Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. október 28.
Utazások az idő sodrában – újabb Marosszentgyörgyi Füzetek
A Nico Kiadó gondozásában megjelent Marosszentgyörgyi Füzetek második kötetét múlt hét végén mutatták be Marosszentgyörgyön, a helyi iskola könyvtárában. A kétnyelvű, a község múltjáról, épületeirol, a hagyományokról, népszokásokról szóló kiadvány elsősorban azokhoz szól, akik többet szeretnének megtudni a településről. Az igényes kivitelezésű könyv megjelenését a polgármesteri hivatal és a helyi tanács támogatta.
– Sok érdekes és izgalmas dolgot tudhatunk meg a község múltjáról, megismerhetjük a település híres embereit, családjuk történetét, de a közelmúlt egyes, Marosszentgyörgy életének fontos eseményeiről is részletesen írnak a könyv szerzői – jelentette ki köszöntőbeszédében Sófalvi Szabolcs, a község polgármestere, aki szerint a kiadvány megjelenése azon marosszentgyörgyiek igényeire adott válasznak is tekinthető, akik szeretnék jobban megismerni a helyi hagyományokat, jellegzetességeket, látványosságokat. Az egyre bővülő község lakosságának mintegy 70 százalékát ugyanis azok teszik ki, akik az utóbbi években, évtizedekben költöztek a településre.
– Sokan megkerestek és érdeklődtek egy-egy épületről, arról, hogy milyen hagyományai, népszokásai vannak a településnek, milyen kulturális csoportok, civil szervezetek tevékenykednek, hogyan tudnának ők is aktív módon bekapcsolódni a község életébe. Egyesek arra voltak kíváncsiak, hogy miért növekszik a község ilyen rohamosan urbanisztikai szempontból és a lakosság számát tekintve is, ezért az egyik fejezet Marosszentgyörgy urbanisztikai fejlődéséről szól, sokakat pedig a község székely múltja érdekel. Baricz Lajos plébános Székely kapuk Marosszentgyörgyön című írása számukra érdekes, értékes olvasmányt jelenthet. De megemlíthetem Bartos Zoltánnak a Csiki család tulajdonában levő, egyköri községi vámőrlő malomról szóló, román nyelvű írását, vagy Nemes Gyulának a tófalvi perről készült tanulmányát is – mondta a községvezető. A kétnyelvű könyv érdekessége, hogy a román nyelvű tanulmányok végén magyar nyelvű összefoglaló található, és fordítva, a magyar nyelvű írásokat román nyelven összegezték. – Ezáltal is közelíteni próbáljuk a két közösséget egymáshoz – tette hozzá Sófalvi Szabolcs.
A tavaly megjelent Marosszentgyörgyi Füzetek folytatását méltatta köszöntőbeszédében Ilarie Opris, a Szentgyörgy Egyesület elnöke, Marosszentgyörgy díszpolgára, dr. Liviu Boar, a Maros Megyei Levéltár igazgatója a történészek kutatómunkáját segítő "élő levéltárakról" szólt. A kiadvány hitelességét, az írások történelmi igényességét hangsúlyozták a további felszólalók, illetve köszönetet mondtak a helyi tanácsnak és Sófalvi Szabolcs polgármesternek a könyv megjelenéséhez nyújtott támogatásért. Méltatások, előadások hangzottak el, felszólaltak Laura Frent, Ioan Eugen Man, Constantin Bogosel, Elena Mihu, Moldovan Péter, Adriana Moldovan, Bartos Zoltán és Mircea Moldovan, majd megtekintették a könyvben is említett malmot. "Jó dolog, hogy a múltról beszélünk, mert egy olyan marosszentgyörgyi, aki pár éve, évtizede költözött ide és megismeri a község múltját, sokkal befogadóbb lesz, jobban érezheti magát, adott helyzetekhez, emberekhez sokkal pozitívabban viszonyulhat, toleránsabbá válhat" – összegzett Sófalvi Szabolcs.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
A Nico Kiadó gondozásában megjelent Marosszentgyörgyi Füzetek második kötetét múlt hét végén mutatták be Marosszentgyörgyön, a helyi iskola könyvtárában. A kétnyelvű, a község múltjáról, épületeirol, a hagyományokról, népszokásokról szóló kiadvány elsősorban azokhoz szól, akik többet szeretnének megtudni a településről. Az igényes kivitelezésű könyv megjelenését a polgármesteri hivatal és a helyi tanács támogatta.
– Sok érdekes és izgalmas dolgot tudhatunk meg a község múltjáról, megismerhetjük a település híres embereit, családjuk történetét, de a közelmúlt egyes, Marosszentgyörgy életének fontos eseményeiről is részletesen írnak a könyv szerzői – jelentette ki köszöntőbeszédében Sófalvi Szabolcs, a község polgármestere, aki szerint a kiadvány megjelenése azon marosszentgyörgyiek igényeire adott válasznak is tekinthető, akik szeretnék jobban megismerni a helyi hagyományokat, jellegzetességeket, látványosságokat. Az egyre bővülő község lakosságának mintegy 70 százalékát ugyanis azok teszik ki, akik az utóbbi években, évtizedekben költöztek a településre.
– Sokan megkerestek és érdeklődtek egy-egy épületről, arról, hogy milyen hagyományai, népszokásai vannak a településnek, milyen kulturális csoportok, civil szervezetek tevékenykednek, hogyan tudnának ők is aktív módon bekapcsolódni a község életébe. Egyesek arra voltak kíváncsiak, hogy miért növekszik a község ilyen rohamosan urbanisztikai szempontból és a lakosság számát tekintve is, ezért az egyik fejezet Marosszentgyörgy urbanisztikai fejlődéséről szól, sokakat pedig a község székely múltja érdekel. Baricz Lajos plébános Székely kapuk Marosszentgyörgyön című írása számukra érdekes, értékes olvasmányt jelenthet. De megemlíthetem Bartos Zoltánnak a Csiki család tulajdonában levő, egyköri községi vámőrlő malomról szóló, román nyelvű írását, vagy Nemes Gyulának a tófalvi perről készült tanulmányát is – mondta a községvezető. A kétnyelvű könyv érdekessége, hogy a román nyelvű tanulmányok végén magyar nyelvű összefoglaló található, és fordítva, a magyar nyelvű írásokat román nyelven összegezték. – Ezáltal is közelíteni próbáljuk a két közösséget egymáshoz – tette hozzá Sófalvi Szabolcs.
A tavaly megjelent Marosszentgyörgyi Füzetek folytatását méltatta köszöntőbeszédében Ilarie Opris, a Szentgyörgy Egyesület elnöke, Marosszentgyörgy díszpolgára, dr. Liviu Boar, a Maros Megyei Levéltár igazgatója a történészek kutatómunkáját segítő "élő levéltárakról" szólt. A kiadvány hitelességét, az írások történelmi igényességét hangsúlyozták a további felszólalók, illetve köszönetet mondtak a helyi tanácsnak és Sófalvi Szabolcs polgármesternek a könyv megjelenéséhez nyújtott támogatásért. Méltatások, előadások hangzottak el, felszólaltak Laura Frent, Ioan Eugen Man, Constantin Bogosel, Elena Mihu, Moldovan Péter, Adriana Moldovan, Bartos Zoltán és Mircea Moldovan, majd megtekintették a könyvben is említett malmot. "Jó dolog, hogy a múltról beszélünk, mert egy olyan marosszentgyörgyi, aki pár éve, évtizede költözött ide és megismeri a község múltját, sokkal befogadóbb lesz, jobban érezheti magát, adott helyzetekhez, emberekhez sokkal pozitívabban viszonyulhat, toleránsabbá válhat" – összegzett Sófalvi Szabolcs.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. január 14.
Konszenzusok
A korábbi kormányok, szaktárcák némelyike legalább próbálkozott, hogy az egészségügy terén rövid vagy középtávú stratégiákat dolgozzon ki. Voltak strukturális átszervezések, beruházások. Emellett persze elégedetlenségek, panaszok is, de be kell látni: azóta is ebből "él" a rendszer. A Ponta- kormány sok vizet nem zavart és nem zavar ilyen téren, kiemelkedő tevékenysége, hogy felélesztette az egészségügyikártya-bizniszt. Ha a kártyarendszer jól átgondolt lenne, ha bonyodalommentes, naprakész alkalmazásához készen állna a szükséges infrastruktúra, talán el is érné a kitűzött célt. Mindez azonban csak részben küszöbölné ki az egészségügybeli korrupciót. A másik nagy korrupciós tényező a közbeszereztetés. Még csak szándékot sem látni arra, hogy átláthatóbbá tegyék az eljárásokat, a beszállítók érdekei túlságosan sérülnének. Mint ahogy a sok kijelölt és elhalasztott határidő után jó ideje csend honol az egészségügyi szolgáltatások alapcsomagja, a fakultatív csomag, a magán egészségbiztosítóknak a rendszerbe való bevonása témakörben is, folyamatos minőségfejlesztést célzó programokról pedig aligha lehet érdemben beszélni.
Míg a szaktárca felébred, orvosaink, nővéreink szépen kivándorolnak külföldre. Döbbenetes a statisztika: tavaly közel 2500 orvos váltotta ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges szakmai igazolást, gyarapítva a korábbi években elvándoroltak számát. Sok ezer orvosról van szó, akiket az állam gyakorlatilag külföldnek taníttat, illetve akik angliai, francia egyetemeken, kutatóközpontokban képezik tovább magukat, és kevesen térnek vissza közülük Romániába, amely Európa sereghajtójává vált az ezer lakosra jutó orvosok számát illetően.
Az orvosi kamara nem először hívja fel a figyelmet a súlyos szakemberhiányra, arra, hogy az országot elhagyó orvosok zöme fiatal, az itthon praktizáló orvosok nagy része pedig nyugdíjazás előtt áll. Hogyan lehet minőségi egészségügyi szolgáltatásokat nyújtani orvos- és szakszemélyzethiánnyal küszködő kórházainkban? Erre kellene valós megoldásokat találjanak az illetékesek, ezt kellene stratégiai kérdésnek tekinteni. Az oktatást a szürkeállomány-import eszközének kellene tekinteni, a kiváló elméket meg kell tartani, hiszen az ország gazdasága és kultúrája ebből csak nyer, jelentette ki nyíltan nemrég Anglia egyik legsikeresebb üzletembere, prominens feltalálója, Sir James Dyson. Akiket ők megtartani akarnak, azokról a mindenkori kormányaink könnyen lemondanak. Pedig politikusainknak már el kellene dönteniük, mit tekintsenek elsődlegesnek. A honvédelmi kiadások növelésére tízéves távlatban a pártok közötti konszenzust sikeresen összehozta Johannis államfő. Mikor jutnak pártjaink egyetértésre abban is, hogy az egészségügy, oktatásügy szintén prioritás?
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
A korábbi kormányok, szaktárcák némelyike legalább próbálkozott, hogy az egészségügy terén rövid vagy középtávú stratégiákat dolgozzon ki. Voltak strukturális átszervezések, beruházások. Emellett persze elégedetlenségek, panaszok is, de be kell látni: azóta is ebből "él" a rendszer. A Ponta- kormány sok vizet nem zavart és nem zavar ilyen téren, kiemelkedő tevékenysége, hogy felélesztette az egészségügyikártya-bizniszt. Ha a kártyarendszer jól átgondolt lenne, ha bonyodalommentes, naprakész alkalmazásához készen állna a szükséges infrastruktúra, talán el is érné a kitűzött célt. Mindez azonban csak részben küszöbölné ki az egészségügybeli korrupciót. A másik nagy korrupciós tényező a közbeszereztetés. Még csak szándékot sem látni arra, hogy átláthatóbbá tegyék az eljárásokat, a beszállítók érdekei túlságosan sérülnének. Mint ahogy a sok kijelölt és elhalasztott határidő után jó ideje csend honol az egészségügyi szolgáltatások alapcsomagja, a fakultatív csomag, a magán egészségbiztosítóknak a rendszerbe való bevonása témakörben is, folyamatos minőségfejlesztést célzó programokról pedig aligha lehet érdemben beszélni.
Míg a szaktárca felébred, orvosaink, nővéreink szépen kivándorolnak külföldre. Döbbenetes a statisztika: tavaly közel 2500 orvos váltotta ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges szakmai igazolást, gyarapítva a korábbi években elvándoroltak számát. Sok ezer orvosról van szó, akiket az állam gyakorlatilag külföldnek taníttat, illetve akik angliai, francia egyetemeken, kutatóközpontokban képezik tovább magukat, és kevesen térnek vissza közülük Romániába, amely Európa sereghajtójává vált az ezer lakosra jutó orvosok számát illetően.
Az orvosi kamara nem először hívja fel a figyelmet a súlyos szakemberhiányra, arra, hogy az országot elhagyó orvosok zöme fiatal, az itthon praktizáló orvosok nagy része pedig nyugdíjazás előtt áll. Hogyan lehet minőségi egészségügyi szolgáltatásokat nyújtani orvos- és szakszemélyzethiánnyal küszködő kórházainkban? Erre kellene valós megoldásokat találjanak az illetékesek, ezt kellene stratégiai kérdésnek tekinteni. Az oktatást a szürkeállomány-import eszközének kellene tekinteni, a kiváló elméket meg kell tartani, hiszen az ország gazdasága és kultúrája ebből csak nyer, jelentette ki nyíltan nemrég Anglia egyik legsikeresebb üzletembere, prominens feltalálója, Sir James Dyson. Akiket ők megtartani akarnak, azokról a mindenkori kormányaink könnyen lemondanak. Pedig politikusainknak már el kellene dönteniük, mit tekintsenek elsődlegesnek. A honvédelmi kiadások növelésére tízéves távlatban a pártok közötti konszenzust sikeresen összehozta Johannis államfő. Mikor jutnak pártjaink egyetértésre abban is, hogy az egészségügy, oktatásügy szintén prioritás?
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. január 21.
Tankönyvek nélkül is lehet?!
Örvendetes, hogy a német állam 750 ezer euróval fogja támogatni a romániai német tannyelvű – elsősorban gimnáziumi – oktatást. A szaktárca adatai alapján ugyanis egyre több gyerek tanul német tannyelvű osztályokban: országos szinten mintegy 9 ezren az elemi osztályokban, 5, illetve 4 ezren a gimnáziumi és a líceumi oktatásban. Úgyhogy jól jön a pénz, logikus, hogy a felsősök német nyelvoktatásához szükséges infrastruktúra és emberi erőforrás biztosítására költik majd el.
Ami a többi kisiskolást illeti, a tavaly nyáron elkezdődött tankönyvbotrányban újabb fejlemények vannak, de a történetnek koránt sincs vége.
Szinte magam előtt látom Mihai Sorin Cîmpeanu szaktárcavezetőt, amint Nagyszeben felé tartva fellelkesül a kapott híren, miszerint az elsősök ábécéskönyvének kiadására kiírt licit nyomán benyújtott újabb óvást elutasították, így aztán valószínűleg a második félévben (!) a diákok végre tankönyvből tanulhatják az ábécét. Igaz, eltelt egy szemeszter. "A tanító néni képeket hoz, magyaráz, rajzol, sokszorosít" – mondja ismerősöm elsős kisfia, vagyis mindent megtesz, hogy a kisdiákok megtanulják mindazt, amit a tanterv szerint el kell sajátítaniuk.
A harmadikosok számára a tantervet végre jóváhagyták, így a tankönyvlicit meghirdetésére készül a szaktárca. Indulásból jelzik, hogy késésre ez esetben is lehet számítani, bár a minisztérium mindent megtesz a versenytárgyalás korrekt lefolytatása érdekében. Juthat eszünkbe: a tavaly augusztusi licit eredményét kilenc kiadó óvta meg, az óvásokat elbíráló országos testület határozata értelmében a szaktárcának újra kellett elemeznie az ajánlatokat. A nyertesnek nyilvánított ajánlatokat ismét megóvták. Szép kis történet, amely még mindig nem zárult le. A pedagógusok pedig nem értik, hogy miért kell a ló elé fogni a szekeret, miért kell infrastruktúra, felszereltség hiányában új tanterveket bevezetni, kísérleti alanyoknak tekintve diák- és pedagógusgenerációkat egyaránt?!
A tankönyvbotrányt csak az elektronikus tankönyv- illetve a táblagépcirkusz múlhatja felül. Előbbi azzal borzolta a kedélyeket, hogy a kisiskolásoknak szánt tankönyveket kísérő CD-k némelyike üres volt, illetve tartalmuk nem volt megnyitható a tanítók által sem, utóbbira uniós alapokból pályáznak pénzt, és mint minden ilyen pályázat, ez is macerás. A táblagépek, okostelefonok, laptopok, internet világában persze dicséretes, és kifelé jól mutat, hogy a szaktárca félmillió táblagépet készül közbeszerzéssel megvásárolni (ejha, jó nagy üzlet lesz valakiknek!). A hazai valóságról azonban – a mintegy 2500 közegészségügyi működési engedély nélküli tanintézetről, "egyszámítógépes iskolákról", ahol internetről álmodni sem mernek, a még mindig nagyarányú írástudatlanságról, az iskoláig több órát gyalogló diákokról stb. – "ott fenn" elfeledkezni látszanak. Jó lenne, ha az a két-három minisztérium végre összehangolná az oktatási rendszer korszerűsítési programjait, iskolahálózat-fejlesztést célzó terveit, de talán ehhez is politikai egyezségnek kell születnie. Ideje lenne.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Örvendetes, hogy a német állam 750 ezer euróval fogja támogatni a romániai német tannyelvű – elsősorban gimnáziumi – oktatást. A szaktárca adatai alapján ugyanis egyre több gyerek tanul német tannyelvű osztályokban: országos szinten mintegy 9 ezren az elemi osztályokban, 5, illetve 4 ezren a gimnáziumi és a líceumi oktatásban. Úgyhogy jól jön a pénz, logikus, hogy a felsősök német nyelvoktatásához szükséges infrastruktúra és emberi erőforrás biztosítására költik majd el.
Ami a többi kisiskolást illeti, a tavaly nyáron elkezdődött tankönyvbotrányban újabb fejlemények vannak, de a történetnek koránt sincs vége.
Szinte magam előtt látom Mihai Sorin Cîmpeanu szaktárcavezetőt, amint Nagyszeben felé tartva fellelkesül a kapott híren, miszerint az elsősök ábécéskönyvének kiadására kiírt licit nyomán benyújtott újabb óvást elutasították, így aztán valószínűleg a második félévben (!) a diákok végre tankönyvből tanulhatják az ábécét. Igaz, eltelt egy szemeszter. "A tanító néni képeket hoz, magyaráz, rajzol, sokszorosít" – mondja ismerősöm elsős kisfia, vagyis mindent megtesz, hogy a kisdiákok megtanulják mindazt, amit a tanterv szerint el kell sajátítaniuk.
A harmadikosok számára a tantervet végre jóváhagyták, így a tankönyvlicit meghirdetésére készül a szaktárca. Indulásból jelzik, hogy késésre ez esetben is lehet számítani, bár a minisztérium mindent megtesz a versenytárgyalás korrekt lefolytatása érdekében. Juthat eszünkbe: a tavaly augusztusi licit eredményét kilenc kiadó óvta meg, az óvásokat elbíráló országos testület határozata értelmében a szaktárcának újra kellett elemeznie az ajánlatokat. A nyertesnek nyilvánított ajánlatokat ismét megóvták. Szép kis történet, amely még mindig nem zárult le. A pedagógusok pedig nem értik, hogy miért kell a ló elé fogni a szekeret, miért kell infrastruktúra, felszereltség hiányában új tanterveket bevezetni, kísérleti alanyoknak tekintve diák- és pedagógusgenerációkat egyaránt?!
A tankönyvbotrányt csak az elektronikus tankönyv- illetve a táblagépcirkusz múlhatja felül. Előbbi azzal borzolta a kedélyeket, hogy a kisiskolásoknak szánt tankönyveket kísérő CD-k némelyike üres volt, illetve tartalmuk nem volt megnyitható a tanítók által sem, utóbbira uniós alapokból pályáznak pénzt, és mint minden ilyen pályázat, ez is macerás. A táblagépek, okostelefonok, laptopok, internet világában persze dicséretes, és kifelé jól mutat, hogy a szaktárca félmillió táblagépet készül közbeszerzéssel megvásárolni (ejha, jó nagy üzlet lesz valakiknek!). A hazai valóságról azonban – a mintegy 2500 közegészségügyi működési engedély nélküli tanintézetről, "egyszámítógépes iskolákról", ahol internetről álmodni sem mernek, a még mindig nagyarányú írástudatlanságról, az iskoláig több órát gyalogló diákokról stb. – "ott fenn" elfeledkezni látszanak. Jó lenne, ha az a két-három minisztérium végre összehangolná az oktatási rendszer korszerűsítési programjait, iskolahálózat-fejlesztést célzó terveit, de talán ehhez is politikai egyezségnek kell születnie. Ideje lenne.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. február 6.
Dorin Florea: Ha március 10-én mégis lesz felvonulás, az törvénytelen lesz!
Már nem használom a "Marosvásárhely nem a konfliktusok, hanem a harmónia városa" szlogent, de elfogadhatatlannak tartom az etnikai provokációkat, feszültségkeltést a városban – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a székely szabadság napjára, március 10-re tervezett ünnepség kapcsán. A városvezető továbbra sem engedélyezi, hogy a Székely Nemzeti Tanács rendezvényének résztvevői a prefektúra épülete elé vonuljanak, közölte, megtagadná mind a románoktól, mind a cigányoktól, ha ilyen kéréssel fordulnának az önkormányzathoz.
Dorin Florea hangsúlyozta, felajánlotta a március 10-i rendezvények szervezőinek, "akiknek egyébként joguk van megemlékezést tartani", a Mihai Eminescu Ifjúsági Házat, ahol sor kerülhetne a kulturális műsorra. Ugyanakkor azt is javasolta, hogy ha tiltakozó beadványt szeretnének átadni a megye főispánjának, egy tíz főből álló küldöttség tegye ezt meg, nincs szükség arra, hogy tömegek vonuljanak a prefektúra elé. "Felvonulást nem engedélyezek sem magyaroknak, sem románoknak, sem cigányoknak. Nincs szükségünk provokációkra. Én sem megyek tüntetni Sepsiszentgyörgyre, még amiatt sem, ahogy a nagyapám szülőfalujával bánik a Kovászna megyei önkormányzat: elnyomó, megalázó módon" – jelentette ki a polgármester, aki újságírói kérdésre, miszerint ha mégis felvonul a tömeg, mi történik, közölte: "Felvonulás nem lesz. Ha pedig mégis, akkor az törvénytelen lesz, és ez esetben értesíteni fogom az illetékes hatóságokat".
Drónról filmeznék az "ingatlanhelyzetet"
A polgármester a továbbiakban áttért a legutóbbi tanácsülésen elfogadott költségvetésre. Sajnálatát fejezte ki, hogy a PSD-frakció nem szavazta meg a büdzsét, hogy Sabau Pop Aurelian Olimpiu PSD-s képviselő arra hivatkozott, hogy a polgármester nem úgy költötte el tavaly a pénzt, ahogy azt a képviselőtestület jóváhagyta. "Sajnálom, hogy Sabau Pop Aurelian Olimpiu nem a város érdekeit helyezi előbbre, hanem a pártja érdekeit" – tette hozzá Florea. A polgármester ismertette a város jövőjére vonatkozó fejlesztési terveit, az önkormányzatnak a nagy projektjeit.
A legfontosabbnak azt tartja, hogy Marosvásárhely elszigeteltségét meg kell szüntetni, és ez csak megfelelő közlekedési infrastruktúra kiépítésével valósítható meg. Elsősorban a gyorsvasút kiépítése fontos a főbb vasúti csomópontok irányába. A Szászrégen–Nyárádtő–Székelykocsárd útvonalat említette, hangsúlyozva, ezt támogatja, mert egy létező vasútvonal felújítása könnyebb, mint Segesvár felé, a "dombokon át" építeni vasutat. A közszolgáltatási infrastruktúra kapcsán közölte, hogy célja Marosvásárhelyt az ország ötödik legjelentősebb városává tenni, hiszen ha ez sikerül, jobb eséllyel pályázhat uniós, illetve kormányalapokra. A közlekedési terv, az alternatív energiaforrásokra vonatkozó tanulmány, a hulladékgazdálkodás jelent még prioritást, ami pedig a sport- és turisztikai stratégiát illeti, kijelentette: Marosvásárhely regionális sportközponttá kell váljon. A polgármester bejelentette, sürgősen új általános városrendezési tervet (PUG) kell készíteni, de összehangoltan a peremközségekkel, különös figyelmet fordítva az elhagyott, a spekulatív céllal parlagon tartott ingatlanokra. "Vásárolunk egy drónt, hogy légi felvételeket készíthessünk az ingatlanhelyzetről, hogy ne az alvilág diktálja a városfejlesztési stratégiákat. Megállapítjuk, melyek azok a területek vagy épületek, minisztériumok tulajdonában levő aktívumok, amelyeket spekulatív célból tartanak a tulajdonosaik. Ha szükséges lesz, kisajátítjuk ezeket közérdekű beruházások megvalósítása céljából" – nyilatkozta Dorin Florea.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Már nem használom a "Marosvásárhely nem a konfliktusok, hanem a harmónia városa" szlogent, de elfogadhatatlannak tartom az etnikai provokációkat, feszültségkeltést a városban – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a székely szabadság napjára, március 10-re tervezett ünnepség kapcsán. A városvezető továbbra sem engedélyezi, hogy a Székely Nemzeti Tanács rendezvényének résztvevői a prefektúra épülete elé vonuljanak, közölte, megtagadná mind a románoktól, mind a cigányoktól, ha ilyen kéréssel fordulnának az önkormányzathoz.
Dorin Florea hangsúlyozta, felajánlotta a március 10-i rendezvények szervezőinek, "akiknek egyébként joguk van megemlékezést tartani", a Mihai Eminescu Ifjúsági Házat, ahol sor kerülhetne a kulturális műsorra. Ugyanakkor azt is javasolta, hogy ha tiltakozó beadványt szeretnének átadni a megye főispánjának, egy tíz főből álló küldöttség tegye ezt meg, nincs szükség arra, hogy tömegek vonuljanak a prefektúra elé. "Felvonulást nem engedélyezek sem magyaroknak, sem románoknak, sem cigányoknak. Nincs szükségünk provokációkra. Én sem megyek tüntetni Sepsiszentgyörgyre, még amiatt sem, ahogy a nagyapám szülőfalujával bánik a Kovászna megyei önkormányzat: elnyomó, megalázó módon" – jelentette ki a polgármester, aki újságírói kérdésre, miszerint ha mégis felvonul a tömeg, mi történik, közölte: "Felvonulás nem lesz. Ha pedig mégis, akkor az törvénytelen lesz, és ez esetben értesíteni fogom az illetékes hatóságokat".
Drónról filmeznék az "ingatlanhelyzetet"
A polgármester a továbbiakban áttért a legutóbbi tanácsülésen elfogadott költségvetésre. Sajnálatát fejezte ki, hogy a PSD-frakció nem szavazta meg a büdzsét, hogy Sabau Pop Aurelian Olimpiu PSD-s képviselő arra hivatkozott, hogy a polgármester nem úgy költötte el tavaly a pénzt, ahogy azt a képviselőtestület jóváhagyta. "Sajnálom, hogy Sabau Pop Aurelian Olimpiu nem a város érdekeit helyezi előbbre, hanem a pártja érdekeit" – tette hozzá Florea. A polgármester ismertette a város jövőjére vonatkozó fejlesztési terveit, az önkormányzatnak a nagy projektjeit.
A legfontosabbnak azt tartja, hogy Marosvásárhely elszigeteltségét meg kell szüntetni, és ez csak megfelelő közlekedési infrastruktúra kiépítésével valósítható meg. Elsősorban a gyorsvasút kiépítése fontos a főbb vasúti csomópontok irányába. A Szászrégen–Nyárádtő–Székelykocsárd útvonalat említette, hangsúlyozva, ezt támogatja, mert egy létező vasútvonal felújítása könnyebb, mint Segesvár felé, a "dombokon át" építeni vasutat. A közszolgáltatási infrastruktúra kapcsán közölte, hogy célja Marosvásárhelyt az ország ötödik legjelentősebb városává tenni, hiszen ha ez sikerül, jobb eséllyel pályázhat uniós, illetve kormányalapokra. A közlekedési terv, az alternatív energiaforrásokra vonatkozó tanulmány, a hulladékgazdálkodás jelent még prioritást, ami pedig a sport- és turisztikai stratégiát illeti, kijelentette: Marosvásárhely regionális sportközponttá kell váljon. A polgármester bejelentette, sürgősen új általános városrendezési tervet (PUG) kell készíteni, de összehangoltan a peremközségekkel, különös figyelmet fordítva az elhagyott, a spekulatív céllal parlagon tartott ingatlanokra. "Vásárolunk egy drónt, hogy légi felvételeket készíthessünk az ingatlanhelyzetről, hogy ne az alvilág diktálja a városfejlesztési stratégiákat. Megállapítjuk, melyek azok a területek vagy épületek, minisztériumok tulajdonában levő aktívumok, amelyeket spekulatív célból tartanak a tulajdonosaik. Ha szükséges lesz, kisajátítjuk ezeket közérdekű beruházások megvalósítása céljából" – nyilatkozta Dorin Florea.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. február 12.
Dorin Florea nemet mond a székely szabadság napi felvonulásra
Ismételten kérte az ingatlan-vissza- szolgáltatások felülvizsgálatát dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, aki szerint a "zöld" civil szervezeteken keresztül mennek a "nagy erdőlopások". A városvezető négy líceum átnevezésére nyújt be előterjesztést a tanácshoz, továbbra sem engedélyezi a március 10-i felvonulást, és a 25 évvel ezelőtti tragikus márciusi események kapcsán kerekasztal-megbeszélést szervezne.
Marosvásárhely polgármestere azért van felháborodva, mert a Civitas Nostra városvédő egyesület a február 18-ra a Deus Providebit Házba tervezett rendezvényére nem hívta meg. Mivel a megbeszélés tárgya a somostetői erdő lesz, Florea mindenképpen részt kíván venni ezen. A városvezető azt a bírósági végzést lobogtatta, amely szerint semmissé nyilvánították a Natura 2000-re vonatkozó miniszteri rendeletet. "A volt környezetvédelmi miniszter, városunk polgárának jogtalan rendeletét semmissé nyilvánították, így végleges bírósági végzéssel a városé a somostetői erdő, és a városnak kötelessége rendezni. Hogyan alakítsunk ki parkot, sétányokat, kisvasutat, parkolóhelyeket stb., ha ebben folyton meggátolnak a civil szervezetek? Hat éve követelem, hogy vizsgálják felül az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat, de hiába, még a Korrupcióellenes ügyészség álláspontját sem veszi figyelembe a parlament" – nyilatkozta Dorin Florea. Miután alaposan leszidta a parlamenti képviselőket, politikusokat, nemkormányzati szervezeteket, közölte, ha nem is hívták meg, ott lesz a Civitas Nostra rendezvényén.
Vuia, Brâncusi, Persu, Vlasiu – ahonnan tömegesen lógnak a diákok
Arra hivatkozva, hogy a szóban forgó tanintézmények nem érdemlik meg a jól hangzó neveket, mivel igazgatóik túl elnézőek a diákokkal szemben, a polgármester határozattervezetet terjeszt a tanács elé a fent említett líceumok átnevezéséről. Florea szerint a négy líceum tantestülete, diáksága "nem nőtt fel az intézmények hangzatos nevéhez", hiszen a tanulók tömegesen lógnak az iskolából, a pedagógusok pedig tolerálják a helyzetet. "Háromszor voltunk ellenőrzésen, minden alkalommal azt tapasztaltuk, hogy a diákok hiányoznak az órákról. Például az Aurel Persu líceum 515 diákja közül mindössze 50 tanuló volt jelen az órákon, a hiányzásokat nem írták be a naplóba, az osztályfőnökök nem törődnek azzal, hogy mit csinál a gyerek. Hasonló a helyzet a másik három tanintézményben is. Vannak fotóink, dokumentumaink. Más líceumokban miért nincsenek problémák, csak ebben a négyben?!" – értetlenkedett Florea, hangsúlyozva, a helyi költségvetés 25 százalékát fordítják évente az iskolák korszerűsítésére, és a rendszerben közel 3100 pedagógus és kisegítő fejti ki tevékenységét, tehát elvárható lenne a fegyelem és a jobb teljesítmény.
Ingatlanokat venne át az önkormányzat
Újságírói kérdésre válaszolva a polgármester kijelentette, több olyan ingatlan is található Marosvásárhelyen, amelyeket tulajdonosaik elhanyagolnak, vagy amelyekre a városfejlesztési szempontok miatt van szüksége az önkormányzatnak, és amelyeket átvenne a város: három líceumot, az Aranykakast, a Somostetőt, hat épületet a Dózsa György utcában, a vonatállomás épületét. Florea szerint a városnak épületekre van szüksége, lakásokra, amelyeket bérbe adhat, illetve beruházások megvalósításához. A cél ugyanis régióközponttá válni – tette hozzá.
Helybenhagyja a bizottság határozatát
Dorin Florea kijelentette, helybenhagyja a köztéri rendezvények kérelmeit elbíráló konzultatív bizottság határozatát. A bizottság negatívan véleményezte a március 10-re, a székely szabadság napjára tervezett felvonulást. A polgármester kijelentette: tanácsadó testületei azon az állásponton vannak, hogy provokációkra lehet számítani, ő pedig bízik a véleményükben, ezért nem változtat a döntésen. "Kötelességem mindent megtenni annak érdekében, hogy elejét vegyem az esetleges incidenseknek" – tette hozzá a városvezető. A polgármester végezetül bejelentette, az 1990. március 20-i események kapcsán szervezne az egyetemekkel közösen kerekasztal-beszélgetést, amelyre meghívná Klaus Johannis államfőt is.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely
Ismételten kérte az ingatlan-vissza- szolgáltatások felülvizsgálatát dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, aki szerint a "zöld" civil szervezeteken keresztül mennek a "nagy erdőlopások". A városvezető négy líceum átnevezésére nyújt be előterjesztést a tanácshoz, továbbra sem engedélyezi a március 10-i felvonulást, és a 25 évvel ezelőtti tragikus márciusi események kapcsán kerekasztal-megbeszélést szervezne.
Marosvásárhely polgármestere azért van felháborodva, mert a Civitas Nostra városvédő egyesület a február 18-ra a Deus Providebit Házba tervezett rendezvényére nem hívta meg. Mivel a megbeszélés tárgya a somostetői erdő lesz, Florea mindenképpen részt kíván venni ezen. A városvezető azt a bírósági végzést lobogtatta, amely szerint semmissé nyilvánították a Natura 2000-re vonatkozó miniszteri rendeletet. "A volt környezetvédelmi miniszter, városunk polgárának jogtalan rendeletét semmissé nyilvánították, így végleges bírósági végzéssel a városé a somostetői erdő, és a városnak kötelessége rendezni. Hogyan alakítsunk ki parkot, sétányokat, kisvasutat, parkolóhelyeket stb., ha ebben folyton meggátolnak a civil szervezetek? Hat éve követelem, hogy vizsgálják felül az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat, de hiába, még a Korrupcióellenes ügyészség álláspontját sem veszi figyelembe a parlament" – nyilatkozta Dorin Florea. Miután alaposan leszidta a parlamenti képviselőket, politikusokat, nemkormányzati szervezeteket, közölte, ha nem is hívták meg, ott lesz a Civitas Nostra rendezvényén.
Vuia, Brâncusi, Persu, Vlasiu – ahonnan tömegesen lógnak a diákok
Arra hivatkozva, hogy a szóban forgó tanintézmények nem érdemlik meg a jól hangzó neveket, mivel igazgatóik túl elnézőek a diákokkal szemben, a polgármester határozattervezetet terjeszt a tanács elé a fent említett líceumok átnevezéséről. Florea szerint a négy líceum tantestülete, diáksága "nem nőtt fel az intézmények hangzatos nevéhez", hiszen a tanulók tömegesen lógnak az iskolából, a pedagógusok pedig tolerálják a helyzetet. "Háromszor voltunk ellenőrzésen, minden alkalommal azt tapasztaltuk, hogy a diákok hiányoznak az órákról. Például az Aurel Persu líceum 515 diákja közül mindössze 50 tanuló volt jelen az órákon, a hiányzásokat nem írták be a naplóba, az osztályfőnökök nem törődnek azzal, hogy mit csinál a gyerek. Hasonló a helyzet a másik három tanintézményben is. Vannak fotóink, dokumentumaink. Más líceumokban miért nincsenek problémák, csak ebben a négyben?!" – értetlenkedett Florea, hangsúlyozva, a helyi költségvetés 25 százalékát fordítják évente az iskolák korszerűsítésére, és a rendszerben közel 3100 pedagógus és kisegítő fejti ki tevékenységét, tehát elvárható lenne a fegyelem és a jobb teljesítmény.
