Folytatja Shakespeare sorozatát a sepsiszentgyörgyi M Stúdió mozgásszínház. Hamletet viszi színpadra Uray Péter rendező, aki szerint legújabb előadása a fizikai színház kategóriába sorolható, hiszen nem mozgásszínház, nincs benne tánc. A „Lenni vagy nem lenni... ” nagymonológon kívül minden mást archaikus angol nyelven mondanak a színészek, így az angolul tudók se értenek semmit a beszédből. Uray Péter szerint ezzel az a célja, hogy ne zökkentse ki a nézőt a „zsigeri átélés állapotából”. /Kovács Zsolt: Hamlet: érezni kell! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Már-már etnikai konfliktus alakult ki december 1-jén, amikor az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalja székely szakaszának mintegy tíz képviselője tartott volna megemlékezést a Székely Hadosztályról Kolozsváron. A résztvevők koszorút akartak elhelyezni Mátyás-király szobránál. Mivel a kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem engedélyezte a megmozdulást, a rendőrök bekísérték a résztvevőket a rendőrségre, igazoltatták őket. A Noua Dreapta /Új Jobboldal/ szélsőséges román szervezet mintegy száz ellentüntetője ugyanis alig néhány méteres távolságra volt a Magyarország zászlaját illetve Árpád-sávos zászlót tartó Székely Gárda fiataljaitól. „Trianon, Trianon!” és „Ki a magyarokkal az országból”, skandálták a román nemzeti színű kokárdát viselő ellentüntetők, ugyanakkor trágár, obszcén szavakat kiabáltak a gárdások irányába. Baricz László, az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselője elmondta: „Mi engedélyt kértünk a polgármesteri hivataltól a Székely hadosztály létrehozása 90. évfordulójának megemlékezésére. Hangsúlyozom, megemlékezésről lett volna szó: nem provokatív szándékkal jöttünk ide, békés, nyugodt megemlékezést szerettünk volna a Mátyás-szobornál. Erre nem kaptunk engedélyt. A törvények szerint a megemlékezésre nem kell engedély, ezért mi eljöttünk egy koszorúval, és ha lehetséges, megkoszorúzzuk a szobrot. ” A rendőrség bekísérte a Székely Gárda akciójának résztvevőit a rendőrségre, ugyanakkor igazoltatott és megbüntetett több személyt az ellentüntetők közül. László Attila alpolgármester elmondta: az akció előtt az illetékes szervek folyamatosan tájékoztatták a fejleményekről. „Nem tartom normális dolognak, hogy Kolozsvár ilyen akciók színtere legyen. Szerintem az illetékes szervek szakszerű módon jártak el” – nyilatkozta. A magyar s fiatalok megmozdulása mintegy válasz volt arra, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű szervezet Sepsiszentgyörgyön ünnepelte Románia nemzeti ünnepét. A sepsiszentgyörgyi események komolyabb incidens nélkül zajlottak: a mintegy 150 román szélsőséges fiatal ünneplését közel félszáz 64 vármegyés magyar „követte” alig 50 méterről – a feleket csendőrök választották el. A sajtónak nyilatkozva a román szervezet képviselői kifejtették: azért mentek Sepsiszentgyörgyre, hogy kihangsúlyozzák: Székelyföld román föld, és az is marad mindörökre, menetelésük során ezt többször skandálták. A 64 Vármegye nevű szervezet fiataljai éppen a fenti „szlogen” miatti nemtetszésüket kívánták kifejteni. „Nem keresünk konfliktusokat, de jelenlétünkkel jelezni kívánjuk, hogy mi is létezünk. Éppen az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi jelenléte a provokáció” – nyilatkozta egyikük. /K. O. : Feszült hangulat a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Sepsiszentgyörgyön hamis szórólapok jelentek meg, amelyek a Székely Nemzeti Tanács nevében arra szólították fel a város magyar lakosságát, védjék meg a román szélsőjobbtól Székelyföldet. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke leszögezte: nem szerveznek ellentüntetést, és nem szoktak nyilvánvaló provokációkra válaszolni. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester december 1-jére virradó éjszaka kiutasított a városból egy autóbusznyi, román zászlóba burkolózó fiatalt. Az érintettek a Mihai Viteazul kollégiumhoz érkeztek, de a polgármester megtiltotta, hogy oda bemenjenek. Az üvöltöző, szitkozódó román fiatalokat a helyszínre érkező rendőrök a buszba terelték, és kivezették a városból. /Oborocea Mónika, Kovács Zsolt: Szélsőségesek párbaja. A Magyar Gárda és a Noua Dreapta is felvonult december 1-jén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Digitalizálják és az interneten teszik elérhetővé a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum fényképtárát. Egy különleges szkenner segítségével kezdték el a több mint tízezer fotót számláló gyűjtemény digitalizálását. A múzeum hatalmas fotótékájának tartalma eddig az intézmény munkatársai számára is nehezen volt hozzáférhető. Az elkészültekből háromszáz kép már megtekinthető az intézmény honlapján, a www.sznm.ro/fototeka.php címen. /Kovács Zsolt: Negatívról az internetre. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

A háromszéki rendőrségnek 3000 lejnyi erkölcsi kártérítést kell fizetnie az 1989 decemberében meggyilkolt Aurel Agache milicista családjának. Az érintettek ugyanis beperelték a rendőrség vezetőségét, amiért nem engedélyezte, hogy lemásolják a volt milicista ügyiratainak egy részét, arra hivatkozva, hogy a dokumentumok titkosítva vannak. /Kovács Zsolt: Pénzt kap az Agache család. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Húsz megyét nyert meg Basescu jelenlegi államelnök, huszonegyet és Bukarestet Mircea Geoana. Akárcsak az első fordulóban, most is Erdélyben és a Bánságban kapta a legtöbb szavazatot az elnökválasztásokon a jelenlegi államfő, akinek a székelyföldi voksok többségét is sikerült elnyernie. Traian Basescut az ellenjelöltjénél többen támogatták a gazdaságilag fejlett, Erdélyen kívüli megyékben (Prahova, Ilfov, Konstanca) is. Basescu államfő Arad (63,2 százalék), Kolozs (62,77), Szeben (61,11) és Fehér (60,22) megyékben kapta a legtöbb szavazatot. A szociáldemokrata jelölt, Mircea Geoana támogatottsága Vaslui (59,99), Hunyad (59,81), Arges (58,83) és Teleorman (58,80) megyében volt a legmagasabb. Basescu szavazattöbbséget szerzett a magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében a második fordulóban is. Annak ellenére, hogy az RMDSZ csatlakozott a Klaus Johannis nagyszebeni polgármester-kormányfőjelölt mögé felsorakozó koalícióhoz, és arra kérte tagságát és szimpatizánsait, hogy Mircea Goanára szavazzak. Végül Traian Basescu Hargita megyében a szavazatok 56,4, Kovászna megyében pedig az 59,8 százalékát szerezte meg. Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának elnöke szerint a romániai magyarság alacsony részvétele azzal magyarázható, hogy sem Geoanának, sem pedig Basescunak nem volt a magyarságot megszólító, tematikus kampánya. Kovászna megyében Traian Basescu több mint 13 ezer szavazattal kapott többet ellenjelöltjénél. Háromszéken rendkívül alacsony volt a választási részvétel. A háromszéki RMDSZ elnöke, Tamás Sándor ezt azzal magyarázta, hogy a magyarok számára nem volt közvetlen tétje ennek a választásnak. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ javaslata ellenére a háromszékiek többsége Traian Basescura szavazott. /Fleischer Hilda, Kovács Zsolt: Fleischer Hilda, Kovács Zsolt: Erdély Traian Basescura szavazott. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Átgondolatlanul költötte el idén a rendelkezésére álló összegeket az Oktatási Minisztérium – fejtette ki Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, a tanintézmények többéves fejlesztéséhez szükséges összegek alig 2 százalékát utalták ki ebben az esztendőben Háromszékre. Tavaly 29 millió lejt kapott Háromszék tanügyi beruházásokra, idén csak 4,2 millió lej érkezett. /Kovács Zsolt: Pazarol a tanügyi tárca? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

„Történetek, amelyek körberepülték a világot” címmel december 15-én nyílik kiállítás a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A tárlattal Selma Lagerlöfnek kívánnak emléket állítani, aki a történelem első női irodalmi Nobel-díjasa, a Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át című mese írója. Lagerlöf sikeréhez hozzájárult, hogy a svéd kormány 1906-ban hirdetett egy pályázatot olyan könyv megírására, amelyből a gyerekek megismerhetik hazájuk, tájaik hagyományait. A Székely Nemzeti Múzeumban megnyíló tárlat annak a hármas testvérmegyei kapcsolatnak köszönhető, amelyet öt éve ápol Kovászna megye, a svédországi Värmland megye és a magyarországi Heves megye. A sepsiszentgyörgyi kiállítás interaktív, így társasjátékok révén állandó részvételre buzdítja a gyerekeket és szülőket egyaránt. /Kovács Zsolt: Nils Holgersson Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Bizonyíték meghamisítása valamint kenőpénz elfogadása vádjával december 19-én őrizetbe vették Kiss Sándort, a Kovászna megyei ügyészség bűnügyi osztályának főügyészét. A rendőrség tetten érte az ügyészt, amikor egy általa vizsgált ügy bizonyítékait kicserélte. Kiss Sándor volt az a megbízott ügyész, aki az idén márciusban kirobbant hamis gépjárművezetői igazolványok és lopott autók forgalomba írásának ügyét is vizsgálta. A letartóztatott ügyész több évtizede dolgozott a Kovászna megyei ügyészségen. /Kovács Zsolt: Ügyész letartóztatásban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

A sepsiszentgyörgyi városi tanács elutasította a városközpont felújítását vizsgáló bizottság jelentését. Az öt tanácstagból álló testületnek a városközponti utcák felújítására elköltött pénz elköltésének törvényességét és a felújítás időszerűségét kellett megállapítania. Az erről szóló zárójelentést két polgári és egy liberális párti tanácstag írta alá, ez utóbbi azonban csak részben értett egyet vele. Nem írta viszont alá a bizottság RMDSZ-es és Demokrata-Liberális párti tanácstagja, akik szerint a jelentés szakmaiatlan és rosszhiszemű. Bálint József kifejtette: alpolgármesteri tisztségből való leváltása is azért történt, mert nem vett részt abban felelőtlen pénzköltésben amely során a pénzek „egyik zsebből a másikba vándorolnak”. Antal Árpád polgármester válaszában kifejtette: kirakatper zajlik ellene. /Kovács Zsolt: Kirakatper Háromszéken? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

SZNT-es meghívás, RMDSZ-es nem
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 12-én 15 órára a sepsiszentgyörgyi kultúrpalotába hívta össze a második székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. A szervezők meghívtak minden székelyföldi önkormányzati képviselőt, illetve polgármestert, valamint megyeelnököt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlés munkálataiban.
