"Az RMDSZ képviselői dec. 16-án nemmel szavaztak az SZDP két törvénytervezetére, amelyeket a kormánypárt a tanügyi törvény módosításával, illetve a határon átnyúló televízióról szóló európai egyezménnyel kapcsolatban nyújtott be a képviselőházban. Az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt elutasította, hogy a tanügyi törvényt sürgősségi rendelettel módosítsák. Asztalos Ferenc képviselő rámutatott: az oktatási folyamat minőségének javítása nem lehetséges az iskolai osztályok létszámának növelése révén, ahogy azt a rendelet előírja. /RMDSZ nem két kormánypárti törvénytervezetre. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./"

A romániai önálló magyar iskolai hálózat kiépítése alapvető feltétele annak, hogy a romániai magyar fiatalság versenyképes maradhasson – hangzott el január 10-én Marosvásárhelyen, az erdélyi magyar középiskolai igazgatók első tanácskozásán. Beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kötő József ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc képviselő, dr. Murvai László, a Nevelési, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium főigazgatója, valamint Bálint István, a rendezvénynek helyet adó marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum igazgatója. Markó Béla leszögezte, hogy az önálló magyar oktatás kiteljesítése érdekében az oktatási törvény további módosítására van szükség. Kötő József ügyvezető alelnök elmondta: míg 1990 előtt egyetlen magyar tannyelvű iskola sem volt Erdélyben, jelenleg már 133 középiskola működik, amelyből 58 teljesen magyar intézmény. Ezt a hálózatot az RMDSZ további kistérségi iskolaközpontok létrehozásával kívánja bővíteni. Dr. Murvai László szerint a középiskolai hálózat az elmúlt években folyamatosan bővülő tendenciát mutatott, az intézmények száma pedig már majdnem megfelel a jelenlegi igényeknek. /Erkölcsi útravalóval és minőségi tudással Európába. Első alkalommal tanácskoztak az erdélyi magyar középiskolai igazgatók. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ A jelenlevők megszavazták az Erdélyi Magyar Középiskolai Igazgatók Tanácsának, mint a Pedagógusszövetség keretén belül működő szaktestületnek a megalapítását. Az internátussal rendelkező kistérségi iskolaközpontok kialakításának fontosságát hangsúlyozta Kötő József annak érdekében, hogy minden magyar gyermek számára lehetővé váljon az anyanyelvi oktatás. A középiskolák élén 19 magyar igazgató és 54 aligazgató áll, ami azt jelenti, hogy nincs minden vegyes iskola vezetőségében jelen a magyar tagozat képviselője /(bodolai): Iskolaigazgatók tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./ Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő az EU-s pályázati lehetőségekről, a Leonardo Da Vinci, a Socrates és más nemzetközi programokról tájékoztatott. A tanácskozáson elhangzott: súlyos gondok vannak a magyar irodalomoktatásban: két tábor vetélkedik, az egyik az irodalomelméletet, a másik az irodalomtörténetet helyezné előtérbe. Romániában most az irodalomelmélet oktatásán van a hangsúly, de így a tanulók nem kapnak egységes képet az írókról, költőkről. /Máthé Éva: Erdélyi magyar középiskolai igazgatók tanácskozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Nem vagyok oda a népnemzeti zokogásért – írta Oláh István. Ha majd „megüljük a sírás centenáriumát 2018 körül”, akkor majd megállapíthatjuk, „hogy a szövegek nem változtak, csak a körülmények.” A román–magyar viszony javítása miatt szükség van a Medgyessy-Nastase találkozókra, az RMDSZ és a mindenkori román hatalom párbeszéde is természetes. Nem tanulhatnak anyanyelven, „ez volt a kilencvenes években a siratnivaló, s a szlogen: önálló állami magyar egyetemet. Az óvodától az egyetemig mindent anyanyelven! Időközben politikai lett a revindikáció: autonómiát, kettős állampolgárságot akarunk!” Volt társnemzeti óhaj is. Asztalos Ferenc, az oktatási szakbizottság képviselőházi alelnöke mondta: a kilencvenes években a kolozsvári Babes–Bolyain 110–120 magyar diák tanult, most tízezer, s a tízből nyolcezer anyanyelven. A Sapientia is hatalmasat tágított a felsőfokú anyanyelvi lehetőségek körén. A mostani anyanyelvű oktatás Moldvában – a csángóknál – nagy érdeme az RMDSZ-nek. /Oláh István: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? = Romániai Magyar Szó, márc. 31./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, a képviselőház oktatási bizottsága elfogadta az RMDSZ módosító javaslatait. Ennek értelmében, azokban az iskolákban, melyek nem önálló kisebbségi nyelvű tanintézmények (csak kisebbségi nyelven működő osztály vagy csoportok működnek benne) – azok vezetőtanácsában kötelező jelleggel az illető kisebbségi oktatást képviselő tanároknak is benne kell lenniük. Minden olyan településen, ahol egynél több iskola működik, iskolatanácsot kell létrehozni – melyekben jelen lesznek az illető kisebbséget képviselő közösségek is –, feladatuk az lesz, hogy az illető település oktatáspolitikáját kidolgozzák. /Szász Emese: Változások a tanügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

Van egy olyan paragrafus az oktatási törvényben, amely kimondja, hogy a katonai és a rendőri oktatás, valamint az illető oktatási intézményekbe történő felvételi vizsgák nyelve a román. Most azonban sikerült elérni, hogy a törvénybe beiktassanak egy kiegészítést, mely így hangzik: felvételizni a Romániában élő nemzeti kisebbségek nyelvén is lehet. Asztalos Ferenc képviselő a politikai partnereikkel folytatott vitában a rendőri oktatás kapcsán azzal érvelt, hogy a rendőrséget lassan demilitarizálják. /Bágyi: Magyarul felvételizni rendőrnek, katonának. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 2./

