bukarest nem ismerné el. „Egy ilyen referendum ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. Ugyanígy nem ismernénk el ilyesmit Románia területén sem, ha valakiben felmerülne egy hasonló referendum megszervezése" – szögezte le az Adevărul által interneten közvetített interjúban az elnök, emlékeztetve: Bukarest a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok vasárnapi népszavazásait sem ismeri el.
Szerinte Oroszország „területrablási" szándékkal hivatkozik a kisebbségek védelmére, hogy politikai ellenőrzése alá helyezze a volt Szovjetunió térségét. Băsescu úgy vélte, ennek ellenszere a kisebbségi jogok biztosítása. Úgy vélekedett: Ukrajna és a volt Jugoszlávia hibát követett el, amikor „nem adták meg idejében" a kisebbségi jogokat, miközben szerinte Románia lehetővé teszi a területén élő kisebbségeknek, hogy megőrizzék kultúrájukat, identitásukat, elismeri jogukat az anyanyelvű oktatáshoz, finanszírozza sajtójukat, televízió-műsoraikat, és biztosítja politikai képviseletüket a bukaresti parlamentben.
Közben hétfőn folytatódott a diplomáciában szokatlan hangvételű csörte a magas rangú román és orosz politikusok között. Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes ismét a Twitter közösségi fórumon üzent a román államfőnek, azt firtatva: vajon hány pohár italt gurított le Băsescu, mielőtt lezárta Románia légterét különgépe előtt.
Rogozin reagált Victor Ponta kijelentésére is, miszerint nem sok hiányzott ahhoz, hogy a szakadár Transznisztriából Moszkvába igyekvő orosz politikus gépét a román légierő kísérje ki az ország légteréből.
Az orosz államfő Dnyeszter melléki különmegbízottja a moszkvai külügyminisztérium figyelmébe ajánlotta Ponta nyilatkozatát, ennek nyomán Alekszej Puskov, az állami Duma nemzetközi bizottságának elnöke azzal fenyegetőzött, hogy az orosz hivatalosságokkal szemben „ellenséges magatartást" tanúsító országok válaszlépésekre számíthatnak Moszkva részéről.
A román kormányfő hétfőn provokátornak, az államfő pedig a király (Vlagyimir Putyin orosz elnök – szerk. megj.) udvari bolondjának nevezte Dmitrij Rogozint.
Utóbbi a Kommerszant című orosz napilapban bírálta Chişinăut, mondván, a moldovai politikusok az uniós csatlakozást választották, holott figyelmeztették őket, hogy a Dnyeszter menti terület leszakadhat a Moldovai Köztársaságról. Az orosz miniszterelnök-helyettes meggyőződése, hogy Moldova uniós társult tagságát a NATO-csatlakozás követi.
Rogozin azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Chişinău aláírja az uniós megállapodást, azon lesz, hogy Oroszország felülvizsgálja gazdasági kapcsolatait a Moldovai Köztársasággal, amelynek költségvetését – mint mondta – az Oroszországban nagy számban dolgozó moldovai bevándorlók töltik meg.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2014. május 13.
Bukaresti védelmi riadó az orosz „provokáció” miatt
Victor Ponta kormányfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) összehívását kezdeményezte május 12-én, kedden az ukrajnai válság fejleményeire és egyes orosz tisztségviselők Romániával szembeni „provokációira" hivatkozva.
szembeni „provokációira" hivatkozva.
A bukaresti közjogi méltóságok egyöntetűen tudatos provokációként értékelték, hogy az Európai Unióból kitiltott Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a román légtéren keresztül akart szombaton a Moldovai Köztársaság oroszbarát szakadár területéről Moszkvába utazni, amikor pedig gépe belépését Románia megtagadta, azzal fenyegetőzött, hogy legközelebb egy hadászati bombázóval érkezik.
„A törvénytelen népszavazások láttán, az ukrán alkotmány és a nemzetközi jog megsértésének folytatódása közepette, továbbá orosz hivatalos személyek Románia elleni provokációival szembesülve hivatalos és egységes álláspontot kell képviselnünk, amely csak egy alapos elemzés és döntés eredményeként alakítható ki" – indokolta a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes testület összehívását a szociáldemokrata miniszterelnök, miután a keddi kormányülés előtt tanácskozott a CSAT-tagsággal rendelkező minisztereivel.
A védelmi tanácsot irányító Traian Băsescu azonban várhatóan nem támogatja majd a kormány kezdeményezését. Már csak azért sem, mivel hetek óta belpolitikai vita dúl az államfő és a miniszterelnök között arról, hogy az ukrajnai helyzet indokolttá teszi-e a testület rendkívüli ülését.
Băsescu a napokban is úgy értékelte: egy ilyen lépés rossz üzenet lenne olyan körülmények között, amikor Románia nincs veszélyben, és más NATO-tagállamok sem tettek ilyen lépést. A CSAT azonban nemcsak az államfő kezdeményezésére, hanem tagjainak legalább egy harmadának kérésére is összehívható: erre hivatkozva jelentette be Ponta, hogy a nemzetbiztonsági testületben résztvevő miniszterek kezdeményezték a védelmi tanács összehívását.
Titus Corlăţean külügyminiszter közben úgy nyilatkozott: Rogozin repülőgépe Moszkvából Moldova felé tartva törvénytelenül, a bukaresti hatóságokat félrevezetve haladt át a román légtéren. Elmondása szerint a pilóta – a rádiókapcsolat állítólagos kihagyásaira hivatkozva – nem válaszolt egyértelműen a román légi irányítás kérdésére, hogy van-e a fedélzeten az uniós szankciók által érintett személy. Ezzel magyarázható, hogy Románia csak a visszatéréskor zárta le légterét Rogozin gépe előtt.
A moszkvai és bukaresti illetékesek közötti szópárbaj újabb fejezeteként kedden az orosz kormányfőhelyettes „nagyon durva" válaszlépéseket helyezett kilátásba Ponta korábbi kijelentése nyomán, miszerint a román légierő vadászgépeket fog bevetni, ha az EU tiltólistáján szereplő orosz politikusok különgépei megpróbál behatolni Románia légterébe.
Az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerint Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő is válaszlépések kidolgozására adott utasítást, amiért a múlt pénteken a moldovai hatóságok egy időre visszatartották és átkutatták a Rogozint és kíséretét szállító repülőgépet.
Rostás Szabolcs
Victor Ponta kormányfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) összehívását kezdeményezte május 12-én, kedden az ukrajnai válság fejleményeire és egyes orosz tisztségviselők Romániával szembeni „provokációira" hivatkozva.
szembeni „provokációira" hivatkozva.
A bukaresti közjogi méltóságok egyöntetűen tudatos provokációként értékelték, hogy az Európai Unióból kitiltott Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a román légtéren keresztül akart szombaton a Moldovai Köztársaság oroszbarát szakadár területéről Moszkvába utazni, amikor pedig gépe belépését Románia megtagadta, azzal fenyegetőzött, hogy legközelebb egy hadászati bombázóval érkezik.
„A törvénytelen népszavazások láttán, az ukrán alkotmány és a nemzetközi jog megsértésének folytatódása közepette, továbbá orosz hivatalos személyek Románia elleni provokációival szembesülve hivatalos és egységes álláspontot kell képviselnünk, amely csak egy alapos elemzés és döntés eredményeként alakítható ki" – indokolta a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes testület összehívását a szociáldemokrata miniszterelnök, miután a keddi kormányülés előtt tanácskozott a CSAT-tagsággal rendelkező minisztereivel.
A védelmi tanácsot irányító Traian Băsescu azonban várhatóan nem támogatja majd a kormány kezdeményezését. Már csak azért sem, mivel hetek óta belpolitikai vita dúl az államfő és a miniszterelnök között arról, hogy az ukrajnai helyzet indokolttá teszi-e a testület rendkívüli ülését.
Băsescu a napokban is úgy értékelte: egy ilyen lépés rossz üzenet lenne olyan körülmények között, amikor Románia nincs veszélyben, és más NATO-tagállamok sem tettek ilyen lépést. A CSAT azonban nemcsak az államfő kezdeményezésére, hanem tagjainak legalább egy harmadának kérésére is összehívható: erre hivatkozva jelentette be Ponta, hogy a nemzetbiztonsági testületben résztvevő miniszterek kezdeményezték a védelmi tanács összehívását.
Titus Corlăţean külügyminiszter közben úgy nyilatkozott: Rogozin repülőgépe Moszkvából Moldova felé tartva törvénytelenül, a bukaresti hatóságokat félrevezetve haladt át a román légtéren. Elmondása szerint a pilóta – a rádiókapcsolat állítólagos kihagyásaira hivatkozva – nem válaszolt egyértelműen a román légi irányítás kérdésére, hogy van-e a fedélzeten az uniós szankciók által érintett személy. Ezzel magyarázható, hogy Románia csak a visszatéréskor zárta le légterét Rogozin gépe előtt.
A moszkvai és bukaresti illetékesek közötti szópárbaj újabb fejezeteként kedden az orosz kormányfőhelyettes „nagyon durva" válaszlépéseket helyezett kilátásba Ponta korábbi kijelentése nyomán, miszerint a román légierő vadászgépeket fog bevetni, ha az EU tiltólistáján szereplő orosz politikusok különgépei megpróbál behatolni Románia légterébe.
Az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerint Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő is válaszlépések kidolgozására adott utasítást, amiért a múlt pénteken a moldovai hatóságok egy időre visszatartották és átkutatták a Rogozint és kíséretét szállító repülőgépet.
Rostás Szabolcs
2014. május 13.
Kocsmapolitika
Addig nem lenne nagy baj, amíg a magas rangú bukaresti politikusok „befelé”, azaz szigorúan belpolitikai témákban anyáznák egymást.
A Dâmboviţa-parti közbeszéd színvonala sajnálatos módon azt eredményezte, hogy az átlagpolgár már fel se kapja a fejét, amikor az államfő, a miniszterelnök és más politikusok kölcsönösen korruptnak, tolvajnak, hazugnak vagy szemétnek nevezik egymást. Hozzászoktunk.
Meg sem közelítette a román büszkeség ingerküszöbét, amikor nem is olyan régen Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság volt kommunista vezetője szóvá tette Traian Băsescu állítólagos alkoholizmusát. Különösképpen senki sem hördült fel, hiszen bukaresti politikusok korábban, sőt azóta is tettek már megjegyzéseket arra, hogy szerintük hány pohár viszkit gurít le a román elnök hivatala gyakorlása közben.
Teljesen másként fest a hasonló útszéli retorika, amikor egy ország nemzetközi megítélése, vagy a nemzetbiztonság forog kockán. A bombázókat emlegető Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes enyhén szólva elrugaszkodott kijelentéseit okkal értelmezték fenyegetőzésként Bukarestben, joggal kérve számon a politikai izmozásáról elhíresült illetékes szavait a moszkvai külügyminisztériumnál.
Azonban súlyos hiba ugyanabban a stílusban válaszolni a tudatos provokációra. Ha vicces kedvünkben lennénk, jót szórakoznánk azon, hogy éppen Băsescu firtatja, hány üveg vodkát fogyasztott az orosz kormányfőhelyettes. Csakhogy a jelenlegi geopolitikai helyzet véresen komoly a térségben: Ukrajnában tombol a polgárháború, az ország kettészakadása elkerülhetetlennek tűnik, az orosz expanzió következő célpontja pedig nyilvánvalóan Románia másik szomszédja, a Moldovai Köztársaság.
Ilyen helyzetben bűn kocsmapolitikát folytatva kommentálni az eseményeket. Ám a jelek szerint a bukaresti vezetők úgy érzik, a NATO és a nagy tengeren túli stratégiai partner, az Egyesült Államok védőernyője megfelelő biztonságot nyújt számukra, és még nem tudatosult bennük, hogy fennáll a veszélye: Oroszország hamarosan Románia szomszédjává válhat.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
Addig nem lenne nagy baj, amíg a magas rangú bukaresti politikusok „befelé”, azaz szigorúan belpolitikai témákban anyáznák egymást.
A Dâmboviţa-parti közbeszéd színvonala sajnálatos módon azt eredményezte, hogy az átlagpolgár már fel se kapja a fejét, amikor az államfő, a miniszterelnök és más politikusok kölcsönösen korruptnak, tolvajnak, hazugnak vagy szemétnek nevezik egymást. Hozzászoktunk.
