25 éve történt – Múltunk tükörcserepei
Sorozatunk legutóbbi epizódjában az RMDSZ második, 1991. május 24. és 26. között, Marosvásárhelyen megtartott kongresszusának kapcsán az elnökválasztás mikéntjével és eredményével foglalkoztam. Érdemes górcső alá venni azt is, hogy milyen tétje volt a kongresszusnak a személyi döntéseken túl.
Az RMDSZ második kongresszusának tétje: hol legyen a Szövetség eszmei súlypontja, Bukarestben vagy Kolozsváron?
Sorozatunk legutóbbi epizódjában az RMDSZ második, 1991. május 24. és 26. között, Marosvásárhelyen megtartott kongresszusának kapcsán az elnökválasztás mikéntjével és eredményével foglalkoztam. Érdemes górcső alá venni azt is, hogy milyen tétje volt a kongresszusnak a személyi döntéseken túl.
Annak dacára ugyanis, hogy Ion Iliescu jóbarátja, Domokos Géza lett végül az RMDSZ elnöke, nem volt szükségszerű, hogy a szervezet politikáját a bukaresti, s ne a kolozsvári prizma határozza meg. Végül a kettőnek egy sajátos ötvözete volt jellemző a Kolozsvári nyilatkozat elfogadásáig, 1992.októberéig eltelt másfélt esztendőre, ami konkrétan azt jelentette, hogy a domokosi kézivezérlésű, Bukarest-centrikus politizálást színesítették olyan autonomista epizódok, mint az agyagfalvi kezdeményezés 1991 őszén, a platformosodás 1992 első felében, de a legmarkánsabb – s a Domokos-Tokay vonal által utólag meg nem támadott – gesztus az volt, hogy nem sokkal azután, hogy 1991. június 26-án Horvátország és Szlovénia kikiáltotta függetlenségét, az RMDSZ Országos Elnöksége nyilatkozatban állt ki a két volt jugoszláv tagköztársaságnak a horvát és a szlovén nép önrendelkezési jogán alapuló szuverenitása mellett.
A második kongresszuson több olyan kérdés is napirendre került, mely a „Bukarest versus Kolozsvár” avagy „román érdek versus erdélyi magyar érdek” törésvonal mentén értelmezhető és értelmezendő.
Egyik ilyen javaslat volt Borbély Imre későbbi parlamenti képviselő javaslata, hogy az RMDSZ kongresszus nyilvánítsa az erdélyi magyar nemzeti közösséget a román nemzet társnemzetévé. A koncepciót egy, a küldötteknek szétosztott, majd a „Hitel” című folyóirat hasábjain megjelent „Merre vigyük végzetünk” című tanulmány körvonalazta, lényege az volt, hogy a magyarság számarányánál és abszolút számánál fogva a finnországi svédek mintára társnemzeti státuszt tölthet be Románia keretében.Hiszen minden adott, ami a saját intézményrendszer megteremtéséhez szükséges: államalkotó tapasztalat, politikai szabadságra és önrendelkezésre vonatkozó közösségi akarat, valamint olyan humán erőforrás, mellyel le lehet fedni egy saját külön társadalom teljes vertikumát. Mivel a kérdésben vita alakult ki, a javaslattevő nem kívánta a kérdést szavazás alá bocsátani, mondván, hogy ilyen fesztív gesztust csak közfelkiáltással lehet megtenni. Ezzel együtt a társnemzeti státusz körülírása önmeghatározásként bekerült végül az RMDSZ hivatalos dokumentumaiba.
Másik lényeges dokumentum, melynek elfogadása jó irányba befolyásolhatta volna az RMDSZ politikát, Szőcs Géza törvénytervezete volt (megjelent hat évvel később a Magyar Kisebbség 1997/3-4-es összevont számában).
Tőkés László a „bátorság, egység, radikalizmus” hármas jelszavának jegyében tartott nagy hatású beszédet a kongresszuson. E hármas jelszó tárgyiasulhatott volna, ha a társnemzeti önmeghatározás mellett a személyelvű autonómia intézménye köré épített kisebbségi törvénytervezetet a kongresszus elfogadja. De nem így történt. A bukaresti elitközti interetnikus paktumpolitizálásban gondolkozó, tájba simuló képviselők felfogták a dokumentumban rejtőző eszmei muníciót s megszavaztatták a kongresszussal, hogy azt egy „szakértői bizottságnak” adják át. A „szakértői bizottság” tudomásunk szerint össze sem ült, de ha netán össze is ült, az RMDSZ legitim testületei nem hallottak róla, az esetleg módosított tervezet nem került sem az Országos Elnökség, sem a Küldöttek Országos Tanácsa, sem a parlamenti frakciók elé,a dokumentum, mely megelőzte a korát, feledésbe merült, 1993 decemberében egy másik tervezetet dolgozott ki az Szövetségi Képviselők Tanácsa.
A komprádor erők, az RMDSZ-en belüli kerékkötők 1992. október 25-ig sikerrel szabotálták az RMDSZ koncepcióváltását, a program és az alapszabályzat átírását a magyar megmaradás egyetlen reális létkeretének, az autonómiának gondolatvilága mentén.
Borbély Zsolt Attila
itthon.ma//szerintunk

A magyarellenességről és a magyar-magyar összefogásról
A nagyváradi parlamenti képviselői irodában ma délben tartott nagyváradi sajtóértekezlet központi témája a kiéleződött romániai magyarellenesség, valamint a magyar-magyar összefogás esélye volt. Tőkés László EP-képviselő és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke magyar és román nyelven tájékoztatta a média képviselőit.
Tőkés László elmondta, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) múlt heti ülésén is foglalkoztak a fokozódó romániai magyarellenességgel, az erdélyi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedésével, valamint a romániai magyarság, illetve Székelyföld autonómiatörekvéseivel. Felszólalásában ő maga ezen ügyek további és hangsúlyosabb nemzetköziesítését szorgalmazta mind az Európa Tanács, mind az Európai Unió fórumain. Az általa elnökölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egy hónappal ezelőtt levélben fordult a legfelsőbb bírósághoz és ügyészséghez a meghurcolt székelyföldi autonómiabarát elöljárók ügyében – a hatósági túlkapásokat számon kérve –, azonban csak kitérő válaszokat kapott. Ugyanakkor az RMDSZ-nél sürgette az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívását a megszaporodott magyarellenes atrocitások elleni közös fellépés érdekében.
Az erdélyi képviselő kiemelte: a magyarellenesség – mint terminus technicus – azt a sajnálatos jelenséget fedi, amely az általánosan elítélt antiszemitizmus, romafóbia, keresztényellenesség és más diszkriminatív viszonyulások rendjébe illeszkedik, és az európai diszkriminációellenes törvények és dokumentumok tilalma alá esik. „Törvényileg nézve és eredetét tekintve a kisebbségellenes nacionálkommunista politikában gyökerezik, közelebbről pedig az 1990-es marosvásárhelyi fekete márciusig vezethető vissza. Következésképpen egy posztkommunista-posztszekurista jelenséggel van dolgunk, mely az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozást mindezidáig sajnálatos módon túlélte” – mondotta Tőkés László, kijelentve: a totalitárius múlt bűntetteinek kivizsgálása keretében, továbbá az 1989 decemberi tömeggyilkosságok, az 1990 márciusi marosvásárhelyi erőszakos cselekmények és az 1990 júniusi bányászjárás ügyében teljes felderítésre és igazságtételre van szükség.
Az erdélyi magyarság választott – tisztességes, autonomista – vezetőinek zaklatását, megalázását, bírságolását, meghurcolását, perbe fogását stb., valamint a jogkövetelők, a közösségi és nemzeti jelképeket használók, a polgári jogaikkal élők megbüntetését summázva rámutatott: természetes az, ha ilyen körülmények között a Romániában élő magyarok – köztük ő maga is – nemzetközi, európai védelmet kérnek, és számítanak Magyarország segítségére. Képviselőnk arra is emlékeztetett: nemcsak megérdemelt állami kitüntetését vonta meg tőle Bukarest egy koncepciós eljárással, hanem jogvédelmet is kapnak azok a volt szekusok Romániában, akik őt a televízióban gyalázzák, hazaárulónak és kémnek titulálva. Tőkés László ezeket az eseteket nem a személye, hanem a teljes erdélyi magyar közösség elleni támadásoknak véli.
Csomortányi István az idei választások kapcsán elmondta, hogy a magyar-magyar összefogás fontos eszköz lenne a siker érdekében, s az EMNP minden szinten keresi ennek a módját, ám bihari példákat sorolva mutatott rá: az RMDSZ tele van korrupcióval, a lelepleződöttek pedig igyekeznek viktimizálni magukat. Tőkés László elvi szinten húzta alá: egyes magyar vezető emberek korrupciós ügyei nem moshatók össze a magyarellenes visszaélések áldozatainak eseteivel. Egyetlen magyar közszereplő se bújjon magyarsága fedezék
itthon.ma//erdelyorszag

Rétvári: évről évre egyre több fiatalt ér el a Határtalanul! program
Egyre népszerűbb a hazai iskolások körében a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program, a kiemelt célcsoportnak számító 7. osztályosoknál évről évre egyre nő a résztvevők száma - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-vel.
Ismertetése szerint míg 2013-ban 9.500 hetedikes vett részt a programban, addig 2016-ban már több mint 28 600 lesz a számuk. A két és félszeres növekedés is mutatja a program népszerűségét - mutatott rá az államtitkár, aki szerint sokan vannak, akik nem általános iskolásként, hanem középiskolai osztályukkal vesznek részt a programban, az ő számuk is megközelíti a tízezret.
Rétvári Bence úgy fogalmazott: a Határtalanul! program a nemzeti összetartozás ifjúsági programja, célja, hogy minél több magyar diák szervezett osztálykirándulás keretében keressen fel külhoni magyar közösséget, Erdélytől Felvidékig, Kárpátaljától a Délvidékig.
A program emellett lehetőséget kínál arra, hogy a 9. évfolyamos gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályok egy közösen megvalósítandó projekt keretében együttműködjenek egy hasonló életkorú, határon túli magyar gyerekekből álló osztállyal - emlékeztetett.
Hozzátette: a magyar nemzet határokon átnyúló összetartozása szempontjából lényeges közjogi eszköz a külhoni magyarok részére adott kedvezményes honosítás és a választójog lehetősége, de a közösségépítés fontosságáról sem szabad megfeledkezni.
Büszkék vagyunk arra, hogy 2010 óta több mint 100 ezer gyerek vett részt a Határtalanul! programban, segítve ezzel az anyaországi és a külhoni magyar fiatalok közötti kapcsolat- és közösségépítést - mondta az államtitkár, kiemelve: hisznek abban, hogy a nemzeti összetartozás tudatának erősítését már a gyermekkortól el kell kezdeni, a Határtalanul! program segítségével pedig határokon átnyúló, reményeik szerint életre szóló barátságok formálódhatnak.
Budapest

