Adventi könyvvásár az Idea Könyvtérrel
Negyedik alkalommal szervezett adventi könyvvásárt az Idea Könyvtér a Sapientia EMTE Kolozsvári Karával partnerségben. A legszebb ajándék a könyv! mottójú vásáron erdélyi magyar kiadók kínálják könyveiket kiadói áron, de ajándékutalványt is be lehet szerezni, amennyiben a látogatók nem tudnak dönteni afelől, mit is vásároljanak szeretteiknek karácsonyra. A ma délelőtti megnyitó után – amelyen jelen volt Nagy Péter főszervező, az Idea Könyvtér igazgatója, és Murádin János-Kristóf, a Sapientia EMTE kari kancellárja – napközben könyvbemutatókra is sor kerül, az érdeklődők megismerkedhetnek a Művelődés Egyesület és a Polis legújabb kiadványaival. Holnap délután 4-től és 6-tól a Kincses Kolozsvár Egyesület, valamint az Ábel, az Exit és a Kriterion kiadó tart könyvbemutatót, vasárnap pedig az Erdélyi Református Egyházkerület és az Exit közös kiadványát mutatják be. A vásár helyszíne: Sapientie EMTE, Tordai út 4. szám.
Köllő Katalin) szabadsag.ro

Kormányalakítási tárgyalások Bukarestben - Johannis keddre összehívta az új parlamentet
A Szociáldemokrata Párt (PSD) liberális szövetségesével, az ALDE-val akar kormányt alakítani, az RMDSZ-szel pedig az esetleges parlamenti együttműködésről tárgyalna - jelentette be Liviu Dragnea, a PSD elnöke. Călin Popescu Tăriceanu beismerte: megpróbálták visszacsábítani a liberálisok, ő azonban nem tágít Dragnea mellől.
Dragnea szerint az ALDE elnöke, Călin Popescu Tăriceanu maradhat a szenátus elnöke és pártja miniszteri tárcákra is számíthat. A PSD-elnök lehetségesnek nevezte, hogy jövő héten a "parlamenti együttműködésről" tárgyaljanak az RMDSZ-szel, anélkül, hogy annak konkrét formáját részletezte volna.
Az RMDSZ a 2000-2004 között például úgy biztosított parlamenti támogatást a PSD akkori, Adrian Nastase vezette kisebbségi kormányának, hogy az együttműködés feltételeiről évente megállapodást írtak alá. Ebben az - ország euroatlanti integrációját megelőző - időszakban fogadták el Romániában egyebek mellett a kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatra, és a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényeket.
Dragnea továbbra sem árulta el, kit javasol a PSD miniszterelnöknek, mint mondta, ezt először Klaus johannis államfővel közlik, amikor a parlament jövő heti alakuló ülése után kormányalakítási tárgyalásra hívja a pártokat. A PSD politikusai egybehangzóan állítják, hogy a kormányfői tisztség a választásokon győztes párt elnökét illeti meg, az államfő azonban a választások után is megerősítette: nem fog jogerősen elítélt politikust kormányalakítással megbízni, ezzel pedig kizárta, hogy Dragneából miniszterelnök legyen.
Elemzők szerint Dragnea letett arról, hogy magának kérje a posztot, és arra készül, hogy egy kevésbé ismert politikust javasoljon miniszterelnöknek, de a kormányt megpróbálja a párt szoros ellenőrzése alatt tartani.
Erre utalt az, hogy a több mint egyórás sajtóértekezleten Dragnea hosszasan részletezte, milyen intézkedésekkel fogja az új kormány a beígért béremeléseket és adócsökkentéseket végrehajtani, hozzátéve, hogy a pártnál egy különbizottság fogja felügyelni, hogy a kormány "betűről betűre" végrehajtsa a PSD programját, amelyre a párt megkérdőjelezhetetlen választói felhatalmazást kapott.
 Az RMDSZ-t nem hívták meg a kormányba – nyilatkozta a Szabadságnak Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke. - A szövetség mindig arra törekedett, hogy a mindenkori kormánnyal tárgyaló viszonyt alakítson ki. További egyeztetések még lesznek, az RMDSZ célja ezzel az, hogy megvalósítsa a választási programban megjelölt célkitűzéseit – tette hozzá. 
Tăriceanu: az ALDE kitart a szociáldemokraták mellett
Nem fog átállni a jobboldalra, továbbra is a választásokon győztes Szociáldemokrata Párttal (PSD) készül kormánykoalíciót kötni a romániai választásokon hatszázalékos támogatottsággal parlamenti képviselethez jutott liberális ALDE - közölte pénteken Călin Popescu Tăriceanu, a párt társelnöke.
A volt miniszterelnök sajtóértekezleten számolt be arról, hogy egykori pártjából, a választások nagy vesztesének számító, húsz százalékra visszaesett Nemzeti Liberális Pártból (PNL) többen is hívták az - Alina Gorghiu lemondása után - elnök nélkül maradt PNL élére, annak reményében, hogy ha sikerül "leválasztani" az ALDE-t a mandátumok 47 százalékát megszerző PSD-ről, akkor mégis jobboldali kormány alakulhat Romániában.
Tăriceanu kifejtette: jelenleg a PSD-vel közös kormányprogram kialakításán dolgoznak, hogy a koalícióban megfelelő hangsúllyal legyenek jelen a "személyi szabadságjogok és liberális gazdaságpolitikák".  
A társelnök ugyanakkor Románia "szuverenitásának visszaszerzését" sürgette, azt állítva, hogy Romániának is érvényesítenie kell az Európai Unióval szemben nemzeti érdekeit, és szakítania kell azzal a gyakorlattal, hogy kritikátlanul végrehajt minden brüsszeli döntést.
Tăriceanu 2014-ben alakított saját pártot azokból a liberálisokból, akik a Szociálliberális Szövetség (USL) felbomlása után nem voltak hajlandók ellenzékbe vonulni, hanem kitartottak a Victor Ponta akkori kormányfő vezette PSD mellett. Másfél éve az új párt a Konzervatív Párttal (PC) egyesült Liberálisok és Demokraták Szövetsége néven.
Raluca Turcan cáfol
- A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége egyetlen percig sem fontolgatta, hogy felajánlja Călin Popescu Tăriceanunak a pártelnöki tisztséget. Voltak különböző magánjellegű beszélgetések a PNL volt elnökével, de szó sem volt Tăriceanu visszaédesgetéséről – kommentálta az ALDE-elnök nyilatkozatát Raluca Turcan, a liberális párt ideiglenes vezetője.
December 20-ára összehívta a vasárnap megválasztott új parlamentet az államfő. Ezt maga Klaus Johannis jelentette be pénteken, hozzátéve, hogy szerdán és csütörtökön egyeztetésekre várja a parlamenti pártokat az új kormány megalakítása érdekében. Az elnök azt is nyomatékosította, hogy ő fogja eldönteni: kinek ad kormányalakítási megbízást. Erre az alkotmány tág mozgásteret biztosít számára. Johannis ezt válasznak szánta Liviu Dragnea előző napi bejelntéséhez, aki megkérdőjelezhetetlennek minősítette a választói akaratot, és úgy fogalmazott, hogy egyetlen "visszautasíthatatlan" személyt fognak a kormányfői posztra javasolni, akit az államfővel folytatandó egyeztetésen fognak először nyilvánosan megnevezni.
Bár Tăriceanu - aki 2004 és 2008 között a PNL elnökeként volt kormányfő - szívügyének nevezte a liberális erők egyesítését, úgy vélekedett: a választások bebizonyították, hogy most már az ALDE az "igazi" szabadelvű párt Romániában, így a liberálisok összefogása csak úgy valósulhat meg, ha átigazolnak az ALDE-ba. szabadsag.ro

Csíkszeredában enyhült az akut orvoshiány
Megoldódni látszik az orvoshiány a csíkszeredai megyei sürgősségi kórházban, ahol idén tizenöt új szakorvos és tizenhét rezidens kezdte meg a munkát – közölte Demeter Ferenc menedzser.
Mint kifejtette: az idén érkezett szakemberek többek között az ideggyógyászati, az intenzív, a gyerekgyógyászati, az újszülöttgyógyászati, a fertőző betegségeket kezelő, illetve az ortopédiai osztályon dolgoznak. Az új munkatársak között vannak magyar és román nemzetiségűek, orvosok érkeztek a Székelyföldről, más erdélyi térségekből, de Vrancea és Brăila megyéből is, sőt a kórház bukaresti fiatalokkal is kötött szerződést. A megyei kórházból ugyanakkor öt orvos távozott ebben az évben – legtöbben nyugdíjba vonultak, egyesek pedig csak bedolgoztak.
Demeter szerint ha nem is teljes mértékben, de jelentősen javult az orvoshiány okozta probléma. Az intézményben ugyanakkor még elkelnének további szakemberek: szükségük lenne hematológusra, gyermekneurológusra, és a sürgősségi ellátásban dolgozó munkatársakra. Csíkszeredában egyébként folyamatban van a kifejezetten orvosoknak szánt új lakások építése, miután néhány éve már átadtak ilyen ingatlanokat. 
Molnár Rajmond Krónika (Kolozsvár)

Zenei köznyelv helyett saját nyelvezet – Csíky Boldizsár Kolozsváron
Korunkban lényeges, hogy a zeneszerző ki tudja alakítani a saját nyelvezetét, nem lehet már a zenei „köznyelvet” használni, mint a régi békeidőkben – mutatott rá a kortárs zeneszerzők legnagyobb kihívására Csíky Boldizsár, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kolozsvári Györkös Mányi Emlékházában megtartott ZeneSzó című rendezvényén.
A marosvásárhelyi alkotó hozzáfűzte, régebben a zeneszerzőknek nem kellett feltétlenül egyedi stílusban alkotniuk, használhatták a zenei köznyelvet, ma már nem fordulhat elő olyan, hogy egy „kismester" hasonlít a „nagymesterhez". A rendezvényen Németh G. István muzikológus, a budapesti Zenetudományi Intézet munkatársa beszélgetett Csíky Boldizsárral, akit az erdélyi magyar zenei élet doyenjeként méltattak meghívójukban az esemény szervezői. A komolyzenéről folyatott eszmecserét Molnár Mária mezzoszoprán és Csíky Oana zongoraművész előadása színesítette, illetve szolgált illusztrációként az elhangzottak zenei szemléltetéséhez.
Kezdetként Szilágyi Domokos Csíky Boldizsár megzenésítette Október című versét adták elő dalban. A zeneszerző elmondta: a kompozíció 2005-ben született, azt is elárulta, hogy ő maga most hallotta először, ugyanis amikor Budapesten bemutatták, épp nem tudott ott lenni. Németh G. István kérdésére hozzáfűzte, valóban van a dalban „valami impresszionista hangvétel", azért, mert ilyen maga a vers. „Ide találó vers, Szilágyi Domokos itthon van Kolozsváron, ezért hoztam ezt a dalt" – kedveskedett a kincses város közönségének Csíky Boldizsár.
A beszélgetésen az alkotó gazdag életpályájának több állomása szóba került. Németh G. István rámutatott, noha a zeneszerző marosvásárhelyi „jelenségnek" tartja magát, azért Kolozsvárhoz is sok minden köti, hiszen itt végezte a zeneakadémiát. Csíky kifejtette, bár a kommunista hatalom igyekezett a kulturális életből is kiszorítani a magyarokat, ez bizonyos szint fölött már nem sikerült, ugyanis ott már a művészeti szempontok érvényesültek. Így fordulhatott elő, hogy a Sigismund Toduță által vezetett zeneszerzői szakon a hatodik évet egyedül ő fejezte be. Hozzátette, nem azért, mert a többiek nem lettek volna tehetségesek, de román évfolyamtársai közül többen végül Bukarestben fejezték be tanulmányaikat.
Azt is elmesélte, amikor 1961-ben kinevezték a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia művészeti titkárának, elődje örömmel adta át a tisztséget, ugyanis akkoriban mindenért, ami balul ütött ki, a művészeti titkárt vonták felelősségre. Csíky Boldizsár 1961-től 1990-ig a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia művészeti titkára, 1990 és 1997 között igazgatója, 1997 és 2000 között pedig tanácsosa volt. 2006 és 2013 között a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem zenetanárképző karának összhangzattan-, ellenponttan-, zeneiformatan- és kamarazene-professzora volt. 1968-tól a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetségének tagja, 1994-től a Magyar Zeneszerzők Szövetségének tagja.
Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár)

