"A plébániák, parókiák pénzügyeinek intézése az utóbbi időben újabb nehézségekbe ütközik. 2001. január elsejétől ugyanis a pénzügyminisztériumi rendelkezés értelmében be kellett volna vezetniük a román nyelvű könyvelést, pénzügyvitelt, ám - az általános tiltakozás következtében - egyéves halasztást kaptak erre. A türelmi idő lejárt, és ettől az évtől a könyvvitelt románul kell végezni. Ráadásul minden plébániának, parókiának - az eddigiektől eltérően - külön adószáma kell legyen, mindenki külön kell végezze a könyvelést, akkor is, ha ez eddig egyházkerületi szinten történt, mint a református egyházban. Az intézkedés olyan területen csorbítják a jogokat, ahol még a Ceausescu-rendszer sem háborgatta őket. Az egyházak úgy érzik, gazdasági, pénzügyi autonómiájukon ejt csorbát az intézkedés. /Takács Éva: Románul könyvelnek a papok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./"

"Gáspárik Attila a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásában márc. 18-án felháborodottan beszélt, - miközben a márc. 15-i ünnepséget gúnyosan dzsemborinak titulálta - a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetséget azzal vádolta, hogy alternatív márc. 15-ét szervezett (hogy ki szervezte és hol, azt már nem közölte), ahol a szövetség kifejezte Európai Unió-ellenességét. Gáspárik leszögezte, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nem törődik azzal, hogy a tanárok verik a gyerekeket, pluszpénzért tanítják tanítványaiknak, a tanárok dohányoznak az iskola folyosóján, amikor törvény tiltja az iskolában való dohányzást. Így sorolta a szövetség súlyos mulasztásait. Takács Éva feltette a kérdést: Gáspárik Attila nem hallott volna eddig az 1991-ben magalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéről? Ne tudná, hogy tíz alkalommal tartotta meg az RMPSZ a Bolyai Nyári Akadémiát, amelyen évente átlagban 900 pedagógus vett részt? Hogy az RMPSZ révén jutottak és jutnak el a pedagógusok az anyaországi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági továbbképzőkre? Hogy az országban négy oktatási központot hozott létre és tart fenn? Hogy a Sulinet-program keretében a szövetségen keresztül láttak el számos iskolát számítógéppel és internet-kapcsolattal? Hogy az Illyés Közalapítvány segítségével éppen a pedagógusszövetség igyekezett területarányosan támogatni a hátrányos helyzetű iskolákat tévé- és videolejátszó készülékekkel, multimédiás számítógépekkel? /Takács Éva: Tájékozatlanság vagy rosszindulat? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./"

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai-módszertani Magiszter /Csíkszereda/ című folyóiratát ápr. 5-én mutatták be a szovátai Teleki Oktatási Központban. Rovatai: Műhely, Nézőpont, Örökség, Könyvespolc, Hírek, események. Az első számban dr. Setényi János Minőség és magyarság - gondolatok az ezredforduló erdélyi magyar oktatásügyéről című tanulmánya található. Negyedévenként jelenik meg, főszerkesztője Takács Éva. A szerkesztőbizottság tagjai: Lászlófy Pál István, Burus Siklódi Botond, Fodor László, Szabó K. Attila és Székely Győző. /(mezey): Magiszter - a pedagógusok folyóirata. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./"

"Süketek párbeszéde volt Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony és a Hargita megyei iskolaigazgatók ápr. 12-i, csíkszeredai találkozóját. Andronescu beszélt a hatévesek beiskolázása körüli helyzetről /eddig Romániában hét éves korban kezdődött az iskolai oktatás. Több egymásnak ellentmondó nyilatkozat,, utasítás született. A szülő írásos kérése alapján írják be a hatéveseket az iskolába, de ugyanilyen írásos kérés alapján járathatják továbbra is óvodába. Andronescu kitért a tízosztályos kötelező oktatás bevezetésére is: minden nyolcadik osztályt végzett diáknak kötelező lesz folytatni tanulmányait, a középiskola első két éve, tehát a kilencedik és tizedik osztály ezentúl a kötelező oktatás része lesz. Több polgármester és iskolaigazgató felvetette a fűtésgondokat, a gázszámlákat. Ecaterina Andronescu ígéretet is tett arra, hogy a közigazgatási miniszterrel együtt keresi majd a megoldást. Az osztályok megemelt tanulólétszámával kapcsolatban kiderült: nem kötelező a 30-as felső határ, az erről szóló írásos utasítást egyszerűen letagadta a miniszter. /Takács Éva: Mire volt jó a miniszteri látogatás? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./"