Vízhiány Középajtán
Február végétől egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzd Középajta: a hálózatot ellátó források és az Ajta-patakának hozama drasztikusan visszaesett, a kutak a kiszáradás határán állnak. A polgármesteri hivatal próbál megoldást találni, de egyik felmerült ötlet sem jelentene azonnali gyógyírt, márpedig arra lenne szükség.
Benkő Csaba alpolgármester elmondása szerint már tavaly is gondot okozott a vízhiány, de most minden jel arra mutat, még komolyabb lesz a baj, ha időközben nem esik hosszan az eső. A falunak a templomtól lefelé eső része napközben még úgy-ahogy vízhez jut, de a felső részén három hete csak hörögnek a csapok. Felmérték, milyen más forrás vizét lehetne még befogni, de csak egy jöhetne szóba, ám annak sincs akkora hozama, hogy jelentős pótlást jelentsen, ráadásul távolról kellene odavezetni. Kutat is áshatnának, ám mivel a föld meglehetősen mélyen kiszáradt, nem látják biztosítva, hogy erőfeszítésük sikerrel járna. Vízhasználati órarendet próbáltak bevezetni, de sajnos nem működött, így ezt a módszert is ejtették. Megoldást jelentene, ha Nagyajta és Középajta hálózatát összekötnék, ám ez időbe és az önkormányzat pénzügyi erejét meghaladó összegbe kerülne. „Nemhogy a háztartási vagy utcai csapokban nincs víz, de a kutak is nemsokára teljesen kiszáradnak. A faluban közel ötszáz szarvasmarhát tartanak – zömüket éppen a felső részen –, nincs más lehetőség, a patakra kell hajtani őket. Sürgős megoldást kell találni, mert ha nem lesz csapadék, nyáron – szó szerint – szomjan halunk” – mondotta a község második embere.
Bihari Edömér polgármester úgy nyilatkozott, felvették már a kapcsolatot szakemberekkel, s tanulmányozzák, miként lehetne a két hálózatot összekötni, s ennek milyen anyagi vonzata lenne. „Megértem a középajtaiak gondját, ezért azon leszek, hogy pénzt szerezzek a beruházásra. Minden lehetséges ajtón bekopogok, s remélem, valahol megoldást találok: ezt a falu életét és megélhetését veszélyeztető problémát a lehető leggyorsabban kell megoldani” – ígérte az elöljáró.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kizárták a pártból, távozik a tanácsból (Bálint József és az MPP)
Kizárta a pártból az MPP országos elnöksége Bálint Józsefet – az érintett sepsiszentgyörgyi politikus erről maga számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján. Közölte továbbá: minthogy a politikai bizalmat megvonták tőle, önkormányzati képviselői mandátuma is megszűnik. A városházán tartott sajtótájékoztatóján beszámolt eddigi tevékenységéről is.
2008. március 14-én jegyezték be a Magyar Polgári Pártot azzal a céllal, hogy biztosítsa a választás szabadságát az erdélyi magyarok számára – idézte fel Bálint József. Kezdetektől az alakulat tagja volt, a sepsiszentgyörgyi szervezet helyi elnökévé, majd országos alelnökké is választották, ez utóbbi tisztséget 2012-ig, a Biró-éráig – Biró Zsolt pártelnökké való megválasztásáig – töltötte be. 2013. március 14-én írásbeli megrovásban részesítette az országos elnökség, mert a 2012-es parlamenti választások során nem az RMDSZ jelöltjét támogatta, hanem Sánta Imrét. 2016. március 14-én pedig arról értesítette az országos vezetés, hogy kizárták a pártból a szabályok ismételt megszegése miatt, tehát azért, mert az RMDSZ-en kívüli erők együttműködését szorgalmazta – idézte fel tegnapi visszatekintője során Bálint József. Leszögezte: nem kívánja megfellebbezni a döntést annak ellenére, hogy igazi MPP-snek tartja magát, és szerinte nem ő változott. Ritkán, igaz, de eddig is voltak főnökei, például Szász Jenő, a korábbi pártelnök vagy Sepsiszentgyörgy alpolgármestereként Antal Árpád polgármester, de ők voltak valakik, most is valakik, s nem hiányzik, hogy Biró Zsolt nyomja a vállát – magyarázta. Nem szeretne sokat beszélni Biró Zsoltról, megmérettetett ő március 10-én Marosvásárhelyen – jegyezte meg arra utalva, hogy a polgáriak elnökét kifütyülték a székely szabadság napján. Arra a felvetésre pedig, miszerint Biró Zsolt szerint azok a Néppárt által felbérelt bérfütyülők voltak, Bálint megjegyezte: a Néppártnak nincs annyi tagja, ahányan ott fütyültek. Ismertette továbbá: a pártból való kizárása azt is jelenti, hogy nem lehet az MPP és a Néppárt közös sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje, miként azt eredetileg eltervezték. Ez volt az A-terv, a B-terv az, hogy függetlenként indul az EMNP támogatásával – a néppártiak részéről nem érkezett olyan jelzés, hogy nem támogatnák, de C-terv is elképzelhető, tehát az, hogy valamilyen más formát találnak. Az aláírásgyűjtést amúgy elkezdték, az íveken csak a név szerepel, sem templomban sem iskolában nem gyűjtenek – jegyezte meg.
Miután a pártból kizárták, az MPP színeiben elnyert tanácstagi megbízatása is véget ér – erről a prefektúra már értesítette, előreláthatólag a helyi tanács következő ülésén megszűnik mandátuma. Ezért röviden beszámolt munkájáról: az elmúlt évben minden tanácsülésen és szakbizottsági ülésen részt vett, véleményét mindig elmondta, a város fejlesztésére irányuló programokat támogatta, még ha esetenként nagynak is látta az azokra szánt költségvetést. Nem támogatta, hogy a belváros egészében fizetésessé váljék a parkolás, kifogásolta a szemételszállítási díj növekedését, és újabb kölcsön felvételét sem szavazta meg, amíg a régit nem törlesztik. Kisebb mértékű adóemelést javasolt magánszemélyek számára a nem lakás rendeltetésű ingatlanok esetében, de a cégek által birtokolt, használaton kívüli ingatlanokra is – javaslatait azonban az RMDSZ-frakció nem fogadta el. Sepsiszentgyörgyön látszik a fejlődés, viszont a beruházások során a munkálatokat nem hangolták össze, a minőségen van, amit javítani, és sok még a tennivaló ahhoz, hogy a nagy többség számára élhetővé váljék a város. Nem az élhetőség és a rend csúcsa, ami most Sepsiszentgyörgyön tapasztalható – vélekedett.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sikert sikerre
A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum diákjai ismét bebizonyították, hogy méltó helyük van az ország zenei életében. Brassóban tartották az Országos Kórusverseny Megyeközi Olimpiáját, ahol a Campanella gyermekkórusa lett az I. helyezett. A Lőfi Gellért karmester által vezetett kórus így továbbjutott az országos versenyre.
Hasonló sikereket értek el a művészetis diákok az Országos Hangszerolimpia megyeközi szakaszán, melyet szintén Brassóban rendeztek meg. A zongoristák közül a VII. osztályos Sinka Noémi I. díjas (felkészítő tanára Rápolti Irma), az ötödikes Vizi Gellért II. díjas (felkészítője Krecht Emese), a szintén ötödikes Sebestyén-Lázár Regina III. díjas (felkészítője Kőmíves-Bokor Zsuzsa).A hegedűsök közül a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Gimnázium ötödikes diákja, Furus Ábel I. helyezést ért (felkészítője Petraschovits Eszter); a művészetiben nyolcadikos Voiculescu Alexandra II. díjas (felkészítője Benedek Károly). Császár Katalin tanárnő fuvolistái közül a negyedikes Huszár Kincső, valamint a hatodikos Máthé Izabella I. díjasok, a negyedikes Karácsony Janka II. díjat kapott. A gitárosok közül a harmadikos Kakasi Zsuzsanna II. díjas (felkészítője Kakasi Zsolt), a klarinétosok közül az ötödikes Kádár Balázs I. díjas (felkészítője Gábor Szabolcs), a nyolcadikos Barcsa Norbert III. díjas (felkészítője Szántó Zsombor). A hetedikes Kádár Mihály a trombitások közül I. díjas (felkészítője Maksai József), a csellisták közül pedig a hetedikes Ferencz Tihamér ugyancsak I. díjas, felkészítője Lázár Zsombor). A nyolcadikos Ceryák István dobos diák szintén I. díjjal tért haza (felkészítője Kertész János). (babos)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
MADÉFALVÁN NEM ADJÁK FEL. Noha az elveszített per után egy ideje levették a magyar nyelvű feliratot a madéfalvi községházáról, ezt nemsokára újjal helyettesítik. Szentes Csaba, a község polgármestere egyelőre annyit árult el, hogy többnyelvű felirat készül, amelynek kihelyezése érdekében az utolsó egyeztetéseknél tartanak. „Mindenképpen ki lesz írva magyarul is, hogy községháza, és nem csak románul” – mondta Szentes.
A Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület tavaly több Hargita megyei polgármester és önkormányzat ellen indított pert a községháza feliratok eltávolításáért, Madéfalván kívül Csíkkozmáson kellett levenni a feliratot törvényszéki döntésre, Csíkcsicsó, Csíkdánfalva, Csíkrákos, és Csíkszentdomokos esetében még nincs ítélet. ( Székelyhon)
KIS LÉPÉSEKKEL A KISREPÜLŐTÉR FELÉ. Sikerrel pályázott a Hargita Megyéért Egyesület a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél a csíkcsicsói kisrepülőtér megvalósíthatósági előtanulmányának elkészítésére. Egy Hargita megyei, Csíkszereda közelében levő repülőtér ötletét még 2014-ben vetette fel Borboly Csaba megyetanács-elnök. A városhoz közeli Csíkcsicsóban jelenleg egy magánrepülőtér működik, a tervek szerint azt alakítanák át úgy, hogy menetrend szerinti kisrepülő-járatokkal kössék össze Csíkszeredát a magyar és a román fővárossal. (Transindex)
SZEGÉNYEBB A IOHANNIS-HÁZASPÁR. A brassói táblabíróság tavaly novemberben hozott jogerős ítélete nyomán Klaus Iohannis államfő elvesztette egyik nagyszebeni ingatlanát, amelyet feleségével, Carmennel közösen birtokolt. A házaspár azonban a jogerős ítélet kimondása után is havonta 5000 eurót kapott a Raiffeisen Banktól a ház bérléséért – mostanáig. Az adóhatóság ugyanis március 25-én törölte a telekkönyvi nyilvántartásból az államfő és a felesége tulajdonjogát. (Maszol)
FAPADOSOK AZ ÉLEN. A mintegy 13 millió utast számláló román légi közlekedési piacon az első öt legnagyobb szereplő közül három fapados légitársaság, amelyek tavaly összesen 7,2 millió utast szállítottak. A piacon tavaly megszilárdította első helyét a magyar érdekeltségű Wizz Air, amely 4,5 millió utast szállított, ami 35 százalékos piaci részesedést jelent. A 2003-ban alapított cég tovább növelte utasai számát, így bebiztosítva piacvezetői pozícióját, amit 2011 óta folyamatosan tart Romániában. Második helyen a Tarom állami légitársaság áll, amely tavaly 2,4 millió utast szállított. A szintén román érdekeltségű Blue Air diszkont légitársaság a harmadik, 2 millió utassal. A légi közlekedési piac negyedik legnagyobb szereplője a német Lufthansa csoport, amely 1,5 millió utast szállított a vizsgált időszakban. Ötödik az ír Ryanair, amelynek Romániát érintő járatain 700 ezren utaztak. (MTI)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ne lépjen vissza