„Reméljük, hogy ezúttal nem lesz vita sem az ülés formájáról, sem annak tartalmáról, minden politikai szereplő felismerte, hogy az autonómia érdekében egységes fellépésre van szükség” – írja Farkas Csaba, aki szerint eddig pozitív válasz érkezett az EMNT és az MPP ügyvezető elnökétől. Farkas szerint a nagygyűlés legfontosabb javaslata, hogy határozatban rögzítsék a magyar nyelv hivatalos jogállását Székelyföldön.
„Az RMDSZ nem vesz részt az SZNT által március 12-én Sepsiszentgyörgyön megszervezett önkormányzati nagygyűlésen” – jelentette ki hétvégén Markó Béla, aki elmondta, az általa vezetett szervezet nem tervezett közös rendezvényt az SZNT-vel, és nem is kapott meghívást ilyenre. Markó ugyanakkor nem kommentálta az SZNT nagygyűlésének fő célkitűzését, miszerint a magyar nyelv hivatalos jogállását szeretnék határozatba foglalni.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Nyelvi bojkottot hirdettek a háromszéki civilek
A magyar nyelv tudatos használatára buzdít a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK). A mozgalom tagjai arra ösztönöznek, hogy közintézményekben, cégeknél, vállalatoknál mindenki használja anyanyelvét.
„Bár anyanyelvünk használatát törvény is szavatolja, nem élünk vele” – áll a szervezet közleményében. Mint állítják, sok esetben akkor is románul folynak a hivatalos eljárások, ha mindkét fél magyar. A cégtáblákon, az üzletekben alkalmazott feliratok, a szolgáltatók hivatalos közleményei az esetek többségében csak román nyelvűek. Az egyesület szerint az anyanyelvhasználat a civil öntudaton múlik.
A kezdeményezők kérik a kétnyelvűség betartását a közintézményekben, és felszólítják a vállalkozókat, hogy termékeiket magyarul is feliratozzák, szolgáltatásaikat magyarul is népszerűsítsék, és forduljanak anyanyelvén a célközönséghez. A többnyelvűség érdekében a szervezet arra szólítja fel a civileket, hogy ne vásároljanak olyan üzletekből, ahol nincsenek magyar nyelvű feliratok – fejtette ki az egyesület.
A mozgalom első akciójára a múlthéten került sor. Sepsiszentgyörgyi fiatalok egy csoportja az egyik nagyáruház előtt szervezett villámcsődületet (flash-mobot), és a kétnyelvűség alkalmazására szólították fel a multinacionális cég helyi vezetését. A telefonos ügyfélszolgálatok esetében már több nagyvállalat hirdet magyar nyelvű információszolgáltatást, a felkínált opció azonban gyakran csak névleges.
Az E-On gázszolgáltató magyar nyelven beszélő diszpécserei például az esetek többségében nem elérhetők, hiába csönget türelmesen magyar nyelvű felvilágosításért a betelefonáló.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

SZNT-s meghívás, RMDSZ-es nem
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 12-én 15 órára a sepsiszentgyörgyi kultúrpalotába hívta össze a második székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. A szervezők meghívtak minden székelyföldi önkormányzati képviselőt, illetve polgármestert, valamint megyeelnököt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlés munkálataiban.
„Reméljük, hogy ezúttal nem lesz vita sem az ülés formájáról, sem annak tartalmáról, minden politikai szereplő felismerte, hogy az autonómia érdekében egységes fellépésre van szükség” – írja Farkas Csaba, aki szerint eddig pozitív válasz érkezett az EMNT és az MPP ügyvezető elnökétől. Farkas szerint a nagygyűlés legfontosabb javaslata, hogy határozatban rögzítsék a magyar nyelv hivatalos jogállását Székelyföldön.
„Az RMDSZ nem vesz részt az SZNT által március 12-én Sepsiszentgyörgyön megszervezett önkormányzati nagygyűlésen” – jelentette ki hétvégén Markó Béla, aki elmondta, az általa vezetett szervezet nem tervezett közös rendezvényt az SZNT-vel, és nem is kapott meghívást ilyenre. Markó ugyanakkor nem kommentálta az SZNT nagygyűlésének fő célkitűzését, miszerint a magyar nyelv hivatalos jogállását szeretnék határozatba foglalni.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Erős közösség ünnepe
Az autonómiakövetelések jegyében zajlottak a március 15-i megemlékezések
Szabad, egyenlő, testvéri életet, igazi demokráciát kell teremteni Erdélyben, Romániában – mondta tegnap Marosvásárhelyen Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ március 15-i központi ünnepségén. A politikus nem csupán az 1848-as forradalomra és szabadságharcra emlékezett beszédében, hanem a húsz évvel ezelőtti véres marosvásárhelyi eseményekre is.
A Székely himnusszal indult Marosvásárhelyen az RMDSZ központi március 15-i megemlékezése, ahol a mintegy tízezer résztvevő nemcsak a 162 évvel ezelőtti, hanem az 1990-es eseményekre is emlékezett. A Postaréten, a Székely vértanúk emlékművénél tartott központi rendezvényen zökkenőmentesen, csendzavarás nélkül ért véget az ünnep, ahol a szónokok között elsőként Markó Béla, az RMDSZ elnöke mondta el ünnepi beszédét.
Az 1848-as szabadságharc kirobbanásának évfordulója kapcsán úgy fogalmazott, hogy minden nemzet történetében vannak fontos állomások, a nemzeti szolidaritásnak olyan példái, amelyekre újból és újból emlékezni kell. „Sokan vitatják manapság, hogy mi értelme van a nemzeti büszkeségnek, és nem vezet-e nacionalizmushoz, más népek gyűlöletéhez. Nem, éppen ellenkezőleg, aki joggal büszke nemzete történelmére, mert van, amivel büszkélkednie, annak nincsen amiért másokat gyűlölnie vagy megvetnie” – hangsúlyozta Markó.
Szerinte különösen jó érzés magyarnak lenni március 15-én, ugyanis ekkor Kossuth Lajosék, Petőfi Sándorék végtelen szabadságszeretetére gondolunk. „Olyan hatalmas, olyan végtelen szabadságot akartak ők itt, Európának ezen a részén, hogy abból jutott volna bőven minden nemzetnek, és ha megvalósul az ő álmuk, senki sem lett volna híjával a szabadságnak errefelé. Akkor nem sikerült. De büszkék vagyunk rájuk, mert a magyar nemzet legszebb, legjobb énjét mutatták fel együtt, szolidárisan” – mondta el Markó Béla.
Markó Béla nem csak 1848-ra emlékezett beszédében, hanem a marosvásárhelyi Fekete Márciusra is
Az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes elmondta: az is szabadságharc volt, a marosvásárhelyi magyarok szabadságharca. „Ha akkor otthon maradnak a marosvásárhelyi és környékbeli magyarok Ernyétől Szovátáig, és ha nem állnak mellénk a cigányok, ma szétvert, megalázott közösség lennénk” – mondta szónoklatában Markó Béla.
