"A bánsági magyar oktatás problémáiról tanácskoztak pedagógusok, szülők, RMDSZ-politikusok Temesváron, a Bartók Béla Iskolanapok megnyitó ünnepségét követő kerekasztal-beszélgetésen. Halász Ferenc tanár, a Bartók Béla Alapítvány elnöke vitaindítójából kiderült: minden évben visszatérő gond az anyagiak hiánya. A társadalom elszegényedése egyes iskolák és tagozatok puszta létét fenyegeti. Sokkal több a szerény jövedelmű család, mint amennyi ösztöndíj fölött az alapítvány rendelkezik. A bentlakásért 690 ezer lejt kell fizetni személyenként, ami meghaladja szegényebb családok lehetőségét. /Sipos János: Anyanyelvű oktatás szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./"

"Elhunyt dr. Benkő András /Fejérd, 1923. jan. 21. - Kolozsvár, 2001. ápr. 9./ zenetörténész professzor. Mindvégig dolgozott, legutóbb Az európai egyházi zene történetén munkálkodott. Jelentős munkái: A Bolyaiak zeneelmélete, a Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, Zoltán Aladár-monográfia, Az egyházi ének története. Ő volt a Zenetudományi Írások szerkesztője. A kolozsvári Gh. Dima Zeneművészeti Akadémia zenetörténeti tanszékén 35 évet tanított. /Kulcsár Gabriella: Isten Önnel, tanár úr! Búcsú dr. Benkő András zenetörténész professzortól (1923-2001). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Április 20-án egy gyulai (Magyarország) esemény nyitja meg a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot, amelyet hatodik alkalommal szervez meg a Temesvári Magyar Nőszövetség. A tíz napig tartó VI. Bánsági Magyar Napok eseményei között van: Székely László emlékkiállítás (Gyulán és Békéscsabán), Mennék haza, de otthon vagyok címmel az újvidéki Színes Szilánkok diákszínpad előadása, Bartók Béla születésének 120 évfordulója tiszteletére rendezett gálaműsor a temesvári Operában, amelynek keretén belül a kolozsvári Magyar Opera bemutatja a Csodálatos mandarin c. balettelőadást, a temesvári főiskolákon tanuló magyar képzőművész fiatalok kiállítása, a nagyváradi Kiss Stúdió Árva Bethlen Kata c. előadása, író-olvasó találkozó, a Hagyománykeresőben folklórest. A rendezvénysorozat célja a bánsági szórványmagyarság azonosság-tudatának erősítése, a feledésbe merült népi hagyományok felkutatása, a DMKT Eurorégió területén élő magyar közösségek közös kulturális értékeinek megismertetése. /VI. Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./"

"A Bánsági Magyar Napok keretében emlékeztek Bartók Béla születésének 120. évfordulójára: a kolozsvári Magyar Opera balettkara bemutatta A csodálatos mandarint. A megnyitó perceiben Bartók Béla édesanyjához írt leveléből idéztek: "Kell, hogy minden ember, midőn férfiúvá fejlődött, megállapítsa, minő ideális cél érdekében akar küzdeni, hogy eszerint alakítsa egész munkálkodásának, minden cselekedetének mineműségét. Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát." Rendszeres gyűjtőtevékenységet folytatott. A Bartók gyűjtötte népdalok számát 8000-re becsülik. Éveken keresztül gyűjtötte Erdélyben a román népzenét is, és lett a román folklór kutatásának egyik első, legkiemelkedőbb képviselője. /VI. Bánsági Magyar Napok. Csodálatos Bartók-est az Operában. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./"

"Az RMDSZ Temes megyei szervezetének tisztújító küldöttgyűlésén a parlamenti képviselővé előlépett megyei elnök, Toró T. Tibor helyére egyetlen jelölt, Halász Ferenc történelemtanár, a Bartók Béla Líceum volt igazgatója pályázott, akit megválasztottak. A leköszönő elnök beszámolójában kiemelte, hogy helyi szinten egészséges versenyszellem alakult ki Reform Tömörülés és a Kereszténydemokrata Mozgalom platformok között. Albert Ferenc, a Mezőgazdasági Egyetem professzora beszámolt arról, hogy a bánsági, magyar tulajdonban levő földeket, amelyeket drága pénzért vásároltak annak idején, most potom pénzért elkótyavetyélik. Szerinte ebben a kérdésben az RMDSZ-nek is lépnie kellene. /(Pataki Zoltán): RT-fölény a Temes megyei RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert-emlékházban Elindultam szép hazámból címen Bartók Béla születésének 120. évfordulóján Bartók Béla és Kodály Zoltán népdalfeldolgozások, népdalok, nóták, csárdások hangzottak el. Az esten a kolozsvári magyar opera művészei léptek fel. /Elindultam szép hazámból. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"

