Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Budapesten a magyar kultúra napját ünnepelték. Több erdélyi városban már a hét végén elkezdődtek a programok. Nagyváradon január 19-én nyitották meg hivatalosan azt a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) által szervezett tíznapos rendezvénysorozatot, melyet a Himnusz születésének tiszteletére rendeztek. Az Ady Endre Gimnázium díszterme előtt adysok által készített művészi alkotás várta az érdeklődőket. Fleisz János, a BINCISZ elnöke köszöntette a jelenlévőket, s mint mondta immár nyolcadszor együtt ünnepelhetnek a berettyóújfaluiakkal. Biró Rozália váradi alpolgármester hangsúlyozta, „végre egy határon belül gondolkodhatunk berettyóújfalui testvéreinkkel“. Az elmúlt évben egyezményeket, partneri kapcsolatokat kötöttek Debrecennel, Berettyóújfaluval. Szatmárnémetiben a magyar kultúra napja a múlt év óta a Magyar Kultúra Hetévé bővült. Január 19-én a székesegyházban Schönberger Jenő megyéspüspök jelenlétében az Ady Endre Társaság szervezésében ismert színészek szavaltak, majd a felvidéki Rock Színház tagjai a Napba öltöztetett leány és a Megfeszített című zenés játékokból énekeltek népszerű részleteket. A székesegyház oldalhajójában 41 felvidéki falu (Felső-Bodrog, Bódva, Zsitva, Ipoly, Garam völgye, Zobor-vidék) népviseletébe öltöztetett babáit mutatták be. A Rock Színház művészeivel együtt a kiállítás másnap már Nagykárolyban volt. „Az a tény, hogy a Román Kultúra Napja csak egy héttel előzi meg a magyar kultúra napját, adta azt az ötletet, hogy megszervezzem a Világban Élő Román és Magyar Fotóművészek Nemzetközi Kiállítását, összekötvén a két ország kulturális napját” – fogalmazott Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke a Budapesti Román Kulturális Intézetben (BRKI) a hét végén. /Összekötő kultnapi kokárda. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ Szatmárnémetiben első alkalommal mutatták be a felvidéki magyar népviseletet bemutató babakiállítást, háromszáz, viseletbe öltöztetett babát láthatott a közönség a vándortárlat utaztatásával foglalkozó Kultúráért és Turizmusért Társulás jóvoltából. Az elmúlt tíz évben a népviseletbe öltöztetett babákat számos felvidéki iskolában állították már ki, de részt vettek 2000-ben a Hannoveri Világkiállításon is. /Babos Krisztina: Apró identitásőrzők. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