Az ünnepi szónoklatok sorozatát Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezete elnökének beszéde zárta, aki elmondta, Maros megyében 78 helységben ünneplik az 1848-as forradalom évfordulóját, de sok helyen emlékeznek a fekete március eseményeire is. Teremeújfaluban idősb Kiss Zoltánra emlékeztek, aki húsz évvel ezelőtt Marosvásárhelyen veszítette életét, amikor halálra gázolta a görgényvölgyieket szállító teherautó.
Nyerges-tetői tisztelgés a kötelességtudók előtt
A hideg, havas idő ellenére több százan gyűltek össze a Csíkkozmáshoz tartozó Nyerges-tetői emlékműnél tisztelegni azok előtt, akik 1849. augusztus 1-én Gál Sándor vezetésével megpróbálták feltartóztatni a Háromszék felől betörő orosz csapatokat. Korodi Attila RMDSZ-es képviselő beszédében azt a költői kérdést tette fel, hogy vajon ma hányan adnák fel kényelmüket a lövészárokért.
Gyerkó László szenátor azt emelte ki, hogy a nyergestetői csata a szülőföld védelmének a jelképe, amelynek a hősei olyan áldozatot hoztak, amelyet a mai székely is meg kell hozzon nap mint nap.
Székely zászló a csíki megyeházán
Ünnepélyes keretek között vonták fel tegnap a székely lobogót Hargita Megye Tanácsának székházára az 1848–49-es szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A kék-arany színű lobogót a megye zászlajának fogadta el nemrégiben a megyei önkormányzat, amint Borboly Csaba tanácselnök fogalmazott: „visszahelyezte jogaiba a közösségi jelképet”, „Nem éri fel a nemzeti zászlót, de a mi múltunk szimbóluma” – érvelt Borboly, hozzátéve: tiszteljük a román zászlót is, amely „a román barátainknak a legkedvesebb”.
Sokkal vehemensebb hangot ütött meg Veres Dávid, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csíkszéki soros elnöke, aki az autonómia kivívásának fontosságára helyezte a hangsúlyt, majd beszéde végén „Székelyföld nem gyarmat”, „Székelyföld szabad” jelszavakat skandálta.
Visszatérő motívum: Gábor Áron rézágyúja
Sűrű havazással indult, majd az ünnepség közben napsütésre váltott az idő Sepsiszentgyörgyön. A hideg ellenére szép számmal gyűltek össze a háromszéki megyeszékhely központjában az ünneplők. A várost piros-fehér-zöld kokárdákkal díszítették ki. A sepsiszentgyörgyi ünnepség az Erzsébet parki 1848-49-es emlékmű megkoszorúzásával kezdődött, majd a színház előtti téren felállított színpadon folytatódott az Emeld fel fejedet büszke nép című emlékműsorral.
A színpad előtt lovakkal vonult fel a Csillagőrző Egyesület, a 11. Székely Huszárezred hagyományőrző csapata és az uzoni Hagyományőrző Huszárok csapata. Az ünnepi beszédek fő gondolata Gábor Áron hazahozott ágyújához kapcsolódott. Köszöntőbeszédében Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kiemelte: a negyvennyolcas harcok egyik „résztvevője” érkezett haza.
„Gábor Áron rézágyújáról van szó, melyet negyven év után hazahoztunk, mert a miénk, és mert a miénk, itthon kell maradnia. Amint ránézek, látom, hogy Gábor Áron kiáltja: »Lészen ágyú!«. Ez az optimizmus, ez a hit, amire ma is szükségünk van, hogy Székelyföld volt, van és lesz!” – mondta Antal Árpád és hozzátette: „egy ilyen nagy közös ügyünk Székelyföld demilitarizálása, földjeinknek a katonaságtól való mielőbbi visszaszerzése!”
Sepsiszentgyörgy polgármestere bejelentette, hogy az ünnepség helyszínén aláírásgyűjtésbe kezdenek, melyben kérik, hogy szolgáltassák vissza az eltulajdonított és militarizált területeket.
Ágyúval hívták a tömeget
Kézdivásárhelyen a hagyományőrző csapatok és a falvak felvonulása után Rácz Károly polgármester köszöntőjével kezdődött az ünnepség. Petőfi Sándor Talpra magyar című megzenésített verse Tolcsvay László előadóművész tolmácsolásában csendült fel, majd Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke szólt az ünneplő tömeghez, és a hazatért Gábor Áron-ágyúra mutatva kiemelte: „lészen nemcsak ágyú – ahogy mondta egykor Gábor Áron –, hanem lészen autonómia is”.
Kelemen Hunor művelődési miniszter beszédében kiemelte: szülőföldjére érkezett és mivel itthon érzi magát, nem jöhetett üres kézzel, hazahozta Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúját, amelynek itt a helye ma, és itt lesz holnap is.
A művelődésügyi miniszter beszédét egy „Lesz-e autonómia?” felkiáltás szakította meg, amire Kelemen Hunor azt válaszolta: mindennek eljön az ideje, és ha együtt cselekszünk akkor sikeresek leszünk. Háromszéken 19 órakor a maksai Óriáspincetetőn meggyújtották az őrtüzet, amelyhez 21 óráig minden település csatlakozott.
Traian Băsescu: a romániai magyarok legyenek büszkék „hármas identitásukra”
A romániai magyaroknak magyarságukra és román állampolgárságukra egyformán büszkének kell lenniük – ez az egyik fő gondolata annak a román elnöki hivatal által tegnap közzétett ünnepi nyilatkozatnak, amelyben Traian Băsescu államfő március tizenötödike alkalmából köszöntötte a romániai magyarokat.
A dokumentum szerint a romániai magyarok számára sokkal könnyebbé és természetesebbé vált a magyarságukból, valamint a román és az európai állampolgárságukból adódó hármas identitásuk vállalása most, amikor Románia és Magyarország is tagja „a nagy európai családnak”, és az állam modernizációjára, valamint a jólét megteremtésére irányuló közös célokkal rendelkeznek.
Emlékeztetett arra, hogy a kommunista diktatúra idején az emberi jogokat és a nemzeti kisebbségek jogait semmibe vették az akkori hatóságok, az elmúlt húsz évben azonban visszafordíthatatlan lépéseket tett Románia a sokszínű és demokratikus társadalom kiépítésére, ahol a nemzeti kisebbségek jogait az alkotmány, de újabban a Lisszaboni Szerződés is szavatolja.
Emil Boc miniszterelnök ünnepi köszöntőjében méltatta a Románia és Magyarország, valamint a románok és a magyarok közötti viszony elmúlt években tapasztalt fejlődését. Rámutatott: ezt a viszonyt ma már a barátság, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet jellemzi, és megköszönte a romániai magyaroknak, hogy a románok erőfeszítéseivel együtt hozzájárultak annak kiépítéséhez. Boc az RMDSZ szerepét is méltatta, amely – mint írja – komoly kormánypartnerré vált.
Antal Erika, Inczefi Tibor, Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Táblaháború Háromszéken
Törvénytelenek a sepsiszentgyörgyi turisztikai látványosságok fele irányító táblák, állapította meg lakossági feljelentés nyomán a Kovászna megyei prefektúra.
A megrögzött feljelentő hírében álló helybéli lakos, Dan Tănasă nemrégiben a Sepsiszentgyörgy főutcáinak útkereszteződéseibe felállított turisztikai irányjelző táblák ellen emelt kifogást, mivel azokon először magyar, majd román és angol nyelven írták ki a látványosságok nevét.
A feljelentő szerint az érvényes jogszabályok alapján először az állam nyelvén, tehát románul kell feliratozni, majd csak azután szerepelhet a kisebbségek nyelvén illetve valamilyen külföldi nyelven megfogalmazott felirat az útjelzőn. A feljelentésre írt válaszában György Ervin prefektus leszögezte: a város központjában kihelyezett irányjelző táblák valóban törvényellenesek.
A kormánybiztos tegnapi sajtótájékoztatóján ugyanakkor hangsúlyozta: körlevelet írt minden háromszéki polgármesternek, amelyben felhívja figyelmüket a feliratozás helyes sorrendjére és abban bízik, hogy „a jóhiszemű elöljárók” 30 napon belül rendezik a problémákat.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a prefektus közleményével kapcsolatban elmondta: a hivatalos településjelző és utcanév táblák esetében betartották a törvényes sorrendet, de az elöljáró emlékeztetett arra, hogy a Dan Tănasă által kifogásolt táblák nem hivatalosak, azok eligazító jellegű turisztikai jelzések, és mivel Sepsiszentgyörgyre a legtöbb turista Magyarországról érkezik, ezért ésszerű, ha jól látható a magyar nyelvű útbaigazítás.
