Igazi színészegyéniséggel lett szegényebb az erdélyi magyar színház. Július 6-án, 81 éves korában elhunyt Botka László. Botka László /sz. Szatmárnémeti, 1927. jún. 26./ több mint 60 éves színészi karrierjét vándorszínészként kezdte, a sepsiszentgyörgyi teátrum színpadán 57 évet töltött el. Nem kívánkozott nyugdíjba, aktívan vállalt részt a színházi életben. Utolsó fellépése néhány napja a kisvárdai színházi fesztiválon volt, ahol Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című darabjában Valentint, a lakáj szerepét játszotta. A színészt hosszú karrierje során megbecsült kapcsolat kötötte a színházhoz. /Kovács Zsolt: Az utolsó vándorszínész. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor nyitotta meg kapuit az erdővidéki Setétpatakon. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által szervezett tíznapos tábor célja a magyarságtudat fejlesztése, a közös kulturális értékek megismerése. Idén 36 diák és tanár érkezett Felvidékről, Vajdaságból, Magyarországról és Erdély szórványtelepüléseiről. A setétpataki táborban előadást tart Demeter László történész, Várallyay Réka művészettörténész, Péntek János, az AESZ elnöke, Albert Ernő néprajzkutató, valamint Zsigmond Győző és Pozsony Ferenc egyetemi tanár. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége 16 éve alakult, közel 500 erdélyi tagja van. Az AESZ vállalja a több ezer diákot, tanárt megmozgató anyanyelvi versenyek, táborok lebonyolítását, valamint szakmai konferenciák szervezését. /Kovács Zsolt: Nyelvőrzők Erdővidéken. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Tíz sepsiszentgyörgyi magyar, román és cigány gyerek nyaralt együtt egy hétig a háromszéki Bikfalván, hogy egymásra utalva megismerjék egymás nyelvét és kultúráját. A Kovászna megyei Europe Direct nevű információs központ által szervezett Tolerancia tábor célja az egymással szembeni előítéletek csökkentése, mondta el Madarasi Csilla programfelelős. Főként az okozott gondot, hogy a roma gyerekek nehezen beszélik a román nyelvet, de segítették egymást. Kovászna megyében múlt hónapban már szerveztek hasonló tábort, amikor 12 hazai nemzeti kisebbséghez tartozó gyermek – összesen 60 személy – töltött el egy hetet egymás társaságában. Akkor az Alteris Egyesület szervezésében a zabolai Csipkésben táboroztak a magyar, román, cigány, örmény, aromán, bulgár, görög, lipován, szerb, szlovák, sváb török és tatár gyerekek. /Kovács Zsolt: Összezárva tanulnak toleranciát. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Ismét hibát találtak a háromszéki Nagyajta területén májusban elhelyezett, Székelyföld határát jelző tábla felállítása körül. A Kovászna megyei prefektúra a közigazgatósági bíróságon támadta meg a nagyajtai önkormányzat határozatát, amely a Kovászna Megyei Tanács számára ingyenes használatba adta azt a földdarabot, amelyen a pannó áll. Két önkormányzat nem adhat át egymásnak ingyenesen területet. György Ervin prefektus szerint felszólították a nagyajtai tanácsot, hogy rendezze a problémát, de az nem tett eleget a felkérésnek. Demeter János megyei tanács-alelnök kifejtette: el szerette volna kerülni a nézeteltéréseket; mint mondta, nem tudott a prefektúra felszólításáról, mert azzal a nagyajtai önkormányzatot keresték fel. /Kovács Zsolt: Új táblaháború Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Testvérmegyei kapcsolatok révén építenek mesefalvakat Kovászna megyében, illetve a magyarországi Heves és a svédországi Varmland megyékben, tájékoztatott Giliga Márta, a háromszéki önkormányzat külkapcsolatokért felelős referense. A három testvérmegye ugyanis pályázatot nyert egy közösen létrehozandó mesefalu tervének elkészítésére. „Mindhárom megyének megvan a maga nagy mesemondója: Háromszéknek Benedek Elek, Hevesnek Gárdonyi Géza, míg Varmland megyének Selma Lagerlöf, innen jött a mesefalvak létrehozásának ötlete” – mondta Giliga Márta. A házikók szobáin