Anyanyelvi vetélkedővel és rajzversennyel kezdődött, majd koszorúzással folytatódott május 12-én – Czegő Zoltán szavai szerint „a nemzeti felelősség írója”, – Cseres Tibor emlékére szentelt rendezvénysorozat Gyergyóremetén. Papp Mihály iskolaigazgató évről évre méltatja a központban felállított, Burján Gál Emil készítette emlékmű megkoszorúzása előtt a község nagy szülöttjét. /(Bajna György): Cseres Tibor Napok Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastélyban tartották május 18-án Domokos Pál Péter Gyergyói Gyermekkórus Vándortalálkozót. Ez volt a tizennyolcadik. 1936-ban még Gyergyóditróban megszervezték, aztán 1981-ig csaknem feledésbe merült a Domokos Pál Péter alfalvi, Mihály István szárhegyi és Petres Ignác csomafalvi kántortanítók kezdeményezte közös éneklés. 1981-ben Petres Lajos ditrói zenetanár próbálkozott az újraindítással, de csak egy rendezvényre kerülhetett sor. 1992-ben a gyergyószentmiklósi Pál Ibolya szervezte meg – immár Domokos Pál Péter Gyermekkórus Vándortalálkozó néven – az azóta évről évre ismétlődő fesztivált. A mostani találkozón 7 kórus és 5 hangszeres együttes mutatkozott be. /Bajna György: Gyergyói Gyermekkórus Vándortalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezésében június 18-án mégis megtartják Gyergyóditróban a székely gyűlést. A szervezők szerint székely nemzetgyűlést kívánnak tartani az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román nemzetgyűlés mintájára, azzal a céllal, hogy a résztvevők határozatban nyilvánítsák ki a székelység autonómia-igényét. Bardócz Ferenc ditrói polgármester korábban elzárkózott a rendezvénytől. Árus Zsolt, az SZNT gyergyószéki szervezetének elnöke elmondta, megbeszélést tartott a polgármesterrel és a helyi szervezőkkel. Biztosították a polgármestert arról, hogy a községben nem fog feszültséget okozni a nemzetgyűlés. Az SZNT a politikai szervezeteket összekötő híd próbál lenni. Ditróban arra tesznek kísérletet, hogy hidat építsen az RMDSZ és az MPSZ között, hiszen mindkét szervezet programjában szerepel az autonómia. /Bajna György: Lesz Ditróban székely gyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Gondokban van a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Műszaki Középiskola igazgatója, Farkas Zoltán. A jól haladó munkálatok megtorpantak, az építők átadták az eddig elvégzett munkát. A tetőtér beépítése nem kezdődhetett el. Az új épület felhúzásához kormánytámogatás is érkezett, az iskola bekerült az Európai Fejlesztési Bank által finanszírozott beruházások közé. Az eredetileg ide szánt összegből lefaragtak. Szeretnék a tetőteret is kihasználni, hogy ne kelljen két váltásban tanítani. /Bajna György: Sokan vernék a mellüket. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

A marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztősége a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumba látogatott. Előbb Patek Mária tanárnő egy rendhagyó magyaróráján vettek részt, utána az iskola dísztermében író-olvasó találkozón. Gálfalvi György, Szabó Róbert Csaba, Vida Gábor, Láng Zsolt és Kovács András Ferenc olvasott fel műveiből. A Látó szerkesztői a Művelődési Központ színháztermében szerkesztőtársuk, Láng Zsolt Télikert című alkotásának ősbemutatóján vettek részt. /Bajna György: Látott is a Látó szerkesztősége. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

Nemrégiben az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete beszélgetésre hívta a kistérség polgármestereit és iskolaigazgatóit, hogy a Gyergyói-medence (ide tartozik Maroshévíz, Borszék és Tölgyes vidéke is) magyar nyelvű oktatásának jövőjéről osszák meg véleményüket. Jelen volt dr. Garda Dezső parlamenti képviselő és Bondor István főtanfelügyelő is. A résztvevők keményen bírálták az oktatási törvényt, fölöslegesnek, egyenesen károsnak nevezte a képességvizsgával végződő általános iskolai rendszert. A kinevezéses rendszer hátrányait is emlegették, amely eredményeként egy megszerzett katedrát akár nyugdíjas korig is elfoglalhat egy-egy, ímmel-ámmal tevékenykedő pedagógus, elmozdítására pedig nincs lehetőség. Az egész vidékre érvényes távlati oktatási elképzelést kell készíteni, összegezte a javaslatokat Petres Sándor, a TESZ elnöke. /Bajna György: Érdekes felvetések, egy folyamat kezdete. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

