Belföldi hírek
Tiltások és párbeszéd
Nyilatkozatban mond köszönetet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke mindazoknak, akik részt vettek a marosvásárhelyi autonómiatüntetésen, hozzáteszi azonban, hogy a székely szabadság napjának méltóságát beárnyékolta a hatóságok korlátozó magatartása.
„Azt hittük, az Európai Unió egyik tagállamában elképzelhetetlen, hogy ilyen mértékben korlátozzák az állampolgárok alapvető alkotmányos jogait, a szólás- és gyülekezési szabadságot. (…) Tiltásra, korlátozásra nem lehet párbeszédet építeni, annak csakis a nem kívánt, kisszámú, ám a zavarkeltésben hatékony szélsőséges elemek megjelenése lehet a következménye. A szervezők nevében egyformán elhatárolódunk az alapvető emberi jogokat sértő, valamint a békétlenséget, ellenségeskedést szító magatartástól” – áll a nyilatkozatban, mely kifejti: „A székelység nem fog letérni a jogkövető, a rendet és fegyelmet betartó, méltóságot sugárzó közdelem útjáról.” Az Autonómiát Székelyföldnek!, Szabadságot a székely népnek! kettős felkiáltással záruló levélben ehhez kér partnerséget az SZNT nevében Izsák Balázs minden politikai és civil szervezettől, történelmi egyházainktól, a román közvéleménytől és a hatóságoktól egyaránt.
Támogatják Ukrajnát
Ukrajna függetlenségének, területi épségének és szuverenitásának a támogatásáról fogadtak el közös nyilatkozatot a parlament szenátusának és képviselőházának külügyi bizottságai, amelyek Bukarest támogatásáról biztosították Ukrajnát az Európai Unió felé vezető útján. Az ukrajnai fejleményekről, a krími ukránok és az orosz ajkú lakosság közötti konfliktusok alakulásáról, illetve az ezzel kapcsolatos parlamenti álláspontról tartott sajtótájékoztatón Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke kifejtette: „Annak ellenére, hogy most együtt harcolunk az ukrajnai románok és az ukrajnai magyarok kisebbségi jogaiért, Romániában, amikor erről tárgyalunk, még mindig elutasító magatartást tapasztalunk némely pártok részéről. Nem lehet kettős mércét alkalmazni, az ukrajnai nyelvtörvény előírásaihoz hasonló nyelvtörvényt itt is érvényesíteni kellene.”
A parlament védi a korrupciót
Nem indíthat bűnvádi eljárást a korrupcióellenes ügyészség Daniel Chiţoiu volt liberális pénzügyminiszter ellen, mivel a képviselőház tegnap elutasította az igazságügyi minisztérium erre irányuló kérését. Daniel Chiţoiut hatalommal való visszaéléssel és bűnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítja a vádhatóság. A képviselőházi szavazáson 108 képviselő támogatta, 248 pedig ellenezte Chiţoiu kiadását, miután az ügyészség bizonyítékait áttanulmányozó jogi bizottság nem javasolta a bűnvádi eljárás engedélyezését. A voksolás előtt a liberálisok és a többi ellenzéki párt képviselői is azt mondták, nem fogják akadályozni az igazságszolgáltatást, és lehetőséget akarnak biztosítani Chiţoiunak arra, hogy bíróság előtt bizonyítsa ártatlanságát. Tegnap esti beszédében Traian Băsescu ezt úgy értékelte, a parlamenti többség, elsősorban a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ a korrupciót védelmezi, felemlítve: a parlament olyan politikusok kiadásához nem járult hozzá, mint Varujan Vosganian, Borbély László, „akik befolyásos emberek, alakíthatják a szavazás kimenetelét, amikor más honatya jut bajba”.
Ponta felelősséget vállalt
Felelősséget vállalt új kormánya programjáért Victor Ponta miniszterelnök tegnap a parlament előtt. A 2016-ig terjedő kormányzati célkitűzéseket tartalmazó dokumentum csaknem teljes egészében a 2012-es kormányprogramra épül – mutatott rá a parlament előtt elmondott ötperces beszédében a kormányfő. A kormányprogram kisebbségi fejezete nem változott az RMDSZ kormányra lépése nyomán. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ezt korábban azzal magyarázta, hogy Ponta már 2012-ben az RMDSZ-től „kölcsönözte” ezt a részt. A Ponta 3-kormány ellen a liberálisok – az egyetlen ellenzéki párt, mely elegendő törvényhozóval rendelkezik a procedúra elindításához – nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Ponta felelősséget vállalt új kormánya programjáért
Felelőséget vállalt az RMDSZ részvételével alakult új kormánya programjáért Victor Ponta miniszterelnök kedden a parlament előtt.
A 2016-ig terjedő kormányzati célkitűzéseket tartalmazó dokumentum csaknem teljes egészében a 2012-es kormányprogramra épül – mutatott rá a parlament előtt elmondott beszédében a kormányfő. A megváltozott összetételű kormány programjának parlamenti megerősítését Traian Basescu államfő sürgette.
A kormányprogram kisebbségi fejezete nem változott az RMDSZ kormányra lépése nyomán. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ezt korábban azzal magyarázta, hogy már 2012-ben Ponta az RMDSZ-től "kölcsönözte" ezt a részt. Ennek ellenére a sajtó úgy értelmezte a múlt heti kormányülésen elfogadott prioritáslista kisebbségvédelmi rendelkezéseit, hogy azok az RMDSZ és Ponta között kötött kormányzati megállapodásból kerültek a dokumentumba.
A kormányfő egy televíziós interjúban rámutatott: a nyelvhasználati jogok a Románia által ratifikált európai chartára épülnek, és az erre vonatkozó kormányzati törekvésben csak annyi az újdonság, hogy ott is alkalmazni akarják, ahol a románság él kisebbségben. Ponta azt is leszögezte, hogy az igazságügyben sem lesz változás: a bíróság előtt most is lehet az anyanyelvet használni Romániában, de az iratokat továbbra is kizárólag románul fogják kiállítani.
A kormány prioritási listájára – nem a kisebbségi, hanem a helyhatósági fejezetben – felkerült egy "zászlótörvény" megalkotása, de Ponta szerint ez sem a székely zászlóról szól, hanem arról, hogy a megyék és települések saját jelképeket alkothatnak.
Az úgynevezett kormányzati felelősségvállalás azt jelenti, hogy a kormányfő által így előterjesztett dokumentumot parlamenti vita nélkül elfogadottnak nyilvánítja a törvényhozás: ezt csak úgy akadályozhatja meg az ellenzék, ha néhány napon belül magát a kormányt sikerül megbuktatnia egy bizalmatlansági indítvány elfogadtatásával.
Népújság (Marosvásárhely),

Jobbik: Basescu akciója figyelemelterelés
A Jobbik az autonómiatüntetés valódi céljairól való figyelemelterelésnek tartja Traian Basescu román államfő Vona Gábor pártelnök kitiltására vonatkozó akcióját.
Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke szerdán azt közölte az MTI-vel: felháborodva értesültek arról, hogy a román politikai vezetés egyetlen mondanivalója a marosvásárhelyi Székely szabadság napjával összefüggésben a Jobbik elnökének kitiltásáról szólt. Álláspontja szerint az államfő nyilvánvaló célja, hogy elterelje a figyelmet a tüntetés céljáról, a székelység autonómiaküzdelméről, valamint arról, hogy Románia európai uniós tagállamként nem biztosítja az önrendelkezés lehetőségét egy több százezres, egy tömbben élő nemzeti közösség számára. A jobbikos politikus kifogásolta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz nem vett részt a megmozduláson, mint fogalmazott, „a székely autonómia ugyanis közös nemzeti ügyünk, amely mögé egyként kellene odaállnia minden magyarországi politikai erőnek".
Szávay István megjegyezte: Corneliu Grosu Maros megyei prefektus reggeli nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy „a rendfenntartó erőket a Jobbik és Magyar Gárda tagjai nem provokálták, sőt tagjaink és szimpatizánsaink méltóságteljesen, a szervezők kéréseit betartva vettek részt az eseményen". Előzőleg Victor Ponta román miniszterelnök a kormány ülése után bejelentette: már szerdán elkezdődhet az eljárás Vona Gábornak, a Jobbik elnökének nem kívánatos személlyé nyilvánítására, ha az államfő jóváhagyja a román belügyminisztérium által kezdeményezett lépést.
Traian Basescu kedden kérte a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását Romániából a bukaresti kormánytól és a parlamenttől a hétfői marosvásárhelyi autonómiatüntetés miatt. A hatósági tiltás ellenére a tömeg a városközpontba vonult, az úton pedig több ízben dulakodás alakult ki az úttestet elfoglalni próbáló felvonulók és a rendfenntartók között. A tüntetésen Vona Gábor és Szávay István is részt vett.
MTI
Erdély.ma,

Megvonnák Tőkés László román állampolgárságát
Heves reakciót váltott ki román politikusok körében Tőkés Lászlónak az Európai Parlament hétfői plenáris ülésén elhangzott, a marosvásárhelyi autonómiapárti nagygyűlésre időzített felszólalása.
Az erdélyi euro-képviselő Strasbourgban arról beszélt: „a román államnacionalizmus asszimilációs és betelepítési politikája következtében Erdély és a Székelyföld magyarsága saját szülőhazájában már-már a krími tatárokéhoz hasonló helyzetbe jutott”.
Az EMNT elnöke felidézte, hogy Sztálin büntetőpolitikája következtében a Krími Autonóm Köztársaságnak ma már mindössze 12 százalékát teszik ki a tatárok, akik ENSZ-békefenntartók kiküldését követelik a megszállott térségbe.
Tőkés rámutatott a romániai magyarság lélekszámának vészes megcsappanására is: az erdélyi kisebbségek számaránya kilencven esztendő alatt 45-ről 20 százalék alá sülylyedt. Leszögezte: a kisebbségi magyarság megmaradásának és jövőjének biztosítékát az autonómia szavatolja.
„A jól működő európai autonómiák mintájára, ennek megvalósításához kérjük és sürgetjük a román kormány, a nemzetközi közösség, az EU és az EP hathatós támogatását!” – zárta felszólalását Tőkés.
Ideológiai hovatartozásuktól függetlenül a román politikusok felszólították Tőkést, vonja vissza kijelentését. Crin Antonescu, az ellenzéki liberálisok (PNL) elnöke felháborítónak és botrányosnak nevezte az állásfoglalást.
Számos szociáldemokrata képviselő úgy vélekedett: a történtek nyomán Traian Băsescu államfőnek eleget kell tennie a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága kezdeményezésének, és vissza kell vonnia az állami kitüntetést Tőkéstől.
Victor Ponta miniszterelnök a szerdai kormányülésen szélsőségesnek nevezte a volt püspököt, és azt mondta: méltányolja, hogy az RMDSZ nem vette fel EP-jelöltlistájára. „Szerintem Tőkésnek fogalma sincs, hol van a Krím félsziget” – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: ezzel együtt „a románoknak is megvannak a maguk szélsőségesei”.
Felelőtlennek és szélsőségesnek tartja az EMNT elnökének szavait az ellenzéki demokrata-liberális párt (PDL) is, amelynek elnöke szerint meg kellene vonni az erdélyi EP-képviselő román állampolgárságát. „Elképesztő módon von párhuzamot a Krím félsziget és a Székelyföld között, ez engem nagyon zavar. Nem vagyok ultranacionalista, de amikor ilyesmire ragadtatja magát a jelenlegi nemzetközi kontextusban, komolyan el kellene gondolkodni azon, hogy vonjuk meg tőle a román állampolgárságot” – nyilatkozta Vasile Blaga, a jobbközép alakulat vezetője.
Különben az alkotmány 5. szakaszának 2. bekezdése szerint nem vonható meg a román állampolgárság azoktól, akik születésük révén szerezték meg.
Tőkés szerdán Ponta kijelentéseire úgy reagált: a valóság az, hogy Románia kormányfője nem tudja, hol van Erdély és a Székelyföld, mert ha tudná, akkor azzal is tisztában lenne, kik és hányan vannak, és miért akarnak autonómiát a magyarok.
„Sajnálom, hogy a román többségi nacionalizmus megint engem kiált ki bűnbaknak saját bűneiért, a posztkommunista Ponta-kormány pedig politikai ellenfeleivel szemben játssza ki ismét a magyar kártyát. Valójában nem én vagyok, hanem az ő neoceausiszta politikája szélsőséges. Iliescu tanítványaként ugyanazt folytatja, amit a kondukátor elkezdett. Szerencsénkre jóval tehetségtelenebbül” – állapítja meg nyilatkozatában Tőkés.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár),

