A temesvári Bartók Béla Gimnázium Bokréta Hagyományőrző Csoportjának hetven tagja, a pedagógusokkal és a zenészekkel együtt vett részt Igazfalván a hagyományos disznótoron. Igazfalván jórészt magyarok laknak, és itt még élnek a népszokások. Este az igazfalvi tánccsoporttal közösen táncházat szerveztek. /Pataky Lehel Zsolt: Mindennapokban megélni a magyarságot. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

Február 9-én egész napos képzéssel kezdődött meg a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum eurorégiós projektje, a tehetségfejlesztés internetes távoktatással, ún. e-learning módszerrel. A Tálentum elnevezésű folyamattervben partner a temesvári szerb tannyelvű Doszitej Obradovics Líceum és a zentai (Vajdaság) Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium. A Bartók bevonta a programba a Temes megyei általános iskolák magyar tagozatos pedagógusait is. /P. L. Zs. : Tálentum a tehetségfejlesztésért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

A Temesváron élő Tácsi László vallja, hogy aradinak tartja magát, annak ellenére, hogy tizenhét éves volt, amikor elkerült otthonról. Ott él az öccse a családjával, sok barátja, mindenre odafigyel, ami Araddal kapcsolatos. Felesége, Tácsi Erika fiatal korában versenyszerűen atletizált. Tácsi Erika Temesváron a Magyar Tannyelvű Líceum igazgatói székébe került (később 2-es számú Matematika–Fizika Líceum, jelenleg Bartók Béla Elméleti Líceum), ezeket az éveket (1971–1987) így jellemezheti: kemény korszak volt. Keserves, embert próbáló évek. Most is tanít, már negyvenötödik éve. Magyar–német szakos tanárként Tácsi Erika oktatott általános iskolásokat, gimnazistákat, főiskolásokat Aradon és Temesváron. /“Végig kell futni a távot!” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Velcsov Margit: Bartók Béla és Nagyszentmiklós című munkája, a Partiumi Füzetek 41. kötete (Nagyvárad, 2006) resicabányai vonatkozású is, mert Velcsovné Páll Margit Resicabánya szülöttje, s mindig gondja van arra, hogy írásai eljussanak szülővárosába. /Makay Botond: Bartók Béla és Nagyszentmiklós. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Február 27-én tartja ülését a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma, amelyen a magyarországi és a határon túli magyarok vezetői tanácskoznak majd a közös célokról. A magyarországi támogatási struktúra átalakítása tekintetében az RMDSZ egyik fő szempontja a rendszer kiszámíthatóságának növelése, nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Takács Csaba elmondta: olyan rendszer kialakítását szorgalmazzák, amely az anyanyelvi oktatás működtetésének és fejlesztésének, a kulturális értékek ápolásának, a civil és a szakmai szervezetek normatív támogatását teszi lehetővé, de ugyanakkor odafigyel a kisebb települések, közösségek és intézmények programjaira is, amelyek a szórványban például rendkívül fontosak. Azt szeretnék, ha az anyaországi gazdasági helyezettel összehangolt módon lehetőség nyílna nagyobb projektek támogatására is, például éveken át tartó országos gyűjtemények létrehozására. Kifejtette: helytelen „határon túli magyar kultúráról”, illetve annak támogatásáról beszélni, mert az olyan, mintha „határon túli Ady Endréről” vagy „határon túli Bartók Béláról” beszélnénk, miközben mindegyik az oszthatatlan nemzeti örökség része. /T. Sz. Z. : Normatív anyaországi támogatást szorgalmaz az RMDSZ. Figyelmet kell fordítani a kisközösségek, intézmények programjaira is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

