Ötvenéves az Ady Endre Emlékmúzeum Nagyváradon. Az évfordulóra ünnepséggel emlékeztek, többek között Ady Endre publicisztikáiból összeállítottak könyvvel (Ha hív az acélhegyű ördög, Ady Endre Társaság, Nagyvárad). Az épület előtti Ady-szobornál egyházak, civil szervezetek koszorúztak, a múzeumban pedig emlékülést rendezett a helyi Ady Endre Társaság. A tanácskozás meghívottjaiként jelen voltak a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum képviselői, Hegyi Katalin irodalomtörténész, muzeológus, valamint Cséve Anna tudományos titkár. /Ötvenéves Ady-emlékmúzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A november 22-én tartott emlékülésen Indig Ottó, az Ady Endre Társaság elnöke, majd Tóth János, a múzeum vezetője mondott beszédet. /Gálovits Zoltán: Adyra emlékeztek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 24./

A november 24-én tartott ülésén több magyarságot érintő döntést hozott a román kormány. Újabb 120 ezer lej támogatást kap Csíkszereda a távfűtési hálózat fejlesztésére. Módosították az áfából a megyéknek visszaosztott összegek jegyzékét, ezzel a csíkszeredai Goscom távhőszolgáltatónak járó összeg 1,52 millió, ezáltal a Hargita megyének kiutalt teljes összeg 2,92 millió lej. A pénzt a szolgáltató a hőközpontok átépítésére, fejlesztésére fordíthatja. Újabb támogatásban részesül Gyergyószentmiklós távfűtési hálózata is. Az egymillió lej értékű támogatást a kormány tartalékalapjából utalják ki. A kabinet a kézdivásárhelyi 24-es Általános Iskola felújítási munkálatainak folytatására 1 milliárd lej támogatást, illetve a bukaresti Ady Endre Líceum javítási munkálataira 200 millió lejt hagytak jóvá. Kovászna megyében, Kézdivásárhelyen a Tanulók Háza olyan ingatlanban folytatta eddig tevékenységét, amelyet nemrég jogos tulajdonosa visszaigényelt. Az új épület megvásárlására a kormány170 ezer lejt hagyott jóvá. Kovászna Megye Tanácsának tulajdonába utalta át a kormány a Nemzeti Bank sepsiszentgyörgyi volt épületét. /Pénz a magyar intézményeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Margittán a Horváth János Társaság rendezett Ady Endre-vetélkedőt, melyet az Octavian Goga Iskolában tartottak. Szőke Ferenc, a társaság elnöke volt a vetélkedőn a zsűri elnöke. /Albert Attila: Szeretném, ha szeretnének. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 25./

„A bukaresti magyar oktatás régebbi, mint a román: a református iskola megjelenése előtt itt már folyt a katolikus oktatás. Éppen ezért nagyon nagy felelősség hárul ránk” – hangzott el Bukarestben, az Ady Endre Líceumban tartott ünnepi rendezvényen. A tanintézmény diákjai a hét végén a bukaresti magyar oktatás 190 évét ünnepelték. Leleplezték az emléktáblát. Mint elhangzott, Sükei (Sükő) Imre hajdanán Izmírtől Angliáig vándorolt támogatást kérni egy magyar templom és egy kultúrház építésére, hogy megszülethessen a bukaresti magyar nyelvű oktatás. Aki bukaresti és magyar, valószínűleg valamikor adys volt, vagy adys lett. A közel kétszáz év történéseit próbálták összefoglalni az ünnepségen politikusok, közéleti személyiségek, tanárok és akadémikusok. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Neculai Ontanu, Bukarest második kerületének polgármestere a román-magyar barátság fontosságáról beszélt, majd kiválósági plakettet és diplomát nyújtott át Bejan Ibolyának, az iskola jelenlegi igazgatónőjének. Dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet Ady szellemiségéről és annak a jelenre való hatásáról szólt, majd megkoszorúzta a költő mellszobrát, és könyvcsomagot adott át. Az Ady egyik volt igazgatója, Tulipánt Ilona elmondta, hogy amikor a bukaresti magyar iskolába jött, egy nagy család fogadta be tagjai közé. Buday Richárd Tibor, a bukaresti RMDSZ elnöke az iskolatámogatás fontosságáról beszélt. /Tapasztó Ernő: Kőbe vésett évszázadok a bukaresti Ady Líceumban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

