Winkler Gyula Hunyad megyei, valamint Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselők az Oktatásügyi Minisztérium illetékes vezetőivel tárgyaltak jún. 26-án a magyar nyelvű közoktatás helyzetéről. Hunyad megyében egyetlen középiskola rendelkezik magyar tagozattal, és az eddig itt működő két magyar tannyelvű osztály helyett, a tanügyben lezajlott létszámcsökkentés miatt, csak egy kapott működési engedélyt. Ily módon a megye 92 magyar anyanyelvű végzős diákjának nem volt továbbtanulási lehetősége. Ezt a kérdést sikerült orvosolni a második IX. osztály engedélyezésével a dévai Traian Líceum keretében. A Fehér megyei becei általános iskola helyzete kapcsán egy gazdagabb dokumentációs anyag összeállításának igénye merült fel, amelynek előterjesztése után remélhetőleg visszavonják az iskola megszüntetéséről szóló határozatot. /Újabb magyar osztály a dévai líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./ (Bukarest) A zsilvölgyi anyanyelvű oktatás legégetőbb gondja a megengedett létszám alatt működő osztályok összevonása, illetve a petrillai V-VIII. osztályos magyar tagozat megszüntetésének veszélye. /A Hunyad megyei magyar nyelvű oktatásról tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

"Tartalmas volt a diakonissza-avatás idén is Marosvásárhelyen. Dr. Nagy Attila orvos-igazgató aggódik, mert napvilágot látott az a hír, hogy az oktatási és egészségügyi minisztérium egyezsége alapján megszüntetik az egészségügyi posztliceális iskolákat, s végzettjeiket másodrangú asszisztenseknek nyilvánítják, akik csak a hároméves kollégium elvégzése után léphetnek elő elsőfokú asszisztensekké. Az elmúlt tíz év nem volt könnyű. Az elmúlt tíz év alatt végzett 246 általános és 19 laboratóriumi asszisztens közül a legtöbben sikeresen versenyvizsgáztak az egészségügyben meghirdetett helyekre. A kezdetekre dr. Nagy Attila igazgató emlékezett: a főiskola szervezése 1992 nyarán kezdődött, az Erdélyi Református Egyházkerület kérésére. Egy hónapig tartották az előadásokat a templom padjaiban, mert épületet nem akartak biztosítani. Később a sportiskolában Klósz Bálint igazgató befogta őket. Végül a 2001-2002-es iskolai évben jöttek át az időközben felépült impozáns épületbe. Az iskolában lelkesedéssel vállalták a tanítást a frissen nyugdíjazott és még aktív egyetemi tanárok, adjunktusok, tanársegédek, főorvosok és a gyakorlati oktatást végző asszisztensek. Egyetemi színvonalon adtak elő, s a szakmai ismereteken túl az volt a célunk, hogy a szép magyar nyelvre is megtanítsák a hallgatókat. Ősztől csak az orvosi egyetemek mellett működő kollégiumok képezhetnek egészségügyi középkádereket. Öt magyar tannyelvű posztliceális iskola működik Erdélyben: itt Marosvásárhelyen, továbbá Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Vajdahunyadon. Látszólag a marosvásárhelyiek helyzete lenne a legkönnyebb, hisz itt van az egyetem. Asztalos Ferenc, a Képviselőház Tanügyi Bizottságának alelnöke szerint azért született meg a szóban forgó oktatási formával kapcsolatos rendelkezés, mivel a parlament jóváhagyta a strasbourgi egyezményt, s az európai uniós szabályoknak megfelelően csak az egyetemek mellett működő kollégiumokban lehet egészségügyi középkádereket képezni. Az RMDSZ törvénymódosító indítványt nyújtott be, amelyet minden frakció és minden párt aláírt. Az indítvány célja a két oktatási forma párhuzamos fenntartása. A törvénytervezet zöld utat kapott a képviselőház egészségügyi bizottságában, s ha minden szinten elfogadják, akkor ősztől továbbra is működhetnek a szóban forgó iskolák. /Bodolai Gyöngyi: Egy lépés előre, kettő hátra? A megszűnés árnyékában az orvosi asszisztensképzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./"

"Iasi-ban nemzetközi szemináriumot tartottak a csángókérdésben. Nem szakmai vita volt, politikai disputa lett belőle. Asztalos Ferenc képviselő, aki jelen volt, összefoglalta a szeminárium lényegét. Valer Dorneanu szerint Romániában nincs kisebbségi kérdés, úgyhogy a csángókérdés is álkérdés, amit külföldről erőltetnek. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Iasi-ban hasonló rendezvényre kerüljön sor, ahova, ha kis számban is, de meghívják a magyar tudományosság képviselőit és RMDSZ-politikusokat. A romániai magyar tudományosságot Demény Lajos akadémikus professzor és Tánczos Vilmos, a Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára képviselte. Akadt néhány tudós román részről, akik elismerték, hogy a csángók eredete, nyelve, kultúrája esetleg még vita tárgya is lehet, s tény, hogy vannak román és magyar csángók. Ez volt a maximum. - 1992-ben, és újabban 2002-ben a csángók egy része magyarnak mondta magát. Petre Gherghel iasi-i római katolikus püspök leszögezte: amíg a csángók tudnak románul, addig nincs szükségük magyar misére. /Oláh István: A moldvai csángókról Moldvában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Júl. 9-én Budapesten Asztalos Ferenc, a román parlament oktatásügyi bizottságának alelnöke és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke tárgyalt Zilahi László határon túli magyar oktatásért felelős osztályvezetővel, Medgyes Péter nemzetközi államtitkárral, valamint dr. Hiller István politikai államtitkárral. A tárgyalás célja a jövőbeni rendszeres együttműködési stratégia kialakítása volt. /Bágyi Bencze Jakab: Eredményes politikai és szakmai tárgyalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./"