Meg sem közelítette a román büszkeség ingerküszöbét, amikor nem is olyan régen Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság volt kommunista vezetője szóvá tette Traian Băsescu állítólagos alkoholizmusát. Különösképpen senki sem hördült fel, hiszen bukaresti politikusok korábban, sőt azóta is tettek már megjegyzéseket arra, hogy szerintük hány pohár viszkit gurít le a román elnök hivatala gyakorlása közben.
Teljesen másként fest a hasonló útszéli retorika, amikor egy ország nemzetközi megítélése, vagy a nemzetbiztonság forog kockán. A bombázókat emlegető Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes enyhén szólva elrugaszkodott kijelentéseit okkal értelmezték fenyegetőzésként Bukarestben, joggal kérve számon a politikai izmozásáról elhíresült illetékes szavait a moszkvai külügyminisztériumnál.
Azonban súlyos hiba ugyanabban a stílusban válaszolni a tudatos provokációra. Ha vicces kedvünkben lennénk, jót szórakoznánk azon, hogy éppen Băsescu firtatja, hány üveg vodkát fogyasztott az orosz kormányfőhelyettes. Csakhogy a jelenlegi geopolitikai helyzet véresen komoly a térségben: Ukrajnában tombol a polgárháború, az ország kettészakadása elkerülhetetlennek tűnik, az orosz expanzió következő célpontja pedig nyilvánvalóan Románia másik szomszédja, a Moldovai Köztársaság.
Ilyen helyzetben bűn kocsmapolitikát folytatva kommentálni az eseményeket. Ám a jelek szerint a bukaresti vezetők úgy érzik, a NATO és a nagy tengeren túli stratégiai partner, az Egyesült Államok védőernyője megfelelő biztonságot nyújt számukra, és még nem tudatosult bennük, hogy fennáll a veszélye: Oroszország hamarosan Románia szomszédjává válhat.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2014. május 14.
Románia az oroszokéval azonos jogokat követel az Ukrajnában élő román közösség számára is
A kijevi hatóságoknak tárgyalniuk kell a kelet- és dél-ukrajnai orosz kisebbség képviselőivel, de Románia nem támogatja, hogy az orosz kisebbség képviselőit az esetleg megrendezendő nemzetközi kerekasztal-tárgyalásokra is meghívják - jelentette ki Traian Băsescu államfő kedden, miután Románia álláspontjáról egyeztetett Victor Ponta miniszterelnökkel.
"Ha Kijevnek sikerül megállapodnia az orosz kisebbség képviselőivel a nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik megőrzését szolgáló jogokról, Románia azonos jogokat fog követelni az Ukrajnában élő román közösség számára is" - mondta Băsescu, arra utalva, hogy elfogadhatatlannak tartaná, ha az oroszok kivételezett státusra tartanának igényt Ukrajna kisebbségei között.
Úgy értékelte: Oroszország célja Ukrajna föderalizálása és az ukrán elnökválasztás megakadályozása. Mint mondta, Kijevnek mindent meg kell tennie - ha lehet, vérontás nélkül -, hogy az egész országban, beleértve Donyeck és Luhanszk megyét is, korrekt módon és teljes biztonságban bonyolítsák le a május 25-i választásokat.
"Ha az elnökválasztáson két megye nem vesz részt, akkor az új elnök legitimitását nem fogja Ukrajna minden állampolgára elismerni, és az egyenértékű lesz ezen megyék elvesztésével" - mondta Băsescu.
Moldova vonatkozásában Băsescu kifejtette: Románia azt szorgalmazza, hogy már az Európai Tanács május 27-i rendkívüli ülésén írják alá az Európai Unió és Moldova társulási egyezményét és a szabadkereskedelmi megállapodást, "ha ez technikailag lehetséges". Az elnök szerint ez lehetőséget biztosítana arra, hogy még a nyári vakáció előtt több ország is ratifikálja a dokumentumokat, amelyek aláírását eredetileg az Európai Tanács június 27-i rendes ülésére ütemezték be.
Az elnök úgy értékelte: Moldovát akkor fenyegeti a legnagyobb veszély, ha Odessza is destabilizálódik, mert az Moldova oroszbarát szakadár területét, az Odesszával szomszédos Dnyeszter-mentét is "magával rántaná".
Moldovának alaposan meg kell fontolnia, mit ér az alkotmányban rögzített semlegessége olyan körülmények között, amikor azt nem tartják tiszteletben és területén "megszálló csapatok" állomásoznak - vélekedett Băsescu, a magát függetlennek tartó Dnyeszer-mentén két évtizede jelen lévő orosz "békefenntartó" csapatokra utalva. Az államfő szerint Moldovának törölnie kellene alkotmányából a semlegességre vonatkozó megkötést, hogy az ország kérhesse felvételét a NATO-ba. (mti) Transindex.ro
A kijevi hatóságoknak tárgyalniuk kell a kelet- és dél-ukrajnai orosz kisebbség képviselőivel, de Románia nem támogatja, hogy az orosz kisebbség képviselőit az esetleg megrendezendő nemzetközi kerekasztal-tárgyalásokra is meghívják - jelentette ki Traian Băsescu államfő kedden, miután Románia álláspontjáról egyeztetett Victor Ponta miniszterelnökkel.
"Ha Kijevnek sikerül megállapodnia az orosz kisebbség képviselőivel a nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik megőrzését szolgáló jogokról, Románia azonos jogokat fog követelni az Ukrajnában élő román közösség számára is" - mondta Băsescu, arra utalva, hogy elfogadhatatlannak tartaná, ha az oroszok kivételezett státusra tartanának igényt Ukrajna kisebbségei között.
Úgy értékelte: Oroszország célja Ukrajna föderalizálása és az ukrán elnökválasztás megakadályozása. Mint mondta, Kijevnek mindent meg kell tennie - ha lehet, vérontás nélkül -, hogy az egész országban, beleértve Donyeck és Luhanszk megyét is, korrekt módon és teljes biztonságban bonyolítsák le a május 25-i választásokat.
"Ha az elnökválasztáson két megye nem vesz részt, akkor az új elnök legitimitását nem fogja Ukrajna minden állampolgára elismerni, és az egyenértékű lesz ezen megyék elvesztésével" - mondta Băsescu.
Moldova vonatkozásában Băsescu kifejtette: Románia azt szorgalmazza, hogy már az Európai Tanács május 27-i rendkívüli ülésén írják alá az Európai Unió és Moldova társulási egyezményét és a szabadkereskedelmi megállapodást, "ha ez technikailag lehetséges". Az elnök szerint ez lehetőséget biztosítana arra, hogy még a nyári vakáció előtt több ország is ratifikálja a dokumentumokat, amelyek aláírását eredetileg az Európai Tanács június 27-i rendes ülésére ütemezték be.
Az elnök úgy értékelte: Moldovát akkor fenyegeti a legnagyobb veszély, ha Odessza is destabilizálódik, mert az Moldova oroszbarát szakadár területét, az Odesszával szomszédos Dnyeszter-mentét is "magával rántaná".
Moldovának alaposan meg kell fontolnia, mit ér az alkotmányban rögzített semlegessége olyan körülmények között, amikor azt nem tartják tiszteletben és területén "megszálló csapatok" állomásoznak - vélekedett Băsescu, a magát függetlennek tartó Dnyeszer-mentén két évtizede jelen lévő orosz "békefenntartó" csapatokra utalva. Az államfő szerint Moldovának törölnie kellene alkotmányából a semlegességre vonatkozó megkötést, hogy az ország kérhesse felvételét a NATO-ba. (mti) Transindex.ro
2014. május 15.
Behívókat kézbesítenek – Háborúra készülünk?
Románia megyei katonai parancsnokságai ma kezdték levélben behívni azokat a 20 és 35 év közötti férfiakat, akik a közelmúltban nem voltak orvosi vizsgálaton és katonai szolgálatukat teljesítették – írja a magyarhirlap.hu. A levelek helyi információk szerint egészségügyi állapotfelmérés céljából érkeznek. Közben a kormányfő kedden a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) összehívását kezdeményezte az ukrajnai válság fejleményeire hivatkozva, a hivatalos információk azonban arról szólnak, hogy Románia nincs veszélyben.
Romániában a katonai szolgálat már nem kötelező, a sorozás azonban igen. Az érvényes jogszabályok szerint a fiataloknak 18. életkoruk betöltését követő fél éven belül jelentkezniük szükséges a lakhelyükhöz legközelebb eső katonai központban. A központban az adatok felvétele mellett egészségi vizsgálaton is részt kell venniük, ahol megállapítják milyen fegyvernemben alkalmazhatók amennyiben mégis hadrendbe állítanák őket.
Victor Ponta kormányfő kedden a Legfelsőbb Védelmi Tanács összehívását kezdeményezte. „A törvénytelen népszavazások láttán, az ukrán alkotmány és a nemzetközi jog megsértésének folytatódása közepette, továbbá orosz hivatalos személyek Románia elleni provokációival szembesülve Romániának hivatalos és egységes álláspontot kell képviselnie, amely csak egy alapos elemzés és döntés eredményeként alakítható ki" – indokolta a miniszterelnök.
Ezzel ellentétben Traian Basescu államfő úgy értékelte, hogy egy ilyen lépés rossz üzenet lenne, olyan körülmények között, amikor Románia nincs veszélyben, és más NATO-tagállamok sem tettek ilyen lépést. Ezért nem is hívta össze a Tanácsot. Azonban a CSAT nemcsak az államfő kezdeményezésére, hanem tagjainak legalább egy harmadának kérésére is összehívható: erre hivatkozva jelentette be Ponta, hogy a nemzetbiztonsági testületben résztvevő miniszterek kezdeményezték a védelmi tanács összehívását – számol be a magyarhirlap.hu. Erdély.ma
Románia megyei katonai parancsnokságai ma kezdték levélben behívni azokat a 20 és 35 év közötti férfiakat, akik a közelmúltban nem voltak orvosi vizsgálaton és katonai szolgálatukat teljesítették – írja a magyarhirlap.hu. A levelek helyi információk szerint egészségügyi állapotfelmérés céljából érkeznek. Közben a kormányfő kedden a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) összehívását kezdeményezte az ukrajnai válság fejleményeire hivatkozva, a hivatalos információk azonban arról szólnak, hogy Románia nincs veszélyben.
Romániában a katonai szolgálat már nem kötelező, a sorozás azonban igen. Az érvényes jogszabályok szerint a fiataloknak 18. életkoruk betöltését követő fél éven belül jelentkezniük szükséges a lakhelyükhöz legközelebb eső katonai központban. A központban az adatok felvétele mellett egészségi vizsgálaton is részt kell venniük, ahol megállapítják milyen fegyvernemben alkalmazhatók amennyiben mégis hadrendbe állítanák őket.
Victor Ponta kormányfő kedden a Legfelsőbb Védelmi Tanács összehívását kezdeményezte. „A törvénytelen népszavazások láttán, az ukrán alkotmány és a nemzetközi jog megsértésének folytatódása közepette, továbbá orosz hivatalos személyek Románia elleni provokációival szembesülve Romániának hivatalos és egységes álláspontot kell képviselnie, amely csak egy alapos elemzés és döntés eredményeként alakítható ki" – indokolta a miniszterelnök.
Ezzel ellentétben Traian Basescu államfő úgy értékelte, hogy egy ilyen lépés rossz üzenet lenne, olyan körülmények között, amikor Románia nincs veszélyben, és más NATO-tagállamok sem tettek ilyen lépést. Ezért nem is hívta össze a Tanácsot. Azonban a CSAT nemcsak az államfő kezdeményezésére, hanem tagjainak legalább egy harmadának kérésére is összehívható: erre hivatkozva jelentette be Ponta, hogy a nemzetbiztonsági testületben résztvevő miniszterek kezdeményezték a védelmi tanács összehívását – számol be a magyarhirlap.hu. Erdély.ma
2014. május 15.
Bukarest, Kijev, Varsó célkeresztjében Orbán Viktor
Bukarest után Kijevben, sőt a Budapesttel jó viszonyt ápoló Varsóban is kiverte a biztosítékot Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarok autonómiatörekvését támogató nyilatkozata.
