Tovább marad a barokk palotában a Körösvidéki Múzeum
Az egykori hadapródiskola felújításának stagnálása miatt jövő év áprilisáig még a nagyváradi barokk palotában marad a Körösvidéki Múzeum.
A Bihar megyei tanács ugyanis keddi ülésén jóváhagyta az erre vonatkozóan korábban megkötött, de augusztus hatodikán lejáró megállapodás meghosszabbítását a nagyváradi római katolikus püspökséggel. A 2011-ben kötött szerződést ugyanakkor kiegészítik azzal, hogy a múzeum által használt 5350 négyzetméternyi terület után fizetendő havi 15 ezer eurós bérleti díj mellett az önkormányzatnak rendszeresen tájékoztatnia kell majd a püspökséget az új székház kialakításának alakulásáról, ugyanakkor zavartalan hozzáférést kell biztosítania számára a bérelt termekhez. Az egyház ugyanis szeretné uniós támogatásból felújítani a barokk palotát, és az erre vonatkozó pályázatot akár már ősszel benyújtanák.
A Körösvidéki Múzeum 1968 óta működik a római katolikus püspöki palotában, ám amióta az egyház visszakapta az ingatlant, a megyei önkormányzat fennhatósága alá tartozó intézmény csupán bérlő a barokk palotában. Az intézményt a már évek óta használhatatlan egykori hadapródiskola épületébe szeretnék átköltöztetni, ám annak felújítása már a munkálatokra kötött – és 2010-ben már meghosszabbított – szerződés 2011-es lejárta előtt félbeszakadt a kivitelező és Radu Ţârle volt megyei tanácselnök közötti parttalan vita miatt. Az impozáns ingatlan felújítására eredetileg 14 hónapot és 58 millió lejt szántak, a beruházásra a múzeumot fenntartó megyei tanács még az RMDSZ-es Kiss Sándor elnöksége idején igényelt egy azóta már lejárt bankhitelt. A megyeháza eddig 47 millió lejt fizetett ki a munkálatokra, de a beruházás csak mintegy 80 százalékban készült el. Eredetileg a korábbi kivitelezővel, a Selina vállalat és a galaci Vega 93 Kft. alkotta társulással akarták meghosszabbítani a szerződést, de miután előbbi nem kívánta folytatni a munkát az önkormányzat kénytelen új közbeszerzési eljárást kiírni a munkálatra. Erre még nem került sor, ám legkésőbb jövő év tavaszán átköltöztethetik a múzeumot.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Hagyományőrzés Szatmáron
Többek között a Muzsikás Együttes, a Fonó és a Szabolcs zenekarok és az Ördögborda Táncegyüttes is fellép a 14. Partiumi Magyar Napok (PMN) programjában.
„Hagyományosan gazdag és különleges népzenei és néptánc programok közül válogathatnak a PMN alatt az érdeklődők, akik kivilágos kivirradtig (vagy ameddig bírják szusszal) rophatják a táncot a szabadtéri táncházban is” – áll a Szatmárnémetiben augusztus 17–24. között sorra kerülő rendezvénysorozat szervezőinek közleményében. A fellépők között szerepel Magyarország egyik legjelentősebb népzenei együttese, a világszerte ismert és elismert Muzsikás Együttes, amely a hagyományos népzenét és a 20. századi magyar komolyzenét ötvözi. Folk, népzenei és világzenei eseményeken egyaránt fellépnek, de nem idegen tőlük az alternatív zene, a dzsessz, a kelta zene vagy a zsidó zene sem. A zenekar augusztus 18-án, kedden, 21.30-tól a Szakszervezetek Művelődési Házának kistermében lép fel a moldvai születésű Petrás Máriával kiegészülve. Augusztus 20-án egy a Dinu Lipatti Filharmóniában Kiss Gy. László Liszt-díjas tárogatóművész, valamint Zágoni Mihály tárogatóművész és zenekaruk lép fel. Az ünnepi előadást követően a Tűzoltótorony tövében a magyar „táncházas népzenei újhullám” második generációját képviselő Fonó Zenekar húzza majd a talpalávalót. Ők nemcsak a magyar népzenét, hanem a szomszéd népek népzenéit is tolmácsolják már több mint tizenöt éve. Augusztus 22-én a Kossuth-kerti színpadon és előtte folytatódik a tánc, 16 órától kezdődnek az előadások a Borókagyökér Egyesület szervezésében, fellép a magyargéresi Kikerics néptánccsoport, a szatmárnémeti Röpike, a mikolai néptánccsoport, a bogdándi Rozsmalint, az érmihályfalvi Nyíló Akác, a börvelyi Bekek néptánccsoport, a diószegi Szömörce, a szilágyszéri Kukurók néptánccsoport, valamint Pap-Fejér Boglár és a Herdon fivérek. A színpadhoz a Partiumi Mesterségek Utcáján keresztül lehet eljutni, ahol a népművészeti kiállítás, a hagyományos mesterségek bemutatója és kirakodóvásár mellett két napon át számtalan érdekesség, illetve hagyományos népi játszótér is várja a kicsiket és nagyokat az Aranykapu Kulturális Egyesület szervezésében. Este nyolckor kezdődik a mindig nagy érdeklődésnek és népszerűségnek örvendő szabadtéri táncház, ahol Uhrin Klára es zenész barátai, illetve a Sorogja zenekar muzsikál. Augusztus 23-án 11 órától már ismét hagyományos népi, vásári attrakciók, gólyalábas műsor, kézművesek és kirakodók várják a kicsiket és a nagyokat egyaránt. 17 órától kezdődik a nyíregyházi Szabolcs Táncegyüttes előadása. Az 1957-ben alakult, egyik legnagyobb múltú amatőr néptáncegyüttes táncaiban őrzi a Kárpát-medence folklórjának hagyományait, de eltökélt szándéka olyan alkotások létrehozása is, melyek a mai kor emberének gondolat- és érzésvilágát tükrözik. Céljuk, a folyamatos belső alkotómunka mellett olyan művek felújítása, melyek valamikor meghatározó, „alapművei” voltak a magyar néptáncművészetnek. Őket 18 órától az Ördögborda Néptáncegyüttes követi Honvágytánc című összeállításával.
Krónika (Kolozsvár)

Szólal a fájdalom
Ma már ott tartunk Petőfi halálának, a fehéregyházi átkos csatának 166. évfordulóján, hogy Magyarországon lakó, állítólag magyar állampolgárok fennen hirdetik Soros Györgyék pénzén a politikamentes művészetet. A költő, színművész hegyezzen zabot harmadában, de ne szóljon bele a nagyok dolgába! Petőfi, Arany, Szabó Dezső és Ady, meg annyi sokan, minden sírhelynyi magyar földben forognak – igen, el Barguzinig is. Mert a világon nincs olyan ország – Magyarországon kívül –, mely megtűrné és etetné a nemzet elszánt és nyílt ellenségeit a hazában.
És akkor itt van nekünk Eperjes Károly, oda- meg idevalósi, egyik a fölszentelt művészek közül, akik igenis nemcsak szívükre, de vállukra is veszik az egyes emberek, a nemzet gondjait. Erejük és hitük, művészi és nemzeti hitvallásuk szerint cselekednek a nemzetépítésben.
Sosem hallottam színművészt ilyen közvetlen módon vallani közönség előtt is, társaságban is. Okát tudja a történéseknek és a következményeknek. Vallja és vállalja az átkozott elszántak kiiktatását, lefegyverzését – az övéi, a nemzet védtelenjei nevében és javára. Hát kell-e ennél fontosabb megbízatás filmek, színpadi „jelentések és jelenések” fölmutatásakor?! Kinek érdeke a művészt és a művészetet kitörölni a nemzet életéből? Aki a HAZÁT akarja birtokába venni.
Az írónak ismernie kell a menekült, menhely, menedék fogalmának tartalmát akkor is, amikor százezrek özönölnek be rohamszerűen a hazába, városodba, követelik az ételt, szállást és zsebpénzt, szemrehányást tesznek, hogy még nem adtuk oda az ágyunkat is. Mit tesz a hazai, a legnagyobb ellenség (ellenzék)? Színesíteni akarja fájdalom-barnára, gyászfeketére a menyasszonyokat, újszülötteket, a magyarokat, letörölni a nemzetállamokat Európában.
Eperjes Károlyt Szamócának becézik már több országban. Otthon azok bírálják gúnyba pakolva, akik elhallgattatnának minden magyar írástudót, film- meg színművészt, hadd uralkodjék a másság! Az, ami nem magyar. Egy estét töltöttünk Eperjessel itthon, Kézdivásárhelyen.
Istenes, hazafias szándéka és szava minden lelkeket átfogó visszhangra talált Székelyföldön most is, mint máskor is. Hátha szólalnak hangtalan szépíróink, művészeink is!
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Megmaradás Temploma — Nemzeti Emlékhely
Nagygécen rövid időn belül felújítják a sokáig magára hagyott és elfelejtett templomot, ami a megmaradás jelképe lesz a készülő Nemzeti Emlékparkban, melyben a Megmaradás Temploma mellett szerepel az Őrtűz oszlop, a Megmaradás Háza és a Makovecz-kilátó.
Alig hagyjuk el az országhatárt, még a Csenger, illetve Fehérgyarmat felé vezető elágazásig sem kell elmenni, hogy megpillanthassuk (ha nagyon figyelünk bal felé) a „Nagygéc” feliratú fatáblát. Sokáig az elhagyott, az elfelejtett faluként emlegették ezt a nagy múltú települést — mesélte Forján Zsolt, Csenger város polgármestere —, melyről már 1280-ból maradtak fenn írásos emlékek Később több birtokosa is volt, köztük a Csarnovodai, Csáki, Darai és Drágfi családok tulajdonát képezte, 1476-tól pedig a Szántaiak és a Becskiek birtokolták századokon át. A XIX. században a Szatmár vármegyei magyar falunak 355 lakosa volt, a szabadságharc után, 1852-ben báró Haynau vette meg a géci pusztát. A kúria helyén a korabeli leírások szerint emeletes kastélyt építtetett, amiből azonban mára nem maradt fenn semmi. Szatmár vármegye monográfiája már 88 házról és 678 lakosról ír.
A főútról aránylag jól karbantartott út vezet az emlékhelyig, az út két oldalán bokrok terjengnek, néhány ház is található, de úgy tűnik, ezek nemrég épültek. A temetők is fák és bokrok közé kerültek. A település jelképe az egytornyos, egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplom, román kori résablakokkal, kora reneszánsz szentségházzal, betlehemi csillagos, háromszintes toronnyal. A templom bemutatásakor Forján Zsolt régi dokumentumokra hivatkozik. Egy 1339-es dokumentum szerint Géc templomát az egyik apostolfejedelem, Szent Péter tiszteletére szentelték fel. A kis templom két részből áll, a hajó az Árpád-korból, a szentély Mátyás király korából való. A templomot a XV. század második felében késő gótikus stílusban kibővítették: elbontották a román kori szentélyt, lefaragták a diadalívét, a templom hajóját meghosszabbították és szentéllyel bővítették. A két gótikus ablak közötti szószéket a XVIII. században építették téglából, illetve gótikus faragott kövekből. A reformáció idején, a XVII. században festették ki a templom belső terét, amelyről leírások is vannak. Az épület famennyezetét 1765-ben kapta. Vélhetően ez idő tájt épülhetett a templom különálló fatornya is. A mai homlokzat előtti háromszintes, gúlasisakos tornyot 1896-ban emelték, a bejárat bővítésével ekkor tüntették el a román kori kaput.
Emlékhely
A templom sorsát az 1970-es Szamos-közi árvíz évtizedekre megpecsételte. Külső falán térdmagasságban jelzés található: idáig ért a víz 1970-ben. A bejárat mellett ez olvasható: „Nagygéc, faluközpont, nemzeti emlékhely. A szándékos falurombolás mementója, a megőrző és újjáépítő igyekezet jelképe”. A Megmaradás Templomának teljes körű felújítása hamarosan befejeződik. Helyükre kerültek a padok, amelyek teljesen megegyeznek a korábbiakkal színben és formában egyaránt. A restaurátorok beépítették az úgynevezett „pillangó ablakokat” is. Napsütéses időben a templom ablakain beszűrődő fény és az árnyékok különleges játékának lehetnek szemtanúi a látogatók. Az emlékparkban hamarosan az utolsó emlékoszlop is helyére kerül, a felújított és restaurált Megmaradás Temploma mellett. Az emlékparkba a Kárpát-medencei magyar településektől 2596 üzenet érkezett, Csángóföldtől Drávaszögig, Temestől Délvidékig. A beküldött gondolatok által az az üzenet teljesedik ki, amelyet Nagygéc és XIII. századból fennmaradt temploma képvisel. A befejezéshez közeledő turisztikai fejlesztés során a Megmaradás Temploma körül emlékpark épült, itt kapott helyet — Kárpát-medencei őshonos gyümölcsfák ligetében — a 200 márvány emlékoszlop a Kárpát-medencei, magyarok lakta települések üzeneteivel. Az üzenetek főként az összetartozás, az összefogás, a nemzet fennmaradása, az emberiesség fontossága, a szeretet erejének gondolatkörét jelenítik meg. Pár száz lelkes falutól a milliós nagyvárosig mindenféle település elküldte üzenetét, a Kárpát-medence teljes területét lefedve. Szám szerint a legtöbb üzenet — 1004 darab — Erdélyből érkezett. A többség saját gondolatát írta meg, de sokan Wass Albert, Széchenyi István, Babits Mihály vagy Kölcsey Ferenc sorait tolmácsolták. Tamási Áron („Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”) és Tompa Mihály („Szívet cseréljen az, aki hazát cserél”!) egy-egy versrészlete többeket is megérintett. A magyar költészet és irodalom remekei mellett azonban olyan bibliai idézetek, ókori bölcsességek, dalszöveg-részletek is érkeztek, amelyek mind értékes útravalóval láthatják majd el a Nagygécre látogatókat. Nagygéc üzent: „Senki nem akart innen elmenni, sírva mentek el az emberek”.
Az üzenetek összegyűjtése során két pályázatot is meghirdettek a projekt gazdái, így a Kárpát-medencei könyvtárak a „Legszebb Kulturális Üzenet”, az egyházi szervezetek pedig a „Legszebb Egyházi Üzenet” címre pályázhattak. A könyvtárak megmérettetésén egy székelyföldi kistelepülés, Csíkdánfalva üzenete bizonyult a legszebbnek: „A nép szikla, melyre egy nemzet élete biztosan épül.” (Márton Áron), az egyházak számára kiírt pályázaton pedig egy dunántúli, a Takácsi Református Egyházközség üzenete nyerte el a többség tetszését: „Abban a percben megszűnik nyomorúságunk, amelyikben megérik rá a szívünk.” (Ravasz László). Az emlékpark és a felújított Megmaradás Temploma mellett hamarosan a Megmaradás Háza, a Schwartz-porta és a Makovecz-kilátó is várja majd a látogatókat. Az emlékkertben helyére került az Őrtűz oszlop is. A monumentális alkotás a hét magyar törzs bejövetelére is emlékeztet és a honfoglaló ősöknek állít emléket. A látogatók azonban az Árpád-házi királyok neveit is felfedezhetik az oszlopon. A kárpát-medencei magyar települések üzeneteit tartalmazó márványtáblák gyűrűjében felállított Őrtűz oszlopban elhelyezésre került egy 30 kilogrammos prizma is, melynek megtört fényein keresztül látható a Makovecz Imre által megálmodott kilátótorony is. Ottjártunkkor jóleső érzés volt a toronyból széttekinteni, átlátni a határon, azt remélve, hogy egyszer az is eltűnik és még szimbolikusan sem akadályozza majd semmi az összefogást. A falu újjáélesztésére, emlékének ápolására a hajdani lakosok és a településhez kötődő környékbeliek 2008-ban közhasznú egyesületet hoztak létre, mely a Nagygécért Közhasznú Egyesület nevet viseli. A felújítási munkálatok 562 millió forintba kerülnek. A Nagygécen hamarosan elkészülő emlékhelyet Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke fogja felavatni.
Elek György
Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti)