Pár nappal ezelőtt még veszélyben volt a székelyudvarhelyi posztliceális nővérképző oktatás, de nemcsak a székelyudvarhelyi, hanem a szatmári, kolozsvári, vásárhelyi magyar nyelvű nővérképzők is. Az oktatási törvénytervezet szerint ugyanis csak főiskolai szintű oktatásban lehetséges a romániai asszisztensképzés. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, az oktatási bizottság alelnöke kifejtette, hogy ezt másképp is meg lehet oldani. Fontos volt, hogy Székelyudvarhelyen megmaradjon ez az intézmény. Asztalos Ferenc arra szavazott, hogy a törvénybe bekerüljön: a főiskolai szintű oktatás mellett, alternatívaként maradjon meg a posztliceális oktatás. Ezt sikerült elérni. /Bágyi: Megmarad a nővérképzés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./

Késve kapnak kézhez több tankönyvet azok a magyar iskolások, akik most kezdik el az első, második, illetve kilencedik osztályt. A kiadók a szaktárcát teszik felelőssé a kialakult helyzetért, az viszont fogadkozik: legkésőbb október elsejéig megkapják könyveiket az érintett tanulók. Negyvenezer magyar diák marad tankönyv nélkül. Székely Győző, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kiadójának szerkesztője elmondta: több magyar nyelvű tankönyvet jóváhagyott a minisztérium, de nem tette fel ezeket arra a listára, amelyről az iskolák kiválogathatják a számukra megfelelőket. Székely szerint a minisztérium diszkriminációt követ el. A kialakult helyzetért Székely a tárca Kisebbségügyi Főosztályát hibáztatja, mivel szerinte ennek lenne a feladata, hogy a magyar tankönyveket időben az iskolákba juttassa. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke jövő héten egyeztet erről a kérdésről Ioana-Irinel Chiran államtitkár asszonnyal, valamint Murvai Lászlóval, a tárca kisebbségi ügyekért felelős vezérigazgatójával. – Egyes vezetőknek természetesnek tűnik, hogy a magyar gyermekek csak jövőre kapják meg a tankönyveket – fakadt ki Tulit Zsombor, a sepsiszentgyörgyi T3 kiadó igazgatója. A diákok így a régebbi kiadású tankönyvekből tanulnak az újak megérkezéséig, és „aztán csodálkozunk, ha megbuknak a kisérettségin” – fogalmazott. /Gergely Edit: Új tanév magyar tankönyvek nélkül? = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Az RMDSZ választási programján belül az oktatási fejezetre vonatkozó elképzelésekről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő nyilatkozott. Módosítani kellene a jelenlegi tanügyi törvény magyarok számára két megalázó passzusát: meg kell változtatni azt, hogy a nyolcadikos, a tizenegy- és tizenkettedikes magyar diákok Románia földrajzát és történelmét román nyelven tanulják. Továbbá biztosítani kell, hogy a középiskolában is, a közoktatás minden szintjén a magyar anyanyelvű diákok részére a román nyelvet a magyarok számára kidolgozott sajátos tantervek és tankönyvek alapján tanítsák. Ugyancsak javasolta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportja dolgozza ki a törvénytervezetet, ami alapján a magyar óvodákban, illetve iskolákban oktató tanítók és óvónők bérezése tükrözze azokat a heti többletórákat, amikor a magyar nyelv oktatása mellett az állam nyelvét is oktatják. /Bágyi Bencze Jakab: A magyar diákok jogait követeli Asztalos. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./

Asztalos Ferenc képviselő, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy a 2004–2005-ös tanévtől kezdve jogi személyiségként csak azok a tanintézmények működhetnek, ahol a tanulók létszáma eléri a 200-at. Ezek az iskolák rendelkezhetnek vezetőséggel, külön ügyvitellel, költségvetéssel. A többi vagy egy nagy iskola fiókintézete lesz, vagy több ilyen iskola összeáll egy nagy intézménnyé, vagy megszűnik. A szórványban, de általában az erdélyi magyar oktatási hálózatban számos kis létszámú iskola van és ahol megszűnik az iskola, ott a kisebbségi közösség is a megszűnés útjára lép. Ezért sikerült a törvénybe betenni, hogy sajátos esetekben minisztériumi jóváhagyással 200-as létszám alatti intézmények is tovább működhetnek, tájékoztatott Asztalos Ferenc. Az iskolák finanszírozásának alapja a fejkvóta lesz. A magyar iskolák diákjai számára nagyobb fejkvóta jár, mint amilyent az ugyanolyan román iskoláknak adnak, figyelembe véve a magyar nyelv és irodalom tanításából származó többletköltségeket. /Román Győző: Mit ér a tanár, és mit ér a bér? Beszélgetés Asztalos Ferenc képviselővel, az alsóház oktatási szakbizottságának alelnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./