Megoldásokat keresnek értékes kastélyok megmentésére
Bemutatták a vargyasi Daniel-kastély és az alsórákosi Sükösd–Bethlen-kastély újjáélesztésére kidolgozott projektötleteket Olaszteleken, az egyhetes Kastély Formula elnevezésű műhelytábor zárórendezvényén.
A kolozsvári PONT Csoport partnerségben a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesülettel szervezte meg a tábort a Kastély Erdélyben program keretében az olaszteleki Daniel-kastélyban. Az interdiszciplináris táborban 37 székelyföldi fiatal 5 szakértő vezetésével kreatív és innovatív megoldásokat dolgozott ki a vargyasi Daniel-kastély és az alsórákosi Sükösd–Bethlen-kastély újjáélesztésére.
Az ötletek között szerepelt többek között, hogy a két kastélyban, illetve azok környezetében kulturális központot, élményparkot, gyógyászati központot, kastélyhálózatot, mesterségek iskoláját és kalandjátékközpontot hozzanak létre. A tervekben a térség társadalmi problémáinak –munkanélküliség, fiatalok elvándorlása – megoldására, a turizmus és a gazdaság fejlesztésére, helyi természetes adottságok használatára, az önkéntesség népszerűsítésére, a kikapcsolódási és művészeti programok bővítésére, a helyi gasztronómia népszerűsítésére, illetve a hosszú távú fenntarthatóságra fókuszáltak, számol be a megyei önkormányzat sajtóirodája. A projekttervek részletes bemutatása 2017 áprilisában lesz Sepsiszentgyörgyön a Kastély Erdélyben – fejlesztési modellek a vargyasi és az alsórákosi kastélyok revitalizációjára című konferencia keretében.
A zárórendezvényen Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke a PONT Csoporttal kötött partnerség fontosságáról beszélt, hangsúlyozta, a megyében több mint 160 kúria van, ezek közül sok már bekerült a turisztikai körforgásba. A Kastély Formula tábort és a konferenciát abból a 105 ezer lejes kiegészítő támogatásból szervezik, amelyet a PONT Csoport júliusban nyert a Kastély Erdélyben program folytatására az izlandi, liechtensteini és norvég alapokból, a Kulturális és Természeti Örökség Megőrzése és Felélesztése Programon keresztül. A program célja egy olyan stratégia és hálózat kialakítása, amely az erdélyi kastélyok és kúriák hosszú távú gazdasági és társadalmi fenntartható hasznosítását szolgálja.
Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár)

Párizsban végzett igei szolgálatot Csűry István
A hugenották harciassága még nyomokban sem lelhető fel manapság a szekularizált Párizsban, és az Ady-korabeli pezsgő magyar irodalmi, művészeti élet sem jellemző már.
A Magyar Református Egyháznak nemcsak magyar nyelvterületen- az anyaországban, vagy a Kárpát-medencei külhoni országokban- vannak református gyülekezetei, hanem 80 országban van úgymond szétszórva, illetve jónéhány országban működnek önálló gyülekezetei. Ezek közt vannak az úgynevezett európai országoknak a kicsiny református gyülekezetei, és a nyugat-európai országok közt az egyik kiemelkedő helyet Franciaország, és éppen Párizs foglalja el. Az ottani gyülekezet 65 esztendővel ezelőtt alakult meg, és éli a maga sajátos, diaszpóra-helyzetéből fakadó életét, ami azt jelenti, hogy a hatalmas nagy Franciaországban, vagy ennek hatalmas nagy fővárosában néhány tucat ember havi rendszerességgel találkozik. Ezekre az istentiszteletekre általában meghív magyarországi, illetve most már a Generális Konvent kapcsán az egész konvent területéről lelkipásztorokat, és évente hat alkalomra a Magyar Református Egyház konventje delegál lelkészeket. Csűry István királyhágómelléki püspök második alkalommal fogadta el ezt a meghívást, ami azt jelentette, hogy advent második vasárnapján- amikor már karácsonyt is ünnepelt a párizsi gyülekezet, hiszen a legközelebbi igei találkozója már csak januárban lesz- szolgált közöttük. Elmondása szerint mindig nagyon mély nyomokat hagy benne a diaszpórában való megfordulás, az ottani igehirdetés, s ez így történt vele már az első alkalommal, öt évvel ezelőtt is, amikor egy reformációi istentiszteleten hirdette Isten örök érvényű és megtartó igéjét. Ugyanis az a néhány óra, amit az ember eltölt közöttük, előhoz minden olyan gondot és örömöt, ami egy szórványban élő gyülekezet magában hordoz. Érdekes ilyenkor találkozni azzal, hogy miként nyilvánul meg az olyan emberek esetében, főleg akik nem régóta vannak kint, a honvágy, vagy akik régóta ott élnek, hogyan nosztalgiáznak azokról az időkről, amikor még nem mentek ki. Hogyan szólal meg a lélek olyan helyzetben, amikor igazolni próbálja azt, hogy tulajdonképpen jó helyen van, megtalálta a helyét, vagy éppenséggel hogyan kínlódik sokszor az a belső hang, amikor egy-egy problémáról, feszültségről esik szó.
Partiumból
Az istentiszteleten, bár a gyülekezet nagysága úgy 40 körül van, több mint ötven személy vett részt. És mivel híre ment annak, hogy lelkipásztor érkezik Európa keleti feléről, több Erdélyből, illetve a Partiumból származó atyafi is ott volt, talán egy kicsit azért is, hogy hallja a magyar szót, a szülőföldjéről szóló híreket, amelyeket ilyenkor az egybegyűltek meg szoktak osztani egymással. Karácsonyra tekintve természetesen az adventi ige szólt az istentiszteleten, a várakozásnak a feszültsége, de ugyanakkor a beteljesülés öröme is. Amúgy ezeken a havi találkozókon általában olyanok is részt vesznek, akik ha nem is tartoznak a gyülekezethez, de azért fontosnak tartják, hogy el-eljárjanak. Ezek közt vannak azok az alkalmi munkások, akik csupán rövid időre mennek ki dolgozni, és azok a vegyes házasságban élők is, akik ugyan lehet, hogy egy másik egyházhoz is tartoznak, de az ilyen alkalmakkor szokták az innen vitt felekezetiségüket, vallásosságukat megélni. A franciaországi magyar református gyülekezetről elmondható, hogy noha kicsi, mégis nagyon jól szervezett. Nincs semmi ingatlanjuk, templomuk, parókiájuk, hanem egy protestáns templomban bérelnek egy kisebb termet, ami egy előadóterem tulajdonképpen, ahol szószék és padok vannak, és itt zajlanak az istentiszteleteik. A gyülekezetnek van presbitériuma, gondnoka, főgondnoka, akik jól együttműködnek, és egy aranyos hölgy, Heddad Annamária a lelke ennek a közösségnek. E-mail, illetve telefon kapcsolatban vannak, és nagyon odafigyelnek egymásra. Több idős ember van közöttük, olyanok is, akik már nem is tudnak eljárni ezekre a közösségi alkalmakra, de azért meglátogatják őket, vagyis a párizsi magyarság összetart. Tulajdonképpen a gond onnét származik, hogy ez a maroknyi, jól szervezett gyülekezet szinte értetlenül nézi azt, hogy Franciaország fővárosában nagyon sok magyar ember megfordul, de valamiért nem nagyon akar csatlakozni a felekezetek gyülekezeteihez, és ez nem csak református viszonylatban van így. Több mint valószínű ennek az egyik oka, hogy legtöbben azért azzal a gondolattal élnek ott, hogy nemsokára visszatérhetnek a szülőföldjükre, és ezért nem akarják elkötelezni magukat. Kellemes élménynek bizonyult Csűry István számára a Partiumból elszármazottakkal való találkozás, akik elmondták, hogy terveik szerint négy-öt évet szeretnének Párizsban eltölteni, de alig várják, hogy eljöjjön az a pillanat, mikor hazatérhetnek. Az Ady-korabeli pezsgő párizsi magyar kulturális élet azonban kevésbé jellemző napjainkban. A társaság vegyes, de legalábbis a kinti reformátusok többsége inkább kemény fizikai munkát végez. Azért elvétve persze vannak olyanok is, akiket a szellemi tudásuk vezérelt a francia fővárosba, és aztán kint ragadtak, például kutatóintézetekben dolgozó mérnökök, akik gyakran hazajárnak. Az irodalom, a művészetek képviselői napjainkban kevésbé vannak jelen, a püspök egy olyan családot talált, melynek egyik tagja a festészet területén ér el szép sikereket. A gyülekezetben különben néhány fiatalember igen aktív munkát végez. Az egyik közülük, Kiss Zsolt építész, aki szintén a szakmája miatt él kint. Nagy lelkesedéssel szövi a gyülekezeti kapcsolódási hálót, szeretettel fogadja a lelkipásztorokat, mutatja be nekik Párizs nevezetességeit, emblematikus és páratlan építményeit, kulturális központjait.
Biztonságérzet
Az utóbbi időszak terrorcselekményei sajnos Párizson is nyomot hagytak, a püspök szerint ritka az olyan város, ahol annyi rendőrt látott volna, mint ott. Nemcsak gyalogos őrszemekkel, hanem lovas rendőrökkel is lehet találkozni lépten-nyomon, s rengeteg rendőrautót lehet látni. Megjegyezte azt is: érdekes volt egy délután azt hallani a hírekben, hogy Párizsban kiraboltak egy turisztikai központot, a túszokat elengedték, a túszejtőket pedig nagy erőkkel keresik, miközben ők semmit se tudtak arról, hogy a közvetlen közelükben ez történt… Hozzátette: ezzel együtt a biztonságérzetre nem lehetett panasza, mert látszik, hogy a hatóságok mindenre odafigyelnek.
Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtóközleménye
Álláspont a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéknek a nagyváradi Pénzügyi Palota ügyében hozott döntését illetően.
A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék 2016. december 15-én kelt 3645-ös számú határozatával kapcsolatban, amely megsemmisítette a nagyváradi Pénzügy Palota visszaszolgáltatási határozatát, úgy véljük, hogy e legfelsőbb igazságszolgáltatási fórum megmagyarázhatatlan könnyedséggel tette túl magát mindazokon a bizonyítékokon, amelyeket a nagyváradi Irgalmas-rend  e perben benyújtott, és amelyek minden kétségen túlmenően bizonyítják, hogy az Irgalmas-rend a Pénzügyi Palota építtetője, valamint jogos és telekkönyvezett tulajdonosa, illetve, hogy ezt az épületet a román állam önkényesen sajátította ki a 302/1948-as Rendelet alapján. Az ingatlan eredeti bejegyzésként szerepel a nagyváradi 1607-es számú Telekkönyvben, bekebelezési dossziéja az 1899/19927-es számot viseli.
Az önkényes államosítás, illetve az Irgalmas-rendi tulajdonjog Román Állam által való elismerésének legfontosabb bizonyítékai, a 295533/28.03.1962-es, illetve 18099/13.12.1967-es számú átiratok, amelyek a román állam tulajdonosként való bekebelezésének alapjául szolgáltak, és amelynek képviselői a Felnőtt Járóbeteg Rendelő épületére a román állam tulajdonjogának bekebelezését az előző tulajdonostól, az Irgalmas-rendtől a 302/1948-as államosítási Rendelet alapján kérték.
Bár ezt az ítéletet egy törvényes alapokon álló hatóság hozta meg, maga a döntés alapjaiban igazságtalan, miután ugyanazok a bizonyítékok alapján két alapfokú igazságszolgáltatási testület, a Nagyváradi és Pitești Ítélőtáblák megállapították a 2634/07.03.2016-os számú visszaszolgáltatási döntés törvényességét és megalapozottságát, majd a bukaresti Legfelső Ítélőszék egyszerűen elveti mindezek a bizonyítékokat és minden jogalap nélkül helyt ad a Bihar Megyei Tanács fellebbezésének.
A legfelsőbb bíróság indoklásának ismerete nélkül nem fogalmazhatunk meg precíz álláspontot, azonban úgy gondoljuk, hogy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék olyan döntést hozott, amely súlyosan sérti a magántulajdonhoz való jogot garantáló Európai Jogok Európai Egyezménye Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikkelyét.
Nagyvárad, 2016. december 16-án.
A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtóirodája erdon.ro

