Kétszeresen ünnepel a hét végén a nagyváradi Ady Endre Gimnázium diáksága és tanári kara: a hétvégén az iskola felépítésének 235. évfordulója, illetve az öregdiákok találkozója alkalmával szerveznek rendezvényeket. Helyére került az iskola bejárata fölötti, a kisgyermeket oktató Szent Erzsébetet ábrázoló szoborkompozíció. A szobrot a kommunizmusban távolították el az épületről; napjainkig az Orsolya-rendi apácák őrizték. Az Ady Endre Gimnázium diákja volt számos ismert személyiség is: a találkozóra többek között Gál Kinga, Magyarország európai uniós parlamenti képviselője is jelezte részvételét. Május 26-án az iskola több egykori diákja, köztük Dimény Áron színművész, A. G. Weinberger zenész, Kőrössy P. József irodalmár, Sztoianov István egyetemi tanár és dr. Jósa Piroska orvos eleveníti fel tanulóéveit. /Gergely Gizella: Múltidézés az Ady-gimnáziumban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Nagyváradon arany-, gyémánt- és hűségokleveleket adtak át az Ady Endre Gimnázium egykori tanulóinak a hét végén rendezett öregdiák-találkozón; megünnepelték a tanintézmény építésének 235. évfordulóját. Többek között A. G. Weinberger zenész, Dimény Áron színművész, Kőrössi P. József irodalmár, Sztojanov István egyetemi tanár és Jósa Piroska orvos beszélgettek a fiatalokkal. A gimnázium színjátszó csoportja és táncegyüttese Magyar fa sorsa címmel tartott díszelőadást. Az iskola jelenlegi diákjai számára több programot szerveztek: Ilyenek voltunk címmel filmeket tekinthettek meg a gimnázium életének fontosabb eseményeiről, illetve iskolatörténeti vetélkedőn is részt vehettek. /Idősebb és fiatal Adysok találkozója. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

A hetvenéves Bárányi László Ildikó orvos-író elmondta, az íróvá válásig nagyon hosszú és rögös az út. Belőle talán soha nem lett volna író, ha Temesváron nem talál baráti segítő közösséget. Különösen Pongrácz P. Mária és Gherasim Emil segítették, közölték első írásait, meg ott volt az akkori Ady Endre Irodalmi Kör, valamint Szőcs István kritikus bölcs tanításai. Bárányi László Ildikó megjelent kötetei egytől egyig nagy közönségsikernek örvendtek. Talán azért, jegyezte meg, mert amit ír, az inkább tényirodalom. Egyik kötetét férjével, Bárányi Ferenc orvos-íróval közösen írtad: És akkor eljött Hippokratész. Bárányi László Ildikó www.7torony.hu című irodalmi portálon közölt az utolsó húsz év terméséből. Napló rovata most került be a 20 legolvasottabb naplói közé. /Pongrácz P. Mária: “Amit írok… mindig emberi sorsokról szól” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Falunapokat tartottak a hét végén Kalotaszentkirály-Zentelke falu és a környékbeli települések lakói. Az Ady Endre életútját bemutató kiállítást június 16-án nyitották meg. Török János, Kalotaszentkirály szülötte tartott vetítettképes előadást a helyi Művelődési Házban pakisztáni hegymászó expedíciójáról. Június 17-én, vasárnap, az ünnepi istentisztelet után az Ady Endre Kulturális Egyesület szervezésében koszorúzási ünnepség következett az Ady-emlékműnél. Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója elmondta: több mint egy évtizede gyűlnek össze júniusban a falu lakói, hogy a költőre emlékezzenek. Az gálaműsoron a szilágylompérti Ady Endre Iskola diákjai, valamint a helyi Felszeg Gyöngye nevű néptánccsoport is fellépett. Az idei programsorozatot Kovács Kati koncertje, majd tűzijáték zárta. /Dézsi Ildikó: Kalotaszentkirály-Zentelke. Sport, fotók, néptánc és Kovács Kati. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Falunapokat és gólyafesztivált szervezett Sáromberkén a Patronus Pro Sarumberg Egyesület és a Milvus Csoport – Madártani és Természetvédő Egyesület. Nem maradtak el a sportrendezvények, gyermekversenyek, koncertek. Június 30-án a helyi kultúrotthon falán helyezték el Miholcsa József szobrászművész Ady Endre- emlékplakettet. A domborművel a költő születésének 130. évfordulójára emlékeztek. A kultúrotthon évek óta a költő nevét viseli. Bemutatták Berekméri D. István tanár II. Rákóczi Ferenc, az ország nélküli fejedelem című kötetét. Elhangzott, hogy a falu méltón lehet büszke a tanárra, hiszen a Telekiek életét epikus énekköltészetben elmesélő szerzeménye után arra is vállalkozott, hogy hasonló műfajban megírja a fejedelem életútját. A mű az irodalom és a történelem határán mozog. /Berekméri Ildikó: Sáromberki falunapok és gólyafesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Erdélyi, magyarországi és felvidéki írók, költők, irodalomtörténészek részvételével nyitották meg Nagyváradon a negyedik Partiumi Írótábort. A rendezvény témája idén Ady Endre művészete, beleértve a költő magánéletének szakaszait, párkapcsolatait is. Pomogáts Béla irodalomtörténész a július 5-án tartott tábornyitón Erdély Adyja címmel tartott előadást, amit Péter I. Zoltán Ady és Léda című könyvének bemutatója követett. A tábor a következő két napon előadásokkal, bemutatókkal folytatódik. Vers a versről címmel Ködöböcz Gábor és Bertha Zoltán tart előadást, lesz költészeti verseny, melyen a résztvevőknek egy-egy Ady-művet kell parodizálniuk. /Gergely Gizella: Ady-versek új fényben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban tartja idei vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A július 12-én kezdődő rendezvény házigazdája a Bihar Megyei Civil Szervezetek Szövetsége. A vándorgyűlés témája Szent László városa és a Partium, jelmondatául pedig egy ismeretlen szerző Ének Szent László királyról című versét választották a szervezők: „Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!/ Magyarországnak édes oltalma,/ Szent kerályok közt drágalátos gyöngy,/ Csillagok között fényességes csillag” Az előadók többsége a város történelméről, nevezetes személyiségeiről értekezik. Nagyváradot Dukrét Géza helytörténész és Péter I. Zoltán újságíró mutatja be a meghívottaknak, Fleisz János történész pedig a város múltjáról tart előadást. A vándorgyűlésen Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író A Szent László legenda és a csillagos ég című könyvét mutatja be. A Nagyszalontán született Sinka István költészetéről Medvigy Endre irodalomtörténész beszél majd. A zárónapon a 81 esztendős Kristófi János nagyváradi festőművész is a vándorgyűlés vendége lesz, valamint Gazda József író, aki Varga Domokosra, az Irodalmi Társaságok Szövetségének alapító elnökére emlékezik. /Gergely Gizella: Szent László városában. Irodalmi társaságok találkozója Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