Az ukrán külügyminisztériumot aggasztják azok a kijelentések, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök tett a határon túli magyar kisebbség autonómiájának és kettős állampolgárságának szükségességéről, ezért bekérették a külügyminisztériumba Magyarország kijevi nagykövetét – jelentette ki az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint Jevhen Perebijnisz külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
Perebijnisz hangoztatta, hogy a magyar miniszterelnök által tett kijelentések ellentétesek az ukrán jogszabályokkal. „Ezek a kijelentések mint olyan megnyilvánulások, amelyek nem segítik az ukrajnai válság eszkalálódásának megállítását és a helyzet stabilizálását, aggodalmat keltenek bennünk” – fogalmazott a szóvivő.
Az ukrán külügyi tárca felszólította magyar partnereit, „megfontoltan” álljanak hozzá az olyan érzékeny kérdésekhez, mint a nemzetiségpolitika. A szóvivő szerint ugyanakkor kedvezően fogadta az ukrán fél a magyar külügyminisztérium március 28-ai közleményét, amelyben a magyar tárca elítélte a Jobbik e témában elhangzott „provokatív” nyilatkozatait.
A magyar Külügyminisztérium az MTI-nek megerősítette, hogy az ukrán külügyi tárca behívatta a kijevi magyar nagykövetet. „A magyar pozíció világos, és a nagykövet ezt elmondta” – tette hozzá Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője.
Orbán Viktor szombaton a parlamentben miniszterelnökké történt újraválasztása alkalmából elhangzott beszédében kitért a külhoni magyarok önrendelkezési törekvéseire is. Kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. A kormányfő hangsúlyozta, mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete.
Kijev szerdán már enyhített álláspontján: Danilo Lubkinszkij ukrán külügyminiszter-helyettes úgy vélte, nem sérti hazája szuverenitását Orbánnak a határon túli magyar kisebbség autonómiájáról tett kijelentése.
„A mi álláspontunk is határozott és változatlan. Védjük az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket, különös gondoskodással, figyelemmel viszonyulunk az országunkban élő magyar kisebbséghez” – jelentette ki a diplomata, hangsúlyozva, biztos abban, hogy a Magyar kormány határozottan támogatja Ukrajnát.
Viktor Baloha kárpátaljai független parlamenti képviselő, az Egységes Központ nevű párt vezetője a RusNews.ua hírportálnak úgy vélekedett, a kárpátaljai magyarok számára biztosított a kulturális autonómia. Ennek alátámasztására megemlítette az ungvári egyetem magyar szakát, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, továbbá azt, hogy Beregszászban regionális nyelv a magyar. Szerinte a kárpátaljai magyar kisebbség kulturális és vallási jogai nagyobb tiszteletben vannak, mint az ukrán nemzetiségűeké voltak Viktor Janukovics volt államfő elnöksége alatt.
Ismeretes, a román államfő a Digi 24 hírtelevíziónak azt mondta: bár a magyar kormányfő hosszú ideje feszegeti az önrendelkezés témáját, szerinte senki sem veszi komolyan. „Nem látok ezekben a nyilatkozatokban kockázatot Románia szempontjából. Azonkívül, hogy elmondja a véleményét a televízióban és a rádióban, nem tehet mást” – jelentette ki Traian Băsescu.
Aki amúgy kettős mércével mér, kedden este ugyanis elmondta: ha Kijevnek sikerül megállapodnia az orosz kisebbség képviselőivel a nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik megőrzését szolgáló jogokról, Románia azonos jogokat fog követelni az Ukrajnában élő román közösség számára is. Băsescu hozzátette: elfogadhatatlannak tartaná, ha az oroszok kivételezett státusra tartanának igényt Ukrajna kisebbségei között.
Marius Paşcan demokrata-liberális (PDL) szenátor korábban úgy vélekedett, Magyarország „arrogáns” miniszterelnöke büntetést érdemel az Európai Unióban, mivel kijelentésével etnikai konfliktust szít a térségben.
Eközben a magyar álláspont nem tetszik Varsónak sem. Ukrajnával foglalkozó keddi sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel miniszterelnök „nem szerencsésnek” minősítette Orbán kijelentését. Tusk közölte, hamarosan találkozik Orbánnal a Pozsonyban rendezendő globális biztonsági konferencián, ahol ezt a véleményét nyíltan is el fogja mondani, ha el is rontja a hangulatot.
„Ma, amikor tanúi vagyunk Ukrajna szétbontásának, az ország szétszakítására irányuló kísérletnek, egy ilyen kijelentés aggodalmat kelthet” – közölte a lengyel kormányfő. Hozzátette: megérti Orbán Viktor Magyarország határain kívül élő honfitársai iránti aggodalmát, de egyidejűleg arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy „ne támogassuk a szakadárok Oroszország által támogatott akcióit, amelyek egyértelmű célja az ukrán állam szétbontása”.
Tusk álláspontja azért is furcsa, mivel Budapest és Varsó – a történelmi lengyel–magyar barátság jegyében – hagyományosan jó kapcsolatot ápol egymással. A magyar miniszterelnök múlt heti varsói vizitje volt az első külföldi látogatása újabb választási győzelmét követően, a 2010-ben szintén a lengyel fővárosba vezetett Orbán Viktor első külföldi útja.
Erőltetett párhuzamok a román és a horvát médiában
A napokban az Adevărul jegyzetírója Orbán Viktor autonómiakijelentésével állította párhuzamba az ukrajnai orosz szakadárok törekvéseit. A Tartsuk szemmel Oroszországot, de figyeljünk Magyarországra című írásban Ion M. Ioniţă úgy vélekedett: Ukrajna szétesése megmutatta, hogyan lehet klasszikus katonai invázió nélkül szétverni egy országot.
Megjegyezte: az orosz módszert igény szerint exportálni is lehet a „használati utasítással” együtt. Szerinte az ukrajnai helyzet „felébresztette a reményt” Orbánban, hogy a magyar kisebbség is autonómiát kaphat, ebben a hitében pedig megerősítette a Vlagyimir Putyinnal ápolt „nagyszerű” kapcsolata. Ioniţă hangsúlyozta: a Kárpát-medencei magyarok autonómiája Orbán politikájának vezérfonalává vált, ez pedig közvetlenül érinti Romániát.
A horvát Jutarnji list cikkében egyenesen Putyinhoz hasonlította a magyar kormányfőt. A lap szerint sokkoló volt a magyar miniszterelnök bejelentése, mely szerint támogatják a magyarok területei autonómiáját. Azt írták: ez a törekvés fogja meghatározni Orbán harmadik ciklusát, és feszültséget okozhat a szomszédos államokkal való viszonyban.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
Bukarest után Kijevben, sőt a Budapesttel jó viszonyt ápoló Varsóban is kiverte a biztosítékot Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarok autonómiatörekvését támogató nyilatkozata.
Az ukrán külügyminisztériumot aggasztják azok a kijelentések, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök tett a határon túli magyar kisebbség autonómiájának és kettős állampolgárságának szükségességéről, ezért bekérették a külügyminisztériumba Magyarország kijevi nagykövetét – jelentette ki az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint Jevhen Perebijnisz külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
Perebijnisz hangoztatta, hogy a magyar miniszterelnök által tett kijelentések ellentétesek az ukrán jogszabályokkal. „Ezek a kijelentések mint olyan megnyilvánulások, amelyek nem segítik az ukrajnai válság eszkalálódásának megállítását és a helyzet stabilizálását, aggodalmat keltenek bennünk” – fogalmazott a szóvivő.
Az ukrán külügyi tárca felszólította magyar partnereit, „megfontoltan” álljanak hozzá az olyan érzékeny kérdésekhez, mint a nemzetiségpolitika. A szóvivő szerint ugyanakkor kedvezően fogadta az ukrán fél a magyar külügyminisztérium március 28-ai közleményét, amelyben a magyar tárca elítélte a Jobbik e témában elhangzott „provokatív” nyilatkozatait.
A magyar Külügyminisztérium az MTI-nek megerősítette, hogy az ukrán külügyi tárca behívatta a kijevi magyar nagykövetet. „A magyar pozíció világos, és a nagykövet ezt elmondta” – tette hozzá Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője.
Orbán Viktor szombaton a parlamentben miniszterelnökké történt újraválasztása alkalmából elhangzott beszédében kitért a külhoni magyarok önrendelkezési törekvéseire is. Kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. A kormányfő hangsúlyozta, mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete.
Kijev szerdán már enyhített álláspontján: Danilo Lubkinszkij ukrán külügyminiszter-helyettes úgy vélte, nem sérti hazája szuverenitását Orbánnak a határon túli magyar kisebbség autonómiájáról tett kijelentése.
„A mi álláspontunk is határozott és változatlan. Védjük az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket, különös gondoskodással, figyelemmel viszonyulunk az országunkban élő magyar kisebbséghez” – jelentette ki a diplomata, hangsúlyozva, biztos abban, hogy a Magyar kormány határozottan támogatja Ukrajnát.
Viktor Baloha kárpátaljai független parlamenti képviselő, az Egységes Központ nevű párt vezetője a RusNews.ua hírportálnak úgy vélekedett, a kárpátaljai magyarok számára biztosított a kulturális autonómia. Ennek alátámasztására megemlítette az ungvári egyetem magyar szakát, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, továbbá azt, hogy Beregszászban regionális nyelv a magyar. Szerinte a kárpátaljai magyar kisebbség kulturális és vallási jogai nagyobb tiszteletben vannak, mint az ukrán nemzetiségűeké voltak Viktor Janukovics volt államfő elnöksége alatt.
Ismeretes, a román államfő a Digi 24 hírtelevíziónak azt mondta: bár a magyar kormányfő hosszú ideje feszegeti az önrendelkezés témáját, szerinte senki sem veszi komolyan. „Nem látok ezekben a nyilatkozatokban kockázatot Románia szempontjából. Azonkívül, hogy elmondja a véleményét a televízióban és a rádióban, nem tehet mást” – jelentette ki Traian Băsescu.
Aki amúgy kettős mércével mér, kedden este ugyanis elmondta: ha Kijevnek sikerül megállapodnia az orosz kisebbség képviselőivel a nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik megőrzését szolgáló jogokról, Románia azonos jogokat fog követelni az Ukrajnában élő román közösség számára is. Băsescu hozzátette: elfogadhatatlannak tartaná, ha az oroszok kivételezett státusra tartanának igényt Ukrajna kisebbségei között.
Marius Paşcan demokrata-liberális (PDL) szenátor korábban úgy vélekedett, Magyarország „arrogáns” miniszterelnöke büntetést érdemel az Európai Unióban, mivel kijelentésével etnikai konfliktust szít a térségben.
Eközben a magyar álláspont nem tetszik Varsónak sem. Ukrajnával foglalkozó keddi sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel miniszterelnök „nem szerencsésnek” minősítette Orbán kijelentését. Tusk közölte, hamarosan találkozik Orbánnal a Pozsonyban rendezendő globális biztonsági konferencián, ahol ezt a véleményét nyíltan is el fogja mondani, ha el is rontja a hangulatot.
„Ma, amikor tanúi vagyunk Ukrajna szétbontásának, az ország szétszakítására irányuló kísérletnek, egy ilyen kijelentés aggodalmat kelthet” – közölte a lengyel kormányfő. Hozzátette: megérti Orbán Viktor Magyarország határain kívül élő honfitársai iránti aggodalmát, de egyidejűleg arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy „ne támogassuk a szakadárok Oroszország által támogatott akcióit, amelyek egyértelmű célja az ukrán állam szétbontása”.
Tusk álláspontja azért is furcsa, mivel Budapest és Varsó – a történelmi lengyel–magyar barátság jegyében – hagyományosan jó kapcsolatot ápol egymással. A magyar miniszterelnök múlt heti varsói vizitje volt az első külföldi látogatása újabb választási győzelmét követően, a 2010-ben szintén a lengyel fővárosba vezetett Orbán Viktor első külföldi útja.
Erőltetett párhuzamok a román és a horvát médiában
A napokban az Adevărul jegyzetírója Orbán Viktor autonómiakijelentésével állította párhuzamba az ukrajnai orosz szakadárok törekvéseit. A Tartsuk szemmel Oroszországot, de figyeljünk Magyarországra című írásban Ion M. Ioniţă úgy vélekedett: Ukrajna szétesése megmutatta, hogyan lehet klasszikus katonai invázió nélkül szétverni egy országot.