Hét végén további 14 RMDSZ területi szervezetben tartottak előválasztásokat. Ezek közül 6-ban (Arad, Brassó, Bukarest, Szatmár, Temes, Történelmi Máramaros) elektoros választást tartanak, Háromszék, Felsőháromszék, Csík, Gyergyó, Udvarhelyszék, Kolozs és Nagybánya területi szervezetek esetében a közvetlen, állóurnás módszert választották. Az alig 12,51 százaléknyi magyar lakosú Arad megyében Király András megyei RMDSZ-elnök pályázott a képviselői helyre, ő kapta a legtöbb szavazatot az okt. 9-én tartott küldöttgyűlésen. Hasonló a helyzet Brassó megyében (a magyarok aránya 9,88 százalék). Az egyetlen befutónak számító képviselői helyre négy jelölt volt, a megyei küldöttek szavazatai alapján a listavezető Kovács Attila, a megyei szervezet elnöke lett, aki a jelenlegi képviselőre, Kovács Csabára leadott szavazatoknak majdnem a háromszorosát kapta. Máramaros megyében (10,16 százaléka magyar) az RMDSZ-lista két, a nagybányai és a Történelmi Máramaros területi szervezetek javaslatai alapján állt össze. A képviselő-lista vezető helye ezúttal a nagybányaiaké, akik szintén közvetlen előválasztásokon döntöttek a jelölt személyéről. Szatmár megyében (35,02 százalék magyar) négy évvel ezelőtt a magyar szavazók magas választási részvételének köszönhetően 2 szenátora és 3 képviselője volt az RMDSZ-nek. Az okt. 9-i küldöttgyűlés döntése értelmében a szenátori lista első két helyére ismét Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorok kerültek. A három esélyes képviselőjelölt: Varga Attila, Erdei Dolóczki István és Vizsnyai Csaba, aki alig egy szavazattal előzte meg a szintén parlamenti helyre pályázó ifjabb Kereskényit. Pécsi Ferenc, a hivatalban lévő képviselők egyike úgy döntött, hogy nem jelölteti magát. Szeben megyében (4,2 százalék magyar) az RMDSZ-nek soha nem volt parlamenti képviselője. Amennyiben a töredékszavazatok visszaosztásakor egy képviselői mandátumra futja, Jakab Eleké a mandátum, ha a szenátusi listavezetőnek kedvez a sors, akkor Benedek Zakariás kerül a parlamentbe. Temes megyében (8,98 százalék magyar) a befutó helynek számító képviselőházi listavezető ismét Toró T. Tibor lett, akire a 123 küldöttből 75 szavazott. Az újraválasztott Temes megyei képviselő, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségét is betölti, jelen pillanatban az egyetlen az RMDSZ belső ellenzékéből, aki az RMDSZ színeiben vállalta a megmérettetést, és aki további mandátumban reménykedhet. Hargita megyében (84,71 százalék magyar) tűnik a legszorosabbnak a harc az RMDSZ szenátorjelöltjei között. A befutónak számító 2 helyre olyan személyek pályáznak, mint például Dézsi Zoltán egykori alprefektus, majd prefektus, aki több évig töltötte be az SZKT elnöki tisztségét is, Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint az RMDSZ belső ellenzék köreihez tartozó Sógor Csaba szenátor. A képviselőjelöltek közül a csíkiak helyeire a legesélyesebb Kelemen Hunor képviselő, illetve Kóródi Zoltán. A versenybe beszállt az MPSZ-szel szakító Szondy Zoltán is. Udvarhelyszéken a két jelenlegi képviselő, Antal István és Asztalos Ferenc az esélyesek, a gyergyóiak pedig Garda Dezső jelenlegi képviselő és Melles Előd közt kell hogy válasszanak. Kovászna megyében (72,24 százalék magyar) a 2 szenátusi hely egyikére nagy valószínűséggel Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor pályázik, kérdéses, hogy a másik RMDSZ-es szenátor, Németh Csaba meghosszabbítja-e mandátumát vagy sem. /Sz. K.: Valamennyi RMDSZ-szervezetben lezárultak az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Okt. 10-én tartották Hargita megyében az RMDSZ előválasztásait, ahol az urnáknál megjelent választópolgárok egyetlen kivétellel az eddigi szenátoroknak és képviselőknek szavaztak bizalmat. A szenátorjelölti előválasztásokat Verestóy Attila nyerte meg, akit a második, bejutónak számító helyen a csíki Sógor Csaba követett, Dézsi Zoltán harmadikként, Zsombori Vilmos negyedikként került ki a megmérettetésből, azonban a megyének csupán két szenátora lehet. A képviselőjelöltségért folyó versenyben Udvarhelyszéken Antal István és Asztalos Ferenc eddigi képviselők diadalmaskodtak, ők a területi egyeztetésen a területi szervezetek közt felállított sorrend alapján a megyei választási lista második és negyedik helyét foglalják majd el, az első helyet pedig Kelemen Hunor. Garda Dezső Gyergyóban elért sikerének köszönhetően ismét elfoglalhatja a lista harmadik helyét. A képviselői lista csíki ötödik helyéért folyó versenyben Korodi Attila legyőzte Szondy Zoltánt. /Rédai Attila: A folytonosság mellett voksoltak az RMDSZ-előválasztásokon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./ Az öt képviselőjelölt megmérettetése – a szavazatok összesítése után: Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők nyerték el a szavazók többségének bizalmát: Antal István 13.064, Asztalos Ferenc 12.895, Sebestyén Csaba 6.832, Benedek Csaba 4.928 és Ványolós István 2.062 szavazatot kapott. A szenátorjelölteknél megyei szinten Verestóy Attila 23.967 szavazattal lett első. Udvarhelyszéken 13.224-en szavaztak rá. Másodikként Sógor Csaba 22.985 szavazatot összesített. Udvarhelyszéken 9625-en voksoltak rá. Továbbá Udvarhelyszéken Borbáth István szenátorjelöltként 6.475, Zsombori Vilmos 4.538, Dézsi 4.238 és Nagy István 1.021 szavazatot kapott. A megyében több mint 46 ezren járultak az előválasztások urnáihoz. /(bágyi): Magabiztosan nyertek a favoritok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Nov. 20-án Markó Béla, az RMDSZ államelnök-jelöltje beszédet mondott a Csíkszeredában rendezett választási fórumon. – Minden magyar felelős minden magyarért. Csíkszereda felelős Szatmárnémetiért, Vajdahunyad Gyergyószentmiklósért, minden székely minden székelyért, és minden magyar minden magyarért. Az összefogás a garanciája annak is, hogy a kettős állampolgárságot itt Romániában is el tudjuk fogadtatni – mondta Markó Béla. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere mutatta be az RMDSZ Hargita megyei szenátor- és képviselő-jelöltjeit: Verestóy Attilát, Sógor Csabát, Korodi Attilát, Becsek Garda Dezső Kálmánt, Kelemen Hunort, Antal Istvánt és Asztalos Ferencet. /Markó Béla székelyföldi kampánykörútja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