Dan Tănasă ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy sok vidéki polgármesteri hivatal épületén úgy szerepel a „Községháza” felirat, hogy román szöveg nem is jelenik meg. Az elöljárók azonban arra figyelmeztettek, hogy ezek műemlék épületek, amelyek homlokzatára az építéskor belevésték a községháza feliratot, így azt nem lehet se módosítani, se föléje írni a román megnevezést. Mindemellett minden polgármesteri hivatal épületén ki van helyezve a hivatalos tábla, amely a törvényes előírásoknak megfelelően van feliratozva.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Táblaháború Háromszéken
Törvénytelenek a sepsiszentgyörgyi turisztikai látványosságok fele irányító táblák, állapította meg lakossági feljelentés nyomán a Kovászna megyei prefektúra.
Törvénytelenek a sepsiszentgyörgyi turisztikai látványosságok fele irányító táblák, állapította meg lakossági feljelentés nyomán a Kovászna megyei prefektúra. A megrögzött feljelentő hírében álló helybéli lakos, Dan Tănasă nemrégiben a Sepsiszentgyörgy főutcáinak útkereszteződéseibe felállított turisztikai irányjelző táblák ellen emelt kifogást, mivel azokon először magyar, majd román és angol nyelven írták ki a látványosságok nevét.
A feljelentő szerint az érvényes jogszabályok alapján először az állam nyelvén, tehát románul kell feliratozni, majd csak azután szerepelhet a kisebbségek nyelvén illetve valamilyen külföldi nyelven megfogalmazott felirat az útjelzőn. A feljelentésre írt válaszában György Ervin prefektus leszögezte: a város központjában kihelyezett irányjelző táblák valóban törvényellenesek.
A kormánybiztos tegnapi sajtótájékoztatóján ugyanakkor hangsúlyozta: körlevelet írt minden háromszéki polgármesternek, amelyben felhívja figyelmüket a feliratozás helyes sorrendjére és abban bízik, hogy „a jóhiszemű elöljárók” 30 napon belül rendezik a problémákat.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a prefektus közleményével kapcsolatban elmondta: a hivatalos településjelző és utcanév táblák esetében betartották a törvényes sorrendet, de az elöljáró emlékeztetett arra, hogy a Dan Tănasă által kifogásolt táblák nem hivatalosak, azok eligazító jellegű turisztikai jelzések, és mivel Sepsiszentgyörgyre a legtöbb turista Magyarországról érkezik, ezért ésszerű, ha jól látható a magyar nyelvű útbaigazítás.
Dan Tănasă ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy sok vidéki polgármesteri hivatal épületén úgy szerepel a „Községháza” felirat, hogy román szöveg nem is jelenik meg. Az elöljárók azonban arra figyelmeztettek, hogy ezek műemlék épületek, amelyek homlokzatára az építéskor belevésték a községháza feliratot, így azt nem lehet se módosítani, se föléje írni a román megnevezést. Mindemellett minden polgármesteri hivatal épületén ki van helyezve a hivatalos tábla, amely a törvényes előírásoknak megfelelően van feliratozva.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Házhoz jön a Nép Ügyvédje
Több év után újra fogadják a panaszosokat az ombudsman brassói területi irodájának munkatársai Sepsiszentgyörgyön – jelentette be tegnap a hivatal munkatársa, Matei Cătălina.
A nyilvánosságra hozott adatok szerint országos szinten Kovászna megyéből érkezik a legkevesebb beadvány a nép ügyvédjéhez, szakértők szerint az alacsony érdeklődés azzal magyarázható, hogy a helyiek nem ismerik ezt a jogorvoslati lehetőséget. Az ombudsman képviselői jövő héttől, minden szerdán 9–12 óra között, a sepsiszentgyörgyi prefektúra épületében tartanak fogadóórát, mondta el lapunknak Matei Cătălina.
Itt – a többségben élő magyar lakosságra való tekintettel – tolmács segíti munkájukat. A nép ügyvédje brassói területi irodájának munkatársai tavaly 900 panaszost fogadtak, de ezek közül csak 160-an nyújtottak be írásos beadványt is. A szakértő szerint minden megkeresésre igyekeznek valamilyen választ adni, de hivatalosan csak akkor tudnak eljárni, ha írásos bejelentést kapnak.
A szakember szerint sokan keresik fel őket jogi tanácsokért, például válóperes vagy örökösödési ügyekben, ilyenkor szóban adnak tanácsot, vagy a megfelelő szervekhez irányítják a panaszost. Matei Cătălina arra hívta fel a figyelmet, hogy ha írásban fordulnak hozzájuk, akkor felkeresik azt az intézményt, amelynek munkáját kifogásolja a panaszos, és igyekeznek megoldani az ügyet.
Legtöbbször visszaszolgáltatási ügyekben segítenek, de sokan a fogyatékosság besorolása miatt is kérik a nép ügyvédje segítségét, továbbá gyakori még a nyugdíj megállapítása és annak összege miatti panasztevés is. A brassói szakember szerint az esetek többségében megalapozottak a panaszok, ezért is sikerül azokat az ombudsman közbenjárásával orvosolni.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Teljes körű magyar oktatás
A tanügyi törvénytervezetről, valamint az ezzel kapcsolatos koalíciós vitákról és megbékélésről beszélt tegnap Sepsiszentgyörgyön Markó Béla miniszterelnök-helyettes.
Az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, azért ment Háromszékre, mert olyan időszak van, amikor hasznos szorosabb kapcsolatot tartani a saját szervezettel, és azokkal, akiket a kormányban meghozott intézkedések jól vagy rosszul érintenek. Az RMDSZ-elnök szerint a háromszékiek jelezték neki, hogy hasznos lenne anyanyelvi oktatatási kérdésekben tanácskozni a pedagógusokkal. Erre került sor tegnap Sepsiszentgyörgyön a Puskás Tivadar Szakközépiskolában, majd Kézdivásárhelyen, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központban.
A román nyelven kívül mindent magyarul
Az új oktatási törvény által – amennyiben ezt elfogadja a parlament – gyakorlatilag teljes körűvé válik az anyanyelvű oktatás Romániában, és e tekintetben az RMDSZ semmilyen visszalépést nem tart elfogadhatónak – jelentette ki Markó.
A szövetségi elnök elmondta, a kormány által elfogadott, jelenleg a képviselőház oktatási bizottságában lévő jogszabálytervezet még a korábbi, a kormány által felelősségvállalással elfogadott, majd az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett törvénynél is szélesebb anyanyelvi jogokat biztosítana a kisebbségi oktatás terén, ennek elfogadásához azonban erős koalíciós szolidaritásra és a koalíciós egyezségek szigorú betartására van szükség.
Markó Béla ezzel az oktatási szakbizottságban szerdán bekövetkezett koalíciós nézeteltérésre utalt, amikor is a demokrata-liberálisok egyik képviselőjének támogatásával, 16-15 arányban elfogadták azt az ellenzéki javaslatot, melynek értelmében a történelem és földrajz ötödik osztálytól kezdődően csak román nyelven oktatható.
Mint ismeretes, az RMDSZ határozott fellépésének eredményeként a tervezet folytatódó vitájában már a megállapodásnak megfelelően fogadták el a többi kisebbségi vonatkozású cikkelyt. Így alakulhatott ki az az ellentmondás, hogy – míg a történelem és földrajz oktatására vonatkozó cikkely román nyelvű oktatást ír elő, az utána következő rendelkezés kimondja: a román nyelven kívül minden tantárgy anyanyelven oktatható. Ezt az ellentmondást a plénumban fogják feloldani – mondta Markó Béla.
További eredmények
A törvény további, kisebbségi vonatkozású rendelkezései közül a szövetségi elnök fontos előrelépésnek nevezte azt is, hogy a román nyelvet és irodalmat végig sajátos tanterv szerint és tankönyvből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek, a líceumban is. Új kezdeményezés az is, hogy a diáklétszámtól függetlenül a kisebbségi iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, így bármilyen kis létszámú az adott iskola, pecséttel és aláírási joggal rendelkezhetnek.
A törvénytervezet egyik nagyon fontos cikkelye, hogy az intézmény vezetésében számarány alapján vesznek részt a kisebbségiek – a szórványban működő iskolákra nézve ez fontos rendelkezés. A miniszterelnök-helyettes szerint a fejkvótarendszer bevezetése komoly kockázatot jelenthetett volna a kis gyereklétszámmal működő magyar intézmények esetében.
„Ez számunkra elfogadhatatlan, ezért bevittünk az új tervezetbe egy nyelvi pótlékot, ami azt jelenti, hogy a kisebbségi iskolák eleve nagyobb szorzóval működnek, azaz több fejpénzt kapnak. Ez sem oldja meg problémánkat, így beiktattunk egy másik szempontot is, az úgynevezett diszperziós, szétszórtsági pótlékot: olyan közösség esetében, ahol gyerekek, családok szétszórtan élnek, megint egy jelentős emelés jár a gyerek után” – mutatott rá Markó Béla.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Válságkezelés oktatásfejlesztéssel
Az oktatás fejlesztése hozzásegíthet a gazdasági válságból való kilábaláshoz – állapította meg Sepsiszentgyörgyön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ szövetségi elnöke a Sikeres Székelyföld című konferencián vett részt Sepsiszentgyörgyön, ahol a székelyföldi közoktatás, iskolapolitika és a decentralizációs folyamatról értekeztek.
