Tízéves a Hargita megyei otthoni beteggondozás. Ebből az alkalomból szervezett konferenciát Csíksomlyón a Gyulafehérvári Caritas és Hargita Megye Tanácsa. Tamás József püspök köszönetet mondott a megyei tanácsnak, amely partnerévé vált a Caritasnak a betegek megsegítésében. Bunta Levente megyei tanácselnök tíz gyönyörű és hasznos évnek nevezte az elmúlt időszakot, amikor Közép-Kelet Európában egyedi hálózatot sikerült kiépíteni, nagy területen összefüggő rendszerben biztosítani a segítségnyújtást: 50–60 helyi önkormányzat támogatja a Caritas munkáját. Dr. Márton András, aki Szász Jánost váltotta a Caritas élén, az otthoni beteggondozás elmúlt tíz évét összegezte. /Takács Éva: Ünnepel a Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Országos küldöttgyűlését tartotta április 12-én Szovátán a Teleki Oktatási Központban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál elnöki beszámolójában kitért az oktatási miniszternél tett látogatására, melynek során a 2007. december 17-én vitára bocsátott törvénycsomag módosító javaslatait és az azokat támogató aláírásokat adta át. A miniszterrel márciusban történt megbeszélésén a román nyelv oktatásának kérdéséről volt szó. A miniszter technikai kifogásokat hozott fel a sajátos román tanterv ellen. Válaszában Lászlófy Pál kifejtette, hogy ha biztosított az anyanyelvű oktatás minden szinten, akkor a magyar nyelv és irodalom érettséginek egyenértékűnek kellene lennie a román nyelven tanuló diákok román nyelv és irodalom érettségijével. Mivel Romániában nincs megoldva sem a tanárképzés, sem a pedagógusok továbbképzése, az RMPSZ elnöke humánerőforrás-centrum létrehozását kérte a minisztertől. A miniszter azt javasolta, mindkét felvetett kérdésben konzultáljanak Markó Béla RMDSZ-elnökkel. Lászlófy beszámolójában kitért arra, hogy a magyar Oktatási Minisztérium továbbra is biztosítja a működéshez szükséges összeg nagy részét. /Takács Éva: Beszámoló a küldöttgyűlésről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./

Désen megnyílt a kolozsvári Képzőművészeti Akadémia tanárának, Dobriban Emil festőművésznek a kiállítása. /Lukács Éva: Kiállítás Désen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Csíkszentdomokoson régen sötét viseletben és fehér fejkendőben mentek az asszonyok a búzaszentelő misére. Aztán eljött az idő, amikor alig vett részt valaki ezen a szép egyházi szertartáson, a népi viseletet pedig szinte teljesen elfelejtették. Mostanra viszont igazi ünnep a községben a búzaszentelés és határáldás. „Isten kezében az áldás, a mi kezünkben a munka” – ezekkel a szavakkal vezette be vasárnap a búzaszentelő szentmisét Csiby László plébános Csíkszentdomokoson. Élő örökség témával pályázott 2005-ben a Polgár-Társ Alapítványnál a Csíkszentdomokosi Múzeum Egyesület. Céljuk az volt, hogy ráébresszék a helyi közösséget arra, milyen értékei vannak. Különböző programokat szerveztek, kézműves és szövő-fonó műhelyekbe csalogatták a fiatalokat – mesélte Kurkó István, az egyesület elnöke. Meghirdették a Szőttesek vasárnapját, búzaszentelő napjára. Arra kérték az embereket, népviseletben menjenek a templomba. Azt mondják, hogy Domokoson 17 féle szőttes van. Ez a színkombinációra és a szövés módjára vonatkozik. A Csíkszentdomokosi Múzeum Egyesület Pendelymustra címmel hirdetett előadást. Az emberek elővették a ládákba, padokba rejtett szőtteseket, és ma már büszkén hordják ünnepi viseletként. /Takács Éva: Szőttesek vasárnapja Csíkszentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Kilencedik alkalommal szervezték meg Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban a Szórványszínjátszó Találkozót május 2–4. között. Az esemény főszervezője dr. Demény Piroska magyartanár beszédében elmondta: a „Játszó Emberek Országa” hivatalosan is megnyitja kapuit. A szervezők köszönetet mondtak Kovács Éva és Kiss Tibor magyarországi szakembereknek és Fodor Mihály drámapedagógusnak, akik immár három éve vállalják a rendezvény szakmai irányítását és értékelését. /Szakács Bálint: Szórványszínjátszó találkozó Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./ A kollégium XVII. századi hagyományt elevenített fel 1999-ben, amikor megrendezte az első összejövetelt. A mostanitól a találkozó a Tanügyminisztérium által hivatalosan elismert rendezvények sorába került. A vakációs időpont miatt idén mindössze hat csoport jelentkezett. /Bakó Botond: IX. Szórványszínjátszó találkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