Adottságaink megbecsülése és egymásra figyelés kell
Biró Rozáliát, az SZKT elnökét, parlamenti képviselőt kérdeztük az RMDSZ választási eredményeiről, a jövőbeni szerepvállalásáról. Szerinte a cselekvő jelenlét adja a frakciónak számára azt a politikai eszköztárat, ami a célkitűzések megvalósításához vezet.
– Hogyan értékeli a parlamenti választásokon elért eredményeket? – Legelőször köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki szavazatával, azaz bizalmával lehetővé tette ezt az eredményt. Kiemelten szeretném megköszönni magyar egyházaink vezetőinek, lelkészeinek azt a hangsúlyos iránymutatást, amellyel a közösség tagjait felkérték arra a szerepvállalásra, amivel lehetőséget teremtettek a romániai magyarság hangsúlyos parlamenti képviseletére. Szövetségünk által elért mintegy 6,5 százalék csakis úgy valósulhatott meg, hogy érzékelni lehetett az összefogás, az egységben való gondolkodást. Meggyőződésem, hogy a hit, az egymás szeretetteljes elfogadása váltja ki a közösségből a felelősségvállalást, és így adódnak azok a lehetőségek életünkben amikor tenni akarunk és tudunk egymásért. Ez a cselekvő jelenlét adja parlamenti frakciónk számára azt a politikai eszköztárat, amely célkitűzéseink megvalósításához vezet.
Feladatok
– Milyen feladatokat lát kiemelkedő fontosságúnak a következő 4 évre? – Ha a törvényhozási tevékenységre gondolok küszöbön állnak olyan, igen nagy horderejű fejezetek mint: az alkotmány módosítása, a regionalizáció, az oktatási intézményeink biztonsága, az erdélyi autópálya megépítése, az idősek méltó nyugdíjrendszere, a vállalkozói szféra tevékenységének támogatása. Kemény munka vár ránk a parlamentben, hiszen a 6,5 százalékhoz további 43,51-et kell szerezni a megvalósításhoz. De legalább ilyen fontosnak látom azt a tevékenységi irányt is, ami a romániai magyar közösségünk építésére, összetartatására kell irányuljon. Sokszínű civil életre, szoros együttműködésre, a helyi értékeink felkarolására, adottságaink megbecsülésére és egymásra figyelésre van szükség ahhoz, hogy hangsúlyosabbá, cselekvő közösséggé váljunk és ebben a folyamatban kiemelkedő folyamatot kell vállalnia Szövetségünknek. Összetett és halaszthatatlan feladatnak gondolom mindezt.
– Szerdán, az RMDSZ országos vezetőségének tagjaként Klaus Johannis államelnökkel találkoztak. Milyen következtetéseket lehet levonni a találkozón elhangzottakból? – Ez a párbeszéd is lehetőség volt arra, hogy a romániai magyar közösség elvárásait, célkitűzéseit élő szóban átadhassuk az államelnöknek. Az oktatási törvény, az anyanyelv használatot biztosító törvény betartásának szükségesét, a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazásának biztosítását szorgalmaztuk. Az intézmények közötti állandó párbeszéd és együttműködés nélkül nem valósíthatóak meg a jóléthez, a fiatalok támogatásához szükséges intézkedések.
– Mi lesz az első kezdeményezése parlamenti képviselőként? – Az októberben zajlott „Építsünk idősbarát közösséget” elnevezésű rendezvénysorozat keretében a szociális szolgáltatásokat végző civil szervezetekkel együtt megfogalmazott törvénymódosítás benyújtása, illetve csapatépítés a parlamenti frakcióban. Itthon pedig az RMDSZ Bihar megyei nőszervezetével közösen ismét „Mosolygó karácsony” rendezvényeket szervezünk az ünnepi csodavárás örömére.
Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro

A szatmárnémeti Antal István parlamenti képviselő lett Konstancán
A töredékszavazatok újraosztása során lett parlamenti képviselő a Szatmárnémetiből néhány éve Konstancára költözött Antal István.
Mint tőle megtudtuk: hosszú ideig úgy tűnt, hogy egy Tulcea megyei hölgy fog bejutni nagy szerencsével a parlamentbe, de aztán fordult a kocka. Antalt telefonon értesítették róla, hogy parlamenti képviselő lett.
Antal István jelen volt a Szatmár Megyei RMDSZ megalakulásánál, az 1989-es események ideje alatt pedig elsőként szólalt fel magyarul a forradalmárok előtt. Több mandátuma is volt megyei tanácsosként Szatmár megyében, dogozott a mezőgazdasági minisztériumban, de foglalkozott állattenyésztéssel is, és magánvállalkozó is volt. Románia elismert kinológiai küllembírója, és nagy szaktudású lótenyésztő.
"Úgy érzem, hogy megvan a kellő tapasztalatom, hogy képviselőként értékes munkát végezhessek, különösen, hogy az RMDSZ szakemberekre alapozva alakította ki a jelöltlistáját" - mondta el a Szatmár.ro-nak.
Néhány évvel ezelőtt került a tengerpartra, a Mangáliai Ménes igazgatója volt, emellett pedig éttermet működtetett a nyári szezonban a tengerparton. Mint mondja: magyaros bográcsos ételekkel terjesztette a magyar kultúrát. Később Konstancán nyitott éttermet, ezzel párhuzamosan pedig egy közeli ménesben felügyelte a tenyésztési folyamatot.
Természetesen igent mondott az RMDSZ felkérésére, aminor felkérték, hogy szerepeljen a konstancai listán, de maga sem számított rá, hogy hatalmas szerencse révén mandátumhoz fog jutni.
Konstanca megyében a népszámlálási adatok szerint 921 magyar él, ami a lakosság 0,12 százalékát jelenti. Ennek ellenére az RMDSZ minden parlamenti választás alkalmával indít jelöltet, ahogy a többi, jelentős román többségű megyében - ugyanis soha nem lehet tudni, hogy a töredékszavazatok elosztását követően ki jut majd meglepetésszerűen mandátumhoz. szatmar.ro

A román pártok közül csak Basescu pártja rúgott labdába
MTI - Csak a Traian Basescu volt román elnök által vezetett Népi Mozgalom Párt (PMP) juttatott be román képviselőket a székelyföldi magyar többségű megyékből - derült ki a vasárnap tartott romániai parlamenti választások végeredményének kihirdetése után lezajlott mandátumelosztásból.
Míg a 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megyei öt képviselői és két szenátori mandátum mindegyikét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjei szerezték meg, a 75 százalékban magyarok által lakott Kovászna megye négy képviselői és két szenátori mandátuma közül egy szenátori és egy képviselői hely a PMP-nek, a többi az RMDSZ jelöltjeinek jutott. Noha a PMP-nél a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is lényegesen jobb eredményt ért el Kovászna megyében, a töredékszavazatok visszaosztási algoritmusa Basescu pártjának juttatta a székelyföldi mandátumokat.
A szenátori mandátumot szerzett Gheorghe Baciu - aki 1989 és 2008 között volt a román többségű Bodzaforduló polgármestere - kijelentette: a Hargita megyei románokat is képviselni fogja a parlament felsőházában.
Az RMDSZ Hargita megyei sikere azt is eredményezte, hogy nem jutott be a parlamentbe Mircea Dusa volt védelmi miniszter, aki korábban a Szociáldemokrata Párton belül a székelyföldi ügyek szakértőjének számított, és a magyar szimbólumok elleni hatósági fellépés egyik szorgalmazója volt. A Kovászna és Hargita megyei románok civil fóruma - amely a Székelyföldön kisebbségben élő románok érdekvédelmi szervezeteként lép fel - aggályosnak tartotta, hogy a Hargita megyei románok 12 év után parlamenti képviselet nélkül maradtak, és ismét kifejtette azt az álláspontját, hogy a választójogi törvény módosításával kellene biztosítani, hogy hasonló helyzet ne ismétlődhessen meg. szatmar.ro