A Romániai Magyar Dalosszövetség 2006. november 18-án tartotta évi beszámoló gyűlését Kolozsváron. A kórusok, fúvószenekarok több mint száz képviselője volt jelen Szatmártól Sepsiszentgyörgyig. Az évi beszámolót Tóth Guttman Emese elnöknő olvasta fel. 2006-ban Bartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére a Dalosszövetség a Bartók-év jegyében szervezte tevékenységét. Ebben a szellemben szerveztek Nagyszebenben, Besztercén, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Nagyenyeden, Tordaszentlászlón a kórustalálkozókat. Ebben az évadban (2005. november – 2006. november) 32 kórustalálkozót tartottak az énekkarok, többnek volt nemzetközi jellege. Gyimesbükkön 2006 áprilisában, a római katolikus templom felszentelésének 30. évfordulóján tartott ünnepséget, ahol 18 énekkar magyar és latin nyelvű kórusműveket énekelt. Májusban Sepsibodokon a XIII. Cantate egyházi zenekar találkozót rendezték a református műemléktemplomban. Májusban a Kolozsvár-monostori református templom énekkara Zsoltáros Énekkari Találkozót szervezett. Júniusban a XVII. Szent László-napi kórustalálkozón vehettek részt az énekkarok Tordaszentlászlón. Júliusban a Kolozs megyei Kisbácsban gyűltek össze a református templom avatásának évfordulóján. Szilágybagoson a negyedik találkozót tartották meg a református templomban. Lehetne sorolni még a települések neveit: Aranyosgyéres, Aranyosegerbegy, Méra, Máramarossziget… /Guttman Mihály: /Guttman Mihály: A Romániai Magyar Dalosszövetség évi közgyűlése. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. február/

A Kolozsvár Társaság szervezésében Bartók Bélára emlékeztek. Benkő Judit és Fodor Attila muzikológusok előadását a Bartók-hegedűduók követték, Béres Melinda és Márkos Albert hegedűművész lépett fel. /N. -H. D. : Bartókra emlékeztek a Kolozsvár Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

A történelmi Bánságban és a Dél-Alföldön, illetve az ezekkel szomszédos területeken (a mai Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégióban) tevékenykedő helytörténészek, kutatók, honismerettel foglalkozó civilszervezetek tartották meg találkozójukat Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. A történelmi dialógus – délvidéki hagyományok 2006–2007-es program keretében rendezett konferencia A nándorfehérvári diadal és Dél-Magyarország címet kapta. Matekovits Mihály, a román minisztérium nemzetiségi főosztályának vezérigazgatója tartott előadást a szokások sokféleségének létjogosultságáról, majd Papp Sándor turkológus, a Szegedi Tudományegyetem docense Ulászló tragikus sorsának és a békekötés feltételeinek török forrásokban fellelhető adatait ismertette, Koszta László docens Délvidék középkori egyházszervezetét mutatta be, Blazovich László egyetemi tanár meg a 15. századi dél-alföldi városfejlődésről tartott előadást. A konferencia első napját a honismereti műhelyek találkozója zárta, a kerekasztal-beszélgetés moderátora a budapesti Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke volt. Bemutatkoztak a régió honismereti kiadványai: a szabadkai Bácsország, a budapesti Honismeret, a Szeged, az aradi Szövétnek és a temesvári Régi(j)óvilág. A második napon a régió városainak, Makó, Gyula, Temesvár középkori történetével ismerkedhettek meg a részvevők. Temesvárról, a Bánság fővárosáról Vicze Károly történész tartott előadást, majd Bodó Barna mutatta be a temesvári Szórvány Alapítvány eurorégiós honismereti stratégiáját, amely a sajátos értékek védelme és a honismereti oktatás hatékonyabbá tétele érdekében született. Szeged és testvérvárosai tükörben címmel hangzott el Fodor Enikőnek, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum tanárának az előadása, amely Hunyadi Jánosnak és korának az iskolai oktatásban elfoglalt helyét világította meg. Temesvár nevezetességeiről Kiss Ferenc tanfelügyelő szólt, emellett bemutatkozott Szabadka és Szeged is, Dévát és Hunyad megyét pedig Kofity Magda vajdahunyadi tanár ismertette. A konferencia végén a jelenlévő civilszervezetek, köztük a Karácsony János Honismereti Egyesület, a Bácsország Vajdasági Honismereti Egyesület, a Nyitott Távlatok és a Szórvány Alapítvány képviselői együttműködési egyezményt írtak alá. /Pataky Lehel Zsolt: Honismereti műhelyek euroregionális együttműködése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