Megjegyezte: az orosz módszert igény szerint exportálni is lehet a „használati utasítással” együtt. Szerinte az ukrajnai helyzet „felébresztette a reményt” Orbánban, hogy a magyar kisebbség is autonómiát kaphat, ebben a hitében pedig megerősítette a Vlagyimir Putyinnal ápolt „nagyszerű” kapcsolata. Ioniţă hangsúlyozta: a Kárpát-medencei magyarok autonómiája Orbán politikájának vezérfonalává vált, ez pedig közvetlenül érinti Romániát.
A horvát Jutarnji list cikkében egyenesen Putyinhoz hasonlította a magyar kormányfőt. A lap szerint sokkoló volt a magyar miniszterelnök bejelentése, mely szerint támogatják a magyarok területei autonómiáját. Azt írták: ez a törekvés fogja meghatározni Orbán harmadik ciklusát, és feszültséget okozhat a szomszédos államokkal való viszonyban.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2014. május 16.
Rasmussen Bukarestben: a NATO nem hagyja magára Romániát
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára pénteken arról biztosította Romániát, hogy „nincs egyedül" a térségben kialakult komoly válsággal szemben, hiszen tagja a NATO-nak, amelyben mindegyik szövetséges élvezi a NATO teljes védelmét. Ugyanakkor hangsúlyozta: Ukrajna jövőjéről nem Oroszországnak és nem a NATO-nak, hanem Ukrajnának kell döntenie. Ugyanez érvényes Moldovára is, a NATO pedig elvárja Oroszországtól: tartsa tiszteletben Ukrajna és Moldova szuverenitását és ne próbálja destabilizálni se Ukrajnát, se Moldovát – mondta Rasmussen, miután a térségben kialakult helyzetről egyeztetett Traian Băsescu román államfővel Bukarestben.
„Azok után, amit Ukrajnában láttunk, senki sem bízhat abban, ha Oroszország garantálja valamely állam szuverenitását és területi egységét" – fogalmazott a NATO-főtitkár, hozzátéve, hogy miután Oroszország 1994-ben garanciát vállalt Ukrajna területi épségére, most „illegális katonai műveletekkel, erővel elveszi területét".
Kifejtette: az orosz agresszió aláaknázza azokat az elveket, amelyekre a béke és jólét épül, a népek önrendelkezésének elvét és ismét a már elvetett „befolyási övezetek" elvét helyezi előtérbe. Úgy értékelte: most bebizonyosodott, milyen fontos a közös védelem, amelynek „Európa és Észak-Amerika erős kapcsolata képezi a szilárd alapját".
Băsescu köszönetet mondott Rasmussennek, hogy a Krím orosz annektálásával megnövekedett instabilitásra a tagállamok szolidárisan reagáltak: az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada harci repülőket küldött Lengyelországba és Romániába, illetve hadihajókat a Fekete-tengerre. A NATO mint szövetség is a legmagasabb szinten, a főtitkár jelenléte által fejezi ki eltökéltségét, hogy komolyan veszi a kollektív védelmet - hangsúlyozta Băsescu a NATO-főtitkárral közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén.
Közös sajtóértekezletükön Băsescu arról beszélt, hogy Románia a NATO keleti szárnyának megerősítését szorgalmazza. Úgy vélekedett: a Fekete-tenger lett a térség „legsérülékenyebb" pontja és emiatt is szükség van a felborult stratégiai egyensúly helyreállítására. maszol.ro
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára pénteken arról biztosította Romániát, hogy „nincs egyedül" a térségben kialakult komoly válsággal szemben, hiszen tagja a NATO-nak, amelyben mindegyik szövetséges élvezi a NATO teljes védelmét. Ugyanakkor hangsúlyozta: Ukrajna jövőjéről nem Oroszországnak és nem a NATO-nak, hanem Ukrajnának kell döntenie. Ugyanez érvényes Moldovára is, a NATO pedig elvárja Oroszországtól: tartsa tiszteletben Ukrajna és Moldova szuverenitását és ne próbálja destabilizálni se Ukrajnát, se Moldovát – mondta Rasmussen, miután a térségben kialakult helyzetről egyeztetett Traian Băsescu román államfővel Bukarestben.
„Azok után, amit Ukrajnában láttunk, senki sem bízhat abban, ha Oroszország garantálja valamely állam szuverenitását és területi egységét" – fogalmazott a NATO-főtitkár, hozzátéve, hogy miután Oroszország 1994-ben garanciát vállalt Ukrajna területi épségére, most „illegális katonai műveletekkel, erővel elveszi területét".
Kifejtette: az orosz agresszió aláaknázza azokat az elveket, amelyekre a béke és jólét épül, a népek önrendelkezésének elvét és ismét a már elvetett „befolyási övezetek" elvét helyezi előtérbe. Úgy értékelte: most bebizonyosodott, milyen fontos a közös védelem, amelynek „Európa és Észak-Amerika erős kapcsolata képezi a szilárd alapját".
Băsescu köszönetet mondott Rasmussennek, hogy a Krím orosz annektálásával megnövekedett instabilitásra a tagállamok szolidárisan reagáltak: az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada harci repülőket küldött Lengyelországba és Romániába, illetve hadihajókat a Fekete-tengerre. A NATO mint szövetség is a legmagasabb szinten, a főtitkár jelenléte által fejezi ki eltökéltségét, hogy komolyan veszi a kollektív védelmet - hangsúlyozta Băsescu a NATO-főtitkárral közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén.
Közös sajtóértekezletükön Băsescu arról beszélt, hogy Románia a NATO keleti szárnyának megerősítését szorgalmazza. Úgy vélekedett: a Fekete-tenger lett a térség „legsérülékenyebb" pontja és emiatt is szükség van a felborult stratégiai egyensúly helyreállítására. maszol.ro
2014. május 16.
Románia megkétszerezi a katonai kiadásait
A hazai bruttó termék (GDP) két százalékát kapja majd meg a költségvetésből 2017-ben a védelmi minisztérium, ez a tavaly előirányzott összeg kétszerese – nyilatkozta az Agerpresnek pénteken Victor Ponta kormányfő, miután tárgyalt Andreas Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy idén eredetileg a GDP 1,1 százalékát fordította volna Románia a védelmi kiadásokra, ám ezt azt arány egy költségvetés-kiegészítéssel 1,5 százalékra növelték. Tájékoztatása szerint a következő években 0,2 százalékponttal növelnék évente a védelmi minisztérium részesedését a GDP-ből, amíg el nem érik a NATO által kért 2 százalékos arányt.
A hírtelevíziók szerint a védelmi kiadások növelésével az államfő is egyetért. Traian Băsescu pénteken, a déli órákban fogadta hivatalában a NATO-főtikárt. maszol.ro
A hazai bruttó termék (GDP) két százalékát kapja majd meg a költségvetésből 2017-ben a védelmi minisztérium, ez a tavaly előirányzott összeg kétszerese – nyilatkozta az Agerpresnek pénteken Victor Ponta kormányfő, miután tárgyalt Andreas Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy idén eredetileg a GDP 1,1 százalékát fordította volna Románia a védelmi kiadásokra, ám ezt azt arány egy költségvetés-kiegészítéssel 1,5 százalékra növelték. Tájékoztatása szerint a következő években 0,2 százalékponttal növelnék évente a védelmi minisztérium részesedését a GDP-ből, amíg el nem érik a NATO által kért 2 százalékos arányt.
A hírtelevíziók szerint a védelmi kiadások növelésével az államfő is egyetért. Traian Băsescu pénteken, a déli órákban fogadta hivatalában a NATO-főtikárt. maszol.ro
2014. május 17.
Hírsaláta
BEHÍVÓLEVÉL VAGY RUTINELLENŐRZÉS? Több magyar és román nyelvű sajtóorgánum is foglalkozik a katonai központok által kézbesített behívólevelekkel. Traian Băsescu államfő a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy az ukrajnai helyzetre való tekintettel szükségessé válhat a romániai hadkötelezettek mozgósítása. Az elnök hangot adott aggodalmának, miszerint Románia nem rendelkezik megfelelő számú tartalékossal, ráadásul a magas munkanélküliség miatt a lakosság közel egyötöde külföldön él. Az elmúlt napokban több román nyelvű napilap is napirenden tartotta a tartalékosok behívásának kérdését, arra utalva, hogy országos szinten történik a hadköteles fiatalok megkeresése.
CSÚSZIK AZ AUTÓPÁLYA. Nem állapítanak meg több határidőt a Brassó–Comarnic autópálya építésére – jelentette be Dan Şova szállításügyi miniszter. Szerinte a munkát már áprilisban el kellett volna kezdeni, de a nemzetközi bankok, amelyek a befektetéseket állnák, még nem döntöttek. Előzőleg a kormány úgy tervezte, hogy az autópálya legkésőbb 2017-ig elkészül, de a 60 kilométeres sztrádára nincs meg a szükséges 1,8 milliárd euró. TENGER HELYETT A FÖLD LETT A SZENVEDÉLYE. Nemcsak államfőként, hanem gazdaként is vett részt Traian Băsescu a gazdák országos konferenciáján. Mi több, be akar iratkozni a LAPAR gazdaszervezetbe, ha lejár államfői mandátuma, mert ő már úgy érzi, az életben két fontos dolog van: hogy legyen gyereked és földed. (Vocea Transilvaniei) TÚLSZABÁLYOZTÁK A GYERMEKTÁBOROZÁST. Ellehetetleníti az osztálykirándulások, táborozások szervezését az oktatási minisztérium erre vonatkozó új rendelete a pedagógusok szerint. A miniszteri rendelet értelmében ugyanis a szervező pedagógusnak dossziét kell összeállítania, amelynek tartalmaznia kell a részt vevő gyerekek nevét, szüleik írásbeli beleegyezését, háziorvosi igazolást, miszerint a programon részt vevő diákok egészségesek, a szállításra, szállásra, étkezésre vonatkozó megrendelőlapokat, a díjszabásokat, a körülményekre, szolgáltatások minőségére vonatkozó adatokat és az előleg kifizetését igazoló számlát. Az iratcsomót a tanintézet vezetőségével, illetve a tanfelügyelőséggel is láttamoztatni kell. Emellett a szervezőnek a területi fogyasztóvédelmi hivatalt is értesítenie kell a kirándulás helyszínéről és időtartamáról. A tanítónak, osztályfőnöknek arról is gondoskodnia kell, hogy a tábor időtartama alatt minden tíz gyerekre jusson egy szakképzett pedagógus, és ha a tábor helyszínén nincs egészségügyi ellátás, a csoportot elsősegélynyújtásban képzett szakembernek is el kell kísérnie. (EuroCom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
BEHÍVÓLEVÉL VAGY RUTINELLENŐRZÉS? Több magyar és román nyelvű sajtóorgánum is foglalkozik a katonai központok által kézbesített behívólevelekkel. Traian Băsescu államfő a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy az ukrajnai helyzetre való tekintettel szükségessé válhat a romániai hadkötelezettek mozgósítása. Az elnök hangot adott aggodalmának, miszerint Románia nem rendelkezik megfelelő számú tartalékossal, ráadásul a magas munkanélküliség miatt a lakosság közel egyötöde külföldön él. Az elmúlt napokban több román nyelvű napilap is napirenden tartotta a tartalékosok behívásának kérdését, arra utalva, hogy országos szinten történik a hadköteles fiatalok megkeresése.
