Február 25-én Marosvásárhely ülésezett a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. Megjelent többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős RMDSZ ügyvezető alelnök, valamint a Közoktatási Tanács tagjai: Kötő József államtitkár, Asztalos Ferenc képviselő, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, Péntek János képviselőjeként Néda Árpád professzor, Tulit Zsombor, a Romániai Magyar Tankönyvkiadók Egyesületének képviselője, Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője, Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke, Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség elnöke. A tanács egyéves tevékenységét értékelve Lakatos András mindenekelőtt a Tanügyminisztérium által 2005-ben kiírt 53 tankönyv lektorálásának fontosságát emelte ki. Arra kell törekedni, hogy a minőségi magyar tankönyveket magyar szakemberek írják, és ehhez tankönyvíró műhelyek létrehozása szükséges. – Igény van a romániai magyar pedagógusok akkreditált, intézményesített továbbképzésére. /Ülésezett a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

Az iskola és a települési önkormányzat közötti viszony javítása érdekében szorgalmazták a csíki polgármesterek a tanügyi tárca képviselőivel, a tanfelügyelőség vezetőivel való találkozót. Erre biztosított alkalmat a Csíki Fiatal Pedagógusok II. Fóruma, amely a hét végén zajlott Marosfőn. A megbeszélésen részt vett Kötő József, az oktatási tárca államtitkára, valamint Bondor István főtanfelügyelő és Bartolf Hedwig főtanfelügyelő-helyettes. A megjelentek felvetették a térségben lévő iskola- és óvodaépületek javítási, illetve építési szükséglete felmérésének szükségességét. A pedagógusfórum résztvevői előadásokat hallgattak meg különböző témakörökben. Többek között Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az anyanyelvi oktatás fontosságáról beszélt. Kötő József államtitkár kultúra és oktatás kapcsolatáról értekezett, Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke pedig a pályázati lehetőségekről és az alapítványi rendszer fontosságáról. Végül Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke értékelte a kétnapos fórum munkálatait. /Fórum az iskolafenntartásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

A romániai magyarságnak olyan önálló magyar tannyelű oktatási intézményekre van szüksége, amelyekben minden tantárgyat anyanyelven tanulhatnak a diákok, és a román nyelvet sajátos tantervek szerint sajátíthatják el – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke június 23-án Kolozsváron azon a konferencián, amelyen az RMDSZ oktatási szakpolitikusai, egyetemi oktatókkal, tanfelügyelőkkel és román nyelvet tanító pedagógusokkal vitatták meg a romániai magyar gyerekek román nyelvtanulási problémáit. Asztalos Ferenc, a román képviselőház oktatási szakbizottságának a tagja emlékeztetett: a kisebbségi törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a romániai magyar gyerekek anyanyelvükön tanulhassák a történelmet és földrajzot. A tanácskozó testület egy olyan, négy-öt személyből álló munkabizottság létrehozását tartja fontosnak, amelyek a közoktatás minden szintjén kidolgozzák a ma még hiányzó, új szempontokat figyelembe vevő tanterveket. /B. T.: Sajátos tankönyvek alapján kell tanítani a román nyelvet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

A hét végén találkozott Hegyeli Attila, a Csángómagyar Szövetség oktatási felelőse és Pásztor Gabriella államtitkár. Hegyeli jegyzéket nyújtott át az államtitkárnak a problémákról. Pásztor Gabriella megígérte: személyesen jár el annak érdekében, hogy a törvényt betartsák. Több jelentkező van, mint amennyi gyerek számára helyet lehet biztosítani, ezért az ottani tanárok azzal fenyegetőztek, hogy nem kezdik el az évet, amíg a problémát meg nem oldják. A találkozót Hegyeli pozitívumként értékelte. Kifejtette: „ha az államtitkár asszony ellátogat ide iskolakezdés előtt, akkor az iskolaigazgatók remélhetőleg nem fogják többé megtagadni a törvények alkalmazását.” Hegyeli lát esélyt arra, hogy a kért magyar nyelvű osztályok beinduljanak iskolakezdéskor. Kifogásaikat továbbították a Diszkriminációellenes Tanácsnak is. A magyarul oktató tanárokat nem véglegesítik beosztásukban, míg az ugyanannyi diákkal rendelkező románul oktató tanárokat igen. Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt nyilatkozta, hogy utánanéz a dossziénak, és személyesen is megvizsgálja az ügyet. Hozzátette, hogy a válaszadási határidő három hónap. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke elmondta, tud a csángóföldi problémákról, és személyesen is tájékozódni fog az RMDSZ kormánytagjainál arról, hogy miként oldják meg a kérdést. Hozzátette: az RMDSZ azért nem foglalkozott hangsúlyosabban az üggyel, mert a kisebbségi törvény körüli csatározás minden energiájukat lekötötte. Beszterce-Naszód megyében járt Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának főigazgatója, találkozott a megye magyar pedagógusaival is. Szerencsés véletlennek nevezte, hogy találkozhatott a megbeszélésre összehívott Beszterce megyei magyar pedagógusokkal. /Isán István Csongor: Az utolsó esély a Csángóföldön? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Október 3-án ismét kudarcba fulladt a kisebbségi törvénytervezet vitája a képviselőház oktatási, jogi és emberjogi bizottságában, mivel létszámhiány miatt a testület ismét döntésképtelennek bizonyult. Asztalos Ferenc, RMDSZ-es képviselő, az oktatási bizottság tagja elmondta: a törvénytervezet vitájára nincs politikai akarat. /Kisebbségi törvény: újabb kudarc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

