Magyar misét tartanak június 29-én Pusztinán, Nyisztor Tinka udvarán. A magyar nyelvű templomi szertartásnak még nem jött el az ideje. Petru Gherghel jászvásári püspök türelemre intette a hozzá fordulókat. Pusztinán minden csütörtökön a Magyar Házban a Regnum Marianum társaság a rózsafüzért imádkozza – a magyarokért. Velük egy időben Budapesten is fohászkodik a Regnum Marianum társaság. /(Bajna György): Ima a magyarokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29/

A Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére idén a száz éve erdélyi gyűjtőúton járt Kodály Zoltánnak és Bartók Bélának avatnak emléktáblákat. Bartók Béla 1907 júliusában Kilyénfalván szállt meg Kristó László tanítónál. A falunapok alkalmával rendezett emléktáblaavató ünnepségen Kolumbán Imre polgármester, majd Gáll Endre nyugalmazott tanító méltatta a nagy művészt. A Kiss László kőfaragó által készített márványtáblán Pálfi Sándor szobrász által, Bartókról készített dombormű kapott helyet. A helyi Székely Nemzeti Tanács által a kultúrotthon oldalára helyezett emléktáblát Elekes Józsa Márton helyi elnök és Szász Lajos leplezték le. /Bajna György: Emléktábla Bartók Bélának. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

Gyergyókilyénfalván felavatták a Dr. Jakab Antal Könyvtárat. Varga Gabriella, a budapesti Új Katedra és az Óvodai Élet szerkesztője szervezésében gyűjtöttek össze könyveket a falunak. Az első adakozó Czakó Gábor író volt. A gyűjtés sikerén felbuzdulva Varga Gabriella elindította az Egy év – egy könyvtár programot. Csángóföld magyar házainak is könyvet szeretnének juttatni. Kilyénfalva könyvtárának könyveit a háborúban hordták szét. Most újra lesz könyvtára. /Bajna György: Értékteremtők Kilyénfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./ Július 1-jén Gergyókilyénfalván a második világháború alatt szétszórt könyvtár helyett két emberöltő múltán avattak könyvtárat. A több mint 10 000 kötetes könyvállomány adakozásból gyűlt össze. A kilyénfalvi születésű néhai dr. Jakab Antal püspök testvérének unokája, Varga Gabriella, a budapesti Új Katedra és az Óvodai Élet szerkesztője, illetve Szilágyi Lőrinc helyi plébános együttműködésének és a jólelkű adakozóknak köszönhetően szentelhette meg szentmiseáldozat bemutatása után Tamás József püspök az egykori egyházi iskolában helyet kapott könyvtárat. Varga Gabriella neve nem ismeretlen a könyvtáralapítók között: a kárpátaljai Tiszaújlakon 2006. augusztus 29-én avattak ügybuzgalma eredményeként létrejött iskolai könyvtárat. Varga Gabriella és magyarországi barátai Gyergyditróban, az Idősek Klubjában is körülnéztek. Az öt esztendeje üresen álló könyvszekrényekbe 2000 könyv kerül rövidesen – ígérte a kilyénfalvi gyökereire büszke szerkesztőnő, aki segítőinek az ünnepi vacsorán egy-egy példányt nyújtott át a 2006-ban megjelent, Önzetlenül című interjú-kötetéből. /B. Gy. : Könyvtárszentelés Kilyénfalván = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 5. – 27. sz. /

Dr. Garda Dezső történész a székelység – azon belül a gyergyói székelység – történetének kutatása közben óhatatlan kapcsolatba került a Gyergyóban letelepedett örménység történetével. Legújabb, tizenharmadik könyvében /Gyergyói örmények könyve, Hadimúzeum Alapítvány, Csíkszereda, Státus nyomda, 2007./ kitért arra, hogy a székely szokásrend, a falutörvény biztonságának ellensúlyozására az örmény közösség megalkotta a maga szabályai szerinti önrendelkezést. /Bajna György: A gyergyói örmények könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