Megrongálták a Mátyás-szobrot Kolozsváron
Barna festékkel öntöttek le ismeretlen tettesek a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport talapzatát. A feltételezhetően szerdára virradóra végrehajtott vandál akció elkövetői Fadrusz János alkotásának hátsó, a Szent Mihály-templom felé néző részét rongálták meg.
Csoma Botond önkormányzati képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a Krónikának elmondta, még nem sikerült azonosítani az elkövetőket, a városi rendőrség vizsgálja a biztonsági térfigyelő kamerák felvételeit. „Arra gyanakszunk, hogy az éjszaka folyamán történt a műemlékgyalázás, a városházának hivatalból feljelentést kell tennie ismeretlen tettes ellen” – nyilatkozta az RMDSZ-frakció vezetője.
Iulia Perşa, a városháza szóvivője kérdésünkre elmondta: elsősorban az okoz gondot a tettesek azonosításában, hogy a Főtéren felállított térfigyelő kamerák szemből filmezik a Mátyás-szoborcsoportot, így nincsenek olyan felvételek, amelyek az emlékmű hátsó részét mutatnák. Horváth Anna alpolgármester a Főtér portálnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy amint tudomást szereztek a rongálásról, azonnal riasztották a városi és megyei rendőrséget. A helyi rendőrség elvégezte a helyszínelést, majd a kriminalisztikai osztály is kijött, hogy megvizsgálja a vandálok által használt festékanyagot. Az elöljáró azt is közölte, hogy a városháza műemlékvédő osztálya büntetőjogi feljelentést tesz az ügyben. „Egy A kategóriás műemlék megrongálásáról van szó, ez olyan bűncselekmény, amiért börtönbüntetés jár” – szögezte le Horváth Anna. Kifejtette: hacsak nem símaszkban követték el a bűncselekményt, a két térfigyelő kamera segíthet azonosításukban. Hozzáfűzte, ha a felvételek alapján mégsem sikerülne azonosítani a rongálókat, várják az esetleges szemtanúk jelentkezését, mindazokét, akik a szerdára virradó éjszaka a Főtéren jártak és valami gyanúsat észleltek.
A rongálás nyomait napokon belül eltakarítják, hangsúlyozta Horváth Anna. Mint mondta, Kolozsi Tibor szobrászművész, a szoborcsoport bronzrestaurátora csütörtök reggel ér vissza Kolozsvárra, és megígérte, megkeresi azt a hatóanyagot, amellyel a talapzatot maradandó károsulás nélkül meg lehet tisztítani a festéktől. Ez hasonló lehet ahhoz a szerhez, mellyel az aradi Szabadság-szobor piros-sárga-kék festékkel lefújt domborműveit tisztították meg pár hónappal ezelőtt.
Az RMDSZ tegnap közleményben követelte a vandalizmus elkövetőinek kézre kerítését, kifejtve, hogy a tettet a magyar kulturális örökség meggyalázásnak tekintik. Arra is emlékeztettek ugyanakkor, hogy a rendfenntartó szervek a két évvel ezelőtti rongálás elkövetőit sem állították elő. „Kolozsvár teljes közbiztonságára nézve is aggodalomra ad okot, hogy a város térfigyelő kamerákkal ellátott Főterén ilyen súlyos esetek megtörténhetnek anélkül, hogy a tettesek kilétére fény derülne, holott erre minden feltétel adott. Ismételten kérjük, hogy nemzeti szimbólumaink meggyalázását, rongálását tekintsék köztörvényes bűnözésnek, ennek megfelelően rójanak ki büntetést a tettesekre” - olvasható a Kelemen Hunor elnök által aláírt közleményben.
Mint arról beszámoltuk, nem a mostani az első alkalom, hogy vandálok rongálják meg Kolozsvár jelképét. Legutóbb 2013 áprilisában törték le ismeretlenek a szoborcsoport részét képező, földön fekvő zászló rúdját. Fadrusz János közismert alkotását 2010-2011-ben restaurálták a magyar és a román állam támogatásával.
Kiss Előd-Gergely
Székelyhon.ro

Ellehetetlenítették a román köztelevíziót
Augusztus 1-jétől húsz százalékkal csökken a Román Televízió (TVR) alkalmazottainak bére, miután a közszolgálati intézmény igazgatótanácsa úgy döntött, hogy öt napról négy napra csökkenti a munkaidőt, de kilátásba helyezték a tömeges elbocsátásokat is. A döntést kedden jelentették be, a szakszervezet képviselői pedig máris kifogásolták a gyors intézkedést, hiszen szerintük ennyi idő alatt nem lehet megtenni a szükséges jogi lépéseket ez ügyben.
A szakszervezet egyébként kedd este közleményben jelezte, hogy bírósághoz fordulnak az ügyben, mint fogalmaztak, a vezetőtanács tagjai „megfizetnek a szakmai felkészületlenségükért”. Kedden már mintegy száz alkalmazott tüntetett az intézmény bukaresti székhelyének udvarán az intézkedések ellen, szerdán pedig már mintegy 150-en gyűltek össze ugyanott a tiltakozás jeleként.
„Egy felelős ember álljon ki végre, és mondja ki, hogy nincs szükség a román közszolgálati televízióra, mert az az érzésem, hogy szándékosan szabotálják a munkánkat. Nincs pénz saját műsorok gyártására, már eddig is nemhogy csökkentett költségvetéssel, de gyakorlatilag költségvetés nélkül, saját erőből dolgozunk, közben pedig nézőszám-növekedést várnak” – nyilatkozott lapunknak felháborodottan Mosoni Emőke, a TVR bukaresti magyar adásának főszerkesztője tegnap. Mint mondta, már arra is gondolt, hogy valakinek az lehet az érdeke, hogy szép lassan ellehetetlenítse a köztévé működését, hiszen az utóbbi időben „szünet nélkül izgalomban tartották őket”, egyfolytában az állásukért és a fizetésükért kell aggódniuk. Mosoni egyébként Stelian Tănase főigazgatótól is megkérdezte cinikusan, megerősíti-e, hogy a bércsökkentések megoldják a tévé anyagi gondjait, mire ő azt válaszolta neki, hogy igen. „Nem hiszem, hogy virágozni fog az intézmény az emberek fizetésének lefaragásával” – tette hozzá keserűen Mosoni Emőke. „Ha valóban tévézni akarunk, eleve ennél több emberre lenne szükségünk, évek óta mindenki túlhajszolt nálunk. A magyar adás alkalmazottainak nagy része Erdélyből származik, bérben laknak Bukarestben, amit a bércsökkentés után egyszerűen nem tudnának fizetni, kénytelenek lennének elköltözni. Nem terem minden sarkon magyar tévés szakember” – fogalmazott.
Az intézkedést egyébként azt követően fogadta el a TVR vezetősége, hogy a román adóhatóság a múlt héten zárolta az intézmény számláit, mivel a televízió nem fizette ki a soron következő adósságrészletet az államnak. Az igazgatótanács most újabb csoportos leépítést is kilátásba helyezett, miután 2012-ben mintegy 700 emberrel bontottak munkaszerződést, így a dolgozók száma korábbi mintegy 3150-ről 2450-re csökkent.
A televízió igazgatótanácsa által kiadott közlemény nem pontosítja, hogy hány személlyel fognak szerződést bontani, csak annyit közöl, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a szakszervezetekkel a csoportos elbocsátásokról. A munkaidő csökkentésére vonatkozó határozat az év végéig hatályos. Pákai Enikő, a Kolozsvári Televízió magyar adásának főszerkesztője lapunk megkeresésére elmondta, egyelőre ők is csak egy közleményből értesültek a bércsökkentéssel és létszámleépítéssel kapcsolatos tervekről, hivatalos értesítést egyik ügyben sem kaptak. Mint mondta, a szakszervezetek dolga, hogy ez ügyben tárgyaljanak a TVR vezetőségével, reméli azonban, hogy a területi stúdiókat az esetleges leépítések semmiképpen sem érintik, hiszen két évvel ezelőtt már csökkentették az illető stúdiók létszámát, így az újabb emberveszteség „igen nehéz helyzetbe hozná őket”. A közszolgálati televízió hírcsatornájának, a TVR Newsnak a bezárásáról már a múlt héten döntés született, emellett több részleget összevontak, hogy csökkentsék a vezetői funkciók számát. A megtakarítási intézkedések sorát most kiegészítették azzal, hogy bizonyos szerződések értékének csak 70–75 százalékát fizetik ki.
A Román Televíziónak összesen mintegy 700 millió lej adóssága van, ebből 457 millió az állammal szemben. Stelian Tănase, a TVR elnök-vezérigazgatója többször hangsúlyozta, hogy az adóamnesztiát tartja egyetlen megoldásnak, és a kormányt arra kérte, hozzon erről határozatot. A kabinetben egyelőre nem talált meghallgatásra kérése. A TVR ki tudja fizetni alkalmazottainak bérét, hiszen a számlazárolás nem vonatkozik a béralapra, de rövid időn belül az intézmény működésképtelenné válhat, ezért váltak szükségessé az azonnali hatályú megtakarítási intézkedések – érvelt az intézmény igazgatótanácsa. A köztelevízió vezérigazgatója már tavaly májusban is javaslatot tett a bérek 20 százalékos csökkentésére, de akkor az igazgatótanács nem fogadta el ezt a megoldást.
Varga László
Székelyhon.ro