Erdély több városában már hét végén elkezdődtek a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett események. A marosvásárhelyi Magyar Kulturális Központ és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata január 20-án tartotta, rendezvényét. Január 22-én a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen a múlt évad egyik sikeres produkciójának /John Pielmeier Isten Ágnese/ felújított változatát mutatják be. A városban vendégszerepel a Codex régizene-együttes, továbbá a Bernády-házban a sepsiszentgyörgyi, brassói, csíkszeredai zenetanárokból alakult zenekar a 16–18. század magyar, főként erdélyi főúri zenéjéből nyújt válogatást. Kolozsváron tudományos előadásokkal és táncházmulatsággal köszöntik a jeles napot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában konferencia lesz. Kétszer is bemutatták Nagyváradon az Eltáncolt cipők című táncjátékot. Szatmár megyében, az Ady Endre Társaság szervezésében egész hetes rendezvénnyel ünneplik a magyar kultúrát. Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban fellépett a felvidéki Rock Színház a Mert tiéd az ország című előadással, melyben Koltay Gergely A Megfeszített és A napba öltöztetett lány című rockoperájából, valamint a Kormorán együttes dalaiból adtak elő válogatást. Január 22-én Kovács Emil Lajos festőművész munkáiból nyílik tárlat, majd a Nagykárolyi Collegium régizene-együttes lép fel. Január 23-án Szatmárnémetiben a Háromszék Táncegyüttes lép fel a Csávási balladával, 24-én az Ács Alajos Stúdióban Franz Xaver Kroetz Felső-Ausztria című darabját játsszák Márk-Nagy Ágota rendezésében. Gellért Sándor halálának 20. évfordulójára Miske László debreceni színművész emlékezik január 25-én, A tanú című előadóestjével. 26-27-én rendezik ugyancsak Szatmárnémetiben a 17. Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési verseny elődöntőjét, illetve döntőjét. Székelyudvarhelyen január 21-én a Tomcsa Sándor Színház felolvasóestjével kezdődött rendezvénysorozat. 22-én az Udvarhelyszék Fúvószenekar ad ünnepi koncertet, este pedig a Cabaret című musicalt láthatja a közönség a Tomcsa Sándor Színház előadásában. 23-án Bálint Arthur rendező-operatőr Poros öltöny című dokumentumfilmjét mutatják be, 24-én a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban egész napos szakmai tanácskozás lesz az udvarhelyszéki népi építészetről. Az estét az Udvarhely Néptáncműhely előadása, az Ige zárja. 25-e a zene és a film napja lesz Székelyudvarhelyen: Székely Zsejke, a Kolozsvári Magyar Opera énekesnője kortárs magyar zeneszerzők dalaiból tart előadást Valaha címmel, este pedig két dokumentumfilmet vetítenek a könyvtárban: Jakab Ervin Költözés és Bálint Ibolya–Bálint Arthur Asszonyélet című alkotását. 26-án gyermekrajz-kiállítás nyílik a könyvtárban, délután pedig a Kecskeméti Jazz Band koncertezik Székelyudvarhely művelődési házában. 27-én, vasárnap Orbán Balázs szemével Homoródalmáson címmel fotókiállítás nyílik, majd este az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak kiosztásával, továbbá Siculus-emlékkoncerttel, gálaesttel zárul a rendezvénysorozat. A Csíki Székely Múzeumban a gyergyóremetei 12. Nemzetközi Fotótábor anyagából készült kiállítással, valamint albumbemutatóval kezdődik a rendezvénysorozat Csíkszeredában. Sepsiszentgyörgyön január 21-én Benczédy Sándor és Tüzes István tartott vetített képes előadást Az altorjai Apor-kastély reneszánsz faliképei témával, majd a kolozsvári Passamezzo historikus együttes előadta a Mátyás, az igazságos című reneszánsz táncjátékát. Január 22-én Baróton, Erdővidék Múzeumában nyílik fotókiállítás a sepsiszentgyörgyi Képvidék Alkotócsoport munkáiból. /A Himnusz születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

A Nyugat című folyóiratnak szentelt emlékév televíziós eseményei sorában január 28-án indul a Fogadj örökbe! sorozat, amelyben kortárs magyar szerzők választanak és „fogadnak örökbe” valakit a Nyugat írói, költői közül. A műsornak általában két meghívottja lesz, akik a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban szervezett találkozókon indokolják választásukat. Az első ilyen műsor január 28-án lesz. Ady Endréről Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő és Térey János budapesti költő- drámaíró fog emlékezni. /Nyugat 100 az m1-en. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

A magyar tannyelvű iskolákban oktassák az első osztálytól az érettségiig speciális módszer szerint, külön tankönyvek használatával és saját tanmenettel a román nyelvet, és vizsgáztassák külön kritériumok szerint a diákokat – javasolta Tóth Márta, a nagyváradi Ady Endre Gimnázium igazgatója a tanügyi és felsőoktatási szervezett közvitán. Többek között azt javasolják, hogy a magyarság története ne választható tantárgy legyen, hanem kötelező. Az egyházi iskolák az állami oktatási intézményeknek járó támogatásokkal megegyező anyagi támogatást kérnek. /Fried Noémi Lujza: Oktatási törvény: újabb javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Több mint kilencven költő verse szerepel a Mária-költészetünk /Ady Endre Társaság, Szatmárnémeti/ című kötetben, amelyet a héten mutattak be Szatmárnémetiben. A verseket Simpf János szerkesztette kötetbe. Simpf János pap-költő 1951-ben született a Szatmár megyei Józsefházán. Korábban két verseskötete jelent meg, néhány alkotása pedig a válogatásban is szerepel. Paptársa és barátja, Heinrich József plébános szerint az 1975-ben készült Mária-költészetünk – amelyet akkor a Gyulafehérvári Római Katolikus Papnevelő Intézetben nyomtattak ki háromszáz példányban – csak úgy tudott megmenekülni a Szekuritátétól, hogy kiegészítő tananyaggá tették a főiskolán. A szerző maga is a papnevelő intézet tanára volt egészen 1988-ben bekövetkezett haláláig. /Babos Krisztina: Mária-versek gyűjteménye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

