Magyar Nemzet Online
Védelmi övezetet hoz létre Románia a magyar határon
Bekerült a Traian Basescu államfő által javasolt kölcsönösségi elv a külföldiek földvásárlását szabályozó román törvénytervezetbe: az átdolgozott változatot kedden fogadta el a szenátus.
A földtörvényt tavaly módosította a román parlament, elővásárlási jogokkal nehezítve a termőföld külföldi tulajdonba kerülését, tekintettel arra, hogy január elsején lejárt a külföldi magánszemélyek földvásárlását megakadályozó moratórium. A jogszabályt Basescu január elején visszaküldte megfontolásra a parlamentnek, mert több pontatlanságot talált benne.
Az államfő javaslatára a szenátus által elfogadott módosítások közé bekerült az is, hogy az európai uniós polgárok és jogi személyek csak a saját országukban létező földvásárlási korlátok között vásárolhatnak termőföldet Romániában.
RMDSZ: Ez működésképtelen lenne
Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora az MTI-nek elmondta: nem tartja valószínűnek, hogy a kölcsönösségi elv benne maradna a törvényben a képviselőházi vita után is, mert tudomása szerint a kormány nem támogatja. Korábban Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter azt mondta: „nem vehető komolyan” egy ilyen módosítás, mert ezt csak kétoldalú államközi szerződésekben lehet szabályozni.
Az RMDSZ-es szenátor ugyanakkor működésképtelennek tartja a jogszabályban előírt elővásárlási feltételrendszert olyan körülmények között, amikor a visszaszolgáltatások még nem fejeződtek be. Tánczos Barna szerint nem lehet megkövetelni a földjüket áruba bocsátó gazdáktól, hogy összeállítsák az elővásárlási joggal rendelkező szomszédok listáját. A jogszabály ugyanis elővásárlási jogot biztosítana az illető terület társtulajdonosainak, bérlőinek, a szomszédos telkek tulajdonosainak, az adott településen lakó gazdáknak és az államnak.
Védelmi övezet az országhatárnál
A szenátus által kedden elfogadott törvénybe az is bekerült, hogy az országhatár 30 kilométeres körzetében található földterületeket csak a védelmi minisztérium jóváhagyásával lehet eladni: a jogszabály korábbi változatában húsz kilométeres mélységű volt a határsáv.
A honatyák ugyanakkor pontosították, hogy a törvény mind a román, mind az uniós magánszemélyekre, illetve jogi személyekre vonatkozik. A törvénytervezet végleges formájáról a képviselőház fog dönteni. A külföldiek az országban bejegyzett cégeiken keresztül eddig is birtokolhattak termőföldet Romániában. A helyi sajtó szerint több mint 700 ezer hektár termőföld van külföldi vállalkozások tulajdonában, ez csaknem 8 százaléka az ország több mint 9 millió hektár megművelt földterületének.
(Basescu Magyarországgal példálózott
A román államfő korábban kijelentette: méltányosnak tartaná, ha a külföldi állampolgárok, akiknek országában egy román csak korlátozott mértékben vásárolhat termőföldet, ugyanolyan korlátozott feltételek mellett juthassanak földhöz Romániában is. „Ha Magyarországon csak egy hektárt vásárolhatnak román állampolgárok, akkor a magyar állampolgár is csak annyit vásárolhasson.”)
MNO,

Róka fogta csuka
Mint róka fogta csuka, úgy néz ki a jelenlegi kormánykoalíció – szapulják egymást reggeltől estig a két nagy párt szószólói, de nem ereszti egyik a másikat. Most már csak az a kérdés, ki bírja tovább cérnával.
Victor Ponta szabadulna a liberálisoktól, újabb tákolmányával, a Szociáldemokrata Szövetséggel megvan immár a parlamenti többsége is – csakhogy választások küszöbén nem akarja vállalni a nagyreményű és oly sokat ígérő, 70 százalékos bizalmat élvező, Traian Băsescu ellen létrehozott szoclib szövetség szétrobbantásának ódiumát. Sokat ígértek, semmit nem teljesítettek, pedig lassan két éve kezükben a döntéshozó és végrehajtó hatalom. Crin Antonescu is szívesen lerázná már pártja nyakából a szocdemeket, a kudarcos, tehetetlenségbe fulladt kormányzás koloncát, annál is inkább, hogy nagyra törő, államfői székre kacsingató álmai mit sem halványultak, sőt. Ám neki sem akaródzik szakító féllé válni, túl nagy a kockázat. Visszasorolna jobb oldalra, a meggyengült demokrata-liberálisok hagyta űrt töltené ki, még mielőtt erőre kaphat Băsescu új Népi Mozgalma. Ehhez azonban szüksége van a hatalomból kiebrudalt áldozat szerepére is. Taktikáznak tehát, zsarolják egymást, teljesíthetetlen feltételeket szabnak, ultimátumokat osztanak – közben pedig az országot nem kormányozza senki, folytatódik ugyanaz a cirkusz majd másfél éve, „eredményeik” pedig mindennapi életünkben tetten érhetőek. Megbukott nagy tervek és be nem váltott ígéretek egész sora áll a 70 százalékos koalíció mögött, elherdált esztendők, melyek során csak a korrupció mértéke nőtt, valós fejlődésnek nyoma sincs. Három nagy erő áll egymással szemben – Ponta, Antonesu és Băsescu –, mindenik jelentős titkosszolgálati és gazdasági háttérrel, teljhatalom iránti vággyal. A csatáknak csak egy része zajlik a nyilvánosság előtt, és hogy sok mindenre, szinte bármire képesek, azt már tudjuk. Mi következhet még? Fantáziánk nem olyan nagy, mint a politikai maffiacsoportosulások ötleteinek tárháza. Előbb vagy utóbb szakad a Szociál-Liberális Szövetség. Lehet napok, hetek, hónapok kérdése. Valaki megnyeri az idegek harcát, választások jönnek – európai parlamenti, államelnöki –, s azoknak is lesz győztese. Sok jóra azonban nem számíthatunk, mert egyik olyan, mint a másik, halvány reményt talán csak az nyújthat: a nagy hadakozásban annyira legyengítik egymást, hogy a teljes hatalmat már a ma még legerősebbnek tűnő Szociáldemokrata Párt sem nyerheti el. Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Kiszorítósdi szociálliberális módra
A Szociál-Liberális Szövetség bomlásának eredményeként a liberálisok kiszorultak a hatalomból, Victor Ponta szociáldemokratái nélkülük is kormányozni tudnak. Boda József elemző szerint legalább az ellenzék erős lesz. Cseke Péter Tamás arról írt, mi vezetett ide.
A sajtósoknak lassan meg kell tanulniuk, hogy USL helyett USD-kormányt írjanak a Ponta-kabinet szinonimájaként. Az egyetlen betű cseréje azonban nagy váltást, a liberálisok ellenzékbe vonulását jelenti. Bár erről az Erdélyi Riport lapzártájáig nem született hivatalos döntés, az államfő eltávolítására 2012-ben létrejött, majd a választásokon hetven százalékos támogatottságú Szociál-Liberális Szövetség (USL) gyakorlatilag felbomlott. Helyette a fele plusz egy mandátumos többséggel rendelkező Szociáldemokrata Szövetség (USD) maradt hatalmon Romániában. Ez utóbbi koalíció az USL eddigi alakulataiból áll, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nélkül.
Antonescu végig gyanakvó volt Az USL felbomlása hosszú folyamat eredménye. 2013 nyarán kezdődött, amikor a PNL elnöke, Crin Antonescu rájöhetett arra, hogy nem ő lesz a pártszövetség államfőjelöltje az idei novemberi elnökválasztáson, annak ellenére, hogy ezt a pártszövetség alapító okiratában is rögzítették. Bár Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő ezt folyamatosan tagadta, az USL legerősebb pártjában erősödtek azok a hangok, amelyek szerint Traian Băsescu mandátuma után a PSD-nek saját emberét kell költöztetnie a Cotroceni-palotába. Erre az igényre ráerősítettek a felmérések, amelyek szerint Ponta népszerűségben konstans módon megelőzi Antonescut. A PNL elnöke gyanakvóvá, idegessé vált, s megindultak részéről azok a támadások, amelyek belülről feszíteni kezdték az USL-t. Belekötött a kormányfő és az államfő „békés egymás mellett élési szerződésébe”, a Ponta és Băsescu közötti alkuba a főügyészek kinevezésével kapcsolatban, ellenezte a szociáldemokraták által javasolt Verespatak-törvényt, kifogásolta a decentralizációs tervezet előírásait, végül az ellenzék mellé állt az amnesztiatörvény és a Btk. módosítása kérdésében. Közben fokozatosan eltávolodott, majd megszabadult az első fokon börtönre ítélt Dan Voiculescu üzletember-médiamágnás Konzervatív Pártjától, amely a PNL szövetségese volt az USL megalakulásakor.
Az RMDSZ már nem támogatja az alkotmánymódosítást
Az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság által kidolgozott alkotmánymódosító tervezet 26 pontját, közöttük a magyarságnak fontos változtatásokat, amelyeket az RMDSZ javasolt. A normakontroll során a testület megállapította, hogy a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatok túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt. A döntést azzal indokolták, hogy a javaslatok ellentmondanak az alaptörvény első cikkelyével, mely szerint Románia egységes nemzetállam. A döntést kommentálva Kelemen Hunor szövetségi elnök közölte, az RMDSZ ilyen körülmények között nem támogatja az alaptörvény módosítását. Fenntartja: 2014-ben sem lesz alkotmánymódosítás. „Nem látom, hogyan lehetne olyan kérdéseket ma a parlamenti bizottságban rendezni, amelyeket az alkotmánybíróság kifogásolt” – jelentette ki.
Új szövetség A szakítást az a döntés gyorsíthatta fel, hogy a PSD és a PNL külön induljon a közelgő EP-választásokon. Pedig ez már nem ígért újabb feszültséget, hiszen a döntést konszenzussal hozták meg a felek, s Victor Ponta ígéretet tett Antonescunak arra, hogy az USL ismét meg fogja őt erősíteni az államfőjelölti minőségében. Ez azonban már nem történt meg. A PNL elnöke váratlan húzással megvonta a bizalmat a fontosabb minisztereitől. Előbb Radu Stroe belügyminisztert mondatta le, majd Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter és Andrei Gerea gazdasági tárcavezetőnek kellett leköszönnie. Mindannyiukat azzal vádolta, hogy jó ideje nem a liberálisokat, hanem a szociáldemokratákat képviselik a kabinetben. „Szeretnénk végre igazán kormányon lenni” – indokolta a döntését. Ezzel egy időben a PSD az USL két kis pártjával, a Konzervatív Párttal (PC) és Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) közösen létrehozta a Szociáldemokrata Szövetséget (USD). Victor Ponta közölte, hogy az USD az EP-választásokon közös jelölteket indít, s döntöttek is a sorrendjükről.
Johannis, a válóok A valódi törést az USL-ben a PNL miniszterjelöltjeinek bejelentése hozta. Crin Antonescu ugyanis váratlanul Klaus Johannist javasolta belügyminiszternek Radu Stroe helyére, és közölte pártjának azon igényét, hogy a nagyszebeni polgármester kormányfőhelyettes is legyen. Ezt a posztot a liberálisok részéről korábban Daniel Chiţoiu töltötte be a Ponta-kabinetben. A PNL igényével csak az volt a bökkenő, hogy jogi értelemben kormányátalakítást is jelent, azaz a parlamentnek is bele kell egyeznie, hogy ezentúl ne a pénzügyi tárca vezetője, hanem a belügyminiszter legyen a kormányfő egyik helyettese. Még ez sem lett volna gond, azonban Ponta váratlanul közölte: ha már úgyis a parlamenthez kell fordulni Klaus Johannis miatt, ejtsenek meg egy szélesebb kormányátalakítást, és a PC is kapjon egy miniszterelnök-helyettesi posztot. Ez az elképzelés a PNL ellenkezésén megbukott.
Crin Antonescu kimondta: nem tűri, hogy „egy zsebpártot” a liberálisokkal egy szintre emeljenek a kormányban.
Ráadásul az USD feloszlatását és teljesíthetetlen gazdasági intézkedéseket kért Pontától, amire nemleges választ kapott. Ultimátum ultimátumot követett, legutóbb Crin Antonescu a miniszterelnöknek azt üzente: döntse el, hogy USD-kormányt vagy USL-kormány akar. Február 24-ig adott határidőt Victor Pontának arra, hogy egyezzen bele a PNL által javasolt kormányátalakításba. „Ha Ponta az illegitim USD-kormány mellett döntött, követelni fogjuk a lemondását” – jelentette ki Antonescu. A választ még a határidő lejárta előtt megkapta: a kormányfő nem mond le, az USD-t nem oszlatják fel, s a liberálisok által üresen hagyott miniszteri posztokra kinevezett ideiglenes tárcavezetők a törvény által előírt 45 napig tisztségben maradnak. „Hátha addig a liberálisok meggondolják magukat” – mondta Victor Ponta, aki szerint nyilvánvaló, hogy Antonescu ellenzékből szeretne államfői mandátumhoz jutni.
Kelemen: Nem tárgyalunk kormányra lépésről
A RMDSZ nem tárgyalt az esetleges kormányra lépésről Victor Pontával – jelentette ki Kelemen Hunor kolozsvári sajtótájékoztatóján. A politikus újságírói kérdésre elmondta, fel sem vetődött a szövetség kormányra lépésének a kérdése, ez a Szövetségi Állandó Tanács szombati ülésén sem volt napirenden. Az elnök cáfolta a román sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint a kormányra lépésről tárgyalnak. Kelemen Hunor hangsúlyozta, Romániában a Szociálliberális Szövetség (USL) kormányoz, még ha a szövetséget alkotó pártok „veszekednek is egymással”. A koalíciót alkotó pártok „családi viszályaiba” az RMDSZ nem kíván beleszólni.
„Jót tesz az erős ellenzék”Boda József politikai elemző is úgy látja, hogy a szociáldemokratákat és a liberálisokat elsősorban a közelgő elnökválasztás távolította el egymástól. Szerinte mindkét félnek érdeke az USL szakadása, miután az alkotmánybírósági normakontroll során kiderült (lásd keretes írásunkat), hogy lehetetlen az alaptörvény módosítása. Emiatt a következő államfő hatásköre sem változik – megőrzi például döntő szerepét a kormányfő kinevezésében – és ez jelentősen megnöveli a novemberi elnökválasztás tétjét. „Az új államfőnek ugyanakkora hatalma lesz, mint most Băsescunak. Most már a PSD tényleg nem engedheti meg magának, hogy az ország legerősebb pártjaként átengedje másnak az elnöki széket” – mondta az elemző, utalva arra, hogy az USL államfőjelöltje hivatalosan még mindig Antonescu. Az új helyzetben a liberális pártelnök a jobboldal jelöltje lesz Boda szerint novemberben, és a második fordulóba kerülve begyűjtheti a többi jobboldali jelölt – Cătălin Predoiu és Mihai Răzvan Ungureanu – szavazóinak támogatását is. „Tehát erős ellenfele lesz a baloldal jelöltjének” – magyarázta Boda. Az elemző meglátása: az USL szakadásával a pártszövetség összes eddigi nagy célkitűzése megbukik, az alkotmány módosítása mellett a decentralizáció és a választójogi reform is. Pontának azonban az lesz a legnagyobb gondja, hogyan fogja a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget biztosítani? „Ez a többség most nagyon törékeny lesz, ha az RMDSZ nem lép kormányra. Márpedig Kelemen Hunorék nem fognak kormányra lépni, legfeljebb egyes kérdésekben a parlamentből támogatják majd Pontáékat, és nem írnak alá bizalmatlansági indítványt” – jósolja Boda. Az elemző örvendetes fejleménynek nevezte, hogy a hetven százalékos támogatottságú pártszövetség felbomlásával végre erős ellenzéke lesz a kormánynak. Emlékeztetett arra, hogy az USL hatalmával visszaélve Európa szélére sodorta az országot, feszegetve a jogállamiság határait.
„Jól fog most egy erős fék az országban. Pontának ugyanis néha elképesztő totalitárius hajlamai vannak” – fogalmazott Boda József.
A liberálisok nélküli kormánynak valóban erős ellenzéke lesz. Az USD-nek a Képviselőházban a kisebbségek frakciójával együtt 206 szavazata van, az ellenzéknek (PNL, Demokrata Liberális Párt, Dan Diaconescu Néppárt és RMDSZ) 198. A szenátusban az USD már kisebbségben van: 84 szavazat 86 ellenében. Ez azt jelenti, hogy az immár harmadik Ponta-kormányt bizalmatlansági indítvánnyal nem lehet megbuktatni.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