"Máj. 19-én Kolozsváron a Diákművelődési Házban köszöntötték 75. születésnapján Kallós Zoltán folklórkutatót. Megjelent többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Halmos Béla, a magyar táncház-mozgalom egyik "nagy öregje." Sebő Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a magyarországi táncházmozgalom egyik alapítója mondott ünnepi beszédet. Az RMDSZ nevében Markó Béla, a Kriza János Néprajzi Társaság és az Erdélyi Magyar Néprajzi Társaság nevében Tánczos Vilmos köszöntötte a folklórkutatás "élő klasszikusát", az MVSZ nevében pedig Patrubány Miklós mondott méltató szavakat. Több budapesti együttes is fellépett a műsoron, Kallós-gyűjtéseket játszott a magyarlapádi Pirospántlikás és a kolozsvári Zurboló együttes, válaszúti táncokat adott elő a szintén kolozsvári Ördögtérgye. Ezenkívül muzsikált még a kolozsvári Tarisznyás, az erdélyiként meghatározott Palló, valamint a Bodzafa együttes, amelynek énekese, Panek Kati szintén meleg szavakkal köszöntötte Kallós Zoltánt. Fellépett még a moldvai Ónodi Marika, Petrás Marika, a széki Csorba János, valamint Kóka Rozália. Ezután a vendégek Kallós Zoltán szülőfalujába, Válaszútra voltak hivatalosak születésnapi vacsorára. Kötő József, az EMKE, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala, Elekes Botond a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jókívánságait adták át. Tőkés László püspök adta áldását az ünnepeltre és életművére. /Sándor Boglárka Ágnes - Valkai Krisztina: A szeretet és az azonosulás életműve. A 75 éves Kallós Zoltánt köszöntötték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A bejáratnál maga a házigazda fogadta a vendégeket, a teremben pedig a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes mezőségi népviseletbe öltözött tagjai segítettek az eligazodásban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megjegyezte, nem csak a Szövetséget képviseli, hanem magánemberként is részt vesz az ünnepségen. "Kallós Zoltánnak mindannyian tanítványai vagyunk. Mindannyiunk számára fölfedezte a hiteles népdalt, népzenét, ami által egy másik Erdélyt ismertetett meg velünk" - mondta. Tánczos Vilmos a Kriza János Néprajzi Társaság nevében szólalt fel. Kiemelte, Kallós Zoltán a gyűjtésekre és nem az anyagok feldolgozására összpontosított, aminek értéke most érezhető, amikor már szinte nincs mit gyűjteni. "Zoli bácsi élő klasszikusunk, Kodály Zoltán-i, Bartók Béla-i, Martin György-i mércével mérhetjük munkáját" - mutatott rá. - "Nyugodt lélekkel búcsúzom. A népzenét, ha ilyen közönsége van, és ilyen gárda áll a hátam mögött, nem kell félteni" - vallotta Kallós Zoltán. /Mindannyian Kallós-tanítványok vagyunk. A népzenei élet színe-java köszöntötte a hetvenöt éves néprajzkutatót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"A temesvári Bartók Béla Kórus 1971 elején kezdte meg tevékenységét, kihasználva az akkori, sajnos csak rövid ideig tartó, kedvező belpolitikai légkört. A kezdeményezők, Temesvár magyar értelmiségi elitjének képviselői magyar kultúregyüttest kívántak létrehozni, hogy legyen folytatója a temesvári magyar kórushagyományoknak, egyben közösségformáló, a magyarság együvétartozását ápoló fórum legyen. A rendszerváltásig valóban egyetlen magyarul éneklő, műkedvelő felnőttekből álló kórusa volt Temes megyének. Nehéz lenne felsorolni az eltelt harminc év jelentős eseményeit, előadásait, kórusversenyeit. A harminc éve működő kórus művészeti vezetését elsőként Teleki László (1971-1973), a Banatul Filharmónia tagja, majd Csizmarik László (1973-1989), a temesi kórusmozgalom lelkes irányítója, az 1989-es decemberi események egyik első mártírja látta el. Több mint tíz éve Elekes András, a kórus karmestere, aki a szervezési gondokat is felvállalta. /Harminc éve énekel a Bartók Béla kórus. Évadzáró fellépés a szabadfalusi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./"