A szervezőknek talán idén volt a legnehezebb dolguk a Bolyai Nyári Akadémia előkészítésével. Négy tanfolyam már lezajlott, a magyar Oktatási Minisztérium támogatása azonban az óvónők és tanítók tanfolyamának lezárulása után érkezett meg. A főhét megnyitóját 14-én tartják. Az utolsó utáni pillanatban is, de megérkezett a Bolyai Nyári Akadémia lebonyolítására szánt 15,4 millió forintnak megfelelő euró a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bankszámlájára. A szövetség a román minisztériumtól is kapott három tanfolyamára támogatást. Lászlófy Pál elnök elmondta, az év fele már eltelt, a szövetség működésének biztosítására még nem kaptak pénzt az anyaországból. A Bolyai Nyári Akadémia keretében idén 30 tanfolyamot tartanak, ami tulajdonképpen 32 szekciót jelent. Várnak hallgatókat az anyaországból, Felvidékről és Vajdaságból is. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

A következő tanévtől választható tantárgyként bevezetik A kommunizmus története Romániában című tantárgyat, tizenegyedikes és tizenkettedikes diákok számára. Egyéves tantárgyról van szó, amely a történelem oktatásán belül megfelel a történelem tantárgy követelményeinek. A történelmi tényeket nyolc nagy témában foglalja össze a tanterv: A kommunizmus Romániában, A hatalom átvétele Romániában, A hatalom megtartásának mechanizmusai, A gazdaság a romániai kommunista rezsim alatt, A "másik" a kommunista rezsimben, Ellenállás és disszidensek a kommunista rezsim ideje alatt, 1989 Európában és a romániai események, A kommunizmus öröksége a ’90-es években. /Takács Éva: Opcionális tantárgy lesz. A kommunizmus története. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Emléktábla-avatással kezdődtek július 31-én a Csíkszeredai Városnapok. A magyar főkonzulátus épületén leplezték le dr. Pál Gábor emléktábláját, és ezzel adósságot rótt le a város, továbbá elégtételt kapott az egykor köztiszteletben álló, de politikai megaláztatásokat megélt közéleti személyiség. A múltba való visszatekintés, az előttünk járt személyiségek és megvalósításaik számbavételének fontosságát hangsúlyozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Pál Gábor egykori házán felavatták a Dóczy András által készített márványtáblát és Sárpátky Zoltán domborművét. A polgármester ígéretet tett, hogy ez év októberében, dr. Pál Gábor halálának negyvenedik évfordulóján az egykori Gyakorlótér, mai Tudor Vladimirescu utcát róla fogják elnevezni. Az ünnepségen Hajdú Gábor ügyvéd, volt szenátor, a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért küzdő közéleti személyiség idézte fel nagy elődjének alakját. Pál Gábor személyisége a következetes kitartás, a nép iránti elkötelezettség példaképe – mondotta. Pál Gábor az Országos Magyar Párt keretében küzdött a kisebbségbe szorult magyarságért, valamint a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért. Azóta Pál Gábornak igazságot szolgáltattak, de a Csíki Magánjavak nem nyert igazságszolgáltatást a mai napig sem – emlékeztetett Hajdú Gábor. Apor Csaba elmondta, elégtételt jelent a családnak a mostani megemlékezés, szeretnék nagyapjuk szellemi hagyatékát kiadni. /Takács Éva: Csíkszeredai Városnapok – Dr. Pál Gábor emléke előtt tisztelegtek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Augusztus 23-án, szombaton kisebb búcsús menet zarándokolt az Ágas községhez tartozó Kóstelekbe, a hívek és pap kollégák az ottani plébános aranymiséjére igyekeztek. Salamon Antal esperesplébános ugyanis olyan kolléga, akiért gondolkozás nélkül vállalták a szinte járhatatlan út kínálta