Kinek érdeke összemosni az autonómiát a magyarországi szélsőjobboldallal?
A Kossuth Rádió munkatársa, Szilágyi Szabolcs arról beszélgetett Bakk Miklós politológussal, hogy kinek válhat javára az autonómia és a szélsőség összemosása.
Bakk Miklós meglátása szerint az autonómiatörekvések és a magyarországi szélsőjobboldal összemosása egyértelműen a populista Traian Basescu érdeke, mivel ő egy új politikai alakulat építésén dolgozik, amelynek során nagy szerepet szán a nacionalista szólamoknak, az ellenségképzésnek, és a magyar veszéllyel való fenyegetésnek.
A politológus szerint Basescu a hétfői marosvásárhelyi felvonuláson történt kis incidens kapcsán a román média részéről „tálcán” kapta a lehetőséget, hogy számára kedvezően hasznosítsa a helyzetet.
Bakk beszélt a televízió manipulációs hatásáról is, hogy a képkockák átcsoportosítása révén milyen könnyen meglehet változtatni egy rendezvény, vagy esemény üzenetét.
A beszélgetés végén szó esett a román politikusok közötti konszenzusról is, hiszen egy politikus sem „ment szembe” Basescu magyarellenes nyilatkozataival. A pillanatnyi és váltakozó politikai pozícióktól függ az, mennyire magyarellenesek a román politikusok, akik mindig nagyon ügyelnek arra, nehogy nemzetárulóknak tűnjenek – magyarázta Bakk Miklós.
Kossuth Rádió
Erdély.ma,

Körkép
Andrei Plesu író, művészettörténész, volt külügyminiszter, volt elnöki tanácsos, a román értelmiség egyik kiemelkedő alakja szerint a politikában olyan hangulat uralkodik, mint egy futballmeccsen, vagy még inkább mint egy szektában, ahol a tagok kölcsönösen kiátkozzák egymást: a politikusok nem csinálnak semmit, csak saját személyes érdekeiket követik, ezenkívül minden idejüket és energiájukat a politikai hadakozásra és intrikákra használják. Jó példa erre, hogy a nemrég kimúlt USL egykori társelnökei a legádázabb ellenségekké váltak, a kormány(fő) csak azért "alkot" törvényeket, hogy "szájba vágja" az államfőt (egyébként maga Ponta nyilatkozta, hogy olyan intézkedéseket hoz, amelyekkel idegesítheti Traian Basescut), és eközben senki sem gondol arra, hogy mi történik a gazdaságban vagy az amúgy is ingatag demokráciában.
A neves értelmiségi azon is elmélázott a minap, hogy a húsosfazék körül ülők és osztozkodók vajon honnan is kerítenek elő a különböző tisztségekbe, a legmagasabb kormánypozícióktól a helyi igazgatócskákig, olyan személyeket, akik – amellett, hogy nyalogatják "kenyéradó gazdáik" kezét, még akkor is, ha nyakon vágja őket – , hozzájuk hasonlóan valójában semmit sem csinálnak, csak saját érdekeiket követik? Azt mondja, az az érzése, hogy a politikai osztály a rosszindulat, a rosszhiszeműség és az ostobaság keveréke, amelyben a hangsúly az ostobaságon van.
Mindezt igazolják az utóbbi idők történései is. Hatalmas a változás: a több mint hetvenszázalékos kormánykoalíció, amelyről azt mondták, hogy az állampárt irányába halad, hogy utolsó vérig megvédi korrupt politikusait, széthullt, egyik vezére a legharsányabb ellenzékivé vált. A PSD most kétségbeesetten próbál újabb többséget létrehozni, bárkivel, aki hajlandó alkut kötni vele, ugyanúgy, ahogy 2004-ben, majd 2008-ban is tette Traian Basescu. Az elnök támad és vádol, a miniszterelnök külpolitikája szembemegy Brüsszellel. Eközben a korrupció burjánzik, a korrupt politikusok a tévékamerák előtt gratulálnak egymásnak, amikor a törvényhozás megakadályozza a bűnüldöző szerveket, hogy eljárást indítsanak ellenük, Ponta a tévékben "kormányoz", a "nagypolitika" a televízióban zajlik.
Nő az államadósság, a lakosság egyre jobban szegényedik, senki sem beszél fejlődésről, gazdasági növekedésről, a szolgáltatások minőségéről, egészségügyről, oktatásról, adókról és illetékekről. Mindenki "főnök", de sajnos, senki sem igazi vezető.
Ha ezekhez hozzáadjuk az egyre harsányabb nacionalizmust, teljes lesz a körkép.
Népújság (Marosvásárhely ),

Struccpolitika
Nemzetállam a globalizmus korszakában? Már a kérdésfelvetés is nevetségesnek tűnne, amikor az EU-ban a határok egyre jelképesebbé válnak. A román–magyar viszonyban a nemzetállami szemlélet mégis erős, legalábbis a politikusok fejében. S nemcsak román oldalon.
A hétfői Székely Szabadság-napi marosvásárhelyi események nagyszerű példa erre. A román politikai osztály – élen Băsescu elnökkel – a Jobbik Romániából való kitiltásáért szállt síkra a – fölöttébb tisztázatlan eredetű – csetepatéra hivatkozva. Az RMDSZ is elhatárolta magát a Jobbiktól, Kelemen Hunor arra szólította fel őket, hogy otthon tüntessenek.
Nyilván nem kell feltétlenül egyetérteni minden magyarországi politikai alakulattal, de attól még EU-s állampolgárok szabadon vonulhatnak fel, nyilváníthatnak véleményt bármely más EU-s tagországban. Romániában is. Akár tetszik ez a romániai – román és magyar – politikusoknak, akár nem. Végül is Marosvásárhelyen katalán és baszk politikusok is együtt léptek fel a székelységgel az autonómiáért.
Román oldalon alighanem ez a legérzékenyebb pont. Az európai példák egyre szélesebb körű megismerése, a különböző nemzetiségű európai politikusok együttes fellépése nyomán egyre nehezebb lesz jogi-ideológiai alapon megvédeni a régóta elavult nemzetállam fogalmát.
Könnyebb tisztázatlan csetepatékra hivatkozva ellehetetleníteni a nemzeti autonómia hirdetőit. Bezzeg, ha valamelyik nyugati ország fontolóra veszi a kapuk bezárását a román bevándorlók előtt, a román politikai osztály felháborodottan reagál, diszkriminációt, európai szemlélettel ellentétes viselkedést reklamálva. Arról nem is beszélve, hogy több ezren – románok és magyarok – vettek házat a határ másik oldalán.
Az RMDSZ sem igazán kedveli a politikai globalizációt, ingerülten reagál, amikor anyaországiak szólnak bele az erdélyi magyar politikai levesbe. Noha a hivatalos szólamok terén évek óta a jelképessé váló határokon átnyúló, EU-n belüli nemzeti összefogásról/összeborulásról hallani. Inkább felkészülne az anyaországi konkurenciára, amely már a májusi EP-választáson jelentkezik, amikor a kettős állampolgárok – főleg a határhoz közel élő partiumi magyarok – szabadon választhatnak az erdélyi magyar és az anyaországi politikai kínálatból.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad),

Tăriceanu Orbánt támadja, Vona Băsescuékkal levelezik
Călin Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök, a román szenátus elnöke szerint a magyar kormány nem tett semmit azért, hogy visszaszorítsa a szélsőségességet Magyarországon. Vona Gábor nyílt levélben reagált Traian Băsescu és Victor Ponta kijelentéseire.
„Mindig elítéltem a szélsőségességet, a romániait és a külföldit egyaránt. Magyarországon nagyon veszélyes szélsőségesség létezik, és sajnos az Orbán Viktor vezette jelenlegi kormány semmit nem tett a visszaszorításáért, mi több, a saját, nacionalista jellegű politikájával számos kérdőjelet vetett fel az Európai Unióban, a konszolidált demokráciákkal rendelkező országokban” – mondta szerdán Tăriceanu, akit a héten választottak meg a román felsőház élére.
Hozzátette: egy demokratikus világban rendelkeznünk kell annyi bátorsággal, hogy nemet mondjuk a szélsőségességre. A Jobbik elnökének nemkívánatos személlyé való nyilvánítására, illetve a Jobbiknak a Romániából való kitiltására irányuló tervekkel kapcsolatban Tăriceanu úgy vélte: „elégséges” a jelenlegi román törvényes keret arra, hogy alkalmazzák a szélsőségesekkel szemben.
Victor Ponta miniszterelnök szerdán jelentette be: elkezdődhet az eljárás Vona Gábornak, a Jobbik elnökének nem kívánatos személlyé nyilvánítására, mihelyt Traian Băsescu államfő jóváhagyja a román belügyminisztérium által kezdeményezett lépést.
Kedden Băsescu a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából a bukaresti kormánytól és a parlamenttől a hétfői marosvásárhelyi autonómiatüntetés miatt.
Vona Gábor nyílt levélben reagált a román politikusok nyilatkozataira. A Traian Băsescunak és Victor Pontának címzett szövegben a Jobbik elnöke hangsúlyozza, csendben és békésen vonult fel Marosvásárhelyen, ezért „teljes értetlenséggel áll” a kijelentések előtt.
„A híradások szerint a Jobbik és a Gárda tagjai okoztak incidenst. Ez azonban hatalmas hazugság! Ahogy én magam is, úgy a Jobbik és a Gárda minden tagja végig békésen, a szabályokat betartva és a szervezők kérésének megfelelően pártzászlók nélkül vonult – áll az államfőhöz és a miniszterelnökhöz román nyelven is elküldött nyílt levélben. – Mindezt Corneliu Grosu, a román megyei prefektus maga is megerősítette, elmondva, hogy az összetűzéshez nekünk semmi közünk nem volt. Ennyi történt. Ezért akarnának kitiltani?”
Mint ismeretes, a székely szabadság napján, a Postaréten megszervezett megemlékezés után a tömeg csendőrkordon mellett, a járdán volt kénytelen a főtérre vonulni a hatósági tiltás miatt. Menet közben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) agresszíven viselkedő, a szervezőkre sem hallgató tagjai dulakodni kezdtek a rendfenntartókkal – a román média ezeket a képsorokat ismételve „mutatta be” a rendezvényt.
A HVIM nemzeti radikális ifjúsági szervezetet 2001-ben alapította Toroczkai László Magyarországon, azóta Erdélyben is több helyi szervezetet hoztak létre.
Krónika (Kolozsvár),

Önrendelkezés és szuverenitás
Alaposan feladja a leckét a krími helyzet a nemzetközi közösségnek, mivel két elv ütközik egymással: az önrendelkezésé és a szuverenitásé.
Az önrendelkezés elve szerint ugyanis – amely az első világháborút követően vált a rendezés alapelvévé, és amely alapján a győztes hatalmak szétverték az Osztrák–Magyar Monarchiát, illetve Magyarországot, mondván: minden népnek joga van eldönteni, milyen államhoz tartozzanak az általa többségben lakott területek, csak a magyarok nem dönthettek erről – a krími orosz többségnek jogában áll eldönteni, hogy egy olyan államhoz kíván csatlakozni, amelyről úgy érzi, veszélyeztetheti nemzeti identitását, vagy elszakad, és csatlakozik Oroszországhoz. A szuverenitás elve ugyanakkor alapvetően sérthetetlennek tekinti a határokat, és azok megváltoztatását csakis nemzetközi tárgyalások után, legeslegvégső megoldásként hajlandó elfogadni.
Már ha egyáltalán. A legfontosabbak ugyanis mindig a hatalmi érdekek. Ahogy Oroszország sem csak az ukrán nacionalisták által fenyegetett oroszok érdekében akarja saját ellenőrzés alá vonni a Krímet, hanem azért, mert annak birtokában bebiztosítaná stratégiai kijáratát a Földközi-tengerre, az Egyesült Államok vezette NATO és az Európai Unió sem elsősorban az ukránok iránti mérhetetlen baráti érzületből ragaszkodik Ukrajna területi épségéhez, hanem azért, mert nem szeretné, ha Oroszország ismét stratégiai előnybe kerülne.
Ráadásul tartanak attól, hogy ha most beadják a derekukat, Moszkva további egykori orosz befolyás alatt lévő államokat is megpróbál ismét saját érdekszférájába vonni. Másrészt vannak más olyan államok is, amelyekben szintén elszakadni kívánó nemzeti közösségek élnek: például Spanyolországtól a katalánok, Nagy-Britanniától a skótok akarnak elszakadni.
Az Európai Bizottság máris igyekszik olyan nyilatkozatokkal elbátortalanítani az önállóságra törekvő nemzeteket, hogy nem lesznek automatikusan EU-tagok, vagyis megpróbálják elejét venni a határmódosítási törekvéseknek, mivel azok nyomán beindulhat a láncreakció, és más nemzeti közösségek is önrendelkezési követelésekkel állhatnak elő.
Ezért ment neki Traian Băsescu román államfő is a jelenlegi Nagy-Románia létrejöttét is lehetővé tévő önrendelkezési elvnek: a magyar autonómiatörekvésektől tartva nyilvánította előre illegitimmé a krími népszavazás eredményét, mint ahogy Koszovó elismerését is ezért tekinti továbbra is ördögtől való dolognak.
(Pedig Erdély Romániához csatolását még csak nem is szentesítette népszavazás, vagyis a krímiek borítékolható eredményű döntése szigorúan ebből a szempontból korrektebb. Abból természetesen nem, hogy Oroszország már jóval korábban megszálló hadsereget küldött a területre, és az ukrán kormány kisebbségellenes lépésére, a nyelvtörvény eltörlésére ürügyként hivatkozva csak kihasználja a krími oroszokat saját hatalmi törekvései érdekében).
Jelenleg tehát a szuverenitás számít elsődlegesnek, mert a nyugati hatalmak stratégiai érdekei ezt követelik meg. Ha azonban ezen érdekeket máskor az önrendelkezés szolgálja, akkor azt támogatják – ahogy ezt éppen Koszovó példája mutatja.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