Az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett szenátorok és képviselők: Szenátus: PETE ISTVÁN – Bihar; ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER – Kolozs; PUSKÁS VALENTIN ZOLTÁN – Kovászna; NÉMETH CSABA – Kovászna; VERESTÓY ATTILA – Hargita; SÓGOR CSABA – Hargita; MARKÓ BÉLA – Maros; FRUNDA GYÖRGY – Maros; FEKETE SZABÓ ANDRÁS – Szilágy; SZABÓ KÁROLY – Szatmár;Képviselőház KIRÁLY ANDRÁS – Arad; LAKATOS ANDRÁS – Bihar; SÓKI BÉLA – Bihar; KOVÁCS ATTILA – Brassó; KÓNYA-HAMAR SÁNDOR – Kolozs ; MÁTÉ ANDRÁS – Kolozs; ANTAL ÁRPÁD – Kovászna; TAMÁS SÁNDOR – Kovászna; MÁRTON ÁRPÁD – Kovászna; SZÉKELY LEVENTE – Galac; KELEMEN HUNOR – Hargita; ANTAL ISTVÁN – Hargita; BECSEK-GARDA DEZSŐ – Hargita; ASZTALOS FERENC – Hargita; BÓNIS ISTVÁN – Máramaros; KEREKES KÁROLY – Maros; BORBÉLY LÁSZLÓ – Maros; KELEMEN ATTILA – Maros; SERES DÉNES – Szilágy; VARGA ATTILA – Szatmár; ERDEI-DOLOCZKI ISTVÁN – Szatmár; TORÓ TIBOR – Temes /Czédly József: Képviselőink és szenátoraink Románia parlamentjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

A választás eredményeként az RMDSZ szenátorai: Pete István közgazdász (Bihar megye), Verestóy Attila vegyészmérnök és Sógor Csaba református lelkipásztor (Hargita), Eckstein-Kovács Péter jogász (Kolozs), Puskás Bálint Zoltán jogász és Németh Csaba tanár (Kovászna), Markó Béla tanár és Frunda György jogász (Maros), Szabó Károly mérnök (Szatmár) és Fekete Szabó András Levente mérnök (Szilágy). Az RMDSZ képviselői: Király András György tanár (Arad megye), Lakatos Péter közgazdász és Sóki Béla tanár (Bihar), Kovács Attila tanársegéd (Brassó), Székely Levente Csaba állatorvos (Galac), Kelemen Hunor állatorvos, filozófiatanár, Antal István mérnök, Becsek-Garda Dezső Kálmán tanár és Asztalos Ferenc tanár (Hargita), Kónya-Hamar Sándor filozófiatanár és Máté András Levente jogász (Kolozs), Antal Árpád András szociológus, Tamás Sándor jogász és Márton Árpád Francisc színész, jogász (Kovászna), Bónis István fogorvos (Máramaros), Kerekes Károly jogász, Borbély László közgazdász és Kelemen Attila állatorvos (Maros), Varga Attila jogász és Erdei-Doloczki István mérnök (Szatmár), Seres Dénes jogász (Szilágy) és Tóró Tibor fizikus (Temes). /(demeter): A tulipános testület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

A romániai tankönyvkiadás és a magyar nyelvű tankönyvek (fordításának) kérdésköre immár 15 éve képezi vita tárgyát. Murvai László minisztériumi főosztályvezető elmondta, hogy a törvény értelmében a minisztérium biztosítja – különböző nyelveken – tankönyvek és didaktikai anyagok elkészítését. Ugyancsak törvény mondja ki, hogy az oktatási tárca ingyen biztosítja a tankönyveket az állami tízosztályos általános és kötelező oktatás számára. Az új tankönyvek pályázatát 2004. február 25-én hirdették meg. A licitdokumentáció eredeti, a kisebbségek anyanyelvén írott tankönyvnek csak az anyanyelv és a vallástankönyveket ismerte el. Tehát az első osztályos vagy a kilencedikes matematika tankönyvet nem lehetett magyarul pályáztatni, csak fordításban. A román nyelvű tankönyvek időben elkészültek. A románról magyarra fordított új tankönyvek nem készültek el, ezek fordítására hosszabb idő kellett. A Kisebbségi Főosztály munkatársai összesítették a megyék rendeléseit, és azt 2004. augusztus 8-án a minisztérium illetékeseinek asztalára tették. Ezután hosszas huzavona kezdődött. Murvai László Asztalos Ferenc képviselőhöz fordult, aki kihallgatást kért a minisztertől a tankönyvek fordítása ügyében. A miniszter Murvai nyakába varrta az ő mulasztását, de a fordításokat elrendelte – szóban. Egy hétig még mindig nem történt semmi, ezért Murvai Borbély László közbenjárását kérte. Végre az augusztustól szeptemberig tartó szándékos huzavona után hozzá lehetett kezdeni a kisebbségi oktatásnak szánt tankönyvek fordításához: az iskolai tanév megkezdése után sikerült a minisztérium vezetőségétől megszerezni azt a rendeletet, amelyet augusztus 8-án írásban kértek. Ezután a kiadók és a minisztérium még eltöltöttek kb. három hetet a fordítás árának megállapításával. Közben a miniszter név szerint Murvait okolta azért, mert a magyar tanulók nem rendelkeznek tankönyvekkel. Végül december közepére a kisebbségi tanulók is megkaphatták azokat a tankönyveket, amelyeket szeptember közepén kellett volna megkapniuk. Egy 250–300 oldalas kéziratot nem lehet egyik hétről a másikra lefordítani. Idő kell a lektorálásra, korrektúrára. A Kisebbségi Főosztálynak nem volt beleszólása a kiadók döntésébe. A jövőben szükség lenne egy fordítói listára, amelyből a kiadó kötelezően választana. Murvai mindezt kifejtette már 2004. január 6-án, de hiába volt minden. Nincs megoldva viszont az alternatív tankönyvek kérdése. A minisztérium csak az anyanyelv tankönyvét minősítette eredeti tankönyvnek, a többinek románból való fordításnak kell lennie. Ezzel a minisztérium kizárta a lehetőségét is annak, hogy kémia, matematika stb. tankönyvet anyanyelven lehessen írni. Ez ellen Murvai főosztálya átiratban tiltakozott a minisztérium vezetőségénél. Annak ellenére, hogy az RMDSZ, az RMPSZ, a katolikus és a protestáns püspökségek (az egyházi iskolák nevében) mind beadták a maguk tiltakozását az önálló magyar könyvek kiiktatása ügyében, a helyzet a mai napig csak annyiban változott, hogy a kisebbségek történelmét és a vallásoktatás tankönyveit levették az inkriminált listáról. Murvai jelezte, ezt az áldatlan állapotot megpróbálják újból, most már a szaktárca új vezetője elé vinni. /Szabó Csaba: Tankönyvkiadás papírpárbajjal – jó pár bajjal. Interjú Murvai László tanügyminisztériumi főosztályvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19, folyt.: jan. 22./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a kormányprogramban elsődleges a tanügy, szerepelnek benne az RMDSZ fontos törvénymódosítási, illetve törvényalkotási javaslatai. Tételesen az, hogy biztosítani kell az anyanyelvű oktatás fejlesztését. A kormányprogramra hivatkozva lehet a felsőoktatás intézményes keretét bővíteni például magyar karokkal. A kormányprogram szerint novemberig meg kell alkotni a felekezeti oktatás működtetéséhez és finanszírozásához szükséges törvényi keretet. /Bágyi: A kormányprogramban elsődleges a tanügy. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./