Ráduly Róbert arra kérte Borboly Csabát, hogy korábbi bejelentésével ellentétben ne lépjen vissza a jelöltségtől, és adja meg a csíkszeredaiak számára a választás lehetőségét. „Ha ő úgy látja, hogy az RMDSZ színeiben szeretne indulni a választásokon, induljon. Azt gondolom, hogy Csíkszereda megérdemelné, hogy döntsön: Bokor Mártont (a Magyar Polgári Párt jelöltjét), Borboly Csabát, Ráduly Róbertet vagy valaki mást akar polgármesternek” – mondta Ráduly a Marosvásárhelyi Rádió megkeresésére.
Hozzátette: Borboly döntésétől függetlenül ő indulni fog a polgármester-választásokon. Borboly Csaba ugyancsak a Marosvásárhelyi Rádiónak nyilatkozva elmondta, a múlt héten született döntéssel összhangban mostantól a megyei kampányban kíván részt venni, hiszen véleménye szerint Csíkszeredának nagyon sok munkára, nem párharcra van szüksége.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A törvény betartásáért
Bukarest után Marosvásárhelyen tiltakoznak
Egyhetes bukaresti tüntetés után hétfő reggeltől Marosvásárhelyen folytatja figyelemfelkeltő akcióját a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület nevében dr. Ádám Valerián, az egyesület elnöke és Kürti Jenő támogató.
A MOGYE épületével szembeni járdán felállított román és angol feliratos óriásplakátok alatt hangosbemondón arra figyelmeztetik az egyetem vezetőségét, hogy tartsa be az oktatási törvény nemzetiségekre vonatkozó előírásait.
Érdeklődésünkre Ádám Valerián elmondta, hogy a közoktatási minisztérium épülete előtt folytatott egyhetes bukaresti tüntetés azzal zárult, hogy a szaktárcánál fogadták a tiltakozókat. A válasz értelmében a magyar oktatóknak joguk van saját szabályzatot, oktatási programot megírni, azt előterjeszteni a minisztériumba, amit a szaktárca jóváhagyása után kell az egyetem szenátusa elé vinni, hogy belefoglalják az intézmény szervezési és működési szabályzatába.
A vásárhelyi tiltakozó akciót Ádám Valerián szerint 11 egyetemi tanár és előadótanár támogatja, azt viszont nem vállalták, hogy beálljanak a tüntetők közé, egy professzor kivételével, aki véleményét fel is fogja olvasni. A tiltakozást több szervezet és magánszemély támogatja. Mivel a hallgatók sebezhetők, csatlakozásukat csak akkor fogadják el, ha csoportosan jelentkeznek. Ha 200 aláírás összegyűl, akkor egy nagyobb felvonulást szerveznek Bukarestben és Marosvásárhelyen. A jelenlegi tiltakozást pedig mindaddig folytatni fogják, amíg nem teljesülnek az oktatási törvény 135. cikkelyének előírásai az önálló magyar nyelvű főtanszékek megalakításáról.
Kedden petíciót nyújtanak be a MOGYE vezetőségéhez, csütörtöktől a megyeháza elé költöznek a plakátokkal és a hangosbemondóval.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Holnap kezdődik a XXIII. TDK
Több mint 300 dolgozatot mutatnak be
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) szervezésében április 6–9. között a Kultúrpalotában, illetve a Bernády Házban 23. alkalommal kerül sor a Tudományos Diákköri Konferenciára. A 321 beérkezett dolgozat egynegyede magyarországi hallgatóktól érkezett, a szervezők mintegy ezer diák részvételére számítanak. A meghívott előadók és az orvostanhallgatók prezentációit műhelymunkák (workshopok) egészítik ki.
Az MMDSZ elnöke, Ladányi Emmánuel valamint Bunta Bálint Levente, Tóth Andrea Noémi, Munzlinger Noémi és Virginás-Tar Ágnes főszervezők, Szabó Júlia sajtóreferens tegnap sajtótájékoztatón ismertették a Tudományos Diákköri Konferencia idei programsorozatát.
– A TDK helyi konferencia, egyedi lehetőség az erdélyi magyar diákok számára, hogy orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi dolgozataikat anyanyelven bemutathassák. Idén összesen 17 előadónk lesz, meghívtuk többek közt Barabási Albert László hálózati orvostudomány-kutatót, aki Bostonból érkezik, dr. Kovács György frankfurti ortopédust, előadást tart dr. Szabó Mónika, dr. Lőrinczi Lilla, dr. Soós Gyöngyvér, dr. Kerekes- Máthé Bernadette, dr. Joób Fancsaly Árpád, prof. dr. Czirják Sándor, dr. Bogdán Sándor, dr. Káposztás Zsolt, dr. Somodi Krisztián, dr. Garami Zsolt Houstonból, az Amerikai Magyar Orvosszövetség képviselője, prof. dr. Rigó János és más neves orvosok. A szakmai rendezvényre az Országos Tudományos Diákkori Tanács (OTDT) elnöke és két vezetője is eljön – mondta el lapunknak Ladányi Emmánuel.
Mint elhangzott, az elmúlt években általában 700- 800 résztvevője volt a TDK-nak, idén a nagy elismertségű szakemberek miatt a szervezők mintegy ezer résztvevőre számítanak. A diákoktól 321 magyar nyelvű dolgozat érkezett be, a tavalyival közel azonos számú, ezek megközelítőleg egynegyede a magyarországi egyetemi központokból és az EME Orvostudományi Értesítőben való publikálásuk után kerülnek bemutatásra a TDK-n. A szervezők szerint az érdeklődés és a szakmai színvonal évről évre növekszik.
A konferencián 11 workshop lesz, amelyekre máris túljelentkezés van. A gyakorlati jellegű műhelymunkákon a diákok műtéteken vehetnek részt vagy valamilyen szimulációs eszközön dolgozhatnak. Bunta Bálint Levente hangsúlyozta: a TDK-n való részvétel több okból is fontos a diákok számára, egyrészt az államvizsga- dolgozat minősítése szempontjából, másrészt viszont fontos, hogy a hallgatók kutatásokban vegyenek részt még az egyetemi évek alatt, és publikáljanak. A TDK-n magas pontszámot elérő diákok az OTDT-n is részt vehetnek, a kutatási eredményeiket, dolgozataikat az EME Orvostudományi Értesítőben közlő diákok ezt felhasználhatják különböző pályázatok elnyerésére, ösztöndíjak megszerzésére, hallgatói csereprogramokban való részvételhez, a legnagyobb pontszámot elérő diák pedig meghívást kap az USA-ban az Amerikai Magyar Orvosszövetség sarasotai éves találkozójára. És nem utolsósorban: a rendezvény kinőtte magát, neves külföldi oktatók, professzorok a TDK miatt látogatnak Marosvásárhelyre, ami a város hírnevének jót tesz. A szervezők szerint az elmúlt évek során olyan dolgozatok is születtek, amelyek nagyobb, akár nemzetközi kutatási projektek alapjául szolgáltak.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Német támogatással, két tanácsosi hely a cél
Közösségi házra vágynak a pankotai magyarok
Pankotán Gulyás László RMDSZ-helybeli elnökkel, városi tanácsossal a soron következő önkormányzati választások esélyeit latolgattuk.
Reményei szerint sikerülni fog összegyűjteni a szervezet indulásához szükséges 500 aláírást. Tekintve, hogy a legutóbbi megmérettetésen az egyetlen tanácsosi helyhez szükséges szavazatokon felül teljesítettek, ami nem volt elegendő még egy mandátumhoz, ezért azokat visszaosztották a többi párt jelöltjei között. Nagyon jó ötletnek tartja Péró Tamás ügyvezető elnök felvetését, miszerint az RMDSZ listájára fel kellene venni a helybeli németek képviselőjét is. Ha ugyanis a pankotai 320 magyar mellett a 170 német is az RMDSZ-listára szavazna – amelynek a II. helyén egy belevaló német szerepelne –, bizonyára összejönne két tanácsosi mandátum. Eddig ugyanis a németek soha nem indultak külön, hanem támogatták Retter Iosif polgármestert, aki viszont nem pályázza meg újra a tisztséget. Mivel a németek beszélnek magyarul, meg aztán ők is kisebbségiek, talán jobban megbíznak az RMDSZ-ben, mint a többi pártban. Mindnyájukat ismeri, ezért legsürgősebb teendőjének tekinti megkeresni a németeket, akikkel egyeztetik a közös indulás feltételeit. Ezzel együtt a pankotai magyarságot is alaposan meg kell szervezni, a választásokon meg kell mozgatni mindnyájukat. Ugyanakkor a betegek számára is be kell szerezni az orvosi igazolásokat, hogy hazavihessék hozzájuk a mozgóurnát.
A kérdésre, miszerint egy szem tanácsosként hogyan lehetett politizálni, elmondta: tanárként szívén viseli nemcsak a magyar nyelvű, hanem általában a helybeli oktatást is, ezért az ezzel kapcsolatos ötleteinek kivitelezésében a barát tanácsosokra és az értelmiségiekre, főként az egyetemet végzettekre lehetett támaszkodni. Azok megértették, hogy a pankotai oktatásba és a kultúrába mindenképp több pénzt kell fektetni. Az utóbbi mandátum idején sikerült elindítani az új iskolaépület felhúzását, de a kultúrára is több pénz jutott.
Ami a helybeli magyar kulturális életet illeti, Dokopil Olga rendszeresen megszervezte a szüreti mulatságot, ami magyar hagyomány ugyan, de nagy népszerűségnek örvend a román és a német fiatalok körében is, ezért e mulatságokon ők szoktak többségben lenni. Ugyancsak magyarok szervezik a német kerweit, vagyis templombúcsút is, a katolikus templom felszentelésének az ünnepén. A románok különösen kedvelik a szüreti mulatságot, ezért mindnyájuk saját, magyar népviseletbe öltözik.
Ugyancsak magyar érdekű vonatkozása van a katolikus temetőben lévő magánkápolnának, amit az Ausztriában élő gazdája használatra átadná olyan szervezetnek vagy személynek, aki-amely használná valamilyen rendezvényekre, de a gondját is viselné. Annak a rendbehozatala komoly befektetést igényelne. Csiky Gergelynek a szülőháza eladó volt, 60 ezer eurót kértek érte, ami elérhetetlenül nagy összegnek tűnt. Végül 35 ezer euróért eladták. Annyi pénzt talán a megyei magyarsággal összefogva, elő tudtak volna teremteni, de már késő. Mivel a városnak nincs kultúrotthona, a Csiky Gergely ünnepségeknek sem találnak helyiséget. A lakatlan református parókián, amelyet a hollandok felújítottak, van erre alkalmas terem is, ezért a magyar rendezvényekre egyik termet szeretnék megszerezni. A beszolgáló borosjenői tiszteletes úrnál megpróbálnak közbejárni, hogy egyik jelzett helyiség magyar közösségi házként működhessen. Természetesen a használatból adódó rezsiköltségeket maguk állnák – mondta el érdeklődésünkre Gulyás László pankotai RMDSZ-elnök, városi tanácsos, aki abban bízik, hogy az önkormányzati választások után legkevesebb ketten képviselik majd a város magyarjait és németjeit. Ugyanakkor arról sem mondtak le, hogy a városkában magyar házként működő termet szerezzenek, ahol megtarthatnák az ünnepeiket, felekezetre való tekintet nélkül, megélhetnék a magyarságukat.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Tőkés a magyar–magyar összefogás esélyeiről
A kiéleződött romániai magyarellenesség, valamint a magyar–magyar összefogás esélye volt a sajtóértekezlet témája, amelyet Tőkés László EP-képviselő és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke tartott tegnap Nagyvárad
Szabadság (Kolozsvár) on.
Tőkés László elmondta, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) múlt heti ülésén is foglalkoztak a fokozódó romániai magyarellenességgel, az erdélyi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedésével, a romániai magyarság, illetve a Székelyföld autonómiatörekvéseivel. Emlékeztetett, az általa elnökölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egy hónappal ezelőtt levélben fordult a legfelsőbb bírósághoz és ügyészséghez a meghurcolt székelyföldi autonómiabarát elöljárók ügyében, számon kérve a hatósági túlkapásokat, de csak kitérő válaszokat kapott.