A liberálisok visszahívták minisztereiket a Ponta-kormányból - A Nemzeti Liberális Párt (PNL) visszahívta minisztereit a román kormányból, és megvonta a bizalmat Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnöktől. A kormányból való kilépésről szóló döntést a PNL állandó tanácsa nagy többséggel hozta meg kedd esti ülésén - jelentette be Crin Antonescu pártelnök.
Antonescu közölte, hogy a liberális miniszterek és államtitkárok szerdán hivatalosan is beadják lemondásukat. A párt Victor Ponta kormányfőt is felszólította a lemondásra, arra hivatkozva, hogy a 2012-es parlamenti választásokon a Szociálliberális Szövetség (USL) szerzett kétharmados támogatást, amely a liberálisok nélkül nem létezik többé.
Victor Ponta még a liberálisok várható döntése előtt kijelentette, hogy nem mond le, amíg politikai ellenfele, Traian Basescu tölti be az elnöki tisztséget. A román alkotmány ugyanis tág mozgásteret biztosít az államfőnek arra, hogy kit bíz meg kormányalakítással, ezért a szociáldemokrata (PSD) pártelnök nem akar kockáztatni.
A Victor Ponta vezette szociáldemokraták, több kisebb párttal együtt, törékeny többséggel rendelkeznek a bukaresti parlamentben. A kormányfő azt is előre bejelentette, hogy szívesen meghívná a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is a kormányba, nemcsak egy kényelmesebb parlamenti többség reményében, hanem azért is, hogy a magyar kisebbség "radikalizálódását" megelőzze.
Az USL három hete vitázó pártjai nem tudtak megegyezni a kormány szerkezetének átalakításáról és a megüresedett miniszteri tisztségek elosztásáról. A liberálisok úgy értékelték: valójában kiszorították őket a hatalomból, mert nem voltak hajlandók elfogadni azt a - szerintük másodrangú - szerepet, amelyet a szociáldemokraták szántak nekik Victor Ponta kormányában.
A liberálisok kormányzati súlyuk megerősítése érdekében a párt legnépszerűbb politikusát, Klaus Johannis elnökhelyettest akarták a kormányba küldeni a megüresedett belügyminiszteri posztra, és kormányfőhelyettesi tisztséget is követeltek számára. Ezt Ponta nem fogadta el, de megvárta, amíg a PNL dönt a koalíció felbontásáról. A miniszterelnök még kedd este is azt hangoztatta, hogy együtt akar kormányozni a liberálisokkal.
A szociáldemokraták azt vetik a liberálisok szemére, hogy eddig is úgy bírálták a kormányt, mintha ellenzékben lettek volna és személyes ambícióik miatt feláldozták a koalíciót. Ponta szerint a szakítást Antonescu provokálta ki, azért, hogy ellenzékből indulhasson az őszi államfőválasztáson.
A román média úgy tudja: a PSD szerdán tárgyalásokat kezd az RMDSZ-szel az esetleges együttműködésről, és Victor Ponta jövő héten járul a parlament elé, hogy bizalmat kérjen új kormánya számára.
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
(MTI)

Mégsem lesz az ortodox egyházé a kovásznai Fenyő szálló?
A kormánypártok vitája miatt nem ért célba az ortodoxoknak szánt háromszéki ajándékingatlan. A szenátus kedden leszavazta azt a decemberben elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, amely arról rendelkezett, hogy a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség tulajdonába kerül a Kovászna városi Fenyő szálloda, illetve a honvédelmi minisztériumnak utalták volna Traian Băsescu államfő kedvenc háromszéki szálláshelyét a fürdővárosi állami protokollvillát.
A Szociálliberális Szövetséget (USL) alkotó pártok több hete tartó vitájának folyományaként a liberális párti (PNL) szenátorok kedden minden olyan javaslatot leszavaztak, amelyet a szociáldemokraták (PSD) terjesztettek be, így nem emelkedett törvényerőre az a kormányrendelet, amely révén a kormány egy háromszéki hotellel ajándékozta volna meg az ortodox egyházat.
Klárik László háromszéki RMDSZ szenátor a Sláger Rádiónak elmondta: természetesen az RMDSZ politikusok is a törvény ellen szavaztak, mert méltánytalannak és etikátlannak tartják az ingatlancserét. Klárik László hozzátette: az ügyben a képviselőház a döntő fórum, de remélik ott egy „számunkra jobb politikai konstellációban” sikerül visszafordítani a rendeletet.
Az ortodoxoknak szánt ajándék ingatlan egyébként nagy felháborodást keltett a háromszéki közvéleményben. A Kovászna városban lévő hatemeletes, több mint 9 millió lejes leltári értékű, 89 szobás szálloda ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkezik, eddig az állami protokollalap tulajdonában volt.
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Román koalíciós válság – A hatalmi vitába bukott bele a nagykoalíció
Romániában nemcsak bizalmatlansági indítványba, vagy választói elégedetlenségbe bukhat bele egy kormánykoalíció: a 2012-es választásokon győztes Szociálliberális Szövetség (USL) látszólag komolyabb ok nélkül, egy belső hatalmi vita miatt esett szét. Romániában azonban az igazi hatalom az államfőnél van, és az USL-n belüli feszültségeket is valójában az őszi elnökválasztás közeledése táplálta. Magának az USL-nek a létrehozása is az államfői tisztséggel állt összefüggésben. 2011-ben Victor Ponta, az akkor még ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és Crin Antonescu, az akkor szintén ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke egy pillanatig sem titkolta, hogy a jobboldali Traian Basescu államfő és a hozzá közel álló akkori kormánypárt, a Demokrata Liberális Párt (PDL) ellen fogott össze. A két pártelnök megegyezett abban, hogy az USL miniszterelnökét a szociáldemokraták, államfőjét a liberálisok adják. Úgy tűnik azonban, hogy a közös ellenség volt az egyedüli, ami összetartotta őket. Az USL nagyon jól teljesítő politikai projektnek bizonyult, amíg a népszerűtlen intézkedéseket hozó PDL-kormányt, vagy azt védő Basescut kellett leváltani. A kormányváltás sikerült is, de az államfő túlélte a felfüggesztést.
Erdély.ma,

Az államfő jóváhagyta az ideiglenes minisztereket
Traian Băsescu államelnök szerdán bejelentette, aláírta a lemondásukat benyújtó liberális miniszterek helyére az ideiglenes minisztereket kinevező dekrétumokat.
Az államfő rámutatott, Victor Ponta azt kérte, hogy további hét minisztérium élére ideiglenes minisztereket nevezzen ki a kabinet jelenlegi tagjai közül.
„Megértve, hogy még nem fejezte be a tárgyalásokat más politikai alakulatokkal a parlamenti többség biztosítása érdekében, beleegyeztem, hogy azonnal aláírjam a hét új ideiglenes minisztert kinevező dekrétumokat, és 12.10-kor elküldték azokat a Hivatalos Közlönyhöz” – jelentette be Traian Băsescu.
Az államelnök hangsúlyozta, jelen pillanatban a kormánynak 9 ideiglenes minisztere van a 17-ből, ami „instabil kormányt” jelent.
„Reménykedem abban, hogy a kormányfő tervei bejönnek, azaz legkésőbb jövő kedden a parlament bizalmat szavaz az új kormánynak, mivel Romániának törvényes kormányra van szüksége, amelyet szilárd parlamenti többség támogat” – mondta még Traian Băsescu.
Victor Ponta szerdán kormányfő kinevezte azokat a PSD-s minisztereket, akik a PNL-s miniszterek távozásával betöltetlenül maradt tisztségeket ideiglenesen betöltik. Ezek a következők: Dan Șova – szállítás, Nicu Bănicioiu – egészségügy, Robert Cazanciuc – a parlamenttel való kapcsolattartás, Rovana Plumb – vízügyek, Doina Pană – munkaügy, Mihnea Costoiu – művelődés, Titus Corlăţean – szórvány-románokért felelős minisztérium.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad),