Kiváló ötletek születtek
Véget ért az egyhetes Formula-tábor 
A projektötletek bemutatásával zárult az egyhetes Kastély Formula-műhelytábor, amelyet a kolozsvári Pont-csoport a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesülettel partnerségben szervezett december 9–15. között az olaszteleki Daniel-kastélyban.
A táborban 37 székelyföldi fiatal 5 szakértő vezetésével a vargyasi Daniel-kastély és az alsórákosi Sükösd–Bethlen-kastélyok újjáélesztési tervein dolgozott. A zárórendezvényen az öt csapat által kidolgozott projektötleteket a résztvevők pár sorban összegezték. 
Az ötletek között szerepelt kulturális központ, élménypark, pihenési és gyógyászati központ, kastélyhálózat, mesterségek iskolája és kalandjáték-központ létrehozása is a két említett kastélyban, illetve azok környezetében. A tervek változatosak és szerteágazóak, de kivétel nélkül a térség társadalmi gondjainak – a munkanélküliség, a fiatalok elvándorlása – megoldására, a turizmus és a gazdaság fejlesztésére, a kikapcsolódási és művészeti programok bővítésére, a helyi gasztronómia népszerűsítésére, illetve a hosszú távú fenntarthatóságra fókuszáltak. 
A terveket 2017 áprilisában mutatják be részletesen Sepsiszentgyörgyön, a Kastély Erdélyben – fejlesztési modellek a vargyasi és az alsórákosi kastélyok revitalizációjára című konferencián.
– Öröm számunkra, hogy a Kastély Erdélyben csapata Háromszéket választotta a Formula-tábor helyszínéül. Megyénkben több mint 160 kúria van, ezek közül már sok visszakerült a turisztikai körforgásba. Éppen ezért fontos, hogy megszületett egy partnerség a Pont-csoport és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület között, amely erősíthette ezt a rendezvényt – nyilatkozta Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsa alelnöke.  Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kié a Batthyány Intézet?
Puskás Attila segítséget ajánl 
Értékes dokumentumot talált Puskás Attila édesapja hagyatékában. Az 1861-ben megjelent Gyulafejérvári füzetek kissé megsárgult lapjain nem csak a Batthyány Intézet adománylevele lelhető fel, hanem a könyvtár egy részének leltára is.
Puskás Attila nem tudta, hogy pontosan mi áll az édesapja hagyatékából előkerült kis könyvben, ezért beleolvasott. Ekkor vette észre, hogy benne van a Batthyány Intézet napjainkban sokat vitatott tulajdonjogát tisztázó levél, ékes latin nyelven. A közismert biológus nem tudja felfogni, hogy mit nem értenek benne.
– Itt van az 1798. július 8-án Bonchidán kelt adománylevél teljes, latin nyelvű szövege. Mi nem világos ebben? – teszi fel a kérdést elképedve Puskás Attila. – Persze, valóban nem nekem kell ezt lefordítanom, hanem hivatalos fordítónak, de nem értem, hogy mi az, amit nem értenek. Ez tulajdonképpen nem olyan nagyon régi szöveg, az elmúlt 200 évben nem sokat változott a latin. Nem kell ide ki tudja milyen nagy kutatónak lenni, hogy megértsd azt, hogy Batthyány Ignác püspök a könyvtárat és a hozzá tartozó csillagdát, ezek szellemi és tárgyi kincseivel együtt egyházmegyéjének és Erdélynek adományozta. Még a fönntartásukról is gondoskodott: saját tulajdonában lévő más ingatlanok jövedelmét szánta erre a célra. Nehogy már erre az Erdélyre, a Romániához tartozó Erdélyre gondolt volna, hiszen akkor még a hegyen túli Románia sem volt meg, nemhogy ez. 
Ha a korral, illetve a vitatott üggyel foglalkozó és a latin nyelvben járatos történészt érdekli, forduljon hozzám, és lemásolom a könyvtár legjelentősebb kéziratait és könyveit is felsoroló könyvecskét az adománylevél szövegével, azzal a feltétellel, hogy a legfontosabb megállapításokat jelentesse meg egy országos magyar lapban is, mivel a csillagda és a könyvtár sorsa fontos magyar érdek – mondja Puskás Attila.
A Batthyaneum római katolikus alapítású könyvtár és tudományos gyűjtemény Gyulafehérváron. A gyűjtemény legjelentősebb részlege a könyvtár, amelynek hatvanezer kötete között 927 kötetnyi kézirat, kódex és 565 ősnyomtatvány található. Itt őrzik a Románia területén található középkori latin kódexek 80 százalékát.
1949-ben a román állam a gyűjteményt lezárta, és 1950-ben államosította. Egy kormányrendelet ugyan 1998-ban elrendelte, hogy vissza kell szolgáltatni a püspökség jogutódjának, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, de a rendeletet nem hajtották végre, mert a Szociáldemokrata Párt városi szervezete keresetet nyújtott be ellene. Azzal érveltek, hogy Batthyány Ignác az intézményt a püspökségre és Erdélyre hagyta. Az érvelést ugyan több bíróság is elutasította, de legfelsőbb fokon, 2003-ban helyt adtak neki. Az érsekség a döntés ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Most éppen azzal telik az idő, hogy állítólag nem találnak szakembert, aki hitelt érdemlő pontossággal le tudná fordítani, hogy mi áll az adománylevélben. Ebben lehetne segítség a Puskás Attila által megtalált dokumentum. 
Erdély András Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Boldog nyárfalevél
Új darabbal rukkoltak elő a színjátszók 
A kovásznai Pokolsár Egyesület amatőr, felnőtt színjátszó csoportja Tamási Áron Boldog nyárfalevél című darabját tanulta be, aminek fürdővárosi premierjét szombaton tartják.
A színjátszó csoport új darabját, akárcsak az előző Tamási-műveket (Vitéz lélek, Csalóka szivárvány) Gazda József nyugalmazott tanár rendezte. A stábban felsorakoznak: Fejér Enikő, Tyiák Zoltán, Madarasi Rita, Szász Attila, Kovács Zsolt, Szántó István, Kertész Péter, Fejér Előd, Diaconu Mónika, Ferencz Kinga, Tökbandi Rita, Opra Enikő, Tyiák Erika színészek. A technikáért Ambarus Gábor, a díszletekért Tökbandi Barna és Ferencz István felelnek, míg az ügyelői feladatkört Benedek Aladár látja el. A rendező munkatársa Ferencz Botond.
– A Tamási-művek stílusa a legmegfelelőbb nekünk, székely amatőr színjátszóknak, mert ha csak a nyelvezetre, a csavaros észjárásra és a nyers székely humorra gondolunk, könnyebb azonosulni a szereplőkkel, hiszen a mindennapi életünk részei – mondta Berecki Árpád programszervező, az egyesület vezetője.
A darabot december 17-én, szombaton 19 órától mutatják be a kovásznai művelődési központban. Jegyár: 15 lej felnőtteknek, 5 lej diákoknak, elővételben a városi művelődési házban kaphatók.
N. Sz. A. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Elbírálták a pályázatokat
Székelyföldi Tehetség Program 
A Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) által meghirdetett Székelyföldi Tehetség Program ösztöndíj-támogatására összesen 49 pályázat érkezett, ebből 42 részesül támogatásba.
Az ösztöndíjprogramra az októberi határidőig 35 pályázat érkezett be. Mivel a 60 ezer lejes alap mintegy fele felhasználatlan maradt, ezért az Ady Endre-ösztöndíjalapra forráshiány miatt sikertelenül pályázók is benyújthatták kéréseiket, így összesen 49 kérelem futott be, ebből 42 sikeres. 
– Mindhárom székelyföldi megyéből pályáztak, sőt, egy moldvai csángó gyermek is részesül támogatásban. Külön kiemelném Kommandót, ahonnan 4-en pályáztak sikeresen, s ez a pedagógus érdeme, aki felfigyelt felhívásunkra, és mozgósította a szülőket – mondta Bereczki Kinga, a HKA ügyvezetője.
A sikeres pályázók egyenként ezerlejes ösztöndíjban részesülnek a Székelyföldi Tehetségalapból. Az összeget legkésőbb december 23-ig utalják a támogatottaknak. A pályáztatást a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács bonyolította le a HKA megbízásából. Az ösztöndíj-programot jövőre is meghirdetik. A nyertesek névsora megtalálható a www.hka.ro oldalon. 
(nk) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az építész munkásságára emlékeztek
Iskolánk névadója példakép számunkra, munkásságával, életvitelével, sokoldalú alkotó emberi magatartásával olyan egyéniség volt, aki örökre példa marad számunkra – szólt a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola névadó ünnepségén összegyűltekhez Szén János igazgató. A tanintézmény többnapos programmal emlékezik az építészre.
Iskolanapok keretében emlékezett a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola névadójának munkásságára és szellemi örökségére. A többnapos programban versenyek, vetélkedők, kiállítások szerepelnek, két téma köré csoportosítva: Kós Károly élete és munkássága (Kós-vetélkedő, kincskeresés, maratoni felolvasás Kós Károly-művekből), valamint a karácsonyi ünnepkör (különböző kézműves-tevékenységek, ének- és szavalóverseny). Az iskolaközösség ezenkívül közös korcsolyázásra, úszásra is felkerekedett, illetve floorball-, ping-pong-, sakk- és Rubik-kockakirakó bajnokságot is szerveztek.
Az építészeti rajzoló és formatervező osztályos diákok műveiből kiállítás nyílt. – Abban az iskolában tanulni, amely Kós Károly nevét viseli, nem küldetés nélkül való. Fel kell idézni újra és újra, megerősíteni, hogy mit üzen a név, s általa az ember személye, munkássága, aki e nevet viselte, aki értelemmel és érdemmel töltötte meg… Kós Károly a névadód. Nem az építész, nem az író, a grafikus, nem a történész, s nem a gazda, hanem az ember, aki jó akarattal, jó ösztönökkel, tudásvággyal és szorgalommal ismerte meg a világot, és találta meg benne az Ő helyét. Ahol Ő a legtöbbet tudta adni cselekedeteivel – a népének – idézte Faragó Melinda építész gondolatait az iskolanapok megnyitóján az iskolaigazgató.
A szakközépiskola 2002-ben vette fel az építészként, irodalmárként, grafikusként ismert Kós Károly nevét, az iskolanapok megszervezésében Csíkszereda Megyei Jogú város támogatta a tanintézményt.
Pál Bíborka Hargita Népe (Csíkszereda)

Bíró Béla: Elvakultság versus beleérzés
A földindulás elmaradt. Sokan úgy vélték, hogy az osztrák elnökválasztás, illetve az olasz népszavazás is megadhatja a halálos döfést a „neoliberális világrendnek”. A várakozások csak részben teljesedtek. Ausztriában a választók végül is a zöldek által támogatott független elnökjelöltet erősítették meg pozíciójában. Igaz, a masszív balliberális összefogás ellenére is marad a radikálisan jobboldali közhangulat.
Olaszországban a választók elutasították Matteo Renzi miniszterelnök reformjavaslatait, s ezzel magát a kormányt is megbuktatták, mindez azonban a politikai rendszert nem érintette. Továbbra is a demokraták gyakorolják a hatalmat, Renzi mindössze saját külügyminiszterének engedte át a helyet. Így aztán a masszív választói elutasítás ellenére is marad minden a régiben.
Románia is körben forog. A szociáldemokraták nyerték meg a választásokat. Legfeljebb a 90-es évek elejét idéző eredmény sokkoló kissé. Egyértelmű, hogy a választóközönség minálunk inkább egyfajta „nyugisabb” múltra, semmint tisztább jövőre szavazott. Még a gazdasági szféra képviselői is a mellett a politikai garnitúra mellett tették le a garast, mely a román gazdaság kibontakozásának egyik legfontosabb akadálya.
Az a protesztmozgalom, mely a Ponta-kormány bukásához vezetett, szemmel láthatóan kifulladt. A Mentsétek meg Romániát Szövetség nem volt képes országos méretekben mozgósítani a civil társadalmat. A liberálisok pedig önmagukat cincálták szét. Végül is egy olyan pártalakulat fogja gyakorolni a hatalmat, mely a választóközönség egy ötödét (!) sem képviseli. S ez az egy ötöd sem valamiféle politikai tudatosság jegyében kezelte a pecsétet. Minden jel szerint korábbi beidegzettségeinek engedelmeskedett. S aki úgy vélte is, hogy tudja, mit csinál, az is csak a legalább rosszabb ne legyen elvére szavazott.
Összegezve: minálunk – talán minket, magyarokat kivéve – a társadalom továbbra is sodródik valamiféle képzeletbeli árral. Mintha sejtelme sem volna róla, hogy a következő esztendőkben egész Európának a harmincas évek óta nem látott kihívásokkal kell szembesülnie. Az új helyzetben a régi, jól begyakorolt reflexek nem segíthetnek. A román társadalomnak a két világháború óta soha nem volt nagyobb szüksége a rugalmas alkalmazkodás képességére, mint manapság. S ehhez a rugalmas alkalmazkodáshoz a hatalmasokhoz való dörgölődzés előző esetekben csodásan bevált ösztöne ma már aligha lehet elégséges. Egyre kevésbé dönthető el ugyanis, hogy kik azok a hatalmasok, akikhez a következő évtizedekben csatlakozhatnánk.
Ilyen körülmények közt pusztán a minden ésszerű alternatívára való felkészülés szolgálhatná a rugalmas alkalmazkodás követelményét. A nemzeti gondolat – önmagában véve – erre már merőben alkalmatlan. A hovatovább fél-magyarországnyi Nyugaton élő román állampolgár választásoktól való távolmaradása, mely az óhazához fűződő kapcsolatok megszakításának rémét is előre vetíti, félreérthetetlenül erre utal.
Persze nem csak mi vagyunk bajban. Egész Európa bajban van. Egyelőre mindenki a struccpolitikába menekül. A hatalmat birtokló elitek ahelyett, hogy megpróbálnának alternatívákban gondolkodni, s a sokszínűség – rugalmasságot generáló – fenntartására alapoznák az európai együttműködést, valamiféle restaurált demokratikus centralizmus kimunkálására törekednek.
A központosító tendenciák pedig, ha nem valamiféle a társadalom (jelesül az Unió) minden csoportja, állama, kulturális közössége által megélt közösségi érzületből fakadnak, elkerülhetetlenül centrifugális törekvéseket generálnak. Egységet – helyhatóságok, kulturális közösségek, államok, illetve kontinensek fölöttit – csak és csakis sokféleségre, a másságok tiszteletére lehetne felépíteni. Gazdasági, kulturális, katonai háborúskodások helyett tisztességes, a másik értékeit és emberi méltóságát tiszteletben tartó versengésre.
Az az Európa azonban, mely még egy labdarúgó-Európa-bajnokságot sem képes erőszakmentesen tető alá hozni, aligha érett meg az effélére. Márpedig azoknak az emberi társadalmaknak, melyek a 21. század körvonalazódó zűrzavarából ép bőrrel szeretnének kivergődni, nemzeti elvakultságok helyett legfőképpen a másik ember és emberi közösség iránti empátia képességét kellene önmagukban kimunkálniuk. maszol.ro