Az oktatás fejlesztése hozzásegíthet a gazdasági válságból való kilábaláshoz – állapította meg Sepsiszentgyörgyön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. A konferencia megnyitó beszédében Markó kifejtette: képmutatás lenne optimista beszédet tartani, amikor a Nemzetközi Valutaalap és a kormány kényszerű drasztikus intézkedéseinek árnyéka vetül az országra. Szerinte ezeket szükségszerű megtenni, mert különben az ország összeroskad.
„Komoly reformokra van szükség, bürokratikus államban élünk, amit át kell szervezni” – állapította meg a politikus, aki szerint elsősorban az oktatását kell fejlesztenie annak az országnak, amelyik ki akar lábalni a gazdasági válságból. Székelyföld is akkor törhet ki a hátrányos helyzetéből, ha versenyképes az oktatás – jelentette ki.
A tanintézmények, és az oktatás tartalmi részének decentralizációjának fontosságát hangsúlyozta Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a konferencián. Megállapította, hogy a romániai magyar oktatás, amellett, hogy a munkaerőpiacra készít fel, a magyar identitás megőrzésének eszköze. Ezért kormányzati ciklusokon átívelő, jól működő programokra van szükség.
Országos szinten az elmúlt 3 évben az iskolák száma csökkent, de ez nem jellemző Kovászna és Hargita megyékre, mondta a főtanfelügyelő, aki szerint Háromszéken évente átlag 700-al csökken ugyan a gyermeklétszám, de ragaszkodnak hozzá, hogy minden közigazgatási területen legyen egy önálló jogi státussal rendelkező tanintézmény, és minden kistelepülésen működjön óvoda és általános iskola.
Keresztély Irma szerint a tanári állások száma is csökkent, hiszen Kovászna megyében 2004-2005-ös tanévben 3810 állás volt, míg az idei tanévben csak 3102. Ez azért van, mert az iskolahálózat stabil maradt, de csökkent az osztályok létszáma, és bizonyos tantárgyakból a heti óraszám is. Keresztély megállapította: még mindig vannak szülők, akiket meg kell győzni, hogy a magyar nyelvű oktatást válasszák. Kovászna megyében jelenleg a magyar diákok 8 százaléka román iskolákban tanul.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Elindult a Romániai Magyar Lexikon az interneten
150 erdélyi műemlék magyar–román adatlapjával indult el az Interneten a Romániai Magyar Lexikon.
A www.lexikon.ro és a www.enciclopediavirtuala.ro címeken érhető adatbázis első elkészült „fejezete” Erdély épített örökségéről szól, 21 település 150 fontos műemlékének részletes, fotókkal ellátott leírását tartalmazza magyar és román nyelven. A szócikkek kizárólag a lexikon számára készültek Kovács Zsolt művészettörténész irányításával, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvánnyal partnerségben. Az alkotók tervei szerint a lexikon.ro egyszerre jelent majd korszerű, folyamatosan frissülő, gyarapodó kézikönyvet, összetett keresési lehetőségekkel ellátott tudományos portált és tudományos közösséget.
A lexikonban jelenleg elérhető 150 műemlék legtöbbje kolozsvári, nagyváradi és marosvásárhelyi, továbbá szerepel köztük nagykárolyi, gyergyószentmiklósi vagy szászrégeni is.
A feldolgozott műemlékek listája tematikailag is nagyon vegyes, várak, templomok, műemlékké nyilvánított lakóházak és emlékművek egyaránt megtalálhatók.
A tervek szerint évente 1–2 új tematikával gyarapítják majd a lexikon.ro-t. A következő fejezet munkacíme Erdély szellemtörténete és 140 szócikket tartalmaz, többek között néprajzi, történelmi, szociológiai és intézménytörténeti tematikákban.
Nyugati Jelen (Arad)

A szenátusban nehezebb lesz
Tanügyi törvény: a magyar politikusokat „meglepte” a liberálisok nacionalista viselkedése
„Sajnos, amikor magyar kérdésről van szó egyik román párt tizenkilenc a másik egy híján húsz” – jelentette ki az oktatási törvénytervezet körüli cirkusz kapcsán Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke.
„Amikor közösen kormányoztunk, akkor Eugen Nicolăescu liberális alelnök is úgy szerette a magyarokat, hogy szinte azt hittük ő is magyar” – mondta el annak kapcsán, hogy a Románia történelmének és földrajzának magyarul való tanítását lehetővé tevő cikkelyt leghevesebben a Nemzeti Liberális Párt képviselői támadták.
Szerinte a liberális és szociáldemokrata honatyák viselkedése is bizonyítja, hogy az RMDSZ-nek az a feladata, hogy a maga hét százalékos támogatottságával el tudja érni, hogy amikor kormányon van, román partnereink visszafogják magukat és másként viselkedjenek.
Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke újságírói kérdésre elmondta: a szövetség nem megzsarolta a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L) hanem teljesen természetesen elvárta, hogy az tartsa magát a politikai egyezségükhöz. „A képviselőház szerdai ülése után jelentős előrelépésről beszélhetünk a hazai magyar oktatásban” – tette hozzá Olosz Gergely. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy elszabadultak az indulatok, szélsőséges, nacionalista és soviniszta megjegyzések hangzottak el.
„Ilyen megnyilvánulások elfogadhatatlanok és érthetetlenek ebben a században” – mondta Olosz, aki főként a korábbi kormányzó partnereik, a liberálisok viselkedését nem érti. Végül az inkriminált cikkely átment, sőt a jogszabály egészét is megszavazta a képviselőház plénuma, így a törvénytervezet átkerült a szenátusba, amely ügydöntő házként még a ciklus végéig meg kellene szavazza ahhoz, hogy a következő tanévben már alkalmazni lehessen.
„A szenátusban még nehezebb lesz, mint a képviselőházban, mert ott gyengébb a többség. De remélem, hogy sikerülni fog” – mérte fel lapunk kérdésére Markó Béla RMDSZ-elnök annak esélyeit, hogy az alsóházhoz hasonlóan a felsőházban is megszavazzák majd a tanügyi törvényt. Dan Manolăchescu, a PD-L sepsiszentgyörgyi elnöke is úgy nyilatkozott: meglepte az RMDSZ korábbi kormánypartnerének viselkedése.
Leszögezte: a magyar nyelvű oktatás kérdése nem lehet veszélyes a nemzetbiztonságra, végeredményben nem a módszer, hanem a cél a lényeg, hogy a magyar fiatalok megtanuljanak románul, és megtanulják az ország történelmét és földrajzát is.
Doru Decebal Feldiorean, a Konzervatív Párt Kovászna megyei elnöke lapunknak elküldött közleményében nemzetellenesnek minősítette a törvénytervezetet, amely szerinte árt a békés román magyar együttélésnek. Ugyanakkor arra szólította fel a román közösséget, hogy minden lehetséges, de békés módszerrel próbálja megakadályozni a törvény életbe lépését.
Kilép a Nemzeti Liberális Pártból Smaranda Enache
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: megdöbbentette az, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői nemcsak hogy nem szavazták meg a tanügyi törvényt, de olyan szélsőségesen nacionalista kijelentéseket is tettek, amelyek összeegyeztethetetlenek a liberális szellemmel.
„Ha Ion Brătianu hallaná, forogna a sírjában, hogy hová alacsonyodott a PNL. Hiszen Károly király sem volt román nemzetiségű, román anyanyelvű, és mégis jó román hazafi lett belőle. Arra kellene törekedni, hogy a nemzeti kisebbségek otthon érezzék magukat ebben az országban, mert csak így lehet lojalitást várni tőlük” – fogalmazott Smaranda Enche, aki egyúttal bejelentette kilépését a PNLből.
Döntéséhez hozzájárult az is, hogy az alakulat európai parlamenti képviselői a verespataki aranybányászat mellett kampányolnak Brüsszelben, amit szintén összeegyeztethetetlennek tart azzal az értékrenddel, amit ő képvisel. (Antal Erika)
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

RMDSZ-EMNT összefogást sürget Antal Árpád
Meg kell teremteni az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közti összefogást, hogy a román és magyar kormányoktól származó pénzforrásokat az erdélyi magyarság érdekében lehessen értékesíteni – jelentette ki tegnap Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester. Kifejtette: azért fontos és aktuális most ez a kérdés, mert a magyarországi választások után „az anyaországban és itthon is letisztultak a viszonyok”.