Gyergyóditrón tartotta Hargita Megye Tanácsa kihelyezett, ünnepi ülését. Hat esztendeje minden alkalommal a megyenapok keretében azon a településen tartják az ünnepi ülést, amelyből a Hargita Megyéért Díjjal kitüntetett származik. A szakintézmények javaslata alapján életműdíjakat is kiosztottak. Elismerésben részesült: dr. Venczel László sebész főorvos; Kovács Piroska máréfalvi tanítónő; Oláh István székelyudvarhelyi újságíró és költő; Tóth Miklós tusnádfürdői gyorskorcsolyaedző; Márton Árpád csíkszeredai festőművész; Páll Lajos korondi festőművész és költő; Ioan Platon 91 esztendős maroshévízi tanár. /Bajna György: Hargita Megye Tanácsának ünnepi ülése – Vencser Lászlót szülőfalujában tüntették ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Szentháromság ünnepén tartják az első igazi nagy búcsút pünkösd után a Gyergyóalfalu római katolikusai. Az idén is ezres tömeg vett részt a búcsús szentmisén június 11-én, amelyet Hajdó István főesperes-plébános mutatott be. A Megyei Kulturális Központ Gyergyóalfalu önkormányzatával karöltve szervezte meg 14 fotós részvételével a VI. Nemzetközi Fotótábort. A csütörtöki kiállításon a homoródi fotótábor képei kerültek a falakra. Moser Zoltán egyetemi előadó, fotós a magyar népi motívumok jelentéstartalmáról beszélt. Június 10-én volt az V. Felszállott a páva találkozó a Gyergyói-medence 21 iskolájának és a pécsi Jókai úti általános iskola kisdiákjainak részvételével Gyergyóalfaluban. Kis Portik Irén Barát Jóska című könyvét mutatták be, majd néptáncparádé következett. /Bajna György: Gyergyóalfalu templomtornya magasságában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

Zászlóavató ünnepséggel és a tanár-, illetve diákeskü letételével kezdődtek Gyergyószemtmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban a Hagyományőrző Napok. A Balázs József festőművész tervezte címert és az iskola névadójának, Salamon Ernőnek egy szép gondolatát hímezték a zászlóra. A Gyergyói-medence tájnyelve és szellemi kultúrája témakörben készült diákdolgozatok bemutatása következett, melyet táncház és tábortűz követett. Volt még népdalénekesek seregszemléje és az iskola diákjai és tanárai által kis népi színművet adtak elő. /(Bajna György): Hagyományőrző Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

Visszhangos sikerű útról érkezett haza a gyergyószentmiklósi Ipartestületi Férfi Kar. Szőcs László, a dalárda elnöke beszámolt az Oberdorfban megrendezett Svájci Kantonok Kórusfesztiváljáról. 96 kórus vett részt Svájc valamennyi kantonjából. Hat kórust díjaztak, köztük az Ipartestületi Férfi Kart. A székely népviseletbe öltözött gyergyószentmiklósiak Petres Csaba Négy magyar népdal című feldolgozásával vettek részt a kórusfesztiválon. A dalosok sokat kirándultak, ellátogattak Strasburgba, énekeltek a berni református templomban és Passauban Boldog Gizella sírjánál, ahol Pázmány Péter Boldogasszony anyánk című himnuszával tisztelegtek nagy királynénk emlékének. /(Bajna György): Gyergyószentmiklósról Boldog Gizelláig. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

