Az “Üdvözöljük a Mócvidék (tara motilor) fővárosában” című tábla jelzi a régióhatárt Campeni helyiségben, ez a tábla nem zavarta az Országos Útügynökséget, ellenben a Székelyföld táblát augusztusban eltávolították – hívta fel a figyelmet november 5-i parlamenti politikai nyilatkozatában Antal Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője. Ez a körülmény arra mutat rá, hogy Romániában egyesek egyenlőbbek, mint mások – sommázott a honatya, aki egyben felkérte Ludovic Orban szállításügyi minisztert, sürgősen menessze tisztségéből a Székelyföld tábla eltávolításáért felelős Cristian Duica igazgató-helyettest. /Krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

A felsőoktatási intézmények költségvetésének átláthatósága érdekében intézett interpellációt Cristian Adomnitei oktatási miniszterhez Antal Árpád és Toró T. Tibor RMDSZ-s parlamenti képviselő. A honatyák arra várnak választ a tárcavezetőtől, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar és német tagozatán tanuló egyetemi hallgatók után járó megemelt fejkvóta eljut-e a magyar és német oktatókhoz, valamint diákokhoz. A szaktárca válasza eloszlathatja azt a gyanút, hogy a BBTE vezetősége a kisebbségi hallgatók után járó megemelt fejkvótából származó alapokkal nem annak rendeltetése szerint gazdálkodik – áll a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) állásfoglalásában. A BKB a magyar tagozatvezetők és oktatók által szolgáltatott adatok felhasználásával felmérést készített a BBTE magyar oktatási tagozatának anyagi helyzetéről. A felmérés részben becsléseken alapul, mert a lényeges költségvetési adatokat az intézmény nem adta ki. A megszerzett adatok a BKB szerint azt mutatják: a magyarul tanuló diákok számára kieszközölt kétszeres fejkvóta nem jut el a magyar tagozatig. Hantz Péter levelet juttatott el Pásztor Gabriella RMDSZ-es oktatási államtitkárhoz, amelyben egyebek mellett arra kérdez rá, hogy a tárca milyen bontásban utalja a BBTE magyar tagozatának a diákok létszáma után járó fejkvótát, és hogy a BBTE magyar tagozatának van-e külön költségvetése, ahol a pénz sorsa nyomon követhető. Pásztor Gabriella úgy nyilatkozott, a minisztérium az egyetemen belüli pénzelosztást nem követi. „Amennyiben ezzel kapcsolatosan gondok merülnek fel, azok tisztázását az oktatóknak kell kérniük” – fogalmazott az államtitkár. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese a Krónikának nyilatkozva korábban nevetségesnek minősítette a BKB által megfogalmazott vádakat. Mint hangsúlyozta, a magyar diákoknak szánt állami támogatások felhasználásáról pontos kimutatásokat vezetnek. Magyari szerint sehol a világon, egyetlen egyetemen sem hozzák nyilvánosságra az adott intézmények költségvetési sarokszámait, ha ezeket „egy utcáról betoppanó személy esetleg látni szeretné”. Új vezetőséget választ december végéig a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), azt követően, hogy az intézet jelenlegi vezetőségének mandátuma másfél hónapon belül lejár. December 30-án tartják a 140 tagú egyetemi szenátus alakuló gyűlését, melynek testülete dékánokból, dékán-helyettesekből, a tudományos élet néhány jelentős személyiségéből, valamint a kihelyezett tagozatok igazgatóiból, illetve a diákság képviselőiből áll. Ekkor választják meg a BBTE új rektorát, és hagyják jóvá a rektorhelyettes-jelöltek mandátumát. A Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségének megválasztásával párhuzamosan az egyetem magyar tagozata is megválasztja a tagozat-vezetőket minden szinten, illetve képviselőket jelöl kari és az összegyetemi szintű testületekbe is. /Lázár Lehel: A BBTE-költségvetést kérik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Antal Árpád, Az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője szerint az EP-választások Kovászna és Hargita megyei eredményei azt mutatják, hogy “a magyar választók megbüntették az RMDSZ-t a Székelyföldet illető politikája miatt”. A képviselő szerint az RMDSZ-nek határozottabban ki kell állnia a területi autonómia ügyében. Antal Árpád úgy véli, hogy az RMDSZ vezetősége előtt két lehetőség áll: vagy bezárul, vagy megnyílik a másik tábor előtt. Antal Árpád hozzátette: jelenleg az a legfontosabb, hogy a felek leüljenek tárgyalni, és megegyezésre jussanak. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Nyugodt légkörben zajlott a vita a Háromszéki Képviselők Tanácsának december 7-i ülésén. A legfontosabb napirendi pont az Albert Álmos területi elnök által kért bizalmi szavazás volt. Az elnök félsikernek nevezte az EP-választások háromszéki eredményeit. A november 25-i választásokat az erdélyi magyarság nyerte, az emberek, akik elmentek, az egységre szavaztak – emelte ki Antal Árpád képviselő, aki szerint egy nagy hibát mindenképpen elkövetett az RMDSZ, amikor nem állt az autonómiáról szóló népszavazás mellé. A képviselő kezdeményezte egy székelyföldi politikai csoportosulás létrehozását, amely képviselőkből, szenátorokból, megyei és helyi önkormányzati vezetőkből állna. Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója szerint az eredményekért nem a helyi, inkább az országos vezetőket kell elmarasztalni, ugyanakkor bölcs döntésnek nevezte Frunda lecserélését, mert így legalább van esély arra, hogy Brüsszelben ne konfliktusokkal kezdődjék a magyar képviselők működése. Felhívta a figyelmet, hogy hiba volt a kampányban utcára szorítani Tőkés és Orbán nagygyűlését, meglátása szerint Magyarország jövőben esélyes miniszterelnökét vendégül kellett volna látnia, ha nem is az RMDSZ-nek, de legalább a megyei tanácsnak. /Farkas Réka: Ki a felelős? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./