"Zeteváralján, a szabadidő központban rendezték meg júl. 11-14. között a negyedik SZOMIT Ifjúsági Találkozót, melynek a házigazdája a Székelyudvarhelyi MADISZ volt. A romániai magyar ifjúság perspektíváiról dr. Verestóy Attila szenátor, Asztalos Ferenc és Antal István képviselők, valamint Sófalvi László értekeztek és válaszoltak a fiatalok kérdéseire. Verestóy szerint érdemes itthon maradni, már csak azért is, mert pár év múlva kedvezményezett területnek számít az ország Európa viszonylatában. Asztalos Ferenc kiemelte a magyar nyelvű oktatásban elért eredményeket. Az Itthon Fiatalon mozgalom vezetői hangsúlyozták, hogy fontos lenne jövőjük alakításában az ifjúsági szervezetek és a vállalkozók közötti kapcsolat kiépítése. /Bágyi Bencze Jakab: Ifjúsági találkozó Zeteváralján. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./"

"Nyárádszentmártonban szervezte meg az idén a MIÉRT (erdélyi magyar fiatalok RMDSZ mai csúcsvezetőségéhez áll közel álló érdekvédelmi szervezete) első nyári akadémiáját. Júl. 17-én kezdődtek az előadások. A vitára RMDSZ- politikusokat hívtak meg /Varga Attila képviselő, Szabó Károly és Eckstein Kovács Péter szenátor/. Júl. 17-én Veres Valér, Bíró A. Zoltán és Bodó Julianna szociológusok előadása hangzott el az erdélyi ifjúság problémáiról. A táborba várják Cosmin Gusát, a kormánypárt főtitkárát, Ecaterina Andronescu oktatási minisztert, Medgyes Pétert, a magyar Oktatási Minisztérium helyettes államtitkárát, Markó Béla szövetségi elnököt, Asztalos Ferenc parlamenti képviselőt és másokat. /(Máthé Éva): Nyári Akadémia - Nyárádszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"A tanügyi törvény szerint a 2003-2004-es tanévtől át kell térni a kilencosztályos kötelező oktatásra, A négyéves általános iskolai oktatás egy évvel történő meghosszabbítása helyett a minisztérium azzal az ötlettel állt elő, hogy az óvodák iskolára előkészítő nagycsoportját átviszik az iskolákba, ahol tanítónők foglalkoznak majd a hatéves gyermekekkel. A kísérleti programot egyelőre 12 megyében vezetik be (köztük Maros megyében is), majd a 2003-04-es tanévtől kiterjesztik az egész országra. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő törvénytelennek tartja a kísérlet bevezetését, annál is inkább mivel előzőleg nem kérték ki a parlamenti szakbizottságok véleményét. Kovács Júlia, Maros megyében az óvónőkért felelős tanfelügyelő elfogadhatatlannak minősítette, mivel ezelőtt két hónappal az ország hat megyéjében, köztük Maros megyében is beindítottak egy kísérleti programot, amelynek az a célja, hogy minden öt-hét év közötti óvodás korú gyereket bevonjanak a kötelező foglalkozásba. Eddig ugyanis a 12.057 óvodás korú gyerek 10 százaléka nem járt óvodába. Az óvoda egy jól működő rendszer, amit felborítani több, mint vétek. Az óvónők körében óriási a felháborodás, mivel, ha valóban kötelezővé teszik az előkészítő osztályt, sokan állás nélkül maradnak. A gyermekeknek az óvodában van a helyük, ahol játékosan, a koruknak megfelelő környezetben annyi mindenre meg lehet tanítani őket. /(bodolai): Hatévesen az iskolába. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./ Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter asszony bombasztikus kijelentései nagy visszhangot váltanak ki az ország közvéleményében. Megdöbbentő volt az a kijelentése, hogy a címzetes (tituláris) tanári állások betöltésére szervezett versenyvizsgán ötös alatti minősítést elért szakképzett pedagógusoknak nincs helyük a tanügyben, a következő tanévre nem kaphatnak katedrát. A miniszter asszony egy szót sem ejtett arról, hogy a vizsgatételek összeállítása körül sem volt minden rendben, hisz olyan módszertani kérdésekre kellett feleletet adni, amire a tudományegyetemeket, főiskolákat frissen végzett fiatalok nincsenek felkészítve. A legújabb elméleti ismeretekből elégtelenre vizsgázó tanárok között akadnak olyanok is, akik többéves pedagógusi pályafutásuk során bebizonyították, hogy eredményesen tudnak tanítani. Emellett a tanügyben nagyfokú a hiány szakképzett pedagógusokban. /(bodolai): Bombasztikus kijelentések. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./"