A december 11-i vasúti menetrend változása során Magyarország területén sebes vonat minősítést kapott az Ady Endréről elnevezett, Marosvásárhely Budapest között közlekedő szerelvény. Az átminősítés következtében az erdélyiek nem használhatják a magyar igazolvány által biztosított utazási kedvezményt, ugyanakkor korlátozták az erdélyiek számára biztosított helyjegyeket is. A lap munkatársa e-mailen próbálta felvenni a kapcsolatot a MÁV közönségszolgálati irodájának képviselőjével. Azonban a MÁV illetékesei tíz nap után sem adtak választ. Az Ady Endre gyorsvonatot eredetileg elsősorban azért iktatták be, hogy a marosvásárhelyiek, erdélyiek könnyebben, váltás nélkül juthassanak el a magyar fővárosba. A jelek szerint egyet mond a nemzetpolitika s másképp gondolja a MÁV! /(simon): Válaszra sem méltatták az erdélyi utazóközönséget! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Most már fabatkát sem ér a magyar igazolványom – fakadt ki keserűen egy idős néni, aki a karácsonyi ünnepeken unokáját szerette volna meglátogatni Pesten. A rendelet értelmében a marosvásárhelyi menetjegyiroda naponta csupán 12 darab másodosztályra szóló helyjegyet adhat el a Marosvásárhely-Budapest útvonalra. Ezzel is éreztetik másodosztályú hovatartozásukat. /Bögözi Attila: Zömében keretmagyar. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Január 6-án Nagyváradon az Ady Endre Sajtóklubban találkoztak a magyar újságírók. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője üdvözölte a megjelenteket. Albert Ferenc, a Bihari Napló munkatársa úgy vélte, hogy a MÚRE székelycentrikussága miatt kevésbé figyel a partiumi újságírókra. Barabás Zoltán, a Partiumi Közlöny főszerkesztője szerint a város magyar újságíróinak időnként találkozniuk kellene. Javaslatát elfogadták. /A nagyváradi magyar sajtó napja. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 9./

Februárban kezdődik Nagyváradon a Léda-héz felújítása, közölte Bíró Rozália alpolgármester. A Bihar megyei RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy a házban tíz évig magyar civil szervezetek tevékenykedjenek. Ebben a házban lakott Léda, Diósiné Brüll Adél, Ady Endre szerelme. Az ingatlant a magyar civil szervezetek központjává alakítják át. /Gurzó K. Enikő: Tíz évre a Partium Alapítványé a Láda-ház. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 13.

Megtartotta éves beszámoló ülését Nagyváradon a Partium Alapítvány kuratóriuma. Az alapítvány 2005-ben az alábbi jelentősebb rendezvények kezdeményezésében, szervezésében és lebonyolításában vállalt jelentős szerepet: a magyar kultúra napja; március 15-i ünnepség; Ady Endre regionális szavalóverseny; a Kárpát-medencei magyarok sorskérdéseivel foglalkozó fórumok; 25 csángó gyermek Bihar megyei üdültetése, támogatások továbbítása csángó családok számára; több mint félszáz nyugdíjasnak Budapestre, a Parlamentbe tett látogatásának lebonyolítása. A 2006-ra tervezett fontosabb tevékenységek: a magyar kultúra napja záróünnepségének megszervezése; a Léda-ház bérbevétele a Nagyváradi Polgármesteri Hivataltól és a civil szervezetekkel közösen való működtetése; pénzgyűjtés a partiumi médiaközpont létrehozására és támogatására; a partiumi Ady-szavalóverseny lebonyolítása; az országos tanulmányi olimpia döntőébe jutott Bihar megyei magyar diákok felkészítő táborozásának megszervezése; negyedévenként író-olvasó találkozó szervezése; közös PHARE CBC pályázat a debreceni Eurorégió Házzal a Regionális európai képzések akadémiája címmel. /Számvetés és tervek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 20./

Sáromberkén az Ady Endre Kultúrotthonban szerveztek kisiskolásoknak körzeti mesemondó versenyt. A vendéglátó sáromberki iskola diákjai meglepetéssel fogadták a látogatókat: a balázsolást elevenítették fel és farsangi hangulatot teremtettek a színpadon. Harmincegyen próbálták ki mesemondó tehetségüket. /Mészely Réka: Körzeti mesemondó verseny Sáromberkén. Látogatóban Elek apónál. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