viszontagságokat. Salamon Antal a moldvai Lujzikalagorban született. A nyár folyamán szülőfalujában is megtartotta aranymiséjét, ahová sokan elkísérték Kóstelekből, Csíkszeredából. Ott voltak paptársai is, akikkel együtt magyar nyelven misézett. Ötven évvel ezelőtti felszentelése után nem Moldvában, hanem Erdélyben állította szolgálatba őt püspöke. Marosillyén lett káplán, majd plébános, aztán – harminc éve – Kóstelekbe helyezték, azóta végzi ott önként vállalt feladatát. A sematizmus szerint a faluban 290 híve van, Magyarcsügés filiában pedig 50. Mivel Kóstelek Bákó megyéhez tartozik, a faluban nem volt magyar nyelvű oktatás. A rendszeresen tartott hittanórák mellett a ’89-es fordulat után azonnal elkezdte a magyar nyelv oktatását, pénzbeni fizetség nélkül. Önfeláldozó munkájának honoráriuma az a lelkesedés lehetett, amelyet a falubeliek részéről tapasztalt: a nem katolikusok is jártak óráira, hogy magyarul tanulhassanak. A kilencvenes években Robu püspök azt nyilatkozta valahol, hogy a csángó nyelv nem magyar. Erre Salamon Antal szerkesztett egy komolyan dokumentált, ráadásul megfellebbezhetetlen választ. A papság körében azóta is tisztelettel emlegetik bátor kiállását. Mint ahogy nagy tisztelettel és szeretettel szól róla Berszán Lajos esperes, iskolaigazgató is. Salamon Antal plébános kitartását, végvári küzdelmét a hitért és az anyanyelvért Tamás József püspök méltatta. /Takács Éva: A hit és a nyelv végvári vitéze. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

Szeptember 1-jén volt ötven éve, hogy Temesváron kivégezték az erdélyi 56-os elítélteket. A Szoboszlay-per vádlottai közül tíz személyen 1958. szeptember 1-én hajtották végre a halálos ítéletet. Emlékszik-e még a köztudat azok nevére, akik vállalták a diktatúrával való szembefordulást? Álljon itt nevük: Szoboszlay Aladár, Ábrahám Árpád, báró Huszár József, dr. Orbán Károly, dr. Kónya István, dr. Fantanaru Alexandru, Tamás Dezső, Tamás Imre, Orbán István, Lukács István. Tervüket – egy romániai Keresztény Munkáspárt létrehozását – nem sikerült megvalósítaniuk, ügyüket elárulták, a résztvevőket bebörtönözték, tízet közülük kivégeztek. De nem a Szoboszlay-per volt az egyetlen 1956 után. Más perekben még öt személy ellen hoztak halálos ítéletet: Sass Kálmánt, dr. Hollós Istvánt, Szígyártó Domokost, Teodor Margineanut és Bíró Károlyt szintén kivégezték. A megtorlás idején tehát Romániában 15 személyt végeztek ki, közülük 10-et a Szoboszlay-ügyben. A vallatások és a börtönbüntetésekben elszenvedett kínzások következtében még 17-en életüket vesztették. 25 évi börtönbüntetésre ítéltek 43 személyt; 20–25 év közöttire 21 embert; 20 évi börtönre 36-ot; 15–20 év közöttire 29-et; 15 évre 57-et; 10–15 évre 24-et; 10 évre 112-őt; 5–10 évre 93-at; 5 évre 43-at; 1–5 évre 43-at; 1 év alatti börtönnel 117 személyt sújtottak. (Az adatok Péterszabó Ilona ‘56 után 57-en... a temesvári perben /Arad, 2002/ című könyvéből származnak.) A halálra ítéltek között volt Orbán István is, akinek gyermekei, unokái 2006. október 23-án, szülőfalujában, Csíkcsomortánban emléket állítottak. Fiát, Orbán Pétert 25 évre, lányát, Etelkát öt évre ítélték, a szintén csíkszeredai Vorzsák Jánost pedig hét évre. Ők azóta is, ma is emlékeznek. De emlékeznek unokái is. Orbán István emlékére, kivégzésének 50. évfordulóján emlékező szentmisét tartottak Csíktaplocán. A család megkoszorúzta a taplocai temetőben a hősök emlékművét, amelyen Orbán István neve is szerepel. /Takács Éva: Fekete betűs gyásznap. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

