Vesztett az RMOGYKE az orvosi egyetemi chartaperben
Az egyesület fellebbez
Vesztett a Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület abban a közigazgatási perben, amelynek célja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem chartájának módosítása a tanügyi törvény anyanyelvi oktatásra vonatkozó szakasza szellemében. Az egyesület jogi képviseletét ellátó dr. Kincses Előd kijelentette: fellebbezni fognak a megyei törvényszék döntése ellen, és tiltakozott az egyetem magyar professzorait ért sorozatos zaklatások miatt. Kincses Előd tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, Tőkés László európai parlamenti képviselő megbízásából az Antena 3 tévéadó egyik műsorvezetője, a műsor egyik meghívottja, illetve a televízió tulajdonosa ellen indít kártérítési pert személyi jogok megsértése miatt.
Dr. Kincses Előd ügyvéd a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) nevében 2011 novemberében közigazgatási pert indított a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ellen, kérve a Maros Megyei Törvényszéket, hogy állapítsa meg az egyetemen a szenátusi választások semmisségét, arra hivatkozva, hogy a választások időpontjában az egyetem nem rendelkezett a Tanügyminisztérium által jóváhagyott, törvényes chartával. "A cél az volt, hogy végül kidolgozzanak egy szabályos chartát, az oktatási törvény 135-ös, a multikulturális egyetemekre és az anyanyelvi oktatásra vonatkozó szakasza szerint. Amikor a pert indítottuk, kértük az összes magyar politikai erő támogatását. Felkérésemre Markó Béla, aki akkor miniszterelnök-helyettesként az oktatásért felelt, nem válaszolt, Kelemen Hunor úgyszintén nem. Az EMNT, EMNP és MPP is felsorakoztak a RMOGYKE mellett, utólag az RMDSZ is jobb belátásra tért, beléptek a perbe velünk. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség saját nevében lépett be a perbe. Az egyetem megkérdőjelezte a perbe lépők jogosultságát, illetve a felperes perképességét, valamint azt firtatta, hogy milyen érdeke lenne a charta törvényesítésében. A Maros Megyei Törvényszék 2013. január 21-én tárgyalta érdemben a pert, majd egy hónapnyi (!) fontolgatás után, február 18-án elutasította a keresetet és a beavatkozásokat" – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Kincses Előd. Hozzátette, az ítéletet megfellebbezik, amint az indoklást megkapják, a fellebbezés során pedig felhasználják a MOGYE rektorának, dr. Leonard Azamfireinek a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) tett nyilatkozatait, amelyekben elismerte, hogy a szenátust 2012 februárjában törvénytelenül választották meg, hiszen nem létezett egy, a Tanügyminisztérium által jóváhagyott charta, mindebből pedig következik az összes későbbi döntés semmissége. "Szeretnénk elérni, hogy a »megfojtott« magyar tagozat újra életre keljen. A 2011. évi új tanügyi törvény 135-ös szakasza sok jogosítványt ad a három multikulturális egyetemnek. Míg a Babeş–Bolyain és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen sikerült a törvény szellemében elfogadni a chartát, a MOGYE-n nem, a magyar tagozaton az egyetemisták jelenleg is magyarul hallgatják az előadásokat, a gyakorlat pedig románul van, ami egy skizofrén állapot. A román nyelvet nem az orvosi egyetemen kell megtanulni, hanem a középiskolában, a MOGYE nem filológiai egyetem" – közölte Kincses.
Zaklatják a MOGYE magyar tanerőit
Az ügyvéd sajnálatosnak nevezte, hogy az egyetem vezetősége megpróbálja megfélemlíteni azokat a magyar tanerőket, akik azért küzdenek, hogy a chartában érvényesüljön a tanügyi törvény 135-ös szakasza. "Brassai Attila professzort, aki az Európai Parlament kisebbségi bizottságát tájékoztatta azokról a törvénytelenségekről, amelyeket Daniel Funeriu tanügyi miniszter követett el, és ismertette a MOGYE helyzetét, valamint a chartapert, illojalitással vádolták meg. A bírságot semmissé nyilvánította a törvényszék, ám a MOGYE fellebbezett, és továbbra is zaklatja dr. Brassai Attilát, akit önplágiumért is szankcionáltak amiatt, hogy rangos angol folyóiratokban angol nyelven megjelentetett dolgozata magyar nyelven is megjelent magyarországi, impaktfaktor minősítéssel azonban nem rendelkező tudományos kiadványban, amiből azonban semmi előnye nem származott professzori előléptetése során. Ez ellen is panaszt nyújtunk be a bíróságon. A MOGYE vezetése azoknak a professzoroknak a szankcionálását is elérte, akik dr. Szabó Béla professzort elkísérték Budapestre, arra az ünnepségre, amelyen Szabó Béla kitüntetést vett át a magyar államfőtől, Schmitt Páltól, ám aláírták a jelenléti ívet és fizetést vettek fel a szóban forgó időszakra. A Korrupcióellenes Ügyészség nem kezdeményezett bűnügyi eljárást, de 300 lejre bírságolta meg a szóban forgó hét egyetemi tanerőt. "A magyar államelnök általi kitüntetés emeli az egyetem presztízsét, ezt elfelejteni látszik a MOGYE vezetése. Kérdezem én, ha történetesen Sarkozy francia államfő tüntette volna ki a professzorokat, akkor is feljelentést tettek volna?" – tette fel a szónoki kérdést Kincses Előd.
Harmincezer lejes erkölcsi kártérítés Tőkés Lászlónak
Az Antena 3 La ordinea zilei című műsorában elhangzottak miatt indít kártérítési pert Tőkés László, akit Kincses Előd ügyvéd képvisel. Kincses elmondta, a február 8-i, Dana Grecu által moderált műsorban Radu Tudor politikai elemző Tőkés Lászlót a legnagyobb élő románellenes embernek nevezte. "Ezt a sértő kijelentést Dana Grecu tolerálta. Tőkés László személyiségi jogainak és emberi méltóságának megsértése miatt indít pert, és erkölcsi kártérítés címen 30.000 lejt kért egyetemlegesen Radu Tudortól, aki e nyilatkozatot tette, Dana Grecu moderátortól, mert szó nélkül hagyta, valamint az Intact Media Gruptól. Azt a Tőkés Lászlót illették e sértő szavakkal, aki kockára tette az életét a kommunista diktatúra megdöntéséért, akit Románia legrangosabb érdemrendjével tüntettek ki, és aki ugyanakkor a Székelyföld autonómiájáért harcol. Egy demokratikus országban elfogadott az ellenvélemény, lehet harcolni ilyen jogokért. Nem hiszem, hogy azok, akik a monarchia visszaállításáért harcolnak, románellenesek lennének" – jelentette ki Kincses Előd, hozzátéve, a kártérítésként kért összeget Tőkés László jótékonysági célokra fordítja.
"Nincs zászlóverseny!"
Kincses Előd újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, részt vesz a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen, amely szerinte – ha nem hoznak be más helységekből leitatott, elkábított románokat – békésen zajlik le. Az RMDSZ elzárkózását és Markó Béla volt RMDSZ-elnök kijelentéseit, miszerint nem ért egyet az autonómiatüntetéssel, Kincses azzal magyarázza, hogy a szövetség igyekszik minél hamarabb kormányra kerülni, hiszen "az USL bárkája recseg-ropog". Ami Markó Bélának a magyar és a székely zászlóval kapcsolatos kijelentéseit illeti, Kincses szerint nem zászlóversenyről van szó, nem az a kérdés, hogy melyik van az első vagy a második helyen. "A magyar zászló magyar, a székely zászló székely. Nincs ellentmondás" – közölte az ügyvéd.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),

A Brassai–MOGYE perben: vesztett az orvosi egyetem!
A marosvásárhelyi táblabíróság március 20-án elutasította a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) fellebbezését abban a perben, amelyet dr. Brassai Attila professzor indított a tanintézmény etikai bizottsága ellen. A fellebbviteli bíróság 1000 lej perköltség kifizetésére kötelezte a MOGYE-t.
A marosvásárhelyi táblabíróság végleges döntését tegnap dr. Kincses Előd, Brassai professzor ügyvédje ismertette a sajtó képviselőivel. Kincses Előd elmondta, dr. Brassai Atillát a MOGYE szenátusa az egyetemmel szembeni illojalitással vádolta meg, majd idézte az etikai bizottság elé, amely megrovásban részesítette. "Brassai Attila az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja meghívásának tett eleget, amellyel ismertette a román oktatási tárca kifogásait a MOGYE-chartával kapcsolatosan. Az egyetem alapdokumentuma ugyanis csak a minisztérium jóváhagyásával léphet életbe, a tanügy-minisztérium pedig négy alkalommal is kérte az egyetem szenátusát, hogy az oktatási törvény 135. szakaszában a multikulturális egyetemre vonatkozó előírásokat foglalja a chartába. A kolozsvári Babes–Bolyai, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem esetében ez problémamentesen megtörtént, ám a MOGYE-n ezt a mai napig sem tette meg a szenátus. Miután az egyetem etikai bizottsága megrovásban részesítette, Brassai Atilla professzor panaszt nyújtott be a Maros megyei törvényszéken, kérve a megrovás hatályon kívül helyezését, és a személyi dossziéjából való törlését. Első fokon helyt adtak a kérésének, megállapítva, hogy az egyetem etikai bizottsága három esetben is törvénysértést követett el. Ezt a határozatot a MOGYE megfellebbezte, fellebbezését azonban március 20-án elutasította a fellebbviteli bíróság, és az egyetemet 1000 lej perköltség megfizetésére is kötelezte" – közölte dr. Kincses Előd.
A sajtókonferencián jelen levő dr. Brassai Attila professzor elmondta, reméli, az egyetem etikai bizottsága részéről a továbbiakban nem érik zaklatások, szenátusi tagként pedig bízik benne, hogy júniusig megtörténik az egyetem akkreditálása, ami lehetővé teszi a magyar főtanszék létrehozását és külön akkreditálását is. "Az akkreditációs folyamat zajlik, ennek meg kell történnie júniusig, hiszen enélkül a MOGYE-n nem kerülhet sor felvételi vizsgákra júliusban" – tette hozzá.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),

Halmozottan jogsértő
Két hónap telt el azóta, hogy Balogh József megyei önkormányzati képviselő egy közösségi portálon jelezte: eltüntették a kétnyelvű feliratokat a Maros Megyei Tanács folyosóiról, irodáiról, majd ezek csupán román nyelven kerültek vissza. Az épület irodáinak felújítása, a festést követő takarítás ürügyén távolították el a Lokodi Edit elnöksége idején kihelyezett román–magyar feliratokat; a festés, takarítás megvolt, de maradt az egynyelvűség.
A jogsértést észlelő képviselő, de az RMDSZ-frakció egyetlen tagja sem interpellált az azóta megtartott két közgyűlésen. A januári tanácsülésen még megelőlegezték a bizalmat a megyei tanács elnökének, aki állítólag egy hónapos haladékot kért, hogy újra elkészíttesse a kétnyelvű feliratokat. Immár a március végi közgyűlés zajlik, és a helyzet változatlan. Változatlanul nem használják a szinkrontolmácsgépet, változatlanul hiányos a megyei önkormányzat honlapjának magyar nyelvű változata, és láthatólag senkit nem érdekel, illetve senkinek nem fáj, hogy miközben Maros megye magyar lakosságának számaránya 40 százalék fölötti, magyar felirataink sorozatosan eltűnnek. Biztosan vannak ennél sokkal égetőbb, fontosabb kérdések, amelyekről tárgyalni kell frakcióüléseken, plénumban, szakbizottságokban, hisz ott volt a költségvetésre, a beruházásokra vonatkozó tervezetek kidolgozása, a visszaosztott pénzek elosztása és a többi és a többi, de a polgárok, a magyar nemzetiségű adófizető polgárok szempontjából az is fontos, hogy hogyan tájékozódhatnak a közigazgatási ügyekről.
A fentiek kapcsán jut eszembe az Országos Diszkriminációelleni Tanács (ODT) 2007. június 21-i, Marosvásárhely polgármesterét, Dorin Floreát elmarasztaló határozata. Az ODT akkor hivatalból indított eljárást a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal ellen diszkrimináció miatt, a hivatal által működtetett és a helyi költségvetésből finanszírozott internetes honlap kapcsán, mivel bizonyos közérdekű információk (versenyvizsgák szervezése, tanácsi határozatok, határozattervezetek stb.) magyar nyelven nem voltak elérhetőek egy olyan városban, ahol a lakosság több mint 20 százaléka magyar nemzetiségű. Dorin Florea polgármester és Marius Pascan akkori ügyvezető igazgató azzal védekezett, hogy a polgárok jobb tájékoztatása érdekében a weboldalt időközben stilizálták és folyamatban van a magyar nyelvű változat kidolgozása is. Az ODT mindezt tudomásul vette, a polgármestert azonban mégis figyelmeztetésben részesítette, bár pénzbírságot nem rótt ki. Az ODT az Alkotmányra, az Emberi Jogok Európai Egyezményére, a diszkrimináció minden formáját szankcionáló 137-es Kormányrendeletre, a 215-ös helyhatósági törvényre, ezek vonatkozó cikkelyeire hivatkozott. A városvezetés számlájára pozitívumként írható, hogy az eltelt hat év alatt valóban megoldották e kérdést: aki ma a város honlapján tájékozódni próbál magyar nyelven is, a román és a magyar nyelv között átváltva, megtalálja a szükséges információkat, bár igaz, néhol kifogásolható fordításban. Ehhez képest egy jogvégzett elnök által vezetett megyei önkormányzatnál enyhén szólva halmozottan diszkriminatív, jogsértő a tájékoztatás.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),

Törvényszéki döntés: nem bizonyosodott be, hogy Kincses Máriát sértegette a polgármester
"Számítottam arra, hogy veszítek, mert a mai igazságszolgáltatás mellett, a mai viszonyok között egy Dorin Florea polgármesterrel szemben nem nyerhet egy Kincses Mária, még ha igaza is van. Ha nincs jogállam, akkor mindig a hatalom kerül ki győztesen" – nyilatkozta a Népújságnak tegnap dr. Kincses-Ajtay Mária felperes a Maros Megyei Törvényszék 2012. november 13-i jogerős döntése kapcsán, amelynek indoklását csak az elmúlt napokban közölték vele.
Dr. Kincses-Ajtay Mária 2010-ben azt követően perelte be dr. Dorin Floreát, hogy a polgármester egy sajtóértekezletén senkiházinak, leprásnak és hormonzavarosnak nevezte őt, mert ellenezte a somostetői összekötő utca megépítését, amely "elvágná" a várost az állatkerttől. A törvényes előírásoknak megfelelően az összekötő utcát teljesen közművesíteni kell, ami a környezetvédők szerint értelemszerűen oda vezet, hogy ennek mentén gombamód elszaporodnak majd a villák, és teljesen tönkreteszik a Somostetőt mint zöldövezetet. A felperes ügyvédje, Kincses Előd lapunknak elmondta, mivel Kincses-Ajtay Mária és Dan Calin Tocaciu, a Nap Völgye környezetvédő egyesület elnöke a bíróságon megtámadták azt a helyi tanácsi határozatot, amely ezt a környezetromboló megoldást eldöntötte és ezáltal a polgármester egy rég dédelgetett tervének a kivitelezését sikerült elodázniuk, a dühbe gurult Dorin Florea minősíthetetlen, sértő kifejezéseket használt a sajtóértekezleten. "A 2010-ben beindított személyiségjogi per, amelyben 45.000 lejes fájdalomdíjat követeltünk, nagyon lassan haladt a marosvásárhelyi bíróságokon, és a jogerős döntés csak két évre rá született meg a Maros Megyei Törvényszéken. A döntés elutasította Kincses-Ajtay Mária fellebbezését és helybenhagyta az I. fokú döntést, amely szerint bármennyire is sértőek a fent említett kifejezések, nem került bizonyításra, hogy az alperes polgármester Kincses-Ajtay Máriára értette ezeket. A Maros Maros Megyei Törvényszék szavazattöbbséggel meghozott ítéletének indoklásához csatolták az egyik bíró különvéleményének indoklását is. Mihaela Moldovan bírónő ebben kifejtette, természetesnek tartja, hogy a felperes – mindazok alapján, amit a sajtó leközölt – sértve érezte magát, és nyilvánvaló, hogy rá, és nem a Nap Völgye Egyesületre vonatkoztak a senkiházi, leprás és hormonzavaros kifejezések – tette hozzá Kincses Előd, megjegyezve, hogy sajnos, a szavazattöbbséggel meghozott téves ítéletet is tiszteletben kell tartani. Az ügyvéd szerint további jogi lépéseket nem szándékoznak tenni, ugyanakkor a fenti helyzet kapcsán annak a véleményének adott hangot, miszerint ez is alátámasztja az alkotmánybíróság álláspontját, hogy a rágalmazást és a becsületsértést nem kell kivenni a büntetőtörvénykönyvből. "Vajon, ha nem Dorin Florea az alperes, ugyanilyen ítélet születik ilyen egyértelmű bizonyítékok mellett?" – tette fel a kérdést Kincses Előd.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Civil szervezetek vására Marosvásárhelyen
Együtt, a közösségért!
Szikrázó napsütésben félmaraton versennyel indított szombaton a XI. alkalommal megrendezett Civil szervezetek vására. Idén Együtt a közösségért jelszó alatt zajlik a rendezvénysorozat, amelyet a szervezők nevében Koreck Mária, a Divers egyesület vezetője, Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács alelnöke és Moca Rudolf nyitottak meg. A főtéren az első nap 59 civil szervezet volt jelen standdal vagy sátorral.
A reggeli órákban már javában futották a köröket a félmaraton résztvevői, 10 órától pedig a virágóránál, népes közönség előtt került sor az egyhetes rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára. Koreck Mária, a Divers egyesület vezetője szerint az idei Civil szervezetek vására ismét jó alkalom arra, hogy a nemkormányzati szervezetek bebizonyítsák, együtt dolgoznak a közösségért, és teszik ezt annak ellenére, hogy vannak, akik meg szeretnék osztani őket. A Népújságnak nyilatkozva hangsúlyozta, a XI. alkalommal megszervezett vásárra rekordszámú – 62! – szervezet jelezte részvételi szándékát, közülük 59-en jöttek el.
– Célunk az, hogy láthatóvá tegyük ezeket a szervezeteket, hogy meg tudják mutatni, mit tesznek a közösségért, hiszen a mindennapi munkájuk, főleg a szociális területen aktiválók esetében, nem látványos. Tíz év után elmondhatjuk, a láthatóságot elértük, de a másik célunkat, hogy a helyhatóságokkal együttműködve oldjuk meg a közösség gondjait, sajnos nem sikerült megvalósítani. Az önkéntes munka jellegéből adódóan ugyanis nem tudunk eleget előszobázni a választottaknál illetve a hivataloknál, akik részéről nagyon kevés érdeklődést tapasztalunk. A párbeszéd nem működik megfelelően, az önkormányzatok pedig leginkább azokat a civil szervezeteket támogatják, amelyek egy-egy tábort, egynapos kulturális rendezvényt szerveznek, és kevésbé segítik azokat, akik nap mint nap szociális téren működnek. Immár a civil szervezetek is változtattak hozzáállásukon. Mivel hosszú távon a komoly programok még mindig nem tarthatók fenn, továbbra is együtt szeretnénk működni a hatóságokkal, de minden erőnkkel függetlenségre törekszünk, arra, hogy megerősítsük a szervezeteket, hogy előszobázás nélkül is meggyőzőek legyünk. Évről évre több a támogatónk: vannak a passzív támogatók, és örvendetes, hogy számuk nő, de sokkal több szponzorra lenne szükségünk. Másrészt a civil szervezetek egymást közt is jobban együtt kellene működjenek, hogy hatékonyabban dolgozzanak a közösségért – mondta el Koreck Mária.
Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács alelnöke fontosnak tartotta a civil szervezetek és a helyhatóság együttműködésében a harmónia kialakítását, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az önkormányzatok még mindig nem ismerik fel azt az erőt, amit a nemkormányzati szervezetek jelentenek.
Felszólalásában Moca Rudolf a multikulturalitás és a többnyelvűség jegyében megszervezett rendezvénysorozat programját ismertette. Az egyhetes vásár alatt ugyanis a szervezők – a Divers egyesület és az Alpha Transilvana Alapítvány – valamint a társszervezők – a Marosszéki Közösségért Alapítvány, az Egészség és Reménység Egyesület valamint az Euro Media Adveritsing – gazdag interaktív tevékenységeket szerveztek. Többek között a standoknál általános műveltséget fejlesztő tevékenységeket, az önkéntességet népszerűsítő versenyeket, online fotóversenyt szerveztek, de nem maradt el a vérnyomás- és vércukorszintmérés, az aszfatrajzverseny, a néptánc- és népzene- előadások, az arcfestés, kézművesműhelyek, görkorcsolyaverseny, baseballbemutató, sportrendezvények sem. A civil szervezetek szombati felvonulásukkal is a civil szféra fontosságára próbálták felhívni a figyelmet, és sor került az Europa Cross és a félmaraton győzteseinek díjazására is.