Ötödik alkalommal adták át március 14-én Kalotaszentkirály-Zentelkén az Okos Márton és Kiss B. Attila által alapított Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjakat és a Pécsi L. Dániel budapesti heraldikus által készített okleveleket. A helyi Ady Endre Általános Iskola diákjainak Talpra magyar című összeállítása után a történelem vetélkedő díjait is kiosztották Winkler Gyula az EP-képviselő gratulált az ösztöndíjat elnyerő diákoknak. Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, Máthé András parlamenti képviselő is szólt az egybegyűltekhez. Mihály Erzsébet a Gyarmathy-ösztöndíj kuratóriumának elnöke elmondta: idén öt tanuló részesült a 600 lejes Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjban. /D. I. : Kalotaszentkirály-Zentelke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök édesapját sohasem látta. Apja ugyanis 1964 márciusában halt meg súlyos betegen, úgy jött ki a börtönből, miután az 1956-os magyar forradalom leverését követő megtorlásban őt is elítélték. A püspök 1964 áprilisában született. Nevelőapja is lelkész volt. A romániai evangélikus egyház mindössze 33 ezer tagot számlál, ebből 23–24 ezer között van az egyházfenntartók száma, a többiek gyermekek és nagyon idősek. A hívek eddig is fenn tudták tartani egyházat és annak intézményeit, de jól gazdálkodó egyházvezetésre továbbra is szükség lesz. Adorjáni Dezső /sz. Brassó, 1964. április. 8./ a bukaresti Ady Endre Gimnázium elvégzését követően a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatója 1982 és 1988 között. Lelkészi pályáját Bukarestben kezdte, 1989–90-ben segédlelkészi, majd lelkészi állást töltött be. 1998-ban brassói esperesnek választották. 2000-től a Romániai Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház püspök-helyettese, majd 2004 októberétől püspöke. 1997 óta a romániai Bibliatársulat elnöke. /Benkő Levente: A lezáratlan Krisztus-esemény. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

A József Attila Általános Iskola lehet a csíkszeredai iskolahálózat többéves átalakítási folyamatának egyik szenvedő alanya: az intézménynek át kell költöznie a volt Ady Endre Általános Iskola épületébe. Az így felszabaduló épületre meg nem erősített információk szerint a Nagy István Művészeti Szakközépiskola és a polgármesteri hivatal egyaránt szemet vetett. Ferencz S. Alpár, a József Attila iskola igazgatója nem ért egyet a költöztetéssel. Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere szerint a város iskola-hálózata 2004 óta jelentős átszervezésre kényszerült. A művészeti iskola és egy óvoda megépülése, valamint a Székely Károly Szakközépiskola felújításra szoruló bentlakása új helyzetet eredményezett. /Kozán István: Költöztetnék a József Attila Általános Iskolát? – Szemet vetettek az iskolaépületre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./

Az iskolák egy része kapva kap rajta, más része képtelen élni az adófelajánlással. Immár harmadik éve lehetőség van a jövedelemadó két százalékának felajánlására, sok intézmény – főleg iskolák – nem élnek a lehetőséggel. Iskolák mint intézmények nem kaphatják meg közvetlenül az adóból felajánlható kétszázalékos támogatást, viszont a legtöbb tanintézet mellett ma már működik egyesület vagy alapítvány, és ezek tudják hasznosítani a felajánlott összegeket az iskolák javára. A bukaresti Ady Endre Líceumban kiosztják a diákoknak a kitöltendő űrlapot a magyar iskolát támogató bukaresti Ady Endre Társaság adataival. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítványának elnöke elmondta, ők kampányolnak, civil szervezeteken akarnak segíteni. /Két százalék, de kinek? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete (PMNYE) szervezésében – a Varadinum keretében – tartott előadást Lőrincz Ottó kanonok, plébános „Hogyan él Szent László király emlékezéseinkben, legendáinkban?” címmel Nagyváradon, az Ady Endre Gimnáziumban. Lőrincz Ottó elmondta: már nem is lehet elképzelni a tavaszt Varadinum nélkül és a Varadinumot sem Szent László nélkül. Szent László király, Nagyvárad alapítójának törvényeiből is felolvasott a plébános, majd rátért a máig élő Szent László-legendákra. Előadását a színek szimbolikájával zárta, kifejtve, hogy azok a kozmikus erők küzdelmét jelképezik. /Létai Tibor: Szent László nélkül nincs Varadinum. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 23./