A román külügyminiszter is üzent Budapestnek
Begyűrűzött Romániába a magyarországi választási kampány az új magyar állampolgársági törvény miatt, amellyel három év alatt több mint félmillió külföldi állampolgárnak adtak magyar állampolgárságot - jelentette ki Titus Corlățean külügyminiszter csütörtökön.
Az Agerpres hírügynökség szerint a román diplomácia vezetője a magyar honosítási törvény romániai hallgatólagos elfogadásának tulajdonította a köztelevízió műsorában, hogy "egyes szélsőséges magyarországi pártok Erdélyben folytatnak választási kampányt".
„2010-ben a Fidesz-kormány a Jobbik támogatásával két fontos törvényt fogadott el: az egyik Trianonnal foglalkozik, a másik az állampolgárság odaítélésével. Akkor a Boc-kormány és Románia elnöke hallgatásukkal elfogadták ezt a törvényt. Én már akkor megmondtam, hogy ha Bukarest ezt elfogadja, márpedig hallgatólagosan elfogadta, annak következményei lesznek" - hibáztatta politikai ellenfeleit a szociáldemokrata politikus.
Corlățean hangsúlyozta, a magyar állampolgársági törvény különbözik a romántól. Szerinte az etnikai kritérium sokkal erőteljesebben jelen van a magyar jogszabályban, amelyet a románnál sokkal rugalmasabbnak nevezett. A külügyminiszter a különbségek hangoztatásával a magyar kormánynak azon állítását igyekezett cáfolni, miszerint a külhoni magyarok gyorsított honosításáról szóló törvény kidolgozásánál a román példából is ihletet merített.
A román politikusok többsége a magyar szélsőjobb által kampánycélokra felhasznált szélsőséges megnyilvánulásnak minősítette a Székely Nemzeti Tanács hétfői marosvásárhelyi autonómiatüntetését, amelyen Vona Gábor, a Jobbik elnöke is jelen volt. Traian Băsescu a román alkotmány tiszteletben tartására szólította fel csütörtökön a Romániába látogató magyar politikusokat, és kilátásba helyezte, hogy kiutasítják azokat, akik az alaptörvényt sértő kijelentéseket tesznek.
maszol/MTI,

Magyar állampolgárok belépését akadályozza Bukarest
Szélsőségesnek nyilvánított magyar állampolgárok számára tiltotta meg a román belügyminisztérium, hogy belépjenek Románia területére.
Monica Dajbog, a bukaresti tárca szóvivője péntek esti sajtótájékoztatóján bejelentette, a minisztérium intézkedéseket foganatosított annak érdekében, hogy bizonyos, Romániában szélsőséges tevékenységet folytató magyar állampolgárok ne léphessenek be az országba. Esetükben a román hatóságok bűnvádi eljárást is kezdeményeztek a bukaresti főügyészségen, mivel úgy ítélték meg, hogy eddigi tevékenységük veszélyt jelent az ország nemzetbiztonságára.
Mindössze néhány perces tájékoztatóján – amelyen az újságírók nem tehettek fel kérdéseket – a tárca illetékese nem nevezte meg, hogy pontosan kik ellen foganatosították az intézkedéseket. Mindössze annyit árult el, hogy a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Magyar Gárda és a Betyársereg tagjairól van szó. Az érintettek kapcsán foganatosított intézkedésekről Bukarest ugyancsak pénteken tájékoztatja a magyar hatóságokat.
Traian Băsescu államfő csütörtökön a román alkotmány tiszteletben tartására szólította fel a Romániába látogató magyar politikusokat, és kilátásba helyezte, hogy kiutasítják azokat, akik az alaptörvényt sértő kijelentéseket tesznek. Az elnök aznap megbeszélést folytatott Victor Ponta kormányfővel arról, miképp lehetne olyan jogszabályokat hozni, amelyekkel megakadályozhatnák a külföldi szélsőséges pártok romániai tevékenységét.
Băsescu kedden a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából a március 10-ei marosvásárhelyi autonómiatüntetésre hivatkozva. Bár a napokban az államfő és a miniszterelnök is azt harangozta be, hogy pénteken Gabriel Oprea belügyminiszter fog bejelentést tenni a magyarországi szélsőségesekkel szemben tervezett ellenlépésekről, a tárca végül a szóvivőjét küldte a nyilvánosság elé.
Meg fogják vizsgálni, indokolt-e a lépés
Kaleta Gábor A magyar kormányzat meg fogja vizsgálni, hogy az uniós alapjog, illetve a román törvények mennyire indokolják, illetve nem indokolják, hogy a román hatóságok több magyar állampolgár beutazását megtiltották – tájékoztatta pénteken az MTI-t a magyar külügyminisztérium sajtófőnöke.
Kaleta Gábor a román belügyminisztérium közleményére reagált, amely szerint több magyar állampolgár Romániába való beutazását tiltották meg a román hatóságok, arra hivatkozva, hogy a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg és az Új Magyar Gárda számára szélsőséges tevékenységet fejtettek ki Románia területén.
A sajtófőnök hangsúlyozta, hogy a román hatóságok nem nevezték meg azokat a személyeket, akiket érint az intézkedés. Azt ígérték, hogy a jövő héten közlik a neveket.
Ebben a helyzetben a magyar fél csak azt követően tud érdemben reagálni a döntésre, ha tudja, hogy kiket és milyen indokok alapján tiltottak ki Romániából. Vagyis a román fél részletes tájékoztatására várunk – mondta Kaleta Gábor.
Krónika (Kolozsvár),

Nagy volt a jövés-menés Victor Ponta kormányaiban
Az öt Boc-kormány után, íme, elérkeztünk a harmadik Ponta-kormányhoz is. Az első két Ponta-kormány története meglehetősen viharos volt, egymást érték a minisztercserék.
Az egészségügyi tárcát és a belügyminisztériumot öt-öt tárcavezető irányította, az oktatási, művelődési, gazdasági és igazságügyi tárcánál négy-négy miniszter váltotta egymást, a pénzügyi és közlekedési minisztérium élén pedig három-három tárcavezető állt az első két Ponta-kormányban. A minisztercserék jó néhány tárca esetében nem kevés botránnyal jártak – érdemes néhány skandalumot ismét végigkövetni.
Öt egészségügyi miniszter
Victor Ponta kormányában az első egészségügyi miniszter Vasile Cepoi volt, ő viszont csak igen rövid ideig állt a tárca élén: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség pénzalapok eltérítésével és érdekellentéttel vádolta, a dossziét pedig átküldte az Országos Korrupcióelleni Igazgatósághoz. A botrány akkor robbant ki, amikor a brüsszeli hatóságok befagyasztották a POSDRU-projektek finanszírozását.
Cepoi távozását követően a tárca élére Raed Arafat került ideiglenes megbízatással, előtte rövid ideig Victor Ponta kormányfő töltötte be a miniszter szerepét is. A 2012 decemberében beiktatott második Ponta-kormányban az egészségügyi miniszter Eugen Nicolaescu lett, akit később a pénzügyi tárca élére neveztek ki Daniel Chiţoiu helyébe. A tárca élén most Nicolae Bănicioiu áll.
Helycserék a belügyi tárca élén
A belügyi tárca esetében a román korányoknál általában sűrű a minisztercsere. Az első Ponta-kormányban a tárca élére Ioan Rust nevezték ki, aki már Adrian Năstase kormányában is betöltötte ezt a tisztséget. Ioan Rusnak a tárca éléről a Traian Băsescu államfői tisztségből történő felfüggesztése kapcsán a szavazólisták körül kirobbant botrány miatt kellett távoznia, Victor Paul Dobre államtitkárral együtt. Távozásakor Ioan Rus a következő, azóta híressé vált mondattal vált meg tisztségétől: „Nem akarom öregkoromat a börtönben tölteni”.
Ioan Rust Mircea Dușa, Victor Paul Dobrét pedig Radu Stroe váltotta fel a tisztségben.
A választásokat követően Radu Stroe lett a belügyminiszter, aki néhány furcsasággal hívta fel magára a figyelmet: összeveszett Németországgal, rendeletet adott ki, amelynek értelmében bűnvádi eljárás alatt álló személyek is vezető tisztségeket tölthettek be a belügyminisztériumban, az útügyi törvénykönyv kapcsán összeveszett kormányzási partnereivel.
Radu Stroe a Nyugati Kárpátokban történt repülőgép-balesetig maradt tisztségében, jóllehet igyekezett elhárítani magáról minden felelősséget amiatt, hogy az illetékesek csak órák múlva találtak a roncsra, tehetetlenségük pedig két ember halálát okozta. Mi több, Radu Stroe csak azt sajnálta, hogy a baleset éppen az ő belügyminisztersége alatt történt meg. Végül Crin Antonescu nyomása alatt adta be lemondását.
A Szociál-Liberális Szövetség éppen a belügyi tárca élére történő következő nevesítés ürügyén szakadt ketté: Crin Antonescu azt szerette volna, ha a belügyminiszteri tisztséget Klaus Iohannisra bízzák, aki egyben miniszterelnök is lett volna. Nagyszeben polgármestere tehát ismét hoppon maradt, a tárcát pedig Gabriel Oprea vezeti.
Plagizáló miniszterek
Az oktatási tárca élén is gyakori volt a helycsere. Az első Ponta-kormány esetében Victor Ponta legelőször Corina Dumitrescut nevezte ki, őt azonban még a kormány beiktatása előtt visszavonták tisztségéből, helyébe Yoan Mang került. Corina Dumitrescu ugyanis önéletrajzában azt állította, hogy a Stanford egyetemen végzett – de az egyetem nevét sem tudta helyesen leírni –, emellett pedig plágiumbotrányba keveredett.
Ám Victor Pontának az új miniszterrel sem volt szerencséje, Ioan Mang ugyanis több alkalommal is plagizált. A frissen kinevezett miniszter váltig tagadott, Victor Ponta pedig a Román Akadémiát kérte fel véleménynyilvánításra. Végül a botrány akkora lett, hogy a miniszterelnök döntött a tárcavezető leváltásáról, a miniszter pedig, ideiglenes kinevezéssel egy volt szakszervezetis, a társadalmi párbeszéddel megbízott miniszter, Liviu Pop lett.
Mang lemondását követően a Román Akadémia leállította a vizsgálódást a plágium-ügyben, az Országos Etikai Tanács döntése azonban egyértelműen megállapította: Mang plagizált.
Liviu Pop tevékenysége sem volt áldásos a tárca élén, a tárcavezető súlyos nyelvi hibákat vétett, és jóllehet korábban matematikát tanított, kiderült, hogy ezzel a tantárggyal is hadilábon áll, amikor kijelentette: az érettségizők száma „mintegy 334 836 tanuló” lehet. Emellett bevezette a tanárok szakszervezeti alapba történő kötelező befizetését, amit korábban Daniel Funeriu érvénytelenített. Liviu Pop végül felszámolta a Victor Ponta plágiumát is elemző Diplomaigazoló Országos Tanácsot. Továbbá 11 új tagot nevezett ki az Etikai Bizottságba, és 20 tagja mellett további 25 tagot nevezett ki az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Igazoló Országos Tanácsba, amelynek 13 tagja plágiummal vádolta Pontát. A testület döntését azonban a miniszter érvénytelenítette 14 tag hiánya miatt.
Miután Liviu Pop ideiglenes megbízatása lejárt, Victor Ponta Ecaterina Andronescut javasolta a tárca élére, akit azonban a Nature című tekintélyes lap többszörös plágiummal vádolt. A miniszterasszony politikai hadjáratról beszélt, az ügy pedig következmények nélkül maradt.
A választások utáni új kabinetben Andronescu helyét volt tanácsosa, Remus Pricopie vette át, aki erősen „kozmetikázott” önéletrajzzal lett miniszter. Abban csupán elődei hagyományát folytatta, hogy helytelenül beszélt románul.
Năstase autója és más ügyek
Az igazságügy élére Victor Ponta először Titus Corlăţeant nevezte ki, akit már az első napokban az a vád ért, hogy segédkezet nyújtott Adrian Balaban-Grăjdannak, az Állami Építkezési Felügyelőség főnökének, aki az intézetet ki akarta vonni az Adrian Nastase ellen indított, a minőség trófeája néven elhíresült bűnvádi eljárás alól. Corlăţean minisztersége sem volt mentes a botrányoktól.
A tárcavezető például összeférhetetlenséggel vádolta meg az alkotmánybíróság két bíróját, Augustin Zegreant és Iulia Motocot, ám az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség mindezt cáfolta, az alkotmánybíróság pedig válaszában arra figyelmeztette Corlăţeant, hogy a kormány és más hatóságok általi támadások ellenkeznek a demokrácia gyakorlatával. A tárcavezető végül visszavonta a vádat. Corlăţeant végül az ügyészségi vezetők kapcsán kirobbant botrány nyomán átkerült a külügyi tárca élére.
Helyét Mona Pivniceru, a Legfelsőbb Bírói Tanács volt elnöke vette át, aki – saját szavai szerint – nehéz szívvel vette át a tisztséget.
Röviddel később kitört az „Andrei Năstase kocsija” néven ismert botrány: Pivniceruról fotó készült, amint Adrian Năstase fiának kocsijában ült, miközben a volt miniszterelnök börtönbüntetését töltötte. Később az ügyészek hangfelvételekkel bizonyították azt, hogy a tárcavezető a minisztériumot a hatalom szolgálatába kívánta állítani. Pivniceru végül lemondott – mandátumát Traian Băsescu államfő „katasztrofálisnak” minősítette. A tárcavezető helyét ideiglenes megbízatással Victor Ponta vette át, majd volt egyetemi társát és a Ponta-család rokonát, Robert Cazanciucot nevezte ki a tisztségbe.
Bogdán Tibor
maszol.ro,

