Január 11-én Székelyudvarhelyen vetítették Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjét. Mona Musca miniszter törvénytelennek minősítette Koltay Gábor filmjét. Erre a hírre Koltay Gábor filmrendezőt kijelentette, hogy jó szándékú vetítéssorozat kellős közepén vannak. „Meggyőződésem, hogy közös dolgainkról beszélni kell” – folytatta Koltay Gábor. Meglepődött a román kulturális miniszter támadásán. „Az egységesülő Európában nem lehetnek tabutémák” – jegyezte meg Koltay. /Takács Éva: Közös dolgainkról beszélni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./

Értékes a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Évkönyve, amelyet 2004-ben immár tizenkettedik alkalommal adott ki az iskola. Megörökítik, hány diák hány osztályban tanult, milyen eredményeket értek el. Közöltek tudományos dolgozatokat, élménybeszámolókat, dokumentumokat. /Takács Éva: Értékes dokumentum, kellemes olvasmány. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

Január 29-én Csíkszentkirályon szervezték meg nyolcadik alkalommal az alcsíki egyházi kórusok találkozóját. Csíkszentimre, Szentsimon, Szentmárton, Csíkszentgyörgy, Menaság, Kászonújfalu, valamint Csíkszentkirály kórusa lépett fel, majd következett a hagyományossá vált közös éneklés. /Takács Éva: Egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 31./

A második osztályos Környezetismeret tankönyv gyakorlatilag használhatatlan a rossz fordítás miatt. Most döntöttek, csak a harmadikosok számára versenyeztethetnek magyarul megírt tankönyveket a kiadók, a tizedikeseknek továbbra is románból fordított könyvekből kell tanulniuk. Személyesen Kötő József államtitkárnak köszönhető, hogy a miniszter jóváhagyta a harmadikos magyar tankönyvek versenyeztetését. /Takács Éva: Jövőben is románból fordított tankönyveket adnak a diákoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./

Idén hetedik alkalommal szervezi meg a csíkszentdomokosi Cseralji Iskola munkaközössége a Kurutty általános műveltségi vetélkedőt kisiskolások számára. A részt vevő csapatok száma évről évre nő. Idén 155 csapat nevezett be a versenybe egész Erdély területéről. A körzeti szakaszokat február 12-én tartják mindenütt. Hargita megyében 71 csapat 11 színhelyen méri össze tudását. Brassó megyében 17, Bihar megyében 38, Kovászna megyében 14, Kolozs és Máramaros megyében 6-6, Szilágy megyében pedig 3 csapat jelentkezett. A Kurutty vetélkedő alternatív tanulási folyamat, amely teret biztosít az alkotó, cselekvő gyermek megnyilvánulásának. A verseny kitalálója és lelkes szervezője Kurkó István tanító. /Takács Éva: Hetedszer is Kurutty. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

A Hargita Megyei Kulturális Központ két akkreditált képzést is indít kulturális intézményekben és civil szervezetekben tevékenykedők számára, tájékoztatott Karda Emese, az intézmény igazgatója. Romániában eddig csak kisebb képzések formájában volt némi kísérlet a kulturális intézményekben dolgozók szakmai felkészítésére. Most akkreditált szakképzést tartanak. Ez a képzés elsősorban a jelenleg is vidéki kultúrházakban dolgozóknak, a kulturális jellegű civil szervezetekben dolgozóknak, egyetemistáknak szól. /Takács Éva: Akkreditált szakképzés a kultúrában dolgozóknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Újraindulásának 15. évfordulóját ünnepelte február 26-án a csíki cserkészet. Ez alkalomból a József Attila Általános Iskolában kiállítást rendeztek, amely bemutatta a cserkészmozgalom történetét indulásától napjainkig, különös tekintettel az utolsó 15 esztendő eseményeire. A volt és aktív cserkészvezetők elevenítették fel a kilencvenes évek eseményeit, amikor komoly küzdelem folyt a Romániai Magyar Cserkészszövetség újraszervezéséért. A találkozón jelen volt Gál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, továbbá Ajtony Gábor és Bogos Sándor öregcserkészek, Hegyi István tiszteletes, akik a cserkészet múltjáról, jelenéről és jövőjéről cserélték ki véleményüket. A megemlékezésen jelen voltak egy szilágycsehi és hét csíki csapat képviselői is. /Takács Éva: 15 éve ismét él a cserkészmozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