Július 15-én nyílt meg Kalotaszentkirályon a felvidéki, délvidéki, erdélyi és magyarországi középiskolások Útjaink, állomásaink a pompás magyaroknál című olvasótábor, melyet a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár és a Lélekpendítők Társasága rendezett. A táborozás alatt az irodalmi hagyományápoló diákok Ady Endre, Arany János és Kós Károly nyomába erednek, az emlékhelyeket bejárva ismerkednek Kalotaszeg néprajzával és Erdély szellemi kincseivel. A táborba több kolozsvári jeles személyiség fogadta el a meghívást, így Péntek János professzor, Kántor Lajos, a Korunk, valamint Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, és Budapestről Pomogáts Béla irodalomtörténész, akik mindannyian kötődnek Kalotaszentkirályhoz. /Ady és Arany nyomában a Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola igazgatója elmondta, az oktatásról szóló jelentésben a kisebbségi oktatásról, annak sajátos gondjairól nem esik szó. A jelentés nem túloz, nagyon rosszul áll a romániai közoktatás. A romániai közoktatás jelenlegi állapotában nem felel meg a kor követelményeinek. Azonban szót kell ejteni a romániai kisebbségek nyelvén folyó oktatás méltánytalanságáról is: ez ugyanis még túlterheltebb, a záróvizsgák és a román nyelv oktatása megkeseríti a diákok életét, ráadásul a jelenlegi vizsgarendszer hátrányos megkülönböztetést jelent a magyar diákok számára. Az RMDSZ oktatási főosztálya már 2005-ben javasolta a hosszú távú fejlesztési tanügyi stratégia kidolgozását. Ezt a javaslatot 2005 decemberében Lakatos az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztette azzal a céllal, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezzen párbeszédet a román féllel. Markó többször is próbálkozott, de még a koalíción belül sem sikerült elérni ennek felvállalását. A rendszerváltást követő rengeteg oktatási reform közül egyet sem vittek véghez. Lakatos szerint az oktatási rendszer javításának kulcsszava a decentralizáció, ebbe még nem mertek belevágni. A tanintézetek finanszírozása átlátható módon, normatív rendszerben történne, teljes autonómiát biztosítva az intézményeknek költségvetésük összeállításában és felhasználásában – erről már négy éve beszélnek, és 2006-tól kötelező módon be kellett volna vezetni, de még a 2007/2008-as tanév előtt sem várható életbeléptetése. /Nagy-Hintós Diana: A hazai oktatás nem felel meg a kor követelményeinek. Interjú Lakatos Andrással, az RMDSZ oktatásügyi alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24., folyt. : júl. 25./