Alexandrescu azt követően foglalt állast az ügyben, hogy Radu F. Alexandru, a PNL alelnöke a miniszter leváltását kérte Dacian Cioloş miniszterelnöktől. A liberális politikus úgy tudta, hogy a miniszter a február végi vatikáni látogatásán felajánlotta Gianfranco Ravasi bíborosnak, a Kultúra Pápai Tanácsának elnökének, hogy a könyvtár kerüljön az egyház és a román állam közös kezelésébe.
Szabadság (Kolozsvár) Batthyáneum: az állam nem közösködik az egyházzal
A román állam megegyezést szorgalmaz a gyulafehérvári Batthyáneum ügyében és európai uniós támogatások igénybe vételével felújítaná az ingatlant, de nem akarja átadni az épületet és benne levő értékeket jogos tulajdonosának, a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek. Ez derült ki Vlad Alexandrescu kulturális miniszter tegnapi nyilatkozatából, amelyet az egyik közösségi oldalon tett közzé a tárcavezető.

Fejlesztési stratégia öt Kolozs megyei községnek
A környezetvédelemre, a községek tartós fejlesztésére és a helyi értékek népszerűsítésére vonatkozó Helyi Fejlesztési Stratégiát készített elő az év első három hónapjában a Szamos-Nádas Vidékfejlesztési Egyesülethez tartozó „Szamos-Nádas Akciócsoport”, amelynek keretében öt község – Szászfenes, Kisbács, Tordaszentlászló, Magyargorbó és Magyarszentpál – önkormányzata és ezen településeken működő civil szervezetek állapították meg: mi szükséges ahhoz, hogy az illető falu fejlődjön, az ott lakók életminősége javuljon.
A húsz, kisebb projektből álló stratégiát még áprilisban benyújtják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumba, amelynek augusztus 6-ig döntenie kell annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Amennyiben a stratégiát elfogadják, több mint egy millióeurós támogatás jut az akciócsoportnak, illetve az akciócsoport tagjai által létrehozandó egyesületnek, amely aztán elkezdi a különböző létesítmények – vágóhidak, tejfeldolgozó-egységek, panziók stb. – megvalósítását, ami vélhetőleg 2023-ig tart.
N.-H. D.
Szabadság (Kolozsvár)

Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a Thália Színházban
Öt nap alatt három színpadon tíz produkciót láthat a közönség a május 18-án kezdődő Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén a budapesti Thália Színházban.
Május 18-án, szerdán a nagyszínpadon a kassai Thália Színház produkciójával kezdődik a színházi szemle. Moliére Mizantróp című darabját Czajlik József állította színpadra. Az előadás többek között olyan aktuális témákat dolgoz fel, mint a szólásszabadság, a másik személyes autonómiája, az ízlés képlékenysége, az igazmondás határai és a társas élet buktatói – olvasható a Thália Színház MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, szintén a nyitónapon mutatja be az Arizona Stúdióban a marosvásárhelyi András Lóránt Társulat Fade out című mozgásszínházi produkcióját, amelynek rendező-koreográfusa Györfi Csaba.
Május 19-én, csütörtökön a nagyváradi Szigligeti Színház érkezik a fesztiválra: a nagyszínpadon Csiky Gergely Buborékok című vígjátékát játssza a társulat Novák Eszter rendezésében. Ugyanezen a napon az Arizona Stúdió közönsége a Marosvásárhelyi Egyetem produkcióját, Egressy Zoltán4x100 című tragikomédiáját láthatja, amelyet Sebestyén Aba jegyez rendezőként.
Május 20-án, pénteken a Yorick Stúdió előadásában Székely János Dózsa című monodrámáját tekintheti meg a közönség. A produkció rendezője Török Viola, Sebestyén Aba pedig ezúttal színészi minőségében lép fel.
Ugyancsak május 20-án az Új Stúdióban az Újvidéki Színház művészei, az ikonikus francia énekesnőről, Édith Piafról szóló Piaf-marche/ Piaf-menet című előadást játsszák, Mezei Kinga rendezésében és főszereplésével.
Május 21-én, szombaton az Arizona Stúdióban a Spectrum Színház játssza Matei Visniec Nyina, avagy a kitömött sirályok törékenységéről című darabját. A Franciaországban élő román szerző Csehov nyomán készült művét Török Viola rendezte.
A nagyszínpadon március 21-én ismét egy Molière-darab, az Úrhatnám polgár című komédia látható, amelyet a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház mutat be, Sardar Tagirovsky rendezésében.
Május 22-én, vasárnap a fesztivál záróelőadásaként, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának produkcióját, Lev BirinszkijBolondok tánca című darabját nézhetik meg az érdeklődők, amelyet a 4x100-hoz hasonlóan Sebestyén Aba állított színpadra.
A szemléről bővebb információ a színház honlapján olvasható.
Szabadság (Kolozsvár)

Munkanélküliség itthon és külföldön: csökkent az eurózónában, stagnált az EU-ban, nőtt Romániában
Februárban négy és fél éves mélypontra csökkent az euróövezeti munkanélküliségi ráta, az Európai Unióban pedig hét éves mélyponton stagnált - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett kimutatásából. Romániában ellenben a tavalyi év utolsó negyedében enyhén nőtt a munkanélküliségi ráta, a legtöbb állástalan pedig a fiatalok között van.
Enyhén nőtt a tavalyi év utolsó negyedében a munkanélküliségi ráta, elérve a 6,6 százalékot az előző negyedévi 6,5 százalék után. A 15 és 24 évesek körében a legmagasabb, 31,8 százalékos az állástalanok aránya – közölte az Országos Statisztikai Intézet
Az említett időszakban a munkaképes lakosság (15–64 év) foglalkoztatottsági rátája 61,4 százalékon állt, ami 1,8 százalékos visszaesést jelent az előző negyedévhez képest. A foglalkoztatottság a férfiak körében volt magasabb: 69,7 százalék a nők körében regisztrált 52,9 százalékhoz képest. A városiaknál ez az arány 62,2 százalék volt a vidéki 60,4 százalékhoz képest. A fiatalok (15–24 év) foglalkoztatottsági rátája 23,5 százalékon állt.
Szabadság (Kolozsvár)  (INS). Nemi lebontásban a különbség 1,3 százalékos – a férfiak körében 7,2 százalékos, a nőknél 5,9 százalékos a munkanélküliségi ráta. Lakókörnyezeti lebontásban pedig városon 6,5 százalék, vidéken pedig 6,8 százalék az állástalanok aránya.