Február első hetében tartották Hargita megyében az első, illetve ötödik osztályba a beiratkozásokat. Magyar tannyelvű első osztályba 2941 gyermek iratkozott, ez 179 osztályt jelent. Tavaly 3375 gyermek iratkozott, az induló osztályok száma 189 volt. Román tagozatra idén 507 gyereket írtak be 33 osztályba, tavaly 602 gyerek volt, értük 37 osztály indult. Ötödik osztályban valamivel jobb a helyzet, idén 2955 gyermek számára 156 osztályt indítanak, román tagozaton pedig 569 gyermeknek 29 osztályt. Tavaly 2979 magyar gyermek tanult 157 osztályban, 641 román gyermek pedig 31 osztályban. /Takács Éva: Kevesebben iratkoztak első és ötödik osztályba. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

A Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltsége a Hargita Megyei Mozgássérült Szövetséggel együtt 1997-ben hozta létre azt a foglalkoztató műhelyt, amelyben mozgássérültek és értelmi fogyatékosok számára teremtenek munkalehetőséget. Időközben a varrodában dolgozó 26 személy munkaképessége nőtt, termékeiket értékesíteni tudják. Egy sikeres pályázat segítségével nemrég felújították és kibővítették a foglalkoztató műhelyt. Február 28-án bemutatták a Caritas, valamint a Hargita Megyei Mozgássérült Szövetség képviselői a felújított műhelyt. Fikó Csaba, a Handicap Kft. vezetője elmondta, hogy olyan személyeket foglalkoztatnak itt, akik máshol nem tudnának dolgozni. A törvénykezés nem teszi lehetővé, hogy munkakönyvvel alkalmazzák őket, akkor ugyanis elveszítenék az 1,4 millió lejes segélyüket. Ezért fizetést nem biztosíthatnak számukra, kereset helyett zsebpénzt tudnak nyújtani az itt dolgozóknak. A tervek között szerepel a csíkszeredaihoz hasonló foglalkoztató műhelyek létrehozása a megye többi városában is, hogy legalább körzetenként meg tudják oldani a fogyatékosok munkaterápiás foglalkoztatását. /Takács Éva: Nem kéregetnek. Dolgoznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

A Riehen Egyesület /Csíkszereda/ március 8-án tartott éves közgyűlésén értékelte a tavalyi év tevékenységét és vázolta az idei terveket. Kedves Zsuzsa ügyvezető igazgató elmondta, hogy az elmúlt tíz év alatt az egyesület céljai nem sokat változtak. A Riehen Egyesület lehetőségei szerint hozzájárul a város szociális, kulturális és más téren való fejlesztéséhez. Az egyesület pótnyugdíjat biztosít rászoruló nyugdíjasoknak, ösztöndíjakat középiskolásoknak, ingyenes ebédet a Xántusz János Iskola hosszított programú osztályaiba, valamint a zsögödi roma osztályba járó gyerekeknek. Az egyesület részt vállal a Caritas otthoni beteggondozó szolgálatának működési költségeiből. A gyerekek számára tavaly is nagy sikerrel szervezték meg a Műterem-tő kézműves tábort, valamint a Tocsogó természetismereti programsorozatot. A programok nagy részének anyagi alapjait pályázatok alapján Riehen testvérváros és a székelyudvarhelyi Infopress Rt. biztosította. A tavalyi év nagy megvalósítása volt az idősek napközis klubja. Zsögödben az egykori segélyszállítmány-raktárt, valamint az üzlethelyiséget alakították modern otthonná, ahol október 15-én megnyitották a fizikai és szellemi frissességet fenntartó programokat. /Takács Éva: Régi és új programok a Riehen Egyesületnél. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

A gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi Központ a dévai Szent Ferenc Alapítvány filiája. Szárhegyen a házigazda, P. Ferencz Ervin atya elmondta, hogy a kolostor télen üresen állt, így alkalmas volt arra, hogy a székelyföldi gyermekeket befogadja. Hunyad megyében ugyanis a hatóságok nehezményezték, hogy Déván székelyföldi gyermekeket is befogadtak. Lakást, napi négyszeri élelmet és sok szeretetet biztosítanak a gyerekeknek. Igyekeznek az iskola számára előkészíteni őket, hiszen nagyon gyenge előképzettséggel rendelkeztek. Még mindig rendezetlenek a birtokviszonyok, de részben sikerült visszaszerezni az egyház birtokait. (Egy telkünket azonban a főút mellett átadták az ortodoxoknak.) Az épület fenntartása, a fűtés, villany, víz nagyon sokba kerül, az intézménynek pedig semmi biztos jövedelme nincs. Az alapítvány a gondviselésre hagyatkozik, elsősorban Ausztriából és Németországból kapnak segítséget. A rászoruló gyerekek csak iskolaidő alatt vannak Szárhegyen. Nyáron ugyanis a kultúráé, a művésztáboroké a szárhegyi kolostor. /Takács Éva: Ajándék a Szent Ferenc Alapítvány szárhegyi gyerekeinek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

Április 2-án rendezték a csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplomban a 11. Felcsíki egyházi kórustalálkozót. A találkozón részt vettek a rákosi, szentdomokosi, gyimesbükki, szépvízi, madarasi, gyimesközéploki, gyimesfelsőloki, dánfalvi, csíkszeredai, taplocai, csicsói, delnei, szenttamási, karcfalvi, madéfalvi egyházi kórusok, valamint a kegytemplom kórusa. /(Takács Éva): Felcsíki egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./

Kéthetes rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola. Április 15-én a Nagy Imre Napok záróakkordjaként koszorúzási ünnepséget tartottak az iskola udvarán. Szabó András, Nagy Imre festőművész hagyatékának kurátora emlékeztette az ünneplőket, hogy az iskola névadóját, a festőművészt egy hónapja Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. A gyerekek műsora után megkoszorúzták Nagy Imre szobrát. /Takács Éva: Koszorúzás Nagy Imre szobránál. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alapvető célja az anyanyelvű nevelés és oktatás megóvása, továbbfejlesztése, az óvodai neveléstől a felsőfokú képzésig – jelentette ki Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke április 16-án, a szovátai Teleki Oktatási Központban tartott XIV. küldöttgyűlésen. Az RMPSZ elnöke beszámolt az infrastrukturális fejlesztésekről, valamint a diákok számára szervezett tanulmányi versenyekről, diáktáborokról és a Mákvirág-díjról. Székely Győző az Erdélyi Tankönyvtanács munkájáról beszélt. A Moldvai Csángó Oktatási Programról szóló beszámolójában Hegyeli Attila elmondta, hogy a programban részt vevő diákok és tanárok száma az elmúlt öt év alatt megsokszorozódott. Jelenleg 12 településen folyik magyar nyelvoktatás, ezek mellett legalább 25 faluban lehetne valamilyen szintű oktatást szervezni. /Takács Éva: Az RMPSZ XIV. Küldöttgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./ Mintegy kétmillió forinttal csökkent idén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) tizenkét éven át rendszeresen folyósított alaptámogatása – jelentette ki Lászlófy Pál elnök. Lászlófy reményei szerint a Sulinet-program és a szórványóvoda-program csak ideiglenesen szünetel. Az elmúlt években 30 erdélyi magyar középiskola kapott korszerű számítógép-hálózatot és internet-előfizetést a Sulinet-program keretében, illetve 30, a szórványvidéken működő óvodát sikerült korszerűen felszerelni, az óvodáskorú gyermekek szülei számára vonzóvá tenni az intézményeket. Lászlófy Pál beszámolt arról, hogy az erdélyi magyar pedagógusok továbbképzését szolgáló Bolyai Nyári Akadémia tavalyi 31 tanfolyamán 930 hallgató vett részt, ebből 835 Erdélyből, 95 a Kárpát-medence magyarlakta területeiről. /RMPSZ-küldöttgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke sajtótájékoztatón számolt be az április 17-én Szovátán megtartott küldöttgyűlésről. Dr. Péntek János az Erdélyi Tankönyvtanácsról kifejtette: szaktanácsadó szervről van szó, amelynek hatáskörét ki kellene szélesíteni. /Takács Éva: Nagyobb hatáskört a Tankönyvtanácsnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