A hét végén tartották Agyagfalván a falunapokat. Október 14-én megünnepelték a Berzenczey László Általános Iskola fennállásának 350. évfordulóját. Az ünnepi műsor után Asztalos Ferenc parlamenti képviselő leplezte le Miholcsa József szobrászművésznek az iskola falán elhelyezett domborművét, amely Berzenczey Lászlót, az intézmény névadóját ábrázolja. Bemutatták Kristó Tibor és Köllő Ferenc Fúvósébresztő című kötetét, melyet a Hargita Megyei Kulturális Központ adott ki. /Fekete B. Zoltán: Falunapok iskolaünneppel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 16./

A felsőoktatás tervezete fércmű – nyilatkozta Asztalos Ferenc képviselő, az oktatási bizottság alelnöke. A képviselő kifogásolja, hogy a törvénytervezet nem tisztázza viszonyát a többi érvényes ágazati jogszabállyal. A Sapientia Egyetem elküldte a törvénytervezettel kapcsolatos javaslatát. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár kifejtette: ez még csak munkaanyag. A Bolyai Kezdeményező Bizottság társelnöke és szóvivője, dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus elmondta: a Bolyai Kezdeményező Bizottság szintén megfogalmazza majd a maga észrevételeit, és elküldi azokat mind az RMDSZ-nek, mind a minisztériumnak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Teljhatalmat kapnak az egyetemi szenátusok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A minőség lesz a kritériuma a csatlakozás után a tanintézetek finanszírozásának: többet fog kapni az az intézmény, amelynek eredményeit, menedzsmentjét jónak nyilvánítják, amely a leosztott pénzeket jól, gyorsan és hatékonyan elkölti és elszámolja – nyilatkozta Asztalos Ferenc képviselő. Az erdélyi magyar közoktatásról tanácskozott november 11-én Marosvásárhelyen az erdélyi magyar közoktatási tanács. A tanács szerint az oktatási szakemberek legjobbjainak ki kell dolgozni a román nyelv oktatásra való tanterveket. A magyar közösség számára létfontosságú, hogy törvény írja elő: a szakbizottságokban legyenek magyar anyanyelvű személyek. /Nagy-Hintós Diana: Minőségi kritériumok szerint finanszírozzák az iskolákat. Jövőtől a jól menedzselt intézmények kapnak több pénzt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

A képviselőház megszavazta azt a törvénykezdeményezést, amely a kisebbségi nyelven oktató pedagógusok bérezésének méltánytalanságát orvosolja. Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő dolgozta ki azt a javaslatot, amely lehetővé teszi a román kollégáiknál heti 4 órával többet dolgozó magyar pedagógusok pluszóráinak kifizetését. A plénumi vita során teljes körű támogatást élvezett a kezdeményezés, még az ellenzéki pártok képviselői is megszavazták. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy külön-külön, személyesen kellett kollégáit meggyőznie arról, hogy ez nem nemzetiségi kérdés, hanem egyszerűen egy létező munkaügyi probléma. Még várni kell, amíg a kezdeményezésből hatályos jogszabály lesz. A képviselőházi igen után a szenátusnak kell döntenie a törvényjavaslatról. /A képviselők megszavazták. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő szerint az RMDSZ 8. kongresszusa mérföldkő a romániai magyarság történelmében, ugyanis EU-s tagként, 17 éves politikai tapasztalattal, a kongresszuson elfogadott dokumentumok tükrözik: a kongresszusi küldöttek tudatában vannak, hogy a meghatározott célok és mellérendelt eszközök eredményeként más dimenziót teremthetnek a közösség egésze számára. A kongresszuson elhangzott felszólalásokból is kitűnt, hogy a célok teljesítése érdekében az RMDSZ nem állandó háborút, viszályt, egymás elleni keresztes hadjáratot akar, hanem folyamatos építő munkát. /(bágyi): Nem viszályt, hanem építő munkát! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 5./