Milliók a szegénység peremén
Románia lakosságának csaknem 44,4 százaléka vergődik a szegénység határán, olyan emberek is, akik dolgoznak vagy akár egyetemi oklevéllel rendelkeznek – jelentette ki Nina Cugler, a bukaresti Agenda 21 egyesület elnöke. Az inkluziós programokért felelős civil szervezet vezetője szerint az emberek felfogásával van gond.
A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja egyre komolyabb kihívást jelent, nyilatkozta Nina Cugler, az Agenda 21 elnöke, aki a szerdán Marosvásárhelyen mutatta be szervezetük legújabb inkluziós programját.
Állítását azzal a számokban is lemérhető ténnyel próbálta igazolni, hogy Románia lakosságának csaknem 44,4 százaléka él a szegénység peremén; a szegénység pedig a társadalmi marginalizáció egyik melegágya. „Nem csak a bőr sötétebb színe, a valamiféle fogyaték, az elszegényedés is a kiszorításhoz vezethet. Rendkívül szomorú, hogy a lakosság szinte felét ez a veszély fenyegeti, olyanokat is, akik munkahellyel rendelkeznek, de a keresetük nem elegendő a számlák törlesztésére” – állapította meg Cugler. Az Agenda 21 megyei önkormányzatok, prefektúrák valamint civil szervezetek bevonásával próbál Buzău, Călăraşi, Kolozs és Maros megyei településeken segíteni, olyan falvakon, mint például Pusztakamarás vagy Alsóbölkény, ahol a szegénység aggasztó méreteket öltött.
Nina Cugler szerint a kormány ott téved, hogy szociális programjain keresztül mindenkinek szeretne valami juttatni, holott az érintetteken nem az anyagi támogatás, hanem a felfogásváltás segítene. „A társadalmi kiszorítottságnak, az érintettől független, úgymond külső tényezői is vannak, de az esetek többségében az egyénen múlik, hogy sikerül-e élnie a lehetőségekkel vagy nem” – mondta el a Bukarestben bejegyzett egyesület vezetője. Romániában megállapítást nyert, hogy a legtöbb, szegénység miatt marginalizált személy nem él a felkínált munkalehetőséggel. Sokan elkényelmesedtek, és inkább a munkanélküli-, majd szociális segélyt választják a munka helyett.
Szucher Ervin

Tovább csökken a tanügyi állások száma Maros megyében
A tanügyben dolgozók (pedagógusok és kisegítő személyzet egyaránt) minden évben ki vannak téve a létszámcsökkenés okozta stressznek. Maros megyében a 2015–2016-os tanévre összesen 8616 állást hagytak jóvá, ez a szám tavaly 8695 volt. Az idei leépítés alapvetően nem nevezhető drámainak, de a szakemberek szerint a létszámcsökkentés az évek során összeadódik, és éreztetni fogja hatását.
A tanfelügyelőség vezetői azt állítják: megtesznek minden tőlük telhetőt, de úgy tűnik, szélmalomharcot vívnak. A végeredmény: osztályokat kell megszüntetni vagy összevonni, miközben a pedagógusok egyre terheltebbek lesznek.
Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes elmondta: az állások számát a gyerekek létszámának függvényében állapítják meg, és ahhoz, hogy a tanügyben dolgozók megkaphassák teljes fizetésüket, ehhez a megadott kerethez kell igazodniuk. A tanügyminisztérium a 2015–2016-os tanévben a megyének 8616 állást hagyott jóvá, tavaly ennél 79-cel többet, a 2013–2014-es tanévben pedig 442 állással volt több, mint az idén szeptemberben kezdődő tanévben.
„Csökkent a gyereklétszám és csökkent a jóváhagyott állások száma is” – mutatott rá Illés Ildikó. Hozzátette: mindenkit próbálnak megmenteni, próbálnak áthelyezni. Viszont pontos képet csak szeptember elején alkothatnak, mert még lesznek versenyvizsgák, a meghatározatlan időre szóló állások elosztása is most zajlik, osztályokat vonnak össze, és majd utána leltároznak, viszont az tény: mindenképpen bele kell férniük a megadott keretbe.
A főtanfelügyelő-helyettes elmondta: azt próbálják kisakkozni, hogy senkit ne kelljen elbocsátani, különösen odafigyelve azokra a pedagógusokra, akik meghatározatlan időre szóló állást töltenek be („titulárisok”), közben pedig a helyettesítő tanári posztokat próbálják csökkenteni.
Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei elnöke kifejtette: a színvonalas, minőségi oktatáshoz pénz szükségeltetik, és a hiány kezelésére nem a tantestület és a kisegítő személyzet csökkentése a megoldás. „Azt mondom, ez a 79 megszüntetett állás az egész megyére nézve nem egy óriási szám, ha viszont arra gondolunk, hogy minden évben van egy ilyen csökkentés, akkor az néhány éven belül jelentőssé nő, és sok helyen megérzik majd a tanintézetekben” – fogalmazott a szakmai tantestület megyei vezetője. Kérdésünkre, hogy az intézkedés a magyar vagy a román nyelven folyó oktatást befolyásolja-e leginkább, elmondta, nem nemzetiségfüggő dologról van szó, mert ott szűnnek meg állások, ahol csökken a gyereklétszám.
A nagyernyei Apafi Mihály Általános Iskola igazgatója, Hajdó Piroska elmondta: a létszámcsökkentés őket is érinti. A községközpontban tavaly két előkészítő osztály indult, harminc tanulóval, viszont az idén ezeket összevonták, és csak egy első osztály indul. Az Ernyéhez tartozó Székelykálban is elkeserítő a helyzet: a 2014–2015-ös tanévben két párhuzamos osztály működött, 24 tanulóval. Szeptembertől azonban már csak húsz gyerek marad, és egy pedagógus fogja oktatni az előkészítősöket és elemistákat. Ernyében nem kell tanerőt elbocsátani, mert egy tanító nyugdíjba megy, viszont az ősszel induló harmadik osztályban a jelek szerint több mint harminc gyerek lesz, és az igazgató azt reméli, hogy ősszel kapnak még egy tanítót. A székelykáli összevonás sem érinti egyelőre egyik pedagógust sem, mert egyikük óvodában szeretne továbbtanítani. „Nagyon stresszelő ez a helyzet, sosem lehet tudni, hogy ki marad állás nélkül” – foglalta össze az évek óta tartó helyzetet az igazgató.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro

Megnyílt a Kakasülő Galéria
Vinczeffy László nagyot álmodott. Két évvel ezelőtt ígérte az akkori röp-kiállítás megnyitásakor, hogy a telke végében álló csűrt “átfogalmazza”, és a gazdasági épület, amely egykor állatok szállásakor, illetve takarmányraktárként szolgált, új funkciót kap a jövőben. Ez az ígéret július 28-án teljesedett be, amikor huszonhét Kárpát-medencében élő művész alkotásait tekinthette meg meg az érdeklődők népes tábora. A kiállító társasága igencsak válogatott képzőművészekből állt össze, közülük jónéhányan, akárcsak az ötletgazda-tulajdonos, Munkácsy-díjasok, a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, többen a Kossuth-díj kitüntetettjei is. A szervezőnek a magas minőség és az önkéntesség volt a mércéje.
Felvételünk két évvel ezelőtt készült, amikor a házigazda felvázolta jövőbeli elképzeléseit.
A felkért személyiségek közük mindannyian figyeltek a hívó szóra: Aknay János, Albert Levente, Berze Imre, Bocskay Vince, Csáji Attila, Elekes Károly, Farkas Ádám, Fekete György, Ferencz S. Apor, Gyarmathy János, Gyulai Líviusz, Hunyadi László, Hunyadi Mária, Kákonyi Csilla, Kubinyi Anna, Kuti Botond, Kuti Dénes, Kusztos Endre, Léstyán Csaba, Sánta Csaba, Somogyi Győző, Siklódi Zsolt, Stefanovits Péter, Szemadám György, Vargha Mihály, Vinczeffy László és Zsigmond Márton. Sajnos, a sors is közbeszólt: Kubinyi Anna és Kusztos Endre már csak az örökkévalóságból, odafentről szemlélhette ezt a rendezvényt.
A kiállítás megnyitójára üdvözletét küldte Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, aki váratlan teendői miatt nem tudok jelen lenni. Az üzenetet Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke tolmácsolta, majd maga is igen megható és lelki emelkedettségről árulkodó beszédet mondott. Korond önkormányzata részéről Vágási Albert községmenedzser köszöntötte a megjelenteket. A kiállítást és a művészeket Nagy Miklós Kund művészeti író méltatta.
A kiállítás egy hónapon át lesz látogatható, naponta 10 és 17 óra között. Helyszín: Atyha 101. szám. Nagyobb csoportok számára egyeztetés szükséges, akik magát a Kakasülő Galéria tulajdonosát, Vinczeffy Lászlót hívhatják ezen a telefonszámon: (+4)0729-847385.
Simó Márton
Székelyhon.ro

Kelemen Hunor részt vett a gyímesközéploki II. Erdélyi lutheránus ifjúsági találkozón
A demokratikus értékek, a szabadság és a keresztény hagyományok együttese képezhetné ma Európa számára azt a közös kitörési pontot, amely révén a térség önmagára találhat. Ezek alapján adhatna jó válaszokat jelenlegi vitás kérdéseire – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök kedden Gyímesközéplokon, a második alkalommal megszervezett Erdélyi lutheránus ifjúsági találkozón, amelyen három ország közel négyszáz magyar fiatalja vesz részt, és amelynek központi témája idén a határok kérdése.
Kelemen Hunor az esemény megnyitóján az evangélikus fiataloknak arról az évtizedes elmulasztott lehetőségről is beszélt, amely gondot jelent ma az Unió határainál.
„Ha Európát szerves egésznek tekintjük – márpedig így szeretünk rá tekinteni – akkor tulajdonképpen egy elodázott lehetőség képezi a probléma gyökereit. Európaiakként elmulasztottuk az elmúlt évtizedben tisztázni, elsősorban önmagunk számára azt, hogy mi is az identitásunk alapja, melyek azok a közös vonások, amelyek összetartanak, egyetlen európai közösséggé kovácsolnak bennünket. Ilyen értelemben a demokratikus értékek és a szabadság mellett előkelő helyet foglal el a kereszténység, pontosabb kultúrtörténeti és vallástörténeti megfogalmazásban: Európa görög-zsidó-keresztény gyökerei” – jelentette ki a szövetségi elnök, aki szerint ennek az egyértelmű megfogalmazásnak a hiánya az Európai Unió alkotmányos szerződésében olyan mulasztás, amelyet nehezen lehet helyrehozni. Kelemen Hunor szerint ezért is szükség van azokra a gondolkodó fiatalokra, akik idővel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az alapvető kérdésekben jelenleg tétovázó Európa megtalálja a megfelelő útirányt. Az RMDSZ elnöke azt is elmondta: a magyarság érdekvédelmi szervezete ma olyan körülmények között próbál biztonságot nyújtó támpont lenni a közösség számára, hogy az ország szomszédságban jelenleg több olyan konfliktusos zóna is van, amely a nemzetközi viszonyokat is újraértékeli.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök beszédében úgy fogalmazott: a gyímesközéploki keresztény ifjúsági találkozó az evangélikus egyházi munka „lelki olimpiája”, hiszen a fiatalok ebben a szellemiségben próbálnak maradandót alkotni, kincset átadni. Ennek a szándéknak a következtében tágulhatnak és szélesedhetnek ki azok a határok, amelyek jelenleg elválasztják a különböző európai térségek magyar fiataljait. „Munkánk a falak lebontása, de ugyanakkor az építkezés is, hiszen új lelki építményeket kell felhúznunk, amelyek következtében más lesz életünk, hétköznapjaink tartalma” – jelentette ki a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője.
A gyímesközéploki eseményen a fiatalokat köszöntötte Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület püspöke és Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A megnyitón imát mondott Koszta István lelkész, a tábor főszervezője, igét hirdetett Fejér Olivér lelkész, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa képviseletében Lukács Bence Ákos konzul volt jelen.
maszol.ro