Korodi Attila és Cseke Attila lesznek az RMDSZ frakcióvezetői
Korodi Attilát és Cseke Attilát választották az RMDSZ képviselőházi, illetve szenátusi frakciójának vezetőjévé december 15-én, csütörtökön.
Korodi Attila és Cseke Attila elmondta: az RMDSZ-ben generációváltás ment és megy végbe. Már a választások előtt többször elhangzott, hogy a politikai munka gerince december 11. után a harmincas-negyvenes generációra hárul. Hozzátették: az erdélyi magyarok ennek az új generációnak és az általuk képviselt programnak szavaztak bizalmat, ami komoly felelősséget jelent számukra.
„A képviselőházi frakció feladata világos: olyan törvényeket kell kidolgozni, egyezségek, viták, konzultációk mentén, amelyek révén az RMDSZ programját megvalósítjuk, és amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az erdélyi magyarokat ne kezeljék az országban másodrendű állampolgárokként, illetve amelyek eszközként tudnak működni a 98 évvel ezelőtt Gyulafehérváron megígértek megvalósításában” – szögezte le végezetül Korodi Attila. maszol.ro

Románia gazdasági növekedése továbbra is lekörözi a Magyarországét
Akárcsak a második negyedévben, a harmadikban is az EU legnagyobb arányú GDP növekedését produkálta Románia. A növekedés motorja a fogyasztás, egyre többet vásárolunk.
Az Európai Unió tagországai közül nálunk nőtt legnagyobb arányban a gazdaság a harmadik negyedévben, az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Idehaza 4,6 százalékos volt a növekedés, ami több mint kétszerese az 1,8 százalékos Uniós átlagnak. Ez sorban már a második negyedév melyben éllovasok vagyunk, az április-június időszakban regisztrált 5,8 százalékos GDP növekedésnek szintén nem volt párja az EU-ban.
Régiós szinten Közép-Kelet-Európa gazdaságai teljesítettek a legjobban, hét ország bruttó hazai terméke nőtt az Uniós átlagnál nagyobb mértékben. Bulgária 3,5 százalékos növekedést produkált, a szlovák GDP 3,2, a szlovén 3, a horvát pedig 2,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.
A térségben a magyar gazdaság pörgött a legalacsonyabb fordulatszámon, az anyaországi sajtó, a kormánypárti és az ellenzéki egyaránt 1,6 százalékos fejlődésről írt, ám az információ forrásaként megjelölt Eurostat honlapján 1,4 százalék szerepel. A fejlett tagországok közül Hollandia és Nagy-Britannia érték el a legjobb eredményt, 2,4, illetve 2,3 százalékot. A legkisebb arányban, 0,7 százalékkal, a lett bruttó hazai termék nőtt.
Fenntarthatatlan növekedés?
A Világbank előrejelzése szerint a román gazdaság idei éves teljesítménye 5,1 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. A nemzetközi pénzügyi szervezet az év elején még csak 4 százalékosra saccolta a növekedést. Egyes gazdasági szakemberek szerint a fejlődés ezen mértéke nem fenntartható, mivel főleg a fogyasztás növekedésén alapul.
„2015 és 2016 tökéletes évek voltak a fogyasztás szempontjából. Az áfacsökkentés, a bérek növekedése és az alacsony infláció a fogyasztás robbanásszerű növekedését hozták. Az évi 20 százalékos növekedés olyan érték, amire 2008 óta nem volt példa” – jelentette ki egy konferencián Mihai Pătrulescu, az Unicredit Bank vezető közgazdásza.
A szakember szerint, mivel jövőre sem áfacsökkentés nem lesz, s a fizetések sem fognak látványosan emelkedni, a GDP az ideinél kisebb mértékben, kb. 3,4 százalékkal fog nőni. Anca Dragu pénzügyminiszter ellentétes véleményt fogalmazott meg, egy nemrég tett nyilatkozatában fenntarthatónak nevezte a román gazdaság növekedési ritmusát.
Pengő Zoltán maszol.ro

Film és mobilalkalmazás is készül a szecessziós örökségről
Nagyváradon tartottak munkaülést a héten az Art Nouveanu program partnerei. A 2017. január elsejétől induló projekt a Transznacionális Duna Együttműködési Program keretében nyert 1,6 millió eurós támogatást és a szecessziós örökség népszerűsítését célozza több európai országban.
A projekt vezetője Nagyvárad, így Sebastian Boniş projektmenedzser számolt be a szerdától péntekig tartó munkaülésről, melyen a partnerek is részt vettek. Az pályázatban a  projektvezető váradi önkormányzat mellett partner az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites – Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága) Románia, Magyarországról a Budapesti Iparművészeti Múzeum és a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft., Ausztriából a bécsi Iparművészeti Múzeum, Szerbiából Szabadka polgármesteri hivatala és a Szerbiai Országos Műemlékvédelmi Intézet, Bulgáriából az Akadémiai Könyvtár alapítványa, Horvátországból a zágrábi Művészeti és Népművészeti Múzeum, a szlovéniai Várostervezési Intézet, társult partnerként pedig a brüsszeli székhelyű Európai Szecessziós Városok Hálózata (Réseau Art Nouveau Network – RANN) valamint a román Regionális Fejlesztési Minisztérium.
Manoelle Wasseige, a RANN elnöke elmondta, hogy fontosnak tartják az európai szecessziós örökség megőrzését és népszerűsítését, és fontosnak tartják, hogy a kelet-európai országok, városok is bemutassák ezen örökségüket, hiszen itt is sok épület viseli magán a szecesszió jegyeit. 
A projektmenedzser szerinte a pályázat egyik legfontosabb eleme annak az adatbázisnak a kiépítése lesz, melybe többe között restaurátorok, művészettörténészek, építészek szerepelnek. Ilyen adatbázis még nem létezik, de elkészülte után – például egy épület felújítása esetén – könnyen megtalálhatják az ahhoz szükséges szakembereket.
A 30 hónapig tartó projekt keretében 2017-ben és 2018-ban is különféle népszerűsítő tevékenységeket is szerveznek majd a nagyközönség számára, elsősorban a szecesszió június 10-i világnapjára koncentrálva.
Nagyváradnak 320,7 ezer euró jutott a pályázati összegből, ebből többek között képzéseket is szerveznek a szakemberekben és elkészítik a védett városközpont épített örökségének városrendezési tervét, mondta Adriana Lipoveanu váradi főépítész. Azt is hozzátette, hogy készítenek egy mobilalkalmazást is, mely bemutatja a partnerek szecessziós örökséget. Filmet is forgatnak a pályázat keretében – ennek forgatását a szegediek irányítják – melyet a tervek szerint több televízióhoz is eljuttatnának majd. A váradi műszaki ülésen fontos részletkérdéseket sikerült tisztázni, mondta Sebastian Boniş, aki az is elárulta, hogy a projekt nyitókonferenciáját márciusban tartják majd Bécsben.
Fried Noémi Lujza maszol.ro

Szülőfalujában temetik Antal atyát
Az életének 99., papságának 76. évében elhunyt Biró János, Antal atyától a szászvárosi hívek és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekei 16-án, pénteken délelőtt tizenegy órától a helyi plébániatemplomban kezdődő szentmiseáldozatban vesznek búcsút. Szülőfalujában, Küküllőkeményfalván szombaton, ugyancsak tizenegy órától kezdődik a temetési gyászszertartás.
A Gyulafehérvári Főegyházmegye legidősebb papja december 14-én hunyt el. Bíró János Antal Küküllőkeményfalván született 1918. szeptember 5-én. 1941 szeptember 20-án szentelte fel szerzetes pappá magánkápolnájában Márton Áron püspök Gyulafehérváron. Házkutatások, a közel hét esztendei deportálás, az egyházmegyéből való kiutasítás után negyvenhét évig szolgálta a Temesvári Egyházmegyét. 2003-tól a szászvárosi Szent Erzsébet Otthonban telepedett le, és minden tevékenységével a Dévai Szent Ferenc Alapítvány céljait szolgálta. Végakarata szerint szülőfalujában helyezik földi nyughelyre.
„Magyarázattal tartozom honfitársaimnak, hogy szinte fél évszázadig miért szakadt meg a kapcsolatom a szülőfölddel – írta a küküllőkeményfalvi kultúrház avatására kiadott könyvében. – Két vádat emeltek ellenem: kápolnaépítés és a magyar himnusz éneklése. Ezzel rám fogták, hogy a szocializmusnak ádáz ellensége vagyok, és ennek következményeként kitoloncoltak Erdélyből. (…) Így kerültem akaratom ellenére a temesvári egyházmegyébe. De lelkem mindig Erdély fölött lebegett, ezért nincsen Erdélyben hozott múltam.”
Molnár Melinda Székelyhon.ro