A száz éve született Nagy István (Csíkszereda, 1907. júl. 5. – Kolozsvár, 1983. jan. 5.) karmester, hegedűművész, zenetanár hetven éve ismertette meg Marosvásárhely közönségét Bartók és Kodály művészetével – fejtette ki Guttmann Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, aki a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar névadójának munkásságát méltatta március 24-én Marosvásárhelyen a Közművelődési Palota színpadán, és emléklapot nyújtott át a 15 éve alakult kórus vezetőjének, Kovács András karnagynak. Nagy István a marosvásárhelyi római katolikus tanítóképző ének- és zenetanára (1934-41), a kolozsvári Tanítóképző Intézet (1941-46), majd a Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola (1946-48) professzora és igazgatója, a Magyar Művészeti Intézet (1948-50), ill. Gh. Dima Főiskola (1950-74) tanára volt. A magyar zenei anyanyelv jelentős művelője már marosvásárhelyi tanárként megszervezte iskolájának fiú vegyes karát. Ezt a munkát magasabb szinten folytatta a kolozsvári tanítóképzősök országos hírűvé emelt vegyes karával, valamint a nevét viselő énekkarral. Az 1948-ban újjászervezett Dalosszövetség elnökeként karmesterképzésre és modern műsorpolitikára törekedett. Nagy Istvánt mély hazaszeretet jellemezte. Aki ma hivatásának tekinti a zenei anyanyelv tanítását, az mind Bartók Béla és Kodály Zoltán és Nagy István – és Guttmann Mihály – tanítványának tekintheti magát. /Bölöni Domokos: 15 éves az ifjúság kórusa. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

A bánsági Nagyszentmiklós két nagy szülöttje: Bartók Béla és Révai Miklós. Tavaly volt Bartók Béla születésének 125., idén a pap-tanár, költő és nyelvész Révai Miklós halálának 200. évfordulója. Rájuk emlékeztek meg hazai és anyaországi magyarok március 31-én a Révai Miklós Egyesület és a Pro Bartók Társaság szervezésében. Böcskei László általános helynök a helyi római katolikus templomban szentmisét cerebrált a Révai családért, majd a templomban leleplezték és felszentelték a kegyesrendi áldozópap, egyetemi tanár, nyelvész és költő emlékére elhelyezett, In memoriam Révai Miklós 1749–1807 feliratú márványtáblát. A megemlékezők ezután Bartók Béla köztéri szobrához vonultak, ahol a zeneszerző tiszteletére elhelyezték a kegyelet koszorúit. Az ünnepi műsor a Nákó-kastélyban tudományos szimpóziumnal folytatódott, Velcsov Margit, a Révai Miklós Egyesület titkára köszöntötte az egybegyűlteket, majd Révai és a szülőföld kapcsolatáról értekezett. Révai tiszteletére szülővárosában emlékoszlopot állítottak 1893-ban, a torontáli néptanítók adakozásából, az oszlopon elhelyezett bronz Révai-dombormű készítője Holló Barnabás. Az emlékoszlop 1925-ig állt Nagyszentmiklóson, amikor Eminescu-szobrot helyeztek el a talapzaton. A Révai bronzrelief sorsa ismeretlen, de feltételezik hogy beolvasztották. Dr. Nagy János egyetemi tanár, a Magyar Nyelvtudományi Társaság képviselője, Baranyai Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem docense és Szekernyés János temesvári helytörténész Révai Miklós tudományos munkásságát méltató, illetve bánsági kötődéseit bemutató dolgozataikat ismertették. Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnökének köszöntője után hangverseny következett. /Pataki Zoltán: Révai és Bartók a Nákó-kastélyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Április 12-én Székelyudvarhelyen elkezdődött a XIV. Országos Diákszínjátszó Fesztivál, a csíkszeredai Mágamaszk, a temesvári Bartók Béla Líceum színjátszó köre, a nagyváradi Létra, a székelyhídi Graffiti, a zilahi Wesselényi Kollégium és versenyen kívül a sepsiszentgyörgyi Osonó csapat mutatta be játékát. A Vitéz Lelkek szintén versenyen kívül játszotta a Rómeó és Júlia című musicalt, ellenben versenybe szálltak A mostoha monológja, avagy egy változat Hófehérkére című darabbal. /(bb): Játsszák az ODIF-ot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 13./ A házigazda-szerepét hatodik alkalommal vállalták fel az udvarhelyiek. A rendezvényen tizennyolc erdélyi, illetve magyarországi diákszínjátszó csoport közel négyszáz fellépője vesz részt. /Diákszínjátszók Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamata során a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumnak otthont adó épület visszakerült a temesvári római katolikus püspökség tulajdonába. A telekkönyvezést követően márciusban a tanintézet vezetősége és a püspökség aláírhatta a 30 évre szóló bérleti szerződést, amely szeptemberben, az új tanév megkezdésekor lép életbe. A két fél most már csupán a városi polgármesteri hivatal beleegyezésére vár. Az egyházmegye területén több mint harminc visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban működik iskola, óvoda. Többel sikerült bérleti szerződést kötni, tájékoztatott Böcskei László általános helynök. Van olyan épület, amelyet csak részben kaptak vissza, illetve több olyan eset is létezik, ahol a püspökség kezdeményezései a település vezetősége vagy a bérlő elzárkózásába, közömbösségébe ütközött. Ilyen például a lippai iskola esete; a média több ízben is szétkürtölte a helyi hatóságok kifogásait, de ők az ingatlan jogos tulajdonosával – a püspökséggel – nem vették fel a kapcsolatot. /S. E. : Újabb megegyezés született. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

