"Május 27-én Bukarestben Theodorescu művelődésügyi miniszter és Markó Béla RMDSZ-elnök leleplezte Bartók Béla (1881-1945) bronz mellszobrát, Gyarmathy János marosvásárhelyi művész alkotását. Az RMDSZ e heti sajtóértekezletén egy bukaresti román lap riportere feltette a kérdést: Bartók bukaresti szobrának mintájára várható-e, hogy román zeneszerző is emlékművet kapjon Budapesten? Markó Béla szellemesen azt válaszolta, hogy a szobor nem a magyar államnak adott ajándék, amit viszonoznia kellene, és érveket is felhozott arra nézve, hogy "házi" kezdeményezésről van szó. /Barabás István: Bartók Bukarestben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./"

"Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész alkotásai külföldön nagyobb figyelemnek örvendenek, mint szülőföldjén, annyira, hogy Iserlohnban, ahova nyaranta a művésztelepre évről évre visszavárják, több köztéri szobrával is büszkélkedhetnek, és másutt is van ilyen munkája Németországban. Most végre elkészíthette Bartók Béla mellszobrát, a mű már végleges helyén, a bukaresti Herastrau-parkban bronzba öntve emlékezteti az arra járókat a világhírű magyar zeneszerzőre. A marosvásárhelyi Kós Károly- és a nyárádgálfavi Szentiváni Mihály-portré után ez Gyarmathy harmadik ilyen hazai köztéri munkája. Az életmű - mintegy hatvan kisszobor, harminc dombormű, negyven plakett - nagyobbik hányada látható műtermében. /Humanizmus csak tiszta forrásból. Gyarmathy János szobrászművész műtermében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./"