Ingatlanokat venne át az önkormányzat
Újságírói kérdésre válaszolva a polgármester kijelentette, több olyan ingatlan is található Marosvásárhelyen, amelyeket tulajdonosaik elhanyagolnak, vagy amelyekre a városfejlesztési szempontok miatt van szüksége az önkormányzatnak, és amelyeket átvenne a város: három líceumot, az Aranykakast, a Somostetőt, hat épületet a Dózsa György utcában, a vonatállomás épületét. Florea szerint a városnak épületekre van szüksége, lakásokra, amelyeket bérbe adhat, illetve beruházások megvalósításához. A cél ugyanis régióközponttá válni – tette hozzá.
Helybenhagyja a bizottság határozatát
Dorin Florea kijelentette, helybenhagyja a köztéri rendezvények kérelmeit elbíráló konzultatív bizottság határozatát. A bizottság negatívan véleményezte a március 10-re, a székely szabadság napjára tervezett felvonulást. A polgármester kijelentette: tanácsadó testületei azon az állásponton vannak, hogy provokációkra lehet számítani, ő pedig bízik a véleményükben, ezért nem változtat a döntésen. "Kötelességem mindent megtenni annak érdekében, hogy elejét vegyem az esetleges incidenseknek" – tette hozzá a városvezető. A polgármester végezetül bejelentette, az 1990. március 20-i események kapcsán szervezne az egyetemekkel közösen kerekasztal-beszélgetést, amelyre meghívná Klaus Johannis államfőt is.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely
2015. március 6.
Marad minden a régiben a gyógyszerészeti karon
A MOGYE-ügyben "szőnyeg alá söprik a problémát"
Sorin Mihai Cîmpeanu oktatásügyi miniszter és Gigel Paraschiv államtitkár jelenlétében mutatta be tegnap Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora az egyetemi helyzetértékelőt 2014-re. A MOGYE fakultásainak helyzetét külön-külön értékelte, kitért a gazdasági vonatkozású eredményekre is. A beszámoló végén dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat választott vezetője nyílt levelet adott át a tárcavezetőnek, amelyben kérik a tanügyi törvény betartását a MOGYE-n.
Az egyetem felépítését, az oktatási programokat, a felvételivel, a rezidensvizsgával, az állások betöltöttségével kapcsolatos adatokat, az uniós projekteket ismertette dr. Leonard Azamfirei rektor, aki prezentációja végén sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a román és a magyar egyetemi oktatók között továbbra is feszült a viszony, majd hangsúlyozta, hogy a 88 meghirdetett oktatói állásra benyújtott jelentkezési dosszié közül 20-at nem személyes okok miatt utasítottak el, hanem amiatt, mert nem feleltek meg a vizsgakövetelményeknek. Sorin Mihai Cîmpeanu oktatásügyi miniszter sikeresnek minősítette az ismertetett eredményeket, az egyetem pénzügyi stabilitását, a vezetőségnek a hallgatókkal való jó kapcsolatát kiemelt fontosságúnak nevezte. A román-magyar oktatók közötti feszültségekre utalva ezeket az "aspektusokat" fontosnak nevezte, úgy vélte, megfelelő távolságtartással szemlélve a dolgokat, e problémákra nem olyan nehéz megoldást találni, sokkal nehezebb az infrastruktúra-fejlesztést megvalósítani. Kijelentette, meggyőződése, hogy a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) a MOGYE fejlődését szem előtt tartó, az egyetem teljes oktatói közösségének akaratát figyelembe vevő döntést hoz majd. Gigel Paraschiv államtitkár szerint a siker kulcsa az egységben és a professzionalizmusban van. A köszöntőbeszédeket követően került sor a MOGYE-emlékplakett átadására, amit Mihai Cîmpeanu oktatásügyi miniszternek a felsőoktatásért tett érdemei elismeréseként adományoztak, majd Leonard Azamfirei rektor a oktatásügyi minisztérium kiválósági oklevelét vette át. A távozó tárcavezetőnek dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat választott vezetője nyílt levelet adott át.
A sajtónak nyilatkozva dr. Szabó Béla elmondta, a beadványban "a konkrét helyzetre való tekintettel" felkérik a minisztériumot és személyesen az oktatási törvény betartatásáért felelős minisztert, hogy foglaljon állást a gyógyszerészeti kar akkreditációjával kapcsolatosan. "Optimista évi beszámoló hangzott el, ahol úgy jelent meg, hogy a gyógyszerészeti kar akkreditálva van, viszont olyan számokat mutattak be, amelyek alapján nem lehet akkreditálni a kart. Ez nagyon érdekesnek tűnik... Végül volt egy homályos utalás arra, hogy léteznek azok a problémák a magyar oktatásban, amelyeket mindenki ismer. Az elhangzottakat továbbra is úgy tekintjük, mint a problémának a szőnyeg alá söprését. Tegnap délelőtt volt egy rövid tanácskozásunk a miniszter úrral, akinek az álláspontja szerint idén ugyanúgy marad minden, mint eddig, esetleg jövőre majd másképp lesz. Úgy vélem, nem a megoldásra törekednek, hanem ugyanazt a játszmát játsszák, mint az elmúlt négy évben folyamatosan. Pillanatnyilag valami ígéretet kapunk, de semmiféle intézményes garancia nincs ennek betartására, tehát semmiféle konkrétum nincs. A levelünk másik része arról szólt, hogy úgy általában a minisztériumnak legyen egy hivatalos álláspontja az egyetemmel kapcsolatosan a tanügyi törvény betartását illetően, és mellékeltük az összes beadványt, amit az elmúlt négy évben a minisztériumba küldtünk, azonban egyikre sem kaptunk választ. Ma reggel a miniszter szóbeli ígéretet tett arra, hogy írásban fog válaszolni" – jelentette ki a tagozatvezető, aki szerint a szenátusi tagok múlt heti elektronikus szavazásának eredménye alapján a gyógyszerészeti kart illetően a legújabb verzió az, hogy "egyetlen oktatási programot akkreditálnak, ami nyilvánvalóan a román lesz, román és magyar vonalakkal". "Megint kitaláltak egy olyan dolgot, ami nem létezik, hiszen a tanügyi törvény előírja, hogy minden oktatási programot nyelvenként külön kell akkreditálni. Tehát nekünk lesz egy olyan programunk, ami román és magyar is lesz. Már csak azt kellene kérdezzem: a magyarok is tanulnak románul, és a románok is tanulnak magyarul?! A román vonalon volt ellenszavazat még erre a verzióra is, úgyhogy nem elképzelhetetlen, hogy valaki megóvja e határozatot, arra hivatkozva, hogy törvénytelen. Az folyik, ami az elmúlt négy évben: szőnyeg alá söprik a problémát" – tette hozzá dr. Szabó Béla. Ami a gyógyszerészeti karra való felvételi vizsgát illeti, a tagozatvezető szerint "felvételi lesz, csak nem változik semmi". Az évértékelőn elhangzottakra reflektálva dr. Szabó Béla elmondta, hiába van tanügyi törvény, senki nem beszélt arról, hogy a gyógyszerészeti kar esetében be kell tartani. "Sőt, elhangzott egy olyan mondat, ami engem aggaszt: a miniszter úr szerint az ARACIS-szal kell beszélni, hogy úgy kezelje a MOGYE ügyét, hogy az egyetem szükségleteinek megfeleljen. Nem a törvénynek, hanem az egyetem szükségleteinek! Ha azt nézzük, ahogy az egyetem vezetősége viszonyult ehhez a problémához, akkor megint az egyetemi autonómiába elásott patthelyzet lesz évtizedekig" – tette hozzá.
A sajtótájékoztatón részt vevő szaktárcavezető lapunk kérdésire közölte: a minisztérium összességében támogatja a MOGYE problémáinak megoldását, az oktatási programok mindhárom nyelven (románul, magyarul, angolul) kiválóan működnek, de az akkreditáció nem tartozik a szaktárca hatáskörébe. "A gyógyszerészeti kar esetében a felvételi lehetséges lesz, a minisztérium támogatja mind a román, mind a magyar tagozat működését e karon, de a magyar tagozat akkreditációjának feltétele, hogy benyújtsák az akkreditációs dossziét " – tette hozzá.
Dr. Leonard Azamfirei kijelentette, egy új oktatási program akkreditációja hosszadalmas folyamat, a gyógyszerészetin a magyar tagozat esetében pedig be sem nyújthatták az akkreditációs dossziét, mivel azokat bizonyos oktatók nem töltötték ki. Az egyetem vezetése azért továbbította az ARACIS-nak a gyógyszerészeti kar engedélyezési kérelmét, amint az a jelenlegi formájában működik, hogy megszervezhessék a felvételit a gyógyszerészeti karra. Információink szerint egyes oktatók ellen az akkreditációs dosszié nem megfelelő előkészítése miatt fegyelmi eljárás indult, ám eredmény még nincs.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
A MOGYE-ügyben "szőnyeg alá söprik a problémát"
Sorin Mihai Cîmpeanu oktatásügyi miniszter és Gigel Paraschiv államtitkár jelenlétében mutatta be tegnap Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora az egyetemi helyzetértékelőt 2014-re. A MOGYE fakultásainak helyzetét külön-külön értékelte, kitért a gazdasági vonatkozású eredményekre is. A beszámoló végén dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat választott vezetője nyílt levelet adott át a tárcavezetőnek, amelyben kérik a tanügyi törvény betartását a MOGYE-n.
Az egyetem felépítését, az oktatási programokat, a felvételivel, a rezidensvizsgával, az állások betöltöttségével kapcsolatos adatokat, az uniós projekteket ismertette dr. Leonard Azamfirei rektor, aki prezentációja végén sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a román és a magyar egyetemi oktatók között továbbra is feszült a viszony, majd hangsúlyozta, hogy a 88 meghirdetett oktatói állásra benyújtott jelentkezési dosszié közül 20-at nem személyes okok miatt utasítottak el, hanem amiatt, mert nem feleltek meg a vizsgakövetelményeknek. Sorin Mihai Cîmpeanu oktatásügyi miniszter sikeresnek minősítette az ismertetett eredményeket, az egyetem pénzügyi stabilitását, a vezetőségnek a hallgatókkal való jó kapcsolatát kiemelt fontosságúnak nevezte. A román-magyar oktatók közötti feszültségekre utalva ezeket az "aspektusokat" fontosnak nevezte, úgy vélte, megfelelő távolságtartással szemlélve a dolgokat, e problémákra nem olyan nehéz megoldást találni, sokkal nehezebb az infrastruktúra-fejlesztést megvalósítani. Kijelentette, meggyőződése, hogy a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) a MOGYE fejlődését szem előtt tartó, az egyetem teljes oktatói közösségének akaratát figyelembe vevő döntést hoz majd. Gigel Paraschiv államtitkár szerint a siker kulcsa az egységben és a professzionalizmusban van. A köszöntőbeszédeket követően került sor a MOGYE-emlékplakett átadására, amit Mihai Cîmpeanu oktatásügyi miniszternek a felsőoktatásért tett érdemei elismeréseként adományoztak, majd Leonard Azamfirei rektor a oktatásügyi minisztérium kiválósági oklevelét vette át. A távozó tárcavezetőnek dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat választott vezetője nyílt levelet adott át.
A sajtónak nyilatkozva dr. Szabó Béla elmondta, a beadványban "a konkrét helyzetre való tekintettel" felkérik a minisztériumot és személyesen az oktatási törvény betartatásáért felelős minisztert, hogy foglaljon állást a gyógyszerészeti kar akkreditációjával kapcsolatosan. "Optimista évi beszámoló hangzott el, ahol úgy jelent meg, hogy a gyógyszerészeti kar akkreditálva van, viszont olyan számokat mutattak be, amelyek alapján nem lehet akkreditálni a kart. Ez nagyon érdekesnek tűnik... Végül volt egy homályos utalás arra, hogy léteznek azok a problémák a magyar oktatásban, amelyeket mindenki ismer. Az elhangzottakat továbbra is úgy tekintjük, mint a problémának a szőnyeg alá söprését. Tegnap délelőtt volt egy rövid tanácskozásunk a miniszter úrral, akinek az álláspontja szerint idén ugyanúgy marad minden, mint eddig, esetleg jövőre majd másképp lesz. Úgy vélem, nem a megoldásra törekednek, hanem ugyanazt a játszmát játsszák, mint az elmúlt négy évben folyamatosan. Pillanatnyilag valami ígéretet kapunk, de semmiféle intézményes garancia nincs ennek betartására, tehát semmiféle konkrétum nincs. A levelünk másik része arról szólt, hogy úgy általában a minisztériumnak legyen egy hivatalos álláspontja az egyetemmel kapcsolatosan a tanügyi törvény betartását illetően, és mellékeltük az összes beadványt, amit az elmúlt négy évben a minisztériumba küldtünk, azonban egyikre sem kaptunk választ. Ma reggel a miniszter szóbeli ígéretet tett arra, hogy írásban fog válaszolni" – jelentette ki a tagozatvezető, aki szerint a szenátusi tagok múlt heti elektronikus szavazásának eredménye alapján a gyógyszerészeti kart illetően a legújabb verzió az, hogy "egyetlen oktatási programot akkreditálnak, ami nyilvánvalóan a román lesz, román és magyar vonalakkal". "Megint kitaláltak egy olyan dolgot, ami nem létezik, hiszen a tanügyi törvény előírja, hogy minden oktatási programot nyelvenként külön kell akkreditálni. Tehát nekünk lesz egy olyan programunk, ami román és magyar is lesz. Már csak azt kellene kérdezzem: a magyarok is tanulnak románul, és a románok is tanulnak magyarul?! A román vonalon volt ellenszavazat még erre a verzióra is, úgyhogy nem elképzelhetetlen, hogy valaki megóvja e határozatot, arra hivatkozva, hogy törvénytelen. Az folyik, ami az elmúlt négy évben: szőnyeg alá söprik a problémát" – tette hozzá dr. Szabó Béla. Ami a gyógyszerészeti karra való felvételi vizsgát illeti, a tagozatvezető szerint "felvételi lesz, csak nem változik semmi". Az évértékelőn elhangzottakra reflektálva dr. Szabó Béla elmondta, hiába van tanügyi törvény, senki nem beszélt arról, hogy a gyógyszerészeti kar esetében be kell tartani. "Sőt, elhangzott egy olyan mondat, ami engem aggaszt: a miniszter úr szerint az ARACIS-szal kell beszélni, hogy úgy kezelje a MOGYE ügyét, hogy az egyetem szükségleteinek megfeleljen. Nem a törvénynek, hanem az egyetem szükségleteinek! Ha azt nézzük, ahogy az egyetem vezetősége viszonyult ehhez a problémához, akkor megint az egyetemi autonómiába elásott patthelyzet lesz évtizedekig" – tette hozzá.
A sajtótájékoztatón részt vevő szaktárcavezető lapunk kérdésire közölte: a minisztérium összességében támogatja a MOGYE problémáinak megoldását, az oktatási programok mindhárom nyelven (románul, magyarul, angolul) kiválóan működnek, de az akkreditáció nem tartozik a szaktárca hatáskörébe. "A gyógyszerészeti kar esetében a felvételi lehetséges lesz, a minisztérium támogatja mind a román, mind a magyar tagozat működését e karon, de a magyar tagozat akkreditációjának feltétele, hogy benyújtsák az akkreditációs dossziét " – tette hozzá.
Dr. Leonard Azamfirei kijelentette, egy új oktatási program akkreditációja hosszadalmas folyamat, a gyógyszerészetin a magyar tagozat esetében pedig be sem nyújthatták az akkreditációs dossziét, mivel azokat bizonyos oktatók nem töltötték ki. Az egyetem vezetése azért továbbította az ARACIS-nak a gyógyszerészeti kar engedélyezési kérelmét, amint az a jelenlegi formájában működik, hogy megszervezhessék a felvételit a gyógyszerészeti karra. Információink szerint egyes oktatók ellen az akkreditációs dosszié nem megfelelő előkészítése miatt fegyelmi eljárás indult, ám eredmény még nincs.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. március 17.
Segesvár
Szerkesztette: Antalfi Imola
"Élő" vár a segesvári
Gál Ernő, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke, városi tanácsos szerint a magyar közösség szempontjából fontos tevékenységeket idén is támogatja az önkormányzat.
– Magyar vonatkozásban a tavaly kiutalt összegeket idén is megszavazta a tanács, így a Gaudeamus Alapítvány 50.000 lejt kap a szolgáltatások támogatására, 25.000 lejre rúg a telek- és épületadóra vonatkozó 0,25%-os kedvezmény, kulturális rendezvényeinek megszervezésére továbbra is díjmentesen veheti igénybe a polgármesteri hivatal dísztermét. Ami pedig többlet: idén az alapítvány még 7000 lej támogatást kap, ugyanis koncerteket, művelődési rendezvényeket is szervez. A Kikerics tánccsoportnak a korfui fesztiválon való részvételéhez illetve népviselet vásárlásához tavaly 15.000 lejjel járult hozzá a tanács, idén is megkapják ezt az összeget, csakúgy mint az egyházak külön- külön a 3000 lejes támogatást. Az önkormányzat a Szász Sándor vezette Spartacus birkózócsapatot is segíti, ahol főként magyar gyermekek sportolnak, tavaly ők 10.000 lejt kaptak egy nemzetközi birkózóverseny megszervezésére.
– Sipos Razvan szerint törvénytelen építkezések történtek a történelmi városrészben, ami veszélybe sodorhatja azt, hogy a várost a világörökség részeként tartsák nyilván. Mit tehet a közgyűlés, hogy ez ne következzen be?
– A városnak óriási gondot jelent, mert az építkezési engedélyek kiadása szünetel, az ilyen ügyekben Marosvásárhelyre kell menni. A megyei főépítésznek rengeteg fenntartása van, azt mondja, nagyon sok törvénytelen dolog történt és emiatt Segesvár lekerülhet a világörökségi listáról. Valószínűleg történtek visszaélések, hiszen ez egy élő vár, ahol rengeteg tevékenység folyik: itt iskolák működnek, templomok vannak, itt található a polgármesteri hivatal és a helyi tanács épülete, a várbeli házak lakottak. Ez Délkelet- Európa egyetlen lakott vára, és valószínűleg az idők folyamán történhettek olyan dolgok az építkezésben, amelyek nem voltak törvényesek. Az a furcsa, hogy ha a megyei főépítész tudott a törvénytelenségekről, miért nem vonta felelősségre a városi főépítészt, amíg itt volt? A tanácsban többször felvetettük, hogy a várban olyan javítások történnek, amelyekbe a főépítész nem egyezett bele. Utólag volt, akit megbüntettek, volt, akit felszólítottak, hogy változtasson, de semmi sem történt. Nem a tanács dolga megoldani ezt a problémát, mi jeleztük a helyzetet. Azt a választ kaptuk, hogy megoldják.
– Tudna említeni példát?
– A várban lévő vagy a történelmi részhez tartozó épületek színezése eredeti kell legyen. Ezt a legtöbben betartották, de sokan nem, akik nehezményezték, hogy az eredeti szín rikító. A szász épületek már csak ilyenek, élénk színűek... A másik nagy probléma, hogy a gépkocsik felhajtanak a várba, pedig a tanács több határozatot is hozott ennek megtiltására.
Az önkormányzat pereli a hulladéktelep adminisztrátorát
A város költségvetését kiegyensúlyozottnak nevezte a városvezetői tisztséget ideiglenesen betöltő Dan Eugen Bândea alpolgármester, aki szerint idén elsősorban a beruházásokra szánnak jelentősebb összegeket.
– A helyi tanács februárban fogadta el az idei költségvetést, ami 51 millió lejes bevétellel, illetve 66 millió lejes kiadással számol. Kiegyensúlyozott, a beruházásokra összpontosító költségvetésről beszélhetünk Segesvár esetében. Elsősorban az utcák korszerűsítését tervezzük: felújítanánk a Nicolae Balcescu, a Nicolae Iorga, a Román, a Mező utcákat, de a későbbiekben több utcát is belefoglalunk a javítási programba. Terveink közt szerepel a polgármesteri hivatal székhelyéül szolgáló épület tetőzetések megjavítása, a sportcsarnok főjavítása, az iparihulladék-telep bezárása, a közlekedési jelzőrendszer korszerűsítése, a víz- és szennyvízhálózat bővítése 12, illetve 14 utcában, a víztisztító telep modernizálása. A költségvetés a következő arányban oszlik meg: közszolgáltatásokra 16,38%, rendfenntartói tevékenységre 1,79%, szociális- művelődési tevékenységekre 39,52%, fejlesztésekre, lakásépítésre, környezetvédelemre 19,63%, gazdasági tevékenységekre 22,68% – jelentette ki érdeklődésünkre az alpolgármester. Kérdésünkre, hogy mi a helyzet a környezetkímélő lerakóval, hiszen a tanács ellenezte, hogy ideszállíthassák a megyeszékelyről származó hulladékot, a lerakó működtetője viszont ellenkezőleg döntött, a városvezető hangsúlyozta, az EU-konform hulladéktelep tulajdonosa az önkormányzat, adminisztrátora pedig a Schuster Ecosal Kft., a szerződés pedig kiegészítő iratokkal van érvényben. – Tekintettel arra, hogy az adminisztrátor nem tartotta tiszteletben a szerződésbeli kötelezettségeket, a polgármesteri hivatal, illetve a helyi tanács pert indított a Schuster Ecosal Kft. ellen, így minden további döntés a bírósági végzés után várható – tette hozzá.
Az önkormányzatot ért bírálatok kapcsán, melyek szerint a történelmi városrészekben törvénytelenül építkeztek, illetve a városnak jelenleg sincs főépítésze, Dan Eugen Bândea elmondta, a korábbi versenyvizsgák nyomán sajnos nem sikerült betölteni a főépítészi állást, de remélhetőleg lesz, aki szakmai szempontból izgalmas kihívásnak tekinti majd ezt a munkát. A hónap végén újabb versenyvizsgát írnak ki a főépítészi tisztségre. A majdani főépítész munkájának segítése érdekében urbanisztikai bizottságot alakítanak, amelybe rangos szakembereket kérnek fel.
Nők a szabadságharcban
A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezésében március 8-án a helyi kul- túrotthonban került sor a Nők a szabadságharcban című rendezvényre. Miért éppen erről a témáról szerveztek kulturális műsort? – kérdeztük Szabó Józsefet, az egyesület elnökét, az előadás főszervezőjét.
– Sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban csak férfiak játszottak fontos szerepet, de nem szabad elfelejteni, hogy a nőknek itt is különleges szerepet kölcsönzött a történelem. Ez adta az ötletet egy ilyen jellegű rendezvény megszervezésére, és az időpont kiválasztása sem volt véletlen (a nőnap és a közelgő március 15-i ünnepségek). A műsor összeállításában Szilágyi Rita Nők a szabadságharcban című könyve segített, valamint a Fehéregyházán tevékenykedő és az itt élő 12 pedagógus: Balázs Ilona, Csáki Izabella Kinga, Hegyi Izabella, Jakabfi Melinda, Nagy Judit, Oroszhegyi Judit, Simó Éva, Szabó Tünde Hajnal, Széll Júlia, Tordai Mónika, Varga Regina, Volkán Katalin. Tóth Kálmán költő versének sorait Székely Tímea adta elő, háttérzeneként a Kormorán előadásában hangzott el a Nemzeti dal, valamint Brahms-, Massenet-, Beethoven- és Liszt-darabok, Klapka- és Hunyadi- indulók, a Szózat, vetítésre kerültek 1848/49- cel kapcsolatos képek, csatajelenetek, a műsorban ismertetett nők, vértanúk, várbörtönök, sírhelyek képei stb. A műsorban ismertetett vagy megemlített női nevek közt van Batthyányné Zichy Antónia, Reviczky Mária, Teleki Blanka, Leövey Klára, Kossuth Zsuzsanna, Meszlényi Terézia Johanna, Laborfalvi Róza, Szendrey Júlia és még sokan mások. A műsor elején fellépett a segesvári Kikerics néptáncegyüttes László Imola tanárnő vezetésével – mondta Szabó József.
Önálló magyar iskolára van szükség Segesváron
A segesvári Gaudeamus Alapítvány több mint két évtizede tesz a környékbeli magyar közösség megmaradásáért, identitástudatának erősítéséért. Farkas Miklós igazgatót 2013 őszén Tóth Tivadar tanár, önkormányzati képviselő váltotta, akit az alapítványi tervekről kérdeztünk.
A Segesvár környéki, szórványban élő magyar gyerekek, fiatalok művelődési életének a megszervezése, a hátrányos helyzetű bentlakó diákok támogatása továbbra is a fő tevékenysége az alapítványnak, talán még hangsúlyosabban, mint eddig, hiszen a demográfiai mutatók nem túlságosan kedvezőek a magyar közösségre nézve.
– Az alapcélok nem változtak, lényegesen nem változott semmi, ami az alapítvány politikáját illeti, de alkalmazkodni kell ahhoz a helyzethez, ami éppen alakulóban van: csökken a gyermeklétszám. Ez azt jelenti, hogy a bentlakás lehetőségét az általános iskolásoknak is fel kell ajánlanunk. Eddig többségükben líceumi gyerekek voltak a bentlakásban, most viszont arra kell figyelnünk, hogy hogyan tudjuk támogatni már 5. osztálytól a gyerekeket. Egy nemrég készített felmérésből az derül ki, hogy 3-4 év múlva jelentős arányú csökkenésre kell számítani, szinte felére csökken a gyermeklétszám. Főként a magyar gyerekek esetében tartom ezt aggasztónak, mert a román közösségben mindig ott van a roma rész, amely úgy ahogy kipótolja a hiányokat. Ennek ellensúlyozására kértük fel egyrészt a Böjte Csaba által létrehozott alapítványt, hogy nyisson itt egy közösségi házat, ami lassan két éve működik, jelenleg 18 kisgyerek van nálunk elszállásolva. A két évre kötött szerződést várhatóan meghosszabbítjuk. Figyelni kell arra, hogy megszűnőfélben vannak a vidéki, falusi iskolák magyar osztályai, már a héjjasfalvival is gondok vannak. Azon gondolkodunk, hogy hogyan lehet esetleg beszállítani ezeket a gyerekeket Segesvárra, hogy ne a román iskolát válasszák. Nagyon súlyos a helyzet.
– Ki készítette a felmérést?
– A pedagógusok készítették az egyházak segítségével, összevetve az anyakönyvekkel, a születésszámmal. Ezek a mutatók nem vetítenek előre szép jövőképet. A létszámcsökkenés egyik oka, hogy Segesváron megszűnt a külvárosi magyar iskola. Annyira, hogy idén már I–IV. osztály sincsen, még összevonva sem, csak az óvodai csoport működik, és jövőtől azt is felszámolják. Azok a szülők, akik ott laknak, egyszerűen nem vállalják, vagy nem engedhetik meg maguknak, hogy naponta behozzák gyerekeiket a távolabbi magyar óvodába, iskolába. Azon gondolkodunk, hogy hogyan lehetne busszal, ingyen ezeket a gyerekeket beszállítani, ezt is felvállalná az alapítvány. Az egyik megoldás az lenne, hogy egyházainkon keresztül felkérjük a testvéregyházakat – a hollandiai, svájci egyházakat –, hogy ha van rá lehetőségük, adományozzanak egy kisbuszt, autóbuszt nekünk, és az alapítvány felvállalná ennek működtetését. Kiemelten fontos a magyar iskola. Úgy gondoljuk, hogy szükség van egy önálló magyar iskolának a létrehozására. Arra törekszünk, hogy iskolaalapítás céljából találjunk támogatót egy ingatlan megvásárlásához, amelynek a fenntartásában természetesen a önkormányzatra is számítunk. Járhatónak látom ezt az utat, nem hinném, hogy az iskola létrehozása különösebb akadályokba ütközne, városi tanácsi szinten sem. A 2012-es tapasztalat azt mutatja, hogy az elmúlt 25 évben jó irányba változott a mentalitás, hiszen már akkor sem az volt a probléma, hogy magyar iskola kellett létrejöjjön, hanem hogy a román gyerekeket el kellett volna mozdítani az épületből. Ha ezzel nem kellene számolni, meggyőződésem, hogy a testület rábólintana a kezdeményezésünkre.
Népújság (Marosvásárhely)
Szerkesztette: Antalfi Imola
"Élő" vár a segesvári
Gál Ernő, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke, városi tanácsos szerint a magyar közösség szempontjából fontos tevékenységeket idén is támogatja az önkormányzat.
– Magyar vonatkozásban a tavaly kiutalt összegeket idén is megszavazta a tanács, így a Gaudeamus Alapítvány 50.000 lejt kap a szolgáltatások támogatására, 25.000 lejre rúg a telek- és épületadóra vonatkozó 0,25%-os kedvezmény, kulturális rendezvényeinek megszervezésére továbbra is díjmentesen veheti igénybe a polgármesteri hivatal dísztermét. Ami pedig többlet: idén az alapítvány még 7000 lej támogatást kap, ugyanis koncerteket, művelődési rendezvényeket is szervez. A Kikerics tánccsoportnak a korfui fesztiválon való részvételéhez illetve népviselet vásárlásához tavaly 15.000 lejjel járult hozzá a tanács, idén is megkapják ezt az összeget, csakúgy mint az egyházak külön- külön a 3000 lejes támogatást. Az önkormányzat a Szász Sándor vezette Spartacus birkózócsapatot is segíti, ahol főként magyar gyermekek sportolnak, tavaly ők 10.000 lejt kaptak egy nemzetközi birkózóverseny megszervezésére.
– Sipos Razvan szerint törvénytelen építkezések történtek a történelmi városrészben, ami veszélybe sodorhatja azt, hogy a várost a világörökség részeként tartsák nyilván. Mit tehet a közgyűlés, hogy ez ne következzen be?
– A városnak óriási gondot jelent, mert az építkezési engedélyek kiadása szünetel, az ilyen ügyekben Marosvásárhelyre kell menni. A megyei főépítésznek rengeteg fenntartása van, azt mondja, nagyon sok törvénytelen dolog történt és emiatt Segesvár lekerülhet a világörökségi listáról. Valószínűleg történtek visszaélések, hiszen ez egy élő vár, ahol rengeteg tevékenység folyik: itt iskolák működnek, templomok vannak, itt található a polgármesteri hivatal és a helyi tanács épülete, a várbeli házak lakottak. Ez Délkelet- Európa egyetlen lakott vára, és valószínűleg az idők folyamán történhettek olyan dolgok az építkezésben, amelyek nem voltak törvényesek. Az a furcsa, hogy ha a megyei főépítész tudott a törvénytelenségekről, miért nem vonta felelősségre a városi főépítészt, amíg itt volt? A tanácsban többször felvetettük, hogy a várban olyan javítások történnek, amelyekbe a főépítész nem egyezett bele. Utólag volt, akit megbüntettek, volt, akit felszólítottak, hogy változtasson, de semmi sem történt. Nem a tanács dolga megoldani ezt a problémát, mi jeleztük a helyzetet. Azt a választ kaptuk, hogy megoldják.
– Tudna említeni példát?
– A várban lévő vagy a történelmi részhez tartozó épületek színezése eredeti kell legyen. Ezt a legtöbben betartották, de sokan nem, akik nehezményezték, hogy az eredeti szín rikító. A szász épületek már csak ilyenek, élénk színűek... A másik nagy probléma, hogy a gépkocsik felhajtanak a várba, pedig a tanács több határozatot is hozott ennek megtiltására.
Az önkormányzat pereli a hulladéktelep adminisztrátorát
A város költségvetését kiegyensúlyozottnak nevezte a városvezetői tisztséget ideiglenesen betöltő Dan Eugen Bândea alpolgármester, aki szerint idén elsősorban a beruházásokra szánnak jelentősebb összegeket.
– A helyi tanács februárban fogadta el az idei költségvetést, ami 51 millió lejes bevétellel, illetve 66 millió lejes kiadással számol. Kiegyensúlyozott, a beruházásokra összpontosító költségvetésről beszélhetünk Segesvár esetében. Elsősorban az utcák korszerűsítését tervezzük: felújítanánk a Nicolae Balcescu, a Nicolae Iorga, a Román, a Mező utcákat, de a későbbiekben több utcát is belefoglalunk a javítási programba. Terveink közt szerepel a polgármesteri hivatal székhelyéül szolgáló épület tetőzetések megjavítása, a sportcsarnok főjavítása, az iparihulladék-telep bezárása, a közlekedési jelzőrendszer korszerűsítése, a víz- és szennyvízhálózat bővítése 12, illetve 14 utcában, a víztisztító telep modernizálása. A költségvetés a következő arányban oszlik meg: közszolgáltatásokra 16,38%, rendfenntartói tevékenységre 1,79%, szociális- művelődési tevékenységekre 39,52%, fejlesztésekre, lakásépítésre, környezetvédelemre 19,63%, gazdasági tevékenységekre 22,68% – jelentette ki érdeklődésünkre az alpolgármester. Kérdésünkre, hogy mi a helyzet a környezetkímélő lerakóval, hiszen a tanács ellenezte, hogy ideszállíthassák a megyeszékelyről származó hulladékot, a lerakó működtetője viszont ellenkezőleg döntött, a városvezető hangsúlyozta, az EU-konform hulladéktelep tulajdonosa az önkormányzat, adminisztrátora pedig a Schuster Ecosal Kft., a szerződés pedig kiegészítő iratokkal van érvényben. – Tekintettel arra, hogy az adminisztrátor nem tartotta tiszteletben a szerződésbeli kötelezettségeket, a polgármesteri hivatal, illetve a helyi tanács pert indított a Schuster Ecosal Kft. ellen, így minden további döntés a bírósági végzés után várható – tette hozzá.
Az önkormányzatot ért bírálatok kapcsán, melyek szerint a történelmi városrészekben törvénytelenül építkeztek, illetve a városnak jelenleg sincs főépítésze, Dan Eugen Bândea elmondta, a korábbi versenyvizsgák nyomán sajnos nem sikerült betölteni a főépítészi állást, de remélhetőleg lesz, aki szakmai szempontból izgalmas kihívásnak tekinti majd ezt a munkát. A hónap végén újabb versenyvizsgát írnak ki a főépítészi tisztségre. A majdani főépítész munkájának segítése érdekében urbanisztikai bizottságot alakítanak, amelybe rangos szakembereket kérnek fel.
Nők a szabadságharcban
A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezésében március 8-án a helyi kul- túrotthonban került sor a Nők a szabadságharcban című rendezvényre. Miért éppen erről a témáról szerveztek kulturális műsort? – kérdeztük Szabó Józsefet, az egyesület elnökét, az előadás főszervezőjét.
– Sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban csak férfiak játszottak fontos szerepet, de nem szabad elfelejteni, hogy a nőknek itt is különleges szerepet kölcsönzött a történelem. Ez adta az ötletet egy ilyen jellegű rendezvény megszervezésére, és az időpont kiválasztása sem volt véletlen (a nőnap és a közelgő március 15-i ünnepségek). A műsor összeállításában Szilágyi Rita Nők a szabadságharcban című könyve segített, valamint a Fehéregyházán tevékenykedő és az itt élő 12 pedagógus: Balázs Ilona, Csáki Izabella Kinga, Hegyi Izabella, Jakabfi Melinda, Nagy Judit, Oroszhegyi Judit, Simó Éva, Szabó Tünde Hajnal, Széll Júlia, Tordai Mónika, Varga Regina, Volkán Katalin. Tóth Kálmán költő versének sorait Székely Tímea adta elő, háttérzeneként a Kormorán előadásában hangzott el a Nemzeti dal, valamint Brahms-, Massenet-, Beethoven- és Liszt-darabok, Klapka- és Hunyadi- indulók, a Szózat, vetítésre kerültek 1848/49- cel kapcsolatos képek, csatajelenetek, a műsorban ismertetett nők, vértanúk, várbörtönök, sírhelyek képei stb. A műsorban ismertetett vagy megemlített női nevek közt van Batthyányné Zichy Antónia, Reviczky Mária, Teleki Blanka, Leövey Klára, Kossuth Zsuzsanna, Meszlényi Terézia Johanna, Laborfalvi Róza, Szendrey Júlia és még sokan mások. A műsor elején fellépett a segesvári Kikerics néptáncegyüttes László Imola tanárnő vezetésével – mondta Szabó József.
Önálló magyar iskolára van szükség Segesváron
A segesvári Gaudeamus Alapítvány több mint két évtizede tesz a környékbeli magyar közösség megmaradásáért, identitástudatának erősítéséért. Farkas Miklós igazgatót 2013 őszén Tóth Tivadar tanár, önkormányzati képviselő váltotta, akit az alapítványi tervekről kérdeztünk.
A Segesvár környéki, szórványban élő magyar gyerekek, fiatalok művelődési életének a megszervezése, a hátrányos helyzetű bentlakó diákok támogatása továbbra is a fő tevékenysége az alapítványnak, talán még hangsúlyosabban, mint eddig, hiszen a demográfiai mutatók nem túlságosan kedvezőek a magyar közösségre nézve.