A Románia határain kívül élő – külföldi állampolgárságú – románok jogállásának státustörvényét március 13-án a parlament ellenszavazat nélkül megszavazta – tájékoztatott Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A törvény előírja, hogy a határon túli románok ingyenesen látogathatják a romániai kulturális intézményeket, történelmi műemlékeket, múzeumokat, ugyanakkor román anyanyelvű oktatásban részesülhetnek minden szinten, pénzt igényelhetnek, illetve pályázhatnak kulturális központok, iskolák, templomok építésére és renoválására, kiemelkedő teljesítményű tevékenységükért pedig a román állam általi kitüntetésekben részesülhetnek – emelt ki néhány passzust a román státustörvényből Asztalos Ferenc. Hozzátette, az RMDSZ képviselői is megszavazták a törvényt, hiszen „romániai magyarokként mi nagyon jól tudjuk, mit jelent kisebbségben élni. A romániai belpolitikai élet feszült viszonyai közt is a nemzeti ügyekben egységes a román politikum. Példát vehetünk nemzeti szolidaritásukról, mi, romániai magyarok, akik már nemzeti ünnepeinket is megosztva, külön szekértáborokban üljük. /(bágyi): Megszavazták a román státustörvényt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./

„Már több mint egy éve minden kedden órákat veszítek az életemből azzal, hogy a kisebbségi törvény szakmai vitájára elmegyek, ahol tulajdonképpen nem történik semmi érdemleges, ugyanis román képviselőtársaim egy részének távolmaradása miatt sosincs meg a döntéshez szükséges létszám, és eredmény nélkül kell távoznunk az ülésről” – mondta Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. /Bágyi Bencze Jakab: Kisebbségi törvény és tanintézmény-támogatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 30./

Már csak a „politikai akaraton”, elsősorban a kisebbségi törvény elfogadásán és a tanügyi törvény módosításán múlik az, hogy a romániai kisebbségekhez tartozó diákok könnyebben sajátíthassák el az ország nyelvét. A célt szolgáló tanterv ugyanis a véglegesítéshez közeledik – közölte Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár, Sapientia tanszékvezetője, az új románnyelv-oktatási tantervet kidolgozó bizottság vezetője. „Alapvetően az oktatási stratégiával van a probléma” – figyelmeztetett Balázs Lajos az egyetemi tanár. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke rámutatott: a kisebbségi törvény éppen az oktatási fejezetnél állt meg, amelyet azonban már eredeti formájában elfogadtak a képviselőházi szakbizottságok. A kisebbségi törvény oktatási fejezete kimond bizonyos elveket. Az elfogadott cikkelyek közt olyan is található, amely leszögezi, hogy a kisebbségi iskolákban valamennyi tantárgyat anyanyelven kell tanítani, Románia földrajz és történelme tárgyakat is, ezeket jelenleg románul kell tanítani. Asztalos szerint lehetséges, hogy az új miniszter új államtitkáraival újabb tervezetbe kezd. /Lokodi Imre: Román tanterv van, törvény még nincs. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A parlament oktatásügyi bizottságában az elmúlt héten megszavazták a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, hogy a Nagy-Románia Párt 13 képviselője egy olyan törvénymódosítást fog benyújtani a parlamentnek, mely a kisebbségek már kivívott jogait igyekszik megnyirbálni. Az általuk megfogalmazott törvénymódosítás szerint állami támogatásban csak a román nyelvű oktatás részesülhet. Szerintük csak a román anyanyelvű oktatás lehetne ingyenes a jövőben. A kisebbségi nyelvek oktatását oldják meg maguk a kisebbségek magániskolák létrehozásával. /Bágyi: Ingyenes oktatás csak román nyelven. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 16./