Tanítás szempontjából valamelyest lazább volt a múlt héten Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban, ekkorra időzítették a szokásos iskolanapokat (az órák nagy részét megtartották, folytak a különböző tantárgyvetélkedők). Egyes rendezvények elmaradtak a diákokat érdeklődésének hiánya miatt. /Iskolanapok a Bartókban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

A Bánsági Magyar Napok szervezőinek meghívására Temesváron, Gyárvárosban a magyarországi Nádudvarról jött Népi Kismesterségek Szakiskolájának küldöttsége jurtát állított, hogy eredeti környezetben mutassák be termékeiket. Azzal a szándékkal jöttek, hogy testvérkapcsolatot teremtsenek a Bartók Béla Líceummal, nyilatkozta Dománné Baranyai Etelka, a nádudvari iskola igazgatója. /Sipos János: Bánsági Magyar Napok. Jurta jött Nádudvarról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

Csoóri Sándor Márciusi Levelének – chartájának vagy üzenetének – talán legmeghökkentőbb passzusa: ,,Valaha voltunk valakik, és most csak bámuljuk az eseményeket, mint egy nevetséges panoptikum élethű másolatai. Tizenhét év óta jámboran dödögünk és lázadozunk, ahelyett, hogy bevallanánk: elárultuk az értelmet, de helyette nem fedeztünk fel magunkban semmiféle dacos és barbár boldogságot, amellyel segítettünk volna népünknek. Sőt, mostanra az is kiderült, hogy elfogadtuk a diktatúrában gyökerező demokrácia minden züllöttségét és képmutatását. Sorsfordító könyvekben kellett volna már megírnunk, hogy a demokrácia épp úgy szabadított fel minket, mint a szovjet hadsereg, s ugyanúgy fosztott ki és gyalázott meg mindnyájunkat. 1956 tizenkét napját kivéve a kétségbeesés lett a mi hagyományunk!”A Márciusi Levél szerzője történészeket, írókat, tudósokat, tanárokat, filmeseket, filozófusokat, egyházi embereket, feltalálókat, Bartók és Kodály tanítványait szólítja meg, illetve őket kérdezi: hová jutottunk. Sylvester Lajos közíróként felelősnek is tartja magát a kérdésért: hová jutottunk. Csoóri Márciusi Chartáját Sylvester Lajos azonnal aláírta. Úgy hírlik, hogy a polgári oldal még meglévő sajtóorgánumai, könyvkiadói is veszélybe kerültek. Nincs pénz, nincsenek olyan vállalkozók, vállalkozó csoportosulások, amelyek segítenének. Mindez a mi belügyünk is, hangsúlyozta Sylvester. /Sylvester Lajos: Széthazudott ország. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban tartották meg a Temes megyei tanítók szakmai tanácskozását, amelyen Erdei Ildikó pszichológus a különleges képességekkel rendelkező gyerekek és a speciális nevelési igényű tanulók integrálásáról tartott előadást. /Stan Orsolya: A Bartók háza tájáról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