"Dr. Bakó Mária Hajnalka munkája az Imakönyv betegeknek. Elmondta, hogy 2000. decemberében elkezdte a kórház-pasztorációs munkát, akkor kezdte gyűjteni az imákat, egyes betegek is segítettek, így gazdagodtak az imaszövegek. A kötetbe búcsús énekek is bekerültek, erre Csíksomlyó közelsége ad magyarázatot. A könyv rajzait Simon András Magyarországon élő grafikus készítette. /Takács Éva: Imakönyv betegeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./"

"Ápr. 29-én ért véget az a kétnapos továbbképző tanfolyam, amelyet Anyanyelvi művelés mesével és játékokkal címmel óvónők számára szervezett Csíkszeredában a megyei tanfelügyelőség és az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza. A 120 résztvevőt Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint Burus Siklódi Botond, a pedagógusok háza igazgatója köszöntötte. /Takács Éva: Továbbképző meséről, játékról és anyanyelvről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./"

"Új réteglap jelent meg, a Magiszter folyóirat pedagógusoknak készített időszaki kiadvány, Takács Éva a főszerkesztője. Valós igényt elégít ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), valamint a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Magiszter Könyvkiadója által kiadott 160 oldalas folyóirat: a módszertani képzést kívánja pótolni. Emellett az Örökség rovatban iskolákról, nagy elődökről, hagyományokról lehet olvasni, a Könyvespolc és a Hírek, események rovat pedig az újdonságokra hívja fel a figyelmet. A kiadvány igényes kivitelezése a Magiszter-műhely munkatársait dicséri, a lap igényes tartalma pedig a által vezetett szerkesztőbizottság munkáját. /Sarány István: Szakmai-módszertani folyóirat pedagógusoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./"

"Máj. 15-16-án Kolozsváron tartott értekezletet a megyei főtanfelügyelők számára Ecaterina Andronescu miniszter asszony. A következő tanévtől a szakközépiskolák és szakiskolák helyét és szerepét egy új iskolaforma, az úgynevezett munkásképző veszi át. Ebben 17 szakterületen folyik majd a képzés, és nem foglalja magába a művészeti szakközépiskolákat. /(Takács Éva): Főtanfelügyelők Kolozsváron. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./"

"Az elmúlt héten Csíksomlyón tartották a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány káptalanját. A provincia legfelsőbb döntéshozó testülete háromévenként ülésezik. A beszámolók után a következő három év terveit vitatták meg - tájékoztatott Bálint Kapisztrán, a csíksomlyói rendház elöljárója. A jelöltek nevelése, képzése eddig Szegeden történt. Most szeretnék hazahozni, hogy a ferences szerzetesek Gyulafehérváron kapják meg a teológiai képzést. A rendfőnök továbbra is Páll József, rendtartományfőnök-helyettes Bakos Károly Damján. /Takács Éva: Ferences káptalan Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./"

"Máj. 29-én ballagtak a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő csíkszeredai Informatikai Főiskola harmadéves, végzős hallgatói. Az ünnepségen jelen volt Zsombori Vilmos megyei tanácselnök, dr. Csedő Csaba polgármester, Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora, Szenkovics Ferenc, a Matematika Informatika Kar prodékánja, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint dr. György Antal, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke. A főiskola végzősei az egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Máj. 29-én ballagtak a gyergyószentmiklósi főiskola végzősei is: 40 földrajz és 38 térképészet szakos hallgató. Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképzőtől búcsúztak a végzősök. Az egy nappali tagozatos, valamint a látogatás nélküli osztályokban összesen 176 diák hagyta el az iskolapadot. /Takács Éva: Ballagnak a főiskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./"