Rendkívüli ülést tartott a Legfelső Védelmi Tanács
Klaus Iohannis államfő kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott csütörtökön a román Legfelső Védelmi Tanács (CSAT), de az elnöki hivatal nem közölte, milyen döntéseket hozott a testület.
Romániában háromhavonta vagy „szükség esetén" ülésezik a védelmi és nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes testület, a legutóbbi rendes ülésre pedig június 9-én került sor.
Az elnöki hivatal közleményéből nem derült ki, mi indokolta a tanács soron kívüli összehívását. A kommüniké szerint a testület a NATO keleti szárnyának közelében kialakult biztonsági helyzet regionális, illetve Romániát érintő következményeit elemezte. Napirenden szerepeltek továbbá azok a „szövetségi szintű aggodalmak", amelyek a NATO déli határvidékén tapasztalható instabilitás esetleges fokozódásával kapcsolatosak. A közlemény szerint a CSAT a – költségvetési bevételeket veszélyeztető – illegális erdőirtások ügyét is megvizsgálta.
A Mediafax hírügynökség úgy tudja, hogy konkrétabban az ukrajnai, törökországi és észak-afrikai helyzetről volt szó, de azt a román média is csak találgatja, hogy mi indokolhatta a CSAT váratlan ülését, amit alig egy nappal korábban jelentettek be. A lehetséges magyarázatok között az is felmerült, hogy Romániától olyan katonai lépéseket kértek NATO-szövetségesei, amelyekben a Legfelső Védelmi Tanács az illetékes.
A CSAT ülésén annak alelnöke Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök nem vett részt: a testület rendkívüli ülését éppen aznap hívta össze a jobbközép ellenzék éléről államfővé választott Klaus Iohannis államfő, amikor Ponta tíznapos szabadságra külföldre utazott.
A CSAT akkor sem tartott rendkívüli ülést, amikor a román légtérből kitiltott Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes tavaly májusban azzal fenyegette meg Romániát, hogy „legközelebb stratégiai bombázóval érkezik". A nemzetbiztonsági testület összehívását kezdeményező Pontát Traian Basescu akkori államfő azzal hűtötte le, hogy „rossz üzenet lenne a CSAT összehívása, olyan körülmények között, amikor Románia nincs veszélyben".
MTI
Erdély.ma

Románia négyszáz katonát küld Afganisztánba
Románia négyszáz katonát küld Afganisztánba. A katonákat csütörtökön búcsúztattak a Kolozs megyei Désen (Dej) Mircea Dusa védelmi miniszter jelenlétében.
Az „Erdélyi dragonyosok" nevű gyalogos zászlóaljnak ez már az ötödik külföldi kiküldetése: 2002-ben Koszovóban, 2003-ban és 2006-ban Irakban, 2010-ben pedig Afganisztánban kétszer teljesített védelmi feladatokat. Az alakulat ezúttal a kandahári repülőtér védelmét fogja biztosítani.
A román katonák az ISAF nemzetközi stabilizációs erőt felváltó, idén kezdődött Eltökélt Támogatás (Resolute Support) elnevezésű, kiképzésre, támogatásra és tanácsadásra összpontosító új afganisztáni misszió keretében, augusztus első napjaiban indulnak hat hónapos szolgálatra a közép-keleti országba.
Tavaly nyáron a román Legfelső Védelmi Tanács úgy döntött, hogy az ország legfeljebb kétszáz katonát, valamint ötven rendőrt és csendőrt bocsát a NATO rendelkezésére. A tavaly őszi walesi NATO-csúcsot követően Románia növelte a külföldi szolgálatra vezényelhető katonainak létszámkeretét. Januárban Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese köszönetet mondott a bukaresti vezetőknek azért a erőfeszítésért, amellyel Románia hozzájárul a regionális, euroatlanti és globális biztonság erősítéséhez.
Az utóbbi két évtizedben 26 román katona vesztette életét külföldön, elsősorban az afganisztáni ISAF keretében vállalt feladatok teljesítése közben.
MTI
Erdély.ma

