A lap részletet közölt dr. Kovács Kiss Gyöngy történész az Erdélyi Múzeum helye és szerepe az erdélyi magyar tudományos életben című tanulmányából. Az 1859-ben létrejött Erdélyi Múzeum-Egyesület közlönye, az Erdélyi Múzeum 1874-ben indul, Finály Henrik nyelvész- és történészprofesszor szerkesztésében. A folyóirat története hét szakaszra tagolható. I. (1874–1892) Finály Henrik nevével fémjelzett korszak. II. (1884–1891) A folyóirat borítójára hosszabb cím kerül: Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történelemtudományi (1888–1891 között: Történettudományi) Szakosztályának Kiadványai. Visszatérnek a hagyományos évkönyv-forma füzetes kiadványokhoz. Ezekben az években a szerkesztést Schilling Lajos egyetemi tanár, szakosztályi titkár végzi. Hegedüs István kolozsvári egyetemi tanár 1888-tól vette át a redakciós munkát. Az ő helyét Szinnyei József egyetemi tanár vette át 1891-től. III. (1892–1905) 1892-ben az első két füzet újra Erdélyi Múzeum címmel jelenik meg, a következő 14. évfolyamon keresztül a lap borítóján címként az Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történettudományi, Szakosztályának kiadványa megnevezés szerepel. Azt követően, hogy Szinnyei József 1893-ban a budapesti egyetemre távozott, Szádeczky Lajos egyetemi tanárt választották meg szerkesztőnek. A Szádeczky szerkesztette Múzeumban a történeti irány uralkodott. IV. (1906–1917) Az 1906. ében az akadémiai és a muzeális irányzat közti vita az utóbbi győzelmével lezárult. Erdélyi Pál szerkeszette 1906–1917 között a köteteket. Amikor 1919-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szellemi vezérkarából sokan elhagyták Kolozsvárt, még nem lehet látni, milyen jövő vár az Erdélyi Múzeumra. V. (1930–1941) Az 1918-tól 1929 végéig tartó években az Erdélyi Múzeum megjelenése szünetelt. 1930-ban György Lajos szerkesztésében az Erdélyi Múzeum, újraindult. VI. (1941– 1947) E szakaszban a Szabó T. Attila szerkesztette az Erdélyi Múzeumot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek a hatalom általi felszámolásával az Erdélyi Múzeum is megszűnt. VII. (1991–től) Indulásától kezdve a leghosszabb kényszerszünetet az 1947–1991-es periódus jelentette az Erdélyi Múzeum életében. Az LIII. kötetével induló legújabb folyam címoldalán az alábbi megnevezés szerepel: Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog- és Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak Közlönye. Az évente négy lapszámba szerkesztett folyóirat szerkesztői: Benkő Samu, Dávid Gyula, Faragó József, Mócsy László. Az 1994. 3–4. füzettel felelősszerkesztő-váltás következett be a lap életébe, Benkő Samut Csetri Elek követte. 1995-től a Múzeum angol, román, magyar tartalomjegyzékkel, valamint az egyes tanulmányok végére csatolt angol nyelvű kivonatokkal jelenik meg. 1997-től újra módosul a szerkesztőség összetétele, Csetri Elek felelős szerkesztői munkáját Faragó József, Egyed Emese, Vetési László és a szerkesztőségi titkári teendőket felvállaló Kerekes György segíti. 1998-ban a Múzeum felelős szerkesztői feladatainak ellátásával az Egyesület Antal Árpádot bízta meg, aki Egyed Emese, Kovács András, Tánczos Vilmos, Veress Károly, Vincze Mária és Kerekes György szerkesztőkkel végzi a redakciós munkát. Az 1999. 3–4. füzettől a felelős szerkesztői megbízatást Kovács Kiss Gyöngy vette át. Az 2004. 3–4. füzettől a folyóirat címe: Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Elnökségének és Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog- és Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak Közlönye. /Az Erdélyi Múzeum helye és szerepe az erdélyi magyar tudományos életben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A bukaresti sajtó igyekezett agyonhallgatni a székelyföldi tiltakozássorozatot, alig esett szó tévékben, lapokban a csíkszeredai tüntetésről, és ahol említették, ott is mélyen alábecsülték a résztvevők számát. Horia Grama SZDP-s képviselő, a párt megyei elnöke szerint végre sikerült