"A múlt hét végén a kalotaszegi Zsobokon megtartott szórványkonferencián többek között részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke, és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője. Pomogáts Béla elégedetlen azzal az összeggel, ami a rendelkezésükre áll - ez az idén 1 milliárd forint. Ezen kívül az IKA a kézbesítője ama 1,2 milliárd forintnak, amit azoknak a határon túli magyar családoknak folyósít a kormány oktatási támogatásként, akik egy vagy több gyereküket magyar iskolába járatják. A tavaly az erre szánt egy milliárd forintból 800 ezret ugyancsak a pályázók kaphattak meg, mert csak minimum két magyar iskolás gyerek esetén folyósították a 20 ezer forintos támogatást, és ezt a magyar igazolvány meglétéhez kötötték, viszont az igazolványok átvétele, beszerzése igen nehézkesen haladt. Mivel az idén a támogatás megszerzéséhez nem kell majd magyar igazolvány, és egy gyerek után is jár a juttatás, Pomogáts szerint kb. 2 milliárd forint kell majd ahhoz, hogy minden jogosult hozzájuthasson a 20-20 ezer forinthoz. Az elnök azt is elmondta: "A kormányváltás előtt elszabadult a pályázás. Az Orbán- kormány utolsó időszakában olyan pályázatokat hagyott jóvá, amelyekről világosan tudtuk, hiszen én akkor is kuratóriumi tag voltam, hogy az összeg magánzsebekben fog kikötni. Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." Az idei 1 milliárd forintos keretnek a 66-68 %-a fölött a határon túli alkuratóriumok rendelkeznek. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) jövőre 2-3 milliárd forintos támogatást kér majd a külhoni magyarok támogatására. Az IKA elnöke az idén is kiemelten fontos feladatnak tekinti az erdélyi templomok építését. Csíkszeredában római katolikus katedrális épül, azzal a távlati céllal, hogy talán püspöki székesegyház lesz Csíkban, e nagy méretű templom befejezése érdekében Pomogáts levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hiszen kb. 100 millió forint kell e célra, és ez elvinné a központi IKA-alapnak majdnem a felét. Pomogáts Béla rendkívül fontosnak tartja azt, hogy például Románia uniós csatlakozásáig az anyaország kedvező helyzetbe hozza, megerősítse az erdélyi intézményeket, hogy azok képesek legyenek részt venni az uniós pályáztatási rendszerben, ahol önerőre is szükség van. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugat-európai kisebbségi régiók (pl. két belgiumi német falu, a dél-tiroli osztrákok stb.) igen jelentős összegeket kaptak az uniós alapból, és ez úgy volt lehetséges, hogy életképes projektjeik, intézményeik voltak. Arra is utalt, hogy a határon túlra jutó 6-7 milliárdos támogatásnak az IKA csak egy részével rendelkezik, tehát figyelni kell az Apáczai Közalapítványra, az Új Kézfogás Közalapítványra, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára, ezekkel a közeljövőben együttműködik majd az IKA. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője jól dokumentált beszámolót nyújtott át a zsoboki konferencia résztvevőinek, amelyben nyomon követhető az AKA története, a főbb célkitűzések. Az 1999-ben létrejött közhasznú szervezet eddig 3,1 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, a benyújtott 1236-ból 654 pályázatot ítélt életképesnek. Főleg a felsőoktatást, a szakképzést támogatta. Mivel a zsoboki konferencia témája a szórványmagyarság helyzete, jövője volt, Csete Örs erre a pászmára koncentrált. 2001-től az AKA évente 5-5 millió forintot juttatott hat erdélyi szórványközpontnak. Viszont Csete Örs jelezte: 2003-ban már nem tartozik feladataik közé s szórvány támogatása. Ezenkívül eddig hét ingatlanvásárlást, -építést támogattak Segesváron, Szamosújváron, Aradon, Válaszúton, Széken, Gyimesfelsőlokon és Temesváron. Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken 86 szórványóvodát támogattak. A Magyarok - Határok Nélkül program keretében a nyugati magyar szórványokhoz juttattak ki magyar tanárokat, nyelvápoló táborokat szerveztek a kint élő gyerekek számára. 2003-ban a következő területeket támogatják: számítástechnikai jellegű pályázatokat, a szakképesítési alapból a középiskolai szakoktatást támogatják; a felsőfokú oktatás terén pedig a gyakorlati képzésre vonatkozó pályázatoknak van esélyük. Az AKA idei kerete 1,2 milliárd forint. /(Máthé Éva): Magyar közalapítványok beszámolója. Kevés a fóka, sok az eszkimó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Zsobok 320 lelkes, színmagyar református falu. Szórványközpontja, a benne 1994 óta működő Bethesda Gyermekotthon a maga nemében egyedülálló, ahol a 115 gyerekből 54 állandó lakó (árva vagy szegény családból származó, elhagyott gyerek), a többiek az iskolai év idején olyan falvakból érkeznek az iskolába, bentlakásába, ahol nincs magyar tanítás. A kastélyszerű új épület németországi református támogatással készült. Jelenleg az öregek otthonát építik, ahol a 18. életévüket betöltő, a zsoboki otthonban nevelkedett fiatalok dolgozhatnak, lakhatnak majd - ha erre igényt tartanak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - idei tanácskozását Zsobokon, a Bethesda Otthonban szervezte meg. A téma: A rehabilitációs programok esélyei a romániai és a kárpát-medencei szórványokban. Pomogáts Béla szerint a szórvány felkarolását nem lehet tovább halasztani. A 20. század megtépázta a magyar nemzetet, társadalmat. Trianont még mindig nem dolgozta fel a nemzet, s most igen káros az, hogy "a határon túli magyarság ügye, a nemzetpolitika a pártpolitika részévé vált, pártérdekek alá rendelődött". A budapesti Teleki László Intézettől származó adatokat ismertette Pomogáts: a legutóbbi felmérések szerint a világon alig több mint 13 millió magyar él, 77,1 százalékuk Magyarországon, 2,6 millió a Kárpát- medencében, 1,72 millió Nyugaton. A magyarság 13,9 %-a, 885 ezer fő abszolút szórványban él, olyan településeken, ahol magyar oktatás már nincs, legfeljebb az egyház jelent még megtartó erőt. Viszont ha azokat is szórványmagyaroknak