A Homoródszentmártonhoz tartozó Bükkfalván szeptember 13-án felavatták a Román Viktor szoborparkot, melyet a 13 évvel ezelőtt elhunyt szobrászművész Marosvásárhelyen élő testvére, Román Elemér hozott létre. Hála Román Elemér mérnöki szaktudásának, tehetségének és művészi érzékének, semmit sem veszítettek eredeti üzenetükből. /Takács Éva: Felavatták a szoborparkot. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

Mivel 1277-ben a szászok gyújtogatása következtében az Árpád-kori iratokkal együtt elpusztult az Erdélyi Egyházmegye alapításának bullája is, évszázadokon át, egészen 1996-ig úgy szerepelt a Pápai Évkönyvben, hogy a XI. században alapították az egyházmegyét. A Rómában élő jezsuita történész, Szilas atya húsz éve derítette ki, hogy az alapítás éve 1009. Az Erdélyi Egyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából rendezett millenniumi évet szeptember 13-án ünnepi szentmisével nyitották meg Csíksomlyón. Erdély számos településéről érkeztek zarándokok Csíksomlyóra. Mit hoztak magukkal? „Ezeréves múltunkat, minden örömünket, bánatunkat, a sikereket, a kudarcot, s mindazt, ami végigkísérte vérzivataros és boldog esztendőkön keresztül főegyházmegyénket az ezer esztendő alatt" – mondotta Jakubinyi György érsek szentbeszédében. Az emlékezést Szent István királlyal kezdte, aki tíz egyházmegyét alapított. Szintén Szent István királyhoz kapcsolódik a Szűzanyának a Magyarok Nagyasszonya elnevezése is. Jakubinyi György választ adott arra a kérdésre, hogy mi a célja a millenniumi évnek: lelkigyakorlatot tartani. A legutóbbi népszámlálások ijesztő adatait említve mondta: – Ne adjátok fel a reményt! Ha visszatekintünk, az ezer éven át voltak nehezebb, sokkal rosszabb évszázadok, és a somlyói Mária mégis átsegítette népét a vészen. És ha ezer éven át vezetett minket, akkor megvan minden alapunk arra, hogy higgyük és reméljük, a következő ezer esztendőben is fogja vezetni népét. A székesegyház felújítása évek óta folyik. Ehhez a hívek anyagi segítségére is szükség van. Ezért szeptember 28–29-én a katolikus templomokban a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház restaurálási munkálatainak finanszírozására gyűjtenek. /Takács Éva: Lelkigyakorlat egy éven át. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

„Minden nemzeti nyelv rendkívüli érték, egyenlő rangú, mindenik az emberi elme csodálatos alkotása, isteni sugallat eredménye" – ezt a Miklós József-idézetet választotta a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium a szeptember 26-án megrendezett többnyelvűség napjára. Nemsokára öt éve lesz annak, hogy autóbalesetben elhunyt az iskola egykori nyelvtanára, Miklós József, rá is emlékeztek a kollégák. A diákok pedig, akik nem ismerhették a sok nyelvet beszélő tanárt, az ECL-nyelvvizsga népszerűsítésével adóztak emléke előtt. A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium néhány éve megszerezte az akkreditálást az ECL-nyelvvizsgák lebonyolításához. Öt angol, két román és három német szakos tanár jogosult a vizsgáztatásra. A sikeres vizsgát elismerik mind Európában, mind Amerikában. A Márton Áron Gimnáziumból eddig mintegy 35-en vágtak neki ECL-vizsgának, és a jelentkezők 90 százaléka sikeresen tette le – mondta el Varga László igazgató. /Takács Éva: Többnyelvűség napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