Ma a Bernády Házban az európai állampolgárság témakörében Winkler Gyula EP-képviselő részvételével zajlik kerekasztal- megbeszélés, csütörtökön a Bolyai klubban a civil szervezetek anyagi fenntarthatóságáról valamint Marosvásárhely kulturális életéről szerveznek kerekasztal-megbeszélést, a Bernády Házban pénteken sorra kerülő rendezvényen a szociális szolgáltatásokról lesz szó. A civil szervezetek vására szombaton a Swimathonnal és a civil szervezetek báljával zárul, amelynek keretében sor kerül az Év Önkéntese Díj kiosztására.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Szabadon távozott Borboly Csaba a bíróságról
Elutasították a DNA letartóztatási kérését
Huszonnégy órás őrizetbevétel után tegnap a Marosvásárhelyi Táblabíróság elutasította a Korrupcióellenes Ügyészség 29 napra szóló előzetes letartóztatási kérelmét Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és a három másik vádlott, Pálffy Domokos, Csiszér Botond Benedek és Sófalvi László ellen. Az ítéletet többórás tanácskozást követően délután hozták meg a bírák. A tárgyalóteremből felesége kíséretében kilépő Borboly Csaba kijelentette: "semmi nem igaz a vádakból és reméljük, az igazságszolgáltatás is így fogja ezt látni, és ennek megfelelő ítéletet hoz majd". Hozzátette: elfogadja a bíróság döntését, egyetért ezzel. A táblabíróság döntése ellen a Korrupcióellenes Ügyészség 24 órán belül nyújthat be óvást.
A korrupció vádjával őrizetbe vett Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, Pálffy Domokost, Csiszér Botond Benedeket és Sófalvi Lászlót tegnap a Marosvásárhelyi Táblabíróságon többórás kihallgatás, majd tanácskozás után szabadon engedték. A tárgyalás nem volt sajtónyilvános, az ítélethirdetés alatt a tárgyalóteremben tilos volt video- és hangfelvételeket, fényképeket készíteni. A Korrupcióellenes Ügyészség 29 napra szóló előzetes letartóztatási kérelmét mind a négy vádlott esetében a táblabíróság elutasította, azonban 30 napra szóló lakóhely-elhagyási tilalmat rendelt el, kötelezve a vádlottakat, hogy mindahányszor beidézik őket kihallgatásra, jelenjenek meg az igazságügyi szervek előtt. Megtiltotta ugyanakkor, hogy a vádlottak egymással vagy az ügyben érintett tanúkkal kommunikáljanak, valamint gyakorolják azt a hivatásukat, szakmájukat, amellyel kapcsolatban vizsgálat folyik ellenük. A fentiek megszegése az előzetes letartóztatást vonja maga után – figyelmeztetett a bíró.
A tárgyalóteremből kijövet Borboly Csaba a sajtónak nyilatkozva
elmondta: "Harmadik éve folyik ellenem a lejárató kampány. Holnaptól nyilvánosak lesznek a dossziék, elolvashatják, mennyi feljelentés, mindenféle rosszindulatú megállapítás, kutakodás történt ebben az időszakban. Éjjel-nappal megfigyelés alatt voltam, ilyen életünk volt az elmúlt 3 évben, de úgy döntöttünk a családdal, hogy ha mégis ez a pályám, és látom értelmét, dolgozzak Hargita megye különböző fejlesztési vagy egyéb problémáiért. Most 30 nap szabadságom lesz, ezt a családommal töltöm, valószínűleg ezalatt át tudok gondolni jópár dolgot. Úgy érzem, nem tudtak most sem térdre kényszeríteni, és szeretném azt a megbízatást, amit a lakosságtól kaptam, folytatni. Abban is bízom, hogy azok, akik nagyon sok energiát fektettek abba, hogy leüssenek a pályáról, előbb- utóbb csak rájönnek, hogy ez még a börtönnel sem megy. Az igazságszolgáltatás döntésével, ha tetszik, ha nem, egyet kell értenünk, én is egyetértek, elfogadom, tudomásul veszem, és arra kérem a Hargita megyei lakosokat, próbáljanak meg az elkövetkező 30 napban engem nem keresni. Tudom, nehéz lesz, mert sokszor telefonon, e-mailen napi több száz ügyet intézünk a legkisebb problémától a legnagyobb gondokig. Semmi nem igaz a vádakból, és reméljük, az igazságszolgáltatás is így fogja látni és eszerint fog ítélni. A felvetett problémák azokkal az összegekkel kapcsolatosak, amelyeket minden év végén sikerült a megyébe vonzani, a Számvevőszék jelentése szerint ebből 50 km megyei utat csináltunk. Ahogy mondják, ezek a munkálatok bizonytalanok voltak, de az aszfalt megvan. Minden, ami a megyei tanácsnál folyik, teljesen törvényes".
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

„Segesvárra visszatért a költő” – Új helyen avatták fel Petőfi Sándor mellszobrát
Hatévnyi várakozás után Segesváron méltó helyre, a várbeli Petőfi parkba került vissza Petőfi Sándor forradalmár-költő mellszobra. A segesvári magyar közösség ismét ünnepelt, a magyar nemzet egyik szellemi vezetője, a magyar forradalom vezéregyénisége műemléke előtt tisztelegve. Az ünnepi rendezvényt jelenlétével megtisztelte Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke, Kerekes Károly és Antal István parlamenti képviselők, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja, dr. Zsigmond Barna Pál és Szarka Gábor konzul, a testvérváros, Kiskunfélegyháza polgármestere, Kapus Krisztián, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Brassai Zsombor, Csép Andrea, Balogh József és Bán Mózes megyei tanácsosok, a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány kuratóriumi elnöke, Tóth Gyuláné, a Communitas Alapítvány alelnöke, Szép Gyula, és jelen volt Dăneşan Dorin, Segesvár polgármestere, Dan Bandea alpolgármester, valamint a történelmi egyházak képviselői.
Az ünnepség, amelyen a Romulus Ladea szobrászművész által készített Petőfi-mellszobrot új helyén, a középkori várerődben kialakított Petőfi parkban avatták fel, Máthé Lóránd szavalatával, Reményik Sándor Petőfihez című versével indult, majd Gál Ernő, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke köszöntötte az ünneplőket, emlékezett a Petőfi-mellszobor eltávolításának körülményeire, a visszaállítással kapcsolatos nehézségekre. „Azt szokták mondani, miként a könyveknek, a szobroknak is megvan a maguk sorsa. Költőóriásunk mellszobra az ötvenes években került annak a ragyogó, Köllő Miklós által készített szobornak a helyére, mely jelenleg testvérvárosunk, Kiskunfélegyháza főterét ékesíti.
A szobor régi helyén minden március 15-én összegyűlt ünnepelni a segesvári magyarság, megemlékezni nemzetünk hőseiről és a szabadságharcról. Hat évvel ezelőtt a segesvári vár fala beomlott, a talajomlás elérte a szobor talapzatát. Akkor egyetlen megoldás körvonalazódott: a szobor, az azt körülvevő láncok eltávolítása, a talapzat szétszedése. Végignéztem – furcsa érzés volt – a teljes bontást, a láncok eltávolítását, a szobor leemelését. Nehéz napok következtek, hirtelen a leemelt szobor lett a segesvári magyarság központi ügye. Egymást követték a gúnyos megjegyzések, a támadások, a felelősségre vonások. A polgármester megígérte, a várfal kijavítása után azonnal helyreállítják a szobrot, de ugyanakkor felajánlotta ezt a helyet Petőfi park kialakítására, ahol a szobrot is el lehet helyezni.
A várbeli munkálatok után következett a jóváhagyások megszerzése, és végül a helyi képviselőtestület döntése alapján sikerült kialakítani a Petőfi parkot, ahol a költő szobra is helyet kapott”. Köszönetet mondott Dorin Dăneşan polgármesternek, a volt és jelenlegi képviselőtestületnek, Bandea Dan alpolgármesternek, kiemelten Borbély László parlamenti képviselőnek, akinek minisztersége alatt jelentős összegeket utaltak ki parkrendezésre Segesvárnak, mindazoknak, akik anyagilag támogatták a szoborállítást: az RMDSZ országos és megyei vezetésének, a Communitas Alapítványnak, Balogh József megyei tanácsosnak, Palló Zoltán építésznek, a talapzat kivitelezőjének, Mihály Ferenc restaurátornak valamint megemlékezett a Petőfi-szobor ügyét támogató Ficsór Józsefről, Kiskunfélegyháza időközben elhunyt polgármesteréről.
– Az ünnep nemcsak a magyaroké, hanem az egész városé. A szabadság emlékműve a Petőfi-szobor, megkoszorúzásakor határozzuk el mélyen a szívünkben, hogy mindig méltók leszünk hozzá – tette hozzá Gál Ernő.
Dăneşan Dorin polgármester fontos eseménynek nevezte a szoboravatást, hangsúlyozva, Segesvár multikulturális város, és olyan szellemi-kulturális-történelmi örökséggel rendelkezik, amelyet meg kell őrizni a jövő nemzedéknek. A szobrot Kelemen Hunor, Kapus Krisztián, Dăneşan Dorin, Gál Ernő leplezték le, a történelmi egyházak képviselői pedig az összefogás, közösség- és nemzetszolgálat jegyében áldották meg az emlékművet, arra biztatva, hogy „emlékezésünkből erő, hatalom, kegyelem, reménység áradjon”. Petőfi Sándor Sors, nyiss nekem tért című versét román, magyar és német nyelven Fodor Lilla, Lokodi Alíz, Kristofoletti Klára szavalták el, majd Kelemen Hunor köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva, Petőfi Sándorra és az ő nemzedékére teljes egészében illik a hegeli megállapítás, miszerint „csak annak a nemzetnek van joga a történelmi létre, amely meg tud újulni”. „A megújulást Petőfi Sándor magában hordozta, része a megújuló nemzeti öntudatnak, a mai értelemben vett nemzetté válás egyik úttörője. Társadalmi szerepvállalása és áldozatvállalása, a szabadság iránti feltétel nélküli elkötelezettsége utat és irányt mutatott nemcsak 1848–49-ben, hanem az azt követő nemzedékek számára is.
A nemzeti megújulás, újjászületés egyik nagy és immár örök példája ő. Az irodalomban is forradalmi, őnála egymásra talál a költő és a forradalmár, a literátus és a szabadságharcos. Emlékét és örökségét mindenhol őrzik, ahol csak magyar ember él, ahol a szabadságot szeretik és magyar kollektív memória létezik. Segesvár és Fehéregyháza kiemelt helyszín ilyen szempontból is. Úgy tudjuk, Segesvártól nem messze vesztette életét, mítoszok keringenek halála körülményeiről. A mi emlékezetünkben, abban a szellemi térben, amely mindenhol jelen van, ahol csak művelt magyar emberek élnek, Petőfi Sándor emléke, öröksége mindig élni fog, versei, a róla szóló történetek, a szobrok, múzeumok életben tartják. Örök életű marad, és e szobor Segesváron ezt bizonyítja, ehhez kell nekünk hűnek, méltónak lennünk” – mondta az RMDSZ elnöke. Magyarország csíkszeredai főkonzulja, dr. Zsigmond Barna Pál szerint Petőfi felismerte az idők szavát, és konokul kitartott mellette. „1848-ban forradalomra, forradalmi tettekre volt szükség a nemzet felemelkedéséért. Ma az idők szava nem forradalmi tetteket követel tőlünk, de ugyanolyan konok kitartást közösségünk megmaradásáért. Ma is érzékeljük, hogy sorsfordító helyzet előtt áll a magyar közösség, hogy a jelen legfontosabb gondolatainak megvalósulásán áll vagy bukik a jövő, és az ehhez a gondolathoz való ragaszkodásra, kitartásra van szükség. A magyarság megmaradása sorskérdés, és látnunk kell benne unokáink, közösségünk jövőjét. A Petőfi-szoborban ne a múlt köztéri műemlékét lássuk, hanem a jelen mindannyiunkat érintő gondolatait, feladatait” – jelentette ki a főkonzul.
Wass Albert A bujdosó imáját szavalta el Kovács Ferenc, kiskunfélegyházi X. osztályos tanuló, majd Kapus Krisztián, Kiskunfélegyháza polgármestere elevenítette fel a 164 évvel ezelőtti fehéregyházi csatát, hangsúlyozva: arra szövetkeztünk, hogy Petőfi szellemi örökségét éltetni fogjuk. „Közös ünnepünk tovább szilárdítja bennünk az együvé tartozás érzését. Legyünk hűek szabadságharcos eleink és Petőfi Sándor örökségéhez!” – tette hozzá.
Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök szerint „a szó szoros értelmében visszatért a nemzet költője”. „Bár csak egy mellszoborban és egy park nevében, de ezek maradandó emléket állítanak az adott történelmi kor határait túllépő alkotó szellemnek. A szobrok küldetésszerűen múltat idéznek, emlékeztetnek szellemi értékekre, bölcsességekre, erkölcsökre, melyek történelmet írtak, örök érvényű igazságokat fogalmaztak meg, és ilyenként élni tanítanak, biztatnak, a zsákutcákból visszatérőknek az újrakezdéshez biztos kiindulópontot mutatnak. Petőfi Sándor szobránál, a róla elnevezett parkban újragondolható az ember küldetése, létének értelme, a természet szépsége, a haza és nemzet értéke, a szabadság sokszor megfogalmazhatatlannak tűnő bölcsessége és erkölcse. Segesvárra, hol ember él, hol ember fél, visszatért a költő, és vele együtt a szabadság, szerelem bátor és szép, embert cizelláló szelleme. Remélhetőleg idén Maros-szentgyörgyre és Marosludasra is visszatér Petőfi” – mondta Brassai Zsombor.
A Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány kuratóriumának elnöke, Tóth Gyuláné kijelentette, „hiszünk abban, tartozzunk bármely nemzethez, országhoz, városhoz, emlékbizottsághoz, intézményhez, hogy egy ország, egy nemzet, egy kis közösség addig él, amíg vállalható értékekkel tudja felvértezni a majdani visszaemlékezőket, míg az anyagi szegénységgel szembe tudja állítani a hit és az együvé tartozás gazdagságát. Ez ma a segesváriaknak itt a várban, a Petőfi parkban újra sikerült”.
Nagy Ferenc nyugalmazott unitárius lelkész versét Fodor Gyöngyi szavalta el, ezt követően a Segesvári Pedagógusszövetség női kórusa énekelt, végül a szobornál a kegyelet koszorúit helyezte el a Segesvári Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ országos valamint a megyei, a segesvári, fehéregyházi szervezetei, a kiskunfélegyházi önkormányzat, a Csíkszeredai Magyar Főkonzulátus, a Fehéregyházi Petőfi Egyesület, a Communitas Alapítvány, a Magyar Kultúráért Határok Nélkül Alapítvány 2001, a segesvári Gaudeamus Alapítvány, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola, a segesvári Mircea Eliade Líceum, a segesvári Bajor utcai és Vasút Környéki Egylet, a segesvári református egyházközség, a Kikerics kulturális egyesület, valamint az ausztriai magyarok képviselője.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

"Látszatmegoldások és időhúzás" a MOGYE magyar tagozata ügyében
Tiltakoznak a Magyar Tagozati Tanács képviselői
Továbbra is akadályozzák a magyar oktatók felvételét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón dr. Szabó Béla egyetemi előadótanár, a magyar tagozat vezetője, aki szerint mind az oktatási minisztérium, mind az egyetem vezetősége látszatmegoldásokra törekszik, és időhúzás folyik az akkreditációs folyamatot illetően is. A sajtótájékoztatón a Magyar Tagozati Tanács képviselői – 11 egyetemi oktató – vett részt.
A MOGYE magyar tagozatának vezetőtanácsa szerint a MOGYE- n az erdélyi magyar orvosképzés évtizedek óta tartó sorvasztása az elmúlt 20 év alatt felgyorsult, az újonnan indult szakokon – a nővérképzőt kivéve – kizárólag román nyelvű oktatás folyik, ami által a magyar nyelvű képzés folyamatosan hátrányos helyzetbe került. A vezetőtanács közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar oktatók aránya egyre kisebb, az utánpótlás pedig nehézségekbe ütközik, ugyanakkor megállapította, hogy az anyanyelvű oktatást a legfelsőbb szintig biztosító 2011-es tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó részeit a MOGYE kétharmados román többségű szenátusa nem szándékszik betartani. Bár ezt jelezték a szaktárcának, "a tanügyminisztérium nem volt hajlandó idejében, kellő eréllyel fellépni annak érdekében, hogy a törvény rendelkezéseit tartsák be". "A konfliktus feloldására, átmeneti megoldásként, 2012 szeptemberében született egy hétpontos megállapodás, amelyet Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter is aláírt. Ez a megállapodás lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar tantestület rendezze sorait, és megfeleljen az akkreditációs elvárásoknak. Az elmúlt kilenc hónap során bizonyossá vált, hogy a román fél egyik rá vonatkozó pontot sem tartotta be maradéktalanul" – hangzott el a sajtótájékoztatón. Dr. Szabó Béla szerint a megállapodás egyes pontjait csak részben, míg másokat egyáltalán nem tartott be az egyetem vezetősége. A 3. és 6. pont szögezi le, hogy a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást, azonban mindez nem történt meg – állítják a magyar oktatók. "Az akkreditáció szempontjából a magyar tagozat fő hiányossága, hogy nincs elég magyar oktató. Például ott, ahol a legnehezebb a helyzet, a sebészeten, kértünk három állást, de egyet sem tudtunk betöltetni. Az egyiknél a hétpontos megállapodásban foglaltak ellenére az egyetem vezetősége nem volt hajlandó az állást meghirdetni, a másik esetben a jelölt végül belefáradt az egyetem által támasztott bürokráciai akadályokba, a harmadik esetben két nappal a vizsga előtt figyelmeztették a jelöltet, hogy legjobb lenne számára, ha meg sem jelenik a vizsgán. Nem fogadott szót, megjelent, és az eredmény borítékolható volt. Egyértelmű, hogy továbbra is akadályozzák a magyar oktatók felvételét, és az aránytalanság, ami a sebészeten van, az elmúlt vizsgaszesszióval tovább fokozódott. Míg nálunk senkit nem vettek fel végleges munkaszerződéssel, a román tagozaton fölvettek egy személyt, ugyanakkor ideiglenes munkaszerződéssel magyar tagozatra csupán egy oktatót, a román tagozatra négyet vettek fel" – jelentette ki dr. Szabó Béla. "A magyar tagozat megszervezésének problémája akkor csúcsosodott ki újra, amikor világosan megfogalmazott kérésünk és a törvényes előírások ellenére a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs dossziéját úgy küldték fel Bukarestbe, hogy az nem tartalmazza a magyar tagozat igényeit. Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a tavaly megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. Ismételt megkeresésünkre most a tanügyminisztérium válaszolt, és újabb egyeztetésekre került sor. Ezek kapcsán azonban úgy tűnik, hogy a minisztérium újra csak látszatmegoldásokra törekszik, és a lényegi döntéseket el akarja odázni, illetve ezek meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át" – nyilatkozta tegnap a magyar tagozat vezetője, dr. Szabó Béla és dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes. "Időhúzás folyik központi szinten is. A hétpontos egyezség aláírásakor tavaly a tanügyminiszter szerint arról volt szó, hogy márciusban érkezik az ARACIS, és elkezdődik az akkreditáció. Egyelőre a dossziét küldtük fel, a tanévnek lassan vége van, elvileg papírforma szerint az új tanévet nem volna szabad megkezdeni, ha mind a román, mind a magyar tagozatot nem akkreditálják. A gyakorlati képzés esetében nem világos, hogy ki tartozik a magyar, ki a román tagozathoz. Az egyetem vezetősége továbbra is visszautasítja a magyar nyelv bevezetését a gyakorlati oktatásba, pedig a külön főtanszékek létrehozása ezen áll vagy bukik. A román nyelvű gyakorlat mellett például az angol tagozaton külön angol nyelvi kompetenciát kérnek a román tanársegédektől, mi pedig ugyanezt szeretnénk a magyar tanársegédek esetében is. Nem etnikai diszkriminációról, hanem a nyelvi kompetenciáról van szó" – tette hozzá dr. Szabó Béla. Lapunk kérdésére elmondták, a magyar tagozat esetében külön állásjegyzék nincs, ami viszont a közelgő felvételit illeti a magyar tagozat esetében, "a vizsga meg lesz tartva". "Mivel az akkreditációs dosszié fel volt küldve Bukarestbe, innen tovább az ARACIS és a minisztérium hatásköre és felelőssége, hogy ezeket elbírálja. Mindaddig, míg ez nem történt meg, az eddigi beiskolázási számok maradnak érvényben, és hamarosan a Hivatalos Közlönyben is meg fognak jelenni a leosztott számok" – mondta a tagozatvezető, hozzátéve, "aki fölvételizett, az be is fejezi a tanulmányait. Ha egy felsőfokú oktatási intézménynek automatikusan vissza is vonnák az akkreditációját, a kifutó évfolyamot végig kell vinni. Az ilyen típusú aggályokat el szeretném oszlatni." Konklúzióként megállapították: "a magyar tagozat hosszú távú fennmaradásához illetve fejlődéséhez elengedhetetlen a magyar nyelv bevezetése a laboratóriumi és klinikai gyakorlati képzésbe, a tagozathoz tartozó diákcsoportok létrehozása, a különálló álláskeret megvalósítása és a magyar tagozat főtanszékeinek megalakítása. Tudatában vagyunk, hogy az itthoni orvosi tevékenységhez szükséges a román nyelv magas fokú ismerete. Ezért nem kizárólag magyar nyelvű gyakorlatokat kérünk, hanem kétnyelvűeket. Hallgatóink a klinikai gyakorlatokon a román beteggel természetesen román nyelven kommunikálnának. A kórházi ügyeleti átadási gyűlések, az orvosi dokumentumok kiállítása, a román orvoskollégákkal való kommunikáció mind román nyelven zajlana. A magyar nyelv használata a hallgatók és tanárok közötti megbeszélésekre és az azt igénylő betegekkel való kommunikációra vonatkozik". A magyar oktatók úgy vélik, a magyar tagozat helyzetének rendezése nem tűr további halasztást. Jelenleg azonban, a vizsgaidőszakra és a közeli felvételire való tekintettel, nem szándékoznak tiltakozó akciókat szervezni, de ha a magyar tagozat ügyében nem sikerül megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogják igénybe venni. Hogy pontosan milyen tiltakozó akciókat terveznek, újságírói kérdésre kijelentették: korai erről nyilatkozni, mindent a maga idejében. Ami az RMOGYKE tiltakozását illetően, dr. Szabó Béla hangsúlyozta, a magyar tagozat intézményes formában nem csatlakozik ezekhez, de "magánemberként" mind a magyar oktatók, mind a hallgatók részt vehetnek a tüntetéseken. A sajtótájékoztatón dr. Szabó Béla tagozatvezető és dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes mellett részt vett dr. Pávai Zoltán egyetemi előadótanár, dr. Brassai Attila egyetemi előadótanár, dr. Sipos Emese docens, dr. Frigy Attila dékánhelyettes, Egyed-Zsigmond Imre egyetemi előadótanár, dr. Szatmári Szabolcs docens, dr. Nagy Előd docens, dr. Gergely István adjunktus és dr. Vass Levente egyetemi tanársegéd.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

A marosvásárhelyi magyar orvosképzésért tüntet Bukarestben az RMOGYKE
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület egy hónapos tüntetéssorozata június 15-én Bukarestben csendes felvonulással ér véget. A szervezet ezzel a tiltakozással is a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román vezetőségének a magyar oktatással kapcsolatos diszkriminatív intézkedései miatt tiltakozik.