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége keretében megalakul a Tudományos Tanács, amely a közoktatásban dolgozó pedagógusok tudományos érdeklődését hivatott felkelteni, serkenteni - jelentette be Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. A Tudományos Tanács kétévente kiosztja az Apáczai Csere János-díjat azoknak a pedagógusoknak, akik a tudományos munka terén kiemelkedőt alkotnak. Elkészült a szövetség szovátai konferenciáján megfogalmazott javaslatok összegzése. A zárójelentések alapján elkészített javaslatrendszert, amelyet a minőség, tehetséggondozás, illetve a pedagógusképzés, -továbbképzés témakörben dolgoztak ki, továbbítják a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemnek, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek és a minisztériumnak. /Takács Éva: Tudományos tanács alakul. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./"

"Hargita megyében 4431 nyolcadik osztályos tanuló fejezte be ezt a tanévet. Az új tanügyi törvény, amelyet a parlament nem szavazott ugyan még meg, előírja, hogy még két évig folytatniuk kell a tanulást. A középiskolákban és szakközépiskolákban összesen 2660an végeztek, 2020-an magyarul, 640-en románul tanultak. A pedagógiai szakközépiskolák XIII. osztályában 50 magyar és 50 román diák végez. Elméleti középiskolában 864-en, vokacionális középiskolában 341-en, szakközépiskolában 1200-en végeznek. Mindannyiuk számára következik az érettségi, amelyet Hargita megyében nyolc vizsgaközpontban és három kihelyezett albizottságban bonyolítanak le. /Takács Éva: Ballagnak a végzős diákok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./"

"Júl. 14-én ünnepélyes keretek között megnyílt a XI. Bolyai Nyári Akadémia Csíkszeredán. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Szabados Tamás államtitkár, a magyar Oktatási Minisztérium képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány részéről a határon túli magyarságnak nyújtott támogatás fő célja az oktatás segítése, hiszen ez az a terület, amely segít megtartani a kultúrát, a közösséget. Pomogáts Béla az Illyés Közalapítvány elnökeként tette fel a kérdést: egységes-e a magyar nemzet? Bár fájó, hogy a kedvezménytörvényből kimaradt az egységes magyar nemzet fogalma, a tavalyi választások tükrében a válasz, sajnos, nemleges. A pártpolitikán kívüli intézmények - köztük az iskola - feladata, hogy megőrizzék, kiteljesítsék a magyar nemzet, a magyar kultúra egységét. Az Illyés Közalapítvány is a nemzeti szolidaritás őrzőjeként igyekszik segíteni. Az egymilliárd forintos keretösszegnek, amellyel gazdálkodhatnak az idén, növekednie kell, hogy megfelelően tudják feladatukat betölteni. Kőnig Sándor az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnökeként mondta el, hogy céljuk a határon túli magyarság otthoni érvényesülésének támogatása. A Nagy István Művészeti Iskola zenekarának és kórusának koncertje zárta a megnyitót. /Takács Éva: Kultúra- és közösségmegtartó intézmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./"

"Aug. 15-én elfoglalta helyét Bakó Béla Pál OFM, a csíksomlyói ferences rendház új vezetője. Pál atyát Marosvásárhelyről helyezték át, ahol 13 éven keresztül tevékenykedett, és ahol - többek között - gyermekotthont alapított. Elmesélte, hogy a vásárhelyi tevékenység lélekben is összehozta az ottani emberekkel, gyermekekkel. 1994-től működik egy szegénykonyha, ahol naponta 50-80-100 porciót szoktak kiadni. A gyermekotthon 8 gyerekkel indult 98-ban, számuk mára 30-ra emelkedett. Négy ház működik elhagyott, árva és félárva gyerekekkel, akiknek 70-80 százaléka cigány származású, de vannak románok és magyarok is. Ezenkívül ott volt a cigánypasztoráció, különösen a Hidegvölgy nevű negyednek a lelki gondozása maradt ott, valamint a börtönpasztoráció, amit kilenc éve végzett. Bakó Béla sokszor tapasztalta az isteni gondviselés jelenlétét munkájában. Elöljárói megengedték, hogy tevékenységének része maradjon a vásárhelyi. Bakó Bélát köti szerzetesi fogadalma, az engedelmesség. Nem volt könnyű, eljönnie. /Takács Éva: Új házfőnök Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./"