Orosz–ukrán konfliktus fenyeget
Orosz–ukrán fegyveres konfliktussal fenyegető helyzet alakult ki szombaton Ukrajnában. Az orosz parlament felsőháza rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy a kialakult helyzetre tekintettel – moszkvai indoklás szerint az orosz állampolgárok védelmében – Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.
A nap folyamán több helyszínről is jelentették, hogy orosz erők megpróbálták a Krímben ellenőrzésük alá vonni az ukrán erők laktanyáit és parancsnoki posztjait. Az ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország a napokban hatezer katonát dobott át Ukrajna területére. Vasárnapi hírek szerint már mintegy 15 ezer orosz katona tartózkodott a Krímben, Ukrajna pedig mozgósította saját haderejét. Az orosz csapatok körülvettek három ukrán katonai laktanyát, és megadásra szólították az ott levőket.
Ukrajna „a katasztrófa szélén áll” az orosz „hadüzenet” következtében – jelentette ki vasárnap Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Ez már vörös riasztás. Nem fenyegetés, hanem valójában hadüzenet országomnak – mondta az ideiglenes kormányfő az új parlament zárt ülése után Kijevben. – Felszólítjuk (Vlagyimir) Putyin (orosz) elnököt, hogy vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából.”
Jacenyuk szavai egy nappal azután hangzottak el, hogy az orosz erők egyetlen lövés nélkül átvették az ellenőrzést a stratégiai fontosságú Fekete-tengeri félsziget fölött. „Az Orosz Föderációnak nem volt oka Ukrajna megszállására” – hangoztatta Jacenyuk.
Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az Észak-Atlanti Tanács rendkívüli ülése előtt vasárnap a katonai műveletek és a fenyegetőzés leállítására szólította fel Oroszországot.
Az orosz parlament felsőházának határozata szerint az ukrajnai helyzet normalizálódásáig alkalmazhatóak az orosz fegyveres erők. Korábban, a nap folyamán maga a Szövetségi Tanács fordult az orosz elnökhöz, hogy „mindenre kiterjedő intézkedéseket” foganatosítson az Ukrajnában élő orosz állampolgárok védelme érdekében.
Irina Jarovaja, az orosz alsóház biztonsági bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erő ukrajnai alkalmazhatóságára adott felsőházi felhatalmazás „teljesen humanitárius jellegű”, célja az élet védelme és a biztonság szavatolása. A képviselő hozzátette, hogy Ukrajnában „a fasizmus és a terrorizmus” jutott hatalomra, amelyek valódi fenyegetést jelentenek az Ukrajnában élő orosz állampolgárok életére és biztonságára nézve.
Az orosz parlament felsőházának szombati határozata azt jelenti, hogy a törvényhozás szabad kezet ad Vlagyimir Putyinnak ahhoz, hogy alkalmazhassa az orosz fegyveres erőket Ukrajna területén, de egyáltalán nem biztos, hogy az elnök élni fog ezzel a felhatalmazással – jelentette ki Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes, az államfő személyes megbízottja.
Az előzményekhez tartozik, hogy oroszbarát erők megpróbálták ellenőrzésük alá vonni egy légvédelmi rakétaegység parancsnoki központját a dél-ukrajnai Krím félszigeten. A jelentés szerint helyi idő szerint dél körül mintegy húsz katona hatolt be a támaszpontra a félsziget nyugati részén, Jevpatorija térségében, és megpróbálták elfoglalni azt.
Összecsapások, elszakadási törekvések
Összetűztek oroszbarát aktivisták és az új ukrán kormány hívei szombaton a kelet-ukrajnai Harkivban is. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint az orosz szimpatizánsok megpróbálták bevenni a helyi kormányzati adminisztráció épületét, az épületen kívül pedig ezrek gyűltek össze. Ukrajna donyecki területének elszakadását és Oroszországhoz való csatlakozását követelték tüntetők szombaton a kelet-ukrajnai Donyeck városában, miközben orosz zászlót húztak fel az ukrán nemzeti lobogó helyére a megyei adminisztráció épületénél – jelentette az Ukrainszka Pravda című lap.
Szombaton a teljes ukrán hadiflottát kivonták a Krím félszigetről. A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg. Az ukrán határőrség még délelőtt közölte, hogy az ország hadihajóit harckészültségbe helyezték, s ennek keretében kifutnak majd a tengerre. Vitalij Klicsko ellenzéki vezető, az Ütés párt elnöke az ukrán hadsereg „általános mozgósításának” elrendelését szorgalmazta, miután az orosz parlament jóváhagyta fegyveres erők alkalmazását Ukrajnában.
Sürgős mozgósításra szólította fel minden helyi szervezetét szombaton a Jobboldali Szektor (PSZ) nevű ukrán szélsőséges tömörülés központi stábja.
A történtek nyomán rendkívüli ülésre hívták össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és aggodalmának adott hangot Berlin és London is. Románia agressziónak tekint minden ukrán jóváhagyás nélküli orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén – közölte szombaton Traian Băsescu román államfő a krími fejleményekre reagálva. Az államfő által szombat estére a biztonsági illetékesek részvételével összehívott értekezleten ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy Románia biztonságát nem érinti közvetlenül a krími válság.
Vita az ENSZ BT-ben
Jurij Szergejev ukrán nagykövet az ENSZT BT ülésén közölte: Oroszország elutasította hazája arra vonatkozó javaslatát, hogy tartsanak azonnal kétoldalú konzultációt. Vitalij Csurkin orosz nagykövet erre kijelentette, hogy a kijevi kormánynak „szakítania kell” a radikálisokkal, és figyelmeztetett, hogy a radikálisok akciói „súlyos fejleményekhez vezethetnek, az Oroszországi Föderáció ezt próbálja megakadályozni”.
Oroszország a krími oroszbarát hatóságok kérésére avatkozott bele a válságba – tette hozzá. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette az ülésen, hogy az ukrajnai helyzet „egyre ingatagabb és veszélyesebb”. Oroszország ukrajnai akcióival megsérti az ország szuverenitását, és fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot" – jelentette ki Samantha Power. „Oroszországnak fel kell hagynia ukrajnai intervenciójával, mert provokatív akcióival könnyen túlfeszítheti a húrt.”
Obama-Putyin egyeztetés
Az Ukrajnában kialakult „rendkívüli helyzet különböző aspektusait” Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök szombat este folytatott, a Fehér Ház által kezdeményezett másfél órás telefonbeszélgetésük során közvetlenül is megvitatta.
A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint az orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy „amennyiben továbbterjed az erőszak Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság megvédelmezésére”.
Putyin felhívta a figyelmet, hogy reális veszélyek fenyegetik az ukrán területen tartózkodó orosz állampolgárok, megannyi honfitársa életét és egészségét. Ezért elképzelhető, hogy Oroszország nemcsak a Krímbe vezényel katonákat, hanem minden olyan ukrán területre, ahol az orosz ajkúak többségben vannak – olvasható a Kreml honlapján.
A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint Obama követelte Putyintól, hogy Oroszország rendelje vissza a kivezényelt orosz alakulatokat krími bázisukra, tartózkodjon az ukrán válságba való mindennemű beleavatkozástól, és figyelmeztette őt, hogy Oroszország „egyre jobban el fog szigetelődni a nemzetközi közösségtől, ha folytatja az ukrajnai intervenciót”.
Janukovics nem nyugszik bele az eltávolításába Oroszországban van a megbuktatott ukrán elnök Viktor Janukovics, aki pénteken a dél-oroszországi Rosztov na Donuban sajtóértekezleten jelentette be, hogy magát továbbra is államfőnek tartja, és szándékában áll tovább küzdeni Ukrajna jövőjéért. A Rosszija 24 állami hírtelevízió élő adásában közvetített sajtótájékoztatón a Kijevből elmenekült Janukovics kitartott amellett, hogy az ellenzéki erők az ukrán fővárosban törvénytelenül vették át a hatalmat. Az orosz televízió közölte, hogy Viktor Janukovics repülőgépe helyi idő szerint a péntek reggeli órákban érkezett meg Rosztov na Donu városba. Janukovics kijelentette, hogy továbbra is ő Ukrajna elnöke, és csak saját és hozzátartozói életét féltve menekült el Ukrajnából. Azt állította, hogy „hazafias érzelmű” tisztek segítettek neki Oroszországba utazni. Az ukrán parlament által múlt szombaton leváltott politikus – aki ellen nemzetközi körözést adtak ki – azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nacionalista, fasisztabarát erők ragadták kézbe a hatalmat, amelyek az ország népességének abszolút kisebbségét képviselik. Janukovics azt javasolta, hogy tartsanak népszavazást Ukrajnában az ország jövőjéről.
Székelyhon.ro,

Traian Băsescu nem nevezi ki Victor Pontát miniszterelnöknek
Nem nevezi ki Victor Pontát miniszterelnöknek a kormányátszervezés nyomán, jelentette be vasárnap Traian Băsescu államfő.
A elnök az egyik hírtelevízió műsorában elmondta: a választásokat egy Szociáldemokrata Unió nevű pártszövetség nyerte meg, több mint 50 százalékos arányban, amely pártszövetség ma már nem létezik. Ponta kinevezésekor – a nagyarányú győzelem okán –, nem kellett konzultációra hívnia a koalíción kívüli pártokat. Ez az állapot mostanra megszűnt, tehát az alkotmány azon bekezdése már nem érvényes a miniszterelnök kinevezésére. Basescu szerint Pontának le kell mondania. Amennyiben ezt nem teszi meg, és a parlament megszavazza az új kormány-összeállítást, és Victor Ponta lesz a kormányfő, ez az alkotmány megsértése lenne. Ilyen precedenst nem engedhet meg, úgyhogy meg fogja támadni a döntést.
A miniszterelnök erre reagálva kijelentette, hogy Traian Băsescu felelőtlen. Szerinte az elnök kijelentésének oka csupán politikai haszonszerzés.
Digi24
Erdély.ma,

Băsescu ellene, Ponta mellette (Magyarok a kormányban)
Alkotmánybírósághoz fordul Traian Băsescu államfő, ha a Victor Ponta vezette kabinet beemeli programjába az RMDSZ célkitűzéseit – jelentette be az elnök egy tegnapi televíziós interjúban. Ezzel szemben Ponta közölte: nem változik a kormányprogram, csak a kormány szerkezete. Kijelentette továbbá: az RMDSZ a kormány része lesz, és miniszteri tisztségeket kap.
Băsescu azt fejtegette a Pro TV-ben, hogy a kormány programját csak a parlament fogadhatja el egy új kabinet beiktatásakor, de a maga részéről semmiképp nem adna újabb kormányalakítási megbízást Victor Pontának, akit velejéig korrupt politikusnak tart. Az államfő közölte: tudomása van arról, hogy az RMDSZ a kisebbségi törvény elfogadását, a helyi jelképek és kisebbségi zászlók kitűzésének jogát kéri, továbbá igényli az anyanyelv használatának lehetőségét a központi intézményekben és az egészségügyben, elfelejtve, hogy minden román állampolgárnak etnikumától függetlenül ismernie kell az állam nyelvét – sorolta Băsescu. Hozzátette: nem tudja, elfogadja-e mindezt Ponta, de szeretné megelőzni, hogy titkos megállapodás szülessen a kormányfő és az RMDSZ között a magyar szövetségnek tett ígéretekről, amelyeket a kormányprogram nem tartalmaz. Ponta közölte: nem változik a kormányprogram, csak a kormány szerkezete. Szerinte Băsescu megalapozatlanul, csak politikai haszonszerzés reményében támadja őt. A kormány sajtóirodája által közölt válaszában a miniszterelnök rámutatott: nincs szükség új kormányalakítási megbízásra, mert a kabinet nem veszítette el alkotmányos mandátumát, így az államfőnek semmilyen szerepe nincs a kormányátalakításban. Ponta közölte, hogy a kormány szerkezetének és politikai összetételének megváltoztatásához fogja kérni a parlament jóváhagyását, és nem egy új kormány beiktatásáról rendeznek bizalmi szavazást. A România TV-nek nyilatkozva Ponta megerősítette: az RMDSZ a kormány része lesz, és miniszteri tisztségeket kap
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Bukarest üzent Moszkvának
Románia agressziónak tekint minden ukrán jóváhagyás nélküli orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén – jelentette ki Traian Băsescu államfő tegnapi hivatalos nyilatkozatában.
Jelezte: elvárja, hogy a Krím félszigeten zajló orosz csapatmozgások szigorúan tartsák be az Ukrajna szuverenitását és területi épségét garantáló 1994-es, az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia által kötött Budapesti Memorandum előírásait és az orosz–ukrán kétoldalú egyezményeket. Băsescu úgy vélekedett: a krími regionális közigazgatás és az ukrán állam közti nézeteltéréseket nem lehet erő alkalmazásával rendezni, egyedül az alkotmányos keretek közti párbeszéd és a nemzetközi kisebbségvédelmi normák betartása hozhat megoldást. Băsescu nyomatékosan felszólította Oroszországot, hogy ne avatkozzék be Ukrajna belügyeibe, ugyanakkor Ukrajnát, hogy tartsa tiszteletben az ország területén élő román nemzeti közösség jogait.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Hírsaláta
HOGY NE LEGYÜNK GYARMAT. Több mint tízezren írták már alá azt a kormánynak címzett internetes petíciót, amelynek kezdeményezői Erdély önrendelkezését kérik. A petíciót az Autonomy for Transylvania Facebook-oldal köré szerveződő mozgalom indítványozta, céljuk, hogy legalább 15 ezer aláírást gyűjtsenek össze.
A petíció regionális kormány és parlament megalakítását is javasolja. A szöveg szerint a mindenkori román kormány gyarmatként kezeli Erdélyt, a régióban összegyűjtött adók jogtalanul Moldvát és Olténiát gazdagítják. Az Autonomy for Transylvania oldal elindítója, Fancsali Ernő korábban úgy nyilatkozott, azért kezdeményezte a petíciót, mert a románokat is be akarta vonni az autonómiaküzdelembe. Fancsali azt állítja, Erdélyben sok olyan román él, aki Románia föderalizálását, Erdély területi-adminisztratív autonómiáját tartja kívánatosnak. (Krónika) HARAGSZIK PELICAN. A Konzervatív Párt egyik szenátora, bizonyos Dumitru Pelican igen kikelt a szocdemek azon döntése ellen, mely szerint együtt kormányoznak az RMDSZ-szel, és nekirontott Kelemen Hunornak, akit a legnagyobb magyar szélsőségesnek, irredentának és zsarolónak tart. Szerinte okosabb lenne, ha előrehozott választásokat írna ki a kormány, mint hogy Románia vezetésébe bevonja az örökös öt százalékkal rendelkező magyarokat, engedve az RMDSZ zsarolásának. (Antena 3)
EGYBEN FIZETTE, RÉSZLETEKBEN KAPJA VISSZA. Öt év alatt fizeti vissza az állam a regisztrációs illetéket azoknak, akik 2013. január 1. és március 14. között íratták forgalomba gépkocsijukat – írja a Mediafax. Az Európai Közösségek Bírósága a 2012-ben elfogadott, gépjárművekre kivetett regisztrációs adót nemrég diszkriminatívnak nyilvánította, ezért kell a pénzt visszajuttatni a befizetőknek. A regisztrációs adó csak két hónapig volt érvényben, 2013 márciusában helyettesítették az úgynevezett környezetvédelmi bélyegilletékkel.
HÁTSÓ SZÁNDÉK? Traian Băsescu államfő meggyőződése, hogy Victor Ponta az összeférhetetlenségi jogszabályokban szereplő büntetések enyhítése érdekében szövetkezik az RMDSZ-szel. Szerinte az RMDSZ-ben is van korrupció, tartanak az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségtől és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálytól, s el szeretnék érni, hogy az összeférhetetlenségek esetében csak adminisztratív büntetést írjon elő a törvény. Băsescu kijelentette, amennyiben a parlament kilúgozná a törvényt, nem fogja aláírni, mi több, megtámadja az alkotmánybíróságon. (Agerpres)

Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Program
Eddigi, 1996-ban kezdődött kormányzati szerepvállalása közül a mostaninak vágott neki a legellentmondásosabb körülmények közepette az RMDSZ.
A legtöbb kérdőjel a hétfőn szentesített új koalíció programja körül éktelenkedik, hiszen Victor Ponta sorrendben harmadik, immár a magyarok által erősített kormánya gyakorlatilag a liberálisok távozásával megszűnt Szociálliberális Unió (USL) stratégiájának folytatására esküdött fel.
Ami leginkább azt juttatja eszünkbe, mint amikor az elvált férj volt felesége menyasszonyi ruhájába öltözteti, és úgy vezeti oltár elé új asszonyát. Sportnyelven szólva necces, hogy az RMDSZ annak az USL-programnak a végrehajtására esküdött fel, amely arra épül, miként kell újjáépíteni Romániát a hozzá nem értőnek, korruptnak, tolvajnak titulált jobboldal országlása után – amiből ugye a magyar alakulat alaposan kivette a részét.
De hát tudjuk, hogy ezt a kényszerhelyzetet Traian Băsescu kirohanása eredményezte, aki bejelentette: mivel az RMDSZ hatalomra lépésével nemcsak a kormány szerkezete, hanem programja is megváltozik, az alaptörvény szerint Pontának új kormányalakítási megbízást kell kérnie tőle, ellenkező esetben a taláros testülethez fordul.
Ezt próbálják most kivédeni az új koalíció vezetői azzal, hogy nem írtak közös kormányprogramot, attól tartanak ugyanis, hogy a szeszélyes döntéseiről elhíresült alkotmánybíróság az elnöknek ad igazat, ez esetben példa nélküli alkotmányos válság köszöntene az országra. Băsescunak az RMDSZ követeléseivel szembeni berzenkedése is hiteltelen, hiszen amíg az általa preferált pártok kormányoztak az RMDSZ-szel, nem ellenezte a kulturális autonómiát szavatoló kisebbségi törvényt. Amely, ne feledjük, eredetileg a jobbközép D.A. Szövetség programja alapján kormányzó Tăriceanu-kabinet napirendjén szerepelt, csak aztán eltűnt a parlament süllyesztőjében.
Végeredményben mellékes, milyen program mentén működik az RMDSZ alkotta új koalíció, úgyis az a lényeg, mi valósul meg belőle. Reméljük, hogy a magyar közösség számára lényeges vállalások nem fognak a Ponta–Antonescu-duó hangzatos, koalíciós programban rögzített választási ígéreteinek – alkotmánymódosítás, régióátalakítás stb. – sorsára jutni.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

A koalíciós tárgyalások során fölmerült viták ellenére az RMDSZ részvételével alakul meg az új bukaresti kormány, miután a szövetség hétfő délután elfogadta a Szociáldemokrata Párt (PSD) koalíciós feltételeit.
Az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kap a koalícióban, emellett a szövetségé a művelődési és a környezetvédelmi tárca. Előbbit miniszterelnök-helyettesi minőségben Kelemen Hunor elnök, utóbbit Korodi Attila irányítja majd.
Mint ismert, mindkét tárca volt már RMDSZ-es irányítás alatt, és mindkét miniszter vezette már a szóban forgó minisztériumot. A koalíciós egyeztetések során nézeteltérések merültek fel a PSD és az RMDSZ között, mivel a szövetség nagy tétben próbált játszani, és a felajánlott kormányfő-helyettesi, művelődési és távközlési tárca mellett az egészségügyi minisztériumot is szerette volna magának. A PSD azonban ragaszkodott az egészségügyi minisztériumhoz, így a szövetség végül beérte két tárcával.
A kormányban, amelyet az RMDSZ mellett három párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta Szociáldemokrata Unió (USD) – képez, a miniszterelnök továbbra is Victor Ponta PSD-elnök marad, és mind a négy részt vevő alakulat kap egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget. (A helyzet pikantériája, hogy a Központi Választási Iroda épp hétfőn utasította el az USD megnevezést, mert az túlságosan hasonlít a liberálisok kilépése nyomán felbomlott USL koalíció nevének rövidítéséhez.)
A stabilitást biztosítaná az RMDSZ
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt követően, hogy az RMDSZ vezetése megszavazta a kormányra lépést, elmondta: a PSD ajánlatait kielemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az országnak stabil kormányra van szüksége, közreműködésük pedig ebben rendkívül fontos, tekintve a hazai és külföldi helyzetet.
Közölte, elfogadták, hogy a 2012-es kormányprogramot vigyék tovább, a mostani megállapodás ennek egyik fejezetéhez sem tesz hozzá semmit.
Kifejtette, nagyon jó eredménynek tartja a koalíciós alku eredményét, amely révén a miniszteri tisztségek mellett tizennégy államtitkári posztot is kapnak.
Azt is elmondta, hogy a székely zászlót kitűző polgármesterek elleni perekről nem esett szó a koalíciós alku során, mivel igazságszolgáltatási ügyről van szó.
Úgy vélte, az RMDSZ egyensúlyt hoz a kormányba, és kormányon tudja hatékonyan képviselni a romániai magyarok érdekeit.
Kelemen Hunor délután fél négykor koalíciós megállapodást írt alá Victor Pontával, majd az USD tagpártjainak elnökeivel is aláírtak egy dokumentumot, amelyben a szövetség igényeit rögzítették. Victor Ponta kormányfő a nap folyamán együttműködési megállapodást írt alá a nemzeti kisebbségek frakciójával is.
A kisebbségek nem kapnak kormánytisztséget, Varujan Pambuccian frakcióvezető ugyanakkor jelezte: az RMDSZ-szel együtt jelenlegi formájában támogatják a parlamentben évek óta megrekedt kisebbségi törvény elfogadását. Ponta korábban a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) vezetőivel is tárgyalt, ennek nyomán az ellenzéki párt támogatásáról biztosította a kormányt.
A kormányfő hétfő délután ismertette a kormány tervezett névsorát, a parlament várhatóan kedd délután szavaz bizalmat a harmadik Ponta-kabinetnek.
Băsescu: Ponta mondjon le!
A kormány beiktatását ugyanakkor hátráltathatja Traian Băsescu államfő ellenkezése, aki közölte: álláspontja szerint Victor Ponta mandátuma az előző koalíció, a Szociáldemokrata Unió (USL) nyomán megszűnt. Az elnök vasárnap késő este a B1 televíziós csatornának nyilatkozva leszögezte: kitart azon álláspontja mellett, hogy Ponta nem állhat egyszerűen bizalmi szavazást kérve a parlament elé az RMDSZ-szel, mivel az eredeti kormányprogram a Szociálliberális Unióé (USL) volt, ami azonban a PNL kilépésével megszűnt, ezért a kormányfőnek vissza kellene adnia mandátumát.
Mint arról beszámoltunk, az elnök vasárnap reggel azt mondta: ebben a helyzetben új kormányról és kormányprogramról van szó, ezért a kormányfőnek ismét kormányalakítási megbízatást kell kérnie tőle. Leszögezte ugyanakkor, hogy soha többé nem kéri fel Pontát a kormányalakításra, mivel velejéig korruptnak tartja. Azt is közölte, hogy ha a parlament megszavazza az új kormányt, alkotmánybíróságon támadja meg a szavazás eredményét.
Az államfő magyarellenes kirohanása
Az államfő emellett magyarellenes kirohanásra ragadtatta magát, miközben bíráló hangnemben szólt a PSD és az RMDSZ esetleges koalíciójáról. Közölte, attól tart, hogy újabb titkos megállapodás született az RMDSZ és Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök között. Hozzátette: a kormányfő szakértőnek tűnik ebben a műfajban, hiszen mint később kiderült, már a 2012-es parlamenti választások előtt is született egy – végül be nem tartott – titkos megállapodás közte és a szövetség között arról, hogy az RMDSZ-t is bevonják a kormányba.
Kitért arra is, hogy a napokban derült ki: a kormányból múlt héten kilépett Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) között is titkos megállapodás volt arról, hogy amennyiben a PNL-s szenátusi elnököt, Crin Antonescut államfővé választják, a felsőház elnöki tisztségét a konzervatívok kapják meg.
Az államfő elfogadhatatlannak nevezte a szerinte a koalíciós megállapodásba bevezetni kívánt magyar követeléseket az anyanyelv egészségügyi intézményekben való használatáról és „az olyan jelképekről, amelyeknek semmi közük a román államhoz."
„Nem gyűlölheti valaki annyira az államot, hogy ne akarja kitűzni annak jelképeit a közintézményekre, egy városházára. A megvető magatartás minden határt túllép, ami még elfogadható egy civilizált államban. Felkérném azokat, akik nem hajlandóak a román állam jelképeit tisztelni, az RMDSZ-t, hogy menjenek el Franciaországba, tegyenek egy próbát, és nézzék meg, ott hány percen belül tartóztatnák le őket. Vegyék le a zászlót a párizsi városházáról. Tűrhetetlen túlzásokba estek" – hangoztatta az államfő.
Hozzátette: attól tart, hogy a kormánytöbbség biztosítása érdekében Ponta beadja a derekát, és mindenféle titkos egyezmények születnek. Megjegyezte: azt üzeni az RMDSZ-nek, hogy „az ország törvényei a kisebbségekre is vonatkoznak". Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke ugyanakkor úgy nyilatkozott: a PSD-vel aláírandó megállapodás „nem lesz titkos".
Kulturális jogok, kisebbségi törvény és autópálya Az USD és az RMDSZ közötti politikai megállapodás rögzíti, hogy az RMDSZ milyen feltételek teljesülése esetén támogatja a kormányt. A szövetség feltételül szabta, hogy csak közös megegyezéssel módosítható az alkotmány, az ország közigazgatási átszervezését pedig a különböző vidékek hagyományainak, kultúrájának és történelmének figyelembevételével hajtják végre. Külön jogszabályban rögzítik a kisebbségek kulturális jogait, és megyei, illetve helyi szinten arányosan biztosítják a kisebbségek részvételét a közintézmények működtetésében. Az RMDSZ azt is kikötötte, hogy hozzák létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) önálló magyar oktatási vonalát. Emellett az USD vállalja, hogy minden olyan kérdésben egyeztet az RMDSZ-szel, amely a magyar közösség kulturális, nyelvi vagy oktatási identitásához kapcsolódik. Az oktatási törvényt is csak közös beleegyezéssel módosítják, az USD pedig támogatja a kisebbségek szerzett jogainak tiszteletben tartását. A kormány lépéseket tesz a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálása és a kisebbségi törvény elfogadása érdekében, és felgyorsítják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Emellett megállapodtak a közigazgatási decentralizációs folyamat folytatásában is. A kormánypártok a megállapodás szerint együttműködnek egy olyan törvény kidolgozásában, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára a település vagy a megye zászlajának használatát, és az észak-erdélyi autópálya építésének folytatásában is megállapodtak.
Krónika (Kolozsvár),