Ötvenéves a NyIRK, teljes nevén: Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. 1957-ben indult Kolozsváron a Román Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának magyar nyelvű folyóirataként. Azóta is születése helyén jelenik meg évente kétszer. Az ünnepi számban két magyarországi szaktekintély: Görömbei András irodalomtörténész és Szathmári István nyelvész köszöntötte a folyóiratot. Ebben a számban Péntek János szóföldrajzi vizsgálatokat végzett a moldvai magyarban, Gulya János pedig a Halotti Beszéddel foglalkozott. A NyIRK megtett útjáról a folyóirat tudományos titkára, Murádin László nyelvész, a közismert nyelvművelő tájékoztatott. Kezdetben a példányszám ezer körül mozgott, 1974-től 500-600, 1993-tól csupán 350, 1997-ben megint 950, utána ismét visszaesett 300-ra. Csak megrendelők kapják, az Akadémiai Könyvtár számos példányt cserepéldányként küld szét a világba. Az I. évfolyam főszerkesztője Jancsó Elemér volt, őt követte Nagy István, aztán jött Gáll Ernő 1978-ban, utána a nemrég elhunyt Szabó Zoltán következett. A NyIRK tárgyköreit a nyelvészet és az irodalomtudomány között osztja meg, de nem zárkózik el más, humán jellegű szaktudományok, így a folklór vagy művelődéstörténet elől sem. Az írások szerzői túlnyomó többségükben a Román Akadémia kolozsvári fiókjának kutatóiból, illetve a kolozsvári egyetem magyar tanszékeinek tagjaiból kerülnek/kerültek ki (Antal Árpád, Benő Attila, Csomortáni Magdolna, Egyed Emese, Fazakas Emese, Máthé Dénes, P. Dombi Erzsébet, Péntek János, Szabó Zoltán, Szabó T. Attila, Szilágyi N. Sándor és mások). A lap megindította a hely- és személynévkutatást. /Komoróczy György: Ötvenéves a NyIRK. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

A romániai magyarság vezetőinek minden bel- és külpolitikai diplomáciai eszközt fel kell használniuk, hogy a romániai magyarság hasznára kiaknázzák a Koszovó függetlenségéről folytatott nemzetközi tárgyalásokat – nyilatkozta Antal Árpád RMDSZ-es képviselő. A törvényhozó pozitív példának nevezte a székelyföldi autonómia-törekvéseket, mivel a romániai magyar közösség demokratikus úton akar érvényt szerezni e követeléseinek. Antal szerint a következő 50 évben nem lesz erre újabb lehetőség. /B. T. : Bölcsen kell kihasználni Koszovó helyzetét. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

Az RMDSZ ifjú farkasai az öregek székeit rázzák – írta az Adevarul bukaresti lap. Kelemen Hunor, László Attila, Borbély Károly, Asztalos Csaba Ferenc, Máté András, Antal Árpád, Olosz Gergely, Táczos Barna, Gyerkó László, Birtalan József igen tanulékonyak, mára az öregektől ellesték a jelentős politikai karrier befutásához szükséges tudnivalókat, de vállalkozókként is jó tanítványaik Verestóy Attilának és Borbély Lászlónak. Cégeik virágoznak, mert valamennyien az üzleti életben is kihasználták a politikusoknak adódó lehetőségeket. Az ifjak vezérének a lap Kelemen Hunort, az RMDSZ ügyvezető elnökét tekinti. /Röviden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Antal Árpád és Tamás Sándor parlamenti képviselők közösen reagáltak Csutak István vitacikkére. Végre valaki kimondta, hogy egységes székelyföldi jövőkép, összehangolt akcióterv nincs. Vitaindítónak kiválóan alkalmas az írás, a válaszokkal azonban adós marad. A képviselők nem értenek egyet azzal, miszerint Székelyföld összes problémája a székek szerinti szerveződésére vezethető vissza. Milyen Székelyföldet akarunk? témában több rendezvényt is szerveztek. 2007 elején Ojtozban faluturizmussal foglalkoztak, májusban a környezetvédő civil szervezetekkel, majd Bodokon az önkormányzatokkal tanácskoztak, Alsó-Lemhényben a mezőgazdaságból élők problémáiról, szeptemberben Sugásfürdőn vállalkozókról volt szó, októberben az erdőtulajdonosokkal szerveztek szakmai találkozót, novemberben a nyugdíjasokkal, decemberben közbirtokosságokkal foglalkoztak. Építeni kell Székelyföld sajátosságaira, ki kell emelni eredményeit. Új szemléletre van szükség, amely a vállalkozó szellemen és nem a szociális támogatáson alapul. Felmérés szerint Székelyföld lakóinak 85 százaléka részesül a szociális segély valamelyik formájából. Az egységes Székelyföld elsősorban együttműködés és szervezés kérdése. A két megye tanácsa időnként együttes üléseket tarthat. – Székelyföldön a turizmus tűnik az egyik legígéretesebb, legjövedelmezőbb ágazatnak. /Antal Árpád parlamenti képviselő – Sepsiszentgyörgy, Tamás Sándor parlamenti képviselő – Kézdivásárhely: Milyen Székelyföldet akarunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., ugyanezt közölte: Szabadság (Kolozsvár), jan. 16., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16., Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

„Milyen Székelyföldet akarunk?” – ezt a kérdést ma sokaknak meg kell válaszolniuk! A Csutak István vitaindítójában fölvetett kérdésekre (Hargita Népe, 2008. január 8.) Tamás Sándor és Antal Árpád képviselők több választ is adtak, ezek a válaszok egyértelműek és határozottak. Zsombori Vilmos szenátor úgy véli, hogy az erős székelyföldi régió alapja csak az erős háztartás, az erős család lehet. A piacgazdaság, a szerkezeti átalakulás az elmúlt 18 esztendőben hatalmas terhet rakott a családok vállára. Sokak számára nehéz a lakást fenntartani, a közköltséget kifizetni. Olyan Székelyföld szükséges, ahol erős, gyarapodni tudó családok vannak. Ehhez csökkenteni kell a családok terheit a jogszabályok megváltoztatásával, fejlesztési és segélyprogramok kiterjesztésével, az életkörülmények és a szolgáltatások javításával. A közéleti–politikai elit ma nem mutat társadalmi érzékenységet, nem figyel a bérből élőkre. Olyan Székelyföld szükséges, ahol nem mondanak le egyetlen magyar településről sem. A kis települések nehéz helyzetben vannak. Nincsenek utak, nincsen működő iskola, kultúrotthon, s nincsenek munkahelyek sem. Zsombori nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, hogy ezeket a településeket nem érdemes fejleszteni, hanem le kell írni őket. Székelyföld működéséhez szükségesek a saját intézmények. A térséget átszövő hálózatok, szervezetek kellenek. Jó példát jelentenek a kistérségi együttműködések. Az egyházi támogatással létrejött karitatív és más szolgáltató intézmények sok szerveződés számára példaértékűek lehetnének. Erős családok – erős falvak és helyi közösségek –, erős régió, ez az a három pillér, amely a jövőbeli Székelyföldet kialakítja. /Zsombori Vilmos szenátor: Székelyföld-vita. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Az RMDSZ néhány ismert és aktív képviselője számolt azzal, hogy a parlamenti választásokon az RMDSZ szerényebb eredményeket ér el, kevesebb képviselője, szenátora lesz, ezért visszahúzódnak eredeti szállásterületeikre, Borbély László például Marosvásárhely polgármestere szeretne lenni, Tamás Sándor Háromszék tanácselnöke, esetleg alelnöke, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy városvezetője. Azonban a jelenleg helyben funkcióban lévők sem hagyják magukat, maradni akarnak, mintha összenőttek volna székeikkel. Az egység fontos lenne, de már az RMDSZ sem erre törekszik, pusztán győztes párt szeretne lenni. /Simó Erzsébet: Múltidéző latolgatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Január 26-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, melyen elfogadták az önkormányzati választásokon alkalmazandó jelöltállítási és rangsorolási kritériumokat. A helyi RMDSZ-szervezetekre bízzák, hogy titkos (álló- avagy mozgóurnás) szavazással vagy pedig küldöttgyűlésen rangsorolják a helyi és a megyei tanácsosjelölteket. A jelölteknek nyilatkozniuk kell múltjukról, vállalniuk kell, hogy az RMDSZ-előválasztások után, a helyhatósági választásokon, sem függetlenként, sem pedig más párt vagy szervezet színeiben nem indulnak, RMDSZ-ellenes tevékenységet nem folytatnak, jövedelmük egy részét a szövetség kasszájába befizetik. Az SZKT jóváhagyta a Szövetség Állandó Tanácsának (SZÁT) november 30-i határozatát, amelynek értelmében Toró T. Tibor képviselőtől a politikai bizalmat megvonják. Az SZKT-ülés kezdetén adta át Markó Béla a szervezeti és közösségi tevékenységet elismerő Ezüstfenyő-díjakat. A hatodik éve kiosztott díjat az idén huszonöten kapták meg, köztük Borsos K. László, a szövetség bethleni szervezetének ügyvezető alelnöke, Józsa Miklós nagyenyedi nyugalmazott tanár és Molnos Lajos kolozsvári városi tanácsos. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy a 2008–2013 időszakra vonatkozó RMDSZ önkormányzati stratégia megvitatását és elfogadását a testület halassza el más alkalomra, mert a néhány nappal korábban kézhez kapott tervezetet a képviselőknek nem volt idejük alaposan tanulmányozni. A javaslatot elvetették. A fórum elfogadta az SZKT módosított működési szabályzatát, majd megválasztotta az SZKT Állandó Bizottságának a tagjait. Az SZKT alelnökei lettek Birtalan József, Olosz Gergely, Erdei István, Péter Ferenc. A testület két titkári posztjára Bölöni György és Budai Richárd került, a szövetségi szabályzat-felügyelő bizottság tagjai pedig Dósa Szilárd, Biró Enikő és Botházi Nándor lettek. A megalakult SZKT-szakbizottságoknak a közeljövőben kell vezetőiket megválasztaniuk. Markó Béla elnök kijelentette, a legfontosabb politikai feladat az idei két választáson (helyhatósági és parlamenti) való minél sikeresebb részvétel. Elmondta: az RMDSZ két EP-képviselője már dolgozik, fontos feladatokat kaptak az Európai Néppárt (EPP) frakciójában és az EP szakbizottságaiban. Winkler Gyula felvetette a bizottságában a romániai gazdasági fejlesztési régiók kérdését, és jelezte, hogy ezt a problémát az RMDSZ mielőbb meg szeretné oldani. Miközben tehát az RMDSZ EP-képviselői dolgoznak, a másik EP-képviselő, Tőkés László „egyelőre harcol”. Egyelőre azért, hogy tagja lehessen az EPP-frakciónak. Markó szerint tanulságos, hogy Tőkés László a román állam elnökéhez és a demokratákhoz fordul támogatásért. Markó úgy vélte, tragikomikus, hogy a romániai politikai elit micsoda rövidlátásban szenved, amikor az ország prioritásai helyett vakon egymással harcol. A kisebbségi törvényről nem esik szó, de a többségi lakosság problémáiról sem. Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek szem előtt tartania a közösség valós prioritásait. A szövetségi elnök értékelte, hogy közvita bontakozott ki fontos kérdésekről, például a Székelyföld jövőjéről, a tanügyi törvénycsomagról. A frakciók nevében Lakatos Péter (Partium), Magyari Nándor László (Liberális Koalíció), Kereskényi Gábor (Tulipán), Tánczos Barna (Székelyföld), László Attila (Közép-Erdély) szólalt fel. Bakk László (Kézdivásárhely) ezúttal is élesen bírálta a szövetség vezetőségét, akik szerinte „tévútra terelték az RMDSZ-t”, súlyos belső válságot idéztek elő. Szabó Ödön (Nagyvárad) azért bírálta Markó Bélát, mert szerinte beszámolójában az elnök elhallgatta, hogy Tőkés László január elején kijelentette: az államfő kérésére lemondott az autonómia képviseletéről Brüsszelben, viszont folyamatosan támadja az RMDSZ-t, miközben most azzal érvel, azért illeti őt meg az EPP-frakciótagság, mert ő RMDSZ-tag. Az SZKT leszavazta a nők és a 35 éven aluli fiatalok kötelező 15 százalékos részarányára vonatkozó javaslatot. Vita volt arról is, hogy bukás esetén a szövetségi elnöknek, az ügyvezető elnökségnek vagy esetleg az egész SZKT-nak is le kellene mondania. Markó Béla leszögezte: ahol gyengék lesznek az eredmények, ott vállalni kell majd a felelősséget, s ebben a szövetség vezetőinek is lesz majd részük. Felszólította a székelyföldi képviselőket, hogy mielőtt a szövetségi vezetők menesztését követelnék, „nézzenek mélyen magukba”. Vita volt Toró T. Tibor képviselő elmarasztalása ügyében. Többen javasolták, hogy az ügy megtárgyalását a testület ismét napolja el, mert Torónak feltörték a gépkocsiját, és ezért nem lehetett jelen az ülésen. A halasztásra vonatkozó javaslatot elutasították. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta, Toró T. Tibor az RMDSZ ellen dolgozott, ezért meg kell vonni tőle a politikai bizalmat. Ez az RMDSZ „szövetségi filozófiája” szerint elfogadható – magyarázta. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a képviselőházi frakció próbálta Torót „jobb belátásra bírni”, de nem sikerült. Bárányi Ferenc is úgy vélte, hogy Toró elárulta az RMDSZ-t. A testület végül 6 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta, Toró T. Tibortól megvonják a politikai bizalmat. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-dilemmák választások után, választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Megszavazta az SZKT, hogy az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek ki kell tölteniük a felekezeti hovatartozást jelölő adatlapot, annak ellenére, hogy a liberális frakció tagjai ezt ellenezték. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint „teljesen privát ügy”, hogy a kérdőívvel megszólított személy melyik egyház tagja. /Lokodi Imre: Vallás mint „kritérium” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ / „Az RMDSZ novemberben azért kampányolt, hogy a szövetség képviselői bejussanak az Európai Parlamentbe, Tőkés László pedig ne jusson be” – jelentette ki Markó Béla elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa január 26-i ülésén. Az elnök azt kérte az SZKT-tól, hogy vonja meg a politikai bizalmat Toró T. Tibor képviselőtől, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökétől. A képviselők padsoraiban tapasztalható ellenérzések miatt Markó kétszer is kiment a szónoki pulpitushoz, elismételve, a feladat kellemetlen, de nem halasztható el. A bizalommegvonás ellen csak Antal Árpád képviselő érvelt. Bárányi Ferenc, Kelemen Hunor és Lokodi Emőke voltaképpen Markó Béla érveit ismételték meg. „Azt jelzi, hogy a szövetség konfrontatív stratégiával kíván nekivágni a helyhatósági választásoknak” – értelmezte a döntést Toró. /Gazda Árpád: SZKT: kipipált feladatok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ / Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem hagyják abba a tárgyalásokat az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal, hozzátéve: ,,amíg ezek a szerveződések a konfrontáción kívül egyebet nem tudnak elképzelni az erdélyi magyar politikai életben, nehéz velük párbeszédet folytatni”. Az elnök beszámolóját ezúttal nem követte vita. Az ülésen célként határozták meg: a 2004-es választási eredményeknél jobbat kell elérni. Az előzetes napirenden nem szerepelt, és sokakat váratlanul ért, hogy vitára került Toró T. Tibor képviselő decemberben elhalasztott megrovása. Markó Béla ragaszkodott a politikai bizalom megvonásához, láthatóan idegesen követelte ,,egy minimális politikai és morális kritériumrendszer” alkalmazását. Az SZKT-n bemutatták az RMDSZ következő öt évre szóló önkormányzati stratégiáját, módosították a testület alapszabályzatát, és megválasztották az állandó bizottságot. /Farkas Réka: Döntöttek a jelöltállítás módjáról (Ülésezett az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Az RMDSZ helyi szervezetei az elkövetkező két hétben döntik el, milyen módszerrel – előválasztással vagy elektoros szavazással – választják ki tanácsos–, illetve polgármester-jelöltjeiket a helyhatósági választásokra. A Bihar megyei RMDSZ azt az ajánlást terjeszti a helyi szervezetek elé, hogy mindenütt előválasztással döntsenek a jelöltekről, jelezte Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. Csehi Áron, a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet elnöke az elektoros módszert javasolja. „Alsó-Háromszéken már több település jelezte, hogy állóurnás előválasztásokat szeretnének – tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. Antal Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy indul az önkormányzati választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesteri tisztségéért. A felső-háromszéki területi szervezet a héten fog dönteni, mondta Baka Mátyás területi. „Azokon a csíkszéki településeken, ahol a lakosság egy jelenleg is tisztségben lévő személy mellett áll ki, nincs értelme előválasztást tartani, ott pedig, ahol az RMDSZ rosszul teljesít, vagy a közösség részéről nincs egységes álláspont a jelölt kilétéről, valószínűleg előválasztást tartunk” – fogalmazott Borboly Csaba Csík területi elnök. Petres Sándor, az RMDSZ gyergyószéki szervezetének elnöke a helyi szervezetekre bízná a döntést. Az udvarhelyszéki szervezet választmányi ülésen fog dönteni, számolt be Birtalan József megbízott területi elnök. Szabó Árpád, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a módszer kiválasztását a Területi Képviselők Tanácsának határozatához köti, míg László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke a helyiekre bízná a döntést. /”Finomvegyes” jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

„Az Európai Unióban elvenni valakinek az állampolgárságát minimum nevetséges, de hadd tegyék, mert akkor Románia szívében lesz több százezer ember, aki nem lesz román állampolgár” – fejtette ki sajtótájékoztatóján Antal Árpád az RMDSZ-es képviselő. Hozzátette: ha a törvény életbe lép, azt állítja majd, nem tud egy szót sem románul, és arra kéri a székelyeket, tegyenek hasonlóképpen. „Majd meglátjuk, mit kezdenek 700 ezer székellyel, aki nem román állampolgár” – mondta a képviselő. Dan Voiculescu, a PC leköszönt elnöke törvénytervezetet nyújtott be, amely megvonná a román nyelvet nem ismerő személyektől a román állampolgárságot. /Kovács Zsolt: Állampolgárság nélkül maradó székelyek? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Marosvásárhely kivételével hivatalosan még nem lehet tudni, kik lesznek az RMDSZ, illetve a Magyar Polgári Párt polgármesterjelöltjei. Egyes településeken – például Nagyváradon – felmerülhet az is, hogy a két alakulat közös jelöltet állítson a választásokon, ezt erősítette meg Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. Szatmárnémetiben február 19-ig várják a jelöltek jelentkezését, a jelöltállító küldöttgyűlést „valamikor március közepén” tartják, jelezte Kereskényi Gábor, a városi RMDSZ-szervezet elnöke. Szerinte bizonyos, hogy Ilyés Gyula polgármester újabb mandátumot pályáz meg, a polgári oldal pedig várhatóan nem állít ellenjelöltet. Sepsiszentgyörgyön március 30-án szervezik meg az állóurnás előválasztásokat, eddig ketten jelezték indulási szándékukat: Antal Árpád képviselő és Tóth Birtan Csaba, a TEGA vállalat igazgatója. Albert Álmos jelenlegi polgármester immár négy mandátumot tudhat magáénak, idén azonban várhatóan a megyei tanács elnöki tisztségére vagy szenátori mandátumra pályázik. Az MPP szintén előválasztással dönt a jelöltjeiről. Csíkszereda polgármesteri székére RMDSZ-részről Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi polgármester az egyedüli pályázó. Az MPP esetleges csíkszeredai jelöltjeinek kiléte egyelőre rejtély. Székelyudvarhelyen Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke az RMDSZ jelöltje. Szász Jenő polgármester, az MPP elnöke korábban azt mondta, még nem döntötte el, megpróbál-e újabb mandátumot szerezni. /Nem sietik el a jelöltállítást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Ismertető sorozatot indított az autonómiáról a román parlament alsóházában Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő. Az RMDSZ-es politikusok felváltva, keddenként napirend előtti felszólalásban ismertetnek egy-egy európai autonómiaformát, közölték sajtótájékoztatójukon. Mint mondták, az Európai Unió 27 tagállamából tizenegyben működik valamilyen önrendelkezési forma, ezeket sorra be szeretnék mutatni képviselőtársaiknak. A sorozat az elmúlt héten kezdődött, amikor Tamás Sándor a belgiumi német területi autonómiát ismertette, február 12-én pedig Antal Árpád beszél a baszkföldi autonómiáról. Több román politikus nem tartja európai szelleműnek az autonómiamodellt, ezért elsősorban őket szeretnék meggyőzni. A képviselők szerint az autonómiáról az iskolákban is szót kellene ejteni. Felkérik a pedagógusokat, hogy beszéljenek a témáról, és mutassák be a diákoknak a székely szimbólumokat. Antal Árpád javaslatára az RMDSZ román nyelven is kiadta Bognár Zoltán Kisebbségek autonómiái című tanulmányát, és márciusban megjelenik két autonómia-körútjáról írt dolgozata is. /Kovács Zsolt: Autonómia-tanórák. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Az RMDSZ magára zúdította a román politikum haragját azzal, hogy Koszovó függetlenségének elismerését sürgette. Egységbe kovácsolta a román pártokat Koszovó függetlenségének február 17-i kikiáltása: egyetértettek abban, hogy Romániának nem szabad elismernie a pristinai parlament döntését, s mindegyikük támadta az RMDSZ-t amiatt, hogy Koszovó elismerését sürgette. A pristinai parlament döntésekor Koszovóban tartózkodott két RMDSZ-es politikus, Antal Árpád képviselő és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is. Mindkettejüket azzal vádolta román sajtó, hogy az RMDSZ „kémeiként”, „küldetésben” voltak Pristinában. „Azt tudom üzenni azoknak, akik riogattak és világvégéről beszéltek, hogy Pristinában minden rendben történt, még hogy ha egyeseknek fájdalmat is okozott Koszovó függetlenségének kikiáltása. Ezt üzenjük azoknak is, akik nem tudják elfogadni, hogy a közösségi jog nem egy nevetséges dolog. Mi nem akarunk elszakadni Romániától, hanem kulturális és területi autonómiát szeretnénk” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: azok az országok nem ismerik el a tartomány függetlenségét, akiknek rossz a lelkiismeretük a saját kisebbségeikkel szemben. Koszovó önállóságát a világ számos országa elismeri, előbb-utóbb Romániának is meg kell tennie ezt – vélekedett Markó Béla RMDSZ-elnök. Alina Mungiu Pippidi, a Romániai Akadémiai Társaság elnöke szerint Koszovó és Erdély között történelmi párhuzam vonható. „Erdély ugyanúgy a magyar nemzet bölcsőjének tekinthető, mint Koszovó a szerb nemzetének” – állította. „Erdély leszakadása a Magyar Királyság testéből, majd később az egyesülés, akárcsak most Koszovóban a népek önrendelkezési joga alapján történt” – magyarázta. „Ha Markó Béláék kitartanak álláspontjuk mellett, távozniuk kell a kormányból” – üzente Radu Campeanu liberális szenátor. Az RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálva Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke felszólította a miniszterelnököt, foglaljon egyértelműen állást Koszovó függetlenségének ügyében. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, felszólította a miniszterelnököt, „azonnal rúgja ki a kormányból az RMDSZ-t, mert veszélyezteti az ország területi épségét”. Gheorghe Funar, a párt főtitkára úgy vélekedett: Markó Bélát le kellene tartóztatni. A parlamenti pártok vezetőivel tartott konzultáció után Románia hivatalos álláspontját Traian Basescu államfő fogalmazta meg: törvénytelen lépésnek nevezte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. Basescu helytelennek minősítette, ha bárki párhuzamot von Koszovó és Románia között. Úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségek csaknem minden megadható jogban részesülnek. „Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs még tennivaló” – szögezte le Basescu. A cotroceni-i találkozó után a pártelnökök megismételték az RMDSZ-t bíráló nyilatkozataikat, békülékenyebb hangot csak a PNL képviselőházi frakcióvezetője ütött meg. /Célkeresztben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a Székelyföld fejlődéséről szóló vitával kapcsolatban kifejtette, Csutak Istvánnal régen együtt dolgoznak a regionális kérdéseken, véleménye megegyezik Csutakéval. A széki berendezkedés is egy szervezési, szervezeti forma. A gond az, hogy elveszünk a részletekben, hangsúlyozta. Székelyföld Romániában van, ezt tudatosítani kell. Mást javasol Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester: szerinte egyesíteni kellene Hargita és Kovászna megyét. Antal Árpád és Tamás Sándor pedig egy újabb testület alapítását javasolta. Demeter János egyik féllel sem ért egyet. Ebben a pillanatban is összefognak a közös érdekeinkért. Ilyen a Kovászna és Hargita megyei integrált hulladékmenedzsment közös projektje. Székelyföldnek meg kell adni a maga súlyát. A székelyföldi emberekben erős az autonómia utáni vágy. A Magyar Polgári Szövetség elindult aláírásokat gyűjteni arról, hogy szükség van-e a székelyföldi autonómiára. Demeter szerint ez félretájékoztatás. Elég tudás van az RMDSZ-ben, hogy meg is tudja valósítani autonómiaprogramját. /Simon Judit: Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke − Román érdek a szétforgácsolódás. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 21./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Az autonómia támogatását kérték az Európai Parlament (EP) magyar képviselőihez, a romániai politikai elithez és a magyarországi vezetőkhöz intézett üzenetükben február 23-án Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tisztújító küldöttgyűlésének résztvevői, akik Izsák Balázs személyében új elnököt választottakA történelmi hagyományú székelyföldi közigazgatási egységek, a székek képviseletében jelenlévő 175 küldött közleményében arra hívta fel az EP magyar képviselőit, hogy a leghatározottabban képviseljék az autonómia különböző formáinak ügyét. A romániai politikai elitet és a romániai közvéleményt felszólítják, hogy vegyék figyelembe a székelység, az erdélyi magyarság akaratát. Az anyaország vezetőinek szóló üzenet lényege pedig az, hogy az autonómiatörekvések felvállalása immár nem pártpolitikai mérlegelés kérdése, hanem „az erdélyi magyarság jövőjének kategorikus imperatívusza”. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését arra kérik az SZNT küldöttei, hogy nevezzen ki jelentéstevőt a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, az autonómiaigény megvizsgálására. Fodor Imre, a leköszönő elnök felidézte: a 2006 decemberétől 2008 februárjáig tartott „népszavazás” során (nem hivatalos népszavazásról, inkább sajátos közvélemény-kutatásról volt szó) a csaknem 210 ezer megkérdezett székelyföldi legnagyobb része megerősítette, hogy élni akar az önrendelkezés jogával. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő kifejtette: Székelyföldnek nem szabad magába zárkóznia, nem szabad hagyni, hogy Románia „gyomrában” megemésszék. Bírálta Románia „homogenizáló és asszimiláló” politikáját, akárcsak az RMDSZ-t, amely szerinte olykor segédkezet nyújt ebben. A Magyar Polgári Párt (MPP) „paradigmaváltásra” készül a romániai magyar közéletben, Székelyföldre kívánja helyezni a hangsúlyt, a tavaszi helyhatósági választásokra megújult programmal kíván előállni – mondta február 23-án Sepsiszentgyörgyön Szász Jenő, a párt elnöke. Szász Jenő szerint meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy létrejöjjön egy találkozó Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Gernyeszegen közösen leplezhetnék le Bethlen István volt miniszterelnök nemrég ellopott, de újraöntött és a helyére visszaállított szobrát. Gémesi Ferenc, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára is felszólalt. Kifejtette, a magyar kormány számára soha nem volt pártpolitikai mérlegelés tárgya az autonómia ügye, hiszen programjában rögzítetten támogatja az európai elvekre alapozó autonómiatörekvéseket. Gémesi Ferenc az MTI-nek hangsúlyozta: nem elegendő kinyilvánítani az autonómiát, annak megvalósításáért az érintetteknek nagyon sokat kell tenniük, megértetve törekvéseiket a többséggel, megszerezve az ő támogatásukat is. Antal Árpád RMDSZ-es képviselő kijelentette: Székelyföld 1989 után gazdasági embargónak volt kitéve. Hozzátette: Hargita és Kovászna megyét militarizálták. Szerinte nem természetes, hogy a közel hetvenezres lakosú Sepsiszentgyörgyön a csendőrségnek több ezer alkalmazottja legyen, akiknek még 5 százaléka sem magyar. /Az autonómia ügyéért száll síkra az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

„Székelyföldnek is lehet olyan autonómiája, mint a calarasi-iaknak, ha nekik jó az a fajta önrendelkezés, amilyet mi akarunk magunknak” – jelentette ki Tamás Sándor képviselővel közösen tartott, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Antal Árpád RMDSZ-es képviselő. Traian Basescu államfő ugyanis leszögezte, ő is autonómiapárti, de az önrendelkezésnek egyformának kell lennie az egész országban, így Calarasi, Bihar vagy Konstanca megyében is. Tamás Sándor „arcpirítónak” nevezte Basescu véleményét, miszerint nincs szükség Európa tanácsi jelentéstevőre a székelyföldi magyarság helyzetével kapcsolatosan, mert az ország az uniós csatlakozás pillanatában teljesített minden kisebbségvédelmi követelményt. „Az lenne természetes, ha mi, magyarok mondanánk el, hogy meg vagyunk-e elégedve a helyzetünkkel, nem pedig annak a pártnak az „osztályfőnöke”, amely évek óta akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását a parlamentben” – fejtette ki Tamás Sándor. Hozzátette: szerinte jó pályán járt a Székely Nemzeti Tanács, amikor az autonómiatörekvések ügyében az Európa Tanácshoz fordult. Hasonlóképpen jó döntésnek tartja az SZNT memorandumát Antal Árpád. /Kovács Zsolt: Bírálják Traian Basescut. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

„Pszichikai kényelmetlenséget” okoz a székely megyékben a román karhatalmi szervek túlméretezettsége – figyelmeztetett Antal Árpád képviselő, sérelmezve, hogy a sepsiszentgyörgyi csendőrségnek túlduzzasztott az állománya. Ugyanez a helyzet Hargita megyében is. Aggasztónak tartja, hogy a például a sepsiszentgyörgyi csendőrség épülete akkora, hogy akár Bukarestet is kiszolgálhatná, nemcsak egy hatvanezer fős várost. A csendőrségen dolgozó „ezernyi alkalmazott” között alig akad magyar nemzetiségű. Antal Árpád azt is sérelmezi, hogy a román állam Hargita és Kovászna megyében még mindig nem adta át azokat a kaszárnyákat, amelyeket nem használ már a Védelmi Minisztérium. A politikus korábban interpellált ez ügyben a parlamentben, de azt a választ kapta, hogy a katonai egységek bezárásáról kizárólag a Legfelsőbb Védelmi Tanács dönt. „Így elhatároztam, hogy Sógor Csaba képviselő segítségét kérve az Európai Parlament elé viszem az ügyet” – mondta Antal. „Pszichológiai kényelmetlenséget” okoznak a hadsereg lőgyakorlatai is a Székelyföldön. Csíkszereda Zsögöd felőli részének lakói közül többen arra panaszkodtak, hogy