"A magyarul tanuló csángó gyerekek legjobbjait Csíkszépvízre hozták táborozni. Tíz faluból negyven gyerek és húsz pedagógus vesz részt a módszertani táborban, amelyet a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok csángó oktatási programja keretén belül. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program felelőse vezette a vetélkedőket. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének alelnöke összegezte: tavaly két településen volt az iskolában magyar oktatás, Klézsén és Pusztinán, összesen 34 gyermekkel. Idén hét településen hat pedagógus fog tanítani (Klézsén a központban és Somoskán is lesz magyar oktatás), összesen 140 gyerekkel. Ezek a gyerekek tehát az iskolán belül anyanyelvként tanulják a magyar nyelvet, román tannyelvű iskolákban. Az iskolán kívüli és iskolai oktatásban magyart tanító pedagógusoknak 20-30 százaléka helyi tanár. Farkas Mónika a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben tanult, most otthon, Diószénben tanítja a magyar nyelvet. Mónika két éve 15 gyerekkel kezdte a magyarórákat, tavasszal 42-vel végezte. Borbáth Erzsébet a moldvai magyar oktatás módszertani szakirányítója. Tanév idején havonta egy hetet tölt Moldvában. Hegyeli Attiláékkal közösen kidolgoztak egy kerettantervet- mondta. A képesítéssel hazatért csángó fiataloknak is ki kellett állniuk a rosszindulatú emberek rosszindulatú viszonyulását, a hatalom, egyház meg az általuk felbujtatott egyszerű emberek támadásait. A csángószövetség elnöke, Barta András Magyarországon folytatta tanulmányait, majd az alelnök Bilibók Jenővel, aki ugyancsak Magyarországon szerzett képesítést, visszatértek. Mások is követték példájukat.Csoma Gergely Budapestről mint fotóművész járta be a moldvai magyar falvakat már évtizedekkel ezelőtt. Ismeri a csángókat, beszéli nyelvüket. Az elmúlt tanévben Magyarfaluban ment, ott lakott és tanított. Munkájának eredményeképp 42 szülői kérésre ősszel kétosztálynyi gyerekkel beindul az iskolai magyar oktatás. Megállapította, hogy a magyar nyelv tanítását ellenzőkben, a papban, rendőrségben, román pedagógusokban egyfajta primitív egzisztenciális félelem dolgozik: ha megerősödik a magyar nyelv az iskolákban, elveszíthetik a falu fölötti gazdasági és egzisztenciális hatalmukat. Ezért folyamodnak az elijesztés, riasztás, esetenként a brutális fenyegetés módszeréhez. /Takács Éva: Feljön a nap a csángómagyaroknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./"

"Viszonylag nagy azon pedagógusok száma, akik szeptembertől fizetés nélküli szabadságra mennek. Hétéves időszakonként három év tanulmányi szabadságra van joguk, tízévenként pedig egy évre, amelyet személyes okokból kérhetnek, különösebb indoklás nélkül. Ezenkívül egész tevékenységük alatt hat hónap fizetett szabadságra jogosultak azok, akik tankönyvet írnak vagy doktorálnak. Hargita megyében mintegy száz pedagógus kért idén fizetés nélküli szabadságot. Közöttük vannak olyanok, akik egyetemen első évet kezdenek olyan szakmában, amelyet a tanügyben tudnak majd hasznosítani, mások - akik személyes okokra hivatkoznak - egy része boldogulását keresi - külföldön. Akik felelősek a romániai társadalom helyzetének alakulásáért, közöttük az RMDSZ-nek, az érdekvédelmi szervezetnek, ideje volna tenni is végre valami érdemlegeset, írta Takács Éva. /Takács Éva: Pedagógusok fizetés nélküli szabadságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./"