2004. novemberében ünnepélyesen bejelentettek Székelyhídon az Ady Endre Kulturális Központ létrejöttét. Fekete Katalin, a központ vezetője sikeresnek tartja az eltelt időszakot. Ez a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központ segítségének is köszönhető. Az idei tervek között nagy szerepet kap a hagyományőrzés. Februártól a népi hagyományok felelevenítését célzó tanfolyam indul, anyaországi segítséggel. /D. Mészáros Elek: A feledésbe merült népi mesterségek felelevenítése. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 26./

Az országból való kilépéshez szükséges iratok hiányára hivatkozva, Magyarországra tartó kiskorúakat szállítottak le a kürtösi határállomáson. A bukaresti Ady Endre Líceum diákcsoportját félnapos várakozás és magyarázkodás után engedték tovább a határőrök, mert a kísérő tanárnak nem volt erkölcsi bizonyítványa. Az okmány felmutatásának kötelezettsége nem szerepel a január végén érvénybe lépett, a határátkelésre vonatkozó új törvényt ismertető szórólapokon. Nem tudtak arról, hogy erkölcsi bizonyítvány kell, mondta el Bejan Ibolya tanárnő, az Ady Líceum igazgatója. A napokban többször is szállítottak le a vonatról Magyarországra igyekvő kiskorúakat a kürtösi határállomáson. A román határrendőrség indoklása minden esetben azonos volt: a fiatalok kísérői nem rendelkeztek a kilépéshez szükséges hivatalos iratokkal. /Puskel Péter: Papírkorlát a határon – diákkálvária Kürtösön. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Március 11-én Nagyszebenben a Bartók Béla Országos Ifjúsági Kórustalálkozót a magyar Nobel-díjasokat bemutató kiállítás megnyitója követte, végül pedig felavatták a Nagyszebeni Magyar Kulturális Irodát. A HÍD Szebeni Magyarok Egyesülete, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület társszervezésében emlékeztek meg a 125 éve született Bartók Béláról. A kórustalálkozón fellépett a nagyszebeni Olajág Ifjúsági Énekkar, a farkaslakai Tamási Áron és a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola egyesített énekkara, a bukaresti Ady Endre Középiskola Lyceum Konsort régizene együttese, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium énekkara, a kolozsvári Református Kollégium vegyes kara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyes kara és a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági vegyes kar. Bartók Bélára emlékezett Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke. A magyar Nobel-díjasokat, valamint Bartók Béla életútját bemutató kiállításról Beke Mihály a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója elmondta, hogy a kiállítás Cseh Áron magyar főkonzulnak és a kolozsvári főkonzulátusnak köszönhető. A Magyar Kulturális Iroda felavatásakor Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke kifejtette, az iroda felvállalja a helyi és megyei rendezvények szervezését. Terényi János Magyarország bukaresti nagykövete szerint a nagyszebeni magyar közösség egyszerre van nehéz és könnyű helyzetben. Nehéz a helyzetük, mert kis létszámú a magyar közösség, de könnyű, mert Nagyszeben Románia egyik leggyorsabban fejlődő városa, és ezzel együtt fejlődhet a magyar közösség is. /Dézsi Ildikó: Magyar Kulturális Irodát avattak Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Harmadik alkalommal rendezték meg a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjkiosztást Kalotaszentkirályon a helyi kultúrotthonban. Ünnepi beszédet mondott Póka András-György polgármester, Máté András Levente parlamenti képviselő, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója. Az ünnepi műsor az Ady Endre iskolások előadásával folytatódott, majd Okos Márton az ösztöndíj-alapító Gyarmathy Zsigmondról emlékezett meg. Idén az öt millió régi lej értékű díjban öt diák részesült tanulmányi eredményei alapján. /Török Á. Rebeka: Kiosztották a Gyarmathy-ösztöndíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Lőrincz Lehel szobrászművész már hatodik térszobránál tart. Báthory István szobra Szilágysomlyón