Thorma János és pályatársai, tanítványai
Vannak értékeink, melyek sokszor évekig, lappanganak annak következtében, hogy nem vagyunk tisztában azok valódi jellegével. Erdély, Kolozsvár sajátos összetettségében kitermelte azokat az értékeket, melyek világviszonylatban is elismerést vívtak ki.
Ezt bizonyítja az a kiállítás, melyet a kiskunhalasi Thorma János Múzeum, jelentős segítséget kapva, névadója halálának 75. évfordulója tiszteletére, két esztendeje három országhatárt átívelő vándorkiállításként szervezett.
A kiállítási anyag, mely közel 150 jelentős művet tartalmaz, köszönhetően a szervezőknek, Kolozsváron, két helyen, a Művészeti Múzeumban és a Quadro Galériában a nagyközönség számára megtekinthetővé, válik. A szervezők: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a kolozsvári Művészeti Múzeum, a Quadro Galéria, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum, a bajai Türr István Múzeum.
A sajtótájékoztatón Magdó János főkonzul elmondta, ez a Thorma János kiállítás nem ugyan az, melyet többek között Kiskunhalas, Budapest, München, Stuttgárt, Malmö közönsége láthatott, hanem ez egy bővített kiállítás. Vannak abból is festmények. Ennek a kiállításnak címe „Thorma János és pályatársai, tanítványai”. Az anyag gazdagságának köszönhetően, úgy gondolták a szervezők, két helyen fogják bemutatni. A kiállítás finanszírozására a Magyar Külügyminisztérium 4 millió forintot adott, melyhez a Kolozsvári Főkonzulátus még körülbelül egy millió forintot fog adni.
Thorma János a festészetet, 1887-ben, Budapesten Székely Bertalan növendékeként sajátítja el, majd 1888-ban a müncheni Hollós-iskolában, 1889-től pedig a Bajor Királyi Képzőművészeti Akadémián tökéletesítette.
Szakál Aurél, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója, az ötlet gazdája, elmondta, Thorma János Kiskunhalason született. A család, amikor Thorma János 12 éves volt, átköltözött Nagybányára. A művész ott élte le életét, és ott is temették el.
Thorma János a nagybányai művésztelep, egyik alapító tagja volt, s számtalan művész mestere. A magyar művészeti pedagógia egyik fő alakja. Gazdag életművében az impresszionista és posztimpresszionista tájképek mellett, kompozíciók, portrék és aktok foglalnak helyet. Számára központi fontosságú maradt a történelmi festészet is; nagyméretű vásznain az 1848-as forradalom főtémáit ragadta meg (Aradi vértanúk; Talpra magyar! Március 15).
Kovács Zita, a bajai Türr István Múzeum igazgatója, kifejtette, szervesen kapcsolódnak egymáshoz ezek a képek. Kiemelve azokat a művészi megnyilvánulásokat, melyek jellemzőek voltak a nagybányai festőiskolára, bemutatta a különböző művészeti stílusokat. A Türr István Múzeum értékes darabjainak bizonyos része a nagybányai művésztelepen jött létre, ahonnan az ország minden részébe elkerültek, mert az alkotásokat szívesen vásárolták. Thorma tanítványok munkái kelendőek voltak, ami a művészi értéküket jelzi. A mostani kiállítás nem csak a szakembereket, hanem a ma közönségét is, üzenetével, érdekelni fogja.
Kérdésem: az itt kiállított képek közül, melyiket lehetett a legnehezebben a kiállításra megkapni?
Kovács Zita válaszából kiderült, nehéz volt azokat a képeket megkapni, amelyek korábban, másfél éve vándorolnak Európában. A tulajdonosok nehezen váltak meg tőlük. Volt olyan, melyet nem is sikerült megkapni.
„A közgyűjteményekkel volt még nehéz dolgunk Magyarországon. Volt, ahol nem jártunk sikerrel. Amiket megkaptunk, azok főművek, melyeket Thorma pályatársaitól és tanítványoktól kölcsönöztünk. Ezek valamennyi magyarországi közgyűjtemény állandó kiállításában szerepelnek. Nagy elégtétel az, hogy sikerült az itt kiállított képeket megkapnunk. Ebben nagy szerepet játszott a Kolozsvári magyar főkonzul meggyőző személyisége is”.