nevezzük, akik egy településen belül kisebbségben élnek a Kárpát-medencében, akkor kb. 1,1 millió az itt szórványban élők létszáma. Hozzájuk adódik a nyugati diaszpóra - 1,72 millió egyén. A leggyorsabban a nyugati diaszpóra épül le. Erdélyben is drámai a szórványban az asszimiláció. A szórvány ügye nemzetstratégiai tétel kell hogy legyen, amit a magyar kormánynak, a határon túli politikai és civil szervezeteknek együttesen kell felkarolniuk. A konferencia célja a problémák felleltározása volt. Vetési László az erdélyi református szórványgondozói szolgálat vezetőjeként konkrét példákkal ecsetelte, mennyire elszigetelődtek az egyes kis magyar közösségek, hogy sok helyütt az alkoholista lelkészek sem jelentenek már számukra mentsvárat, bár "az egyház az utolsó hajszálér-hálózat, mely egymáshoz kapcsolja a szórványmagyarokat". (Pusztakamarást említette, ahol az iskola után felszámolódik az egyház is.) Az erdélyi református 550 anyaegyházból 195-ben 300 alatt van a hívek száma. A lelkészek körében a felkészületlenség, az improvizáció terjed. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi szórványmagyarok 48 %-a városokban él, velük senki sem foglalkozik. Lépcsőzetes, gyakorlati tervnek kell készülnie ezzel kapcsolatban. A lehető legsürgősebben 300 pedagógusnak és 300 lelkésznek azonnali, folyamatos támogatást kell nyújtani, különben sok kisközösség egy- két év alatt eltűnik. A Sapientia Egyetem valószínűleg keretet biztosít majd e programnak, amely felkészítést is jelent. Szilágyi N. Sándor nyelvész-professzor az asszimiláció, a szórvány kifejezések pontos meghatározására vállalkozott. Statisztikai felmérések alapján mondotta: Romániában 27 ezer falusi magyar ember él olyan településen, ahol a magyarok részaránya nem éri el a 10 %-ot, és 139 ezer olyan városlakó van, ahol ez az arány 11-20 % között mozog. A két utóbbi népszámlálás között, tíz év alatt hivatalosan 13 százalékos volt a magyarság apadása. Péntek János nyelvész-professzor Zsobok példáját emelte ki. Nem hangzatos mondatokra, hanem egyéni cselekvésekre, nyelvi rehabilitációra van szükség. Szerinte a nyelvvesztés bármikor visszafordítható folyamat, csak meg kell találni a módját, a felelősét - egy-egy közösségen belül. Foggal-körömmel meg kell tartani az iskoláknak legalább az alsó tagozatát, mert az iskola nélkül maradó falu felmorzsolódik. Felhívta a figyelmet a lakótelepi szórványra, ahol a nyelvvesztés igen komoly méreteket ölt. Sok településen a "megfélemlített nyelvhasználat" áll fenn, ezt a kifejezést néhai Szabó T. Attila professzor alkotta meg. (Rád szólnak: ne beszélj magyarul!) Ez frusztrált lelki állapothoz vezet, és igen nagy mértékben járul hozzá a kivándorláshoz. Péntek János a szórványközpontok körének a kibővítése mellett szállt síkra. Több előadó utalt arra, hogy 30-50 ilyen újabb központra lenne szükség. Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum volt igazgatója a bánsági helyzetet elemezte. A magyarok részaránya Temes megyében jelenleg 7,58 %. Minden településen kisebbségben élnek (már ahol jelen vannak). Az utóbbi időben megkezdődött a fakultatív magyar nyelvoktatás ott, ahol erre igény van, ez már több mint 300 gyermeket érint. Még egyelőre 23 óvodában és 17 általános iskolában, és 1-2 középiskolában folyik magyar oktatás is (a Bartók Béla Líceumban csak magyar nyelven tanulnak). Az utóbbi időben beindult Élő kapcsolat nevű program keretében családonként keresik fel a magyar kisközösségeket. Mint mondotta: a Bánságban a vegyes házasságok 90 %-ában a gyerekek nem tudnak már magyarul. Pozitív jelenség, hogy szegedi támogatással táncházmozgalom indult be. Halász Ferenc sérelmezte, hogy az Apáczai Közalapítvány szórványtámogatása megszűnik. Dáné Tibor Kálmán az EMKE országos vezetősége nevében figyelmeztetett arra, hogy elsősorban az egzisztencia-teremtéssel, a szórványban élő vállalkozók támogatásával, megerősítésével kellett volna oda hatni, hogy megmaradjanak a magyar kisközösségek. A jelenleg "futó" programok kapcsán javasolta: ne csak nyelvőrző táborokat szervezzenek az illetékesek, hanem tehetséggondozást is vállaljanak - tematikus, festészeti, zenei, informatikai táborokat létesítsenek a szórványban élő gyermeknek. Pillich László, a kolozsvári Heltai Alapítvány elnöke statisztikai felmérések alapján, térkép segítségével vázolta az erdélyi korridor elméletet, mely szerint Szatmárnémetitől Sepsiszentgyörgyig egy folyosó mentén helyezkedik el a hazai magyarság, mely gerincének fő csigolyája Kolozs megye, Kolozsvár, ahol 17 %-ra süllyedt a magyarság részaránya. Márpedig ha ez a csigolya kihull, akkor a gerinc kettétörik, két enklávéba szorul be a magyarság. A Kolozs megyei magyar gyermekek 10 %-a nem magyarul kezdi az iskolát, 20 %-uk románul végzi a 8. osztályt, és 50 %-uk románul érettségizik - sorolta a szórványosodás adatait. Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke eredményeiket sorolta, amelyek - mint mondotta - nem látványosak, de például a Zsil völgyében, Óradnán, és másutt is sok helyen támogatni tudták az ingázó tanulókat, ösztöndíjakat biztosítottak szegény sorsú, szórványban élő magyar gyerekeknek. A továbbiakban a vajdasági, burgenlandi, Beszterce- Naszód megyei magyar közösségek gondjairól, a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységéről, az óradnai, segesvári, hunyadi magyar közösségek, szórványközpontok sorsáról hangzottak el kiselőadások. A házigazda, a zsoboki Molnár Irma tiszteletes beszámolt arról, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége minden évben felvállal egy-egy ügyet, és azt kitartással támogatja. Most a megszűnő félben levő balázsfalvi magyar oktatást szeretnék megmenteni az enyészettől. Korábban a csucsai Ady-Boncza kastély szomszédságában levő református templomot festették le, újították fel, ahol 3 (!) református ember él. /Máthé Éva: Szórványgondok - magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "

"Hetedik alkalommal került sor a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az Erdélyi Közművelődési Egyesület és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület szervezésében a Szilágyi Domokos Napokra. Az irodalmi tanácskozások, megemlékezések, koszorúzások Szatmárnémetiben, Nagysomkúton és Batizon zajlottak. Szilágyi Domokosnak Szatmárnémeti iskoláinak városa, Nagysomkút születésének helye, míg Batizon 1955 és 1960 között a református parókia nyújtott számára otthont. Az idei Szilágyi Napokon koszorúztak többek között: Szabó Vilmos államtitkár, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Kötő József, az EMKE országos elnöke, Ilyés Gyula és Ludescher István Szatmárnémeti, illetve Nagybánya polgármestere. Szatmárnémetiben irodalmi tanácskozás zajlott Sajtóértekezlet II. címmel Szilágyi Domokosról és költészetéről az ezredfordulón. Fátyol Rudolf hegedűművész, a Filharmónia igazgatója, Bartók Béla Hat magyar népdalát és Hat román népi táncát adta elő. A háromnapos program meghitt, családias hangulatban zárult a Szatmárnémetitől alig néhány kilométerre fekvő Batizon. /S. Muzsnay Magda: Szilágyi Domokosra emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

"Ősztől indul az aradi Vasile Goldis Egyetem keretében működő Pedagógiai Főiskola temesvári magyar tannyelvű csoportja. A még szabad helyekre folytatódik a beiratkozás a Bartók Béla Elméleti Líceum titkárságán. /Pedagógiai Főiskola magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./"

"Visszafordíthatatlan negatív folyamatot indíthat el az Apáczai Közalapítványon keresztül a romániai magyar szórványoktatásnak biztosított támogatás ,,elbizonytalanodása" - aggodalmaskodnak a hazai civil szervezetek vezetői. A magyarországi Apáczai Közalapítvány szórványprogramjából az elmúlt két tanévben eszközvásárlásra, útiköltség- és szállástérítésre, pedagógusi ösztöndíjakra, táborok szervezésére, valamint az adott térség kiemelt programjának lebonyolítására kaptak anyagi segítséget a diaszpórában működő magyar tanintézetek. A meghívásos alapon kiírt pályázatokon évente öt-ötmillió forintot ,,irányítottak" Romániába a temesvári Bartók Béla Alapítványnak, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnak, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Beszterce Művelődési Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi fiókszervezetének és a Kőhalmi Református Egyházközség Szórvány Diákotthonának. A felsoroltak mellett Máramaros és Szilágy megyéket is érintő program összesen 3425 - közülük 576 Temes, 412 Arad, 410 Hunyad megyei - diáknak biztosított résztámogatást. A 2003-2004-es tanévre már nem írták ki a pályázatot. A közoktatásra most nem kapott pénzt a magyar államtól - mondta Halász Ferenc, a Bartók Alapítvány elnöke, aki furcsállja ezt, mert tudomása szerint a magyar tanügyi tárca költségvetését megkétszerezték. A támogatást folyamatosnak ígérték, majd hirtelen felfüggesztették - és a segítségre számítottak az iskolák vezetőségei, a pedagógusok, diákok és szülők. Ezt fogalmazták meg abban a nyilatkozatban, melyet a hat szervezet vezetőségi tagjai még június 14-én írtak alá Déván, és juttattak el az Apáczai Közalapítványnak, Kötő Józsefnek, az RMDSZ oktatási alelnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a magyar Oktatásügyi Minisztériumnak és a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak. Választ még nem kaptak. - A közalapítvány 2001-ig csak a magyar felsőoktatást és a középiskolai szintű szakoktatást támogatta, utána változtatták az alapszabályzatát úgy, hogy a közoktatásra is fordíthasson- mondta Halász. Számítógép-vásárlásra ugyan meghirdették a pályázatot, de az elnyerhető négymillió forint helyett a Bartók Béla Alap A szép nevű Kalotaszentkirály-Zentelke példamutató községnek számít Kolozs megyében. Szórványkollégiuma eredményes, nyaranta pedig egyik rendezvény a másikat éri. Két egymást követő évben az Erdélyi Gitártábort is itt tartották, idén a Szentkirályok Szövetségének éves találkozóját is itt rendezték meg. Most egy kiadvánnyal jelentkeznek: A Kalota partján Ady Endre azonos című versének sorát kölcsönözve, a Kalotaszentkirályi Önkormányzat és az Ady Endre Kulturális Egyesület közös kiadású falumonográfiájával. /Sándor Boglárka Ágnes: Üzenet a Kalota-partról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"A több mint kilencven százalékban magyarok lakta Óteleket, ahol a két Temes megyei önálló magyar tanintézetek egyike működik - a másik a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum - is utolérte a szórványbeli magyar oktatás problémája: az általános iskolai tagozata diákhiánnyal fog küszködni, az ötödik osztályt például négy tanuló kezdi - mondta Talpai Adél igazgató. Szerinte az segítene, ha a községközpontból, Újvárról sikerülne átcsábítani legalább nyolc általános iskolást. Újváron fakultatív magyar oktatás folyik, és a szülőknek az megfelel, nem tartják fontosnak, hogy magyar iskolában taníttassák a gyerekeket. Az iskolabusz az Újvár községhez tartozó falvakból (Ótelek, Jánosfölde, Magyarszentmárton, Aurélháza, Öregfalu), közel kilencven elemi és általános iskolást szállít a "központba". /Pataky Lehel Zsolt: Óteleket is elérte a szórványoktatás legfőbb gondja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./"

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./"