Június 18-án Gyergyóditróban, a Székely Népgyűlésen Csapó József köszöntője után Madaras Albert, a ditrói székely tanács alelnöke, majd Kovács András, a ditrói Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Köszöntőik után Gazda József tanár, író foglalta össze a székely nemzet történelmének legfontosabb eseményeit. Erdélyi magyar nem ismerte a hazátlan szónak azt a csúfolódó változatát, amelyet nekünk, őshonosoknak szülőföldünkön annyiszor a fejünkhöz vágnak a nemrég ide érkezettek – emelte ki a szónok. – Bűnné vált anyanyelvünk, bűnné a másságunk, jogfosztott nemzetté váltunk, kisebbség lettünk a többségben, – fogalmazott, hozzáfűzve: elegünk volt a két kislépés előre, húsz nagy lépés hátra politikából. – Európában minden őshonos népnek joga van az önrendelkezéshez, az autonómiához – zárta eszmefuttatását Gazda József. Ezután a széki székely tanácsok vezetői ismertették közösségeik határozatait, P. Ferencz Ervin templomigazgató, Ferenc-rendi szerzetes pedig a Volt Politikai Foglyok Szövetsége gyergyói fiókja nevében szólt az egybegyűltekhez. A Csapó József által felolvasott határozat néhány főbb pontja: tényleges szabadságot és egyenlőséget Székelyföldön; esélyegyenlőséget minden elismert vallási felekezetnek; demokratikus jogállamiságra jellemző társadalmi-politikai rendszert; a tulajdonjog szavatolását. Felszólítja az SZNT-t, ha a fentiekkel nem születik megállapodás, hívjon össze 2006 őszén székely nemzetgyűlést, hogy az döntsön önrendelkezési jogának módjáról. Gergely István címzetes esperes felkérésére a széki székely vezetők egyezséget írtak alá. /Bajna György: Tárgyalásokat sürget a határozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./ Gyergyóditróban a Székely Nemzetgyűlésen több ezer ember gyűlt össze. A rendőrök szerint másfél-kétezren lehettek a résztvevők, más vélemények szerint mintegy ötezren, Csapó I. József, az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ elnöke ugyanakkor azt állította, hogy több mint tízezren voltak jelen. Az összejövetelen elfogadták a Székely Nemzetgyűlés határozatát. Ebben követelték, hogy Romániában az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek, továbbá hogy Románia elnöke, parlamentje és kormánya szeptember 30-ig kössön megállapodást az SZNT-vel Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásáról. Amennyiben ez nem jön létre, az SZNT-nek újabb Székely Nemzetgyűlést kell összehívnia. A határozat szerint az SZNT követelje a trianoni békeszerződést aláíró nagyhatalmaktól az erdélyi magyarság, a székelység 86 éve tartó jogfosztottságának orvoslását. Követelni kell az ENSZ-től és az Európai Uniótól Székelyföld autonóm státusának nemzetközi egyezmény általi szavatolását. Felkérték a mindenkori magyar kormányt, hogy gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómiatörekvései fölött. Nem volt jelen Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A tömegben elvegyülve ott volt Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem képviseltette magát, magánemberként azonban a résztvevők között lehetett látni Sógor Csaba szenátort és Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét. /Határidőt szabott az SZNT a román kormánynak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Az amerikai Old Dominion University (ODU) és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közötti közreműködés lehetősége körvonalazódott nemrégiben Gyergyóremetén. Az ODU-t Balás E. András professzor, dékán, a Sapientiát Biró A. Zoltán docens, a Sapientia Műszaki és Társadalomtudományok Karának kancellárja képviselte. Az ODU egészségtudományi karán dolgozó professzor felajánlotta támogatásukat: egy csíkszeredai tanár és egy diák egyetemükre látogathat. A tanárcsere-kapcsolatra is a lehetőség lenne, emellett a videó-kapcsolatot, sőt az élő közvetítést is megoldhatnák. – Meggyőződésem, hogy a Sapientia fontos szerepet tölt be az ittenieknek a világban való minél biztosabb eligazodásában – mondta a gyergyói gyökerekkel büszkélkedő dékán. Nagyapja Gyergyóremetén, édesapja – Balás Gábor jogtudós, művelődéstörténész – Gyergyószentmiklóson született, ő maga Budapesten látta meg a napvilágot 1951-ben. /Bajna György: Kapcsolatteremtő kézfogás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