A politikus szerint a következő időszakban két erőforrást lehet értékesíteni a magyar közösség javára. Az egyik az RMDSZ román kormányban való részvételéből származik, a másik pedig abból adódik, hogy a Fidesz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) tekinti legfontosabb erdélyi partnerének. Antal Árpád szerint negatív forgatókönyv az, ha a hazai és magyarországi erőforrásokat a két szervezet egymás gyengítésére használja fel, a pozitív pedig az, ha működik az összefogás a két szervezet között, és a magyarság érdekében használják erőforrásaikat.
A polgármester kijelentése két nappal azután hangzott el, hogy Tőkés László, az EMNT elnöke közleményben felkérte az új magyar kormányt, hogy az elszámoltatás gyakorlatát terjessze ki a határon túlra is. A dokumentum szerint az elmúlt nyolc évben a magyar kormány határon túli magyarokra vonatkozó támogatáspolitikája valós kormányzati és társadalmi ellenőrzés hiányában sokszor „az egypártrendszer és klientúrájának építését szolgálta közösségépítés helyett”.
Mint ismert, a magyarországi kormánytámogatások jelenleg elsősorban a Szülőföld Alapon keresztül jutnak el a határon túli magyarokhoz. Nem tudni még, hogy a Fidesz-kormány milyen formában változtat az eddigi gyakorlaton.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Ádáz harc a tanári állásokért – A bércsökkentés ellenére hatalmas a túljelentkezés a pedagógusi posztokra
Nem szegi kedvét a pedagógusoknak sem a létszámcsökkentés, sem a 25 százalékos bércsökkentés, rekordot dönt az idén a tanári állásokért meghirdetett pályázatokon a túljelentkezés. Nem minden szakterület van azonban lefedve: tornatanárból túl sok, matematikatanárból túl kevés jelentkezik.
„Megalázó, ami a tanügyben van. Évről évre vizsgázom helyettes tanári állásért csak azért, mert nincs meghirdetve címzetes katedra. Hiába képzem magam, hiába halmozom a szakmai eredményeket, kiszolgáltatottan pályázok, immár harmadik éve” – panaszkodik Pálffy Gizella, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Líceumban szolgálatot teljesítő magyarszakos pedagógus.
A napokban zajlanak a pedagógusvizsgák: országszerte nagy a túljelentkezés, a pályakezdő vagy a címzetes állás nélkül maradt gyakorló pedagógusok feszült tempóban készülnek a megmérettetésre.
Sok az eszkimó, kevés a fóka
Kolozsváron az országos átlagnál is kiélezettebb a helyzet: a megszorító intézkedések miatt felére csökkent a betölthető tanári állások száma. Tavaly 2000, idén csak 1056 helyettesítő pedagógusi állás van szabadon. Ennél is elkeserítőbb a helyzet a címzetes posztokat illetően: 400 helyett ebben az évben csupán 142 pedagógus kap biztonságot és kiszámítható pályaképet ígérő állást.
Anca Radu, a megyei tanfelügyelőség szóvivője az ÚMSZ-nek elmondta, valóságos ostrom alatt áll az intézmény: a címzetes állásokra tízszeres a túljelentkezés, több mint ezer, képzett, kifogástalan szakmai önéletrajzzal rendelkező pedagógus reménykedik abban, hogy szeptembertől „kenyérbe kerül”.
A szóvivő úgy véli, a gondot az okozza, hogy túltermelés folyik a hazai egyetemeken. „Évről évre ömlenek ki az egyetemi padokból a diplomás tanárok, függetlenül attól, hogy a csökkenő gyereklétszám miatt a tanügyi rendszer zsugorodik” – figyelmeztetett a szóvivő.
Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes az ÚMSZ-nek elmondta: lényeges hátránnyal indulnak a pályakezdő pedagógusok, mert a jelenlegi pályázati rendszerben a meghirdetett katedrák megszerzéséhez tapasztalat kell, a tanári versenyvizsgáknak megvan a maguk sajátos rutinja.
Matek- kontra sporttanárok
Maros megyében szintén a címzetes állásokért folyik nagyon kiélezett helyzet, itt 241 állásra 1628-an pályáznak – mondta el lapunknak Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes. A szakértő figyelmeztetett, viszonylagos a túljelentkezés, vannak állások, amelyet csupán egy-két jelentkező szeretne a magáénak tudni, és vannak posztok, ahova száznál is többen jelentkeznek.
Hargita megye az országos átlag alatt marad, itt 521 helyre csupán 774 pedagógus pályázik; igaz, a címzetes posztok száma itt is aránytalanul alacsony: 91 tanár juthat a sokak által csupán vágyott biztos álláshoz. Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő szerint szaktól függ, hogy milyen a túljelentkezés. Matematikatanárt például lámpással keresnek több iskolába is, a meghirdetett 22 helyre csupán 18 érdeklődő jelentkezett. A tornatanárok viszont egymásnak adják a kilincset az iskoláknál: egyetlen helyre hatvan tettrekész pedagógus is jelentkezett.
„Túltermelés” van óvónőkből is: 11 címzetes és 94 helyettesítő állásra 215 pályázó versenyzik. A román oktatással hadilábon álló, sok tanügyi kudarcot elszenvedett megyében biztató jel, hogy a román tanárok is „elszaporodtak”: 44 posztra 52-en pályáznak. Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő úgy véli, a megszorítások, a 25 százalékos fizetéscsökkentés nem szegte kedvét a pedagógustársadalomnak, a fogyatkozó állások ellenére is sok a jelentkező.
Becsületbeli ügyek
Borúlátóbb hargitai kollégájánál a pedagógustársadalom helyzetét illetően Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki arra figyelmeztetett: a pedagógusok egzisztenciálisan kiszolgáltatottak. Ez a kiszolgáltatottság vezetett többek között az idei, sokkoló érettségi eredményekhez is – véli a szakértő, aki szerint konfliktusokkal teli tanév áll a pedagógustársadalom mögött.
„Egy tanárnak becsületbeli ügye, hogy végigvigyen egy osztályt. Ehhez képest a címzetes tanárok, akiknek tíz év alatt három év fizetés nélküli szabadság jár, időnként elmennek idénymunkára epret szedni Spanyolországba. Távollétükben helyettesítők tanítanak, majd amikor a címzetes tanár visszatér, úgy zárja le a diákjait, hogy fogalma sincs, hol áll a tudásszintjük – szolgált az ÚMSZ-nek szociológiai gyorsfényképpel az intézményvezető.
Keresztély Irma figyelmeztetett, hogy a lehetőségekhez képest mindent megtesznek a pedagógustársadalom helyzetének stabilizálásáért, címzetes tanárt például egyáltalán nem bocsátanak el az idén. A közelgő versenyvizsgán itt is nagy a túljelentkezés: 103 címzetes állásra 591 pedagógus pályázik. A legnagyobb a túljelentkezés az óvónői, tanítói, angol nyelvtanári, a földrajz és a pszichopedagógia szakra.
Minden nagyon szép
A tanügyi rendszer jövő évi működését, a tanári állások elosztását érintő országos pánik nem rendíti meg az oktatásügyi minisztériumot. Tegnap Daniel Funeriu tartott sajtótájékoztatót, hogy reagáljon a sokak által tragikusnak nevezett érettségi eredményekre. A tárcavezető úgy vélte, az idei kudarc kiküszöbölésére tökéletesen alkalmas az új tanügyi törvény, mert kötelezővé tesz minden olyan változást, amely biztosítja a minőségi közoktatást.
S bár a lapunknak a pedagógusok „megalázónak” érezték kiszolgáltatott helyzetüket, a hiábavaló folyamatos szakmai felkészülést, a miniszter tegnapi nyilatkozatában úgy reagált: még több továbbképzés, jobb értékelési rendszer, biztosabban működő nemzeti alaptanterv szükséges az oktatásügy stabilizálásához, a reformot pedig – szögezte le Funeriu – folytatni kell.
A lapunknak nyilatkozó Kovászna megyei főtanfelügyelő az érettségivel kapcsolatban különvéleményt fogalmazott meg. Keresztély Irma úgy véli, itthon is a Magyarországon bevezetett kétszintű érettségi lenne célravezetőbb. A szakértő által elfogadhatónak ítélt rendszer esélyt nyújtana arra, hogy az elméleti líceumok és a szakiskolák diákjai olyan megmérettetésen vegyenek részt, amely a felkészültségüknek megfelelő szempontok szerint vizsgálná a tudásukat.
Antal Erika, Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt, Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)

Újabb árvizek Háromszéken
Egyre nagyobb károkat okoz Háromszéken a szűnni nem akaró esőzés: a folyamatos áradás miatt a hatóságok nem haladnak az eddigi károk felmérésével. Tegnap mintegy 760 háztartás került víz alá egy heves felhőszakadást követően, tájékoztatta lapunkat a Kovászna megyei Készenléti Felügyelőség (ISU). Cocerhan Maria-Veronica szóvivő beszámolója szerint a lezúduló víz miatt Nagybaconból, Barótról, Szentkatolnáról, Bardócról, Maksáról, Mikóújfaluból, Esztelnekről és Árkosról jeleztek jelentősebb árvízkárokat.