Hangnemet váltott az RMDSZ a népszavazás előtti héten. Érvek Traian Basescu leváltásához címmel huszonegy pontból álló kampányanyagot készített az RMDSZ, elsősorban belső használatra, jelezte Kovács Péter ügyvezető alelnök. Az anyagban szerepel, hogy Basescu a titkosszolgálatok módszereit használja a politikai küzdelmekben, továbbá: az elnök „egyelőre csak a magyarság vezetőit támadja, de készül a magyar közösség közéletből való kisöprésére”. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete pozitív kampányt folytat, tájékoztatott Szabó Ödön ügyvezető elnök. Saját transzparenseket nem készítettek. „Inkább embertől emberig próbáljuk meggyőzni a lakosságot a helyes döntésről” – mondta Szabó. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél a helyi szervezetek képviselői szintén embertől emberig haladva folytatnak felvilágosító kampányt. Kétezer plakátot és tizenötezer szórólapot osztott szét Udvarhelyszéken az RMDSZ területi szervezete, kampánykörutat is szervez. A körúton részt vesz Verestóy Attila szenátor, az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, valamint két parlamenti képviselő, Asztalos Ferenc és Antal István is. Az RMDSZ megkezdte a népszavazáson való részvételre buzdító huszonötezer plakát kihelyezését és százhuszonötezer szórólap terjesztését az erdélyi megyékben. Az Igen a demokráciára feliratú lapok önkéntesek segítségével jutnak el a magyar családok postaládáiba. Sepsiszentgyörgyön plakátragasztással, szóróanyag-kiosztással, valamint álláspontját a sajtóban ismertetve folytat kampányt az RMDSZ városi szervezete. A szóróanyag az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének időszakos, Háromszéki Közlöny című kiadványa. Sem Csíkszeredában, sem más városokban nem rendez nagyszabású fórumokat az RMDSZ, amely csupán szórólapokkal és plakátokkal kampányol – mondta el Ráduly Róbert Kálmán, az RMDSZ Csík-területi elnöke. Szatmár megyében ezekben a napokban zajlanak a tisztújító közgyűlések. /Kampányfinisre keményít be az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök lemondását kérte négy demokrata párti európarlamenti képviselő, amiért az RMDSZ EP-képviselői a Bolyai Egyetem visszaállítását követelték, és elítélték a román kormány diszkriminatív magatartását. Szerintük az RMDSZ EP-képviselőinek cselekedete ront Románia megítélésén. – Nem lep meg a négy PD-képviselő magatartása, hiszen ismerjük a demokraták álláspontját a kisebbségi kérdésekről – nyilatkozta Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. – Több mint egy éve nem sikerül a parlamentben zöld ágra vergődni a kisebbségi törvény ügyében, a demokraták felrúgták a megegyezést. Kónya-Hamar Sándor képviselő kijelentette: a nyilatkozatban az RMDSZ-es EP-képviselők a mindenkori kormány kisebbségpolitikáját kifogásolták, azonban az angol fordításban a „mindenkori” jelző elmaradt. Ezért a kezdeményezők helyesbítést kértek. /Sz. K. : PD-ellentámadás Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

Nagy vihart kavart Traian Basescu székelyföldi kijelentése: az államfő hirtelen belátta, hogy a magyar gyerekeknek valóban idegen nyelvként kellene oktatni a románt. A PNL, a PRM és a PC veszélyesnek, államfőhöz méltatlannak minősítette Basescu nyilatkozatát. Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő szerint kettős játékot űz az államfő. Egyrészt babérokra tör kisebbségi kérdésekben, amelyekben különben ő is és pártja is rendszerint elutasító magatartást tanúsított, másrészt sejti, hogy ha tőle származik az ötlet, a parlament nagy része már csak ezért sem fog mellette szavazni, a dologból tehát úgysem lesz semmi. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselője úgy vélte: visszatetsző, hogy Romániában a román nyelvet idegen nyelvként kezeljék. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint az államfő elhúzódó kovásznai és hargitai látogatása azt sugallja, hogy a magyar kisebbség valóban diszkrimináció áldozata, és hogy a Magyar Polgári Szövetségnek nyomós oka van arra, hogy párttá alakuljon. Nem tartotta helyénvalónak Basescu kijelentését Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke sem. Asztalos Ferenc képviselő, a parlament oktatási bizottságának tagja emlékeztetett: az RMDSZ évek óta foglalkozik a román nyelv oktatásának kérdéskörével. Megnyerték a bukaresti és a brassói egyetem román tanszékének ez irányú szakmai támogatottságát, akik írásban ismerték el azt, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek románnyelv-oktatásán változtatni kell. A kisebbségi törvény elfogadását a Demokrata Párt (PD) akadályozta. Egyetértett az államfő kijelentésével Emil Boc kolozsvári polgármester, a PD elnöke. Nem várható el, hogy egy magyar környezetben felnőtt gyerek ugyanolyan szinten ismerje a román nyelvet, mint egy olyan, aki otthon hét évig románul beszélt – fogalmazott a politikus. /Nagy-Hintós Diana: Retorikaváltás nyelvoktatás-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Kihelyezett frakcióülést tartott Nagyváradon az RMDSZ képviselőházi csoportja. Lakatos Péter meghívását tizenketten fogadták el. Márton Árpád frakcióvezető és képviselőtársai elsősorban arról beszéltek, milyen témák szerepeltek az utóbbi napokban a képviselőházi bizottságok napirendjén. Asztalos Ferenc beszámolt arról, hogy az oktatási miniszter ismertette a bizottsággal a készülő oktatási törvénycsomagot. Antal István az ipari bizottság tagjaként említést tett a Szatmárnémeti–Zilah, illetve a Marosvásárhely–Szászrégen, Marosvásárhely–Segesvár útszakaszok korszerűsítéséről. Sóki Béla ugyancsak az oktatási bizottság tagjaként közölte, a büdzsében meglesz a szakterületnek ígért 6 százalékos részarány. A decentralizáció részeként az iskolaigazgatókat a vezetőtanácsok nevezik ki, ebben 60 százalékos arányban kapnak helyet a pedagógusok. /RMDSZ-frakcióülés – Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