A második Ponta-kormány elfelejtett ígéretei
A 2012. decemberében beiktatott, második Ponta-kormány édeskeveset valósított meg a választóknak tett ígéretekből. Igaz, ehhez a liberálisok és a szociáldemokraták közötti nézeteltérések is hozzájárultak, amelyek végül a Szociál-Liberális Szövetség (USL) felbomlásához vezettek.
Sikertelenség a pénzügyekben
Az USL ígérete szerint az elkövetkező években fokozatosan csökkenteni kellett volna a vállalkozók által fizetendő szociális hozzájárulás összegét. Az összesen öt százalékos csökkentéséről a kormány tárgyalt az üzletemberek képviselőivel, a Nemzetközi Valutaalappal, ám az intézkedésből végül is nem lett semmi. Ennek nehéz is lett volna a jelenlegi gazdasági helyzetben érvényt szerezni, hiszen az egy százalékos csökkentés is egy milliárd lejjel rövidítette volna meg a költségvetési bevételeket.
A hozzáadott értékadó 19 százalékosra történő csökkente is üres ígéret maradt, holott az intézkedést az akkori pénzügyminiszter, Daniel Chiţoiu bejelentette. Illetve annyi mégis történt, hogy a hozzáadott értékadót csökkentették bizonyos péktermékek esetében – a hús- és húskészítményeknél azonban a gazdaságra gyakorolt hatások elemzésén még nem jutottak túl.
A kormányprogramban ott szerepelt a CEC Bank és az Eximbank helyzetének megszilárdítása, tevékenységi körük pontosabb szabályozásával. Ennek megfelelően az Eximbank a kivitelnél és az ipari tevékenységben, a CEC Bank a kis- és középvállalatoknak, a mezőgazdaságnak és a független vállalkozóknak nyújtana támogatást. Az ígéret viszont kipipálatlan maradt.
Victor Ponta egyelőre a Traian Băsescu nagyobbik lányának kölcsönt adó CEC Bank elnökének leváltásával, a kormányhoz közelálló szakemberrel történő helyettesítésével foglalkozik. Egyelőre azonban Radu Gheţeát mind a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isărescu, mind pedig – természetesen – Traian Basescu államfő is támogatja.
Elmaradt a falufejlesztés – maradt a bürokrácia
A román falu korszerűsítése a Szociál-Liberális Szövetségnek olyan programpontja volt, amelyet valamennyi kormány célul tűzött ki, és amelynek egyetlen kabinet sem tett eleget. Victor Pontáék a még elektromos szolgáltatás nélküli falvak, azaz több mint 2200 helység villamosítását tűzték célul 2012 és 2016 között, amelyre több mint egymilliárd lejt, azaz 231 millió eurót fordítottak volna, ebből 90 százalékot az állami költségvetésből, 10 százalékot a helyi hatóságok alapjaiból fedeztek volna. Az akciót az ipari övezetek tartós fejlesztésével foglalkozó román ügynökségnek kellett volna végrehajtania.
2003-ban mindez még 150 millió dollárba került volna, a kormány 2007. határozata értelmében pedig 150 millió euró is elegendő lett volna mindehhez. A szociál-liberális kormány nem tartotta be azt a vállalását sem, hogy begyűjtő, osztályozó és tároló központokat létesít a mezőgazdasági termények számára. Erre a kabinet nem is dolgozott ki semmiféle stratégiát, így a nagy bevásárlóközpont-láncolatok importból szerzik be mindezt, a helyi termelők pedig képtelen lépést tartani az igényekkel.
Nem lett semmi abból az országosnak hirdetett programból sem, amelynek értelmében zöldség- és gyümölcsfeldolgozó mikrovállalatokat létesítenek a helyi termelők terményeinek feldolgozása érdekében. A kormánynak nem sikerült leszorítania a minden szintet elárasztó bürokráciát, és túlhajtott adózást sem, jóllehet ígéretet tett bizonyos illetékek megszüntetésére, a különféle engedélyek, jóváhagyások megszerzésének egyszerűsítésére is.
Rövid sikerlista
A Szociál-Liberális Szövetség kormányának voltak eredményei is. Sikerült például a megállapodott keretek között tartania a költségvetési hiányt, a makrogazdasági egyensúly nem romlott a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok közös kormányzása alatt.
Az eredmények közé tartozik, a közalkalmazottak számának mérséklése is – igaz, ez viszont nem a kormányprogramban foglalt mértékben történt meg. Ha a szociál-liberálisok kabinet a hozzáadott értékadót nem is csökkentette, eredményesnek mondható viszont a kifizetési mód egyszerűsítése.
A kormánynak sikerült visszafognia az adók és illetékek megkésett kifizetéséért járó büntetéseket: a 90 napos késéért járó, korábbi, évi 15 százalékos bírságot napi 0,02 százalékra, azaz évi 7,3 százalékra mérsékelte. A fiatalok számára előnyt jelent, hogy a kabinet meghosszabbította az első ház programot, végül az eredmények közé tartozik a kintlevőségek nagy részének kifizetése is.
Ellentmondásos intézkedések
A szociál-liberálisok kormányának volt több ellentmondásos intézkedése is. Nemrégiben például a fogyasztás növelése érdekében csökkentené a kamatadót az 1610 lej alatti nettó jövedelműek számára, akik esetében a bankoknak át kell ütemezniük a részleteket. A Román Nemzeti Bank szerint az eljárást a pénzügyminisztérium megbízott minisztere, Liviu Voinea dolgozta ki, más pénzügyi szakértők szerint azonban az elgondolás Voinea korábbi főnöke, Florin Georgescu, a Román Nemzeti Bank első kormányzó-helyettese fejéből pattant ki.
Az intézkedés mindenképpen zavaros, alkalmazási módját senki sem ismeri, pénzügyi körök véleménye szerint pedig minderre ráfizetnek a kölcsönöket felvevők.
Az energiatermelők sorában nagy felháborodást váltott ki a kormány „oszlopadója” is. mind nagy megterhelést jelent számukra. A Petromnak például 70-100 millió dollárjába került az újfajta adó, amely viszont csak a jogi személyiségeket érinti. Az adót a szállítási hálózatok, a tartóoszlopok, raktárak, tárolók szerint kell fizetni, és a Petrom mellett olyan nagyvállalatokat érint, mint az E.ON, az Enel, a Transelectrica, a Transgaz és a Romgaz.
Széles körök ellenzik az üzemanyagokra kivetett 7 eurócentes illetéket is. Ez ellen Traian Băsescu államfő is határozottan fellépett, leszögezve, nem írja alá a kormány IMF-nek megküldendő memorandumát, amennyiben ez az adó benne lesz. A jelek viszont arra mutatnak, hogy Victor Pontáék nem mondanak le róla, arra hivatkozva, hogy az intézkedés már ott szerepel az elfogadott költségvetési tervben. Az új adó bevezetését a kabinet egyelőre március végéig elhalasztotta.
A kormány palagázzal kapcsolatos álláspontja heves tüntetéseket váltott ki több helyütt is. A kabinet ugyanis támogatja a palagázak kitermelését, amely viszont környezetvédő szakemberek szerint igen káros hatással lehet a környezetre. A kormány szerint a palagázak kitermelésére Románia energetikai függetlenségének elnyerése érdekében van szükség.
Hasonló ellenállásra talál a kormány viszonyulása a verespataki aranybánya beindításához. Victor Ponta támogatja a ciános kitermelést, ami ellen nem csak a környezetvédők, de akadémikusok, egyházak, elismert szakemberek, szaktekintélyek is tiltakoznak, mind Romániában, mind pedig külföldön.
Bogdán Tibor
maszol.ro,

Itt a kormány, hol a kormány (A parment megszavazta, Băsescu kivár)
Bizalmat szavazott tegnap délután a parlament Victor Ponta miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben az RMDSZ is részt vesz.
A voksot megelőzően Traian Băsescu a kormányprogram parlamenti megerősítésére szólította fel Pontát. A miniszterelnök nem tett eleget az államfő felkérésének, ezért kérdéses, hogy az elnök kinevezi-e az új tárcavezetőket. Băsescu álláspontja szerint a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot nem viheti tovább az új koalíció.
Kényelmes többség
A kormány új szerkezetéről és összetételéről szóló parlamenti határozatot 346 szavazattal 192 ellenében fogadta el a parlament két házának együttes ülése. A határozat elfogadásához 288 támogató voksra volt szükség. A bizalmi szavazás előtt Victor Ponta az ország stabilitásának fontosságát hangsúlyozta a Románia szomszédságában, Ukrajnában kialakult válságra utalva. „Minden politikust felelősségteljes magatartásra szólítok fel: a politikai viták nem érinthetnek olyan témákat, amelyek ellenőrizhetetlen etnikai vagy társadalmi feszültséget szíthatnak. A kormányoldalnak és ellenzéknek egyaránt felelőssége azt bizonyítani, hogy Románia európai, demokratikus állam, amely betartja a kisebbségek jogait, és nem szabad azoknak a szélsőségeseknek a csapdájába esnünk, akiket estéről estére a tévé képernyőjén látunk” – jelentette ki Ponta. A vitához az RMDSZ nevében hozzászóló Markó Béla szenátor, a szövetség volt elnöke rámutatott: a magyarságnak sincsenek más igényei, mint a román többségnek, vagyis hatékony oktatást akar, nyelvét, és jelképeit szabadon akarja használni a közigazgatásban. Hozzátette: nemzeti megbékélés nélkül, a kisebbségeknek a döntéshozatalból való kirekesztésével nem lesz fejlődés Romániában.
Lemondott Antonescu
A bizalmi szavazást megelőző parlamenti vitában a frissen ellenzékbe vonult Crin Antonescu liberális pártelnök bejelentette: lemond a szenátus elnöki tisztségéről. Antonescu azt javasolta a szociáldemokrata miniszterelnöknek, hogy mindketten váljanak meg attól a tisztségtől, amelybe a korábban kormányzó, felbomlott Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) juttatta őket, és felszólította Victor Pontát, mondjon le kormányfői tisztségéről.
Alkotmányossági óvás
Az új miniszterek beiktatását alkotmányossági óvás hátráltathatja. A Demokrata Liberális Párt parlamenti frakciói ugyanis úgy döntöttek, megtámadják az alkotmánybíróságon a parlament új kormányt érintő határozatát, amennyiben a kabinet nem vállal felelősséget egy új kormányprogramért – jelentette ki tegnap Vasile Blaga. A DLP elnöke hangsúlyozta, hétfőig még semmi indok nem volt arra, hogy a kormányt az alkotmánybíróságon megtámadják, de a helyzet megváltozott azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ aláírta az egyezményt, és így a kormányprogram megváltozott. A demokraták kezdeményezéséhez csatlakozott a Népi Mozgalom Pártja is.
Különben Traian Băsescu államfő tegnap még a szavazás előtt kilátásba helyezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament nem erősíti meg a kormányprogramot is. Az elnök szerint a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot nem viheti tovább az új koalíció, mert a dokumentum több helyen hivatkozik az időközben felbomlott SZLSZ-re, és a kabinetbe új politikai alakulatok is beléptek. Băsescu úgy vélekedett: csak a parlament törvényesítheti a kormány megváltozott politikai összetételét és új célkitűzéseit, ezért felkérte a kormányfőt, hogy a parlament előtt vállaljon felelősséget az új kormánykoalíció programjáért. Válaszként az államfő kijelentéseire Victor Ponta tegnap a parlament plénuma előtt bejelentette: az SZLSZ beiktatásakor megszavazott kormányprogramját kívánja folytatni, amelyet az új koalíció valamennyi pártja – beleértve az újonnan csatlakozott RMDSZ-t is – a magáénak tekint. A parlament két házának együttes ülésén Ponta a kormány szerkezetének alakításához és az új miniszterek beiktatásához kérte a törvényhozás támogatását – a miniszterelnök ezáltal elutasította Băsescu felkérését, így kérdésessé vált, hogy az államfő kinevezi-e az új minisztereket. A parlamenti szavazást követően viszont Victor Ponta hajlandónak mutatkozott tárgyalni az államfő által javasolt megoldásról, találkoztak is, de közlése szerint nem sikerült megállapodniuk, ezért ma újra találkoznak. Traian Băsescu tegnap késő esti nyilatkozatában megismételte: az új kormányzati programnak az új kormány politikai realitását kell tükröznie. Rámutatott, abban a pillanatban, mihelyt a kormányprogramot az új felálláshoz igazítják, habozás nélkül ellátja kézjegyével az új tárcavezetők kinevezésére vonatkozó rendeletet. Traian Băsescu egyébként gyors megoldásként ismét azt ajánlotta tegnap a miniszterelnöknek, hogy a kormány fogadja el ma új programját, majd ezért vállaljon felelősséget a törvényhozás előtt is. A másik lehetőség, hogy megvárják az alkotmánybíróság döntését az ellenzéki pártok beadványára.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Bizalmat szavazott a parlament az új kormánynak
Bizalmat szavazott kedden a parlament Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is részt vesz.
A kormány új szerkezetéről és összetételéről szóló parlamenti határozatot 346 szavazattal 192 ellenében fogadta el a parlament két házának együttes ülése. A határozat elfogadásához 288 támogató voksra volt szükség.
Az új miniszterek beiktatását alkotmányossági óvás hátráltathatja. Traian Basescu államfő korábban kilátásba helyezte, hogy alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament nem erősíti meg a kormányprogramot is. Az elnök szerint a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot nem viheti tovább az új koalíció, mert a dokumentum több helyen hivatkozik az időközben felbomlott Szociálliberális Szövetségre (USL) és a kabinetbe új politikai alakulatok is beléptek.
A román lapok bírálják az RMDSZ-szel kötött kormányzati megállapodást
A független és ellenzéki román lapok kedden bírálták Victor Ponta PSD-s miniszterelnöknek az RMDSZ-szel előző nap kötött, a közös kormányzásról szóló megállapodását, míg a PSD-hez közel álló lapok nem kommentálták az RMDSZ belépését a kormányba.
A jobboldali Evenimentul Zilei vezércikke szerint Ponta becsapta választóit, akiktől 2012-ben RMDSZ-ellenes retorikával kapott bizalmat. A szerző felidézi, hogy 2012- ben Pontáék a marosvásárhelyi orvosi egyetemen (MOGYE) létrehozott magyar kar miatt nyújtottak be és fogadtattak el bizalmatlansági indítványt a jobbközép Ungureanu-kormány ellen, amelyben az RMDSZ is részt vett. Ilyen előzmények után a cikkíró felettébb cinikus magatartásnak tartja, hogy a szociáldemokrata politikus most olyan megállapodással hívja kormányába az RMDSZ-t, amely magyar tagozat létrehozását irányozza elő a MOGYE-n.
Az RMDSZ kormányba lépésének rejtett csapdái című írás szerint elsősorban a székelyföldi románokat fenyegeti az, ha magyar prefektusok kerülnek egyes megyék élére. "Csak a helyhatósági határozatok törvényességét felügyelő prefektusok tudják megakadályozni, hogy a magyar többségű önkormányzatok olyan autonómiát szavazzanak meg maguknak, amilyet akarnak: ezt a székely zászlók elleni perek is bebizonyították" – véli az Evenimentul Zilei cikkírója.
A kormánnyal és ellenzékkel egyaránt kritikus Gândul is a MOGYE helyzetének rendezésére utaló részt bírálta a Ponta-RMDSZ megállapodásból, a szerző szerint ugyanis a mostani időszakban nem lehet ez a korrupcióval, gyógyszerhiánnyal, üzemanyag-áremeléssel, adócsalással küzdő Románia legfontosabb problémája. A cikkíró idézőjelek nélkül használja Victor Ponta két évvel korábbi érvelését, aki nyílt levélben szólította fel Mihai Razvan Ungureanu akkori kormányfőt: ne avatkozzon be a MOGYE életébe és foglalkozzék inkább a gazdasági válsággal. A Gândul szerint Pontát minősíti, hogy akkori álláspontjának az ellenkezőjét hirdeti most, amikor szüksége van az RMDSZ-re.
A liberális Adevarul "Victor Ponta az RMDSZ foglya" című írásában úgy értékeli: Ponta semmit sem tehet már az RMDSZ jóváhagyása nélkül, mert a magyar szervezettel kötött megállapodás szerint csak konszenzusos döntéssel módosíthatják az alkotmányt, az ország közigazgatási felosztását, az oktatási kerettörvényt, vagy a MOGYE belső felépítését. Valójában az RMDSZ fogja vezetni Románia kormányát, amelynek az éléről bármikor leválthatják Pontát, ha nem teljesíti a magyarok követeléseit – írta az Adevarul.
Népújság (Marosvásárhely),