Két gyermekfolyóirat főszerkesztője Zsigmond Emese, aki a kisiskolásoknak szóló Napsugár és az óvodásoknak összeállított Szivárvány szerkesztőségét vezeti, mint minden tanév elején, most is levélben fordult az óvónőkhöz, tanítókhoz. Nem reklámfogás ez a levél, hanem meghívás az együttmunkálkodásra a gyermekek érdekében. /Takács Éva: Egy főszerkesztő levele. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

Felújították a Hargita megyei pszichopedagógiai központnak és a Hargita megyei nevelési és erőforrásközpontnak, valamint a tankönyvraktárnak otthont adó épületet. A Hargita megyei nevelési és erőforrásközpont vezetője, Demeter Annamária elmondta, hogy intézményük feladata a különböző fejlesztő foglalkozások és szolgáltatások összehangolása. A pszichopedagógiai központ munkatársaival közösen végzik az iskolapszichológusok és a fejlesztő pedagógusok munkájának koordinálását, ugyanakkor jól felszerelt kabinetben foglalkozhatnak az írási, olvasási és tanulási nehézségekkel küszködő gyerekekkel, valamint azokkal, akik logopédus szakember segítségére szorulnak. /Takács Éva: Új központ a tudás szolgálatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Tizenkilenc dokumentációs és információs központot hoztak létre Hargita megyei iskolákban az utóbbi három évben. A legújabbat október 15-én avatták a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban, hat számítógéppel. Varga László igazgató elmondta, a minisztérium által biztosított 40 ezer lejt a város önkormányzata még 11 ezer lejjel pótolta ki, így még két termet tudtak berendezni. Egy modern, számítógépekkel felszerelt és internet-hozzáférést is biztosító könyvtár segíti az oktatást. /Takács Éva: Az információs műveltség otthona. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16/

A Sapientia Alapítvány kuratóriuma visszaadja a Csíki Magánjavaknak a csíksomlyói árvaház egykori épületét. A következő bérlő a dévai Szent Ferenc Alapítvány lesz, amennyiben sikerül a két félnek megegyeznie. A Csíki Magánjavak és a Sapientia Alapítvány kuratóriuma között négy éve megkötött szerződés arról szólt, hogy utóbbi elvégzi a szükséges felújítást, ennek fejében pedig jelképes összegért, gyakorlatilag ingyen kapja meg az épületet. A felújításra szánt pénz azonban a tetőcsere után elfogyott, és az épület azóta is lakatlan. Böjte Csaba a Szent Ferenc Alapítvány számára kérte az épületet, a Csíki Magánjavak tisztázta Sapientia Alapítvánnyal a helyzetet. Október 7-én ült össze a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Kató Béla elnök elmondta, megszületett a döntés: visszaadják a Csíki Magánjavaknak a somlyói épületet, hogy a tulajdonos rendelkezhessen felette. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának azt kéri, hogy térítsék meg a felújításra eddig befektetett százezer eurót. Hajdu Gábor, a Csíki Magánjavak elnöke szerint jó megoldásnak látszik Böjte Csaba kérése, azonban tisztázni kell, milyen célra fogják használni, milyen korú gyerekeket szándékoznak itt elhelyezni, és milyen pénzből finanszírozzák a további felújítást. Böjte Csaba elmondta, Hargita megyében több mint 500 gyermeknek viselik gondját, adnak naponta enni. Közülük több mint százan árvák, akik a gyermekvédelmi központokban laknak. Intézményeik többnyire olyan településeken vannak, ahol általános iskolák működnek, és a gyerekek nem, vagy csak nehézségek árán tudnának középiskolába ingázni. /Takács Éva: Új bérlője lesz a csíksomlyói volt árvaház épületének. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