Az érintett háztartások száma meghaladja a hétszázat, de több hidat, kutat és mezőgazdasági területet árasztott el a víz. Kovászna megyében több hete tart az esős időjárás, ezért a hatóságok be se tudják fejezni az áradások kárainak összegzését, máris nyakukon a másik árvíz. Kovászna megyében Bölön községet érintette leginkább az árvíz, de szinte nincs település a térségben, ahol ne lenne kár.
Az önkormányzatok eddig saját erejükből oldották meg a kármentést, a kormánytól még nem érkezett semmilyen támogatás. György Ervin prefektus azonban bízik abban, hogy sikerül pénzt szerezni a legsürgősebb javításokra. Háromszéken tegnap két országutat zártak le földcsuszamlások miatt.
A Kovászna megyei rendőrségtől származó értesülésünk szerint elrendelték a 11B jelzésű országút lezárását a Kézdivásárhely és Csíkkozmás közötti szakaszon, mivel az úttestet föld borítja, az aszfalt több helyen is beszakadt a víz súlya alatt.
Marian Ioniţă, a közlekedésrendészet parancsnokhelyettese szerint már hétfőn is csak egy sávon engedélyezték az autósközlekedést, de a földcsuszamlás veszélye miatt teljesen le kellett zárjniuk az országutat. Hasonló közlekedési tilalom van érvényben a 2D jelzésű országúton, Ozsdola és Tulnici között mivel Vrancea megye területén beszakadt egy híd.
Marian Ioniţă arra hívja fel az autóvezetők figyelmét, hogy a lezárt utak helyett használják a Kézdivásárhely– Torja, illetve Bükszád és Tusnád felé vezető utakat, a másik irányban pedig közlekedjenek az Oneşti–Bákó útvonalon.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Antal: az RMDSZ-en múlik az EMNT párttá alakulása
„Ha az RMDSZ részéről van akarat és kompromisszumkészség, elkerülhető lett volna, de még mindig elkerülhető, hogy az EMNT pártként tevékenykedjen” – jelentette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester.
A szövetség városi szervezetének elnöke sajtótájékoztatóján kifejtette: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) most kényszerhelyzetben van, de párttá válását még el lehet kerülni.
Antal Árpád hozzátette: ő már többször hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek a román kormányban való részvételből származó lehetőségeket, az EMNT-nek viszont a magyar kormánnyal kialakított szoros kapcsolatát kell kihasználnia az erdélyi magyarság érdekében, mert ellenkező esetben kettejük tevékenysége kioltja egymást.
A sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke szerint az RMDSZ és az EMNT vezetőinek egy összefogás-projektet kellene kidolgozniuk, és azt tartalommal kellene megtölteniük, ezáltal elkerülhető lenne a pártosodás. Már a Magyar Polgári Párt (MPP) megjelenése is azt bizonyította, hogy amikor választási vetélytársa van, az RMDSZ elkezd pártosodni.
„Ha bejegyeznek egy harmadik magyar pártot, az többet ártana, mint amennyit használna” – vélekedett Antal Árpád, aki szerint ez már látszott az MPP–RMDSZ, illetve az MPP– Tőkés László-vitákból is. A pártosodás ahhoz vezet, hogy előbb utóbb bekövetkezik az, amit a román politikum akar, vagyis a romániai magyar közösség politikai doktrínák szerinti szerveződése, és a magyar szervezetek román pártokkal való összefogása.
Antal Árpád szerint Erdélyben az etnikai választóvonal a legfontosabb, nem pedig a doktrína. Ezt az is bizonyítja, hogy a román pártok magyarellenességében nincs különbség. „Ha valamelyik koalícióra lép az RMDSZ-szel, és kormányon van, akkor visszafogja magát, viszont ha ellenzékbe kerül, szabadjára engedi a magyarellenességét. Abból is látszik, hogy most a nemzeti liberálisok lettek a legvéresebb szájú nacionalisták, nem beszélve annak a veszélyéről, hogy a magyar szervezetek egymást is kiüthetik a parlamentből” – fejtette ki Antal Árpád.
Tőkés László múlt hét végi nagyváradi sajtótájékoztatóján megelőlegezte, hogy „a romániai magyar nemzeti együttműködési rendszer” létrehozása érdekében készen állnak akár arra is, hogy párttá alakuljon a civil szervezetként működő EMNT. „A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések” – mondta akkor a politikus.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Nyitott kapukat döngetnek a közjegyzők?
Zavart okoz a magyar állampolgársági törvény módosítása nyomán megszerezhető kettős állampolgárság intézménye egyes romániai foglalkozási kategóriák képviselőinél.
Az erdélyi magyar közjegyzők többsége például úgy tudja: nem kérheti a magyar állampolgárságot, ugyanis a román jogszabályok nem teszik lehetővé a közjegyzők számára, hogy kettős állampolgárok legyenek. Ez a hátrányos megkülönböztetés azonban már két éve megszűnt: a Tăriceanu-kormány 2008-ban kormányrendelettel törölte az 1995 óta érvényes törvényből azt a passzust, mely szerint közjegyzők Romániában kizárólagosan román állampolgársággal rendelkező személyek lehetnek.
A zavart a hiányos tájékoztatás és tájékozódás okozhatja: a lapunk által megkeresett erdélyi magyar közjegyzők határozottan állítják, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerint nem kérhetik a magyar állampolgárságot. Domokos Ernő, Kovászna városi közjegyző lapunknak tegnap úgy nyilatkozott, igényelni szeretné a magyar állampolgárságot, és a Közjegyzői Kamaránál keresi igazát.
A szakértő elmondta, a közjegyzőkre vonatkozó hazai szabályozás több szempontból is szigorúbb az uniós rendelkezésekhez képest. Míg egy romániai közjegyző csak pontosan behatárolt földrajzi területen tevékenykedhet, esetében Kovásznán és környékén, addig egy francia közjegyző elkészíthet egy hivatalos dokumentumot akár Németországban is.
Márton József Székelyudvarhelyen tevékenykedő közjegyző szintén úgy tudja, ő nem lehet kettős állampolgár. „Mi a román államot képviseljük, nem venném sértőnek, jogaim korlátozásának, ha választás elé állítanának. Ha mérlegelnem kellene, hogy melyiket válasszam, minden bizonnyal a szakmám mellett döntenék” – tette hozzá.
Asztalos Csaba jogász, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke lapunk megkeresésére elmondta, tudomása szerint mára már egyetlen foglalkozás esetében sem követelmény a kizárólagos román állampolgárság. „Akad olyan hivatás, amelyeket csupán azok a személyek gyakorolhatnak, akik román állampolgárok. Ám ettől függetlenül az érintetteknek lehet más állampolgársága is. Ez a kizáró jellegű jogszabály 2008-ig volt érvényben, ám alkotmányellenesnek bizonyult, így a kormány hatályon kívül helyezte” – magyarázta lapunknak a jogi szakértő.
Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Bezárt iskolák Háromszéken
Kovászna megyében idén három tanintézményt kell bezárni a gyermeklétszám csökkenése miatt – jelentette be tegnap Keresztély Irma főtanfelügyelő. Mint lapunknak elmondta: ragaszkodnak ahhoz, hogy a megye minden településén működjön legalább egy óvoda és egy elemi iskola.
„Egyetlen település esetében sajnos még ezt a minimális célt sem tudjuk teljesíteni” – ismerte el a főtanfelügyelő, aki leszögezte: az iskola átszervezésének kezdeményezője minden esetben a helyi önkormányzat illetve a tanintézmény vezetősége.
Keresztély arról is beszámolt, hogy idén megszüntetik az uzonfüzesi, lisznyói és csernátoni elemi iskolát. Utóbbi esetében a település központjában már működik a felszámolt régi helyett egy új, korszerű iskola. A diákokat minden esetben kisbuszokkal szállítják a községközpontokba vagy a legközelebbi településre.
A 2010-2011-es tanévben Kovászna megyében 332 oktatási intézmény kezdi meg működését, amiből 55 román, 201 magyar és 76 vegyes tannyelvű. Ezekben ugyan szeptember 13-án beindul a tanítás, de nem mindegyik kap egészségügyi engedélyt – figyelmeztetett az illetékes. A főtanfelügyelő úgy véli, biztosan nem kap majd engedélyt a bölöni óvoda, a helyi elemi és középiskolák, mivel nem sikerült befejezni az ezeknek otthont adó új épületet.
Engedély nélkül indul majd az esztelneki iskola is, de Miklósváron, Szacsván, Imecsfalván, és Kurtapatakon sem az óvoda, sem az iskola nem kap működési engedélyt.