Hetvenedik születésnapja előtt beszélgetett Kántor Lajossal, a Korunk folyóirat főszerkesztőjével a lap munkatársa. Kántor Lajos pályafutása összefonódott a patinás kiadvánnyal. Huszonévesen lett a Korunk irodalmi rovatának vezetője, 1990-től a lap főszerkesztője. Szerinte a lap Dienes-féle korszaka, az 1926-os indulástól egészen ‘28-29-ig, amíg Gaál Gábor át nem vette a lapot, ez a legértékesebb hagyomány. A legelső lapszám egyik szerzője a legnagyobb veszélynek a fasizmust és a bolsevizmust jelölte meg. 1957-es újraindulása után a szerkesztőség ki volt szolgáltatva a politikai körülményeknek, akkor nagyon sok elmarasztalható szöveg jelent meg. A ‘60-as évek közepétől lehet új periódusról beszélni, a kultúrpolitikában a ‘70-es évek elejéig-közepéig javuló légkör érvényesült. Kántor szerint a mai Korunk már nem tekinthető sem baloldalinak, sem jobboldalinak. Nem szempont a szerzők pártszimpátiája. Arra vigyáznak, hogy a folyóirat ne legyen színtere aktuálpolitikai összecsapásoknak. Kántor Lajos /Kolozsvár, 1937. augusztus 7./ író, irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő, művészetkritikus. Az 1990-es években óraadó tanár a Babes-Bolyai Egyetemen, a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tanszékvezetője (1994-98). 1979-ben Kolozsváron megszerezte az irodalomtudományok doktora, 2001-ben Budapesten az MTA doktora címet. Társszerzője (Láng Gusztáv mellett) a máig alapmunka Romániai magyar irodalom 1945-1970-nek (1971), irodalomtörténeti tanulmányainak témái többek közt József Attila, Madách Imre, Móricz Zsigmond, Reményik Sándor, Szabédi László, Szilágyi Domokos. Legújabb könyvei: Reményik Sándor – A mítosz és az erdélyi valóság (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2007); Az Idő Vaskalapja. Negyed évszázad (1964-1988) Sükösd Mihállyal (Kalligram, Pozsony, 2007). /Stanik Bence: Helyet adni annak, ami érték. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Korszerű, öltözőkkel, zuhanyzókkal felszerelt tornatermet avattak a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskolában. – Ezek az iskolák, iskolaközpontok lassan a magyarság végváraivá válnak, és ilyen tornatermekre az ország számos szórványmegyéjében is szükség lenne – mondta Lakatos András iskolaigazgató. Póka András György helyi polgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik a tornaterem felépítését támogatták: a Tanügyminisztériumnak, az RMDSZ vezetőségének, valamint a helyi önkormányzat munkatársainak. /Tornaterem-avatás Kalotaszentkirály–Zentelkén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Megjelent Ady Endre: Levél a végekről /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007./ Díszkiadás, válogatta és az előszót írta Pomogáts Béla. Az idilltől a tragédiáig: ezen az elgondolkoztató drámákról tanúskodó íven helyezkednek el Ady Endre erdélyi versei. Ezt kívánja bemutatni a jelen válogatás, amely a költő születésének százharmincadik évfordulója alkalmából kerül az olvasó kezébe. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Várja a beiratkozókat az új tanévre a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium. Szűcs László igazgató elmondta: az előadói gárda viszonylag stabil, és sok a magyarországi tanár is. A diákok választhatnak: olvasószerkesztést, laptördelést, médiamenedzsmentet is. Olyan elméleti tudományokba kaphatnak betekintést, mint: műfajismeret, internetes sajtó, szociológia, jogi, gazdasági ismeretek, médiaetika, sajtótörténet, világkultúra, kommunikációelmélet és, sajtónyelv. A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot (AESK) 1994 őszén hozták létre. 2002. augusztusától Szűcs László, az Erdélyi Riport hetilap és a Várad folyóirat főszerkesztője végzi az igazgatói teendőket. Részleteket az intézmény honlapja, a www.aesk.ro tartalmaz. /O. A. M. : Ahol mindenki megtalálja a kedvére valót. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör szeptember 18-án tartott munkaülésén Ady Endréről emlékeztek meg, a költő születésének 130. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda Ady Endre harca az együtt élő nemzetek testvériségéért című tanulmányát ismertette. Szűcs Éva Ady Répakapálás című novelláját olvasta fel. Az est szeretetvendégséggel zárult. /Regéczy Szabina Perle: Évadnyitó az aradi Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

A Szilágy megyei Lompérton 2002-ben, Ady Endre születésének 125. évfordulója alkalmából mellszobrot állítottak a költő emlékére. Azóta minden évben Ady-napot szerveznek a közel 700 lakost számláló szilágysági településen. Ebben a faluban éltek a költő nagyszülei, Ady Dániel és Visky Julianna. Koszorút helyeztek el a költő mellszobránál, az „Ady-kertnek” is nevezett iskolaudvaron, ahol hajdan a költő nagyszüleinek háza állt, felavatták azt a kopjafát, amelyet a nyár folyamán a faluban táborozó kalotaszentkirályi és lompérti gyerekek faragtak. Az ünnepi alkalomra megnyílt a szilágysági festőket, fafaragókat, korongozókat képviselő IPP Art művészeti csoport tárlata. /Püsök Annamária: Ady második hazája. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