Magyar állampolgárokat tiltottak ki Romániából
Az alkotmányos rend elleni cselekmények gyanújával indított büntetőjogi eljárást a Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyészség (DIICOT) olyan személyek ellen, akik a Jobbikot népszerűsítették Romániában – közölte pénteken a DIICOT.
„Alaposan gyanítható, hogy 2013–2014-ben a Jobbikot népszerűsítő több romániai rendezvényen revizionista, szeparatista, az alkotmányos rend elleni nyilatkozatok hangzottak el” – olvasható az ügyészség közleményében.
A vádhatóság a román büntető törvénykönyv 397. cikkelyére hivatkozik, amely az alkotmányos rend megdöntésére irányuló, a nemzetbiztonságot veszélyeztető erőszakos cselekményekért tíztől húsz évig terjedő börtönbüntetést ír elő. Ugyanaz a cikkely az alkotmányos rend elleni fegyveres támadásért 15-től 25 évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő.
Előzőleg a belügyminisztérium szóvivője bejelentette: „szélsőséges tevékenységük” miatt megtiltották több magyar állampolgárnak, hogy Romániába utazzanak. Neveket nem közölt, csak azt, hogy a kitiltott magyar állampolgárok a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Betyársereg és az Új Magyar Gárda számára szélsőséges tevékenységet fejtettek ki Romániában.
A belügyminisztérium szóvivője hozzátette: Vona Gábor, a Jobbik elnöke ellen büntetőjogi eljárás indult, de erről részleteket nem közölt. A DIICOT közleménye azt követően jelent meg, hogy a román média érdeklődött a vádhatóságnál: milyen ügyben vizsgálódnak Vona Gábor ellen. A kommüniké nem említi név szerint a Jobbik elnökét, és az sem derül ki belőle, hogy a gyanúsítottak magyar állampolgárok-e.
Mint ismeretes, Traian Băsescu államfő kedden a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából, az előző napi marosvásárhelyi autonómiatüntetésre hivatkozva.
Magyarországot még nem értesítették
„Magyarország nem kapott semmilyen értesítést a román kormány részéről, hogy megtiltották volna magyar állampolgárok beutazását Romániába” – közölte szombaton Sepsiszentgyörgyön a sajtó érdeklődésére Németh Zsolt. A külügyi államtitkár leszögezte, ha ez megtörténik, vizsgálatuk tárgya arra fog irányulni, hogy összhangban áll-e a román kormány döntése az ország európai és nemzetközi kötelezettségeivel.
Németh Zsolt szerint ugyanakkor jelenleg a magyar–román kapcsolatok legfontosabb eseménye, hogy az RMDSZ kormányra került. „Ha Romániában az RMDSZ kormányra kerülése elő fog segíteni egy nagyobb fokú stabilitást az országon belül, akkor az biztos, hogy jótékony hatással lesz a román–magyar kapcsolatokra. Konjunkturális kérdésekkel én nem szoktam foglalkozni” – fogalmazott az államtitkár.
Egy nappal korábban a Külügyminisztérium sajtófőnöke, Kaleta Gábor is úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a román hatóságok nem nevezték meg azokat a személyeket, akiket érint az intézkedés, elmondása szerint azt ígérték, hogy a héten közlik a neveket. „Ebben a helyzetben, a magyar fél csak azt követően tud érdemben reagálni a döntésre, ha tudja hogy kiket és milyen indokok alapján tiltottak ki Romániából. Vagyis a román fél részletes tájékoztatására várunk” –mondta Kaleta Gábor.
Megdöbbent a Jobbik
„A Jobbik megdöbbenve értesült arról, hogy a párt politikusait kitiltották Romániából, mivel szerintük hasonló lépésre semmilyen okot nem adtak” – Pál Gábor, az ellenzéki párt sajtófőnöke pénteken este az MTI megkeresésére reagált így.
A Jobbik szóvivője elmondta, értetlenül állnak a román fél lépése előtt, hiszen „pártjuk tagjai nem tettek olyan lépést, vagy követtek el bármilyen bűncselekményt, ami hasonló reakciókat tenne szükségessé”. Pál Gábor hangsúlyozta továbbá, hogy Vona Gábor pártelnök március 15-ei budapesti beszéde, valamint az általa Orbán Viktor kormányfőnél szorgalmazott miniszterelnök-jelölti vita létrejötte előtt nem kíván foglalkozni a kérdéssel.
Krónika (Kolozsvár),

A Jobbik két országgyűlési képviselője a kitiltottak listáján
Négy magyar állampolgár, köztük a Jobbik két országgyűlési képviselője, Szávay István és Zagyva György Gyula egy évig nem léphet be Romániába – jelentette be hétfőn Monica Dajbog, a román belügyminisztérium szóvivője.
Ugyancsak egy évre kitiltották Romániából Tyirityán Zsoltot, a Betyársereg tagját és Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda tagját – tette hozzá a szóvivő.
A négy magyar állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy szélsőségesen nacionalista tevékenységet folytató szervezetek tagjai, amelyek Románia nemzetbiztonságát és közrendjét veszélyeztetik.
Mikola Bélának a nemkívánatossá nyilvánítását is kezdeményezték az illetékes hatóságok a bukaresti táblabíróságon – közölte.
Dajbog szerint más személyeket is figyelemmel kísérnek, akik „a hazai és uniós jogszabályokkal ellentétes tevékenységet fejtenek ki rendszeresen Románia területén”.
A szóvivő elmondta, hogy a román hatóságok eltökélt szándéka érvényt szerezni a törvénynek minden olyan esetben, amikor külföldi állampolgárok tevékenységükkel vagy nyilatkozataikkal Románia törvényeit és alkotmányát megsértik, vagy másokat bujtogatnak erre.
Dajbog rámutatott, hogy az intézkedést az uniós állampolgárok mozgásszabadságára vonatkozó 102/2005-ös sürgősségi kormányrendelet és az 51/1991-es román nemzetbiztonsági törvény alapján hozták, a 38/2004-es európai uniós direktíva és a schengeni határokra vonatkozó 562/2206-os szabályzattal összhangban.
A román belügyminisztérium már pénteken bejelentette: „szélsőséges tevékenységük” miatt megtiltották több magyar állampolgárnak, hogy Romániába utazzanak, de akkor nem nevezték meg az érintetteket.
A Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyészség (DIICOT) aznap azt közölte: az alkotmányos rend elleni cselekmények gyanújával indított büntetőjogi eljárást olyan személyek ellen, akik a Jobbikot népszerűsítették Romániában.
Előzőleg Traian Băsescu román államfő a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából, a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésre hivatkozva. A román média nem a tüntetők által elfogadott, a Székelyföldnek autonómiát követelő kiáltványra, hanem „magyarországi szélsőséges csoportok” randalírozására helyezte a hangsúlyt a székely szabadság napjáról szóló tudósításokban.
MTI
Székelyhon.ro,

Udvariatlanok a vendégek
Traian Băsescu államfő udvariatlan gesztusnak minősítette, hogy több magyarországi politikus az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek támogatásáról beszélt a március 15-i ünnepségeken, és leszögezte: Románia nem tűri el, hogy beleszóljanak, miként alakítsa át közigazgatási felosztását.
Az elnök szerint ez csak a román állampolgárokra – románokra és magyarokra – tartozik, és az illendőség azt követeli, hogy egy vendég ne avatkozzék be. Helyeselte, hogy a belügyminisztérium több magyar állampolgár Romániába való beutazását megtiltotta: „Remélem, hogy a belügyminisztérium névsora egy első jelzés lesz arra, hogy nem tűrünk már el ilyen üzeneteket. Ez a mi belügyünk, erről a témáról beszélhetünk itthon (...), de ne jöjjön más megmondani, mit kell tennünk!” – jelentette ki. Sérelmezte, hogy nemcsak a Jobbik képviselője, hanem Magyarország miniszterelnök-helyettese, Semjén Zsolt is Székelyföld autonómiájáról beszélt szombaton. Szerinte a fogalom értelmezésével is „játszadoznak”, és senki sem tisztázta, milyen autonómiát akarnak a székelyföldi politikai vezetők ahhoz képest, amivel már rendelkeznek. Kijelentette: Hargita és Kovászna megye kevesebb pénzt termel, mint amennyit elkölt, visszaosztás nélkül fél évig sem tudná iskoláit, kórházait, közműveit működtetni. Megjegyezte, hogy az idei volt a legbékésebb március 15-i ünnepség Erdélyben, ahol a magyar közösség jelképei mellett román zászlók is megjelentek, és hangsúlyozta: a román jelképek iránti tisztelet az, amit elvár az erdélyi magyaroktól. „Legyenek korrektek a román állammal, és ha kitűzik saját jelképeiket, tűzzék ki a román zászlót is. A gond az, ha megvetik a román jelképeket.”
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Basescu magyarországi politikusokat bírált
Traian Basescu államfő udvariatlan gesztusnak minősítette hétfőn, hogy több magyarországi politikus az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek támogatásáról beszélt a március 15-i ünnepségeken, és leszögezte: Románia nem tűri el, hogy beleszóljanak, hogyan alakítsa át közigazgatási felosztását.
Az elnök az Adevarul hírportálnak adott, interneten közvetített interjújában kifejtette: az ország közigazgatási megszervezése csak a román állampolgárokra – románokra és magyarokra – tartozik, és erről, ha napirendre kerül a kérdés, tanácskozhatnak egymással, de szerinte az illendőség azt követeli, hogy egy vendég ne avatkozzék be egy szomszédos, vagy baráti ország közigazgatási felosztásába.
Basescu arra is utalt, hogy pénteken a belügyminisztérium több magyar állampolgár Romániába való beutazását tiltotta meg, de még nem nevezte meg, kikről van szó.
"Remélem, hogy a belügyminisztérium név szerinti listája egy első jelzés lesz arra, hogy nem tűrünk már el ilyen üzeneteket. Ez a mi belügyünk, erről a témáról beszélhetünk itthon, amikor az ország közigazgatási átszervezése kerül szóba, de ne jöjjön más megmondani, mit kell tennünk!" – jelentette ki az elnök.
Rámutatott: nemcsak a Jobbik képviselője, hanem Magyarország miniszterelnök-helyettese (Semjén Zsolt) is a Székelyföld autonómiájáról beszélt egy szombati rendezvényen. Hozzátette: a fogalom értelmezésével is "játszadoznak", és az a gond, hogy senki sem tisztázta, milyen autonómiát akarnak a székelyföldi politikai vezetők, ahhoz képest, amivel már rendelkeznek. Szerinte Hargita és Kovászna megye kevesebb pénzt termel, mint amennyit elkölt, visszaosztásból kap költségvetési forrásokat és ezek nélkül fél évig sem tudná iskoláit, kórházait működtetni, villamos energiát biztosítani a közműveiknek.
Basescu másrészt megjegyezte: az idei volt a legbékésebb március 15-i ünnepség Erdélyben, ahol a magyar közösség jelképei mellett román zászlók is megjelentek. Rámutatott: a román jelképek iránti tisztelet az, amit elvár az erdélyi magyaroktól.
"Legyenek korrektek a román állammal, és ha kitűzik saját jelképeiket, tűzzék ki a román zászlót is. A gond az, ha megvetik a román jelképeket. Nem utálhatod annyira a román államot, hogy ne tűzd ki a zászlaját!" – jelentette ki Traian Basescu államfő.
Az erdélyi magyarság március 15-i ünnepségein egyes helyszínein a magyar kormány tagjai is beszédet mondtak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kézdivásárhelyen szervezett ünnepségen arról beszélt, hogy a magyaroknak is jár az autonómia, ami nem irányul senki ellen. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Magyarország támogatásáról biztosította az autonómiáért küzdő székelyeket a sepsiszentgyörgyi ünnepségen elmondott beszédében.
Pénteken a belügyminisztérium szóvivője bejelentette: "szél-sőséges tevékenységük" miatt megtiltották több magyar állampolgárnak, hogy Romániába utazzanak. A szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) közölte: az alkotmányos rend elleni cselekmények gyanújával indított büntetőjogi eljárást olyan személyek ellen, akik a Jobbikot népszerűsítették Romániában – közölte pénteken a DIICOT.
Traian Basescu államfő kedden a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából, az előző napi marosvásárhelyi autonómiatüntetésre hivatkozva.
Népújság (Marosvásárhely),