Autonómiaharc ellenszélben
A székelyföldi autonómiatörekvésekről, az eddig megtett útról, az elhibázott lépésekről, a román hatalom akadékoskodásai okozta energiaelszívásról is szó esett Tusványoson A birodalom visszavág című beszélgetésen. Az érintettek, a „birodalom” képviselői, Kovászna és Hargita megye prefektusai nem fogadták el a meghívást, és szószólót sem küldtek maguk helyett, így volt és jelenlegi önkormányzati vezetők, valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselője válaszolt a moderátor, Benedek Erika kérdéseire.
Csíkszereda ügyészség által meghurcolt és a vádak miatt lemondott polgármestere, Ráduly Róbert szerint kétféle kormánybiztos regnált, regnál a két székelyföldi megyében: aki meggyőződésből jár el, akadékoskodik, illetve aki parancsot teljesít. Véleménye szerint Hargita megye jelenlegi prefektusa ez utóbbi kategóriába tartozik, „tulajdonképpen nem rossz ember”, de felső utasításra kénytelen végrehajtani a magyarság által el­lenségesnek tartott lépéseket. Ráduly szerint már nemcsak Mircea Duşă, de a jelenlegi belügyminiszter, Gabriel Oprea is egyik fontos korifeusa a Székelyföld-ellenességnek. Ilyen összefüggésben úgy látja, a székelyföldi önkormányzatok „nagyon gyengén muzsikálnak” az autonómia ügyében, alig néhányan fogadták el az SZNT által javasolt határozatot, és erre más magyarázatot nem talál, mint gyávaságukat. Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester úgy véli, az ő meghurcolásának is az a célja, hogy megfélemlítsék az itt élőket, és úgy tűnik, eredményes akció volt, mert az utóbbi időben nagyon elhalkult az autonómiáról szóló közbeszéd. Kitért az SZNT-re is, amely „nagyon fontos felépítménynek ígérkezett”, és amelyre nagy szükség is van, mert „egy nem politikai szervezet megteheti, elmondhatja mindazt, amit a politikusok nem tudnak, nem akarnak”. Ám meglátása szerint Izsák Balázs elnök nagyot hibázott, éppen a politika fölöttiséget, a pártatlanságot adta fel, amikor tavaly az elnökválasztási kampány során lecsatlakozott az egyik párt jelöltje mellett. Az autonómiáról szólva kifejtette: nem lesz jobb az élet, sokkal többet és fegyelmezettebben kell dolgozni, csak éppen nem mindegy, hogy az ember magáért vagy másért munkálkodik. Ráduly Róbert szerint lesz autonómia, és ez elsősorban rajtunk múlik, az itt élőknek kell „elsöpörniük” a jövő évi választáson azokat – polgármestereket, önkormányzati képviselőket –, akik addig nem fogadják el a székelyföldi autonóm régióhoz tartozásról szóló szándéknyilatkozatot. „Elég sok rés van a pajzson, meg kell találni, és be kell tömni azokat, ez a következő feladat” – mondotta. Az SZNT képviseletében felszólaló Árus Zsolt szerint egy számbeli kisebbségben élő népcsoport akkor lehet sikeres, ha „megtalálja a rést a pajzson, illetve, ha képes innovatív módon úgy megközelíteni a kérdéseket, ahogy nem számít rá az ellenség”. Ebbe a kategóriába tartozik a két sikertelen népszavazási kezdeményezés után a tavaly javasolt, autonómiáról szóló határozatok elfogadása, ki kellett zárni annak lehetőségét, hogy a prefektus érdemben meg tudja akadályozni. Ezért találták ki, hogy petíció formájában nyilvánítják ki a képviselők az őket megválasztók akaratát. 55 önkormányzat elfogadta, ezeket a dokumentumokat eljuttatták különböző külföldi fórumokra, és elérték azt, hogy most már az Európa Tanács titkára is pontosan tudja, miről van szó, mi a helyzet Székelyföldön. A prefektusok megtámadták ezeket a határozatokat, de Európában ugyancsak furcsán néz ki, hogy egy közösségnek nincsen joga még véleményt nyilvánítani sem. „Az igazság az, hogy ebben a kérdésben a prefektusok a mi pályánkon, nekünk játszanak” – vélekedett Árus Zsolt, aki azt is hozzáfűzte, látszik tehát az eredmény, ennek kellene meggyőznie a maradék 98 székelyföldi önkormányzatot, hogy ők is fogadják el a határozatot.
Székelyföldön szabadságharc folyik, a birodalom pedig azt szeretné, ha ez csupán személyes szabadságunk védelmére korlátozódna – utalt a Ráduly Róbert által is említett letartóztatásokra Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. A birodalom ellenreakciója a székelyek nagy menetelése után erősödött fel, 2013 őszén, a szervezés során is jól érzékelték, hol lendült át a tiltás engedékenységbe: amikor látták, hogy megvan a kritikus tömeg, amelyet erővel nem tudnak legyőzni, így utolsó pillanatban rábólintottak a megmozdulásra. Tamás Sándor szerint az összefogás hozhat eredményt, ez a menetelés során is bebizonyosodott, „másképp egyenként fognak ledarálni, erre minden eszközük és erejük megvan”. Felidézte, hogy Háromszéken az elmúlt három évben a prefektúra 154 pert indított az önkormányzatok ellen kimondottan magyar ügyekben (zászló, kétnyelvű felirat, anyanyelvhasználat), „meg akarnak törni és van, akit sikerült” – mondotta. Ő is hangsúlyozta, hogy Székelyföld autonómiája a következő években fontos ügy lesz Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt, „csak rajtunk, múlik, hogy ki tudjuk-e használni ezt az időszakot”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Élményekkel telve, hitben növekedve (Egyházmegyei jutalomtábor Angyaloson) (Református hírnök)
„Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott az Úr, meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok!” (Zsolt. 4,4)
Az angyalosi református közösségi ház adott otthont idén annak a jutalomtábornak, amelyet a Sepsi Református Egyházmegye és a református vallástanárok pedagógiai köre szervezett olyan diákok számára, akik a nemrég véget ért tanévben kiemelkedő eredményeket értek el a bibliaismereti vetélkedők egyházmegyei és egyházkerületi szakaszain. Ebben élen jártak a Mikes Kelemen Líceum, a Székely Mikó Kollégium, a Váradi József Általános Iskola és a sepsibodoki Henter Károly Általános Iskola diákjai.
A tábor megszervezését három évvel ezelőtt Roth Levente egyházmegyei katekétikai előadó kezdeményezte, mivel úgy gondolta, hogy lehetőséget kell adni a tantárgyversenyeken díjazott gyermekeknek, hogy alkalmuk legyen együtt kirándulni, játszani, barátkozni egymással, de ugyanakkor imádkozni és énekelni is. Ahhoz, hogy a táborban megforduló diákok jól érezzék magukat, gondos előkészítő munkára volt szükség, hiszen színvonalas gyermekprogramokat kellett szerveznünk 11–12 éves tanulók számára.
Reggeli tornával indult minden nap, amelyet áhítat követett, majd a játék vette át a főszerepet. A játékos vetélkedők győzteseit apró ajándékokkal jutalmaztuk. A tábor résztvevői megismerkedhettek a népi bútorfestés technikájával, a minták, motívumok világával, és néhány órán belül máris változatos kézművesmunkák készültek el. Nagy élményt jelentett a filmvetítés, az élő zenei előadás és énektanulás, a csocsóbajnokság, illetve a különböző eszközök felhasználásával szervezett élménypedagógiai játékok. Maradandó emlék lett, hogy Váncsa Jenő vállalkozó jóvoltából lovas kocsin járhatták be Angyalos utcáit és a falu környékét. A tábor istentisztelettel zárult, amelyen igét hirdetett Müller Loránd Bálint fotosmartonosi lelkipásztor, aki igehirdetésében szemléletes módon bátorította, biztatta és lelkesítette a résztvevőket. A záró istentiszteletre egyébként meghívást kaptak a szülők, nagyszülők, az osztályfőnökök, iskolaigazgatók, a tanulók gyülekezeteinek lelkipásztorai, hogy ezáltal is ünnepélyesebbé tegyük ezt az alkalmat és együtt örüljünk gyermekeinkkel. A díjak kiosztását, a lelkészek áldását, a közös imádságot és éneklést követően szeretetvendégség tette teljessé az együttlétet és annak örömét.
Gyakran hallunk olyan véleményeket, hogy lassan eltűnnek a minták, az úgynevezett Z generáció tagjai, akik 1996 után születtek, már nem úgy tekintenek a felnőttekre, mint akik példaképek lehetnek számukra, mert már nem vonzó az általuk közvetített értékrend. Szervezőként azonban azt tapasztaltam, hogy ez nem minden esetben igaz. Ifjaink, akik virtuális barátságokat kötnek és egy online világban élnek, erősen kötődnek a valóságos élményekhez is. Személyiségüknek ezt az oldalát közelítve meg, igyekeztünk igényeiket felmérni és azokhoz igazodni. Bízunk abban, hogy ez a néhány nap hozzásegítette őket ahhoz, hogy közelebb kerüljenek Isten csodálatos vezetéséhez és a keresztyén értékekhez. Ebben a tekintetben visszaigazolásnak számítanak azok a búcsúzás előtt írt rövid élménybeszámolók, amelyekben a legtöbbször előforduló fogalmak a következők voltak: játék, barátok, ének, imádság, hit, öröm, hála, élmény és emlék. Ezek mind találkoznak pedagógiai célkitűzéseinkkel. Ennek nyomán elmondhatjuk, hogy mindannyian élményekkel telve, lélekben gazdagodva térhettünk haza, és már most türelmetlenül várjuk a folytatást. Köszönettel tartozunk mindazoknak a lelkipásztoroknak és vallástanároknak, akik a jutalomtábor megszervezésében önzetlen segítőink voltak, akik szabadidejüket áldozták a gyermekek foglalkoztatása és szórakoztatása érdekében. Továbbá köszönjük Handra Levente mérnök adományát, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Bon Sweet Bon támogatását, amellyel hozzájárultak a tábor lebonyolításához.
Isten áldása kísérjen bennünket.
Bocz Ildikó Rita
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Templomaink – Bikfalva (Református Hírnök)
„Sepsiszentgyörgyről tekintve feltűnő jelenség a bikfalvi vártemplom hatalmas tornya. Délutáni napsütésben valósággal világít a Kövesponk alján” – ezekkel a szavakkal jellemzi Kónya Ádám a bikfalvi református templomot, amelynek tornya feltehetően valamikor a 15. század végén épült, hajója pedig csak jóval később, 1863-ban, amikor a régit lebontva, megépítették a ma is álló, több mint 500 ülőhellyel rendelkező templomhajót.
A gúlasisakkal ellátott, 34 méter magas torony másfél méter vastagfalába vágott ajtón keresztül egy későgótikus terembe lépünk, amelynek dongaboltozatát a 15. század végére jellemző, kettősen hornyolt terrakotta bordák hálózata díszíti. A torony emeletein felfelé haladva pedig még inkább tetten érhető a középkor hangulata. Nagyméretű, könyöklős kiképzésű falfülkék belsejében a korra jellemző keskeny lőrések sorakoznak. Az első övpárkány fölötti rész Debreczeni László szerint már 17. századi, az eredetileg íves-tornácos toronysisak pedig még később épülhetett. Ezt 1939-ben éppen Debreczeni tervei alapján átépítették, viszont a második világháborúban a toronynak ez a része megsemmisült. Szemtanúk visszaemlékezése szerint az Észak-Erdélybe bevonuló román hadsereg használta célpontnak és egy ágyúlövedék találta el, azonban még 1945-ben visszaállították eredeti formájába. Sajátos története van a templomhajó megépítésének. Ugyanis a régi gótikus templom helyére 1863-ban épített új hajó a falu akkori lelkésze „fondorlatos cselvetésének” köszönheti létét. Erről Orbán Balázs a Székelyföld leírásában a következőképpen ír: „Bikfalvának magaslaton fekvő várkastély környezte régi temploma volt. E templom már a felszaporodott hívek befogadására igen kicsiny és romladozott vala, s az orgona teremtett nekik egy új, igen szép és nagy templomot. Igen, az orgona teremtette a templomot, s ez állítás bármilyen nevetségesnek látszassék is, mégis így van.” A teljes történet úgy szól, hogy a már említett okok miatt a lelkész szerette volna rávenni híveit egy új templom építésére. Miután azonban javaslatát elvetették, „az eszélyes lelkész átlátván, hogy szép móddal nem boldogulhat, cselhez folyamodott, s híveit rábírta, hogy legalább a már használhatatlan régi orgona helyett újat csináltassanak. Ebben megegyeztek, s annak megcsináltatását a tiszteletes úrra bízták.” A tiszteletes pedig ennek nyomán rendelte meg Kolonits István orgonaépítő mesternél azt az egymanuálos, 12 regiszteres orgonát, amely manapság is a templom egyik ékessége. Azonban jól tudván, hogy mit tesz, olyan nagyméretű orgonát rendelt, hogy amikor az elkészült, nem fért be a régi templomba. Így tehát a bikfalviaknak nem maradt más választásuk, minthogy az orgonát is befogadni képes új templomot építsenek. „Ekként épült a mostani szép, ízléses nagy templom, melynek kevés párja van Székelyföldön. És behelyezték a szép nagy orgonát, mely szintén a Székelyföld legszebb és legnagyobb orgonái közé méltó joggal sorozható.” – foglalja össze Orbán Balázs a templomépítés történetét. Az építkezésnek azonban leginkább a várfal látta kárát, ugyanis miután eredeti szerepét már elvesztette, jelentős részét lebontották. A megmaradt és ma is álló várfalrészt kívülről támpillérek tagolják, belül pedig három lőrés kiképzése tanúskodik középkori eredete mellett. Felbecsülhetetlen értéket képvisel a templom 1640-ben öntött harangja, mely nem annyira régiségében áll, hanem inkább abban, hogy latin felirata mellett, hibás betűkötéssel ugyan, de magyar nyelvű feliratot is tartalmaz: BIKFALV: AZ ISTENNEK DICZRETIRE CZINALTATVNK ES HARANGOT. 1640. Ismereteink szerint ez a második olyan magyar felirat, amely harangon a 17. században előfordul, és egyben arról is tanúskodik, hogy a bikfalvi reformátusok ezen kezdeményezése egy évszázaddal megelőzte a magyar nyelv harangfeliratokon történő meghonosodását. Az új templom építésének idején még 1150 lelket számláló bikfalvi református gyülekezet az azóta eltelt másfél évszázad alatt 330 főre apadt, de ez a maréknyi közösség továbbra is híven őrzi ősei örökét, amelyre méltán lehet büszke.
Sánta Imre
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Családsegítők Sepsiszentgyörgyön 2.
Sepsiszentgyörgyön több mint húsz éve működik családsegítő tevékenység. Papp Adolf, a Pro Nobis Egyesület elnöke és felesége, Balázs Réka Step by Step alternatív oktatásban képzett tanítónő, mindketten családterapeuták és mentálhigiénés szakemberek. Az idei Házasság hete rendezvényen több témában is előadást tartottak. Ezt követően beszélgetésünk első részét a Háromszék múlt csütörtöki számában (július 23.) közöltük.
Elakadások: apró dolgokból lesz a lavina...
Balázs Réka: Az érzelmi fejlődés megelőzi a tudatos fejlődésünket. Hamarabb érzünk, mint ahogy gondolkodunk. Ha valaki megnyom egy érzékeny „gombot”, érzelmeink abban a helyben átveszik az irányítást. Magyarázhatjuk a bizonyítványunkat, de érzelmeink nagyon sok esetben eldöntik, hogy mi fog történni. Ha az érzelmi hálót nem tárjuk fel, nem tudatosítjuk, akkor ez irányít. És ha átváltunk az érzelmi üzemmódba, akkor... Szóval, pont az az ember irányítható a legjobban, aki elutasítja, tagadja az érzelmek hatását a mindennapi életünkre.
– Milyen fajta elakadásokat tapasztaltatok?
B. R.: Többfélét is: gyereknevelési problémákkal érkeznek nagyon sokan (volt egy időszak, mikor azzal hozták a gyereket: „tessék megjavítani”); aztán az, hogy elbeszélnek egymás mellett gyakran megfogalmazott gond; alkoholizmus, illetve függőségek, szenvedélybetegségek; depresszió; hűtlenség; elhidegülés, eltávolodás... Nekem kedvenc témám a kommunikációs mintáink tudatosítása. Nagyon fontos lenne: működik vagy sem? Hatékony vagy nem? Gyakran hallom, hogy „én mindent megteszek”. De vajon hatékonyan teszem-e? Eredményes-e az, amit teszek? És mi az a minden?... Ha valamivel kapcsolatosan rossz érzésem van, és nem fogalmazom meg, akkor mindig leverem valahol, valakin, leggyakrabban a családtagokon. És az is baj, ha magam ellen fordítom. Kérdés, hogy mennyi önbizalma van a család tajgainak? Merik-e képviselni magukat?
Papp Adolf: Amikor az önbizalmunk alámegy, akkor mindent nagyon érzékenyen veszünk, és sokszor túlzottak a reakcióink. Támadunk. Komplex kérdéskör.
B. R.: Mennyire érzem környezetem szeretetét? – ez is meghatározza azt, hogyan kommunikálunk. Ugyanakkor az elakadás apró dolgokból is kezdődhet, amiből aztán lavina lesz... Egy idő után azt fogom érezni, hogy nekem semmi közöm a másik emberhez. És nincs, amibe kapaszkodni. Ha nem kommunikálunk, akkor a döntéseket kaotikusan hozzuk. Ha nem beszéljük meg, néha a hétköznapi apró dolgok is (házimunka, pénzköltés, szemétlevivés, séta stb.) nagyon meg tudják mérgezni az életünket. Ha a kommunikáció nem hatékony, akkor ezekből fegyver lesz. És háború. Mert akkor elkezdődik a leépítés: „te sem vagy képes...”. A mérgező szavak: mindig, soha. Az építő szavak: köszönöm, ez jól esett, hálás vagyok neked. Tudom jelezni, ami jól esik... Egy köszönöm beiktatásával rengeteget lehet változtatni a családi hangulaton. Megköszönöm-e, amit kapok, vagy természetesnek veszem? Észreveszem-e a társam/gyermekem erőfeszítéseit? Vagy csak a kimagasló teljesítményeket észlelem? Az apró dolgokat meg tudom-e köszönni?... Ha csak annyi tiszteletet adnék néha a társamnak, mint a szomszédnak... Elég, ha egy ember elkezdi a családban. Ha csak egy ember kér segítséget, akkor neki is tudunk segíteni. Mert amikor egy ember változtat a viselkedésén, akkor az egész rendszer változik. Ez törvényszerű, ez alól nincs kivétel. Ha az anya vagy az apa elkezd változtatni a viselkedésén, akkor ez meghozza a változást az egész családban. Kommunikáció, a házasság egyik alapja
P. A.: Ha megkérdezzük a férjet vagy feleséget, hogy miért jó neki a családban, akkor legelőször nem azt mondja, hogy azért, mert házunk van és nagy autónk, meg tele vagyunk pénzzel, hanem ezt: azért, mert a férjem egy különleges ember, vagy mert olyan szeretetet kapok a feleségemtől, amilyent máshonnan nem kapok... Vagy ehhez hasonlót. Mert ha valaki azt mondja, hogy neki azért jó a házasság, mert ilyen meg olyan eszközökkel rendelkezik, akkor nem biztos, hogy ebben jól is érzi magát... P. A.: Nagyon szegényes lett a kommunikáció. Más a telefonos kommunikáció és a szemtől szembeni. Nem is beszélve a számítógépesről, Facebookról meg egyebekről. Ezek kiszárítják a kommunikációs csatornákat. Az írott társalgáson kevés érzelem megy át. Vannak olyan kutatások, amelyek azt mondják, hogy a testbeszéd és a nonverbális kommunikáció ma 96 százalékát teszi ki egy üzenetnek. Kezdődött a hatvanas években, beszéltek hatvan százalékról, a nyolcavanas években hetven, aztán a kilencvenes években már hetvenöt-nyolcvan, most már 96-ról beszélünk. Ha csak ezt az egy részt vesszük, akkor ez sok mindent megmagyaráz.
B. R.: A házasság egyik alapja a jó közlékenység lenne. Fontos, hogy a kommunikációban tudunk fejlődni, ha akarunk. Tanulható, tanítható. Az elakadások jórészt abból származnak, hogy időnként nem merünk kérni, mert félünk a visszautasítástól. Nem tudjuk, hogyan kérjünk, célozgatunk. Gyakran csak elvárunk anélkül, hogy kérnénk. Elvárjuk, hogy a másik kitalálja, mire van szükségünk. Nagyon gyakran halljuk: „Hiszen már öt éve ismer. Már kellene tudnia.” Fogalmazzuk meg a kéréseinket tisztán! Konfliktushelyzetekben előjönnek a régi családi mintáink. Stressz- és konfliktushelyzetben úgy működünk, akár a szüleink. Nem tudunk mást, mert a feszültség hatására lepereg rólunk, amit tanultunk. Ezért van, hogy nagyon sokszor ördögi körbe kerül a család: elhangzik valami, mindenki tudja, hogy mi következik – egy nagy veszekedés. P. A.: Elbeszélnek egymás mellett. Mindenki úgy érzi, hogy a másik nem érti meg. Nem kapják meg a közös pontot.
B. R.: Ugyanakkor mindenki beszélni akar. Nem tudunk másokat meghallgatni. A meghallgatás művészetét is újra kelleni tanulni. Mert az is tanulható.
Kérdezett: Józsa Zsuzsanna
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fogyasztóvédők – értünk vagy ellenünk?
A fogyasztóvédelmi hivatal feladata – mint neve is jelzi – a polgárok érdekei fölötti őrködés lenne: hogy ne csapják be az üzletben, ne verje át a szolgáltató, ne sózzanak a nyakába hamis, esetleg romlott terméket. A háromszéki fogyasztóvédők azonban túlteljesítenek, hatáskörüket kiterjesztették, és a hatalom meghosszabbított karjaként sakkban tartanák a fél világot.
Belekötöttek a székely ízek kifejezésbe, az idősotthont néhány kopott zománcú kanálért büntették, s ha az önkormányzatok megrekcumozása nem lehet feladatuk, kiszállnak az alárendelt intézményekbe, például az uszodába. Hiába magyarázzák az ott dolgozók, hogy a korszerű vízkeverő, tisztítóberendezés biztosítja a kellő higiéniát, ezért elavult a törvény, amelyre hivatkoznak, s hetente cseréltetnék a vizet. Nem számít, hogy négy napig zárva tartana a strand, a szabály az szabály, be kell tartani – harsogja a rendőrségtől kikopott főfogyasztóvédő, és büntet gúnyos megjegyzések kíséretében, miszerint a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak nem fekszik a jogszabályok betartása. Tavasszal, cseppet sem burkolt bosszúként, a Háromszékben megjelent bírálatokért rászálltak lapterjesztőnkre. Megrovásban részesítettek és bírságot is kiszabtak. Túlzottnak tűnt az eljárás, megóvtuk, a bíróság pedig mértéken felülinek ítélte a büntetést, amit azonban ettől függetlenül ki kellett fizetni. Magyarán, igazunk volt ugyan, de maradtunk a kárral, az erkölcsi elégtételt pedig kitehetjük az ablakba.
Túlbuzgó fogyasztóvédőink gyarapítják hát az államkassza bevételét, akár okkal, akár ok nélkül büntetnek. Tevékenységükhöz egyre több túlkapás tapad, és az egyszerű polgár egyre kevéssé védelmezőként, inkább erőszakszervezetként tekint rá.
A csendőrség, rendőrség, a prefektúra után még egy intézmény Székelyföldön, amely nem értünk, sokkal inkább ellenünk dolgozik.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Holnap rajtol a Nyárádmenti Napok
Július 31 – augusztus 2. között tartalmas és változatos program várja a Nyárádszeredába látogatókat. A hagyományos Nyárádmenti Napok rendezvénysorozat már pénteken kezdetét veszi, amikor délben felavatják a helyi idősotthon kibővített épületét, majd 18 órától a nyárádszeredai városi könyvtár megnyitójára kerül sor. Augusztus 1- jén, szombaton délelőtt 10 órától a Bocskai téren nyílik a hagyományos termékek vására, ugyanitt a gyerekeknek kézművesműhely lesz. 12 órától a Szereda Vásárhely felőli kijáratánál lévő Butyurka- tanyán lovas bemutatóra kerül sor, a lovasíjász-rekordot döntött Pászka Lehel látványos mutatványokkal örvendezteti meg a közönséget. A délutáni autós, motoros parádét és a barátságos futballmeccset követően este a koncerteké lesz a főszerep, 19 órától Kalapács&Rudán és az Akusztika szórakoztatja a magyar heavy metal kedvelőit. 22 órakor Baricz Gergő lép színpadra, illetve elkezdődik a nagy népszerűségnek örvendő Bekecsalja szépe szépségverseny. Vasárnap 12 órától a szeredai gátnál off-road versenyt tartanak, 15 órától gyerekelőadások és futballmérkőzések zajlanak. 17 órától Buta Árpád és Boros Emese operettslágereket ad elő, 18 órától pedig a Bekecs Néptáncegyüttes előadását tekinthetik meg az érdeklődők. Ezt követi 20 órától a Vecker, 21.30-tól az Ördögök koncertje. 22 órától kezdődik az Atilla Fiai társulat és a Bekecs Néptáncegyüttes közös műsora, magyar rocklegendákat adnak elő. Éjfélkor tűzijáték zárja a Nyárádmenti Napokat.
Ifjúsági udvar
A Nyárádmenti Napok keretében első alkalommal lesznek fiataloknak szóló külön programok, augusztus 1- jén, szombaton a helyi polgármesteri hivatal udvarán. Kezdeményező a Nyárádszeredai Ifjúsági Szervezet. 11 órától Az én varázskertem című rajzpályázat munkáinak kiértékelésére kerül sor, ezt követően pedig fergeteges zumbapartit tartanak. 15 órától Bencze Ildikó a tanulási módszerekről, valamint a kommunikációról tart előadást, majd 17 órától dr. Kraft Hunor nőgyógyásszal várják beszélgetésre az érdeklődőket. 18 órától a humoré a főszerep, György Botond és Kun Zsolt humoristák stand-up comedyval szórakoztatják a fiatalokat, éjféltől szabadtéri bulival zárul a program.
(menyhárt)
Népújság (Marosvásárhely)