Nem tűzték napirendre a kisebbségi törvénytervezet megvitatását az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának április 2-i marosvásárhelyi ülésén, ennek ellenére a legtöbb felszólaló érintette ezt a témát Az észak-erdélyi autópálya megépítésének tervét a testület egyhangúlag támogatta. Markó Béla RMDSZ-elnök határozottan kiállt az észak-erdélyi autópálya meg építése mellett. Az SZKT állásfoglalást is elfogadott az ügyben. Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése megbízta Markó Bélát, hogy a parlament, kormány, a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt támogassa a Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó autópályát. Kónya-Hamar Sándor képviselő a kisebbségi törvénytervezet kapcsán emlékeztetett, hogy az Európa Parlament külügyi bizottsága a Romániáról szóló jelentés védzáradékába foglalta a kisebbségi jogok betartásának kötelezettségét, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvére vonatkozóan. A politikus szerint Európában még soha nem figyeltek ennyire az erdélyi magyarságra, ezért ki kellene használni a lehetőséget, és a kisebbségi törvénytervezetben is tükröződnie kell annak, ami Brüsszelben történt. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő szerint, a tervezetbe a szubszidiaritás fogalmát is bele kellett volna foglalni, emellett kötelezni kellett volna a települési autonómiatanácsok létrehozatalát. A politikus ezenkívül azt is kifogásolta, hogy nem tűzték az SZKT napirendjére a jogszabálytervezetet, ami a romániai magyar közösségre jellemző demokráciadeficitet tükrözi. /Borbély Tamás: Kiáll az RMDSZ az autópálya terve mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Mózes Edith, a lap munkatársa szerint nagyotmondások jellemezték az SZKT ülését, volt aki a kisebbségi törvénytervezetet a „magyar narancshoz” hasonlította, vagy: a szövetségnek már nem RMDSZ kellene legyen a neve, hanem RMASZ vagy RMESZ, azaz az elitek vagy arisztokraták szövetsége, mások demokráciadeficitről beszéltek. /Mózes Edith: Markó Béla: A török kamionok kedvéért nem mondhatunk le Erdély jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Az SZKT-n az autópálya szükségességével mindenki egyetértett, a kisebbségi törvényről néhányan kritikus véleményt is megfogalmaztak, a hozzászólók többsége jelentős előrelépésként, vívmányként ünnepelte a jogszabály-tervezetet, és akadt, aki egyenesen ellenségként határozta meg azokat, akik ellenzik a törvény RMDSZ által kidolgozott formáját. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ betartja választási ígéreteit, az autonómiát vállalták, ennek érdekében kidolgozták a kisebbségi törvénytervezetet. Rámutatott: „furcsállva figyelem, hogy egyeseknek megint savanyú a szőlő, és attól félnek, hogy a törvény úgymond bebetonozza az RMDSZ-t, nem lehet bejegyeztetni egy másik szervezetet, és emiatt együtt kell maradnunk, és a végén még 2008-ban is meg találjuk nyerni a választásokat. Ennél nagyobb baj ne legyen, szőlő savanyúságán kesergő róka urak!” Kelemen Kálmán a Kereszténydemokrata Fórum vezetőjeként a konzultációt hiányolta a kisebbségi törvénytervezet esetében, de a különböző vezető funkciók betöltésekor is. Névváltoztatást javasolt, ha néhány ember döntésén múlik minden, jobb lenne, ha Romániai Magyar Elitszervezetnek vagy Romániai Magyar Arisztokrata Szervezetnek neveznék a szövetséget. Kónya Hamar Sándor arra hívta fel a figyelmet, az Európai Parlament két nappal ezelőtt korszakalkotó záradékot fogalmazott meg az erdélyi magyarság védelmében, ez politikai dimenzióváltást jelenthet, és oda kell figyelni rá – hangsúlyozta. ,,Hihetetlenül nagy áttörésnek” nevezte annak lehetőségét Varga Attila, hogy a nemzeti kisebbségek és az autonómia meghatározását az általuk megfogalmazott módon fogadja el a román parlament, ehhez képest másodrangúnak nevezte azt, ki, hogyan, mikor szervezi meg a belső választásokat. Toró T. Tibor szerint a tervezet kísérletet sem tesz arra, hogy felszámolja a kisebbségi társadalmon belüli demokráciadeficitet. Toró szerint a létrehozandó autonómiatanácsokat nem megyei, hanem helyi szinten kell megszervezni. Javasolta, a parlamenti képviselet illessze be az erre vonatkozó módosításokat. Mátis Jenő szerint a kerettörvény csak abban az esetben tölthető fel tartalommal, ha megalkotják a romániai magyarság statútumáról szóló törvényt. Javasolta, hozzanak létre egy bizottságot, amely szeptember 30-ig megalkotja ezt a jogszabályt. Az SZKT mindkét javaslatot elvetette, a Toróé kommentár nélkül maradt, Mátis azt a választ kapta, hogy a kisebbségi törvény alapján létrehozandó Nemzeti Kisebbségi Tanács feladata lesz kijelölni a