Băsescu: Putyin a Szovjetunió határait akarja helyreállítani
Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül, szép szóval, ahol nem, ott tankokkal - jelentette ki Traian Băsescu hétfőn az Adevărul hírportálnak adott interjújában.
Az ukrajnai válságot kommentáló államfő szerint ezzel a célkitűzéssel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan "befagyott konfliktus" kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia, és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget.
Băsescu aggodalmát fejezte ki, hogy a "második román államra", Moldovára is a krími forgatókönyv vár, de leszögezte: Románia semmiképp nem avatkozna be fegyveres erőkkel egy ilyen konfliktusba. Az államfő hozzátette: megítélése szerint a jelenlegi ukrán válság sem jelent háborús fenyegetést országa számára, és valószínűtlennek nevezte azt is, hogy az orosz-ukrán vita nyílt hadviselésbe torkollik.
Az elnök kijelentette: támogatás híján nem kívánja tovább erőltetni azt a néhány hónapja hangoztatott elképzelését, miszerint az európai integráció után Románia következő nagy össznemzeti célkitűzése a Moldovával való egyesülés legyen.
Băsescu ugyanakkor Moszkva iránti szolgalelkűséggel vádolta a moldovai vezetést, amely parafálta a társulási egyezményt az Európai Unióval, de szerinte nem meri egyértelműen elkötelezni magát a Nyugat mellett, nehogy magára haragítsa Oroszországot.
Szerinte a legfontosabb teendője most Romániának az, hogy segítsen Moldovának enyhíteni az orosz gázimporttól való függőségét, és ezért mielőbb ki kell építenie a két országot összekötő energetikai infrastruktúrát. Ugyanakkor esélytelennek nevezte Moldova európai integrációját mindaddig, amíg a Dnyeszteren túli szakadár területeken orosz csapatok állomásoznak.
maszol/MTI/adevarul.ro,

Szélsőségesek szezonja
Előzmény nélküli módon lépett fel a román kormány a Jobbik és a szélsőséges magyarországi párthoz kapcsolódó szervezetek erdélyi jelenléte ellen. Cseke Péter Tamás a lépés jogszerűségének és politikai indítékainak nézett utána.
Szinte minden márciusban, a magyar nemzeti ünnep tájékán a rendszerváltás óta feléled a nacionalista retorika, előtérbe kerül a román-magyar viszony Romániában. Így történt ez idén is, csakhogy az előző évektől eltérő kontextusban: a hónap elején kormányra került az RMDSZ, illetve napok vannak hátra a magyarországi, és hetek az európai parlamenti választásokig. E helyzettől eredően vagy sem, a román kormány olyat lépett, mint eddig soha: március 15. előestéjén megtiltották több magyar állampolgárnak, hogy Romániába utazzanak. Ugyanakkor a belügyminisztérium közölte: a szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) az alkotmányos rend elleni cselekmények gyanújával büntetőjogi eljárást indított olyan személyek ellen, akik a Jobbikot népszerűsítették Romániában.
Vona jelenléte volt a gyújtózsinór A bejelentés előzménye a március 10-i Székely Szabadság Napja nevű megemlékezés és – engedély nélküli – felvonulás volt, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezett Marosvásárhelyen. Az amúgy mindvégig békés – bár vesszen Trianon skandálásokkal tarkított – demonstráció incidensekkel zárult: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai csendőrökkel dulakodtak, európai uniós zászlót égettek, állítólag kardok is előkerültek. Tény, hogy a román média a „magyarországi szélsőséges csoportok” randalírozására helyezte a hangsúlyt. A román lapok és hírtelevíziók hangsúlyozták, hogy a rendezvényen Vona Gábor, a Jobbik elnöke, valamint a HVIM és a „Magyarországon betiltott Magyar Gárda” több képviselője is jelen volt, utóbbiakat téve felelőssé a csendőrökkel való dulakodásért. Ugyan Vásárhelyen nem magyarországi csoportok, hanem a HVIM erdélyi tagjai randalíroztak, Vona Gábor marosvásárhelyi jelenléte elegendő volt arra, hogy a román politikusok figyelme a Jobbikra irányuljon. Elsőként Traian Băsescu szólalt meg, aki 11-én este a radikális magyarországi párt romániai tevékenységének betiltását követelte a parlamenttől és a kormánytól. Victor Ponta miniszterelnök erre úgy reagált: az Európai Unióban nem lehet kitiltani egy politikai szervezetet valamely tagállamból, ám bizonyos személyeket igen. A kormányfő bejelentését követte a belügyminisztériumi közlés, miszerint kitiltanak az országból több olyan magyar állampolgárt, akik a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg és az Új Magyar Gárda számára szélsőséges tevékenységet fejtettek ki Romániában. Neveket nem közöltek. Azt azonban igen, hogy Vona ellen büntetőjogi eljárás is indul. Az indoklás szerint „alaposan gyanítható, hogy 2013-2014-ben a Jobbikot népszerűsítő több romániai rendezvényen revizionista, szeparatista, az alkotmányos rend elleni nyilatkozatok hangzottak el”. A vádhatóság a Btk. 397. cikkelyére hivatkozik, amely az alkotmányos rend megdöntésre irányuló, a nemzetbiztonságot veszélyeztető erőszakos cselekményekért tíztől húsz évig terjedő börtönbüntetést ír elő. A román politikusok közben Budapestnek is üzentek. Băsescu a román alkotmány tiszteletben tartására szólította fel a Romániába látogató magyar politikusokat, kilátásba helyezve, hogy kiutasítják azokat, akik az alaptörvényt sértő kijelentéseket tesznek. Titus Corlăţean külügyminiszter arról beszélt: a magyar honosítási törvény romániai hallgatólagos elfogadásának tulajdonítható, hogy „egyes szélsőséges magyarországi pártok Erdélyben folytatnak választási kampányt”.
Budapest és a Jobbik csak később reagál
A Jobbik megdöbbenve értesült arról, hogy politikusait kitiltották Romániából, mivel e lépésre semmilyen okot nem adtak. Pál Gábor sajtófőnök elmondta, értetlenül állnak a román fél lépése előtt, hiszen tagjaik nem tettek olyan lépést, vagy követtek el bármilyen bűncselekményt, ami hasonló reakciókat tenne szükségessé. Hangsúlyozta: a Vona Gábor pártelnök által Orbán Viktor kormányfőnél szorgalmazott miniszterelnök-jelölti vita előtt nem kíván foglalkozni a kérdéssel. A magyar kormány úgy reagált: megvizsgálják, hogy az uniós alapjog, illetve a román törvények mennyire indokolják, illetve nem, hogy a román hatóságok több magyar állampolgár beutazását megtiltották – tájékoztatott a Külügyminisztérium sajtófőnöke. Kaleta Gábor elmondta, a magyar fél csak azt követően tud érdemben reagálni a döntésre, ha tudja, kiket és milyen indokok alapján tiltottak ki Romániából. Vona Gábor kitiltása bejelentése előtt nyílt levet írt a román miniszterelnöknek és az államfőnek. Ebben kifejti: a politikusokat vagy félretájékoztatták, vagy egy „alacsony színvonalú magyarellenes politikai játékot játszanak”. Felidézte: kitiltása indoklásául a Székely Szabadság Napján tanúsított szélsőséges viselkedését hozták fel. Levelében emlékeztet: ő annyit tett, hogy csendben és békésen felvonult Marosvásárhelyen. Felveti: mi lesz a rendezvényen résztvevő több ezer emberrel, a belga, katalán és baszk vezetőkkel, akik gyújtó hangú beszédeket is mondtak?
„Szélsőségesség-importra nincs szükség” Az Erdélyi Riport által kérdezett két RMDSZ-es jogász-politikus, Eckstein-Kovács Péter és Frunda György egyaránt úgy véli: nem lehet egy pártot vagy párttagokat kitiltani az országból, viszont egyes személyeket igen, vagyis a kormány jogszerűen járt el az – egyelőre névtelen – magyar állampolgárokkal szemben. „A szabad helyváltoztatás joga EU-s alapjog, meg kell indokolni, ha egy vagy több személyt nemkívánatosnak nyilvánítanak, meghatározott időre, egy adott országban. Erre van precedens, EU-konform lépés. Ha van rá okuk, akkor nyugodtan megléphetik a román hatóságok” – magyarázta Eckstein. A kitiltást a belügyminisztérium kezdeményezi, az államfő javaslata alapján, a döntést a bukaresti táblabíróság hozza meg. Azt viszont nehezményezi az államfő egykori tanácsosa, hogy a román hatóságok szemet hunynak a román szélsőséges szervezek, például a Noua Dreapta tevékenysége fölött. „A román hatóságok feladata a hazai szélsőségesek kezelése. Ám szélsőségesség-importra nincs szükség. Itt gondolok a Magyar Gárdára – melyet a magyar hatóságok törvényen kívül helyeztek, a HVIM-re és a Jobbikra, még akkor is, ha parlamenti párt” – mondta Eckstein.
Nyolc erdélyi szervezet, elenyésző támogatottság
A Jobbik Magyarországért Mozgalom négy éve van jelen többé-kevésbé szervezett formában Romániában. Egyik volt EP-képviselőjük, Szegedi Csanád már a 2010-es választások után irodát nyitott Marosvásárhelyen, a könnyített honosítás bevezetése után pedig aktív tagtoborzásba kezdtek nemzetpolitikai kabinetjük vezetője, Szávay István vezényletével. Jelenleg nyolc erdélyi megyében vannak – nem bejegyzett – tagszervezeteik, ahogy ők fogalmaznak, szimpatizáns-csoportjaik. Támogatottságuk Erdélyben elenyésző Kiss Tamás szerint. Ez azonban nem tudatosul bennük – mondja a szociológus. „Ahányszor Vona Gábor vagy Szávay István eljön Erdélybe, olyanokat lát maga körül, akik támogatják a Jobbikot, ezért azt gondolják, a közvélemény-kutatások meg vannak hamisítva” – magyarázta Kiss. Szerinte ilyen szempontból párhuzamba lehet állítani a Jobbikot az Erdélyi Magyar Néppárttal. „Annak idején az EMNP politikusai őszintén nem hitték, hogy valósak közvélemény-kutatásaink eredményei. A kolozsvári értelmiségi körökben például sokkal mélyebb politikai megosztottságot láttak annál, amit a felmérések mutattak. Ez eltorzította a percepciójukat” – mondja a szociológus.
„A Noua Dreapta is félelmetes” Frunda György szerint a kormány lépésének háttere, hogy a román politikusok úgy érzik, egyes magyarországi kollégáik túl hangosak Erdélyben. „Ezt nekik le kellett reagálni, a választók ezt elvárják tőlük. Közrejátszik ebben a magyarországi választás és az EP-választás közeledése is” – mondta a volt szenátor, Ponta miniszterelnök személyes tanácsadója. A jogász-politikus mindazonáltal nem érti, miért kellene Vona Gábort bűnvádi felelősségre vonni. „Nem vagyok Jobbik-szimpatizáns, de március 10-én Vona Gábor, azon kívül, hogy részt vett a tüntetésen, nem követett el semmi törvényelleneset” – magyarázta. Felvetésünkre elmondta: a revizionista eszmék terjesztése nem bűncselekmény. „Ha én most kiírom nagy betűkkel, hogy föderális Európát akarok, akkor Románia szuverenitása ellen cselekszem. Ezért elítélnek?” – kérdezi Frunda, aki szerint a „Vesszen Trianon!” és az „Erdélyt vissza!” jelszavak skandálása miatt sem lehet valakit Romániában elítélni. „Amíg nem cselekszem semmit, csupán nyilatkozom, akkor nem követek el bűncselekményt” – fogalmazott. Szerinte ilyen alapon Moldova Köztársaságból ki lehetne tiltani a román államfőt, mert nem egyszer mondta, hogy egyesíteni szeretné a két országot. Frunda egyetért Eckstein-Kováccsal abban, hogy a Noua Dreapta sem jobb vagy rosszabb a Magyar Gárdánál. „Az Új Jobboldalt kétszer láttam Marosvásárhelyen, félelmetes a magatartásuk. Azt üvöltik, hogy magyarok, takarodjatok az országból” – mondta az Erdélyi Riportnak. Frunda kérdésünkre elmondta, a miniszterelnök konzultált vele ezekről a kérdésekről. „Ám nem szeretnék erről beszélni, nem lenne korrekt, tanácsadóként ezeket a beszélgetéseket bizalmasan kell kezelnem. De azt elmondhatom, Victor Ponta nem sovén, nem magyarellenes. Elég nyitott, európai felfogású” – fogalmazott a volt szenátor.
Ez rosszul jön az RMDSZ-nek Kiss Tamás szociológus szerint a magyarellenes retorika felerősödéséhez nem csak a magyarországi szélsőségesek romániai jelenléte járult hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az ellenzékben töltött utóbbi két évben az RMDSZ a Szociáldemokrata Párt számára a „cserejátékos” szerepét töltötte be, és a politikai szereplők egy részét zavarta, hogy az RMDSZ mindvégig alternatív lehetőség volt egy kormánytöbbség létrehozására. „A Konzervatív Pártra, a Nemzeti Liberális Pártra és az utóbbi időben a Traian Băsescuhoz köthető alakulatokra volt jellemző ez a retorika” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. A kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársa felhívta a figyelmet Victor Ponta nyilatkozatára, amelyben kormányra invitálta az RMDSZ-t. „Többek között azzal indokolta az RMDSZ kormányra hívását, hogy a magyar közösségnek, illetve magának az RMDSZ-nek a radikalizálódását megelőzze. Ez jól beillik a szakirodalomban kontrollkooptációnak nevezett modellbe. Beemeled a kormányra a domináns kisebbséget azért, hogy kontrolláld ezeket a folyamatokat” – fogalmazott a szociológus. Kérdésünkre, hogy az utóbbi napok eseményei miként hatnak a frissen kormányra lépett RMDSZ-re, a szociológus úgy látja: „a szövetségnek ezek a helyzetek mindig rosszul jönnek”. Az RMDSZ-nek sohasem kedvez, amikor az ellenfeleit román politikai szereplők magyar szélsőségesség miatt támadják. „Az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy az erdélyi magyar társadalomnak minél teljesebb vertikumát lefedje. A Jobbik támogatottsága elenyésző az erdélyi magyar közösségen belül, de ez nem azt jelenti, hogy az erdélyi magyar közösség tagjai lelkesen támogatnának olyan intézkedéseket, hogy valakiket magyar szélsőségesség miatt felelősségre vonnak. Ha az RMDSZ-nek ebben állást kell foglalni, abból csak rosszul jöhet ki. Márpedig állást kell foglalnia, de csak rossz és még rosszabb variáns mellett tud dönteni” – jelentette ki.
Az Új Jobboldal célja Nagy-Románia
Míg a Jobbik Nagy-Magyarország, a 2000-ben létrehozott az Új Jobboldal (Noua Dreapta) Nagy-Románia visszaállításának híve. A román szélsőjobboldali szervezet a két világháború között működő Vasgárda szellemi örökösének tekinti magát. Militáns soviniszta és erősen vallásos román ortodox nézeteket vall. Ellenzik a homoszexualitást, az abortuszt, a globalizációt, az Európai Uniót, a NATO-t, a vallási csoportokat az ortodox egyházon kívül, a romániai magyar kisebbség autonómiáját, továbbá az amerikai kultúrát, a manele zenét és a Valentin-napot. A Noua Dreaptă kultuszt épített ki a Vasgárda valamikori vezetője, Corneliu Zelea Codreanu köré, akit „Căpitanul” (a Kapitány) néven emlegetnek.
2006 tavaszán a rendőrség több tucat Noua Dreaptă tagot letartóztatott, akik erőszakkal próbálták megakadályozni a bukaresti GayFest parádét. Legutóbb március 15-re Kolozsvárra Avram Iancu emlékmenetet hirdetettek, amelyet a magyar ünnepi megemlékezéssekkel egy időben tartottak. Többek közt abbéli büszkeségükre hívták fel a figyelmet, hogy románok, román földön élnek, s rendszeresen visszatértek arra, hogy Kovászna és Hargita megyék szintén román területnek számítanak. Azt is skandálták: ők mind Avram Iancu-k.
Kelemen: a Jobbik árthat Az RMDSZ a magyar állampolgárok kitiltására vonatkozó bejelentésre lapzártánkig nem reagált, a Jobbik itteni működésének tiltására vonatkozó államfői felvetésre azonban igen. Kelemen Hunor a maszol.ro-nak a párt betiltását járhatatlan, Vona Gábor kitiltását járható útnak nevezte. Szerinte elsősorban a társadalomban kellene tudatosítani, hogy elfogadhatatlanok a 21. században a Jobbikéhoz hasonló politikai üzenetek. Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ-nek nincs intézményes kapcsolata egyetlen szélsőjobboldali párttal sem. „A Jobbik erdélyi tevékenysége kárt okozhat az erdélyi magyarságnak. Mindenféle szélsőséges politikai tevékenység csak kárt okoz a mindennapi életben, a jövőtervezésben, az etnikumközi kapcsolatok tekintetében. A Jobbik az erdélyi léthez soha nem tett hozzá, nincs mit hozzátennie” – szögezte le a szövetségi elnök.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