Állítsák elő a Mátyás-szoborcsoport meggyalázóit!
A magyar kulturális örökség meggyalázásnak tekintjük Fadrusz János alkotását, a kolozsvári Mátyás- szoborcsoportot érő újabb rongálást.
Megengedhetetlennek tartjuk, hogy Európa Ifjúsági Fővárosában, az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó Kolozsváron ma védtelen célpont lehet egy olyan érték, amelynek restaurálása a román és magyar állam közös ügye és munkája volt.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ezért az illetékes hatóságok mielőbbi fellépését kéri az "ismeretlen tettesek" előállítása, cselekedetének számonkérése érdekében. A rendfenntartó szervek a két évvel korábbi hasonló tettek elkövetőit sem állították elő, bár akkor is nyomatékosan kértük az esetek kivizsgálását.
Kolozsvár teljes közbiztonságára nézve is aggodalomra ad okot, hogy a város térfigyelő kamerákkal ellátott Főterén ilyen súlyos esetek megtörténhetnek anélkül, hogy a tettesek kilétére fény derülne, holott erre minden feltétel adott.
Ismételten kérjük, hogy nemzeti szimbólumaink meggyalázását, rongálását tekintsék köztörvényes bűnözésnek, ennek megfelelően rójanak ki büntetést a tettesekre.
Továbbá követeljük, hogy a hatóságok tegyenek eleget hivatali kötelességeiknek, ezáltal pedig járuljanak hozzá a közösségek közötti békés együttéléshez.
KELEMEN HUNOR
a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Népújság (Marosvásárhely)

Ipó László-emlékkiállítás nyílt a Művészeti Múzeumban
Robusztus egyénisége, lángoló szelleme, csupaszív lelke most is itt van köztünk, önarcképeiről felénk sugárzik határozottságával, magabiztosságával, tisztaságával. Az embert kereste, és megmutatta belső lényünket, népét, szülőföldjét, mindazt, ami körülvette – hangsúlyozta Ferenczy Miklós református lelkipásztor kedden délután a Művészeti Múzeumban, Ipó László emlékkiállításának megnyitóján.
Az 1911 és 1991 között élt festő, muzsikus és költő vallomását idézte továbbá a méltató: „számomra nem adatott más gazdagság, csak az isteni szikrából fakadt tehetségé – és ti, a négy gyermekem – ez minden vagyonom”.
A tárlat, amely a Gy. Szabó Béla Galériában 1998-ban szervezett kiállítás után ismét a kolozsváriak elé tárja a székelykeresztúri alkotó munkásságát, az unoka, Ipó Ildikó és az Ipó László Alapítvány kolozsvári fiókja kezdeményezésére jött létre. Bevezetőjében Alexandra Sârbu muzeológus kifejtette: a család tulajdonában lévő festmények mellett a székelykeresztúri Molnár István Múzeumból, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetből, barátoktól, ismerősöktől származó képeket vehetnek szemügyre a betérők.
F. Zs.
Ipó László (Felsőboldogfalva, 1911. március 4. – Székelykeresztúr, 1991. március 22.)
Szabadság (Kolozsvár)

Felvinc Napok tizedik alkalommal
A Felvinc Egyesület július 31-e és augusztus 2-a között tízedik alkalommal szervezi meg a Felvinc Napokat. Mivel 2015 a Fény éve, a rendezvénysorozatnak is a Fény a fő tematikája.
Pénteken délután 6 órától a felvinci Vigadóban a köszöntő beszédek után fellép a kolozsvári Operettissimo, a marosszentgyörgyi Szent Cecilia együttes, a szé­kelykocsárdi Kochárda női kórus, a Csombordi Pipacsom Tánccsoport, a Felvinci Néptánccsoport.
Szombaton egész napos rendezvénysorozatra várják az érdeklődőket a Gyülekezeti házba. 10 órától a kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia lép fel; Demeter Ferencz és Vincze László bemutatja a Mátyás király és a kolozsvári bíró című bábjátékát. 11-től a felvinci gyerekek Ragyogj csillag – bibliahéten összeállított – előadására kerül sor, majd 12-kor Én elmentem a vásárba fél pénzzel… mottóval kézműves vásár nyílik. Azokat, akik megéheztek, a szervezők zsíros kenyérrel várják, majd ebéd után a Gyülekezeti ház udvarán szabadtéri játékok lesznek.
Szacsvai Kinga
Szabadság (Kolozsvár)