Elhunyt Bán Péter /Székelymuzsna, 1946. júl. 14. – Székelymuzsna, 2006. júl./ ismert műfordító. Július 14-én 60. születésnapján köszöntötték barátai. Immár mindörökre 60 esztendős marad. A Baltikum és Európa észak-keleti népei, a szláv nyelvcsalád tagjai barátjukat veszítették el. /Bajna György: Bán Péter a csillagútra lépett. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

Gyergyószentmiklós római katolikusai szerencsések, hiszen olyan plébánosok szolgálták csak az elmúlt száz esztendőben is, mint Szabó György apát, László Ignác főesperes, az utóbbi 21 esztendőben pedig Hajdó István főesperes, aki messze földön is megbecsültté tette szolgálati helyét. Augusztus 6-án, a vasárnapi szentmisén, hogy meghatottságán könnyítsen, a távozó főesperes szigorú számadást készített szolgálatáról, s inkább abbéli fájdalmát emelte ki, hogy sok szív fordult el Istentől, bármennyire próbált orvosa is lenni a rábízott lelkeknek. Nem beszélt közösségépítő fáradhatatlan munkájáról, a csaknem romosan kapott plébánia rendbetételéről, a kispapok lakásainak felépítéséről, a régi plébániaépület felújításáról, az egyháznak visszajuttatott Korona újjáépítéséről, a gyilkostói Szent Kristóf-kápolna felépítéséről, a Bucsin negyedi Szent István-templom építésének megkezdéséről, s arról sem, hogy kapcsolatteremtései segítettek számos szociális kezdeményezést. (A szeretetkonyha létrejötte a főesperes érdeme, működtetése a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylettel egyenlően dicséri a plébániahivatalt is.) Hajdó Istvánt az érsek Székelylengyelfalvára helyezte. /Bajna György: Jó pásztorunk volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

Tizenegy országból 51 filmet vetítenek Gyergyószárhegyen az augusztus 11–13. között zajló II. Múúúvi Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. A vetítések után ismert zenekarok és lemezlovasok szórakoztatnak. Selyem András fesztiváligazgató munkáját gazdasági igazgató is segíti Barti Tihamér személyében. A fesztivál művészeti igazgatója Balázs Áron. A megnyitón Kassay Péter, az Alkotóközpont igazgatója házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. /Bajna György: Filmfesztivál filmszínház nélküli vidéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Augusztus 15-én már az új gyergyói főesperes, Portik Hegyi Kelemen címzetes kanonok vezette a gyergyószentmiklósi híveket a gyergyószárhegyi Nagyboldogasszony-templom búcsújára. Beköszöntőjében az új főesperes plébános nagy ajándéknak nevezte hazaérkezését. (49 éve született Gyergyószentmiklóson, itt keresztelték meg, Gyergyóremetén nevelkedett Gyulafehérvárra meneteléig). /Bajna György: Új vezető a Gyergyói Főesperesség élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

Öt esztendeje Gyergyószentmiklóson gyermekotthon működik. Arnold Eber németországi mérnök, egyetemi tanár – és egykori diákjai – tervei alapján, az ő anyagi támogatásával épült. Az építkezési költségek 80 százalékát ő biztosította saját pénzből, illetve adományok gyűjtéséből. Szintén neki köszönhetően működik menhely és egy üzlet a városban, amelynek hasznából e két igen fontos, államilag egyáltalán nem támogatott, szociális létesítmény fenntartását segítik. Az otthonról és tevékenységéről legtöbbet a Deutscher Hilffonds Ora International helyi fiókjának mindenese, Jeszenszky Teréz mesélhet. Elmondta, van már olyan, akinek lakásra gyűjtöttek és vásároltak. Az otthon több egykori lakója már önállóan él. Várható a jelenlegi 15 alkalmazott létszámának csökkentése is. Arnold Eber emellett jelentősen támogatta a gyergyószentmiklósi református templom javítását, továbbá autót vásárolt, hogy segítse Biró Sándor református tiszteletesnek a gyergyói református szórványgyülekezetek szolgálatát. Arnold Eber nyáron elhunyt, Arról is rendelkezett, hogy a sírjára szánt koszorúk árát a gyergyószentmiklósi gyermekotthon bankszámlájára ajánlják fel. /Bajna György: Arnold Eber őrködő lelke. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