„A szombati akcióval arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ha az egyetem magyar tagozatának akkreditálása elmarad, október 1-től nem alakulhat meg az önálló magyar tagozat a MOGYE-n” – nyilatkozta a Népújságnak dr. Kincses-Ajtay Mária, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület elnöke, akivel a június 15-én sorra kerülő tiltakozó megmozdulás kapcsán beszélgettünk.
– Májusban kezdte el az RMOGYKE az újabb tüntetéssorozatot, ezúttal Bukarestben, különböző kormányépületek előtt tiltakozva a MOGYE magyar tagozatának helyzete miatt. Miért volt erre szükség, és történt-e előrelépés az ügyben? – Az RMOGYKE azért folyamodott újabb tüntetéssorozathoz, mert azt tapasztaltuk, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar oktatás ügyében nem történnek pozitív lépések, nincsen semmiféle pozitív elmozdulás.
A legutóbbi nagy csapást azzal mérték a magyar oktatásra, hogy a román vezetőség beküldte az ARACIS akkreditáló bizottsághoz azt az akkreditációs dokumentációt, amelynek értelmében csak a román tagozatot – és tulajdonképpen a mai diszkriminatív helyzetet – akarják törvényesíteni. Ha ez az akkreditáció így megtörténik, akkor évekre előre a magyar oktatásnak semmiféle fejlődési lehetősége nem lesz. Ezt tudatosította nemrég az egyetem jelenlegi magyar vezetősége egy sajtótájékoztatón, amelyen részletesen beszámolt arról, hogy milyen diszkriminatív intézkedések történtek a magyar helyek betöltése, a versenyvizsgák és egyáltalán, az érvényben levő tanügyi törvény chartába való beiktatása kapcsán. Ezek olyan intézkedések, amelyek azt jelzik, hogy szándékukban sincs a magyar oktatás jogainak helyreállítása érdekében eljárni.
Ezért folyamodott az RMOGYKE a tiltakozó megmozdulásokhoz, utcai tüntetésekhez. Civil szervezetként lehetőségünk van szélesebb és kissé erélyesebb eszközökkel élni, és úgy gondoljuk, hogy ezek nem a magyar vezetőség ellenében, hanem mellettük, a magyar vezetőség támogatásáért történnek, a figyelem felkeltése, annak tudatosítása érdekében, hogy a MOGYE-n a magyar oktatás súlyos helyzetbe jutott. Ez az erélyes fellépés az, amit a magyar vezetők talán még nem tehetnek meg, de sajnos, készülődniük kell nekik is erre. Az RMOGYKE tiltakozássorozata már a tavaly nyáron elkezdődött egyéni tüntetésekkel, ősszel pedig a tanügyminisztérium előtt háromhetes tüntetéssorozat zajlott. Úgy gondolom, ennek hatására történt, hogy Victor Ponta miniszterelnök és az akkori tanügyminiszter asszony személyesen eljött Marosvásárhelyre tájékozódni, megpróbálták mediálni a dolgot, és sikerült is egy hétpontos egyezséget aláíratni román és magyar egyetemi oktatókkal.
– Akkor viszonylag mindenki elégedetten nyugtázta azt a hétpontos egyezséget, amely alapján úgy tűnt, elkezdődhet a MOGYE-n a magyar oktatás, a magyar tagozat helyzetének rendezése, a tanügyi törvény értelmében.
– A hétpontos megállapodás először is nagyon nagy visszalépés volt a tanügyi törvényhez viszonyítva, ennek szellemétől oly mértékben eltért, hogy nem lett volna szabad elfogadni magyar részről, de román részről még ezt sem tartották be! A téli versenyvizsgák alkalmával kiderült, hogy még durvább a helyzet, a beígért helyeknek még az egyharmadát sem adták meg a magyar tagozatnak. Olyan tanszékek is vannak – és most már dr. Szabó Béla professzor úr nyíltan elmondta, ami nagyon értékelendő –, hogy hány állásból hányat nem voltak hajlandók betölteni, mert nem engedték az illető jelöltet versenyvizsgázni, a dossziéjával kekeckedtek, nem ismerték el a Pécsen megkezdett doktorátusát stb.
Legutóbb arra vetemedtek, hogy az ARACIS-tól, az egyetemeket akkreditáló bizottságtól olyan papírt csikartak ki, miszerint az ARACIS írásban rögzítette, hogy nem is lehet magyar gyakorlatokat tartani, mivel az orvostanhallgatóknak a pácienssel románul kell kommunikálniuk, még ha a páciens magyar nemzetiségű is. Tehát az orvos–beteg kommunikációban, akármilyen nemzetiségű az orvos, illetve a beteg, csak a román nyelvet szabad használni, ami elképesztő álláspont, és teljesen aláássa a magyar nyelvű gyakorlati képzés létrehozását. Márpedig ha magyar gyakorlat nincs, akkor magyar egyetemi tanársegéd sincs, és akkor magyar egyetemi tanár sem lesz, és végeredményben a magyar oktatás jövője meg van pecsételve a MOGYE-n. Az RMOGYKE január folyamán a versenyvizsgák tisztaságáért állt ki, és sajnos igazunk lett, pedig az egyetem magyar vezetősége akkor úgymond megrótt, arra hivatkozva, hogy nem jól időzítettük a tüntetést.
– A június 15-re tervezett tüntetést jól időzítették? A MOGYE magyar vezetői ugyanis azt nyilatkozták, intézményesen nem csatlakoznak a tiltakozáshoz, de hangsúlyozták, magánemberként bármely egyetemi oktató vagy hallgató részt vehet a felvonuláson. Hogyan viszonyul az akcióhoz az RMDSZ?
– A mostani tüntetéssorozatunk Bukarestben június 15-én zárul egy csendes felvonulással a Sajtópalotától a Diadalíven át a Parlamentig, amelynek ismét figyelemfelkeltő a célja. Azt szeretnénk jelezni, hogy ha nem akkreditálják most a magyar tagozatot, ha a MOGYE akkreditációja a román vezetők szándéka szerint történik, akkor október 1-től nyilvánvalóan nem indulhat meg a magyar oktatás, mert ez a jövő tanévre vonatkozó szabályzat. A marosvásárhelyi magyar oktatók intézményesen nem kívánnak csatlakozni a tüntetéshez, de nem is ítélték el az akciót. Álláspontjukat, mely szerint vizsgaszesszió van, elfogadom, de ez nem tart vissza minket. Mindenképpen felszínen kell tartani a problémát, hiszen nagyon jó „altatás” következik: szesszió van, majd jön a nyári periódus, mindenki elmegy szabadságra, és októberig mindent el lehet intézni suba alatt. Nagyon fontosnak tartom, hogy ilyen vagy olyan formában, de folytatódjanak ezek az akciók.
Több autóbusszal szállítanánk a fővárosba a diákságot, de polgári résztvevőket, sőt középiskolai tanárokat is, ha hajlandók csatlakozni. Sajnos, ahelyett, hogy az RMDSZ legalább elvi-erkölcsi támogatást adna, mérhetetlen közömbösséget tapasztalunk, többek között a kérésünket, hogy a kongresszus kiemelten tárgyalja az egyetem ügyét, elutasították, sőt, egyesek egészen komiszul utasították el, de reméljük, nem jutnak el odáig, hogy különböző megfélemlítési akciókhoz folyamodjanak. Szervezetünk az utcai tüntetések mellett kemény jogi csatát is vív. Az egyetem szenátusa ellen indított pert elsőfokon elvesztettük, de három hónapja nincs írásos indoklás, és amíg ezt nem kapjuk meg, nem tudunk fellebbezni.
Következhet tehát még egy fellebbezési szakasz a perben. Ami az ARACIS bizottság által kiadott diszkriminatív okmányt illeti, ez ellen a Diszkriminációellenes Tanácshoz beadványt juttattunk el, amelyben kérjük, vizsgálja ki e hátrányosan megkülönböztető rendelkezést, hiszen ilyen nem születhet ebben az országban, ahol az alkotmány szavatolja a betegek jogait, érvényben van a betegjogi törvény, nem beszélve az anyanyelvhasználatra vonatkozó nemzetközi egyezményekről. Antalfi Imola e-nepujsag.ro
Erdély.ma

Ballagtak a MOGYE végzettjei
"Kezetekben az élet!"
Újabb fiatal orvosnemzedék tette le tegnap az orvosi esküt a marosvásárhelyi Sportcsarnokban, a ballagási ünnepség zárómomentumaként. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) idei 806 végzőse (orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti karokon, illetve a rövid távú képzéseken), maga mögött hagyva a jegyzeteket, vizsgákat, felvállalta a legszebb hivatás gyakorlását: a gyógyítást, az élet védelmét.
A MOGYE végzettjei tegnap délelőtt az egyetemtől indulva, a Gaudeamust énekelve vonultak a Sportcsarnok felé, ahol szülők, rokonok, barátok virágokkal, gratulációkkal már várták őket. A szinte elviselhetetlen hőség ellenére zsúfolásig megtelt teremben Nicolae Neagu, a MOGYE adminisztratív igazgatója, majd dr. Leonard Azamfirei rektor köszöntötte az egyetem volt hallgatóit, immár pályakezdő orvosait. A MOGYE rektora az új kezdethez emberi és szakmai felelősségtudatra biztatta a végzetteket, arra, hogy mindig empátiával és odaadással közeledjenek a betegekhez. Corneliu Grosu prefektus üdvözlő szavai után Ciprian Dobre megyei tanácselnök szólalt fel, hangsúlyozva: a most végzett orvosoknak törekedniük kell arra, hogy méltók legyenek a nagynevű, elismert elődeikhez, öregbítsék az egyetem hírnevét. "Az egyik legszebb, legnemesebb hivatást választották, a gyógyítást. Tudásuk által élet és halál fölött dönthetnek" – mondta a megyei önkormányzat elnöke.
Dr. Szilágyi Tibor tudományos tevékenységért felelős rektorhelyettes magyarul szólt a végzettekhez, mondván, az elmúlt évek erőfeszítéseinek mintegy a megkoronázása ez a nap, az orvosi eskütétel napja. "Az eltelt hat év alatt Önök keményen dolgoztak, áldozatot hoztak azért, hogy felkészüljenek az orvosi és gyógyszerészeti hivatás gyakorlására. Ezen áldozatvállalásból keményen kivették részüket a szüleik is, akik lehetővé tették ezt. Önök olyan hivatást választottak, amelyben felvállalták az élet védelmét, de a mai orvostudomány már nemcsak a beteg életének a megmentését tűzte ki céljául, hanem a betegek életminőségének javítását is. Önökön múlik majd, hogy az egyre tovább élő emberiség életminősége milyen lesz, mennyire tudják megszabadítani a szenvedésektől" – mondta, figyelmeztetve is egyúttal arra, hogy az orvosi pálya számtalan elégtétellel szolgál, de olykor a csalódással, kudarccal is szembe kell nézni. "Az orvos sikerélményének nagy ára van: átvirrasztott éjszakák, lelkiismereti vívódások, szüntelen tanulás, lemondás saját örömökről, de mindez természetesnek tűnik, mivel életüket annak szentelik, hogy mások szenvedéseit enyhítsék" – tette hozzá a rektorhelyettes, aki hangsúlyozta, a ballagás nem a tanulási időszak lezárását jelenti, a ballagás "legfeljebb mérföldkő olyan szempontból, hogy az eddigi vizsgák záros határidejét az állandó továbbképzés váltja fel, és erre a motivációt nem a vizsgák kötelező volta, hanem saját lelkiismeretük fogja jelenteni, ami nagyobb önállóságot, ugyanakkor nagyobb felelősségtudatot feltételez. Nehéz pályát választottak, mert az egész embert kívánó szakmai életüket össze kell egyeztessék a magánélet kihívásaival. A rezidensi vizsga, a szakosodás rendszerint egybeesik az élet más fontos eseményeivel, mint a házasság, a gyermekáldás, és sok minden egyéb. E pálya gyakorlása során sok nehézséggel kell majd szembenézniük, de a megfelelő kitartással a későbbi sikerek majd kárpótolják ezekért."
Szilágyi Tibor utalt az elmúlt időszak konfliktusaira, "az egyetem belső vívódásaira", amikor megtapasztalták, hogy egy törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. "Hogy nem tudtunk önöknek egy széles körű anyanyelvi oktatást biztosítani, hogy a törvény adta lehetőségeket nem tudtuk kihasználni, általában nem rajtunk múlott. Egy fontos dolog azért megtörtént: mindannyiunkban megerősödött az együvé tartozás felemelő érzése. Meggyúlt egy láng, amit nem lehet kioltani" - tette hozzá.
Az ünnepélyes orvosi eskütételt megelőzően az évfolyamelsők szólaltak fel: Larisa Gabor, Albert Karola, Costache Tudor, Kulcsár Edit-Anna, Kántor Lajos Kristóf és Nistor Ignat Mariana, majd a végzettek magyarul és románul tettek esküt arra, hogy minden tudásukat a betegek gyógyítására fordítják. Tegnap délután 6 órától a magyar hallgatók templomi ballagására került sor, a hagyomány szerint a Vártemplomban tartották az ünnepséget.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Az ODT döntésére augusztus végéig kell várni
Az ARACIS szerint csak a román nyelvet lehet használni a betegágy mellett
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) elodázta a döntést annak a panasznak a kapcsán, amit a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) megbízásából dr. Kincses Előd ügyvéd két hónappal ezelőtt nyújtott be, diszkriminatívnak nevezve az egyetemi akkreditációk jóváhagyásáért felelős Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) azon átiratát, amely szerint az orvostanhallgatóknak román nyelven kell beszélniük a pácienssel, és ezért a gyakorlati oktatás a MOGYE-n román nyelvű kell legyen.
Dr. Kincses Előd a Népújságnak nyilatkozva hangsúlyozta, az ARACIS diszkriminatív átiratára hivatkozva tagadja meg a MOGYE vezetése a magyar nyelvű gyakorlati oktatás beindítását, ami veszélybe sodorja a magyar nyelvű orvosképzést.
– Egyébként is, az orvosi ellátásra vonatkozó európai normák szerint az orvosi tanulmányokat folytató hallgatóknak ismerniük kell azokat a nyelveket, amelyek szükségesek a szakma gyakorlásához abban az országban, ahol tanulnak – tette hozzá. Fentieket akár meg is fordíthatnánk, úgy értelmezve, hogy a román hallgatóknak ismerniük kell a magyar nyelvet, hiszen nem mellékes, hogy például Maros megye lakosságának közel fele magyar nemzetiségű.
– Ez az uniós direktíva a mi álláspontunkat támasztja alá, szemben azzal, amit az ARACIS állít – jelentette ki az ügyvéd. Kincses Előd elmondta, az RMOGYKE nemcsak a szóban forgó ARACIS-átirat ellen tett panaszt, hanem kérte annak megállapítását, hogy a MOGYE 2013. április 30-án hozott határozata, amellyel elutasítja a magyar tanerőknek a magyar oktatás külön akkreditálására vonatkozó javaslatát, diszkriminatív, és jelezte, az egyetem chartája a tanügyminisztérium jóváhagyása után is sok diszkriminatív elemet tartalmaz. Arra hivatkozott, hogy ha az egyetem nem hajlandó a magyar tagozat akkreditációjára vonatkozó javaslatot elfogadni, a jelenlegi helyzet konzerválódik, és hosszú évekre ellehetetleníti a magyar oktatás fejlesztését a MOGYE-n. Hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy a magyar nyelvű gyakorlati oktatást megszüntető kommunista pártintézkedést 23 évvel a rendszerváltás után is fenntartják a MOGYE-n.
– Az elméleti és gyakorlati oktatás összefügg, és egyazon nyelven kell folyjon, ezt csak a MOGYE szenátusának kétharmada nem érti meg. A rektor kifogásolta az RMOGYKE perképességét, és többek között azt hozta fel, hogy késői a panaszunk. Ezek teljességgel alaptalan kifogások. A rektor úgy is indokolta azt, hogy a gyakorlatokat kizárólag románul lehet tartani (megfeledkezve az angol nyelven folyó gyakorlati oktatásról), hogy ötödéven, ahol tanít, vannak olyan magyar diákok, akik nem tudnak románul. Megköszöntem ezt az érvet, hiszen igazolja azt, hogy a jelenlegi gyakorlat nem alkalmas a román nyelv megfelelő szintű elsajátítására. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács bejelentette, hogy ebben a komplikált ügyben a tanács mind a kilenc tagja kell szavazzon, a pihenőszabadságok miatt pedig augusztus második felében születik döntés. Ha az ODT megállapítja, hogy diszkriminatívak az általunk kifogásolt intézkedések, az ARACIS, kormányszerv lévén, muszáj változtasson álláspontján, és ebből következően a MOGYE sem bújhat a diszkriminatív átiratok mögé – tette hozzá Kincses.
Ugyancsak az ARACIS fent említett átirata ügyében tett feljelentést múlt pénteken az RMDSZ is a ODT- nál, kérve, vizsgálja ki az ügyet, valamint tegye meg a szükséges intézkedéseket, és szankcionálja az említett hatóságot. A két panaszt együtt tárgyalta tegnap az ODT.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Marius Pascan szenátor: Lopták, lopják a román államot!
Marius Pascan PDL-s Maros megyei szenátor tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: "1990 után Románia törvényessé tette a Magyarország által a bécsi döntés után elfoglalt Észak-Erdély területén elkövetett rablást, fosztogatást, visszaszolgáltatva olyan ingatlanokat, amelyeket a magyar hatóságok telekeltek be magyarországi intézmények, magán- és jogi személyek nevére". Pascan jogorvoslatot szeretne az Európai Emberjogi Bíróságtól, vagy az Európa Tanácstól, bár reménytelennek tartja a pereskedést, viszont támogatná azt a törvénymódosítást, ami az 1945 előtti ingatlantulajdon-helyzetet venné figyelembe a restitúciónál.
Maros megye demokrata-liberális szenátora szerint nemcsak magyar magán- és jogi személyek, intézmények, hanem egyházak is a fenti módon jutottak ingatlanokhoz, elsősorban földterületekhez és erdőkhöz, a román állam pedig a rendszerváltás után az 1945 utáni tulajdonviszonyokat, iratokat vette alapul a restitúciós törvények megalkotásakor. Így történhetett meg, hogy Románia gyakorlatilag törvényesítette a magyar állam által elkövetett rablást, visszaszolgáltatva például Görgény- és Maros-völgyi erdőket, földeket azoknak, akik bizonyítani tudták a tulajdonjogot. "Románia értelmezhető és felelőtlen törvényeket hozott, és nem voltak a birtokában megfelelő bizonyítékok ahhoz, hogy védekezzen a bíróságok előtt, megvédje ingatlanjait" – jelentette ki. Bizonyítékként az 1941. évi 1440-es magyar miniszteri rendeletet hozta fel, mondván, módosítani kellene a hazai törvénykezést, és az 1945 előtti tulajdonviszonyok figyelembevételével kellene az ingatlan-vissza- szolgáltatást folytatni. A továbbiakban a parlamenti kisebbségi szervezeteknek juttatott állami támogatás kapcsán közölte: elfogadhatatlan, hogy több mint 83 millió lejt kapjanak e szervezetek évente kulturális, vallási rendezvényekre. Az 1,2 millió magyar nemzetiségű polgárt képviselő RMDSZ 18 parlamenti képviselővel és 9 szenátorral a román törvényhozásban idén 18 millió lejt, miközben a hivatalosan 620.000 romát képviselő Nicolae Paun a Pro Europa Roma Párt számára 11,7 millió lejt kapott. Pascan szerint e civil szervezetek háromszor annyi pénzt kapnak, mint a román pártok, és nem számolnak el azzal, hogy mire költik a csillagászati összegeket. A sajtósok rendelkezésére bocsátotta a támogatások jegyzékét, és rövid számítással bizonyította, hogy a "fejpénzre" lebontott összeg 15-375 lej között változik etnikumonként, amit érthetetlennek tart, majd javasolta, a Hargita és Kovászna megyei román kisebbségnek is a más kisebbségekhez hasonlóan állami támogatást kellene juttatni, mert nincs miből kulturális rendezvényeket szervezzenek. Pascan a sajtótájékoztató további részében közölte: nem ért egyet a közbeszerzési törvény módosításával, amely szerint megemelték a közbeszerzési eljárás nélkül odaítélhető munkálatok, szolgáltatások, vásárlások értékének felső határát, hisz választások közelegnek, és az USL-nek pénzre van szüksége, majd hozzátette, hogy a Demokrata-Liberális Párt jelezni fogja a fentieket az Európai Bizottságnak. Kifogásolta a kataszteri hivatalok privatizációjára irányuló erőfeszítéseket, és felháborodott azon is, hogy Románia csak 19%-ban hasznosította az uniós alapokat.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

A templom és a gyülekezet ünnepe
"Ma is erős a segesvári magyar közösség"
"Fontos, hogy Segesvár reformátussága tudjon emlékezni arra, hogy ezelőtt 125 évvel itt templom épült Alpár Ignác művészi tervezésében, az akkori mesteremberek kivitelezésében. De nemcsak erre az eseményre kell emlékezni, hanem mindarra, ami az elmúlt 125 év alatt történt" – mondotta ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke tegnap a segesvári református templomban megtartott ünnepi istentiszteleten.