áll, Apafi Mihályé Nagyenyeden, a Bethlen-kollégium udvarán, Petőfi Sándoré Szilágykrasznán, Ady Endréé Szilágylompérton. Szilágybagosra turulmadaras hősi emlékműve került. Ezekhez járult március 14-én felavatott Arany János-mellszobor Szilágynagyfaluban. A művész jelentős dokumentációt gyűjtött össze Lőrincz Lehel következő munkája Nagyenyedre készül, Pápai Páriz Ferenc szobrát szeptemberben avatják. Ezt a szobrot Lőrincz Lehel, mint volt Bethlen Gábor Kollégium volt diákja, anyagi ellenszolgáltatás nélkül készíti el. Lőrincz Lehel indíttatását meghatározta, hogy édesapja református lelkész volt. Emiatt a kolozsvári képzőművészeti középiskolában és az egyetemen is osztályellenségnek kiáltották ki. /Csomafáy Ferenc: Szakrális helyek teremtője. Az Arany János-szobor alkotójának műhelyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1991 elején Bíró István, az RMDSZ oktatási alelnöke, Lőrinczi Gyula matematikus, egyetemi tanár és Nagy E. József egyetemi adjunktus kezdeményezésére bizottság alakult, hogy a másfél évszázados bukaresti magyar közművelődési hagyományok folytatásaként intézményt teremtsenek. Március 6-án megválasztották a vezetőséget. Az elnöki tisztséget azóta mindmáig Lőrinczi Gyula tölti be. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság az 1857-ben alakult Hunnia Olvasóegylet jogutódjának vallja magát, a társaság jelenleg mintegy ötszáz tagot számlál. Céljuk a bukaresti magyarság művelődési és tudományos életének fellendítése és az Ady Endre Iskola támogatása. Alakulásuk után vissza kellett szerezniük a kommunista rendszerben államosított Petőfi Házat, noha azt a XIX. század derekán a bukaresti magyarok közadakozásból építették. Az RMDSZ vezetősége parlamenti úton szorgalmazta az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet megszavazását, ennek alapján 1999-ben a Petőfi Ház újból visszakerült, 2004-ben pedig sikerült a könyvtárat is visszaszerezniük, számolt be az elnök a társaság munkájáról. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője cím alatt eddig két kötet jelent meg, a harmadik, amely 2005-ig foglalja össze az intézmény történetét, a napokban kerül nyomdába. Munkájuk elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia Berényi Dénes akadémikus javaslatára BPMT-t fölvette a határon túli magyar tudományos műhelyek jegyzékébe. A bukaresti és ezen felül az ókirályságbeli magyarság közművelődését és egyházainak történetét Bíró István, Takács Pál, Lőrinczi Gyula, Zágoni Albu Zoltán, Bányai László, Árvay Árpád, Árvay Zsolt, Adorjáni Dezső és Szász Ferenc tanulmányai örökítették meg. 2001-ben a BPMT pályázattal elnyerte az Arany János Alapítvány támogatását „A bukaresti magyar diaszpóra szellemi élete” című programjához. Molnár Szabolcs a Bukaresti Tudományegyetem magyar tanszéke, illetve az ennek folytatásaként beindult hungarológiai oktatás adatait dolgozta fel. Demény Lajos akadémikus levéltári felfedezések alapján új adalékokkal gazdagította a bukaresti református egyház és iskola 1848 előtti történetét. Lőrinczi Gyula az 1857-ben alakult Bukaresti Magyar Olvasóegylettel kezdődően a közművelődési szerveződéseket mutatja be korabeli jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok alapján, Bántó István, Tapodi Zsuzsanna, Bányai Éva és Szonda Szabolcs sajtótörténeti tanulmányokkal kapcsolódott a kutatói programba. Az érdeklődők tudják, hogy a Petőfi Házban melyik nap milyen rendezvény várja őket. A hétfői nap például a Petőfi Színköré: irodalmi megemlékezések, színielőadások teszik emlékezetessé az esteket; Kováts László, a kör vezetője tavaly az EMKE Szentgyörgyi István díját érdemelte ki. Baloghy Bibiánna divattervező minden ellenszolgáltatás nélkül készíti a színjátszók és a régizene-együttes jelmezeit. Szerda a tudománynépszerűsítő, nyelvművelő előadások napja, de működik itt komolyzenei klub is Árvay Zsolt vezetésével, ahol rendszeresen fellép az Öllerer Ágnes vezette Lyceum Consort régizene-együttes is. Egy nap az időseknek van fenntartva: klubjuk keretében találkoznak, szükség esetén ingyenes orvosi konzultációban részesülnek. A BPMT Kozma Kiss Tibor ügyvédnek köszönhetően ingyenes jogi tanácsadással is az érdeklődők rendelkezésére áll.. /Barabás István: Tizenöt év a bukaresti magyarságért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Emlékeztető: az első évkönyv: A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője 1991-1993 /Kriterion, Bukarest, 1995/