A csíkszeredai nagycsaládosok egyesületének vendége lesz Sólyom László köztársasági elnök. Az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének alelnöki, valamint a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládosokért elnöki tisztjét betöltő Dánél Sándor elmondta, 2007 tavaszán levélben hívták meg csíkszeredai látogatásra Sólyom Lászlót. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete 20. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen jelen volt Sólyom László, az erdélyi családszervezetek vezetői itt megújították meghívásukat. Ilyen előzmények után értesítette a csíkszeredai magyar konzulátus Dánélt, hogy az elnöki látogatás alkalmával módjuk lesz Sólyom Lászlóval a találkozásra. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alelnökeként arra szeretné kérni az elnököt, képviselje érdekeiket Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt. /Takács Éva: Régóta tervezett találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./

Kis fenyőfa hirdeti október 23-ától Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium előtt: eltelt száz esztendő az alma mater alapításától, kopjafát is állítottak a tanintézmény udvarán. Ez alkalomra jelent meg Rokaly József: A Gyergyószentmiklósi Gimnázium monográfiája. Az ünnepségnek az iskolamúzeum-avató is része volt. /Takács Éva: Gyergyószentmiklós. A 100 éves gimnázium ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

Újra beindult a Zsil-völgyi magyar gyermekek anyanyelvi oktatása Petrozsényban, a ferences nővérek egykori zárdájában. Öt évvel ezelőtt még egyetlen magyar tanítója volt a térségnek, az iskolában ma 200 gyermek tanulhat anyanyelvén. Petrozsény és környéke a múlt században zömében magyarlakta bányászvidék volt. A 2002-es népszámláláskor már csak 18 ezren vallották magukat magyarnak. Az anyanyelvű oktatás az utóbbi évtizedben gyorsan leépült: 1998-ban még volt érettségiző magyar osztály Petrozsényban, 2003-ra viszont mindössze egy tanító maradt hat gyerekkel. A visszaszolgáltatott egyházi ingatlant ma újra gyermekzsivaj tölti meg. „2006-ban a Szent Ferenc Alapítvány szerződést kötött, az egyházmegyétől átvette teljes egészében ezt az épületet, és alapjaitól a plafonig, a cserepekig mindent megújítottunk. Több mint 260 gyermek lakja, óvodai csoportok vannak, egy-nyolc osztályosok, többen vannak, mint amennyien beférnek” – mondta Böjte Csaba atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Az új iskola költsége is a Szent Ferenc Alapítvány kasszáját terheli. „A szülők kimennek külföldre, elhagyják a gyerekeiket, most ez a legnagyobb problémám. Konkrétan az anyukák elhagyják a gyerekeiket, és sokan még egy telefon erejéig sem tudatnak magukról” – mesélte Ács Éva igazgató-nevelő. A bentlakók húsz százaléka már évek óta nem látta szüleit, legfeljebb telefonon jelentkeznek néhanapján. A nevelőanyák a legkülönbözőbb helyekről szegődtek az elszegényedett bányavidéki központba. November 14-én Budapesten jótékonysági koncertet rendeznek, a bevétel a petrozsényi magyar oktatást szolgálja. Duna TV. /Újra beindult a magyar anyanyelvi oktatás Petrozsényban. = Erdely.ma, nov. 15./