– Az alapcélok nem változtak, lényegesen nem változott semmi, ami az alapítvány politikáját illeti, de alkalmazkodni kell ahhoz a helyzethez, ami éppen alakulóban van: csökken a gyermeklétszám. Ez azt jelenti, hogy a bentlakás lehetőségét az általános iskolásoknak is fel kell ajánlanunk. Eddig többségükben líceumi gyerekek voltak a bentlakásban, most viszont arra kell figyelnünk, hogy hogyan tudjuk támogatni már 5. osztálytól a gyerekeket. Egy nemrég készített felmérésből az derül ki, hogy 3-4 év múlva jelentős arányú csökkenésre kell számítani, szinte felére csökken a gyermeklétszám. Főként a magyar gyerekek esetében tartom ezt aggasztónak, mert a román közösségben mindig ott van a roma rész, amely úgy ahogy kipótolja a hiányokat. Ennek ellensúlyozására kértük fel egyrészt a Böjte Csaba által létrehozott alapítványt, hogy nyisson itt egy közösségi házat, ami lassan két éve működik, jelenleg 18 kisgyerek van nálunk elszállásolva. A két évre kötött szerződést várhatóan meghosszabbítjuk. Figyelni kell arra, hogy megszűnőfélben vannak a vidéki, falusi iskolák magyar osztályai, már a héjjasfalvival is gondok vannak. Azon gondolkodunk, hogy hogyan lehet esetleg beszállítani ezeket a gyerekeket Segesvárra, hogy ne a román iskolát válasszák. Nagyon súlyos a helyzet.
– Ki készítette a felmérést?
– A pedagógusok készítették az egyházak segítségével, összevetve az anyakönyvekkel, a születésszámmal. Ezek a mutatók nem vetítenek előre szép jövőképet. A létszámcsökkenés egyik oka, hogy Segesváron megszűnt a külvárosi magyar iskola. Annyira, hogy idén már I–IV. osztály sincsen, még összevonva sem, csak az óvodai csoport működik, és jövőtől azt is felszámolják. Azok a szülők, akik ott laknak, egyszerűen nem vállalják, vagy nem engedhetik meg maguknak, hogy naponta behozzák gyerekeiket a távolabbi magyar óvodába, iskolába. Azon gondolkodunk, hogy hogyan lehetne busszal, ingyen ezeket a gyerekeket beszállítani, ezt is felvállalná az alapítvány. Az egyik megoldás az lenne, hogy egyházainkon keresztül felkérjük a testvéregyházakat – a hollandiai, svájci egyházakat –, hogy ha van rá lehetőségük, adományozzanak egy kisbuszt, autóbuszt nekünk, és az alapítvány felvállalná ennek működtetését. Kiemelten fontos a magyar iskola. Úgy gondoljuk, hogy szükség van egy önálló magyar iskolának a létrehozására. Arra törekszünk, hogy iskolaalapítás céljából találjunk támogatót egy ingatlan megvásárlásához, amelynek a fenntartásában természetesen a önkormányzatra is számítunk. Járhatónak látom ezt az utat, nem hinném, hogy az iskola létrehozása különösebb akadályokba ütközne, városi tanácsi szinten sem. A 2012-es tapasztalat azt mutatja, hogy az elmúlt 25 évben jó irányba változott a mentalitás, hiszen már akkor sem az volt a probléma, hogy magyar iskola kellett létrejöjjön, hanem hogy a román gyerekeket el kellett volna mozdítani az épületből. Ha ezzel nem kellene számolni, meggyőződésem, hogy a testület rábólintana a kezdeményezésünkre.
Népújság (Marosvásárhely)
2015. március 23.
"Emlékezzünk és emlékeztessünk Marosvásárhely fekete márciusára!"
Nem történt meg az igazságtétel, sem a felelősségre vonás
"Huszonöt évvel a fekete március után sokkal egyértelműbbé vált számomra a bukaresti vezetés felelőssége, az, hogy nem csak helyi szervezés volt, mint ahogy egyes történészek hangoztatják. A hadsereg mozgását nem Marosvásárhelyről irányították, hanem a központból. Jogászként továbbra is fenntartom, hogy Marosvásárhelyen pogromkísérlet történt" – nyilatkozta dr. Kincses Előd a marosvásárhelyi fekete március 25. évfordulójára szervezett emlékesten. Smaranda Enache emberjogvédő kijelentette, a marosvásárhelyi események dossziéját újra kell nyitni, a bűnösök felelősségre vonásának meg kell történnie, "hogy huszonöt év után is ne azok legyenek a nyertesek, akik meg akartak osztani minket". Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Kincses Előd ügyvéd által szervezett rendezvényre csütörtökön este került sor az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház zsúfolásig telt nagytermében.
Kilyén László színművész üdvözölte a rendezvényt támogató Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága és Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa képviselőit, dr. Zákonyi Botondot, Magyarország romániai nagykövetét, Zsigmond Barna Pál főkonzult, dr. Csige Sándor Zoltán vezető konzult, Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, Kincses Előd ügyvédet,Sándor Krisztinát, az EMNT ügyvezető elnökét, Zakariás Zoltánt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökét és az emlékest résztvevőit.
Elsőként Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Európa parlamenti képviselő szólalt fel, felidézve a 25 évvel ezelőtti marosvásárhelyi pogrom és a júniusi bukaresti bányászjárás körülményeit, kijelentve: beigazolódott, hogy a megosztás jegyében sikerült a 89-es forradalmat a visszájára fordítani, és egymás ellen ugrasztani mindenkit. "A megosztó politika sikeres volt, a kommunista párt és a szekuritáté állt a háttérben, bár a titkosszolgálat későbbi vezetője, Ioan Talpes egyenesen a Magyarországról beszivárgott irredentákra fogta a márciusi tragikus események kirobbantását" – mondta az EMNT elnöke, hangsúlyozva: sem a marosvásárhelyi fekete március, sem pedig a bukaresti bányászjárás esetében nem történt meg az igazságtétel, sem a felelősségre vonás, márpedig igazságtétel nélkül nem beszélhetünk jogosságról, demokráciáról. Hozzátette, Eduard Hellvignek a SRI élére való kinevezése nem mutat gyökeres szakítást a titkosszolgálat eddigi gyakorlatával. Tőkés László a bányászjárás dossziéjának újranyitását apró elégtételnek, a Temesvári kiáltványt ma is időszerűnek nevezte, és köszönetet mondott mindazoknak, akik "kiálltak a pástra", akik harcoltak a szabadságért, igazságért, a magyarság jogaiért.
Dr. Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete pozitívumnak nevezte, hogy a fekete március nem ismétlődött meg, majd utalva arra a visszatérő témára, hogy a magyar szélsőségesek az anyaország támogatásával eszkalálták 90 márciusában az eseményeket, hangsúlyozta, Magyarországnak nem lehetett és nem lehet érdeke semmilyen konfliktus kirobbantása, semmilyen ártó szándéka nem volt. A diplomata úgy vélte, a 90-es márciusi események legnagyobb vesztesége, legszomorúbb kifejlete, hogy Marosvásárhelyről és környékéről nagyon sok magyar elhagyta az országot, ugyanakkor hangsúlyozta, az események kapcsán elkezdődött tényfeltáró hullám nyomán "van egyfajta tisztuló képe a 89- es télnek és a 90-es tavasznak". "Fontos, hogy a román társadalom tisztán lásson a közelmúltjáról, hiszen ez oldaná a magyarsággal szembeni álláspontját" – tette hozzá Zákonyi Botond.
"Az utat keressük Európába"
Az emlékest a Fehér januártól a fekete márciusig című 34 perces dokumentumfilm- összeállítás vetítésével folytatódott. A képsorokon megelevenedett az 1990. január 20-i nagygyűlés, a feszültségterhes hangulatban az igazság kiderítésének fontosságát hangsúlyozó Kincses Előd, a január 30-án a Bolyai líceumban tartott megbeszélés, amelyen az ügyvéd elvi döntést sürget a tanintézet magyar iskolává alakításával kapcsolatosan, álláspontja szerint erre a tanév végén kellene sort keríteni. A február 9-i képsorok váltják egymást, látható a prefektúra előtti tömeg, majd amint Ioan Frandes őrnagy az oktatási tárca félretájékoztatásával vádolja Kincsest. Sütő András szavai, "az utat keressük Európába", ma is időszerűek. Pillanatokkal később már csak a döbbenetet érezzük a március 19-ét követő, RMDSZ- székház elleni román támadás során súlyosan sérült írót látva kórházi ágyon. A március 20-i megrázó eseményeket felidéző képsorokon láthatjuk az erőszakmentes jogkövetelésre bátorító Léstyán Ferenc római katolikus lelkészt, a megbékélésre, az egymás iránti bizalomra, az egyes szélsőségesek által előidézett fasiszta pogromhangulatban is civilizált viselkedésre, önmérsékletre biztató Kincses Elődöt. A Ion Scrieciu tábornok sajátos igazsága címmel vetített interjú világossá teszi, hogy a hatalom képviselője mennyire ferdítve, bizonytalanul, ellentmondásosan, megtévesztően beszélt a "tényekről". Válaszaiból kiderül, Király Károlyt Bukarestbe hívták, hogy "ne uszítson Marosvásárhelyen", az "uszítók az RMDSZ vezetői voltak", "de talán az RMDSZ meg sem volt alakulva", hogy Vranceából és Suceaváról félezer román állt indulásra készen, megvédeni a marosvásárhelyi románságot, és a Zsil-völgyi bányászok is kis híján elindultak, ugyanakkor a Grand szálló tele volt külföldi tudósítókkal. Scrieciu szerint "a dolog meg volt idejében rendezve a felbujtó csoport által". A március 19/20-as "színdarabnak" a tábornok szerint rendezői nincsenek, szereplői a románok és magyarok, akik nem akartak verekedni, de középen maradtak, a bujtogatók "csak a magyarok!".
Az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Boros Zoltán archívumából készült ötperces Post scriptum – utóirat a véres események áldozatait szólaltatja meg. "Láttuk a valóságot, smink nélkül, hogy az akkori, az államfői sajtóiroda irányítása alatt levő média, a helyi román sajtó hogyan járult hozzá a lincshangulat kialakításához, és azt is, hogy hogyan lehet utólag félremagyarázni a történteket" – mondta Boros Zoltán.
Marosvásárhelyen pogromkísérlet történt
Dr. Kincses Előd ügyvéd Fekete március című könyvének új, bővített kiadását Boris Kálnoky író, újságíró, nemzetközi tudósító (Németország) mutatta be, hangsúlyozva, a 25 évvel ezelőtti tragikus események azért következhettek be, mert a megbukott diktatúra állambiztonsági elitje meg akarta őrizni hatalmát. "A módszerek mindenhol ugyanazok" – hangsúlyozta, hozzátéve, ilyen helyzetben nagyon nehéz helyesen dönteni, Kincses Előd pedig bátorsággal, felelősséggel cselekedett akkor, amikor az emberiség értékeit próbálta megvédeni". Annak kapcsán, hogy a Magyar Köztársaság elnöke kitüntette Kincses Elődöt, Boris Kálnoky felvetette, hogy tulajdonképpen a román köztársaság elnökének kellett volna e gesztust megtennie, hiszen a marosvásárhelyi ügyvéd román állampolgárok életét mentette meg azáltal, hogy megakadályozta az összecsapás kiszélesedését.
Kincses Előd véleményét könyvében fogalmazza meg, elmondása szerint mára már sokkal egyértelműbbé vált számára a bukaresti vezetés felelőssége. "Szó sincs arról, hogy csak helyi szervezés lett volna, mint ahogy egyes történészek hangoztatják. A hadsereg mozgását nem Marosvásárhelyről irányították, hanem a központból. Jogászként továbbra is fenntartom, hogy Marosvásárhelyen pogromkísérlet történt, és furcsának találom, hogy a jogi szakvéleményemet történészként felülbírálják. Egy bűncselekmény minősítése nem történészi, hanem jogászi feladat" – tette hozzá.
A rendezvény további részében a könyv szerzője a 25 évvel ezelőtti tragikus esemény résztvevőivel beszélgetett, Veress Eszterrel, Hîrsan Viorellel, Körmöczky Zoltánnal, Vali Russuval, Magos Métával, Kincses Elemérrel.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga emberjogvédő szervezet társelnöke szerint a marosvásárhelyi véres eseményekért ugyanazok a felelősek, akik a decemberi államcsínyért is, akik "hamar át tudták hangolni a jogokért való küzdelmet, mondván, hogy az szeparatizmus, nacionalizmus". "Újra kell nyitni a marosvásárhelyi események dossziéját, megállapítani a bűnösöket, nem szabad megengedni, hogy huszonöt év után is azok legyenek a nyertesek, akik meg akartak osztani minket" – jelentette ki az emberjogvédő.
Antalfi Imola?
Népújság (Marosvásárhely)
Nem történt meg az igazságtétel, sem a felelősségre vonás
"Huszonöt évvel a fekete március után sokkal egyértelműbbé vált számomra a bukaresti vezetés felelőssége, az, hogy nem csak helyi szervezés volt, mint ahogy egyes történészek hangoztatják. A hadsereg mozgását nem Marosvásárhelyről irányították, hanem a központból. Jogászként továbbra is fenntartom, hogy Marosvásárhelyen pogromkísérlet történt" – nyilatkozta dr. Kincses Előd a marosvásárhelyi fekete március 25. évfordulójára szervezett emlékesten. Smaranda Enache emberjogvédő kijelentette, a marosvásárhelyi események dossziéját újra kell nyitni, a bűnösök felelősségre vonásának meg kell történnie, "hogy huszonöt év után is ne azok legyenek a nyertesek, akik meg akartak osztani minket". Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Kincses Előd ügyvéd által szervezett rendezvényre csütörtökön este került sor az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház zsúfolásig telt nagytermében.
Kilyén László színművész üdvözölte a rendezvényt támogató Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága és Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa képviselőit, dr. Zákonyi Botondot, Magyarország romániai nagykövetét, Zsigmond Barna Pál főkonzult, dr. Csige Sándor Zoltán vezető konzult, Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, Kincses Előd ügyvédet,Sándor Krisztinát, az EMNT ügyvezető elnökét, Zakariás Zoltánt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökét és az emlékest résztvevőit.
Elsőként Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Európa parlamenti képviselő szólalt fel, felidézve a 25 évvel ezelőtti marosvásárhelyi pogrom és a júniusi bukaresti bányászjárás körülményeit, kijelentve: beigazolódott, hogy a megosztás jegyében sikerült a 89-es forradalmat a visszájára fordítani, és egymás ellen ugrasztani mindenkit. "A megosztó politika sikeres volt, a kommunista párt és a szekuritáté állt a háttérben, bár a titkosszolgálat későbbi vezetője, Ioan Talpes egyenesen a Magyarországról beszivárgott irredentákra fogta a márciusi tragikus események kirobbantását" – mondta az EMNT elnöke, hangsúlyozva: sem a marosvásárhelyi fekete március, sem pedig a bukaresti bányászjárás esetében nem történt meg az igazságtétel, sem a felelősségre vonás, márpedig igazságtétel nélkül nem beszélhetünk jogosságról, demokráciáról. Hozzátette, Eduard Hellvignek a SRI élére való kinevezése nem mutat gyökeres szakítást a titkosszolgálat eddigi gyakorlatával. Tőkés László a bányászjárás dossziéjának újranyitását apró elégtételnek, a Temesvári kiáltványt ma is időszerűnek nevezte, és köszönetet mondott mindazoknak, akik "kiálltak a pástra", akik harcoltak a szabadságért, igazságért, a magyarság jogaiért.
Dr. Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete pozitívumnak nevezte, hogy a fekete március nem ismétlődött meg, majd utalva arra a visszatérő témára, hogy a magyar szélsőségesek az anyaország támogatásával eszkalálták 90 márciusában az eseményeket, hangsúlyozta, Magyarországnak nem lehetett és nem lehet érdeke semmilyen konfliktus kirobbantása, semmilyen ártó szándéka nem volt. A diplomata úgy vélte, a 90-es márciusi események legnagyobb vesztesége, legszomorúbb kifejlete, hogy Marosvásárhelyről és környékéről nagyon sok magyar elhagyta az országot, ugyanakkor hangsúlyozta, az események kapcsán elkezdődött tényfeltáró hullám nyomán "van egyfajta tisztuló képe a 89- es télnek és a 90-es tavasznak". "Fontos, hogy a román társadalom tisztán lásson a közelmúltjáról, hiszen ez oldaná a magyarsággal szembeni álláspontját" – tette hozzá Zákonyi Botond.
"Az utat keressük Európába"
Az emlékest a Fehér januártól a fekete márciusig című 34 perces dokumentumfilm- összeállítás vetítésével folytatódott. A képsorokon megelevenedett az 1990. január 20-i nagygyűlés, a feszültségterhes hangulatban az igazság kiderítésének fontosságát hangsúlyozó Kincses Előd, a január 30-án a Bolyai líceumban tartott megbeszélés, amelyen az ügyvéd elvi döntést sürget a tanintézet magyar iskolává alakításával kapcsolatosan, álláspontja szerint erre a tanév végén kellene sort keríteni. A február 9-i képsorok váltják egymást, látható a prefektúra előtti tömeg, majd amint Ioan Frandes őrnagy az oktatási tárca félretájékoztatásával vádolja Kincsest. Sütő András szavai, "az utat keressük Európába", ma is időszerűek. Pillanatokkal később már csak a döbbenetet érezzük a március 19-ét követő, RMDSZ- székház elleni román támadás során súlyosan sérült írót látva kórházi ágyon. A március 20-i megrázó eseményeket felidéző képsorokon láthatjuk az erőszakmentes jogkövetelésre bátorító Léstyán Ferenc római katolikus lelkészt, a megbékélésre, az egymás iránti bizalomra, az egyes szélsőségesek által előidézett fasiszta pogromhangulatban is civilizált viselkedésre, önmérsékletre biztató Kincses Elődöt. A Ion Scrieciu tábornok sajátos igazsága címmel vetített interjú világossá teszi, hogy a hatalom képviselője mennyire ferdítve, bizonytalanul, ellentmondásosan, megtévesztően beszélt a "tényekről". Válaszaiból kiderül, Király Károlyt Bukarestbe hívták, hogy "ne uszítson Marosvásárhelyen", az "uszítók az RMDSZ vezetői voltak", "de talán az RMDSZ meg sem volt alakulva", hogy Vranceából és Suceaváról félezer román állt indulásra készen, megvédeni a marosvásárhelyi románságot, és a Zsil-völgyi bányászok is kis híján elindultak, ugyanakkor a Grand szálló tele volt külföldi tudósítókkal. Scrieciu szerint "a dolog meg volt idejében rendezve a felbujtó csoport által". A március 19/20-as "színdarabnak" a tábornok szerint rendezői nincsenek, szereplői a románok és magyarok, akik nem akartak verekedni, de középen maradtak, a bujtogatók "csak a magyarok!".
Az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Boros Zoltán archívumából készült ötperces Post scriptum – utóirat a véres események áldozatait szólaltatja meg. "Láttuk a valóságot, smink nélkül, hogy az akkori, az államfői sajtóiroda irányítása alatt levő média, a helyi román sajtó hogyan járult hozzá a lincshangulat kialakításához, és azt is, hogy hogyan lehet utólag félremagyarázni a történteket" – mondta Boros Zoltán.
Marosvásárhelyen pogromkísérlet történt
Dr. Kincses Előd ügyvéd Fekete március című könyvének új, bővített kiadását Boris Kálnoky író, újságíró, nemzetközi tudósító (Németország) mutatta be, hangsúlyozva, a 25 évvel ezelőtti tragikus események azért következhettek be, mert a megbukott diktatúra állambiztonsági elitje meg akarta őrizni hatalmát. "A módszerek mindenhol ugyanazok" – hangsúlyozta, hozzátéve, ilyen helyzetben nagyon nehéz helyesen dönteni, Kincses Előd pedig bátorsággal, felelősséggel cselekedett akkor, amikor az emberiség értékeit próbálta megvédeni". Annak kapcsán, hogy a Magyar Köztársaság elnöke kitüntette Kincses Elődöt, Boris Kálnoky felvetette, hogy tulajdonképpen a román köztársaság elnökének kellett volna e gesztust megtennie, hiszen a marosvásárhelyi ügyvéd román állampolgárok életét mentette meg azáltal, hogy megakadályozta az összecsapás kiszélesedését.
Kincses Előd véleményét könyvében fogalmazza meg, elmondása szerint mára már sokkal egyértelműbbé vált számára a bukaresti vezetés felelőssége. "Szó sincs arról, hogy csak helyi szervezés lett volna, mint ahogy egyes történészek hangoztatják. A hadsereg mozgását nem Marosvásárhelyről irányították, hanem a központból. Jogászként továbbra is fenntartom, hogy Marosvásárhelyen pogromkísérlet történt, és furcsának találom, hogy a jogi szakvéleményemet történészként felülbírálják. Egy bűncselekmény minősítése nem történészi, hanem jogászi feladat" – tette hozzá.
A rendezvény további részében a könyv szerzője a 25 évvel ezelőtti tragikus esemény résztvevőivel beszélgetett, Veress Eszterrel, Hîrsan Viorellel, Körmöczky Zoltánnal, Vali Russuval, Magos Métával, Kincses Elemérrel.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga emberjogvédő szervezet társelnöke szerint a marosvásárhelyi véres eseményekért ugyanazok a felelősek, akik a decemberi államcsínyért is, akik "hamar át tudták hangolni a jogokért való küzdelmet, mondván, hogy az szeparatizmus, nacionalizmus". "Újra kell nyitni a marosvásárhelyi események dossziéját, megállapítani a bűnösöket, nem szabad megengedni, hogy huszonöt év után is azok legyenek a nyertesek, akik meg akartak osztani minket" – jelentette ki az emberjogvédő.
Antalfi Imola?
Népújság (Marosvásárhely)
2015. március 25.
Ma kezdődik a XXII. marosvásárhelyi Tudományos Diákköri Konferencia
320 dolgozatot mutatnak be, 17 meghívott előadót várnak a rendezvényre
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) szervezésében idén is sor kerül a Tudományos Diákköri Konferenciára (TDK). A ma kezdődő háromnapos rendezvényen 23 szekcióban kerül sor előadásokra, és 320 hallgatói dolgozatot mutatnak be.
A marosvásárhelyi TDK idén is akkreditált rendezvény, amelyen a részvétel 18 kreditpontot ér a rezidensek, PhD-hallgatók és szakorvosok számára. A magyar hallgatók anyanyelvükön mutathatják be orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti vonatkozású dolgozataikat, több workshopra is sor kerül, illetve meghívott magyarországi szakemberek előadásait hallgathatják meg a résztvevők. A ma kezdődő, munkaműhelyekkel indító tudományos rendezvény három helyszínen oszlik meg: a Kultúrpalota termei mellett a Plaza, illetve a Continental szállók konferenciatermeiben is tartanak előadásokat. A XXII. TDK főszervezőinek – Tubák Nimród MMDSZ-elnök, Mihály Izabella IV éves, Varga Ágota V. éves, Mihály István V. és Virginás-Tarr Ágnes II. éves hallgatók az általános orvosi karon – tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a 23 szekcióban beérkezett 335 dolgozatból 320 dolgozat kerül bemutatásra a rendezvényen, 22-vel több, mint tavaly.
"Két szekcióval több van, mint a tavalyi TDK-n. Magyarországról 17 meghívott előadóra számítunk, és két helyi előadónk is lesz: dr. Szatmári Szabolcs ideggyógyász főorvos, egyetemi előadótanár és dr. Kovács Judit intenzív terápiás főorvos, egyetemi előadótanár. A legtöbb dolgozat a megelőző orvostudomány, kardiológia és gyermekgyógyászat szekciókban érkezett be, és minden témakörben küldtek be dolgozatokat" – nyilatkozta lapunknak Tubák Nimród.
A Tudományos Diákköri Konferencia elsősorban a diákok szemszögéből kiemelt jelentőségű, hiszen ők jelentik a rendezvény fő célcsoportját. "Egyedüli magyar orvostudományi diákköri konferenciaként Erdélyben, lehetőséget nyújt az egyetemi hallgatóknak arra, hogy bemutassák tudományos munkájukat. Úgy vélem, az egyetem nem készít fel olyan kihívásokra, amelyeket egy ilyen konferencia megkövetel. A hallgató számára komoly munkát, nehéz döntéshozatalokat jelent az út, amíg eljut oda, hogy bemutathassa dolgozatát. Az oktatási rendszer hiányosságának tartom, hogy nem elég interaktív a felsőoktatás, a hallgató elég gyakran hallgat, és ez az orvosi egyetemi oktatásban sincs másként. A konferencia kitűnő alkalom arra, hogy a diák a témavezető oktató irányításával elkészítse a dolgozatát, ami rengeteg munkát igényel. A hallgatónak ugyanis tanulmányoznia kell a szóban forgó szakterületen, a választott tudományos témán belül a legutolsó szakirodalmat – és itt nagyon fontos az angol nyelvtudás is –, feldolgozza az anyagot, szintetizálja, azaz a terjedelmes szakirodalmi adatokat összefoglalva írjon egy 200 szavas kivonatot, és végül mutassa be a dolgozatát" – egészítette ki a beszélgetést Mihály István főszervező.
A rendezvény holnap szekciónkénti előadásokkal folytatódik, a gálaestre, illetve a díjkiosztó ünnepségre szombaton 18 órától kerül sor a Kultúrpalota nagytermében.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
320 dolgozatot mutatnak be, 17 meghívott előadót várnak a rendezvényre
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) szervezésében idén is sor kerül a Tudományos Diákköri Konferenciára (TDK). A ma kezdődő háromnapos rendezvényen 23 szekcióban kerül sor előadásokra, és 320 hallgatói dolgozatot mutatnak be.
A marosvásárhelyi TDK idén is akkreditált rendezvény, amelyen a részvétel 18 kreditpontot ér a rezidensek, PhD-hallgatók és szakorvosok számára. A magyar hallgatók anyanyelvükön mutathatják be orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti vonatkozású dolgozataikat, több workshopra is sor kerül, illetve meghívott magyarországi szakemberek előadásait hallgathatják meg a résztvevők. A ma kezdődő, munkaműhelyekkel indító tudományos rendezvény három helyszínen oszlik meg: a Kultúrpalota termei mellett a Plaza, illetve a Continental szállók konferenciatermeiben is tartanak előadásokat. A XXII. TDK főszervezőinek – Tubák Nimród MMDSZ-elnök, Mihály Izabella IV éves, Varga Ágota V. éves, Mihály István V. és Virginás-Tarr Ágnes II. éves hallgatók az általános orvosi karon – tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a 23 szekcióban beérkezett 335 dolgozatból 320 dolgozat kerül bemutatásra a rendezvényen, 22-vel több, mint tavaly.
"Két szekcióval több van, mint a tavalyi TDK-n. Magyarországról 17 meghívott előadóra számítunk, és két helyi előadónk is lesz: dr. Szatmári Szabolcs ideggyógyász főorvos, egyetemi előadótanár és dr. Kovács Judit intenzív terápiás főorvos, egyetemi előadótanár. A legtöbb dolgozat a megelőző orvostudomány, kardiológia és gyermekgyógyászat szekciókban érkezett be, és minden témakörben küldtek be dolgozatokat" – nyilatkozta lapunknak Tubák Nimród.
A Tudományos Diákköri Konferencia elsősorban a diákok szemszögéből kiemelt jelentőségű, hiszen ők jelentik a rendezvény fő célcsoportját. "Egyedüli magyar orvostudományi diákköri konferenciaként Erdélyben, lehetőséget nyújt az egyetemi hallgatóknak arra, hogy bemutassák tudományos munkájukat. Úgy vélem, az egyetem nem készít fel olyan kihívásokra, amelyeket egy ilyen konferencia megkövetel. A hallgató számára komoly munkát, nehéz döntéshozatalokat jelent az út, amíg eljut oda, hogy bemutathassa dolgozatát. Az oktatási rendszer hiányosságának tartom, hogy nem elég interaktív a felsőoktatás, a hallgató elég gyakran hallgat, és ez az orvosi egyetemi oktatásban sincs másként. A konferencia kitűnő alkalom arra, hogy a diák a témavezető oktató irányításával elkészítse a dolgozatát, ami rengeteg munkát igényel. A hallgatónak ugyanis tanulmányoznia kell a szóban forgó szakterületen, a választott tudományos témán belül a legutolsó szakirodalmat – és itt nagyon fontos az angol nyelvtudás is –, feldolgozza az anyagot, szintetizálja, azaz a terjedelmes szakirodalmi adatokat összefoglalva írjon egy 200 szavas kivonatot, és végül mutassa be a dolgozatát" – egészítette ki a beszélgetést Mihály István főszervező.
A rendezvény holnap szekciónkénti előadásokkal folytatódik, a gálaestre, illetve a díjkiosztó ünnepségre szombaton 18 órától kerül sor a Kultúrpalota nagytermében.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. március 26.
Peti András: "Nem jelöltetem magam az előválasztáson"
Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkezdik az előválasztások megszervezését a megyeszékhelyen, a polgármesterjelölt kiválasztása céljából, de ő nem jelölteti magát. Azok, akik szavazóként részt vennének a megmérettetésen, holnaptól kezdődően regisztrálhatnak május 17-ig, a jelöltek április 15-ig adhatják le dossziéjukat. A sajtótájékoztatón részt vett Karácsony Erdei Etel közgyűlési képviselő is, aki kijelentette: átlátható, korrekt előválasztásokat szeretnének szervezni, minél nagyobb részvétellel, és fontosnak tartják a felelősségvállalást mind a jelöltek, mind a választók részéről.
Peti András elmondta, a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa határozata értelmében megyeszinten általános összmagyar előválasztásokat szerveznek azokon a településeken, ahol a magyar lakosság számaránya jelentős, és eséllyel küzdhetnek a polgármesteri tisztségért, valamint a tanácsi többségért. "Ilyen Marosvásárhely is, ahol péntektől indítjuk el az előválasztási eljárást, amely két hónapig tart." "Teljesen átlátható módon szeretnénk megszervezni, és minél nagyobb arányú részvételre számítunk" – jelentette ki Karácsony Erdei Etel. Azok szavazhatnak az előválasztáson, akik betöltötték 18. életévüket, állandó marosvásárhelyi lakcímmel vagy legkevesebb 6 hónapja ideiglenes marosvásárhelyi lakcímmel rendelkeznek, de előzetes regisztrációra van szükség – tette hozzá az alpolgármester. Míg a szavazók holnaptól kezdődően május 17-ig regisztrálhatnak személyesen, a marosvásárhelyi RMDSZ székhelyén vagy elektronikusan (a honlap előkészítés alatt van), a jelölteknek csupán mintegy 3 hét áll rendelkezésükre benyújtani a jelölési dossziéjukat, amelynek – a szabályzatnak megfelelően –, tartalmaznia kell az 1800 támogatói aláírást, az önéletrajzot, nyilatkozatot arról, hogy nem működtek együtt a szekuritátéval, saját felelősségre tett nyilatkozatot arról, hogy amennyiben az előválasztási megmérettetésen alulmaradnak, nem indulnak a 2016-os helyhatósági választásokon az RMDSZ ellen, a város fejlesztését célzó tervet, stratégiát, és természetesen el kell fogadják az RMDSZ alapszabályzatát és politikai programját. A jelölési iratcsomót április 15-ig le kell tenni, az előválasztás időpontjáról, illetve arról, hogy mozgóurnás vagy állóurnás szavazás legyen, csak május 17-e után határoznak – mondta Peti András.
A Népújság kérdésére, hogy a tanácsosi tisztségekre való jelölés céljából mikor szerveznek előválasztást, nem volna-e jó egyidejűleg megtartani mindkét előválasztást, az alpolgármester kijelentette: "egyelőre csak a polgármesteri jelöltségről van szó, a tanácsosi tisztségekről nem beszélünk, várhatóan jövőben kerül erre sor". Hangsúlyozta, a TKT-n a többség úgy ítélte meg, hogy nem tenne jót a munka hatékonyságának, a teljesítménynek, ha a tanácsosjelöltek kiválasztására is most szerveznének előválasztást, mivel "bosszúra lehet számítani azon személyek részéről, akik jelenleg tanácsosok, és egy évvel a választások előtt tudomást szereznének arról, hogy nem kívánja őket az RMDSZ a továbbiakban támogatni".
Arra a kérdésünkre, hogy indul-e az előválasztáson polgármester-jelöltként, közölte: "az utóbbi időben sok egyeztetésen vettem részt mind a kollégákkal, ügyvezető elnökséggel, frakciótagokkal, az RMDSZ vezetésével, de természetesen a családdal, rokonokkal, barátokkal, szomszédokkal is, és azt a döntést hoztam, hogy nem méretkezem meg az előválasztásokon". Peti András nem volt hajlandó részletezni döntésének okait, arról sem nyilatkozott, hogy esetleg parlamenti tisztségre pályázna, vagy – az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökeként – élne-e a jogával, hogy az önkormányzati választásokon első helyen szerepeljen a tanácsosi listán. "Jelenleg kizárólag alpolgármesteri tevékenységemre összpontosítok" – jelentette ki.
Megoldatlan még a kétnyelvű utcanévtáblák és a Sütő András- szobor ügye
Peti András tavalyi tevékenységéről tartott beszámolója során egyrészt a polgármester által leosztott feladatkörökre tért ki, illetve a magyar közösség szempontjából fontos problémákra is utalt. Hangsúlyozta, a közszállítás korszerűsítése a nagyvárosi övezet szintjén kell történjen, egy mobilitási tanulmány elkészítése elengedhetetlen lenne, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a mintegy 2 éve készülő közlekedési tanulmányt a szakemberek áprilisban végre befejezik. Fontosnak nevezte az alternatív közlekedési lehetőségek megteremtését, és azt is, hogy az idei költségvetésben mintegy 3 millió lejt különítettek el a gépjárműpark felújítására. Elmondta, arról is dönteni kell, hogy e tevékenységet az önkormányzat vállalja fel vagy kiszervezi. A "forró témát" jelentő zöldövezetek esetében sikerként könyvelte el, hogy a fakivágási bizottságba sikerült bevinni két civil szervezet képviselőjét, mint ahogy azt is, hogy utcafelújításra sikerült aláírni a finanszírozási szerződést, és elkezdődött a Cuza Voda – Ballada – A. Filimon (volt Iskola) utcák korszerűsítése, a közlekedési csomópontok kialakítása. Az oktatás terén sikerült létrehozni római katolikus főgimnáziumot, megkötni a hosszú távú bérleti szerződést az egyház és az önkormányzat között, felújítani a Bolyai líceum sportpályáját, sikerrel pályázni a Papiu valamint a Művészeti Líceum felújítására. Több, magyar vonatkozású emlékművet, szobrot sikerült rendbe tenni, a vár rehabilitációs munkálatai pedig remélhetőleg a városnapokra befejeződnek. A hőszigetelési program keretében hamarosan több mint 50 tömbház felújításához fognak hozzá, korszerűsítették a napipiacokat, több száz parkolóhelyet alakítottak ki a lakónegyedekben.
Peti András újságírói kérdésre válaszolva elmondta, elszomorítja, hogy továbbra sincs komoly előrelépés a kétnyelvű utcanévtáblák és a Sütő András-szobor ügyében. "Előbbi esetében elkezdődött egy folyamat, legalább a történelmi neveket sikerült visszaállítani, de 468 utcához képest 14-ben történt meg, hogy kikerültek a magyar utcanévtáblák. Elszomorít, hogy a polgármester úr továbbra is azt nyilatkozza, hogy nincs törvényes keret erre, noha még a Diszkrimináció Elleni Tanács is megállapította a diszkrimináció tényét. A Sütő-szoborral kapcsolatban úgy vélem, évekkel ezelőtt helytelen döntés született, amikor az író szülőházához közeli Marasti (Vörösmarty) teret határozták meg helyszínnek a szobor elhelyezésére, szerintem sokkal indokoltabb a városközpontban, a Színház téren. Lassan haladnak a dolgok, mindig valami akadályba ütközünk. Remélem, hogy elkezdték a tervezést, ami megállapítja a szobor helyét a Színház téren, és ezt követően lehet alkotói pályázatot kiírni" – tette hozzá az alpolgármester.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkezdik az előválasztások megszervezését a megyeszékhelyen, a polgármesterjelölt kiválasztása céljából, de ő nem jelölteti magát. Azok, akik szavazóként részt vennének a megmérettetésen, holnaptól kezdődően regisztrálhatnak május 17-ig, a jelöltek április 15-ig adhatják le dossziéjukat. A sajtótájékoztatón részt vett Karácsony Erdei Etel közgyűlési képviselő is, aki kijelentette: átlátható, korrekt előválasztásokat szeretnének szervezni, minél nagyobb részvétellel, és fontosnak tartják a felelősségvállalást mind a jelöltek, mind a választók részéről.