tiszta vizet önteniük a pohárba, nem kellett különböző trükkökhöz folyamodniuk, hogy kicseréljék az intézményvezetőket. Meglepőnek nevezte az RMDSZ heves tiltakozását, úgy értékelte, nem politikai, hanem etnikai alakulatként viselkedik, és ,,feledékenyek a magyar politikusok, hisz amikor ők voltak hatalmon, mindenkit kicseréltek”. Elena Udrea turisztikai miniszter a D-LP ügyvezető titkáraként pártja nőszervezetének politikai rendezvényére érkezett Háromszékre. Könnyedén kijelentette, tudomása szerint a D-LP sok magyar tisztségviselőt hagyott funkcióban. Céljuk nem a magyarok leváltása, hanem a kormányprogramot végrehajtó szakemberek kinevezése volt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere felvilágosította: a 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken a decentralizált intézmények vezetőinek alig 15 százaléka – szám szerint hat – maradt magyar. Replikaként Elena Udrea Traian Basescu korábbi kijelentésére hivatkozott: reméli, nem tájékoztatták félre akkor, amikor azt mondták neki, nincs román alkalmazott a sepsiszentgyörgyi városházán. Antal Árpád válasza rövid volt: tévesen értesült a miniszter asszony, és nem kívánja kirúgni a román alkalmazottakat csak azért, hogy a D-LP-nek legyen igaza. /Farkas Réka: Védekeznek a román politikusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Az RMDSZ szerint a román országos elektronikus média, de főleg a televíziók hírzárlat alatt tartják Székelyföldet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta: meglepte, hogy a román televíziók nem számoltak be csíkszeredai tüntetésről, legalább 15 ezer ember vonult a csíkszeredai Szabadság térre. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Bukarestben döntöttek úgy a televíziók, hogy nem számolnak be az eseményről. A tüntetésen elfogadtak egy kiáltványt, amelyben a leváltott magyar tisztségviselőknek a tisztségeikbe való visszahelyezését követelik. Ezt a dokumentumot az RMDSZ elnöke átadta az EU-tagállamok bukaresti nagyköveteinek. /B. T. : Székelyföldi hírzárlatra panaszkodik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

A huszonöt esztendővel ezelőtti szoborrobbantási kísérletben életét vesztett Vaszi Jánosról kellene elnevezni a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul teret, javasolta Édler András RMDSZ-es képviselő. Édler szerint helyi referendumot kell szervezni a tér nevének megváltoztatására. A képviselő írásban nyújtotta be javaslatát Antal Árpád polgármesternek. A tér jelenlegi névadójának kevés köze van a város 75 százalékos magyarságának történelméhez, érvelt Édler András. A téren valamikor Gábor Áron szobra állt, azt bontották le, és építették fel bukaresti utasításra a Mihai Viteazul-szoborcsoportot. A 12 éves Vaszi János 1984-ben feltehetően azért veszítette életét, mert az akkori állambiztonsági szervek bombát helyeztek a szoborcsoport talapzatára, azzal a céllal, hogy a magyar vezetőket eltávolíthassák. A kisfiú életét kioltó robbantás körülményeire azóta sem derült fény. Édesanyja Petre Strachinaru, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi politikusa tavaly parlamenti interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, tisztázni kell, hogy a szoborrobbantást nem a magyar szélsőségesek követték-e el. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: átneveznék a Mihai Viteazul teret. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Fenyegetőznek, vádaskodnak a Kovászna megyei demokrata-liberális politikusok, rossz néven veszik a magyar intézményvezetők leváltása miatti tiltakozásokat, románellenesnek, idegengyűlölőnek és rendkívül veszélyesnek nevezik a magyar politikusok nyilatkozatait. Petre Strachinaru ízléstelen kampányfogásnak minősítette Antal Árpád és Tamás Sándor kijelentéseit, úgy értékeli, ,,nyílt fenyegetéseik” átlépik a törvényesség határát. Strachinaru felháborítónak tartja azokat a nyilatkozatokat, melyek szerint ,,a többségi magyarság nem akar román vezetőket”, véleménye szerint ez a romángyűlöletet jelzi.,,Azért radikalizálódtak a magyar politikusok, mert meg akarják tartani uralmukat a választók felett, félnek, hogy elveszítik hatalmukat, így egyre szélsőségesebbek nyilatkozataik” – mondotta Strachinaru. A fiatal demokrata-liberális politikus Dan Suciu hozzá nem értéssel és semmittevéssel vádolta Antalt és Tamást. /Farkas Réka: Megijedtek a román politikusok? (Demokrata-liberális vádak és fenyegetések) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