Burján-Gál Emil szobrászművész kérést nyújtott be Gyergyószentmiklós önkormányzatához, jóváhagyást kért egy emlékmű elhelyezésére a Virág negyed északi részén. Több éve tartogat egy emlékmű-makettet, amely 1956 szellemét idézi, és idézné most, az 50. évfordulón – végleges változatban kivitelezve. Az 1 méter magasan – lánctalpelemeken elhelyezett – 2 méter magas, lyukas zászlók és emberi torzók egymásba játszásával vergődést-fájdalmat sugalló, geometrikus szerkezetű emlékmű az eltipró hatalom gépezetére emlékeztet – mondta. A kivitelezéséhez és a szükséges anyagok megvásárlásához támogatókat keres. /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Lesz ’56-os emlékmű? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

Etéd egy óriási vadaskert közepén fekszik, távol a világtól. Útjai segítik elszigeteltségét. A községben 2850 körüli a nyilvántartott lakos. Etéden kb. 1100-an, Kőrispatakon mintegy 700-an, Siklódon és Küsmödön 350-350-en, Énlakán 170-en élnek. Öregedő falvak valamennyien. Tiboldi Elek polgármester a fiatalokra akarta építeni Etéd jövőjét. A falunapokra megjelent Etéd Község Lapja 16. száma, melyet Gagyi Éva tanárnő szerkeszt. Kevés gyermek születik, lassan a cigányok fogják alkotni a többséget Etéden. A községben 13 szociális gondozót fizet az önkormányzat. A Jósika Miklós Általános Iskolában Nagy Zoltán iskolaigazgató fő gondja az apadó gyermeklétszám. Magyar iskolák szűnnek meg a kiöregedő falvakban, ha a megengedett alá csökken a létszám. A község kultúrotthonait rendbe tették az elmúlt évek alatt. Szeptemberben Énlakán adják újra át rendeltetésének a felújított épületet. Megteremtik a feltételeket a vezeték nélküli távbeszélő készülékek etédi és környékbeli működtetésére. /Bajna György: Romlás ellen munkával, áldozatvállalással. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./

Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatót Petres Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke és a Sapientia–EMTE Társadalomtudományi Tanszékének Fejlesztési Munkacsoportja részéről Csák László. A térség fejlesztési stratégiáján dolgozó csoport vezetője elmondta, befejeződött az év elején megkezdett adatgyűjtés elsődleges kiértékelése. Gyergyó egy többközpontú térség lett – állítja a szakember. Nehéz lesz támogatást szerezni arra, amit majd nem foglalnak bele a végső tervezetbe – mondta a Sapientia tanára. /(Bajna György): A gyergyói térség fejlesztési stratégiájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

Szeptember 16-án Gyergyószentmiklóson tartott előadással búcsúzik Székelyföldtől a Kaláka együttes. Nagysikerű volt a jubileumi hangversenykörútjuk. Az együttes sikersorozatának titka a muzsika és a szép, tiszta szó szeretete. A világ számos országába eljutottak. Japántól Brazíliáig, Tajvantól Finnországig. /Bajna György: Költészet, zene és alázat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

Szeptember 16-án Gyergyószentmiklóson örök emléket állított a Volt Munkaszolgálatosok Szövetsége a „lapátos katonáknak”, akiket kényszermunkával alázott meg a kommunista rendszer. A Csíkszeredában 2000 márciusában alakult szövetség elnöke, Buzogány Dénes és gyergyói alelnöke, Hubbes Márton leplezték le a szobrot, Nagy Ödön csíkszeredai szobrászművész alkotását. Országosan félmilliót is meghaladta az 1950-től több mint tíz éven át munkaszolgálatra behívottak száma. A Gyergyói-medencéből több mint 1500 munkaszolgálatost tartanak nyilván. Sógor Csaba szenátor, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Buzogány Dénes, Hubbes Márton, majd az emlékművet átvevő Pap József helyi polgármester emlékeiket is idézve nyomatékosították, hogy az emlékmű – akárcsak a korábban Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön már felavatott társa – a főhajtás jele mellett emlékeztető is kell legyen arra, hogy soha többet ne születhessen az emberi méltóságot meggyalázó rendszer. /Bajna György: Emlékművet lepleztek le. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./