Peti András elmondta, a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa határozata értelmében megyeszinten általános összmagyar előválasztásokat szerveznek azokon a településeken, ahol a magyar lakosság számaránya jelentős, és eséllyel küzdhetnek a polgármesteri tisztségért, valamint a tanácsi többségért. "Ilyen Marosvásárhely is, ahol péntektől indítjuk el az előválasztási eljárást, amely két hónapig tart." "Teljesen átlátható módon szeretnénk megszervezni, és minél nagyobb arányú részvételre számítunk" – jelentette ki Karácsony Erdei Etel. Azok szavazhatnak az előválasztáson, akik betöltötték 18. életévüket, állandó marosvásárhelyi lakcímmel vagy legkevesebb 6 hónapja ideiglenes marosvásárhelyi lakcímmel rendelkeznek, de előzetes regisztrációra van szükség – tette hozzá az alpolgármester. Míg a szavazók holnaptól kezdődően május 17-ig regisztrálhatnak személyesen, a marosvásárhelyi RMDSZ székhelyén vagy elektronikusan (a honlap előkészítés alatt van), a jelölteknek csupán mintegy 3 hét áll rendelkezésükre benyújtani a jelölési dossziéjukat, amelynek – a szabályzatnak megfelelően –, tartalmaznia kell az 1800 támogatói aláírást, az önéletrajzot, nyilatkozatot arról, hogy nem működtek együtt a szekuritátéval, saját felelősségre tett nyilatkozatot arról, hogy amennyiben az előválasztási megmérettetésen alulmaradnak, nem indulnak a 2016-os helyhatósági választásokon az RMDSZ ellen, a város fejlesztését célzó tervet, stratégiát, és természetesen el kell fogadják az RMDSZ alapszabályzatát és politikai programját. A jelölési iratcsomót április 15-ig le kell tenni, az előválasztás időpontjáról, illetve arról, hogy mozgóurnás vagy állóurnás szavazás legyen, csak május 17-e után határoznak – mondta Peti András.
A Népújság kérdésére, hogy a tanácsosi tisztségekre való jelölés céljából mikor szerveznek előválasztást, nem volna-e jó egyidejűleg megtartani mindkét előválasztást, az alpolgármester kijelentette: "egyelőre csak a polgármesteri jelöltségről van szó, a tanácsosi tisztségekről nem beszélünk, várhatóan jövőben kerül erre sor". Hangsúlyozta, a TKT-n a többség úgy ítélte meg, hogy nem tenne jót a munka hatékonyságának, a teljesítménynek, ha a tanácsosjelöltek kiválasztására is most szerveznének előválasztást, mivel "bosszúra lehet számítani azon személyek részéről, akik jelenleg tanácsosok, és egy évvel a választások előtt tudomást szereznének arról, hogy nem kívánja őket az RMDSZ a továbbiakban támogatni".
Arra a kérdésünkre, hogy indul-e az előválasztáson polgármester-jelöltként, közölte: "az utóbbi időben sok egyeztetésen vettem részt mind a kollégákkal, ügyvezető elnökséggel, frakciótagokkal, az RMDSZ vezetésével, de természetesen a családdal, rokonokkal, barátokkal, szomszédokkal is, és azt a döntést hoztam, hogy nem méretkezem meg az előválasztásokon". Peti András nem volt hajlandó részletezni döntésének okait, arról sem nyilatkozott, hogy esetleg parlamenti tisztségre pályázna, vagy – az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökeként – élne-e a jogával, hogy az önkormányzati választásokon első helyen szerepeljen a tanácsosi listán. "Jelenleg kizárólag alpolgármesteri tevékenységemre összpontosítok" – jelentette ki.
Megoldatlan még a kétnyelvű utcanévtáblák és a Sütő András- szobor ügye
Peti András tavalyi tevékenységéről tartott beszámolója során egyrészt a polgármester által leosztott feladatkörökre tért ki, illetve a magyar közösség szempontjából fontos problémákra is utalt. Hangsúlyozta, a közszállítás korszerűsítése a nagyvárosi övezet szintjén kell történjen, egy mobilitási tanulmány elkészítése elengedhetetlen lenne, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a mintegy 2 éve készülő közlekedési tanulmányt a szakemberek áprilisban végre befejezik. Fontosnak nevezte az alternatív közlekedési lehetőségek megteremtését, és azt is, hogy az idei költségvetésben mintegy 3 millió lejt különítettek el a gépjárműpark felújítására. Elmondta, arról is dönteni kell, hogy e tevékenységet az önkormányzat vállalja fel vagy kiszervezi. A "forró témát" jelentő zöldövezetek esetében sikerként könyvelte el, hogy a fakivágási bizottságba sikerült bevinni két civil szervezet képviselőjét, mint ahogy azt is, hogy utcafelújításra sikerült aláírni a finanszírozási szerződést, és elkezdődött a Cuza Voda – Ballada – A. Filimon (volt Iskola) utcák korszerűsítése, a közlekedési csomópontok kialakítása. Az oktatás terén sikerült létrehozni római katolikus főgimnáziumot, megkötni a hosszú távú bérleti szerződést az egyház és az önkormányzat között, felújítani a Bolyai líceum sportpályáját, sikerrel pályázni a Papiu valamint a Művészeti Líceum felújítására. Több, magyar vonatkozású emlékművet, szobrot sikerült rendbe tenni, a vár rehabilitációs munkálatai pedig remélhetőleg a városnapokra befejeződnek. A hőszigetelési program keretében hamarosan több mint 50 tömbház felújításához fognak hozzá, korszerűsítették a napipiacokat, több száz parkolóhelyet alakítottak ki a lakónegyedekben.
Peti András újságírói kérdésre válaszolva elmondta, elszomorítja, hogy továbbra sincs komoly előrelépés a kétnyelvű utcanévtáblák és a Sütő András-szobor ügyében. "Előbbi esetében elkezdődött egy folyamat, legalább a történelmi neveket sikerült visszaállítani, de 468 utcához képest 14-ben történt meg, hogy kikerültek a magyar utcanévtáblák. Elszomorít, hogy a polgármester úr továbbra is azt nyilatkozza, hogy nincs törvényes keret erre, noha még a Diszkrimináció Elleni Tanács is megállapította a diszkrimináció tényét. A Sütő-szoborral kapcsolatban úgy vélem, évekkel ezelőtt helytelen döntés született, amikor az író szülőházához közeli Marasti (Vörösmarty) teret határozták meg helyszínnek a szobor elhelyezésére, szerintem sokkal indokoltabb a városközpontban, a Színház téren. Lassan haladnak a dolgok, mindig valami akadályba ütközünk. Remélem, hogy elkezdték a tervezést, ami megállapítja a szobor helyét a Színház téren, és ezt követően lehet alkotói pályázatot kiírni" – tette hozzá az alpolgármester.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. május 4.
Bojkott a városi tanácsban
Mindaddig, amíg az utcanévtáblák ügye rendeződik
A marosvásárhelyi tanács múlt csütörtöki ülését nem tudták megtartani, ugyanis nem volt meg az ehhez szükséges jelenlét. Az RMDSZ-frakció tagjai ugyan ott voltak, de bojkottálták a gyűlést: a napirendi pontok megszavazásakor kikapcsolták a szavazókészüléket. A tanácsülésről hiányzott Ioana Roman demokrata párti képviselő, illetve még mindig betöltetlen a mandátumáról korábban lemondott Ciotlaus Ionela helye. Dorin Florea polgármester sem jelent meg az ülésen, üzenetét a sajtószóvivő olvasta fel. Peti András alpolgármester, az RMDSZ frakcióvezetője kijelentette: mindaddig bojkottálják a tanácsülést, amíg a polgármester napirendre nem tűzi az RMDSZ által előterjesztett újabb határozattervezetet a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében.
A tanácsülés előtt kerítettek sort a lakásgazdálkodási vállalat részvényesi gyűlésére, amikor az RMDSZ-frakció még szavazott, a tulajdonképpeni ülést azonban jelenlét hiánya miatt nem tartották meg. A napirendi pontok megszavazása előtt ugyanis az RMDSZ-tanácsosok kikapcsolták a szavazókészüléket, így nem volt meg az egyszerű többség a tanácsülés megtartásához, amelyen pedig legalább két vitatott határozattervezetről kellett volna szavazni: a parkolási szabályzat módosításáról és az ASA focicsapattal való társulásról. Peti András alpolgármester magyar és román nyelvű felszólalásában hangsúlyozta, bár az elmúlt időszak feszültségei, amikor természetellenes dolgok történtek az utcanévtáblák kihelyezése során, arra sarkalltak volna minden magánszemélyt, hogy határozottan emelje fel a szavát, az RMDSZ elsősorban tárgyalás útján, politikai eszközökkel kívánja képviselni a marosvásárhelyiek érdekeit. "Bár mindenki azt várta el, hogy szélsőségesen lépjünk fel, nem tettük, nem erre jogosított fel a marosvásárhelyi magyar közösség, hanem arra, hogy itt, a tanácsban nevezzük meg a problémákat, emeljük fel a szavunkat, megoldásokat kínáljunk. Tizenöt éve megoldatlan a kétnyelvű utcanévtáblák ügye, a türelmünk végéhez értünk: nemcsak a lakosság, mi is. Várjuk a megoldást, amihez mi a törvényes feltételeket megteremtettük, költségvetést szabtunk, mindent elkövettünk, hogy kikerüljenek e táblák. A helyi rendőrségtől a lakosság alázatosságot vár el, azt várja el, hogy partnere legyen, hogy szolgálja a közösséget nemcsak az utcanévtáblák, de a kerékpársávok, a zöldövezet megóvása ügyében is. Felháborítónak, hihetetlennek és főként erkölcstelennek tartjuk, hogy a helyi rendőrség 50.000 lejes bírsággal fenyegessen olyan kisnyugdíjasokat, akik havi 300 lejből kénytelenek megélni! Nem kérhetjük a helyi rendőrparancsnok leváltását, mert nem mi neveztük ki, nem voltunk benne a versenyvizsga-bizottságban, nincs lehetőségünk visszavonni, de kérjük, számoljon be a lakosságnak arról, hogy milyen jogszabályok alapján milyen cselekmények miatt helyezett kilátásba ekkora büntetést, mit tesz azért, hogy partnere legyen a közösségnek, milyen megelőző kampányokat kezdeményezett nemcsak a reklámtáblák ügyében, hanem más esetekben is, a bíróságon milyen eredményeket ért el azokban a perekben, amelyek táblaügyben indultak ellene. Remélem, a polgármester úr figyelembe veszi a lakossági észrevételeket és a jelentésünket" – nyilatkozta Peti András. Az alpolgármester bejelentette, hogy újabb határozattervezetet terjesztenek elő, ami, remélik, tényleg pontot tesz a táblaügyre, és átnyújtották minden tanácsosnak a kétnyelvű feliratok kihelyezésének támogatására összegyűjtött 15.000 aláírást is. Peti András hangsúlyozta: "a mi türelmünk is elfogyott, de továbbra is békés, tárgyalásos úton igyekszünk megoldani a kérdést" – tette hozzá.
Válaszként Bretfelean Valentin, a helyi rendőrség igazgatója kijelentette: a kétnyelvű feliratozás a 2007. évi 371-es helyi tanácsi határozat alapján történik, amely előírja, hogy a mellékletben szereplő megnevezések alkalmazása tanácsi határozat alapján történik majd. "2007 óta egyetlen határozatot sem fogadtak el a helyzet szabályzására. Sehol a világon Berlintől Rómáig és Moszkvától Madridig nem lehet utcákat vagy hivatalos intézményeket feliratozni a helyi tanács engedélye és törvényes keret nélkül. A bírság jelentős, elismerem, de nem a mi hibánk, hogy ilyenek a törvények Romániában, mi ezeket kell alkalmazzuk. Ha nem tesszük, bűncselekményt követünk el" – jelentette ki a rendőrparancsnok. Bretfelean szerint így is nagy megértést tanúsítottak, hisz a törvény nem nyújt lehetőséget a figyelmeztetésre, de azért jártak el így, hogy esélyt adjanak a jogszabályok betartására. "Nem róttunk ki bírságot senkire, és úgy gondolom, nem is fogunk. Nem az az érdekünk, hogy elvegyük az emberek pénzét, hanem az, hogy rávegyük őket, tartsák be a törvényt" – tette hozzá.
Sabau Olimpiu képviselő, egy hullámhosszon Bretfelean Valentinnal, megjegyezte: szerinte a helyi rendőrség "túl szelíd volt". Aurel Trif sajtószóvivő a tanácsülésről hiányzó Dorin Florea polgármester üzenetét olvasta fel, aki egyoldalú, a nyomásgyakorlás érdekében véghezvitt bojkottal vádolta meg az RMDSZ-frakciót, ami károsan érinti a város nagy projektjeit és elfogadhatatlan egy multikulturális városban, amelynek harmóniára van szüksége.
Peti András újságírói kérdésre elmondta, az újonnan benyújtott határozattervezet tartalmazza a javított és kiegészített utcanévlajstromot, a jogi keretet. Abból kiindulva, hogy az emberek a megoldást várják, azon a tanácsülésen ott leszünk, ahol ezt a tervezetet megvitatják és szavaznak, ám mindaddig, míg nem kerül napirendre, bojkottálni fogjuk a tanácsüléseket. A polgármesteren múlik, mikor tűzik napirendre az RMDSZ tervezetét – tette hozzá.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Mindaddig, amíg az utcanévtáblák ügye rendeződik
A marosvásárhelyi tanács múlt csütörtöki ülését nem tudták megtartani, ugyanis nem volt meg az ehhez szükséges jelenlét. Az RMDSZ-frakció tagjai ugyan ott voltak, de bojkottálták a gyűlést: a napirendi pontok megszavazásakor kikapcsolták a szavazókészüléket. A tanácsülésről hiányzott Ioana Roman demokrata párti képviselő, illetve még mindig betöltetlen a mandátumáról korábban lemondott Ciotlaus Ionela helye. Dorin Florea polgármester sem jelent meg az ülésen, üzenetét a sajtószóvivő olvasta fel. Peti András alpolgármester, az RMDSZ frakcióvezetője kijelentette: mindaddig bojkottálják a tanácsülést, amíg a polgármester napirendre nem tűzi az RMDSZ által előterjesztett újabb határozattervezetet a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében.
A tanácsülés előtt kerítettek sort a lakásgazdálkodási vállalat részvényesi gyűlésére, amikor az RMDSZ-frakció még szavazott, a tulajdonképpeni ülést azonban jelenlét hiánya miatt nem tartották meg. A napirendi pontok megszavazása előtt ugyanis az RMDSZ-tanácsosok kikapcsolták a szavazókészüléket, így nem volt meg az egyszerű többség a tanácsülés megtartásához, amelyen pedig legalább két vitatott határozattervezetről kellett volna szavazni: a parkolási szabályzat módosításáról és az ASA focicsapattal való társulásról. Peti András alpolgármester magyar és román nyelvű felszólalásában hangsúlyozta, bár az elmúlt időszak feszültségei, amikor természetellenes dolgok történtek az utcanévtáblák kihelyezése során, arra sarkalltak volna minden magánszemélyt, hogy határozottan emelje fel a szavát, az RMDSZ elsősorban tárgyalás útján, politikai eszközökkel kívánja képviselni a marosvásárhelyiek érdekeit. "Bár mindenki azt várta el, hogy szélsőségesen lépjünk fel, nem tettük, nem erre jogosított fel a marosvásárhelyi magyar közösség, hanem arra, hogy itt, a tanácsban nevezzük meg a problémákat, emeljük fel a szavunkat, megoldásokat kínáljunk. Tizenöt éve megoldatlan a kétnyelvű utcanévtáblák ügye, a türelmünk végéhez értünk: nemcsak a lakosság, mi is. Várjuk a megoldást, amihez mi a törvényes feltételeket megteremtettük, költségvetést szabtunk, mindent elkövettünk, hogy kikerüljenek e táblák. A helyi rendőrségtől a lakosság alázatosságot vár el, azt várja el, hogy partnere legyen, hogy szolgálja a közösséget nemcsak az utcanévtáblák, de a kerékpársávok, a zöldövezet megóvása ügyében is. Felháborítónak, hihetetlennek és főként erkölcstelennek tartjuk, hogy a helyi rendőrség 50.000 lejes bírsággal fenyegessen olyan kisnyugdíjasokat, akik havi 300 lejből kénytelenek megélni! Nem kérhetjük a helyi rendőrparancsnok leváltását, mert nem mi neveztük ki, nem voltunk benne a versenyvizsga-bizottságban, nincs lehetőségünk visszavonni, de kérjük, számoljon be a lakosságnak arról, hogy milyen jogszabályok alapján milyen cselekmények miatt helyezett kilátásba ekkora büntetést, mit tesz azért, hogy partnere legyen a közösségnek, milyen megelőző kampányokat kezdeményezett nemcsak a reklámtáblák ügyében, hanem más esetekben is, a bíróságon milyen eredményeket ért el azokban a perekben, amelyek táblaügyben indultak ellene. Remélem, a polgármester úr figyelembe veszi a lakossági észrevételeket és a jelentésünket" – nyilatkozta Peti András. Az alpolgármester bejelentette, hogy újabb határozattervezetet terjesztenek elő, ami, remélik, tényleg pontot tesz a táblaügyre, és átnyújtották minden tanácsosnak a kétnyelvű feliratok kihelyezésének támogatására összegyűjtött 15.000 aláírást is. Peti András hangsúlyozta: "a mi türelmünk is elfogyott, de továbbra is békés, tárgyalásos úton igyekszünk megoldani a kérdést" – tette hozzá.
Válaszként Bretfelean Valentin, a helyi rendőrség igazgatója kijelentette: a kétnyelvű feliratozás a 2007. évi 371-es helyi tanácsi határozat alapján történik, amely előírja, hogy a mellékletben szereplő megnevezések alkalmazása tanácsi határozat alapján történik majd. "2007 óta egyetlen határozatot sem fogadtak el a helyzet szabályzására. Sehol a világon Berlintől Rómáig és Moszkvától Madridig nem lehet utcákat vagy hivatalos intézményeket feliratozni a helyi tanács engedélye és törvényes keret nélkül. A bírság jelentős, elismerem, de nem a mi hibánk, hogy ilyenek a törvények Romániában, mi ezeket kell alkalmazzuk. Ha nem tesszük, bűncselekményt követünk el" – jelentette ki a rendőrparancsnok. Bretfelean szerint így is nagy megértést tanúsítottak, hisz a törvény nem nyújt lehetőséget a figyelmeztetésre, de azért jártak el így, hogy esélyt adjanak a jogszabályok betartására. "Nem róttunk ki bírságot senkire, és úgy gondolom, nem is fogunk. Nem az az érdekünk, hogy elvegyük az emberek pénzét, hanem az, hogy rávegyük őket, tartsák be a törvényt" – tette hozzá.
Sabau Olimpiu képviselő, egy hullámhosszon Bretfelean Valentinnal, megjegyezte: szerinte a helyi rendőrség "túl szelíd volt". Aurel Trif sajtószóvivő a tanácsülésről hiányzó Dorin Florea polgármester üzenetét olvasta fel, aki egyoldalú, a nyomásgyakorlás érdekében véghezvitt bojkottal vádolta meg az RMDSZ-frakciót, ami károsan érinti a város nagy projektjeit és elfogadhatatlan egy multikulturális városban, amelynek harmóniára van szüksége.
Peti András újságírói kérdésre elmondta, az újonnan benyújtott határozattervezet tartalmazza a javított és kiegészített utcanévlajstromot, a jogi keretet. Abból kiindulva, hogy az emberek a megoldást várják, azon a tanácsülésen ott leszünk, ahol ezt a tervezetet megvitatják és szavaznak, ám mindaddig, míg nem kerül napirendre, bojkottálni fogjuk a tanácsüléseket. A polgármesteren múlik, mikor tűzik napirendre az RMDSZ tervezetét – tette hozzá.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. május 4.
Büntetőjogi és kártérítési pert indítottak Valentin Bretfelean ellen
Fenyegetéssel vádolják a rendőrfőnököt
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd 11 marosvásárhelyi lakos jogi képviselőjeként és saját nevében is büntetőeljárást indított a marosvásárhelyi bíróság melletti ügyészségen a marosvásárhelyi helyi rendőrség igazgatója, Valentin Bretfelean ellen. A helyi rendőrség igazgatóját fenyegetés miatt perelik azok a háztulajdonosok, akik nem voltak hajlandókeltávolítani ingatlanjuk faláról a kétnyelvű utcanévtáblákat, fájdalomdíjként Valentin Bretfeleantól és a helyi rendőrségtől egyetemlegesen 480.000 lej kérnek. Személyekre leosztva éppen annyit, amekkora bírsággal fenyegette őket a rendőrfőnök.
"A román alkotmány, a helyi közigazgatási törvény, az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája értelmében senki sem vitathatja, hogy Marosvásárhelyen mindenütt kétnyelvű utcanévtáblák kellene legyenek, hiszen a marosvásárhelyi magyarság 44 százalékát teszi ki hivatalosan a város lakosságának, és már 20 százalék felett ezt a jogot tiszteletben kellett volna tartani" – nyilatkozta múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Kincses Előd ügyvéd. Elmondta, a marosvásárhelyi tanács 2001-ben elvi határozatot hozott a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről, amit 2007-ben kiegészített és mellékletben fogadta el valamennyi utca és tér magyar megnevezését. "2007 óta összesen négy darab kétnyelvű utcanévtáblát függesztett ki a tanács: a Gheorghe Doja – Dózsa György, Pavel Chinezu – Kinizsi Pál, Franz Liszt – Liszt Ferenc és Matei Corvin – Mátyás király utcák esetében. Mivel az önkormányzat hét év alatt csupán négy kétnyelvű utcanévtáblát tett ki, ezért a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) aktivistái felajánlották a háztulajdonosoknak, hogy kihelyezik a kétnyelvű utcanévtáblákat a polgármesteri hivatal helyett. Az elmúlt hónapok során 80 táblát szereltek fel, de a marosvásárhelyi rendőrség vezetőjét csak március 20-án, a fekete március 25. évfordulóján kezdte ez zavarni, és az Egyesülés téren két CEMO-aktivistát, Barabás Miklóst és Benedek Lehelt megbírságolták a törvény által lehetővé tett legmagasabb bírság összegével, 5000 lejjel, amiért merészeltek élni jogaikkal. Az a hivatkozás, hogy ezek reklámtáblák lennének, tömény hülyeség, mint ahogy az is, hogy építési engedély kellene a utcanévtábla kifüggesztéséhez. Tudomásom szerint egyetlenegy táblát sem függesztettek ki sem Marosvásárhelyen, sem máshol az országban építkezési engedély alapján. A felszólításban, amelyet a helyi rendőrség igazgatója a 80 utcanévtábla-tulajdonosnak kiküldött, 30.000-től 50.000 lejig terjedő bírságot helyezett kilátásba arra az esetre, ha a lakosok nem szerelik le a táblát. Azt is felhozza, hogy amennyiben a háztulajdonosok ezt maguktól nem teszik meg, akkor a hivatalos szervek fogják eltávolítani a táblákat, és az ezzel járó költségeket is ráterhelik a tulajdonosokra. Bretfelean figyelmen kívül hagyja, hogy bírósági határozat hiányában a táblák leszerelése lopást jelent, ha a rendőrség erőszakot alkalmaz, akkor rablást követ el. A kilátásba helyezett arcátlan büntetéssel azt akarta elérni, hogy a magyarság mondjon le önként a törvény által biztosított jogáról. Ezt sajnos a táblatulajdonosok háromnegyede meg is tette. Azok, akik nem tették meg, ügyvédi meghatalmazást adtak büntetőeljárás indítására Bretfelean ellen fenyegetés bűncselekménye miatt, aminek a felső büntetési tétele egy év szabadságvesztés. Ugyanakkor a megyei törvényszéken indított kártérítési perben azt kértük, hogy Bretfeleant és a marosvásárhelyi rendőrséget egyetemlegesen kötelezzék összesen 480.000 lej kifizetésére" – nyilatkozta Kincses Előd, aki szerint az is érdekes, hogy egyetlen olyan román személy sem kapott felszólítást, aki szabálytalan, de egynyelvű táblát függesztett ki a háza falára. "Ez is az etnikai indíttatást bizonyítja" – mondta az ügyvéd.
Azontúl, hogy a helyi rendőrség igazgatójának fenyegetőzése sérti az alkotmányt, a helyhatósági törvényt és az európai normákat, a rendőrségi törvényt is sérti – állítja az ügyvéd, aki szerint a rendőrség fő feladata a törvényesség betartása és nem annak semmibevétele. Kincses hozzátette, tudomása szerint összesen 22 személy nem szereltette le a táblákat a rendőrségi felszólításra.
"Mások is bármikor megtehetik a feljelentést, illetve beavatkozhatnak a perbe a felperesek oldalán, hiszen a rendőrfőnök velük szemben is elkövette a fenyegetés bűncselekményét és az erkölcsi károkozást, náluk a fenyegetés célba is ért" – jelentette ki a marosvásárhelyi ügyvéd.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Fenyegetéssel vádolják a rendőrfőnököt
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd 11 marosvásárhelyi lakos jogi képviselőjeként és saját nevében is büntetőeljárást indított a marosvásárhelyi bíróság melletti ügyészségen a marosvásárhelyi helyi rendőrség igazgatója, Valentin Bretfelean ellen. A helyi rendőrség igazgatóját fenyegetés miatt perelik azok a háztulajdonosok, akik nem voltak hajlandókeltávolítani ingatlanjuk faláról a kétnyelvű utcanévtáblákat, fájdalomdíjként Valentin Bretfeleantól és a helyi rendőrségtől egyetemlegesen 480.000 lej kérnek. Személyekre leosztva éppen annyit, amekkora bírsággal fenyegette őket a rendőrfőnök.
"A román alkotmány, a helyi közigazgatási törvény, az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája értelmében senki sem vitathatja, hogy Marosvásárhelyen mindenütt kétnyelvű utcanévtáblák kellene legyenek, hiszen a marosvásárhelyi magyarság 44 százalékát teszi ki hivatalosan a város lakosságának, és már 20 százalék felett ezt a jogot tiszteletben kellett volna tartani" – nyilatkozta múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Kincses Előd ügyvéd. Elmondta, a marosvásárhelyi tanács 2001-ben elvi határozatot hozott a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről, amit 2007-ben kiegészített és mellékletben fogadta el valamennyi utca és tér magyar megnevezését. "2007 óta összesen négy darab kétnyelvű utcanévtáblát függesztett ki a tanács: a Gheorghe Doja – Dózsa György, Pavel Chinezu – Kinizsi Pál, Franz Liszt – Liszt Ferenc és Matei Corvin – Mátyás király utcák esetében. Mivel az önkormányzat hét év alatt csupán négy kétnyelvű utcanévtáblát tett ki, ezért a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) aktivistái felajánlották a háztulajdonosoknak, hogy kihelyezik a kétnyelvű utcanévtáblákat a polgármesteri hivatal helyett. Az elmúlt hónapok során 80 táblát szereltek fel, de a marosvásárhelyi rendőrség vezetőjét csak március 20-án, a fekete március 25. évfordulóján kezdte ez zavarni, és az Egyesülés téren két CEMO-aktivistát, Barabás Miklóst és Benedek Lehelt megbírságolták a törvény által lehetővé tett legmagasabb bírság összegével, 5000 lejjel, amiért merészeltek élni jogaikkal. Az a hivatkozás, hogy ezek reklámtáblák lennének, tömény hülyeség, mint ahogy az is, hogy építési engedély kellene a utcanévtábla kifüggesztéséhez. Tudomásom szerint egyetlenegy táblát sem függesztettek ki sem Marosvásárhelyen, sem máshol az országban építkezési engedély alapján. A felszólításban, amelyet a helyi rendőrség igazgatója a 80 utcanévtábla-tulajdonosnak kiküldött, 30.000-től 50.000 lejig terjedő bírságot helyezett kilátásba arra az esetre, ha a lakosok nem szerelik le a táblát. Azt is felhozza, hogy amennyiben a háztulajdonosok ezt maguktól nem teszik meg, akkor a hivatalos szervek fogják eltávolítani a táblákat, és az ezzel járó költségeket is ráterhelik a tulajdonosokra. Bretfelean figyelmen kívül hagyja, hogy bírósági határozat hiányában a táblák leszerelése lopást jelent, ha a rendőrség erőszakot alkalmaz, akkor rablást követ el. A kilátásba helyezett arcátlan büntetéssel azt akarta elérni, hogy a magyarság mondjon le önként a törvény által biztosított jogáról. Ezt sajnos a táblatulajdonosok háromnegyede meg is tette. Azok, akik nem tették meg, ügyvédi meghatalmazást adtak büntetőeljárás indítására Bretfelean ellen fenyegetés bűncselekménye miatt, aminek a felső büntetési tétele egy év szabadságvesztés. Ugyanakkor a megyei törvényszéken indított kártérítési perben azt kértük, hogy Bretfeleant és a marosvásárhelyi rendőrséget egyetemlegesen kötelezzék összesen 480.000 lej kifizetésére" – nyilatkozta Kincses Előd, aki szerint az is érdekes, hogy egyetlen olyan román személy sem kapott felszólítást, aki szabálytalan, de egynyelvű táblát függesztett ki a háza falára. "Ez is az etnikai indíttatást bizonyítja" – mondta az ügyvéd.
Azontúl, hogy a helyi rendőrség igazgatójának fenyegetőzése sérti az alkotmányt, a helyhatósági törvényt és az európai normákat, a rendőrségi törvényt is sérti – állítja az ügyvéd, aki szerint a rendőrség fő feladata a törvényesség betartása és nem annak semmibevétele. Kincses hozzátette, tudomása szerint összesen 22 személy nem szereltette le a táblákat a rendőrségi felszólításra.
"Mások is bármikor megtehetik a feljelentést, illetve beavatkozhatnak a perbe a felperesek oldalán, hiszen a rendőrfőnök velük szemben is elkövette a fenyegetés bűncselekményét és az erkölcsi károkozást, náluk a fenyegetés célba is ért" – jelentette ki a marosvásárhelyi ügyvéd.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. május 21.
A MOGYE-n felavatták Mihai király domborművét
A magyar oktatók nem vettek részt az ünnepségen
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) előcsarnokában tegnap Mihai román király lánya, Margit trónörökös hercegnő és férje, Radu herceg jelenlétében felavatták Mihai király domborművét. A román uralkodó 70 évvel ezelőtt királyi rendelettel hozta létre a Kolozsvári Magyar Állami Egyetemet, annak keretében az orvosi fakultást. Tegnap A királyság napja című ünnepségen a MOGYE 70 évvel ezelőtti megalapítására emlékezett az egyetem vezetősége. A rendezvényen nem vettek részt a magyar oktatók.
A hercegi párral rektori szobájában folytatott rövid beszélgetést dr. Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora, ezt követően Margit hercegnő és férje, Radu herceg a kiváló tanulmányi eredményeket elért hallgatókkal találkozott, amelyen a sajtó képviselői nem vehettek részt. Ezt könyvbemutató követte, amelyen dr. Maria Sanda Copotoiu professzor asszony méltatta Sandra Gatejeanu Gheorghénak a trónörökös hercegnő élete utóbbi 25 évét bemutató, gazdagon illusztrált könyvét. A Curtea Veche kiadó gondozásában idén megjelent kiadvány dokumentumok, újságcikkek gyűjteménye, amelyek a királyi család életéről adnak hírt. A könyvbemutatón Radu herceg megtisztelőnek és nagy örömnek nevezte, hogy Margit hercegnővel részt vehet a MOGYE ünnepségén, és hangsúlyozta, a román királyok jelentősen hozzájárultak az ország modernizálásához, kiemelt fontosságúnak tartották az oktatás, a kultúra fejlesztését. A rövid rendezvényt a Mihai királyról mintázott dombormű leleplezése követte. Az egyetem előcsarnokában elhelyezett alkotás kizárólag román nyelven adja a jövő generációk tudtára, hogy I. Mihai román király 1945-ben írta alá a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem létrehozásáról szóló törvényerejű rendeletet. Ebből az alkalomból Cornel Sigmirean, a Petru Maior Egyetem szenátusának elnöke tartott rövid történelmi beszámolót a királyi család életéről, Mihai király szerepéről a MOGYE megalapításában, hangsúlyozva, 1931. szeptember 26. után "királyunk szimbolikusan visszatért Marosvásárhelyre". A dombormű leleplezését követően a hercegi pár sietve távozott, sajtónyilatkozatok nem voltak.
Újságírói kérdésre dr. Leonard Azamfirei rektor elmondta, fontosnak tartja a királyi ház képviselőinek látogatását az egyetemen a különleges alkalommal, a tanintézmény létrehozásának 70. évfordulóján. A királyi ház és a MOGYE közötti kapcsolat szoros, 1945-ből ered, amikor Mihai román király rendelete alapján megalakult a MOGYE. Erre emlékeztet Mihai király felavatott domborműve – jelentette ki a rektor. Leonard Azamfirei sajnálatosnak nevezte a magyar oktatók távolmaradását a rendezvényről, hiszen, mint hozzátette, ez nem a románok ünnepe, hanem az egész egyetemé, és különbséget kell tenni az egyetem életében fontos és kevésbé fontos események, pillanatok között.
"Cinizmus, durva történelemhamisítás"
A magyar oktatók testületileg távol maradtak. Dr. Szilágyi Tibor professzor lapunknak elmondta, ő is sajnálja, hogy nem lehettek jelen az ünnepségen,"cinizmusnak, durva történelemhamisításnak" nevezte, hogy az Állami Magyar Egyetem létrehozását 1945-ben Kolozsváron úgy állítja be az egyetem vezetősége, mint a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem megalapítását. "Egy magyarnak indult egyetemen történik jelen pillanatban az, hogy a gyógyszerészeti kar akkreditációját nem akarják jóváhagyni, arra hivatkozva, hogy újonnan indult karról van szó. Ezt a szintű cinizmust nem tudjuk szó nélkül lenyelni. Továbbra is tiltakozni fogunk, királyi protokollhoz méltó módon, valószínűleg sajtónyilatkozat formájában" – tette hozzá a professzor.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
A magyar oktatók nem vettek részt az ünnepségen
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) előcsarnokában tegnap Mihai román király lánya, Margit trónörökös hercegnő és férje, Radu herceg jelenlétében felavatták Mihai király domborművét. A román uralkodó 70 évvel ezelőtt királyi rendelettel hozta létre a Kolozsvári Magyar Állami Egyetemet, annak keretében az orvosi fakultást. Tegnap A királyság napja című ünnepségen a MOGYE 70 évvel ezelőtti megalapítására emlékezett az egyetem vezetősége. A rendezvényen nem vettek részt a magyar oktatók.
A hercegi párral rektori szobájában folytatott rövid beszélgetést dr. Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora, ezt követően Margit hercegnő és férje, Radu herceg a kiváló tanulmányi eredményeket elért hallgatókkal találkozott, amelyen a sajtó képviselői nem vehettek részt. Ezt könyvbemutató követte, amelyen dr. Maria Sanda Copotoiu professzor asszony méltatta Sandra Gatejeanu Gheorghénak a trónörökös hercegnő élete utóbbi 25 évét bemutató, gazdagon illusztrált könyvét. A Curtea Veche kiadó gondozásában idén megjelent kiadvány dokumentumok, újságcikkek gyűjteménye, amelyek a királyi család életéről adnak hírt. A könyvbemutatón Radu herceg megtisztelőnek és nagy örömnek nevezte, hogy Margit hercegnővel részt vehet a MOGYE ünnepségén, és hangsúlyozta, a román királyok jelentősen hozzájárultak az ország modernizálásához, kiemelt fontosságúnak tartották az oktatás, a kultúra fejlesztését. A rövid rendezvényt a Mihai királyról mintázott dombormű leleplezése követte. Az egyetem előcsarnokában elhelyezett alkotás kizárólag román nyelven adja a jövő generációk tudtára, hogy I. Mihai román király 1945-ben írta alá a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem létrehozásáról szóló törvényerejű rendeletet. Ebből az alkalomból Cornel Sigmirean, a Petru Maior Egyetem szenátusának elnöke tartott rövid történelmi beszámolót a királyi család életéről, Mihai király szerepéről a MOGYE megalapításában, hangsúlyozva, 1931. szeptember 26. után "királyunk szimbolikusan visszatért Marosvásárhelyre". A dombormű leleplezését követően a hercegi pár sietve távozott, sajtónyilatkozatok nem voltak.
Újságírói kérdésre dr. Leonard Azamfirei rektor elmondta, fontosnak tartja a királyi ház képviselőinek látogatását az egyetemen a különleges alkalommal, a tanintézmény létrehozásának 70. évfordulóján. A királyi ház és a MOGYE közötti kapcsolat szoros, 1945-ből ered, amikor Mihai román király rendelete alapján megalakult a MOGYE. Erre emlékeztet Mihai király felavatott domborműve – jelentette ki a rektor. Leonard Azamfirei sajnálatosnak nevezte a magyar oktatók távolmaradását a rendezvényről, hiszen, mint hozzátette, ez nem a románok ünnepe, hanem az egész egyetemé, és különbséget kell tenni az egyetem életében fontos és kevésbé fontos események, pillanatok között.
"Cinizmus, durva történelemhamisítás"
A magyar oktatók testületileg távol maradtak. Dr. Szilágyi Tibor professzor lapunknak elmondta, ő is sajnálja, hogy nem lehettek jelen az ünnepségen,"cinizmusnak, durva történelemhamisításnak" nevezte, hogy az Állami Magyar Egyetem létrehozását 1945-ben Kolozsváron úgy állítja be az egyetem vezetősége, mint a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem megalapítását. "Egy magyarnak indult egyetemen történik jelen pillanatban az, hogy a gyógyszerészeti kar akkreditációját nem akarják jóváhagyni, arra hivatkozva, hogy újonnan indult karról van szó. Ezt a szintű cinizmust nem tudjuk szó nélkül lenyelni. Továbbra is tiltakozni fogunk, királyi protokollhoz méltó módon, valószínűleg sajtónyilatkozat formájában" – tette hozzá a professzor.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. május 29.