A sepsiszentgyörgyi prefektúra elől már négy ízben eltűnt az RMDSZ által készített „Ebben az intézményben magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyászkeretes tábla, a kezdeményezők június 4-én újra elhelyezték a pannót, ezúttal odaláncolták. „Ebben a hivatalban lopnak a románok, hiszen a prefektus úr ellopta több alkalommal ennek a táblának az elődjét” – fejtette ki Tamás Sándor megyei tanácselnök, miközben rátette a lakatot a láncra. Tamás Sándor figyelmeztetett: „az intézményekben, ahonnan eltávolították a magyar vezetőket, elkezdték fénymásolni a dokumentumokat, amelyeket a pártszékházakban elemeznek, hogy fogást találjanak a székelyföldi magyarokon”. A háromszéki RMDSZ vezetők prefektúra előtti sajtótájékoztatóján hirtelen megjelent Dan Suciu fiatal demokrata-liberális politikus és indulatosan kezdte fejtegetni, hogy a volt magyar prefektus, György Ervin törvénytelenségeket követett el. „Hazudik!”, szóltak be neki a jelenlevő magyar elöljárók. Suciu kifejtette: pártja a közhivatalnokok hatóságánál jelenti fel György Ervin volt kormánybiztost, és kérik leváltását az alprefektusi tisztségéből. Ezt követően kérdőre vonta Antal Árpádot és Tamás Sándort, amiért munkaidejükben minden reggel a prefektúra elé vonulnak tiltakozni, ahelyett, hogy utak építésével foglalkoznának. Arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy ő miért nincs munkahelyén. /Kovács Zsolt: Indulatok Székelyföldön. Utcai összeszólalkozás Háromszéken a PD-L- és RMDSZ-vezetők között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

A területi szervezeti elnökök és önkormányzati vezetők túlnyomó többsége támogatja, hogy az RMDSZ indítson jelöltet az elnökválasztásokon – derül ki az ÚMSZ rögtönzött „közvélemény-kutatásból”. Markó Béla szövetségi elnök szerint a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) június 27-i ülésén dől el, indít-e jelöltet a szövetség. „Hadd mutassuk meg a többségieknek, hogy vannak olyan embereink, akik kisebbségiként is érdemesek erre az államfői posztra, jegyezte meg Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök. Tamás Sándor háromszéki tanácselnök, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester (SZKT-elnök), illetve Kelemen Atilla Maros megyei elnök szerint stratégiailag is fontos lenne a jelöltállítás Kelemen Atilla és László Attila Markó Bélát javasolják a tisztségre. Antal Árpád szerint a szövetség fiatal korosztályának politikusai közül kellene kiválasztani az államelnök-jelöltet. A román nyelvű sajtó – RMDSZ-es forrásokra hivatkozva – június elején felröppentette: Kelemen Hunor ügyvezető elnök, sőt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is esélyes a jelölt szerepére. „Nem tudom, honnan indult el az a híresztelés” – hárította el a kérdést Tőkés László. Markó Béla csak akkor vállalná a jelölést, ha muszáj. /Államfőjelölt-állítási dilemmában az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok, illetve a székelyföldi városok polgármesteri hivatalai autóinak rendszámtábláit SIC végződésűekre cserélik. A kezdeményezők – Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor háromszéki tanácselnök – szerint az intézkedés a székely identitást hivatott erősíteni a két megyében. Tamás Sándor hozzátette: jó néven vennék, ha több székelyföldi település önkormányzata is követné példájukat. /Kovács Zsolt: „SIC”-es székelyek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Aggódnak a Kovászna megyei demokrata-liberális