A Küküllői Református Egyházmegye lelkészi értekezlete, a kistérségi nőszövetségi találkozó, a kistérségi presbiterszövetségi értekezlet és ifjúsági találkozó előzte meg a segesvári református templom építésének 125. évfordulójára szervezett tegnapi ünnepi istentiszteletet, amelyen ugyanaz az ige hangzott el, mint öt évvel ezelőtt, a 120. évfordulós megemlékezésen: Mindeddig megsegített bennünket az Úr. Az igét felolvasó ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, nemcsak az épületre kell tekintenünk, hanem mindarra, ami velünk történt ez alatt a 125 év alatt, arra, amit az ige üzen, amely örök, amely mindig elhangzik. "Ezelőtt 125 évvel nem volt helyi gyülekezet, Fehéregyházára jártak istentiszteletre a segesvári reformátusok, hiszen 1888 előtt a magyar királyok a szászságnak autonómiát adtak, ők határozták meg, mi történhet, mi épülhet a városban. A templom építésének története ugyanakkor az egyházközség története is, azé az erős közösségé, amely vagyunk. 125 évvel ezelőtt a segesvári református magyarok sokat tettek azért, hogy a templom megépüljön e nagyon szép, messziről is észrevehető helyen" – mondta a püspök, arra figyelmeztetve a gyülekezetet, hogy fontos néha megállni, visszatekinteni a megtett útra, elgondolkodni a történteken és továbbhaladni. "Folyamatosan, mindig meg kell állnunk, emlékeznünk kell e 125 évnyi történelemre és minden következményére, eseményeire, e gyülekezet veszteségeire is, hiszen nem tudtunk mindent megtartani. A mai segesvári gyülekezet sok mindenben jeleskedik, de ki van szolgáltatva a külső erőknek. A segesvári gyülekezet sajnos fogy, ezért is fontos, hogy emlékezzünk sok-sok eseményre, értékes, fontos dologra. A templom az Istenre való emlékezés köve" – tette hozzá Kató Béla. Az elmúlt 125 év 5500 vasárnapján hangzott el az ige a segesvári református templomban, és még sok évig ez így kell maradjon. "Jövőnket mi magunk építjük, de ehhez ismernünk kell a múltat, látnunk a jelen csodáit, köszönetet kell mondanunk mindezért. Örömteli alkalom a templom építésére emlékezni, és mindannyian elhoztuk az emlékezés köveit. Az elmúlt 125 év alatt e templom megmaradt a nagy világégések, pusztulások közepette, de e templom csak akkor ér valamit, ha mindenki sajátjának érzi, mindenki áldozatot hoz a megmaradásért" – mondta Kató Béla a templom és a gyülekezet ünnepén. Nt. Bíró István, a Küküllői Egyházmegye esperese, segesvári lelkipásztor nemcsak a reformátusság, a segesvári magyarság ünnepének is nevezte a tegnapi megemlékezést, majd Bakcsy Gábor alcsíki missziós református lelkipásztor köszöntötte a gyülekezet tagjait, végül úrvacsoraosztás következett. Bíró István üdvözölte dr. Magyar Balázst, a csíkszeredai magyar konzulátus konzulját, Dorin Danesant, Segesvár polgármesterét, a jelen levő városi és megyei tanácsosokat, az ünnepet megtisztelő egyházi elöljárókat, lelkészeket – köztük Veress László egyházmegyei főgondnokot, Csalóka Zoltán és Székely András volt küküllői egyházmegyei espereseket – hangsúlyozva, ünnepelni, hálát adni gyűlt össze a segesvári református gyülekezet. A templomi kórus énekeit szavalat követte, majd Veress László egyházmegyei főgondnok a templomépítés történetéről, körülményeiről, a gyülekezet által nyújtott támogatásról, a templom közösségmegtartó és összetartó erejéről beszélt. A templomépítésre való megemlékezést Dorin Danesan polgármester a város egész közössége ünnepének nevezte. Dr. Magyar Balázs konzul az egyház megtartó erejéről, a vallás erejéről, az egyház által képviselt értékekről szólt, arról, hogy a magyarság lélekszáma csökken Segesváron és környékén, és fontos, hogy ez a folyamat megálljon. Az istentiszteletet követően a megemlékezés zárómomentumaként a szépen rendezett templomkertben dr. Magyar Balázs konzul és Dorin Danesan polgármester kopjafát leplezett le, amelyet ft. Kató Béla püspök áldott meg.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

A Studium Alapítvány a minőségi oktatásért
Didaktikai eszközök a Bolyai líceumnak és a Református Kollégiumnak
– A marosvásárhelyi Studium Alapítvány létrehozásának gondolata 15 évvel ezelőtt született meg, 10 éve avatták fel és adták át használatra a Trébely utcai tanári lakások szakkollégiumát valamint a Rigó utcai orvosi szakkönyvtárat. Három olyan alkalom, amelyet méltó módon kívánunk megünnepelni az októberben megszervezendő Studium-hét rendezvénysorozatával – mondta a tegnap megtartott sajtótájékoztatón dr. Vass Levente, az alapítvány alelnöke.
Az ünnepség részét képezi a Studium Alapítvány, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a marosvásárhelyi Református Kollégium közös, a Bethlen Gábor Alapítványhoz benyújtott pályázata, amellyel 2,9 millió forintra pályáztak a két tanintézmény didaktikai eszközökkel való felszerelésére. A sikeresnek nyilvánított pályázattal végül 700.000 forintot nyertek amit a fent említett célra fordítanak. Amint dr. Vass Levente hangsúlyozta, a Studium Alapítvány fő célkitűzése, az állami magyar felsőoktatás támogatása mellett próbál figyelni a közoktatásra is, hiszen fontosnak tartja, hogy jól felkészült magyar fiatalok kerüljenek az egyetemekre, főiskolákra. Kali István projektvezető, alapítványi tanácsos elmondta, a pedagógusokkal történt előzetes egyeztetés alapján a két tanintézményben több osztályt szerelnek fel korszerű didaktikai eszközökkel, például modern táblákkal, tanszerekkel, taneszközökkel, logikai lapokkal, zenei oktatáshoz szükséges felszerelésekkel. Hozzátette: idén e két tanintézet érdekében pályáztak, az elkövetkező években más iskolákat is támogat az alapítvány. Bálint István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója hangsúlyozta, célkitűzése a minőségi oktatás a Bolyaiban, a diákok versenyképességének növelése, de ehhez elengedhetetlen az iskola műszaki felszereltségének fejlesztése, korszerű számítógépek, interaktív táblák, információs rendszerek használata. Benedek Zsolt, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója szerint a modern oktatás korszerű didaktikai eszközöket feltételez, ami fontos a jó teljesítmény eléréséhez.
A fenti projekt folytatásának tekinthető a Studium- hét keretén belül megszervezett Budapest Bár jótékonysági koncertje – jelentette ki dr. Vass Levente. A kiemelkedő esemény teljes bevételét szintén a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Marosvásárhelyi Református Kollégium felszerelésének felújítására ajánlja fel a Studium Alapítvány. A koncertre október 9-én 18.30 órakor kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Még a koncert napján, az előadást követően nyilvánosságra hozzák az összegyűlt összeget, amit átlátható módon, a tanintézmények vezetésével való egyeztetést követően használnak fel. "Az ígéretek szerint a Budapest Bár teljes énekes kara eljön Marosvásárhelyre koncertezni" – tette hozzá dr. Vass Levente. A sajtótájékoztatón még szó esett a Studium Alapítvány által szeptember 4-én elnyert Magyar Termék Nagydíjról. A Magyar Termék Nagydíj idei pályázatán a Régiók Díját adományozták a Studium Alapítványnak "áldozatos munkájáért, mellyel elkötelezett – folyamatosan magas színvonal mellett – a hagyományok tisztelete, a környezet védelme és a magyarságtudat eszméje iránt".
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Becsületbíróság elé idézték Tőkés Lászlót
Kincses Előd képviseli az európai parlamenti képviselőt
Nemcsak a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának létrehozása történt szabálytalanul, hanem annak összetétele is sérti a bírói függetlenség elvét – jelentette ki tegnap dr. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, aki Tőkés László képviseletét látja el a becsületbíróság előtt.
A Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága dönti el, visszavonják-e az 1989-es forradalomban játszott történelmi szerepéért kapott kitüntetést Tőkés László európai parlamenti képviselőtől vagy sem. A kitüntetés visszavonását elsőként Victor Ponta kormányfő kérte Traian Basescu államfőtől, majd Corina Cretu (szintén európai parlamenti képviselő) tett javaslatot, az előterjesztésében foglaltakat azonban nem ismeri Kincses Előd, mint ahogyan az érdemrend becsületbíróságának szabályzatát sem, ugyanis nem szerepel az államelnöki hivatal honlapján.
"Felkértem a becsületbírságot, hogy vegyen tudomást megbízatásomról ebben az ügyben, ugyanakkor kérni fogom Corina Cretunak a kitüntetés visszavonására tett javaslata tartalmának közlését, az érdemrend szabályzatát, de a kitüntetettek közgyűlésének jelenléti naplóját is" – jelentette ki Kincses Előd. Az ügyvéd elmondta, már a becsületbíróság létrehozása is jogilag semmis, hiszen a szeptember 9-i megalakuló közgyűlésen első összehívásra a 630 kitüntetettből csupán 112-en voltak jelen, ami csupán 17,7 %-os jelenlét a szükséges fele plusz egy helyett. Ugyanakkor összeférhetetlennek nevezte azt, hogy a kitüntetés visszavonására javaslatot tett Corina Cretu tagja volt a szavazatszámláló bizottságnak, és nem utolsósorban hangsúlyozta, a becsületbíróság összetétele igencsak kifogásolható, hiszen tagjai mind pészédés politikusok, akik pártelnökük véleményét képviselik, sértve ezzel a bírói függetlenség elvét.
Kincses szerint az is érthetetlen, hogy miért Gheorghe Anghelescu államelnöki tanácsos vezette le a közgyűlést, hiszen ő nem birtokolja a Románia Csillaga érdemrendet. Kincses a kitüntetésügy érdemi részét illetően közölte, válasziratában hivatkozni fog Victor Ponta alperes által a bukaresti 1. kerület bírósága előtt folyamatban levő személyiségjogi perben benyújtott válasziratra. Az ügyvéd szerint furcsa, hogy Tőkés Lászlótól megvonnák a kitüntetést, hiszen ezt a lépést akkor tehetik meg, ha a kitüntetés birtokosát elítélik végleges és visszavonhatatlan bírói ítélettel. Mindazonáltal jelenleg 11 kitüntetettet ítéltek el, akiktől nem vonták vissza a Románia Csillaga érdemrendet: Adrian Nastasét, Irina Jianut, Ion Dumitrut, Eugen Badalant, Ionel Mantogot, Emilian Curteant, Dumitru Cioflinat, Mihail Popescut, Otelean Neculaét, Cristian Anghelt és Vasile Eugen Calcant. Visszavonták az érdemrendet Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás képviselőtől – tette hozzá Kincses.
Tőkés László az 1989-es forradalomban játszott történelmi szerepének elismeréséért, a kommunista rendszer elleni forradalom kirobbantásában tanúsított bátorságáért és méltó helytállásáért kapta meg a Románia Csillaga érdemrend Lovagi Fokozatát. A kitüntetést Tőkés Lászlónak az idei bálványosi szabadegyetemen tett kijelentései miatt vonnák vissza, azt állítva, hogy az európarlamenti képviselő megkérdőjelezte Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét akkor, amikor javasolta, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély fölött, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Kincses szerint a védhatalmi kifejezést félreértő fordítás okozta a cirkuszt, amit a média összekevert a protektorátus kifejezéssel, azt feltételezve, hogy Tőkés Erdélyt Magyarország gyarmatává tenné.
Tegnap lapzártakor értesültünk, hogy az államelnöki hivatal csütörtökön 16 órára idézte be Tőkés Lászlót a becsületbíróság elé meghallgatásra, ugyanakkor Kincses Előd, Tőkés ügyvédje megkapta a kitüntetés visszavonására tett javaslatok szövegét is. Az érdemrend becsületbíróságának két tagja is a javaslattevők közt van, mint ahogy Alexandru Petru Fratean Maros megyei szenátor is.
Időhúzásra játszanak?
Dr. Kincses Előd a MOGYE-ügyre is röviden kitért, azzal vádolva a marosvásárhelyi orvosi egyetem vezetőségét, hogy tudatosan húzza az időt azzal a céllal, hogy az új egyetemi tanévet változások nélkül, a tavalyi feltételekkel kezdhessék meg a MOGYE-n. Az ügyvéd a Diszkriminációelleni Tanácshoz fordult az egyetemi akkreditációért felelő ARACIS szabályzata miatt, amelyet diszkriminatívnak tart, mivel az ARACIS csupán egyetlen szakbizottságának – az orvostudományi bizottságnak, amelynek tagja dr. Brânzaniuc Klara, a MOGYE oktatója is – szabályzata írja elő, hogy az orvosi oktatásban a gyakorlati képzés csak román nyelven folyhat. "Ezt mintha csak a MOGYE vezetőségének érdekében fogadták volna el, és ellentmond az új tanügyi törvénynek, illetve korlátozza az anyanyelvhasználati jogot az oktatásban" – jelentette ki Kincses.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Tizenöt éves a Studium Alapítvány
Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját a marosvásárhelyi Studium Alapítvány.
A Studium-hét rendezvénysorozat október 7-én, az alapítvány ünnepi kuratóriumi ülésével indul. Október 8-án, kedden az alapítvány képviselői a Budapest Bár együttessel ellátogatnak a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba és a Református Kollégiumba, amit közönségtalálkozó követ. A program egyik kiemelkedő eseménye a Budapest Bár jótékonysági koncertje lesz, amelynek teljes bevételét az alapítvány a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium felszerelésének felújítására ajánlja fel. A koncertre – amelyen kizárólag támogatói belépővel lehet részt venni (részletek a Studium Alapítvány Facebook-oldalán) – október 9-én este, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában kerül sor, ezt követi a Studium-est, amikor is átadják a Miskolczy Dezső-emlék-plakettet és díjat.
Október 10-én veszi kezdetét a Business Hotelben az Őszintén egy jobb egészségügyi ellátásért címmel megszervezett, modulokban zajló VIII. egészségügyi menedzserképző konferencia. A konferenciát dr. Szabó Béla professzor, a MOGYE szenátusa magyar frakciójának vezetője, Cseke Attila parlamenti képviselő, volt romániai egészségügyi miniszter és dr. Vass Levente, MSc, a Studium Alapítvány alelnöke nyitja meg. A fogorvosi modul keretében előadások hangzanak el a fogászati ellátás javításának menedzsmentje, a fogászati prevenció, a romániai fogorvosi ellátás állami finanszírozása, a romániai szociális fogászat finanszírozása, EU-s pályázati lehetőségek témakörében. Előadást tart: dr. Száva Hunor fogorvos, a Studium Alapítvány ügyvezető igazgatója, dr. Rózsa Noémi egyetemi docens (Semmelweis Egyetem Fogor-vostudományi Kar, Budapest), dr. Antalka Huba, a Kovászna Megyei Fogorvosi Kamara elnöke, dr. Páncél György, a Romániai Fogorvosok Egyesületének elnöke (Nagyvárad), dr. Hajdú László MSc – fogorvos (Kolozsvár), dr. Gerle János igazgató (Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Budapest), Kali István tanácsos (Studium Alapítvány). Október 10-én a konferencia gyógyszerészeti moduljának előadásai: Gyógyszermenedzsment a bioekvivalenciától a gyógyszerkassza hiányáig (moderátor Dr. Sipos Emese egyetemi docens, dékánhelyettes, MOGYE), A bioekvivalencia lehetőségei és kihívásai Romániában (előadó: Balázsi József igazgató, Kynetyx – HT KFT, Kolozsvár), A bioekvivalencia- vizsgálatok mint fejleszthető egészségügyi iparág (moderátor: Török István igazgató, VIM Spektrum Gyógyszergyár, Marosvásárhely), Egy romániai gyógyszertár létrehozásának és működtetésének kihívásai (előadó: Mészáros Andrea igazgató, Gyopár gyógyszertár, Marosvásárhely), Időmenedzsment a romániai patikában (előadó: Horváth Géza igazgató, Horváth patika, Szászrégen), Gyógyszerellátás a kiskereskedelemtől a gyógyszerészi gondozásig, illetve Irányvonalak, kihívások a gyógyszerek ártámogatásában, a gyógyszerkassza költségnövekedéseinek mérséklésében, az elmúlt 3 év európai és magyarországi tapasztalatai (dr. Hankó Balázs egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Budapest). A konferencia harmadik modulja az egészségügyi szolgáltatásokra összpontosít. Szó esik majd a regionális mentőszolgálatok megszervezéséről (előadó: Török Zsuzsanna, a Kovászna Megyei Mentőszolgálat igazgatója), a szektorsemlegességről Romániában illetve az OEBH által biztosított finanszírozásról dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke, volt romániai egészségügyi miniszteri tanácsos értekezik, hasonló témakörben tart előadást dr. Ivády Vilmos szaktanácsadó (GYEMSZI, Budapest), majd Élő Anita, a Heti Válasz újságírója Miért nem lehet választást nyerni az egészségüggyel – elvesztett és megnyert kommunikációs ütközetek? címmel tart prezentációt, amit a romániai magyar újságírók kerekasztal-beszélgetése követ. A nap utolsó előadását Horváth Dóra (Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály, GYEMSZI Uniós Projekt Igazgatóság, Budapest) tartja. Október 11-én az egészségügyi infrastruktúra modul keretében dr. Komma Olivér szaktanácsadó (Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest) tart előadást. Az egészségügyi rendszer modulja a decentralizáció illetve centralizáció vetületeit az egészségügyben, illetve a regionalizált betegellátás kérdésköreit boncolgatja, előadók: dr. Sinkó Eszter igazgatóhelyettes (Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest) és dr. Gaál Péter dékán (Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Budapest). Moderált megbeszélés következik a fenti témában a romániai helyzetről és perspektívákról dr. Gaál Péter, Cseke Attila volt egészségügyi miniszter, dr. Ritli László volt egészségügyi miniszter, Székely Ervin volt egészségügyi államtitkár, dr. László Attila szenátor, Jakab István (Clinilab Kft.), dr. Székely László (Osteopharm), Török István (VIM Spectrum Kft.), Kikeli Szabolcs (Procardia), dr. Jeszenszky Ferenc volt egészségügyi miniszteri tanácsos részvételével. A délután folyamán a Studium Szakkönyvtár és a Studium Központi Hivatal építkezési munkálatait tekintik meg a konferencia résztvevői, a tízéves Trébely utcai tanári lakások szakkollégiumnál ünnepi beszédet mond dr. Jung János egyetemi tanár, a Studium Alapítvány elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Egyed-Zsigmond Imre, az EME OGYSZ elnöke, dr. Szilágyi Tibor, a MOGYE rektorhelyettese, dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke. A Studium-gálaesten kerül átadásra a Studium Egészségügyi Sajtó- és Kommunikációs Díj, a Studium Alapítvány – Kiemelt Támogató Díj és a Studium Rezidens Díj. Szombaton, a rendezvénysorozat utolsó napján előadások és kerekasztal- beszélgetés lesz az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének, a Magyar Rezidens Szövetségnek, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetségnek és az MMDSZ Volt Elnökei Konzultatív Tanácsának szervezésében.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Megóvja a jegyzőkönyvet
Lakó Péterfi Tünde tegnap kifizette a bírságot
Miután múlt pénteken a marosvásárhelyi rendőrségen átvette a bírságolásról szóló jegyzőkönyvet, Lakó Péterfi Tünde tegnap délelőtt a polgármesteri hivatal adóosztályán kifizette a bírságot. Az anyanyelvhasználatért kiálló csoportosulás kezdeményezője azonban közölte a sajtó képviselőivel: megóvja a jegyzőkönyvet és fontolgatja a marosvásárhelyi piacigazgatóság, valamint a helyi rendőrség vezetőinek perbe hívását.