A Temesváron és Temes megyében tevékenykedő ifjúsági szervezetek vezetői és egyes tagjai találkoztak május 28-án a helyi és regionális magyar média képviselőivel. A beszélgetést Ilonczai Zsolt, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) elnöke kezdeményezte. Megjelentek a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége (TEKMEK), a Bartók Béla Elméleti Líceum Diákönkormányzata (DÖK) és a végvári Pro Community képviselői, a sajtó részéről pedig Bartha Csaba a Temesvári Rádió, Mészáros Ildikó és Pataki Zoltán a Heti Új Szó, valamint Pataky Lehel Zsolt a Nyugati Jelen részéről. Az ifjúsági szervezetek és a sajtó kapcsolatát elemezték a jelenlévők. Céljuk egyfelől tevékenységeiket, terveiket a nagy nyilvánosság tudomására hozni, másfelől a műsor- és lapszerkesztés során minél változatosabb, színesebb rendezvényekről tudósítani. /“Kibeszélő-show” = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./

Tizenhét országból harminchat karmester érkezett Kolozsvárra, hogy részt vegyen a második Bartók Béla Nemzetközi Operakarmester-versenyen. A június tizedikéig tartó válogatóra nem nevezett be magyar vagy román karmester, ellenben jelentkeztek az Egyesült Államokból, Japánból, sőt Új-Zélandról is érkeztek versenyzők. „Nem tudunk róla, hogy a világon lenne még ehhez hasonló, kifejezetten operakarmesterek számára kiírt vetélkedő” – mondta Szabadi Péter, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti titkára. Az opera igazgatójának, Simon Gábornak az ötlete volt a rendhagyó vetélkedő szervezése. /Stanik Bence: Világraszóló karmesterverseny. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diáklapja, a Juventus főszerkesztője, Kós Tímea beszámolt arról, hogy a Juventus létrehozta az újság honlapját, a http://juventus.bartok.ro-t. Terveznek egy Juventus-archívumot, mely szintén a weblapon lesz elérhető. /Interneten a Bartók diáklapja. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

A Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére idén a száz éve erdélyi gyűjtőúton járt Kodály Zoltánnak és Bartók Bélának avatnak emléktáblákat. Bartók Béla 1907 júliusában Kilyénfalván szállt meg Kristó László tanítónál. A falunapok alkalmával rendezett emléktáblaavató ünnepségen Kolumbán Imre polgármester, majd Gáll Endre nyugalmazott tanító méltatta a nagy művészt. A Kiss László kőfaragó által készített márványtáblán Pálfi Sándor szobrász által, Bartókról készített dombormű kapott helyet. A helyi Székely Nemzeti Tanács által a kultúrotthon oldalára helyezett emléktáblát Elekes Józsa Márton helyi elnök és Szász Lajos leplezték le. /Bajna György: Emléktábla Bartók Bélának. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

Száz éve, látta meg a napvilágot Nagy István /Csíkszereda, 1907. júl. 5. – Kolozsvár, 1983. jan. 3./ karnagy, hegedűművész. A marosvásárhelyi városi konzervatóriumban érettségizett, majd Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta tanulmányait, ahol 1933-ban szerzett hegedűművészi diplomát. Tanítványi viszony kötötte Kodály Zoltánhoz. 1934-ben, a marosvásárhelyi zeneiskolába nevezték ki tanárnak, innen 1941-ben a kolozsvári tanítóképzőbe ment, ahol karnagyként 150 tagú vegyes kart szervezett. Nagyszerű kórus volt, Kodály 1942-ben nekik ajánlotta egyik művét, Balassi Bálint elfelejtett énekét. A már meglévő kolozsvári zeneiskolát főiskolai szintre emelte. 1945-ben Budapesten kinevezést kapott a Zeneakadémiára, viszont egy kolozsvári levél hatására visszament Kolozsvárra, otthagyva a zeneakadémiai állását, mert úgy gondolta, itthon többet tud tenni a zenéért A magyar főiskolát az időközben megalakuló Magyar Művészeti Intézethez csatolták, együtt zajlott a zeneművészeti és színi képzés (Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola), ahol a zeneművészeti kar dékánja ő volt. Később ez az intézet megszűnt, szétvált, végül pedig (1950-től) a Dima főiskolával vonták össze. Az Állami Magyar Opera kórusát 1946 és 48 között hozta létre, és vezette nagy sikerrel. 1947-től a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke volt. Eközben, a háború következtében felmorzsolódott csíkszeredai Dal- és Zeneegyesület újraindulásában is segített. A romániai magyar kórusművészet kiemelkedő személyisége, rendkívül sokat tett Bartók Béla és Kodály Zoltán kórusműveinek népszerűsítéséért, a zenetanárképzés javításáért. Nevét többek között a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, valamint az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület), kiemelkedő zenei teljesítményekért évente átadott Nagy István-díj is őrzi. /Cs. Szabó András, végzős főiskolai hallgató: 100 éve született Nagy István karnagy. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