Szülőföldön magyarul: ősszel várható döntés
Összesen 155 426-an vennék igénybe a Szülőföldön magyarul program támogatásait ebben az évben. Az elmúlt évhez képest 2,1 százalékkal csökkent a támogatást kérők száma: ez 3273 gyermekkel jelent kevesebbet.
Egyébként végéhez közeledik a benyújtott igénylések feldolgozása, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) csíkszeredai központjából nemsokára döntésre terjesztik elő a támogatást kérők jegyzékét – közölte érdeklődésünkre Bartolf Hedvig, a Szülőföldön magyarul program romániai lebonyolítását végző illetékese. Kifejtette, van még néhány tisztázandó kérdés, ezek megoldása után viszont lezárják a program támogatásait igénylők listáját, és előterjesztik ezt támogatási vagy elutasítási javaslataikkal együtt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek. A magyar kormány támogatását folyósító alapkezelő várhatóan az ősz folyamán hoz döntést, az igénylők ezt követően kaphatják meg banki átutalással a támogatásokat. Bár az RMPSZ az igénylések túlnyomó többsége esetében támogatásra javasolja az alapkezelőnek a nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásért, illetve hallgatói támogatásért benyújtott igényléseket, olyan eset is van, amikor elutasításra tesznek javaslatot. Bartolf Hedvig rámutatott, ez például akkor fordul elő, ha egy adott településen magyar iskola is van, a szülők mégis román iskolába járatják gyermeküket, ennek ellenére kérvényezik a támogatást. Mint ismeretes, a Szülőföldön magyarul program célja a külhoni magyar oktatásban részt vevő diákok támogatása. Miután a szülők postázták igényléseiket, és miközben az RMPSZ-nél végezték az adatok feldolgozását, hiánypótlás is zajlott: levélben vagy esetenként e-mailben, telefonon is megkeresték azokat, akik nem küldtek be minden szükséges dokumentumot, és felkérték őket a hiányzó iratok pótlására. Bartolf Hedvig közlése szerint elég sok volt a hiányos pályázat, összesen 1600 levelet küldtek ki hiánypótlási felszólítással. Az esetek többségében a szülők beküldték a hiányzó adatokat, de az is előfordult, hogy nem válaszoltak a megkeresésre. Utóbbiakat szintén nem tudják támogatásra javasolni. A 2014/2015-ös tanévre Romániából 153 887 óvodás és iskolás számára igényelték szüleik a nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást, és további 1539 egyetemista kérte a hallgatói támogatást – derül ki a statisztikából.
R. Kiss Edit
Krónika (Kolozsvár)

Felelőtlenek
Teljes összevisszaság jellemzi a Ponta-kormány költségvetési és pénzügyi politikáját, az ember csak úgy kapkodja a fejét a kabinet tagjai által bejelentett tervek hallatán.
Miközben jelen pillanatban még teljesen bizonytalan az áfacsökkentést tartalmazó adótörvénykönyv sorsa, sőt az is, hogy az előirányzott adóenyhítések milyen mértékben befolyásolják a költségvetési hiányt, a szociáldemokraták és koalíciós szövetségeseik olyan mértékű fizetésemeléseket ígérnek, hogy az a hazai bérszinthez szokott adófizetők számára enyhén szólva is gyanús. A jövő évi helyhatósági és parlamenti választások közeledtével a megtcélzott ágazat természetesen a közszféra, ahol a munkaügyi miniszter hetven százalékkal emelné mintegy 900 ezer dolgozó bérét.
Csakhogy közben kilóg a lóláb, a pénzügyminiszter ugyanis létszámleépítést helyezett kilátásba a közalkalmazottak esetében. Tény, hogy a hatalmas vízfejként működő közszférára egyaránt ráfér a karcsúsítás és a béremelés, utóbbit tételesen a rendkívül alacsony átlagfizetések, valamint a korrupció megfékezése is indokolja. Csakhogy eleve elhibázott stratégia, ha eme intézkedés jótékony hatásának az amúgy is tűrhetően fizetett közméltóságok az első számú haszonélvezői. Bár törökországi „száműzetéséből” hazatérve a kormányfő azt ígérte, visszavonja a távollétében született rendeletet, erre mégsem került sor, így a magas rangú tisztségviselők augusztustól megemelt fizetést kapnak.
Arra pedig akár mérget is vehetünk, hogy az önkormányzati alkalmazottak, pedagógusok, orvosok béremelése ugyanarra a sorsra jut, mint a Tăriceanu-kormány idején a tanárok fizetésének megduplázázáról tett ígéret. Közben az a legfelháborítóbb, hogy a grandiózus ötletekkel egy időben lassan, de biztosan folyik az ország egyik stratégiai ágazatának, az oktatásnak a leépítése. Iskolák és óvodák százai esetében fenyeget működési zavarokkal a létszámleépítés, holott nyilvánvaló, hogy itt a legkevésbé indokolt a lefaragás, és nem ezen kellene spórolni. Tudjuk, hogy a globális terrorizmus Romániát is éberségre sarkallja, nagyon nincs viszont rendjén, hogy a költségvetésből mindig több jut védelmi kiadásokra, mint az oktatásra vagy az egészségügyre.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Az igazi megoldásért
Az 1989-es változásokkor az erdélyi magyar nemzeti közösség által megfogalmazott legfőbb követelések egyike – az autonómia és a Bolyai Egyetem mellett – a MOGYE önálló magyar tagozatának visszaállítása volt. Amíg tartott a kezdeti lelkesedés, az úgynevezett forradalmi lendület, úgy tűnt, van esély céljaink elérésére. Aztán következett Vásárhely fekete márciusa, s vele együtt a kijózanodás. A magát az erdélyi magyarság egyetlen legitim érdekvédelmi és közképviseleti szervezetének tartó RMDSZ sorra adta fel az említett célokat.
Sokáig úgy tűnt, az orvosképzés az a terület, ahol a leghamarabb érhető el valamiféle eredmény. A kezdeti tagadhatatlan előrelépések alapján – a magyar nemzetiségű diákok létszámának a hirtelen megugrása, majd lassú közelítése a románokéhoz; a magyar nyelvű képzésnek biztosított helyek elkülönítése – abban reménykedtünk, hogy hosszú távra biztosítható a romániai magyar orvosképzés. Hiába a figyelmeztetés, hogy folyamatosan romlik a magyar oktatók aránya, veszélyeztetve ezáltal magát a magyar nyelven folyó képzést, senkit nem érdekelt. Sajnos, a neves magyar professzorok – érdektelenségből, hamisan értelmezett szakmai féltékenységből – elmulasztották kinevelni utódjaikat.
Az RMDSZ, a kormánykoalíció tagjaként megpróbált engedményeket kicsikarni a kormányzattól. Ezek sorába tartozott a multikulturálisnak kikiáltott három egyetemen – Babes–Bolyai, vásárhelyi művészeti és a MOGYE – létrehozandó önálló magyar karokra vonatkozó döntés. Az első kettőben különösebb gond nélkül létre is hozták a viszonylagos önállósággal bíró magyar karokat, a MOGYE román többségű szenátusa viszont – az egyetemi autonómia leple mögé bújva – a mai napig akadályozza a vonatkozó törvény alkalmazását. Az RMDSZ pedig nem képes arra, hogy jogkövető magatartásra bírja, kényszerítse az egyetem vezetőségét.
Úgy tűnik, hiába minden pereskedés, passzív ellenállás: a kutya ugat, a karaván halad. Különösebb képzelőerő sem szükségeltetik ahhoz, hogy lássuk, mi lehet a folyamat vége: a magyar nyelvű orvosképzés megszűnése.
Az egyetlen igazi megoldás egy új, önálló magyar tannyelvű orvosi egyetem alapítása lenne.
Szentgyörgyi László
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ráduly Róbert lesz az épülő kollégium projektmenedzsere
A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia kétszáz férőhelyes kollégiumát – amelynek egy része lelátóként fog működni – 3,5 millió euróból építik meg. A tervek szerint már jövő szeptemberre elkészülhet a csíkszeredai focipálya melletti létesítmény.
„A magyar kormány, túl azon, hogy partnerei segítségével (a Paksi Atomerőművel és a Szerencsejáték Zrt.-vel) támogatja a fociakadémia működését, ránk bízott egy kiemelt támogatást: a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia és a Márton Áron Gimnázium számára kétszáz férőhelyes kollégiumot kell építeni, erre a pénzt rendelkezésünkre bocsátották. Megkaptuk az építkezési engedélyt is, amit nem volt könnyű megszerezni, mert az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott telekre új rendezési tervet kell készíteni, amit az önkormányzat meg is tett. Közben a területet előkészítettük a munkálatokra. Ma hivatalosan is elkezdődik az építkezés” – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Szondy Zoltán, a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia elnöke, aki egyúttal azt is elmondta, hogy Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda volt polgármestere lesz a beruházás projektmenedzsere.
„A város és az iskolám felé van egy adósságom: a Márton Áron Gimnázium épületét sikerült ugyan felújítani, de a felújításnak volt egy nem kívánt fejleménye, tételesen a bentlakás és az étkezde megszüntetése. A futballakadémia törekvése kapóra jött, hogy ezt a kérdést megoldjuk. Ha már a sors úgy hozta, hogy más szerepet kell vállalnom, akkor most olyant sikerült találni, ami a várost, a térséget szolgálja, és összhangban van az eddigi 18 éves közéleti pályafutásommal” – e szavakkal köszönt be projektmenedzserként Ráduly Róbert.
A 3,5 millió eurót a magyar állam biztosítja. „Még polgármesterként sikerült elfogadtatni azt a megoldást a finanszírozó féllel, hogy ő megépíti az épületet, Csíkszereda városa pedig a környezetrendezésbe és a sportbázis feljavításába fekteti a saját forrásait. Tehát magyarán úgy lesz gazdagabb a város egy épülettel, hogy ezzel párhuzamosan rendbe kerül a sportbázis: a város kijavítja a futópályát, továbbá eredményjelzőt, éjjeli világítást kap a füves focipálya, a mostani, elhanyagolt, néhány soros lelátó ugyancsak rendbe kerül. A város rendezi a majdani kollégium és lelátó körüli környezetet is, ahová egy parkolót is kialakít. A feladatok tehát jól szét vannak választva” – sorolta Ráduly.
A felek napokon belül – talán már a pénteki önkormányzati ülésen – aláírnak egy úgynevezett protokollumot: az építtető, a város és a Márton Áron Gimnázium mint a majdani épület fő haszonélvezője. Szondy szerint jövő szeptemberre kész lesz a kollégium. A kollégiumot a csíkszeredai ING Service Kft. építi.
Kozán István
Székelyhon.ro

Még előzetes szakaszban van Ráduly és Szőke ügye
Továbbra is az előzetes szakaszban van a Csíkszereda volt polgármestere és tisztségéből felfüggesztett alpolgármestere ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által indított büntetőeljárás. Tárgyalási időpontot még nem tűzött ki a Hargita Megyei Törvényszék, az érdembeli tárgyalás várhatóan ősszel kezdődhet meg – írja csütörtöki lapszámában a Csíki Hírlap.
Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen a Hargita Megyei Törvényszék honlapjának információi szerint a 2000-ből származó 78-as számú törvény előírásait megsértő korrupciós bűncselekményekben való részvétel miatt indult büntetőper. A bíróságokon június végén kezdődött nyári ítélkezési szünet ellenére az üggyel ebben az időszakban is foglalkozik a Hargita Megyei Törvényszék és az előzetes szakaszban eljáró bíró.
Szász Ferenc, Szőke Domokos alpolgármester védőügyvédje a Csíki Hírlap kérdésre azt mondta, jelenleg az általuk felhozott kifogásokat kell elbírálnia a bírói testületnek. Hozzátette, ezzel kapcsolatban egyelőre nem lehet információkat adni, de további kérdésre megerősítette, hogy a kifogásokat a vádirattal kapcsolatban fogalmazták meg. A vádiratot illetően kijelentette, ügyvédként nem szokott véleményt nyilvánítani, „a bíró kell majd véleményt nyilvánítson a megalapozott vádakról a továbbiakban”. Szász Ferenc elképzelhetőnek tartja, hogy az ügy érdembeli tárgyalása ősszel kezdődhet meg.
Székelyhon.ro