Mivel a jegyzőkönyv átvételétől számított 48 órán belül fizetett, törvény szerint az 1500 lejes bírság felét törlesztette, méghozzá egybanisokban Lakó Péterfi Tünde tegnap délelőtt, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal adóosztályán, Ercsei Ferenc osztályvezető jelenlétében. Lakó Péterfi Tünde, az Itthon Vagyunk Társaság kezdeményezője tegnap délután sajtótájékoztatón válaszolt az újságíróknak a pénzgyűjtéssel és a bírság kifizetésével kapcsolatos kérdésekre. A beszélgetésen részt vett az egyelőre csak facebookos társaság több aktív tagja is: Kuti Márta, Derzsi Noémi, Dósa Klára, Szilágyi Zoltán, Varró István és Botha Dániel. Lakó Péterfi Tünde, akit, mint ismeretes, a volt November 7. lakónegyedi napipiacon szétosztott kétnyelvű árcímkék miatt bírságolt a helyi rendőrség 1500 lejre, elmondta, a bírság 1 banisokban való kifizetésének ötlete tulajdonképpen egyfajta tiltakozás, polgári engedetlenség a jogtalan büntetés ellen. Az elmúlt 2 hét során 8420 lej gyűlt össze 1 illetve 5 banisokban, összesen 1100 kilogrammnyi érme. A bírság kifizetését követően a megmaradt összeget a társaságnak jogi személyiséggel rendelkező egyesületként való bejegyzésével járó költségek fedezésére fordítják – hangoztatta a társaság több, a sajtótájékoztatón részt vett tagja. Lakó Péterfi Tünde újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: nagyon sokan támogatták a kezdeményezését és egybanisokat gyűjtöttek, illetve adtak át. "Nem lehet külön kiemelni egyik vagy másik személyt, szervezetet. Több városban – Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen stb. –, kávézókban, teázókban, boltokban gyűjtötték a banisokat, két rádiótársaság és több civil szervezet is segített, a legtöbben számolatlanul adták át az összegyűlt pénzt. Az erdélyi magyar politikai pártok, szervezetek mindenike támogatott.Tegnap az adóhivatalban kedvesen fogadtak, tudták, hogy érkezünk és felkészültek" – tette hozzá. A polgármesteri hivatalban átadott egybanisokat nem számolták meg, nyugtát azonban kibocsátottak a bírság értékéről, a nap folyamán az adóosztályról a pénzt az állami kincstárba szállították. Lakó Péterfi Tünde elmondta, bár felmerült, hogy az egybanisokat vegyítsék össze más érmékkel, ami igencsak megnehezítette volna az érmék megszámolását, végül elálltak e szándékuktól és megmaradtak az eredetileg elképzelt egybanis akciónál. A bírságot kifizette ugyan, de a jegyzőkönyv ellen a holnapi nap folyamán óvást tesz le Lakó Péterfi Tünde, és ügyvédjével egyeztet egy esetleges per indításáról is Bretfelean Valentin, a helyi rendőrség parancsnoka, valamint Filimon Vasile piacigazgató ellen. Az anyanyelvhasználat mellett kiálló csoportosulás a jövőben is folytatja hasonló akcióit, "a belénk vetett bizalom, az összetartás miatt" – jelentette ki Lakó Péterfi Tünde, aki ugyanakkor cáfolta, hogy bármiféle fenyegetés érte volna, bár nem tagadta, rosszindulatú megjegyzések elhangzottak itt-ott az esettel és személyével kapcsolatban.
Lakó Péterfi Tünde kifizette a bírságot, de mint elmondta, a volt November 7. piacon szinte semmi nem változott: az árusok eltették a kétnyelvű feliratokat, csupán egy Dolj megyei árusnál lehetett látni ezeket a napokban…
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Az anyanyelv-használati jog biztosítása társadalmi befogadókészség, felelősség kérdése
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kezdeményezésére és szervezésében Kerekes Károly és Markó Attila parlamenti képviselők október 15-16-án Brüsszelbe látogattak, ahol alkalmuk nyílt megismerni a belga egészségügy nyelvhasználatjogi gyakorlatát. Kerekes Károly és Bónis István korábban már jelezte az Európa Tanácsnak a romániai helyzetet a kisebbségi nyelvhasználat ügyében az egészségügyi intézményekben, azt, hogy ezekben nem érvényesül a Románia által is ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában biztosított anyanyelv-használati jog. A brüsszeli látogatás tapasztalatairól kérdeztük Kerekes Károlyt.
– Látogatásunkat az motiválta, hogy meg szerettük volna ismer- ni egy olyan ország gyakorlatát az orvos–beteg nyelvi kommunikációban, ahol köztudott a feszültség a két államalkotó népcsoport, a flamand és vallon lakosság között. Az ország „kettészakadása” szinte állandóan napirenden van. A belga királyság két jelentős népcsoportja két jól elhatárolható országrészen él, északon a holland nyelvű flamandok, a déli országrészen a francia nyelvű vallonok.
Ezekben az országrészekben a nemzeti kizárólagosság a társadalmi élet szinte minden területén észlelhető. Számunkra nem az országrészek nyelvhasználati sajátosságainak, toleránsnak nem mondható gyakorlatának a megismerése volt a fontos, hanem a mi helyzetünkhöz hasonló, a kétnyelvű Brüsszel főváros régió, az ott élő flamand és vallon közösségek nyelvhasználati jogainak elismerése, kölcsönös tiszteletben tartása. Brüsszelről csupán annyit előzetesként, hogy bár a flamand országrészben található, a francia nyelvű vallon térhódítás az észak-erdélyi városokban tapasztalható demográfiai változásokhoz hasonlítható. Így talán nem kell sokat magyaráznom, hogy miért pont ide mentünk tapasztalatcserére.
– Brüsszeli tartózkodásuk során kivel tárgyaltak az anyanyelvhasználat vonatkozásairól, és milyen következtetésekre jutottak? – A látogatás első napján a flamand ajkú Brüsszeli Szabadegyetemen, az intézmény információs és dokumentációs központjában Rudi Janssens professzor a brüsszeli nyelvi helyzetet ismertette, amelyből egyértelműen kiderült a flamandok térvesztése, majd bemutatta a kétnyelvűség bátorítása végett született, a brüsszeli kórházakban létjogosultságot nyert kezdeményezéseket. Alkalmunk volt megismerni a professzor tanítványa, Antoon Cox doktorandusznak a kutatásait, tanulmányát a kórházak sürgősségi szolgálatának nyelvhasználatára vonatkozóan. A nyelvész-szociológus nagy érdeklődéssel hallgatta a romániai helyzetismertetőt, és felajánlotta, hogy saját kutatási tervét kibővíti a romániai magyar eset tanulmányozásával, mert következtetéseivel a magyar kisebbségi közösség ügyét szeretné szolgálni. Reményei szerint ehhez Brüsszel főváros régió minisztériuma anyagi támogatást is nyújthat. Vendéglátóink furcsállták a romániai gyakorlatot, a román parlament intoleráns magatartását az RMDSZ törvénytervezetével kapcsolatosan, már csak azért is, mert Románia – ellentétben Belgiummal – ratifikálta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját.
Megdöbbentette vendéglátóinkat az érvelés, amellyel a román parlamentben elutasítják az anyanyelvhasználatot az orvos – beteg kapcsolatban és annak megvalósítására tett konkrét törvényjavaslatunkat. Véleményük szerint ennek a létfontosságú kisebbségi jognak a biztosítása elsősorban a kulturális szint, társadalmi befogadókészség, felelősség kérdése. Náluk csupán arra van jogszabály, hogy Brüsszelben kell működjenek kötelező módon kétnyelvű kórházak is a vallon illetve flamand kórházak mellett.
De mindkét nemzeti közösség kórházai is kötelező módon fogadják és gondozzák – anyanyelvükön – a hozzájuk fordulókat, függetlenül attól, hogy melyik nemzeti közösséghez tartoznak. Sőt, erőfeszítéseket tesznek arra is, hogy az egészségügyi személyzet a bevándorlókkal is kommunikálni tudjon, ha ezek nem ismerik a francia vagy holland nyelvet. Erre nincs törvény, a kórházaknak nincs is szükségük rá, csupán az empátiakészség és a felelősségérzet vezérli őket. Ami a felelősségérzetet illeti, elmondták, hogy ha az orvos a diagnózis megállapításánál nyelvi kommunikációs okokból téved, akkor annak súlyos következményei vannak nemcsak az orvos, hanem a kórház számára is.
A beteget már a kórházi regisztrációnál anyanyelvén fogadják, hiszen ez az első kontaktusa a kórházzal. Alkalmunk volt hallani felvételről, hogy a Brüsszelben tartózkodó románt is anyanyelvén fogadják. Megtudtuk, hogy a sürgősségi ellátás területén fel sem merül az a probléma, hogy az orvosi személyzet ne ismerje mindkét nyelvet, de van olyan megoldás is, hogy az intervenciós csapatban mindkét nemzetiségű személy legyen. A látogatásunk másik fontos epizódja az állami kórházak igazgatóságán a humánerőforrás-igazgató, Freddy Iemans helyzetismertetője volt. Elmondása szerint a kétnyelvű kórházaknál az egészségügyi személyzet alkalmazásakor feltétel, hogy az illető személy rendelkezzen sikeres nyelvvizsgával, a vallon mellett kell ismernie a flamand nyelvet is.
A kizárólagosan vallon vagy flamand kórházakban is nyelvkurzust kell végezni a kétnyelvűség biztosítása érdekében. A nyelvtanfolyamot a személyzet munkahelyén tartják, munkaidőben, még a betegellátás idején is, de zömében a szünetek ideje alatt.
Az elvárás az, hogy a személyzet csak a szaknyelvet ismerje, nem kell széles körű nyelvismeretre szert tennie, hiszen a cél az, hogy a személyzet a beteg anyanyelvén való ápolásához szükséges nyelvezetet ismerje. Vendéglátóink elismerték, hogy ez költséges, de a kormány és a kórházak együttesen biztosítják a szükséges finanszírozást, felismervén a nyelvkurzusok fontosságát. Amikor elmondtam, hogy én is egy ilyen megoldási lehetőségről beszéltem az egyik parlamenti vitán, és hogy mennyire abszurdnak tartották ezt a vitapartnereim, csak annyit jegyeztek meg fejcsóválva, hogy ezek szerint nem lesz könnyű a dolgunk egy olyan társadalomban, ahol az egészségügynek nem a szakszerű és felelősségteljes betegellátás az elsődleges feladata.
Látogatásunk második napján az Egészség Háza nevű flamand közösségi intézményt látogattuk meg, amely azt a feladatot tűzte ki célul, hogy a kisebbségi helyzetbe került brüsszeli flamand közösség egészségügyi nyelvhasználatát megkönnyítse. A civil szervezet először is a flamand szociális gondozókat kereste meg, az ezek által gondozott flamand betegeket nyilvántartásba vették, kapcsolatot teremtettek a flamand ajkú orvosokkal, asszisztensekkel, akikhez a flamand betegeket irányítják, valóságos diszpécserszolgálatot teljesítve. A brüsszeli flamand lakosság számára egészségügyi ismeretterjesztő rendezvényeket szerveznek, állandó kapcsolatot próbálnak létrehozni a brüsszeli flamand egészségügyi személyzet és a betegápolásra szorultak között. Vendéglátóink elmondták, hogy a korábbi, szigorúan szabályozott, defenzív nyelvpolitika helyett ma már offenzív jellegűnek minősíthető a tevékenységük.
Véleményük szerint a romániai magyarokkal szemben a flamandok előnye az, hogy nyelvüknek hivatalos státusa van, az ország törvényhozásában erős támpont a kvótarendszer, ráadásul közösségük tehetős, maguk is képesek megteremteni nyelvük használatának feltételeit és eszközeit, konkrétan az adminisztráció minden területén szükséges formanyomtatványok flamand nyelvű változatától kezdve az oktatásrendszer minőségi jellegét biztosító iskolahálózatig. Jelentős mozzanat volt a Belga Királyi Akadémián tett látogatásunk, ahol Frühling János radiológus- és onkológusprofesszor, az akadémia főtitkára fogadott. Biztosított arról, hogy szívesen támogat minden kezdeményezést, ami a romániai egészségügy kisebbségi nyelvhasználatát elősegíti. Elmondta, hogy saját karrierje során alkalma volt megtapasztalni, mennyire fontos a nyelvi kérdés, hiszen a beteg szavának megértése, pontos értelmezése a helyes diagnózis feltétele. Elfoglaltsága ellenére, felkérésre kész szakmai előadásokat tartani a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.Véleménye szerint is sokat segítene ügyünkön, ha a magyart regionális nyelvként ismernék el Romániában.
– Ehhez képest hogy állunk itthon az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezettel? – Mi itthon törvénytervezetünk szenátusi plénumbeli vitája előtt állunk. Helyzetünk egyáltalán nem kecsegtető. Ugyanaz a miniszter, Eugen Nicolăescu, aki 2007-ben még azon a véleményen volt, hogy támogatható az elképzelésünk, sőt jobbító javaslatot is tett, ma már, saját magának ellentmondva, eltekintve a ratifikált chartában felvállalt kötelezettségektől, nem ért egyet a kisebbségi nyelvhasználat törvény nyomatékosította biztosításával az általa vezetett egészségügyben. A parlamenti vitapartnerek empátiakészségével is baj van, a politikai akarat hiányán túlmenően, hiszen magatartásuk, viszonyulásuk az ügyhöz a román társadalom befogadókészségét tükrözi. Tehát ezért ilyen problematikus a marosvásárhelyi magyar orvosképzés is. Mi mindezek ellenére nem adjuk fel a harcot, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának tiszteletben tartására vonatkozó országjelentés mellett az RMDSZ összeállítja a saját jelentését, amelyet eljuttat az Európa Tanácsnak. Látogatásunk Brüsszelben nem csak az ottani helyzet konkrét megismerését szolgálta, hanem szavunkat hallattuk az Európai Unió fővárosában.
Antalfi Imola
e-nepujsag.ro

Erdély.ma

Kitüntetés-visszavonás ügyben folytatódik a levelezés
Az érdemrend becsületbírósága továbbra is akadályozza Kincsest
A Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának elnöke, Ionel Haiduc továbbra is fenntartja, hogy dr. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd nem képviselheti Tőkés László európai parlamenti képviselőt a becsületbíróság előtt. A testületnek arról kell döntenie, hogy visszavonja-e Tőkés Lászlótól a Traian Basescu államfő által adományozott állami kitüntetést.
Az érdemrend becsületbírósága már két alkalommal is elutasította, hogy dr. Kincses Előd ügyvéd képviselje Tőkés Lászlót a testület előtt a fent említett ügyben, szerdán este harmadszorra is megerősítette ezt az álláspontját. Az sem számított, hogy az Országos Ügyvédi Kamara Kincses Előd panaszára kinyilvánította hivatalos állásfoglalását, miszerint az ügyvédi törvény vonatkozó cikkelyeinek értelmében Kincsesnek jogában áll képviselni az európai parlamenti képviselőt az érdemrend becsületbírósága előtt. Az Ügyvédi Kamara levelét Kincses szerdán délelőtt továbbította Ionel Haiducnak, a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága elnökének valamint az Állami Kitüntetések Kancelláriájának, ám Haiduc gyors válaszában kitartott korábbi álláspontja mellett és közölte: a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága nem törvényszék, az itt elhangzó beszélgetések nem bírósági jellegűek, ugyanakkor a Tőkés Lászlóval való találkozást úgy képzelték el, mint egy kollégák, "klubtársak" közti beszélgetést. "Ezért úgy értékeltük, hogy Tőkés Lászlót nem képviselheti más, de elkísérheti valaki, aki szintén a Románia Csillaga érdemrend birtokosa" – áll a levélben.
A fentiekkel kapcsolatban megkerestük dr. Kincses Előd ügyvédet, aki a Népújságnak elmondta, Ionel Haiducnak ezt követően tegnap délben ismét levelet írt, közölve vele, hogy az ügyvédi tevékenység nemcsak a bírósági képviseletre korlátozódik, ügyvédi képviseletre joguk van mind a magán-, mind a jogi személyeknek a közintézményekkel, egyéb intézményekkel, külföldi vagy romániai magánszemélyekkel való kapcsolatukban, ebből kifolyólag Tőkés ügyvédi képviseletének megakadályozása minden törvényes alapot nélkülöz. Felhívta a becsületbíróság figyelmét, hogy a védelemhez való alkotmányos jog semmibe vétele maga után vonja a határozat abszolút semmisségét. Kincses csatolta az ügyvédi törvény vonatkozó cikkelyét, és kérte az érdemrend becsületbíróságának elnökét, értesítse arról, hogy hol és mikor kerül sor a november 20-ra kitűzött újabb meghallgatásra a Tőkés László kitüntetésének visszavonása ügyében.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Harmónia, együttműködés – de csak románul?!
Szinkrontolmács jelenlétét és a fordítókészülék üzembe helyezését kérte Ciprian Dobrétól, a Maros Megyei Tanács elnökétől a tegnapi közgyűlésen Lokodi Edit Emőke alelnök valamint Kelemen Márton képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője. A tanácselnök és az egyik képviselő nagy egyetértésben "kényeskedésnek" nevezte a fenti igényt, de Ciprian Dobre hozzátette, a tanács felkészült erre is.
A tegnapi megyei közgyűlésen, sürgősségi eljárású határozattervezet nem lévén, a képviselők mintegy 30 perc alatt, futószalagszerűen szavazták meg a 12 napirendi pontot. Ám az ülés ezzel nem ért véget, az utolsó, a Beresztelke–Vajdaszentivány–Sárpatak közötti 154J jelzésű megyei rangú út felújítására vonatkozó határozattervezet kapcsán Lokodi Edit, a tanács alelnöke magyar nyelven szólalt fel. Ciprian Dobréhoz intézett kérdésére, hogy van-e szinkrontolmács az ülésen, a tanácselnök nem reagált, ezért Lokodi tovább folytatta beszédét magyarul, elmagyarázva a szóban forgó út helyzetét, egy korábbi, a Vajdaszentiványt Sárpatakkal összekötő út javítására kiírt licitről szóló tanácsi határozat újratárgyalását kérve, szorgalmazva a szóban forgó út kiszélesítését. Ezt követően Lokodi Edit román nyelven is megismételte felszólalását, majd arra kérte a tanács elnökét, hogy a következő közgyűlésre alkalmazzon szinkrontolmácsot, tegye ezáltal lehetővé, hogy érvényesíthesse anyanyelvhasználati jogát. Filimon Vasile általános helyzetjelentést kért a megyei utak állapotáról, felszólalását követően Ciprian Dobre azt javasolta a képviselőknek, nyissanak vitát a megye jövő évi kulturális, a kitüntetések adományozására vonatkozó projektjéről, e kérdéskörben elsősorban Csép Andrea és Bolos Vasile támogatását kérte, illetve a Maros megye 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiájának kidolgozását végző munkacsoport megalakítását szorgalmazta. "Hamarosan elkezdődnek a politikai egyeztetések, ezért fontos, hogy tudjuk, milyen prioritások mentén tárgyaljunk" – jelentette ki az elnök. Dobre más témájú felszólalása nem terelte el a figyelmet az anyanyelvhasználatról, hiszen – választ nem kapván – Lokodi Edit ismételten felkérte az elnököt, hogy a következő ülésre alkalmazzanak szinkrontolmácsot, majd "román kollégái iránti tisztelete jeléül" románul intézett kérdéseket a tanácselnökhöz. A motorospark – uniós beruházás – helyzetéről, a marosvásárhelyi szájsebészet főasszisztensi irodájának illetve a klinikavezető irodájának ajtajáról eltűnt kétnyelvű feliratokról, valamint a megyei sürgősségi klinikai kórház poliklinika részlegén levő, időközben szintén eltűnt magyar nyelvű információs pannóról kérdezte Ciprian Dobrét, illetve nehezményezte, hogy – bár hatásköréhez tartozik a kulturális intézmények irányítása – a tanácselnök az elmúlt időszakban ezen intézmények menedzsereivel a menedzsmenttervek előkészítése kapcsán folytatott tárgyalásaira nem hívta el, nem tájékoztatta. Jelezte, hogy Dobre ugyanúgy jár el vele, mint Dorin Florea polgármester Ionela Ciotlaus alpolgármesterrel, ami a liberálisoknak nem esik jól. "96.000 megyei tanácselnöki jelölésemre leadott szavazatnak kellene számítania" – tette hozzá Lokodi. A tanácselnökhöz intézett kérdészápor nem ért véget itt, Filimon Vasile az iskolások almaprogramja felől érdeklődött, a reptér menedzsmenttervéről kért információkat, illetve arról, hogy miért volt szükség vezetőcserére a Megyei Klinikai Kórház élén. Tatár Béla nagy részletességgel írta le a marosvásárhelyi repülőtéren uralkodó állapotokat: mocsok, penészes, megrepedt gipszkarton falak, majd az utasváróban működő büfé csillagászati árait nehezményezte. "A legmagasabb árai vannak e büfének: lepipáljuk az európai röptereken alkalmazottakat. Egyetlen Maros megyét népszerűsítő könyvet sem lehet kapni, az illemhelyek száma kevés az egy gépről leszálló utasok számához képest. Szégyellnivaló" – jelentette ki. Sopterean Ioan felszólalásában kényeskedésnek nevezte Lokodi Edit magyar nyelven történő felszólalását és igényét a fordítógépre, mondván, eddig nem nyilvánította ki ezen óhaját, majd hozzátette, bizonyára több tanácsostársa is egyetért ezzel, és hogy "joga van az anyanyelvhasználathoz, de mi itt harmóniára, együttműködésre törekszünk". Kelemen Márton RMDSZ-frakcióvezetői minőségében kérte a sok évvel ezelőtt megvásárolt fordítógép használatba helyezését. "Mit tehetünk, vannak kényeskedések is…" – mondotta Dobre, aki a következőkben néhány felvetésre válaszolt, és ma reggel 8 órára az irodájába rendelte Lokodi Editet. A vita folytatódott volna, de az ülésről távozni kezdő képviselők berekesztették. A közgyűlés azon napirendi pontjával kapcsolatosan, amely Gáspárik Attila lemondására vonatkozott, a Népújság kérdésére Kelemen Márton frakcióvezető kijelentette: tudomása szerint a képviselő személyes okokból mondott le, mivel úgy érezte, hogy színházigazgatói állása összeférhetetlen megyei tanácsosi tevékenységével. "Sokat veszít a frakció Gáspárik Attila távozásával, hiszen a kulturális szakbizottságban értékes munkát végzett, ő a vásárhelyi értelmiség markáns alakja, akinek jelenléte fontos volt a tanácsban. Ezen az ülésen tudomásul vettük lemondását, a következő tanácsülésen helyettesíteni fogjuk az RMDSZ-listán következő jelölttel, Dászkel Lászlóval, Nyárádszereda volt polgármesterével, aki vállalja a tisztséget" – tette hozzá Kelemen Márton.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Az anyanyelv-használati jog biztosítása társadalmi befogadókészség, felelősség kérdése
– Interjú Kerekes Károllyal a belga egészségügy nyelvhasználati gyakorlatáról –
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kezdeményezésére és szervezésében Kerekes Károly és Markó Attila parlamenti képviselők október 15-16-án Brüsszelbe látogattak, ahol alkalmuk nyílt megismerni a belga egészségügy nyelvhasználatjogi gyakorlatát. Kerekes Károly és Bónis István korábban már jelezte az Európa Tanácsnak a romániai helyzetet a kisebbségi nyelvhasználat ügyében az egészségügyi intézményekben, azt, hogy ezekben nem érvényesül a Románia által is ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában biztosított anyanyelv-használati jog. A brüsszeli látogatás tapasztalatairól kérdeztük Kerekes Károlyt.