November 17-én a dévai Szent Ferenc Alapítvány szerződéssel 49 évre átvette a Csíki Magánjavaktól a csíksomlyói árvaház épületét. Az új kollégiumot nyáron szeretné felszentelni Böjte Csaba. Nagyszabású jótékonysági koncertet rendeztek november 14-én a budapesti Papp László Sportarénában, ahol a somlyói árvaház felújításának költségeihez mintegy nyolcezer ember járult hozzá jegyvásárlással. ”Benne vagyok a csodában, szemem előtt zajlik ennek a szép intézménynek a születése, és mégis is olyan hihetetlen, döbbenetes, ahogy a jó Isten építi az Ő Országát: néhány őszinte, igaz dallam, egy koncertjegy, ezt megszorozva 7-8 ezer nagylelkű emberrel, és mindezt hozzáadva néhány igaz székely ember nagylelkűségéhez, akik nem pénzért adják ki ezt a csodaszép fekvésű csíksomlyói ingatlant vállalkozóknak, hanem őseink döntését tiszteletben tartva ingyen átengedik a bajban lévő gyermekeknek. És ennyi ember összefogásából megszülethet egy épület, melyben 120 fiatal otthonra talál. Minden tanévben 120 székely fiatal a csíksomlyói Szűzanya lábánál nevelkedhet, válhat becsületes, tisztességes, jóravaló emberré” – olvasható Böjte Csaba vallomása a magnificat. ro honlapon. A somlyói kollégiumban a Szent Ferenc Alapítvány rendszerében élő középiskolás és egyetemista fiatalokat szeretné elhelyezni Csaba testvér. /Takács Éva: Csíkszereda. Szerződést kötöttek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

Csata Hermina kolozsvári textil- és festőművész kiállítását nyitották meg nemrég Désen a Frézia Galériában. A művész munkái számos kiállításon díjat nyertek. /Lukács Éva: Csata Hermina faliszőnyegei a dési galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Németh Júlia műkritikus több évtizede figyelemmel kíséri a Kolozs megyei tárlatokat. Az éves termést bemutató mostani minden eddigit felülmúl, bizonyítva: Kolozsvár megtartotta nagy mestereinek köszönhető hírnevét, művészeti központ jellegét. A Szentegyház utcai galéria elvesztésével néhány művész, többek között Feszt László munkái idén hiányoznak. A tárlaton látható többek között Gally Katalinnak a kultikus népi faragóművészetből ihletődött munkája, Tosa Szilágyi Katalin látványos kompozíciója, Kováts Ildikó angyala, Kocsis Edit és Lini Enikő festménye, ifj. Starmüller Géza modern Piramisa. Felházi Ágnes Szubjektív táj című festménye egyfajta vallomás is. Sipos László kakasa különleges alkotás, a művész számtalan variációban megfestett szárnyasáról van szó. Szarkasztikusabb hangvétel jellemzi Kőmíves Andor alkotását, Gedeon Zoltán hangulatainak világával lep meg, Nagy Endre míves színvilágával. Ugyanígy színgazdag Dobribán Emil, Tompos Opra Ágota és Lukács Éva. A szobrász Kolozsi Tibor minden évre tartogat egy-egy meglepetést, Visszhang című bronzszobra ezt igazolja. Lőrincz Lehel szintén bronzba fogalmazza művészi elképzeléseit. Különleges hangvételű munka Gergely Zoltán Királyfeje. A grafika, kerámia és textil részleg hasonlóképpen gazdag, így Soó Zöld Margit munkája, Horváth Gyöngyvér a kollográfia műfajában csillogtatta meg tehetségét, míg Székely Géza rézkarcban jeleskedett. Táj a tájban megoldással készült Bordy Margit újszerű táj-képe, a szokásosan biztos teljesítményt nyújtotta Valovits László. Száz művész száznyolcvan alkotása tekinthető meg a hagyományos seregszemlén. /Németh Júlia: Képzőművészeti szalon a minőség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Felfüggesztették azt a programot, amelynek keretében minden középiskolás diáknak számítógépet biztosított volna tanulmányai idejére a kormány. A november végén az iskoláknak átadott gépeket sem vehették át a diákok. A tervek szerint december folyamán Hargita megyébe még 481 számítógépnek kellett volna érkeznie, de nem jött egy sem. /Takács Éva: Egyelőre nem kapnak számítógépet az iskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./

Ismeretlen elkövetők sírokat gyaláztak meg a zsögödi temetőben. Hat sírt rongáltak meg, több márvány síremléket összetörtek, és darabjait a szomszédos sírokra dobták. Szakács Lajos plébános telefonon jelentette az esetet a rendőrségen, ahonnan azt a választ kapta, hogy a tulajdonosoknak kell írásban feljelentést tenniük ismeretlen tettesek ellen. /Takács Éva: Sírgyalázás Zsögödben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