adott sorrendben haladva, mesedramaturgiába ágyazott feladatok – fejtörők, ügyességi és logikai feladványok, kifestős könyvek, kézügyességi gyakorlatok, találós kérdések révén – a gyerekek átélhetik a meséket, maguk válhatnak azok főszereplőivé. A jövő hónapban Sepsiszentgyörgyön találkoznak az érintett megyék szakemberei, és elkészítik a terveket. A háromszéki mesefalu természetesen Benedek Elek szülőfalujában, a kisbaconi emlékház közelében épülne fel, a másik kettő pedig Egerben, illetve Marbackaban létesülne. /Kovács Zsolt: Mesefalvak, mesemondóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Szakemberek szerint szemkiszúrás az egészségügy számára az a törvénytervezet, amelyet Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter terjesztett közvitára nemrég, és ami dupla fizetéssel próbálja itthon tartani az orvosokat. A tervezet értelmében a kórházak költségvetésének el nem használt részéből lehetne többletjavadalmat nyújtani az orvosoknak. Farkas Béla gyermeksebész szerint az segítene, ha a nyugati szakemberek bérének legalább feléért dolgozhatnának. A kórházvezetők szerint kivitelezhetetlen a javaslat, a tárcának a munkavégzéshez szükséges felszerelések beszerzésére sincs pénze. /Fleischer Hilda, Kovács Zsolt, Pásztor Krisztina Bérek: a dupla is semmi? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Háromszéken az országos átlagnál jóval nagyobb a munkanélküliség, egyes szakmákban mégis komoly munkaerőhiány mutatkozik. A térség megyéi közül Háromszéken jegyezték a múlt hónapban a legmagasabb munkanélküliséget, 7,3 százalékot, szemben az országos 4 százalékkal, közben Hargita megyében 4,8 százalékos, Maros megyében 4,6 százalékos a hivatalosan nyilvántartott állástalanok aránya. A hivatalos nyilvántartással szemben a valóságban rosszabb a helyzet: a 92 ezer háromszéki munkaképes személyből alig 50 ezernek van munkakönyves állása. A maradék 40 ezer háromszéki vagy mezőgazdaságból él, vagy feketén dolgozik, esetleg külföldön vállal munkát. A munkanélküliként nyilvántartott háromszékiek 80 százaléka szakképzetlen. Bár az elmúlt időszakban emelkedtek a fizetések, a Kovászna megyei vállalkozók országos szinten a legrosszabbul fizetők közé tartoznak. Háromszéken a bruttó átlagfizetés 1000–1200 lej, míg országos szinten ez meghaladja az 1400–1500 lejt is. /Kovács Zsolt: Háromszéki bérviszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Nagy klasszikusokkal készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a 60. évadjára. Bocsárdi László az intézmény rendező-igazgatója elmondta, felújítják a Tamási Áron Énekes madár című színjátékából készült A csoda című előadást, ami Bocsárdi rendezésében a színház 2001-2002-es évadjának egyik legnagyobb sikere volt. Bemutatják Csehov Sirály című darabját Kiss Csaba rendezésében, Veber Balfácánt vacsorára című komédiáját Mircea Cornisteanu viszi színre, Beaumarchais Figaro házassága című művét Zakariás Zalán rendezi, Shakespeare-től Török Viola viszi színre a Szentivánéji álom című drámát. Moliére A mizantróp című művét Bocsárdi László rendezi. Pálffy Tibor egyéni előadása Beckett Az utolsó tekercs című műve alapján állt össze. A hatvanéves évfordulóra a színház bejáratához Tamási szellemiségét tükröző köztéri szobrot terveznek. /Kovács Zsolt: Hatvanadik évadjára készül a sepsiszentgyörgyi színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Szeptember 11-én kolozsvári ülésén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) azokról a jelöltlistákról, amelyeket a megyei, illetve területi jelölő küldöttgyűlések állítottak össze, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta azt is, hogy Lakatos Péter vezetésével programszerkesztő bizottság dolgozik azon, hogy az RMDSZ-tagok javaslatai alapján, illetve az autonómiát és Erdély modernizációját szem előtt tartva el készítsék a választási programot. Eldőlt az is, hogy