– Látogatásunkat az motiválta, hogy meg szerettük volna ismerni egy olyan ország gyakorlatát az orvos–beteg nyelvi kommunikációban, ahol köztudott a feszültség a két államalkotó népcsoport, a flamand és vallon lakosság között. Az ország "kettészakadása" szinte állandóan napirenden van. A belga királyság két jelentős népcsoportja két jól elhatárolható országrészen él, északon a holland nyelvű flamandok, a déli országrészen a francia nyelvű vallonok. Ezekben az országrészekben a nemzeti kizárólagosság a társadalmi élet szinte minden területén észlelhető. Számunkra nem az országrészek nyelvhasználati sajátosságainak, toleránsnak nem mondható gyakorlatának a megismerése volt a fontos, hanem a mi helyzetünkhöz hasonló, a kétnyelvű Brüsszel főváros régió, az ott élő flamand és vallon közösségek nyelvhasználati jogainak elismerése, kölcsönös tiszteletben tartása. Brüsszelről csupán annyit előzetesként, hogy bár a flamand országrészben található, a francia nyelvű vallon térhódítás az észak-erdélyi városokban tapasztalható demográfiai változásokhoz hasonlítható. Így talán nem kell sokat magyaráznom, hogy miért pont ide mentünk tapasztalatcserére.
– Brüsszeli tartózkodásuk során kivel tárgyaltak az anyanyelvhasználat vonatkozásairól, és milyen következtetésekre jutottak?
– A látogatás első napján a flamand ajkú Brüsszeli Szabadegyetemen, az intézmény információs és dokumentációs központjában Rudi Janssens professzor a brüsszeli nyelvi helyzetet ismertette, amelyből egyértelműen kiderült a flamandok térvesztése, majd bemutatta a kétnyelvűség bátorítása végett született, a brüsszeli kórházakban létjogosultságot nyert kezdeményezéseket. Alkalmunk volt megismerni a professzor tanítványa, Antoon Cox doktorandusznak a kutatásait, tanulmányát a kórházak sürgősségi szolgálatának nyelvhasználatára vonatkozóan. A nyelvész- szociológus nagy érdeklődéssel hallgatta a romániai helyzetismertetőt, és felajánlotta, hogy saját kutatási tervét kibővíti a romániai magyar eset tanulmányozásával, mert következtetéseivel a magyar kisebbségi közösség ügyét szeretné szolgálni. Reményei szerint ehhez Brüsszel főváros régió minisztériuma anyagi támogatást is nyújthat. Vendéglátóink furcsállták a romániai gyakorlatot, a román parlament intoleráns magatartását az RMDSZ törvénytervezetével kapcsolatosan, már csak azért is, mert Románia – ellentétben Belgiummal – ratifikálta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját. Megdöbbentette vendéglátóinkat az érvelés, amellyel a román parlamentben elutasítják az anyanyelvhasználatot az orvos – beteg kapcsolatban és annak megvalósítására tett konkrét törvényjavaslatunkat. Véleményük szerint ennek a létfontosságú kisebbségi jognak a biztosítása elsősorban a kulturális szint, társadalmi befogadókészség, felelősség kérdése. Náluk csupán arra van jogszabály, hogy Brüsszelben kell működjenek kötelező módon kétnyelvű kórházak is a vallon illetve flamand kórházak mellett. De mindkét nemzeti közösség kórházai is kötelező módon fogadják és gondozzák – anyanyelvükön – a hozzájuk fordulókat, függetlenül attól, hogy melyik nemzeti közösséghez tartoznak. Sőt, erőfeszítéseket tesznek arra is, hogy az egészségügyi személyzet a bevándorlókkal is kommunikálni tudjon, ha ezek nem ismerik a francia vagy holland nyelvet. Erre nincs törvény, a kórházaknak nincs is szükségük rá, csupán az empátiakészség és a felelősségérzet vezérli őket. Ami a felelősségérzetet illeti, elmondták, hogy ha az orvos a diagnózis megállapításánál nyelvi kommunikációs okokból téved, akkor annak súlyos következményei vannak nemcsak az orvos, hanem a kórház számára is. A beteget már a kórházi regisztrációnál anyanyelvén fogadják, hiszen ez az első kontaktusa a kórházzal. Alkalmunk volt hallani felvételről, hogy a Brüsszelben tartózkodó románt is anyanyelvén fogadják. Megtudtuk, hogy a sürgősségi ellátás területén fel sem merül az a probléma, hogy az orvosi személyzet ne ismerje mindkét nyelvet, de van olyan megoldás is, hogy az intervenciós csapatban mindkét nemzetiségű személy legyen. A látogatásunk másik fontos epizódja az állami kórházak igazgatóságán a humánerőforrás- igazgató, Freddy Iemans helyzetismertetője volt. Elmondása szerint a kétnyelvű kórházaknál az egészségügyi személyzet alkalmazásakor feltétel, hogy az illető személy rendelkezzen sikeres nyelvvizsgával, a vallon mellett kell ismernie a flamand nyelvet is. A kizárólagosan vallon vagy flamand kórházakban is nyelvkurzust kell végezni a kétnyelvűség biztosítása érdekében. A nyelvtanfolyamot a személyzet munkahelyén tartják, munkaidőben, még a betegellátás idején is, de zömében a szünetek ideje alatt. Az elvárás az, hogy a személyzet csak a szaknyelvet ismerje, nem kell széles körű nyelvismeretre szert tennie, hiszen a cél az, hogy a személyzet a beteg anyanyelvén való ápolásához szükséges nyelvezetet ismerje. Vendéglátóink elismerték, hogy ez költséges, de a kormány és a kórházak együttesen biztosítják a szükséges finanszírozást, felismervén a nyelvkurzusok fontosságát. Amikor elmondtam, hogy én is egy ilyen megoldási lehetőségről beszéltem az egyik parlamenti vitán, és hogy mennyire abszurdnak tartották ezt a vitapartnereim, csak annyit jegyeztek meg fejcsóválva, hogy ezek szerint nem lesz könnyű a dolgunk egy olyan társadalomban, ahol az egészségügynek nem a szakszerű és felelősségteljes betegellátás az elsődleges feladata.
Látogatásunk második napján az Egészség Háza nevű flamand közösségi intézményt látogattuk meg, amely azt a feladatot tűzte ki célul, hogy a kisebbségi helyzetbe került brüsszeli flamand közösség egészségügyi nyelvhasználatát megkönnyítse. A civil szervezet először is a flamand szociális gondozókat kereste meg, az ezek által gondozott flamand betegeket nyilvántartásba vették, kapcsolatot teremtettek a flamand ajkú orvosokkal, asszisztensekkel, akikhez a flamand betegeket irányítják, valóságos diszpécserszolgálatot teljesítve. A brüsszeli flamand lakosság számára egészségügyi ismeretterjesztő rendezvényeket szerveznek, állandó kapcsolatot próbálnak létrehozni a brüsszeli flamand egészségügyi személyzet és a betegápolásra szorultak között. Vendéglátóink elmondták, hogy a korábbi, szigorúan szabályozott, defenzív nyelvpolitika helyett ma már offenzív jellegűnek minősíthető a tevékenységük. Véleményük szerint a romániai magyarokkal szemben a flamandok előnye az, hogy nyelvüknek hivatalos státusa van, az ország törvényhozásában erős támpont a kvótarendszer, ráadásul közösségük tehetős, maguk is képesek megteremteni nyelvük használatának feltételeit és eszközeit, konkrétan az adminisztráció minden területén szükséges formanyomtatványok flamand nyelvű változatától kezdve az oktatásrendszer minőségi jellegét biztosító iskolahálózatig. Jelentős mozzanat volt a Belga Királyi Akadémián tett látogatásunk, ahol Frühling János radiológus- és onkológusprofesszor, az akadémia főtitkára fogadott. Biztosított arról, hogy szívesen támogat minden kezdeményezést, ami a romániai egészségügy kisebbségi nyelvhasználatát elősegíti. Elmondta, hogy saját karrierje során alkalma volt megtapasztalni, mennyire fontos a nyelvi kérdés, hiszen a beteg szavának megértése, pontos értelmezése a helyes diagnózis feltétele. Elfoglaltsága ellenére, felkérésre kész szakmai előadásokat tartani a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Véleménye szerint is sokat segítene ügyünkön, ha a magyart regionális nyelvként ismernék el Romániában.
– Ehhez képest hogy állunk itthon az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezettel?
– Mi itthon törvénytervezetünk szenátusi plénumbeli vitája előtt állunk. Helyzetünk egyáltalán nem kecsegtető. Ugyanaz a miniszter, Eugen Nicolaescu, aki 2007-ben még azon a véleményen volt, hogy támogatható az elképzelésünk, sőt jobbító javaslatot is tett, ma már, saját magának ellentmondva, eltekintve a ratifikált chartában felvállalt kötelezettségektől, nem ért egyet a kisebbségi nyelvhasználat törvény nyomatékosította biztosításával az általa vezetett egészségügyben. A parlamenti vitapartnerek empátiakészségével is baj van, a politikai akarat hiányán túlmenően, hiszen magatartásuk, viszonyulásuk az ügyhöz a román társadalom befogadókészségét tükrözi. Tehát ezért ilyen problematikus a marosvásárhelyi magyar orvosképzés is. Mi mindezek ellenére nem adjuk fel a harcot, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának tiszteletben tartására vonatkozó országjelentés mellett az RMDSZ összeállítja a saját jelentését, amelyet eljuttat az Európa Tanácsnak. Látogatásunk Brüsszelben nem csak az ottani helyzet konkrét megismerését szolgálta, hanem szavunkat hallattuk az Európai Unió fővárosában.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Politikai leszámolás vagy átszervezés?
"Megszüntetését kezdeményezték az általam vezetett urológia- és kőtörőosztálynak" – olvashattuk pénteken dr. Vass Leventének, a Maros Megyei Klinikai Kórházhoz tartozó urológia és kőtörőosztály vezetőjének nyilvános Facebook-oldalán. Az osztályvezető főorvos lapunk megkeresésére nyilatkozva kijelentette: információi szerint a megyei tanács adminisztrálásában levő kórház osztályának megszüntetését a megyei közgyűlés RMDSZ-frakciója akarja, illetve a kórház menedzsmentje kezdeményezte. Kelemen Márton frakcióvezető cáfolta a fentieket, míg dr. Szász János kórházigazgató azt nyilatkozta, hogy szakmailag indokoltnak tartja a kőtörőosztály összevonását az Urológiai Klinikával.
Augusztusban, amikor már felröppentek a fenti információk, miszerint a megyei kórház akkori vezetése elindította a kőtörőosztálynak mint önálló egységnek a megszüntetését és az urológiai osztályhoz való csatolását eredményező eljárást, a MOGYE orvosprofesszorainak nagy része kiállt a dr. Vass Levente által vezetett osztály önállóságának megtartása mellett, álláspontjukat nyílt levélben tették közzé. A dolgok a jelek szerint nem maradtak annyiban, mivel dr. Vass Levente pénteken Facebook-oldalán jelezte, hogy osztálya megszüntetését kezdeményezték, és a döntést több okból is "abszurdnak" nevezte. "Az urológia-kőtörő részleg költséghatékony. Tavaly 20 ezer euró többletbevételt »realizáltunk«, ennyivel járultunk hozzá a kórház veszteséges osztályainak támogatásához. A nehézségeink ellenére idén is gondos gazdaként javítottunk szolgáltatásainkon, fektettünk a betegek kényelmébe, támogatásokat szereztünk stb. Nem akarom a laikusokat számadatokkal terhelni, hiszen mutatói jók, betegei elégedettek és a Maros Megyei Klinikai Kórház legszebb és legtisztább osztályai közé tartozik.
A helyzet értelmetlenségét érzékelve a MOGYE szenátusának és kari tanácsának magyar frakciója nyilvánosan állást foglalt az osztály megszüntetése ellen. Mert összekacsintós illegalitások is történnek az osztály megszüntetéséért" – olvasható az osztályvezető főorvos közösségi oldalán. A Népújság érdeklődésére dr. Vass Levente kijelentette: a részleg megszüntetését a megyei tanács RMDSZ- frakciója politikai leszámoló kezdeményezésének tartja, "az összekacsingatások a politikusokéi, akik megpróbálják ezt a dolgot kierőltetni a kórházi menedzsmenttől illetve a szaktárcától". "A fejleményt természetesen nagyon sajnálom, és két tanulsága van számomra. Az első és legfontosabb, hogy sokat kell még tenni azért, hogy a teljesítmény számítson, és ez felülírja az ötletszerű, tegyük hozzá, irracionális személyes érdekeket.
A másik: vajon a magyar politikai elit meg tudja-e, és egyáltalán meg akarja-e védeni a betegek érdekeit és bármelyik marosvásárhelyi magyar osztályvezető főorvost maguktól a politikusoktól? Mert nem mellékes, hogy 19 éves múlttal rendelkező, konszolidált osztállyal akarnak leszámolni" – zárja bejegyzését Vass Levente.
Megkeresésünkre Kelemen Márton, a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője igencsak meglepettnek tűnt érdeklődésünkre, és kijelentette: nem kezdeményezték és nem is kezdeményezhetik a megyei kórház struktúrájának módosítását, hiszen ez a kórházi menedzsment, az igazgatótanács és a szaktárca hatásköre. Kelemen Márton szerint egy ilyen döntést szakmai alapon kell és lehet meghozni, ebben a kórházvezetés illetékes. "Természetesen, ha van egy ilyen határozat, annak a szakmai indoklását kérni fogjuk" – tette hozzá a frakcióvezető. Kelemen Márton nyilatkozatai enyhén szólva furcsán hangzanak, hiszen frakcióvezetői minőségében tudnia illene a megyei önkormányzat által adminisztrált kórház korábbi menedzsmentjének kezdeményezéséről, annak "szakmai" indokait pedig az elmúlt 3 hónap alatt a frakciónak lett volna ideje kérni az egészségügyi intézmény főigazgatójától.
Dr. Szász János, a Maros Megyei Klinikai Kórház múlt hónapban kinevezett főigazgatója a Népújság kérdésére első reakcióként "hárított", mondván, tudomása szerint még Konrád Judit volt igazgató idejében kezdeményezték a kőtörőrészleg megszüntetését. Kérdésünkre, hogy szakmailag indokoltnak, időszerűnek látja-e ezt a lépést, ingerülten közölte, hogy "szakmai szempontból ez így helyes, nem lehet minden vizsgálati módszerre egy osztályt létrehozni. A kőtörés is egy módszer a sok közül, és ha a kőtörőrészleg eddig gazdaságos volt, ezután is az marad". Dr. Szász János nyilatkozatában vizsgálati módszerré minősíti le a 19 éve kifogástalanul működő kőtörőrészleget, ahol urológiai műtétek mellett külső kötőrési műtéteket végeznek, miközben a megyei kórház keretében nefrológiai, endokrinológiai, égett betegek kezelését végző részlegek is működnek. Kérdésünkre, hogy ez-e az egyetlen ok egy ilyen horderejű strukturális változtatásra, kijelentette, nem lehet mindenki kiskirály, és a rendszer nem működik normálisan, majd csúsztatásnak nevezte azt, hogy dr. Vass Levente különálló részleg helyett osztályt emlegetett. Lapunk megkereste a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetőit is. Dr. Csíky Zsuzsanna aligazgatónak nem volt tudomása a szóban forgó kórházi részleg megszüntetésére tett kezdeményezésről, dr. Adrian Muresan igazgató pedig közölte, semmilyen átiratot nem kaptak és nem írt alá, ami erre vonatkozna, és nem ért egyet egy ilyen lépéssel. A közvéleménynek mindenképpen arra kell választ kapnia, hogy a kezdeményezők politikai vagy egyéb okok miatt szorgalmaznak egy ilyen lépést, és hogyan lehet megkerülni a közegészségügyi igazgatóságot, avagy a megyei közgyűlési testületet akkor, amikor a kórházi struktúra módosításán ügyködnek.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Húszéves a marosszentgyörgyi Kolping család
Világi szerveződés és lelkiségi csoport – összetartozni egy közös gondolat mentén
Család és lelkiség, segíteni akarás, számos kulturális rendezvény kovácsolta össze az elmúlt két évtizedben a marosszentgyörgyi Kolping családot – erre emlékeztek és ezt ünnepelték szombaton a kolpingosok és meghívottaik. Alappillérek, amelyekre építhet egy közösség, amely összetartja a közösséget – mondotta a helyi kultúrotthonban megszervezett szép eseményen Sófalvi Szabolcs polgármester.
A hálaadó szentmisével kezdődött rendezvényen emléklapot vehetett át a Kolping egyesületet alapításkor és azt követően is támogató Oláh Dénes főesperes, Tóth Béla rádiós szerkesztő, Lokodi Edit, a megyei tanács alelnöke és Papp Antal zetelaki plébános. A templomi ünnepséget követően a Kolping család tagjai zászlókkal vonultak a kultúrotthon felé, ahol a köszöntőbeszédekre, könyv- és CD- bemutatóra, zenés műsorra került sor. Az ünneplőket Muresan Kilyén Emma tanárnő, községi tanácsos köszöntötte, aki az elmúlt 20 év összekovácsoló, embereket formáló, tartást adó eseményeiről beszélt, a közös célokról, közös gondolatokról. A maros-szentgyörgyi Kolping család lelki vezetője, Baricz Lajos plébános szonettel köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, jó érzés együtt lenni, egymás kezét fogni, és reményét fejezte ki, hogy ez a következő időkben is így marad.
"Ez a 20 év életem legszebb két évtizede, mialatt Marosszentgyörgyön, az egyházközségben és a Kolping családban tevékenykedtem. Sok-sok tervvel, elgondolással fogtunk hozzá a Kolping család megalakításához, barátsággal, templomi és közösségi szolgálatokkal. Baráti kapcsolatok alakultak ki, egy olyan közösség, ahol együtt örültünk, sírtunk, egymás családi eseményein részt vettünk. Civil, világi szerveződés és lelkiségi csoport a Kolping, nálunk a művészet, művelődés irányába indult el, szavalóesteket tartottunk meghívottakkal, színdarabokat tanultunk meg, minden évben megszerveztük a farsangi bált, szüreti bált, színjátszó vetélkedőkön vettünk részt. Énekkarunk, tánccsoportunk, zenészeink rendszeresen fellépnek, ifjúsági Kolping csoportunk is alakult, megszervezzük minden ősszel a Kolping-pingongversenyt, de mindemellett igyekszünk ráfigyelni a szegényekre, rászorulókra, akiknek egyházi ünnepeinkkor jelképes ajándékot viszünk. A húsz évvel ezelőtt 33 taggal megalakult Kolping családnak ma is – miután néhányan lemorzsolódtak, de új tagok jöttek – ugyanannyi tagja van. Számomra a plébániának nagyon aktív tagjai, az egyháztanács mellett a Kolping család a legfőbb segítségem" – mondta el lapunknak Baricz Lajos. Birtalan István alpolgármester, a Kolping család világi elnöke köszönetet mondott a támogatóknak, a kolpingosoknak, akik számára meglepetést is előkészített: Buta Árpád fellépését, aki énekkel köszöntötte az ünneplőket. Birtalan István hangsúlyozta, az elmúlt 20 év nem volt egyszerű, de a 30 tagú Kolping család jól működött mind kulturális, mind szociális téren. "Lelkesen álltak mellém a Kolping-tagok, színjátszó csoportot, tánccsoportot, kórust alakítottunk, rengeteg meghívásnak tettünk eleget, a sárpataki öregotthon, gyerekotthon gondozottjait segítettük, az árvízkárosultaknak vittünk segélyeket, ajándékokat. A jótékonysági bálokból begyűlt pénzt ezekre a célokra fordítottuk, illetve a koszovói háború áldozatait is támogattuk. A Kolping család napjainkban is megmozgat bármilyen eseményt Marosszentgyörgyön. Jó kolpingosnak lenni, érezni, hogy egy nagy családhoz tartozunk, márpedig ebben a szürke világban nagyon fontos valahova tartozni egy közös gondolat mentén, a rászorulókon segíteni, nekik kezet nyújtani" – tette hozzá kérdésünkre az alpolgármester. Sófalvi Szabolcs polgármester hangsúlyozta, a segíteni akarás nemes gondolata vezéreli a Kolping családot, olyan alappillér, amire egy közösség építhet. A 20 év gazdag tevékenységét méltatta, azt kívánva, hogy az elkövetkező évtizedekben is megmaradjon a Kolping család "a közösség, a község javára". A Kolpinghoz hűen! A 20 éves marosszentgyörgyi Kolping család krónikája című, Osváth Mária által a kolpingosok tevékenységéről gyűjtött írásokat, fotókat tartalmazó könyvet Nagy Miklós Kund író-újságíró mutatta be. Az Éden Kiadó gondozásában megjelent könyv logikus, szép felépítésű, gazdag képanyaggal eleveníti fel az egyesület tevékenységét. A megjelentetést a helyi polgármesteri hivatal, a tanács valamint Sófalvi Szabolcs polgármester és Birtalan István alpolgármester támogatta. Bemutatták a Kolping család hagyományőrző énekcsoportjának népdalokat tartalmazó, Kiöntött a Nyárád vize… séta a Nyárád mentén című CD-jét, majd művészi műsorral zárult az ünnepség. Osváth Zsolt a Kolping család elmúlt 20 évi tevékenységéről tartott vetítést, népdalokat adtak elő a kolpingosok, a helyi Jubilate Deo katolikus ificsoport dalait hallhattuk, a vendég Kolping családok (Bátaszékről, Kecskemétről, Zalaszentgyörgyről, Borzontról, Nagyernyéből, Medgyesről, Brassóból), a marosszentgyörgyi Táltos néptánccsoport bemutatta műsorát, majd emléklapok átadására került sor.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Akarunk-e jobban élni vagy sem?