Erdélyben sokan vannak, akik könyvespolcukon őrzik azokat a köteteket, amelyeket a hetvenes-nyolcvanas években az Országos Széchényi Könyvtárból kaptak, illetve az általuk fizetett vásárlási utalványon vásároltak. A Széchényi Könyvtár Nemzetközi Csereszolgálat osztályán Vekerdi József fogadta a segítségért hozzájuk folyamodókat, és nagy szeretettel látott el könyvvel mindenkit. Vekerdi József igazi szakmája az indológia, a szanszkrit irodalom. S múlt héten a Sapientia Egyetemen tartott előadást Buddháról és Krisnáról. Vekerdi József az egyetemen latin–görög–orosz szakot végzett, emellett elsősorban az indológiával foglalkozott, szanszkritul, majd a szanszkrit „kapcsolt részeit”, a páli nyelvet, Buddha prédikációinak a nyelvét is megtanulta, a mai Indiában a szanszkrit és perzsa keverékéből kialakult urdu nyelvvel is megismerkedett. Elmerült az eredeti ókori indiai szanszkrit nyelvű irodalomban és kultúrában, filozófiában és költészetben. Az 1956-os forradalom után letartóztatták, öt évet töltött börtönben. A börtönből kijövet segédmunkás volt, emellett a Rámájana szanszkrit eposzt fordította. Nyersfordításai alapján készültek Weöres Sándor műfordításai. Később Keresztúry Dezső segítségével bejutott a Széchényi Könyvtár régi könyvek osztályára, 1973-ban pedig a Nemzetközi Csereszolgálat élére került. A történelmi, néprajzi könyveket kicsempészték Erdélybe utazó egyetemistákkal, az idelátogató turisták pedig kaptak vásárlási utalványt, 500 forint erejéig (ami akkor tíz kötetnek az ára volt) vásárolhattak könyvet, ezek kizárólag magyar kultúrával foglalkozó anyagok lehettek. /Takács Éva: Mindenki a maga törvényei szerint éljen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

Május 16-án Gyimesfelsőlokon és Csíkszeredában tartottak előadást a budapesti Magyar Operaház előadóművészei. A hangverseny jótékonysági jellegű volt, az adományozott összegeket a moldvai csángók megsegítésére ajánlották fel a művészek. /Takács Éva: Budapesti előadóművészek Operagálája. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

Helyi magyar üzletemberek találkozóját tartották Désen. Szabó József, a Kolozs megyei jogtanácsosi szakkollégium dési születésű dékán-helyettese felvázolta azt az utat, amelyet eddig megtett: 34 évesen 54 európai cég jogi érdekképviseletét látja el Románia területén, létrehozta Kolozs megye első ilyen téren dolgozó vállalatát, amelyet további 14 követett a megyében. Désen is iroda kezdhetné meg működését a dési születésű Barabási Tímea személyében. /Lukács Éva: Dés. Aki nem jön, lemarad. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Május 20-án tartották a Hargita Megyei Pedagógiai Napok zárókonferenciáját. Burus Siklódi Botond, majd Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Előadások hangzottak el az esélyteremtés, esélyegyenlőség, az integrált nevelés, valamint a különleges bánásmódot igénylő gyermekek helyzete témakörben. Az előadások alatt szinkrontolmácsot biztosítottak a szervezők. A zárókonferencia írott anyagát kézhez kapták az iskolák képviselői. /Takács Éva: Közoktatási konferencia az integrált nevelésről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