Csép Sándor nemrég szakmai elismerésben részesült: a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll-díjjal tüntette ki. Nyomtatott formában megjelent munkássága elsősorban filmekre, forgatókönyvekre szorítkozik. Négy esztendeig volt riporter a Kolozsvári Rádiónál, aztán a tévénél, egészen 1983-ig, amikor kitették a szűrét a televíziótól. 1985-től 1989-ig a Korunknál dolgozott, a terjesztői teendőket végezte, ugyanis nem publikálhatott. Csép Sándor elmondta, hogy kritikus a rendszerrel, és az RMDSZ-szel szemben is. 1989 után megvalósult a sajtószabadság, sőt, sajtó-szabadosság is, mindent meg lehet írni, a hazugságot is. Ezelőtt 16 évvel elindították a kolozsvári újságíróképzést. Most már nem csak a BBTE-n, hanem a Sapientián is van képzés, sőt Nagyváradon, az Ady Endre Sajtókollégiumban is. Ma már vannak kiváló szakemberek, Csép nem fél az egész napos televíziózástól sem, mert Romániában van egy 25–30 műhelyből álló filmalkotó-közösség, akikkel elő tudnának állítani színvonalas műsort. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Az elégedetlenség az embert tovább lendíti. Interjú Csép Sándor újságíróval. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója Díjat az idén két magyar írónak: az erdélyi Kovács András Ferencnek (KAF), és a magyarországi Szilágyi Ákosnak adományozták. Kovács András Ferencnek Marosvásárhelyre való hazaérkezése után nyilatkozott. Az Új Magyar Szó felvetésére, hogy a magyarországi sajtó bizonyos díjakat a politikához, politikai szimpátiákhoz kötött, Kovács András Ferenc leszögezte, politikamentes díjról van szó. Olyanok kapták meg elsőként, mint Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső. Kovács András Ferenc /sz. Szatmárnémeti. 1959. júl. 17,/ költő, műfordító, a marosvásárhelyi Látó versrovatának szerkesztője. Díjai: a Romániai Írószövetség debüt-díja 1983, Déry Tibor-díj 1992, ARTISJUS-díj 1994, a Romániai Írószövetség díja 1993, Füst Milán-díj 1994, Alföld-díj 1995, József Attila-díj 1996, a Soros Alapítvány Ady Endre díja 1996, Kortárs-díj 1996, Tiszatáj-díj 1998, a Jelenkor Kiadó Könyvdíja 2000, Palládium-díj 2003. /Lokodi Imre: Politikamentes grádics. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A 101 vers Nagyváradról /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005/ című antológia bevezetőjében írta Szilágyi Aladár: „sok minden Váradon, Váraddal kezdődött. Például a magyar költészet is.” A Janus Pannoniustól napjaink legifjabb költőnemzedékéig terjedő lírai Várad-vallomásokból Molnár Judit válogatott egy kötetre valót. Harmincnyolc szerző verselte meg a „Körös menti Párizst”. Ady Endre mindössze egy verssel szerepel, a kötet mégis az Ady-kultusz jegyében is született. /(németh): Divina dolce Várad. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Nagyváradon, a Szent László-templomban mutatták be Az örökkévalóság útjain című verseskötetet, melyet a Protestáns Teológia Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja /Kolozsvár/ adott ki. A kiadványt Zih Ottília Valéria – a várad-újvárosi református egyházközség kántora, a Partiumi Keresztény Egyetem zene szakának harmadéves hallgatója állította össze magyar költők istenes verseiből, melyek tematikájukban a böjttől és bűnbánattól a húsvéton át a pünkösdig terjedő időszakot ölelik fel. A kiadvány hatvan magyar költő – köztük Pilinszky János, József Attila, Bartalis János, Dsida Jenő, Ady Endre, Kosztolányi Dezső – mintegy 150 versét tartalmazza. A versgyűjtemény illusztrálásához Kristófi János festőművész ajánlotta fel alkotásait. Zih Ottília korábban is foglalkozott már hasonló kötet összeállításával, egy előző versgyűjteménye (Az Úr érkezése) advent és karácsony ünnepéhez kapcsolódó verseket foglalt egybe. /T. G.: A festmény, a költemény és az ének hármas egysége. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 4./