"A csíkszeredai csendőrök egy csoportja aug. 10-én éjjel a 25. Korondi Fazekasvásáron megrendezett szabadtéri táncos mulatságon különös kegyetlenséggel megverte a hangosító cég tulajdonosát és Dézsy Károly lemezlovast. A megvert Dézsy Károly törvényszéki orvoshoz fordul. - Hivatalos formában kérek magyarázatot a megyei csendőrparancsnokságtól - jelentette ki Katona Mihály korondi polgármester. Katona Mihály szerint a Korond főutcáján vasárnap újból megjelent fekete ruhás csendőröket senki sem hívta a fazekasvásárra. A polgármester megengedhetetlennek tartja, hogy a csendőrség nem tájékoztatta semmiről, ezért írásban kér magyarázatot Roman Ioan Hargita megyei csendőrparancsnoktól. Aug. 11-én Korondon tájékozódott az ügyről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő is. Asztalos azt nyilatkozta, hogy ha a megyei csendőrparancsnok nem szolgál magyarázattal a korondi incidensről, a belügyminiszterhez fordul az ügyben. A csendőrparancsnokság aug. 12-én folytatta a nyomozást a korondi incidensek ügyében, s ezek összegzéséig Ioan Roman ezredes nem nyilatkozott. /Rédai Attila, Zilahi Imre: Dézsy Károly nem hagyja annyiban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./"

"Szept. 7-én Lövéte, a Kis-Homoród menti nagyközség tájházát avatták fel a falunapok keretében. Megjelent többek között Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Asztalos Ferenc képviselő, Egyed József kistérségi elnök, Mihály János, a Hargita Megyei Kulturális Központ részéről Ferencz Angéla. Az egyik testvértelepülés, Budakalász alpolgármestere, Parlagi László átadta a Lövétei magyar-diák díjat Ladó Lorándnak. /Tájházat avattak Lövétén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./"

"A nyár végén két olyan eset volt, ahol a rendőrök békés polgárokat bántalmaztak. Az említett két eset egyike a korondi kerámiavásáron történt. A csendőrök megverték a vásár báljának zenéjét szolgáltató két udvarhelyi személyt. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a belügyminiszterhez írt levelet. Ebben vázolta a Korondon történteket. Levelében több konkrét kérdést fogalmazott meg: Mi a belügyminisztérium álláspontja a csendőrök brutális, törvénytelen magatartását illetően? Kitől kaptak felhatalmazást erre az akcióra? Milyen büntetésben részesültek az érintettek? /Bágyi Bencze Jakab: Válaszra várva. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./"

"Korondon magyar civileket megvertek a csendőrök. Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti képviselője levélben fordult a belügyminiszterhez ebben az ügyben. A válasz, ha késve is, de megérkezett: a csendőri akció minden szempontból szabályszerű volt, Jérét és Dézsyt nem bántalmazta senki, az ügyben a csendőrségnek tanúi is vannak. Úgyhogy "biztosítjuk afelől, képviselő úr, hogy a román csendőrség kötelességét teljesíti, és mindenféle- fajta diszkrimináció nélkül vigyázza a közrendet, a törvényes előírásoknak megfelelően." /"Biztosítjuk, képviselő úr..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ Előzmény: Aug. 11-re virradó éjszaka komoly indok nélkül gumibottal verték meg a korondi fazekasvásár hangosítását biztosító cég tulajdonosát és lemezlovasát, Dézsy Károlyt a csendőrök. Jére Ágoston elmondta: látta, hogy a csendőrök durván bánnak valakivel, így a mikrofonban kérte a közönséget, tiltakozzon hangosan az ilyen eljárás ellen. Ezután őt is igazoltatatta egy csendőrt, majd ütni-verni kezdték őt is. /Zilahi Imre: Csendőri erőfitogtatás Korondon? = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"

"Okt. 15-én az RMDSZ képviselői - Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője, Borbély László, Winkler Gyula és Asztalos Ferenc képviselők - találkoztak Ecaterina Andronescu oktatási miniszterrel, Okt. 16-án pedig a szövetség szenátusi és képviselőházi frakcióinak tagjai megbeszéléseket folytattak Miron Mitrea lakás, szállítás, valamint közmunkaügyi miniszterrel. Az oktatási tárca vezetőjével folytatott megbeszéléseken az RMDSZ képviselői kitértek az egyes iskolák magyar tagozatait érintő sajátos problémákra. Szó esett egyrészt azokról az épületekről, amelyeket az önkormányzatok nem tudnak befejezni, ezért szükséges a minisztérium támogatása, Megegyezés született az RMDSZ ez irányú igényeinek támogatásáról. Megegyeztek a községek vízellátását szabályozó programnak két újabb - Kovászna és Szilágy - megyére történő kiterjesztéséről. Az ifjúsági lakások építéséről szóló programban megegyeztek az erdélyi megyékről. A képviselők elégedetlenségüket fejezték ki az erdélyi autópálya tervének további halasztása miatt. /Miniszterekkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. Megbeszélés Andronescuval és Mitreával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"2001-ben lejárt a román és a magyar oktatási minisztérium közötti együttműködési egyezmény, ezért egy évvel meghosszabbították a régi érvényét, de ezután is le kellett ülni az esztendő utolsó hónapjában munkatárgyalásra. Nem sokkal utána a felek Bukarestben folytatták, és természetesen megegyeztek a végleges szövegváltozatban. Ezután a magyar fél drótpostán olyan szöveget kapott Bukaresttől, ami nem egyezik az áprilisi szövegváltozattal. Több fejezetet kihagytak, összevontak, és így tovább. A kisebbségi oktatásnak előzőleg még külön fejezete volt. Asztalos Ferenc RMDSZ- képviselő közölte: bosszankodva látták, hogy kihagyták a külön szereplő kisebbségi fejezetet. Megjelentek viszont olyan szövegek, amiről szó se volt a tárgyalásokon, például: a bukaresti Ady Endre Középiskola mintájára Budapesten is létesítsenek román líceumot. A magyar álláspont következetes, és ahhoz a szöveghez ragaszkodik, amit a résztárgyalásokon egyszer már elfogadtak a románokkal. /Oláh István: Kicsi Balkán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ "

"Okt. 27-én Székelyudvarhelyen a Református Gimnázium felvette fel a 265 éve született és 215 éve elhunyt Baczkamadarasi Kis Gergely nevét, akinek rektor-professzorként, valamint az iskola igazgatójaként úttörő szerepe volt a nevelésben és oktatásban. A kollégium épületével szembeni, főtéri református templomot is ő építtette. A főtéri református templomban Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az istentisztelet után az ünneplők emléktáblát avattak. Tőkés Zsolt, a kollégium igazgatója elmondta, hogy a névadási ünnepséget már a múlt évben meg akarták ejteni, de egy "félreértés" miatt nem kaptak erre minisztériumi engedélyt, aztán Asztalos Ferenc képviselő közbenjárásának köszönhetően végre engedélyezték a névadásra. A jelenlegi hat felső osztállyal rendelkező gimnáziumot nyolc elemi osztállyal és bentlakással szándékoznak bővíteni. Ez akkor valósulhat meg, ha az egyház végre teljesen visszakapja egykori kollégiumi épületét. /Bágyi Bencze Jakab: Névadó ünnepség Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./"

"Dec. 17-én tárgyalnak az egykor a Református Kollégium /Kolozsvár/ által használt épületegyüttes ügyében a református egyház, a tanintézet és a Gheorghe Sincai Gimnázium képviselői. Asztalos Ferenc képviselő szerint Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter megígérte: dec. 20-áig átadják az épületet. /Lázár Lehel: Újabb megbeszélés a kollégium ügyében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./"

"Jan. 13-án Székelykeresztúron megemlékeztek az 1568-as /jan. 6-13. között tartott/ tordai országgyűlésen kimondott vallásszabadságról: a világon első ízben mondták ki, hogy mindenki azt a vallást gyakorolhatja, amely felfogásával és lelkiismeretével megegyezik. Ezen az országgyűlésen törvényesítették az unitarizmust. Az unitárius templomban tartott istentiszteleten jelen volt dr. Szabó Árpád unitárius püspök, dr. Rezi Elek főjegyző, Benyovszki Lajos, Székelykeresztúr polgármestere, Asztalos Ferenc képviselő, valamint más közéleti és egyházi személyiségek. Az istentisztelet után dr. Szabó Árpád püspök beszélt a 435 éve elfogadott és törvénybe iktatott vallásszabadság jelentőségéről. /Takács Éva: A confessio miatt senki ne bántassék. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./"