Legitimitási vita késlelteti a III. Ponta-kormányt
A kormányfő simán beseperte a parlamenti támogatást
Megszavazta tegnap a parlament a III. Ponta-kormányt, de az új kabinet kinevezése késik, mert Traian Băsescu várhatóan megtámadja az alkotmánybíróságon a parlament határozatát.
Az államfő tegnap röviddel a parlament ülése előtt azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy vállaljon felelősséget a parlamentben egy új kormányprogramért, és ebben az esetben azonnal aláírja a miniszterek kinevezését. Ponta ebbe nem ment bele, így várhatóan az alkotmánybíróság fogja eldönteni, hogy hivatalába léphet-e a III. Ponta-kormány, vagy nem. A február eleje óta tartó belpolitikai válság így tovább húzódik, amit csak tetéz, hogy tegnap lemondott Crin Antonescu a szenátus elnöki tisztségéről, miután csípős összeszólalkozásba keveredett a parlament szónoki emelvényéről Victor Pontával. Ez utóbbi kifogásolta, hogy Antonescu az USL társelnökeként nyerte el a funkciót, ezért le kellene mondania, amit Antonescu többszöri felszólítás után végül meg is tett.
Szabadság (Kolozsvár),

Ki a kakas a szemétdombon?
Nehéz kitalálni, mi vezérelte Traian Băsescu államelnököt, hogy tovább nyújtsa, halassza az egyre kínosabb és károsabb belpolitikai válságot, s azon is csak ötletelhetünk, hogy tegnap teljesen váratlanul miért határozott mégis az új miniszterek beiktatásáról. Megszokhattuk, ha Băsescuról van szó, bármire számíthatunk, sőt, annak ellenkezőjére is, hétéves regnálása alatt már számtalanszor bizonyította: képes váratlan, többnyire kellemetlen meglepetéseket szerezni politikai ellenfeleinek.
Az államelnök az elmúlt napokban eljátszotta, hogy az alaptörvény betartása és az új kormány legitimitása miatt aggódik – pedig nyilvánvalóan nem ez vezérelte, s most már e hirtelen engedékenység is gyanús, hisz ha Ponta teljesíti feltételeit, és felelősséget vállal új kormányprogramjáért, maga után vonhatja egy bizalmatlansági indítvány benyújtását – és bukott már bele kormány olyan tervezetbe, melyben szerepelt a marosvásárhelyi orvosi magyar tagozatának létrehozatala. Nem véletlen, hogy Băsescu az elmúlt napokban ismét előkapta a magyar kártyát, s követelte, az RMDSZ-szel kötött megállapodás részleteit iktassák a kormányprogramba, ne utólag szembesüljön a románság, miként adták el Pontáék a magyaroknak az országot. S miközben az RMDSZ túlzó követeléseire hivatkozott, feledni látszott, hogy számosat közülük – például a kisebbségi törvényt – maga is támogatott, amikor a magyar képviselet pártjával szövetkezett. S még cifrább, hogy miközben az ukrajnai zavargások miatt aggodalmaskodik, ahol a hatalomra került ellenzék eltörölte a korábbi, kisebbségek – így ott élő románok számára is – kedvező nyelvtörvényt, mintegy véletlenül kezd beszélni arról, hogy a romániai magyarok még a kórházakban is anyanyelvüket használnák, csak finoman jelezve: etnikai feszültség, netán még súlyosabb dolgok is következhetnek, ha nem szabnak idejében gátat a magyarság eltúlzott igényeinek. Magyarellenes retorikájával sikerült jó 20–25 évvel visszavetnie ismét a közbeszédet, csodálói és ellenfelei egy szólamban szidják napok óta az RMDSZ-t, s bennünket, itt élő magyarokat. S lám, most ebben a közhangulatban kell Pontának bemutatnia egy olyan kormányprogramot, melyben tételesen is szerepel néhány, igaz, csekély, de a románság számára elfogadhatatlannak látszó magyar igény. Lehet, a külföldi nyomás kényszerítette meghátrálásra az államelnököt, de tulajdonképpen így teljesedett ki vezércsele. Felfokozta a hangulatot, s most várja, hátha megbukik a frissen beiktatott kormány. Nem valószínű, hogy erre sor kerül, hisz a parlament 60 százaléka szavazott bizalmat az új kabinetnek, de néhány napig ismét Băsescu volt a középpontban, s minden bizonnyal új pártja népszerűségét is sikerült kicsit feljebb tornáznia. S ami számára még fontosabb, megmutatta: számolni kell vele, rajta áll vagy bukik minden, ő a kakas a szemétdombon.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Kihirdette az államfő a földtörvényt
Kihirdette Traian Băsescu államfő azt a törvényt, amely elővásárlási jogokkal nehezíti meg a román termőföld külföldi tulajdonba kerülését. A jogszabály módosítja a 2001-ben elfogadott 268-as számú földtörvényt.
A kormány kezdeményezésére a parlament azért módosította ezt a jogszabályt, mert január 1-jétől megszűnt a külföldi magánszemélyek földvásárlását megakadályozó moratórium. Băsescu javaslatára a jogszabályba bekerült az a kölcsönösségi elv is, miszerint az Európai Unió más tagállamainak állampolgárai csak annyi földet vásárolhatnak Romániában, amennyit az ő országukban megvásárolhat egy román állampolgár is. A jogszabálynak már január 1-jétől hatályba kellett volna lépnie, de az államfő visszaküldte a parlamentnek, és több észrevételt fogalmazott meg. Ezek között szerepelt az említett kölcsönösségi elv. Az államfő javaslatainak egy részét a bukaresti parlament elfogadta, és előbb a szenátus, majd február 18-án a képviselőház is megszavazta a törvényt. A jogszabályt a kihirdetés után közzéteszik a Hivatalos Közlönyben, ettől kezdve válik hatályossá. A törvény elővásárlási jogot biztosít egy földterület társtulajdonosainak, bérlőinek, a szomszédos telkek tulajdonosainak, az adott településen lakó gazdáknak és az államnak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Băsescu beiktatta hivatalába az új kormányt
Kompromisszumos megoldás született Traian Băsescu államfő és Victor Ponta miniszterelnök között az új, az RMDSZ alkotta kormány hivatalba lépéséről. Az elnök szerda délután bejelentette, többszöri egyeztetés nyomán sikerült pontot tenni a kormányfővel támadt nézeteltérés végére.
Ennek hátterében az állt, hogy Băsescu ragaszkodott ahhoz: az újonnan alakult négypárti koalíció önálló programmal kérjen mandátumot a törvényhozástól, Ponta ellenben ezt korábban megtagadta, kitartva az időközben felbomlott balliberális szövetség (USL) programjának átörökítése mellett. Az új kabinetnek kedden szavazott bizalmat a bukaresti törvényhozás, az ellenzéki jobbközép demokraták és az államfő védnökségével nemrég létrejött Népi Mozgalom Pártja (PMP) azonban megóvta a parlament határozatát a taláros testületnél.
Băsescu szerda délutáni tájékoztatása szerint ígéretet kapott a miniszterelnöktől, hogy a kormány felelősségvállalással fogadtatja el a parlamentben saját programját. Ennek hatására az államfő rögtön aláírta a harmadik Ponta-kabinet huszonhat tagja kinevezéséről szóló rendeleteket, a miniszterek – közöttük a kulturális tárcát irányító, kormányfő-helyettesi tisztséget is betöltő Kelemen Hunor és Korodi Attila környezetvédelmi miniszter – pedig kora este letették esküjüket a Cotroceni-palotában.
Ponta megerősítette az államfővel kötött egyezséget, közölve, a jövő héten járul új programjával a törvényhozás elé. A felelősségvállalási procedúra értelmében az ellenzéknek három nap áll rendelkezésére bizalmatlansági indítványt beterjeszteni a kormány ellen, a kezdeményezés azonban az új koalíció hatvan százalékos támogatottsága ismeretében eleve esélytelen.
Miközben a bukaresti paktum révén okafogyottá vált az alkotmánybírósághoz benyújtott óvás, elemzők szerint Băsescu főleg azért ragaszkodott az új kormányprogram elfogadtatásához, mert így abban tételesen szerepelnek majd az RMDSZ-nek ígért kisebbségpolitikai vállalások. Közöttük a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának létrehozása, és a kisebbségi törvény elfogadása.
Különben az alkotmánybíróság előzőleg bejelentette, szombaton dönt arról, köteles-e új kormányprogramot felvállalni a parlamentben a Victor Ponta vezette baloldal és az RMDSZ alkotta koalíció. Augustin Zegrean, a taláros testület elnöke szerdán közölte: kollégáival együtt teljesen új helyzettel szembesül.
„Sohasem kellett még állást foglalnunk egy kormány programja kapcsán. De most megtesszük, addig az előző kabinet marad hivatalában. Nem világvége, Belgium nemrég másfél évig kormányzás nélkül működött, és nem is rosszul” – állapította meg a Băsescu–Ponta-paktum megkötése előtt a talárosok vezetője.
Krónika (Kolozsvár),

Szőcs Levente: Levél Orbánnak
Tisztelt miniszterelnök úr, romániai magyarként azért bátorkodom zavarni, mert levelező viszonyban volnánk. Legutóbb is fényképes levélben emlékeztetett, hogy kötelességem van, s ha még nem regisztráltam magam a választásokra, tegyem meg; ellenkező esetben „nincs több tennivalóm” április 6-ig.
Bizonyára értesült róla, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely negyedszázada a romániai magyarság érdekeit képviseli a bukaresti parlamentben, kormányra lépett. A kabinet megalakítását célzó tárgyalások eredményeként született egy megállapodás, amelyben a koalíciós pártok vállalták többek között a magyar nyelvű orvosképzés ügyének megoldását, a szabad jelképhasználat és az arányos képviselet biztosítását, az észak-erdélyi autópálya folytatását. Azt hiszem, nem kell külön részleteznem, hiszen miniszterelnök úr gyakran sürgeti ezeknek az ügyeknek a megoldását, így bizonyára tisztában van nemcsak a mibenlétükkel, de a fontosságukkal is.
Azért zavarom, miniszterelnök úr, mert ezeket a célokat sajnos veszély fenyegeti. Annyira, hogy nem tudom osztani Martonyi János külügyminiszter derűlátását, miszerint „nagy valószínűséggel javítja a magyar–román kapcsolatok légkörét”, hogy az RMDSZ is bekerült az új román kormánykoalícióba (InfoRádió).
Ezt a légkört egyelőre megmérgezi Traian Basescu államfő és az általa gerjesztett magyarellenes gyűlöletkampány. Az elnök szövetségeseivel együtt nemcsak megpróbálja minden eszközzel megakadályozni az RMDSZ kormányra kerülését, de fontosnak tartotta felhívni honfitársai figyelmét, hogy a magyar kormány által is támogatott célok annyira arcátlanok, hogy azokért Franciaországban egyenesen letartóztatás járna. Nyilván ő maga is tudja, hogy ez nem igaz, de küldetés teljesítve: a román sajtó jó része erőteljes nacionalista kampányba kezdett. Ez a hangulat veszélyezteti a magyar kormány által is támogatott célokat: egy adott ponton az RMDSZ kormányzó partnerei úgy ítélhetik meg, hogy politikai öngyilkossággal érne fel a koalíciós megállapodás teljesítése.
Nem egyszer hallottuk az utóbbi években, hogy a román–magyar viszony Orbán Viktor és Traian Basescu személyes jó kapcsolatának köszönhetően „kegyelmi pillanatait” éli. Erre való tekintettel bátorkodom felhívni miniszterelnök úr figyelmét a körülményre, hogy Traian Basescu ott lesz március 6-án Dublinban, az Európai Néppárt konvencióján. Talán lehetősége nyílik miniszterelnök úrnak, hogy barátilag megkérje: a román–magyar kapcsolatok kegyelmi pillanatainak emlékére tegye el a magyar kártyát! Ha véletlenül elkerülnék egymást, küldhet neki miniszterelnök úr levelet. Fényképpel, ha úgy meggyőzőbbnek érzi.
Népszabadság,