megsűrűsödött a puskaropogás a Csíkszereda melletti katonai gyakorlótéren a Koszovó függetlenségének kikiáltása utáni napokban. Egy idős asszony felidézte, hogy a kilencvenes évek elején, március 15-e körül, valamint a csíksomlyói búcsú idején helikopterekkel próbálták megzavarni a zarándokok áhítatát. A Kovászna megyei csendőrség szóvivője nem tudta megmondani, mekkora a sepsiszentgyörgyi csendőrség állománya. /Illyés Judit, Horváth István: Egyenruha-pszichózis a székely megyékben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Katalónia területi autonómiáját mutatta be képviselőtársainak Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője annak a rendhagyó bemutatósorozatnak a keretében, mely az európai autonómia-modellekről szólt. Katalóniában az igazságszolgáltatástól kezdve a szimbólumrendszereken keresztül a munkaügyi kérdésekig, minden az autonóm régió törvényhozó és végrehajtó szerveire tartozik. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők év elején indították el a képviselőházban az autonómia-sorozatot. /A katalán autonómiát mutatta be Tamás Sándor a képviselőházban. = Transindex. ro, márc. 11./

Újabb fejleményekkel folytatódott a március 15-én Kolozsváron megvert magyar fiatalember ügye. A törvényszéki orvosi vizsgálat a bántalmazott tinédzser testén és koponyáján hét–nyolc nap alatt gyógyuló sebeket állapított meg, a rendőrségen pedig ismét kihallgatták a tizenhét éves fiút. Közben Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője kijelentette: az általa irányított hazafias mozgalomnak semmi köze nincs Lészai Lehel megveréséhez. Másrészt az Új Jobboldal elnevezésű szélsőségesen nacionalista szervezettel szimpatizáló Tene azt kérte a csendőrségtől, büntessék meg a „Nagy-Magyarország címerével ellátott zászlóval kezében városunk utcáin sétáló fiatalokat”. Máté András képviselő elvállalta annak a két magyar fiatal ügyének a jogi képviseletét, akiket „obszén megnyilvánulással” vádoltak és büntettek meg. A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint a polgármesternek nem állt módjában visszautasítani az Új Jobboldalnak a Széchenyi téri tüntetés megszervezésére vonatkozó kérését. Alaptalannak ítélték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a Széchenyi téri tüntetés engedélyezésével kapcsolatos vádjait. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sajtóközleményében László Attila megyei elnök ugyanis leszögezte: a kolozsvári magyarok ünnepsége mindig békés keretek között zajlott, ami nem mondható el a Széchenyi téri megmozdulásról, melyet a romániai magyar közösség ellen szervezték, s erőszakra és intoleranciára bujtogatott. „Az ilyen megmozdulások, akárcsak ezek engedélyezése, nem felelnek meg 2008 Romániája egészséges interkulturális szellemének. Reméljük, hogy az ehhez hasonló magyarellenes – és egyben románellenes – megmozdulásoknak nem lesz helye városunkban sem a választási kampányban, sem máskor” – fogalmazott a közlemény. A Széchenyi téren a rendőrség két magyar fiatalt előállított, mivel „obszcén megnyilvánulásaik voltak a tüntetőkkel szemben”. Mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. A magyar fiatalok azt állítják, a tüntetők provokálták őket, a rendőrök viszont erről nem akartak tudomást venni. Emil Boc kolozsvári polgármestert bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, mivel az elöljáró március 15-re magyarellenes tüntetést engedélyezett. Rámutatott: fontos, hogy a rendőrség azonnal lépett, és azonosította a tetteseket. Nem térhetnek viszont afölött napirendre, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal és maga Emil Boc polgármester engedélyezte a román ellentüntetést. Emil Boc szerint éppen március 15-én elszabadulnak az indulatok, ha nem engedélyezi a román szervezet tüntetését. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseinek is felhívja a figyelmét a kolozsvári incidensre. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők bejelentették, hogy parlamenti felszólalásaikban kérni fogják Cristian David belügyminisztertől az Új Jobboldal betiltását. Antal szerint ez a szervezet a két világháború közötti vasgárdista mozgalom szellemiségét képviseli. „Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyi-téren megtartott fasisztoid jellegű magyarellenes tüntetésről, valamint a nemzeti ünnepünk, március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról” – szögezte le sajtóközleményében Tőkés László EP-képviselő. Szerinte a polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelől a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkolljon. Tőkés László közölte, Traian Basescu államelnökhöz és az Európai Parlamenthez fordul jogorvoslásért. /Politikusaink kérik a szélsőséges szervezetek betiltását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Antal Árpád polgármesterjelölt március 17-én bejelentette, az alpolgármesteri tisztségekre jelentkező Sztakics Éva és Tischler Ferenc társaságában, hogy Összefogás Sepsiszentgyörgyért néven sikerült egyesíteni az RMDSZ-ben működő platformok többségét.,,Egyértelmű az, hogy összefogásra lesz szükség a helyi tanácsban a Magyar Polgári Párttal is, hisz csak így érhetjük el, hogy ne nőjön a román pártok ereje” – emelte ki Antal Árpád. Az RMDSZ politikusai felhívták a figyelmet arra, hogy már megkezdődtek a diverziók. Szórólapok, internetes levelek, pletykák terjednek, megpróbálják egymásnak ugrasztani a jelölteket az RMDSZ-en belül, de a frissen bejegyzett magyar párttal is. Az RMDSZ március 30-án tartja az előválasztásokat Sepsiszentgyörgyön, 34 jelölt versenyez a tanácsi mandátumokért. /Szövetségre léptek a platformok (RMDSZ-összefogás Sepsiszentgyörgyért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Több mint 150 településen állítana jelöltet a Magyar Polgári Párt (MPP) a helyhatósági választásokon – közölte Szász Jenő, az MPP elnöke. Elmondta, hogy Sepsiszentgyörgyön Kovács István unitárius lelkész jelölésére gondolnak az RMDSZ-es Antal