"1990 májusában született egy tanügyminisztériumi rendelet, amelynek alapján jóváhagyták az egykori kolozsvári Református Kollégium újraindítását - emlékezett vissza Székely Árpád igazgató. A minisztérium utólag visszavonta az ingatlannal kapcsolatos rendelkezését. Végül szeptemberben ideiglenesen jóváhagytak négy termet a Györgyfalvi negyedi általános iskolában, így nyolc osztállyal a Református Kollégium 1990 őszén újraindulhatott. A kezdés nehéz volt, a tanárok először a következő évben, januárban kaptak fizetést. Füstbombát dobtak be az ablakon, és megtámadták a diákokat, megverték őket, farkaskutyákat uszítottak rájuk. Végül azonban lett nyolc tantermük, így már nem volt szükség két váltásban tanítani. 1991 januárjában beindulhatott a bentlakás, a hollandok és a németek segítségével sikerült a szobákat bebútorozni. A középiskola azonban 2002. dec. 20-ig az általános iskolában működött. 1999-ben megszületett az a sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében a régi kollégiumi épületet visszaszolgáltatják az egyháznak. Valójában ezt nem tették lehetővé, pert indítottak, ez a per azóta is folyik, a múlt év végén mégis sikerült beköltözni az épületbe. Sokat köszönhetnek az RMDSZ-nek, név szerint Kónya-Hamar Sándor és Asztalos Ferenc képviselőknek, akik közbenjártak az ügyben. Két emeletet, a könyvtár és az orvosi rendelő kivételével átvehettek. Az épületet borzasztó állapotban találták. Az egyház és külföldi támogatók segítségével felújították az épületet. Szerettek volna több osztályt indítani, de a tanfelügyelőség ezt nem hagyta jóvá. A tanfelügyelőség még a kapus, a takarítói és a karbantartói állást sem hagyta jóvá. /Papp Annamária: Végre otthon a régi iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"A magyar tannyelvű oktatás minőségi kérdéséről és a tanerő-továbbképzési lehetőségekről tanácskoztak ápr. 5-6-án Szovátán a közoktatásban és felsőoktatásban dolgozó pedagógusok. A fórum témái: a pedagógusok alap- és továbbképzésének hiányosságai, különös tekintettel a magyar tannyelvű képzési formákra, a minőség menedzselése, a tehetséggondozás, az elitképzés és az általános közoktatás kérdése. Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a tanárképzés jelenlegi lehetőségeiről és az új pontozási rendszer bevezetésének fontosságáról beszélt. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a módosuló tanügyi törvény különböző paragrafusait ismertette: a kötelező oktatás kilenc évről tízre nő, és kimarad a képességvizsga. Nyolcadik osztály után a gyermekek elméleti középiskolába vagy szakiskolába, művészeti iskolába iratkozhatnak. A jövőben csak a tovább tanuló diákoknak kötelességük érettségi vizsgát tenni. A városi és a vidéki oktatás között egyre mélyülő szakadékról Setényi János budapesti oktatáskutató, a romániai helyzet egyik jó ismerője beszélt, szerinte a hetedik-nyolcadik osztályban és a szakmunkásképzésben a legrosszabb a helyzet. Az oktatás javítása érdekében az RMPSZ idén immár tizedik alkalommal szervezi a Bolyai Nyári Akadémiát. A szovátai konferenciára látogatott és beszédet mondott Andrei Marga, a BBTE rektora, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Hűvösödni látszik a pedagógusok szövetsége és az RMDSZ közötti viszony - nyilatkozta Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Legutóbb Gáspárik Attila Lászlófy által minősíthetetlennek nevezett kijelentései mérgesítették el a viszonyt a két szövetség között. Az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke márc. 18-án a bukaresti rádió magyar nyelvű műsorában a szervezetre nézve sértő jegyzetet olvasott fel. Az RMPSZ Gáspárik elmarasztalását kérte, de sem a rádió magyar szerkesztősége, sem az RMDSZ vezetősége nem határolódott el tőle. Lászlófy szerint Gáspárik jegyzete nem csupán a szervezetet, hanem a teljes pedagógustársadalmat sérti. Az RMPSZ vezetősége egyre inkább hajlik arra, hogy sajtórágalom miatt pert indítson Gáspárik Attila színész ellen. A konferencia résztvevői tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el, melyet az RMDSZ különböző vezetőségi fórumaihoz kívánnak eljuttatni./Szucher Ervin: Minőséget a közoktatásban. Kétnapos konferenciát tartott a pedagógusok szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./ Minőség a romániai magyar közoktatásban címmel tartottak konferenciát Szovátán. Lászlófy Pál rámutatott: a vidéki iskolákban az öt-nyolc osztályban nincs kellő szakember. Dr. Murvai László minisztériumi főosztályvezető az érettségi tételek magyarra fordításáról kifejtette: Úgy néz ki, hogy idén a tételeket minden tantárgyból megyei szinten fogják lefordítani. Este megérkeznek a tételek és reggelig befejezik a fordítást. /(mezey): Konferencia a minőségi oktatásért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./"

"Rendkívüli tanácsülésen döntöttek ápr. 17-én a bögözi helyi tanács tagjai arról, hogy egyelőre nem veszik le a névtáblát a Wass Albert Általános Iskola faláról, hanem kérni fogják Mircea Dusa Hargita megyei prefektustól: a rehabilitációs per végéig függessze fel a döntés végrehajtását. Abban reménykednek, hogy Asztalos Ferenc képviselő közbenjárására Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter és a Hargita megyei prefektus döntésével helyén maradhat a bögözi iskolatábla. /Zilahi Imre: Bögöz haladékot kért a prefektustól. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület levelet intézett Asztalos Ferenchez, a Parlament oktatási bizottságának alelnökéhez, melyben elsősorban megköszönte a képviselőnek, hogy közbenjárására a Károli Gáspár Egyetemen diplomavizsgát tett 87 hallgató a magyarországi oklevél mellé átvehette az ennek megfelelő román nyelvű okiratot is. A levélben, melyet Tőkés László püspök és Tolnay István tanügyi előadótanácsos írt alá, "szomorúsággal vegyes felháborodással" szólnak arról, hogy a Tanügyminisztérium és a megyei tanfelügyelőségek nem engedélyezik az általuk kért világi oktatást biztosító osztályok működtetését, arra hivatkozva, hogy a törvény csak teológiai szakképzést nyújtó osztályokról szól. "Kérjük, hogy a képviselő úr sürgősen és hathatósan járjon közbe iskolánk érdekében." A közbenjáró Asztalos Ferenc képviselő kifejtette, hogy tárgyaltak a miniszter asszonnyal, és határozott ígéretet kaptak, hogy az egyházi iskolákban a teológiai osztály mellett megmarad a reál-, illetve humánképzést biztosító világi oktatás is. Asztalos szerint tudathasadásos állapot, hogy Tőkés László püspök az RMDSZ egységét megbontók zászlóvivője, miközben az RMDSZ politikusainak segítségét kérte, hogy az általuk beindított oktatási intézmények zavartalanul működjenek. A lap munkatársa megkérdezte a püspököt, hogy az Asztalos képviselő szerinti tudathasadásos helyzetről hogyan vélekedik. Tőkés László kifejtette: "Miközben mi 14 éve harcolunk egyházi oktatási rendszerünk helyreállításáért, évről évre nem arról szól a történet, hogy hány osztállyal kaptunk többet és hány iskolával alapítottunk többet, hanem arról, hogy mindegyre meg kell köszönnünk az RMDSZ-nek, hogy nem vették el a már létező osztályainkat. Ezt a játékot minden évben végigjátsszák velünk, és bevallom őszintén, hálás is vagyok Asztalos úrnak, amikor közbenjár, hogy nem vágják le az öt osztályunkat, amit tervbe vettek, ugyanis a Partiumban a három iskolából öt osztályt akartak levágni." /Bágyi Bencze Jakab: Asztalos Ferenc a püspök "tudathasadásos állapotáról". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./"