az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magába foglaló képviselői kerületben Márton Árpád lesz a jelölt annak ellenére, hogy erre a kerületre egy baróti mérnök, Molnár Gábor is pályázott, így döntöttek az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ egyeztető tanácsának ülésén. Az egyeztető tanács döntése alapján Bokor Tibor kézdivásárhelyi iskolaigazgató indulhat a felső-háromszéki szenátori kerületben, míg Albert Álmos volt sepsiszentgyörgyi polgármester az alsó-háromszékiben. /Kovács Zsolt, Szávuj Attila: Jelöltjeiről dönt az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Nehéz helyzetbe kerültek egyes pályázatokat nyert önkormányzatok Háromszéken, mivel a kormány késik a már elvégzett munkálatok kifizetésével. A polgármesterek állítják, hogy a munkálatok kivitelezői már perrel fenyegetik őket. Kiss József zágoni elöljáró a háromszéki polgármesterek szeptember 11-én tartott találkozóján elpanaszolta, hogy a kormányhatározatok alapján megnyert és elkezdett munkálatok ellenértékét május óta nem fizeti a kormány. Az elmúlt esztendőben a Kovászna megyei polgármesterek rendkívül hatékonyan vettek részt a két kormányprogramban, több mint 50 infrastruktúra-fejlesztési munkálatra nyertek pénzt. Az utak, hidak, víz és csatornarendszerek, ülepítő-állomások építését az év elején elkezdték, egyes munkálatokat befejeztek, mások pedig mintegy 90 százalékban elkészültek, de a kormány május óta nem törlesztett. „Az önkormányzatok soha nem kaptak ennyi pénzt, mind ebben az évben. Amióta miniszter vagyok, egyetlen évben sem voltak a minisztériumnak adósságai sem az önkormányzatok, sem a kivitelezők felé”, szögezte le Borbély László fejlesztési miniszter. /Isán István Csongor, Kovács Zsolt: Pályázatgondok Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Az MPP háromszéki elnöksége felszólítja az a párt országos vezetőségét, vizsgálja felül azt a döntését, amelynek értelmében az MPP független jelöltek támogatása révén kíván részt venni a parlamenti választásokon – jelentette be sajtótájékoztatóján Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Meghívták Szász Jenő pártelnököt Sepsiszentgyörgyre, hogy még szeptemberben, egy rendkívüli elnökségi ülés keretében tárgyaljanak a parlamenti választásokon pártként való indulás lehetőségéről. /Kovács Zsolt: Pártként induljon az MPP? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Lakossági ellenállás gátolja Székelyföldön a korszerű hulladéktárolók megépítését. Jövő év közepéig kell bezárni Romániában uniós követelésre a jelenleg működő szeméttelepek java részét, és korszerű hulladéklerakókat kell kiépíteni. Mindenhol éles viták előzték meg a lerakó helyének kijelölését. Kovászna megyében az önkormányzat a Maksa és Lécfalva közötti 16 hektáros területre építené a tárolót. /Barabás Márti, Kovács Zsolt: Székely szemét, európaiul. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Az autonómia is szóba került Traian Basescu államfő és a székelyföldi települések elöljáróinak hétvégi, kovásznai találkozóján. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az aszimmetrikus autonómia koncepcióját ismertette az államfővel. Antal szerint az aszimmetrikus autonómia azt jelenti, hogy minden régió annyi autonómiát kap, amennyire igényt tart. Az ország egy vagy több régiója különleges státushoz jutna, amelyen belül az ország többi területéhez képest eltérő jogszabályozás lép életbe, ilyen például a dél-tiroli modell. Traian Basescu megerősítette a februári látogatása alkalmával tett nyilatkozatát, miszerint támogatja az önrendelkezés és a decentralizáció kérdését, de csak akkor, ha az autonómia egyenlő mértékű mind Kovászna és Hargita, mind Calarasi, Bihar illetve Konstanca megyékben. György Ervin Kovászna megyei prefektus szerint Basescu kijelentette: a következő háromszéki látogatásán részletesebben meghallgatja az autonómiáról való elképzeléseket, mert Bukarestnek is pontosan kell értenie, hogy mit akarnak a magyarok. /Kovács Zsolt: Basescuval az autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