Az 1978-ban Temesváron elhunyt neves magyar költő első versei 1906-ban jelentek meg, barátja volt Ady Endrének, megjárta az első világháború tűzvonalait, levelezett a magyar és világirodalom élő klasszikusaival, egyéb nagy emberekkel. Család híján egyedül élt otthonában. Temetésén váratlanul mégis megjelent egy müncheni fiatalember; németül közölte, hogy ő az egyedüli vér szerinti leszármazott. A lényeg azonban csak ezután következett: bejelentette, hogy igényt tart a megboldogult rokon házára és minden ingóságára. Kiderült, hogy a „nagybácsi” egyetlen sorát sem olvasta. Megkapta a házkulcsot. Jött a váratlan fordulat: a szomszédok kétségbeesetten telefonáltak szerkesztőségekbe, hogy napszámosok zsákokban hordják szemétre a dolgozószoba polcainak, fiókjainak tartalmát, főképpen testes papírkötegeket. Irodalmi mentőosztag az utolsó pillanatban érkezett a helyszínre, hogy megtudja: a német örökös egy betűt sem ért a kéziratokból, levelekből, a szobát fel akarja szabadítani, hogy az egész lakással együtt eladja. Szerencsére örömmel egyezett bele, hogy a kihordott „szemetet” írókból szervezett bizottság biztonságba helyezze. Így menekült meg a pusztulástól a romániai magyar irodalom számára felbecsülhetetlen értékű dokumentumanyag. A cikkben nem szerepel a neve, Franyó Zoltánról van szó. Pintér Lajos /Arad, 1910. jan. 18. – Bukarest, 2005. ápr. 20./ újságíró, a magyar és román zenetörténet kutatója, több monográfia szerzője két évvel ezelőtt, 95 éves korában hunyt el bukaresti lakásán. Magányosan élt. Egyetlen rokona, a szintén Bukarestben élő unokahúga, Szabóné Pintér Diána és férje látogatta rendszeresen, segítette élelemmel, anyagiakkal. Halála után ők örökölték minden ingóságát, beleértve megsárgult aradi újságokat, folyóiratokat, nagy zeneszerzők leveleit, dedikált fényképeit, háborús emlékeket, a családi irattárat stb. Szabóék meggazdagodhattak volna, ha mindezt régiséggyűjtőknek, antikváriumoknak eladják. Értelmiségiek lévén, tisztában voltak a hagyaték felbecsülhetetlen eszmei értékével, ezért szokatlan nagylelkűségről tettek tanúbizonyságot: az anyagot a bukaresti magyar közösségnek ajándékozzák. A Pintér Lajos-hagyaték így került a Viilor úti református egyházközség dokumentációs részlegének tulajdonába, ahol azóta is bárki számára hozzáférhető. Régi, úri hagyomány folytatói, például gróf Kemény József és gróf Kemény Sámuel 1841-ben aranyosgerendi birtokuk kézirat- és ásványgyűjteményét a Kolozsváron szerveződő erdélyi múzeumnak ajándékozták, mire példájukat követték Csík-, Udvarhely- és Marosszék közismert személyiségei is. A szép hagyomány folytatódott 1862-ben, amikor gróf Mikó Imre, Erdély főembere 800 régi könyvet ajándékozott egykori iskolájának, a nagyenyedi Bethlen Kollégiumnak. Úgyszintén, gróf Teleki Sámuel önzetlen gesztusának köszönhető a ma is nevét viselő marosvásárhelyi Téka, Batthyány Ignác püspöknek a gyulafehérvári csillagvizsgáló és érseki könyvtár. A legfrissebb példa: Molnár Attila dokumentumfilmes, Tekerőpatak szülöttje (1975), édesapjával, Molnár Jánossal és Ádám Gyula csíkszeredai fotóművésszel együtt tervezi az Erdélyi Fotográfiai Múzeum megalapítását. Céljuk összegyűjteni a családok birtokában lappangó régi fényképeket. /Barabás István: Mentsük múltunkat! = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