Tizenkettedik alkalommal gyűltek össze Kalotaszegen a Vasvári Pálra emlékezők a hét végén. A szabadságharcos születésének 181., halálának pedig 158. évfordulója tiszteletére megszervezett emlékünnepség három helyszínen zajlott: Kőrösfőn, Magyarvalkón és a jósikafalvi gyűjtőtónál. Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kulturális Egyesület elnöke mondott beszédet. Magyarvalkón a cintermi kopjafa-koszorúzás előtt Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kiss Péter elmondta, a Rákóczi Szövetség alapítványának célja a határon átnyúló nemzetegyesítés. A szövetség már 200 tagszervezetet számlál 9000 taggal az egész Kárpát-medence területén. Július 9-én Kőrösfőn a Vasvári Pál Emlékház falán elhelyezett Bartók Béla emléktáblát leleplezték, annak emlékére, hogy Bartók száz éve kezdte el a népdalgyűjtést Kőrösfőn. Az idei Vasvári Pál-díjat Tóth Zoltán nyírvasvári polgármester kapta, továbbá ketten kaptak díszpolgári címet: Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára és Okos Márton újságíró. A Művelődési Házban Péntek János Kőrösfő (Kalotaszeg) szerepe a népművészet felfedezésében, a magyar kultúra gyarapításában címmel tartott előadást. Sebestyén Kálmán történész bemutatta Kőrösfői Részeg alatt avagy Egy kalotaszegi település évszázadai című frissen megjelent könyvét. Kovács Pali Ferenc bútorfestő Kalotaszegi festett népi bútorok című előadása zárta a sort. Este kalotaszegi néptáncokkal léptek fel a Kalotaszegi Rákóczi Hagyományőrző Néptánccsoport fiataljai. /Dézsi Ildikó: Vasvári Pálra emlékeztek Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Július első hetében sikerült megszervezni Zoldon az első Temes megyei anyanyelvi szaktábort. A résztvevők többsége a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum és a 26-os Általános Iskola diákjaiból állt, de volt olyan magyar gyerek is, aki román vagy német iskolába jár. A 48 táborozó diák közül 25 számára sikerült fedezni a költségeket a magyarországi segítséggel. /Berta Melinda tanítónő: Temesvári magyar gyerekek anyanyelvi tábora. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./

A múlt héten Szegeden dr. Botka László, Szeged polgármestere és Halász Ferenc tanár, Temes megye főtanfelügyelő-helyettese, az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Bartók Béla Alapítvány elnöke aláírta a támogatási szerződést, mely két nagy program megvalósításához nyújt segítséget. Szeged önkormányzata nem első alkalommal nyújt támogatást Temes megye anyanyelvi oktatásának szinten tartásához. Tavaly is segítettek. A most aláírt szerződés szerint Szeged a polgármesteri keret terhére 1,2 millió forint támogatást nyújt a Bartók Béla Alapítvány részére, melyet ötven-ötven százalékos arányban az anyanyelvi napközis ellátásra, illetve az ingázó magyar nemzetiségű diákok utaztatási támogatására fordítják. Három olyan iskola van, amely vállalta, hogy az I–IV. osztályos gyermekeknek napközis rendszert szervez. Az utaztatási támogatással a falusi gyerekek elérik a legközelebbi magyar tagozatos nyolcosztályos iskolát. /Sipos János: Szeged ismét baráti jobbot nyújtott. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