A sepsiszentgyörgyi autonómia-népszavazás megszervezéséről szóló tanácshatározat-tervezet visszavonását kéri a Kovászna és Hargita megyei Románok Civil Fóruma. A Magyar Polgári Párt frakciójának kezdeményezésére a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal múlt héten bocsátotta közvitára a határozat-tervezetet, melynek tárgya a Kovászna megye határainak módosítását érintő referendum megszervezése. A Románok Civil Fóruma provokációnak minősíti, hogy a népszavazást éppen a román nemzeti ünnep környékén, november 30-án tervezik megtartani. Ioan Solomon elnök nyílt levele szerint: Antal Árpád polgármester felelőssége, hogy ne adjon teret az autonómia-népszavazást érintő alkotmányellenes kezdeményezéseknek, amelyek, megfogalmazása szerint „veszélyesek a térség nyugalmára”. „Nem áll módomban visszavonni a tervezetet, hiszen nem is én kezdeményeztem, hanem a polgári frakció” – reagált erre a sepsiszentgyörgyi elöljáró. /Kovács Zsolt: „Provokáció a referendum” = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum bérleti szerződése jövő év márciusában jár le, és azután nem tudni, mi lesz a Székely Nemzeti Múzeumnak alárendelt tájmúzeum sorsa. A Kovászna megyei önkormányzat székházvásárlással kívánja megoldani a csernátoni Haszmann Pál tájmúzeum sorsát. A csernátoni kulturális intézménynek otthont adó épületet mintegy hatévnyi pereskedés után 2006-ban kapta vissza a Damokos család. Haszmann Pál a pereskedés során mindvégig hangsúlyozta, hogy szeretné, ha a gyűjtemény helyben maradna. /Kovács Zsolt: Kilakoltatás fenyegeti a csernátoni tájmúzeumot. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Lemondott az évek óta tervezett és tavaly megalakított Kovászna Megyei Fejlesztési Ügynökség (ADETCOV) működtetéséről a háromszéki önkormányzat új vezetősége. A tervezett egyesület mintegy 60 szakemberének szánt pályázatírói munkát a most munkába állt Klárik László megyemenedzsernek alárendelt szakemberek végzik majd el. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke szerint grandiózus volt az elképzelés, hogy 50–60 emberrel működtessenek az önkormányzattal párhuzamos intézményt. Tavaly decemberben harminchét háromszéki település összefogásával alakították meg a Kovászna Megyei Fejlesztési Ügynökséget. „Sok program indult el, de nagyon keveset sikerült befejezni, itt mutatkozik meg az összehangolt tervezés hiánya, mi szeretnénk szétfutó erőket összegyűjteni” – jelentette ki Tamás Sándor. /Kovács Zsolt: Megszűnik az ADETCOV. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

A művelődési intézményeket finanszírozó stratégiát dolgoz ki közösen a Kovászna megyei tanács és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, jelentette ki Antal Árpád polgármester. /Kovács Zsolt: Művelődési stratégia. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Háromszéken az RMDSZ támogatja az MPP által kezdeményezett autonómiareferendum kiírását, közben a baróti Benkő Emőke, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottságának egyik tagja nyílt levélben szólította fel az MPP vezetőit: ismerjék el „a referendum haszontalan voltát”. Az ÚMSZ-nek nem sikerült elérnie Benkő Emőkét, hogy megerősítse, valóban ő írta a levelet. Közben Sepsiszék önkormányzatainak java része közvitára bocsátotta az MPP által benyújtott határozattervezetet, amely alapján november 30-án, a parlamenti választásokkal egy napon kerülne sor az autonómia- népszavazásra. Csinta Samu, az MPP ügyvezető elnöke szerint az SZNT és az MPP feladata közérthetővé tenni az autonómia fogalmát. A kezdeményezést támogatja az RMDSZ alsóháromszéki szervezete is, mondta Albert Álmos. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Referendum pró és kontra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