A falunapokon szentelik fel a kápolnát
A hétvégén Székelyvéckén is falunapot rendeznek, és ezúttal újabb maradandó alkotást adnak át az utókornak.
Fekete Pál polgármester reméli, hogy a hétvégén megrendezésre kerülő kistérségi rendezvények és a véckei falunapok nem elveszik egymástól a látogatókat, hanem épp kiegészítő programként szolgálhatnak. A véckei program péntek esti borbemutatóval kezdődik, amelyre igen nagy az érdeklődés, bár a helyek száma korlátozott. A bemutatott nemes italok árverés útján „gazdát” cserélnek, borszeretők gyűjteményébe vagy poharába kerülnek.
Szombat délben szentmisét tartanak a templomban, a délután a falu lakói és az elszármazottak találkozásának ideje, de szívesen látnak mindenkit a focipályán közös főzésre és néptáncra, este tábortüzet is raknak.
Vasárnap újabb maradandó emlékjelet adnak át az utókornak: a falu fölötti kilátóhoz tavaly épült székelykapus „székely golgota”, idén a keresztút befejezéséhez kápolnát építettek, amelyet vasárnap délben szentelnek fel. A pénteki borbemutatón begyűlt összegeket is az építési költségek fedezésére fordítják – mondta el a polgármester, akitől azt is megtudtuk: a falu ünnepére küldöttségek érkeznek a magyarországi Villány és Zamárdi testvértelepülésekről is.
Eugen Constantin Iordăchescu, a lemondott polgármester ügyvédje korábban többször is kifejezte azt a véleményét, hogy Ráduly Róbert Kálmán nem követte el azokat a cselekedeteket, amelyekkel vádolják. A Csíki Hírlap megkeresésére most azt mondta, az ilyenkor szokásos procedúra zajlik az ügyben, és várhatóan szeptemberben lehet többet tudni. A védőügyvéd kitért arra is, hogy több kifogást benyújtottak a vádirattal kapcsolatban, amelyeket el kell bírálni. Magáról a vádiratról úgy vélekedett: „Ez egy katasztrófa, határtalan túlzás”.
Az előzetes szakaszban eljáró bírói testületnek az új büntetőjogi perrendtartás előírásai értelmében a vádemelés után nemcsak a büntetőeljárást, hanem a bizonyítékok és a nyomozati eljárás törvényességét is ellenőriznie kell a vádlottak jogainak védelmében. Erre legtöbb 60 nap áll rendelkezésre a törvény szerint. Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos jelenleg hatósági felügyelet alatt áll, így rendszeres időközönként meg kell jelenniük a rendőrségen, illetve idézés esetén a törvényszéken. Ugyanakkor nem hagyhatják el az országot, nem léphetnek kapcsolatba egymással, illetve a bíróság által tanúkként megnevezett személyekkel.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro

Alapítás előtt álló szervezet szállna síkra a gazdasági autonómiáért
Sajtótájékoztató keretében mutatkozott be Demokratikus Erdélyért Párt. Az erdélyi politika porondjára lépni kívánó szervezet ősszel jegyeztetné be magát, és legfontosabb célkitűzésük Erdély gazdasági autonómiájának megteremtése.
A majdani párt három alapító tagja vett részt a sajtótájékoztatón, céljaikat, elveiket a Demokratikus Marosvásárhelyért Civil Egyesület vezetője, Kovács István Dávid mutatta be, rögtön az elején jelezve, hogy az általa vezetett civil szervezet továbbra is folytatni fogja az elkezdett munkát.
Az új párt alakulásáról szólva kijelentette: „Új időket élünk, új rendet kell építsünk azokkal, akiknek elege van az elmúlt huszonöt év sikertelenségéből. Az erdélyi autonómiát csak az Erdélyben élő többi nemzetiségekkel együtt lehet megvalósítani. A gazdasági autonómiára fektetjük a hangsúlyt” – fogalmazott Kovács, aki azt is elmondta: programorientált, jobbközép pártnak tekintik magukat, és a más politikai szervezettekkel való együttműködésük során a saját értékük az irányadó, és mint ilyen, a parlamenti és önkormányzati politikát fontosabbnak tekintik a kormányzatban való öncélú részvételnél.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, nem hisznek az előválasztásban, és amennyiben azon egy olyan személy kerül ki polgármesterjelöltként, akiről úgy gondolják, hogy nem megfelelő a városvezetésre, saját jelöltet indítanak. Hogy ki ez a személy, azt egyelőre nem tárták fel.
A sajtótájékoztatón két másik alapító tag is részt vett: Majla Csaba marosvásárhelyi képzőművész, és a kolozsvári születésű, gépészmérnök végzettségű Ujvári András, aki húsz éve él a városban.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro

A testvérvárosi kapcsolat felbontását kérik Gyergyószentmiklóson
A Gyergyószentmiklós és a Budapest V. kerülete között fennálló testvértelepülési kapcsolat felbontását kérvényezi több gyergyószentmiklósi Árus Zsolt kezdeményezésére, Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalától.
„Tekintettel arra, hogy a Monturist Kft. kapcsán felmerült problémák kezelése során Budapest V. kerülete testvérvároshoz méltatlan módon járt el, ennek következtében súlyos károkat szenvedett Gyergyószentmiklós városa, illetve Mezei János, a város polgármestere, alulírottak azzal a kéréssel fordulunk a város képviselő-testületéhez, hogy haladéktalanul szüntesse meg a testvérvárosi viszonyt Gyergyószentmiklós és az V. kerület között” – áll azon az aláírásgyűjtő íven, melyen huszonhat szentmiklósi személy kézjegye szerepel. A dokumentumot Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalában július 23-án iktatták. A szerkesztőségünkbe eljuttatott másolatból kitűnik, az aláírók között van több vállalkozó, közintézményben dolgozó, helyi döntéshozó és nyugdíjas, köztiszteletben álló személy. A lap alján pedig a kapcsolattartó személyeként Árus Zsolt neve, telefonszáma áll.
„Tekinthetjük az én kezdeményezésemnek” – válaszolt az indítványozó kilétére vonatkozó kérdésünkre Árus, aki leszögezte, mint gyergyószentmiklósi polgár fogalmazta meg a kérést, majd íratta alá huszonöt emberrel: „Egy bizonyos társaságban, akik ott voltak, azok írták alá, nem házalok, nem szórok szét nyomtatványokat, mert a cél nem az aláírások mennyisége. Gondolkodjon el az V. kerület is ezen és Gyergyószentmiklós is, hogy mit tesz válaszként a lakossági igényre.”
A kérdésre, hogy mit ért a súlyos károk alatt, amelyeket Gyergyószentmiklósnak kellett elszenvednie, Árus kijelentette, a történtek miatt negatívan változott a város megítélése, illetve a Monturist-ügy révén számos esetben hátráltatták a városháza tevékenységét. „Nem kell többre gondolni, csak arra, hogy a polgármester jelenléte nélkül kell haladni a munkálatokkal úgy, hogy még telefonon sem hívhatják fel Mezei Jánost” – fogalmazott az aláírásgyűjtés kezdeményezője. Meggyőződése, hogy az V. kerülettel kötött testvérvárosi kapcsolat már nem szolgálja azt a célt, amiért létrejött, tehát kár fenntartani. A szerződésbontás pedig nem árthat a Monturist-kérdésben. „Ha lett volna akarat, eddig már megoldják a problémákat. Ha nem akarják megoldani, akkor azon a testvérvárosi kapcsolat léte nem segít” – összegzett Árus Zsolt.
Gyergyószentmiklós honlapján tíz testvérváros szerepel, köztük természetesen Budapest V. kerülete, Belváros-Lipótváros is. Erre kattintva Belváros-Lipótváros honlapjára érkezünk, ahol szintén olvashatunk a testvéri kapcsolatról, bár a bejegyzés immár tizenéves. „Belváros-Lipótváros jelentős eredményeket tudhat maga mögött a határon túli, magyarlakta településekkel folytatott együttműködésen belül. A kapcsolat kiterjesztése és fejlesztése nemzeti érdekünk. 1994 óta, tehát már 10 éve testvérvárosunk Gyergyószentmiklós”. Szintén a honlapon szerepel a két település önkormányzatainak közös cége, a Monturist, melynek egyik területe kapcsán jelentette fel Mezei János polgármestert az ügyvezető, Virág Zsolt.
Nem ismeri annak módját Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós alpolgármestere sem, hogyan kell eljárni ilyenfajta szerződések felbontásánál, de mint mondja, egyelőre nem is látja e tudásszerzés szükségességét. „A lakossági kezdeményezés, az aláírásgyűjtés egy jelzés felénk is, az V. kerület felé is. Kell véleményezzük, állást kell foglaljunk. A döntéshozó testület tudomására hoztuk már, de további megvitatásra időt kell szánjunk. Jól meg kell gondoljuk, mit teszünk” – közölte Nagy Zoltán. Az alpolgármester abban reménykedik, hogy a szeptemberben, a Gyilkos-tóhoz tervezett Monturist-közgyűlésen alkalom lesz több vitás kérdés tisztázására a társtulajdonosokkal, az V. kerületi kollégákkal. „Sürgető a kapcsolatrendezés” – foglalta össze meglátását az alpolgármester.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Tiltják a Ceauşescu-kultuszt
Akár börtönbüntetéssel is sújthatják ezentúl Romániában a háborús bűnösök, illetve a népirtás vádjával elítéltek emlékét ápoló személyeket. Andrei Muraru államelnöki tanácsos szerint a hatóságok már nekiláttak ama személyek beazonosításának, akik nyilvánosan fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő eszméket terjesztenek, valamint háborús bűnösök kultuszát ápolják.
Minderre azután nyílt lehetőség, hogy Klaus Johannis államfő kihirdette a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek tiltásáról szóló törvényt. A képviselőház által június végén megszavazott jogszabály betiltotta a legionárius és vasgárdista jelképek használatát, továbbá Romániában tilos lett háborús bűnösök emlékét ápolni. A törvény megállapítja, hogy a román legionárius mozgalom is fasiszta jellegű szervezetnek minősül, amely 1927 és 1941 között fejtette ki tevékenységét az országban egyebek mellett Vasgárda név alatt. Legionárius jelképek rendszerint a hírhedten magyarellenes Noua Dreaptă (Új Jobboldal) nevű szélsőségesen nacionalista szervezet tüntetésein szoktak felbukkanni. A kezdeményezők az indoklásban megemlítették: egyebek mellett az Elie Wiesel-intézet hívta fel a figyelmet arra, hogy több feljelentésük esetében nem indított vizsgálatot az ügyészség azon cikkelyek értelmezése miatt, amelyek a holokausztra vonatkoznak. E szerint a legionárius mozgalmat nem értelmezik fasiszta jellegűnek, és 1989 után több szervezet, egyesület vagy politikai párt is zászlajára tűzte a legionárius-vasgárdista ideológiát, illetve a mozgalom vezetőinek népszerűsítését. Ezért tartották szükségesnek a legionárius eszmék fasiszta jellegének pontosítását a rendelet szövegében, amelyben a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelzők mellett most már a legionárius szó is szerepel.
Andrei Muraru a szélsőségesség és az antiszemitizmus témájában Bukarestben rendezett konferencián arra figyelmeztetett, hogy három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést kaphat, aki háborús bűnösök, népirtás és emberiesség elleni bűncselekmény miatt elítéltek emlékét ápolja. Hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki nyilvánosan tagadja vagy megkérdőjelezi a holokausztot, a háborús bűntetteket és a népirtást. „Bár ez még sokaknak nem tűnt fel, Romániában hivatalosan betiltották Nicolae Ceauşescu kultuszát, a kommunista diktátort ugyanis 1989. december 25-én népirtás vádjával ítélte el a rögtönítélő katonai bíróság” – szögezte le az elnöki tanácsos. Muraru egyébként korábban a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézetet (IICCMER) irányította, az intézmény pedig mandátuma idején indított vizsgálatot a kommunista rendszer 35 egykori, népirtással gyanúsítható börtönparancsnoka és büntetés-végrehajtási tisztje ügyében. A történész hozzátette, a frissen hatályba lépett jogszabály alapján abban az esetben is feloszlathatják a fasiszta, legionárius propagandát folytató alapítványokat, szervezeteket, pártokat, ha „csupán” elektronikus úton terjesztik ezeket a nézeteket.
Elnökké választanák
A Ceauşescu-kultusz a forradalom óta eltelt két és fél évtized során is hódít Romániában. Korábbi felmérések szerint a román állampolgárok egynegyede a kommunista diktátort tartja az eddigi legjobb román politikusnak, 83 százaléka pedig véli, hogy Ceauşescu nem volt rossz vezető. Sőt a tavaly novemberi államfőválasztás kampányában közzétett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 66 százalékának meggyőződése, hogy a volt pártfőtitkár megnyerné a megmérettetést, ha indulhatna a voksoláson. Az 1989-ben kivégzett diktátorra minden évben tucatnyian emlékeznek meg születésnapján a bukaresti katonai temetőben lévő sírnál.
Rostás Szabolcs
Székelyhon.ro