CSÚSZIK AZ AUTÓPÁLYA. Nem állapítanak meg több határidőt a Brassó–Comarnic autópálya építésére – jelentette be Dan Şova szállításügyi miniszter. Szerinte a munkát már áprilisban el kellett volna kezdeni, de a nemzetközi bankok, amelyek a befektetéseket állnák, még nem döntöttek. Előzőleg a kormány úgy tervezte, hogy az autópálya legkésőbb 2017-ig elkészül, de a 60 kilométeres sztrádára nincs meg a szükséges 1,8 milliárd euró. TENGER HELYETT A FÖLD LETT A SZENVEDÉLYE. Nemcsak államfőként, hanem gazdaként is vett részt Traian Băsescu a gazdák országos konferenciáján. Mi több, be akar iratkozni a LAPAR gazdaszervezetbe, ha lejár államfői mandátuma, mert ő már úgy érzi, az életben két fontos dolog van: hogy legyen gyereked és földed. (Vocea Transilvaniei) TÚLSZABÁLYOZTÁK A GYERMEKTÁBOROZÁST. Ellehetetleníti az osztálykirándulások, táborozások szervezését az oktatási minisztérium erre vonatkozó új rendelete a pedagógusok szerint. A miniszteri rendelet értelmében ugyanis a szervező pedagógusnak dossziét kell összeállítania, amelynek tartalmaznia kell a részt vevő gyerekek nevét, szüleik írásbeli beleegyezését, háziorvosi igazolást, miszerint a programon részt vevő diákok egészségesek, a szállításra, szállásra, étkezésre vonatkozó megrendelőlapokat, a díjszabásokat, a körülményekre, szolgáltatások minőségére vonatkozó adatokat és az előleg kifizetését igazoló számlát. Az iratcsomót a tanintézet vezetőségével, illetve a tanfelügyelőséggel is láttamoztatni kell. Emellett a szervezőnek a területi fogyasztóvédelmi hivatalt is értesítenie kell a kirándulás helyszínéről és időtartamáról. A tanítónak, osztályfőnöknek arról is gondoskodnia kell, hogy a tábor időtartama alatt minden tíz gyerekre jusson egy szakképzett pedagógus, és ha a tábor helyszínén nincs egészségügyi ellátás, a csoportot elsősegélynyújtásban képzett szakembernek is el kell kísérnie. (EuroCom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. május 18.
Basescu: néha zavar, ahogy a magyarok a nemzeti ünnepeiket ülik
Nem lehet párhuzamot vonni Románia és Moldova közeledése, illetve egyes magyar politikusok „szeparatista törekvései" között – vélekedett Traian Basescu államfő vasárnap egy közéleti fórumon egy Székelyfölddel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Az Agerpres hírügynökség szerint Basescut a védnökségével alakult Népi Mozgalom Alapítvány egy jászvásári rendezvényén kérdezték arról, hogy az általa „második román államként" emlegetett Moldova és Románia közeledése nem erősíti-e fel a székelyföldi autonómiaköveteléseket.
Hozzátette: Ukrajnában – a volt Jugoszláviához hasonlóan – a nacionalizmus és a korrupció vezetett oda, hogy polgárai egymást gyilkolják, de Székelyföldön szerinte nincs ok aggodalomra.
„Elég gyakran járok Kovászna és Hargita megyébe: az embereknek semmi kedvük a civakodásra, szeparatizmusra, elszigetelődésre. Ezt csak egyes politikusok erőltetik. Ez engem kevésbé aggaszt, azzal együtt, hogy néha zavarni szokott minket az, ahogyan a magyarok nemzeti ünnepeiket ülik" – mutatott rá Basescu.
A román elnök ezzel szemben Moldováért aggódott, ugyanis szerinte fennáll a veszélye annak, hogy június 27-éig, az Európai Unió és Moldova társulási, illetve szabadkereskedelmi egyezményének megkötéséig Moldova orosz többségű Dnyeszter-menti szakadár területén, vagy a gagauzok (egy török nyelvjárást beszélő ortodox népesség) lakta déli térségében instabillá válik a helyzet. A gagauzok február elején egy Moldova által illegálisnak minősített népszavazáson elutasították az ország európai uniós csatlakozását, és önrendelkezést követeltek maguknak arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával.
A referendum kiírását Mihail Formuzal, a gagauz autonóm kormányzója egy interjúban azzal indokolta: a gagauzok nem szeretnék, hogy az ő autonómiájuk is eltűnjön, miként „eltűnt" a romániai magyaroknak 1918-ban megígért autonómia. Formuzal arra utalt, hogy az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés autonómiát ígért Erdély nemzeti közösségeinek, amit a későbbi román alkotmányok nem szentesítettek.
MTI. Erdély.ma
Nem lehet párhuzamot vonni Románia és Moldova közeledése, illetve egyes magyar politikusok „szeparatista törekvései" között – vélekedett Traian Basescu államfő vasárnap egy közéleti fórumon egy Székelyfölddel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Az Agerpres hírügynökség szerint Basescut a védnökségével alakult Népi Mozgalom Alapítvány egy jászvásári rendezvényén kérdezték arról, hogy az általa „második román államként" emlegetett Moldova és Románia közeledése nem erősíti-e fel a székelyföldi autonómiaköveteléseket.
Hozzátette: Ukrajnában – a volt Jugoszláviához hasonlóan – a nacionalizmus és a korrupció vezetett oda, hogy polgárai egymást gyilkolják, de Székelyföldön szerinte nincs ok aggodalomra.
„Elég gyakran járok Kovászna és Hargita megyébe: az embereknek semmi kedvük a civakodásra, szeparatizmusra, elszigetelődésre. Ezt csak egyes politikusok erőltetik. Ez engem kevésbé aggaszt, azzal együtt, hogy néha zavarni szokott minket az, ahogyan a magyarok nemzeti ünnepeiket ülik" – mutatott rá Basescu.
A román elnök ezzel szemben Moldováért aggódott, ugyanis szerinte fennáll a veszélye annak, hogy június 27-éig, az Európai Unió és Moldova társulási, illetve szabadkereskedelmi egyezményének megkötéséig Moldova orosz többségű Dnyeszter-menti szakadár területén, vagy a gagauzok (egy török nyelvjárást beszélő ortodox népesség) lakta déli térségében instabillá válik a helyzet. A gagauzok február elején egy Moldova által illegálisnak minősített népszavazáson elutasították az ország európai uniós csatlakozását, és önrendelkezést követeltek maguknak arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával.
A referendum kiírását Mihail Formuzal, a gagauz autonóm kormányzója egy interjúban azzal indokolta: a gagauzok nem szeretnék, hogy az ő autonómiájuk is eltűnjön, miként „eltűnt" a romániai magyaroknak 1918-ban megígért autonómia. Formuzal arra utalt, hogy az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés autonómiát ígért Erdély nemzeti közösségeinek, amit a későbbi román alkotmányok nem szentesítettek.
MTI. Erdély.ma
2014. május 19.
Traian Băsescu: Nem lehet párhuzamot vonni
Nem lehet párhuzamot vonni Románia és Moldova közeledése, illetve némely magyar politikusok „szeparatista törekvései” között – vélekedett Traian Băsescu államfő tegnap egy közéleti fórumon Székelyfölddel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Băsescut a védnökségével alakult Népi Mozgalom Alapítvány jászvásári rendezvényén kérdezték arról, hogy az általa „második román államként” emlegetett Moldova és Románia közeledése nem erősíti-e fel a székelyföldi autonómiaköveteléseket. Az államfő kijelentette, Ukrajnában – a volt Jugoszláviához hasonlóan – a nacionalizmus és a korrupció vezetett oda, hogy polgárai egymást gyilkolják, de Székelyföldön szerinte nincs ok aggodalomra. Elég gyakran járok Kovászna és Hargita megyébe: az embereknek semmi kedvük a civakodásra, szeparatizmusra, elszigetelődésre. Ezt csak némely politikusok erőltetik. Ez engem kevésbé aggaszt, azzal együtt, hogy néha zavarni szokott minket az, ahogyan a magyarok nemzeti ünnepeiket ülik – mutatott rá Băsescu. Az elnök ezzel szemben Moldováért aggódott, ugyanis szerinte fennáll a veszélye annak, hogy június 27-ig, az Európai Unió és Moldova társulási, illetve szabadkereskedelmi egyezményének megkötéséig Transznisztriában vagy a gagauzok lakta déli térségében instabillá válik a helyzet. A gagauzok február elején egy Moldova által illegálisnak minősített népszavazáson elutasították az ország európai uniós csatlakozását, és önrendelkezést követeltek maguknak arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával. A referendum kiírását Mihail Formuzal, a gagauz autonóm terület kormányzója azzal indokolta: a gagauzok nem szeretnék, hogy az ő autonómiájuk is eltűnjön, miként „eltűnt” a romániai magyaroknak 1918-ban megígért autonómia. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Nem lehet párhuzamot vonni Románia és Moldova közeledése, illetve némely magyar politikusok „szeparatista törekvései” között – vélekedett Traian Băsescu államfő tegnap egy közéleti fórumon Székelyfölddel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Băsescut a védnökségével alakult Népi Mozgalom Alapítvány jászvásári rendezvényén kérdezték arról, hogy az általa „második román államként” emlegetett Moldova és Románia közeledése nem erősíti-e fel a székelyföldi autonómiaköveteléseket. Az államfő kijelentette, Ukrajnában – a volt Jugoszláviához hasonlóan – a nacionalizmus és a korrupció vezetett oda, hogy polgárai egymást gyilkolják, de Székelyföldön szerinte nincs ok aggodalomra. Elég gyakran járok Kovászna és Hargita megyébe: az embereknek semmi kedvük a civakodásra, szeparatizmusra, elszigetelődésre. Ezt csak némely politikusok erőltetik. Ez engem kevésbé aggaszt, azzal együtt, hogy néha zavarni szokott minket az, ahogyan a magyarok nemzeti ünnepeiket ülik – mutatott rá Băsescu. Az elnök ezzel szemben Moldováért aggódott, ugyanis szerinte fennáll a veszélye annak, hogy június 27-ig, az Európai Unió és Moldova társulási, illetve szabadkereskedelmi egyezményének megkötéséig Transznisztriában vagy a gagauzok lakta déli térségében instabillá válik a helyzet. A gagauzok február elején egy Moldova által illegálisnak minősített népszavazáson elutasították az ország európai uniós csatlakozását, és önrendelkezést követeltek maguknak arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával. A referendum kiírását Mihail Formuzal, a gagauz autonóm terület kormányzója azzal indokolta: a gagauzok nem szeretnék, hogy az ő autonómiájuk is eltűnjön, miként „eltűnt” a romániai magyaroknak 1918-ban megígért autonómia. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. május 19.
Antal Árpád: a kettős mércét nem tudjuk elfogadni!
Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Traian Băsescu azon kijelentését kommentálta, miszerint nem lehet a Moldovai Köztársaságról és Székelyföldről ugyanúgy beszélni, hiszen utóbbin csak a politikusok akarnak autonómiát.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere sajtótájékoztató keretében úgy fogalmazott, látják, hogy Traian Băsescu államfőt nagyon foglalkoztatja Moldova jövője a jelenleg kialakult geopolitikai helyzetben. A polgármester azt is feltételezi, hogy a román politikum jól ismeri az említett ország problémáit, és mindezek fényében szeretné felhívni a figyelmet a Gagaúzia és Transznisztria közti különbségekre, ugyanis az autonómia és a szakadár mozgalmak között különbséget kell tenni.
A stabilitás feltétele a kettős mérce megszüntetése
A székelyföldi politikusok nem szakadárok, hiszen a székelységnek igénye van a területi önrendelkezésre, de amennyiben az államfő ezt nem így érzi, akkor meg kelleni engednie, illetve az elmúlt évekhez hasonlóan nem kellene megakadályozza közigazgatási és jogi eszközökkel egy népszavazás megtartását, amelynek alkalmával a helyiek is kifejezhetnék véleményüket az autonómiával kapcsolatban – hangsúlyozta a megyeszékhely vezetője.
„A Romániában lévő kettős mércét nem tudjuk elfogadni. Egy részről Bukarestben arról beszélgetnek, hogy az ukrajnai románoknak nyelvhasználati jogokat kell biztosítsanak, másfelől ezt a székely megyékben élő magyaroktól megtagadják” – mondta Antal, ugyanakkor kifejtette, az ukrajnai kettős mércét sem tudják elfogadni, hiszen bár az ukrán állam támogatja a Krím-félszigeten élő tatárok autonómiáját, felszisszenek ha a kárpátaljai magyarok ugyanezt kérik.
A polgármester azon meggyőződéséről is beszélt, hogy Kelet-Közép-Európa stabilitásának feltétele ezen kettős mércéknek a megszüntetése – főként annak érdekében, hogy adott nemzeti közösségek megkapják, amit követelnek.
A Románia és Moldovai Köztársaság egyesüléséhez annyit fűzött hozzá, hogy az nagyban függ a gagaúzok véleményétől is, hiszen ők korábban kijelentették, hogy nem akarnak az erdélyi magyarok sorsára jutni, és éppen ezért úgy véli, hogy a román politikumnak jobban oda kellene figyelni a székelység sorsára.