A holnaposoktól máig: fesztivál Nagyváradon
Április 6–10. között a Szigligeti Színház ismét megszervezi a Holnap Után Fesztivált, amelynek keretében szombaton kerül sor a Hol van az a nyár? című Honthy Hanna-emlékelőadás bemutatójára.
A fesztivál a holnaposok nemzedékétől kiindulva a magyar kultúra történetében kiemelkedő szerepet vállaló, helyi kötődésű művészeket helyezi a középpontba, de túllép a színház keretein: többféle művészeti ág képviselteti magát a programsorozatban.
Czvikker Katalin főigazgató egy korábbi sajtótájékoztatón elmondta, a Holnap Után Fesztivál a legrégebbi a színház saját rendezvényei közül, amelynek negyedik kiadása is követi az előző években kialakult hagyományt. Az alapító koncepcióhoz híven idén is színházi előadásokra, koncertekre és irodalmi beszélgetésekre számíthatnak az érdeklődők, amelyek egy részében Nagyváradhoz kötődő, onnan elszármazott személyiségek is közreműködnek.
Sorbán Attila, a fesztivál főszervezője részletesen ismertette a programot, és kiemelte, az idei fesztivál egyik figyelemreméltó meghívottja Érdi Tamás zongoraművész, aki pénteken lép fel. A koncertet a Szigligeti Színház a tízéves Mária Rádió közreműködésével szervezi meg.
A Nemlaha György által szerkesztett, Hol van az a nyár? című kétrészes zenés játékot a Szigligeti Stúdióban mutatják be. „Az előadás Honthy Hannának állít emléket, annak a primadonnának, aki tizenhat éves korától 1978-ban bekövetkezett halálig ünnepelt sztárja volt az operettszínpadoknak. Elképzelésünk szerint Honthy életének kétarcúságát vinnénk színre: látnánk a zenés mesevilágok koronázatlan királynőjét, valamint azt a nőt, akinek számtalan kompromisszumot kell kötnie azért, hogy hivatását gyakorolhassa” – fogalmazott Schlanger András, a produkció rendezője. A főszereplő, Molnár Júlia hozzátette, az előadás komoly színészi munkát feltételez, hiszen a prózai előadáson kívül zenei és táncos felkészülést is igényel.
A programsorozat szerdán 19 órától Lázár Kati Jászai Mari-estjével kezdődik. Másnap délután irodalomtörténészek, szerkesztők és kiadóvezetők beszélgetnek Kuncz Aladár munkásságáról, majd Nappal hold kél bennem... címmel Turek Miklós versszínházi monodrámáját tekinthetik meg az érdeklődők József Attila életéről és költészetéről.
Szombaton az új produkció bemutatóját megelőzően Nemlaha György újságíróval, szerkesztővel tartanak portrébeszélgetést, vasárnap este pedig Kőrösi Csaba előadásában tekinthetik meg az érdeklődők Az értől az óceánig című verses válogatást. A Holnap Után Fesztivál beszélgetéseire a belépés ingyenes. Az előadásokra, valamint a koncertre jegyek a színház jegypénztárában, valamint online, a Biletmaster.ro oldalon kaphatók.
Krónika (Kolozsvár)