"Elbírálták azokat a pályázatokat, amelyek az Iskola Alapítvány felhívására érkeztek tehetséges, de hátrányos helyzetű általános iskolás tanulóktól. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára közölte, magyarországi kezdeményezésről van szó: magánszemélyek és vállalkozók az adakozók falusi vagy szórványkörnyezetből származó tehetséges gyerekeket kívánnak segíteni. A program címe jelképesen Fogadj örökbe. Ez a célt is érzékelteti: a támogató és támogatott között személyes kapcsolat alakuljon ki, amely hosszú távon, legalább érettségiig hozzásegíti a gyereket a tanuláshoz. A program lebonyolítására vállalkozott az Iskola Alapítvány. Azok a 7., 8. vagy 9. osztályba induló gyerekek, akik nyertesei a pályázatnak, szeptembertől egy éven át havi 9000 forintnak megfelelő lejt kapnak. Összesen 95 személy támogatására gyűlt össze pénz, ezt az Iskola Alapítvány kiegészítette úgy, hogy száz pályázó kap az elkövetkező években támogatást. /Takács Éva: Fogadj örökbe - esély a továbbtanulásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./"

"Október első szombatján találkoznak Kidén az innen elszármazottak, ismerősök, barátok. A falunapon. Idén rendkívüli ünnep volt, ugyanis okt. 4-én felavatták a Kidei Tájházat. 1997-ben Kovács András budapesti filmrendező szülőfaluja kétszáz éves házát vélte felismerni a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum által kiadott Évkönyv címlapján. A Kidéről elszármazott filmrendező hazajött, és dokumentumfilmet készített. A falu határában dr. Szabó Árpád unitárius püspököt népviseletbe öltözött fiatalok és hívek várták. A Tájházról beszélt az ünnepségen Kovács András filmrendező. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár kiemelte, hogy a tájház létének egy falu életében formáló, átalakító szerepe is van. A kiállítás anyagát továbbra is gazdagítani kell, erről a Kide Egyesület gondoskodik majd. /Lukács Éva: Felavatták a falu kincsét: a Tájházat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ "

"Okt. 15-én megnyitották a Csíki Székely Múzeum kápolnatermében azt a kiállítást, amely Erdély nagy püspöke, Márton Áron életútját kíséri végig. A most Csíkszeredában látható anyag - fényképek, festmények, írásos dokumentumok - ez év tavaszán a Terror Háza Múzeumban /Budapest/ időszakos kiállításként kapott helyet, tájékoztatott Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. Egy üzletember, Nyárádi István és Gergely István csíksomlyói plébános ötlete volt: az anyagot vándorkiállításként kell bemutatni a Székelyföldön. A kivitelezésben az egri Segít a Város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány volt a partner. Két hónap múlva a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumba, onnan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba viszik a kiállítást, hogy végül Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson kerüljön a közönség elé. A kiállított anyaghoz kapcsolódik egy film is, amelyet különböző régi filmrészletekből, bejátszásokból, interjúkból, emlékezésekből, a korabeli sajtóban megjelent részletekből állítottak össze. A kiállítás megnyitóján a Csíki Székely Múzeum udvarán egy fenyőfát ültettek el, ezzel is tisztelegve Márton Áron végakarata előtt, amely szerint temetésére nem virágot, hanem fenyőágat kért. A megnyitón Tamás József segédpüspök emlékezett a nagy elődre. /Takács Éva: Márton Áron emléke képeken, filmen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./"