Ady Endre születésének 130. évfordulója alkalmából az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) november 15-17-e, a hozzá csatlakozó szatmári, nagykárolyi és adyfalvi programokkal, XVIII. alkalommal rendezi meg az Érmindszenti Zarándoklatot. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke arról tájékoztatott, hogy a program Szatmárnémetiben Mítosz és valóság címmel tartandó irodalmi tanácskozással kezdődik, mely délután Nagykárolyban, másnap pedig ismét Szatmáron folytatódik. November 16-án a szatmári filharmónia nagytermében tartják az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei irodalmi vetélkedőt, amelyen tizenkét középiskola diákjai vesznek részt. November 17-én, szombaton az érmindszenti szülőháznál ünnepi műsorral és koszorúzással zárul a rendezvény. /Sike Lajos: Érmindszenti zarándoklat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Eddigi is voltak jelek arra nézve, hogy van némi nézeteltérés az eredeti szervezők, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület között Ady Endre emlékének ápolása terén, de ilyen szakadás, mint az idén, még nem volt: az egyházkerület délelőtt 10 órakor, az EMKE és a Szatmár Megyei Múzeum 11 órakor tiszteleg Ady emléke előtt. Ezt követően – azaz éppen akkor, amikor az EMKE által szervezett emlékünnepség zajlik – az érmindszenti református templomban tartanak istentiszteletet Tőkés László püspök igehirdetésével. A Szatmári Magyar Hírlap mindkét oldalról megkérdezte a szervezőket, mi a véleményük erről a helyzetről? Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese elmondta: az egyházi rendezvény többnapos, és nem csak megyei szintű, és az egyházkerületet, illetve az egyházmegyét a Szatmár megyei hatóságok részéről meg sem keresték. Így eshetett egybe a két emlékünnepség. Az érmindszenti egyházi rendezvényt különben Hadadon ünnepi igehirdetés, illetve a Tőkés László által tartott lakossági fórum követi. Érkávás község alpolgármestere, Csomai Antal szerint nem kellene megosztani az Ady–emlékünnepséget, hiszen 1990. óta minden évben megtartották ezt a rendezvényt. Muzsnay Árpád, az Ady–emlékünnepség kitalálója, és főszervezője először nem kívánt hozzászólni a témához. Végül a következőket nyilatkozta: – A tény, hogy egyesek külön ünnepelnek, azt hiszem, magáért beszél. Mi már egy évvel ezelőtt eldöntöttük, hogy ezen a napon szervezzük az Ady–ünnepséget. Muzsnay úgy gondolja, az elmúlt tizennyolc évben becsülettel megszervezték ezt a rendezvényt, és most a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rászervezett. /Fodor István: Most akkor melyik az igazi Ady–megemlékezés? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 15./