"A virágnak megtiltani nem lehet címmel tartották meg az elmúlt hétvégén a második újszentesi pünkösdi hagyományőrző-vetélkedőt I-VIII. osztályos tanulók számára. A népdalénekes vetélkedőn a házigazda újszentesiek mellett a temesvári Bartók Béla Líceum és 26-os Általános Iskola, illetve a csanádi és a nagyszentmiklósi általános iskolák tanulói vettek részt a rendezvényen. /"A virágnak megtiltani nem lehet" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"Az Erdélyi Kárpát Egyesület bánsági osztályának alakuló ülésére május 18-án került sor Temesváron, a Bartók Béla Líceumban, 48 résztvevővel. Erre az alkalomra eljött Máthé Gyula, az országos vezetőtanács elnöke Kolozsvárról és Dukrét Lajos műszaki alelnök Sepsiszentgyörgyről. A vendégek röviden ismertették az EKE 110 éves történetét, az utóbbi 10 évben elért eredményeit, jövőbeni terveit. A megalakult civil szervezetet dr. Delesega Gyula egyetemi tanár, a Tehné elnöke köszöntötte, majd megválasztották a vezetőtanács tagjait. Elnök Szabó László közgazdász, alelnökök Urai Miklós hidrobiológus és Bálint István földrajztanár, titkár Illés Mihály mérnök, könyvelő, Sörös László közgazdász. Az összejöveteleket minden szerdán a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében fogják tartani. /Útra készen az EKE bánsági osztálya. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./"

"Temesváron a ballagó diákokat Erdei Ildikó igazgatónő és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár búcsúztatták. A fiatalokat megáldották: Reinholz András római katolikus főesperes, Forrai Beatrix ref. segédlelkész és Bálint Pál baptista lelkipásztor. Toró Tibor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának és a magyar egyetem szenátusának tagja átadta a legjobb végzősnek a néhány nappal előbb létrehozott, egymillió lejes Sapientia-díjat Sütő Egeressy Zsuzsának, rangos irodalmi vetélkedők és szavalóversenyek többszörös győztesének. Négy végzős osztály hatvan diákja /a Bartók Béla Líceum és a Gerhardinum Katolikus Líceum tanulói/ ballagott Temesváron. /Pataki Zoltán: Sapientia díj a legjobb végzősnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"Temesváron a Bartók Béla Líceum ballagó diákjait /négy végzős osztály hatvan diákját/ Erdei Ildikó, az intézmény igazgatója és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár búcsúztatta, majd a fiatalokat megáldották: Reinholz András római katolikus főesperes, Forrai Beatrix ref. segédlelkész és Bálint Pál baptista lelkipásztor. Toró Tibor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának és a magyar egyetem szenátusának tagja átadta a legjobb végzősnek a néhány nappal előbb létrehozott, egymillió lejes Sapientia-díjat. /Sapientia-díj a legjobb végzősnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója közölte, hogy Temes megyében idén 121 nyolcadikos végzett magyar tagozaton. A képességvizsgára jelentkező 116 diák közül 86-an vették sikerrel az akadályt, ami 74,2%-ot jelent. Ez valamivel jobb a megyei átlagnál (73%) és hasonló a tavalyi eredményekhez. Temesváron összesen 100 magyar középiskolai hely van: 75 a Bartók Béla Líceum három osztályában, 25 a Gerhardinum Katolikus Líceumban. Csak 86 magyar gyermeknek sikerült a vizsgája, de a Gerhardinumba az egész egyházmegye területéről jönnek felvételizők, elsősorban Arad megyéből, ezért valószínű, hogy mind a négy osztály elindulhat. /Pataki Zoltán: Képességvizsga után, középiskolai felvételi előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

"Aug. 12-19 között első alkalommal szerveztek anyanyelvi tábort óvodások számára Zolton, a temesvári Bartók Béla Líceum nyaralójában. A kedvezményes tábor célja: vegyes házasságból származó, magyar nyelvű első osztályba készülő 6-7 éves gyerekek anyanyelvi ápolása. Az Illyés Közalapítvány támogatásával szervezett anyanyelvi táborban játékos foglalkozások során vezették be a kicsiket a magyar nyelv rejtelmeibe. /Anyanyelvi felkészítő tábor óvodásoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"