Elutasították az RMDSZ népszavazási kezdeményezését
A Maros Megyei Tanács tegnapi rendkívüli ülésén elutasították az RMDSZ-frakció által előterjesztett határozattervezetet, amely lehetővé tette volna népszavazás kiírását egy – Maros, Hargita és Kovászna megyékből álló – fejlesztési régió létrehozására. A régióalakítás célszerűségét és hasznosságát kérdőjelezte meg Ciprian Dobre tanácselnök, a román pártok frakcióvezetői pedig egyhangúlag a határozattervezet ellen foglaltak állást és ilyen értelemben szavaztak.
A közgyűlés rendkívüliségét a jogi szempontokon túl az is érzékeltette, hogy a tanácsosi testület mellett jelen voltak a megye RMDSZ-es polgármesterei, esetenként alpolgármesterei, hangsúlyt adva ezáltal is az RMDSZ-frakció által kezdeményezett határozattervezetnek. Kelemen Márton RMDSZ- frakcióvezető már az ülés elején jelezte, hogy a képviselőkön kívül fel kíván szólalni Péter Ferenc, Szováta polgármestere, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere valamint Simon István, Kerelőszentpál polgármestere. Ciprian Dobre tanácselnök felvetette a szokásrendet, miszerint az érintetteknek írásban kellett volna ezt kérniük, illetve az erről való szavazást, végül konszenzusos alapon egyetértett a testület abban, hogy szót ad az RMDSZ önkormányzati tisztségviselőinek. A napirendi pontokat betartva, a testület megszavazta Dászkel László, Nyárádszereda volt polgármestere tanácsosi mandátumának érvényesítését. Dászkel László, aki Gáspárik Attila lemondása után kerül be a megyei közgyűlésbe, letette a hivatali esküt. A képviselők megszavazták a megyei tanács kormányhoz intézett azon kérését, hogy az állami tulajdonban és a prefektúra adminisztrálásában levő Közigazgatási Palotát és az intézményhez tartozó Kossuth utcai épületeket utalják a megye köztulajdonába és ügykezelésébe, ha pedig a tulajdonoscsere nem lehetséges, legalább az adminisztrálási jogot kaphassa meg a megyei önkormányzat.
Dobre: Nem lenne haszna a referendumnak
A napirend utolsó, az RMDSZ által előterjesztett, Maros, Hargita és Kovászna megyékből álló fejlesztési régió létrehozásának célszerűségére vonatkozó határozattervezete kapcsán, amelyet egyetlen szakbizottság és maga a tanács jegyzője sem hagyott jóvá, elsőként Kelemen Márton frakcióvezető szólalt fel, magyar és román nyelven egyaránt, hiszen a "harmónia" és a "tolerancia" jegyében a megyei tanács vezetése ezen az ülésen sem biztosította a szinkronfordítást. Kelemen Márton kijelentette, öröm számára, hogy erről a témáról beszélgetés kezdődött, hiszen e fejlesztési régió létrehozása Maros megye jövőjéről szól. Hangsúlyozta, Maros megyében több mint 55 ezer polgár, illetve a közgyűlési képviselők egyharmada támogatja, hogy népszavazást írjanak ki a Hargita-Kovászna-Maros fejlesztési régió megalakításáról, hiszen "nem akarjuk tétlenül nézni, hogy Bukarest döntsön a sorsunkról, sem pedig azt, hogy Maros megye vesztese legyen a regionalizációnak, ugyanakkor Marosvásárhely is el kell foglalja az őt megillető helyet". "Nem mindegy, hogy kik és hányan ülnek az asztal körül, ahol az uniós alapok képzeletbeli tortáját kell elosztani. Maros megye sorsának alakításáról van szó, ehhez kérjük a politikai pártok, szervezetek partnerségét" – mondotta a frakcióvezető. A rögtön utána felszólaló Filimon Vasile PDL frakcióvezető és Bolos Vasile USL-s frakcióvezető kijelentették: frakciójuk elutasítóan fog szavazni e kérdésben. Filimon Vasile szemrehányásokkal és enyhe iróniával tűzdelt beszédében emlékeztette az RMDSZ- képviselőket, hogy annak idején nem támogatták Marosvásárhely polgármesterének azon kezdeményezését, amivel közvitát nyitott Marosvásárhely régiófővárosi státusának szorgalmazásáról. "Végre fáj Marosvásárhely sorsa, de hol voltak két és fél évvel ezelőtt, amikor Dorin Florea meghívta önöket tárgyalni e kérdésről? Egyetlen projektjét sem támogatták a megyeszékhelynek, semmivel sem járultak hozzá a fejlesztéséhez. S akkor én mit csináljak?! A határozattervezet ellen fogunk szavazni" – jelentette ki. Bolos Vasile beszéde szintén múltidézésben jeleskedett, ő a 2011 júliusi tanácsülést emlegette fel, amikor a PSD és PNL a megyehatárok felszámolására kiírandó népszavazást szorgalmazta határozattervezetében, amit a PD-L és az RMDSZ elutasított. Politikai, választási, imázsjavító céllal kidolgozott határozattervezetnek minősítette az RMDSZ kezdeményezését, amely "meg-haladja a megyei tanács hatáskörét", ezért pártja azt elutasítja. A fenti vádaskodásokat Lokodi Edit alelnök utasította vissza, aki tegnap tolmács hiányában románul szólalt fel, hangsúlyozva azokat a megvalósításokat, amelyek az RMDSZ-politikusoknak tudhatók be, majd közölte: nem a megyehatárok módosítása a cél, hanem egy erős, az európai alapokat hatékonyabban lehívni képes régió megalakítása. "Nemcsak Maros megye elégedetlen a jelenlegi fejlesztési régiókkal. A Központi Régió, amelybe Maros megye is tartozik, nem működik megfelelően, nehézkes a pályázati pénzek lehívása" – tette hozzá. Szász Izolda jogi szempontból világította meg a régióalakításról szóló népszavazást, amely "közvetlenül érinti a polgárokat, és ezért érdemben kellene tárgyalni róla, nem pedig kerékbe kötni holmi hatásköri kifogásokkal". Paul Cosma jegyző elutasításának jogi szempontjait magyarázta, Tusnea Ion kérte, halasszák el a határozattervezetről a szavazást, és a legközelebbi alkalomig a lakosságot tájékoztassák részletesen a média segítségével a kérdésről. Péter Ferenc közölte, a Központi Régió által lehívott uniós alapok nagyrészt Brassó, Szeben és Fehér megyébe jutottak, Maros, Hargita és Kovászna megye hátrányban volt, ezért elsődleges fontosságú a fejlesztési régió átalakítása. "Ennek elutasítása politikai döntés, minden pártnak jól meg kellene ezt gondolnia" – tette hozzá. Peti András közölte a képviselőkkel: az uniós alapok abszorpciós aránya 23,9 százalék, a régiók közti különbségek is egyre hangsúlyosabbak. Az alkotmányra hivatkozva hangsúlyozta a népszavazáshoz való jogot, és figyelmeztette a testületet, ez az egyetlen esélye Marosvásárhelynek arra, hogy régiószékhely legyen, hiszen az összes többi megye elutasítja ezt. "Egy polgári kezdeményezést nem ellehetetleníteni kell, hanem támogatni, hiszen alkotmányos jogról van szó" – tette hozzá Marosvásárhely alpolgármestere. Sófalvi Szabolcs szerint e kérdésben nem etnikai alapon, hanem elsősorban gazdasági megfontolás alapján kellene dönteni, hiszen "Szeben, Brassó, Fehér megyék árnyékában Maros megye nem tud fejlődni". "Ha önkormányzataink nem tudnak uniós alapokhoz jutni, képtelenek lesznek beruházásokat finanszírozni, fejlődni. Az elmúlt 11 év során nemcsak a régiók közt, de a régiókon belül is hangsúlyozottabbakká váltak az egyenlőtlenségek. A kérdés az: akarunk-e jobban élni, vagy sem?" – tette fel a kérdést. Simon István szintén az uniós alapok egyenlőtlen elosztására hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a népszavazás lehet az első lépés a megye jövőjéről szóló párbeszédben. Az RMDSZ tisztségviselőinek felszólalását követően Ciprian Dobre a régióalakításról szóló népszavazás hasznosságát firtatta, a törvényes akadályokra hívta fel a figyelmet, majd szavazás alá bocsátotta a tervezetet. A végeredmény: 14 igen, 19 nem szavazat és egy tartózkodás. Az RMDSZ határozattervezetét a testület elutasította.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Könyvtári centenáriumot ünnepeltek
"A közösség szolgálatában" – de hogy miért csak románul?!
A Kultúrpalota százéves fennállásának alkalmából szervezett ünnepségsorozat része volt a Megyei Könyvtárban és a Kultúrpalota nagytermében tegnap megtartott A Maros Megyei Könyvtár – száz év a közösség szolgálatában című rendezvény. A centenáriumi ünnepség a könyvtár igazgatóinak nevét tartalmazó emlékplakett felavatásával kezdődött, majd a meghívottak, résztvevők átvonultak a Kultúrpalota nagytermébe, meghallgatni a méltatóbeszédeket, jelen lenni az évfordulós emléklapok átadásán. Mindez kizárólag románul zajlott, amint az a szintén csak román nyelvű programban szerepelt.
Annak ellenére, hogy még nyáron, a Kultúrpalota ünneplésére szervezett rendezvénysorozat megkezdése előtt a sajtó már jelezte, hogy a megtervezett plakátok egynyelvűek, illetve kevés magyar vonatkozású rendezvényt tartalmaznak, az RMDSZ megyei képviselői sajtótájékoztatón nyugtatták meg a sajtót: nemzetiségi szempontból kiegyensúlyozott rendezvényekre kerül majd sor, illetve kétnyelvű programfüzeteket, plakátokat, egyéb népszerűsítő anyagokat adnak ki. A tegnapi tapasztalatok azonban ennek homlokegyenest ellentmondtak. A díszbeszédek kizárólag románul hangzottak el, még mutatóban sem hallottunk egy magyarul szóló üdvözlést, a programfüzet egynyelvű volt, a rendezvény szekcióülésein néhány kivétellel román előadók szerepeltek – mindez annak a marosvásárhelyi, ma megyei könyvtárnak az ünnepségén, abban a Kultúrpalotában, amelyet Bernády György építtetett. Annak a könyvtárnak az ünnepségén, amely egyaránt a magyar és román közösség szolgálatában állt mindvégig, amelynek 14 igazgatója közt ott volt Molnár Gábor, Vigh Károly, Rácz Béla, Bartók Ibolya, Halász Borbála (majd 1965 után román nemzetiségűek váltották őket), és amelynek korszerűsítését Lokodi Edit tanácselnökként kiemelten támogatta. A rendezvény a román himnusz eléneklésével kezdődött, ezt követően Monica Avram jelenlegi könyvtárigazgató ünnepi beszéde következett. Felszólalásában történelmi napnak nevezte a tegnapit, hangsúlyozva, hogy 100 év tevékenység, tapasztalat, nehézség áll az évforduló mögött. Méltatta a megyei könyvtárnak a városi közkönyvtárakkal való gyümölcsöző együttműködését, a különböző projekteket, amelyekben együttműködtek több állami intézménnyel.
Az igazgató emléklapot adott át a megyei könyvtárral "szorosan együttműködő" Szászrégen, Dicsőszentmárton, Marosludas, Nagysármás, Mezőtóhát (mind USL-s vezetésű – szerk. megj.) polgármestereinek, illetve a polgármesteri hivatal képviselőjének, majd a Vészhelyzeti Felügyelőség és a Marosvásárhelyi Börtön vezetőinek (a közös projektekben való együttműködés kapcsán). Emléklapot vett át az Amerikai Egyesült Államok bukaresti követségének sajtóattaséja, Kenneth Wetzel, aki felszólalásában hangsúlyozta: nem sok romániai közkönyvtár dicsekedhet százéves múlttal. "A könyvtárosok fontos szerepet töltenek be a közösség életében az oktatás fejlesztése, a kultúra terén, valódi értékek felé irányítva az embereket. A könyvtár nemcsak a tájékozódás, de a tanulás, a kommunikáció, a szocializálódás helyszíne is" – tette hozzá, köszönetet mondva a megyei könyvtárnak, az önkormányzatnak az American Corner program kapcsán a követséggel való együttműködésért. Emléklapot kapott többek közt Ciprian Dobre megyei tanácselnök is, aki a könyvet a "legjobb barátnak" nevezte. "Sem a számítógép, sem más kibernetikai módszerek nem helyettesíthetik a nyomtatott könyvet vagy akár a táblagépen olvasható könyvet. Egy könyv elolvasása után az ember úgy érzi: máris többet tud" – mondta a tanácselnök. A következő kitüntetett Corneliu Grosu prefektus volt, de más meghívottak is – leginkább szakmai szervezetek – lehetőséget kaptak a rendezvényen való felszólalásra, üzenet tolmácsolására. Az "időkapszula" lezárását követték a nap második részében a szekciónkénti ülések.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Év végi mérleg és tervek a MOGYE-n
A rektornak nem állt szándékában senkit megsérteni
Sajtótájékoztatón számolt be tegnap dr. Leonard Azamfirei professzor, a MOGYE rektora az idei eredményekről, de azokról a tervekről is, amelyeket jövőben próbál megvalósítani az egyetem vezetősége. A rektor sikeresnek, a munkamódszer konszolidálása évének minősítette 2013-at, de hozzátette: sok még a kihívás, a megoldatlan probléma és a feloldatlan feszültség, ugyanakkor "a legfőbb gond nem adminisztratív vagy oktatási jellegű, hanem az egymás iránti bizalom jelentős meggyengülése".
A MOGYE rektora röviden felsorolta azokat az eredményeket, amelyekkel büszkélkedhet az egyetem: sor került az EUA külföldi szervezet értékelésére, sikerült megszerezni az ISO 9000 minőségügyi tanúsítványt mind az oktatási tevékenységre, mind a klinikai, laboratóriumi, tudományos kutatási és menedzsmenttevékenységekre. Fontosnak nevezte, hogy sikerült befejezni a Gyógyszerészeti Kar új székhelyének megépítésével kapcsolatos eljárásokat, majd bejelentette: az építkezés ma kezdődik el, a beruházás értéke mintegy 18 millió lej. Kiemelt sikerként könyvelte el az egyetem által a müncheni Ludwig Maximilian Szimulációs Központtal való együttműködés eredményeként létrehozott, ősszel megnyílt hasonló központot, ahol már több mint 1000 hallgató vett részt gyakorlati képzésen. Nem hagyta ki a felsorolásból a felsőfokú oktatási intézeteket minősítő ARACIS értékelését sem az Orvosi Kar öt oktatási programja illetve négy mesterképzés esetében, az idei rezidensvizsgáról pedig azt mondta: "tökéletes szervezés volt, egyetlen kérdést sem kifogásoltak a résztvevők". Idén 800.000 lejt fordították tudományos pályázatokra, elsősorban az egyetem saját bevételeiből, e projektek finanszírozása jövőben folytatódik.
Minden betöltetlen állást meghirdettek
A MOGYE rektora közölte: 2014-ben számos előléptetésre kerül majd sor, ezért máris 96 állásra hirdettek meg versenyvizsgát: 61 állást meghatározatlan időre, 35-öt meghatározott időre. Leonard Azamfirei a sajtó kérdései elé menve gyorsan hozzátette: minden, a magyar tagozat vezetősége által igényelt állásra – ezek száma egyharmada az összesen meghirdetett posztoknak – megszervezhető a versenyvizsga.
A rektor hangsúlyozta, a 6000 hallgatóval rendelkező MOGYE helyzete stabil, az idén volt a legszorosabb a felvételi vizsga az orvosi illetve fogorvosi karokra az elmúlt húsz év alatt, az egyetem bázisfinanszírozása 2012- höz képest 13,9 %-kal nőtt, a saját bevételei 15,27 %-kal, anélkül, hogy emelték volna a tandíjat. "A többletbevételeket jövőben elsősorban a beruházásokra, a kutatási tevékenység finanszírozására fordítjuk" – ígérte a rektor. Megtudtuk, hogy 2014-től több hallgatói helyet hagyatnának jóvá az angol nyelvű képzések esetében, a román és magyar tagozatokon viszont nem várható a beiskolázási szám növelése, de csökkenése sem. Az is elhangzott, hogy megreformálnák a tantervet, amelyet a rektor helyenként elavultnak, túlságosan elméletcentrikusnak minősített, ugyanakkor azt is, hogy a MOGYE egy nyugat-európai országban a jövő tanévtől már kihelyezett karokat szeretne működtetni, ez irányban folynak az egyeztetések. Hogy melyik országról van szó, nem árulta el, de újságírói érdeklődésre kijelentette: nem Magyarországról van szó. "A kihelyezett karok a MOGYE égisze alatt működnének, a MOGYE oktatói tartanák az angol nyelvű képzéseket, a tandíj várhatóan magasabb lenne, mint a marosvásárhelyi egyetemen" – tette hozzá Azamfirei. A rektor hangsúlyozta, sok még a kihívás, a megoldatlan probléma és a feloldatlan feszültség, ugyanakkor "a legfőbb gond nem adminisztratív vagy oktatási jellegű, hanem az egymás iránti bizalom jelentős meggyengülése". Érdeklődésünkre, hogy hogyan szándékozik e bizalom erősítését elősegíteni, hiszen a magyar nyelvhasználatra vonatkozó legutóbbi kijelentései, amelyek miatt az RMOGYKE tegnap panaszt nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, nem szolgálják ezt a célt, Leonard Azamfirei azt mondta, nem egészen érti, hogy miről van szó, mert ő pozitív üzenetet fogalmazott meg akkor, amikor dicsérettel illette a magyar jelöltek szereplését a rezidensvizsgán. "A kulturális identitás megőrzéséről mondott szavaimat a sajtó kiemelte a kontextusból, hiszen én azt nyilatkoztam, hogy a kulturális identitás megőrzése és ápolása elsősorban – és nem kizárólag! – a családban/könyvtárban/színházban történik. Ugyanez érvényes a román nyelvre is. Ha mégsem így fejeztem volna ki magam, akkor helyesbítek, nem állt szándékomban senkit megsérteni" – közölte lapunkkal a rektor.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Dr. Vass Levente: az átszervezés fényévekre állt a szakmaiságtól
December elsejével kezdődően a Maros Megyei Klinikai Kórház menedzserének döntése értelmében az urológiai osztály és az urológia- és kőtörő részleg összevont osztályként működik az Urológiai Klinika keretében. Az intézkedés következménye: dr. Vass Levente urológus főorvost felmentették részlegvezetői állásából, az összevont osztályt pedig dr. Mártha Orsolya egyetemi docens vezeti. A belső átszervezésre vonatkozó, már hónapokkal ezelőtt, dr. Konrád Judith menedzsersége alatt kiszivárogtatott kórházvezetői szándék ellen a MOGYE több magyar professzora nyílt levélben emelte fel szavát. Kelemen Márton, a kórházat ügykezelő megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője novemberben azt mondta, az összevonást szakmai alapon "kell és lehet" meghozni. Meghozták. Dr. Vass Leventét, aki az elmúlt három hét óta nem nyilatkozott e témáról a sajtónak, a történtek hátteréről, az okokról és a személyes szakmai hogyan továbbról kérdeztük.
– Ön szerint szakmai érv indokolta a kórházon belüli struktúrák összevonását, vagy politikai háttere volt az intézkedésnek? Politikai leszámolásról vagy átszervezésről szól a történet?