"Margittán a városi tanács határozata alapján az Eroilor utcából Petőfi Sándor, a Republicii-ből Arany János, a Primaverii-ből Horváth János lett. További magyar neveket is kaptak a településen egyes utcák: Jókai Mór Ady Endre, Dankó Pista, Bartók Béla, Bethlen Gábor, Kölcsey Ferenc és Kazinczy Ferenc utca is van már. A 18 tagú tanács egyöntetűen szavazott az utacanév-változtatások mellett. Margittán a nyár folyamán fokozatosan kitett új táblákat elkezdték negrongálni. Levakart betűk, s néhol az utcanevek hűlt helye jelzi, hogy a lakosság egy részének mégsem tetszik a dolog. Szeptemberre szinte mindegyik új táblácskának baja esett. A műemlék református templom parkjában kis magyar sziget. Szinte isten házához dőlve, Petőfi Sándor és Ady Endre mellszobra, Horváth János emléktáblája, átellenben Horváth Imre költő szülőházán felirat hirdeti a bölcső helyét. A templomkert kapuja kulcsra zárva, odabent béke. /Balla Tünde: Margittán nem mindenki ismeri... Ki volt az a Bartók Béla? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"Egyre szűkösebb alapokból kell kigazdálkodnia Temes a megye magyar iskoláinak, illetve magyar tagozatainak támogatását a Bartók Béla Alapítványnak. Az idei adományozó ünnepségre a temesvári Kós Károly Közösségi Központba összehívott oktatási tanácskozáson került sor, melyet a Bartók Béla Alapítvány, az RMDSZ és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közösen szervezett. Az idei Apáczai Alapítvány szórvány programjának támogatásából 150 millió lej értékben vásároltak tanszereket, sportfelszerelést és könyveket, valamennyi tétel gazdára talált. Ugyancsak az Apáczai Alapítvány szórvány-támogató csomagjából mintegy 500 millió lej értékben 8 iskolai kistérség - Lugos, Nagyszentmiklós, Detta, Végvár, Csanád stb. - kapott számítógépet, az óvodai csomagba pedig színes televízió, videolejátszó, CD-lejátszó, mesekönyv és játék került körülbelül 25-28 millió lej értékben. Megvették az értékes felszereléseket, ám ezek használatát kétségessé tette a tartozékok - kábelek, csatlakozók stb. - hiánya, amire már nem jutott pénz. A nehéz helyzetből Böszörményi Zoltán vállalkozó, laptulajdonos, a Nyugati Jelen főszerkesztője több tízmillió lejes támogatása segítette ki őket, tájékoztatott Halász Ferenc tanár, a Bartók Béla Alapítvány elnöke. A szórványprogram támogatása egyelőre leállt, de az eddig beindított és egyes iskolák túlélése szempontjából fontos támogatásokat életben kívánják tartani. Ilyen a négy iskola - Nagyszentmiklós, Lugos, Detta és a Temesvári l-es Általános Iskola - ingázással járó kiadásainak a fedezése, illetve három napközis program - Temesvári 26-os Általános Iskola, 1-es Általános Iskola, végvári iskola - részére biztosítják a pedagógusok ösztöndíját. Ezeket a Szórvány Alapítvány, a Bartók Alapítvány és az RMDSZ adja össze. /(Sipos): Szórványiskolák támogatása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 18./"

"Temesváron a belvárosi református templom Újvárossy Ernő gyülekezeti termében a Református Nőszövetség bibliaóráját és az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság ülését, amelyen a Művelődés című folyóirat szerkesztőit látták vendégül, kapcsolták össze a szervezők. Szász Zoltán segédlelkész bibliamagyarázata után a Bartók Béla Énekkar lépett fel. Ezután Szabó Zsolt főszerkesztő és Murád Betty bemutatták az 55 éves Művelődés folyóiratot, melynek a magyarlakta területeken mindenhol vannak munkatársai. Temesváron Anavi Ádám, dr. Matekovits György, Szekernyés János, Tácsi László és Boér Jenő írásaira mindig számíthatnak. /Bibliai igével és írott szóval. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./"

"Moldován Gyula székelyudvarhelyi festőművésznek idén három egyéni és három csoportos kiállítását láthatta - belföldön és külföldön egyaránt - a tárlatlátogató közönség. Két hónap alatt Moldován Gyula két tárlattal is jelentkezett Budapesten: az őszi Fesztiválon a Vármegye Galériában, ahol - Határok nélkül címmel - több erdélyi, kárpátaljai és vajdasági alkotóval közösen vett részt, valamint egy egyéni tárlattal, melynek a Magyarok Világszövetségének Bartók Béla-terme adott otthont. /(fbz): Fordulópont Moldován művészetében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./"

Elhunyt Izsák Márton szobrászművész /Galócás, 1913. ápr. 12. – Marosvásárhely, 2004. febr. 1./, több köztéri szobor és kisplasztika alkotója. Két hete Barabás István festőművész kiállításán még megjelent. Marosvásárhelyen többek között Bartók Béla és Mihai Eminescu, Szentgyörgyi István és George Enescu szobormása és a Holokauszt emlékműve áll. Életművéhez tartozik a művészeti középiskola is, amelyet közel három évtizeden át igazgatott, kiváló művészgenerációkat indítva el. /Elhunyt Izsák Márton. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