Hiányzik a költségvetés, késik a pedagógusok fizetése. Minden év elején a költségvetés hiánya okoz gondot a pedagógusok járandóságának kifizetésében. A problémát iskolánként úgy oldták meg, ahogy tudták. Valamennyi fizetést adtak az alkalmazottaknak, ami pedig elmaradt, megkapják majd akkor, mikor elkészül a költségvetés. /Takács Éva: Nincs költségvetés, késik a fizetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./

Árpád-csúcs kirándulásra mentek február 7-én az Erdélyi Kárpát Egyesület – Kolozsvár 1891 tagjai. Jubileumi rendezvényre készülődtek, megemlékeztek arról, hogy 110 évvel ezelőtt, 1899-ben készült el az EKE első, kék színjelzésű ösvénye, amely a turistákat a vezette Kolozsvár környékének legmagasabb pontjára, az Árpád-csúcsra (Peana – 833 m). Vekov Károly elnök spontán ötleteként a rendezvény végül csendes tüntetéssé alakult az Árpád-csúcs megmentésének érdekében. Szakács Éva EKE-tag önzetlen segítségével a kétnyelvű plakátok elkészültek. /Tóthpál Tamás: Adjátok vissza hegyünket, az Árpád-csúcsot! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter azzal a javaslattal állt elő, hogy lehetőleg május 1-ig végezzék el az ősszel első osztályt kezdő gyerekek iskolába való beíratását. Azért szükséges ez – indokolt a miniszter –, mert tudni kell, hány elsős lesz, ehhez kell igazítani a pedagógusok áthelyezését. A miniszter nem tudja, hogy Hargita megyében nem a tanév végén, hanem már második félév elején történik mindez. Így a tanfelügyelőségnek időben tiszta képe van arról, hogy hány gyerekre számíthat, hogyan telnek be az osztályok. /Takács Éva: Megelőztük a minisztert. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Közel ezerrel csökkent az általános és középiskolások száma a tavalyihoz képest Hargita megyében. A múlt tanév elején 45 243 diák szerepelt a Hargita megyei oktatási hálózatban, 2008. szeptember 15-én pedig 44 504./Takács Éva: Az első félév mérlege. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

Nekünk kell döntenünk tanulóink sorsáról – mondta el beszédében Váncsa Áron Pál, Dés alpolgármestere azon a kis ünnepségen, amelyen a dési magyar kollégium két felújított termét szentelték fel. Az alpolgármester továbbra is bízik az egyház, a lakosság és RMDSZ céltudatos együttműködésében. Leander atya, a dési ferences rendház plébánosa röviden ismertette a kollégium történetét. A század elején a dési ferences rendház 50–60 ferences papnak volt az otthona; a ferencesek iskolát működtettek és több impozáns, a város központjában álló épület tulajdonosai voltak a kommunista államosításig. A ‘89-es változások után a plébánosok eredményesen munkálkodtak a visszaszolgáltatásért, 2000 óta pedig apránként elkezdték visszakapni jogos tulajdonuk egy részét. A rendház 2005 óta tágasnak bizonyult a benne lakó atyáknak, akik döntöttek: a legmagasztosabb cél a magyar fiatalok segítése lehet. Elkezdték a felújítást, és a földszinti termekből lakószobákat alakítottak ki. Ennek eredményeképp előbb három, majd négy, nyolc, mára pedig harmincnégy református és katolikus tanuló kapott második otthont a kollégiumban. A szülői hozzájárulás havonta mindössze mintegy 200 lej, a további költségeket a rendház fedezi. Leánder atya kiemelte a Szülőföld Alap, a megyei és városi tanács anyagi segítségét. A kollégium melletti épület – korábbi ifjúsági otthon – újra a katolikus rendház tulajdona. Az épületet az egyház siralmas állapotban kapta vissza. Felújítására újabb összefogásra, pályázatokra lesz szükség. /Lukács Éva: Összefogás a dési magyar kollégiumért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./