"Bányai Dániel mezőbándi műkedvelő képzőművész az asztalos szakmát tanulta. Farag, fest, rajzol, a kisplasztika is foglalkoztatja. Mintegy 60-70 portrét készített: Rákóczi, Mikes, Petőfi, Arany, Ady, aztán Szilágyi Domokos, Bartók Béla arcmása többek között. Nem dolgozik rendelésre. Szerinte ahol a pénz, mint érdek, megjelenik, ott az alkotókedv szenved csorbát. Ezért is aggódik amiatt, amit pl. Korondon tapasztal. - Több mint 70 citerát készített, szinte valamennyit elajándékozta. /Járay Fekete Katalin: Portrék, citera, fehér búboskmence. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./"

"Az Apáczai Közalapítvány az idén először, pályázatot hirdetett meg a romániai szórványmagyarság intézményei megerősítése céljából. A bánsági szórványban működő magyar iskolák (tagozatok) nevében a temesvári Bartók Béla Alapítvány vett részt a pályázaton és nyert el ötmillió forintos támogatást. Halász Ferenc, a Bartók Béla Alapítvány elnöke elmondta: a támogatásból mind a 19 Temes megyei iskola részesül. Az összeg felét, a pályázati kiírásnak megfelelően, oktatási-nevelési intézmények fejlesztésére használják fel. A bánsági iskolák színes televíziót, video- és kazettás magnót, diavetítőket, mikroszkópokat, szemléltető eszköz-, hangszer-, könyvcsomagot, sportfelszerelést vásárolnak. A fennmaradó összeget tanárok ösztöndíjazására, diákok utazási költségeinek résztámogatására, 2002-ben szervezett diáktáborok költségeinek résztámogatására és napközis iskolai programok támogatására használják fel. Az ingázó diákok maximum havi 1000 forintos utazási költségtérítést igényelhetnek. /Ötmillió forintos támogatás a bánsági magyar szórványiskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./"

"Temesváron idén mindenütt indult magyar első osztály, ahol az utóbbi években működött és a létszám egyes iskolákban látványos növekedést mutatott a kisiskolások körében. A státustörvény megtette a hatását. Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatónője tájékoztatott az elsősök viszonylag nagy számáról (42), a vizsgaeredményekről (45 nyolcadikos közül 43-an sikeresen képességvizsgáztak, az 52 tizenkettedikes sikeresen érettségizett, közülük több mint negyvenen továbbtanulnak. Elindult a három líceumi kilencedik osztály is, ahová 73-an tettek sikeres felvételi vizsgát. A Bartók Béla Líceumba az anyaországból jelentős támogatás érkezett: számítógépeket kaptak, ezzel egy harmadik számítástechnikai tantermet létrehoznak, az Apáczai Közalapítvány ötmillió forinttal járult hozzá mind a 19 Temes megyei magyar tagozat anyagi támogatásához és további hatmillió forintot juttat pedagóguslakások megvásárlása céljából. A negyvenkét első osztályos - emberemlékezet óta nem voltak ilyen sokan! - egyenként átvehette az Apáczai Közalapítvány és az RMPSZ ajándékát, az értékes tanszercsomagot. /Pataki Zoltán: Felszálló ágban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Nov. 8-án Temesváron a Belvárosi Református Nőszövetség és az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság szervezésében emlékműsorral adóztak Bartók Béla zeneszerző és népzenegyűjtő emlékének, születésének 120. évfordulóján. Bartók Béla életművéről Ohánovics Miklós egyetemi tanár tartott előadást. Elhangzottak Bartók gyűjtéséből származó dallamok kórusfeldolgozásai a temesvári Bartók Béla énekkar előadásában, vezényelt Elekes András karnagy. Telt ház volt a belvárosi református templom Újvárossy Ernő termében. /Szekernyés Irén: Bartók Bélára emlékeztek Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./"