Évtizedek után ismét magyar igazgatója van a marosvásárhelyi Kultúrpalotának
Új vezetője van hétfőtől a marosvásárhelyi Kultúrpalotának, Vasile Naste nyugdíjba vonulása után Fülöp Tímea igazgatja Maros megye legfontosabb kulturális intézményét. Évtizedek óta nem volt magyar vezetője a marosvásárhelyi magyarság szimbólumának számító Kultúrpalotának.
November 29-én sikerült a versenyvizsgája, így hétfőtől Fülöp Tímea vezeti a marosvásárhelyi Kultúrpalotát. A terület nem teljesen ismeretlen a fiatal szakember előtt, ugyanis Fülöp Tímea évek óta a Maros Megyei Múzeum munkatársa, több mint egy évig PR és marketing feladatkörökkel ellátott muzeológusként dolgozott az intézményben, így a Kultúrpalotával is gyakran kapcsolatba került.
Az osztályvezetői állás – elmondása szerint – egy kibővült adminisztratív munkakör: egyrészt az épület állagmegőrzése, karbantartása, a személyzet koordinálása a feladata, de az épület különböző termeinek bérbeadása, valamint a kulturális intézmény népszerűsítése is hozzá tartozik.
Az új vezető többek közt egy fejlesztési projekttel pályázott az állásra, elmondása szerint jó néhány hiányosságot pótolna és különböző lehetőségeket aknázna ki, hogy népszerűbb legyen a Kultúrpalota, és gördülékenyebb benne az ügyintézés, látogatás. „Azt szeretném, hogy legyenek többnyelvű ismertető anyagok a Kultúrpalota minden termében, hogy plusz információt kapjon a látogató. Emellett szeretnék egy továbbképzést a személyzetnek, nyelvképzést is, hogy bárki hozzájuk fordul, tudjanak három nyelven – románul, magyarul és angolul – legalább alapszintű információt elmondani, mert a Kultúrpalota legtöbb látogatója az országon belülről, Magyarországról, valamint Izraelből érkezik, így mindhárom nyelvre szükség van” – fogalmazott Fülöp Tímea.
Hozzátette, bár a személyzet terén meg van kötve a keze, nem tud felvenni több alkalmazottat, lenne igény bizonyos feladatok elvégzésére, amelyre ő bevezetné a múzeumi önkéntesszolgálatot. Ám nem csak a fiatalokat, hanem az aktív nyugdíjasokat is szeretné bevonni majd az önkénteskedésbe, ezzel is pótolván a személyzeti hiányosságokat. Ugyanakkor a Kultúrpalotában eddig még nem működő múzeumpedagógiai tevékenységeket is szeretne bevezetni.
Az új osztályvezető azt szeretné elérni, hogy Marosvásárhely és Maros megye egyik legfontosabb, európai szintű kulturális intézménye megfeleljen a mai kor követelményeinek, hogy ne csak az épület, hanem a szolgáltatás is európai színvonalú legyen.
Dobre változtatott volna
Idén tavasszal Ciprian Dobre, akkor még Maros megyei tanácselnökként azt szerette volna elérni, hogy a Marosvásárhely egyik szimbólumának számító Kultúrpalotát a jövőben ne a Soós Zoltán által vezetett múzeum, hanem egy újonnan létrehozott művelődési központ adminisztrálja. Dobre nevesítette is a Transilvania Művelődési Központ vezetőjét, Sergiu Zereşt, őt szerette volna a Kultúrpalota vezetőjének, a tanácselnöknek azonban már nem sikerült véghezvinni az akaratát. A Kultúrpalota így továbbra is a Maros Megyei Múzeumhoz tartozik.
Szász Cs. Emese Székelyhon.ro

Ismertette elképzeléseit a Figura új vezetője
„Azért működött és működik jól ez a színház, mert a léte, minden alkalmazottja számára egy közös ügy” – fogalmazott bemutatkozó sajtótájékoztatóján a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház új igazgatója. Albu István versenyvizsgával nyerte el az intézmény vezetői tisztségét, az állást december elsejétől tölti be. A színház feladatának tekinti, hogy a „közös ügyet” kiterjessze a város vezetőségére és lakóira.
Miután az elmúlt évad végén igazgató nélkül maradt a Figura Stúdió Színház, megbízott vezető látta el a menedzseri feladatokat az intézménynél. A megüresedett állás betöltésére kétszer is versenyvizsgát hirdetett a fenntartó városi önkormányzat, a pályázat nyertesét, a sepsiszentgyörgyi Albu Istvánt nevezte ki a menedzseri tisztségre.
Albu István korábban vendégrendezőként már dolgozott a Figuránál. Ő vitte színre a De mi lett a nővel? az Arab éjszaka, a Fizikusok és a Zűrzavaros éccaka című előadásokat, a munkafolyamatok során rálátása nyílt az intézmény tevékenységére. Akkori meglátásait a kinevezésétől eltelt időszak tapasztalatai is megerősítették. „Vendégrendezőként megfogalmazódott, az utóbbi két hétben pedig igazgatóként is úgy látom, hogy azért működött és működik jól ez a színház, mert léte minden alkalmazottja számára egy közös ügy. Úgy gondolom, hogy az lenne a legfontosabb feladatunk, hogy ezt a közös ügyet kiterjesszük a város lakóira, hogy a gyergyószentmiklósiak is magukénak érezzék a színházat. Ebben a kicsi városban eleve csodaszámba megy, hogy tud működni a Figura. Nagyon nagy erény, hogy egy olyan intézménye van Gyergyószentmiklósnak, amelyik évente – a két fesztiváljával akár – a város legnagyobb kulturális eseményét biztosítja” – fogalmazott.
Rendkívülinek nevezte, hogy a kisváros meg tudja engedni, fel tudja vállalni, hogy kísérleti színházat működtessen, fontosnak tartja, hogy a településvezetés is érezze az intézmény létének, működésének pozitívumait. „A közös ügyet ki kellene terjeszteni a városvezetés felé is, hogy ennek a kis kincsnek, ékszernek, kuriózumnak – amit a Figura jelent – a fontosságát minél inkább közösen tudjuk megfogalmazni és átérezni” – mondta.
Ugyanilyen fontosnak tartja a színház jelenlétét Gyergyószentmiklóson kívül is. A turnék, fesztiválok kell jelentsék azt a bizonyos másik síkot, amin a Figurának működnie kell, „hisz ha csak az utóbbi időben született előadások minőségét, értékét vesszük figyelembe, már akkor is kijelenthető, hogy a Figurának helye van bármelyik erdélyi magyar színház mellett.”
Rendezőként és igazgatóként is vallja: egy adott színházról az előadásai beszélnek. Ennek fényében fejezte ki örömét a készülő darab kapcsán: a Barabás Árpád által rendezett Ibusár című előadás az összefogásról is beszél, lévén, hogy három intézmény – a Figura, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhelyi Táncműhely – közös produkciójaként jön létre.
Fontos az összefogás a Figura székhelyét biztosító művelődési ház adminisztrációs kérdéseinek ügyében is – hangsúlyozta Albu István. Mint kifejtette, az épület megérett egy teljes felújításra, az apró javításokkal csak odázni lehet, nem pedig megoldani a gondokat. „Nem titok, mindenki láthatja, hogy lassan már életveszélyes helyzetek is kialakulhatnak” – utalt az épület állagára, hozzátéve, hogy a helyzetet csak masszív beruházással, teljes felújítással lehet orvosolni. A Figura képtelen megoldani a szükséges beruházást, a városvezetés együttműködésére és ígéreteire számít. „Örvendek annak, hogy jó a kommunikáció a városvezetővel, a polgármesteri hivatallal. Közösen dolgozunk azon, hogy minél hamarabb lépni lehessen ez ügyben, hogy tudjuk biztosítani a megfelelő körülményeket az itt dolgozóknak, vendégszereplőknek és a közönségnek” – jelentette ki az új igazgató. 
Szilveszteri bemutatóra készül a Figura
Az évad második bemutatójára készül a Figura Stúdió Színház. Parti Nagy Lajos – Darvas Ferenc Ibusár című darabját Barabás Árpád jegyzi rendezőként; az előadás koprodukció a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal és az Udvarhely Néptáncműhellyel. A gyergyószentmiklósi bemutatóra, amely egyben szilveszteri előadás is, december 30-án, péntek este 7 órától kerül sor a Figura nagytermében.
Albu Istvánról
Albu István 1984-ben született Sepsiszentgyörgyön. 2007-ben szerzett diplomát a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának színművészeti szakán. Színészként a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, a Kézdivásárhelyi Városi Színházban és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán, valamint több rövidfilmben, televíziós reklámban szerepelt. Színpad-, világítás-, hang- és videotechnikában, illetve díszlet- és jelmeztervezésben tanulóévei és munkássága során szerzett tapasztalatokat. Számos darab rendezőjeként jegyzik nevét. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban, a Kolozsvári Magyar Operában, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, a Kézdivásárhelyi Városi Színházban, a Szatmárnémeti Északi Színházban, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházban, a kolozsvári Váróterem Projektnél, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, illetve a Kolozsvári Rádiónál voltak önálló rendezései. Rendezői munkatársként is számos előadásban dolgozott.
Pethő Melánia Székelyhon.ro