„A választások előtt nem hiányzik egy újabb romák miatti konfliktus” – szögezte le György Ervin, Kovászna megye prefektusa. A prefektus a rendőrség és a csendőrség parancsnokait kérte, hogy vezényeljenek nagyobb számú rendfenntartó erőket Árapatak, Előpatak és Köpec térségébe, hogy folytonos járőrözés révén elriasszák a romákat a bűnözéstől. A többségében romák lakta településeken ugyanis a lakosság sötétedés után nem mer az utcára menni, mivel a bandákba verődött romák ellepik az utakat. „Lopják a mezőgazdasági terményeket, a tűzifát, a háziállatokat és a fémet, az érintett települések több lakója panaszkodik, és az elégedetlenség bármikor újabb konfliktushoz vezethet” – figyelmeztetett György Ervin. Idén már több verekedésig menő konfliktusok volt a romák és a lakosság többi része között. /Kovács Zsolt: Etnikai összecsapástól tart a hatóság. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Megerősítik és átalakítják Háromszék egyik jelképnek számító épületét, a Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. Vargha Mihály múzeumigazgató szeretné, ha 2012-ig – a múzeum építésének 100. évfordulójáig – átadnák a felújított épületet. /Kovács Zsolt: Megújuló múzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Orvossághiány várható az ország patikáiban, ugyanis a gyógyszerforgalmazók október 6-tól leállították a gyógyszertárak, kórházak ellátását mivel veszteséges számukra a gyógyszerek tavalyi euróárfolyamnak megfelelő forgalmazása. /Kovács Zsolt, Varga Melinda Gyógyszerhiány bojkott miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Fekete Attila Gyula vállalkozó indul a sepsiszentgyörgyi képviselői kerületben, Szilágyi Sándor baróti vállalkozó pedig az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magában foglaló szenátori kerületben független jelöltként, jelentette be Csinta Samu, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Ezzel már négyre bővült a Magyar Polgári Párt által támogatandó, megnevezett függetlenek száma, Kincses Előd és Kozsik József Maros megyei szenátor-, illetve képviselőjelölt után. /Kovács Zsolt: Négy „független” neve ismert. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Wass Albert-hetet szerveztek. A román sajtó kifogásolja, hogy a szervezők a helyi önkormányzatok anyagi támogatását is kérték, bár kormányrendelet tiltja a háborús bűnösök kultuszát. Eredetileg az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) három székelyföldi városban szervezte volna meg a Wass Albert-hetet, a román sajtó múlt heti kirohanásának hatására még bővült a rendezvény – tájékoztatott Nemes Előd, az EMI háromszéki szervezetének elnöke: további négy város EMI-szervezete csatlakozott, így október 13-a és 20-a között Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon kerül sor Wass Albert irodalmi munkásságát méltató rendezvényre. Nemes szerint „nagy nyomás nehezedik a szervező fiatalokra a román sajtó részéről”, hiszen az elmúlt napokban is folytatódtak a telefonálások. Kovászna megyében a tervezett Wass Albert-hét betiltását kérte Románia főügyészétől a sepsiszentgyörgyi Dan Tanasa. „A Farkasverem és A funtineli boszorkány című regényei, a tájleírásai olvasmányosak, de a közepes színvonalú szépirodalom kategóriájába tartoznak. A művei olyanok, mint általában a romantikus nemzeti lektűr, ám ez nem a huszadik, hanem a tizenkilencedik század műfaja volt” – állította Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész. Wass Albert háborús bűnössége vitatott probléma – mondta Tibori Szabó Zoltán újságíró Tibori Szabó Wass Albert magatartását kérdésesnek tartja. /Darvas Beáta, Kovács Zsolt: Wass-hét, ellenszélben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Október 16-én bemutatkoztak az RMDSZ Kolozs megyei jelöltjei, összesen tizennégyen állnak rajthoz a november 30-i választásokon. Közben újabb függetleneket nevezett meg a Magyar Polgári