Sebestyén Kálmán Kőrösfői Riszeg alatt avagy Egy kalotaszegi település évszázadai című, sok évtizedes tudományos kutató-munkájának kézirata több mint tíz éve várt kiadásra, mígnem a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének vezetői tudomást szereztek róla. A monográfia a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent az Akadémiai Kiadónál. Kőrösfő fafaragását, varrottasait a Gyarmathy család, Bartók és Kodály a népdalait, Edvi Illés Aladár és Körösfői Kriesch Aladár csodálatos népművészetét fedezte fel. A szerző, Sebestyén Kálmán 1977-ben dr. Ferenczi Istvánnal régészeti mentőásatásokat végzett. /Péntek László: Kőrösfői Riszeg alatt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Augusztus 19-től Borsos Miklós-nappal kezdődik a Magyar Hét Nagyszebenben. A szervezők az ígért állami támogatás egyharmadát kapták csak meg, de zenei, irodalmi rendezvények, valamint képzőművészeti kiállítások, konferenciabeszélgetések és színházi előadások is lesznek a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete és a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda szervezésében. A rendezvényen minden napnak egy-egy olyan híres személyiség kölcsönzi a nevét, aki valamilyen módon kapcsolódik a városhoz. Borsos Miklós-nappal indul a program, augusztus 20-a természetesen Szent Istváné, de lesz Nyírő József-, Barabás Miklós-, Kós Károly-, Petőfi Sándor-, Bartók Béla- és Bodor Mária-nap is. Többek között jön Sebestyén Márta és a Neoton Família Magyarországról, a Role Csíkszeredából, az István, a király pedig – ez alkalommal – Nagyváradról. A Kampec Dolores jazzkoncerttel, a Transylmania pedig etno-rockkal lép fel. A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) társszervezői feladatokat vállalt. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Szórvány a sajtóban, sajtó a szórványban címmel hív közös beszélgetésre, a Kós Károly Nemzetközi Konferenciára is várják az érdeklődőket. /Erdős Zsófia: Nagyszebeni „magyarkodás” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Számos magyarországi művész fellépésének köszönhetően augusztus 19-től, vasárnaptól több mint nyolcvan magyar kulturális rendezvényt szerveznek az idén Európa kulturális fővárosa címet viselő Nagyszebenben, ahol bemutatják egyebek között a legendás hírű István, a király című rockoperát is. Az Ars Hungarica név alatt futó, augusztus 19-26. között zajló rendezvény szervezőinek szándéka az, hogy bemutassák a magyar kultúra sokszínűségét. Több mint hétszáz művészt hívtak meg, akik nyolc nap alatt kiállításokat, opera-, színházi és néptánc- előadásokat, könyvbemutatókat, valamint szimfonikus, dzsessz- és ifjúsági koncerteket kínálnak az érdeklődőknek. Konferenciák is lesznek, az Ars Hungarica rendezvényei tematikus napok köré tömörülnek. Egy-egy nap névadójának a magyar kultúra olyan jeles képviselőit választották, akiknek munkássága Nagyszebenhez kötődik. Megemlékeznek Borsos Miklós szobrászról, aki Nagyszebenben született. Nyirő József író is ebben a városban teljesített papi szolgálatot, Barabás Miklós festő pedig szívesen töltötte itt szabadidejét. Kós Károly építészt, írót gyermekkora köti az egykori szász városhoz. Ugyanitt szállt meg erdélyi tartózkodása során Petőfi Sándor, és nagy sikerrel koncertezett Bartók Béla, mint ahogy Bodor Mária textilművész és díszlettervező is Nagyszebenben alkotott. Az István, a király című rockoperát augusztus 23-án a helyi stadionban mutatják be. Premierként közösen lépnek fel egy előadáson az Erdélyben működő öt hivatásos néptáncegyüttes tagjai, akik István és Koppány seregét jelenítik meg. /Elkezdődött a magyar hét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