Február 19-én Kolozsváron bemutatták László Ferenc zenekutató Béla Bartók si muzica populara a romanilor din Banat si Transilvania című, az Eikon Kiadónál megjelent könyvét. A kötet bővített, átdolgozott változata egy korábban megjelentnek. A szerző hosszú évek óta kutatja Bartók Béla zenei munkásságát. Bartók több mint 3500 autentikus román dallamot gyűjtött. László Ferenc könyvét korábban két kiadó visszautasította. A könyv elnyerte a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Egyesülete 2003. évi Zenetudományi díját, amelyet e hónap 27-én nyújtanak át a szerzőnek Bukarestben. /Farkas Imola: Bartók Béla és a román népzene. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Negyvenéves fennállásának megünneplésére készül Temesvár és a megye egyetlen női kamarakórusa, a Carmina Dacica. Tizennyolc esztendeje a karmesteri pálca Tóth Flóra kezében van, vezetésével a nemzetközi mezőnyben is sikereket ért el az együttes. Tóth Flóra 1972-ben, a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatórium végzőseként került Temesvárra, a zeneművészeti líceum tanárának. Kezdettől írt a helyi magyar napilapban. Előzőleg már néhány zenekritikája és novellája látott napvilágot az Utunk irodalmi hetilapban. Tóth Flóra azóta is a helyi zeneművészeti líceumban tanít és zenei asszisztens a Zenei Karon. Közben különböző együttesek kérik meg, hogy lépjen fel zongorakísérettel. Tóth Flóra kamarakórusa először 1990-ben lépett fel a debreceni nemzetközi Bartók Béla Fesztiválon, ahol egyes énekszámokat magyar nyelven szólaltattak meg. Felléptek már Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Szlovákiában, Ausztriában és többször meghívták őket Magyarországra is. Férje és fiai is zenészek. /Pongrácz P. Mária: Muzsikáló világ. Beszélgetés Tóth Flóra karnaggyal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Bartók Béla születésnapjának (márc. 25.) megünneplése Nagyszentmiklós legjelentősebb kulturális eseménye. Az ünnepséget 2001 óta a Pro Bartók Társaság a szegedi Konzervatóriummal és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karával együttműködve szervezi meg. Bartók Béla köztéri szobránál kezdődtek az események. Oncu Iosif helyi polgármester köszöntötte a magyarországi és hazai ünneplőket, akik megkoszorúzták az emlékművet. A Nákó-kastély zajlott az előzőleg Szegeden rendezett nemzetközi zongoraverseny résztvevőinek és díjazottjainak gálaműsora. Tamás Sándor a Pro Bartók Társaság részéről köszöntötte a hangverseny közönségét, dr. Kerek Ferenc pedig évfordulós emlékbeszédet mondott. /Szekernyés Irén: Zongoragála Bartók emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

Seprődi János /Kibéd, 1874. aug. 15. – Kolozsvár, 1923. márc. 6./ nyolcgyermekes szegény székely családból származik. A kolozsvári egyetemen szerzett tanári oklevelet. Munkássága a zenetörténet és népzenekutatás terén bontakozott ki. Fontos szerepe volt a református énekeskönyv megújításában. Zenetörténészként legjelentősebb a Kájoni kódexről írt tanulmánya. Munkásságának fő érdeme a népzenekutatás. Kutatóként és gyűjtőként Bartók Béla, Kodály Zoltán elődjének tekinthető. 1879 és 1911 között összesen 297 szöveges, 44 hangszeres dallamot gyűjtött, ebből 267 magyar, 54 ruszin, egy román és egy szlovák. Népzenegyűjtésének nagyobb és legértékesebb része Kibédről származik. 1914-ben jelent meg Eredeti székely dalok című könyve. Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben – volt, míg a temetőgondnokság ki nem dobatta földi maradványaikat a sírból. Kibéden kopjafát állítanak a temetőben Seprődinek, és a faluünnepen, aug. 28-án felavatják Seprődi János mellszobrát a művelődési otthon előtti parkban. A kopjafát Péterfi György tanár faragja, a szobor a szintén kibédi származású nagyváradi Deák Árpád alkotása. /b. d.: Szobrot állítanak Seprődi Jánosnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Az érmihályfalvi Nyíló Akác Napok idén is húszezer embert vonzott a határ menti településre. Torda Imre polgármester büszkén emlegette a településen működő 13 kulturális csoportot. Idén tizenkettedik alkalommal szervezték meg a Nyíló Akác Napokat. Érmihályfalva 11 ezer lakosú kisváros, a néhány száz román családot leszámítva magyar többségű, alig nyolc kilométerre Magyarországtól. Az ünnepség máj. 14-én kezdődött. Kirakodtak a vásárosok, zsúfolásig megtelt a Bartók Béla Művelődési Ház, amikor a Gaudeamus gyermekszínjátszó-társulat „A dzsungel könyvét” adta elő. A néptáncgálán a vajdaságiak és a nagyváradiak kapták a legtöbb tapsot. /Lukács János: Háromszorosára nőtt Érmihályfalva. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Temesváron 2000 óta minden tanév utolsó hetében rendezik meg a nem román tanítási nyelvű iskolák számára a Merlin inasai nevű előadói versenyt. A rendezvény szervezője, a temesvári Merlin Ifjúsági és Gyermekszínház idén három tagozaton – színjátszás, ének-zene és szórakoztató műsorok – várta a legfiatalabb előadókat. A nemzetiségek nyelvén tanító Bartók Béla Elméleti Líceum (magyar), a Nicolaus Lenau Líceum (német) és a Dositei Obradovici Líceum (szerb) mellett részt vettek a vidám hangulatú vetélkedőn a J. L. Calderon (francia), a W. Shakespeare Líceum (angol) tanulói is. /(Sz. I.): A többnyelvű iskolák diákművészeinek fesztiválja. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.  Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió.  A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető.  Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették.  Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget.     1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt.  Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