Keresztély Irma ugyanakkor elmondta: idén Kovászna megyében 221 állást szűntetnek meg, de még nem tudni, hogy ez hány alkalmazottat érint, mivel az iskolaigazgatók döntenek a posztok megszüntetésének módjáról.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Kövér László unszolására összefogásra hajlik az MPP
Az erdélyi magyar politikai szervezetek közti összefogást szorgalmazta Kövér László azon a székelyudvarhelyi tanácskozáson, amelyen a magyar országgyűlés elnöke az MPP országos vezetőségével találkozott – számolt be tegnap Bálint József, a polgári párt sepsiszentgyörgyi elnöke.
„Rendezni kell a viszonyt Tőkés László és a polgári párt között, mert ez a magyarság érdeke” – nyilatkozta Bálint József, aki újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: ez volt Kövér László óhaja is. A politikus beszámolója szerint a székelyudvarhelyi tanácskozáson Kövér László további támogatásáról biztosította őket, mivel „következetesen megjelenítik a választás szabadságát”.
A magyar országgyűlés elnöke leszögezte, hogy a Fidesz egységes magyar nemzetpolitikában gondolkodik, amit úgy szeretne megvalósítani, hogy elkerülje az erdélyi magyar politikai szervezetek közti ellentéteket – nyilatkozta Bálint József.
„Józanul be kell látnunk, hogy az erdélyi magyarságot az RMDSZ képviseli a román parlamentben, de Budapesten is értékelik, hogy az MPP az a szervezet, amely következetes volt a szövetségeseit illetően” – szögezte le a politikus, aki szerint a polgári pártiaknak engedményeket kell tenniük, és az összefogásra kell fektetniük a hangsúlyt, hogy egymást kiegészítve vegyenek részt a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitika alakításában.
„Be kell látnunk, hogy az MPP ennek a rendszernek csak egy része, és a hűség nem jelent kizárólagosságot, ilyen a politika” – jelentette ki. Hozzátette: úgy érzik, a Fidesz jó néven vette, hogy az MPP nem tolakodott első perctől osztogatásra várva, „ellentétben másokkal, akik az anyagi érdekeket helyezték előtérbe”.
Az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke úgy értesült, hogy a Fidesz a következő hetekben dolgozza ki a stratégiákat arra nézve, hogy „kitől mit várnak el, és kire milyen feladatot osztanak az egységes magyar nemzetpolitika megvalósítása érdekében”.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Segíteni a bölönieket
A Kárpát—Tisza Szövetség által Bölönben szervezett építőtáborba a jászberényi Klapka György Szakközépiskola diákjai, tanára, Kovács Zsolt és Pozsonyi Kálmán vállalkozó jelentkezett, hogy segítsen a bölöni árvíz legnagyobb csapását átélt Benkő családnak az újjáépítésben.
Mint mondották, úgy érzik, jó helyre érkeztek, s örvendenek, hogy olyan családnak segíthetnek, melynek tagjai az őket ért csapás ellenére is tesznek azért, hogy talpra állhassanak, újra jövőt teremthessenek. A szövetség elnöke, Egri Sándor elmondta, az elmúlt hónapokban Felsőzsolcát segítették, most az árvíz által háromszor sújtott Bölönbe az unitárius egyház közvetítésével érkeztek. „Az építőtábort az újjáépítés igénye hívta létre, oda megyünk, ahova hívnak, ahol szükség van ránk. Bölönt többször érte az árvíz, sőt, emberéletet is követelt az ítéletidő, így kötelességünknek éreztük, hogy tegyünk valamit értük. A helyszínre érve láttuk, hogy a lehető legjobb helyre irányított meghívónk, az unitárius egyház, hiszen Benkő Aladárnak és az édesanya nélkül maradt gyermekeknek jóformán az életben maradást jelenti, hogy gazdaságuk újra működjék” — tette hozzá. Pozsonyi Kálmánék a munkával jól haladnak, kiásták és megöntötték az istálló alapját, a szikkadást követően pedig a falrakást is elvégezhetik. A fiatalok azért vállalták az önkénteskedést, mert örömüket lelik, ha a rászorulókon segíthetnek, kezük munkájának eredménye mások életét teheti jobbá. Az építőtábor tagjai segítenek az unitárius egyházközségnek a Kapitány-bástya kitakarításánál, illetve a magyar összetartozást szimbolizáló emlékmű előkészületi munkálataiban is.
Hecser László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Román táblák magyar zsebből
Többéves jogi és politikai huzavona után Sepsiszentgyörgyön elhelyezték a Petőfi Sándorra és Mihai Eminescura emlékeztető utcanévtáblákat. A két új utca a város főútjának, az 1918. December 1. sugárút szakaszosítása révén jött létre.
Antal Árpád polgármester tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy helyére került Petőfi Sándor neve, és emléktáblát is kapott a költő, ezzel szinte egy időben otthonra talált a Mihai Eminescu utcatábla is.
A polgármester elmondta, a következőkben azt az elvet követik, hogy a magyar személyiségekről elnevezett utcák esetében első helyen a magyar felirat szerepel, utána következik a román és angol, míg a román személyiségekről elnevezett utcákban először az állam hivatalos nyelvén, utána pedig magyarul és angolul feliratoznak. „Úgy vélem, így helyes ez, a kiegyensúlyozott etnikai kapcsolatoknak megfelelően” – hangsúlyozta a polgármester.
Minden utcanévtábla alá egy emléktáblát is elhelyeznek, amelyen az illető képmása mellett méltatják a névadót, és egy-egy idézet is helyet kap. Petőfi Sándor emléktáblája a következő, Szendrey Júliának szóló idézetet tartalmazza: „Előbbeni levelemben írtam, hogy Csik-Szeredának és Kézdi-Vásárhelynek gyönyörű vidéke van; Sepsi-Szentgyörgyé talán még szebb, a város is jobban tetszik. Majd körülményesebben megvizsgáljuk, ha együtt utazzuk be Háromszéket, mint a fészket rakni akaró fecskék.”
Amint arról korábban beszámoltunk, az utcanévtáblákat magánadományból finanszírozzák: egy jótékonykodó 15 ezer eurót kimondottan a magyar utcanévtáblák és más irányítótáblák cseréjére szánt. Antal Árpád sajtótájékoztatóján bejelentette: az Eminescu utca, és más román személyiségekről elnevezett utcák tábláit saját forrásból, magánadományként készítteti el. A polgármester megnyugtatta az érdeklődőket, a két új nevet viselő utcában lakók számára az önkormányzat finanszírozza a kötelező okmánycserét.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

„Kizöldülhet” Háromszék
Rekordösszegű uniós pályázati szerződését írták alá a hétvégén Sepsiszentgyörgyön. Borbély László környezetvédelmi miniszter és a megyei önkormányzat képviselői a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer finanszírozási szerződését ellenjegyezték, miközben az illetékesek hangsúlyozták: Romániában ez a hetedik ilyen jellegű és léptékű, leszerződött európai uniós pályázat.
„Meggyőződésem, hogy 2013-ban egy olyan integrált rendszer fog működni, amely a hulladékgazdálkodás szempontjából is felemeli Kovászna megyét az európai elvárások szintjére” – fejtette ki Borbély László, aki hozzátette: bízik abban, hogy Háromszéken nem tart majd 300-400 napot a közbeszerzési eljárás lebonyolítása, mint ahogyan ez más megyékben megtörtént.
Kovászna megyét a jelentős eseményen Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke és Ambrus József, a Hulladékgazdálkodási Közösségfejlesztő Egyesület elnöke képviselte.
Mindenkinek jut belőle
A háromszéki tanácselnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelmi operatív programból finanszírozott közel 25 millió eurós pályázat értéke kétszer nagyobb összeg, mint a megyei tanács évi költségvetése. Klárik László háromszéki megyemenedzser a tervezett ütemterv kapcsán mondta: a következőkben a szolgáltatásokat érintő közbeszerzéseket írják ki, majd novemberében hirdetik meg a hulladék feldolgozó kivitelezéséről szóló tendert is.
A projekt révén Kovászna megye közepén, Maksa és Lécfalva között, közel 16 hektáron építik meg a korszerű hulladéktárolót, hulladékválogatót és komposztáló üzemet: ezek az egységek szolgálják ki a következő 20 évben a térséget. A programban Barót kivételével minden település részt vesz: Kézdivásárhelyen például átrakóállomást építenek. A Kovászna megyei tanács vállalta magára a projekt 2,5 millió eurós önrészének finanszírozását.
Nem ez az egyetlen
Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter bejelentette, nem ez az egyetlen rekordpályázat: októberben egy újabb szerződés aláírása várható. A vízhálózat fejlesztésére előkészített projekt értéke meghaladja a 86 millió eurót. A tárcavezető arra figyelmeztetett: ezek azért jelentős lépések, mert kevés uniós pénzt sikerült az országnak felhasználnia.
Eddig 230 millió euróra van szerződés, de ebből eddig csak 40 millió eurót sikerült lehívni. Emiatt módosították a lehívási feltételeket, így az eddigi 30 százalék helyett csak 15 százalékot fizetnek ki előfinanszírozásként, és egy év alatt az összérték legalább 10 százalékát el kell költeni.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)