Április 23-án Lippán a katolikus parókia hittantermében megtartotta áprilisi ülését a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Czernák Ferenc Ady Endre és József Attila költeményeiből szavalt. /Balta János: Adyt, József Attilát idézték Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-és Gyógyszerészettudományi Szakosztálya Nagyváradon tartja a magyar orvosok és gyógyszerészek országos vándorkongresszusát. A XVIII. tudományos ülésszak május 1-jén kezdődött és május 3-án eurorégiós piknikkel zárul. A találkozóra érkeztek szerte Magyarországról és Németországból is. A kongresszus keretében ejtették meg az Ady Endre Gimnáziumban a Keresztény Orvosok Szövetségének (KEOSZ) éves közgyűlését is, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Oberfrank Ferenc tartott előadást. Kun Imre Zoltán professzor, a KEOSZ elnöke beszámolt a 2007/2008-as év tevékenységéről, majd a tervekről esett szó. /T. H. : Megkezdődött az orvoskongresszus. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./

A Sztánai Füzetek sorozatban ötödikként megjelent kis kötet igazi helytörténeti csemege. A Buzás Pál által szerkesztett kiadvány /Buzás Pál: Kalotaszegi Irodalmi Breviárium. Művelődés – Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár – Sztána, 2008/. Olyan nevek szerepelnek a kötetben, mint Vasvári Pál, Kájoni János, Debreczeni Márton, Gyarmathi Zsigmond és Gyarmathi Zsigáné Hory Etelka, Gyalui Farkas, Ravasz László, Szentimrei Jenő, de Ady Endrét és felesége Boncza Berta is. /S. B. Á: Képzeletbeli kalotaszegi utazás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Az erdélyi írott sajtó munkaerőhiánnyal küszködik, miközben az egyetemek újságíró szakán folyamatosan végeznek a diákok. Három városban, négy tanszéken folyik újságíróképzés – az ott „termelt” emberanyag azonban minőségileg nem megfelelő. „Valósággal újságíróiskolát kell végezni az elvileg képzett új emberekkel, mert alapfogalmakat sem sajátítanak el az egyetemek, főiskolák padjaiban. Ez olyan plusz munka, amire nincs kapacitás” – vélte az egyik erdélyi magyar napilap főszerkesztője. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen idén két évfolyam is végzett újságírás szakon. Huszonhárman a bolognai egyetemi rendszerben, hároméves képzésben és tizenhatan a régi rendszer szerint, négyéves képzésben. Cseke Péter, az újságíró szak oktatója dicsérte a végzőseit. Nagyváradon az Ady Endre Sajtókollégiumban az utóbbi években évente 15-20 hallgató jelentkezik záróvizsgára. A sajtókollégium 1994-ben alakult, és kétéves látogatás nélküli képzést biztosít a hallgatóknak. Kinde Annamária, az egyetem kommunikációt oktató tanára közölte, több százan végezték már el a tanfolyamot. A Sapientia Tudományegyetemen Marosvásárhelyen és Kolozsváron is működik kommunikáció szak. Sokan dolgoznak a sajtóban a hallgatók közül – nyilatkozta Gáspár Sándor, rádiós ismereteket oktató tanár. Virginás Andrea, a kolozsvári Sapientia egyetem fotóművészet, filmművészet, média szakának egyetemi adjunktusa szerint a tavalyi és egyben első végzős évfolyam nagyon jó arányban helyezkedett el a szakmában. A szakon évente húsz hallgató kezdi el a tanulmányait, közülük nagyjából tizennégy végez. /Antal Erika, Ilyés István, Varga Melinda: Média, a mostohagyerek. A végzős újságírók képzetlenségére panaszkodnak a szerkesztőségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A szomszédos megyékből is jönnek diákok a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumba. Az idegen nyelvek és az informatika hangsúlyos oktatása, illetve számos diákprogram révén próbál megfelelni az új kihívásoknak az Ady Endre Gimnázium, melyben ötödik osztálytól érettségiig tanulhatnak a diákok. Jelenleg közel ezer diák jár az iskolába, őket 74 tanár oktatja, tájékoztatott Tóth Márta igazgatónő. Az Orsolya-rend 2002-ben kapta vissza az épületet. Akkor a római katolikus egyház és az önkormányzat képviselői tíz évre kötötték meg a bérleti szerződést, de a rend képviselőitől ígéretet kaptak arra, hogy 2012 után is az épületben működhet tovább az iskola. A tanulók mintegy 70 százaléka nagyváradi, de sokan jönnek Margittáról, Nagyszalontáról és Érmihályfalváról is, egyre több diák érkezik a szomszédos Szilágy és Arad megyéből. A gimnázium bentlakása 62 férőhelyes. Lehetőségek szerint anyagi támogatást is nyújtanak a diákoknak, a Communitas Alapítvány évek óta segíti őket, de az Egyesült Államokban is akadt támogatójuk. Nyáron is foglalkoznak a diákokkal. Az adysok egyébként nemcsak a tantárgyversenyeken érnek el jó eredményeket. Országos vitaversenyen, Kárpát-medencei vetélkedőkön, nemzetközi matematikaversenyeken vettek részt a tanulók. Az Ady Endre Gimnázium több mint 200 éves múltra tekint vissza, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Az 1989-es fordulatot követően a tanintézet felvette Ady Endre költő nevét, és megalakult Nagyvárad magyar nyelvű középiskolája. /Fried Noémi Lujza: Kielégített diákigények. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