"Désen a Polgármesteri Hivatal a Nagytemető sírjairól új nyilvántartó jegyzéket készít, ezzel egy időben a gondozatlan, "adós" sírhelyeket eladják. A Nagytemetőben igen sok magyar sír van, az elhunytak hozzátartozói sok esetben elköltöztek, kivándoroltak, legközelebbi hazalátogatáskor meglepetten tapasztalhatják, hogy az ismerős fejfa helyén idegen sírkő díszeleg. A sírok megmentéséhez már csak alig két hét áll rendelkezésre. Kiss Ferenc dési történész a város temetőiről írt tanulmányt, Huber András dési író Város az időben című monográfiája is sok adatot tartalmaz. Szükség van tudományos tanulmányokhoz folyamodni, mert az 1895 előtti bejegyzéseket tartalmazó keresztelési, esketési, temetési anyakönyveket a kommunisták összeszedték és elvitték az egyházaktól. /Lukács Éva: Még megmenthetők a dési magyar sírok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Okt. 30-án tartották Csíkszeredán a Székelyföld című folyóirat nívódíjainak átadási ünnepségét. Hat éve indult útjára a Székelyföld, Ferenczes István főszerkesztő jelezte, 1200 példányban jelenik meg a lap, előfizetőinek száma 750-re nőtt. Dél-Afrikától Amerikáig, Dél-Tiroltól Svédországig olvassák a Székelyföldet. Az idei díjazottak Egyed Emese verseiért, Cseke Péter irodalomtörténeti, sajtótörténeti és szociológiai munkáiért és Oláh Sándor az 1940-44 közötti időszak kutatásában elért eredményeiért. /Takács Éva: Székelyföld nívódíjak - 2003. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 31./"

"Venczel József nekem tanítványom, lelki gyermekem, barátom, közeli munkatársam, édes testvérem volt - emlékezett a neves szociológusra Domokos Pál Péter. Venczel József /Csíkszereda, 1913. nov. 4. - Kolozsvár, 1972. márc. 13./ 90 évvel ezelőtt született. Kolozsváron jogot végzett. Már egyetemi évei alatt bekapcsolódott az Erdélyi Fiatalok falukutató mozgalmába. Az egyetem elvégzése után az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet statisztikai osztályának vezetője, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Jogi és Közgazdasági Karán a szociológia és statisztika tanára volt. 1949-ben elveszítette állását, koncepciós perben elítélték, 1950-től 1961-ig volt börtönben. Halála előtt néhány évvel ismét visszatért a tudományos életbe, tanulmányokat tett közzé; a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tudományos kutatója volt. Az erdélyi földkérdéssel, demográfiával, a szociológia módszertanával foglalkozott. Dimitrie Gusti és az amerikai agrárszociológia eredményeit alapul véve, kidolgozta az erdélyi magyar falukutatás gyakorlati módszereit. Ő vezette a bálványosváraljai szociológiai vizsgálatokat 1942-ben. Venczel József születésének 90. évfordulóján Csíkszereda város önkormányzata nov. 4-én koszorút helyez el a Virág utca és a Temesvári sugárút kereszteződésénél levő emléktáblán, valamint a nevét viselő szakközépiskolában megkoszorúzzák Venczel József emléktábláját. /Takács Éva: Oda túlra látott, a másik partra. 90 éve született Venczel József. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./"

"Az András Alapítvány és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes hatodik alkalommal szervezte meg nov. 7-én a Csűrdöngölő Gyerek- és Ifjúsági Néptánctalálkozót. A Csíki Játékszín zsúfolásig megtelt színháztermében 22 együttes lépett fel. A gyerekek által hozott néprajzi tárgyakból kiállítást is rendeztek. A fellépés után, az esti táncház alkalmával vetélkedőket, versenyeket is szerveztek. András Mihály, a találkozó főszervezője szerint fontos, hogy a gyermeket életében helyet kapjon az egészséges népélet. - Az András Alapítvány oktatói programja keretében közel kétezer gyereket tanítanak - mondta András Mihály. /Takács Éva: VI: Csűrdöngölő Gyerek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./"

"Nov. 11-én Gyimesfelsőlokra látogatott Pomogáts Béla, találkozott az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium diákjaival és tanáraival. A csíkszeredai Pallas-Akadémia és a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó meghívására itt tartózkodó író, irodalomtörténész a most megjelent Kulcsok Erdélyhez című könyvének kapcsán Erdélyhez való kötődéséről beszélt.- Az 1919 utáni sajátos erdélyi magyar identitás a középkori autonóm erdélyi hagyományokra épült - mondta. Az erdélyi magyar irodalom ma is birtokosa és örököse ennek a hagyománynak. A mai magyar kultúra pedig akkor teljes, ha az erdélyi hagyományokat, kultúrát befogadja - fejtette ki Pomogáts Béla. /Takács Éva: Pomogáts Béla Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./ "