"Székelykeresztúron a 210 éves Orbán Balázs Gimnáziumban máj. 12. és 16. között tartják a jubileumi iskolahetet. A rendezvény védnöke Asztalos Ferenc képviselő. A program változatos. Olvasási versenye, tudományos ülésszak, diákszínjátszók előadása, angol nyelvű vetélkedő, népdalverseny, a Pipacsok Néptáncegyüttes műsora, iskolatörténeti vetélkedő, a Kővirág Együttes műsora, informatikai verseny, magyar nyelvismereti vetélkedő. /László Miklós: Jubileumi Iskolahét. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 14./"

"Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a szövetség és a kormányzó PSD közötti együttműködési megállapodás betűje érvényre jusson, és ne csökkenjen a felekezeti oktatásban az osztályok száma - jelentette ki Asztalos Ferenc képviselő, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnöke, miután máj. 14-én egyeztetett Ecaterina Andronescu oktatási miniszterrel a felekezeti oktatás körül zajló vita ügyében. A múlt hét végén Kolozsváron tárgyaltak a történelmi magyar egyházak püspökei, illetve oktatásért felelős vezetői a tanügyi tárca képviselőivel. A román állam azt akarja, hogy a felekezetek kizárólag teológiai képzést biztosítsanak középiskoláikban. Ezzel szemben a magyar felekezetek évszázados hagyományaiknak megfelelően azt az egyházi oktatási formát igyekeznek visszaállítani, mely által a teológiai képzés mellett reál és humán profilú, úgynevezett világi osztályokban is képeznek ki fiatalokat. Asztalos Ferenc elmondta, a tárgyalás során megerősítették azt az igényüket, hogy a magyar felekezeti iskoláknak ősztől ugyanazokkal a beiskolázási számokkal működjenek, amelyekkel most rendelkeznek. Asztalos elmondása szerint abban állapodtak meg az oktatási miniszterrel, hogy Kolozsváron minden megye esetében külön megvizsgálják, hogy az egyházak beiskolázási igényei mennyire felelnek meg a tanfelügyelőségek által jóváhagyott számoknak. /Benkő Levente: Érvényesül az egyezség? = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./"

"Máj. 30-án az RMDSZ néhány képviselője Erdőszentgyörgyön a térségben élő értelmiségiekkel találkozott. A házigazda Osváth József, helyi RMDSZ-vezető volt. Markó Béla vitaindító bevezetőjében arról beszélt, hogy az új európai trendek révén az erdélyi magyarság soha nem tapasztalt esélyhez jutott, amivel élnie kell. Ahhoz, hogy az esélyből valóság legyen, az erdélyi magyarság érdekképviseletének a lehető legjobb kapcsolatot kell kiépítenie mind a magyar, mind a román kormánnyal. Ennek eredménye lehet az Erdélyen is áthaladó autópálya, a magyar kedvezménytörvény "Ehhez egységes, erős politikai képviselet kell, fölöslegesek a burkolt viták" - üzent a belső ellenzéknek a szövetségi elnök. Asztalos Ferenc szólt az új típusú szakoktatásról, amely végződhet érettségivel, de ez nem lesz kötelező, csak a tíz osztály elvégzése, és megszűnik a képességvizsga. A megjelent lelkészek sürgették az egyházi épületek visszaadását. Mások azt sérelmezték, hogy az egyházak szinte semmilyen fórumon, alapítványnál nem pályázhatnak. A helyi kórház az év eleje óta a fizetéseken kívül egyetlen lejt sem kapott, ha az egyházak nem segítenék az intézményt, akkor a beutalt betegeknek élelmet sem tudtak volna biztosítani. Virág György megyei elnök közölte: miközben a megyei költségvetésben egy lej sincs előirányozva ilyen célokra, idén a kormány a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta át a kórházak épületeinek a fenntartását. Volt, aki azt kérdezte: miért nem lehetett megtartani Tőkés Lászlót a tiszteletbeli elnöki szerepkörben. Markó Béla szerint Tőkés László évek óta nem vállalta már az együttműködést az RMDSZ többi vezetőjével. Markó szerint "ha a román bíróság helyt adott volna Tőkés László keresetének, akkor az oda vezethetett volna, hogy a joghatóság feloszlatja az RMDSZ-t". /(Máthé Éva): RMDSZ-tanácskozás Erdőszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