törvényalkotó bizottságot. Az SZKT elfogadta a sepsiszentgyörgyi kezdeményezésű Nemzeti Szabadelvű Kör platformként bejegyzését, az új mozgalom a liberális frakcióhoz tartozik majd. /Farkas Réka: A kisebbségi törvény – ,,kicsi, savanyú, de a miénk”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./Elmulasztotta napirendjére tűzni az RMDSZ kormányra lépéséről hozott operatív tanácsi döntés elfogadtatását a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) hétvégi marosvásárhelyi együttes ülésén csak Markó Béla politikai beszámolójában került szóba a kormányra lépés. A kormányra lépésről december 26-án döntött az RMDSZ Operatív Tanácsa. A szövetség alapszabálya szerint a döntést az SZKT következő ülésén, tehát most kellett volna szavazásra bocsátani. Az RMDSZ-en belüli demokráciadeficit szóba is került, és meg is mutatkozott a testületek ülésén. Frunda György például úgy tűzte szavazásra két nemrég kinevezett ügyvezető alelnök, Veress Emőd és Lakatos András tisztségében való megerősítését, hogy a két tisztségviselő nem kapott alkalmat a bemutatkozásra. Mátis Jenő emlékeztetett arra, hogy 1993-ban még az SZKT vitatta meg és fogadta el a kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet. A mostani kisebbségi törvény tervezete viszont csak azt követően került az SZKT elé, hogy azt első olvasatban már a kormány is tárgyalta. A törvénytervezet olyanok is bírálták, akik korábban mindig kiálltak az RMDSZ vezetősége mellett. Kelemen Kálmán hiányolta, hogy nem volt lehetőség érdemi vitát folytatni a szövegről. Kifogására Borbély László válaszolt, aki úgy vélte, 13 év alatt mindenki kialakíthatta a véleményét az autonómiáról, úgyhogy szükségtelen volt több időt szánni a közösségen belüli vitára. Kónya-Hamar Sándor az Európai Parlament külügyi bizottsága múlt heti Románia-jelentésére figyelmeztetett, melybe azt is belefoglalták, hogy a magyar kisebbség védelmét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság jegyében kell biztosítani. Úgy vélte, a törvény kevesebbet kér, mint az Európai Unió. A brüsszeli ajánlásra hivatkozva javasolta Toró T. Tibor is, hogy az SZKT bővítse a törvénytervezetet a helyi autonómiatanácsokra és a sajátos státusú településekre vonatkozó cikkelyekkel. Asztalos Ferenc nagy tévedésnek tartotta azt, hogy a törvényt az SZKT-nak kellene megvitatni. Verestóy Attila úgy vélte, aki a székelyföldi területi autonómiát is ebbe a törvénybe szeretné beiktatni, az olyan személygépkocsival akarna haladni, amire előzőleg rátettek egy úthengert. Az SZKT elutasította, hogy megvitassák az erdélyi magyar gazdák helyzetét. Az elutasítás elégedetlenséget váltott ki a jelen lévő gazdák körében. Márton István kijelentette, nincsenek olyan jó traktoraik, hogy Bukarestig mehessenek velük, de egy SZKT-ülésig csak eljutnak. /G. Á.: Hiányolt demokrácia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ országos elnöksége Szovátán tartott ülésén napirenden kívül tárgyalt az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről. A résztvevők nagy része nem tanulmányozta a törvénytervezetet, ezért az elnökség úgy döntött, hogy nem tűzi a napirendre a kisebbségi törvénytervezet érdemi vitáját, de egy nyilatkozatot javasol róla. Megbeszélés szerint a nyilatkozatnak utalnia kellett az RMPSZ azon követelésére, hogy vegyék figyelembe véleményét az oktatás fontos kérdéseinél, valamint arra a szándékára, hogy tevékenyen hozzájárul az autonóm magyar oktatási-kulturális intézményrendszer kiépítéséhez. Április 17-én a küldöttgyűlésen jelenlevő Asztalos Ferenc parlamenti RMDSZ-es képviselőnek és Lakatos András RMDSZ-es oktatási alelnöknek, politikai nyomással, sikerült megakadályoznia a nyilatkozat elfogadását. Felháborodva azon a gyakorlaton, ahogy az RMDSZ-politikusok beavatkoznak a független Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tevékenységébe, Tőkés András, Maros megye Pedagógus Szövetségének elnöke bejelentette, hogy lemond mind megyei RMPSZ-elnöki, mind országos RMPSZ-elnökségi tisztségéről. A kisebbségi törvénytervezetben csak garanciák nélküli ígérgetések sorakoznak. /Tőkés András, tanár: Az RMDSZ auto-nómiája. Illetéktelen beavatkozás a pedagógusok belügyeibe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 26./

A parlamentben interpellált Asztalos Ferenc Hargitai megyei képviselő azzal kapcsolatban, hogy a vidéki középiskolák lány kézilabdacsapatai számára a Dimbovita megyei Nuceten nemrég megrendezett országos döntőn a zetelaki P. Boros Fortunát Gimnázium csapatát kizárták a viadalról. A zetelaki együttes a csoportmérkőzéseken legyőzte több megye csapatatát, de a döntőben már nem engedték szerepelni a székelyföldi csapatot. A döntő előtt arra hivatkozta, hogy az egyik lány igazolásáról hiányzik a »játékra alkalmas« felirat. A versenyszabályzatban ez nem szerepelt. A zetelaki együttessel másik affér is történt Nuceten: az egyik játék közben megsérült kézilabdázó magyarul kért segítséget, a helyi tanfelügyelő pedig ezért megfeddte Ilyés András iskolaigazgatót, arra hivatkozva, hogy „a sportversenyek hivatalos nyelve az állam nyelve”. Asztalos Ferenc felszólalásában képviselői minőségében, illetve a képviselőház tanügyi bizottságának alelnökeként arra szólította fel az illetékes minisztériumot, a Kisebbségügyi Hivatalt és a diszkriminációellenes tanácsot, hogy vizsgálja ki az ügyet. „Nem utolsósorban kérem, találják meg a módját annak, hogy a zetelaki gyerekeknek – akiknek sokévi munkája foszlott semmivé – erkölcsi