"Nov. 14-én harmincnégy fiú és lány ifjúsági és kulturális csoportot alapított Kökényesden, azzal a céllal, hogy összefogják a település fiataljait. Nevet is fognak választani a csoportnak A jelenlévők egy néptánc- és egy színjátszó csoport megalakulásáról döntöttek, és úgy határoztak, hogy a következőkben minden szombat este találkoznak. Kökényesden a diszkózáson és a kocsmázáson kívül másra nem nyílt lehetőség. Tóth Mária, a Faipari Iskolaközpont XII. osztályos tanulója és Filep Erika, a Közgazdasági Líceum X. osztályos tanulója hívta össze az alakuló ülést. Segített nekik Lukács Éva tanítónő, aki az általános iskolásokból álló néptánccsoport egyik vezetője. /Simon Levente: Péntek este ifjúsági csoport alakult Kökényesden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./"

"Agyagfalván nem is olyan régen 20-22 gyermek volt egy osztályban, ma például a hetedik osztályban csupán heten vannak a Berzenczey László Általános Iskolában. A falu öregedik. Fosztó József tiszteletes idén 22 embert temetett és kilencet keresztelt, ez utóbbiak közül kettő székelyudvarhelyi volt. Nemrég 186 gyerek népesítette be az iskolát, most összesen 59-en vannak. A felső tagozaton a létszámot emelik a szomszédos falvakból ingázó gyerekek, Mátisfalváról kilencen, Székelymagyarosról heten, Décsfalváról tizenketten járnak Agyagfalvára iskolába, ki autóbusszal, ki gyalog vagy kerékpáron. Décsfalván is érezhető az elnéptelenedés: az összevont elemi iskolában 13 gyereket tanít Séra Erzsébet tanító néni. A 13-ból 10 roma származású. A décsfalvi óvodába 11 gyerek jár, jövőre nem lesz első osztályos. Bögözben, a községközpontban 101 gyermeket írtak be az iskolába. A II. és III. osztály itt összevontan működik. Az óvodában emelkedik a létszám. Bögözben nem az alacsony gyereklétszám, hanem az iskolaépület állapota okoz gondot. A község 11 településén 8 elemi és 5 felső tagozatos iskola működik. Az elnéptelenedő kis falvakban az iskolák nehéz helyzetben vannak. Többnyire régi épületekben működnek, felújításukhoz pénzre lenne szükség. /Takács Éva: Iskolagondok Bögözben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./"

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke nyilatkozott az oktatási támogatás folyósításának új körülményeiről. Az előző tanévben elhúzódott a kifizetés, valamivel több mint egymilliárd forint értékű volt a tavalyi oktatási-nevelési támogatás. A 2003–2004-es tanévre az Iskola Alapítvány fogja meghirdetni a pályázati lehetőségeket. Újdonság az, hogy az Iskola Alapítvány közvetlenül fogja a HTMH-val együtt intézni a támogatást, nem ékelődik be még külön az Illyés Közalapítvány. Az idei költségvetési törvény 1,7 milliárd forintot irányzott elő valamennyi oktatási-nevelési támogatás kifizetésére. Ez valószínűleg nem lesz elég, viszont amennyiben igény lesz rá, a költségvetési tartalékból pótolható az összeg. Ez tavaly is így volt, akkor 1,2 milliárd volt előirányozva, és végül 1, 5 milliárd forintot fizettek ki. Eddig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bonyolította le az oktatási támogatás továbbítását. A 20 ezer forintos oktatási-nevelési támogatáson kívül taneszköz- és tanszertámogatás a középiskolások esetében kb. 2400 Ft körül lesz, illetve főiskolások, egyetemisták számára jegyzettámogatásra, ennek összegét egészen még nem határozták meg, de vélhetően 2800 forint lesz. A pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatása is megmarad. /Takács Éva: Február folyamán lehet pályázni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