"Nov. 4-től a 2001/2002-es tanév végéig - vagy az igazgatói tisztségért kiirt versenyvizsgáig - Nemes András matematika szakos tanár a temesvári Bartók Béla Líceum megbízott igazgatója. Elődje, Erdei Ildikó objektív okokból lemondott tisztségéről. A fiatal igazgató, aki 1983-ban éppen a Bartók Béla Líceum elődjében, a 2. sz. Matematika-Fizika Liceumban érettségizett, 1990 őszétől került helyettesítőként a Bartókba és 1993-ban kapta meg végleges kinevezését. Nemes András folytatni szeretné az iskolaépítést. Beindultak a bentlakás bővítési munkálatai, amelyre - nem kis mértékben az RMDSZ városi tanácsosainak köszönhetően - másfél milliárd lejt utalt ki a városháza. Folyamatban van ugyanakkor a harmadik számítógépes terem elszerelése. Az anyaországi Sulinet programba 18 erdélyi iskola, köztük a Bartók Béla Líceum is bekapcsolódik, amely lehetővé teszi a számítógépeknek a legkülönfélébb tantárgyak oktatása területén történő felhasználását. Temes megye legnagyobb magyar iskolája, amely a diákok vizsgaeredményei alapján a megye élvonalában van, már évek óta vezetői gondokkal küszködik. A fiatal, energikus iskolaigazgató kinevezése hosszú távra megoldhatja az igazgatóválságot. /Pataki Zoltán): Új igazgató a temesvári magyar líceum élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Tizedik születésnapját ünnepelte dec. 12- én az egyetlen Temes megyei önálló magyar középiskola támogatására létrehozott Bartók Béla Alapítvány. A Bartók Béla Líceumban megtartott találkozón megjelentek a támogató cégek és szervezetek képviselői. Halász Ferenc elnök ismertette az alapítvány legfontosabb megvalósításait. 1991 decemberében a temesvári magyar iskolák volt diákjai és tanárai hozták létre a Bartók Béla Alapítványt, amely évente szociális és tanulmányi ösztöndíjakat ítélt meg, számítógépeket, audiovizuális eszközöket, személygépkocsit, bútorzatot, szakkönyveket és szépirodalmat vásárolt az iskola számára. A bánsági szórványban a nyolcvanas-kilencvenes években felgyorsult a magyarság asszimilációja, a magyar iskoláktól való elfordulás. A folyamat megfordítása érdekében, az alapítvány támogatásával indult be az Élő Kapcsolat program. Ennek fő elemei az iskoláskor előtti magyar gyerekek nyilvántartásának, szociológiai felmérések elkészítése, a magyar óvodai-iskolai hálózat népszerűsítése. Az alapítvány támogatta az identitástudat megőrzését szolgáló rendezvények egész sorát, ide sorolható az immár hagyományossá vált Nemzedékek Találkozója, amelyre hivatalos mindenki, aki Temesváron magyar nyelven tanult vagy tanított. 1998-tól kezdődően a Bartók Béla Alapítvány, ha korlátozott mértékben is, felvállalta Temes megye többi magyar oktatási intézményének támogatását is, az idei évtől az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja támogatásával erre a célra is jelentős összegeket fordított. /Pataki Zoltán: A magyar iskola támogatása jó befektetés! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

Nagyszentmiklós polgárai büszkék arra, hogy városukban született a világhírű zeneszerző, Bartók Béla. Születésnapja, március 24. táján emlékműsorral tisztelegnek emléke előtt minden évben. A tavaly megalakított Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor gyógyszerész vezetésével nagyszabású tervet dolgozott ki Bartók emlékének ápolására. Ennek eredménye volt a mostani, március 24-i rendezvény. Az ünnepség Bartók Béla köztéri szobrának, Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának megkoszorúzásával kezdődött. A Nákó-kastélyban népes közönség hallgatta a Bartók műveiből rendezett  hangversenyt. A Pro Bartók Társaság meghívta a temesvári és a szegedi zeneművészeti főiskolásokat, akik felléptek. Kerek Ferenc Liszt-díjas zongoraművész, a Szegedi Konzervatórium igazgatója elvállalta a rendezvények zenei igazgatói tisztségét is. Nagyszentmiklóson Csongrád és Temes megye tanácsának képviselő együttműködési szerződést írtak alá a Bartók Múzeum felújításáról. Elekes Botond olvasta fel a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője, Rockenbauer Zoltán levelét, és adta át Magyarország ajándékát: Bartók Béla összes műveinek hanglemezsorozatát, valamint egy Bösendorfer hangversenyzongorát. /Szekernyés Irén: "Bartók méltó ünnepléséhez magas képzésű zenészekre van szükség".  Nagyszentmiklós "Bánság Salzburgja" szeretne lenni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