A székelység érti, akarja és támogatja az önrendelkezést
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke elmondta, egyértelmű véleménykinyilvánításnak látja, hogy ha „100 ezer székely a térség területi autonómiája érdekében Berecktől Kökösig 55 kilométert gyalogol, akkor az nem néhány habókos politikus elképzelése volt, hanem a jelenlevők érezték az esemény hangulatát, illetve a közösség érti, akarja és támogatja a kezdeményezést”.
Fenyegetések a székely politikusok ellen?
Tamás Sándor ugyanakkor megemlítette a három héttel ezelőtti, B1 televízióban leadott burkolt fenyegetést is, miszerint a Hargita és Kovászna megyei tanácselnököket két olyan másik elnökhöz hasonlítottak, akiket a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) letartóztatott. Ezt úgy értelmezte Tamás, hogy „fiúk, ha ti tovább autonómiáztok, akkor el fog vinni a DNA”, illetve kijelentette, hogy visszautasít minden fajta összehasonlítást.
Antal Árpád irányában is történt fenyegetés, hiszen Mircea Duşa védelmi miniszter kinyilatkozta, hogy amennyiben a polgármester még egyszer felhozza a sepsiszentgyörgyi lőtér kérdését – amit a városnak kellene megszereznie –, akkor ráirányítják Gábor Áron ágyúit. Antal hozzátette, nem szereti nyilvánosságra hozni az őt ért fenyegetéseket, annak ellenére, hogy gyakran tesz feljelentést az ügyészségen ezek miatt. Elmondása alapján még nem indult eljárás a fenyegetők ellen, és ezt úgy értelmezi, hogy a román igazságszolgáltatás nem lép fel ellenük.
Tamás Sándor azt is hozzátette, államigazgatási és közigazgatási szinten sem találja rendben, ha az ország minden megyéjének és városának lehet zászlója, de Hargita és Kovászna megyékben nem. Nem tartja jogosnak a román kormány és a korábbi Kovászna megyei prefektus által felhozott problémát sem, miszerint magyar, román és angol nyelvű fejléces papírt használnak a megyei tanácsnál. Mint mondta, ezeket az eseteket elmesélték az őket meglátogató brit, amerikai attaséknak is, kérve, hogy gyakoroljanak nyomást a román államra.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro
Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Traian Băsescu azon kijelentését kommentálta, miszerint nem lehet a Moldovai Köztársaságról és Székelyföldről ugyanúgy beszélni, hiszen utóbbin csak a politikusok akarnak autonómiát.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere sajtótájékoztató keretében úgy fogalmazott, látják, hogy Traian Băsescu államfőt nagyon foglalkoztatja Moldova jövője a jelenleg kialakult geopolitikai helyzetben. A polgármester azt is feltételezi, hogy a román politikum jól ismeri az említett ország problémáit, és mindezek fényében szeretné felhívni a figyelmet a Gagaúzia és Transznisztria közti különbségekre, ugyanis az autonómia és a szakadár mozgalmak között különbséget kell tenni.
A stabilitás feltétele a kettős mérce megszüntetése
A székelyföldi politikusok nem szakadárok, hiszen a székelységnek igénye van a területi önrendelkezésre, de amennyiben az államfő ezt nem így érzi, akkor meg kelleni engednie, illetve az elmúlt évekhez hasonlóan nem kellene megakadályozza közigazgatási és jogi eszközökkel egy népszavazás megtartását, amelynek alkalmával a helyiek is kifejezhetnék véleményüket az autonómiával kapcsolatban – hangsúlyozta a megyeszékhely vezetője.
„A Romániában lévő kettős mércét nem tudjuk elfogadni. Egy részről Bukarestben arról beszélgetnek, hogy az ukrajnai románoknak nyelvhasználati jogokat kell biztosítsanak, másfelől ezt a székely megyékben élő magyaroktól megtagadják” – mondta Antal, ugyanakkor kifejtette, az ukrajnai kettős mércét sem tudják elfogadni, hiszen bár az ukrán állam támogatja a Krím-félszigeten élő tatárok autonómiáját, felszisszenek ha a kárpátaljai magyarok ugyanezt kérik.
A polgármester azon meggyőződéséről is beszélt, hogy Kelet-Közép-Európa stabilitásának feltétele ezen kettős mércéknek a megszüntetése – főként annak érdekében, hogy adott nemzeti közösségek megkapják, amit követelnek.
A Románia és Moldovai Köztársaság egyesüléséhez annyit fűzött hozzá, hogy az nagyban függ a gagaúzok véleményétől is, hiszen ők korábban kijelentették, hogy nem akarnak az erdélyi magyarok sorsára jutni, és éppen ezért úgy véli, hogy a román politikumnak jobban oda kellene figyelni a székelység sorsára.
A székelység érti, akarja és támogatja az önrendelkezést
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke elmondta, egyértelmű véleménykinyilvánításnak látja, hogy ha „100 ezer székely a térség területi autonómiája érdekében Berecktől Kökösig 55 kilométert gyalogol, akkor az nem néhány habókos politikus elképzelése volt, hanem a jelenlevők érezték az esemény hangulatát, illetve a közösség érti, akarja és támogatja a kezdeményezést”.
Fenyegetések a székely politikusok ellen?
Tamás Sándor ugyanakkor megemlítette a három héttel ezelőtti, B1 televízióban leadott burkolt fenyegetést is, miszerint a Hargita és Kovászna megyei tanácselnököket két olyan másik elnökhöz hasonlítottak, akiket a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) letartóztatott. Ezt úgy értelmezte Tamás, hogy „fiúk, ha ti tovább autonómiáztok, akkor el fog vinni a DNA”, illetve kijelentette, hogy visszautasít minden fajta összehasonlítást.
Antal Árpád irányában is történt fenyegetés, hiszen Mircea Duşa védelmi miniszter kinyilatkozta, hogy amennyiben a polgármester még egyszer felhozza a sepsiszentgyörgyi lőtér kérdését – amit a városnak kellene megszereznie –, akkor ráirányítják Gábor Áron ágyúit. Antal hozzátette, nem szereti nyilvánosságra hozni az őt ért fenyegetéseket, annak ellenére, hogy gyakran tesz feljelentést az ügyészségen ezek miatt. Elmondása alapján még nem indult eljárás a fenyegetők ellen, és ezt úgy értelmezi, hogy a román igazságszolgáltatás nem lép fel ellenük.
Tamás Sándor azt is hozzátette, államigazgatási és közigazgatási szinten sem találja rendben, ha az ország minden megyéjének és városának lehet zászlója, de Hargita és Kovászna megyékben nem. Nem tartja jogosnak a román kormány és a korábbi Kovászna megyei prefektus által felhozott problémát sem, miszerint magyar, román és angol nyelvű fejléces papírt használnak a megyei tanácsnál. Mint mondta, ezeket az eseteket elmesélték az őket meglátogató brit, amerikai attaséknak is, kérve, hogy gyakoroljanak nyomást a román államra.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro
2014. május 21.
Terepszemlén
Bukarest valóságos ünnepként éli meg, hogy az Egyesült Államok alelnöke, Joe Biden kétnapos látogatásra a fővárosba érkezett, s a megtiszteltetéstől kissé megkukulva szóba sem hozzák, hogy a világhatalom első embere, Barack Obama elnök fontosabbnak tartotta, hogy két házzal arrébb, Lengyelországban tegye tiszteletét.
Az ukrajnai válság kirobbanása óta szemmel láthatóan megnőtt a kelet-európai államok ázsiója, bár mára már az is világossá vált, olyan erős gazdasági érdekek kötik mind az USA-t, mind az Európai Uniót Ukrajnához, hogy egyáltalán nem érdekli őket az ott élő ukránok, oroszok, gagauzok véleménye, s bár folyamatosan szolidaritásukról és együttérzésükről biztosítják a lakosságot, a népszavazásokat nem ismerik el, a népakaratot félresöprik, s minden baj forrásaként az orosz terjeszkedő politikát, Putyin birodalmi vágyait jelölik meg. Nem akarják látni, hogy Ukrajnát vezetői kivéreztették, a narancsos forradalommal hatalomra került garnitúra is nyakig süllyedt a korrupcióban, hogy a Majdant nemcsak a jobb, tisztább országot kívánó emberek népesítették be, hanem a legszélsőségesebb nacionalisták is, kiknek első dolguk az volt, hogy a kisebbségek számára kidolgozott új nyelvtörvényt sutba vágják, hogy az orosz ajkú lakosság és más kisebbségek is megrettentek az új vezetéstől, és azt sem, hogy az USA, valamint az unió közbenjárása valójában a jogos indulatokat igyekszik elfojtani. Az európai és amerikai politikacsinálóknak az a fontos, hogy a második világháború után kijelölt határokon erő segítségével senki ne változtasson. Közben úgy tűnik, a Krímről mégis lemondtak, s Putyint gazdasági szankciókkal kívánják respektusra bírni. Ezt leplezendő most azt hangoztatják: legfontosabb, hogy az Észak-Atlanti Szövetség megerősödve kerüljön ki ebből a válságból.
Tehát az ukrajnai csetepaté egyebek közt jó alkalom arra, hogy a kissé aluszékonnyá vált NATO-t felpezsdítsék, s arra kötelezzék az ernyője alatt viszonylagos biztonságban élő kisállamokat, hogy növeljék hadi kiadásaikat, korszerűsítsék megmaradt haderejüket, még akkor is, ha azt a tanügyre, egészségügyre vagy a falvak korszerűsítésére szánt pénz bánja.
A hírek szerint Biden alelnök ma találkozik Băsescu elnökkel, Victor Ponta miniszterelnökkel s más nagyágyúkkal. Mint az szokásos, a fontos dolgokról zárt ajtók mögött beszélnek majd, s nekünk csak annyit kötnek az orrunkra, amennyit jónak látnak. A bukaresti sajtó tudni véli, hogy az ukrajnai helyzet elemzése mellett az ország energetikai biztonságáról és a korrupció visszaszorításáról tárgyalnak. No meg arról, hogy a NATO hamarosan újabb biztonságvédelmi felszereléseket telepít Romániába. Fegyvereket.
Joe Bidennel nem a béke angyala szállt le Bukarestben.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Bukarest valóságos ünnepként éli meg, hogy az Egyesült Államok alelnöke, Joe Biden kétnapos látogatásra a fővárosba érkezett, s a megtiszteltetéstől kissé megkukulva szóba sem hozzák, hogy a világhatalom első embere, Barack Obama elnök fontosabbnak tartotta, hogy két házzal arrébb, Lengyelországban tegye tiszteletét.
Az ukrajnai válság kirobbanása óta szemmel láthatóan megnőtt a kelet-európai államok ázsiója, bár mára már az is világossá vált, olyan erős gazdasági érdekek kötik mind az USA-t, mind az Európai Uniót Ukrajnához, hogy egyáltalán nem érdekli őket az ott élő ukránok, oroszok, gagauzok véleménye, s bár folyamatosan szolidaritásukról és együttérzésükről biztosítják a lakosságot, a népszavazásokat nem ismerik el, a népakaratot félresöprik, s minden baj forrásaként az orosz terjeszkedő politikát, Putyin birodalmi vágyait jelölik meg. Nem akarják látni, hogy Ukrajnát vezetői kivéreztették, a narancsos forradalommal hatalomra került garnitúra is nyakig süllyedt a korrupcióban, hogy a Majdant nemcsak a jobb, tisztább országot kívánó emberek népesítették be, hanem a legszélsőségesebb nacionalisták is, kiknek első dolguk az volt, hogy a kisebbségek számára kidolgozott új nyelvtörvényt sutba vágják, hogy az orosz ajkú lakosság és más kisebbségek is megrettentek az új vezetéstől, és azt sem, hogy az USA, valamint az unió közbenjárása valójában a jogos indulatokat igyekszik elfojtani. Az európai és amerikai politikacsinálóknak az a fontos, hogy a második világháború után kijelölt határokon erő segítségével senki ne változtasson. Közben úgy tűnik, a Krímről mégis lemondtak, s Putyint gazdasági szankciókkal kívánják respektusra bírni. Ezt leplezendő most azt hangoztatják: legfontosabb, hogy az Észak-Atlanti Szövetség megerősödve kerüljön ki ebből a válságból.