Markó Béla szenátor március 4-i felszólalása a Parlament együttes ülésén
Hölgyeim és uraim, Tisztelt szenátorok és képviselők, Tisztelt Miniszterelnök Úr, Szombaton, a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén egy többek számára sokkoló kijelentést tettem: azt, hogy az RMDSZ nélkül egyetlen kormány sem képes reformot végrehajtani Romániában. Elismerem, hogy ez meglepő kijelentés lehet mindazok számára, akik nem értik e megállapítás igazi értelmét. Hiszen az RMDSZ nélkül is lehet akár ágazati, akár a társadalom egészét érintő reformokat végrehajtani.
De a megbékélés eszméje nélkül, a mintegy 1.300.000 romániai magyar támogatása nélkül ezek a reformok kétségtelenül törékenynek bizonyulnának, ha pedig valaki tagadná a románok és a magyarok, valamint az összes romániai nemzeti közösség közötti folyamatos együttműködés szükségességét, ha valaki megkérdőjelezné a különböző közösségek részvételének hasznosságát a döntéshozatalban és a végrehajtásban, akkor ezáltal a fejlődés lehetőségét is megkérdőjelezi. Tehát lehetséges az RMDSZ nélkül is. De magyarok nélkül, németek nélkül, ukránok, szlovákok, törökök, tatárok nélkül, és természetesen a román többség nélkül, nem. Mindegy, hogy kinek - nem feltétlenül az RMDSZ-nek -, de minden kormányban kell lennie valakinek, aki felvállalja az együttélés, az együttműködés és együttmunkálkodás gondolatát.
Ismerem azokat a kritikákat, helyenként vádakat és rágalmakat, amelyekkel a magyarságnak az oktatásra, a nyilvános anyanyelvhasználatra, a saját szimbólumok használatára vagy az önkormányzatok minél nagyobb önállóságára vonatkozó követeléseit illetik manapság.
Tisztelt kollégák, ezek az igények azonosak a többség igényeivel: hogy minél hatékonyabb oktatásunk, egy minél szabadabb és minőségi kultúránk legyen, és minél erősebb helyi közösségeink legyenek. Ha vesszük a fáradságot, hogy a dolgok mélyére nézzünk, akkor látni fogjuk, hogy nincs semmilyen különbség.
De ezúttal nem azért jöttem a mikrofonhoz, hogy előadást tartsak a kisebbségi jogokról, hanem hogy nagyon röviden felidézzem a közelmúltunk történetét, ugyanis az utóbbi időben rögeszméjévé vált egyeseknek, miszerint az RMDSZ részt vett az összes forradalom utáni kormányban. Nem vettünk részt minden kormányban, sajnos. Való igaz, hogy vállaltunk különböző politikai színezetű koalíciókat, és ennek köszönhetően szinte minden itt jelenlévő párttal együttműködtünk kormányzati szinten.
Nem egy adott politikai doktrína érvényesítésért, hanem egy ennél jóval fontosabb cél, a társadalom demokratizálódása, az ország európai integrációja és az etnikumközi kapcsolatok megváltoztatása érdekében. Én nem szégyellem, tisztelt kollégák, hogy Önökkel együttműködtem, ellenkezőleg, büszke vagyok arra, hogy Románia történelmében először, 1996-ban a magyarok beléptek a Demokratikus Konvenció által megalakított kormányba, és elfogadtunk többek között egy új oktatási törvényt, visszaszolgáltattunk számos államosított javat, Victor Ciorbea miniszterelnök pedig 1997-ben köszöntötte a magyarokat március 15-e alkalmából. A mi részvételünk a kormányban ugyanakkor megváltoztatta Románia megítélését a világban, és együtt elvittük az országot a NATO-csatlakozás küszöbéig. 2000 és 2004 között évi protokollumok alapján a parlamentben szavazatainkkal támogattuk az Adrian Năstase vezette kormányt, elfogadtuk azokat a törvénycikkelyeket, amelyek a közigazgatásban történő anyanyelvhasználatra vonatkoznak ott, ahol az adott közösség aránya eléri a 20 %-ot, beemeltünk bizonyos kisebbségi jogokat az Alkotmányba, ugyanebben az időszakban pedig Románia belépett a NATO-ba.
2004. és 2008. között részt vettünk a Tăriceanu-kormányban, szoros kapcsolatot alakítottunk ki Románia és Magyarország között, beleértve a román-magyar közös kormányüléseket, 2007-ben pedig országunkat felvették az Európai Unióba.
2009. és 2012. között tagjai voltunk a Boc-kormánynak, és Traian Băsescu államfővel közösen megállapodtunk egy új oktatási törvény elfogadásáról, amely nagyon fontos jogokat biztosít az anyanyelvű oktatás számára, ugyanakkor viszont mi is vállaltuk azokat a rendkívül fájdalmas költségvetési megszorító intézkedéseket, amelyek a gazdasági válságból való kilábaláshoz kellettek.
De méltányolni tudnám a Mihai Răzvan Ungureanuval folytatott rövid kormányzást is. Mondják meg, kérem, miért ne higgyünk abban, hogy a baloldallal vagy a jobboldallal, a liberálisokkal, a szociál-demokratákkal, a demokrata-liberálisokkal, a keresztény-demokratákkal együttműködve hozzá tudtunk járulni az ország demokratizálódásához, és meg tudtuk akadályozni a kijelölt iránytól való mindennemű letérést.
Miért ne higgyünk abban, hogy egy ilyen, rendkívül veszélyes geopolitikai pillanatban, mint a mostani, amikor Európának ennek a részében fennáll a visszarendeződés veszélye, és egyes országokban máris ingadozik a jogállamiság, stabilitásra és egyensúlyra van szükségünk.
Az RMDSZ felajánlja hozzájárulását ennek a stabilitásnak és egyensúlynak a megteremtéséhez, belföldön és nemzetközi szinten egyaránt.
Én nem örültem az USL-koalíció felbomlásának.
Az ország érdekében, a romániai magyarok érdekében, a Románia határain túl élő románok érdekében, beleértve az ukrajnai románokat is, egy stabil kormányra van szükségünk.
Az RMDSZ megszavazza az új szerkezetű és összetételű, Victor Ponta által vezetett kormányt.
Markó Béla
Bukarest, 2014. március 4.
(Külhoni Magyar Sajtószolgálat)
http://kms.mtva.hu,

Hírsaláta
LEMONDOTT A KOMMUNIZMUS BŰNEIT VIZSGÁLÓ INTÉZET ügyvezető elnöki tisztségéről Andrei Muraru. A történész levélben értesítette döntéséről Victor Ponta miniszterelnököt.
A Muraru lemondását kiváltó okok egyelőre ismeretlenek, közleményében csupán annyit írt, hogy az elvek és a lojalitás fontosabb számára bármilyen tisztségnél. Andrei Murarut 2012 májusában nevezték ki a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló Intézet ügyvezető elnökévé, az ő vezetése alatt indult bűnvádi eljárás két egykori kommunista pribék ellen, illetve ugyancsak az ő mandátuma idején kezdődött el a Râmnicu Sărat-i hírhedt kommunista börtön emlékmúzeummá alakítása. (Marosvásárhelyi Rádió)
MIÉRT? Találgatások folynak, miért is gondolta meg magát Traian Băsescu, s szerda este miért iktatta váratlanul be a harmadik Ponta-kormányt. Sokan tudni vélik, bár a Cotroceni-palota tagadja, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter telefonált, hogy hagyjanak fel a dacoskodással, Băsescu eskesse fel a kormányt, Ponta pedig új kormányprogrammal álljon a parlament elé. Mások az európai uniós nagykövetek látogatásának tulajdonítják a hirtelen békét. Mircea Geoană szenátor meg úgy véli, Traian Băsescu részvétele az Európa Tanács közgyűlésén késztette arra az államfőt, hogy a parlament 60 százalékának bizalmát élvező Ponta-kormányt beiktassa. (Antena 3)
KOLOZSVÁRON OLCSÓBB. 230 magyarországi diák tanul a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen a 2013/14-es tanévben – írja a Maszol.ro. Az Erdélyben tanuló magyarországi egyetemisták évente akár több százezer forintot takaríthatnak meg az utazási és szállásköltségeket is figyelembe véve. Az anyaországi hallgatók legnagyobb része pszichológiát, néprajzot, informatikát, színművészetet és szociológiát tanul – az Európai Unió polgáraként javarészt tandíjmentesen. Arányuk messzemenően a pszichológia-távoktatáson a legnagyobb, körülbelül 45 százalék, az 52 elsőéves közül ugyanis 25 magyarországi. A Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek jelenleg több mint 700 külföldi hallgatója van. A nem EU-s állampolgárok 250–300 eurós havi tandíjat fizetnek, amelynek összege szakonként változik.
AZ ORTODOX EGYHÁZ BLASZFÉMIÁNAK TARTJA. Elutasította a képviselőház jogi bizottsága az élettársi kapcsolat bejegyzésének törvénytervezetét, amelyet Remus Cernea nyújtott be – derül ki a képviselő Facebook-oldalán közzétett bejegyzésből. A bizottság tizenegy tagja egyhangúlag utasította el a törvénytervezetet, a ház plénuma valószínűleg jövő héten szavaz róla – írta. Cernea az érvelés során felolvasta Pál apostol szeretethimnuszát is (1Kor. 13), ám a Román Ortodox Egyház jelen levő képviselője blaszfémiának nevezte a gesztust. (RTV)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Módosította programját az új kormány
Jóváhagyta csütörtöki ülésén a kormány az a dokumentumot, amely azt rögzíti, milyen prioritásokat tűzött ki maga elé a harmadik Ponta-kormány, és amelyet jóváhagyás végett továbbküldenek majd a parlamentnek, ahol Victor Ponta kormányfő várhatóan kedden ismerteti azt.
A miniszterelnök ugyanakkor jelezte: ez nem egy új kormányprogram, csupán egy egyszerű program, olyan dokumentum, amely a kormány főbb céljait vázolja. A miniszterelnök közölte, az aktualizált dokumentum 98-99 százalékban megegyezik az USL 2012-es kormányprogramjával, csupán az azóta teljesült célokat iktatták ki, illetve az azóta fölmerült ügyeket rögzítették az új programban. Azt is megjegyezte, hogy szerdán nem békét, csupán fegyverszünetet kötött Traian Băsescu államfővel.
Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő szabta feltételül a harmadik, az RMDSZ-t is soraiban tudó kabinet beiktatásához, hogy az ne a felbomlott Szociálliberális Unió (USL) programját vigye tovább, hanem igazítsa a programot a kormány összetételének megváltozásához, és iktassa be a dokumentumba annak a megállapodásnak az elemeit is, amelyet az RMDSZ kötött a másik három kormánypárttal, és amelyek azt rögzítik, milyen kisebbségjogi követeléseket támaszt a szövetség.
Az államfő azt is feltételül szabta, hogy a kormány felelősségvállalással terjessze be a parlament elé az új programot. A megállapodás – amelyet egyfelől az RMDSZ, másfelől a Szociáldemokrata Párt (PSD), az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) írt alá – azt tartalmazza, hogy a kormány a közigazgatási átszervezéskor figyelembe veszi a különböző régiók hagyományait, kultúráját és történelmét, kidolgoz egy törvényt, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára a saját zászló használatát, valamint intézkedéseket tesz a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) önálló magyar karainak létrehozására.
Mint arról beszámoltunk, 2012-ben a Victor Ponta vezette Szociálliberális Unió (USL) többek között éppen azért buktatta meg bizalmatlansági indítvánnyal az Ungureanu-kormányt, amelynek az RMDSZ is tagja volt, mert az intézkedett a MOGYE magyar karainak létrehozása érdekében.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Új RMDSZ-es kormány, régi magyar gondok
Két miniszteri tárcával és tizennégy államtitkári tisztséggel lett tagja az RMDSZ az új román kormánynak. A csúcsvezetőség elégedett a kialkudott protokollummal, amelynek vezető tétele az a kisebbségi törvénytervezet, amely végigkísérte az RMDSZ-t az utóbbi évtized kormányaiban. A szövetség főtitkára, Kovács Péter szerint ma ismét a magyarságnak áll a zászló Bukarestben.
Hét elején dőlt el az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának kérdése a Victor Ponta vezette szociáldemokrata többségű kormányban. Az egy héttel korábban a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Szociálliberális Unióból (USL) távozó liberálisok helyére a kormányfő az RMDSZ-t hívta meg, a felkérésre Kelemen Hunor igent mondott. A Szövetségi Képviselők Tanácsának múlt hétvégi, marosvásárhelyi ülésén a többség felhatalmazta az RMDSZ csúcsvezetőségét, hogy folytassa a tárgyalásokat a román kormánypártokkal. Sajtóhírek szerint a feszült hangulatban induló megbeszélések hétfő délutánra jutottak révbe: az RMDSZ olyan protokollumban egyezett ki, amely tartalmazza főbb követeléseit.
A kormányban az RMDSZ mellett a három román párt alkotta Szociáldemokrata Unió (USD) osztozik a miniszteri tárcákon és az államtitkári tisztségeken: a kormánykoalíció vezető pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 2002-ben aláírt egyezség szerint továbbra is együtt kormányoz az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) nevű politikai formációval és a Konzervatív Párttal (PC). A Szociálliberális Unió (USL) helyett sebtében megalakított Szociáldemokrata Unió (USD) megnevezést a Központi Választási Iroda azonban nem hagyta jóvá, mivel a két név túlságosan hasonlít egymásra.
Az új kormányban az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi és két miniszteri tárcát, valamint 14 államtitkári tisztséget kapott. Utóbbiak nevesítéséről lapzártánkig még nem döntött a kormánykoalíció.
Nézeteltérések nélkül
„Az RMDSZ és a nagyobbik román kormánypárt közötti megbeszélésekről napvilágot látott sajtóértesülések 90 százalékának semmi köze nincs a valósághoz” – szögezte le az Erdélyi Naplónak Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Tekintettel arra, hogy a Szociáldemokrata Párt elnöke a kormánykoalícióban részt vevő két román „törpepárttal” együtt aláírta az RMDSZ-szel kötött politikai megállapodást, elfogadták a protokollumban tételesen felsorolt magyar elvárásokat, innentől fogva ez a kormányprogram szerves részét képezi. Kovács Péter szerint semmi okunk nincs ma azt feltételezni, hogy az RMDSZ elvárásai nem valósulhatnának meg.
Az eddig született kormányzati egyezségek meg nem valósult részleteiről Kovács azt mondta: az RMDSZ számára egyértelmű, hogy Romániában nem létezik úgynevezett magyarbarát párt, csak olyan román pártok vannak, amelyek időnként rászorulnak az RMDSZ szavazataira. A sokat halogatott kisebbségi törvény elfogadásához ezúttal is a választási aritmetika, az RMDSZ által alkotott parlamenti többség lehet az egyetlen garancia. „Jelenleg az RMDSZ a mérleg nyelve: ő biztosítja a többséget a román parlamentben. Ameddig a román pártok mai felállása nem borul, ezzel a lehetőséggel tudunk élni. Számunkra teljesen egyértelmű, hogy a protokollum annyit ér, amennyit sikerül belőle megvalósítani” – fogalmazott lapunknak az RMDSZ főtitkára. Kovács szerint az RMDSZ arra törekszik, hogy a 2016-os parlamenti választásokig megtartsa kormányzati szerepét, és követelései közül minél többet megvalósítson.
Kisebbségi jogokat szavatoló új törvények
Az RMDSZ részvételével megkötött eddigi kormányzati protokollumokhoz hasonlóan a szövetség prioritáslistáján a jó tíz éve húzódó kisebbségi törvény elfogadása szerepel. Az RMDSZ honlapján olvasható új protokollum újdonsága mégis az, hogy az Európai Kisebbségek és Regionális Nyelvek Chartája által előírt kisebbségi jogok alkalmazása és életbeültetése tekintetében a kormány új törvények elfogadását tervezi. Erről több részletet egyelőre nem tudni, a tétel bekerülése mégis azt sejteti, hogy a kisebbségi törvénytervezet újbóli elodázása esetén az RMDSZ más törvényekkel szeretné szélesíteni az erdélyi magyarság nyelvhasználati jogát.
A harmadik Ponta-kormány
Miniszterelnök: Victor Ponta Miniszterelnök-helyettesek: Liviu Dragnea (egyben közigazgatási miniszter), Gabriel Oprea (egyben belügyminiszter), Kelemen Hunor (egyben művelődési miniszter), Daniel Constantin (egyben mezőgazdasági miniszter) Külügy: Titus Corlăţean Honvédelem: Mircea Dușa Igazságügy: Robert Cazanciuc Környezetvédelem: Korodi Attila Gazdaság: Constantin Niţă Egészségügy: Nicolae Bănicioiu Oktatás: Remus Pricopie Munkaügy: Rovana Plumb Európai források: Eugen Teodorovici Pénzügy: Ioana Petrescu Ifjúság és sport: Gabriela Szabo Közlekedés: Dan Șova Költségvetés: Liviu Voinea (tárca nélkül) Kutatás: Mihnea Costoiu (tárca nélkül) Víz- és erdőgazdálkodás: Doina Pană Parlamenti kapcsolatok: Eugen Nicolicea (tárca nélkül) Energiaügy: Răzvan Nicolescu (tárca nélkül) Kis- és középvállalkozások–idegenforgalom: Florin Jianu (tárca nélkül) Távközlés: Alexandru Răzvan Cotovelea Társadalmi párbeszéd: Aurelia Cristea Határon túli románok: Bogdan Stanoevici
„A protokollum kimondja: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyének az egyetem magyar és román oktatóinak 2012-ben aláírt megállapodása szerint kell megoldódnia.” Kovács elmondta, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát is felgyorsítanák az új kormányban. RMDSZ-prioritásnak számít az alkotmánybíróság által megtámadott decentralizációs folyamat újraindítása is: a szövetség elképzelései szerint minisztériumokra, szakterületekre lebontva kezdenék újra a folyamatot, az eddiginél hatékonyabb jogszabályt terjesztenének a törvényhozás elé. Az észak-erdélyi autópálya ügye a megállapodás infrastrukturális fejlesztések fejezetének vezető tétele: Kovács szerint hamarosan folytatódik az Aranyosgyérestől Marosvásárhely irányába, Gyalutól pedig Nagyvárad felé tartó erdélyi autópálya építése.
A kolozsvári politikus igyekezett megnyugtatni: a Székelyföld területi autonómiáját szabályozó törvénytervezetről sem feledkeztek meg, „belátható időn belül” elkészül, véglegesítését az RMDSZ kormányzati szerepvállalása semmiben sem befolyásolja.
Államfői nem, demokrata-liberális támadás
Az aláírás és Victor Ponta, illetve a Szociáldemokrata Párt magabiztossága ellenére sem automatizmus az új román kormány beiktatása. Traian Băsescu államfő szerint ugyanis Ponta nem állhat a parlament elé egyszerű bizalmi szavazást kérve, mivel két külön kormánytöbbségről, és külön kormányprogramról van szó. Az államelnök azt szeretné, hogy Victor Ponta kérjen ismét kormányalakítási megbízást, miközben maga is kijelentette, hogy a PSD vezérének soha többé nem adna miniszterelnöki mandátumot. Băsescu kijelentette: Alkotmánybíróságon támadja meg az új Ponta-kabinet beiktatását, ha a parlament megszavazza. Politológusok szerint Traian Băsescu fenyegetőzése azért blöff, mert az államelnök nem fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz, ebben az esetben ezt csak egy parlamenti párt teheti meg. A két ellenzéki párt közül a demokrata-liberálisok máris jelezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Kormányalakítás: az alkotmánybíróság elutasította az ellenzék óvását
Az alkotmánybíróság döntése elhárította azokat az alkotmányossági aggályokat, amelyeket Traian Basescu jobboldali államfő és a hozzá közel álló ellenzéki politikusok hangoztattak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvételével alakult, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök vezette új kormánnyal kapcsolatban.
Elutasította a román alkotmánybíróság szombaton azt az ellenzéki óvást, amellyel két jobbközép párt megtámadta a kormányátalakításról szóló keddi parlamenti határozatot.
A testület „mint elfogadhatatlant" utasította el a Demokrata Liberális Párt és Népi Mozgalom Párt törvényhozói által aláírt beadványt, határozatát azonban csak később fogja megindokolni.
Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke már az ülés előtt kijelentette, hogy a hivatalba lépett új miniszterek legitimitásához nem fér kétség.
MTI
Erdély.ma,