Huber András író Akikhez a múzsák bekopogtak című legújabb könyvében a két Szamos egyesülése vidékének magyarul publikáló írástudóit vette számba. A Dés székhelyű egykori Szolnok-Doboka vármegye határvonala csupán keretet biztosított ahhoz, hogy fölmutassa az itt született jelentős szellemi értéket, mondta. A Magyar Tudományos Akadémia tizenhét hajdani tagjának életútja kapcsolódott az egykori Szolnok-Dobokához. A Désen született Huber András jó ismerője a város hely- és sajtótörténetének. Monografikus jellegű könyvekben adta közre kutatásainak eredményeit. 1997-ben megjelent Százarcú nagyhatalom című munkájában négy egykori jelentős erdélyi vármegye közel másfélszáz időszaki sajtótermékének útját tárta fel a kezdetektől 1944 végéig. Szolnok-Doboka vármegyében a XIX. század második felétől 1944 végéig két tucat nyomda volt, ezekben számos magyar nyelvű helyi hírlap és folyóirat készült, Désen például 36. Napjainkban azonban Désen már nincs potenciális magyar olvasóközönség, pedig a számadatokat tekintve még lehetne. 2002-ben megjelent várostörténeti könyve /Város az időben/ viszont hat hét alatt elfogyott. Ennek az az oka, hogy Szabó T. Attila professzor 1944-ben közreadott dolgozatától eltekintve, anyanyelvű vonatkozásban nem látott napvilágot egyéb munka. Huber Andrást bántja, hogy Désen a helyi utánpótlás várat magára. /Lukács Éva: Ahány könyv, annyi szelete a létnek. Beszélgetés Huber András íróval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Az országos átlaggal megegyezik a Hargita megyei nyolcadikos diákok záróvizsgájának eredménye. A 72,8 százalékos átmenési arány valamivel gyengébb, mint a tavalyi. A megóvott dolgozatokat most javítják újra Marosvásárhelyen. Románból 350 dolgozat jegyét óvták meg, magyarból 67-et, matematikából 45-öt. A román írásbelin születtek a leggyengébb eredmények. A záróvizsgára 4066 diák iratkozott be, közülük 112-en nem jelentek meg a vizsgán. A 3954 megjelent vizsgázó közül 2880-an értek el átmenőjegyet, 1074-nek nem sikerült a záróvizsgája. /Takács Éva: Románból óvtak a legtöbben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

Dr. Balázs Lajos tanszékvezető /Csíkszereda/ elmondta, hogy a Sapientia Egyetemen 38 román–angol szakos jelentkezett államvizsgára, közülük 29-en adták be dolgozataikat. Kettőt közülük nem fogadtak el, a 27 vizsgázó közül pedig egy kivételével jól szerepeltek a Bukaresti Egyetem professzorai előtt. A 96,29 százalékos átmenési arány sikernek számít. Öt hallgatót meghívtak a Bukaresti Egyetemre mesterképzésre, két dolgozatot pedig irodalmi, kulturális értékéért a Bukaresti Egyetem szeretne kiadni. A Társadalomtudományi tanszéket Biró Zoltán képviselte, aki elmondta: tízen jelentkeztek államvizsgára. A tíz hallgató közül nyolcan megfeleltek a követelményeknek, egy hallgató írásbelije nem sikerült, egy átmenőjegyet kapott ugyan, de nem érte el a megfelelő osztályzatot. A 30 végzett hallgatóból 24–25-en zárják vizsgával az évet, akik most nem államvizsgáztak, februárban állnak a bizottság elé. A gazdasági szakok dékán-helyettese, Szabó Árpád közölte, hogy 45 közgazdász hallgató februárban fog vizsgázni, szintén Kolozsváron. /Takács Éva: Sikeresen államvizsgáztak a sapientiások. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

A Megfeszített bemutatója után Koltay Gábor elmondta, nagy küzdelem volt a produkciót ide kihozni, az anyagiakat megteremteni. A Duna Televízió nem volt hajlandó az előadást fölvenni, így azt is meg kellett szervezni, hogy egy stáb rögzítse. Nagyon kevés idő volt a próbákra, a próbák alatt szakadt az eső. Mindezek ellenére felejthetetlen szép este volt. Az összes közreműködő ingyen vett részt a produkcióban. Nagyon megható volt együtt dolgozni az ötven csíkszeredai és környékbeli fiatallal, és a húsz lovassal. Érdemes egy-egy nagy produkciót zárásként erre a szakrális térre hozni A Megfeszített rockopera és a közönség itt, a csíksomlyói hegyoldalban együttérző, együtt gondolkodó közösséggé vált. /Takács Éva: Megváltoztatni magunk körül a világot. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./