Gerjesztik a magyarellenességet
Továbbra is a magyar közösség megfélemlítésére játszik Bukarest – egyértelműen látszik ez a székely szabadság napját követő eseményekből, a kemény hangú nyilatkozatokból, az egymást követő provokációkból, a magyar politikusokat bíráló kijelentésekből, magyar állampolgárok kitiltásából, a marosvásárhelyi felvonulás résztvevőinek és a megemlékezés szervezőinek bírságolásából.
Ráadásul egymással versenyeznek a román politikusok abban, hogy ki utálja jobban a magyarokat, ki lép fel szigorúbban ellenünk, nagy nekigyürkőzésükben, túlbuzgóságukban még azt sem veszik észre, abszurdba hajlik keménykedésük. Azt például a mai napig nem tudja megmagyarázni sem Traian Băsescu államelnök, sem Victor Ponta kormányfő, milyen államellenes merényletet követtek el a Jobbik vezetői Marosvásárhelyen, hogy aztán számos magyarországi vezetőt kitiltással fenyegessenek, néhányat meg be se engedjenek az országba. Aztán meg legalábbis furcsának és egyben árulkodónak minősíthetjük Victor Ponta azon nyilatkozatát is, melyben gratulált a rendfenntartóknak, amiért a március 15-i ünnepségeken nem történt rendbontás. Különös a nyilatkozat, mert ezért mégiscsak nekünk, a március 15-ét méltósággal ünneplő magyaroknak illett volna gratulálni – de árulkodóak is a miniszterelnök szavai: véletlenül sem teljes jogú, lojális állampolgárokként tekintenek ránk, hanem a hatóságok részéről különös odafigyelést igénylő, állandóan elszakadni vágyó, veszélyes közösségként. És, természetesen, a székely szabadság napjának megtorlása sem maradt el: szervezőkre és résztvevőkre egyaránt lecsapott a csendőrség, mi több, profizmusuk ékes bizonyítékaként még azt is sikerült azonosítaniuk a marosvásárhelyi megmozdulás résztvevői között, aki a rendezvény alatt kézdivásárhelyi otthonában tartózkodott. De ide kell sorolnunk azt a nyilvánvalóan kettős mércét is, amelyet a hatóságok alkalmaznak: a székely szabadság napján nem engedélyezték a felvonulást, de március 15-én a szélsőséges Új Jobboldal masírozhatott Kolozsváron, a Vatra Românească nacionalista szervezet pedig ugyancsak tüntethet Marosvásárhely főterén a magyar nyelvhasználat és a székely jelképek ellen. Úgy tűnik hát, Bukarestben ismét a legfelső szintekről gerjesztik a magyarellenességet. Jó lenne bebizonyítanunk, autonómiaküzdelmünkben nem hátrálunk, össze tudjuk zárni sorainkat, sem büntetéssel, sem zaklatással, sem fenyegetéssel nem tudnak eltántorítani céljainktól. Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Eltartják magukat a székely megyék
Traian Băsescu államfő szerint Hargita és Kovászna megye kevesebb pénzt termel, mint amennyit elkölt, visszaosztásból kap költségvetési forrásokat, és ezek nélkül fél évig sem tudná iskoláit, kórházait működtetni, villamos energiát biztosítani a közműveiknek – idézi az államelnököt az Adevărul.
Nemrég a Gândul hírportálon megjelent adatok szerint viszont a két székely megye többet fizet be az államkasszába, mint amennyit onnan visszakap. Tehát – ellentétben Traian Băsescuval, aki az autonómiakövetelésekkel szemben azt az érvet használja, hogy Bukarest nélkül csődbe mennénk – a Gândul nemrég közölt adatai is alátámasztják: Hargita megye a befizetett adólejeknek csupán 59,5, míg Kovászna 60,5 százalékát kapja vissza az államtól. Hargita és Kovászna megye e tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el, számos moldvai, dobrudzsai vagy havasalföldi megyét megelőzve, annak dacára, hogy a székely megyéket évtizedekig tudatosan próbálták elsorvasztani.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Uniós védelmet Moldova egységéért
Románia azt kéri az Európai Uniótól, hogy mielőbb írja alá a tavaly parafált társulási és szabadkereskedelmi egyezményt a Moldovai Köztársasággal, amelynek területi épségét különböző, Oroszországhoz csatlakozni szándékozó területrészek elszakadási törekvése fenyegeti – jelentette be Traian Băsescu államfő, miután tegnap Jászvásáron találkozott Nicolae Timofti moldovai elnökkel.
Băsescu közös sajtóértekezletükön kijelentette: biztos benne, hogy Oroszország terjeszkedése nem áll meg a Krím félszigeten, csak az a kérdés, mikor tesz újabb lépéseket az egykori Szovjetunió határainak helyreállítása érdekében. Hozzátette, nem kellene már folyton „meglepődni” Oroszország lépésein, mint 2008-ban a grúziai, idén pedig az ukrajnai válság esetében, és a Nyugatnak is meg kell értenie, hogy nem szabad száz százalékig megbíznia az orosz ígéretekben. Băsescu szerint Moldova számára is fenyegetést jelent az, hogy Oroszország megszegte az 1994-es budapesti memorandumot, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közösen vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserébe azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról.
Timofti azt kérte, az EU határozzon meg egy menetrendet és céldátumot Moldova csatlakozására. Leszögezte: Moldova sem ismeri el a Krím orosz annektálását. Mindkét államfő attól tart, a Krím annektálása után a nemzetközi szinten Moldova autonóm térségének tekintett, valójában már két évtizede önállósult Dnyeszter menti szakadár köztársaság Oroszországhoz csatolása következik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

A szenátus is odaadta az ortodoxoknak a kovásznai szállodát
Másodszori nekifutásra, kedden hallgatólagosan elfogadta a szenátus azt a rendeletet, mely révén a kovásznai Fenyő Szálloda és az egykori Ceaușescu-villa az állami protokollalapból az ortodox egyház, illetve a védelmi minisztérium tulajdonába kerül.
Amikor Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök bejelentette a hallgatólagos elfogadást, Puiu Hașotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője felszólalásában élésen bírálta a felsőházat, amiért nem volt vita és szavazás a tervezetről. „Vállalom a felelősséget a sajnálatos tévedésért. A házelnök, az állandó bizottság és a frakcióvezetők is vétkesek a mulasztásért” – mutatott rá Puiu Hașotti.
A szenátus kedden másodszorra futott neki a tervezetnek, de mivel sem elfogadni, sem visszautasítani nem sikerült azt, hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánították – magyarázta lapunknak Klárik László. Az RMDSZ Kovászna megyei szenátora leszögezte, mivel a képviselőház a döntő fórum, még van esély, hogy megbukik a tervezet.
„Az RMDSZ álláspontja egyértelmű: amikor tavaly decemberben kiadták a rendeletet, a szövetség nem volt kormányon, nem egyeztettek vele a kérdésben, így a szenátusban is ellene szavaztunk, és a képviselőházban is így teszünk” – hangsúlyozta Klárik. Hozzátette, az RMDSZ szerint méltánytalan, hogy az ortodox egyház szállodákat kapjon, míg a magyar történelmi egyházak államosított ingatlanjaikat sem kapják vissza.
Amint arról beszámoltunk, a kormány tavaly decemberben rendelettel a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségnek ajándékozta a Kovászna városában lévő hatemeletes, több mint 9 millió lejes leltári értékű Fenyő (Bradul) szállodát. A Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező 89 szobás, kétcsillagos szálló korábban az állami protokollalap tulajdonát képezte.
Ugyanebben a kormányrendeletben a védelmi minisztériumnak adták azt több mint 5 millió lej leltári értékű Kovászna protokollvillát, melyben az elmúlt években Traian Băsescu államfő is többször megszállt. A kormányrendelet indoklásában a Ponta-kabinet arra hivatkozik, hogy támogatni kell a román nép nemzeti identitásának megőrzésében lényeges szerepet játszó ortodox egyházat.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro,