Erősödik az RMDSZ-frakció
A legutóbbi, 2012-es választásokhoz képest hárommal több, vagyis harminc törvényhozói mandátumot szerzett a bukaresti parlamentben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltlistája a vasárnapi választásokon, miközben a parlament létszáma jelentősen csökkent. Bihar megyéből négy magyar képviselő jutott be a törvényhozásba: a szenátori listáról Cseke Attila és Derzsi Ákos, a képviselőiről pedig Szabó Ödön és Biró Rozália.
 Központi Választási Iroda végleges adatai szerint a december 11-ei parlamenti választások után az RMDSZ-nek 21 képviselője és 9 szenátora lesz a parlamentben a következő négy esztendőben. A Szövetségnek a Kárpátokon túl is lesz egy képviselője, Konstanca megyei lista vezetője, a kikötővárosban élő szatmárnémeti származású Antal István-János vállalkozó jutott be a parlamentbe.
További újdonság, hogy az RMDSZ-nek már nem lesz Temes megyei képviselője, Arad, Brassó és Máramaros megyei viszont igen, emellett a Hargita megyei képviselők száma négyről ötre növekedett. A felsőházi képviseletben is változások vannak. A Szilágy megyei magyarok elveszítették a szenátorukat, a Kovászna megyei szenátorok száma kettőről egyre csökkent, viszont a Bihar és Maros megyei magyaroknak a korábbi egy helyett két szenátoruk lesz.
Míg a 2012-ben megválasztott 588 tagú parlamentben az RMDSZ-képviselők és szenátorok aránya 4,59 százalék volt, a vasárnap megválasztott 466 tagú bukaresti törvényhozásban az RMDSZ-frakciók súlya 6,44 százalékos. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Évet zárt a Kiss Stúdió
A XIX. Század költői – Arany, Petőfi, Vörösmarty, elődök és kortársak című előadással búcsúzott a 2016-os évtől szerdán a nagyváradi Kiss Stúdió Színház. A műsor bevezetőjében az egyetlen folyamatosan működő erdélyi magyar nyelvű magánszínház vezetője, Kiss Törék Ildikó mondott köszönetet a közönségnek az évad során mutatott folyamatos érdeklődésért, kitartásért.
Az Irodalmi esték-sorozat részét képező előadás meghívott előadójaként Molnár Judit közíró, magyartanár beszélt a magyar kultúrtörténet egyik legérdekesebb időszakáról, a reformkorról, melyet egyértelműen gr. Széchenyi István neve fémjelez, akit épp a legnagyobb politikai vetélytársa, Kossuth Lajos nevezett a legnagyobb magyarnak. „Mindketten az ország felvirágzását, valamint az osztrákokról való leválást akarták, de Széchenyi reformpárti volt, Kossuth azonban a forradalmi elképzelést támogatta” – emlékeztetett Molnár Judit, aki számos, kevéssé ismert és érdekes információt megosztott a közönséggel.
Az előadás keretében a korszak kiemelkedő költőinek alkotásain keresztül mutatták be a reformkor kulturális és társadalmi változásait, valamint azt, hogy ezek hogyan és milyen irányban befolyásolták a köztudatot. Fazakas Márton Erzsébet, Kiss Törék Ildikó és Meleg Vilmos színművészek közreműködésével olyan költemények és versrészletek hangzottak el, mint Kölcsey Ferenc Huszt, Vörösmarty Mihály A Guttenberg-albumba, Kosztolányi Dezső Petőfi Sándorka, Petőfi Sándor Csalogányok és pacsirták, Arany János Ősszel, Vörösmarty Mihály A vén cigány vagy Vajda János Credocímű programverse. Mint a készítők elmondták, a műsor mintegy bevezetője is volt a készülő Arany-előadásnak, melyet a következő évadban mutatnak be, jövőre lesz ugyanis Arany János születésének 200. évfordulója.
Sz. G. T. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Mindent az online kommunikációról
Nyolcadik alkalommal szervezték meg a BBTE Kommunikáció és közkapcsolatok szak végzős diákjai a Kommunikációs Napokat. A két napos konferenciát minden évben a harmadéves diákok szervezik, a témaválasztástól a lebonyolításig. A rendezvényen Sarány Orsolya is jelen volt.
Az idei rendezvény témája az online kommunikáció volt, e tárgyban 11 szakmai előadás hangzott el, beszélgetéseket és két műhelymunkát is tartottak. Meghívtak magyarországi egyetemi előadót is, jelen voltak a Kommunikáció és közkapcsolatok szak tanárai, valamint az online kommunikáció ismert szakemberei is.
Kolumbán Zenge szervezőt kérdeztük a választott témáról, valamint arról, mi a célja és célcsoportja ennek a rendezvénynek. „Igazából a téma, az online kommunikáció adta magát. A tavalyi rendezvényen készítettek a Perspektíva munkatársai (a kolozsvári magyar diákszövetség, a KMDSZ lapja) egy körkérdést, hogy mit látna szívesen jövőre a közönség és a jelenlévők, meg a tanáraink is azt mondták, hogy ez lenne az, ami érdekelné őket.”
Az online kommunikáció témáját bontották le több részletkérdésre: közösségi média, mémek, gazdasági témák, úgymint az online vásárlások vagy a Google hirdetések, viral jelenségek (például Ice Bucket Challenge, a jegesvödör kihívás), netikett, persze valamennyit hasonló részletezettséggel nem tudtak bemutatni a két napos konferencián.
„A YouTube-ot nagyon fontosnak tartottuk. Azt is, hogy bemutassuk, hogyan működik, továbbá hogyan tud valaki ott ismertté, sikeressé válni. Szerettünk volna a szakemberek mellett elhozni olyanokat, akik sikeres YouTube csatornákat működtetnek.” Ez meg is valósult a konferencián: előadást tartott az online média sztárjainak népszerűségéről dr. Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, s a hallgatók egy ilyen hazai sztárral, a brassói Elekes Leventével is beszélgettek, akinek több, mint 240 000 követője van YouTube-on.
A rendezvény a kommunikációs hallgatók szakmai konferenciája, így feltevődik a kérdés, a kar hallgatói és a kommunikációban érdekeltek mellett szélesebb köröket is meg lehet egy ilyen eseménnyel szólítani. „Mi mindenképpen meg akartunk szólítani a nem kommunikációs diákokat, vagy a nem kommunikációban dolgozókat, ezért is vettük egy kicsit lazábbra az egész konferenciát. Emellett a téma is nagyobb közönséget érint, nem csak a kommunikációban érdekelteket” – mondja Kolumbán Zerge. Ez a célja a szervezőknek teljesült, hisz a rendezvényre több más szakra járó diák jött el, mint kommunikációs hallgató.
A legtöbb érdeklődőt a Trollfoci oldalt működtető szerkesztők előadása vonzotta, erre érkeztek igazi rajongók, maszkokban, táblákkal. A szakmai előadások közül Guld Ádáméra voltak a legtöbben kíváncsiak, meg dr. Kádár Magor választási virálokról szóló bemutatójára.
A szervező elmondta, működött az a struktúra, amelyet kitaláltak az előadások elrendezésében. Az első nap inkább lazább volt, beszélgetések és műhelymunkák folytak, a második nap a szakmai oldalt erősítették. Kolumbán Zenge elmondta, azok, akik eljöttek pénteken a kötetlenebb előadásokra, másnap a barátaikat is elhozták magukkal.
Jótanácsként a következő generációnak elmondta, már tavasszal kezdjenek el pályázni a Kommunikációs Napokra, hiszen decemberben már nehezen fogják azt a pénzt összegyűjteni, ami egy ekkora rendezvény megszervezéséhez szükséges.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Mikor a tolvaj kiált fogdmegért – Markó Béla az RMDSZ–EMNT-összefogásról
Az ember előbb-utóbb mentálhigiénés okokból leszokik arról a szellemi perverzióról, hogy állandó jelleggel figyelemmel kövesse a nemzetellenes, kozmopolita, balliberális sajtót. Amit ugyebár abból a megfontolásból kiindulva olvasott ideig-óráig, hogy tudni kell, mit mond az ellenség. Ezzel együtt nem árt, ha mégis elolvassuk azt, ami szembejön a világhálón és elég fontosnak tűnik.
Mint például a nyomtatott sajtóként csődört mondott, majd a netre költözött, jobb időket is megélt Romániai Magyar Szó portáljának egy szövegét, mely Markó Bélának a Heti Válaszban megjelent interjúját tálalja „kellően” méltatva, történeti kontextusba ágyazva. (Bálint Pataki József: Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (2016. december 7-13.))
Nem kívánok az egész szöveggel foglalkozni részletesen, még azzal sem, hogy Markó ismét helyteleníti Magyarország nemzetállami működtetésének gondolatát (miközben magyar embernek inkább az lenne a dolga, hogy hallgasson erről a kérdésről, vagy dicsérje a személyelvű autonómiára épülő magyarországi kisebbségpolitikát), de egy passzust nem tudok érdemi reflexió nélkül hagyni. 
Azt mondja Markó, reflektálva arra, hogy az RMDSZ felengedte a listáira a minap lezajlott választáson az MPP két vezető politikusát: „Mi néhányszor felismertük már az összefogás szükségességét, legutóbb például a 2009-es európai parlamenti választások alkalmával. Őszintén szólva nem övezte nagy lelkesedés az RMDSZ-szen belül, de a választások eredménye a döntés helyességét igazolta: nyolc százalék fölé kúszott a támogatásunk. Az összefogás azonban a továbbiakban nem működött, Tőkés László azonnal szabadulni kívánt az összefogás minden nyűgétől, ott ütött-vágott bennünket, ahol ért.”
Mondja ezt Markó Béla, aki előbb kiszorította módszeresen az RMDSZ-ből azokat, akik ragaszkodtak a hivatalos program legfontosabb célkitűzéséhez, az autonómiához, majd 2004-ben elnöke volt annak a pártnak, mely sikerrel akadályozta meg az ellenfél, a Magyar Polgári Szövetség választásokon való indulását. 
2008-ban pedig olyan megalázó feltételeket támasztottak az MPP-vel való összefogás megkötésének ügyében, hogy azt csak visszautasítani lehetett. 
Ezek után jött a 2009-es ajánlat arra nézve, hogy Tőkés László vezesse az RMDSZ Európai Parlamenti listáját, egy szélesebb, részletesebb autonómiaelvű egyezség keretében. Ez pedig abból fakadt, hogy két évvel korábban, 2007-ben Tőkés László függetlenként bejutott az Európai Parlamentbe, és Székelyföldön egymaga több szavazatot szerzett, mint az RMDSZ listája. Ettől rettent meg az RMDSZ vezetése és ezért ajánlotta fel Markó Tőkés Lászlónak az RMDSZ listájának első helyét. Eddig rendben is voltánk; mondjuk azt, hogy Markóék az erőből értettek, annak hatására jött a „felismerés”. A politikában az erőt nem kis mértékben a szavazatok jelentik, Tőkés Lászlónak pedig 2009-ben elég szavazata volt ahhoz, hogy ha be nem is jut ismét függetlenként, de az RMDSZ kibukjon az Európai Parlamentből. (Ahol ugyebár nincs kiskapu, nincs 6:3-as szabály, vagy mint legújabban, négy megyés szabály – ha nincs meg az 5%, a szervezet kiesett. Hogy a küszöb, mint intézmény oligarchisztikus és antidemokratikus, az más kérdés, tény, hogy Brüsszelben nem tekintik nemzetbiztonsági kérdésnek az RMDSZ parlamenti jelenlétét, mint ahogy Romániában teszi azt a bukaresti hatalom.)
A probléma ezek után következik. 
Mert amit Markó állít, az egyszerűen valótlanság. Nem csúsztatás, torzítás, hanem rágalmazás, fekete propaganda. S nem is elsősorban arról beszélek, hogy az elvszerű és jogos bírálatot nevezi Markó „ütésnek-vágásnak”. Ez belefér.
Hanem arról, hogy Tőkés László egyáltalán nem akart „szabadulni az összefogás nyűgétől”. Sőt, szorosabbra kívánta azt fonni, éppenséggel az RMDSZ-program, az autonómiáért való közös cselekvés mentén. Partner volt a Székely Önkormányzati Nagygyűlés közös megszervezésében, és partner lett volna az előremutató kezdeményezés folytatásában is. Mert ebben állt a gyakorlati politika síkján „az összefogás nyűge”, meg persze a folyamatos egyeztetésben. Az RMDSZ úgy indította az elnökválasztáson Kelemen Hunort, hogy nem egyeztetett ebben a kérdésben állítólagos szövetségesével, az EMNT-vel. Mindezeken túl, mihelyt felhangzottak a szirénhangok Bukarestből, az RMDSZ sietett kormányra 2010-ben, és el volt felejtve mind az önkormányzati nagygyűlés, mind a nagygyűlés nyilatkozatának aláíratása az RMDSZ polgármestereivel és tanácsosaival.
Az RMDSZ volt tehát az, mely lerázta magáról az összefogás nyűgét. 
Markó tehát nemcsak valótlanságot állít, hanem a valóság fordítottját. 
Ez az ideáltipikus esete annak, amikor a tolvaj kiált fogdmegért.
Borbély Zsolt Attila
itthon.ma/szerintunk

Mire jó a mások népszerűsége?
Nem akarom itt újra és újra felemlegetni az RMDSZ mindenkori Orbán-ellenes megnyilvánulásait, sem a Szövetség negyedszázados pozícióorientált és románhatalom-függő politizálását, csupán a sikeresnek eladott parlamenti választások mögé vetnék egy utolsó pillantást.
Mekkora lehet az a választási sikertörténet, ha annak fejében egy baloldali politikai szerveződés kénytelen megalázkodni akár Orbán Viktor előtt is, az előtt az Orbán Viktor előtt, akitől ez idáig mind a román, mind a magyar szocialisták kedvéért folyamatosan elhatárolódott? Sőt, a kommunista internacionálé égisze alatt nyíltan is közösséget vállalt azzal a magyarországi baloldallal, mely nem átallta az egész Európa előtt gyalázni nemzetét, kiárusítva azt, ha a háttérhatalom úgy kívánta.
A szemmel látható meghunyászkodásnak tudjuk, mi volt a tétje. Tudjuk, miért volt annyira fontos „kölcsönkérni” Orbán Viktor népszerűségét, tudjuk, miért volt nélkülözhetetlen az egyházak támogatása, a művészemberek kampányba való bevetése, Böjte Csaba imázsának kihasználása, miért kellettek a makulátlan nevek-arcok a listák végére, s főleg miért játszották ki fennállásuk óta először a román kártyát, megkockáztatva ez által a bukaresti szociáldemokraták politikai bosszúját is. 
Az RMDSZ népszerűségi indexének soha nem tapasztalt zuhanása a politika „tőzsdéjén” a felső pártelit megsemmisüléséhez vezetett volna, ha Orbán Viktor meg nem üzeni, hogy Kelemennek elfogyott a regimentje. Az is nyílt titok, hogy majd minden RMDSZ-es „nehézfiúnak” ketyeg az órája a korrupcióellenes hatóság asztalán. 
Mondhatni tehát, hogy Kelemen Hunorék grabancát a mélyrepülés utolsó perceiben ragadta meg a magyar miniszterelnök, valamint Erdély néhány köztiszteletnek örvendő személyisége.
Orbán Viktor gesztusa annak ellenére, hogy az erdélyi és a partiumi polgári oldal beáldozásával járt, több, mint nagyvonalú. Még akkor is, ha nagylelkűségét minden bizonnyal meghatározták a világpolitika színterén egyre fokozódó történések is, aminek akár imperativusa is lehet az RMDSZ effajta szemmel tartása.
A költői kérdés azonban mégis kikívánkozik az emberfiából, amikor ezt a faramuci összefogást ízlelgeti: hogy van az, hogy a Szövetség 26 év óta folyamatosan visszaél minden újabb eséllyel, amelyet hol innen, hol onnan kuncsorog ki magának, ha már nagyon szorul a nyaka körül a hurok?  
Az egyszerű emberek tudják, a politikusoknak nincs szégyenérzetük. Viszont a mostani tragikomikus, olykor már-már szánalmas választásokat illetően az RMDSZ-es pártvezéreknek elég kellemetlen lehet választóik és célegyenesbe húzóik szemébe nézni. Vagy legalábbis annak kellene lennie. Ugyanis sokunknak nagyon kínos volt nézni ezt a vergődést. 
Kötve hisszük, hogy tanultak belőle. 
Sütő Éva
itthon.ma/szerintunk