Az érmindszenti zarándoklatot is megosztotta az RMDSZ és Tőkés László közötti versengés. November 17-én Érmindszenten a hagyományos Ady-zarándoklatot két táborra szakadva tartották az emlékháznál. Délelőtt 10 órától a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében tisztelegtek Ady előtt, 11 órától pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tartott koszorúzással egybekötött ünnepséget az RMDSZ vezetőinek részvételével. Tőkés László püspök sérelmezte, hogy őket a „hivatalosak” kihagyták a programjukból, az RMDSZ kampánycéljaira használva az eseményt, végül pedig a megyei múzeum egy nappal a rendezvény előtt írásban is visszavonta a 10 órai megemlékezésre vonatkozó engedélyüket. Muzsnay Árpád EMKE-alelnök, a 17 éve rendszeresen megtartott Ady-zarándoklatok elindítója és főszervezője közölte: ők már egy évvel ezelőtt leszögezték emlékünnepük idei dátumát, erre viszont az egyházkerület „rászervezett”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület emlékezésén koszorúzott Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, Tőkés László 1989-ben megélhetését, szabadságát és életét is kockára tette azért, hogy egy reményteljes karácsonyra ébressze nemcsak saját, kisebbségi sorban élő népét, hanem a többségi nemzetet is. „Tőkés akkor emelte fel szavát, amikor a kései bátrak íróasztaluk mellett vagy pártirodájukban lesték a fejleményeket – emlékeztetett Lázár János. – Most viszont a kései bátrak gyűjtenek és szórnak, ők osztanak és fosztanak. ” Kijelentette, olyan emberre kell szavazni, aki pártérdekek fölé magasodva, csak a lélek szavára hallgatva, az emberek ügyét viszi Brüsszelbe. „Időszerű helyzetjelentés, amit adok Érmindszentről: vértelen harc folyik a háttérben – jelentette ki Tőkés László. – Régebben még vigasztaló volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, most már viszont oda jutottunk, hogy nincs is szükség a többségiekre, elvégzi ezt a munkát a magyar oldal. ” A püspök fölemelte szavát az Érmelléken és Érmindszenten uralkodó állapotok miatt, ahol szerinte most siralmasabb a helyzet, mint volt 130 évvel ezelőtt. „Szégyen, hogy ide járnak nagyuraink, évente megtartják beszédeiket, majd bevetik magukat autóikba és hazamennek, aztán megint nem történik itt egy évig semmi” – hangoztatta Tőkés. Hozzátette: néhány éve az egyházkerület már letette egy leendő Ady-zarándokhely alapkövét a költő szülőházának szomszédságában, amelynek felépítésére az Orbán-kormány támogatást ítélt meg, azonban a magyarországi hatalomváltás után az erre szánt pénzt mégis a nagyváradi katolikus püspökség kapta meg. Szerinte a pályázatukat az RMDSZ helyi hatalmasai térítették el. „Ilyen botrány dúl most Gencsen, Érkáváson és a környékbeli falvakban, ahol a magyarországi Új Kézfogás Közalapítványtól nyert támogatásból vett földeknek nyoma veszett, és a pénz sincs meg. Ennek ürügyén folyik a botránykeltés, a zaklatás, a hatósági visszaélések, a rendőrségi kivonulások, a bírósági részrehajlás. ”Az EMKE 11 órától megtartott ünnepségén Havas Judit magyarországi, illetve Czintos József szatmárnémeti színművészek szavalatai mellett Madarász Katalin népdalénekes is fellépett. Muzsnay Árpád főszervező reméli, jövőre mindenki közösen ünnepli majd Ady születésnapját. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, EP-választási kampányfőnök kifejtette, „a magyar irodalom számára a huszadik század 1906-ban Ady Endrével kezdődött, és valamikor 2000 után ért véget azzal a Nobel-díjjal, amit – először a magyar irodalom történetében – egy magyar író, Nádas Péter megkapott. ” (Valójában díjat 2002 októberében Kertész Imre kapta.) Kelemen az EP-választásokra utalt, Ady-szöveget idézve: „A bárány akármit tehet, mert ő bárány, a farkas semmit sem tehet, mert ő farkas. Amely bárány gyönge, izgága és ambiciózus, annak semmit sem kell tenni, mint nekirontani a farkasnak. Hiába lehet a farkas erős, komoly, becsületes, el kell vesznie annak, akinek egyszer veszett hírét költötték. ”Pomogáts Béla irodalomtörténész a széthúzás veszélyeire hívta fel a figyelmet. /Babos Krisztina: Külön emlékeztek Adyra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Az előzetes program szerint emlékeztek Ady Endre születésének 130. évfordulójára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület képviselői november 17-én Érmindszenten. Ady Endre szobránál Tőkés László püspök ismertette a helyzetet erős rendőri készültség mellett. Elmondta, eredetileg, ahogy eddig is, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és az RMDSZ-szel együtt tervezték a megemlékezésen való részvételt, de idén kihagyták őket a programból, a párt saját kampányára használva a rendezvényt. – Régebb természetes volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, ma ezt a magyar oldal végzi el, mondta Tőkés, 2007-es helyzetjelentésnek nevezve beszámolóját. Ezekből az állapotokból szeretnénk eljutni az „értől az óceánig”, Erdélyből Európába, ezért kell építkeznünk s így haladnunk Európa felé, zárta szavait a református püspök. Az ünnepségen részt vett és koszorúzott Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke is. A megemlékezés templomi istentisztelettel zárult. Este Hadadon közéleti fórumon vettek részt Tőkés László és vendégei. Hermán János egyházkerületi tanácsos Pro Partium díjat adott át a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Lázár Jánosnak a partiumi magyarságért végzett munkálkodása elismeréséül. Lezsák Sándor a magyarság jövőjéről értekezve a herderi jóslatot hozta fel példaként, aki 1791-ben a magyarság kétszáz éven belüli eltűnését jósolta. Nem lett igaza, mert nem volt tudomása olyan emberekről, mint Csokonai, Kazinczy, Széchenyi és Petőfi, akik mindent megtettek, hogy ne legyen igaza Herdernek. Mennyi mindent nem tudnak a mai Herderek! – tért át napjainkra Lezsák. Nem tudják, hogy itt a Kárpát-medencében a kis közösségek ereje össze kell, hogy fogjon, így lesz képes arra, hogy a brüsszeli képviselet maga mögött érezhesse az energiát és ma még elképzelhetetlen dolgokat műveljen. Tegyük a dolgunkat a mai Herderek ellen, egyesítsünk olyan erőt, amely megmutatja nekik, hogy van jövője, egészséges jövője a magyarságnak a Kárpát-medencében! – szólított fel az Országgyűlés alelnöke. /Lezsák Sándor a mai Herderekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./

Bemutatták Érmindszent testvértelepülésén, a magyarországi Mindszenten élő Benák Katalin Érmindszent, Ady Endre szülőfaluja című könyvét. A kiadvány részben falumonográfia, bemutatja ugyanis a történelmi események mellett a helyi egyházakat is, vannak olyan részletek, amelyek a költővel kapcsolatban először látnak napvilágot, így Ady szülőfaluban való tartózkodását illetően. Benák Katalin a mindszenti Kulturális Központ vezetője, szakmája könyvtáros. /Fodor István: Egy falumonográfia, amelyen keresztül a nagy költőt is jobban megértjük. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 21./