kárpótlást nyújtsanak” – jelentette ki Asztalos Ferenc. /Romász János: Diszkriminációellenes felszólalás a parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének hétvégi tisztújító közgyűlésén a küldöttek újraválasztották az egyedüli elnökjelöltet, Verestóy Attila szenátort. Az elnökségben Sófalvi László ügyvezető elnök, továbbá Borbáth István, Bunta Levente, Antal István, Asztalos Ferenc, Bálint Elemér, Sándor József, Burus Ella Mária, Ladányi László és Benyovszky Lajos kapott helyet. Az Udvarhelyszéki Önkormányzati Tanács vezetésével Csáka Józsefet bízták meg, az ifjúsági szervezetek élére pedig Benedek Árpád Csabát választották. /Régi-új RMDSZ-elnök Udvarhelyszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő kifejtette: a Nagy-Románia Párt nacionalista, magyarellenes közhangulatot keltve támadja a kisebbségi törvénytervezetet. A 24 nagy-romániás parlamenti képviselő és szenátor aláírásával már letettek a parlament asztalára egy törvénytervezetet, melyben azt kérik, hogy a többnyelvű helységnévtáblákat azonnal távolítsák el, és csak románul legyenek feltüntetve a településnevek. Törvénytervezetük szerint minden helység polgármestere köteles a törvény megjelenésétől számított 48 órán belül eltávolítani ezeket a táblákat. /bágyi: Egynyelvűsítenék a helységnévtáblákat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 8./

Anghel Stanciu képviselőt a Nagy-Románia Párt kizárta soraiból, a képviselőházi oktatási bizottság is, amelynek elnöke volt, megszabadult tőle. Asztalos Ferenc képviselő emlékeztetett: Anghel Stanciu 1996 óta elnöke a képviselőházi oktatási bizottságnak. Pártja szellemében járt el mindig, egyike volt az RMDSZ legádázabb ellenfeleinknek, amikor az anyanyelvű oktatás intézményes kereteinek megteremetéséről volt szót. Tőle most megszabadultak, de az oktatási bizottság elnöki funkciója továbbra is a Nagy-Románia Pártot illeti meg. Ez a párt Olguta Vasilescu, craiovai képviselőt jelölte. 2000 óta képviselő, nem ért az oktatáspolitikához, erőszakos, azonosul hírhedt pártfőnöke eszmei irányzatával. /Béres Katalin: Egyperces Asztalos Ferenc képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Az Illyés Közalapítvány szaktestülete a múlt héten Kolozsváron értékelte az oktatási támogatások igénylésére beérkezett pályamunkákat. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, a szaktestület által meghirdetett pályázatra összesen 374 pályamunka érkezett. Udvarhelyszékről kevesen használták ki a pályázási lehetőséget, viszont sokan közülük kedvező elbírálásban részesültek. A felsőboldogfalvi iskolának 100 ezer forint értékű támogatást biztosítanak, az összeget a diákok ingázási költségeire fordíthatja a tanintézmény. Száz-százezer forint értékű didaktikai eszközcsomag-támogatásban pedig kilenc udvarhelyszéki település részesült: Szentábrahám, Csekefalva, Varság, Székelyderzs, Vágás, Homoródszentmárton, Kisgalambfalva, Szentkirály, valamint a szentegyházi Gábor Áron Középiskola. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Kevesen, de sikeresen pályáztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

Milyen volt a Hargita megyei RMDSZ-képviselők és -szenátorok parlamenti tevékenysége 2005. február 1.–június 30. között? Garda Dezső képviselő szerint tevékenységüknek három alapvető fokmérője van: parlamenti beszédek száma, törvénykezdeményezések száma és az interpellációk száma. Ezek alapján a honatyánk tevékenységének mérlege: Parlamenti beszédek száma – Törvénykezdeményezések száma – Interpellációk, kérdések száma Kelemen Hunor, képviselő – Csíkszereda, Hargita megye 8 – 1 – 0; Sógor Csaba, szenátor – Csíkszereda, Hargita megye 2 – 3 – 2; Antal István, képviselő – Székelyudvarhely, Hargita megye 8 – 0 – 0; Asztalos Ferenc, képviselő –Székelyudvarhely; Hargita megye 3 – 0 – 0; Dr. Verestóy Attila, szenátor –Székelyudvarhely, Hargita megye 0 – 0 – 0; Dr. Becsek Garda Dezső képviselő – Gyergyószentmiklós; Hargita megye 19 – 10 – 13 /Beszédek, törvénykezdeményezések, interpellációk. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Homoródalmáson szeptember 2–4. között falunapokat szerveztek. A községházán a magyarországi testvértelepülések küldöttei, a megyei és helyi vezetők, képviselők a testvérkapcsolatok erősítésének lehetőségeiről tárgyaltak. Az ünneplők a temetőben Szabó Gyula (1930–2004) jeles prózaíró sírjánál kopjafát avattak. Az író munkásságát méltató beszédet mondott Rigó Mihály, Homoródalmás polgármestere; Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Ferenczes István költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője és Cseke Péter szociográfus, egyetemi tanár. Az emlékezők között volt Kányádi Sándor költő és Asztalos Ferenc parlamenti képviselő is. Szabó Gyula most lenne 75 éves, a tőle búcsúzó neves írók, költők, publicisták írásaiból a Hargita Kiadóhivatal Szívszakadásig címmel emlékkönyvet adott ki. Az iskola tanulóinak Szabó Gyula-emlékműsora után szabadtéri koncert volt. Vasárnap az ünneplők a Vargyas-szurdokvölgynél levő Karácsonygátjához vonultak, ahol megnézték a szabadtéri kulturális műsort. Felléptek a szentegyházai Nárcisz és a helyi Mocsárvirág néptáncegyüttesek, az almási fúvószenekar és a szentegyházai moderntánc-együttes. /Falunapok Homoródalmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