Adósságnövelő állampolitika
Gazdasági vészharangot kongatott meg a Számvevőszék a minap az elmúlt három évre vonatkozó beszámolójában a jelentős mértékben megnövekedett közadósság, illetve általában a közpénz, a banki kölcsönök felhasználása kapcsán. A pénzügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a közadósság elérte a 60 milliárd eurót, ami a hazai össztermék közel 40 százalékát teszi ki. Ez persze a 87%-os európai átlaghoz képest nem sok, a gazdasági perspektívák, a gazdaságpolitika, a sajátos hazai helyzet ismeretében azonban kockázatos arány. Ugyanis míg 2008-ban a közadósság a GDP 13,2 százaléka volt, 2012-ben már 37,3 (!) százalékra nőtt, tehát igencsak gyors ritmusban adósodunk el… A lakosságra lebontva közel 3000 euró jutna mindenkire, ahhoz, hogy a közadósság visszafizethető legyen. Ami nem kis pénz, tekintettel a hazai jövedelemszintre.
Talán még ez a növekvő mértékű eladósodás is indokolható és elfogadható lenne, ha az állam által felvett bankkölcsönöket értelmesen használnák fel, gazdasági növekedést generáló beruházásokat, projekteket finanszíroznának, ám nem ez történik. A számvevőszéki jelentés szerint a Világbanktól, a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve a hazai pénzpiacról felvett hiteleket az állam a költségvetési hiány fedezésére, alapvetően a nyugdíjak kifizetésére és az egészségügyi szektorra fordította és csupán 1 (!) százalékát irányította a fenntartható gazdasági fejlődést biztosító beruházásokra. A Nemzetközi Valutaalaptól 2009-ben felvett kölcsön visszaadása éppen a beruházásokra igényelt későbbi hitelek egy részéből történik.
Nemcsak országos, de önkormányzati szinten is érezhető a beruházások finanszírozásának hangsúlyos visszaesése, szinte mindenütt csak a már korábban megkezdett projektekre csurrant-cseppent egy kis pénzt a kormány. Maros megye sem kivétel, a 2010 tájékán megkezdett sok tízmillió eurós beruházásokkal szemben ma nem tudunk példát mondani komolyabb befektetésekre, a Szászrégen–Laposnya közötti út felújításán, egy- két kisebb útjavításon kívül nincs komolyabb beruházás. Már annak is örülni kell, ha az uniós projektek önrészét tudják finanszírozni az önkormányzatok…
A fentiekkel szemben nemcsak a közadósság növekvő tendenciája, hanem a banki szektor túlfejlesztése is probléma, és ezt maga Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója hangsúlyozta, más gazdasági szektorok erősítését sürgetve. A kormányzó valószínűleg nem olyan módszerekre gondolt, amilyeneket a kormány "bevetett" az elmúlt időszakban. Nem az oszlopadó, a borravaló megadózása, a 2 lejes kasszahiány miatti drasztikus intézkedések és más, hasonló pénzügyi "bravúrok" hozzák el a várt gazdasági növekedést, hanem atörvénykezés olyan értelmű átalakítása, amely a befektetési kedvet növeli, stabil vállalkozói környezetet teremt, ezzel párhuzamosan pedig elengedhetetlen a közigazgatási szektor átszervezése, az emberi erőforrás megtartására, a szociális ellátásra vonatkozó stratégiák kidolgozása.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Gazdasági vészharangot kongatott meg a Számvevőszék a minap az elmúlt három évre vonatkozó beszámolójában a jelentős mértékben megnövekedett közadósság, illetve általában a közpénz, a banki kölcsönök felhasználása kapcsán. A pénzügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a közadósság elérte a 60 milliárd eurót, ami a hazai össztermék közel 40 százalékát teszi ki. Ez persze a 87%-os európai átlaghoz képest nem sok, a gazdasági perspektívák, a gazdaságpolitika, a sajátos hazai helyzet ismeretében azonban kockázatos arány. Ugyanis míg 2008-ban a közadósság a GDP 13,2 százaléka volt, 2012-ben már 37,3 (!) százalékra nőtt, tehát igencsak gyors ritmusban adósodunk el… A lakosságra lebontva közel 3000 euró jutna mindenkire, ahhoz, hogy a közadósság visszafizethető legyen. Ami nem kis pénz, tekintettel a hazai jövedelemszintre.
Talán még ez a növekvő mértékű eladósodás is indokolható és elfogadható lenne, ha az állam által felvett bankkölcsönöket értelmesen használnák fel, gazdasági növekedést generáló beruházásokat, projekteket finanszíroznának, ám nem ez történik. A számvevőszéki jelentés szerint a Világbanktól, a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve a hazai pénzpiacról felvett hiteleket az állam a költségvetési hiány fedezésére, alapvetően a nyugdíjak kifizetésére és az egészségügyi szektorra fordította és csupán 1 (!) százalékát irányította a fenntartható gazdasági fejlődést biztosító beruházásokra. A Nemzetközi Valutaalaptól 2009-ben felvett kölcsön visszaadása éppen a beruházásokra igényelt későbbi hitelek egy részéből történik.
Nemcsak országos, de önkormányzati szinten is érezhető a beruházások finanszírozásának hangsúlyos visszaesése, szinte mindenütt csak a már korábban megkezdett projektekre csurrant-cseppent egy kis pénzt a kormány. Maros megye sem kivétel, a 2010 tájékán megkezdett sok tízmillió eurós beruházásokkal szemben ma nem tudunk példát mondani komolyabb befektetésekre, a Szászrégen–Laposnya közötti út felújításán, egy- két kisebb útjavításon kívül nincs komolyabb beruházás. Már annak is örülni kell, ha az uniós projektek önrészét tudják finanszírozni az önkormányzatok…
A fentiekkel szemben nemcsak a közadósság növekvő tendenciája, hanem a banki szektor túlfejlesztése is probléma, és ezt maga Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója hangsúlyozta, más gazdasági szektorok erősítését sürgetve. A kormányzó valószínűleg nem olyan módszerekre gondolt, amilyeneket a kormány "bevetett" az elmúlt időszakban. Nem az oszlopadó, a borravaló megadózása, a 2 lejes kasszahiány miatti drasztikus intézkedések és más, hasonló pénzügyi "bravúrok" hozzák el a várt gazdasági növekedést, hanem atörvénykezés olyan értelmű átalakítása, amely a befektetési kedvet növeli, stabil vállalkozói környezetet teremt, ezzel párhuzamosan pedig elengedhetetlen a közigazgatási szektor átszervezése, az emberi erőforrás megtartására, a szociális ellátásra vonatkozó stratégiák kidolgozása.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. május 29.
Harminc hagyományos utcanév kerülhet ki Marosvásárhelyen
"Visszajön a magyar nyelv a főtérre – ahol a helye van"
Ha a főispáni hivatal törvényesség szempontjából nem emel kifogást, akár júniusban kihelyezhetik Marosvásárhelyen azokat az utcanévtáblákat, amelyek a román nyelvű megnevezés mellett a hagyományos, magyar nevet is tartalmazzák. A helyi tanács tegnapi ülésén ugyanis a testület – négy ellenszavazat mellett – kétharmados többséggel elfogadta a 30 utcanevet tartalmazó lajstromot magába foglaló határozattervezetet. Így kerülhet ki a Calarasilor utca mellé (vagy alá?) a Kossuth utca, a Mihai Eminescu utca mellé a Jókai Mór utca stb. Peti András alpolgármester, az RMDSZ frakcióvezetője szerint a hagyományos utcanevek jóváhagyása nem jelenti azt, hogy lemondtak a többi 460 utca kétnyelvűsítéséről.
A napirend 46. pontjaként szereplő hagyományos utcanevekre vonatkozó határozattervezetet Peti András javaslatára a 11. helyre emelték előre. A tervezethez egyedül Sabau Olimpiu képviselő szólt hozzá, kijelentve, meglátása szerint a tervezet megszavazása politikai, illetve közigazgatási üzenetet hordoz: a 30 hagyományos név nem egyezik az utcák jelenlegi nevével, és e gesztussal "nem a jövő fele tekintünk, hanem visszatérünk a múltba".
A felszólalását követő szavazás során négy ellenszavazat mellett a testület kétharmados többséggel jóváhagyta a határozattervezetet. A tanácsülést követően a sajtó képviselőinek nyilatkozva Peti András elmondta, két különböző célkitűzést követnek: egyrészt a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, ami nem kapta meg a törvényességi láttamozást a jegyző részéről, illetve ezzel párhuzamosan elindítottak egy másik kezdeményezést is, amelyik a hagyományos történelmi utcák, közterek elnevezéseit hivatott megjeleníteni. "Amikor kézbe fogjuk kapni a korábbi, a kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó határozattervezeteink elutasításának indoklását, az RMDSZ-frakció a közigazgatási bírósághoz fordul jogorvoslatért. Ezzel párhuzamosan, de nem ehelyett, elindítottunk egy másik kezdeményezést is, amelyik a hagyományos történelmi utcák, közterek elnevezését tartalmazó utcanévtáblák kihelyezését célozza. Annak ellenére, hogy a sajtóban az elmúlt napokban vehemens támadások értek, a közösség, az átlagemberek részéről pozitív visszajelzéseink vannak. Szerencsére partnereket találtunk, és sikerült kétharmados többséggel megszavazni a határozattervezetet, és a táblák, remélem, rövid időn belül kikerülnek. Ezek nem a fordítást helyettesítik, hanem azt kiegészítik, és a köznyelvben vagy a kollektív memóriában őrzött megnevezéseket fogják tartalmazni. Nem adtuk fel a kétnyelvűségért indított küzdelmünket" – tette hozzá Peti András. Elmondása szerint egyelőre 30 utca esetében kerülnek ki a hagyományos nevek, de egy bizottságot megbíztak a feladattal, hogy a többi 460 utca tekintetében is elemezze a kérdést.
– 2010-től kezdődően minden tanácsi határozatban két nyelven szerepelnek az utcanevek, elsősorban az új utcák esetében. Ezeket nem kell elemezni, ki kell tenni úgy, ahogy szerepelnek a határozatban. Mi most a főtérre koncentráltunk, hisz a civilek sérelmezték, hogy a főtérről ki van zárva a magyar nyelv. Most visszajön a magyar nyelv a főtérre, ahol a helye van, és remélem, más téren is fogunk elérni eredményeket" – hangsúlyozta az alpolgármester, reményét fejezve ki, hogy a tegnap elfogadott utcanév-határozat ellen nem emelt törvényességi kifogást a főispáni hivatal, vagy akár a magyar civil szervezetek. A határozat törvényességének elemzésére 15 napja van a prefektúrának, ha nem utasítják el, azonnal ki lehet tenni a román megnevezést tartalmazó táblával és felirattal azonos méretű, a hagyományos magyar megnevezést tartalmazó táblát.
Nem mondanak le az Aranykakasról
A Demokratikus Marosvásárhelyért Civil Szervezetnek az Aranykakas épületével kapcsolatosan a helyi tanácsosokhoz, illetve a polgármesterhez eljuttatott nyílt levelére reagált a tanács jegyzője,Andrei Muresan, aki kijelentette, az épület tulajdonosa előzetes feljelentést tett a helyi tanácsnak a kisajátításra vonatkozó határozata ellen, javasolva, amíg a helyzet nem tisztázódik, várjanak. Peti András elmondta, kérték az Aranykakas közhasznúvá nyilvánítását, sajnos, ebben hatásköre a megyei önkormányzatnak van. "A közhasznúvá nyilvánítása után a kisajátítást is kezdeményeztük. A tulajdonos tudomást szerzett a döntésünkről, és előzetes felszólítással élt, levelére április 29-én válaszoltunk. Remélem, nem húzódik a bíróságon évekig az ügy, és emiatt a legfontosabb cél, az épület megmentése nem valósulhat meg. Időközben a tulajdonos meghirdette az árverést az épületre, viszont nem rendelkezik az elővásárlási jogról való lemondással sem a kulturális minisztérium, sem a megyei önkormányzat, sem a városi önkormányzat részéről, a törvény szerint pedig csak ezt követően tudja eladni. Mi nem mondtunk le elővásárlási jogunkról, hiszen fontos számunkra ez az épület, és kiállunk a döntésünk mellett, hogy át akarjuk venni, és megmenteni a jövő generációk számára" – közölte az alpolgármester.
A testület elhalasztotta a parkolási szabályzat módosítására vonatkozó határozattervezet megvitatását, a sporttámogatások esetében pedig egyrészt a végrehajtó apparátus szakembereiből álló bizottságra bízta a sportegyesületekkel való együttműködés indokoltságának megállapítását, illetve legkevesebb 20 százalékkal csökkentette a múlt évi kerethez képest a sportegyesületeknek nyújtandó támogatás értékét.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
"Visszajön a magyar nyelv a főtérre – ahol a helye van"
Ha a főispáni hivatal törvényesség szempontjából nem emel kifogást, akár júniusban kihelyezhetik Marosvásárhelyen azokat az utcanévtáblákat, amelyek a román nyelvű megnevezés mellett a hagyományos, magyar nevet is tartalmazzák. A helyi tanács tegnapi ülésén ugyanis a testület – négy ellenszavazat mellett – kétharmados többséggel elfogadta a 30 utcanevet tartalmazó lajstromot magába foglaló határozattervezetet. Így kerülhet ki a Calarasilor utca mellé (vagy alá?) a Kossuth utca, a Mihai Eminescu utca mellé a Jókai Mór utca stb. Peti András alpolgármester, az RMDSZ frakcióvezetője szerint a hagyományos utcanevek jóváhagyása nem jelenti azt, hogy lemondtak a többi 460 utca kétnyelvűsítéséről.
A napirend 46. pontjaként szereplő hagyományos utcanevekre vonatkozó határozattervezetet Peti András javaslatára a 11. helyre emelték előre. A tervezethez egyedül Sabau Olimpiu képviselő szólt hozzá, kijelentve, meglátása szerint a tervezet megszavazása politikai, illetve közigazgatási üzenetet hordoz: a 30 hagyományos név nem egyezik az utcák jelenlegi nevével, és e gesztussal "nem a jövő fele tekintünk, hanem visszatérünk a múltba".
A felszólalását követő szavazás során négy ellenszavazat mellett a testület kétharmados többséggel jóváhagyta a határozattervezetet. A tanácsülést követően a sajtó képviselőinek nyilatkozva Peti András elmondta, két különböző célkitűzést követnek: egyrészt a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, ami nem kapta meg a törvényességi láttamozást a jegyző részéről, illetve ezzel párhuzamosan elindítottak egy másik kezdeményezést is, amelyik a hagyományos történelmi utcák, közterek elnevezéseit hivatott megjeleníteni. "Amikor kézbe fogjuk kapni a korábbi, a kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó határozattervezeteink elutasításának indoklását, az RMDSZ-frakció a közigazgatási bírósághoz fordul jogorvoslatért. Ezzel párhuzamosan, de nem ehelyett, elindítottunk egy másik kezdeményezést is, amelyik a hagyományos történelmi utcák, közterek elnevezését tartalmazó utcanévtáblák kihelyezését célozza. Annak ellenére, hogy a sajtóban az elmúlt napokban vehemens támadások értek, a közösség, az átlagemberek részéről pozitív visszajelzéseink vannak. Szerencsére partnereket találtunk, és sikerült kétharmados többséggel megszavazni a határozattervezetet, és a táblák, remélem, rövid időn belül kikerülnek. Ezek nem a fordítást helyettesítik, hanem azt kiegészítik, és a köznyelvben vagy a kollektív memóriában őrzött megnevezéseket fogják tartalmazni. Nem adtuk fel a kétnyelvűségért indított küzdelmünket" – tette hozzá Peti András. Elmondása szerint egyelőre 30 utca esetében kerülnek ki a hagyományos nevek, de egy bizottságot megbíztak a feladattal, hogy a többi 460 utca tekintetében is elemezze a kérdést.
– 2010-től kezdődően minden tanácsi határozatban két nyelven szerepelnek az utcanevek, elsősorban az új utcák esetében. Ezeket nem kell elemezni, ki kell tenni úgy, ahogy szerepelnek a határozatban. Mi most a főtérre koncentráltunk, hisz a civilek sérelmezték, hogy a főtérről ki van zárva a magyar nyelv. Most visszajön a magyar nyelv a főtérre, ahol a helye van, és remélem, más téren is fogunk elérni eredményeket" – hangsúlyozta az alpolgármester, reményét fejezve ki, hogy a tegnap elfogadott utcanév-határozat ellen nem emelt törvényességi kifogást a főispáni hivatal, vagy akár a magyar civil szervezetek. A határozat törvényességének elemzésére 15 napja van a prefektúrának, ha nem utasítják el, azonnal ki lehet tenni a román megnevezést tartalmazó táblával és felirattal azonos méretű, a hagyományos magyar megnevezést tartalmazó táblát.
Nem mondanak le az Aranykakasról
A Demokratikus Marosvásárhelyért Civil Szervezetnek az Aranykakas épületével kapcsolatosan a helyi tanácsosokhoz, illetve a polgármesterhez eljuttatott nyílt levelére reagált a tanács jegyzője,Andrei Muresan, aki kijelentette, az épület tulajdonosa előzetes feljelentést tett a helyi tanácsnak a kisajátításra vonatkozó határozata ellen, javasolva, amíg a helyzet nem tisztázódik, várjanak. Peti András elmondta, kérték az Aranykakas közhasznúvá nyilvánítását, sajnos, ebben hatásköre a megyei önkormányzatnak van. "A közhasznúvá nyilvánítása után a kisajátítást is kezdeményeztük. A tulajdonos tudomást szerzett a döntésünkről, és előzetes felszólítással élt, levelére április 29-én válaszoltunk. Remélem, nem húzódik a bíróságon évekig az ügy, és emiatt a legfontosabb cél, az épület megmentése nem valósulhat meg. Időközben a tulajdonos meghirdette az árverést az épületre, viszont nem rendelkezik az elővásárlási jogról való lemondással sem a kulturális minisztérium, sem a megyei önkormányzat, sem a városi önkormányzat részéről, a törvény szerint pedig csak ezt követően tudja eladni. Mi nem mondtunk le elővásárlási jogunkról, hiszen fontos számunkra ez az épület, és kiállunk a döntésünk mellett, hogy át akarjuk venni, és megmenteni a jövő generációk számára" – közölte az alpolgármester.
A testület elhalasztotta a parkolási szabályzat módosítására vonatkozó határozattervezet megvitatását, a sporttámogatások esetében pedig egyrészt a végrehajtó apparátus szakembereiből álló bizottságra bízta a sportegyesületekkel való együttműködés indokoltságának megállapítását, illetve legkevesebb 20 százalékkal csökkentette a múlt évi kerethez képest a sportegyesületeknek nyújtandó támogatás értékét.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. június 3.
"Megélni, megmaradni, jövőt építeni – a szórványvidék határán"
Ünnepelt Gógánváralja maroknyi közössége
Gógánváralján, e dombok szelíd ölelésében rejtőző bájos kis faluban együtt ünnepeltek elszármazottak és otthon maradottak, a holland testvértelepülésről érkezettek, meghívottak. Az Árpád-kori műemlék templomban felcsendült a váraljaiak és a hollandiai Emmeloordból érkezett vendégek éneke, a két település bajban és bánatban, imádságban és a különböző nemzedékek megsegítésében összeforrt gyülekezetét ugyanis 25 éves kapcsolat köti össze. E kapcsolatot tovább erősíti a szombati számos szórakoztató program, ügyességi vetélkedő, gulyásfőzés és a vasárnap közösen átélt ünnep, amelyen felavatták a gógánváraljai református egyház zászlaját és a templom támogatóinak nevét tartalmazó emléktáblát, kopjafával állítottak emléket az I. és a II. világháborúban elesetteknek, Gaál Sándor fizikus, a falu híres szülöttének házánál emléktáblát avattak és tájházat nyitottak meg.
– Itt vagyunk ebben a templomban, ahol megkereszteltek, konfirmáltunk, ahol a családunknak megvan a padja, ahova ezer és ezer emlék köt. Itt eszünkbe jutnak az őseink s az a reménységünk, hogy a jövőben is lesz aki megtöltse ezeket a padokat. Itt érezzük azt, hogy összetartozunk. Több ez, mint emberi találkozás, hiszen emberként, gyülekezetként, magyar közösségként összeköt a múlt, évtizedek tapasztalata. Többszörösen megajándékozott emberek vagyunk – köszöntötte a református templomban megtartott istentiszteleten a gyülekezetet, mindenkit, aki "hazatért" Nagy Gábor lelkipásztor, áldást kérve e testvéri kapcsolat folytatására. – Hálát adunk, hogy Gógánváralján van templom és gyülekezet, és azért is, hogy van igehirdetés és szól a harang. Nagy dolog az, hogy ma együtt lehet elszármazott és itthon lakó, holland és magyar testvérként. Nagy dolog az, hogy békességben tudunk itthon lenni egy olyan világban, ahol sokan menekülnek szülőföldjükről, mert lehet, már porig rombolták a falujukat, vagy mert annyira ellehetetlenült az élet" – hangsúlyozta. Az emmeloordi gyülekezettel immár 25 éve ápolt kapcsolatról szólva elmondta: "többről van szó évenkénti látogatásnál, személyes kapcsolatról, szeretetről és atyafiságról van szó. Negyed évszázadról, bajban és bánatban, imádságban és a különböző nemzedékek megsegítésében összeforrt ez a két gyülekezet", majd megköszönte a hollandiai testvérgyülekezetnek a törődést, az energiát, az imádságot és a testvéri szeretetet. Csiha Kálmán egykori gógánváraljai lelkész, erdélyi református püspök Kis falum temploma című versét Demeter Katalin szavalta el, Nagy K. Mihály, az egyházközség gondnoka szintén üdvözölte a váral-jaiakat, elszármazottakat és az emmeloordiakat, köszönetet mondva azoknak, aki a falutalálkozó megszervezésében segítettek, Nagy Balázs pedig tekerőlanton játszott egyházi zenét.
"E zászló alatt összegyűlve imádkozni…"
A holland testvérgyülekezet részéről Gijsbert Otter lelkipásztor és Folkert Holtrop szólaltak fel, megköszönve a váraljaiaknak a szeretetet, a tiszteletet, átadták az emmeloordi gyülekezet mintegy ezer euró értékű adományát jelképező oklevelet, amivel a falumonográfia és a 25 éves testvérkapcsolatról szóló könyv kiadását támogatják. Ezt követően került sor a Léczfalviné Borzási Éva bálványosváraljai származású varrónő által Szabó László marosvásárhelyi felsővárosi ref. lelkész tervei alapján kivitelezett zászló felavatására, amelyen a régies, a templom egyik mennyezetkazettájáról kölcsönzött címerpajzs a templom középkori eredetére utal, a címer alatt a 144. zsoltár 1. verse olvasható egy írásszalagon: "Az Úr az én kőváram". "A gógánváraljai új címer zöld alapját a templom és a fa harangtorony díszíti. A címerpajzs felső részében a háromsoros, 8 arany és 7 vörös kockából álló sakktáblázott mező a régi templom legnagyobb kincsét, a Gógán-váraljának hírnevet szerző, 1903 óta Budapesten található régi kazettás mennyezetet és annak színeit jelképezi, de utal a környék egykori szász népességére is. A középső sor három vörös kockájába belekerült a kazettás mennyezeten található három legjellegzetesebb kis címer. Balról (a címer jobbján) a már említett reneszánsz címerpajzsos »árpádsávos« áll. Középen a kígyós Bethlen-címer, hiszen az 1518- ban elhunyt Bethlen Miklós volt a falu ura, és ő rendelte meg a kazettás mennyezetet. Jobbról a Somi Józsa temesi főispán liliomos piros pajzsa található. Az új zászlón a gógánváraljai címert a kazetták gyönyörű motívumkincséből inspirálódott arany-vörös és ezüst-zöld címerfoszlányok keretezik. A zászló másik oldalán Erdély sasos, napos, holdas és hétbástyás kék-vörös-arany címere látható, valamint az egykori történelmi Kis- Küküllő vármegye vörös alapszínű pajzsa. Utóbbin a Maros és a Kis-Küküllő folyókat jelképező két ezüst (fehér) sáv (pólya) között jobbra tartó, vagyis növekvő, szőlőgerezdet tartó arany szárnyas griff szintén zöld hármas halmon áll. Erdély címere alatt az országrész latin neve olvasható. A zászló mindkét oldalának szegélyét hagyományos farkasfogazás díszíti. A gógánváraljai címeres oldalt piros-zöld, a hátoldalt piros-kék háromszögek szegélyezik" – idézte Szabó László református lelkész leírását Nagy Gábor lelkipásztor. A templomban felavatták az egyházat támogatók nevét tartalmazó, a dányáni Kapusi Mihály által készített emléktáblát is, majd az ünneplők részt vettek a templom előtti, a gyülekezet és a helyi RMDSZ által közösen, az I. és a II. világháború áldozatainak emlékére állított kopjafa avatásán. Az ünnepségen Dávid Lajos nyugalmazott református lelkipásztor vezényletével énekelt a még Csiha Emese tiszteletes asszony által alapított gógánváraljai református gyülekezet négyszólamú kórusa.
Tájház – adomány a gyülekezetnek
A Gógánváraljáról származó, 1885-ben született Gaál Sándor mérnök, fizikus szülőházánál Miholcsa Gyula fizikus beszélt a tudós életéről, alkotói és feltalálói lendületéről, szakmai pályájáról, majd emléktáblát leplezett le. A ciklotron elvének kidolgozójaként ismert fizikus, Gaál Sándor emlékét a vasárnap felavatott tájház előtt kopjafa is őrzi. A tájháznak berendezett, a Gógánváraljáról elszármazott Deák Tünde által Fábián Andrástól megvásárolt mintegy 200 éves ház a falu legrégebbi épületének számít, egyik helyiségében régi bútorzat, kézimunkák, asszonyviselet, jegyeslány- viselet található. A tájházat Deák Tünde az egyháznak adományozta. A koszorúzás után Nagy Júlia Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét szavalta, a közös ebédet pedig a héjjasfalvi néptáncegyüttes előadása követte, az ünnepség bállal zárult.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Ünnepelt Gógánváralja maroknyi közössége
Gógánváralján, e dombok szelíd ölelésében rejtőző bájos kis faluban együtt ünnepeltek elszármazottak és otthon maradottak, a holland testvértelepülésről érkezettek, meghívottak. Az Árpád-kori műemlék templomban felcsendült a váraljaiak és a hollandiai Emmeloordból érkezett vendégek éneke, a két település bajban és bánatban, imádságban és a különböző nemzedékek megsegítésében összeforrt gyülekezetét ugyanis 25 éves kapcsolat köti össze. E kapcsolatot tovább erősíti a szombati számos szórakoztató program, ügyességi vetélkedő, gulyásfőzés és a vasárnap közösen átélt ünnep, amelyen felavatták a gógánváraljai református egyház zászlaját és a templom támogatóinak nevét tartalmazó emléktáblát, kopjafával állítottak emléket az I. és a II. világháborúban elesetteknek, Gaál Sándor fizikus, a falu híres szülöttének házánál emléktáblát avattak és tájházat nyitottak meg.
– Itt vagyunk ebben a templomban, ahol megkereszteltek, konfirmáltunk, ahol a családunknak megvan a padja, ahova ezer és ezer emlék köt. Itt eszünkbe jutnak az őseink s az a reménységünk, hogy a jövőben is lesz aki megtöltse ezeket a padokat. Itt érezzük azt, hogy összetartozunk. Több ez, mint emberi találkozás, hiszen emberként, gyülekezetként, magyar közösségként összeköt a múlt, évtizedek tapasztalata. Többszörösen megajándékozott emberek vagyunk – köszöntötte a református templomban megtartott istentiszteleten a gyülekezetet, mindenkit, aki "hazatért" Nagy Gábor lelkipásztor, áldást kérve e testvéri kapcsolat folytatására. – Hálát adunk, hogy Gógánváralján van templom és gyülekezet, és azért is, hogy van igehirdetés és szól a harang. Nagy dolog az, hogy ma együtt lehet elszármazott és itthon lakó, holland és magyar testvérként. Nagy dolog az, hogy békességben tudunk itthon lenni egy olyan világban, ahol sokan menekülnek szülőföldjükről, mert lehet, már porig rombolták a falujukat, vagy mert annyira ellehetetlenült az élet" – hangsúlyozta. Az emmeloordi gyülekezettel immár 25 éve ápolt kapcsolatról szólva elmondta: "többről van szó évenkénti látogatásnál, személyes kapcsolatról, szeretetről és atyafiságról van szó. Negyed évszázadról, bajban és bánatban, imádságban és a különböző nemzedékek megsegítésében összeforrt ez a két gyülekezet", majd megköszönte a hollandiai testvérgyülekezetnek a törődést, az energiát, az imádságot és a testvéri szeretetet. Csiha Kálmán egykori gógánváraljai lelkész, erdélyi református püspök Kis falum temploma című versét Demeter Katalin szavalta el, Nagy K. Mihály, az egyházközség gondnoka szintén üdvözölte a váral-jaiakat, elszármazottakat és az emmeloordiakat, köszönetet mondva azoknak, aki a falutalálkozó megszervezésében segítettek, Nagy Balázs pedig tekerőlanton játszott egyházi zenét.
"E zászló alatt összegyűlve imádkozni…"
A holland testvérgyülekezet részéről Gijsbert Otter lelkipásztor és Folkert Holtrop szólaltak fel, megköszönve a váraljaiaknak a szeretetet, a tiszteletet, átadták az emmeloordi gyülekezet mintegy ezer euró értékű adományát jelképező oklevelet, amivel a falumonográfia és a 25 éves testvérkapcsolatról szóló könyv kiadását támogatják. Ezt követően került sor a Léczfalviné Borzási Éva bálványosváraljai származású varrónő által Szabó László marosvásárhelyi felsővárosi ref. lelkész tervei alapján kivitelezett zászló felavatására, amelyen a régies, a templom egyik mennyezetkazettájáról kölcsönzött címerpajzs a templom középkori eredetére utal, a címer alatt a 144. zsoltár 1. verse olvasható egy írásszalagon: "Az Úr az én kőváram". "A gógánváraljai új címer zöld alapját a templom és a fa harangtorony díszíti. A címerpajzs felső részében a háromsoros, 8 arany és 7 vörös kockából álló sakktáblázott mező a régi templom legnagyobb kincsét, a Gógán-váraljának hírnevet szerző, 1903 óta Budapesten található régi kazettás mennyezetet és annak színeit jelképezi, de utal a környék egykori szász népességére is. A középső sor három vörös kockájába belekerült a kazettás mennyezeten található három legjellegzetesebb kis címer. Balról (a címer jobbján) a már említett reneszánsz címerpajzsos »árpádsávos« áll. Középen a kígyós Bethlen-címer, hiszen az 1518- ban elhunyt Bethlen Miklós volt a falu ura, és ő rendelte meg a kazettás mennyezetet. Jobbról a Somi Józsa temesi főispán liliomos piros pajzsa található. Az új zászlón a gógánváraljai címert a kazetták gyönyörű motívumkincséből inspirálódott arany-vörös és ezüst-zöld címerfoszlányok keretezik. A zászló másik oldalán Erdély sasos, napos, holdas és hétbástyás kék-vörös-arany címere látható, valamint az egykori történelmi Kis- Küküllő vármegye vörös alapszínű pajzsa. Utóbbin a Maros és a Kis-Küküllő folyókat jelképező két ezüst (fehér) sáv (pólya) között jobbra tartó, vagyis növekvő, szőlőgerezdet tartó arany szárnyas griff szintén zöld hármas halmon áll. Erdély címere alatt az országrész latin neve olvasható. A zászló mindkét oldalának szegélyét hagyományos farkasfogazás díszíti. A gógánváraljai címeres oldalt piros-zöld, a hátoldalt piros-kék háromszögek szegélyezik" – idézte Szabó László református lelkész leírását Nagy Gábor lelkipásztor. A templomban felavatták az egyházat támogatók nevét tartalmazó, a dányáni Kapusi Mihály által készített emléktáblát is, majd az ünneplők részt vettek a templom előtti, a gyülekezet és a helyi RMDSZ által közösen, az I. és a II. világháború áldozatainak emlékére állított kopjafa avatásán. Az ünnepségen Dávid Lajos nyugalmazott református lelkipásztor vezényletével énekelt a még Csiha Emese tiszteletes asszony által alapított gógánváraljai református gyülekezet négyszólamú kórusa.
Tájház – adomány a gyülekezetnek
A Gógánváraljáról származó, 1885-ben született Gaál Sándor mérnök, fizikus szülőházánál Miholcsa Gyula fizikus beszélt a tudós életéről, alkotói és feltalálói lendületéről, szakmai pályájáról, majd emléktáblát leplezett le. A ciklotron elvének kidolgozójaként ismert fizikus, Gaál Sándor emlékét a vasárnap felavatott tájház előtt kopjafa is őrzi. A tájháznak berendezett, a Gógánváraljáról elszármazott Deák Tünde által Fábián Andrástól megvásárolt mintegy 200 éves ház a falu legrégebbi épületének számít, egyik helyiségében régi bútorzat, kézimunkák, asszonyviselet, jegyeslány- viselet található. A tájházat Deák Tünde az egyháznak adományozta. A koszorúzás után Nagy Júlia Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét szavalta, a közös ebédet pedig a héjjasfalvi néptáncegyüttes előadása követte, az ünnepség bállal zárult.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. június 17.
Kötelezettségszegés – ki fizeti meg az árát?
A jövőben előreláthatólag a környezetvédelmi problémák – a természet megóvása, a környezetkímélő hulladékgazdálkodás, a megújuló energiaforrások stb. – egyre inkább előtérbe kerülnek Romániában, és ennek máris komoly jelei vannak. Pár napja a Legfelső Védelmi Tanács nemzetbiztonsági kérdéssé nyilvánította a törvénytelen fakitermelést, szigorúbb intézkedések bevezetését fontolgatva a korrupció felszámolásáért e területen. Egyes hírek szerint egy új, több száz alkalmazottból álló testületet hoznának létre, amely a fakivágásokat ellenőrizné az ország régióiban. Más: az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indít Románia ellen a törpe- vízierőművek ügyében – bizonyára ennek sem örül a kormány. Mint ahogy annak sem örülnek egyesek, hogy az EB részéről a szabálytalansági eljárás megindításának elkerüléséért pénteken a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökségen sor kerül az első nyilvános vitára a Marosvásárhely körüli erdő védetté nyilvánításáról. Arról a korábban egyszer már védetté nyilvánított erdőről van szó, amely ilyen címenszerepel az EB-nél, de az időközben megváltozott jogszabályok miatt "itthon" elvesztette ezt a minősítést, és az a veszély fenyegeti, hogy egy részét kivágják. Bár az eljárás inkább formaságnak tűnik, nem zárható ki, hogy a nyilvános vitán elbukik az ügy...
Tájainkon maradva, a kerelőszentpáli környezetkímélő hulladéktelep működtetése körüli furcsaságok adott pillanatban az Európai Unió részéről komoly szankciókat vonhatnak maguk után. Hosszú a történet, és tanulságos, sajnos negatív értelemben. Ott áll ugyanis egy közel 50 millió eurós beruházás, százszázalékosan kivitelezve, az átadástól számított garanciaidő megkezdődött, de … nem működhet. Hogy miért? A kiskapus jogszabályok, a felelőtlenség (csak hogy ne írjunk visszaélést) miatt. A működtető kiválasztására egy éve írták ki a licitet, ha minden "jól" megy, két év is lesz belőle, mire kiválasztják a nyertest. A licit két, első szakaszban továbbjutott résztvevője ugyanis fellebbezett, a közbeszerzési eljárások esetében a Fellebbezéseket Elbíráló Országos Tanács (CNSC), amely, mint neve is mutatja, fellebbezéseket hivatott elbírálni, viszont egyszerűen kijelentette, nem illetékes ez ügyben dönteni (!), áthárítva a felelősséget a törvényszékre. Utóbbi visszapasszolta az ügyet a CNSC-hez. Az elmúlt egy év alatt folyt hát rendesen a húzd meg, ereszd meg játék, párhuzamosan futottak a bírósági perek, hol Arges megyében, hol Bukarestben, hol Marosvásárhelyen, és még nem dőlt el minden. Ezek után a legjobb esetben is az történhet, hogy újrakezdik a licitet, reménykedve, hogy másodszorra nem kerül sor hasonlóan piszkos játszmára, illetve, hogy a versenytárgyalás feltételeinek sikerül majd ismét megfelelni. Ha nem, akkor harmadik nekifutás is lesz.