Egy 1702-es levél több ezer budzsáki magyarról
Újabb bizonyíték arra nézve, hogy székely eleink honnan érkezhettek mai lakóhelyünkre
1702. március 2-án az erdélyi katolikus nemesség levelet ír a jezsuita rend generálisának, Michele Angelo Tamburininak, amelyben lelki támogatást kérnek az Európa szélén, a Budzsákban élő magyarok számára. (Budzsák a történelmi Besszarábia déli részét jelenti, amelyen ma Moldova Köztársaság és Ukrajna osztozik). Elmondják, a régi magyar királyok több ezer magyart raktak ide határőrnek, akik az idő változásával török uralom alá kényszerültek, de katolikus vallásukat megtartották. Már régebben is kérték, hogy küldjenek közéjük magyar papokat, de eddig a háború akadályozta azt. Most, hogy ezen a vidéken helyreállt a béke, kérik a jezsuita rend generálisát, írjon az ausztriai rendtartományi főnöknek, küldjön közéjük feddhetetlen életű jezsuita szerzeteseket.
Hogy ez a levél nemigen keltette fel a kutatók figyelmét, talán annak „köszönhető”, hogy a budzsáki magyarok nagy, több ezres létszámáról szóló információ kitalációnak tűnhet(ett), mivel más adatok ezt nemigen erősítették meg. Ugyanakkor érdemes körüljárni, vajon az erdélyieknek nem volt-e igazuk a levélben. Egyáltalán, az alapkérdés az, hogy tudhattak-e többet a székelyek/erdélyiek Budzsák felekezeti viszonyairól, mint a Sancta Congregatio de Propaganda Fide hitterjesztő atyái, akik sokat járnak 1623-tól kezdődően Moldvában.
Székely foglyok a Budzsákban
A 17. században a bucsáki (budzsáki) tatárok és erdélyiek között gyakori az érintkezés, és nem a legjobb értelemben: ezen időszak tatárjárásai éppen a budzsákiakhoz kötődnek. 1658-ban ők azok, akik Tordát porig égetik.
A legnagyobb, legemlékezetesebb tatár támadás 1694-ben történt, amikor a Mirza kán vezette 1200 bucsáki lovas körülbelül hétezer székelyt hurcolt el, köztük jelentős székely elöljárókat. Arra, hogy a székelyek jócskán megülik magukat a Budzsákban, tanulságos a Sándor család tagjainak története: Sándor János, akkor csíki alkapitány, fogságba esik, vele együtt feleségét, Angyalosi Erzsébetet és testvérét, Sándor Mihályt is elvitték a tatárok. Elsőként Sándor Mihály szabadul, hogy összeszedje a váltságdíjat testvére számára, majd Angyalosi Erzsébet, legvégül Sándor János, aki egyes feltételezések szerint 1695-ben tér haza, augusztus után.
Ezek szerint akkora székely (magyar) tömeg járta meg akaratán kívül a Budzsákot, és töltött ott huzamosabb időt, hogy azt kell mondanunk: ha ők úgy tudják, hogy ott több ezer régi magyar él, akik a régi magyar királyok alatt kerültek oda határőrnek, akkor az úgy is van.
Budzsák története
Ahhoz, hogy tisztábban lássuk, miért is tudnak az erdélyi (volt) hadifoglyok többet Budzsákról, mint a de Propaganda Fide atyái, a térség történetét kell megismernünk. A legfontosabb tudnivaló az, hogy a Budzsák nem tartozott Moldvához. A Duna, Prut és Dnyeszter közötti vidéken 1484-től kezdődően a törökök egyre nagyobb területeket foglalnak el, amelyeket azonnal a törökök segédnépe, az úgynevezett nogaji (krími) tatárok laknak be. A Fekete-tenger partján levő, a városok/várak melletti részek (Dnyeszterfehérvár, Chilia, Ismail, Reni) közvetlen török fennhatóság alatt vannak, a többi pedig a törökök segédnépeként a krími tatárok kezén.
A területet egészen a 19. századig a moldvai (és általában a nyugati) kancelláriákban Besszarábia néven említik, a törököknél és tatároknál Budzsák néven szerepel, ami tatár nyelven ‘sarkot’ jelent (mint ahogy azt maga a tatár származású Dimitrie Cantemir írja híres, Descriptio Moldaviae című munkájában, 1714–1716 között).
Mekkora volt a Budzsák kiterjedése? Valamiféle automatizmusból következően sokan úgy tartják, a tatárok/törökök által uralt terület csupán a ma Ukrajnához tartozó, Dnyeszter és Duna közötti területet jelentette. Ez az elképzelés teljesen hibás: a 16. század elejétől a 18. század végéig (technikailag az 1812-es török–orosz békekötésig) török/tatár kézen levő Budzsák ennél jóval nagyobb volt. A Dnyeszter partján felnyúlott egészen Csöbörcsökig, amelyet hat másik faluval együtt 1595-ben kapott meg a krími tatár kán – ugyanakkor Csöbörcsök és környéke már nem a budzsáki, hanem a krími tatároké volt. Innen egy nagyjából egyenes kelet-nyugati vonal mentén tartott a budzsáki–moldvai határ a Prut felé, egészen a moldvai Bârlad/Barlád magasságáig. Igaz, egy csík a Prut mellett, a Codrii Tigheciului/Tigheci erdőség a moldvaiak kezében maradt – erről Dimitrie Cantemir azt mondja, hogy ez a legjobb védelem a „szkíták” (tatárok) ellen.
„Fővárosa Smoila”
Az 1600-as évek legelején a Budzsákban élő tatárok önállósodnak, „autonómiát kapnak”, a Krími Kánság részfejedelemségévé válnak, saját vezetővel, Cantemir pasával, aki nem más, mint a későbbi moldvai fejedelem, Dimitrie Cantemir nagyapja. A 40 ezer harcosból álló budzsáki tatárhorda jelentős tényező volt a térségben, hisz folyamatosan rabolta Moldvát, Erdélyt, Lengyelországot és Oroszországot.
Bandinus 1648-ban így ír a Budzsákról: „2. Helyénvaló itt egyet-mást feljegyezni szomszédainkról, hogy belássuk, mekkora veszedelemnek teszi ki magát, aki a Moldvában szétszóródó katolikusoknak lelki táplálékot akar szolgáltatni. A török szomszédsága kelet felől a Puruthnál kezdődik. A legközelebbi város Rhene [Reni], fal nem veszi körül, a Duna mentén, a másik Kilie [Kilia], fallal körülvéve a Duna déli részén. Rhenénél óriási puszták kezdődnek, melyeket Bucsaknak hívnak a Duna s a Dnyeszter között. Béke idején 60 falu van ott. Fővárosa Smoila [Ismail]. 3. E pusztaságra húzódnak a tatárok, valahányszor a szomszéd keresztény vidékeket pusztításaikkal nyugtalanítják. Itt néhány évvel ezelőtt tanyát vert a nevezetes tatárvezér, Kantamir, és mintegy 15 éven át pusztította Lengyelország vidékeit gyakori s félelmetes betöréseivel, s a lengyel csapatokat egy szálig levágta. Hadiszerencséjétől elbizakodva már-már az egész kereszténység megsemmisítésén gondolkodék. Ő ugyanis az erő, vadság s gyorsaság tekintetében kiváló 40 000 katonáját Bucsakban mindig kéznél tartá, s ezeket napról napra szaporítgatá Tatárország minden vidékéről, s azok seregestől jövének a keresztények szabad prédálására. Felbátorítá erre a keresztény fejedelmek között dúló egyenetlenség és viszálykodás.”
A „látható Csöbörcsök”
Nézzük, mi a helyzet Csöbörcsökkel, amely magyar lakossággal rendelkezett. Ennek a helyzete teljesen speciális: tatár kézen van, ám nem tartozik a Budzsákhoz. 1639-ben úgy írja le Niccolo Barsi de Lucca, mint amely település Moldvához tartozik, ám mégis a krími tatár kán egyenes fennhatósága alatt van. Talán ezen különleges helyzete miatt kerül/marad meg a hitterjesztők látókörében – és talán ezért van, hogy „mély” Budzsákban található, a keresztény Moldvához egyáltalán nem kötődő más katolikus településekről semmi hír nincsen, az erdélyi nemesek levelén kívül.
Ugyanakkor az iratok Csöbörcsököt említve azt is elmondják, hogy környékén (vagy inkább ez Budzsákra értendő?) nagy számú katolikus falu található. A csöbörcsöki magyar katolikusokról az első említés 1632-ből való, Paolo Bonnici ferences misszionárius szerint Huși/Huszvárosból kiindulva, a Pruton és a Dnyeszteren túl (hiba: a Dnyeszteren nem kell keresztülmenni), a tatárok pusztáinál található Csöbörcsök 12 faluval, Csöbörcsökön 300 család régen szintén katolikus volt, csak a paphiány miatt átálltak ortodoxnak vagy lutheránusnak. A már idézett Niccolo Barsi de Lucca 1639-es jelentése szerint Csöbörcsök szomszédságában hét másik falu van (hogy katolikus-e vagy sem, nem világos), Csöbörcsökön 30 házban magyar katolikusok élnek, s nemrég épült a templomuk.
A lengyelországi jezsuiták moldvai missziójának 1654. április 6-i jelentése szerint Csöbörcsökön és körülötte mintegy 20 faluban nagyobbrészt katolikus magyarok laknak. Damokos Kázmér, a csíksomlyói ferences kolostor főnöke 1657-ben hat vagy hét katolikus faluról tud Csöbörcsök környékén. A cári szolgálatban álló Turkoly Sámuel 1725. Szentgyörgy hava 10-én levelet küld Asztrachán városából, a Káspi-tenger mellől, amelyben leírja, hogy „Most is Krimben a’ Tatár kám protectioja alatt hét magyar faluk vagynak, a’ mellyekben Magyarul beszélnek. Én azon hét falukban voltam is”. A fentiekből teljesen nyilvánvaló, hogy Turkoly itt Csöbörcsökről és a mellette levő hat faluról ír, amit a Zöld Péter szövegével való szinte szó szerinti egyezés is erősít (a tatár kán védelme alatt állnak/ a tatár kán alattvalói, ezért senki se meri bántani őket).
1767-ben Zöld Péter szinte pedánsan pontosan fogalmaz, mikor azt mondja, „Csöbörcsök városa a krími Tatárország széleiben van, és mellette három másik katolikus falu is található. A város és a három falu a krími kán első feleségének az alattvalói, azért senki se meri őket bántani.” A fentiekből úgy tűnik nekem, Zöld egyáltalán nem túloz, mikor azt állítja, néhány nap alatt 7139 személyt gyóntatott és 2512-t keresztelt meg. Hogy valamiféle következtetést is levonjunk, ők lehetnek azon többezres budzsáki magyarság leszármazottai, akiket az 1702-es levél említ.
A Budzsákban élő magyarokról utolsóként Gegő Elek ad hírt 1838-ban: „A bennmaradtak többnyire neszterfehérvári körzetben laknak [azaz a Dnyeszter mentén, mint Csöbörcsök], s ámbár eloláhosodtak is, a kilii és az iszmaili oláhoktól (a magyar nyelv sajátságát az oláhba átöntvén) igen különböznek. Ezt P. Sándornak s a többi más moldvai magyar rokonainknak, kik Bessarábiát beutazták, tapasztalásaikból.” Talán egyszer majd őket is megtaláljuk...
Sántha Attila
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Honismereti találkozó a várban
A nagyváradi vár szolgált helyszínül szombat délelőtt a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) idei első közgyűlésének, melyet számos tartalmas előadás előzött meg, és várlátogatással zárt.
Nagy érdeklődés övezte a szombati eseményt, melyre közel félszázan érkeztek, a Bihar megyeiek mellett jöttek Szatmár és Arad megyéből is tagok, de voltak a magyarországi Nagykerekiből is érdeklődők, egyetlen szék sem maradt üresen. A jelenlévőket Dukrét Géza, az egyesület elnöke köszöntötte, majd hat tartalmas, jól öszszefoglalt előadás következett. Kovács Rozália Gencsy Pál hadijelentése a szabadságharc idejéből címmel tartott előadást, majd Nagy Aranka Fogolytábor és temető Ostffyasszonyfán címmel értekezett, utána Dr. Vajda Sándor és Bodnár Lajos Gyógyítás a szentírásban címmel adott elő. Pásztai Ottó a Julier család életét és munkásságát mutatta be, majd Makai Zoltán A Medra család és a gyantai vízimalom, Hasas János pedig Rév, Románia kulturális települése címmel tartott előadást. Az előadások után a közgyűlés első napirendi pontjaként Dukrét Géza tartott elnöki beszámolót. Összefoglalta eddigi tevékenységüket és hangsúlyozta, hogy egyesületük székházat kapott a nagyváradi várban, melyet már el is foglaltak, és szándékukban áll egy könyvtár kialakítása is. Az elnök a civil szervezet idei terveiről is beszámolt. Ezek között van például A műemlékvédelem világnapja elnevezésű rendezvény, amelyet a Festum Varadinum keretében április 18-án szerveznek meg, április 21-én egy székesfehérvári küldöttséget fogadnak, április 22-én pedig 110 éves a villamosközlekedés Nagyváradon címmel tartanak szerveznek előadást a Lorántffy Zsuzsanna Reformá- tus Egyházi Központban. Július 16-17-én kétnapos kirándulást szerveznek Arad–Világos–Ópálos–Lippa–Solmos–Máriaradna–Arad (és vissza) útvonalon. Szeptember 9-11-én tartják meg a XXII. Partiumi Honismereti Konferenciát Szatmárnémetiben. Ennek fő témái: Száz éve tört ki a Nagy Háború, Pusztuló műemlékeink, Nagy személyiségeink emlékezete. Október 6-i megemlékezések minden megyében. A közgyűlés végén határozat született a Fényes Elek-díjak odaítéléséről. A döntés révén az őszi konferencián a következők kapják meg a díjat: Miskolczi Lajos (Nagyvárad), Olasz Angéla (Arad), Veres Kovács Attila lelkipásztor (tagságon kívüli). A honismereti találkozó és közgyűlés egy rövid várlátogatással zárult: Mihálka Nándor vezetésével megtekintették a fejedelmi palota restaurált részeit és az ásatásokat.
Sükösd T. Krisztina
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Beregszászi és budapesti előadások a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban
A Tompa Miklós Társulat ebben az évadban is vendégül lát rangos határon túli színházakat, amelyek reprezentatív előadásaik bemutatásával színesebbé teszik a marosvásárhelyi színházi kínálatot. A vendég-társulatok előadásaira a Bernády György mecénás bérletek és a Vendégjáték bérletek érvényesek, a fennmaradó helyekre jegyek válthatók.
Április hó folyamán két vendégelőadás is szerepel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban.
Zelei Miklós: ZOLTÁN ÚJRATEMETVE című groteszk játék rendezője Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház (Kárpátalja, Ukrajna) alapítója, főrend
ezője, jelenleg a Budapesti Nemzeti Színház és a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének igazgatója.
A groteszk történet helyszíne: egy – a szovjet-csehszlovák, majd ugyanitt, de már ukrán-szlovák határon található, az országhatár által kettézárt – falu, szereplői: a rokonság az ikerfaluból, a távol-északi fölszabadult fogolytáborból és Amerikából, valamint szovjet határőrök és hivatalosságok...
A Budapesti Nemzeti Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkciója a nagytermi stúdiótérben tekinthető meg a következő időpontokban: április 11., hétfő 19.00 óra, április 12., kedd 19.00 óra – érvényes a Kedvezményes vendégjáték bérlet, április 13., szerda 14.00 óra, és április 13., szerda 19.00 óra – érvényes a Bernády György mecénás bérlet és a Vendégjáték bérlet.
Tom Stoppard: ROSENCRANTZ ÉS GUILDENSTERN HALOTT című színműve a budapesti Vádli Társulás, a Füge Produkció és a Szkéné Színház közös produkciójaként vendégszerepel Marosvásárhelyen. A darab rendezője Szikszai Rémusz, aki 1994-ben szerzett színészdiplomát a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémián. Pályáját Kolozsváron kezdte, majd a budapesti Bárka Színházhoz szerződött. 2011-től nagy sikerrel alkot rendezőként is.
Tom Stoppard igen gazdag drámaírói munkásságának máig legsikeresebb darabja a Rosencrantz és Guildenstern halott, a Shakespeare Hamletjébe oltott abszurd komédia.
Az előadás a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermében látható április 24-én, vasárnap 19.30 órától – érvényes a Kedvezményes vendégjáték bérlet, 25-én, hétfőn 14.00 órától és 19.30-tól, érvényes a Bernády György mecénás bérlet és Vendégjáték bérlet
A szabadon maradó helyekre jegyek válthatók a Kultúrpalota jegyirodájában, a színházi jegypénztárban és a www.biletmaster.ro honlapon.
maszol.ro