Călin Stegerean, a Művészeti Múzeum igazgatója, elmondta, az intézmény élénk kapcsolatot tart a hasonló intézményekkel, elsősorban romániai múzeumokkal, amelyekkel közös kiállításokat szerveznek. Ehhez a kiállításhoz hozzájárultak a nagyváradi, nagybányai, marosvásárhelyi múzeumok is. Nem beszélve azokról a civil személyekről, akiknek a tulajdonába vannak művészi értékek. A művészet kedvelésében elmosódnak az etnikai különbözősek, és az értékek válnak dominánssá.
A tárlatot háromnyelvű reprezentatív katalógus dokumentálja, Călin Stegerean előszavával. Kovács Zita, Murádin Jenő és Székely Sebestyén György tanulmányai három nyelven (magyar, román és angol) olvashatók. A tanulmányok Thorma János művészetének újfajta megközelítésére törekednek. Thorma és pályatársai, tanítványai alkotásainak bemutatását szolgálják, illetve ismertetik a nagybányai művészetet, az erdélyi művészet egészéhez viszonyítva.
A katalógusban közreadott 131 színes reprodukció jól érzékelteti azt a művészi világot, melyet Thorma és pályatársai, műveikben megörökítettek.
A tárlat megnyitóját 2013. július 25.-én, délután 18 órakor tartják meg a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban.
Csomafáy Ferenc

erdon.ro

Tusványos – Román külügy: magyarországi politikusok demokratikus, legitim folyamatba vatakoznak bele
Egyes magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentései beavatkozást jelentenek a romániai demokratikus, legitim és szuverén folyamatba – jelentette ki George Ciamba, a román külügyminisztérium államtitkára.
Az államtitkár neveket nem említett.
A minisztérium honlapján szerdán este megjelentetett közlemény szerint Ciamba kifejtette, hogy ezek a kijelentések sérthetik a román-magyar stratégiai partnerség szellemiségét, és messze túllépik a kétoldalú kapcsolatok jogi és politikai keretét, valamint a felek közös vállalásait.
Az államtitkár kifejtette továbbá, hogy a közigazgatási átszervezés Románia szuverén joga, és az átlátható társadalmi vitának mind intézményi részről, mind a civil társadalomból vannak résztvevői, etnikai hovatartozástól függetlenül.
Hozzátette: a közigazgatási átszervezés kompatibilis a nemzetközi normákkal, és teljes mértékben összhangban van a nemzetközi szerződésekben Románia által vállalt kötelezettségekkel. A hatékony kormányzás elve alapján kezdeményezett átszervezésnek nincsenek etnikai céljai – állapította meg -, és nem irányul a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak megsértésére, hiszen ezen jogok betartását Románia nemzetközi szerződésekben vállalta.
Ciamba rámutatott: a közigazgatási átszervezés a romániai régiók, valamint Románia és az Európai Unió közötti fejlettségi egyenlőtlenségek csökkentését célozza, így ez a folyamat az EU-tagállam Románia által nyújtott teljesítmény konszolidálására irányul – magyarázta.
Ciamba szerint a tusnádfürdői szabadegyetem és diáktábor olyan, mint a magyar kormány egyik ülése, amelyet ezúttal Romániában szerveztek meg. Szerinte ezt mutatja a magyar kormányzat népes erdélyi jelenléte, valamint a szabadegyetemen napirendre tűzött kérdések, amelyek Magyarország nemzetpolitikájának a népszerűsítésére összpontosulnak.
MTI

A romániai régiósítás, az erdélyi magyar orvosképzés, és a nemzeti jelképek a témák között
Az erdélyi Tusnádfürdőn megkezdődtek szerdán a – Tusványosként emlegetett – 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadásai: egyebek közt a romániai régiósítás, az erdélyi magyar orvosképzés és a nemzeti jelképek szerepeltek a vitafórumokon és pódiumbeszélgetéseken.