Temesváron a magyar oktatási nyelvű kilencedik osztályokban még maradtak betöltetlen helyek. A Bartók Béla Elméleti Líceum társadalomtudományi osztályába várnak még hat jelentkezőt. A Gerhardinum Római Katolikus Líceumban a magyar osztályban még van 17 üres hely. /(Sz. I.): Üres helyek a magyar kilencedik osztályokban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

A tevékenységek összehangolására és az RMDSZ-szel való jobb együttműködés érdekében egy évvel ezelőtt 54 temesvári és Temes megyei civil szervezet Civil Tanácsot hozott létre. A 24 tagú választott testület öt szakbizottságban fejti ki tevékenységét. Erdei Ildikó, a Temes megyei Civil Tanács elnöke elmondta, hogy a régebbi közművelődési egyesületek (Ormós Zsigmond Társaság, Bartók Béla Dalárda, lugosi irodalmi kör) mellett 1990-ben újak alakultak, a Bartók Béla Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a Szórvány Alapítvány. Velük egy időben kezdte meg működését a Máltai Segélyszolgálat, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint két ifjúsági szervezet, a TEMISZ és a TMD (Temesvári Magyar Diákszervezet). 1998–1999-ben az RMDSZ képzési programot kezdeményezett olyan személyeknek, akik civil szervezetek létrehozására vállalkoztak. Ennek eredménye, például, a jól működő Végvárért Alapítvány, valamint a Geml József Társaskör. A Civil Tanácsot megválasztó fórumra a történelmi egyházak képviselőit is meghívták. A civil vezetőtestület megalakulásával kétkamarás lett a Temes megyei magyar közösség vezetése. A civilek véleményezhetik az RMDSZ vezetősége, a TKT határozatait, egyszeri újratárgyalását is kérhetik, maguk is nyújthatnak be javaslatokat. A jobb kapcsolattartás érdekében kialakítottak egy közös adatbázist. /Szekernyés Irén: Új helyzetben a civil szervezetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

Temesváron a Geml József Társaskör alelnöke, Pelcz Rozália népdalcsoportot alakított a tagság jó hangú lányaiból, asszonyaiból. Felkérték Gáspár Mária zenetanárnőt, hogy irányítsa közös éneklésüket. Gáspár Mária, a Bartók Béla Dalárda karnagya tanárként a Bartók Líceumban is vezet népdalcsoportot. /(Sz. I.): Új népdalcsoport alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

A magyar nyelvet fakultatív nyelvként tanuló gyermekek számára második alkalommal szervezett háromnapos programot az RMDSZ oktatási munkacsoportja Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban. Felhívásukra 30 gyermek jelentkezett a megye olyan helységeiből, ahol nem folyik magyar nyelven oktatás. Búziásfürdőről, Csenéről, Facsádról, Gyérről és Rékásról érkeztek gyermekek. A rendezvény, amelynek anyagi alapját a Szórvány Alapítvány, Toró Tibor parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ, a Defon Kft. és a Bartók Béla Líceum biztosították, jó alkalom volt a pislákoló magyarságtudat ébresztésére. /(Szekernyés): II. Anyanyelvi tábor a Bartók Béla Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

Erősödni látszottak, főként 1989 után, a magyar tanítási nyelvű iskolák, illetve a magyar tagozatok. Kialakultak a támogatási rendszerek, s vannak az oktatás korszerűsítését és a továbbtanulást segítő alapítványok. „Mégis: anyanyelvű oktatási rendszerünk sorvad” – állapította meg Szekernyés Irén, a lap munkatársa. Temesváron több iskolában kevés a tanuló, kettőben nem indult első osztály gyermekhiány miatt, s a város legnagyobb magyar iskolájában, a Bartók Béla Líceumban is alig-alig indult párhuzamos osztály. Temes megyében hasonló a helyzet. A tanítók látják a súlyos problémát, megtettek mindent, ami módjukban állt. Családokat kerestek fel, ahol iskolába induló kisgyermekek élnek. Az eredmény kevés volt. Az előítélet, miszerint a gyermek jobban érvényesül, ha román iskolában jár, makacsul tartja magát. /Szekernyés Irén: Közösségsorvasztó előítélet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Temes megyében a vidéki és a városi iskolák közötti jobb együttműködés érdekében testvériskola kapcsolatot létesítettek. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum kisiskolásai (I–IV. osztályosok) Szabó Ferenc aligazgatóval Ötvösdre látogattak, hogy megbeszéljék, mit is tehetnének a falusi iskoláért. A Lugosi 5-ös számú Általános Iskola hasonló korú diákjai Neamtu Noémi aligazgatóval és a tanítókkal a bodófalvi I–IV. osztályos iskolát keresték fel. A nagyobb iskolák lehetőségeik szerint anyagiakban is támogatják a falusi oktatási intézményeket, de a művelődési-oktatási és a közösségfejlesztő segítség ennél nagyobb jelentőséggel bír. /(Sz. I.): Nagyiskola a kisiskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