Hírsaláta
ERDÉLY ÖNRENDELKEZÉSÉÉRT. A kolozsvári Táblabíróság a napokban bejegyezte az erdélyi identitás megőrzéséért és az önrendelkezésért síkra szálló Demokratikus Erdély Ligát. A bíróság döntését a Liga vezető testülete háromnyelvű közleményben jelentette be.
Ebben leszögezték: nagyon régi hagyománya van Erdélyben az önrendelkezésnek és egymás kölcsönös elfogadásának. A Demokratikus Erdélyi Liga ennek felélesztését tekinti legfőbb feladatának. Célja ugyanakkor olyan megoldást találni, mely az együttműködésen, illetve az együttélésen alapul, és amely úgy támogatja az erdélyi kulturális és nemzeti identitások megőrzését, hogy ezzel senkit nem sért – áll a közleményben. Az aláírók: Tudor Duică elnök, Mircea Daian és Vincze Zoltán alelnök. (Főtér.ro)
VRANCEA NEM NYUGSZIK. Három földrengés rázta meg egymás után Vrancea térségét 12 óra leforgása alatt. A legelsőt vasárnap este 8 órakor mérték, a Richter-skála szerint 3,2-es fokozatú volt – számoltak be a hírtelevíziók. Vasárnap este 11 órakor újabb földrengés következett, ezúttal 2,7-es fokozatú. Végül hétfő reggel hat órakor ismét mozgott a föld a térségben, 3,3-as erővel. Ez utóbbi 129 km mélyről indult. (Ziare. com)
BAJNAK, KÁRNAK NINCS GAZDÁJA. Két hete már, hogy felbomlott az SZLSZ, Victor Ponta és Crin Antonescu változatlanul egymásra hárítják a szakadás okát. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság 33,4 százaléka úgy gondolja, hogy a két politikus egyenlő mértékben felelős a szakadásért. Ha közelebbről is megvizsgáljuk a válaszokat, kiderül, a megkérdezettek 23,4 százaléka Crin Antonnescut hibáztatja, 17,1 százaléka pedig Victor Pontát, de 7,7 százalék véli úgy, hogy a felfordulásért Traian Băsescu elnök a felelős. (Adevărul) A TÖRVÉNY ELŐTT MINDEKI EGYENLŐ? Románia lakosságának mintegy fele tragédiaként éli meg, hogy Gică Popescu 114-szeres válogatott labdarúgónak az elkövetkező három évet rács mögött kell töltenie, s ezrek írták alá azt a petíciót, melyben a volt labdarúgócsillag közkegyelemben részesítését kérik az államelnöktől. Victor Ponta ismét azt mondta: magánemberként aláírja a petíciót, de közméltóságként nem foglalhat állást az ügyben. Az igazságügyi szakemberek ellenzik a Gică Popescu érdekében indított aláírásgyűjtést, mert annak a jelét látják benne, mintha némelyek a törvény fölött állnának. (Adevărul) AZ ÁFACSÖKKENTÉS A GAZDASÁG BŐVÜLÉSÉNEK FÜGGVÉNYE. Csak akkor térhet vissza Románia a 19 százalékos áfára, ha a tavalyihoz hasonló, három százalék feletti GDP-bővülést tud felmutatni az elkövetkező években is – nyilatkozta Victor Ponta miniszterelnök annak kapcsán, hogy a kormányprogramban a jelenlegi 24 százalékos általános forgalmi adó öt százalékponttal történő csökkentése szerepel. A kormányfő inkább a célzott áfacsökkentést szorgalmazná, s a közeljövőben nem is annyira a hús- és húskészítmények áfáját csökkentené, hanem a zöldségekét és gyümölcsökét, mert ebben az ágazatban is hatalmas az adócsalás. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Nincs szó székely zászlóról az új kormányprogramban
Nincs szó a székely zászló használatának engedélyezéséről az új kormányprogramban, amelyért kedden kora délután vállal felelősséget a parlament előtt Victor Ponta harmadik kormánya, amelyben az RMDSZ is részt vesz.
Ezt maga Ponta mondta el egy vasárnap esti televíziós műsorban, megjegyezve: a program azt tartalmazza, hogy minden önkormányzat használhatja saját zászlaját az Európai Unió és Románia lobogója mellett, ha rendelkezik ilyennel.
A kormányfő ezzel a Traian Băsescu államfőhöz közel álló Népi Mozgalom Pártba (PMP) nemrég átigazolt egykori fejlesztési miniszter, Elena Udrea nyilatkozatára reagált, amelyben az a magyarok iránti túlzott engedékenységgel vádolta meg őt, és közölte: ha törvény születik a székely vagy a magyar zászló használatának engedélyezéséről, akkor az alkotmánybíróságon támadják majd meg.
„Azt látom, hogy hirtelen fölpezsdült a magyarellenes küzdelem. Láttam, hogy Udrea fogta a retiküljét, és elkezdte vele ütni a magyarok fejét, mivelhogy kitűztük a székely zászlókat. Nem tettünk ki egyetlen székely zászlót sem. Ellenkezőleg. Erről már tavaly is tárgyaltunk az USL és az RMDSZ részvételével, és a közigazgatási egységek jelképeinek használatáról szól. Azt mondtuk: minden helyi hatósági ingatlanra ki kell tűzni az EU és Románia zászlaját, és ha elfogad egy saját jelképet is – függetlenül attól, hogy az általam képviselt Târgu-Jiuról, Târgoviștéról, Dâmbovițáról vagy Hargitáról van szó –, jogában áll a saját zászlaját kitűzni a másik kettő mellé” – szögezte le a kormányfő a România TV-nek nyilatkozva.
Hozzátette: bármelyik megye választhat jelképet magának. „Nincs szó székely zászlóról, a vonatkozó kitétel nem is a kisebbségekről, hanem a helyi fejlesztésről szóló részben található. Nagyon komolytalannak tartom, hogy valaki egyszer csak nagy zászlóharcoksént kezd viselkedni. Elképzeltem Udreát, amint a francia forradalom jelképeként zászlóba csavarva harcol Hargita megyében. Tudom, hogy nagyon jól megértették egymást az RMDSZ-szel, amikor együtt kormányoztak, ezt az egészet nevetségesnek tartom” – szögezte le Ponta.
A kormányfő egyébként úgy vélekedett, a programnak gond nélkül át kell mennie a parlamenten, még úgy is, hogy tartalmazza a magyarokkal kötött megállapodásokat is.
Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő szabta feltételül a harmadik, az RMDSZ-t is soraiban tudó kabinet beiktatásához, hogy az ne a felbomlott Szociálliberális Unió (USL) programját vigye tovább, hanem igazítsa a programot a kormány összetételének megváltozásához, és iktassa be a dokumentumba annak a megállapodásnak az elemeit is, amelyet az RMDSZ kötött a másik három kormánypárttal, és amelyek azt rögzítik, milyen kisebbségjogi követeléseket támaszt a szövetség.
Az államfő azt is feltételül szabta, hogy a kormány felelősségvállalással terjessze be a parlament elé az új programot. Ez annyit jelent, hogy a parlamenti vita elmarad, viszont az ellenzéknek jogában áll soron kívül bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt megszavazzák, a kormány bukik, ha nem, akkor a felelősségvállalással beterjesztett tervezet elfogadottnak minősül. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) jelezte, hogy készül a bizalmatlansági indítvány benyújtására.
Az alkotmány bíróság egyébként már szombaton kimondta, hogy az RMDSZ kormányra emelésével csupán a kormány szerkezete módosult, a kormányprogram nem. Hétfői indoklásában a taláros testület rámutat: ezt az is igazolja, hogy a kétoldalú megállapodásban az RMDSZ jelzi: felvállalja a korábban elfogadott kormányprogramot.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Basescu kitiltaná Romániából a Jobbikot
A Jobbik vezetőinek és tagjainak Romániából való kitiltását kérte a román kormánytól és parlamenttől kedden Traian Basescu román államfő az előző napi marosvásárhelyi autonómiatüntetés miatt.
A román lapok és hírtelevíziók hangsúlyozták, hogy a rendezvényen Vona Gábor, a Jobbik elnöke, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a „Magyarországon betiltott Magyar Gárda" több képviselője is jelen volt, ez utóbbiakat téve felelőssé a csendőrökkel való dulakodásért. „A Jobbik egy szélsőséges párt, amely nem visel felelősséget az egyesült Európáért, csak saját kicsinyes céljait követi. Európában növekszik a szélsőséges pártok súlya, és ha Magyarország nem tudja féken tartani őket, Romániában nincs keresnivalójuk" – jelentette ki a román államfő.
MTI
Erdély.ma,