A megyei önkormányzat a környezetvédelmi, illetve az európai uniós alapokat menedzselő minisztériumoknak is jelezte a visszásságokat, amelyek következményeként a hulladékbegyűjtő szolgáltatók új helyszínt kell keressenek a megyeszékhely és a vidéki városok háztartási szemetének. Ami nekünk, lakosoknak pluszkiadást jelent, "magasabb szinten" pedig 2017 után uniós szankciókra lehet számítani. Ami megint csak közpénzből lesz kifizetve. Az bizonyos, hogy a rossz kereskedelmi gyakorlat kiváló példájának is lehet tekinteni a kerelőszentpáli szeméttelepügyet, amely adott esetben akár ragadós is lehet...
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
A jövőben előreláthatólag a környezetvédelmi problémák – a természet megóvása, a környezetkímélő hulladékgazdálkodás, a megújuló energiaforrások stb. – egyre inkább előtérbe kerülnek Romániában, és ennek máris komoly jelei vannak. Pár napja a Legfelső Védelmi Tanács nemzetbiztonsági kérdéssé nyilvánította a törvénytelen fakitermelést, szigorúbb intézkedések bevezetését fontolgatva a korrupció felszámolásáért e területen. Egyes hírek szerint egy új, több száz alkalmazottból álló testületet hoznának létre, amely a fakivágásokat ellenőrizné az ország régióiban. Más: az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indít Románia ellen a törpe- vízierőművek ügyében – bizonyára ennek sem örül a kormány. Mint ahogy annak sem örülnek egyesek, hogy az EB részéről a szabálytalansági eljárás megindításának elkerüléséért pénteken a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökségen sor kerül az első nyilvános vitára a Marosvásárhely körüli erdő védetté nyilvánításáról. Arról a korábban egyszer már védetté nyilvánított erdőről van szó, amely ilyen címenszerepel az EB-nél, de az időközben megváltozott jogszabályok miatt "itthon" elvesztette ezt a minősítést, és az a veszély fenyegeti, hogy egy részét kivágják. Bár az eljárás inkább formaságnak tűnik, nem zárható ki, hogy a nyilvános vitán elbukik az ügy...
Tájainkon maradva, a kerelőszentpáli környezetkímélő hulladéktelep működtetése körüli furcsaságok adott pillanatban az Európai Unió részéről komoly szankciókat vonhatnak maguk után. Hosszú a történet, és tanulságos, sajnos negatív értelemben. Ott áll ugyanis egy közel 50 millió eurós beruházás, százszázalékosan kivitelezve, az átadástól számított garanciaidő megkezdődött, de … nem működhet. Hogy miért? A kiskapus jogszabályok, a felelőtlenség (csak hogy ne írjunk visszaélést) miatt. A működtető kiválasztására egy éve írták ki a licitet, ha minden "jól" megy, két év is lesz belőle, mire kiválasztják a nyertest. A licit két, első szakaszban továbbjutott résztvevője ugyanis fellebbezett, a közbeszerzési eljárások esetében a Fellebbezéseket Elbíráló Országos Tanács (CNSC), amely, mint neve is mutatja, fellebbezéseket hivatott elbírálni, viszont egyszerűen kijelentette, nem illetékes ez ügyben dönteni (!), áthárítva a felelősséget a törvényszékre. Utóbbi visszapasszolta az ügyet a CNSC-hez. Az elmúlt egy év alatt folyt hát rendesen a húzd meg, ereszd meg játék, párhuzamosan futottak a bírósági perek, hol Arges megyében, hol Bukarestben, hol Marosvásárhelyen, és még nem dőlt el minden. Ezek után a legjobb esetben is az történhet, hogy újrakezdik a licitet, reménykedve, hogy másodszorra nem kerül sor hasonlóan piszkos játszmára, illetve, hogy a versenytárgyalás feltételeinek sikerül majd ismét megfelelni. Ha nem, akkor harmadik nekifutás is lesz.
A megyei önkormányzat a környezetvédelmi, illetve az európai uniós alapokat menedzselő minisztériumoknak is jelezte a visszásságokat, amelyek következményeként a hulladékbegyűjtő szolgáltatók új helyszínt kell keressenek a megyeszékhely és a vidéki városok háztartási szemetének. Ami nekünk, lakosoknak pluszkiadást jelent, "magasabb szinten" pedig 2017 után uniós szankciókra lehet számítani. Ami megint csak közpénzből lesz kifizetve. Az bizonyos, hogy a rossz kereskedelmi gyakorlat kiváló példájának is lehet tekinteni a kerelőszentpáli szeméttelepügyet, amely adott esetben akár ragadós is lehet...
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. június 20.
A színháznál vizsgálódik a korrupcióellenes ügyészség
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház sajtóközleményben erősítette meg a hírt, miszerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi részlege június 18-án bűnügyi vizsgálatot tartott az intézményben.
Az ügyészek a gyanú megalapozottságát próbálják megállapítani, ha a bűncselekmény elkövetése beigazolódik, az elkövetők ellen is eljárás indul. "A bűnügyi vizsgálat tárgyát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház által a 2011–2015 időszakban megkötött közbeszerzési szerződések képezték" – áll a közleményben.
A sajtóban megjelent hírek szerint a korrupcióellenes ügyészség akciója az Állami Számvevőszék által 2014 elején a színháznál végzett ellenőrzéssel függ össze, ami Marius Pascan Maros megyei PDL-szenátor kérésére történt, ugyancsak az ő tavaly márciusi interpellációjára küldték ki a művelődési minisztérium ellenőrző testületét a színházhoz. A szenátor szerint a Számvevőszék ellenőrei "komoly" vizsgálatot végeztek, miközben a Kelemen Hunor vezette szaktárca testülete csak "mímelte" az ellenőrzést. A Pascan által nyilvánosságra hozott számvevőszéki ellenőrzés eredményeit tartalmazó jelentésben többek között az áll, hogy a 2005. december – 2013. december között a színház épületén végzett főjavítási munkálatokra indokolatlanul magas összeget fizettek ki a kivitelező cégnek, az Izorep Kft.-nek, több mint 3 millió lejjel károsítva meg az intézmény költségveté-sét, közvetett módon az államkasszát. Az ellenőrök szerint ugyanakkor indokolatlanul magas arányban, 35-40 százalékkal növelték a meghatározott időre szóló munkaviszonnyal rendelkező vezetőségi alkalmazottak bérét, 112.085 lejt utalva ki törvénytelen módon a művelődési minisztérium költségvetéséből. A jelentés szerint 2011. augusztus és 2012. január között a menedzsmenttevékenységgel kapcsolatos tanácsadásra 36.610 lejt fizettek ki törvénytelenül szaktanácsadó cégeknek, mivel ez a munka a menedzser feladatkörébe tartozik.
A Népújság megkeresésére a DNA sajtóosztálya tegnap délben közölte, a 2001. évi 544-es törvény 12. cikkelyének 1/e bekezdése értelmében jelenleg nem áll módjukban tájékoztatni az ügyben.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház sajtóközleményben erősítette meg a hírt, miszerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi részlege június 18-án bűnügyi vizsgálatot tartott az intézményben.
Az ügyészek a gyanú megalapozottságát próbálják megállapítani, ha a bűncselekmény elkövetése beigazolódik, az elkövetők ellen is eljárás indul. "A bűnügyi vizsgálat tárgyát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház által a 2011–2015 időszakban megkötött közbeszerzési szerződések képezték" – áll a közleményben.
A sajtóban megjelent hírek szerint a korrupcióellenes ügyészség akciója az Állami Számvevőszék által 2014 elején a színháznál végzett ellenőrzéssel függ össze, ami Marius Pascan Maros megyei PDL-szenátor kérésére történt, ugyancsak az ő tavaly márciusi interpellációjára küldték ki a művelődési minisztérium ellenőrző testületét a színházhoz. A szenátor szerint a Számvevőszék ellenőrei "komoly" vizsgálatot végeztek, miközben a Kelemen Hunor vezette szaktárca testülete csak "mímelte" az ellenőrzést. A Pascan által nyilvánosságra hozott számvevőszéki ellenőrzés eredményeit tartalmazó jelentésben többek között az áll, hogy a 2005. december – 2013. december között a színház épületén végzett főjavítási munkálatokra indokolatlanul magas összeget fizettek ki a kivitelező cégnek, az Izorep Kft.-nek, több mint 3 millió lejjel károsítva meg az intézmény költségveté-sét, közvetett módon az államkasszát. Az ellenőrök szerint ugyanakkor indokolatlanul magas arányban, 35-40 százalékkal növelték a meghatározott időre szóló munkaviszonnyal rendelkező vezetőségi alkalmazottak bérét, 112.085 lejt utalva ki törvénytelen módon a művelődési minisztérium költségvetéséből. A jelentés szerint 2011. augusztus és 2012. január között a menedzsmenttevékenységgel kapcsolatos tanácsadásra 36.610 lejt fizettek ki törvénytelenül szaktanácsadó cégeknek, mivel ez a munka a menedzser feladatkörébe tartozik.
A Népújság megkeresésére a DNA sajtóosztálya tegnap délben közölte, a 2001. évi 544-es törvény 12. cikkelyének 1/e bekezdése értelmében jelenleg nem áll módjukban tájékoztatni az ügyben.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. július 31.
Bejegyzés előtt álló, új párt mutatkozott be Marosvásárhelyen
DEP: "Nem a kis lépések politikáját akarjuk folytatni"
Demokratikus Erdélyért Párt (DEP) néven fognak bejegyezni egy új, román–magyar pártot. A párt alapítói –Kovács István Dávid (a Demokratikus Marosvásárhelyért civil szerveződés képviselője), Majla Csaba és Ujvári András –tegnap sajtótájékoztató keretében mutatták be az alakuló szervezetet, amely saját jelöltet készül indítani a jövő éviönkormányzati választásokon Marosvásárhely polgármesteri tisztségének megnyerésére.
A Demokratikus Erdélyért Párt (DEP) alapítói szerint tíz évvel ezelőtti ötletet sikerül megvalósítaniuk ősszel, azáltal, hogy a jelenleg érvényben levő törvénykezésnek megfelelően bejegyeztetik az új, regionális román–magyar pártot. Kovács István Dávid szerint Erdély 16 megyéjének több váro-sában vannak szimpatizánsaik, akik várhatóan csatlakoznak az új politikai alakulathoz. A DEP fő célja Erdély gazdasági autonómiájának megteremtése, az alapítók szerint ez csakis a magyarok, románok és más nemzetiségűek összefogásával valósulhat meg.
A DEP keretprogramjának alapelveit – szabadság, család, erdélyiség, nemzet, XXI. századi szabad Románia, ifjúság és kulturális politika; erdélyi régiók; médiapolitika; egészségügyi, család- és szociálpolitika; erdélyi társadalompolitika – ismertette röviden Kovács István Dávid, hangsúlyozva, "a Demokratikus Erdélyért Párt kommunikációját értékeinek folyamatos hangsúlyozása mellett a higgadt reakciókészség, nyitottság, integratív szándék jellemzi, ugyanakkor a párt az erdélyi magyar és román politikában a verseny és az együttműködés helyes arányára és viszonyára törekszik". Kijelentette, meglátása szerint az új Romániában a régiók adják a politikai közösség legfontosabb szerveződési kereteit, ugyanakkor hozzátette: "a DEP nem akar egy negyedik magyar párt, megosztó párt lenni, Erdély összlakosságát, szórványban élő nemzeti közösségeit szeretné összefogni, és nyitott a más – román, illetve magyar – pártokkal való együttműködésre. A párt a parlamenti képviseletet és az önkormányzati politizálást fontosabbnak tekinti az öncélú kormányzati szerepvállalásnál, a kormányzati részvételt csakis célirányos – a közösségi autonómiák megvalósítása szempontjából releváns – és szigorúan betartott szövetségi programok alapján tartja elképzelhetőnek". Kovács István Dávid bejelentette, Erdély két településén indítanak polgármester- jelöltet, ezek közül az egyik Marosvásárhely lesz. Hangsúlyozta, nem a polgármester nemzetiségét tartják relevánsnak, hanem azt tartják fontosnak, hogy a jelölt jó szakember, jó városgazda, jó "városépítő" legyen, megfelelő programmal. Ilyen jelöltet tudnak csak támogatni.
"Marosvásárhelyen minden itt élő nemzetiségnek szüksége van munkahelyre, megélhetésre, pozitív jövőképre, ahhoz, hogy fiataljaink ne vándoroljanak ki. Olyan városvezetőre van szükség, aki jó gazdasági szakember, aki vállalja a megmérettetést és felvállalja a nemzetiségi gondokat. Van ilyen ember, és vállalja is a kihívást. A Demokratikus Erdélyért Párt nem a kis lépések politikáját akarja folytatni, célirányos programunkat akarjuk megvalósítani, számítunk a szaktudásra. Nem örökölt politikusokat akarunk" – tette hozzá Kovács István, kijelentve, a DEP megalakulásával a Demokratikus Marosvásárhelyért civil szerveződés nem szűnik meg, nem alakul át, folytatja tevékenységét.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
DEP: "Nem a kis lépések politikáját akarjuk folytatni"
Demokratikus Erdélyért Párt (DEP) néven fognak bejegyezni egy új, román–magyar pártot. A párt alapítói –Kovács István Dávid (a Demokratikus Marosvásárhelyért civil szerveződés képviselője), Majla Csaba és Ujvári András –tegnap sajtótájékoztató keretében mutatták be az alakuló szervezetet, amely saját jelöltet készül indítani a jövő éviönkormányzati választásokon Marosvásárhely polgármesteri tisztségének megnyerésére.
A Demokratikus Erdélyért Párt (DEP) alapítói szerint tíz évvel ezelőtti ötletet sikerül megvalósítaniuk ősszel, azáltal, hogy a jelenleg érvényben levő törvénykezésnek megfelelően bejegyeztetik az új, regionális román–magyar pártot. Kovács István Dávid szerint Erdély 16 megyéjének több váro-sában vannak szimpatizánsaik, akik várhatóan csatlakoznak az új politikai alakulathoz. A DEP fő célja Erdély gazdasági autonómiájának megteremtése, az alapítók szerint ez csakis a magyarok, románok és más nemzetiségűek összefogásával valósulhat meg.
A DEP keretprogramjának alapelveit – szabadság, család, erdélyiség, nemzet, XXI. századi szabad Románia, ifjúság és kulturális politika; erdélyi régiók; médiapolitika; egészségügyi, család- és szociálpolitika; erdélyi társadalompolitika – ismertette röviden Kovács István Dávid, hangsúlyozva, "a Demokratikus Erdélyért Párt kommunikációját értékeinek folyamatos hangsúlyozása mellett a higgadt reakciókészség, nyitottság, integratív szándék jellemzi, ugyanakkor a párt az erdélyi magyar és román politikában a verseny és az együttműködés helyes arányára és viszonyára törekszik". Kijelentette, meglátása szerint az új Romániában a régiók adják a politikai közösség legfontosabb szerveződési kereteit, ugyanakkor hozzátette: "a DEP nem akar egy negyedik magyar párt, megosztó párt lenni, Erdély összlakosságát, szórványban élő nemzeti közösségeit szeretné összefogni, és nyitott a más – román, illetve magyar – pártokkal való együttműködésre. A párt a parlamenti képviseletet és az önkormányzati politizálást fontosabbnak tekinti az öncélú kormányzati szerepvállalásnál, a kormányzati részvételt csakis célirányos – a közösségi autonómiák megvalósítása szempontjából releváns – és szigorúan betartott szövetségi programok alapján tartja elképzelhetőnek". Kovács István Dávid bejelentette, Erdély két településén indítanak polgármester- jelöltet, ezek közül az egyik Marosvásárhely lesz. Hangsúlyozta, nem a polgármester nemzetiségét tartják relevánsnak, hanem azt tartják fontosnak, hogy a jelölt jó szakember, jó városgazda, jó "városépítő" legyen, megfelelő programmal. Ilyen jelöltet tudnak csak támogatni.
"Marosvásárhelyen minden itt élő nemzetiségnek szüksége van munkahelyre, megélhetésre, pozitív jövőképre, ahhoz, hogy fiataljaink ne vándoroljanak ki. Olyan városvezetőre van szükség, aki jó gazdasági szakember, aki vállalja a megmérettetést és felvállalja a nemzetiségi gondokat. Van ilyen ember, és vállalja is a kihívást. A Demokratikus Erdélyért Párt nem a kis lépések politikáját akarja folytatni, célirányos programunkat akarjuk megvalósítani, számítunk a szaktudásra. Nem örökölt politikusokat akarunk" – tette hozzá Kovács István, kijelentve, a DEP megalakulásával a Demokratikus Marosvásárhelyért civil szerveződés nem szűnik meg, nem alakul át, folytatja tevékenységét.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. augusztus 3.
Szobor a "hősnek"
Miközben a marosvásárhelyi tanács újabb szoborállítást hagyott jóvá múlt csütörtökön, ezúttal Constantin Romanu Vivunak (akinek már utca is viseli a nevét a megyeszékhelyen), aki "hős forradalmárként", a 12. légió parancsnokaként 1848-ban a magyarok ellen harcolt Maros megyében, a megyeszékhely környéki településeken (legalábbis Románia enciklopédiája szerint), Sütő Andrásnak még ma sem láthatjuk a szobrát, emlékművét egyetlen köztéren sem. Bár 2009-ben tanácsi határozat született arról, hogy Marosvásárhelyen a Vörösmarty téren állítsanak szobrot az írónak, a Sütő András Baráti Társaság kezdeményezésére, Peti András alpolgármester szorgalmazására módosult a helyszín, és a testület tavaly májusban jóváhagyta, hogy a Színház térre helyezzék az alkotást.
Azóta is folyamatban van a Sütő-szobor-állítás. Meg kellett állapítani ugyanis, hogy a Színház téren pontosan hova kerüljön az emlékmű, tervet kellett készíteni, versenytárgyalást kiírni a kivitelezésre. A tapasztalatokból ítélve időigényes feladat, főként a folyamat utolsó mozzanata: a versenytárgyalás. Már minden készen áll: helytanulmány, terv, feladatfüzet. Csak árajánlat kell, enélkül ugyanis nem kezdődhet el a kivitelezés, márpedig a Színház tér felújítási tervének kizárólagos szellemi tulajdonosa eddig még nem méltóztatott számolni, így a versenytárgyalással várni kell...
A "hős forradalmár" szobrának megszavazása előtt Soós Zoltán javasolta, hogy Bethlen Gábornak, Erdély egykori fejedelmének is állítson emlékművet a város, méltó módon tisztelegve a nagy államférfi előtt, aki 1616-ban szabad királyi város címet adományozott Marosvásárhelynek. Javaslatának elhangzása alatt a tanácsterem egy részében nem lehetett nem észrevenni, hogy egyesek igencsak jót "derültek". (Valószínűleg ők azok, akik nem szavazták meg az önkormányzat és a római katolikus egyház közötti ingatlancserét, aminek következtében a Művészeti Líceum főépülete mögötti háromszintes épület átkerült volna az egyház tulajdonába, ellenében a polgármesteri hivatal megkapta volna az Európa általános iskola mögötti épületet.)
A mindenkori szoborállítások kapcsán talán nem ártana jobban odafigyelni arra, hogy kinek is állít a város emléketszoborral, plakettel, domborművel stb. Esetünkben – ami a "harmónia" jegyében egyáltalán nem tekinthető szerencsésnek – egy, a magyarok, székelyek ellen harcoló "forradalmár" kap szobrot, akit talán hősnek tekint a lakosság fele, a másik fele viszont elnyomónak. Mintha nem lenne elegendő köztiszteletnek örvendő, egymás érzékenységét nem sértő, szoborállításra méltó személyiség, aki Marosvásárhely különböző nemzetiségű lakosait egymáshoz közelebb hozza, nem pedig eltávolítja. Másrészt a politikai "egyeztetések" részeként nem ártana számon kérni a már meghozott határozatok végrehajtását, ellenkező esetben valóban igazzá válik a mondás, miszerint a kutya ugat, a karaván halad...
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Miközben a marosvásárhelyi tanács újabb szoborállítást hagyott jóvá múlt csütörtökön, ezúttal Constantin Romanu Vivunak (akinek már utca is viseli a nevét a megyeszékhelyen), aki "hős forradalmárként", a 12. légió parancsnokaként 1848-ban a magyarok ellen harcolt Maros megyében, a megyeszékhely környéki településeken (legalábbis Románia enciklopédiája szerint), Sütő Andrásnak még ma sem láthatjuk a szobrát, emlékművét egyetlen köztéren sem. Bár 2009-ben tanácsi határozat született arról, hogy Marosvásárhelyen a Vörösmarty téren állítsanak szobrot az írónak, a Sütő András Baráti Társaság kezdeményezésére, Peti András alpolgármester szorgalmazására módosult a helyszín, és a testület tavaly májusban jóváhagyta, hogy a Színház térre helyezzék az alkotást.
Azóta is folyamatban van a Sütő-szobor-állítás. Meg kellett állapítani ugyanis, hogy a Színház téren pontosan hova kerüljön az emlékmű, tervet kellett készíteni, versenytárgyalást kiírni a kivitelezésre. A tapasztalatokból ítélve időigényes feladat, főként a folyamat utolsó mozzanata: a versenytárgyalás. Már minden készen áll: helytanulmány, terv, feladatfüzet. Csak árajánlat kell, enélkül ugyanis nem kezdődhet el a kivitelezés, márpedig a Színház tér felújítási tervének kizárólagos szellemi tulajdonosa eddig még nem méltóztatott számolni, így a versenytárgyalással várni kell...
A "hős forradalmár" szobrának megszavazása előtt Soós Zoltán javasolta, hogy Bethlen Gábornak, Erdély egykori fejedelmének is állítson emlékművet a város, méltó módon tisztelegve a nagy államférfi előtt, aki 1616-ban szabad királyi város címet adományozott Marosvásárhelynek. Javaslatának elhangzása alatt a tanácsterem egy részében nem lehetett nem észrevenni, hogy egyesek igencsak jót "derültek". (Valószínűleg ők azok, akik nem szavazták meg az önkormányzat és a római katolikus egyház közötti ingatlancserét, aminek következtében a Művészeti Líceum főépülete mögötti háromszintes épület átkerült volna az egyház tulajdonába, ellenében a polgármesteri hivatal megkapta volna az Európa általános iskola mögötti épületet.)
A mindenkori szoborállítások kapcsán talán nem ártana jobban odafigyelni arra, hogy kinek is állít a város emléketszoborral, plakettel, domborművel stb. Esetünkben – ami a "harmónia" jegyében egyáltalán nem tekinthető szerencsésnek – egy, a magyarok, székelyek ellen harcoló "forradalmár" kap szobrot, akit talán hősnek tekint a lakosság fele, a másik fele viszont elnyomónak. Mintha nem lenne elegendő köztiszteletnek örvendő, egymás érzékenységét nem sértő, szoborállításra méltó személyiség, aki Marosvásárhely különböző nemzetiségű lakosait egymáshoz közelebb hozza, nem pedig eltávolítja. Másrészt a politikai "egyeztetések" részeként nem ártana számon kérni a már meghozott határozatok végrehajtását, ellenkező esetben valóban igazzá válik a mondás, miszerint a kutya ugat, a karaván halad...
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. augusztus 20.
November 29-én tartana népszavazást Azomures-ügyben az RMDSZ
Kedden a marosvásárhelyi tanács RMDSZ- frakciója határozattervezetet iktatott a polgármesteri hivatalban, erről Peti András alpolgármester, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke és Soós Zoltán tanácsos tegnapi sajtótájékoztatójukon számoltak be. A képviselők ismertették a tervezetet, hangsúlyozva, a jövő keddi soros közgyűlésen terjesztik elő.
Peti András emlékeztetett rá, hogy július végén Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke bejelentette, hogy a szövetség marosvásárhelyi frakciója kezdeményezni fogja helyi népszavazás kiírását a légszennyezéssel kapcsolatosan, ezt pedig a legutóbbi soros tanácsülésen Soós Zoltán képviselő is megerősítette. "Soós Zoltán nemcsak azt jelentette be, hogy a frakció kezdeményezni fogja a referendum kiírását, hanem azt is javasolta, hogy az önkormányzat készíttessen környezetvédelmi és egészségügyi hatástanulmányt. Azóta kidolgoztunk egy olyan konkrét intézkedéscsomagot, ami már a népszavazás előtt keretet nyújt ahhoz, hogy a környezetszennyezést csökkentsük. Marosvásárhelyen mindenkinek joga van a tiszta környezethez, a tiszta levegőhöz, a kiegyensúlyozott és tiszta városhoz, és ennek megfelelően a polgármesteri hivatal, a városi tanács a helyi közigazgatási törvény által biztosított hatásköröket gyakorolva több intézkedést javasol a tegnap beiktatott határozattervezetben" – tette hozzá az alpolgármester. A Peti András által említett intézkedések egyrészt korszerű mérőműszerek vásárlására vonatkoznak (amelyeket a környezetvédelmi hatóságnak ingyenesen bérbe adnának), a tervezet kidolgozói szerint a műszerek folyamatosan hiteles adatokat biztosítanának az adott városrészen mért környezetszennyezési adatok határértékei tekintetében, amit interneten is lehetne követni. "A környezetvédelmi hatóságtól azt várjuk el, hogy törvényes kötelezettségeinek megfelelően állapítsa meg a határérték-túllépést, ha van ilyen, és jelezze a környezetvédelmi őrségnek, hogy az minden esetben állapítsa meg a szabálysértést és foganatosítsa a törvény által előírt büntetéseket. Amennyiben ezt nem teszi, a polgármesteri hivatal közterület-fenntartó igazgatósága és azon belül a környezetvédelmi szakosztály értesítené a bűnüldöző szerveket" – jelentette ki Peti András. A második javaslat az RMDSZ-képviselők szerint nem egyedülálló Romániában: Szászsebesen a helyi tanács megszavazta, hogy az önkormányzat rendelje meg a környezetvédelmi és a lakosság egészségi hatástanulmányát, független és hiteles szakértők bevonásával. Az RMDSZ-frakció harmadik javaslata környezetvédelmi helyi adó bevezetésére vonatkozik, amit a bizonyítottan környezetszennyezést okozó cégekre rónának ki jövő évtől, és a szóban forgó cégek üzleti forgalmának 0,1 százalékát tenné ki. Erre Peti András szerint az adótörvénykönyv lehetőséget biztosít, a befolyó összegeket a vásárhelyi önkormányzat kizárólag egészség- és környezetvédelmi projektekre, bírósági eljárásokra, a környezeti szennyezést mérő műszerek karbantartására, tanulmányok elkészítésére és akár a népszavazásra is fordítanák. A határozattervezet negyedik javaslata: népszavazás kezdeményezése az Azomures-ügyben.
"Legyen egy jogi eszköz a kezünkben!"
Soós Zoltán elmondta, a határozattervezetet a jövő keddi tanácsülésen terjeszti elő a frakció, és felkértek minden tanácsost, pozitívan álljanak hozzá, hiszen nem etnikai kérdésről van szó, hanem a lakosság egészségét veszélyeztető problémáról, amely mind a magyar, mind a román közösséget egyaránt érinti. Hogy miért éppen most kell megvitatni a tervezetet? Soós Zoltán közölte: "Az RMDSZ-en belül lezajlott egy generációváltás, és a mi generációnk, élve az Európai Unió és a demokrácia adta lehetőségekkel, számos nyugati példát követve, meg szeretné oldani a környezeti problémákat, szeretne egy olyan városban élni, amely nem szennyezett, és a jövő generációknak is tiszta, élhető környezetet biztosít. Mi teljesen másképp látjuk azt, hogy hogyan szeretnénk élni, és hogyan kellene élni ebben a városban, s ezt visszük tovább. Ez végre egy olyan kérdés, amely össze tudja fogni Marosvásárhely lakosságát mind a környezetszennyezés megoldása, mind a munkahelyteremtés szempontjából. Több kezdeményezés is született az elmúlt napokban, a polgármester úr felajánlotta a fizetését a mérések költségének fedezésére és ez megintcsak azt jelenti, hogy a polgármesteri hivatalnak és a polgármesternek nincs reális koncepciója arról, hogy mit lehet kezdeni. Semmi értelme azt mérni, ami már meg van mérve százszor, ezzel csak elhalasztunk egy problémát és nem kapunk választ a kérdésekre. Ezért van szükség egy referendumra, ahol megkérdezzük a marosvásárhelyieket, hogy ők hogyan látják ezt a kérdést, és a népszavazást mint jogi eszközt a későbbiekben használni tudjuk". A képviselő kijelentette: a referendum napja 2015. november 29. lenne, a polgároknak pedig arra kellene igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal érvénytelenítse az Azomures vegyi kombinát környezetvédelmi-működési engedélyét. "Ez teljesen egyértelmű választ igényel, akit zavar a környezetszennyezés, az el tudja dönteni a kérdést, és egyértelmű utat mutatunk a közösség számára. Felkérjük a politikai alakulatokat, hogy támogassák a népszavazást, amely közösségi érdek" – tette hozzá Soós Zoltán, aki szerint a polgármesteri hivatal megteheti, hogy visszavonja a kombinát működési engedélyét. A Népújság kérdésére, hogy a szóban forgó engedély visszavonása egyenlő-e a kombinát tevékenységének beszüntetésével, végső soron a vállalat bezárásával, Soós Zoltán kijelentette: "amennyiben nem szűnik meg a környezetszennyezés, e kezdeményezés lényege a kombinátot bezárni, és akkor a polgármesteri hivatalnak a munkahelyteremtésre kell stratégiát kidolgoznia. A lényeg, hogy legyen egy jogi eszköz a kezünkben". Arra nem tudott konkrét választ adni, hogy mennyibe kerülne a népszavazás megtartása, a képviselő szerint vannak adatok arra, hogy egy választás mennyibe kerül, hány körzetet kell létrehozni, ezekből az adatokból kell kiindulni. Soós azt is nehezményezte, hogy a város az elmúlt 25 év alatt nem létesített ipari parkokat, így nem létesülhettek munkahelyek, nem használta ki az egyetemek kutatási kapacitását, szerinte ez azt jelenti, hogy "a városnak 25 évig nem volt közép- és hosszú távú stratégiája". "A város mélyrepülésben van továbbra is" – közölte. Peti András azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy december 31-én az Azomures előtt két lehetőség áll: a vállalat vagy megszerezte az új környezetvédelmi engedélyt a szigorú európai feltételeknek megfelelően, vagy nem, ez utóbbi esetben fel kell függesztenie tevékenységét. "Az új engedély megszerzése azonban még nem garancia arra, hogy nem lesz többé határérték-túllépés. Senki nem garantálhatja, mi pedig be akarjuk biztosítani magunkat, hogy környezetszennyezés esetén a polgármesternek rendelkezésére áll a lakosság népszavazáson kifejtett álláspontja a kombinát ügyében ahhoz, hogy bíróságon kérje az Azomures környezetvédelmi engedélyének bevonását".
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Kedden a marosvásárhelyi tanács RMDSZ- frakciója határozattervezetet iktatott a polgármesteri hivatalban, erről Peti András alpolgármester, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke és Soós Zoltán tanácsos tegnapi sajtótájékoztatójukon számoltak be. A képviselők ismertették a tervezetet, hangsúlyozva, a jövő keddi soros közgyűlésen terjesztik elő.
Peti András emlékeztetett rá, hogy július végén Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke bejelentette, hogy a szövetség marosvásárhelyi frakciója kezdeményezni fogja helyi népszavazás kiírását a légszennyezéssel kapcsolatosan, ezt pedig a legutóbbi soros tanácsülésen Soós Zoltán képviselő is megerősítette. "Soós Zoltán nemcsak azt jelentette be, hogy a frakció kezdeményezni fogja a referendum kiírását, hanem azt is javasolta, hogy az önkormányzat készíttessen környezetvédelmi és egészségügyi hatástanulmányt. Azóta kidolgoztunk egy olyan konkrét intézkedéscsomagot, ami már a népszavazás előtt keretet nyújt ahhoz, hogy a környezetszennyezést csökkentsük. Marosvásárhelyen mindenkinek joga van a tiszta környezethez, a tiszta levegőhöz, a kiegyensúlyozott és tiszta városhoz, és ennek megfelelően a polgármesteri hivatal, a városi tanács a helyi közigazgatási törvény által biztosított hatásköröket gyakorolva több intézkedést javasol a tegnap beiktatott határozattervezetben" – tette hozzá az alpolgármester. A Peti András által említett intézkedések egyrészt korszerű mérőműszerek vásárlására vonatkoznak (amelyeket a környezetvédelmi hatóságnak ingyenesen bérbe adnának), a tervezet kidolgozói szerint a műszerek folyamatosan hiteles adatokat biztosítanának az adott városrészen mért környezetszennyezési adatok határértékei tekintetében, amit interneten is lehetne követni. "A környezetvédelmi hatóságtól azt várjuk el, hogy törvényes kötelezettségeinek megfelelően állapítsa meg a határérték-túllépést, ha van ilyen, és jelezze a környezetvédelmi őrségnek, hogy az minden esetben állapítsa meg a szabálysértést és foganatosítsa a törvény által előírt büntetéseket. Amennyiben ezt nem teszi, a polgármesteri hivatal közterület-fenntartó igazgatósága és azon belül a környezetvédelmi szakosztály értesítené a bűnüldöző szerveket" – jelentette ki Peti András. A második javaslat az RMDSZ-képviselők szerint nem egyedülálló Romániában: Szászsebesen a helyi tanács megszavazta, hogy az önkormányzat rendelje meg a környezetvédelmi és a lakosság egészségi hatástanulmányát, független és hiteles szakértők bevonásával. Az RMDSZ-frakció harmadik javaslata környezetvédelmi helyi adó bevezetésére vonatkozik, amit a bizonyítottan környezetszennyezést okozó cégekre rónának ki jövő évtől, és a szóban forgó cégek üzleti forgalmának 0,1 százalékát tenné ki. Erre Peti András szerint az adótörvénykönyv lehetőséget biztosít, a befolyó összegeket a vásárhelyi önkormányzat kizárólag egészség- és környezetvédelmi projektekre, bírósági eljárásokra, a környezeti szennyezést mérő műszerek karbantartására, tanulmányok elkészítésére és akár a népszavazásra is fordítanák. A határozattervezet negyedik javaslata: népszavazás kezdeményezése az Azomures-ügyben.
"Legyen egy jogi eszköz a kezünkben!"
Soós Zoltán elmondta, a határozattervezetet a jövő keddi tanácsülésen terjeszti elő a frakció, és felkértek minden tanácsost, pozitívan álljanak hozzá, hiszen nem etnikai kérdésről van szó, hanem a lakosság egészségét veszélyeztető problémáról, amely mind a magyar, mind a román közösséget egyaránt érinti. Hogy miért éppen most kell megvitatni a tervezetet? Soós Zoltán közölte: "Az RMDSZ-en belül lezajlott egy generációváltás, és a mi generációnk, élve az Európai Unió és a demokrácia adta lehetőségekkel, számos nyugati példát követve, meg szeretné oldani a környezeti problémákat, szeretne egy olyan városban élni, amely nem szennyezett, és a jövő generációknak is tiszta, élhető környezetet biztosít. Mi teljesen másképp látjuk azt, hogy hogyan szeretnénk élni, és hogyan kellene élni ebben a városban, s ezt visszük tovább. Ez végre egy olyan kérdés, amely össze tudja fogni Marosvásárhely lakosságát mind a környezetszennyezés megoldása, mind a munkahelyteremtés szempontjából. Több kezdeményezés is született az elmúlt napokban, a polgármester úr felajánlotta a fizetését a mérések költségének fedezésére és ez megintcsak azt jelenti, hogy a polgármesteri hivatalnak és a polgármesternek nincs reális koncepciója arról, hogy mit lehet kezdeni. Semmi értelme azt mérni, ami már meg van mérve százszor, ezzel csak elhalasztunk egy problémát és nem kapunk választ a kérdésekre. Ezért van szükség egy referendumra, ahol megkérdezzük a marosvásárhelyieket, hogy ők hogyan látják ezt a kérdést, és a népszavazást mint jogi eszközt a későbbiekben használni tudjuk". A képviselő kijelentette: a referendum napja 2015. november 29. lenne, a polgároknak pedig arra kellene igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal érvénytelenítse az Azomures vegyi kombinát környezetvédelmi-működési engedélyét. "Ez teljesen egyértelmű választ igényel, akit zavar a környezetszennyezés, az el tudja dönteni a kérdést, és egyértelmű utat mutatunk a közösség számára. Felkérjük a politikai alakulatokat, hogy támogassák a népszavazást, amely közösségi érdek" – tette hozzá Soós Zoltán, aki szerint a polgármesteri hivatal megteheti, hogy visszavonja a kombinát működési engedélyét. A Népújság kérdésére, hogy a szóban forgó engedély visszavonása egyenlő-e a kombinát tevékenységének beszüntetésével, végső soron a vállalat bezárásával, Soós Zoltán kijelentette: "amennyiben nem szűnik meg a környezetszennyezés, e kezdeményezés lényege a kombinátot bezárni, és akkor a polgármesteri hivatalnak a munkahelyteremtésre kell stratégiát kidolgoznia. A lényeg, hogy legyen egy jogi eszköz a kezünkben". Arra nem tudott konkrét választ adni, hogy mennyibe kerülne a népszavazás megtartása, a képviselő szerint vannak adatok arra, hogy egy választás mennyibe kerül, hány körzetet kell létrehozni, ezekből az adatokból kell kiindulni. Soós azt is nehezményezte, hogy a város az elmúlt 25 év alatt nem létesített ipari parkokat, így nem létesülhettek munkahelyek, nem használta ki az egyetemek kutatási kapacitását, szerinte ez azt jelenti, hogy "a városnak 25 évig nem volt közép- és hosszú távú stratégiája". "A város mélyrepülésben van továbbra is" – közölte. Peti András azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy december 31-én az Azomures előtt két lehetőség áll: a vállalat vagy megszerezte az új környezetvédelmi engedélyt a szigorú európai feltételeknek megfelelően, vagy nem, ez utóbbi esetben fel kell függesztenie tevékenységét. "Az új engedély megszerzése azonban még nem garancia arra, hogy nem lesz többé határérték-túllépés. Senki nem garantálhatja, mi pedig be akarjuk biztosítani magunkat, hogy környezetszennyezés esetén a polgármesternek rendelkezésére áll a lakosság népszavazáson kifejtett álláspontja a kombinát ügyében ahhoz, hogy bíróságon kérje az Azomures környezetvédelmi engedélyének bevonását".