"Sokan megkérdezik, hogy a magyar vezetők gyermekei itthon avagy külföldön tanulnak, továbbá hol telepedtek le, idegenben élnek-e vagy hazatértek-e szülőföldjükre. A romániai magyar nemzeti közösség lélekszáma fogyott, az apadás oka pedig nagyrészt a kivándorlás. Az emigrációt választók többsége értelmiségi, akik az erdélyi magyarság szellemi vezetői lehetnének. Eközben az itthon maradottak úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, sokan úgy vélik: helytállásuk többnyire értelmét veszti. Sokszor azon személyek gyermekei távoznak, akiknek itthon kellene példát mutatniuk. Az újságírók megkérdezték a magyar parlamenti képviselőket és szenátorokat, a történelmi magyar egyházak vezetőit és közéleti személyiségeket. A vezetők közül sokak gyermeke jelenleg itthon tartózkodik, esetenként fordul elő az, hogy ösztöndíjjal külföldön tanul, de azzal a szándékkal, hogy tanulmányai elvégzése után itthon szeretne gyökeret ereszteni. Szabó Árpád unitárius püspök fia Kolozsváron él, magánvállalkozóként dolgozik, unokái is itt végzik tanulmányaikat. Mózes Árpád evangélikus püspök fia Gyulán dolgozik fizikusként, két unokája szintén Gyulán él és tanul. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke három gyermek édesapja, mindannyian kiskorúak még, és Nagyváradon tanulnak. Pap Gézának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének öt gyermeke van, közülük egy Budapesten tanul holland szakon, tekintettel arra, hogy Romániában nem létezik ilyen szak, egyik a kolozsvári teológia hallgatója, három kisebb gyermeke pedig érettségi előtt áll, Kolozsváron járnak iskolába. Az RMDSZ parlamenti képviselői közül Antal István egyik fia a kolozsvári Zeneakadémián tanul, másik gyermeke Kolozsváron végzett, sikerült hároméves ösztöndíjat szereznie az Egyesült Államokban, de a továbbképzés után hazatér Erdélybe. Asztalos Ferenc mindkét fia egyetemet végzett, itthon próbálnak meg boldogulni. Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő két gyermek édesanyja, egyikük Nagybányán végezte a tanulmányait, ott is él, másik gyermeke Budapesten tanul, de szándékában áll hazatérni. Erdei István képviselő mindkét gyermeke Szatmárnémetiben tanult és a városban él. Kerekes Károly gyermeke tanárként Marosvásárhelyen dolgozik. Kovács Zoltán gyermekei Nagyváradon, illetve Érmihályfalván dolgoznak. Márton Árpád képviselő két gyermeke Kolozsváron tanul. Ráduly Róbert képviselőnek két kiskorú fia van, mindkettő a csíkszeredai magyar óvodába jár. Pécsi Ferenc egyetlen fia Bukarestben doktorandus. Tokay György mindkét fia az országban dolgozik. Vida Gyula képviselő két gyerekeitthon dolgozik. Varga Attila képviselő gyermekei magyar iskolába járnak. Winkler Gyula képviselő kisfia magyar nyelvű óvodába jár. Borbély László képviselő lánya a bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem hallgatója. Vekov Károly Kolozs képviselőnek négy gyermeke van, mindegyikük az országban él. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő két gyermek apja, akik itthon vannak. A szenátorok közül Markó Béla szövetségi elnöknek három gyereke van. Egyik tanársegéd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, lánya gyakornok ügyvéd Bukarestben, legkisebb fia hároméves. Frunda György szenátornak két lánya van, itthon tanulnak. Verestóy Attila szenátor fia Bukarestben dolgozik. Sógor Csaba szenátor négy gyermeke itthon van. Az RMDSZ ügyvezető elnökének, Takács Csabának két gyermeke szintén. Mikó Lőrinc tanácsos négy gyermeke sem távozott külföldre, ugyanúgy Molnos Lajos tanács fia sem. /Borbély Tamás, Köllő Katalin, Ördög I. Béla, Papp Annamária: Hol élnek vezetőink gyermekei? Mindenki itt van, de mégis fogyunk... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/"

"Az RMDSZ képviselőházi frakciója közleményében mély felháborodással vette tudomásul, hogy 10 képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja a Románia közepén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, melynek lakossága többségében magyar. A tervezet indoklása oly módon értelmezhető, hogy kimerítik azon vétségek vagy bűntettek tényállását, amelyekre a Büntető Törvénykönyv 166. és 317. cikkelyei, illetve a 2000. évi 137. számú sürgősségi kormányrendelet 19. cikkelye vonatkoznak. Az indoklás "intoleráns magyar kisebbségről" beszél, amely a románság "ősellensége", a tömbmagyarság létét pedig egy oly "betegségnek" minősíti, amelyet idővel meg kell oldani, és amelynek okozója az "új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást". E szöveget tehát inkább Románia főügyésze, avagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács kellene, hogy vizsgálja, nem pedig egy parlamenti bizottság, ennek ellenére mégis a parlamentnek benyújtott, hivatalos okmánnyá vált. Mindezek miatt szükség van egy erős magyar képviseletre az ország legfelsőbb törvényhozó testületében, olvasható a frakciónak a szerkesztőségbe eljuttatott közleményében. A közleményt az RMDSZ 12 képviselője írta alá: Antal István, Asztalos Ferenc, dr. Becsek-Garda Dezső, Borbély László, dr. Kelemen Atilla, dr. Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Kovács Csaba, dr. Makkai Gergely, Márton Árpád, Ráduly Róbert, és Tamás Sándor. /RMDSZ-képviselők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"

"Szept. 3-án hatályba lépett az a kormányhatározat, amely az idei évre vonatkozóan az egyetem előtti oktatást szolgáló ingatlanok felújításának, konszolidációjának finanszírozását célozza. A határozat életbelépését az RMDSZ vonatkozásában sorozatos tárgyalások, egyeztetések előzték meg, amelyeket Borbély László és Asztalos Ferenc képviselők folytattak a tanügyminiszterrel. A tárgyalások eredményeként az erdélyi megyék magyar tannyelvű közoktatási intézményei számára sikerült egy 8 milliárd lejes keretösszeget elkülöníteni. Ezek között van Maros megyében a marosszentgyörgi Constantin Romanu Vivu Általános Iskolának és a radnóti óvodának utalt (2, 5 milliárd lej), Hargita megyében a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceumnak valamint a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Kollégium 3. számú óvodájának kiutalt összesen 1, 3 milliárd lejes összeg, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport (800 millió lej), a máramarosszigeti Leövey Klára Elméleti Líceum (1 milliárd lej), illetve a csernátoni Végh Antal Középiskola (1 milliárd lej). /Nyolcmilliárd lej erdélyi magyar tanintézeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"