Júniusban csaknem mindennap színre léptek a gyergyószentmiklós Figura színészei. Június 17-én Nagyszebenben, a Híd Magyar Kulturális Központ meghívására a Rókajátékot mutatták be. Tíznapos magyarországi vendégszereplés után ismét próbáltak a művészek, Anger Zsolt magyarországi színész és rendező irányításával. A rendező Beaumarchais Figaró házassága című színművét szabta a Figura Színház lehetőségeire, három vendégszínésszel. /Bajna György: Újabb bemutatóra készül a Figura. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Megkezdődött a XIV. Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor Gyergyószárhegyen a több száz éves iskolából átalakított korszerű alkotóközpontban. Idén 27 pályázó tölthet tíz napot a táborban. A felvidéki Jókától a moldvai Frumószáig érkeztek gyermekek a táborba. Borsos Géza, az alapítvány elnöke törekvéseiket ismertette. Hangsúlyozta, hogy minden táborozás a nemzeti érzés nevelését is szolgálta. /Bajna György: XIV. Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

Gyergyótekerőpatakon a nagymise után a templomban ismertette augusztus 5-én Horváth Sándor iskolaigazgató az Ez történt, így történt című könyvet, amely az 1959-ben, 22 évesen letartóztatott, bebörtönzött, megalázott és kettétört életű Horváth Matilda (nevét így használja Matild néni) szenvedéseit tárja elénk. Matild néni beszélt a könyv születéséről, jelezve, most dolgozik élete regényén, mert a fiataloknak tudniuk kell a történelmet, amelynek része volt a kommunizmus ellen harcolók küzdelme is. A templomból az 1890-ben épült iskolához vonultak a résztvevők, melynek falán Csedő István plébános a kommunizmus hét gyergyótekerőpataki meghurcoltja – Bencze Ágoston, Bíró Vencel, Fórika István, Horváth Julianna, Horváth Matilda, Murcsek András és Tatár Anna – tiszteletére készült emléktáblát áldotta meg. /Bajna György: Emléktábla az áldozatoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./; Horváth Matilda: Ez történt, így történt… /Marosvásárhely, Lyra Kiadó, 2007/

A Gyergyói Fiatal Fórum ifjainak összefogása, közmunkája és néhány jóindulatú vállalkozó segítsége eredményeként kitisztították a dancurási hősi halottak emlékművének környékét, újradeszkázták az emlékműhöz vezető hidat és felújították a járdát, lépcsőket. Augusztus 18-án a Gyergyói Fiatal Fórum (GYFF) történelmi megemlékezést szervez a Gyergyószentmiklóstól mintegy 20 kilométerre, a gyilkostói út mellett lévő emlékműnél. Dr. Becsek-Garda Dezső történész előadást tart. Az emlékmű mai, tisztázott helyzetért sokat tett a Hargita Népe is, amelynek hasábjain éveken át írások jelentek meg annak érdekében, hogy ne változtassák román hősi emlékművé. Ugyanis a ‘80-as évek végén az RKP propagandaosztályának aktivistái, eltüntették a kis katonai temető tölgyfakeresztjeit, földgyaluval lemaratták az oldalt, és olyan emléktáblát helyeztek el, hogy az román katonák temetője. A táblát az 1989. decemberi események alatt leszerelték a gyergyóiak. 1990-ben új tábla került a helyére, immár semleges, csak a hősi halottakra emlékező. A gyergyószentmiklósi csendőralakulat még néhány évig koszorúzott október 25-én, a román hadsereg napján, amikor megismerték a valóságot, hogy ott az Osztrák–Magyar Monarchia katonái nyugszanak, abbahagyták az ünnepléseket. Az emlékoszlopon ma az egri Segít a Város Közhasznú Alapítvány jóvoltából olvashatók a polgármesteri hivatalban megtalálható okmányokban szereplő nevek. A kidöntött tölgyfa-sírkereszteket Tinka Kálmán akkori alpolgármester szedette össze és vitette a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumba. /Bajna György: Aggódó örömmel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

Száz év telt el a legutóbbi libántelepi kápolnaszentelés óta. 1907-ben a helyi gyár egyik tulajdonosa emeltetett kápolnát, amelyet ünnepélyes keretek között avattak fel. Nemsokára a helyi közösség összefogása eredményeként avatnak új istenházát a közigazgatási szempontból Gyergyóújfaluhoz tartozó, de a zeteváraljai plébános által ellátott telepen. Sokat segítettek az építkezés fő mozgatójának, Barabás Zsolt libántelepi egyházgondnoknak az újfalvi közbirtokosság és az erdőcsoportosulási társaságok is. Az épület elkészült, bútorzatra már nem futotta idén. Ennek ellenére szeptember 16-án a Szentkereszt felmagasztalása ünnepén megtartják a kápolna búcsúját, s akkor költöztetik a két harangot is a templomocska tornyába. /Bajna György: Száz év után új kápolna. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