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. augusztus 28.
Nem minősülnek reklámnak a tanintézetekben levő közérdekű feliratok
A marosvásárhelyi közgyűlés kedden módosította a 2014 januárjában tanácsi határozattal elfogadott köztéri reklámozási szabályzatot. A testület által megszavazott változtatás a szóban forgó szabályzat első fejezete 2. cikkelyét egészíti ki. Az említett cikkely szerint eddig csupán a közérdekű feliratok, úgymint a közintézmények közérdekű feliratai, a műemlékeket jelző táblák és más hasonló feliratok nem minősültek reklámnak, a módosítás eredményeképpen immár a közintézményeken, tanintézeteken és az ezek alárendeltségébe tartozó intézeteken belül levő közérdekű feliratok, táblák sem minősülnek hirdetésnek.
A keddi ülésen a képviselők azt is megszavazták, hogy a köztéri reklámozási szabályzat 2. cikkelyében előírtak szerint elkészített és kihelyezett közérdekű feliratokat a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatóságának előzetesen jóvá kell hagynia, ellenkező esetben hivatalból eltávolíthatók.
Peti András alpolgármester újságírói kérdésre válaszolva elmondta, fontos volt tisztázni azt, hogy a belső közérdekű tájékoztató feliratok az iskolákon belül nem számítanak reklámanyagnak, és ezért ezek elkészítése, kihelyezése, engedélyezése nem a reklámtörvénnyel szabályozható.
– Ami a kétnyelvűsítést illeti, a 215-ös helyi közigazgatási törvény egyértelműen kimondja, hogy román és magyar nyelven kell megjelenjenek ezek a közérdekű információk. A tanácsosok – egyhangú – döntésével egyértelművé vált, hogy minden tábla, felirat, ami iskolán belül van, nem minősül reklámnak, és román valamint magyar nyelven is ki kell kerülnie. A feliratok szerkesztése, nyomtatása, kifüggesztése, hogy ezek hova kerüljenek, az iskolák hatáskörébe tartozik – tette hozzá Peti András.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
A marosvásárhelyi közgyűlés kedden módosította a 2014 januárjában tanácsi határozattal elfogadott köztéri reklámozási szabályzatot. A testület által megszavazott változtatás a szóban forgó szabályzat első fejezete 2. cikkelyét egészíti ki. Az említett cikkely szerint eddig csupán a közérdekű feliratok, úgymint a közintézmények közérdekű feliratai, a műemlékeket jelző táblák és más hasonló feliratok nem minősültek reklámnak, a módosítás eredményeképpen immár a közintézményeken, tanintézeteken és az ezek alárendeltségébe tartozó intézeteken belül levő közérdekű feliratok, táblák sem minősülnek hirdetésnek.
A keddi ülésen a képviselők azt is megszavazták, hogy a köztéri reklámozási szabályzat 2. cikkelyében előírtak szerint elkészített és kihelyezett közérdekű feliratokat a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatóságának előzetesen jóvá kell hagynia, ellenkező esetben hivatalból eltávolíthatók.
Peti András alpolgármester újságírói kérdésre válaszolva elmondta, fontos volt tisztázni azt, hogy a belső közérdekű tájékoztató feliratok az iskolákon belül nem számítanak reklámanyagnak, és ezért ezek elkészítése, kihelyezése, engedélyezése nem a reklámtörvénnyel szabályozható.
– Ami a kétnyelvűsítést illeti, a 215-ös helyi közigazgatási törvény egyértelműen kimondja, hogy román és magyar nyelven kell megjelenjenek ezek a közérdekű információk. A tanácsosok – egyhangú – döntésével egyértelművé vált, hogy minden tábla, felirat, ami iskolán belül van, nem minősül reklámnak, és román valamint magyar nyelven is ki kell kerülnie. A feliratok szerkesztése, nyomtatása, kifüggesztése, hogy ezek hova kerüljenek, az iskolák hatáskörébe tartozik – tette hozzá Peti András.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. szeptember 1.
Tanévkezdés orvosi igazolással
Az egészségügyi, illetve az oktatásügyi minisztérium közös rendeletet bocsátott közvitára arra vonatkozóan, hogy milyen orvosi igazolást kell bemutatniuk az óvodába valamint iskolába beiratkozó gyermekeknek a 2015–2016-os tanévre. Az egészségügyi tárca honlapján augusztus 14-én megjelentetett tervezethez szeptember 24-ig lehet hozzászólni. A két minisztérium által tett javaslatokat máris élesen bírálják a családorvosok szakmai testületei.
A bürokrácia megnövekedésétől, az orvosi ellátás minőségének romlásától tartanak a családorvosok, akik úgy érzik, a szaktárcák által bevezetendő módosítások plusz terhet jelentenek nekik, tekintettel arra, hogy az iskolakezdésig rövid az idő.
A tervezet szerint ugyanis a bölcsődébe, óvodába vagy iskolába beiratkozó gyerekek esetében az orvosi igazoláson fel kell tüntetni az életkoronkénti kötelező védőoltások elvégzését, az epidemiológiai (járványtani) vizsgálat eredményét, azt, hogy szenvednek-e bizonyos betegségekben (asztma, fülgyulladás, veleszületett szívrendellenesség, fejlődési rendellenességek, diabétesz, beszéd-, hallási, látási zavarok, tuberkulózis stb.), szerepelnie kell az esetleges gyógyszer- vagy élelmiszer-allergiának, testsúlynak, testmagasságnak, a 3 év fölötti gyerekek esetében a vérnyomás értékének. A korábbi, jelenleg még érvényben levő (2011. évi 5298-as számú) minisztériumi rendelethez képest sokkal átfogóbb, részletesebb dokumentációt kell az orvosnak összeállítania, betegség gyanúja esetén a gyereket további szakorvosi, illetve laboratóriumi vizsgálatokra kell küldenie. Az igazolást iskolakezdéskor, illetve a tanév folyamán bizonyos esetekben (például 3 napot meghaladó betegség miatti hiányzás után) be kell mutatni. A sajtóban megjelent hírek szerint helyenként a bakteriológiai vizsgálatok eredményeinek feltüntetését is kérik a tanintézetbe való beiratkozásnál, az egészségügyi tárca államtitkára, Dorel Sandesc a központi médiának nyilatkozva hangsúlyozta, ez utóbbi nem kötelező jellegű.
Érdeklődésünkre a megyei közegészségügyi igazgatóság szóvivője, dr. Uifalean Gabriela tegnap kijelentette: tájékoztatást kért a minisztériumtól, és azt a választ kapta, hogy a szaktárca korábbi, 5298-as rendelete érvényes, de hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben a módosító rendelet. Az viszont tény, hogy a két minisztérium javaslatai szeptember 24-ig vannak közvitán, az egészségügyi szaktárca weboldalán viszont felhívják a figyelmet, hogy a tervezethez javaslatokat fűzni a nyilvánosságra hozataltól 10 napon belül lehet, az új rendelet szerinti orvosi igazolásokat október 1-jéig kell benyújtani.
A Maros Megyei Családorvosi Egyesület elnöke, dr. Sipos Remus kérdésünkre kijelentette: már májustól áthárították a védőoltások elvégzését, nyilvántartását az iskolaorvosokról a családorvosokra. "Az elmúlt évek gyakorlatához híven ezúttal is a bürokrácia növelésével, illetve az orvosi ellátás minőségének romlásával jár együtt a reform. A családorvosoknál előjegyzett páciensek száma a pénztár által megszabott 20 előjegyzéshez képest az elkövetkező hetekben várhatóan jelentősen megnő, aminek az lesz a következménye, hogy kevesebb idő jut a betegek vizsgálatára" – mondta az elnök. Kijelentéseihez hozzátehetjük, a megyei egészségbiztosítási pénztár szóvivője szerint az iskolai beiratkozáshoz a családorvosnál jelentkező gyerekek orvosi vizsgálata nem befolyásolja a biztosítóval megkötött szerződés szerinti napi esetszámot, így várhatóan a családorvos munkaideje kitolódik.
A közvitára bocsátott rendelettervezet állami és magán tanintézetekre vonatkozik, nem esik szó a nevelőszülőknél, gyermekotthonokban gondozott vagy más gyermekközösségekbe járó kiskorúakról.
Maros megyében Stefan Somesan főtanfelügyelő szerint évente mintegy 4600-5000 kisgyerek kezdi meg az óvodát, a 18 év alatti, különböző tanintézetekbe beiratkozó gyermekek száma 88.000 körül mozog.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Az egészségügyi, illetve az oktatásügyi minisztérium közös rendeletet bocsátott közvitára arra vonatkozóan, hogy milyen orvosi igazolást kell bemutatniuk az óvodába valamint iskolába beiratkozó gyermekeknek a 2015–2016-os tanévre. Az egészségügyi tárca honlapján augusztus 14-én megjelentetett tervezethez szeptember 24-ig lehet hozzászólni. A két minisztérium által tett javaslatokat máris élesen bírálják a családorvosok szakmai testületei.
A bürokrácia megnövekedésétől, az orvosi ellátás minőségének romlásától tartanak a családorvosok, akik úgy érzik, a szaktárcák által bevezetendő módosítások plusz terhet jelentenek nekik, tekintettel arra, hogy az iskolakezdésig rövid az idő.
A tervezet szerint ugyanis a bölcsődébe, óvodába vagy iskolába beiratkozó gyerekek esetében az orvosi igazoláson fel kell tüntetni az életkoronkénti kötelező védőoltások elvégzését, az epidemiológiai (járványtani) vizsgálat eredményét, azt, hogy szenvednek-e bizonyos betegségekben (asztma, fülgyulladás, veleszületett szívrendellenesség, fejlődési rendellenességek, diabétesz, beszéd-, hallási, látási zavarok, tuberkulózis stb.), szerepelnie kell az esetleges gyógyszer- vagy élelmiszer-allergiának, testsúlynak, testmagasságnak, a 3 év fölötti gyerekek esetében a vérnyomás értékének. A korábbi, jelenleg még érvényben levő (2011. évi 5298-as számú) minisztériumi rendelethez képest sokkal átfogóbb, részletesebb dokumentációt kell az orvosnak összeállítania, betegség gyanúja esetén a gyereket további szakorvosi, illetve laboratóriumi vizsgálatokra kell küldenie. Az igazolást iskolakezdéskor, illetve a tanév folyamán bizonyos esetekben (például 3 napot meghaladó betegség miatti hiányzás után) be kell mutatni. A sajtóban megjelent hírek szerint helyenként a bakteriológiai vizsgálatok eredményeinek feltüntetését is kérik a tanintézetbe való beiratkozásnál, az egészségügyi tárca államtitkára, Dorel Sandesc a központi médiának nyilatkozva hangsúlyozta, ez utóbbi nem kötelező jellegű.
Érdeklődésünkre a megyei közegészségügyi igazgatóság szóvivője, dr. Uifalean Gabriela tegnap kijelentette: tájékoztatást kért a minisztériumtól, és azt a választ kapta, hogy a szaktárca korábbi, 5298-as rendelete érvényes, de hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben a módosító rendelet. Az viszont tény, hogy a két minisztérium javaslatai szeptember 24-ig vannak közvitán, az egészségügyi szaktárca weboldalán viszont felhívják a figyelmet, hogy a tervezethez javaslatokat fűzni a nyilvánosságra hozataltól 10 napon belül lehet, az új rendelet szerinti orvosi igazolásokat október 1-jéig kell benyújtani.
A Maros Megyei Családorvosi Egyesület elnöke, dr. Sipos Remus kérdésünkre kijelentette: már májustól áthárították a védőoltások elvégzését, nyilvántartását az iskolaorvosokról a családorvosokra. "Az elmúlt évek gyakorlatához híven ezúttal is a bürokrácia növelésével, illetve az orvosi ellátás minőségének romlásával jár együtt a reform. A családorvosoknál előjegyzett páciensek száma a pénztár által megszabott 20 előjegyzéshez képest az elkövetkező hetekben várhatóan jelentősen megnő, aminek az lesz a következménye, hogy kevesebb idő jut a betegek vizsgálatára" – mondta az elnök. Kijelentéseihez hozzátehetjük, a megyei egészségbiztosítási pénztár szóvivője szerint az iskolai beiratkozáshoz a családorvosnál jelentkező gyerekek orvosi vizsgálata nem befolyásolja a biztosítóval megkötött szerződés szerinti napi esetszámot, így várhatóan a családorvos munkaideje kitolódik.
A közvitára bocsátott rendelettervezet állami és magán tanintézetekre vonatkozik, nem esik szó a nevelőszülőknél, gyermekotthonokban gondozott vagy más gyermekközösségekbe járó kiskorúakról.
Maros megyében Stefan Somesan főtanfelügyelő szerint évente mintegy 4600-5000 kisgyerek kezdi meg az óvodát, a 18 év alatti, különböző tanintézetekbe beiratkozó gyermekek száma 88.000 körül mozog.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. szeptember 8.
Balesetveszélyes visszaszolgáltatott iskolák
"Florea ne hárítsa az egyházakra a felelősséget!"
A Liberális és Demokraták Szövetségének (ALDE) megyei képviselői – Ionela Ciotlaus elnök, Pui Sebastian és Ioan Covaciu – tegnap sajtótájékoztatón ismertették álláspontjukat a marosvásárhelyi, egyházi tulajdonban levő tanintézetek helyzetével kapcsolatban. "Aggasztónak tartom Dorin Florea polgármester azon kijelentését, hogy minden tanintézmény készen áll a tanévkezdésre, ellenben az egyházi tulajdonban levő iskolák állapota veszélyt jelent a diákok számára, és emiatt az egyházakat teszi felelőssé" – jelentette ki Sebastian Pui volt közgyűlési képviselő.
A volt tanácsos szerint olyan körülmények között, amikor a törvényes előírásoknak megfelelően az iskolákat az igazgatótanács, az igazgató és aligazgató vezeti, illetve a polgármesteri hivatal adminisztrálja, aggodalomra ad okot a városvezető által a nem megfelelő infrastruktúra miatt közveszélyesnek nevezni a visszaszolgáltatott tanintézeteket. "Követeljük, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal járjon el a bérleti szerződésekben foglaltak értelmében a Bolyai Farkas, Unirea és Művészeti Líceum esetében. Pontosabban a szerződés VII. és IX. fejezetében az ingatlan karbantartására vonatkozó vállalásokat tartsák be" – jelentette ki Sebastian Pui, emlékeztetve, hogy 2012 őszén, a Művészeti Líceum amfiteátruma mennyezetének beomlását követően a vészhelyzeti felügyelőség, az építkezési felügyelőség és a közegészségügyi igazgatóság a város polgármesterének mint az ingatlan adminisztrátorának tett javaslatokat az épület rendbetételére, nem pedig az ingatlan tulajdonosának, vagyis az egyháznak. "Felkérjük a polgármesteri hivatalt mint adminisztrátort, hogy sürgősen intézkedjen az egyházaknak visszaszolgáltatott iskolák esetében is" – tette hozzá a volt képviselő.
Az ALDE megyei elnöke, Ionela Ciotlaus szerint az elmúlt években a polgármesteri hivatalnak gyakran több mint 12 hónapos lemaradása volt a visszaszolgáltatott tanintézmények bérleti díjának törlesztésében, az ingatlantulajdonos pedig éppen a bérleti díjak felhasználásával végeztetett volna főjavításokat. "A polgármesteri hivatal azt állítja, nem végeztethet főjavításokat, beruházásokat e tanintézetekben, mert nem tulajdonos. Az ASA fociklubnak sem tulajdonosa, de azt jelentős összeggel támogatta. Ha a visszaszolgáltatott iskolák tulajdonosaival hosszú távú bérleti szerződést kötött volna, vagy megvásárolta volna az ingatlanokat, akkor ezeket is fel lehetett volna újítani. Az iskolakérdést a polgármester megoldhatta volna a 15 éve ígérgetett campus megépítésével vagy az iskolahálózat átalakításával" – tette hozzá Ionela Ciotlaus.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
"Florea ne hárítsa az egyházakra a felelősséget!"
A Liberális és Demokraták Szövetségének (ALDE) megyei képviselői – Ionela Ciotlaus elnök, Pui Sebastian és Ioan Covaciu – tegnap sajtótájékoztatón ismertették álláspontjukat a marosvásárhelyi, egyházi tulajdonban levő tanintézetek helyzetével kapcsolatban. "Aggasztónak tartom Dorin Florea polgármester azon kijelentését, hogy minden tanintézmény készen áll a tanévkezdésre, ellenben az egyházi tulajdonban levő iskolák állapota veszélyt jelent a diákok számára, és emiatt az egyházakat teszi felelőssé" – jelentette ki Sebastian Pui volt közgyűlési képviselő.
A volt tanácsos szerint olyan körülmények között, amikor a törvényes előírásoknak megfelelően az iskolákat az igazgatótanács, az igazgató és aligazgató vezeti, illetve a polgármesteri hivatal adminisztrálja, aggodalomra ad okot a városvezető által a nem megfelelő infrastruktúra miatt közveszélyesnek nevezni a visszaszolgáltatott tanintézeteket. "Követeljük, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal járjon el a bérleti szerződésekben foglaltak értelmében a Bolyai Farkas, Unirea és Művészeti Líceum esetében. Pontosabban a szerződés VII. és IX. fejezetében az ingatlan karbantartására vonatkozó vállalásokat tartsák be" – jelentette ki Sebastian Pui, emlékeztetve, hogy 2012 őszén, a Művészeti Líceum amfiteátruma mennyezetének beomlását követően a vészhelyzeti felügyelőség, az építkezési felügyelőség és a közegészségügyi igazgatóság a város polgármesterének mint az ingatlan adminisztrátorának tett javaslatokat az épület rendbetételére, nem pedig az ingatlan tulajdonosának, vagyis az egyháznak. "Felkérjük a polgármesteri hivatalt mint adminisztrátort, hogy sürgősen intézkedjen az egyházaknak visszaszolgáltatott iskolák esetében is" – tette hozzá a volt képviselő.
Az ALDE megyei elnöke, Ionela Ciotlaus szerint az elmúlt években a polgármesteri hivatalnak gyakran több mint 12 hónapos lemaradása volt a visszaszolgáltatott tanintézmények bérleti díjának törlesztésében, az ingatlantulajdonos pedig éppen a bérleti díjak felhasználásával végeztetett volna főjavításokat. "A polgármesteri hivatal azt állítja, nem végeztethet főjavításokat, beruházásokat e tanintézetekben, mert nem tulajdonos. Az ASA fociklubnak sem tulajdonosa, de azt jelentős összeggel támogatta. Ha a visszaszolgáltatott iskolák tulajdonosaival hosszú távú bérleti szerződést kötött volna, vagy megvásárolta volna az ingatlanokat, akkor ezeket is fel lehetett volna újítani. Az iskolakérdést a polgármester megoldhatta volna a 15 éve ígérgetett campus megépítésével vagy az iskolahálózat átalakításával" – tette hozzá Ionela Ciotlaus.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. október 2.
Előválasztás az átláthatóság jegyében
Bármelyik szavazóponton lehet voksolni
Az október 11-i előválasztás kapcsán tartott tegnap sajtótájékoztatót az előválasztási bizottság három tagja: Kali István, Orosz Attila és Zsigmond Imola. Egyelőre 12 szavazóponton voksolhatnak azok, akik regisztráltak, a bizottság reméli, hogy október 5-ig még néhány helyiséget felajánlanak a civil szervezetek vagy vállalkozók e célra.
Hattagú bizottság felügyeli az előválasztások tisztaságát, ennek tagjai Orosz Attila (az RMDSZ részéről), Kovács Róbert (Soós Zoltán jelölt részéről), Zsigmond Imola (Barabás Miklós jelölt részéről), Kali István (Portik Vilmos jelölt képviseletében), Jakab István (az EMNP részéről), az MPP még nem nevezte meg képviselőjét. Orosz Attila hangsúlyozta, hogy az előválasztások átláthatóságára felügyelő bizottság nem felel a szervezésért. Hozzátette: az október 11-én 9-19 óra között sorra kerülő előválasztáson egyelőre 12, a történelmi magyar egyházak által felajánlott helyiségben lehet szavazni.
– Bárki bárhol szavazhat, nem lakóhely szerinti voksolásról van szó – jelentette ki Kali István. – Célunk megkönnyíteni a választók dolgát azáltal, hogy minél kevésbé bürokratikus módon bonyolítjuk le az előválasztást, hogy mindenki a lehető legegyszerűbb módon adhassa le a szavazatát, nem szeretnénk senkit kizárni. Az előválasztás tisztasága érdekében számítástechnikai rendszerrel kötjük össze a szavazópontokat, hogy elkerülhető legyen a kettős szavazás. Papíralapú és számítógépes követése lesz az előválasztásnak, amelyet a hivatalos, állami választások módszertana szerint tartunk meg. Szavazófülkékben zajlik a választás, a jelöltek neveire pecsétet kell tenni, majd a lapot urnába dobni. A pecséteken megjelenik majd a szavazópont száma, annyi bélyegző készül, ahány szavazófülke lesz" – mondta Kali István. Orosz Attila hangsúlyozta, a teljes átláthatóság jegyében kerül sor az előválasztásra, a transzparencia már abban is megnyilvánult, hogy sorshúzással határozták meg, milyen sorrendben kerülnek fel a jelöltek nevei a szavazócédulákra. A sajtótájékoztató keretében egy újságíró sorshúzással rangsorolta a jelölteket, eszerint a szavazólapon első helyen a Barabás Miklós neve szerepel, második helyen Soós Zoltán neve és harmadikként Portik Vilmos neve. Zsigmond Imola felvetését, miszerint a szervezők (az RMDSZ, EMNP és MPP által kijelölt személyek) "mindent áttettek az előválasztási bizottság asztalára és semmit nem szerveztek meg", Orosz Attila cáfolta, hozzátéve: az előválasztási bizottság csak felügyeli az előválasztást, a lebonyolításához szükséges infrastruktúrát a szervezők biztosítják. A sajtótájékoztatóra közben megérkezett Barabás Miklós, aki igen ingerült hangnemben nehezményezte, hogy a bizottság egy héttel az előválasztások előtt mondja meg, hogy hol vannak a szavazóhelyek, majd a sajtótájékoztató témájától eltérően személyeskedésbe átcsapó szóváltásra került sor a jelölt és Orosz Attila között, ennek során Barabás Miklós azt vetette az RMDSZ-t képviselő Orosz Attila szemére, hogy a sajtótájékoztatót rászervezték az általa szervezettre (amelyre egy órával korábban került sor), illetve, hogy az RMDSZ odaküldte megbízott emberét, aki kérdésekkel kellemetlenkedett. Orosz Attila tiltakozott a jelölt által megütött hangnem miatt, szerinte Barabás Miklós "tört be" az előválasztási bizottság sajtórendezvényére. Az egyre inkább személyeskedésbe átcsapó vita során Kali István kivonult a teremből, majd a kedélyek csillapodását követően folytatódott az újságírók tájékoztatása. Megtudtuk, hogy a szavazási pontokon hattagú szavazási biztosok lesznek jelen, akik felkészítésére október 8-án kerül sor; hogy október 5-ig véglegesítik a szavazási pontok számát; hogy kezdetnek 8-10 ezer szavazólapot nyomtatnak ki; hogy csupán Soós Zoltán neve mellett lesz ott az őt támogató szervezet (az RMDSZ – szerk. megj.) logója, hogy egyelőre 28 szavazófülkével rendelkeznek, hogy minden pecsétet csak abban a szavazópontban lehet használni, amelynek a számát viseli.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Bármelyik szavazóponton lehet voksolni
Az október 11-i előválasztás kapcsán tartott tegnap sajtótájékoztatót az előválasztási bizottság három tagja: Kali István, Orosz Attila és Zsigmond Imola. Egyelőre 12 szavazóponton voksolhatnak azok, akik regisztráltak, a bizottság reméli, hogy október 5-ig még néhány helyiséget felajánlanak a civil szervezetek vagy vállalkozók e célra.
Hattagú bizottság felügyeli az előválasztások tisztaságát, ennek tagjai Orosz Attila (az RMDSZ részéről), Kovács Róbert (Soós Zoltán jelölt részéről), Zsigmond Imola (Barabás Miklós jelölt részéről), Kali István (Portik Vilmos jelölt képviseletében), Jakab István (az EMNP részéről), az MPP még nem nevezte meg képviselőjét. Orosz Attila hangsúlyozta, hogy az előválasztások átláthatóságára felügyelő bizottság nem felel a szervezésért. Hozzátette: az október 11-én 9-19 óra között sorra kerülő előválasztáson egyelőre 12, a történelmi magyar egyházak által felajánlott helyiségben lehet szavazni.
– Bárki bárhol szavazhat, nem lakóhely szerinti voksolásról van szó – jelentette ki Kali István. – Célunk megkönnyíteni a választók dolgát azáltal, hogy minél kevésbé bürokratikus módon bonyolítjuk le az előválasztást, hogy mindenki a lehető legegyszerűbb módon adhassa le a szavazatát, nem szeretnénk senkit kizárni. Az előválasztás tisztasága érdekében számítástechnikai rendszerrel kötjük össze a szavazópontokat, hogy elkerülhető legyen a kettős szavazás. Papíralapú és számítógépes követése lesz az előválasztásnak, amelyet a hivatalos, állami választások módszertana szerint tartunk meg. Szavazófülkékben zajlik a választás, a jelöltek neveire pecsétet kell tenni, majd a lapot urnába dobni. A pecséteken megjelenik majd a szavazópont száma, annyi bélyegző készül, ahány szavazófülke lesz" – mondta Kali István. Orosz Attila hangsúlyozta, a teljes átláthatóság jegyében kerül sor az előválasztásra, a transzparencia már abban is megnyilvánult, hogy sorshúzással határozták meg, milyen sorrendben kerülnek fel a jelöltek nevei a szavazócédulákra. A sajtótájékoztató keretében egy újságíró sorshúzással rangsorolta a jelölteket, eszerint a szavazólapon első helyen a Barabás Miklós neve szerepel, második helyen Soós Zoltán neve és harmadikként Portik Vilmos neve. Zsigmond Imola felvetését, miszerint a szervezők (az RMDSZ, EMNP és MPP által kijelölt személyek) "mindent áttettek az előválasztási bizottság asztalára és semmit nem szerveztek meg", Orosz Attila cáfolta, hozzátéve: az előválasztási bizottság csak felügyeli az előválasztást, a lebonyolításához szükséges infrastruktúrát a szervezők biztosítják. A sajtótájékoztatóra közben megérkezett Barabás Miklós, aki igen ingerült hangnemben nehezményezte, hogy a bizottság egy héttel az előválasztások előtt mondja meg, hogy hol vannak a szavazóhelyek, majd a sajtótájékoztató témájától eltérően személyeskedésbe átcsapó szóváltásra került sor a jelölt és Orosz Attila között, ennek során Barabás Miklós azt vetette az RMDSZ-t képviselő Orosz Attila szemére, hogy a sajtótájékoztatót rászervezték az általa szervezettre (amelyre egy órával korábban került sor), illetve, hogy az RMDSZ odaküldte megbízott emberét, aki kérdésekkel kellemetlenkedett. Orosz Attila tiltakozott a jelölt által megütött hangnem miatt, szerinte Barabás Miklós "tört be" az előválasztási bizottság sajtórendezvényére. Az egyre inkább személyeskedésbe átcsapó vita során Kali István kivonult a teremből, majd a kedélyek csillapodását követően folytatódott az újságírók tájékoztatása. Megtudtuk, hogy a szavazási pontokon hattagú szavazási biztosok lesznek jelen, akik felkészítésére október 8-án kerül sor; hogy október 5-ig véglegesítik a szavazási pontok számát; hogy kezdetnek 8-10 ezer szavazólapot nyomtatnak ki; hogy csupán Soós Zoltán neve mellett lesz ott az őt támogató szervezet (az RMDSZ – szerk. megj.) logója, hogy egyelőre 28 szavazófülkével rendelkeznek, hogy minden pecsétet csak abban a szavazópontban lehet használni, amelynek a számát viseli.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. október 14.
Huszonöt éve a község és a térség kulturális életében
Ünnepelt a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület
Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte október 10-én a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. A rendezvénynek a segesvári Gaudeamus Ház adott helyet. "Szeretném, ha ez az egyesület még sok évig fennmaradna, már csak névadója iránti tiszteletből is" – jelentette ki Szabó József elnök.
Máthé Loránd diák Petőfi Sándor A nemzethez című versével nyitotta meg a rendezvényt, amelyen Nagy Judit, az egyesület kulturális alelnöke köszöntötte a meghívottakat: dr. Grezsa István miniszteri biztost, Brassai Zsombort, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét, Kispálné dr. Lucza Ilonát, a magyarországi Országos Petőfi Társaság elnökét, a kiskőrösi Petőfi- szülőház és emlékmúzeum igazgatóját, Kiskunfélegyházáról Tóth Imre Gyulánét – a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány elnökét, Csép Éva Andreát, az RMDSZ Maros megyei Nőszervezetének elnökét, Ferencz Orsolya énekművészt, a Petőfi-program ösztöndíjasát, az Országos Petőfi Sándor Társaság tagjait és minden jelenlevőt. Az egyesület elnöke, Szabó József az egyesület megalakulásának körülményeiről számolt be, ismertetve az elmúlt 25 év megvalósításait, a kulturális és gazdasági téren elért eredményeket. Köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatásukkal, hozzáállásukkal, kétkezi munkával lehetővé tették, hogy negyedszázados évfordulót ünnepelhessenek. A rendezvény résztvevői egy időszakos kiállítást is megtekinthettek Petőfi életéről és életművéről. Az ünnepség a segesvári Kikerics néptánccsoport és a Mircea Eliade Főgimnázium diákjainak előadásával zárult. A kettős ünnepről szólva Szabó József lapunknak elmondta, egyrészt az Országos Petőfi Sándor Társaság A költő öröksége határok nélkül című konferencia megszervezésére kérte fel a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületet, másrészt idén november 18-án lesz az egyesület 25 éves, ezért úgy gondolták, a két eseményt kissé korábban, egyszerre ünneplik meg.
– Negyed évszázad hosszú idő az egyesület életében. Melyek voltak a kiemelkedő tevékenységek az elmúlt évtizedek során?
– Valójában hosszú idő 25 év az egyesület életében, annál is inkább, hogy szórványban fejti ki tevékenységét. Megalakulásakor sem én, sem mások nem gondoltunk arra, hogy az egyesület 25 év múlva is szerepet vállal a község és a térség kulturális életében. Gábos Dezső, a fehéregyháziak tanító bácsija, a korábbi Petőfi- ünnepségek szervezője hívott meg engem is 1990. november 18-ra, a helyi iskola egyik tantermébe egy Petőfi témájú megbeszélésre. Lelkes fehéregyházi és segesvári emberek társaságában indítványozta a helyi Petőfi-kultusz ápolását célul kitűző művelődési egyesület létrehozását. Így alakult meg még ezen a napon a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, és egy hónappal később jogi bejegyzést nyert a segesvári bíróságon. Amikor kiemelkedő tevékenységekről kell szóljak, elsősorban a minden évben sorra kerülő március 15-i és július végi Petőfi-ünnepélyek szervezésére gondolok. De, mint művelődési egyesület, Petőfi-vers- és prózamondó versenyeket, költőkről, írókról megemlékezéseket, esteket, zenehallgatást, vetítéseket, karácsonyi ünnepségeket, gyereknapokat, humanitárius akciókat is szerveztünk. Legutóbb két nagyobb rendezvényünkön az aradi vértanúkra emlékeztünk tizenkét diák szereplésével, majd a helyi pedagógus hölgyek a szabadságharc nagy asszonyainak sorsát, küzdelmes életét ismertették a hallgatósággal. Két nagyobb megvalósítást is említhetek az elmúlt években, melyben az egyesület tevékenyen részt vállalt: Kiskunfélegyháza városával közösen egész alakos Petőfi-szobrot illetve domborműveket állítottunk a múzeumkertben, illetve gondolok itt a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum által rendezett kiállításra, ahol szintén jelentősen közreműködtünk. A második nagyobb megvalósítás – a mindig fejlesztés alatt álló – Illyés Közalapítvány támogatásával létrehozott Petőfi Magyar Ház, mely nem csupán az egyesületünk székhelye, hanem más helyi magyar közületeknek, szervezeteknek, néha magánjellegű rendezvénynek is helyet ad.
– Hogyan tovább, milyen terveket dédelget mint a Petőfi-múzeum gondnoka, egyesületi elnök?
– Ha egy szórványban tevékenykedő magyar egyesület eléri a 25. évét, akkor talán eddigi tevékenysége nem bizonyult hiábavalónak. Szeretném, ha ez az egyesület még sok évig fennmaradna, már csak névadója iránti tiszteletből is. Az egyre nehezedő gazdasági helyzet, szórványlétünk miatt valójában a terveket csak dédelgetem mind egyesületelnöki, mind pedig emlékhelygondnoki minőségemben. Kulturális téren szeretném, ha az emlékezők kicsiny, de hűséges tábora újra bővülne. A rendszerváltást követően úgy éreztük, Petőfit idézve, hogy: "Föltámadott a tenger, a népek tengere". Alig fértünk a múzeumkertben. Mára viszont úgy érezzük, hogy ez a tenger visszahúzódott, és kellene, hiányzik valami, ami újra megmozdítsa. Gazdasági téren a Petőfi Magyar Ház és környezetének fejlesztése is foglalkoztat. Az utóbbi években az emlékhely, a múzeum állaga sokat fejlődött, mégis mindkettő segítségért kiált. A sokat megért évszázados tuják egyre nehezebben veszik fel a harcot a szélsőséges időjárással. A múzeum tetőszerkezete, falai, környezete felújítást igényel, a felületi tatarozások már nem vezetnek eredményre. Hiszem, hogy az emlékhely és múzeum segélykiáltása eljut azokhoz, akik tehetnek érte, és az 1848–49-es hősök és Petőfi Sándor emléke Segesvár–Fehéregyházán nem morzsolódik fel a közömbösség vagy az anyagiak oltárán. Látogatói vélemények szerint is: ez a hely többet érdemel.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Ünnepelt a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület
Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte október 10-én a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. A rendezvénynek a segesvári Gaudeamus Ház adott helyet. "Szeretném, ha ez az egyesület még sok évig fennmaradna, már csak névadója iránti tiszteletből is" – jelentette ki Szabó József elnök.
Máthé Loránd diák Petőfi Sándor A nemzethez című versével nyitotta meg a rendezvényt, amelyen Nagy Judit, az egyesület kulturális alelnöke köszöntötte a meghívottakat: dr. Grezsa István miniszteri biztost, Brassai Zsombort, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét, Kispálné dr. Lucza Ilonát, a magyarországi Országos Petőfi Társaság elnökét, a kiskőrösi Petőfi- szülőház és emlékmúzeum igazgatóját, Kiskunfélegyházáról Tóth Imre Gyulánét – a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány elnökét, Csép Éva Andreát, az RMDSZ Maros megyei Nőszervezetének elnökét, Ferencz Orsolya énekművészt, a Petőfi-program ösztöndíjasát, az Országos Petőfi Sándor Társaság tagjait és minden jelenlevőt. Az egyesület elnöke, Szabó József az egyesület megalakulásának körülményeiről számolt be, ismertetve az elmúlt 25 év megvalósításait, a kulturális és gazdasági téren elért eredményeket. Köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatásukkal, hozzáállásukkal, kétkezi munkával lehetővé tették, hogy negyedszázados évfordulót ünnepelhessenek. A rendezvény résztvevői egy időszakos kiállítást is megtekinthettek Petőfi életéről és életművéről. Az ünnepség a segesvári Kikerics néptánccsoport és a Mircea Eliade Főgimnázium diákjainak előadásával zárult. A kettős ünnepről szólva Szabó József lapunknak elmondta, egyrészt az Országos Petőfi Sándor Társaság A költő öröksége határok nélkül című konferencia megszervezésére kérte fel a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületet, másrészt idén november 18-án lesz az egyesület 25 éves, ezért úgy gondolták, a két eseményt kissé korábban, egyszerre ünneplik meg.