A Hargita Megyei Kulturális Központ 2003. évi tevékenységét foglalta össze Karda Emese igazgatónő. Januárban az ő szervezésükben mutatta be a nagyváradi Partium Színpad Antoine de Saint-Éxupéry A kis herceg című meséjének színpadi változatát. A hagyományos farsangbúcsúztatót Gyergyóditróban tartották. Ők szervezték az Anyám fekete rózsa vers- és prózamondó verseny romániai elődöntőjét és a döntőre való kiutazást. Székelyudvarhelyen került sor a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra. Hagyománnyá vált az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor megszervezése, melyet tavaly Borszéken és környékén tartottak. A tábor anyagából állították össze a Barangolások című albumot. Szeptemberben tartották Gyimesfelsőlokon a Tatros Forrásánál Csángófesztivált. A fontosabb rendezvények közé tartozik még a kulturális szakemberek csíkszeredai vitafóruma és az 1990 utáni helytörténeti kiadványokról tartott V. társadalomtudományi konferencia. A KAM-mal közösen egy, négy megyére (Hargita, Kovászna, Maros és Brassó) kiterjedő kutatást végeznek a felnőttképzés szükségességéről. Negyedévente kiadták a Kulturális Figyelőt. Idén 44 szakrendezvényt terveznek. Szeretnék visszaállítani a Régizene Fesztivál régi rangját, hangulatát. A megye három színházának és népi együttesének egy-egy előadását tervezik hátrányos helyzetű településeken. /Takács Éva: Szerteágazó tevékenység. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./

A csíkszeredai Csíki Alapítvány a Oktatásügyi Minisztériummal közösen az Európai Unió Phare-programjának finanszírozásával romániai kisebbségi diákok számára szervez programot Gimnáziumok versenye az állampolgári ismeretek oktatásának népszerűsítéséért címmel. A Csíki Alapítvány igazgatója, Csiki Emese rámutatott arra, hogy célkitűzéseik közé tartozik a régió társadalmi, gazdasági fejlődésének támogatása, a béke, a tolerancia és a multikulturalitás hagyományainak erősítése. Magyar, román, roma, szász, szerb, török, szlovák és ruszin diákok vesznek részt a kilenc hónapig tartó projektben. Az ország 12 iskolájából (Marosvásárhely, Bukarest, Máramarossziget, Medgidia, Temesvár, Nagylak, Brassó, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Nagyvárad, Nagybánya és Craiova) 4-4 diák, továbbá 24 tanár a közvetlen célcsoportjuk. Közvetve pedig iskolánként 500 tanulónak, tanáraiknak, rajtuk keresztül pedig diáktársaiknak, szüleiknek szeretnék népszerűsíteni az állampolgári ismeretek oktatását. A diákok számára képzéseket szerveznek a következő témákban: emberi jogok, az emberi jogok és felelősségek közötti kapcsolat, közösségi felelősségtudat a társadalmi marginalizáció, kirekesztés, faji megkülönböztetés, az intolerancia és az erőszak elkerüléséért, a másság és az interkulturalitás fontossága, etnikumközi és vallásos tolerancia, etika a társadalomban, környezetvédelem és a demokratikus iskolarendszer fejlesztése. A képzések után támogatják a diákok iskolai rendezvényeit, ahol továbbíthatják az itt elsajátított ismereteket. /Takács Éva: Állampolgári ismeretek diákoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Csíkszeredán január 25-én a református templomban a Németh Géza Egyesület adta át a millennium évében alapított Németh Géza-emlékdíjat, mellyel olyan keresztény pedagógust és az általa javasolt tanítványát jutalmazzák, aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárult a magyar kultúra megmaradásához, ápolásához. Az ünnepségén Hegyi István tiszteletes, Máthé Zsuzsa tanítónő, majd Csikós Klára, a Németh Géza Egyesület elnöke méltatta Németh Géza munkásságát. A Németh Géza-emlékdíjat idén Gálfalvi Gábor alsóboldogfalvi nyugalmazott tanító és tanítványa, Rezi Erika Gabriella, valamint a gyimesközéploki Tankó Gyula és tanítványa, Antal Tibor kapta. Az ünnepség végén a Nagy István művészeti iskola két diákja Németh Géza-verseket szavalt, majd Antal Tibor tanítványai adtak elő egyházi énekeket, csángó népdalokat. /Takács Éva: Elkötelezett népnevelőket díjaztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./