A képviselőház illetékes szakbizottságai szeptember 26-án ismét felfüggesztették a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitáját. Az ülést vezető nagy-románia párti Lia Olguta Vasilescu azt követően fagyasztotta be a vitát, hogy Anghel Stanciu szociáldemokrata párti /PSD/ politikus tiltakozásképen az RMDSZ elnökének a nemzetállamra vonatkozó kijelentéseire több társával együtt kivonult az ülésről. A PSD képviselője azt mondta, addig nem hajlandó részt venni az RMDSZ által kidolgozott jogszabály vitáján, amíg a Markó Béla „nem kér bocsánatot” azon kijelentése miatt, miszerint Románia nem nemzetállam. Asztalos Ferenc képviselő, a bizottság tagja visszautasította ezt a magatartását, hangsúlyozva, hogy az ellenzék csupán ürügyként használja fel az RMDSZ elnökének kijelentéseit. Az RMDSZ számára már nem újdonság, hogy az említett pártok minden alkalommal valamilyen ürügyet, kibúvót keresnek ahhoz, hogy tovább halasszák a jogszabály vitáját. Leszögezte: az RMDSZ egyébként is már 1991 óta folyamatosan szorgalmazza a nemzetállam kifejezés törlését az Alkotmányból. Romániában a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja az összlakosság 10 százalékát, így a nemzetállami meghatározás nem felel meg a valóságnak. Emlékeztetett arra is, hogy a két éve húzódó szakbizottsági vita során a jogszabály hetvennyolc cikkelyéből mindeddig csak tizenkilencet sikerült megvitatni, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy a román politikum nem akarja a törvényt elfogadni. A személye és az RMDSZ ellen irányuló román nacionalista indulatokat értelmezve Markó Béla szövetségi elnök felhívta a figyelmet: ez is bizonyítja, hogy még semmi sem visszafordítható, még mindig visszahozhatóak a kilencvenes évek történései, amikor egyfolytában támadták a magyarság képviselőit. /Viharos vita a kisebbségi törvénytervezetről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

A készülő közoktatási törvény egyeztetési folyamatában a román politikai pártok, de az oktatási szakszervezetek vezetői is láthatóan összehangoltan dolgoznak azon, hogy megakadályozzák az RMDSZ által kezdeményezett, a román nyelv sajátos tanterv és tankönyvek alapján történő oktatását – jelentette be Asztalos Ferenc képviselő. A politikus leszögezte: itt az ideje, hogy ezekben kérdésekben ne csak az RMDSZ, hanem a magyar szakszervezeti vezetők, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, de az EMNT és SZNT is hallassa hangját, megerősítve azt a tényt, hogy az RMDSZ által követett oktatás-politikai célok fontosak a magyarság számára – hangsúlyozta a politikus. Asztalos közölte, a napokban két, a Konzervatív Párt által kidolgozott, egyértelműen magyarellenes törvényjavaslat érkezett a képviselőház oktatási szakbizottságához. Az egyik tervezet azt szorgalmazza, hogy az iskola-előkészítő évet a kisebbségi gyerekek esetében fordítsák a román nyelv elsajátítására, de azt is, hogy a román nyelvet az I. osztálytól a XII. osztályig a román diákok számára készült tantervek és tankönyvek alapján tanítsák. A másik törvénytervezet értelmében azokban a helységekben, ahol a románság számbeli kisebbségben él (különösen Hargita, Kovászna, és Maros megye egy része), az itt román nyelvet oktató pedagógusok fizetését egészítsék ki az országos bruttó átlagfizetés összegével. /Összehangolt támadás a magyar nyelvű oktatás ellen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

A múlt héten a képviselőház oktatási bizottságában a román pártok képviselői úgy akadályozták meg az RMDSZ javaslatainak bevitelét a készülő közoktatási törvénybe, hogy kivonultak a bizottságból. Asztalos Ferenc, az oktatási bizottság alelnöke szerint javaslataikat a bizottság elnöke azzal a cinikus szöveggel utasította vissza, hogy: „Ugyan már, az RMDSZ nem képviseli az erdélyi magyarságot, mert Tőkés László vagy Szász Jenő egészen mást akar, mint ti!”. A bizottság elnöke, a hírhedt magyarellenes, nagy-romániásból szociáldemokratává vedlett Anghel Stanciu, ürügyül Markó Béla egyik nyilatkozatát használta fel, hogy megtorpedózza az erdélyi magyarság számára létfontosságú cikkelyek elfogadását. Asztalos Ferenc felháborítónak nevezte, hogy a szakszervezetek vehemensen tiltakoztak a román nyelv speciális oktatása, illetve az ellen, hogy a kisebbségek nyelvén működő iskolák igazgatóit az illető kisebbségek közül nevezzék ki. Az RMDSZ-en kívüli tanácsoknak, szakszervezeteknek most kellene felsorakozniuk az RMDSZ mellé. /Mózes Edith: Jól jön a megosztottság! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