A magyar nyelv napja alkalmából, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében április 7-én országos szintű rendezvény kezdődött Zilahon. A 13. alkalommal sorra kerülő találkozón mintegy kétszáz diák vesz részt, akik összemérik anyanyelvi ismereteiket, felkészültségüket. A kisiskolások a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőn vesznek részt, a középiskolások tematikus vetélkedőjének tárgya Látvány és látomás Ady Endre költészetében. Sor kerül továbbá az I-IV., az V-VIII. osztályos tanulók és a középiskolások mesemondó versenyére is. /A magyar nyelv napja Zilahon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

A Honvéd Táncegyüttes fellépéseivel veszi kezdetét a héten a 15. Festum Varadinum. Idén először a nagyváradi kulturális rendezvénysorozat a megszokott egy hét helyett tíznaposra bővült. A tulajdonképpeni Festum május 14-21. között lesz, a héten az esemény rangját emelő előrendezvényekre kerül sor – közölte Biró Rozália alpolgármester, a főszervező Varadinum Alapítvány elnöke. Május 11-én a Honvéd Táncegyüttes Ki népei vagytok? című táncjátékát, másnap a Lúdas Matyit tekintheti meg a közönség, este pedig Nagyváradon először az István, a király rockoperából láthatnak részleteket az érdeklődők. Az előadás egyben segélykoncert, a bevételt a váradi Ady Endre Gimnáziumnak és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak ajánlották fel. A Festum Varadinum 40 rendezvénye közül a Limes – Első határ menti nemzetközi könyvfesztivál tekinthető premiernek. /Pap Melinda: Bővült a Festum Varadinum. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Színvonalas előadásokkal kezdődött a hét végén Nagyváradon a XV. Festum Varadinum. A budapesti Honvéd Táncszínház produkcióit tekinthette meg közönség. A csángó, a székelyföldi és a mezőségi táncokat, a kalotaszegi karácsonyi, a széki lakodalmas népszokásokat, énekeket mutatták be. A Honvéd táncosainak tehetségét az István, a király rockopera nagyváradi bemutatóján is megcsodálhatta a közönség. A színpadon Varga Miklós, Vikidál Gyula, Novák Péter és mások énekeltek. A segélykoncert bevételét a szervezők a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumnak és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak ajánlották fel. Május 14-én, vasárnap a nagyváradi bazilikában szentmisével és körmenettel, valamint hagyományosan a Szent László hermájának felvonultatásával nyitották meg az idei Festum Varadinumot. /Pap Melinda: Bravúrok „élő” rockoperához. Megnyílt a Festum Varadinum rendezvénysorozat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Nagyváradon a Festum Varadinum kiemelt rendezvényeként kezdődött el a Limes – I. Határ menti könyvfesztivál. A nagyváradi rendezvénysorozat átível a határon. „Mi régióban gondolkodunk, határon átívelő régióban, s a tőlünk nyugatra lévő területtel képzeljük el a közös jövőt” – fogalmazott Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Alapítvány elnöke. A könyvfesztivál széles, Kolozsvártól Szolnokig, Szatmárnémetitől Szegedig terjedő területet ölel fel, az itteni könyvkiadóknak teremt bemutatkozási lehetőséget. Derzsi Ákos főszervező, az Europrint Könyvkiadó /Nagyvárad/ tulajdonosa szerint hiánypótló rendezvény, ugyanis Belső-Erdélyhez képest itt a könyvkiadás hadilábon áll. A május 18-i megnyitón Konrád György magyarországi író volt a meghívott. Szűcs László költő a Nagyváradi Ady Társaság képviseletében elmondta: az alkotó a Bihar térség, Berettyóújfalu szülöttje. A kiadók bemutatkozása mellett számos könyvbemutatót is tartanak. Bemutatkozik a debreceni Bárka folyóirat, május 21-én vasárnap lesz a Várad folyóirat irodalmi