Az épülő Szent István-templom előtti köröndön helyezik majd el Gyergyószentmiklóson azt a mintegy háromméteres Szent István-szobrot, amelyet újfalvi andezitből farag a Ludwig-ösztöndíjas Polgár Botond végzős egyetemi hallgató. A fiatal művész készíti majd el Köllő Miklós műépítész, a templom tervezőjének felkérésére az épülő templom oltárát, a stációkat, a keresztelőmedencét és a szenteltvíztartókat is. A tehetséges Polgár Botond alkotta újra a budapesti Műegyetem homlokzatán látható Senyei Károly négy szobrának egyikét, jövő júniusban diplomázik a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A szerződés értelmében, jövő május 1-jére kell elkészítenie a szobrot. /Bajna György: Szent István-szobor Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

Gyergyóalfaluban idén nemcsak a 410 éves oktatásra emlékezhettek az ünnepélyes tanévnyitón a Sövér Elek Középiskolában, melyen tiszteletét tette dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul és Petres Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke is. Gáll János iskolaigazgató beszámolt arról, hogy új sportterem, információs és dokumentációs központ, új épületszárny épült, európai szintű feltételeket teremtve a 803 diák és 59 oktatója részére. Jakab Bálint Márta zenetanárnő kórusa és furulyaegyüttese, valamint a hangszeresek és szavalók által bemutatott ünnepi műsor után szeptember 17-én az iskola előtt leleplezték Bálint Károly szobrászművész Sövér Elek festőművészt ábrázoló mellszobrát. A Sövér Elek Alapítvány nevében Gál Mihály mondott köszönetet az alkotónak, a szoborállítás támogatóiknak. /Bajna György: Ünnep a Sövér Elek Középiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeumban megnyílt Balázs István képzőművészeti kiállítása. Csergő Tibor András múzeumigazgató köszöntője után Györffi Kálmán író mutatta be a művészt. Balázs István a sepsiszentgyörgyi tervezőintézetben dolgozik. Festményeinek nem adott címet, hogy szemlélői maguk döntsék el, mit láttak. /Bajna György: Egy vasárnapi festő pénteki tárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

Együttműködési szerződést írtak alá október 1-jén a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi tagozata, a székesfehérvári Kodolányi János Egyetem, valamint a kairói Sinai Turizmus- és Szállodavezetési Egyetem képviselői. A tanévnyitón a kihelyezett idegenforgalmi tagozat tíz éves jubileumát ünnepelték. Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke, egykori tanügyminiszter úttörőnek nevezte azt az 1997-es kezdeményezést, melynek révén létrejött Gyergyószentmiklóson a BBTE földrajz karának kihelyezett tagozata. Mint mondta, abban az időben csupán Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön és Besztercén gondolt arra a város vezetése, hogy az otthon maradó fiataloknak is biztosítsák a továbbtanulási lehetőséget. Azóta a BBTE-nek Erdély területén 18 kihelyezett tagozata működik, a gyergyószentmiklósi egyetem pedig több mint 1000 diáknak adott oklevelet. A 30 magyar és 15 román nyelven tanuló diákkal induló tagozatnak ma már több mint 300 hallgatója van, kétharmaduk magyar, egyharmaduk román nyelven tanul. /Jánossy Alíz: Jubileumi tanévnyitó Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./ 1997-ben nyitotta meg kapuit a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett, akkor főiskolai, ma egyetemi rangú részlege. Dr. Dombay István, a kihelyezett tagozat igazgatója Egyiptomból és Magyarországról érkezett kollegákat is köszönthetett dr. Nirvana Harpaz, a sínai Idegenforgalmi és Szállodaipari Főiskola dékánjának és dr. Szabó Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Idegenforgalmi Főiskola dékánjának személyében. Dr. Andrei Marga, az egyetem akadémiai tanácsának elnöke szóba hozta az egyetem fejlesztésének terveit, illetve elképzeléseiket a multikultúra fogalmának általa értelmezett jelentéséről. Október 1-jén a Babes–Bolyai Egyetem csíkszeredai informatika kihelyezett tagozatán is elkezdődött a tanítás. Első éven 28, másodéven 11, harmadéven 15 hallgató kezdte meg, illetve folytatja tanulmányait. /Bajna György: Jubiláló felsőoktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./ Dr. Dombay István igazgató megköszönte az egyetemalapítás ötletét dr. Dézsi Zoltánnak, Pál Árpádnak, az akkori tanácsnak, a jelenlegi városvezetésnek, ugyanakkor minden volt és jelenlegi munkatársnak. A támogatóknak is köszönetet mondott. /Rancz Enikő: Megnyitották az új akadémiai évet. „Erdélyt tegyük igazi campusszá…” . = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 2. – 40. sz. /