Párt: az alakulat Hargita megyében két képviselő-, Kovászna megyében pedig két képviselő- és egy szenátorjelöltet támogat. Nem indul Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az őszi parlamenti választásokon. Az MPP Hargita megyében két független jelöltet támogat: Sebestyén Csabát, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökét, valamint Garda Dezső jelenlegi RMDSZ-es parlamenti képviselőt. Garda eredetileg az RMDSZ jelöltjeként indult volna, de a jelölő küldöttgyűlésen nem kapta meg a szükséges szavazatot. Háromszéken Rákosi János a harmadik független jelölt, aki az MPP támogatásával indul. Csinta Samu, az alakulat háromszéki ügyvezető elnöke kifejtette, „a feszített iramú tárgyalások ellenére” csak három olyan személyt találtak, akiket támogatásukra érdemesnek tartanak. Rákosi János a céhes város MPP-s tanácsosa, aki a Kézdivásárhely és környéke képviselői kerületben indul az RMDSZ jelöltje, Olosz Gergely közgazdász, újdonsült képviselő ellen. Az MPP még a sepsiszentgyörgyi kerületben indít függetlent Fekete Attila Gyula vállalkozó személyében, emellett pedig az alsó-háromszéki szenátori kerületben a baróti MPP alelnöke, Szilágyi Sándor indul függetlenként. Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke szerint az, hogy egy bejegyzett párt nem saját színeiben méretkezik meg, azzal magyarázható, hogy az esetleges bukás felelőssége a függetlenek nyakába varrható. /Bágyi Bencze Jakab, Kovács Zsolt: Mégsem indul Szász Jenő. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

A Magyar Polgári Párt (MPP) autonómiareferendum-kezdeményezése politikai trükk – állította sajtónyilatkozatában Tamás Sándor, az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke. Fekete Károly, az MPP kézdivásárhelyi elnöke valótlanságot állított, amikor azt nyilatkozta, hogy Kézdivásárhelyen döntés született a népszavazás időpontjának kitűzéséről, jelentette ki Tamás Sándor, aki szerint a népszavazásról szóló kézdivásárhelyi tanácsi határozatot az MPP-frakció szakbizottsági jelentés nélkül terjesztette elő. Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester ezt cáfolta. Előzőleg Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke úgy nyilatkozott, szerinte a tanácsosoknak meg kellene szavazniuk a referendumról szóló határozatokat. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, hogy a referendumról szóló tanácsi határozat tervezete megfelel az alkotmánynak, de szerinte azt kellőképpen elő kell készíteni. A Demokrata–Liberális Párt (PD-L) Kovászna megyei vezetősége felszólította a prefektúrát, hogy akadályozza meg a kézdivásárhelyi népszavazás megszervezését. /Kovács Zsolt: Tamás Sándor: politikai trükk az autonómiareferendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Egyöntetűen fogadta el a kézdivásárhelyi tanács az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozatot. Két nap múlva a helyi RMDSZ júniusban lemondott elnöke, Tamás Sándor közleményben tiltakozott a tanácsi döntés ellen. A külföldön tartózkodó Tamás Sándor elismerte, utólag tudta meg, valóban szerepel az időpont a határozatban. Az RMDSZ-frakció megszavazta a határozatot, ennek ellenére Tamás Sándor utóbb nevükben tiltakozott. Tamás Sándor legfeljebb ideiglenes vagy leköszönt elnöknek nevezheti magát. /Farkas Réka: Tiltakoznak a népszavazás kiírása miatt (öngólt rúgott a kézdivásárhelyi RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