A szakbizottságokban elakadt kisebbségi törvény tervezetének vitáját a végtelenségig lehetne folytatni, ebből a bűvös körből azonban ki kell törni – ennek egyetlen útja az, hogy a tervezet a bizottsági jelentés nélkül kerül a képviselőház plénuma elé, fejtette ki Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő. Több mint két éve folyik a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetének vitája. A három szakbizottság együttes üléséről rendszeresen hiányoznak képviselők, a testületek így döntésképtelenek. Asztalos Ferenc szerint van a törvényes alap ahhoz, hogy a tervezet szakbizottsági jelentés nélkül kerüljön a plénum elé. /Fall Sándor: Kitörés a bűvös körből? = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

Október 12-én avatják fel Székelyudvarhelyen a Móra Ferenc Általános Iskola mellett az iskola névadójának szobrát. Móra Ferenc mellszobra a székelyudvarhelyi Zavaczki Walter munkája, a szobrászművésznek ez lesz a hatodik köztéri alkotása. A bronzszobrot Zavaczki saját műhelyében öntötte ki, ez az első olyan munkája, aminek az öntését is ő végezte el. Az avatóünnepségen beszédet mond Nagy József iskolaigazgató, Szász Jenő polgármester és Asztalos Ferenc képviselő. /Katona Zoltán: Ma leplezik le Móra Ferenc szobrát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 12./

Október 22–24-én Bukarestben az oktatási szaktárca kisebbségi főosztályának szervezésében az ország magyar főtanfelügyelői, főtanfelügyelő-helyettesei, a magyar oktatásért megbízott szaktanfelügyelők vagy iskolaigazgatók találkoztak, összesen 39-en. Eddig nem volt példa arra, hogy ennyi pénz álljon a magyar tannyelvű és tagozatos iskolák rendelkezésére. A megbeszélésen elmondták a magyar tannyelvű oktatás gondjait. Szükség van oktatási stratégiára, anyanyelvű tankönyvekre, pedagógus-továbbképzésre, megoldásra vár a szórvány kollégiumok helyzete. Szükség van oktatási adatbázisokra. A megjelentek október 23-ra emlékeztek a bukaresti nagykövetségen és koszorúztak Snagovon, Nagy Imre kopjafájánál. Azért találkoztak, írta Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese, hogy a kapcsolattartás, a kommunikáció hatékonyabb legyen, „hogy Markó Béla, Asztalos Ferenc, Király András, Pásztor Gabriella, Matekovits Mihály, Lakatos András építő jellegű, reformbarát ötletei, tanácsai jó talajba hulljanak”. /Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese: Találkoztunk, találkozzunk! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