Tehát az ukrajnai csetepaté egyebek közt jó alkalom arra, hogy a kissé aluszékonnyá vált NATO-t felpezsdítsék, s arra kötelezzék az ernyője alatt viszonylagos biztonságban élő kisállamokat, hogy növeljék hadi kiadásaikat, korszerűsítsék megmaradt haderejüket, még akkor is, ha azt a tanügyre, egészségügyre vagy a falvak korszerűsítésére szánt pénz bánja.
A hírek szerint Biden alelnök ma találkozik Băsescu elnökkel, Victor Ponta miniszterelnökkel s más nagyágyúkkal. Mint az szokásos, a fontos dolgokról zárt ajtók mögött beszélnek majd, s nekünk csak annyit kötnek az orrunkra, amennyit jónak látnak. A bukaresti sajtó tudni véli, hogy az ukrajnai helyzet elemzése mellett az ország energetikai biztonságáról és a korrupció visszaszorításáról tárgyalnak. No meg arról, hogy a NATO hamarosan újabb biztonságvédelmi felszereléseket telepít Romániába. Fegyvereket.
Joe Bidennel nem a béke angyala szállt le Bukarestben.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. május 21.
Régiós autonómiaharc
Az államelnök nagyromániás álmait zavarja a székelyek autonómiatörekvése. Főleg most, amikor Moldávia uniós csatlakozása kapcsán terítékre került országegyesítési lehetőség miatt a gagauzok aggodalmuknak adtak hangot. A közel másfél száz ezernyi altáji török eredetű népcsoport nem szeretne az erdélyi magyarok sorsára jutni, akiket szerintük Erdély Romániához való csatolásakor becsaptak, és a mai napig várják a nekik megígért autonómiát. Hát erről jutott eszébe Traian Basescunak, hogy a "drága" székelyei nem akarnak lemondani önrendelkezési vágyaikról. És ezek vezetői, akikkel néhány éve még vidáman pálinkázgatott a disznótoros lakomákon, szakadár politikusok. Tamás Sándornak igaza van, amikor kijelenti, hogy már annak is örülni kell, ha az autonómia nem tabutéma, és közbeszéd tárgyát képezi. Bár a tavaly őszi nagy székely menetelés után – ahol az erdélyi magyar politikai erők összefogásának köszönhetően százezres tömeg fejezte ki akaratát – nehéz szőnyeg alá seperni ezt a kérdést. Talán már eljött annak is az ideje, hogy Erdély önrendelkezéséről beszéljünk. Mert a zágoni száműzöttet parafrazálva: úgy szeretem a Székelyföldet, hogy nem bírom feledni Erdélyt. Vegyünk leckét a román külpolitikázásból. Lám, az orosz–ukrán válságot is sikeresen a maguk javára fordíthatják. Ami negyedszázada csak néhány vérmes nacionalista szólamaiban fordulhatott elő, mára állami törekvéssé vált. Közben a budapesti államférfiak kerültek minden olyan témát, amely a határon túl rekedt nemzetrészek valós önrendelkezését elősegítette volna. Bár mostanában észlelhető némi változás ezen a területen. Persze, mind az ukrán, mind a román hangadók túlreagálták a kettős állampolgárságról és önrendelkezési jogról szóló orbáni beszédet. Például egy bukaresti tévés vitaműsorban kényszerzubbonyt javasoltak a magyar miniszterelnöknek. Megtehetik büntetlenül, hisz az amerikai geopolitikai érdekek most Romániát hozták kedvező helyzetbe. És a nagy testvér védőszárnya alatt – mint oly sokszor az elmúlt században – a nemzeti étvágyat is ki lehet elégíteni. Csak ne a mi kárunkra. Reménykedünk, hogy a brit és amerikai diplomaták nemrégiben megejtett székelyföldi tájékozódási körútjának eredményeképpen ezek a nagyhatalmak nyomást gyakorolnak a bukaresti vezetésre. Tapasztalatból tudjuk, hogy számukra nem idegen a hátraarcos politizálás. Hátha most a javunkra forgolódnak majd, és a környező országok nemzetiségi autonómiaharcának mi leszünk a haszonélvezői.
Karácsonyi Zsigmond. Népújság (Marosvásárhely)
Az államelnök nagyromániás álmait zavarja a székelyek autonómiatörekvése. Főleg most, amikor Moldávia uniós csatlakozása kapcsán terítékre került országegyesítési lehetőség miatt a gagauzok aggodalmuknak adtak hangot. A közel másfél száz ezernyi altáji török eredetű népcsoport nem szeretne az erdélyi magyarok sorsára jutni, akiket szerintük Erdély Romániához való csatolásakor becsaptak, és a mai napig várják a nekik megígért autonómiát. Hát erről jutott eszébe Traian Basescunak, hogy a "drága" székelyei nem akarnak lemondani önrendelkezési vágyaikról. És ezek vezetői, akikkel néhány éve még vidáman pálinkázgatott a disznótoros lakomákon, szakadár politikusok. Tamás Sándornak igaza van, amikor kijelenti, hogy már annak is örülni kell, ha az autonómia nem tabutéma, és közbeszéd tárgyát képezi. Bár a tavaly őszi nagy székely menetelés után – ahol az erdélyi magyar politikai erők összefogásának köszönhetően százezres tömeg fejezte ki akaratát – nehéz szőnyeg alá seperni ezt a kérdést. Talán már eljött annak is az ideje, hogy Erdély önrendelkezéséről beszéljünk. Mert a zágoni száműzöttet parafrazálva: úgy szeretem a Székelyföldet, hogy nem bírom feledni Erdélyt. Vegyünk leckét a román külpolitikázásból. Lám, az orosz–ukrán válságot is sikeresen a maguk javára fordíthatják. Ami negyedszázada csak néhány vérmes nacionalista szólamaiban fordulhatott elő, mára állami törekvéssé vált. Közben a budapesti államférfiak kerültek minden olyan témát, amely a határon túl rekedt nemzetrészek valós önrendelkezését elősegítette volna. Bár mostanában észlelhető némi változás ezen a területen. Persze, mind az ukrán, mind a román hangadók túlreagálták a kettős állampolgárságról és önrendelkezési jogról szóló orbáni beszédet. Például egy bukaresti tévés vitaműsorban kényszerzubbonyt javasoltak a magyar miniszterelnöknek. Megtehetik büntetlenül, hisz az amerikai geopolitikai érdekek most Romániát hozták kedvező helyzetbe. És a nagy testvér védőszárnya alatt – mint oly sokszor az elmúlt században – a nemzeti étvágyat is ki lehet elégíteni. Csak ne a mi kárunkra. Reménykedünk, hogy a brit és amerikai diplomaták nemrégiben megejtett székelyföldi tájékozódási körútjának eredményeképpen ezek a nagyhatalmak nyomást gyakorolnak a bukaresti vezetésre. Tapasztalatból tudjuk, hogy számukra nem idegen a hátraarcos politizálás. Hátha most a javunkra forgolódnak majd, és a környező országok nemzetiségi autonómiaharcának mi leszünk a haszonélvezői.
Karácsonyi Zsigmond. Népújság (Marosvásárhely)
2014. május 21.
Biden Romániában
A NATO-országok soha sincsenek egyedül
Románia és az európai NATO-szövetségesek számíthatnak az Egyesült Államokra, a NATO- országok soha sincsenek egyedül – mutatott rá Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke kedden az otopeni-i légi támaszponton, külön hangsúlyozva, hogy Barack Obama elnök üzenetét tolmácsolja.
Az amerikai alelnök kétnapos látogatásra érkezett Romániába. Első útja az otopeni-i légi támaszpontra vezetett, ahol közös hadgyakorlaton részt vevő román és amerikai katonák, valamint az Irakban és Afganisztánban elesett román katonák családtagjai előtt mondott beszédet. Az alelnöki repülőgépről öltönyben leszálló Biden már katonai zubbonyban lépett be a fogadására berendezett repülőgép-hangárba, ahol egy csapatszállító repülőgép és két katonai helikopter elé felállított szónoki emelvényről szólt vendéglátóihoz, de nemcsak hozzájuk intézte szavait.
"Oroszország nemcsak Ukrajna szuverenitását sértette meg, hanem a huszadik század alapelvét is, miszerint soha többé nem szabad ez európai határokat erőszakkal megváltoztatni. Elítéljük a Krím félsziget illegális elfoglalását, és ha Oroszország folytatja Ukrajna de- stabilizálását, akkor növelnünk kell az Oroszországra nehezedő nyomást" – jelentette ki Biden.
Kifejtette: a Románia közelében lezajlott krími agresszió bebizonyította, miért van szükség az Észak-Atlanti Szövetségre. Biden arról biztosította Romániát és a többi NATO- országot, hogy az Egyesült Államok stratégiája nem merül ki a tiltakozásban, hanem "újra életre akarja kelteni" a NATO-t, abban a reményben, hogy a védelmi szövetség megerősödve fog kikerülni a mostani válságból.
Joe Biden a román katonák hősiességét méltatta és köszönetet mondott áldozatvállalásukért. Rámutatott: 25 román katona vesztette életét és 143 sebesült meg a nemzetközi missziókban, Afganisztánban pedig most is csaknem ezer román katona szolgál. A NATO-országok közös kötelessége, hogy megvédjék egymást, és a szövetségesek számíthatnak arra, hogy az Egyesült Államok állja a szavát – hangoztatta Biden. Az amerikai alelnököt Mircea Dusa védelmi miniszter fogadta az otopeni-i katonai repülőtéren.
Joe Biden szerdán Traian Basescu államfővel és Victor Ponta miniszterelnökkel folytat megbeszélést, majd Ciprusra látogat. Népújság (Marosvásárhely)
A NATO-országok soha sincsenek egyedül
Románia és az európai NATO-szövetségesek számíthatnak az Egyesült Államokra, a NATO- országok soha sincsenek egyedül – mutatott rá Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke kedden az otopeni-i légi támaszponton, külön hangsúlyozva, hogy Barack Obama elnök üzenetét tolmácsolja.
Az amerikai alelnök kétnapos látogatásra érkezett Romániába. Első útja az otopeni-i légi támaszpontra vezetett, ahol közös hadgyakorlaton részt vevő román és amerikai katonák, valamint az Irakban és Afganisztánban elesett román katonák családtagjai előtt mondott beszédet. Az alelnöki repülőgépről öltönyben leszálló Biden már katonai zubbonyban lépett be a fogadására berendezett repülőgép-hangárba, ahol egy csapatszállító repülőgép és két katonai helikopter elé felállított szónoki emelvényről szólt vendéglátóihoz, de nemcsak hozzájuk intézte szavait.
"Oroszország nemcsak Ukrajna szuverenitását sértette meg, hanem a huszadik század alapelvét is, miszerint soha többé nem szabad ez európai határokat erőszakkal megváltoztatni. Elítéljük a Krím félsziget illegális elfoglalását, és ha Oroszország folytatja Ukrajna de- stabilizálását, akkor növelnünk kell az Oroszországra nehezedő nyomást" – jelentette ki Biden.
Kifejtette: a Románia közelében lezajlott krími agresszió bebizonyította, miért van szükség az Észak-Atlanti Szövetségre. Biden arról biztosította Romániát és a többi NATO- országot, hogy az Egyesült Államok stratégiája nem merül ki a tiltakozásban, hanem "újra életre akarja kelteni" a NATO-t, abban a reményben, hogy a védelmi szövetség megerősödve fog kikerülni a mostani válságból.
Joe Biden a román katonák hősiességét méltatta és köszönetet mondott áldozatvállalásukért. Rámutatott: 25 román katona vesztette életét és 143 sebesült meg a nemzetközi missziókban, Afganisztánban pedig most is csaknem ezer román katona szolgál. A NATO-országok közös kötelessége, hogy megvédjék egymást, és a szövetségesek számíthatnak arra, hogy az Egyesült Államok állja a szavát – hangoztatta Biden. Az amerikai alelnököt Mircea Dusa védelmi miniszter fogadta az otopeni-i katonai repülőtéren.
Joe Biden szerdán Traian Basescu államfővel és Victor Ponta miniszterelnökkel folytat megbeszélést, majd Ciprusra látogat. Népújság (Marosvásárhely)
2014. május 23.