Árpád ellenében. Az MPP április 2-án együttműködési egyezséget kötött a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével (RMGE) Székelyudvarhelyen. Az RMGE azonban az RMDSZ társult szervezeteként a következőkben is együtt kíván működni a Markó Béla vezette szövetséggel. „Az RMDSZ-szel és az MPP-vel való együttműködést településenként a gazdák helyi szervezetei döntik el – hangzott el a Székelyudvarhelyen tartott MPP–RMGE közös sajtótájékoztatón, amelyen Szász Jenő pártelnök és Sebestyén Csaba, a gazdaegyesület elnöke számolt be az egyeztetésről. A megegyezés szerint az RMGE részt vállal az MPP programjának megírásában; az együttműködés pontosításáról és hivatalos formában történő rögzítéséről az RMGE elnöksége a napokban fog dönteni. /Cseke Péter Tamás, Bágyi Bencze Jakab: Gazdatámogatás a polgáriaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Elavult, manipulálásra lehetőséget adó módszernek nevezte az előválasztásokat Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. Antal Árpád, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerint Gazda önmagával is vitatkozik, hiszen február elején még az előválasztásokért szállt síkra. Gazda Zoltán cáfolta azt a hírt, miszerint Szász Jenő MPP-elnök Antal Árpádot támogatná a polgármesteri szék elnyerésében. Antal Árpád elmondta, Szász Jenő március elején megkereste őt és egy RMDSZ―MPP választási szövetség létrehozását ajánlotta. /Farkas Réka: Megkezdődött a kampány? (RMDSZ–MPP-polémia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Antal Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő és Csinta Samu újságíró párharca dönti el, ki irányítja a következő négy évben Sepsiszentgyörgyöt, miután a Magyar Polgári Párt a Krónika felelős szerkesztőjét indítja polgármesterjelöltként a júniusi helyhatósági választáson. „Sepsiszentgyörgyön egyfajta rendszerváltó hangulat uralkodik, s ha ebben nekem főszerepet szánnak, vállalnom kell a kihívást” – indokolta Csinta, hogy újságíróként miért vállalkozik közigazgatási tisztségre. Csinta Samu április 14-i hatállyal függeszti fel a Krónika felelős szerkesztői tisztségének ellátását, utódlásáról pedig napokon belül dönt a lapot kiadó Krónika Kiadóház Rt. vezetősége. /Rostás Szabolcs: Sajtóból a politikába. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ Csinta Samu, a Krónika felelős szerkesztője elbúcsúzott az olvasóktól. Magával viszi az olvasói ragaszkodás batyuját, a visszajelzéseket. /Csinta Samu: Tisztelt olvasó! = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ „A független újságírástól a párttagság felé van út. Fordítva talán már kevésbé” – kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök Csinta Samu, a Krónika napilap felelős szerkesztője döntését, hozzátéve: „nem érti, mi van annak a fejében, aki egy olyan városban vállal MPP-s polgármester-jelöltséget, ahol az RMDSZ-nek egy kiváló, dinamikus, fiatal jelöltje van Antal Árpád személyében”. „Aktív újságíró ne politizáljon” – jelentette ki az ÚMSZ megkeresésére Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke. /Tudathasadás: újságíró vagy politikus? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Átfogó közvélemény-kutatást tervez Antal Árpád képviselő, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármesterjelöltje. Antalék húszezer lakásba fognak ellátogatni, 40 önkéntes közreműködésével. A politikus tájékoztatása szerint az RMDSZ az elmúlt két hónap során különböző közvélemény-kutatásokat végzett, amelyekben a politikusok népszerűsége mellett a lakosság valós problémáira kérdeztek rá. A politikus üdvözölte azt, hogy a Magyar Polgári Párt Csinta Samu újságírót jelölte polgármesternek, és sok sikert kívánt neki. /Illyés Judit: Antal korrekt kampányt ígér. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje bejelentette, hogy Városi konzultáció 2008 – Milyen Sepsiszentgyörgyöt akarunk? címmel a kampány során elkészíti a legnagyobb közvélemény-kutatást, amelyet valaha egy városban végeztek. Az adatokat tömbházanként, utcánként és városnegyedenként külön összesítik, ezekre az eredményekre épül majd Antal Árpád programja. Független jelöltként indulna a Kovászna megyei tanácselnöki tisztségért Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Konzultál az RMDSZ vezetőivel és a polgármesterekkel, és ennek függvényében dönt. /Kovács Zsolt: Helyi rendszerváltás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

„Erdély változást akar, szakítanunk kell a múlttal, az egypártrendszerrel, és élni kell a választás szabadságával” – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján. Az elnök itt mutatta be hivatalosan Csinta Samut, az MPP szentgyörgyi polgármesterjelöltjét és Kovács István unitárius lelkészt, megyei tanácselnök-jelöltet. Csinta elmondta, újságíróként éveken keresztül mindennapos követője volt a közélet és politika történéseinek. Csinta kampányában meg szeretné szólítani a román közösséget is. Az Antal Árpád által javasolt etikai kódexről elmondta, „az etikai kódex bennem van, aszerint élek. ” Azt javasolta, Antallal írjanak alá nyilatkozatot, amelyben felkérik az RMDSZ csúcsvezetését, ne használja kampánycélokra a Communitas Alapítvány pénzalapjait. Másik javaslata az volt, hogy a Szent György-napokat se használják kampánycélokra. Kovács István unitárius lelkész leszögezte: „A lelkésznek nem csak a szószék a cselekvési tere, hanem az egész társadalom, a közösség, amelynek szolgálatára vállalkozott. ” A román pártok közös jelöltet indítanak a sepsiszentgyörgyi polgármesteri tisztségért Serban Valer, a Közművek Rt. igazgatójának személyében. /Kovács Zsolt: Háromszéki jelöltdömping. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./ ,,Győzzenek a szentgyörgyiek” ― ezt kívánta április 14-én, hivatalos bemutatkozásán Csinta Samu, az MPP megyeszékhelyi polgármesterjelöltje. /Farkas Réka: Csinta: Győzzenek a szentgyörgyiek (Bemutatták az MPP polgármesterjelöltjét). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./