Nov. 20-án Kolozsváron tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD). Kötő József, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke az eddigi munka elismeréseként, a dalosszövetség tiszteletbeli elnökének, Guttman Mihálynak Kájoni-emlékplakettet nyújtott át. Az RMD elnöke, Guttman Emese beszámolójában részletesen kitért tevékenységük minden vonzatára. Az RMD jövő évi munkatervét Bartók Béla halálának 50. és Farkas Ferenc születésének 100. évfordulója határozza meg. Az elnöki beszámolót két előadás követte a gregorián énekekről és az egyházzenei kultúra ápolásáról, majd Kelemen Antal, a fúvószene-szövetség vezetője, az utóbbi tíz év mérlegét ismertette. Jelenleg öt megyében (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Brassó) működik fúvószene-együttes, és több a szakember, mint egy évtizede. A vezető szerepet a háromszéki együttesek (Uzonban, Kézdivásárhelyen, Barátoson és Rétyen) játsszák, de Hargitában 25 településen alakult (újjá) hasonló gárda. A közgyűlésen díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérteket: dr. Almási István néprajztudóst, Vizsnay Csaba zenetanárt, a nagykárolyi Katolikus Líceum igazgatóját, Gáspár Attila zenetanárt, zilahi karnagyot, Kállay Miklós Tünde zenetanárt, a Kolozsmonostori Református Énekkar karnagyát, és Cacu Mirceát, a bélteki és mezőpetri fúvószenekar karnagyát. /Ördög I. Béla : "Teremtsük meg az éneklő Erdélyt". A Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Csizmarik László a Temes megyei Gátalján született 1939. március 12-én. 1973 és 1989 között karvezetője volt a Bartók Béla kórusnak, melynek repertoárját – a politikai cenzúrát kikerülve – úgy alakította, hogy megszólalhattak Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos művei is. 1989. december 17-én a temesvári Opera téren ott volt a tüntetők között, egy ismeretlen agyonlőtte. Egyike volt a temesvári forradalom első áldozatainak, akinek még a végtisztesség sem adatott meg. Bukarestben hamvasztották el, hamvait egy szennyvízcsatornába öntötték. 15 évvel a halála után egykori kollégái, ismerősei és a hajdan általa vezetett Bartók Béla kórus emlékezett meg róla dec. 17-én. A Temesvári Kulturális Központ falán helyeztek el koszorút, majd Gátaljára utaztak, ahol megkoszorúzták a mellszobrot. /László Árpád: Csizmarik Lászlóra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

Ünnepélyes keretek között adta át a Bartók Béla Alapítvány a magyarországi támogatással vásárolt két és félmillió forint értékű taneszközt Temes megye 52 magyar tannyelvű oktatási intézményének, illetve magyar nyelvet tanuló csoportjának a hét végén. Temesváron a Bartók Béla Líceum dísztermében az oktatási intézmények képviselői, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége helyi vezetői, a Bartók Béla Alapítvány elnöksége, a Temes megyei Civil Tanács oktatási-tudományos szakbizottságának tagjai, valamint a magyar nyelvű oktatást támogató civil szervezetek képviselői jelenlétében ismertették a projekt célkitűzéseit és a pályázat lebonyolítását. Fénymásolók, színes tévékészülékek, képmagnók, kazettás magnók, CD-lejátszók, oktató filmek, mikroszkópok, térképek, iránytűk, földgömbök, falitablók, fejlesztő játékcsomagok, szakkönyvek segítik a Temes megyei pedagógusok (32 óvónő, 35 tanító, 113 tanár) munkáját. 520 óvodás, 420 kisiskolás, 337 V–VIII. osztályos tanuló, 335 líceumi diák, valamint 339 magyar nyelvet fakultatívan tanuló gyermek iskolai munkája vált korszerűbbé az Apáczai Közalapítvány támogatása által. /(Sz. I.): Taneszköz-támogatás 52 oktatási intézménynek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./

Szabó Ferenc, a Szinkron Zenekar vezetője jó idő óta szervezője a hagyományos báloknak Temesváron. A Médiabefutón országos második helyezést elért két diáklány, a Bartók Béla Elméleti Líceum tanulói, Szabó Nóra és Virginás-Tar Emese citerán bemutatták nyertes repertoárjukat. Ezután a Bokréta táncosai következtek. Több mint kétszázan töltötték együtt a farsangi mulatságot, hagyományos magyar muzsikával. /(Szekernyés): Három nemzedék szervezte a télbúcsúztatót. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./