A székelyudvarhelyi gimnázium néhány éve első volt a világbanki kölcsönből felújítandó épületek listáján, míg az ipari alpinistákat le nem parancsolta az épület homlokzatáról a tény, hogy az egyházi tulajdonba visszakerült épület már nem jogosult a támogatásra. A gyakran százéves ingatlanok időközi tatarozások nélkül jutottak vissza az egyházhoz. A bennük működő állami iskolákkal törvény által behatárolt, öt évre szóló szerződést kötöttek az egyházak, melynek záradéka tartalmazza, hogy a bérlőt terhelik a karbantartás és bér, a tulajdonost a tatarozás költségei. Az egyházi tulajdonú iskolaépületeknek nem jár támogatás, lehetséges anyagi forrást az 2006-ban meghozott kormányhatározat jelentene számukra, amely területkategóriákra lebontva állapítja meg a bér nagyságát, amelyre igényt tarthatnak. Azonban ez sok esetben kifizethetetlen összegű számlát tenne a helyi önkormányzatok asztalára, mint a csíkszeredai gimnázium esetében, ahol a jelenlegi bér tízszeresét kellene befizetni a 14 ezer négyzetméteres iskolaépület használatáért. A politikai szféra erre az sugallja az egyházaknak, hogy adják el ingatlanaikat. /Burus János Botond: Egyházi iskolák, ördögi körben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ Nem írták alá a nagyenyedi önkormányzat és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői a Bethlen Gábor Kollégium épületére vonatkozó bérleti szerződést. Az egyház képviselői ugyanis előbb szeretnének választ kapni arra, hogy amennyiben hosszú távú szerződést írnak alá, akkor az állam hajlandó lenne-e támogatni az ingatlan felújítását. Erdély-szerte számos tanintézet működik javításra szoruló visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban. Mivel az épületek magántulajdonnak minősülnek, az állam nem támogathatja ezek korszerűsítését. Az egyházak képviselői szerint az államnak is hozzá kellene járulnia az 50 évig használt épületek helyreállításához. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolc épületéből hármat – a főépületet, a Bagolyvárat és az elemi iskola épületét – 2004-ben kapott vissza a református egyház, a többi visszaszolgáltatása folyamatban van – közölte Szőcs Ildikó igazgató. Az épületegyüttes felújításához 7 millió euróra lenne szükség. „Borzalmasan nehéz pénzt szerezni” – mondta az igazgató, aki szerint állami segítség hiányában az egyházi források mellett csak adományokra számíthatnak. Németországi és hollandiai támogatásból sikerült felújítani a mosdókat. Szőcs Ildikó igazgató hozzátette, mivel az ingatlan egyházi tulajdonban van, pályázatokon sem vehetnek részt, így a világbanki és európai uniós támogatásoktól is elesnek. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a többi, hasonló helyzetben lévő erdélyi magyar iskola esetében két járható út is van: az egyik a hosszú távra szóló haszonbérbe adási szerződés, a másik pedig az ingatlan eladása. „Az a megoldás, hogy az egyház koncessziós szerződés alapján 49 vagy 99 évre használatba adja az iskolaépületet. Ezáltal állami pénzből is lehetséges a felújítás” – közölte. Példaként hozta fel, hogy az aradi Csíky Gergely Gimnázium esetében a katolikus egyház beleegyezett ebbe, s az iskola azóta kormánytámogatásban is részesült. Korábban szintén a katolikus egyház a szilágycsehi magyar iskola épületét 99 évre adta használatba az önkormányzatnak, s a tanintézet 2006 eleje óta folyamatosan kapott állami támogatást. A másik út az, ha az egyház eladja az államnak az ingatlant. Az Oktatásügyi Minisztérium vevő ezekre. Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő az ingatlanok felújítása kapcsán a 22-es csapdájához hasonlította a helyzetet. Elmondta: az egyházak szorgalmazták, és az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák az államosított egyházi ingatlanokat, azáltal azonban, hogy az állam elveszítette a tulajdonjogot. /Pap Melinda: Patthelyzet Nagyenyeden. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium esetében is folynak a tárgyalások a katolikus egyház és az önkormányzat képviselői között a szerződés meghosszabbításáról, mivel hamarosan lejár az ötéves bérleti szerződés. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Márton Áron Gimnázium által használt 14 ezer négyzetméteres ingatlant 2003 októberében kapta vissza a katolikus egyház. A Segítő Mária Gimnázium egyházi iskola lévén ingyen használhatja az épületet, a Márton Áron Gimnázium bérleti díját az önkormányzat fizeti, évente 180 ezer lejt. Egy új kormányhatározat a bérleti díjat az eddigi tízszeresére emelte, amit már nem tudnának fedezni a városkasszából. Az egyház és az önkormányzat képviselői abban próbálnak megegyezni, hogy a tanács az eddigi összeget fizesse bérként, de vállalja az épület felújítását. Megoldásként a helyi tanács egy hosszú távú, húsz évre szóló haszonbérleti szerződésben gondolkodik, közölte Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester. /Székely Zita: Csíkszereda: szerződést hosszabbítanának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Az oktatási tárca honlapján javaslatokra vár az oktatási törvénycsomag. Asztalos Ferenc képviselő szerint mindent elkövetnek a magyar gyerekek oktatásában előnytelennek minősülő paragrafusok megváltoztatásáért. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke, bejelentette, a szervezet január 25-ig nyújtja be tiltakozását az oktatási minisztériumhoz, mivel az új jogszabálytervezetbe nem került be az, hogy a magyar kisebbségi tanulóknak a román nyelvet idegen nyelvként, sajátos tantervvel és tankönyvekkel kellene tanítani az iskolában. Az RMPSZ megyei szervezetei január 15-ig gyűjtik össze a törvény módosítására beérkező javaslatokat. Abban az esetben, ha az RMPSZ javaslatait nem fogadják el, nemzetközi fórumokhoz fordulnak. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hiába próbáltak egyeztetni többször is az oktatási miniszterrel, nem volt hajlandó többet vállalni, mint amit a jelenlegi oktatási törvény tartalmaz. Vagyis: I–IV. osztályban sajátos tanterv és sajátos tankönyv szerint oktatják a román nyelvet, az V–VIII. osztályban a román tanulóknak szóló tantervvel azonos követelményeket támasztanak, de lehet más tankönyv szerint tanítani, míg a középiskolában a tanterv is, a program és a tankönyv is azonos a román tanulókéval. Lászlófy a tanügyi centralizmust bírálja, kijelentve, hogy a régi tanfelügyelőségek átkeresztelése megyei tanügyi igazgatóságokká nem lesz eredményes. /Lokodi Imre, Pásztor Krisztina: Tiltakozna az RMPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Székelyföldön megígérte, február 27-én mégsem hozta szóba a román nyelv magyar diákok számára történő oktatási módszerét Traian Basescu a pártokkal tartott konzultáción, melyen a romániai oktatás jövőjéről tárgyalt. Az RMDSZ-t képviselő politikusok /Markó Béla elnök, Asztalos Ferenc és Király András honatyák/ ismertették elképzeléseiket az oktatás jövőjéről, majd sorra következtek a pártok, valamint a nemzeti kisebbségek képviselői. „Sok mindenben nem értünk egyet, de ebben a kérdésben, miszerint a román nyelvet nem anyanyelvként kell tanítani a magyar anyanyelvű gyerekek számára, mindenképpen hasonló az álláspontunk Traian Basescuval” – mondta a tárgyalás végén Markó Béla. A kisebbségi oktatással kapcsolatban az RMDSZ két fontosabb szempontot tart szem előtt: „az anyanyelvi oktatási intézményeknek az egész oktatási rendszer részét kell képezniük, hiszen a diplomáknak illeszkedniük kell, de legalább olyan fontos azt is figyelembe venni, hogy az anyanyelvi oktatásnak sajátos gondjai vannak” – fejtette ki Markó. /Mihály László: Szószegő Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Asztalos Ferenc, a parlament oktatási bizottságának alelnöke a vele készített interjúban rámutatott, Traian Basescu oktatási paktuma megtorpedózhatja az elfogadás előtt álló új tanügyi törvényt. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kisebbségi oktatás számos sajátossággal rendelkezik, figyelembe kell venni ezeket a sajátosságokat, akár decentralizációról, akár az oktatás finanszírozásáról van szó. A paktumban nem szerepel az, hogy a kisebbségi oktatásban a román nyelvet nem anyanyelvként kell tanítani, ezt a pártokkal tartott konzultáción szóvá sem tette az államfő. /Lokodi Imre: Torpedó lehet a paktumból. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Szakmai bizottság ellenőrizte, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem megfelel-e az akkreditáláshoz szükséges kritériumoknak. „Mint valahány, már akkreditált magánegyetem, a nagyváradi sem felel meg tökéletesen ezeknek a szempontoknak az akkreditálásért történő kopogtatás pillanatában, és csak a politikusok jóhiszeműségén múlik az elfogadása” – fogalmazott Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. Az ellenőrző bizottság jövő héten olyan jelentést tesz a parlamenti oktatásügyi bizottság asztalára, amellyel meggyőzi az ellenzéket is az egyetem akkreditálásáról. „Remélem, két-három hét múlva arról számolhatunk be, hogy mind a bizottság, mint a képviselőház plénuma elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálását, ami azt jelenti, hogy megszervezheti végzős diákjainak a licencvizsgát, és saját nevével ellátott oklevelet bocsáthat ki” – fejezte ki reményét a képviselőAz ellenzék zöme mindent elkövetett, hogy az első magyar nyelvű magánegyetem akkreditálását megakadályozzák. A kifogásaik közt szerepelt az egyetem neve, a partiumi megnevezés, hogy csak magyar nyelvű oktatás folyik, továbbá: a szakmai tanács azért véleményezte pozitívan a Partiumi Keresztény Egyetem működését, mert az RMDSZ kormányon lévén nyomást gyakorolt rá. /Bágyi Bencze Jakab: Asztalon a Partiumi Egyetem akkreditálása. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

A szavazás előtt visszalépett a Hargita megyei jelöltrangsoroló ülésen Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. Elmondta, „kimeríti az embert, ha az élete folyamatosan elvtelen tárgyalások, szakmai vagy akár észérveknek is ellentmondó, fölösleges viták sorozata. Az oktatási szakbizottság, amelynek 16 évig tagja voltam, sajnos, ilyen: minden ügy »magyar ügy« volt a kollégák szemében, amelyhez illett »jó románként« viszonyulni, ezért a határozatok mindig kínkeservesen, hosszas egyeztetések után születhettek csak meg, és folyamatosan figyelni kellett a már elért eredményekre is, hogy a következő döntésben meg ne semmisíthessék azokat. ” Továbbá értetlenül szemlélte az erdélyi közéletben egyre inkább teret hódító magyar–magyar szembenállást is. Asztalos Ferenc ugyanakkor attól fél, hogy nem lesz olyan képviselő az RMDSZ-frakcióban, aki a szakmai szempontokat hivatásszerűen képviselje az oktatási szakbizottságban. /Kovács Csaba: Nem indul újra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./