Énekkarok, népdalénekesek, gyerekkórus, kamaraegyüttes és citerazenekar fellépésével rendeztek zenei fesztivált Gyergyószentmiklóson, Domokos Pál Péter, Kodály Zoltán és Gyergyószentmiklós város hármas emlékünnepsége alkalmából. „Majdhogynem felmérhetetlen érték, amit Domokos Pál Péter és Kodály Zoltán tettek a népművészet fennmaradásáért” – méltatta évfordulós zenetudósok, népzenekutatók munkáinak örökségét megnyitó beszédében Kiss Portik Irén néprajzkutató. Pál Ibolya főszervező, a Domokos Pál Péter Dalkör női kórusának karvezetője köszöntötte a részt vevő kórusokat. A kórusok előadásait a Mezeiné Fazakas Magdolna népdaléneklése színesítette. A százéves város ünneplése alkalmából Bajna György újságíró Gyergyószentmiklóst mutatta be a vendégeknek. /Barabás Márti: Gyergyó: énekkarok főszerepben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ A találkozón fellépett a Vaskertes Általános Iskola gyerekkórusa, a Domokos Pál Péter Női Kar, az Ipartestület Férfikara, a Szent Miklós Kamaraegyüttes Vegyes Kara, a gyergyószárhegyi Kájoni János Vegyes Kar, a nyárádszeredai Bocskai István Női Kórus, a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerásai, továbbá a vendégek, a siaófokiak. /Baricz-Tamás Imola: „Legyen a zene mindenkié”. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 2. – 40. sz. /

Október 6-án az első felelős miniszterelnökre, Batthyány Lajosra emlékeztek Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeumban. Beder Tibor nyugalmazott tanár mutatta be a vándorkiállítás anyagát. Diákok fáklyás sorfala között indultak az emlékezők a szabadságharcos Kiss Antal honvéd ezredes emlékére állított kopjafához a városi temetőbe. Együtt koszorúzott dr. Garda Dezső országgyűlési képviselő, az RMDSZ részéről Petres Sándor, Kontesveller József alpolgármester, Árus Zsolt és Vadász-Szatmári István, a Magyar Polgári Szövetség képviseletében. A Székely Nemzeti Tanács koszorúját Rokaly József helyezte el. Koszorúztak a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet és a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület, illetve a múzeum munkaközössége nevében is. /Bajna György: Csinnadratta nélküli megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