A román külügyminiszter üdvözölte, hogy Tőkés László a Fidesz-KDNP listáján indul
Üdvözölte Titus Corlatean román külügyminiszter, hogy Tőkés László a Fidesz-KDNP listáján indul a vasárnapi európai parlamenti választáson, mert szerinte Tőkés rossz szolgálatot tett Romániának eddigi EP-képviselői mandátumai alatt. A román külügyminiszter az erdélyi románság központjának tekintett Gyulafehérváron nyilatkozott erről. Az Agerpres román hírügynökség által idézett külügyminiszter szerint számos olyan helyzet volt a most véget ért európai parlamenti mandátumban, amikor romániai EP-képviselők egy szűk érdek nevében befeketítették Románia hírnevét. A hírügynökség szerint Corlatean Tőkés Lászlóra és a romániai korrupció visszaszorításának fő szorgalmazójára, Monica Macovei román néppárti EP-képviselőre utalt.
A külügyminiszter örvendetes mozzanatnak nevezte, hogy Tőkés magyarországi pártlistán indul, mert „elfelejtette, hogy 2009-ben Romániában választották meg, tevékenysége pedig politikai jellegű károkat okozott Romániának és a románoknak, valamint ártott a megítélésüknek". „Ha újraválasztják, akkor az EP-ben marad, de legalább tudjuk, hogy a barikád túlsó oldalán van" – tette hozzá Corlatean.
A szociáldemokrata külügyminiszter bírálta a jobboldali Traian Basescu államfőt amiatt, hogy még nem vonta vissza Tőkés Lászlótól a magas rangú állami kitüntetést. Ennek visszavonását a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök kezdeményezte tavaly, miután az EP-képviselő felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében. Basescu februárban úgy nyilatkozott, hogy az ügy bíróság előtt van, és addig nem dönthet. MTI. Erdély.ma
Üdvözölte Titus Corlatean román külügyminiszter, hogy Tőkés László a Fidesz-KDNP listáján indul a vasárnapi európai parlamenti választáson, mert szerinte Tőkés rossz szolgálatot tett Romániának eddigi EP-képviselői mandátumai alatt. A román külügyminiszter az erdélyi románság központjának tekintett Gyulafehérváron nyilatkozott erről. Az Agerpres román hírügynökség által idézett külügyminiszter szerint számos olyan helyzet volt a most véget ért európai parlamenti mandátumban, amikor romániai EP-képviselők egy szűk érdek nevében befeketítették Románia hírnevét. A hírügynökség szerint Corlatean Tőkés Lászlóra és a romániai korrupció visszaszorításának fő szorgalmazójára, Monica Macovei román néppárti EP-képviselőre utalt.
A külügyminiszter örvendetes mozzanatnak nevezte, hogy Tőkés magyarországi pártlistán indul, mert „elfelejtette, hogy 2009-ben Romániában választották meg, tevékenysége pedig politikai jellegű károkat okozott Romániának és a románoknak, valamint ártott a megítélésüknek". „Ha újraválasztják, akkor az EP-ben marad, de legalább tudjuk, hogy a barikád túlsó oldalán van" – tette hozzá Corlatean.
A szociáldemokrata külügyminiszter bírálta a jobboldali Traian Basescu államfőt amiatt, hogy még nem vonta vissza Tőkés Lászlótól a magas rangú állami kitüntetést. Ennek visszavonását a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök kezdeményezte tavaly, miután az EP-képviselő felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében. Basescu februárban úgy nyilatkozott, hogy az ügy bíróság előtt van, és addig nem dönthet. MTI. Erdély.ma
2014. május 23.
Tőkés kitüntetése: amerikai képviselők Kerry külügyminiszter közbenjárását kérték
Közös levélben kérte John Kerry amerikai külügyminisztertől a szövetségi képviselőház nyolc tagja, hogy járjon közbe a román elnöknél Tőkés László ügyében, és közölje a román kormánnyal: az Egyesült Államok figyelemmel fogja kísérni a Székely Mikó Református Kollégium tulajdonjogának, valamint az egyházi ingatlanok és a vallási kisebbségek jogainak ügyét.
A csütörtökön elküldött levél aláírói között van Andy Harris és Dave Joyce a képviselőházi magyar caucus republikánus, valamint Marcy Kaptur, a testület demokrata társelnöke, Mike Coffman, Steve Stivers és David Webster republikánus, valamint Jim McDermott demokrata párti képviselő, és Chris Smith, a szövetségi alsóház globális emberi jogi albizottságának republikánus elnöke, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke.
A képviselők arra kérték az amerikai diplomácia vezetőjét, hogy a román kormánynál, különösen Traian Băsescu elnöknél szorgalmazza Tőkés László Románia Csillaga érdemrendjének meghagyását és az ügyben március 24-én megtartott szenátusi szavazás elutasítását, amely „alapvetően megszüntetné a szólás szabadságát".
A politikusok szerint Kerry fellépése azt tükrözné, hogy kész kiállni a szabadság és demokrácia, valamint Romániának a transzatlanti közösség iránti elkötelezettsége mellett.
A legmagasabb román polgári kitüntetésről rendelkező bizottság 2013 novemberében megszavazta: sürgetni fogja a román elnököt, hogy vonja vissza a Ceaușescu rendszere elleni román felkelés hősének érdemrendjét – emlékeztetnek a levél írói, hozzátéve, hogy e bizottság tagjai között van Constatntin Degeratu tábornok, aki Ceaușescu szövetségese volt és állítólag egyike azon katonai vezetőknek, akik 26, az 1989 decemberi felkelés idején Kolozsváron elhunyt polgári személy haláláért felelősek.
Kitértek arra is, hogy Tőkés László püspök, aki az Európai Parlament tagja és volt alelnöke, más elismerések mellett 2009-ben megkapta az amerikai kongresszus által megalapított a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány által odaítélt Truman-Reagan Szabadságérmet.
A képviselők hangsúlyozták, hogy Tőkés László az őt érő személyes fenyegetések és hatalmas politikai nyomás ellenére is folytatja a harcot az emberi jogokért. Hangot adtak véleményüknek, hogy az ellen irányuló hivatalos támadás célja történelmi örökségének és erkölcsi tekintélyének aláásása, ami nem más, „mint egy cinikus trükk, amelyet nagyon komolyan kell venni”.
„Romániában kockán forog annak a Tőkés püspöknek a lelkiismereti, vallás- és szólásszabadsághoz való joga, akit széles körben az antikommunizmus, az átláthatóság, az emberi és a kisebbségi jogok bajnokának tartanak” – írták a képviselők, rámutatva, hogy a közép- és kelet-európai diktatúrák negyedszázada a Tőkéshez hasonló személyek bátorságának és elkötelezettségének köszönhetően buktak meg.
Megemlítették azt is, hogy a püspök 2013 júliusában azt sürgette Magyarország miniszterelnökétől, vegyen fontolóra egy olyan támogató megoldást a romániai másfél milliós magyarság érdekében, amely a Dél-Tirol ügyében létrejött osztrák–olasz kompromisszumhoz hasonlít. Ez engedélyezi a széleskörű önigazgatást, sokfelé modellként tekintik az etnikumok közi viták megoldására és a nyelvi kisebbségek védelmére.
Ezt a román szenátus többségi szavazással „alkotmányellenes” magatartásnak bélyegezte, ami az amerikai politikusok szerint az intoleráns légkör erősödésének jele, egyben szándékos kísérlet az etnikumok közötti nézeteltérés szítására.
A nyolc képviselő azt is kérte Kerrytől, az Egyesült Államok jelezze a román félnek, hogy figyelemmel fogja kísérni a Székely Mikó Református Kollégium tulajdonjogának kérdését, valamint a Markó Attiláék ellen május 29-re kitűzött tárgyalást.
Reményüket fejezték ki, hogy az amerikai külügyminiszter az Egyesült Államok nevében sürgetni fogja az egyházi javak régóta esedékes visszaszolgáltatását és a vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. A képviselők jelezték azt is: tájékoztatást várnak az általuk kifogásolt ügyekben elért haladásról.
MTI. Székelyhon.ro
Közös levélben kérte John Kerry amerikai külügyminisztertől a szövetségi képviselőház nyolc tagja, hogy járjon közbe a román elnöknél Tőkés László ügyében, és közölje a román kormánnyal: az Egyesült Államok figyelemmel fogja kísérni a Székely Mikó Református Kollégium tulajdonjogának, valamint az egyházi ingatlanok és a vallási kisebbségek jogainak ügyét.
A csütörtökön elküldött levél aláírói között van Andy Harris és Dave Joyce a képviselőházi magyar caucus republikánus, valamint Marcy Kaptur, a testület demokrata társelnöke, Mike Coffman, Steve Stivers és David Webster republikánus, valamint Jim McDermott demokrata párti képviselő, és Chris Smith, a szövetségi alsóház globális emberi jogi albizottságának republikánus elnöke, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke.
A képviselők arra kérték az amerikai diplomácia vezetőjét, hogy a román kormánynál, különösen Traian Băsescu elnöknél szorgalmazza Tőkés László Románia Csillaga érdemrendjének meghagyását és az ügyben március 24-én megtartott szenátusi szavazás elutasítását, amely „alapvetően megszüntetné a szólás szabadságát".
A politikusok szerint Kerry fellépése azt tükrözné, hogy kész kiállni a szabadság és demokrácia, valamint Romániának a transzatlanti közösség iránti elkötelezettsége mellett.
A legmagasabb román polgári kitüntetésről rendelkező bizottság 2013 novemberében megszavazta: sürgetni fogja a román elnököt, hogy vonja vissza a Ceaușescu rendszere elleni román felkelés hősének érdemrendjét – emlékeztetnek a levél írói, hozzátéve, hogy e bizottság tagjai között van Constatntin Degeratu tábornok, aki Ceaușescu szövetségese volt és állítólag egyike azon katonai vezetőknek, akik 26, az 1989 decemberi felkelés idején Kolozsváron elhunyt polgári személy haláláért felelősek.
Kitértek arra is, hogy Tőkés László püspök, aki az Európai Parlament tagja és volt alelnöke, más elismerések mellett 2009-ben megkapta az amerikai kongresszus által megalapított a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány által odaítélt Truman-Reagan Szabadságérmet.
A képviselők hangsúlyozták, hogy Tőkés László az őt érő személyes fenyegetések és hatalmas politikai nyomás ellenére is folytatja a harcot az emberi jogokért. Hangot adtak véleményüknek, hogy az ellen irányuló hivatalos támadás célja történelmi örökségének és erkölcsi tekintélyének aláásása, ami nem más, „mint egy cinikus trükk, amelyet nagyon komolyan kell venni”.
„Romániában kockán forog annak a Tőkés püspöknek a lelkiismereti, vallás- és szólásszabadsághoz való joga, akit széles körben az antikommunizmus, az átláthatóság, az emberi és a kisebbségi jogok bajnokának tartanak” – írták a képviselők, rámutatva, hogy a közép- és kelet-európai diktatúrák negyedszázada a Tőkéshez hasonló személyek bátorságának és elkötelezettségének köszönhetően buktak meg.
Megemlítették azt is, hogy a püspök 2013 júliusában azt sürgette Magyarország miniszterelnökétől, vegyen fontolóra egy olyan támogató megoldást a romániai másfél milliós magyarság érdekében, amely a Dél-Tirol ügyében létrejött osztrák–olasz kompromisszumhoz hasonlít. Ez engedélyezi a széleskörű önigazgatást, sokfelé modellként tekintik az etnikumok közi viták megoldására és a nyelvi kisebbségek védelmére.
Ezt a román szenátus többségi szavazással „alkotmányellenes” magatartásnak bélyegezte, ami az amerikai politikusok szerint az intoleráns légkör erősödésének jele, egyben szándékos kísérlet az etnikumok közötti nézeteltérés szítására.
A nyolc képviselő azt is kérte Kerrytől, az Egyesült Államok jelezze a román félnek, hogy figyelemmel fogja kísérni a Székely Mikó Református Kollégium tulajdonjogának kérdését, valamint a Markó Attiláék ellen május 29-re kitűzött tárgyalást.
Reményüket fejezték ki, hogy az amerikai külügyminiszter az Egyesült Államok nevében sürgetni fogja az egyházi javak régóta esedékes visszaszolgáltatását és a vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. A képviselők jelezték azt is: tájékoztatást várnak az általuk kifogásolt ügyekben elért haladásról.
MTI. Székelyhon.ro