Putyin népszerűbb az EU-nál Moldovában
A Moldova európai uniós integrációját, illetve az ország Romániával való egyesülését szorgalmazó bukaresti politikusok számára kedvezőtlen eredményeket hozott az a Moldovában készült felmérés, amelyet a Realitatea hírtelevízió mutatott be hétfőn este.
A Magenta közvélemény-kutató intézet által készített felmérés szerint a válaszadók elsöprő többsége, 42 százalék nyilatkozott úgy, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfőben (képünkön) bízik a legjobban, őt Angela Merkel német kancellár követi 19 százalékkal.
A két ország egyesülését szorgalmazó Traian Băsescu román államfő népszerűsége csupán 6 százalékos, akárcsak Barack Obama amerikai elnöké.
Arra a kérdésre, hogy megszavazná-e a NATO-hoz való csatlakozást, csupán a megkérdezettek 25 százaléka válaszolt igennel, ellene viszont 37 százalék voksolna. 13 százalék el se menne szavazni. Az Európai Unióhoz való csatlakozást 38 százalék támogatja, de ez az arány alulmarad az orosz–fehérorosz–kazah vámunióhoz való csatlakozást támogató 43 százalékkal szemben.
A határozatlanok aránya 13 százalék. A válaszadók többsége azzal sem ért egyet, hogy aki románul beszél, az román. 20 százalék teljesen egyetért ezzel a kijelentéssel, 13 százalék pedig inkább egyetért, 41 százalék viszont egyáltalán nem, 20 százalék pedig inkább nem ért egyet vele. Mint arról beszámoltunk, a moldovai alkotmánybíróság nemrégiben döntött úgy, hogy az ország hivatalos nyelve a román, nem pedig a moldovai nyelv.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Erősödő kémkedéstől tart az államfő
Romániának fel kell készülnie arra, hogy amennyiben a NATO-erők átcsoportosításának „haszonélvezője” lesz, akkor területén a kémek tevékenysége is megélénkül – jelentette ki Traian Băsescu államfő tegnap a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) székházában, miután részt vett a szolgálat éves mérlegének bemutatásán.
Băsescu úgy vélekedett: a román hírszerzésnek alkalmazkodnia kell a térségben kialakult új helyzethez, tekintettel arra, hogy mind a rakétapajzs már épülő bázisa, mind pedig az esetleg kialakítandó további támaszpontok „vonzóak” lesznek a kémek számára. Az államfő szerint az RHSZ-nek sikerült hatékony szolgálattá válnia, és kilépnie a volt kommunista titkosszolgálat, a hírhedt Securitate árnyékából, miután átadta annak teljes irattárát az átvilágítási intézetnek és munkáját függetlenítette a politikai befolyástól. Megjegyezte, ma már bármely politikus megirigyelheti az RHSZ-be vetett közbizalmat, amely a felmérések szerint ötven százalék körüli, míg a kormányban az emberek alig harminc, a parlamentben pedig kevesebb mint húsz százaléka bízik Romániában.
George Maior, az RHSZ igazgatója beszámolt arról, hogy a szolgálat tavaly több mint kilencezer, a nemzetbiztonsági kockázatokra figyelmeztető jelentést küldött a hatóságoknak. Közölte: a korrupció, adócsalás, szervezett bűnözés leleplezése és kémelhárítás mellett az RHSZ az „etnikai jellegű szélsőséges tevékenységekről” is jelentéseket készített a döntéshozók számára. Egy elemzés szerint az RHSZ a Korrupcióellenes Ügyészség és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság számára végzi a legtöbb lehallgatást. A hatályos törvények szerint Romániában csak a hírszerző szolgálatnak van joga a telefonokat lehallgatni, akkor is, ha a bíró nem nemzetbiztonsági kockázat leleplezése, hanem egy bűnvádi eljárás részeként engedélyezi azt. A nagyszabású korrupciós ügyekben illetékes hatóság gyakran alapozza bizonyítékait a vádlottak lehallgatására. A korrupcióellenes ügyészség kérésére kiállított bírói engedély alapján azonban ilyen esetekben is az RHSZ végzi a lehallgatást. 2012-ben 36 ezer lehallgatást végzett a hírszerző szolgálat, amelyek közül alig 3400-at „saját használatra”. Az intézmény éves költségvetése egymilliárd lejre tehető.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Etnikai jellegű szélsőséges tevékenységeket” is figyel a SRI
Romániának fel kell készülnie arra, hogy amennyiben a NATO-erők átcsoportosításának „haszonélvezője” lesz, akkor területén a kémek tevékenysége is meg fog élénkülni – jelentette ki Traian Băsescu államfő szerdán a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székházában, miután részt vett a szolgálat éves mérlegének bemutatásán.
Băsescu úgy vélekedett: a román hírszerzésnek alkalmazkodnia kell a térségben kialakult új helyzethez, tekintettel arra, hogy mind a rakétapajzs már épülő bázisa, mind pedig az esetleg kialakítandó további támaszpontok „vonzóak” lesznek a kémek számára.
George Maior, a SRI igazgatója beszámolt arról, hogy a szolgálat tavaly több mint kilencezer, a nemzetbiztonsági kockázatokra figyelmeztető jelentést küldött a hatóságoknak. Az igazgató közölte: a korrupció, adócsalás, szervezett bűnözés leleplezése és kémelhárítás mellett a SRI az „etnikai jellegű szélsőséges tevékenységekről” is jelentéseket készített a döntéshozók számára.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Az önfeladás lépcsőfokai
A Magyar Polgári Párt (MPP) 2008-as bejegyzése után az RMDSZ-sajtó és a magát szövetségként meghatározó párthoz tartozó politikusok előszeretettel nevezték az új politikai erőt kívülről vezérelt szervezetnek. Megítélésük szerint ugyanis Traian Băsescu elnöknek köze volt ahhoz, hogy a pártot egyáltalán életre hívhatták, s nem bukott el a román demokrácia útvesztőiben, mint négy évvel korábban a Magyar Polgári Szövetség. Cinikus és arcátlan retorika volt ez azok részéről, akiknek kottáját 1996-tól mindmáig Bukarestben írják.
A lejtő kezdete
De a politikában egyáltalán nem szokatlanok az ordas hazugságok, az alaptalan rágalmak, a kérdés csak az, akad-e elég ember a saját táborban, aki beveszi azokat. Bizonyára akadt, hiszen az új párt a bejegyzése után néhány hónappal megrendezett választásokon a magyar szavazatoknak kevesebb, mint egyötödét nyerte el. Örök vita lehet, hogy ez kevés-e a körülményekhez, a kedvezőtlen peremfeltételekhez képest, tény viszont, hogy a politikailag aktív erdélyi magyar többség megmaradt a tulipán bűvöletében. Az MPP nem indult a 2008-as parlamenti választásokon, annak dacára, hogy a középgárda ezt egyértelműen elvárta volna. S ezt diktálta volna az a jelszó is, amelynek jegyében a párt megalakult – a választás szabadsága –, amely az alapító elnök, Szász Jenő szerint az autonómiánál is fontosabb célkitűzése volt a pártnak. Végül ezt diktálta volna a párt létérdeke is, hiszen a román törvénykezés szerint megszüntethető az a párt, amely kétszer egymás után nem indul a parlamenti választásokon.
Az MPP volt 2008-ban a nemzeti autonomista oldal zászlóshajója, amelyet azonban elnöke zátonyra futtatott. A tisztségválasztó közgyűlés halogatása, zagyva nyilatkozatok a bejegyzés adta legitimitásról, a kisgyermekről, akinek nem engedjük el a kezét, az autonómiapolitika végét jelentő kormányzati szerepvállalás pozitív színbe helyezése, az MPP által támogatott független jelöltek elvérzése a 2008-as választásokon mind hozzájárultak ahhoz, hogy Tőkés László leszögezze: az MPP nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ez a nyilatkozat, valamint az EMNT elvszerű, célorientált megegyezése az RMDSZ-szel a 2009-es európai parlamenti választások előtt volt az MPP-n belüli 2010-es politikai tisztogatás fő hivatkozási alapja. Nem számított, hogy a bíróság nem sokkal korábban a kizártaknak adott igazat. A küldöttek bedőltek a féktelen demagógiának, miszerint az EMNT maga alá akarta gyűrni az MPP-t, hogy az EMNT-hez húzó küldöttek fullasztották botrányba a 2009 márciusában megtartott gyergyószentmiklósi küldöttgyűlést és nem Szász Jenő, aki elfogadtatta, hogy a meghívottainak is szavazati joga legyen, hogy a jogvita valójában politikai vita lett volna.
Elvszerűtlenség és bosszú
Adós maradt volna viszont Szász Jenő azzal a válasszal: miben állt volna ez a politikai vita eszmei síkon, mi a különbség az EMNT és az MPP programja között. Merőben taktikai kérdésben elfoglalt pozíció, az EMNT–RMDSZ koalíció megkötése volt az exelnök válasza erre a kérdésre. Nem sokkal azután, hogy 2008-ban azon siránkozott, hogy az RMDSZ nem kötött egyezséget pártjával, s így magyar képviselet nem vált elég erőssé ahhoz, hogy megkerülhetetlen tényező legyen a kormányalakításkor, Szász az RMDSZ-szel szembeni rendíthetetlen ellenállás képviselőjeként akarta beállítani magát. Az sem számított, hogy 2008 nyarán kész volt megkötni a belső koalíciót az RMDSZ-szel és az RMDSZ-listáján indulni, csak az akadályozta meg a megegyezést, hogy az RMDSZ az utolsó pillanatban olyan megalázó és az előzetes egyezséggel szemben álló feltételeket támasztott, amelyek már elfogadhatatlanok voltak.
Ehhez képest sajátos fordulatot vettek az események, amikor a 2012-es parlamenti választásokon mind Szász Jenő, mind pedig utóda, Biró Zsolt az RMDSZ támogatására szólította fel híveit. Azóta egyre közelebb került az MPP az RMDSZ-hez, a közeledés a minap megkötött hosszú távú együttműködési megállapodásban, egyfajta stratégiai egyezségben csúcsosodott.
Vajon mi motiválhat egy pártvezetőt, jelen esetben Biró Zsoltot, hogy szembeforduljon meghirdetett elveivel, szólamaival, kikezdje pártja szavahihetőségét, megrendítse szavazótáborának bizalmát. Az egyik magyarázóelv az lehet, hogy egyszerűen borsot akartak törni az EMNP vezetői és védnöke orra alá. A 2009-es szakítástól Szász Jenő és emberei egyik fő törekvése, hogy keresztbe tegyenek Tőkés Lászlónak. Szász ebben a bosszúvezérelt hadjáratban attól sem riadt vissza, hogy célpontjának magánéletét is bevigye a politikai küzdelembe. Ez azonban elég vérszegény magyarázat lenne.
Van egy másik kézenfekvő hipotézis is. Az MPP nem indult két ízben a parlamenti választásokon, a román jog szerint így bármikor törvényen kívül helyezhető. Puszta léte a román hatalom jóindulatán múlik. No, ez már komoly tét. 2008-ban az MPP aligha lehetett kívülről vezérelt szervezet. Még akkor sem, ha Băsescu azzal kívánt törleszteni az RMDSZ ismételt támadásaiért, hogy netán odahatott a jogérvényesítés terén az új magyar párt bejegyzésére. Az MPP-t akkor még kötötte a nemzeti oldal kohéziója, időközben azonban Szász Jenő vezényletével a párt túlment minden határon. Most pedig, midőn egzisztenciája a román hatalom kezében van, könnyen elképzelhető, hogy kénytelen engedni a színfalak mögötti politikai zsarolásnak.
Mert politikailag ez a pillanat a legkevésbé sem alkalmas az RMDSZ-szel való szövetségkötésre. A szervezet ismét a kormányon van, ismét úgy legitimálja a román hatalmat, hogy a legfontosabb kérdésben, s a mindmáig érvényes RMDSZ program lényegében, az autonómiakérdésben ígéret szintjén sincs előrelépés.
Sic transit gloria mundi.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Erdélyi üdvtörténet – újra kormányon az RMDSZ
Kormányra került az RMDSZ. Megírom. Merthogy ez pozitív történet. Erdélyben gyakorlatilag 1996 óta élünk ebben a pozitív történetben, azóta kisebb megszakításokkal vagy kormányon van az RMDSZ, vagy kívülről támogatja az aktuális hatalmat, bárki is gyakorolja éppen, hiszen az érdekvédelem nem ideológiai kérdés. És meg kell őrizni az eredményeinket, így az érvelés másik része, ezt meg kifejezetten üdvözlendőnek tartjuk, mert az észak-erdélyi autópályának mind a 64 kilométere megőrzésre érdemes.
Történelmi skicc
Gyorsan skiccelnénk egy rövid történelmi áttekintést, csak hogy örömünket megértsétek. Romániában 1989-ben tetszettünk forradalmat csinálni, három hónapig tartott az eufória, 1990 márciusában Marosvásárhelyen már megmutatták nekünk, hol lakik a románok istene. Visszajöttek, akik el sem mentek, újraaktiválták a szekusok jelentős részét, 1993-ban három magyar politikus mindenfajta felhatalmazás nélkül paktumot kötött a régi-új komcsikkal. Választópolgárokként 1996-ig pedig csak néztünk ki a fejünkből, hogy akkor ezt így hogy.
1996-ban került kormányra első ízben az RMDSZ, és elkezdődött az üdvtörténetünk, lett mindenféle eredmény, amit most meg kell őrizni. Ezekből csak pár emlékezetesebbet sorolnék fel: négyszázezerrel kevesebb magyar él most már Erdélyben, mint 1990-ben, de sebaj, a románoktól alsó hangon hárommillióan léptek le. Romokban az oktatás, amiért néhány magyar államtitkárunk is felelős, valamint Markó Béla miniszterelnök-helyettesként felügyelte ezt a terrénumot. Az egészségügyet szétverték, az elmúlt negyed évszázadban négy miniszterünk is dolgozott e vívmányon. Miénk a kulturális tárca, ezúton is köszönjük a magyar adófizetőknek, hogy forintjaiknak hála létezik még magyar kultúra Erdélyben. Mert adólejeink e célra szánt kétharmadát magára költi a parlamenti képviselettel rendelkező magyar kisebbségi szervezet. Nem véletlen a kacifántos megfogalmazás, ilyen jogcímen kapják, nem csoda, hiszen ők fogalmazták meg ezt a jogszabályt, hatalomban, hol máshol. Beléptünk a NATO-ba és az EU-ba is, bónusznak megkaptuk az IMF-et, azóta is áldásos kormányzásukat élvezzük, mármint az IMF-ét.
Sötét felhők Erdély egén
Így értük meg a 2012-es esztendőt, amikor egy kormánybukást követően (abban is benne voltunk mi, magyarok) a választók úgy döntöttek, hogy egy szociálliberálisnak nevezett koalíciót (román betűszóval: USL), illetve csatolt részeit kétharmados hatalommal ruháznak fel. Az USL villámháborúval elfoglalta a demokratikus intézményeket, lenullázta a fékeket és ellensúlyokat, megpróbálta maga alá gyűrni az igazságszolgáltatást, leváltani az államfőt, ellehetetleníteni a korrupcióellenes hatóságok munkáját, alkotmányellenes bányatörvénnyel beindítani a verespataki cianidos aranykitermelést, kivonni a honatyákat az igazságszolgáltatás hatálya alól, mindezt vehemens és állandó magyarellenes kampánnyal keretezve. Feszt belénk voltak akadva, de legalább most már minden román tudja, hogy néz ki a székely zászló, és mettől meddig tart Székelyföld. Két nagyobb projektet is elbukott ez a kétharmad, az egyik a regionalizációnak nevezett újratervezési kísérlet, a másik az alkotmánymódosítási tragikomédia.
Az RMDSZ meg ellenzékben volt, setét felhők gyülekeztek Erdély egén, valahogy el kellett tölteni az időt, így hát meséket találtak ki. Huszonöt évvel a kommunizmus bukása után a tulipánosok nekikezdtek erdélyi szórvány-, oktatási- és kulturális stratégiákról beszélni, az Erdély 2020 nevű gazdasági stratégiát nem szívesen említem, mert a közgazdász barátaim azóta is röhögnek, amióta felkértem őket, hogy véleményezzék a cuccot.
Ebből a kétharmados sötét társaságból szappanoperába illő sokfordulós bohózat után kiváltak a liberálisok, mondjuk értük nem kár. Maradtak a szocik, Iliescu megannyi kis tanítványa, éltanulóként egyelőre még a börtönből ad tanácsokat a korrupcióért lecsukott Adrian Năstase volt kormányfő, Medgyessy Péter haverje. És ennek a Năstasénak a famulusa Victor Ponta miniszterelnök, aki ráérzett az új idők új szeleire, gyakorlatilag tévéstúdiókból kormányoz, és a legbefolyásosabb kereskedelmi hírtelevízió (illetve médiatröszt) tulajdonosa egy igazolt szekusbesúgó, Dan Voiculescu, alias Felix, aki anno gründolt egy zsebformációt is Konzervatív Párt néven, ami a kivénült, nyugdíjas, kirúgott szekusok gyűjtőpártja. ők a másik koalíciós partner.
Gyalogmagyar kérdések
Két csavar van még a történetben. Az egyik, hogy alkotmányjogi megfontolásokból az USL eredeti kormányprogramját folytatják, és számomra nagyon kérdéses, hogy amihez nem volt elég a kétharmad, azt hogy oldják meg törékeny többséggel? A másik: e kormányprogram nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezetét – saját bevallásuk szerint – eredetileg is az RMDSZ írta. Ki lehet találni, hogy szerepel-e benne az autonómia szó.
Ráadásul választási évben vagyunk, és a választási évek nem a következetes reformokról, munkáról, miegyébről szólnak. Ennek a választásnak viszont nagy tétje van: az idei év végén tíz évnyi kihagyást követően a szocik újra megkaparinthatják az államfői széket is. Márpedig Romániában az államelnöknek komoly mozgástere van, ezt használta ki eddig Traian Băsescu, aki két mandátum után nem indulhat újra, más potens kihívó egyelőre nem látszik. Egyes vélemények szerint a korábban a nagy öregek által kinézett utód, a szélsőjobblibi Crin Antonescu is taktikai okokból játssza most az ellenzékit, az a cél, hogy az államelnöki választás második fordulójára biztosan ebből a brancsból maradjon két jelölt, onnantól kezdve övék a hatalom és dicsőség.
Akkor meg minek, kérdezné az egyszerű gyalogmagyar, minek legitimálja az RMDSZ a kormányra lépéssel ezt a korrupt, magyarellenes bandát? Hát a verestóyk és borbélylacik miatt. Előbbit „a Hargita fodrászának” nevezik a székelyek, „Isten druzsbájának” a románok. Utóbbi jelenleg az RMDSZ egyik legbefolyásosabb embere, politikai alelnökként nagyon megerősödött, amióta Markó Béla fél lábbal visszamászott a költészetbe, és itthagyta nekünk a klónját, Kelemen Hunort utódnak. Borbély László jelenleg azért nem áll korrupció vádjával a bíróság előtt, mert a régi paktumos szocialista elvtársak nem járultak hozzá a mentelmi joga megvonásához, holló a hollónak, ugye. És a kör itt bezárult.
Demeter Szilárd
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Bukarest a Dnyeszter-melléki román iskolák zaklatására panaszkodott az EBESZ főtárgyalójánál
A Dnyeszter-melléki román iskolák zaklatásáról és megfélemlítéséről tájékoztatta Radojko Bogojevic nagykövetet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különmegbízottját pénteken Bogdan Aurescu román külügyi államtitkár Bukarestben – közölte a román külügyminisztérium.
Az orosz többségű, a Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovai Köztársaságból, és 1992-ben 15 ezer halottat követelő háborút is vívott vele. A szakadár területen azóta orosz csapatok állomásoznak, függetlenségét egyetlen állam sem ismerte el. A román államtitkár kifejtette: a térségben kialakult konfliktusokra való tekintettel Bukarest elsőrendű fontosságúnak tekinti, hogy a Dnyeszter-melléken kiéleződött feszültséget mielőbb tárgyalásos úton rendezzék, tiszteletben tartva a nemzetközi jogot és Moldova területi épségét.
A román külügyi közlemény szerint tavaly év vége óta a Dnyeszter-melléki hatóságok folyamatosan zaklatják a térségben működő nyolc román tannyelvű iskolát. Korábban Traian Basescu államfő is szót emelt amiatt, hogy a tiraszpoli román iskola igazgatóját, titkárnőjét és sofőrjét őrizetbe vették a szakadár hatóságok, amiért – az iskola bankszámláinak zárolása miatt – készpénzben vették át a pedagógusok bérét a moldovai kormánytól.
A Moldova és a Dnyeszteren túli területek konfliktusának rendezésére egy úgynevezett 5+2 csoport alakult, amelyben az érintett felek mellett Oroszország, Ukrajna és az EBESZ, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió vesz részt. A hivatalos párbeszédet 2011-ben, hat év szünet után újították fel. A február végén Bécsben tartott 12. tárgyalási fordulón a felek jegyzőkönyvet írtak alá a Dnyeszter folyó két partja közötti szabad mozgásról.
A Dnyeszter-melléki kérdés rendezésére az idei (svájci) és jövő évi (szerb) elnökség idejére az EBESZ különmegbízottat jelölt ki a szerb Bogojevic nagykövet személyében.
Traian Basescu államfő csütörtökön Románia védelmi költségvetésének növelését szorgalmazta az ukrán válságra hivatkozva. Románia attól tart, hogy a Dnyeszter-melléken megismétlődik a krími forgatókönyv, és Moldova lesz az orosz terjeszkedés újabb célpontja.
MTI
Erdély.ma,