A dévai Szent Ferenc Alapítvány Gyergyóban immár három helyen /Gyergyóremetén, Gyergyószárhegyen és Gyergyószentmiklóson/ működtet úgynevezett napközi otthont. Böjte Csaba testvér nem a siránkozást választotta, hanem az egyre több hátrányos helyzetbe jutott gyermekek segítését. Portik Hegyi Kelemen kanonok, gyergyószentmiklósi főesperes-plébános elmondta, hogy a gyergyószentmiklósi napközi a régi iskolában kapna helyet. /Bajna György: Óbégatás helyett munka. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcra emlékezett október 21-én, vasárnap Gyergyószentmiklóson a Volt Politikai Foglyok Szövetsége. A nagymisén Portik Hegyi Kelemen főesperes plébános az 1956-os áldozatok lelki üdvéért is imádkozott. A szentmise után a megemlékezők a sűrű havazás ellenére is szép számban vonultak a temetőbe, hogy a kommunizmus áldozatai emlékműnél folytassák a koszorúzással véget érő megemlékezést. Az Ambrus Éva karnagy vezette Ipartestületi Férfikórus mellett fellépett a középiskolás Blénessi Enikő és Ráduly Andrea, illetve a csíkszeredai politikai foglyok képviselői közül Kelemen Csongor. Mindhárman verset mondtak. A forradalom eseményeit a gyergyószentmiklósi volt politikai foglyok nevében Kovács Géza ny. matematikatanár foglalta össze. Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő a forradalom romániai kihatásai közül kiemelte a magyar nyelvű felsőoktatást korlátozó intézkedéseket, illetve a viszonylagos önrendelkezést biztosító Magyar Autonóm Tartomány felszámolását. Rokaly József ny. történelemtanár a XX. századi világpolitikai helyzet elemzésével emelte ki mindazok szerepét, akik cserbenhagyták a magyar népet. Erre az alkalomra Mansfeld Péter fényképe az emlékműre került. A talapzathoz a Volt Politkai Foglyok Gyergyói, illetve Csíki Szervezete, dr. Garda Dezső képviselő, az RMDSZ, az MPSZ, az SZNT, a Polgármesteri Hivatal, a Volt Munkaszolgálatosok Szervezete, a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet, a Földváry Károly Huszár-hagyományőrző Egyesület és Pál Árpád helyezett el emlékkoszorút. /Bajna György: Ötvenhatos megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

Szent Erzsébet-ereklyét, valamint a nyírbátori hívek által a templom javítására összegyűjtött adományt adott át a nyírbátori plébános Székelylengyelfalva plébánosának, Hajdó István ny. főesperesnek. /Bajna György: Ajándék a székelylengyelfalvi templomnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

Negyvenöt év gyergyói vonatkozású irodalmi műveiből nyújt válogatást a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör (SEIK) frissen megjelent, Találkozások című antológiája. A válogatáskötettel „a 45 éves irodalmi kör a 100 éves Gyergyószentmiklóst köszönti” – jelentette ki a könyvbemutatón Bajna György újságíró, a SEIK vezetőtanácsának tagja. A kötetben az irodalmi kör 25 egykori és jelenlegi tagja közöl írásokat. Az antológiát Gyergyószentmiklós önkormányzata, a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete és a SEIK adta ki. /Jánossy Alíz: Gyergyói Találkozások. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

Gyergyószárhegyen egyezett meg az újságíró a Pallas–Akadémia Kiadó főszerkesztőjével, Kozma Máriával, illetve igazgatójával, Tőzsér Józseffel, hogy feledtetni fogják Banner Zoltánnal a kellemetlen gyergyói élményt, ami épp abban a községben érte, ahol hajdanán hajnalig nem lankadt előadás után a jókedve, ahol kakasszóig énekeltek önfeledten olyan időkben, amikor mondhatni csak a vers és az ének tartotta bennük a lelket. Most nyáron viszont fél tucat ember sem jött össze Gyergyószentmiklóson, hogy meghallgassa Banner Zoltán előadóművészt. A 75 éves Banner Zoltán többkötetes költő is lehetne, de mást tartott fontosnak. Művészettörténészként a kortárs erdélyi képzőművészet legmegbízhatóbb ismerője, lett, több könyvében foglalta össze az erdélyi magyar képzőművészetet, melynek ma is krónikása. /Bajna György: Aki fölött megállt az idő. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Október 29-én mutatták be Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör Találkozások című második közös kötetét. A kötet szerkesztői: Bajna György, Bákai Magdolna, Burján Emil, illetve Gál Éva Emese, aki illusztrálta is a könyvet. /Baricz-Tamás Imola: Találkozások másodszorra. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 1. – 44. sz. /