– Negyed évszázad hosszú idő az egyesület életében. Melyek voltak a kiemelkedő tevékenységek az elmúlt évtizedek során?
– Valójában hosszú idő 25 év az egyesület életében, annál is inkább, hogy szórványban fejti ki tevékenységét. Megalakulásakor sem én, sem mások nem gondoltunk arra, hogy az egyesület 25 év múlva is szerepet vállal a község és a térség kulturális életében. Gábos Dezső, a fehéregyháziak tanító bácsija, a korábbi Petőfi- ünnepségek szervezője hívott meg engem is 1990. november 18-ra, a helyi iskola egyik tantermébe egy Petőfi témájú megbeszélésre. Lelkes fehéregyházi és segesvári emberek társaságában indítványozta a helyi Petőfi-kultusz ápolását célul kitűző művelődési egyesület létrehozását. Így alakult meg még ezen a napon a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, és egy hónappal később jogi bejegyzést nyert a segesvári bíróságon. Amikor kiemelkedő tevékenységekről kell szóljak, elsősorban a minden évben sorra kerülő március 15-i és július végi Petőfi-ünnepélyek szervezésére gondolok. De, mint művelődési egyesület, Petőfi-vers- és prózamondó versenyeket, költőkről, írókról megemlékezéseket, esteket, zenehallgatást, vetítéseket, karácsonyi ünnepségeket, gyereknapokat, humanitárius akciókat is szerveztünk. Legutóbb két nagyobb rendezvényünkön az aradi vértanúkra emlékeztünk tizenkét diák szereplésével, majd a helyi pedagógus hölgyek a szabadságharc nagy asszonyainak sorsát, küzdelmes életét ismertették a hallgatósággal. Két nagyobb megvalósítást is említhetek az elmúlt években, melyben az egyesület tevékenyen részt vállalt: Kiskunfélegyháza városával közösen egész alakos Petőfi-szobrot illetve domborműveket állítottunk a múzeumkertben, illetve gondolok itt a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum által rendezett kiállításra, ahol szintén jelentősen közreműködtünk. A második nagyobb megvalósítás – a mindig fejlesztés alatt álló – Illyés Közalapítvány támogatásával létrehozott Petőfi Magyar Ház, mely nem csupán az egyesületünk székhelye, hanem más helyi magyar közületeknek, szervezeteknek, néha magánjellegű rendezvénynek is helyet ad.
– Hogyan tovább, milyen terveket dédelget mint a Petőfi-múzeum gondnoka, egyesületi elnök?
– Ha egy szórványban tevékenykedő magyar egyesület eléri a 25. évét, akkor talán eddigi tevékenysége nem bizonyult hiábavalónak. Szeretném, ha ez az egyesület még sok évig fennmaradna, már csak névadója iránti tiszteletből is. Az egyre nehezedő gazdasági helyzet, szórványlétünk miatt valójában a terveket csak dédelgetem mind egyesületelnöki, mind pedig emlékhelygondnoki minőségemben. Kulturális téren szeretném, ha az emlékezők kicsiny, de hűséges tábora újra bővülne. A rendszerváltást követően úgy éreztük, Petőfit idézve, hogy: "Föltámadott a tenger, a népek tengere". Alig fértünk a múzeumkertben. Mára viszont úgy érezzük, hogy ez a tenger visszahúzódott, és kellene, hiányzik valami, ami újra megmozdítsa. Gazdasági téren a Petőfi Magyar Ház és környezetének fejlesztése is foglalkoztat. Az utóbbi években az emlékhely, a múzeum állaga sokat fejlődött, mégis mindkettő segítségért kiált. A sokat megért évszázados tuják egyre nehezebben veszik fel a harcot a szélsőséges időjárással. A múzeum tetőszerkezete, falai, környezete felújítást igényel, a felületi tatarozások már nem vezetnek eredményre. Hiszem, hogy az emlékhely és múzeum segélykiáltása eljut azokhoz, akik tehetnek érte, és az 1848–49-es hősök és Petőfi Sándor emléke Segesvár–Fehéregyházán nem morzsolódik fel a közömbösség vagy az anyagiak oltárán. Látogatói vélemények szerint is: ez a hely többet érdemel.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. október 30.
Florea megrótta, de nem meneszti a városi rendőrfőnököt
RMDSZ-bojkott a városi tanácsülésen
A tegnapi marosvásárhelyi közgyűlést nem tartották meg, mivel az RMDSZ-frakció testületileg kivonult a teremből a napirend megszavazása előtt. A bojkott mindaddig tart, amíg a kétnyelvű utcanévtáblákra kiírt közbeszerzés kapcsán tisztázzák a nézőpontokat, amíg a kombinátügyben szorgalmazott referendum esetében a jegyző alá nem írja az RMDSZ javaslatát, illetve amíg a frakció nem látja a "jövőképet" az évekkel ezelőtt jóváhagyott, de gyakorlatba nem ültetett tanácsi határozatok alkalmazásáról. Marosvásárhely polgármestere tegnap a közgyűlést megelőző vita során kijelentette: Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője túllépte hatáskörét, emiatt felelősségre vonta.
Majdnem kétórás veszekedés előzte meg tegnap a marosvásárhelyi tanács soros ülését, amire végül is nem került sor, mert az RMDSZ-frakció kivonult a teremből. Ezt megelőzően Peti András alpolgármester azzal vádolta meg Valentin Bretfeleant, a helyi rendőrség igazgatóját, hogy megszegte közalkalmazotti esküjét, a helyi rendőrség működésére vonatkozó törvény, illetve a helyhatósági törvény egyes előírásait, és kérte a rendőrfőnök becsületbeli lemondását, kilátásba helyezve, hogy amennyiben ez nem történik meg, az RMDSZ-frakció kérni fogja Dorin Florea polgármestert, hogy vonja vissza Bretfelean megbízatását. Ugyanakkor Peti András közölte, a gazdasági és közterületkezelési igazgatóságoktól kérik, hogy indokolják meg, milyen jogszabályok alapján indították el a közbeszerzést a kétnyelvű utcanév-táblák elkészítésére. Soós Zoltán azt kifogásolta, hogy az RMDSZ-nek az Azomures-ügyben kért népszavazási javaslata még mindig nem került a tanács elé, és kijelentette: a frakció addig nem vesz részt a tanácsüléseken, amíg nem rendeződik ez az ügy. Soós Zoltán felvetésével kapcsolatban Andrei Muresan, a polgármesteri hivatal jegyzője hangsúlyozta: pontosításokra van szüksége, de szerinte nem a helyi tanácsnak kell ebben a kérdésben állást foglalnia, hanem a környezetvédelmi minisztériumnál kell elérni a kombinát integrált környezetvédelmi engedélyének visszavonását. Bretfelean Valentin röviden felszólalt, mondanivalójának lényege az volt, hogy a törvényeket eddig is betartotta és ezután is be fogja tartani. Beszéde alatt érkezett a terembe Dorin Florea polgármester, aki rövidre zárta a Bretfelean-ügyet: "A helyi rendőrség igazgatóját már Önök előtt leszidtam, és elfogadtam bocsánatkérését. Brassai Zsombor aggodalma jogos volt, Bretfelean túllépte hatáskörét, én pedig polgármesterként felelősségre vontam". A rendőrfőnökről áttért a kétnyelvű táblákra és a referendumra, ingerülten tiltakozva az ellen, hogy az RMDSZ-képviselők "tör-vénytelenségre akarják rávenni", majd hosszasan méltatlankodott a szerinte az RMDSZ által elgáncsolt nagy projektek miatt, úgymint a Kultúrpalota mögötti parkoló, a digitális város stb., felróva, hogy ezek helyett a képviselők inkább a kutyákkal és a fákkal foglalkoztak. Claudiu Maior békítő hangvételű beszólása elsikkadt a feszült hangulatban, dr. Benedek István pedig közölte: jó lenne, ha mindenki ismerné a tanács szervezési-működési szabályzatát, a szakbizottságok munkáját és ezek után döntene.
A felszólalásokat követően az RMDSZ-frakció elhagyta a tanácstermet, a bent maradt 12 képviselő közül pedig csupán 8-an szavaztak az ülés megtartására, illetve a napirendi pontok elfogadására, így a szükséges tanácsosi létszám híján nem tartották meg a tanácsülést. Várhatóan jövő keddre ismét összehívják a testületet, az RMDSZ-bojkott viszont valószínűleg folytatódni fog.
Dorin Florea ezután a Népújságnak nyilatkozva elmondta: polgármesteri minőségében megtiltotta Valentin Bretfeleannak, hogy a jövőben részt vegyen olyan rendezvényen, aminek esetleg nemzetiségi jelleget lehet tulajdonítani, felszólította, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot a tanácsülés keretében a testület előtt (amire a közgyűlés bojkottja miatt nem került sor tegnap – szerk. megj.), és kezdeményezzen személyes beszélgetést azokkal, akik a sajtóban megtámadták a történtek miatt. További adminisztratív jellegű szankciókat is foganatosított ellene a munkatörvénykönyv értelmében, nyilvánosan megrótta a tanács előtt, de nem mentette fel funkciójából.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
RMDSZ-bojkott a városi tanácsülésen
A tegnapi marosvásárhelyi közgyűlést nem tartották meg, mivel az RMDSZ-frakció testületileg kivonult a teremből a napirend megszavazása előtt. A bojkott mindaddig tart, amíg a kétnyelvű utcanévtáblákra kiírt közbeszerzés kapcsán tisztázzák a nézőpontokat, amíg a kombinátügyben szorgalmazott referendum esetében a jegyző alá nem írja az RMDSZ javaslatát, illetve amíg a frakció nem látja a "jövőképet" az évekkel ezelőtt jóváhagyott, de gyakorlatba nem ültetett tanácsi határozatok alkalmazásáról. Marosvásárhely polgármestere tegnap a közgyűlést megelőző vita során kijelentette: Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője túllépte hatáskörét, emiatt felelősségre vonta.
Majdnem kétórás veszekedés előzte meg tegnap a marosvásárhelyi tanács soros ülését, amire végül is nem került sor, mert az RMDSZ-frakció kivonult a teremből. Ezt megelőzően Peti András alpolgármester azzal vádolta meg Valentin Bretfeleant, a helyi rendőrség igazgatóját, hogy megszegte közalkalmazotti esküjét, a helyi rendőrség működésére vonatkozó törvény, illetve a helyhatósági törvény egyes előírásait, és kérte a rendőrfőnök becsületbeli lemondását, kilátásba helyezve, hogy amennyiben ez nem történik meg, az RMDSZ-frakció kérni fogja Dorin Florea polgármestert, hogy vonja vissza Bretfelean megbízatását. Ugyanakkor Peti András közölte, a gazdasági és közterületkezelési igazgatóságoktól kérik, hogy indokolják meg, milyen jogszabályok alapján indították el a közbeszerzést a kétnyelvű utcanév-táblák elkészítésére. Soós Zoltán azt kifogásolta, hogy az RMDSZ-nek az Azomures-ügyben kért népszavazási javaslata még mindig nem került a tanács elé, és kijelentette: a frakció addig nem vesz részt a tanácsüléseken, amíg nem rendeződik ez az ügy. Soós Zoltán felvetésével kapcsolatban Andrei Muresan, a polgármesteri hivatal jegyzője hangsúlyozta: pontosításokra van szüksége, de szerinte nem a helyi tanácsnak kell ebben a kérdésben állást foglalnia, hanem a környezetvédelmi minisztériumnál kell elérni a kombinát integrált környezetvédelmi engedélyének visszavonását. Bretfelean Valentin röviden felszólalt, mondanivalójának lényege az volt, hogy a törvényeket eddig is betartotta és ezután is be fogja tartani. Beszéde alatt érkezett a terembe Dorin Florea polgármester, aki rövidre zárta a Bretfelean-ügyet: "A helyi rendőrség igazgatóját már Önök előtt leszidtam, és elfogadtam bocsánatkérését. Brassai Zsombor aggodalma jogos volt, Bretfelean túllépte hatáskörét, én pedig polgármesterként felelősségre vontam". A rendőrfőnökről áttért a kétnyelvű táblákra és a referendumra, ingerülten tiltakozva az ellen, hogy az RMDSZ-képviselők "tör-vénytelenségre akarják rávenni", majd hosszasan méltatlankodott a szerinte az RMDSZ által elgáncsolt nagy projektek miatt, úgymint a Kultúrpalota mögötti parkoló, a digitális város stb., felróva, hogy ezek helyett a képviselők inkább a kutyákkal és a fákkal foglalkoztak. Claudiu Maior békítő hangvételű beszólása elsikkadt a feszült hangulatban, dr. Benedek István pedig közölte: jó lenne, ha mindenki ismerné a tanács szervezési-működési szabályzatát, a szakbizottságok munkáját és ezek után döntene.
A felszólalásokat követően az RMDSZ-frakció elhagyta a tanácstermet, a bent maradt 12 képviselő közül pedig csupán 8-an szavaztak az ülés megtartására, illetve a napirendi pontok elfogadására, így a szükséges tanácsosi létszám híján nem tartották meg a tanácsülést. Várhatóan jövő keddre ismét összehívják a testületet, az RMDSZ-bojkott viszont valószínűleg folytatódni fog.
Dorin Florea ezután a Népújságnak nyilatkozva elmondta: polgármesteri minőségében megtiltotta Valentin Bretfeleannak, hogy a jövőben részt vegyen olyan rendezvényen, aminek esetleg nemzetiségi jelleget lehet tulajdonítani, felszólította, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot a tanácsülés keretében a testület előtt (amire a közgyűlés bojkottja miatt nem került sor tegnap – szerk. megj.), és kezdeményezzen személyes beszélgetést azokkal, akik a sajtóban megtámadták a történtek miatt. További adminisztratív jellegű szankciókat is foganatosított ellene a munkatörvénykönyv értelmében, nyilvánosan megrótta a tanács előtt, de nem mentette fel funkciójából.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. november 3.
Még nincs válasz az RMDSZ beadványára az utcanévtáblák ügyében
Decemberben tartják a licitet
November 10-e előtt nem hozható nyilvánosságra, hogy hány ajánlatot nyújtottak be a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz a kétnyelvű utcanévtáblák, jelzőtáblák beszerzésére kiírt versenytárgyalásra – nyilatkozta lapunknak tegnap Cosmina Pascan, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője. A nyilvános licitre december 7- én kerül sor. Az RMDSZ-frakció továbbra is várja az illetékes szakigazgatóságok válaszát a közbeszerzés jogi feltételeinek pontosítása végett benyújtott beadványára.
A Népújság kérdésére, hogy eddig hány cég nyújtott be ajánlatot a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz az utcanévtáblák beszerzésére meghirdetett versenytárgyalás kapcsán, a hivatal sajtószóvivője úgy nyilatkozott, hogy a kiírásban megjelölt határidő – november 10. – előtt nem közölheti ezt az információt a sajtóval. Peti András alpolgármester tegnap lapunk megkeresésére közölte, az RMDSZ múlt csütörtöki beadványára – amelyben a licit megszervezésére szolgáló jogszabályokat szerették volna tisztázni és azonnali választ kértek – még mindig nem kaptak tájékoztatást a polgármesteri hivatal közterület-kezelési, illetve gazdasági igazgatóságaitól.
A polgármesteri hivatal által szeptember 28-án elküldött licithirdetés szeptember 30-án jelent meg az elektronikus közbeszerzési portálon, a szerződés hozzávetőleges értéke 846.774 lej, azaz mintegy 191.750 euró, a futamidő a szerződéskötéstől számított 12 hónap.
Az ajánlattétel határideje a korábbi sajtónyilatkozatoktól eltérően november 10-én 16 óra, az ajánlatok értékelésének legkésőbb december 7-én 18 óráig be kell fejeződnie. A szerződés odaítélésének kritériuma a legkisebb ár – derül ki a http://www.licitatiapublica.ro/ oldalról letölthető kiírásból.
Az ajánlattevők a polgármesteri hivatal székhelyén vásárolhatják meg a feladatfüzetet, iratokat igényelni, ezekhez hozzáférni november 9-ig lehet. A liciten való részvételhez 16.000 lejes garanciát kell lefizetni (a kis- és közepes vállalatok 50 százalékos kedvezményben részesülnek).
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Decemberben tartják a licitet
November 10-e előtt nem hozható nyilvánosságra, hogy hány ajánlatot nyújtottak be a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz a kétnyelvű utcanévtáblák, jelzőtáblák beszerzésére kiírt versenytárgyalásra – nyilatkozta lapunknak tegnap Cosmina Pascan, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője. A nyilvános licitre december 7- én kerül sor. Az RMDSZ-frakció továbbra is várja az illetékes szakigazgatóságok válaszát a közbeszerzés jogi feltételeinek pontosítása végett benyújtott beadványára.
A Népújság kérdésére, hogy eddig hány cég nyújtott be ajánlatot a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz az utcanévtáblák beszerzésére meghirdetett versenytárgyalás kapcsán, a hivatal sajtószóvivője úgy nyilatkozott, hogy a kiírásban megjelölt határidő – november 10. – előtt nem közölheti ezt az információt a sajtóval. Peti András alpolgármester tegnap lapunk megkeresésére közölte, az RMDSZ múlt csütörtöki beadványára – amelyben a licit megszervezésére szolgáló jogszabályokat szerették volna tisztázni és azonnali választ kértek – még mindig nem kaptak tájékoztatást a polgármesteri hivatal közterület-kezelési, illetve gazdasági igazgatóságaitól.
A polgármesteri hivatal által szeptember 28-án elküldött licithirdetés szeptember 30-án jelent meg az elektronikus közbeszerzési portálon, a szerződés hozzávetőleges értéke 846.774 lej, azaz mintegy 191.750 euró, a futamidő a szerződéskötéstől számított 12 hónap.
Az ajánlattétel határideje a korábbi sajtónyilatkozatoktól eltérően november 10-én 16 óra, az ajánlatok értékelésének legkésőbb december 7-én 18 óráig be kell fejeződnie. A szerződés odaítélésének kritériuma a legkisebb ár – derül ki a http://www.licitatiapublica.ro/ oldalról letölthető kiírásból.
Az ajánlattevők a polgármesteri hivatal székhelyén vásárolhatják meg a feladatfüzetet, iratokat igényelni, ezekhez hozzáférni november 9-ig lehet. A liciten való részvételhez 16.000 lejes garanciát kell lefizetni (a kis- és közepes vállalatok 50 százalékos kedvezményben részesülnek).
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. november 4.
Érdekérvényesítés bojkottal?
A múlt csütörtöki tanácsülés bojkottja után felmerül a kérdés: hogyan tovább, RMDSZ-frakció, hogyan tovább, marosvásárhelyi tanács? A közgyűlést ugyanis holnapra ismét összehívták, és a korábbi napirendi pontok néhány, a közösség szempontjából fontos határozattervezettel egészültek ki: a város és a katolikus egyház közötti terület- és épületcserére a tanintézetek vezetőtanácsi tagjainak kinevezésére és nem utolsósorban a köztisztasági szolgáltató szerződésének meghosszabbítására vonatkozó tervezetekkel.
A legutóbbi közgyűlést követően Peti András és Soós Zoltán kijelentették, a frakció bojkottja addig tart, amíg a kétnyelvű utcanévtáblák licitjéről be nem számolnak a szakigazgatóságok, valamint a kombináttal kapcsolatos népszavazás ügyében nem történik előrelépés, illetve a számos elfogadott, de gyakorlatba nem ültetett tanácsi határozat alkalmazásának legalább az ütemtervéről nem egyeztetnek a polgármesteri hivatal képviselőivel. Mindebből tegnapig semmi nem történt meg. Ezért a frakciónak döntenie kell arról, hogy milyen módon tiltakozik, és nem kizárt, hogy ezúttal a városi választmánnyal közösen alakítja ki álláspontját. Mivel a tanácsülés megtartásához 12 képviselő jelenléte már elégséges, a napirend elfogadásához pedig a képviselők egyszerű többségének a szavazata is elég – elvileg tehát az RMDSZ nélkül is megszavazható –, a magyar képviselők bojkottja azoknak a határozattervezeteknek a megakadályozását célozhatja meg, amelyek elfogadásához kétharmados szavazattöbbség szükséges, úgymint a költségvetési, vagyoni kérdések. Az RMDSZ-frakció néhány határozattervezetben partnerre találhat a szociáldemokratákban (legutóbb a napirendet sem szavazták meg a pészédések), de nem valószínű, hogy például a kétnyelvű utcanévtáblák ezek közé tartoznak, ezért, ha meg is tartják a tanácsülést, a költségvetéssel kapcsolatos tervezetek némelyike könnyedén elbukhat.
Az RMDSZ több forgatókönyv szerint járhat tehát el. Például nem vesz részt a tanácsülésen, nem szavazza meg a napirendet, tartózkodik a határozattervezetek megszavazásakor, ellenszavaz, de az sem kizárt, hogy a közösség szempontjából kiemelten fontos tervezetekre – de csak ezekre – rábólint. A szociáldemokraták álláspontja sem mellékes a helyhatósági törvény előírásainak ismeretében, hiszen ha két egymást követő hónapban nem sikerül megtartani a tanácsülést, vagy három egymást követő soros ülésen a testület nem fogad el egyetlen határozatot sem, a közgyűlés feloszlik, a városvezetést és a döntéshozatalt pedig egy személyben a polgármester, adott esetben a jegyző látja el. Marosvásárhely polgármestere több sajtótájékoztatón kifejtette, bővebb hatáskört szeretne, a tanácsot tehetetlennek, gáncsoskodónak látja. Ebből úgy gondolhatjuk, hogy Dorin Floreának nem lenne ellenére tanács nélkül kormányozni a várost, talán ezért is nem jött tegnapig az RMDSZ-hez semmilyen jelzés a többi politikai párt felől. Bonyolult tehát a helyzet, hiszen az RMDSZ városi képviselőinek dönteniük kell, mégpedig úgy, hogy érdeket is érvényesítsenek, és a város szempontjából fontos ügyekbe is beleszóljanak.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
A múlt csütörtöki tanácsülés bojkottja után felmerül a kérdés: hogyan tovább, RMDSZ-frakció, hogyan tovább, marosvásárhelyi tanács? A közgyűlést ugyanis holnapra ismét összehívták, és a korábbi napirendi pontok néhány, a közösség szempontjából fontos határozattervezettel egészültek ki: a város és a katolikus egyház közötti terület- és épületcserére a tanintézetek vezetőtanácsi tagjainak kinevezésére és nem utolsósorban a köztisztasági szolgáltató szerződésének meghosszabbítására vonatkozó tervezetekkel.
A legutóbbi közgyűlést követően Peti András és Soós Zoltán kijelentették, a frakció bojkottja addig tart, amíg a kétnyelvű utcanévtáblák licitjéről be nem számolnak a szakigazgatóságok, valamint a kombináttal kapcsolatos népszavazás ügyében nem történik előrelépés, illetve a számos elfogadott, de gyakorlatba nem ültetett tanácsi határozat alkalmazásának legalább az ütemtervéről nem egyeztetnek a polgármesteri hivatal képviselőivel. Mindebből tegnapig semmi nem történt meg. Ezért a frakciónak döntenie kell arról, hogy milyen módon tiltakozik, és nem kizárt, hogy ezúttal a városi választmánnyal közösen alakítja ki álláspontját. Mivel a tanácsülés megtartásához 12 képviselő jelenléte már elégséges, a napirend elfogadásához pedig a képviselők egyszerű többségének a szavazata is elég – elvileg tehát az RMDSZ nélkül is megszavazható –, a magyar képviselők bojkottja azoknak a határozattervezeteknek a megakadályozását célozhatja meg, amelyek elfogadásához kétharmados szavazattöbbség szükséges, úgymint a költségvetési, vagyoni kérdések. Az RMDSZ-frakció néhány határozattervezetben partnerre találhat a szociáldemokratákban (legutóbb a napirendet sem szavazták meg a pészédések), de nem valószínű, hogy például a kétnyelvű utcanévtáblák ezek közé tartoznak, ezért, ha meg is tartják a tanácsülést, a költségvetéssel kapcsolatos tervezetek némelyike könnyedén elbukhat.
Az RMDSZ több forgatókönyv szerint járhat tehát el. Például nem vesz részt a tanácsülésen, nem szavazza meg a napirendet, tartózkodik a határozattervezetek megszavazásakor, ellenszavaz, de az sem kizárt, hogy a közösség szempontjából kiemelten fontos tervezetekre – de csak ezekre – rábólint. A szociáldemokraták álláspontja sem mellékes a helyhatósági törvény előírásainak ismeretében, hiszen ha két egymást követő hónapban nem sikerül megtartani a tanácsülést, vagy három egymást követő soros ülésen a testület nem fogad el egyetlen határozatot sem, a közgyűlés feloszlik, a városvezetést és a döntéshozatalt pedig egy személyben a polgármester, adott esetben a jegyző látja el. Marosvásárhely polgármestere több sajtótájékoztatón kifejtette, bővebb hatáskört szeretne, a tanácsot tehetetlennek, gáncsoskodónak látja. Ebből úgy gondolhatjuk, hogy Dorin Floreának nem lenne ellenére tanács nélkül kormányozni a várost, talán ezért is nem jött tegnapig az RMDSZ-hez semmilyen jelzés a többi politikai párt felől. Bonyolult tehát a helyzet, hiszen az RMDSZ városi képviselőinek dönteniük kell, mégpedig úgy, hogy érdeket is érvényesítsenek, és a város szempontjából fontos ügyekbe is beleszóljanak.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2015. november 6.
Nem volt RMDSZ-bojkott a tegnapi marosvásárhelyi közgyűlésen
Soós Zoltán: Mindhárom kérdésünkre választ kaptunk
A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója nem bojkottálta a tegnapi közgyűlést: megszavazta mind a napirendet, mind az egyes határozatokat. A köztisztasági szolgáltatásra vonatkozó határozattervezetet második nekifutásra fogadták el a képviselők. Az RMDSZ-frakció jövő héten memorandumban közli a végrehajtó testülettel, melyek azok a már elfogadott határozatok, amelyek gyakorlatba ültetését követelik, ellenkező esetben nem kizárt a tanácsülések további bojkottja – nyilatkozta Soós Zoltán frakcióvezető.
– Három pontban kértünk megoldást a polgármesteri hivatal vezetésétől, amelyekre választ kaptunk: a városi rendőrparancsnok nyilvánosan elnézést kért a múltkori tanácsülés alkalmával, illetve a polgármester írásos figyelmeztetésben részesítette a kétnyelvű feliratok megakadályozásával kapcsolatban tett sértő nyilatkozatai miatt. A kétnyelvű utcanévtáblák kapcsán az volt az elvárásunk, hogy írásban tájékoztassanak arról, hogy a 2007. évi tanácsi határozat alapján történik-e a közbeszerzés. Ezt szerdán hivatalosan pontosították. Amikor a táblák gyártása elindul, ellenőrizni fogjuk ezek tartalmát és formáját, és amennyiben nem tartják be a szóban forgó tanácsi határozatot, kérni fogjuk a licit érvénytelenítését, illetve azt, hogy ne utalják át a pénzt a táblákra – jelentette ki kérdésünkre Soós Zoltán, a tanács RMDSZ-frakciójának szerdán megválasztott elnöke. Hozzátette: a közbeszerzés feladatfüzetét sikerült tanulmányoznia, és a problémák onnan fakadtak, hogy a tenderben levő táblamodellek nem egyértelműek, csak személynevekre voltak kiállítva.
– A polgármester nyilatkozatai kétértelműek voltak, hiszen összekeverte az utcanévtáblákat az útjelző táblákkal, ezekről pedig két különböző törvény rendelkezik. Az utcanévtáblák esetében a törvény azt mondja, hogy a helyi tanács határozata értelmében kell ezeket kitenni és meghatározni. A forgalmi jelzőtáblákra egy régebbi szabvány vonatkozik.
A frakcióvezető úgy tudja, a kétnyelvű utcanévtáblákra és jelzőtáblákra kiírt közbeszerzési eljárás feladatfüzetét eddig három cég vásárolta meg és tett árajánlatot, de november 8-a után pontosan fogják tudni a jelentkezők számát. Az RMDSZ- frakció harmadik követelése az Azomures kombinát bezárására vonatkozó népszavazás kiírására vonatkozó határozattervezet előterjesztése volt. Soós Zoltán szerint a referendum kapcsán több választ kaptak, a frakciónak pedig a következő tanácsülésre választ kell adnia arra, hogy hogyan fog lezajlani a referendum és hogyan hangzik majd a lakosságnak feltett kérdés.
– Mindhárom kérdésünkre választ kaptunk. Mindazonáltal a bojkott lehetőségét nem adtuk fel végleg, hiszen jövő héten benyújtunk egy memorandumot, amiben a tanácsos kollégákkal több olyan határozatot fogunk számon kérni, amit a polgármesteri hivatal eddig nem hajtott végre: a kerékpárutak kialakítására, a Sütő András-szobor, valamint a Bodor Péter-kút felállítására, a Margaréta utcai ingatlanok felújítására vonatkozó határozatokat. A teljes bojkott meghirdetése rengeteg veszélyt hordoz magában, többek között a magyar képviselet elvesztését a városvezetésben, aminek következtében a jelenlegi polgármester venné át a város irányítását, és ez nem kívánatos. Ha továbbra sem tudunk együttműködni, akkor több kérdésben tartózkodni fogunk, vagy a magyar közösség érdekeivel össze nem egyeztethető határozatok ellen fogunk szavazni. A tanácsülésnek az a lényege, hogy a város problémáit megoldjuk, másrészt a magyar közösség érdekeit tudjuk érvényesíteni. Ha nem veszünk részt a tanácsüléseken, mindezeket nem tudjuk megvalósítani – tette hozzá Soós Zoltán.
A képviselő-testület a tegnap megszavazta az ASA-ügyben a kárigény benyújtására vonatkozó tervezetet, a polgármesteri hivatal végrehajtó testületéből megbízva néhány személyt, hogy képviseljék a várost ebben az ügyben, döntsék el, hogy az érvényben levő törvények alapján támaszthat-e ilyen igényt a polgármesteri hivatal. Ami a hulladékbegyűjtést illeti, az erre vonatkozó tervezet második nekifutásra "ment át", miután Bakos Levente üléselnök javaslatára a testület megszavazta a tervezet újra napirendre tűzését, újraszavazását.
– Hogy áthidalható legyen a január 1- jétől fennálló probléma, az a döntés született, hogy kérjük a közbeszerzés lebonyolítását az új szolgáltató kiválasztására. Amennyiben a licit nem fog megtörténni január 1-jéig, a polgármesteri hivatal szakigazgatóságai a törvény függvényében eldöntik, hogy meghosszabbítják-e a Salubriserv szerződését. Ha nem, még mindig van egy 90 napos időszak, amikor a Salubriserv folytathatja a szemételszállítást a város területén – jelentette ki Soós Zoltán.
Peti András alpolgármester kérdésünkre elmondta, a köztisztaságra vonatkozó tervezet kapcsán a testület eldöntötte, hogy a polgármesteri hivatal meghosszabbíthatja a Salubriserv szerződését vagy kiírhat egy új licitet. – Figyelembe vettük az ADI Ecolect, a megyei tanács vezetősége és a megyei képviselőtestület döntését. A polgármesteri hivataltól függ, milyen lépéseket tesz, de mindenképpen szükség van a Versenyhivatal hozzájárulására is – tette hozzá az alpolgármester.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Soós Zoltán: Mindhárom kérdésünkre választ kaptunk
A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója nem bojkottálta a tegnapi közgyűlést: megszavazta mind a napirendet, mind az egyes határozatokat. A köztisztasági szolgáltatásra vonatkozó határozattervezetet második nekifutásra fogadták el a képviselők. Az RMDSZ-frakció jövő héten memorandumban közli a végrehajtó testülettel, melyek azok a már elfogadott határozatok, amelyek gyakorlatba ültetését követelik, ellenkező esetben nem kizárt a tanácsülések további bojkottja – nyilatkozta Soós Zoltán frakcióvezető.
– Három pontban kértünk megoldást a polgármesteri hivatal vezetésétől, amelyekre választ kaptunk: a városi rendőrparancsnok nyilvánosan elnézést kért a múltkori tanácsülés alkalmával, illetve a polgármester írásos figyelmeztetésben részesítette a kétnyelvű feliratok megakadályozásával kapcsolatban tett sértő nyilatkozatai miatt. A kétnyelvű utcanévtáblák kapcsán az volt az elvárásunk, hogy írásban tájékoztassanak arról, hogy a 2007. évi tanácsi határozat alapján történik-e a közbeszerzés. Ezt szerdán hivatalosan pontosították. Amikor a táblák gyártása elindul, ellenőrizni fogjuk ezek tartalmát és formáját, és amennyiben nem tartják be a szóban forgó tanácsi határozatot, kérni fogjuk a licit érvénytelenítését, illetve azt, hogy ne utalják át a pénzt a táblákra – jelentette ki kérdésünkre Soós Zoltán, a tanács RMDSZ-frakciójának szerdán megválasztott elnöke. Hozzátette: a közbeszerzés feladatfüzetét sikerült tanulmányoznia, és a problémák onnan fakadtak, hogy a tenderben levő táblamodellek nem egyértelműek, csak személynevekre voltak kiállítva.
– A polgármester nyilatkozatai kétértelműek voltak, hiszen összekeverte az utcanévtáblákat az útjelző táblákkal, ezekről pedig két különböző törvény rendelkezik. Az utcanévtáblák esetében a törvény azt mondja, hogy a helyi tanács határozata értelmében kell ezeket kitenni és meghatározni. A forgalmi jelzőtáblákra egy régebbi szabvány vonatkozik.
A frakcióvezető úgy tudja, a kétnyelvű utcanévtáblákra és jelzőtáblákra kiírt közbeszerzési eljárás feladatfüzetét eddig három cég vásárolta meg és tett árajánlatot, de november 8-a után pontosan fogják tudni a jelentkezők számát. Az RMDSZ- frakció harmadik követelése az Azomures kombinát bezárására vonatkozó népszavazás kiírására vonatkozó határozattervezet előterjesztése volt. Soós Zoltán szerint a referendum kapcsán több választ kaptak, a frakciónak pedig a következő tanácsülésre választ kell adnia arra, hogy hogyan fog lezajlani a referendum és hogyan hangzik majd a lakosságnak feltett kérdés.
– Mindhárom kérdésünkre választ kaptunk. Mindazonáltal a bojkott lehetőségét nem adtuk fel végleg, hiszen jövő héten benyújtunk egy memorandumot, amiben a tanácsos kollégákkal több olyan határozatot fogunk számon kérni, amit a polgármesteri hivatal eddig nem hajtott végre: a kerékpárutak kialakítására, a Sütő András-szobor, valamint a Bodor Péter-kút felállítására, a Margaréta utcai ingatlanok felújítására vonatkozó határozatokat. A teljes bojkott meghirdetése rengeteg veszélyt hordoz magában, többek között a magyar képviselet elvesztését a városvezetésben, aminek következtében a jelenlegi polgármester venné át a város irányítását, és ez nem kívánatos. Ha továbbra sem tudunk együttműködni, akkor több kérdésben tartózkodni fogunk, vagy a magyar közösség érdekeivel össze nem egyeztethető határozatok ellen fogunk szavazni. A tanácsülésnek az a lényege, hogy a város problémáit megoldjuk, másrészt a magyar közösség érdekeit tudjuk érvényesíteni. Ha nem veszünk részt a tanácsüléseken, mindezeket nem tudjuk megvalósítani – tette hozzá Soós Zoltán.
A képviselő-testület a tegnap megszavazta az ASA-ügyben a kárigény benyújtására vonatkozó tervezetet, a polgármesteri hivatal végrehajtó testületéből megbízva néhány személyt, hogy képviseljék a várost ebben az ügyben, döntsék el, hogy az érvényben levő törvények alapján támaszthat-e ilyen igényt a polgármesteri hivatal. Ami a hulladékbegyűjtést illeti, az erre vonatkozó tervezet második nekifutásra "ment át", miután Bakos Levente üléselnök javaslatára a testület megszavazta a tervezet újra napirendre tűzését, újraszavazását.
– Hogy áthidalható legyen a január 1- jétől fennálló probléma, az a döntés született, hogy kérjük a közbeszerzés lebonyolítását az új szolgáltató kiválasztására. Amennyiben a licit nem fog megtörténni január 1-jéig, a polgármesteri hivatal szakigazgatóságai a törvény függvényében eldöntik, hogy meghosszabbítják-e a Salubriserv szerződését. Ha nem, még mindig van egy 90 napos időszak, amikor a Salubriserv folytathatja a szemételszállítást a város területén – jelentette ki Soós Zoltán.
Peti András alpolgármester kérdésünkre elmondta, a köztisztaságra vonatkozó tervezet kapcsán a testület eldöntötte, hogy a polgármesteri hivatal meghosszabbíthatja a Salubriserv szerződését vagy kiírhat egy új licitet. – Figyelembe vettük az ADI Ecolect, a megyei tanács vezetősége és a megyei képviselőtestület döntését. A polgármesteri hivataltól függ, milyen lépéseket tesz, de mindenképpen szükség van a Versenyhivatal hozzájárulására is – tette hozzá az alpolgármester.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)