Mécs Lászlóra, a kommunista években erőszakkal elhallgattatott papköltőre emlékeznek ápr. 11-én Nagyszalontán, az Arany János Művelődési Egyesület szervezésében. Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész eleveníti fel a börtönbe zárt és meghurcolt költő alakját és munkásságát. Érmihályfalván József Attilára emlékeznek a Bartók Béla Művelődési Házban, utána bemutatják 22 váradi költő verseit tartalmazó Váradikosz című versantológiáját. /(Balla Tünde): Irodalmi estek a költészet napján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Temesváron három betöltetlen magyartanári állás várja az érdeklődő pedagógusokat: egy-egy állás a Bartók Béla Elméleti Líceumban (a megye egyetlen önálló magyar középiskolájában), a Gerhardinum Római- Katolikus Líceumban valamint a 26-os számú I-VIII. osztályos Iskolában. Az állások egyikét elfoglaló és temesvári lakhellyel nem rendelkező szaktanárnak a Bartók Béla Alapítvány szolgálati lakást biztosít többéves használatra. /Magyartanári állások Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

A magyar nyelvű oktatás és az önkormányzatok viszonya volt a témája a temesvári Bartók Béla Líceumban megtartott fórumnak, amelyen az országos RMDSZ-t képviselve részt vett Nagy F. István oktatási és Kerekes Gábor önkormányzati alelnök, a helyi magyar oktatás irányításáért felelős szakemberek, magyar polgármesterek és alpolgármesterek, szülői egyesületek képviselői. A Temes megyei magyar oktatás helyzetéről tartott beszámolókból kiderült: javult a magyar iskolák és tagozatok felszereltsége, a diplomás tanerők aránya, Temesváron bentlakás épült és tanári lakásokat vásároltak, sikeres pályázatokon elnyert jelentős támogatásokból, jók a képességvizsgákon és érettségi vizsgákon elért eredmények, ugyanakkor az utóbbi tíz évben 40%-kal apadt a gyermeklétszám és ez a folyamat nem állt le (kivételt csak a magyar líceumi oktatás jelent, ahol az utóbbi években valamelyest nőtt a gyereklétszám). Megnőtt a kis létszámú, összevont osztályok száma, egy átlagos magyar osztály a tíz évvel ezelőtti húsz gyerek helyett most tíz tanulóból áll. Vitatéma volt a fakultatív magyar nyelvoktatás ügye, amelyet csak azon településeken támogatnak, ahol magyar iskolát vagy tagozatot még nem sikerült beindítani. /Pataki Zoltán: Ellentétes folyamatok a bánsági magyar oktatásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

1999 januárja óta, amikor Halász Ferenc addigi iskolaigazgatónak nem sikerült az újabb kinevezéshez szükséges vizsgája, átmeneti állapotok uralkodtak a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ vezetőségében. Előbb Paul Éva testnevelési tanár és aligazgató, 1999 őszétől Erdei Ildikó pszichológus, 2001 őszétől pedig Nemes András matematikatanár vezette ideiglenesen az iskolát. Az idén tavasszal kiírt versenyvizsgán Virginás Tar Judit informatika tanárnő szerepelt a legjobban, akit a napokban neveznek ki a Bartók Béla Líceum igazgatói tisztségébe. Virginás Tar Judit a Bartókban érettségizett, a temesvári Tudományegyetem matematika-informatika szakán szerzett diplomát és a kilencvenes évek eleje óta tanít Temes megye egyetlen kizárólag magyar nyelvű középiskolájában. /(Pataki Zoltán): Igazgatóváltás a Bartók Béla Elméleti Líceum élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Jún. 1-jén találkoztak Temesvár egykori és mai magyar nyelven tanuló diákjai. Idén kevesebben jöttek el a "véndiákok" hagyományos találkozójára, mint tavaly. A házigazda, a Bartók Béla Elméleti Líceum vezetősége képviseletében Nemes András igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. A Bartók Béla Alapítvány kuratóriuma kiosztotta az alapítványi díjakat. A líceumi osztályok szavalói Haza a magasban címmel adtak elő Illyés Gyula-verseket. /SZ. I.: Nemzedékek találkozója Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester jelenlétében avatták fel jún. 13-án a legnagyobb Temes megyei magyar iskola, a Bartók Béla Líceum kibővített és felújított bentlakását. Az avató ünnepségen részvett a helyi RMDSZ szervezet két városi tanácsosa, Halász Ferenc és Fórika Éva, valamint a Líceum vezetősége. A temesvári Városháza nem kevesebb mint kétmilliárd lejjel járult hozzá létesítmény kibővítéséhez. Ezzel 17-re nőtt a 3-4 ágyas lakószobák száma, összesen 62 férőhellyel. Az új létesítmény lehetőséget nyújt arra, hogy a Bartók Béla Líceum civilizált körülmények között szállásolja el a megye vidéki városaiból - ahol sajnos mindenütt megszűnt a középiskolai magyar tagozat - és falvaiból származó középiskolás diákokat. Nagy szükség van erre a bánsági szórványban, hiszen bentlakás híján a vidéki magyar diákok zöme a helyi román középiskolába iratkozna. /(Pataki Zoltán): Bentlakás-avató a Bartók Béla Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Gáspár Mária egyike Temesvár kevés magyar anyanyelvű zenetanárainak. Évek óta a Bartók Béla Elméleti Líceum V–VIII. osztályában tanít, népdalcsoportot vezet, de részt vesz a műkedvelő kórusmozgalomban is. Szólistája, újabban karnagya a Bartók Béla nevét viselő temesvári kórusnak. /Szekernyés Irén: Az együtténeklés öröme. Gáspár Mária zenetanárnő. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