Csíkszeredában a városnapokon, augusztus 1-jén felavatták a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola új székhelyét. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében a székely népben lakozó folyamatos alkotóerőről, valamint a művészetért való rajongásáról beszélt. Kovács János, a művészeti iskola visszatekintett a múltra. 1969-ben a Petőfi Sándor Általános Iskolában kezdődött a csíkszeredai művészeti oktatás, majd átkerült az Octavian Goga Gimnáziumba. A rendszerváltás után a saját intézmény létrehozásáért folytatódott a kálvária. Tanítottak a Márton Áron Gimnázium alagsorában, az Ady Endre Általános Iskola épületének egyik szárnyában, majd egy másik épületben, sorolta az igazgató. Az új oktatási intézményben huszonnégy tanterem, három laboratórium és két belső udvar kapott helyet. Tervek szerint pár éven belül egy multifunkcionális helyiség, újabb tantermek és tornaterem is épül. /Kozán István: Zászlófelvonás és iskolaavató a városnapokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

A temesvári Bartók Béla Gimnázium és a szegedi Ady Endre Kollégium 2007 szeptemberétől 2008 augusztusáig egy Phare CBC pályázat keretein belül közös programban vett részt, amelynek a címe Egészségfejlesztő kollégiumok kialakítása (EFKOLL). Az uniós pályázat eredményeiről Virginás–Tar Judit pályázatvezető, a Bartók Béla Líceum igazgatója számolt be, megemlítve, hogy a szegedi Ady Endre Kollégiummal ez volt a második közös pályázatuk. Nagy eltérés van a romániai és a magyarországi kollégiumi élet között. Romániában 60 gyermekre vigyáz egy líceumot végzett, szakképzetlen nevelő, a magyarországi kollégiumban 10-12 gyermekkel foglalkozik egy–egy egyetemet végzett pedagógus. A pályázatnak köszönhetően képzéseket tartottak pedagógusok, nevelők, szakemberek és a téma iránt érdeklődő tanárok számára. Sikerült kisebb fejlesztéseket is megvalósítani: kerti bútort vásároltak a kollégiumnak, a belső kommunikációt elősegítő felszerelést és IT eszközöket a média klub számára, egy kondicionáló termet is felszereltek. A szakértői csoport kidolgozta két nyelven – románul és magyarul – a kollégiumok egészségfejlesztő stratégiájához szükséges módszertani útmutatót és eszköztárt. /Pataki Zoltán: Egészségfejlesztő kollégiumok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