Anyagi támogatás hiányában kétéves kihagyás után tartották ismét meg – immár harmadszor – a gyergyócsomafalvi csángó találkozót. Frumószáról 27 diák, Máthé Kriszta, 190 magyarul tanuló frumószai gyermek anyanyelvtanára, illetve Nyisztor Ilona és Nyisztor Mihály érkezett november 10-én Csomafalvára. A műsoros délutánt követően köszöntötte Antal Teréz iskolaigazgató a moldvai vendégeket. A népviseletbe öltözött gyermekek büszkén jelezték, valahányszor Lakatos Demeter-verset vagy -mesét mondtak – kórusban –, hogy „Lakatos Demeter csángó költő verse”. Nem maradt el a táncház sem. A találkozó a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF) egyik kísérőrendezvényének is tekinthető, mert a székely települések és a moldvai magyar települések közötti kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről is szó esett a Borsos Miklós Emlékházban, a CSÉF tanácskozásán. Egyszer olyan székelyföldi csángó találkozó kellene, ahova az ide telepedett vagy itt dolgozó csángó magyarokat is meghívják a szervezők, hogy a műsor végén ők is énekelhessék a szereplőkkel: „Moldováról, édes hazánkról, / Ne feledkezzél el, csángó magyarokról. ” /Bajna György: Moldováról, édes hazánkról… = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

Tizenkilencedik alkalommal rendezték meg az őszi versmondó versenyt a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban. /Bajna György: Őszi versmondó verseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./

Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója köszöntötte a hét végén Gyergyócsomafalván az egybegyűlteket, az általuk is támogatott Köllő Miklós Informatikai és Dokumentációs Központ (IDK) átadásakor. Megemlítette, hogy Korondról érkezett, ahol a Kölcsey Ferenc nevét viselő, hasonló központot adtak át. E megvalósításokat nem lehet csak helyi forrásokból létrehozni, ezért társult be intézményük is. Antal Teréz iskolaigazgató elmondta, hogy a 100 ezer lejes beruházással megvalósított Köllő Miklós IDK létrehozásához a helyi önkormányzat 80 ezer lejjel járult hozzá, s a megyei pedagógusok házának 20 ezer leje mellett a holland Die Heltender Hand Alapítvány kilenc számítógépet ajándékozott a központnak. /Bajna György: Informatikai és Dokumentációs Központ Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

Dr. Ferencz Csaba tanszékvezető egyetemi tanár, a Szent István-rend nagymestere tartott műszaki vizsgálataik eredményét ismertető előadást november 24-én a Szent Koronáról Gyergyócsomafalván. Mérnöki szemmel is végzett kutatásaik eredményeképpen Ferencz Csaba úgy látja, a Szent Korona István királyunk koronája, nem később készült, nem áll két részből, nem bizánci, illetve nyugat-európai mesterek munkáiból rakták össze, hanem egy, a nyugat-európai kultúrát és hagyományokat igen alaposan ismerő, kitűnő mester műve. /Bajna György: Megmaradni hűségben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./

Nemrég ért véget a Lakiteleki Filmszemle, a Kistérségi és Kisközösségi Televíziók VIII., Radványi Géza emlékezetére megrendezett szemléje. A gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió tavaly három díjjal tért haza, az idén két, versenyprogramba beválasztott filmből az Egyik szeme sír, a másik nevet című, Remete hétköznapjait bemutató filmmel nyertek kategória-díjat, és a hozzá járó 200 000 forintot. Az alkotásban, így a sikerben is osztozik Daczó Katalin szerkesztő-rendező, Berszán-Árus György stúdióvezető-operatőr és Elekes Zsolt operatőr, valamint Simon Zoltán vágó. A gyergyószentmiklósi Rex Video Stúdió csapata Zsigmond Attila, Bíró Zoltán és segítőjük, Bajna György is örvendhet, nekik a huszonkilenc tagú zsűri Műhely-díjat adott át 300 000 forint kíséretében. Mindkét csapat ígérte, módot keres arra, hogy a nyertes filmek a tévé képernyőjén át eljussanak a gyergyói házakba is. /Balázs Katalin: Díjat hoztak a gyergyói stúdiók. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