– Frunda György politikai ellenfelet lát bennem, ezért egy két éve tartó támadássorozat után elérték, hogy a 2011 óta általam vezetett, 19 éves múlttal rendelkező, jól működő urológia- és kőtörő részleget beolvasszák egy, a felesége által vezetett, gyengébb felszereltségű és gyengébb gazdasági mutatókkal rendelkező osztályba. Mesélhetnék arról, hogyan sétáltatta meg a minisztert az urológia–kőtörő részlegen, de akkor is és most is csak mosolyogni tudok. Nem akarom megkerülni a kérdés élét. Úgy vélem, felesége ambíciói miatt is hibás helyzetértékelésből indult, talán politikai pályáját féltette tőlem minden megalapozott ok nélkül. Kevesebb mint két hónappal az Urológiai Klinika osztályvezetői állásába történt kinevezését követően, 2012 márciusában a megyei tanácstól a sajtónyilvánosság előtt követelték az általam már 5 hónapja vezetett urológia–kőtörő részleg megszüntetését, aminek aláírását több urológus visszautasította, és egyértelmű visszautasító választ kapott az akkori megyei tanács elnök asszonyától is.
– A fentiekkel szemben sokan úgy vélekedtek, szakmai és politikai vonalon a történetben érintett "főszereplők" jó kommunikációval feloldhatták volna a konfliktust. Önök tényleg nem próbálták meg párbeszéddel elkerülni a dolgok elmérgesedését?
– Abban az időben közéleti értelemben új arcként mindent megtettem, hogy a marosvásárhelyi magyar pártok közös polgármesterjelöltjeként váltsam Dorin Floreát. Az akkori helyzetet ismerve, az RMDSZ tapasztalt politikusai azonban úgy döntöttek, hogy ezt a választást nem egy fiatal és ígéretes csapatnak kell elveszítenie, és nem lehet a marosvásárhelyi összefogást azzal kompromittálni, hogy már az első megméretkezést tőlünk független okok miatt elveszítsük. Azt hallottam, a legfőbb vád ellenem, hogy érdekelt voltam Frunda György szenátori helyében. Nem titkoltam eddig sem, hogy mit gondolok erről, de soha nem éreztem kényszert arra, hogy megcáfoljam a rosszindulatú híresztelést. Talán hiba volt, talán annak a bölcsessége, hogy nem kell mindent azonnal megcáfolni. Soha nem akartam szenátor lenni, hiszen az egészségpolitikai döntések végső helye a képviselőház és nem a szenátus. Ennyire egyértelmű.
– Kelemen Márton megyei RMDSZ-frakcióvezető szerint az urológiák összevonása egyszerűen szakmai kérdés.
– Ezzel Kelemen Márton azt állítja, hogy a MOGYE professzorai, akik kiálltak mellettem, nem értenek a szakmájukhoz. Sajnos, nem érti vagy félrenézi az egyértelmű tényeket. Ha Kelemen Mártonnak igaza lenne, és nem politikai nyomásra történt volna a részlegem káprázatosan gyors beolvasztása, akkor ma meglenne az összevont osztálynak és ezáltal a kórháznak a működési engedélye is.
Az egészségügyi menedzsmenttel és a gyors nyilatkozatokkal csínján kell bánni. Ahhoz, hogy jól urald a terepet, sok tapasztalatra van szükség, ennek megszerzéséhez pedig időre, az ezüstfenyő növekedéséhez hasonlóan. A "nem látok, nem hallok, nem szólok" típusú politizálás nem pusztán erodálja a tekintélyünket, de mindenkit kiszolgáltat a hasonló leszámolásoknak. Ezt már egyre többen érzik és jelzik is nekem.
– Emberileg hogyan éli meg, hogy úgymond összecsaptak a hullámok a feje fölött?
– Az utóbbi hetekben sok elméletet hallottam erről. Valószínűleg naiv voltam, azt hittem, hogy a teljesítmény megvéd. De akárhonnan is nézem, apróságokon kívül most is mindent ugyanúgy csinálnék. Elhittem, hogy polgármesterjelölt vagyok, mint ahogy Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök – aki a rövid ideig tartó kampányom során a csapatomban dolgozott – is elhitte. Elhittem azt, hogy az RMDSZ mindkét esetben meg tud védeni saját magától. Csak remélni tudom, hogy a helyi és a megyei RMDSZ felismeri, hogy minél inkább megfelel számára az, hogy megbélyegezzen és valamiféle rebellis szerepbe kényszerítse csapatomat, annál inkább megbélyegzi saját magát, mert kiszámított közönyével nemcsak engem lehetetlenít el, de saját politikai tőkéjét is elpazarolja. Nehéz helyzetben vagyok, de mindenkit arra biztatok, hogy a példám adjon bátorságot, késztessen tettre, szabadítson fel belső energiát!
– Nohát, Önt azért rebellis típusnak tartják, de valószínűleg éppen ez vitte időről időre előre a szakmában, közéleti tevékenységében, alapítványi megvalósításaiban.
– Egy idős professzor, tapasztalt támogatóm bölcsessége, hogy a szókimondó és okos munkatársak hűsége jobban terhelhető. Vele együtt hiszem én is.
– Egyébként milyen most a viszonya az RMDSZ-szel?
– Nemrég volt egy őszinte és értelmiségiekhez méltó beszélgetésem Kelemen Hunor szövetségi elnökkel. Ha az RMDSZ-en az országos vezetést érti, nem látok okot arra, hogy fenntartásaim legyenek. Ha a helyi és megyei szervezetekről van szó, nagyon is helye volna néhány hasonlóan őszinte és lényegretörő egyeztetésnek Marosvásárhely és a megye érdekében.
– Ön mit szeretne elérni a városi és megyei RMDSZ-nél?
– Azt, ami a kiszámított közöny, a hárítás ellentéte: felelősségvállalást. Ha egy magyar osztályvezetővel kevesebb lesz, az mindaddig politikai ügy, amíg szakmailag a dolog nem egyértelmű. Az általam vezetett urológiai részleg megszüntetésével kapcsolatban fényévekre voltunk a szakmai egyértelműségtől, és most nagyon enyhén fogalmazok.
– Esetleg részletesebben is kifejthetné.
– Azt hiszem, válaszoltam. A profi politikust az különbözteti meg a műkedvelőtől, hogy minden erejével képviseli közössége érdekeit, de tudja, mikor kell mosolyogva engedni, és ki tud alakítani konszenzusokat.
– Ha nem is részlegvezetőként, de főorvosként az urológiai osztályon marad?
– Paradox módon ezt nem én döntöm el. Egy szintén a leszámolási kampány részét képező ügy miatt úgy döntöttem, ott hagyom az egyetemet. Hiányozni fognak a diákjaim, nagyon szeretek tanítani, de ez marad az egyedüli eszközöm, hogy jelezzem, nem tartom becsületesnek, ami velem szemben történik. Ha nincs egyetemi munkám, ahhoz, hogy az osztályon maradjak, a fél normámat meg kell emelni teljes normájú állássá, amit szeretnék ugyan, de nem rajtam áll. Az osztály vezetése nehéz döntés előtt állhat, mert tevékeny szerepe volt abban, hogy ellehetetlenítsék a helyzetemet az egyetemen. Ha a normámat nem emelik teljes normává, akkor a jelenlegi szabályok szerint el kell mennem a kórházi állásomból is. A nem tiszta helyzet persze zavar is amiatt, hogy felelősséget érzek a betegeim iránt. A botrány kitörése után a Frunda házaspár többször is jó urológusnak nevezett, a volt szenátor rádiójában már annyit beszélt rólam, hogy félek, a rádió leszámlázza majd nekem reklámpercekként. Némi kajánsággal gondolok arra, hogy most adminisztratív döntést is kell hozatniuk arról, hogy jó orvos vagyok.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Felmentették a szászrégeni vádlottakat
A táblabíróság ítélete nem végleges
A Marosvásárhelyi Táblabíróság december 19-én hirdetett ítéletet abban a korrupciós perben, amelyet az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) indított 2009-ben 19 vádlott – köztük Szászrégen volt polgármestere, Nagy Andras, valamint Precup Maria jelenlegi városvezető – ellen. Az ítélőtábla felmentette mind a 19 vádlottat, az ítélet azonban nem végleges.
A 2009. évi 162/43-as dossziéban a DNA 19 személyt vádolt meg korrupcióval, azt állítva, hogy a károkozó a szászrégeni tanács, a károsultnak a város polgármesteri hivatalát nevezte meg, az okozott kár értékét közel 70.000 euróra becsülte. A vádlottak: Nagy András, Szászrégen volt polgármestere, a 2004–2008 közötti időszakban helyi tanácsosi tisztséget betöltő 16 önkormányzati képviselő (Lucia Bucin, Petru Rus, Aszalos Gábor, Bâzgan Nicolae, Bodó József-Zoltán, Erős Csaba, Györfi István, Iszlai Árpád, Maksai Mózes, Oprea Ioan Nistor, Precup Maria, Ionel Rînja, Dan Rus, Mircea Suciu, Ion Tusnea és Mircea Ungureanu), Maria Sus közjegyző és Ioan Pintea, a régeni Lemn Metal vállalat igazgatótanácsi elnöke. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség Nagy Andrást a közérdek elleni hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésre való felbujtással, Maria Sus közjegyzőt bűnrészességgel, Ioan Pinteát a vállalati ingatlanok elidegenítése során a törvények megsértésével, a 16 önkormányzati képviselőt pedig szintén hivatali visszaéléssel vádolta meg. A vádirat szerint 2005. november 30-án a helyi tanácsosok megszavazták azt az ingatlancserét, amelynek során egy, a tanács tulajdonát képező terület és egy szászrégeni kereskedelmi társaság tulajdonában levő telek gazdát cserélt, figyelmen kívül hagyva a telkek közötti jelentős értékbeli különbséget, majd 2006. június 29-én Nagy András arra vette rá a tanácsosokat, hogy jóváhagyják egy 5.922 négyzetméteres terület eladását egy cégnek licit nélkül, áron alul, és végül, 2007. július 17-én Nagy András és Bucin Lucia tanácsos – utóbbi a Bucin Mob Kft. adminisztrátori minőségében – vagyonelosztási szerződést kötött, amelynek eredményeképpen a tanácsos által adminisztrált cég egy 3.769 négyzetméteres állami tulajdonú terület birtokába jutott, anélkül hogy fizetett volna érte. Az iratokat az utóbbi esetben Maria Sus közjegyző hitelesítette, a DNA szerint törvénysértést követve el. Ugyancsak a DNA vádirata szerint Ioan Pintea, a Lemn Metal vállalat igazgatója a jogszabályok megsértésével értékesített egy, a cég tulajdonát képező ingatlant.
Négyévnyi pereskedés után december 19-én a Marosvásárhelyi Táblabíróság mind a 19 vádlottat felmentette a korrupciós vádak alól, és Pintea Ioan kivételével az összes többi vádlott esetében feloldotta az ingóságaikra kivetett igazságszolgáltatási foglalást. A táblabíróság döntése nem végleges, az ítélethozataltól számított tíz napon belül megfellebbezhető Nagy András, Maria Sus, Lucia Bucin, Erős Csaba, Iszlai Árpád és a DNA által; a többiek a kiközléstől számított tíz napon belül nyújthatnak be fellebbezést.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Anyanyelv-használati jog az egészségügyi intézményekben – kettős elutasítás
Mind a szenátus egészségügyi szakbizottsága, mind a plénuma elutasította az RMDSZ képviselőházi frakciója által szeptemberben kezdeményezett törvénytervezetet, amely az anyanyelv-használati jogot biztosította volna az egészségügyben. A jogszabálytervezet nemcsak a nyelvhasználat szempontjából módosította volna a 2006. évi 95-ös egészségügyi reformtörvényt, hanem az európai egészségügyi kártyák érvényességi idejének meghosszabbítása illetve az egészségbiztosítási járulék befizetésének elmulasztásáról szóló figyelmeztető értesítések kiközlése is szerepelt a módosító javaslatok között.
Nemrég cikkeztünk arról, hogy Kerekes Károly és Markó Attila parlamenti képviselők Brüsszelbe látogattak, ahol a belga egészségügy nyelvhasználatjogi gyakorlatával „ismerkedtek”. Tapasztalataikat felhasználták annak a törvénytervezetnek a képviselőházi vitájában, amely – ha a képviselőház rábólint – a romániai kisebbségi nyelvhasználatot biztosítaná az egészségügyi intézményekben. E tervezet alátámasztására az RMDSZ-képviselők a román parlament dokumentációs központjától (amelynek fő feladata, hogy a törvényhozói munkával összefüggő szakmai és könyvtári információs szolgáltatásokat nyújtson a képviselők, a parlamenti bizottságok, a parlamenti pártok képviselőcsoportjai részére) tájékoztatást kértek arról, hogy miként érvényesül az anyanyelv-használati jog az egészségügyi intézményekben azokban az országokban, amelyek – Romániához hasonlóan – ratifikálták a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját.
– Miért folyamodtak ehhez a testülethez? Milyen a döntéshozók hozzáállása e kérdéskörben? – kérdeztük Kerekes Károly képviselőt.
– Szükségünk volt egy olyan dokumentációra, amely arról nyújtson tájékoztatást, hogy miként érvényesül az anyanyelv-használati jog az orvos–beteg kapcsolatban azokban az országokban, amelyek ratifikálták a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Ezt a dokumentációs anyagot fogjuk felhasználni a képviselőház egészségügyi bizottságában rövidesen sorra kerülő vitában, amikor az RMDSZ azon törvénytervezete lesz napirenden, amely előírja az anyanyelv-használati jog biztosítását az egészségügyben. A dokumentációt eljuttattam már az egészségügyi miniszternek, a képviselőházi egészségügyi szakbizottság minden tagjának. Románia ratifikálta az említett Chartát, ötévenként jelentésküldési kötelezettsége van az Európa Tanács felé (legközelebb 2014-ben) arról, hogy miként teljesíti a Charta elfogadásával vállalt kötelezettségeit, de a szóban forgó kérdésben – az egészségügyi intézményekben megvalósuló anyanyelv-használattal kapcsolatosan – nem törekszik eleget tenni, különböző kifogásokkal élve, mint például azzal, hogy nem rendelkezik elégséges számú orvosi személyzettel, amely ismeri a kisebbségek nyelvét, vagy, hogy nincs elegendő anyagi forrás a kérdés megoldására. Egyébként a Chartában előírt kötelezettségeivel kapcsolatosan Románia 2009-ben csak a helyhatósági, a tanügyi valamint a közszolgálati média vonatkozásában juttatott el jelentést az Európa Tanácsnak, az egészségügyben vállalt kötelezettségeiről mélyen hallgatva.
Az eddigi parlamenti vitákban, amelyek a szenátusban zajlottak viszont nem az említett kormányvélemény hangzik el, hanem olyasmiket hangoztatnak, hogy a román az ország hivatalos nyelve, hogy jelenleg is megengedett olyan személyzet alkalmazása, amely ismeri a kisebbségek nyelvét, az már nem számít, hogy semmilyen törvényes előírás erre vonatkozóan nem létezik, vagy hogy a nagy elméleti „engedékenység” mellett a főleg Moldova Köztársaságból bevándorolt orvosok nem csak, hogy nem tudnak, de még nem is akarnak megtanulni minimális szinten sem a kisebbségek nyelvén.
Meg aztán azt is kell hallanunk, hogy bőven elégséges, ha csak információkat kap anyanyelvén a beteg, meg hogy a kisebbségi nyelvet ismerő orvosi személyzet alkalmazása diszkriminációt jelentene a románokkal szemben az egészségügyi személyzet alkalmazásánál. Nos, ilyen körülmények között nekünk mindent meg kell tennünk, minden eszközt latba kell vetnünk azért, hogy meggyőzzük a román parlamenti képviselőket – de nem csak őket, hanem a román közvéleményt is, más országok gyakorlatát is ismertetve – érveink helyességéről. Az októberi brüsszeli látogatásom is ezt a célt szolgálta, a belga főváros gyakorlatát is ismertetni fogom, hiszen annak ellenére, hogy Belgium nem ratifikálta a Chartát, mégis példaszerűen oldotta meg ezt a kérdést az állami egészségügyi intézményekben. A képviselőházi vitát megelőző napokban sajtótájékoztatót fogunk tartani dr. Bónis István képviselőtársammal a Parlamentben, bemutatjuk a megszerzett dokumentációs anyagot és a brüsszeli tapasztalatokat, szembeállítva ezeket a romániai helyzettel, intoleráns magatartással.
– A romániai helyzet ismertetése hiányzik a dokumentációs anyagból… Miért?
– Azt esetleg egy mondatban lehetett volna megfogalmazni: nincs biztosítva az anyanyelvhasználat.
Az RMDSZ-képviselők – Antal István, Bónis István, Erdei-Dolóczki István, Kerekes Károly, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Markó Attila-Gábor, Márton Árpád-Ferenc, Máté András-Levente, Moldován József, Molnár Zsolt, Seres Dénes, Szabó Ödön – által kezdeményezett törvénytervezetet elsőként a törvényhozói tanács pozitívan véleményezte, majd a gazdasági és szociális tanács, a kormány, a szenátus emberjogi-kisebbségi bizottsága, a közigazgatási és környezetvédelmi bizottsága valamint az esélyegyenlőségi bizottsága mind negatív álláspontot fogalmaztak meg.
Ezt követően már nem csodálkozunk annyira a szenátus Ion Luchian által vezetett egészségügyi bizottsága szavazattöbbséggel történő elutasításán, amely arra hivatkozott, hogy az érvényben levő törvénykezés értelmében a kisebbségek nyelvén beszélő egészségügyi képzettségű személyek jelenleg is munkát vállalhatnak az egészségügyi intézményekben ott, ahol a kisebbségi lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot, ha vannak betöltetlen állások és a pályázó megfelel az álláskövetelményeknek. Azt is felhozták érvként, hogy a 2003. évi 46-os törvény 8. cikkelye értelmében a páciensnek joga van román nyelven tájékoztatást kapni, ha pedig nem ismeri a román nyelvet, akkor anyanyelvén vagy más, a beteg által ismert nyelven tájékoztatják, vagy más kommunikációs módot találnak. A bizottság végül kijelenti, hogy az RMDSZ-képviselők szóban forgó kezdeményezése diszkrimináció lenne, amely megsértené a szakmai tudásra alapozott versenyt. A tervezet másik két javasolt témájának elutasítását formális és egyéb jogi, hatásköri hivatkozásokkal magyarázva szintén elutasították.
A szenátus plénuma december elején szintén „visszadobta” a törvénytervezetet. A kettős elutasítást követően az RMDSZ-frakció nevében Kerekes Károly parlamenti képviselő levelet intézett a kormányhoz, valamint az egészségügyi tárcához, amelyben felhívta a kormányfő illetve a szakminiszter figyelmét az egészség megőrzésének alapvető jogát szavatoló törvénykezésre, a nemzeti kisebbségek hátrányos helyzetére, ami az orvos–beteg kommunikációt illeti, kérve, hogy ebben a kérdésben ismételten fogalmazzanak meg – ezúttal pozitív – álláspontot. Az RMDSZ törvénytervezete várhatóan februárban kerül a fő döntéshozó, a parlament képviselőházi szakbizottsága, majd a plénuma elé.
Antalfi Imola
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

Iskolakonzorciumok alakultak
Maros megyében január 31. volt a határidő, ameddig a tanintézmények aláírhatták az iskolapartnerségi egyezményeket. Az iskolakonzorciumokra vonatkozó jogszabályozás 2011 óta van érvényben, célja az emberi erőforrások, gazdasági lehetőségek optimális kihasználása, az iskolai tevékenységek bővítése a szükségleteknek megfelelően, közös szervezéssel. Maros megyében mostanig mintegy 15-20 iskolakonzorcium létesült – nyilatkozta lapunknak Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes.
Nem teljesen új dolog az iskolakonzorciumok létesítése, amely a 2011. évi 1-es tanügyi törvény illetve a 2011. október 19-i szabályzat alapján történik. A jogszabályok értelmében két, jogi személyiséggel és akkreditációval rendelkező egyetem előtti oktatási intézmény hozhat létre jogi személyiség nélküli társulást iskolakonzorcium néven. Az intézkedéssel a jogalkotó célja jobb hozzáférhetőséget biztosítani a diákoknak az oktatáshoz, javítani az oktatás színvonalát azáltal, hogy optimizálják az emberi és anyagi erőforrások kihasználását. "A megyei tanfelügyelőség támogatja, javasolja az iskolakonzorciumok létrehozását, hiszen ez előnyös a partner-tanintézeteknek. Közösen szervezhetnek különböző tevékenységeket, megosztva az anyagi terheket, ugyanakkor a pedagógusok számára is kedvező, hiszen a konzorcium keretében könnyebben megoldhatók a személyzeti problémák, úgymint áthelyezések, címzetes állások betöltése, pedagóguscsere. Maros megyében a magyarság számára is előnyös, gondolok a Nyárád- vagy a Maros mentére, hiszen a kisebb iskolák együtt könnyebben működhetnek, a közös kultúra pedig összeköti a tanintézeteket" – nyilatkozta Illés Ildikó. Hozzátette, január 31-én zárult a határidő, amíg a tanintézetek bejelenthették, mely iskolákkal akarnak partnerségi együttműködést kötni. "Idén több iskolakonzorcium működik, mint tavaly – mintegy 15-20 –, a partneriskolák egy vagy akár több évre is aláírhatták az együttműködési egyezményt" – mondta a főtanfelügyelő- helyettes.
Marosvásárhelyen például a Bernády György (volt 2-es) általános iskola az Avram Iancu líceummal írt alá konzorciumi megállapodást egy évre, amelynek alapján közösen használják azokat a létesítményeket, amelyekre egyik-másik tanintézetnek nincs szüksége. Például a Bernády iskola az Avram Iancu líceum egy kisebb, különálló épületét és a tornatermet igényli 13 gimnáziumi osztálya számára – mondta a Népújságnak Balázs Éva, a Bernády iskola aligazgatója. Hozzátette, a konzorcium keretében mindkét tanintézet saját vezetőségével működik, a partnerségi szerződést a tanári kar megszavazta, az igazgatótanács pedig elfogadta a tanári kar döntését.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),