Az egykori EMKE kávéház, a mai Astoria falán avatták újra november 22-én Nagyváradon Ady Endre emléktábláját. Az eredetileg az 50-es években elhelyezett, sematikus tartalmú, a költő váradi időszakához méltatlan szövegű tábla helyén most elhelyezett román és magyar nyelvű feliratok arra emlékeztetnek, hogy ebben az épületben ismerte meg Ady Lédát, s ugyanitt alakult meg 1908-ban a Holnap Irodalmi Társaság. /Szűcs László: Új emléktábla Ady emlékére. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

November 22-23-án Szatmárnémetiben a Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében Ady Endrére emlékeznek a helyi Ady Endre Társaság szervezésében. Végh Balázs Béla mutatott be két könyvet: a Szilágyság monográfiáját, illetve Ady összes költeményeit. Egy másik könyvet is bemutattak: az Ady Endre Társaság kiadásában első alkalommal jelent meg teljes egészében Gellért Sándor „Levelek Anna Maija–Raitillához” című műve, amelyet Lovas János mutatott be az érdekelteknek. Az Ady Endre Társaság emlékplaketteket nyújtott át azoknak, akik a költő emlékének November 23–án a Szeretném, ha szeretnének című műsort mutatják be a Harag György Társulat művészei. /(fi): Egy újabb Gellért-kötetet is bemutattak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 23./ Gellért Sándor /1916-1987/ költő több kötete maradt kéziratban.

Az 1989 decemberét követő változások lehetővé tették az egyháznak az állami oktatási rendszerbe tartozó – nem felekezeti – középiskolák létrehozását. Tempfli József megyéspüspök 1991-ben benyújtott kérelmére az 1991/92-es tanévtől Szent László Római Katolikus Szemináriumi Líceum néven engedélyezték az iskola működését. Az intézmény kezdetben az Ady Endre Líceumban működött, délutáni oktatásban, majd a hajdani 9-es számú Általános Iskolában tanultak tovább a tanulók. A líceum 1992-ben otthonra talált a nagy múltú Kanonok soron, azóta itt működik. A gimnázium lapja, a Szósz-ék. A Filmklub mellett szakkörök is vannak, színjátszó csoportja és énekkara is van iskolánknak. Állandó táborozási lehetősége van az iskolának Sátoraljaújhelyen, Pilisszentléleken, Szentendrén és Bécsben, tájékoztatott Zalder Éva Mária igazgató. /Szent László Római Katolikus Gimnázium – Nagyvárad. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 2./

Nagyváradé, Debrecen egyik testvérvárosáé a főszerep a mostani Debreceni Könyvszemlén. December 6-án bemutatkozott a már havonta megjelenő Várad folyóirat, az újságíróképzésben jeleskedő Ady Endre Sajtókollégium, illetve néhány lapszámmal az Új Magyar Szó is képviseltette magát. A „váradosok” legalább harmincféle könyvet, határon túli irodalmi és napilapokat hoztak a debreceni vásárba. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Debreceni vendég-Várad. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Megjelent „Megyünk és örülünk Erdélynek”. Magyar írók úti élményei. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket összeállította Nagy Pál. Névsorolvasás 5./Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007./ című válogatás. A címet Illyés Gyula Naplójegyzetek 1929–1945 című, 1986-ban megjelent könyvének részletéből emelte ki a szerkesztő. Alig volt olyan magyar költő és író, aki versben vagy prózában ne foglalkozott volna az erdélyi magyarság körében szerzett közvetlen és személyes, akár közvetett híradásokból származó tapasztalataival – vélekedik a kötethez írt, Testvéri peregrináció alcímmel ellátott előszavában Pomogáts Béla. Ady Endre S ha Erdélyt elveszik című 1912-ben megjelent írásában olvashatjuk: „Rongyolt és csaknem reménytelen fajtának tartom a magyart, pláne hogy demokratizáló forradalmába beleordított, tiport a nagykultúrájú rontás. A háború. Mai, barbár csodák idején el tudom képzelni azt is, hogy Erdély hamaros megvalósulása lehet tüzes, vad álmoknak, mik nem minden alap nélkül kísértenek az alsó Kárpátok alatt. De a dilemmás Erdéllyel évszázadok marasztaló szellemét lázítja föl a vad hazapolitika s hazátlanná tenne két szerencsétlen s minden más, nemes fölszabadulásra joggal váró nációt. Beszéljünk-e a Romániába olvasztandó magyarságról, melynek, ha lehet, rosszabb, embertelenebb s főképpen otthontalanabb sorsa volna a mai erdélyi románokénál? Minden további kérdést és választ átengedek azoknak, akik nem olyan nagy soviniszták és politicienek, mint én, kinek csak Erdély-babonája túl nagy talán, de kinek Erdély egyetemes nyomorúsága fáj. Hogy múljanak el, óh, már a srapneles igazságok, s hogy engedjenek bennünket a magunk srapneleivel, emberszerető és fölszabadító munkánkkal, tovább munkálkodni nemzettelen népboldogságokért. ” /B. D. : „Megyünk és örülünk Erdélynek”. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