Corlățean megemlékezett az egyesülésről Moldovával
Üzenetben köszöntötte a Prut folyó két partján, vagyis Romániában és a Moldovai Köztársaságban élő románokat március 27-én Titus Corlățean külügyminiszter Besszarábia és a Román Királyság 1918-as egyesülésének 96. évfordulója alkalmából.
A hazai diplomácia vezetője szerint a "nagyszerű történelmi pillanat" évfordulóján Moldova ismét történelmi választás előtt áll. Corlatean rámutatott: Moldova Európa része, és az ukrajnai válság is azt bizonyítja, hogy az ország számára az európai integráció a helyes út.
Traian Băsescu néhány hónapja azt mondta: az európai integráció után Románia következő nagy össznemzeti célkitűzése a Moldovával való egyesülés kell legyen, de azt a román politikusok is elismerik, hogy a nagyrészt román ajkú Moldovában a lakosság többsége ellenzi a két ország egyesülését.
Szabadság (Kolozsvár),

Folytatódik Románia és az IMF-hitelmegállapodása
A kormány energiaár-fékezéssel védi a nagy ipari vállalatokat
Folytatódik Románia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelszerződése, miután elhárult minden akadály az első két felülvizsgálati látogatás jóváhagyása elől, így a washingtoni pénzintézet igazgatótanácsa el is fogadta a legutóbbi két vizit következtetését, és folyósította a soron következő hitelrészletet. Ugyanakkor a kormány tovább fékezi az energiaár liberalizálását az IMF-lel szemben vállalt kötelezettségek ellenére.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóváhagyta a tavaly szeptemberben a kormánnyal megkötött 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági típusú hitelmegállapodás első és második felülvizsgálatát, és folyósítja a 436 millió dolláros hitelrészletet. Ezt a washingtoni székhelyű pénzügyi szervezet jelentette be szerdán.
Ez azt jelenti, hogy a hitelintézet elfogadta azt a szándéklevelet, amit a román kormány küldött, és amelyet Traian Băsescu államelnök is végül aláírt. A kormány és az államelnök között vitát okozott a szándéklevél szövege, amelyben szerepelt a hét eurócentes üzemanyag jövedéki adóemelés, amit Băsescu nem volt hajlandó elfogadni. A végső szöveg végül nem tartalmazta az intézkedést, így Băsescu is aláírta a dokumentumot, amelynek megvitatását az IMF washingtoni vezetése is napirendre tűzhette. Decemberben kellett volna jóváhagynia az IMF-nek az első felülvizsgálati látogatás eredményét, de a tavalyi év utolsó hónapja elején kirobbant belpolitikai vita miatt halasztották. Időközben február elején lezárult a második felülvizsgálati látogatás is, s csak ezt követően sikerült Pontának és Băsescunak kompromisszumra jutnia.
Szabadság (Kolozsvár),