Költészet-nap Szilágyi Domokos és Fekete Vince verseivel
A Magyar Költészet Napja alkalmából a Tompa Miklós Társulat a Kézdivásárhelyi Városi Színház előadását látja vendégül. A jeles napon Marosvásárhelyen kerül közönség elé az A DOLGOKRÓL EGY FÖLDI SZELLEMNEK című zenés versműsor.
Az alkotók ajánlása szerint „Egy, már klasszikussá vált erdélyi költőóriás és a kortárs költészet egyik legsajátosabb hangú alkotójának szellemi párbeszédéből született ez a szintén párbeszédre épülő, a műfajok találkozási pontjából táplálkozó produkció. Vers és zene, vagy még találóbban vers-zene, koncert és színház, avagy zenei kalandozás és drámai megközelítések. Szilágyi Domokos mély vallomásai a létezés határait feszegetik, Fekete Vince versciklusa pedig újra és újra figyelmeztet „a mély” és „a magasság” közötti vívódásainkra. Tízezer éj sötétjében, forgácslétből lobbanó fénybe a teljességet igénylő lélek rezdülései és a szívünk rokonai, a hegyek, fák, füvek, ágak, harag-zöld, azúr menny...”
Az alkotók – a Mácsafej zenekar, Gábor Szabolcs szaxofonos, Kolcsár József előadóművész-rendező Ferencz Csaba zenei gondolataival együtt – e kételyekkel, de felismerésekkel várandós világba kalandoznak, és magukkal hívják közönségüket.
Mácsafej zenekar: Ferencz Áron, Ferencz Csaba, Márk Attila, Ticusan János, Vitályos Lehel. Közreműködik: Gábor Szabolcs szaxofonok. Fekete Vince verseit Ferencz Csaba zenésítette meg. Szilágyi Domokos verseinek felhasználásával a szöveget Kolcsár József és Ferencz Csaba állította össze. Rendező: Kolcsár József.
A marosvásárhelyi előadásra 2016. április 11-én, 17.00 órától kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermében.
Jegyek egységes 6 lejes áron válthatók online a www.biletmaster.ro oldalon, a Kultúrpalota jegyirodájában hétköznap 12.00-17.30 között és a színházi jegypénztárban 9.00-15.00 óra között, valamint előadás előtt egy órával a helyszínen.
A Mácsafej zenekar erdélyi turnéjának dátumai egyébként erről a plakátról leolvashatók:
maszol.ro

Közös Duna-menti örökségről műhelymunkáztak Csíkszeredában a képzőművészek
,,A Duna és közös örökségünk” címmel nyílt hétfő délután a csíkszeredai Művészetek Házában horvátországi, magyarországi és romániai képzőművészek közös kiállítása. A tárlatnyitót közös alkotás is megelőzte az azonos címmel rajtolt európai uniós projekt részeként.
A Duna-régió lakosai sajátos közös kulturális örökséggel rendelkeznek, amely a korok, kultúrák, etnikumok, vallások egyvelegéből áll össze színes egésszé. Minden ország, minden település a kirakós egyik darabja, amellyel kiteljesíti az egészet. Ez a gondolat a kiindulópontja „a Duna és közös örökségünk” mottóval indult projektnek, melyet a Szigetvári Zöldzóna Egyesület és a Vörösmarti Kulturno Umjetničko Društvo „József Attila"(Horvátország) szervez. A projekt partneréül a csíkszeredai Cultura Nostra Egyesületet választották ki Erdélyből. Ennek részeként változott alkotóműhellyé hétfőn a Művészetek Háza, ahol a szigetvári elektrografikák és a horvátországi festmények közegében alkottak a Nagy István Művészeti Középiskola és a Kós Károly Szakközépiskola diákjai.
A tárlaton vörösmarti tájképeket és szigetvári elektrografikákat lehet tíz napon át megtekinteni.
„A közös örökséget festették, szabadon, a hétköznapok örökségeit” – mondta Botár László, a Cultura Nostra Alapítvány elnöke, jelezve, hogy a kiállított munkákon is ki-ki sajátosan mutatja be az örökségét.
Mint elmondta: a műhelymunkán alkotó csíkszeredai 45 diák munkáját Szigetváron és Vörösmarton is kiállítják. Megtudtuk: az európai uniós projekt révén a Duna régióra vonatkozó tudatosság növelésének eszközeként kortárs művészeti cserekapcsolatokat kíván ösztönözni három közös kiállításon, egy ötnapos alkotótáboron, valamint hálózati honlapon keresztül, amely kortárs művészeti adatbázis szerepre is hivatott. A projekt célja ugyanis a kortárs művészeti ágak minél szélesebb körű felkarolása, bemutatása a nagyközönség számára is, lehetőséget biztosítva a fiatal, még egyetemista alkotóknak is a csatlakozásra.
Gellért Edit
maszol.ro

Az 1989-es forradalom aktájának újranyitását rendelte el a legfőbb ügyész
Az 1989-es forradalom aktájának újranyitását rendelte el Bogdan Licu ideiglenes legfőbb ügyész, miután tavaly a katonai ügyészség elutasított egy erre irányuló keresetet.
Licu maga jelentette be, hogy felülvizsgálta a katonai ügyészség tavaly ősszel hozott döntését. Akkor bizonyítékok hiányában döntött úgy a vádhatóság, hogy nem indít újabb vizsgálatot.
ogdan Licu közölte, hogy mostani döntését a legfelsőbb bíróságnak is meg kell még erősítenie, és reményét fejezte ki, hogy ez megtörténik, mert - mint mondta - az eddigi vizsgálatok nem voltak elég alaposak, ezért látja indokoltnak az akta újranyitását.
Az 1989-es forradalom kivizsgálása csak részlegesen történt meg, hivatalosan mai napig sem tisztázták, hogy pontosan kiket terhel a felelősség a gyilkos sortüzekért. A forradalom idején mintegy ezer ember vesztette életét, és több mint kétezren megsebesültek.
maszol.ro

Az utolsó erdélyi fejedelem beiktatásának évfordulóját ünnepelték
Megemlékező ünnepséget szerveztek kedden a marosvásárhelyi Vár sétányon álló Rákóczi-szobornál abból az alkalomból, hogy pontosan 309 évvel ezelőtt iktatták be a fejedelmi székbe II. Rákóczi Ferencet Marosvásárhelyen a Dinnyeföldön.
Legalább háromszáz személy, zömével gyerekek, a felekezeti iskolák és a Bolyai tanulói, szüleik, vásárhelyi lakosok vettek részt a napra pontosan 309 évvel ezelőtti eseményre való emlékezésen és koszorúzáson.
Tamási Zsolt, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója kiemelte a több mint három évszázaddal ezelőtti esemény fontosságát. Szólott arról, hogy a fejedelem egyesíteni tudott magyart és nem magyart, katolikust és protestánst, nemzetiségi politikája befogadó volt, ezért van az, hogy máig fellelhető alakja a rutén, szlovák és román népköltészetben is. A marosvásárhelyi beiktatás rendkívüli fontossággal bírt a nemzet történetében. Meg kellett erősíteni ezzel azt, hogy Rákóczi nem csak megválasztott, de beiktatott erdélyi fejedelem is volt, következésképpen Magyarország és Erdély egységes egészként lépett fel a Habsburg uralkodóházzal szemben.
Benedek Zsolt, a Rákóczi Szövetség elnöke reményét fejezte ki, hogy mostantól kezdve nem csak a fejedelem születésnapján, március 27-én, de április 5-én, a marosvásárhelyi beiktatás napján is emlékezni fognak a vásárhelyi szobor körül az utolsó erdélyi fejedelemre. És remélhetjük, hogy a jövő évi kerek – 310 éves – évfordulón már nem a római katolikus teológiai gimnázium, hanem a hajdani elnevezés szerint II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium diákjai jönnek koszorúzni és emlékezni.
Balla Krisztina és Demeter Nagy Rebeka, a katolikus gimnázium tanulói Rákóczi fejedelem két imáját mondották el, majd az Enyedi Csaba által vezetett kórus a Rákóczi-indulót és a fejedelem utolsó imáját, a Győzhetetlen én kőszálom címűt énekelte. Az ünnepség végén koszorúkat helyeztek el a szobor talapzatán a katolikus gimnázium és a marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség részéről.
A Dinnyeföldön történt
A már Gyulafehérváron 1704. július 8-án fejedelemmé kikiáltott II. Rákóczi Ferenc 1707. március 28-án, az erdélyi Rendek meghívására, Radnótról, Mezőbánd felől, Marosszentkirályon keresztül ünnepélyesen bevonult házi serege kíséretében a városba. Április 5-én, a Dinnyeföld nevű réten iktatták Erdély törvényes fejedelmévé. Ekkor tartották meg az utolsó marosvásárhelyi országgyűlést.
Székelyhon.ro

Emlékmentés Backamadarason
Nagytakarítási akciót szerveztek a backamadarasi temetőben. A kedvező időjárásnak köszönhetően szép számban voltak jelen a helybéliek.
A temető tavaszi nagytakarítását már az év elején tervbe vette a presbitérium, ennek időpontjául április első hétvégéjét tűzte ki – mondta el bevezetőként Koncz László Ferenc református lelkész.
Hétvégén zúgott a láncfűrész, irtották a sövényt, a vadhajtásokat. Mások a sírokról leszedett száraz koszorúkat, a tavalyi kaszálásból ottmaradt szénát, a levágott ágakat égették el, vagy a földre dőlt, illetve elsüllyedt sírköveket próbálták kiemelni. A lelkész hozzátette: évente egyszer rendeznek nagytakarítást immár hat éve, ezt előre meghirdetik. Ilyenkor a presbitérium is kivonul teljes létszámban, de segítenek a nők, gyerekek is, az emberek közügynek tekintik, hiszen mindenkinek vannak itt ősei. Tervezik, hogy további szemétgyűjtő és -égető területeket jelölnek ki, ugyanakkor havonta egy-egy személy végigjárja majd a temetőt, a megszáradt virágokat, koszorúkat, szemetet összegyűjti, megsemmisíti. Most az önkormányzat is melléjük állt, a bokorvágóval látványos munkát végeztek olyan helyeken, ahol kézi erővel kevésbé hatékonyan lehet dolgozni.
A temető hátsó sarkában néhány sírkő fekszik. Turbák Zoltán polgármester és Szőcs Antal gondnok mutatja ezeket: traktorral szállították ide. Az az elképzelésük, hogy betontalapzatba állítanák és egy kis „sírkőtemetőt” hoznának létre. Keresik ennek a megfelelő helyet, mert a kiszemelt területet elvetették, ugyanis ott parkolnak vagy ott fordulnak meg a kisautókkal érkezők.
Koncz László tiszteletes is fontosnak tartja, hogy a földbe süllyedő sírköveket kiemeljék, megmentsék, és mintegy „bemutatkozóként” felállítsák. Azokat a köveket, amelyeket már hátraszállítottak, ott szeretnék felállítani, de még számos kidőlt kő van a temetőben, ezeket is kiemelnék és beszállítva, az út mellett sorban felállítanák.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro

A Duna-régió kulturális örökségét jelenítették meg
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épül vasúthálózat, kiemelkedő természeti szépségek, a magyar alföld ihlette rajzok, székely motívumok, hangszerek, gasztronómiai elemek köszönnek vissza középiskolás diákok munkáin, amelyek a Duna-régió lakosainak sajátos közös kulturális örökségét örökítik meg.
Nem a múltat kívánták kutatni, inkább a közös jövőre irányítani a figyelmet a hétfőn zajlott műhelymunkán a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. Negyven középiskolás diák alkotott a csíkszeredai Cultura Nostra Egyesület, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ, valamint a Szigetvári Zöldzóna Egyesület (Magyarország) és a Vörösmarti Kulturno Umjetničko Društvo „József Attila” (Horvátország) közös projektje keretében. Az elkészült alkotásokat ki is állították. A projekt folytatásaként hasonló műhelymunka zajlik a későbbiekben Horvátországban, majd a magyarországi Szigetváron, ahol képzőművészek számára alkotótábort is szerveznek.
A székely bácsit nagyon korán kiküldte a felesége kaszálni, de ő fáradt volt, és egy kis szíverősítő után leheveredett a szénaboglya tövébe, így elmaradt a munka a patak mellett – szól a tizedik osztályos Olti Angyalka és Salamon Ildikó által megjelenített történet, odébb meg szürkemarhák legelésznek gémeskút közelében Szőcs Károly és Péter Bernadett alkotásán. Számos motívum utal arra, hogy a diákok ismerik a Duna-régió kulturális örökségét.
Egyfajta szabadságot élvezhetett a csíkszeredai Nagy István Művészeti Iskolából, illetve a Kós Károly Szakközépiskolából jelentkezett negyven diák alkotásaik témájának megválasztásánál, merthogy Botár László képzőművész szerint – aki Csíkszeredában irányította a projekt lezajlását –, tartottak attól, hogy A Duna és közös kultúránk címszó zavaróan hathat rájuk, lévén, hogy messze esik Székelyföld a Dunától, még ha „Dunának, Oltnak egy is a hangja”. Az ötlet jónak bizonyult, hiszen számos tetszetős pasztellmunka született a tanulók keze nyomán, voltak olyanok is, akik közösen jelenítették meg elképzelésüket. „A lényege a projektnek, hogy egymás kultúrájára figyeljünk. Ha ez megtörténik, akkor nyertünk – hangsúlyozta Botár.
A művészeti középiskolások mellett építészeti és formatervező műszaki rajzoló profilú osztályban tanulók is jelentkeztek a műhelymunkára. Márton Ildikó, a Kós Károly Szakközépiskola 11. C osztályának osztályfőnöke elmondta, ez is egy lehetőség a formatervezési alapok elsajátítására. „Előzetesen novellák szintjén készültek a tanulók egy-két gondolattal, hogy mit fogalmaznának meg alkotásukkal, és a pasztellmunkák elkészítésének alapjait is el tudták itt mélyíteni, kötetlenebb körülmények közt sokkal hatékonyabban tudnak haladni. Ebben a korban nagyon fontos ilyen témákat adni, mert sokkal inkább felismerik a fiatalok, hogy miért is érdemes itthon maradni, mi az az érték, ami a környező országokban ugyanúgy fellelhető, csak más formában. Így talán sokkal jobban értékelik saját környezetüket, legyen az épített, szellemi vagy bármilyen” – véli a tanárnő.
Izsák-Székely Judith
Székelyhon.ro

Nemzetközi zenei fesztivál Nagyváradon
Június 9 és 12 között négynapos zenei fesztiválon vehetnek részt Bihar megye, sőt akár egész Románia zenekedvelői Nagyváradon. A polgármesteri hivatal kezdeményezésére a jelenleg Németországban élő Alexandru Badea tenorénekes szervezésében, egy intézmények közötti együttműködésnek köszönhetően az európai zenei élet nagyjai érkeznek a megyeszékhely történelmi jelentőségű helyszíneire: a vár épületébe, a római-katolikus püspöki palotába, a Körösvidéki Múzeumba, a Cion neológ zsinagógába és a színházba, hogy gazdag kulturális élményt nyújtsanak a várhatóan nagyszámú érdeklődőnek. A meghívott művészek között szerepel Ioan Holender, az utóbbi harminc-negyven év legnagyobb zenei menedzsere, aki a Bécsi Opera igazgatójaként tevékenykedett tizennyolc éven keresztül, Francois-Henri Houbart, a párizsi La Madeleine katedrális orgonistája és Elisabeth Vidal szoprán.
A koncertsorozat Nagyvárad összes nagy történelmi felekezetét bevonja a közös kulturális programba, remélve, hogy a júniusban első alkalommal megtartott eseményt évről évre újabb fogja követni. A fesztiválra ellátogat továbbá, szintén Badea kapcsolatainak köszönhetően, Pierre Bachelet, a francia művészvilág kiváló szervezője, aki egy tizenöt tagú francia küldöttséggel érkezik majd a városba (üzletemberek, ügyvédek, orvosok).
A koncertekre, melyeket 175 ezer lejből finanszíroz a polgármesteri hivatal, egyelőre nem kaphatóak jegyek, az árakról most egyeztetnek. További információk a fesztivál honlapján, a www.musicopen.ro oldalon találhatók.
Szamos Mariann
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Székelyföldi és felvidéki ingatlanügy az Európai Parlamentben
Csáky Pál, az Európai Parlament Petíciós Bizottságának (PETI) alelnöke ma Tőkés Lászlóval, az Emberi Jogi Albizottság (DROI) alelnökével közösen meghallgatást szervezett Brüsszelben a bencés kongregáció csehszlovák állam által elkobzott oroszvári tulajdona és a romániai Székely Mikó Kollégium ügyében.
A felvidéki és erdélyi EP-képviselők irodáinak közös közleménye emlékeztet: a szlovákiai Oroszváron található egykori Lónyai-kastélyt az akkori jogi viszonyoknak megfelelően végrendeletileg hagyta a bencés rendre a kastély, az ingatlanok és a kapcsolódó földterületek volt tulajdonosa. A csehszlovák állam azonban azt a Benes-dekrétumokra való hivatkozással elkobozta, és 1990 után sem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának, a bencés kongregációnak. A Pannonhalmi Bencés Főapátság petícióval fordult az Európai Parlamenthez, majd az elmúlt választási időszakban történt elutasítás után az Európai Unió luxemburgi bírósága elé vitte az ügyet.
A mai meghallgatás célja az ügy jogi hátterének tisztázása volt. A meghallgatáson a Pannonhalmi Bencés Főapátságot dr. Várszegi Asztrik főapát és dr. Juhász-Laczik Albin atya, valamint dr. Sobor Dávid és dr. Tárnok Balázs ügyvédek képviselték.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium hányattatott ügye is petíció formájában került az Európai Parlament Petíciós Bizottsága elé. A bizottság idén februárban megfogalmazta kérdéseit a román állam irányában, a PETI a válaszok kiértékelése után fogalmazza majd meg végső véleményét. A szövevényes ügyet a meghallgatáson Ballai Ferenc Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület illetékes igazgatója és dr. Lomnici Zoltán jogász, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke mutatta be a meghallgatás részvevőinek. A Petíciós Bizottság a hivatalos jelentés elkészülte után foglalkozik majd ismét a kérdéssel.
tokeslaszlo.eu

Felmentették a Wass Albert-szobrot állító Tóth Ferencet
Kedden a Marosvásárhelyi Táblabíróságon jogerős ítélet született Tóth Ferenc ügyében, aki tavaly Wass Albert-szobrot állított fel lakóháza udvarán: a vádlottat felmentették és elrendelték, hogy a hatóság helyezze vissza a szobrot az eredeti helyére. Alapfokon a segesvári bíróság fasiszta, rasszista és xenofób ideológia terjesztéséét tízezer lejes bírsággal sújtotta a szovátai illetőségű férfit, és a szobor elkobzását is jogosnak ítélte. A tavaly novemberben meghozott ítélet a béke és emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személyek kultuszát tiltó, 2012/187-es számú jogszabály alapján született.
Mint arról beszámoltunk, Tóth Ferenc tavaly pünkösdvasárnap állított fel egy Wass Albertet ábrázoló mellszobrot szovátai háza udvarán. Az amerikai emigrációban 1998-ban, kilencvenévesen elhunyt írót fiatal katonatisztként, bajusszal ábrázoló műkő mellszobor Miholcsa József képzőművész alkotása, aki Tóth felkérésére készítette el azt.
Az jogerős ítélet tudomásul vétele nyomán Tóth Ferenc azt közölte az Erdély.mával, hogy „ez a győzelem jelzés azok számára, akiket meg tudott félemlíteni a román hatalom, illetve azoknak, akik eldugták a már felállított szobraikat." Tóth szerint ez az ítélet is bizonyítja, hogy Wass Albertet soha senki nem ítélte el mint háborús bűnöst.
A siker nagy mértékben köszönhető Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvédnek, aki szakmailag és emberileg is mindent megtett a felmentő ítélet érdekében.
Kovács Csaba P.
Erdély.ma

Trianon-nap elutasítva
A magyar elnyomás elleni harc és Trianon napjává nyilvánította volna Bogdan Diaconu június 4-ét Romániában abban a törvénytervezetben, amelyet kedden elutasítottunk a jogi bizottságban. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy vannak olyan többségi kollégák, akik továbbra is nacionalista és magyarellenes retorika és munkafolyamatok mellett próbálnak érvényt szerezni saját maguknak és politikai karrierjüknek” – fogalmazott Máté András Levente, a képviselőház április 5-i ülését követően.
Máté elmondta, hogy az elmúlt időszakban, Romániában egyre jobban felerősödni látszik a nacionalista retorika, valamint a kisebbségi jogok területén visszarendeződés észlelhető.
„Ezelőtt pár évvel nem gondoltuk volna, de ma az RMDSZ legfőbb teendője megvédeni a közösséget, megteremteni a magyarok biztonságát. Hiszen ahogyan a mai napon is történt, egy újabb magyarellenes törvénytervezetet utasítottunk el. Számos ilyen tervezet születik, az RMDSZ-nek az a feladata a parlamentben, hogy a magyar közösség biztonságérzetét erősítse. Egy európai, demokratikus országban nincs helyük az ilyen jellegű jogszabályoknak” – fogalmazott Máté András Levente Kolozs megyei parlamenti képviselő.
Közlemény
Erdély.ma