Közel száz olyan személy neve szerepel már a Szatmárnémeti Coposu sétányon elhelyezett köveken, akik Szatmár megye kultúráját és művészetét felvirágoztatták. A megye hagyományait ápolni kell, ugyanakkor nem szabad elfeledni azoknak a nevét sem, akik itt születtek és alkotásaikkal, tudásukkal világhírre tettek szert – mondta a plakettek leleplezésén tartott ünnepi beszédében Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. Az „emlék–tér” kövein többek között szerepel Szatmár megye szülötte, dr. Scheffler János vértanú püspök, dr. Lükő Béla sebészorvos, Károli Gáspár bibliafordító, Ady Endre költő, Kaffka Margit írónő, Gellért Sándor költő, műfordító, Dsida Jenő költő, Páskándi Géza költő, drámaíró, Ruha István hegedűművész. /Gugulya–Hégető Lóránd: Újabb emlékplakettek a főtéren. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 23./

Példa nélküli összefogást kezdeményezett négy sepsiszentgyörgyi általános iskola, mert úgy véli, a mamutiskolák elszippantják előle a diákokat. Az I. és V. osztályok létszámának csökkentését követelik, valamint azt, hogy tartsák be a lakókörzetek szerinti beiskolázást, ami szerint csak azok iratkozhatnának más körzeti iskolába, akik alternatív, illetve sport-, valamint művészeti oktatást választanak. A Váradi József, Gödri Ferenc, Nicolae Colan és Ady Endre Általános Iskola vezetősége kezdeményezését a Tanügyiek Szabad Szakszervezete is támogatja. /Fekete Réka: Kisiskolák harca (Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Az RMDSZ aradi székházában szeptember 27-én a máltaiak napjával kezdődtek az Aradi Magyar Napok. Ennek keretében az Aradi Kamaraszínház tartott évadnyitó előadást Müller Péter – Seress Rezső Szomorú vasárnap című darabjával. Szeptember 28-án, vasárnap ünnepi istentisztelet volt az aradi belvárosi református templomban, azt követően az Aradon és több erdélyi városban is már megfordult Vetési Nándor színinövendék Ady Endre verseiből és publicisztikáiból ihletődött összeállítását hallhatták a jelenlevők. /Sinka Pál: Elkezdődtek az Aradi Magyar Napok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Október 17-én, a Krúdy Gyula születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendhagyó ünnepséggel indítja a szatmárnémeti Ady Endre Társaság „Északi ember vagyok” című rendezvénysorozatát, melynek keretében a magyar irodalomnak a régióból származó nagyjairól emlékeznek meg. Krúdy Gyulán kívül Tersánszky Józsi Jenőről, Móricz Zsigmondról, Mikszáth Kálmánról, Madách Imréről, Jókai Mórról és Ady Endréről, befejezésképpen pedig május végén Páskándi Géza tiszteletére szervezik meg az „A költő visszatér” című rockopera előadását. Beveszik az irodalmárok sorába a méltatlanul elhanyagolt írót, Teleki Sándort is. A Krúdy-emlékünnep keretében október 16-én elhelyeznek egy táblát a volt Jezsuita Gimnázium (jelenlegi Unio iskola) falán, melynek az író egy évig diákja volt. Kovács Albert lázári kőfaragó művész alkotására Krúdy önéletrajzából vésett fel egy szöveget: „Születtem 1878-ban, késő őszidőben. Nyíregyházán egy nádfödeles, hosszú, visszhangos, kisablakos házban, amelynek manapság már nyoma sincs a Nagykállói utcán. Csavargó, öreg vadászokkal jártam a tiszai kiöntésekhez, a lápokon, nádasokban, a tengeriföldeken, a Nyírség puha homokjában. Szigorú neveltetés végett előbb a szatmári Jézus-társasági atyákra, majd a podolini kegyesrendi papokra bízott atyám, és ezeket az esztendőket sohase felejtettem el, mint ahogy élete végéig a legtöbb ember szívesebben emlékszik gyermekkorára, mint későbbi idejére. ” Az irodalmi teadélutánon Krúdyhoz írt versek hangzanak el Mécs László, Nagy László, Juhász Gyula, Juhász Ferenc, valamint Tóth Bálint tollából. Az Ady Endre Társaság egy kötetet is kiadott az íróról, melyben többek között Tersánszky és Ady Krúdyról szóló írásai, illetve Krúdy önvallomásai is helyet kaptak. Megnyitják Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész „A hepehupás Szilágyság” című tárlatát. Az est meghívottja lesz Vári Attila József Attila-díjas költő is, aki a Harag György Társulat színművészeivel együtt lép majd fel. /Babos Krisztina: Leporolják a magyar irodalom nagyjait. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 14./