Véget ért a nagyszebeni Magyar Hét, az Ars Hungarica-rendezvény. Irodalmi kávézó, népművészeti kiállítás, magyar ízek, szabadtéri lovas és íjászati bemutató várta az érdeklődőket. Fotókiállítás nyílt a 2007-es vízaknai fotótábor anyagából. Az este a rockzenéé volt, a sátorpavilonban három együttes: a baróti Transylmania, a magyarországi Orthent és a Kalapács lépett fel. A 2002-ben alakult Transylmania együttes lemezeik legszebb dalaival állt színpadra. Népdalfeldolgozásaikkal szeretnének hozzájárulni a magyar népzenei hagyomány átmentéséhez, megismertetéséhez és népszerűsítéséhez. Augusztus 25-én a komolyzenéé volt a főszerep. A Bartók és Kodály nyomában kórustalálkozón a tordaszentlászlói énekkar és a magyarfenesi vegyeskar lépett fel. Délután Orth Enikőnek, a nagyszebeni Művészeti Líceum zongoratanárának zongorahangversenye és az In Memoriam Kodály – Bartók hangverseny a Bartha-testvérek és meghívottaik előadásában. A Szomszédnéni Produkciós Iroda is fellépett. Az utolsó napon, augusztus 26-án Bodor Mária nagyszebeni születésű képzőművészre, díszlet- és jelmeztervezőre emlékeztek. Délelőtt ünnepi istentisztelettel és szentmisével kezdődött a nap. Eperjes Károly Az igazat mondd, ne csak a valódit rendhagyó zenés-irodalmi műsorát XX. századi, Istent kereső költők műveiből állította össze. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata fellépett Visky András Szökés című darabjával. Az Ars Hungarica nagyszabású rendezvénysorozatot a Csíki Kamarazenakar Bartók Divertimento hangversenye, valamint Dancs Annamari és a Neoton Família koncertje zárta. /Dézsi Ildikó: Véget ért a nagyszebeni Ars Hungarica-rendezvény. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Temes megye 14 településének 16 iskolájában folyik magyar nyelvű oktatás (is). Önálló magyar tannyelvűnek három nevezhető: az ötvösdi elemi, az óteleki nyolcosztályos, valamint a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, amelyben első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak az iskolaköteles magyar gyerekek Kiss Ferenc tanfelügyelő szerint optimizmusra ad okot, hogy nem rosszabbodik a helyzet. “Ahol az elmúlt tanévben volt magyar elsős, ott idén is lesz,– mondta Kiss Ferenc, a kisebbségi oktatáson belül a magyar nyelvűért felelős tanfelügyelő. – Elsőbe egy gyerek is beiratkozhat, legfeljebb szimultán osztály lesz, összevonva egy másik évfolyammal. ” Nem túl rózsás a helyzet, aminek az okai demográfiai, társadalompolitikai és szociális kérdésekben keresendők. Önálló magyar első osztály a múlt tanévben Temesváron a Bartókban, az 1-es és a 26-os számú iskolák, valamint Lugoson az 5-ös és a végvári általános iskola tagozatán volt, és úgy néz ki, hogy most is lesz. A már említett iskolákon kívül a következő településeken/intézetekben folyik oktatás magyar nyelven: Szapáryfalván, Pusztakeresztúron, Nagycsanádon, Nagybodófalván, Dettán, Zsombolyán (elemi), Újszentesen, Igazfalván, Nagyszentmiklóson (általános). Átlagosan ezer körüli Temes megyében a magyarul tanulók száma (a múlt tanévben 1051-en voltak), aminek majdnem a fele 1–4. osztályos. /Pataky Lehel Zsolt: Temes. Fenntartható állapot. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

Kinevezték a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ aligazgatói tisztségébe Szilveszter Ibolya matematikatanárt, aki a posztról lemondott Szabó Ferenc helyét veszi át. “Vártam, hogy életbe lépjen a törvény, amelyik az aligazgatók óraszám-csökkenéséről rendelkezik, de ez nem jelent meg. A tanítás, a Bokréta hagyományőrző csoport irányítása és az aligazgatói feladatkör egyszerre sok, s úgy érzem, a munka minőségének a rovására megy, ezért mondtam le” – magyarázta Szabó Ferenc, aki a temesvári magyar iskola kötelékében marad. Szilveszter Ibolya több mint egy évtizede a Bartók tanára. /(pataky): Új aligazgató a Bartókban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 6./