Idősek karácsonya Sepsiszentgyörgyön
Pénteken délután tartotta a Máltai Szeretetszolgálat az idősek karácsonyát Sepsiszentgyörgyön a Kónya Ádám Művelődési Házban. Puskás Mária lelki vezető köszöntötte a résztvevőket, majd a szeretetszolgálat legkisebb gyerekeiből álló Sasi csoport műsora és a Kincskeresők Néptáncegyüttes fellépése következett, az est végén pedig süteményeket és ajándékcsomagokat kaptak a résztvevők.
Egy férfi ment az úton, és ugrabugrált örömében – mesélte Puskás Mária –, rácsodálkozott a járdára, a fákra, az épületekre, örült mindennek, ami elébe került. Nem volt fiatal, és azt gondolták róla, hogy biztos, valami baj van vele, de akkor megszólalt a hölgy, aki vele volt, és elmondta, hogy azért örül a férje, mert vak volt, és most lát, éppen a kórházból jönnek, ahol megműtötték. Ezzel a történettel próbálta felhívni a résztvevők figyelmét a lelki vezető, hogy vegyük észre azokat a hétköznapi csodákat, amelyeket azért kaptunk, hogy örülni tudjunk az életnek. A virágok, a fák, minden mosoly és kézfogás örömforrás lehet, a karácsony pedig jó alkalom arra, hogy elfelejtsük a gondokat, fájdalmakat, és örülni tudjunk annak, hogy a magányban sem vagyunk egyedül, mert Isten velünk van, és amíg élünk, mindig velünk marad – mondta Puskás Mária.
A Máltai Szeretetszolgálat legkisebb gyerekeinek műsorában ismerős és ismeretlen karácsonyi dalok és versek örvendeztették meg a jelenlévőket, közöttük Pál apostol egyik leghíresebb költeménye, a szeretet himnusza is elhangzott. A Sasi csoport műsora után a Kincskeresők Néptáncegyüttes előadása következett, amelynek színvonala elsősorban a táncosokat betanító Tőkés Editet és Zsoltot dicséri, de Erőss Réka énekes is feltétlenül említést érdemel. A korábban Százlábú Néptáncegyüttesként ismert csapat 2014 októberétől működik a Kónya Ádám Művelődési Házban.
A műsor végén az idősek részéről Lukács Etelka nyugdíjas tanítónő versbe foglalt köszönete következett, majd minden résztvevő kapott egy-egy doboz süteményt ünnepi üdvözlőlappal, kifelé menet pedig, az előtérben felállított karácsonyfa mellett újabb ajándékcsomagokat vehettek át az idősek. Nagy B. Sándor
Háromszék Erdély.ma

Tőkés Temesváron: az eltévelyedés állapotában vagyunk
A bibliai pusztai vándorláshoz hasonlította Tőkés László a romániai forradalom kirobbanásának 27. évfordulóján tartott temesvári pódiumbeszélgetésen az erdélyi magyarság útkeresését.
„Elindultunk az ígéret földje felé. 27 év telt el a 40 évi vándorlásból. Most az eltévelyedés állapotában vagyunk” – fogalmazott az egykori temesvári lelkész, akinek a kommunista rendszerrel szembeni ellenállása vezetett el 1989 decemberében a Ceaușescu-diktatúra bukásához.
Tőkés László sajnálatosnak nevezte, hogy 27 évvel ezelőtt nem sikerült gyors és egyenes úton elindulni a közösség céljai felé. „Kár, hogy nem tudtuk kamatoztatni Románia szempontjából is, magyar szempontból is azt az óriási politikai tőkét, amit Temesvár jelentett. (...) Ezzel a politikai tőkével az autonómia ügyét is elő lehetett volna mozdítani” – állapította meg Tőkés László a temesvári Új Ezredév Református Központban tartott péntek esti pódiumbeszélgetésen.
Hozzátette, felemás érzésekkel jön Temesvárra a forradalmi évfordulóra, mert azt tapasztalja, hogy a Securitate túlélte a rendszerváltozást. A forradalomban betöltött szerepéért kapott Románia Csillaga érdemrend megvonása mögött is az egykori kommunista politikai rendőrség erőit sejtette. „Magyarországon a kádári ellenforradalom a forradalmat kiáltotta ki ellenforradalomnak. Átpozicionálták magukat. Nagyjából itt is ugyanez ment végbe az átrendeződéskor, csak itt nem fojtották vérbe a forradalmat, hanem az élére álltak, és kikiáltották magukat forradalmároknak" – fogalmazta meg 1989-es látleletét Tőkés László.
Egykori harcostársa, Borbély Imre volt parlamenti képviselő, a beszélgetés másik meghívottja úgy vélte, Romániában mintegy 15 éve a történelem átírása zajlik, melynek az a célja, hogy feledtessék az 1989-es temesvári események magyar komponensét és Tőkés László szerepét. Arra emlékeztetett, hogy a kommunista diktatúra idején „nem lehetett csak úgy besétálni" Romániába. „Ha idegen ágensek jöttek, ahogy ma sokan állítják, valakinek parancsot kellett adnia a beengedésükre" – vélte Tőkés László egykori stratégája.
Borbély Imre szerint a Tőkés László ellenállásából kibontakozott temesvári népfelkelés és az ezzel szembeni fegyveres fellépés érlelte meg a Temesvárra rendet teremteni küldött Victor Athanasie Stanculescu tábornokban azt a meggyőződést, hogy innen már nincs visszaút. Ezért Stanculescu begipszelt lábbal visszatért Bukarestbe, és megszervezte azt az államcsínyt, amely „Moszkva kiválasztottját: Ion Iliescut emelte pajzsra".
Úgy vélte, hogy a puccsisták a televízióban közvetített, terroristákra vonatkozó álhírekkel teremtették meg a forradalmi hangulatot, és sulykolták a köztudatba Iliescu forradalmi szerepét. Borbély Imre szerint az államcsíny kitervelőinek szükségük volt Tőkés Lászlóra a puccs külföldi legitimációjához. A volt képviselő úgy látta, hogy 1989-ben esély lett volna a magyar autonómia elfogadtatására, de a magyarság önszerveződésében az autonómiától rettegő Domokos Géza nézetei érvényesültek. Borbély Imre szerint a vasárnap tartott romániai választásokon kirajzolódott erőviszonyok beláthatatlan időre tartják továbbra is „tetszhalott állapotban" a magyar autonómiatörekvéseket. A beszélgetést moderáló Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke kijelentette: 27 évvel a forradalom után „a rágalmazás és a történelemhamisítás szabadsága" valósult meg Romániában, a szabad szólásért pedig továbbra is büntetés jár. A politikus a Tőkés Lászlótól megvont román állami kitüntetésre utalt.
Temesváron – az Agerpres hírügynökség jelentése szerint – bekiabálásoktól volt hangos a városi önkormányzatnak az évforduló alkalmából tartott pénteki ünnepi ülése. Egykori forradalmárok egy csoportja azt kifogásolta, hogy a forradalomban való részvételük okán olyan személyek is temesvári díszpolgári címet kaptak, akik 1989 előtt együttműködtek a Securitatéval.
MTI Erdély.ma

Kormányprogram fedezet nélkül
Mintha még mindig kampány lenne, úgy osztogatnak-fosztogatnak a pártok. A leköszönés előtt álló kormány továbbra is óvatos, halasztotta jó pár kedvezmény január elsejei bevezetését, Liviu Dragnea pedig, mint egy jó Mikulás, nem győzi sorolni pártja rövid és középtávú intézkedéseit. Őt hallgatván olybá tetszik, immár biztos, hogy beköszönt a jólét, csak győzzük költeni a sok pénzt.
Még meg sem voltak a hivatalos végeredmények, máris megkezdődött az adok-kapok, a győztes párt vezére előbb bizonyos adókedvezmények halasztását kérte a még regnáló kabinettől, majd, hogy ne vádolják gyors köpönyegforgatással, csütörtökön előállt egy hosszú listával: jelentősen nő a minimálbér, emelkednek a nyugdíjak, a diákok nagyobb ösztöndíjat kapnak, sőt, ingyen vonatozhatnak, üdülési jeggyel jutalmazzák a közalkalmazottakat, de év közepétől fizetésük is emelkedik legalább ötven százalékkal, nagyszabású beruházások indulnak. Hogy mindez miből, arról nem szól a fáma, és már azért is gyanús, mert közben Dacian Cioloș kormánya utolsó ülésén újabb óvatos, költségvetést kímélő döntéseket hozott. Pedig nekik vesztenivalójuk sincsen, bármit elfogadhatnak, azt az utánuk következőknek kell teljesíteniük. 
A szociáldemokraták nagyon elszántnak tűnnek, kampányígéreteik, de a most felsoroltak is egy virágzó, jóléti Románia létrehozatalának szándékát jeleznék. Csakhogy az ország költségvetése nem feneketlen zsák, a gazdasági növekedés sem biztos, hogy ily szárnyaló marad, s ha mégis, akkor sem termel ki annyit, amennyi terveik fedezésére elegendő volna. Igazuk van abban, hogy a polgárok itt is megérdemelnének végre egy jobb életet, ám hiába vágyunk Mercedesre, ha még Daciára sem telik. Eszük ágában sincs a gazdaságot valóban egészségesen mozgató termelés növekedését támogatni, nem próbálják a büdzsét pénzzel ellátó magánvállalkozások lehetőségeit bővíteni, és félő, a január elsejétől bevezetett 200 lejes minimálbér-emelés sok munkahely végét is jelenti. Bárhogy nézzük, mindaz, amit az SZDP ígér, jól hangzik, csábító, ám hiányzik mögüle nemcsak a pénz, de a szakértelem, a gazdasági koncepció is, és ez bizony aggodalomra ad okot. Egyszer már megittuk a levét egy hasonló nagyvonalú osztogatásnak – Tăriceanu kormánya volt akkor a ludas, a szociáldemokraták a nyomásgyakorlók –, korai hát most örömtáncot járni, jobb világot remélni. Félő, nemcsak a Mercedes reménye úszik el, de még a Dacia esélyét is elszalasztjuk.
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)