Tíz éve alapította Gyergyószentmiklóson az Esély Alapítványt Csató (Molnár) Judit. Az alapítvány fiatalok képzésével foglalkozott. A város vezetői nem kíváncsiak tevékenységükre, jubileumi ünnepökre sem jöttek el. Az Esély Alapítvány tavaly lehetőséget kapott egy majdani igazi rehabilitációs központ kialakítására, az elhanyagolt épületet pályázatok útján szeretnék felújítani. Pupák-Felméri Zsuzsa testnevelő tanár gyógytornagyakorlataira fogad sajátos bánásmódot igénylőket. A halmozottan sérültekkel heti három alkalommal egyéni foglalkozás keretében dolgozik a tanárnő. /Bajna György: Tíz éve európai szellemben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

Gyergyószentmiklóson megkezdték a munkát az október 21-ig tartó kézművestábor varróasszonyai. Kis Portik Irén, a tábor szervezője és az őt segítő varróasszonyok a szocializmus éveiben méltatlanul mellőzött, emiatt csaknem feledésbe merült úri hímzés „feltámasztásán” dolgoznak. Kis Portik Irén elmesélte, hogy a népi hímzés az úri hímzés másolata, csak az udvarokból kikerült lányok otthon selyem helyett gyapot- és gyapjúfonallal hímeztek, azzal készítették el kelengyéik darabjait. A mintavilág csaknem azonos. /Bajna György: Úri hímzés, úri csipke. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

A kerek évfordulós 1956-os megemlékezések megyeszerte nagyobb méreteket öltöttek. Csíkszereda több helyszínen idézte ötvenhatot. A Csíki Kamarazenekar ünnepi koncertet adott, előadták a Székely Golgota rockoperát. A Millenniumi-templomban a börtönviselt ötvenhatosok tiszteletére Kelemen Kálmánt ezüst érdemkereszttel, Nagy Benedeket és Szilágyi Árpádot ezüst emlékéremmel tüntették ki. Ünnepi beszédek hangzottak el október 23-án az 1998-ban felállított ’56-os emlékmű előtt. Kelemen Csongor, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének titkára nyitotta meg a beszédek sorát. Az ötvenhatos börtönviselt Szilágyi Árpád szavalatát az egyházi képviselők beszéde és imája követte. Este a tusnádi fúvószenekar kísérte fáklyás felvonulás előzte meg az emlékműavatást. Az új 56-os emlékmű a magyar főkonzulátus épülete előtti újonnan kialakított téren áll. Ercsei Ferenc művéről, a hírnökangyalról lekerült a lepel. Az emlékmű az elesettek és kivégzettek emlékét őrzi. Gyergyószentmiklóson is többnapos megemlékezést tartottak. Az unitárius imaházban rendezett Őri Tóth István fénykép-, László Péter Sándor illusztráció-kiállítást, közreműködött a Szent Miklós Kamaraegyüttes. Portik Hegyi Kelemen főesperes plébános megszentelte Burján Gál Emil ez alkalomra készült – és egyelőre a temetőben helyet kapó – emlékművét. Október 22-én a Tarisznyás Márton Múzeumban magyarországi és erdélyi történészek emlékeztek 1956-ra. Székelyudvarhelyen a városházán dokumentumfilm-vetítéssel egybekötött tudományos ülésszakot tartottak, Tófalvi Zoltán és Durcza Attila történészek beszéltek. Október 23-án Székelykeresztúron az ökumenikus istentiszteletet és ünnepi műsort követően gyertyás felvonulással tisztelegtek a Millenniumi-emlékműnél. /Antal Ildikó, Bajna György, Szász Emese: Ötvenhat dalban, szóban, imában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ P. Ferenc Ervin Ferenc-rendi szerzetest is kitüntették a Magyar Köztársaság nevében az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján. Október 23-án a magyar főkonzul által adott csíkszeredai fogadáson a páter az arany érdemkeresztet vette át. A szerzetes elmondta, a mai román államnak kellene elismerésben részesíteni őket. A mostani kitüntetésben tíz kivégzett társának tett ígérete beváltását látja.