riport- és négysoros pályázatának kiértékelőjére. A fesztiválon a Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakos hallgatóinak könyvgrafika- és plakátkiállítását, és az Ady Endre Sajtókollégium diákjainak sajtófotó-kiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. /Pap Melinda: Limes és Várad Bárkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Két, erre az alkalomra megtanult moldvai román népdallal lepte meg bukaresti közönségét Sebestyén Márta Oscar-díjas budapesti népdalénekes. A Bukaresti Magyar Napok záróünnepségeként tartott koncerten nem maradtak üres hely. A bukaresti RMDSZ főszervezésében egy héten át zajlottak a Bukaresti Magyar Napok. Változatos tevékenység folyt Bukarest egyetlen magyar iskolájában, az Ady Endre Líceumban, a Petőfi Házban és a Calvineumban. Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Korodi Attila államtitkár tájékoztatta a közönséget az EU-integrációval kapcsolatos kérdésekről. /Orosz Anna: Sámánének az Odeonban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Az idei Bartók-év rendezvényei keretében Nagyszentmiklóson bemutatták Velcsov Margit magyartanárnő Bartók Béla és Nagyszentmiklós (1971–2006) című könyvét. A Partiumi Füzetek című sorozatot gazdagító kötet a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB) gondozásában jelent meg, a helytörténeti kutatómunkát is folytató Velcsov Margit személyes élményeit foglalta csokorba. A könyv Bartók levelezésének egy részét, a Romániában megjelent Bartók-interjúkat, a Bartók-szobor történetét, valamint a közelmúlt emlékünnepségeiről szóló sajtótudósításokat is tartalmazza. A Nákó-kastélyban (melyben a Bartók-emlékmúzeum is működik) tartott rendezvényen a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nagyváradi tagjai is részt vettek, az ő nevükben Dukrét Géza elnök üdvözölte a megjelenteket. Az emlékműsort Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ és a Magyarok Világszövetsége is támogatta. Imre Beatrix és Aida Marc, a temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatói népdal-feldolgozásokat adtak elő, Tamás Sándor, a helyi Pro Bartók Társaság elnökének üdvözlő szavai után Péter László irodalomtörténész, szegedi egyetemi tanár Ady Endre és Bartók munkássága között vont párhuzamot, a fennállásának 35 évfordulóját idén ünneplő temesvári Bartók Béla Kórus történetét Tácsi Erika ismertette. /P. L. Zs.: Könyvbemutató köré épült Bartók-emlékünnepség. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

Díjátadással zárult a hét végén Nagyváradon a III. Partiumi Írótábor, mely az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának jegyében zajlott. A háromnapos találkozó utolsó napján Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész A magyarok vére című előadásában a forradalom erdélyi vonatkozásairól beszélt, majd Ködöböcz Gábor egri irodalomtörténész a Nagy Imre személyével foglalkozó irodalmi alkotásokról szólt a partiumi és külföldi résztvevőknek. Ezt követően a kolozsvári Balázs Sándor Kiáltó Szó – volt egyszer egy szamizdat című kötetét mutatta be, s szót ejtett az 1988-89-ben megjelent illegális kiadvány megszületésének körülményeiről is. A rendezvény záróakkordja a Partiumi Írótábor díjának átadása volt, melyben idén négyen részesültek. Az Ady Endrét ábrázoló bronzplakettet Sulyok Vince Norvégiában élő költő, Dávid Gyula irodalomtörténész, Székelyhídi Ágoston debreceni író és Pomogáts Béla irodalomtörténész kapta. /Nagyváradon átadták az írótábor díjait. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Negyven éve, hogy 85 éves korában befejezte földi pályafutását a barátai, pályatársai által „Phanerogamus”-nak (virágos növények) becézett világhírű florista, Nyárády Erazmus Gyula. Alexandru Borza professzor, a kolozsvári Botanikus Kert igazgatója 1922-ben ezért hívta meg őt, mert ismerte az Nyárády Növénytan biológiai alapon (Kolozsvár, 1922) című szakkönyvét. Hatalmas munkája a 13 kötetes nagy flóramű /az első tizenegy kötet: Flora Republicii Populare Romane; a XII. kötettől: Flora R.S.R./ A nagy akadémiai vállalkozás főszerkesztője Traian Savulescu volt, de mellette Nyárády E. Gyula írta és szerkesztette a köteteket. Az ő munkája a Tordai hasadék című, átfogó monográfia is. Nyárády E. Gyula 1903-1966 között megjelent 170 szakmunkájában jó 7200 oldallal gazdagította az egyetemes botanikai szakirodalmat. Fáradhatatlan munkájának gyümölcse a Kolozsvár és környékének flórája című, 657 oldalas szakmunka is, melyet kezdetben saját anyagi áldozatvállalásával indított el (1941), és csak később, Soó Rezső, a másik nagy botanikussal közösen fejeztek be, immár az egyetem és az Erdélyi Múzeum Egyesület pénzbeli támogatását is élvezve. Nyárády E. Gyula a Maros megyei Nyárádtőn 1881. április 7-én született. 1911-ben áthelyeztette magát a marosvásárhelyi polgári iskolába. Itt oktatott, nevelt és kutatott, gyűjtött 1922-ig. 1922-es váratlanul elhunyt Péterfi Márton, a Botanikus Kert nagy tudású mohásza, Alexandru Borza jobbkeze. Borza 1922-ben hívta munkatársnak Nyárádyt. Kettejük együttműködésének gyümölcse nem csak a gazdag múzeumi herbárium, de ennek a XX kötetben megjelentetett folyóirata, a Florae Romaniae Exsicatae is. 1948-ban Nárádyt a Román Tudományos Akadémia tagjává választotta, rábízva az országos jelentőségű flóramű szerkesztésének irányítását. 1966 júniusában, amikor a halál elragadta, már a XII., befejező kötet is munkában volt. /Gábor Dénes, Kolozsvár: Nyárády Erazmus Gyula emlékezete. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Közel négyszáz könyvet adtak át a Kolozsvári Rádió munkatársai a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola könyvtárának. A könyvek a rádió által szervezett Gaudeamus könyvvásár „könyvkosár” akciója során gyűltek össze. A kalotaszentkirályi iskolakönyvtár könyvállománya több mint 10 ezer kötet, de Lakatos András igazgató szerint hiányoznak a szépirodalom klasszikusai és az ifjúsági könyvek. /D. I.: Gyarapodott az iskola könyvállománya. Könyvadomány Kalotaszentkirálynak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Sikeres kezdeményezés főszervezője Bácsfainé Hévizi Józsa történelem szakos tanárnő, autonómiakutató, aki első alkalommal szervezte meg az autonómiavetélkedőt Európai integráció és önigazgatás címmel gimnazista fiatalok számára július 6-án Budapesten, a Szent Margit Gimnázium dísztermében. A mintegy 34 csapatból a legjobb hat mérte össze erejét a döntőn. Csoportok érkeztek Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Nagykőrösről. A tanárnő fontosnak tartja a helyes nemzeti önértékelés kibontakoztatását a területi, egyházi és kulturális autonómiatípusok bemutatásával. A diákok felkészülését két könyv segítette: Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnökének műve: Autonómiák és autonómiatörekvések, illetve a tanárnő saját könyve: Autonómiatípusok Magyarországon és Európában. Az autonómiaverseny zsűritagjai között neves politikusok ültek: Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokrata Szövetségének elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokrata Közösség elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Lipcsey Ildikó kandidátus történész. A gimnazista diákok felkészültségét mutatta, hogy mindegyik csoport bemutatta saját térségének adottságait, valamint többszintű autonómiamodelleket dolgoztak ki a fiatalok a helyi adottságok figyelembevételével. A versenyt a Beregszászi Magyar Gimnázium csapata nyerte, második helyezést ért el a nagyváradi Ady Endre Líceum csapata, harmadikként végeztek a Baróti Szabó Dávid Középiskola tanulói. A győztes csapatok Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum elnökének felajánlására lakiteleki üdülést nyertek, valamint részvételt a kiskunmajsai ’56-os táborban.  A verseny társszervezője az Erdélyi Szövetség, Lipcsey Ildikó vezetésével. /Frigyesy Ágnes: Autonómiaverseny a Szent Margit Gimnáziumban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./