A minap a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban vette át a megye több magyar iskolájának és tagozatának küldötte az Apáczai Közalapítvány támogatásával vásárolt modern felszereléseket: színes tévékészüléket, videomagnót, CD–lejátszós magnót, erősítő berendezést, hűtőszekrényt, multimédiás vetítőt. A szórványoktatást támogató magyarországi közalapítvány ötmillió forintot utalt ki a Temes megyei iskoláknak, amelynek a felét – közös megegyezéssel – a már említett műszaki felszerelések vásárlására fordították. A többit anyanyelvi táborok, tánctáborok szervezésére, diákok üdültetésre stb. használják fel. A támogatásban a megye mind a tizenkilenc magyar, illetve magyar tagozatos iskolája részesült. /(Sipos): Kitett magáért az Apáczai Közalapítvány. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

A Temes Megyei Művelődési és Művészeti Központ könyvsorozatot indít Interferenciae Banaticae címmel a többnemzetiségű régió kulturális örökségének feltárására. Az első könyv nemrégiben látott napvilágot a temesvári Marineasa Könyvkiadónál Bodó Barna politológus egyetemi tanár szerkesztésében Hagyomány és interkulturalitás címmel. A háromnyelvű könyv tizenhárom tanulmányt tartalmaz, amelyek 2001 decemberében hangzottak el egy tudományos ülésszakon a Bega-parti városban. A rendezvény a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió együttműködésének keretében jött létre. A könyvben Simon András, a szegedi Tudományegyetem tanára a jugoszláviai Szaján község hagyományőrző egyesületeinek olyan rendezvényeit mutatja be, mint az aratóünnep, tojásfestő-verseny, kenyér- és péksütemény-kiállítás és -szentelés. Ljubomir Stepanov egy falusi pap amatőr munkájáról, az első szerb–román szótárról értekezik. Rodica Giurgiu muzeológus Bartók Béla és a román zene című írásában a nagy zeneszerző és zenetudós bánsági gyűjtésének történetét tárja fel. Felföldi László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének kutatója "A tánccal kapcsolatos ideológiák kutatása a Bánság hagyományos kultúrájában" címmel vizsgálja a tánccal kapcsolatos szimbólumoknak és eszméknek a szerepét a bánsági nemzetiségi, etnikai, vallási közösségek azonosságtudatában. Hajdó Khell Noémi Az arad-gáji székelyek csoport-tudatáról és más etnikumokkal való kapcsolatairól végzett kutatásait foglalja dolgozatba. Benedek Katalin összehasonlító mesevizsgálatait mutatja be. Bodó Barna: Kisebbség, elitek, etnikumközi kapcsolatok c. tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy "Amennyiben belső tudatosodási folyamat és kívülről érkező támogatás a mai folyamaton nem változtat, a kisebbségi elit felmorzsolódásával maga a kisebbség kerül veszélybe, magyarul asszimilálódik". /Szekernyés Irén: Könyvsorozat a régió szellemi értékeiről és hagyományairól. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./