Óvodapedagógusok és tanítók számára indított tanfolyammal július 4-én megkezdődött az idei Bolyai Nyári Akadémia. Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában óvodapedagógusok számára két tanfolyamot szerveztek, egyik számítástechnikai alapismereteket közvetít, a másik előadások és interaktív foglalkozások keretében a pedagógusok kiégésének problémaköréről, valamint a teljesítmény- és viselkedészavarokról szól. Szovátán a tanítók továbbképzésének első tanfolyama zajlik. A Bolyai Nyári Akadémia főhete július 18-án kezdődik, a csíkszeredai ünnepélyes megnyitóval. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. Óvodapedagógusok és tanítók tanfolyamai. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Csíkszeredában kiállítják a századfordulón készült miseruhákat. Várallyaly Réka művészettörténész elmondta, hogy 2002-ben Felső-Háromszék komplex település-felmérését végezték el. Ennek részeként ő az egyházi ingóságok számbavételével foglalkozott. Ekkor merült fel az ötlet, hogy megmutassák ezeket mindenkinek. 2004 októberében a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete és a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum közös szervezésében sor került a felső-háromszéki miseruhák kiállítására. Kézdivásárhely után Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson is kiállították az anyagot. Csíkban a gyulafehérvári érsekség végezte a felmérést, itt is nagyon gazdag anyag került elő. A XIX–XX. század fordulójának egyházművészete eddig feldolgozatlan terület. A II. Vatikáni Zsinat után ezek a miseruhák „kimentek divatból”. Ezért is lenne fontos egy egyházművészeti múzeum létrehozása, mondjuk Csíksomlyón. /Takács Éva: Egyházművészeti múzeumra lenne szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Július 8-án megnyílt a Csíki Székely Múzeumban a Hagyományos népi mesterségek Csíkban című alapkiállítás. A székely ezermesterek élete elénk tárul ezen a kiállításon. A nyolc gazdagon berendezett terem betekintést nyújt Csík és a népviseleti jellegzetességeibe. A megnyitón dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató méltatta a gyűjteményt, majd fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Takács Éva: Gazdag örökségünk kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Idén első alkalommal jelentett gondot a Bolyai Nyári Akadémia anyagi hátterének idejében való előteremtése – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, a legnagyobb Kárpát-medencei pedagógus-továbbképzőről tartott sajtótájékoztatón. A Bolyai Nyári Akadémia főhetének 26 tanfolyamára július 18-tól kerül sor hat helyszínen: Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Szovátán és Orsován. A főhét tanfolyamaira 600 hallgatót várnak, többségüket Romániából, 130 résztvevő érkezik az anyaországból, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. A 137 előadó mintegy 60 százaléka magyarországi, a hazaiak a Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Egyetem, valamint a Bukaresti Egyetem tanárai. A Bolyai Nyári Akadémia hallgatói oklevelet kapnak az RMPSZ-től, valamint egy román nyelvű tanúsítványt arról, hogy a minisztérium által elismert továbbképzőn vettek részt. Mivel azonban ez a továbbképző nem akkreditált, kreditpont nem jár érte. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

Felsősófalván megkezdődött a XI. Székelyföldi Tánctábor. A táncosok közül többen már családdal, gyerekeikkel jönnek. Magyarországról csoportok jöttek, Vajdaságból pedig a Csalóka zenekar. A gyerekeknek külön tartanak táncoktatást. /Takács Éva: XI. Székelyföldi Tánctábor, Felsősófalva. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

A Riehen Egyesület keretében. Bakó Klára és Mezey Ildikó képzőművészek vállalták fel azoknak a gyerekeknek a tanítását, akik a képzőművészet különböző ágazataiban valami szépet szeretnének alkotni. Idén harmadik alkalommal szervezte meg a Műterem-tő tábort. A gyerekek munkáiból minden évben kiállítást rendeztek. /Takács Éva: Műterem-tő: az alkotás öröme. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./

55 éves korában elhunyt Balogh Zoltán. Désen született és tanulmányainak elvégzése után szülővárosába tért vissza. Az ipari szaklíceum vegyészmérnök tanára, lelkes fotográfusa városa műemlékeinek, a Szabadság, Romániai Magyar Szó, rádiós magyar adások tudósítója volt. Két választási ciklusban helyi RMDSZ-elnök, háromban pedig RMDSZ-es tanácsos a városi tanácsban. A dési EMKE Ház elkötelezett menedzsere, a Reform Tömörülés tagja, MKT-tag volt. Tragikus hirtelenséggel távozott, sok-sok terve befejezetlenül maradt. /Lukács Éva: In memoriam Balogh Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./