politikusok a sorozatos ,,románellenes” támadások miatt. Elsősorban Antal Árpád és Tamás Sándor nyilatkozatait kifogásolták, akik ,,polgári engedetlenségre, azaz a törvények be nem tartására” bíztatják az embereket. Támadásai kereszttűzébe került Madalin Guruianu tanácstag is, aki fel merte emelni szavát a frissen kinevezett ifjúsági igazgató ellen. A magyarok mellé álló román politikusokat egyre gyakrabban érik támadások, SMS-ben, telefonon fenyegetik őket, hogy ha itt akarnak élni, törődjenek a maguk dolgával. /Farkas Réka: Román politikusok kifogásolják a polgári engedetlenséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök leváltását kezdeményezi a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) Kovászna megyei ifjúsági szervezete, mert a két magyar önkormányzati vezető hivatali autóinak rendszámtábláit Székelyföld latin nevének betűjelére, azaz SIC feliratúra cserélte – jelentette be Dan Suciu, a szervezet vezetője Dan Suciu szorgalmazza, hogy a román pártok kezdjenek aláírás-gyűjtő akcióba, hogy meneszthessék a két magyar vezetőt. /Kovács Zsolt: „SIC-fóbia” a PD–L-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Újjászerveznék a háromszéki RMDSZ-t, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor megyeitanács-elnök javaslattal állt elő a megyei egyeztetésen, ezzel magyarázható, hogy hirtelen elhalasztották a pár nappal korábban bejelentett területi tisztújításokat. Antal Árpád szerint a széki szervezeteket kellene erősíteni, nagyobb autonómiával, döntési hatáskörrel felruházni, és létrehozni egy reprezentatív, operatív megyei testületet, amelyben helyet kapnának a négy szék és Sepsiszentgyörgy képviselői. Így tulajdonképpen az eddigi két területi szervezet fölöslegessé válna. /Farkas Réka: Átszerveznék az RMDSZ-t (Az elhalasztott tisztújítás valós oka). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

Egy 33 hektáros lakónegyeddel és bevásárlóközpontokkal bővülhet Sepsiszentgyörgy, a helyi önkormányzat ugyanis elfogadta a város kijáratánál tervezett beruházás területrendezési tervét és megvalósíthatósági tanulmányát A kivitelezésben egy osztrák befektető érdekelt. Az új lakónegyedben lesz zöldövezet és sportcentrum. Sepsiszentgyörgy vezetése ugyanakkor a város másik felében, Szépmezőnél 15 hektáron mezőgazdasági és informatikai ipari park létesítésére pályázik, jelezte Antal Árpád polgármester. /Kovács Zsolt: Háromszék épít a válságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint, ha az államfő a magyarok partnere kíván lenni, Tusnádfürdőn azt kell mondania, hogy a kormány hibázott a magyar intézményvezetők leváltásával. Az RMDSZ-es városvezető üdvözölte Traian Basescu elnök jelenlétét a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Szabadegyetemen, csak az kérdéses számára, hogy az államfő azért lesz-e ott, hogy elismételje Orbán Viktor Fidesz-elnöknek, amit korábban Sólyom László köztársasági elnöknek mondott Budapesten a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, vagy pedig szándékában áll „kijavítani ezt a hibát”. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Basescu elnöknek, ha a magyar közösség igazi partnere kíván lenni, Tusnádfürdőn meg kell ígérnie, hogy Székelyföldön a katonai laktanyák átkerülnek a helyi önkormányzatok hatáskörébe. El kell ismernie, hogy a román kormány tévedett, amikor leváltotta a magyar intézményvezetőket, és ígérje meg, hogy a továbbiakban biztosítva lesz az etnikai arányosság a megyei intézményekben. Azt is vállalnia kell, hogy idén ősztől a magyar gyerekek külön tankönyvekből, sajátos módszer alapján tanulják majd a román nyelvet. /Antal elvárásai Basescuval szemben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Négyszer több fiatal jelentkezett a Sepsiszentgyörgyön meghirdetett Gyere haza! programra, mint ahánynak ingyentelket tud biztosítani a város. Antal Árpád polgármester még megválasztása előtt megígérte, hogy ingyenházhelyet biztosít a hazatelepedni vágyó fiataloknak. A programot tavaly novemberben indította el az önkormányzat, és a határidőig 141 szándéknyilatkozatot nyújtottak be az érdeklődő fiatalok, akik külföldről vagy valamelyik hazai nagyvárosból térnének haza szülővárosukba, ha megkapnák az ingyentelket. Azok, akik idén nem jutnak házhelyhez, várólistára kerülnek, a program ugyanis a következő években folytatódik. A polgármester hangsúlyozta, hogy a városnak felkészült szakemberekre van szüksége, és számításai szerint az egyetem elvégzése után a sepsiszentgyörgyi fiataloknak csupán 43 százaléka tért haza. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: négyszeres túljelentkezés a Gyere haza! programra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Codrin Munteanu háromszéki prefektus újra támadásba lendült: arra kéri Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, tartsa be a kétnyelvű táblákra vonatkozó jogszabályt, vagyis az utcaneveket felül román nyelven és alatta magyarul tüntesse fel, nem pedig fordítva. A háromszéki kormánybiztosnak a Nagyajtánál több mint egy éve elhelyezett, Székelyföld határát jelző tábla sem tetszik, ezért bíróságon kéri az építkezési engedély megsemmisítését. /Kovács Zsolt: A nyelvek sorrendje is számít. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

A székely lobogó eltávolítását követelte a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal épületéről Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus az Antal Árpád elöljárónak elküldött levelében. Munteanu hangsúlyozta, tilos kitűzni másfajta lobogókat, kivéve, amikor hivatalos állami látogatót fogadnak a hatóságok. A kék-ezüst székely zászlót tavaly év végén tűzték ki a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal épületére. /Kovászna megye prefektusa a székely zászló levételét kéri. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

Alkalmatlannak tartja Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a román civil szervezeteknek a székelyföldi autonómia ellen irányuló tiltakozását. Az autonómiaellenes tevékenységek nem segítik elő az etnikumközi feszültségek feloldását. A székelyföldi magyar közösség képviselői továbbra is az autonómiáért fognak küzdeni, mondta. A két közösség normális együttélése érdekében el kell fogadni az autonómia gondolatát. /Antal Árpád: az ellentüntetés árt az etnikumközi viszonyoknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

Szolgálati lakást biztosít a fiatal értelmiségieknek a sepsiszentgyörgyi önkormányzat – döntött augusztus 11-i ülésén a testület. A város vezetősége az elmúlt év végén 450 ezer euróért megvásárolta egy magánszemélytől a Cigaretta utcában levő 3600 négyzetméteres telket és a rajta levő, egyenként 16 lakrészes két ingatlant Antal Árpád polgármester azt tervezi, hogy a lakásokat felújítják, majd orvosgyakornokoknak, fiatal tanároknak, egyetemi oktatóknak, színészeknek adják oda. Ez a Gyere haza program része. Antal Árpád szerint ugyanis a Kolozsváron tanuló szentgyörgyi diákok alig 43 százaléka költözik haza az egyetem befejezése után. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: bővül a Gyere haza program. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

„Üdvözöljük a hivatalos honlapján Inspectoratul csendőr Judetean Gheorghe Doja Kovászna” – áll a háromszéki csendőrség hivatalos (!) honlapja magyar változatának nyitóoldalán. Gúnyt űz a magyar nyelvből a csendőrség honlapja. Az erdélyi alakulatok tevékenységét bemutató oldalak magyar tartalma a román változat, automatikus, számítógéppel történő fordítása – ismerte el a háromszéki csendőrség szóvivője. A honlapról megtudható, hogy a „helyettes prime ellenőr sef”, vagyis az egységparancsnok helyettese, elvégezte a „Police Academy „AICuza” Állam-és Jogtudományi Kar – csendőr pisztoly-osztályát”. Kiderült, Románia minden magyarok által is lakott megyéjében a csendőrség hasonlóan „fordította” magyarra a hivatalos honlapját. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felháborítónak tartja a honlapot. Kifejtette: legalább öt éve mondja, hogy a rendőrségen, csendőrségen és tűzoltóságon magyarokat is kellene alkalmazni. A polgármester úgy tudja: a Belügyminisztérium Kovászna megyében 600 lejt ad havonta azoknak, akik más megyékből származnak és bérlakásban élnek. /Kovács Zsolt: Csendőr beszélni magyar. Erdély-szerte gúnyt űz a román csendőrség a magyar nyelvből. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Bíró Béla örömmel üdvözölte, hogy a Demokrata-Liberális Párt sepsiszentgyörgyi szervezete Dan Manolachescut választotta elnökévé. Antal Árpád korábban sikeres vállalkozó, ma Sepsiszentgyörgy polgármestere, nyugat-európai körútra invitálta Dan Manolachescut, hogy megismertesse vele a nyugat-európai kisebbségi autonómiák rendszerét. Dan a saját szemével győződhetett meg róla, hogy a kisebbségi autonómiák feltételezett többségellenessége és antidemokratikusnak tételezett vonásai a valóságban csupán a nemzeti diskurzus kitalációi, s egyetlen funkciójuk van: a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének feloldása. Manolachescura nagy hatással volt ez az út, jelenleg a konfliktuskezelés témakörében készíti mesteri szakdolgozatát. Időközben felismeréseit egy románul és magyarul is megjelentetett A Székelyföld mítoszai című tanulmányában összefoglalta, amelyben a román és a magyar nemzeti tudat sztereotípiáit vette górcső alá és bebizonyította tarthatatlanságukat. Manolachescu pártelnöki beiktatási beszédében ismét hitet tett a két etnikum közti együttműködés szükségessége mellett. Ha működése sikeres lesz, annak nem csak a sepsiszentgyörgyi román-magyar együttélés, hanem a román-magyar viszony egésze távlatában is meghatározó jelentősége lehet. /Bíró Béla: Bizalom és bizalmatlanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Vélhetően többen lesznek a szeptember 4-i csíkszeredai székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen, mint az egy nappal későbbi székelyudvarhelyi rendezvényen, a Magyar Polgári Párt képviselői ugyanis hajlamosnak mutatkoznak mindkettőn részt venni, az RMDSZ-es tanácstagok azonban csak a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényre mennének el. Megoszlik a háromszéki polgármesterek véleménye is a nagygyűlés ügyében. Rácz Károly, Kézdivásárhely MPP-s polgármestere hangsúlyozta: hajlanak az SZNT felhívására, nem zárkóznak el a jó kezdeményezéstől. A székelyudvarhelyi rendezvényen részt vesznek, hajlanak a csíkszeredai nagygyűlésen való megjelenésre is. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármester szerint az erdélyi magyar szervezetek közötti párbeszéd intézményrendszerét járatják le a két nagygyűlés szervezésével. /Farcádi Botond: Két út áll előttük, melyiken indulnak? (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását” szorgalmazza a magyarellenességéről elhíresült Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, amely a tömbmagyar régiók feldarabolása, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyéknek a környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja. A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze a területi önrendelkezési követelések ellensúlyozására. Nyíltan etnikai tisztogatásra buzdítja a romániai állami intézményeket a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, a sepsiszentgyörgyi intézmény. /Etnikai tisztogatást, „visszarománosítást” sürget a sepsiszentgyörgyi román központ vezetője. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./ Az éveken keresztül az Országos Levéltár Kovászna megyei kirendeltségét vezető, a magyar közösség autonómiatörekvéseit határozottan ellenző Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros egyesítését célzó javaslatot. Ioan Lacatusu javasolja, hogy hajtsák végre a bukaresti hatalom által a két világháború között kidolgozott, „az elmagyarosított románok visszamagyarosítását” célzó projektjét. Szerinte ugyanis Székelyföld magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint nem kellene foglalkozni a tanulmánnyal, ha Romániában nem lehetne folyamatosan tetten érni a Lacatusu-féle eszméket. „Különben a Székelyföldön buli románnak lenni, hiszen aki Brassóban kapusnak se jó, az nálunk igazgatói tisztségig viszi” – reagált Antal Árpád Ioan Lacatusunak a székelyföldi románság hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó kijelentéseire. A polgármester felhívta a figyelmet arra is: a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött” Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként. – A bukaresti főügyészség nem indít vizsgálatot a szeptember 4. és 5. székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ügyében. /Rostás Szabolcs: Beolvasztanák Har-Kovot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Éllovas kíván lenni Sepsiszentgyörgy a széki társulások létrehozatalában, az MPP városi tanácsi frakciója kezdeményezte, az RMDSZ és Antal Árpád polgármester is támogatja az erre vonatkozó határozat mihamarabbi elfogadását. Ferencz Csaba MPP-s tanácstag bemutatta a székelyudvarhelyi nagygyűlésen elfogadott határozatokat, és javasolta, Sepsiszentgyörgy tanácsa elsőként kezdeményezze a sepsiszéki társulás létrehozatalát. Ha elkészült a tervezet, eljuttatják a többi sepsiszéki helyi tanácsnak is, mindenütt meg kell szavazni a társulásban való részvételt, mondta Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Székelyudvarhelyen az önkormányzati nagygyűlésen arról is elfogadtak egy határozatot, hogy az egykori székek mintájára széki társulásokba tömörülnek a helyi önkormányzatok. A döntés értelmében ezek az önkormányzati társulások a következők lennének: Bardoc–Miklósvárszék Barót székhellyel, Csíkszék Csíkszereda székhellyel, Gyergyószék Gyergyószentmiklós székhellyel, Kézdiszék Kézdivásárhely székhellyel, Marosszék Marosvásárhely székhellyel, Orbaiszék Kovászna székhellyel, Sepsiszék Sepsiszentgyörgy székhellyel, Udvarhelyszék Székelyudvarhely székhellyel. /Farkas Réka: Létrehozzák a sepsiszéki társulást (Az RMDSZ is támogatja az MPP javaslatát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban szeptember 29-én hálaadó szentmisével fejeződik be a Szent István alapította Gyulafehérvári Főegyházmegye jubileumi éve, melyet egy évvel ezelőtt, szeptember 13-án Csíksomlyón hirdetett meg dr. Jakubinyi György érsek „Krisztussal ezer esztendeig” jelszóval. Ez idő alatt az erdélyi püspökség területén sok rendezvénnyel, szentmisével emlékeztek az elmúlt ezer év nehézségeire és örömeire. November végéig látogatható a gyulafehérvári érseki palotában az egyháztörténeti és művészeti értékeket felmutató kiállítás. A román televízió magyar adásában több héten keresztül mutatják be a Balázs János által készített dokumentumfilm-sorozatot a gyulafehérvári érsekség történetéről. Sepsiszentgyörgyön tíznapos ünnepségsorozat keretében emlékeztek az egyházalapításra az öt katolikus plébánia és a kerület papjai, hívei, valamint más felekezetűek. A Szent József-, Szent Gellért-, Szent Benedek-, Mária-, Világ királynője- és a Krisztus király-templomban naponta tartottak szentmisét, imatalálkozókat, más rendezvényeket. Az erdélyi egyházmegyében nagy jelentőségű az őrkői plébánia és templom, ahol sok türelemmel, szeretettel gondozzák a roma híveket. A Szent József Egyházközség több mint tíz éve havonta ezer példányban adja ki a Szabó Lajos címzetes kanonok által szerkesztett Egyházi Tudósítót. Hajdu János főesperes az egyház keretében kifejtett tevékenységükért elismerő oklevélben részesítette Hervay Katalin képzőművészt, László Károly színművészt és Szilágyi Zsolt énekest. Ugyanilyen elismerő oklevelet kapott a megyeháza és a városháza is, melyet Antal Árpád polgármester vett át. /Józsa Zsuzsanna: Ezer éve Krisztus fényében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Feljelentést tett Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester, mert szeptember 22-én hajnalban a település egyik kétnyelvű helységnévtábláján lefestették a magyar feliratot. Szeptember 5-én hasonló esetet jelentettek Sepsiszentgyörgyön is. Antal Árpád polgármester akkor primitív provokációnak minősítette a történteket, amely szerinte a csíkszeredai és székelyudvarhelyi önkormányzati gyűlésekkel hozható összefüggésbe. Antal úgy látja, hogy a székelyföldi polgárok az utóbbi időben „elkényelmesedtek”, azt hitték, hogy a nyelvi jogok terén már minden rendben van Romániában. /Kézdivásárhelyen is lefestették az egyik magyar helységnévtáblát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