Parászka Miklós rendező, a Csíki Játékszín igazgatója meghívott szakemberként követte a múlt hét végén Gyergyószentmiklóson szervezett műkedvelő színjátszó találkozót, a XIII. MŰSZIT-et. A megbeszélésen a jelen lévő csoportok tagjai vázolták helyzetüket. – Szászrégentől Bukarestig, Kovásznától Szovátáig rajzolhattunk egyfajta térképet a műkedvelő színjátszás jelenlegi helyzetéről, állapította meg Parászka. A gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színjátszó Kör a lábadozás állapotában van. /Bajna György: Gondolatok a MŰSZIT-ről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium dísztermében tartották november 11-én a 18. alkalommal megrendezett Elhull a virág, eliramlik az élet versmondó versenyt. Két korcsoportban 21 diák mérte össze tudását. /(Bajna György): Őszi szavalóverseny. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Ünnepség keretében szentelte fel Ferencz Ervin ferences szerzetes a Gyergyószárhegyen levő Ferenc-rendi kolostor szomszédságában a gyermekotthont. A felújítást külföldi és hazai adományokból finanszírozták, az épület bútorzatát pedig a magyarországi szarvasi Vajda Péter Szakközépiskola és a szintén szarvasi Emberöltő Alapítvány adományozta. A nevelőotthont a kolostor neves polihisztoráról, Kájoni Jánosról nevezték el. Az ünnepi szentmisén Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője hangsúlyozta, szükséges vidéken is segíteni a gyermekeket, hogy Isten adta tehetségükben kibontakozhassanak. Kifejtette, össze kell fogni a gyermekek érdekében, és nem engedhetjük meg, hogy egyetlen kiskorú is elkallódjék. Böjte atya értesülései szerint Hargita megyében jelenleg 6000 olyan gyermek él, akit beírattak az első osztályba, de nem végezte el a nyolcadikat. /Jánossy Alíz: Kájoni János nevét viseli a gyermekotthon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 13. napközi otthonát szentelték fel a gyergyószárhegyi ferences kolostor udvarán. Országszerte 1500 emberpalánta gondozását vállalta eddig az alapítvány, közülük mintegy hatszáznak otthont is biztosítanak. Az alapítvány a román államtól eddig nem sok támogatásra számíthatott. Szárhegyen Csergő József és hitvese, Hajnalka gondjaira negyven gyermeket és serdülőt bíztak. A hálószobákat szarvasi adakozók bútorozták be. A szarvasiak több mint tíz esztendeje támogatják Böjte Csaba törekvéseit. Böjte Csaba elmondta, hogy a tizennégy esztendő alatt az alapítvány gondozásában felnőttek közül egy lélek sem kallódott el. December 3-án újabb otthont avatnak: Kovásznán. A tizennegyediket a sorban. Ez már a magyarországi és romániai személyi jövedelemadóból leírható 1%-os támogatásokból született. /Bajna György: A tizenharmadik otthon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

Gyergyószentmiklóson Dézsi Szilárd rendező az Ezeregy éjszaka meséiből választotta a Figura Stúdió Színház gyermekeknek szánt előadását. A Szent Miklós Napok egyik rendezvénye volt a bemutató. /Bajna György: Szent Miklós Napok Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeumban az alapkiállítást a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, 400 ezer forinttal a gyűjtést, 500 ezer forinttal az alapkiállítást, de támogattak a munkadíjból el-elhagyó közreműködő vállalkozók is. Az első részen azok a tárgyak sorakoznak, amelyek a viselet előállításában voltak nélkülözhetetlenek. Az életnagyságúra nagyított fényképek bemutatják a régieket hétköznapi, illetve ünnepi viseletben, ugyanakkor hozománylevél-másolatok is láthatók. Bábukon mutatják be e vidéken honos ruhákat. /Bajna György: A múltunkról korszerűen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./