"Tanítás és szolgálat témával szervezett találkozót Szászrégenben, a református egyház DIO Házában az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem Erdélyi Köre. A három éve alakult erdélyi kör éves találkozóin mindig aktuális témákat vitatnak meg szakemberek. A nemrég zajlott rendezvényen a tanítóképzők helyzetéről, a végzettek elhelyezkedési lehetőségeiről, az érvényben levő tanügyi rendelkezésekről hangzottak el beszámolók, dr. Juhász Tamás teológiai professzor pedig Tonk Sándor szolgálatáról tartott előadást. Vetési László lelkipásztor Tanítók és tanítás Erdélyben című előadásában rámutatott, ma már többnyire ingázó tanítók, tanárok vannak, akik a tanórák után sietnek haza, hogy kis fizetésüket magánórák megtartásával pótolják. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a diáklétszám csökkenéséről, az érvényben levő tanügyi törvényekről, számolt be, majd Gagyi Béláné az 1948-1956 között működő szászrégeni tanítóképzőről mesélt az egybegyűlteknek. Ezután a Marosvásárhelyi Kántor- tanítóképző Intézet, a nagyenyedi és székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskola képviselői számoltak be tapasztalataikról. Elhelyezkedési gondjaik főleg a székelyudvarhelyieknek voltak, Hargita megyében 17 tanítói állást hirdettek meg, s erre 86-an jelentkeztek. /Simon Virág: Tanítás és szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./"

"Agyagfalva a székelység önállóságának, szabadságért való küzdelmének, de mindenekelőtt társadalompolitikai egységének máig ható jelképe, hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 16-án, az Agyagfalvi Nemzetgyűlés 155. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezésen. Az Agyagfalva 1848 Alapítvány, valamint az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete által megrendezett megemlékezésen jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke, Antal István és Asztalos Ferenc RMDSZ képviselők, továbbá az udvarhelyszéki és a helyi RMDSZ-képviselői. A tudományos ülésszakon dr. Hermann Gusztáv Mihály a székely közigazgatásról és identitástudatról, Kolumbán Zsuzsanna az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésről, valamint Zepeczáner Jenő Udvarhelyszéknek az 1848-49-es forradalomban betöltött szerepéről tartottak előadást. - A székelység megmaradásának évszázados titka a közösség önállóságában, szabadságszeretetében és egységében van - hangsúlyozta Markó Béla. /Megemlékezés Agyagfalván. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./ "

"Okt. 24-25-én a Hargita megyei Szenterzsébeten megrendezésre került a VIII. cigány népzene- és néptánc-fesztivál. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a hagyományteremtés fontosságáról beszélt a jelenlevőknek. Kiemelte a különböző etnikai csoportok egymás megismerésére irányuló törekvéseinek, illetve egymás kölcsönös értékelésének fontosságát. A 65%-os roma nemzetiségű Szenterzsébet ezzel a rendezvénnyel intézményes keretet teremtett a roma kultúra gyakorlására. /VIII. cigány népzene- és néptánc-fesztivál Szenterzsébeten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./"

"A kolozsvári Unitárius Kollégium 446 évvel ezelőtt alakult meg, s 1948-ig, az államosításig beírta nevét Erdély kulturális történetébe. Tíz évvel ezelőtt nyitotta meg újra kapuit. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök emlékezett az újraindulásra. 1993- beindulhatott a felekezeti oktatásnak egy már meglévő formája, nevezetesen a teológiai típusú. A nyugati kereszténységhez tartozó egyházak nevelési rendszerétől mindig is idegen teológiai szemináriumokat akarták erőltetni, melyek az ortodox s a római katolikus egyház esetében középiskolai szinten készítették elő a későbbi egyházi papképzést, az ortodoxok esetében a középfokú papképzést. A püspök hangsúlyozta, az iskolának, így a felekezeti iskolának is általános műveltséget kell adnia. Ezért küzdöttek évek óta. Az RMDSZ, konkrétan Asztalos Ferenc parlamenti képviselő segítségével sikerült elismertetni, hogy az ún. teológiai szemináriumok is indíthatnak reál osztályokat,. Ezt a múlt tanévben újból megerősítette a minisztérium. A kolozsvári Unitárius Kollégium felvette János Zsigmond fejedelem nevét. János Zsigmond nevéhez fűződik az önálló Erdélyi Fejedelemség megalapítása. János Zsigmond: kidolgozta az akadémia létrehozása tervét, de korai halála megakadályozta ennek megvalósításban. Popa Márta, az Unitárius Kollégium igazgatója úgy összegezte, hogy az építés nehézségeivel együtt gyönyörű tíz év volt; megérte: az iskola visszakapta megérdemelt helyét az erdélyi közoktatásban. Ez az egyedüli magyar nyelvű egyházi iskola, ahol a reálszakot engedélyezték. /Csomafáy Ferenc: Véglegesen helyreállítani Erdélyben, Romániában a felekezeti oktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"