A román–magyar határ mindkét oldalán Krúdy Gyula születésének 130. és halálának 75. évfordulójára emlékeztek a hét végén. Szatmárnémetiben egész napos irodalmi rendezvénysorozattal ünnepelték a szerzőt, aki rövid ideig szatmári diák volt. Az évforduló alkalmából a szatmári Ady Endre Társaság kötetet jelentetett meg, amelyben az író önvallomásai mellett Tersánszky Józsi Jenő és Ady Endre Krúdy-portréi is helyet kaptak, az itt töltött első gimnáziumi év emlékére pedig márványtáblát helyezett el az Eötvös utcában, az egykori iskola falán. A Kovács Albert lázári kőfaragó jegyezte emléktáblát az óbudai Krúdy-kör tagjai és Vári Attila József Attila-díjas költő jelenlétében leplezték le. Az ünnepséget követő irodalmi teadélutánon Simon M. Veronika Munkácsy-díjas festőművész Krúdy-portréját ajándékozta az Ady Társaságnak. /Végh Balázs: Krúdy-emléktáblát avattak Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

Természetben szolgáltatná vissza az ortodox egyháznak a nagyváradi Ady Endre Múzeum épületét a Bihar Megyei Tanács. A nagyváradi ortodox püspökség tavaly, hosszas pereskedés után kapta vissza a helybéliek által csak Müllerájként emlegetett egykori kávézót, amelyet váradi tartózkodása alatt Ady Endre is szívesen látogatott. Ezért ebben az épületben kapott helyet a magyar költőnek emléket állító kiállítás. Az ortodox egyház igényt tart az épületre. „Az Ady-múzeum Ady-múzeum marad” – jelentette ki Szabó Ödön megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. /Fried Noémi Lujza: Ortodoxoké a Mülleráj? = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

Szacsvay Imrére, az Országgyűlés egykori jegyzőjére emlékeztek Nagyváradon, mártírhalálának 159. évfordulóján. Szacsvay Imre az Országgyűlés jegyzőjeként szerkesztette és írta alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, tettéért 1849. október 23-án halálra ítélték, és október 24-én kivégezték. A jegyző emlékére immár hagyományosan hol Budapesten, hol Nagyváradon tartanak ünnepséget. Az idei, tizedik megemlékezést a Bihar megyei RMDSZ és a Partium Alapítvány szervezte a nagyváradi városházán helyi és anyaországi méltóságok részvételével. Szacsvay Imre korát és szellemiségét az Ady Endre Gimnázium diákjai verses összeállítással idézték meg, valamint Fleisz János történész ismertette Az elfeledett vértanú című könyv bemutatásával. A tehetséges nagyváradi fiatalok ösztönzésére létesített Szacsvay Imre-díjat vehette át az eseményen Emődi Tamás építész, Pálfi József református lelkész, valamint Szabó József politikus tevékenysége értékeléseként. A díjat Németh Zsolt országgyűlési képviselő létesítette, és Szacsvay Imre szellemiségének továbbvivőinek ítélik oda. /Totka László: Szacsvayra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Etnikai feszültségkeltésre próbálják felhasználni a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum körül kialakult helyzetet a választási kampány közeledtével – jelentette ki Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács alelnöke, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, a Bihoreanul hetilap október 27-i számára utalva. A lap munkatársai ebben Kisst vádolják az Ady-múzeum körül kialakult helyzetért, azt állítva, hogy különböző ingatlanokkal próbálta „lekenyerezni” az ortodox egyház képviselőit, hogy lemondjanak a Müllerájról. A cikk szerint miközben a Kőrösvidéki Múzeumnak ki kell költöznie a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott barokk palotából, a magyarok nem akarnak költözni az Ady Endre Emlékmúzeumból. Az Ady-múzeumot tavaly kapta vissza a nagyváradi ortodox püspökség. Amikor az épületet visszaszolgáltatták, úgy tűnt, sikerül egyezségre jutni a görögkeletiekkel, akik megértették, hogy az Ady-emlékmúzeum személyhez kötődik, nem lehet elköltöztetni. /Feszültséget kelt az Ady-múzeum? = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