Kivonultak a képviselőház oktatási bizottságának üléséről a liberális és konzervatív párti képviselők, tiltakozásképpen a vita hangneme és a bizottsági elnök, Olguta Vasilescu magatartása miatt. A bizottság napirendjén a kisebbségi törvénytervezet szerepelt. Az ülés kezdetén az elnök bejelentette, hogy a szociáldemokrata képviselők a nagy-románia-pártiakkal egyetemben indítványt nyújtottak be a törvény visszautasítására. A kormányt képviselő Markó Attilához mintegy nyolcvan kérdést intéztek. Főként a bizottsági elnöktől záporoztak a kérdések, aki szerint a kisebbségek minden jogot megkaptak, így teljesen érthetetlen, miért van szükség kisebbségi törvényre. Markó Attila leszögezte: a kisebbségek nem rendelkeznek a döntésekben való részvétel jogával. Tulajdonképpen ez a kulturális autonómia alapja is. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a szakbizottság alelnöke elmondta, arra számított, hogy a vonatkozó dokumentumok, törvényes rendelkezések mentén alakul ki vita. Hangsúlyozta, a kisebbségi törvény elfogadásának szükségessége szerepel Románia EU-s csatlakozásának szerződésében is. Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján rámutatott: a törvénytervezettel kapcsolatban a politikai hangulat nem enyhült. Markó Béla nehezményezte, hogy a kormánykoalíció egy része hagyja magát manipulálni az ellenzék ultranacionalista szárnya által. /Béres Katalin: Véget nem érő kritikák a kisebbségi törvényre. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Markó Béla szövetségi elnök határozatban tette közzé, hogy a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért folytatott kiemelkedő munkájuk elismeréseként az Ügyvezető Elnökség és a területi szervezetek javaslatai alapján Ezüstfenyő Díjban részesítenek több személyt, köztük van Albert Álmos polgármester, Sepsiszentgyörgy, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, Székelyudvarhely, Jakab Elek vezérigazgató, Medgyes, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Kocsik József az RMGE Arad megyei elnöke, Arad, Lakatos Péter parlamenti képviselő, Nagyvárad, Marossy Zoltán György alprefektus, Temesvár, Pakó Benedek kanonok, Szászrégen, Péter Pál a Kolozs Megyei Ipari Kamara alelnöke, Kolozsvár, Varga Gábor az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója, Nagyvárad, Vetési László szórványügyi tanácsos, Kolozsvár. /Ezüstfenyő Díjak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Év elején a vagyonbevallások ideje van. Az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai közül természetesen Verestóy Attiláé a legterjedelmesebb bevallás. A politikus a szenátus honlapján közzétett nyilatkozata szerint zetelaki termőföldje, két vladiceascai és egy bukaresti erdőterülete mellé 2005-ben újabb 2500 négyzetméter erdőt vásárolt az Ilfov megyei településen. Épületeinek listája nem változott: három tömbházlakást és egy hétvégi házat vallott be, kettő Bukarestben van, egy Udvarhelyen, a víkendház pedig Vladiceascán. Egy 2001-es Audi S8-as gépkocsi van a nevén, 2005 májusához viszonyítva pedig 10–10 ezer euróval nagyobb értékű ékszereinek és festményeinek összessége, 30.000, illetve 20.000 eurót kóstálva. Folyószámláinak, bankbetéteinek értéke is növekedett 2005-ben, ebben az évben 1.980.000 eurót helyezett letétbe, 1.200.000 eurót a bécsi Kathrein & Co. Banknál, 150.000 eurót a genfi Clariden Banknál, 75.000 eurót pedig idehaza, a Raiffeisen Banknál. Több részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyesületnél rendelkezik tulajdonrésszel. Legnagyobb piaci értéke a Junior Com Kft.-ben tulajdonolt részének van (1.615.000 új lej), ezt azonban mindjárt az egyesületi tulajdonrész követi (1.072.585 új lej). Magyarországon százszázalékos tulajdonosa a Sajó-Hor Kft.-nek, résztulajdonosa a Sajó 2005 Kft.-nek és a General Kémia Kft.-nek, ezek a tulajdonrészek azonban bevallása szerint „mindössze” 5,3 millió forintot érnek. A bukaresti részvénytőzsdén jegyzett vállalatoknál tulajdonolt értékpapírjait külön mellékletben tüntette fel a szenátor, ezek piaci értéke január 10-én közel 47,5 millió új lej volt. Verestóy Attila szenátusi fizetése 2005-ben 40.395 új lej volt, ugyanakkor 36.946 új lej a Hungastro Rt. területi igazgatójaként, 11.000 új lej a SIN-Bukarest, 2,4 millió forint a Sajó-Hor Kft. adminisztrátoraként, 7500 új lejben részesült a Famos Rt. cenzoraként. A Hungastro Rt. osztalékaként 6.170.180 új lej adózás utáni jövedelemben részesült 2005-ben, ugyanezen társaság részvényeinek eladásából 3.685.100 euró érkezett számláinak egyikére. A tőzsdés portfólió 5.385.345 új lejt hozott a konyhára részvénytranzakciókból, 26.235 új lejt osztalékból. A Famos Rt.-től 35.970 új lejnyi osztalékot vett fel. A Transilvania Bank és a Siretul Pascani Rt. ingyenrészvényei nyomán 487.000 illetve 2327 új lej bevételt tüntetett fel. Banki tranzakciók 1.040.058 új lejjel és 27.335 euróval gyarapították az udvarhelyi szenátort. Mellette csíki kollégája, Sógor Csaba vagyona szinte említésre sem méltó. Antal István mezőgazdasági és erdőterületekkel, vízfelülettel, négy épülettel vagy épületrésszel, két gépkocsival rendelkezik, bankbetétei is vannak, mintegy 10.000 euró és 90 millió régi lej értékben. Asztalos Ferenc 2005-ös bevallásának tanúsága szerint mindössze egy székelyudvarhelyi lakóház, egy 11.000 dolláros és egy 5000 eurós bankbetét tulajdonosa. Kelemen Hunor csíki képviselő egy 50.000 új lej értékű bankbetétet, valamint a csíkszeredai Medianet Kft.-ben birtokolt 1,8 millió lej tulajdonrészt vallotta be. /Rédai Attila: Képviselői, szenátori vagyonbevallások megyénkben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./