A 44 egyházközségből álló Szatmári Református Egyházmegye minden lelkészi állását betöltötték, így az elmúlt évek krónikus lelkészhiánya megszűnt, tájékoztatott Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese. A lelkészi kar teljesen megfiatalodott, most már 80-85 %-ban 1990 után végzett fiatal lelkészek szolgálnak. A változásokat követően, ‘90 után, volt egy nagyon látványos felpezsdülés az egyház életében, amikor sorban alakultak meg a nőszövetségek, az ifjúsági szervezetek, énekkarok és ugyanakkor a templomok látogatása is látványosan megnőtt. Ez a kilencvenes évek közepéig tartott, azután a kezdeti lelkesedés kissé alábbhagyott, de mára már stabilizálódott a helyzet. Az egyházmegyében nyilvántartott hívek száma 22 ezerre tehető, a Németi Református Egyházközség pedig közel 2000 főt számlál. Ez a közösség pezsgő életű, noha nagyobb részben az idősebbek mondhatóak aktív tagoknak. Vasárnaponként átlagosan mintegy 300 fő vesz részt az istentiszteleteken. Az ifjúsági csoport különféle tevékenységekkel vesz részt az egyház életében. Emellett aktív, 80 tagú nőszövetséggel is rendelkezik a gyülekezet, akik a beteglátogatást, beteggondozást is végzik, illetve rendszeresen ellátogatnak az Idősek Otthonába. Az Ady Endre Társaság szervezésében irodalmi műsorok, könyvbemutatók zajlottak. Idén az épületek külső renoválása komoly munkát jelentett, és még is folynak a munkálatok. A tíz éve épülni kezdett egyházmegyei érdekeltségű Rákóczi Kollégium anyagi okok miatt lassan épül. /Nagy Krisztina: Fiatalodott a Szatmári Református Egyházmegye. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 20./

December 19-én tartotta a lippai katolikus plébánia hittantermében decemberi ülését a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Czernák Ferenc Márai Sándor, Ady Endre és Szombati Szabó István karácsonyi hangulatú költeményeiből szavalt. /(b): Olvasóköri ülés Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

A brassói származású Gödri Alpár Béla evangélikus lelkész teológiai tanulmányai végeztével 2002 decemberétől szolgál a 70 fős lélekszámú szatmárnémeti és az 50 fős nagykárolyi evangélikus gyülekezetben. A két közösség híveinek száma nem sok, de annál nagyobb lehetőséget ad a velük való rendszeres és családi találkozásokra – mondta a tiszteletes. Minden évben készülnek a Mikulás-napra is, amikor nemcsak a felnőttek ajándékozzák meg a gyerekeket, hanem az idősebb korosztályt is meglepik a fiatalok, klasszikus zenei koncerttel. A közösség életkor szerinti összetétele is vegyes. 2006 óta 8 fővel szaporodott a hívek száma. Az istentiszteleteken kívül bibliaórákat tartanak, továbbá szociális munkát is végeznek. Az Ady Endre Társaság tagjai évente több irodalmi estet szerveznek, s időnként az evangélikus egyház is helyet ad ezeknek a gyülekezet termeiben. A lelkészi munkákon túlmenően Gödri Alpár újságszerkesztéssel is foglalkozik. Az Evangélikus Harangszónak, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház lapjának elkészítésében vesz részt, felesége, Gödri Réka segítségével, aki a kis lélekszámú Atya falu református lelkésze, 2005-től kezdődően. E református közösség 130 hívet számlál. /Nagy Krisztina: Beszélgetés egy szatmári lelkészházaspárral. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 7./

Párhuzamosan ünneplik a magyar kultúra napját Nagyváradon és a magyarországi Berettyóújfaluban. Az idei programokat a reneszánsz év jegyében tartják, így a berettyóújfalusi és váradi rendezvénysorozat közös pontja A reneszánsz Biharban című fórum. A fórumon Néhai való jó Mátyás király címmel dr. Vajna Mária, a debreceni Déri Múzeum főmuzeológusának előadását, Mátyás király és Nagyvárad címmel Fleisz János egyetemi tanár értekezését, majd Fodor József általános helynök Vitéz János bíboros, nagyváradi püspök jelentősége című előadását hallhatják az érdeklődők. Váradon január 19-én, az Ady Endre Gimnázium dísztermében tartják a hivatalos megnyitót. Idén két másik Bihar megyei város is bekapcsolódott a rendezvénysorozatba: Nagyszalontán január 18-án A Jégország királya című mesejátékot láthatják, Margittán január 24-én a római katolikus templomban nyitják meg Fenyvesvölgyi Tamás festő és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa grafikus kiállítását. /Fried Noémi Lujza: Közös reneszánsz ünnep. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./