Az épület megvásárlását tartja az egyik lehetséges megoldásnak a nagyváradi Ady Endre Múzeum ügyére a Nagyváradi Ady Társaság (NAT). A kétszázezer eurót közadakozással lehetne előteremteni, mondta Szűcs László, a NAT alelnöke. Az épület megvásárlása mellett annak bérlése is megoldást jelenthetne a múzeum ügyére. A Müllerájként közismert épületet tavaly kapta vissza a nagyváradi ortodox püspökség. /Fied Noémi Lujza: Múzeum közadakozásból? = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

Három hete maradt Bihar megyei önkormányzatnak arra, hogy rendezze a nagyváradi Ady-múzeum sorsát, miután az intézménynek helyet adó ingatlant visszakapta az ortodox egyház. Az ortodox egyház 30 napos haladékot adott a megoldáskeresésre. – „Az Ady Endre emlékeit őrző múzeum hozzátartozik Váradhoz” – mondta Szűcs László, a Nagyváradi Ady Társaság (NAT) alelnöke. /Kilakoltatják a Müllerájt? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Nagyvárad eddig a viszonylagos etnikai nyugalom szigete volt, ahol nem történhetnek meg a marosvásárhelyi, kolozsvári, szatmárnémeti incidensekhez hasonló szembenállások a magyar és a román közösségek között. A mesterségesen román többségűvé tett Nagyváradról, Ady Endre városából nyugtalanító hírek érkeztek. Előzmények voltak, kemény harcot kellett vívnia a nagyváradi római katolikus püspökségnek, hogy elkobzott tulajdonának egy részét visszaszerezhesse. A református püspökségnek is évekig kellett küzdenie egykori székháza visszaszerzéséért, hogy berendezhessék a partiumi magyarság keresztény egyetemét. Gáncsoskodások tovább tartottak a főiskola állami hitelesítésének késleltetésétől a református egyház által újraalakított líceum vegzálásáig, sportpályájának elkobzásáig. Újabban két dolog borzolja a nagyváradi kedélyeket. Az ortodox egyház magának vindikálja az Ady Endre Múzeum épületét. A másik: Traian Stefet, a Bihar Megyei Könyvtár román nemzetiségű igazgatóját azért váltották le, mert ,,igazolatlanul" hiányzott. A munkatársak jól tudják, hogy franciaországi tapasztalatcserén járt néhány kollégájával. Traian Stef igazi ,,bűne" az volt, hogy magyarországi írókat is meghívott az intézménybe: Konrád Györgyöt és másokat. /Magyari Lajos: Nagyvárad nyugalma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

Láng Zsolt író ötvenéves, 1958. október 17-én született Szatmárnémetiben. 1990-től a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője, 1992-től az Éneklő Borz hangos folyóirat alapító szerkesztője. Díjak: Ady Endre-díj – 1999, Déry Tibor-díj – 2003, a Romániai Írószövetség díja – 2003, Márai Sándor-díj – 2005, József Attila-díj – 2005, Alföld-díj. /Láng Zsolt – 50. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

November 10-én országszerte mintegy kétszázezer tanár, mind a négy tanügyi szakszervezet pedagógusai vettek részt a kétórás figyelmeztető sztrájkban, így tiltakoztak az ötvenszázalékos béremelést elhalasztó sürgősségi kormányrendelet ellen. Részleges volt a településeken a sztrájk, és az országban majdnem minden egyetemen oktattak is ez idő alatt. Nem csatlakoztak a sztrájkhoz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, a Székely Károly Iskolaközpont és a Joannes Kajoni Iskolaközpont tanárai. A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban szintén teljes iskolanap volt. /Horváth István, Szávuj Attila, Totka László: Óra helyett sztrájklecke. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./