Garzonokat vagy kétszobás lakásokat bérelne a saját otthonnal nem rendelkező rendőrök számára a Hargita megyei rendőrség, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Tusnádfürdőn, Balánbányán, Székelykeresztúron, Maroshévízen és Szentegyházán biztosítana szolgálati lakást a többnyire a Kárpátokon túli régiókból érkezett alkalmazottainak. Az intézmény saját honlapján és a helyi lapokban kért árajánlatot a bútorozott vagy bútorozatlan lakásokra. A nyár folyamán a Kovászna megyei csendőrség is bejelentette, szolgálati lakást biztosít a nem helybéli alkalmazottak számára. Felkérték Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, ajánljon megvásárolható lakást számukra, az elöljáró azonban azt tanácsolta, alkalmazzanak helybélieket csendőrnek. /Lakást bérelnek a rendőröknek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Heves vita tört ki a sepsiszentgyörgyi tanácsülésen az MPP és az RMDSZ-frakció között, véget ért az eddigi békés együttműködés. A konfliktus a legutóbbi tanácsülésen robbant ki, amikor az önkormányzat alárendeltségébe tartozó, nemrég létrehozott Urban Locato cég költségvetésének elfogadása helyett Antal Árpád polgármester a vállalat felszámolását javasolta, amit az MPP-képviselők elleneztek. Előzőleg az önkormányzat úgy döntött, hogy a közüzemek vagyona jelentős részének városi tulajdonban tartása érdekében létrehozza az Urban Locato nevű céget, s ennek igazgatójává az MPP által javasolt Kulcsár Terza Józsefet, a szervezet Kovászna megyei elnökét nevezték ki. Antal Árpád polgármester visszavonta az Urban Locato cég felszámolására tett javaslatát. Ugyanakkor bejelentette: havonta fogja ismertetni, hogy milyen jelentős összegeket emészt fel a cég. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: vita az RMDSZ-es és az MPP-s tanácsosok közt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

Lemondásra szólította fel Bálint Józsefet, Sepsiszentgyörgy MPP-s alpolgármesterét Antal Árpád. A város RMDSZ-es polgármestere Gazda Zoltán lemondását is kéri, akit korábban politikai egyezség során alkalmaztak a Kovászna megyei turisztikai ügynökségnél. Antal Árpád szerint a sepsiszentgyörgyi tanács MPP-s frakciója „ellenzékként viselkedik”, semmiben nem segítik munkáját. A nyílt vita múlt héten robbant ki, amikor Antal Árpád a város vagyonkezelő cége, az Urban Locato a felszámolását kezdeményezte, de ezt ellenezte az MPP-s frakció, mert a párt megyei elnöke vezeti a céget. /Kovács Zsolt: Újabb RMDSZ–MPP-csörte. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

A Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi önkormányzati frakciója nem mond le az alpolgármesteri tisztségről, viszont továbbra is együttműködne Antal Árpád polgármesterrel és az RMDSZ-el. Előzőleg Antal Árpád RMDSZ-es polgármester lemondásra szólította fel Bálint József alpolgármestert, mivel pártja tanácstagjai kormányon vannak, de mégis ellenzékként viselkednek. /Kovács Zsolt: Békülne az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Begyűrűzik a bukaresti nagypolitika helyi közéletbe. Emil Boc meneszteni kívánta a koalíciós partner miniszterelnök-helyettesét, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az MPP által támogatott alpolgármestert akarja felfüggeszteni, és lezártnak tekinti a korábban példaértékűnek nevezett magyar együttműködést. /Farkas Réka: Magyar válás román módra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./