Esélye van rá, hogy Sepsiszentgyörgy három rangos művelődési intézménye külön székházba költözzön. Jelenleg ugyanis egy épületben működik a Tamási Áron és az Andrei Muresanu Színház, illetve egy bérelt épületben a Háromszék táncegyüttes, ebben viszont nem lehet művészeti munkát végezni. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint túl költséges adminisztrációt tartanak fenn az egy épületben működő színházak: külön titkárnők, könyvelők, hangosítók és fénytechnikusok vannak, az egész adminisztrációt ésszerűsíteni kell. /Kovács Zsolt: Ésszerű művelődés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Háromra nőtt a hatból azoknak a MPP által támogatott független jelölteknek a száma, akiknek bizonytalan az indulásuk a választásokon. Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete megóvta Szilágyi Sándor független szenátorjelölt indulását arra hivatkozva, hogy az illető párttag és MPP színekben megyei tanácsos. A sepsiszentgyörgyi törvényszék visszautasította a fellebbezést, mivel Szilágyi a jelöltsége mellé nyilatkozatot mellékelt miszerint lemondott párttagságáról. Ezt a döntést azonban a brassói táblabíróságnál megfellebbezheti az RMDSZ, mint ahogyan már megetette Ötvös Mózes képviselőjelölt esetében, akinek támogató aláírásai hitelességét kifogásolják. Ördög Lajos, az alsóháromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Szilágyi Sándor esetében lapzártáig nem kapták meg a törvényszéki végzést, és annak ismeretében döntenek arról, hogy megfellebbezik vagy sem. Fekete Attila Gyula, az MPP által támogatott független sepsiszentgyörgyi képviselőjelölt fellebbezett, mert a választási bizottság elegendő támogató aláírás hiányára hivatkozva visszautasította jelöltségét. Fekete számára 2300 aláírást gyűjtött az MPP a szükséges 2241 helyett, de a választási bizottság csak 2079-et érvényesített, arra hivatkozva, hogy a kézjegyek egy része nem volt 4 példányban aláírva. Csinta Samu, az MPP Kovászna megyei ügyvezető elnöke bírálta MPP országos vezetőségét, és kifejtette: bebizonyosodott, hogy erkölcsileg és jogilag is a pártként való indulás lett volna a vállalható út. /Kovács Zsolt: Három független jelölt bizonytalan. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

A két székely megye, Kovászna és Hargita kapta országos szinten a legkevesebbet a kormány tartalékalapjából a múlt héten kiutalt összegekből, állítják a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) háromszéki vezetői. „Az is feltűnő, hogy Kézdivásárhely alig kapott pénzt, míg Barótnak semmi se jutott, mert mindkét település vezetősége MPP-közeli” – jelentette ki Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke. Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke szerint viszont „mértéktelenül nagy pénzösszeg” érkezett a kormánytól. „A kormány és a megyei tanács azokat a településeket támogatja, ahol vannak elképzelések, de a kézdivásárhelyi és baróti polgármesterek egyetlen projekthez sem kértek támogatást” – magyarázta Tamás Sándor. /Kovács Zsolt: Kormánypénzek: kié a babér? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Három napig tartott Sepsiszentgyörgyön az animáció ünnepe, amelynek során a Gyárfás Jenő Képtárban meseillusztrációkat és szoborkiállítást mutattak be helybéli művészek, majd helyi és magyarországi alkotók animációs filmjeit nézhették meg az érdeklődők. Erdélyben a nagyváradi Metrion Alapítvány kezdeményezte, Sepsiszentgyörgyön pedig a Cabiria Filmklub csatlakozott a rendezvényhez. Éltes Barna szobrászművész kiállításával, illetve animációs filmekkel csalogatták az animáció-rajongókat, majd sepsiszentgyörgyi alkotók – Balázs Zoltán, Damokos Csaba, Boda Szabolcs, Dávid Eszter, Izsák Előd és Hosszú Réka – animációs filmjeit mutatták be. A rendezvénysorozatot az Impro-Víziók 2 című koncert zárta /Kovács Zsolt: A rajzfilm száz évét ünnepelték. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

A válság hatására elbocsátások fenyegetik már az erdélyi munkavállalókat is: Sepsiszentgyörgyön a cigarettagyár alkalmazottainak harmadát bocsátja el, az autóalkatrész-gyártók több száz alkalmazottjuktól válnak meg, Tordán három üzem hétszáz munkavállalót küld az utcára. A kereslet csökkenését a kisebb cégek is megérzik. /Bágyi Bencze Jakab, Kovács Zsolt, Varga Melinda: Begyűrűzött Erdélybe a válság. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./