Száz éve várossá vált Gyergyószentmiklós, az ünnepi önkormányzati testületi ülésen átadták a kitüntetéseket. Post mortem elismerést kapott Pop Pavel egykori csendőrparancsnok. Kimagasló eredményű sportolókat, matematika, informatika terén bizonyító diákokat tüntették ki, valamint Parászka Elődöt, aki serdülőkora ellenére már két filmben is főszerepet játszott. A Pro Urbe díjat Ambrus Éva zenetanárnak ítélték oda, aki lányként kezdte, nagymamaként, egészségügyi okok miatt idén adta át a karmesteri pálcát, mellyel az Ipartestület Férfi Karát dirigálta. A várossá válásban nagy szerepet játszó Puskás Adolf főjegyző post mortem díszpolgári kitüntetését unokái vehették át, az idei év másik díszpolgári címét pedig a gyergyói születésű dr. Kolumbán József akadémikus kapta. A Tanulók Házán leleplezték a dr. Gaál Alajos emlékére állított márványtáblát, megemlékezve arról, aki kultúráért, sportért, Gyergyó képének alakításáért maradandót alkotott. A város múltjáról előadást tartott Csergő Tibor történész, múzeumigazgató, majd Bajna György a Gyergyó című újság tükrében értékelte az elmúlt évszázadot, és sor került a 100 év – 100 kérdés vetélkedő nyerteseinek díjazására is. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós monográfiájának két kötetét tette az asztalra, melyben a kezdetektől 1918-ig követi nyomon a település alakulását. Nagy ünnep volt a szerző saját költségén történt könyvkiadása, ugyanis az anyag egy része már 1989 előtt elkészült, de az akkori rezsim elégette azt, így most kibővítve, végre az olvasók kezébe kerülhetett Gyergyószentmiklós történelme. /Balázs Katalin: Díjazás és emlékállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8 . /

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Napok keretében több könyvet mutattak be. Bajna György újságíró a Salamon Ernő Irodalmi Kör nemrég megjelent Találkozások című antológiájáról szólt. Bákai Magdolna könyvtárigazgató válogatásában megjelent a Gyergyói mondák könyve /F&F International, Gyergyószentmiklós/. Gyergyószentmiklós várossá válásának 100. évfordulójára állt elő dr. Becsek Garda Dezső Gyergyószentmiklós története /Státus Kiadó, Csíkszereda/ címmel kiadott, egyelőre két kötetet tartalmazó monográfiával, mely a mely a település történetét a kezdetektől 1918-ig foglalja össze. A száz év fényei című albumról Kolcsár Béla, a művelődési központ igazgatója elmondta, a szerkesztés, grafikai tervezés a Hargita Megyei Kulturális Központ valamint Ádám Gyula fotós és Cseke Gábor munkája. Gyilkos-tó címmel látott napvilágot a Gyilkos-tó keletkezésének 170. évfordulójára az a kiadvány, melynek megjelenésében közreműködött Bajna György, Bákai Magdolna, Dezső László, valamint az Erdélyi Kárpát Egyesület gyergyói osztálya. /Baricz-Tamás Imola: Szent Miklós Napok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 13. – 50. sz. /

Szép kiadvánnyal lepte meg Gyergyószentmiklóst várossá válásának századik évfordulójára a helyi Mark House Kiadó és nyomdavállalat. A Gyilkos-tó című képeskönyvet a Salamon Ernő Irodalmi Kör ülésén mutatták be. A kötet szerkesztője Bajna György újságíró és Bákai Magdolna könyvtáros. /Jánossy Alíz: Képeskönyv a Gyilkos-tóról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

Gyergyóalfaluban március 14-én kiállítást nyitott meg Kisné Portik Irén néprajzkutató. A 18–19. század osztrák–magyar hadseregének katonáiról, majd a székely határőrség szabadságharcban való részvételéről Parászka Géza hagyományőrző huszárkapitányt hallhatták meg. Fazakas Károly történelemtanár irányításával huszonnégy általános iskolás mérte össze tudását az eseményhez kapcsolódó ismeretekből. Nem maradt el a Földváry Károly Huszár-hagyományőrző Egyesület bemutatója sem. Este filmvetítés zárta a rendezvénysort. Március 15-én a helyi temetőben koszorúztak a szabadságharc tizenkét harcosának sírjánál, majd ünnepi szentmise következett. A zászlófelvonást követően is koszorúztak a 1848–49-es emlékműnél, valamint Mikó Mihály és Andrássy Antal emléktábláinál. Gyergyóalfaluban felavatták Petőfi mellszobrát, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását. Az öntés Demeter Péter csíkszeredai öntőmester, a talapzat Dóczy András szobrászművész munkája. Az Alfalvi Fiatalokért Egyesület tagjai összeállította műsort hol napsütéses, hol hózáporral tarkított szeles időben tapsolták végig a résztvevők. /Bajna György: Gyergyóalfalu. Petőfi őrnagy előtt tisztelegve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./