A hét végéig tartó rendezvényt az alapítók – Németh Zsolt és Toró T. Tibor – nyitották meg. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a közép-európai országok egymásrautaltságát hangsúlyozta: szerinte összefogva hatékonyabban tudnak részt venni az európai válság kezelésében. Hozzátette: a határokon átívelő tevékenységekkel a magyarok a közép-európai együttműködés legnagyobb haszonélvezői lehetnek.
A politikus szerint Magyarország képes arra, hogy a 2008 óta tartó gazdasági és pénzügyi válság által sújtotta országok közül átkerüljön a válságot sikeresen kezelő országok közé, és sikerét "szétterítse az egész nemzet irányába".
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a megnyitón, majd a romániai régióátszervezésről rendezett pódiumbeszélgetésen is hangsúlyozta, a szabadegyetemen aláírásokat gyűjtenek annak az erdélyi kiáltványnak a támogatására, amely a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett szól.
Kifejtette: az erdélyi magyar közösségnek a konfliktusokat is fel kell vállalnia, hogy számára kedvezően végződjön a régióátalakítás. Toró a békés, de konfliktusos eszközök közé sorolta a polgári engedetlenség eszközét, mely útelzárásokra, vagy az adófizetés megtagadására is kiterjedhet.
A régiósítás témájáról Rétvári Bence a közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott: a tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit. Az államtitkár kiemelte: az unió és az Európa Tanács által elfogadott nemzetközi jogi egyezmények nemcsak védik a nemzetiségeket a közigazgatási rendszeren belül, de további, a közigazgatás szintjén is megjelenő garanciák bevezetését is javasolják.
Széles társadalmi összefogást sürgetett a magyar nyelvű orvosképzés és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának ügyében Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke egy kerekasztal-beszélgetésén. Kiemelte, hogy már kevesebb mint 32 százalék a magyar oktatók aránya a MOGYE-n és az egyetem vezetésében egyharmad alatti a magyar képviselet.
A nemzeti jelképekről rendezett fórumon Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta: Budapest mint főváros első számú gyűjtőhelye, gondozója és felelőse a nemzeti összetartozásnak, a magyarság jelképe, minden magyar emberé. A nemzeti jelképek közé sorolta a magyar nyelvet, az alaptörvényt, a zászlót, a címert, a himnuszt, az ünnepeket és a magyar fővárost is.
Lucian Mandruta újságíró, aki a februári "székelyzászló-háború" idején szolidaritást vállalt a székelyekkel, videoüzenetben csatlakozott a fórumhoz. Elmondta, hogy szeret dicsekedni azzal, amit a magyarok és szászok építettek Erdélyben, és úgy véli, az együttélésnek az lehetne a kulcsa, ha a románok és magyarok megtanulnának büszkék lenni egymásra.
A Kárpát-medencében az ökorégiót érintő kérdésekben a helyiek véleményét is ki kellene kérni a döntések előtt – mondta Schiffer András, az LMP társelnöke az MTI-nek a rendezvényen. A politikus hangsúlyozta, hogy például az erdélyi Verespatakon a tervezett aranybánya ügyébe a Tisza vízgyűjtő területén élők nem tudnak beleszólni, pedig Európának a helyi közösségek önrendelkezésére kellene épülnie.
Tusnádfürdőn jelentette be Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben nyitja meg még az idén két új irodáját a Kárpát Régió Üzleti Hálózat. A politikus elmondta, a marosvásárhelyi megnyitását az is indokolja, hogy a város régióközpont, és akár a leendő székelyföldi autonómia központja lehet, Szatmárnémeti pedig a partiumi magyarság szempontjából kiemelten fontos település.
Tusványoson bemutatták a székelyföldi olimpikonokról szóló kötetet. Becze Tibor csíkszeredai újságíró Székelyföldi olimpiai bajnokok, csíki olimpikonok című kötetéről Csinta Samu, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője elmondta, hogy a téli sportokban kiválóan teljesítő olimpikonok mellett például Szabó Katalin tornászról és a 2012-es londoni paralimpián aranyérmes kerékpáros Novák Eduárdról is szól a könyv. Az eddigi hat székelyföldi olimpiai bajnok közül három magyar, három pedig román színekben szerepelt. Bemutatták a Pro Minoritate Könyvsorozat újabb négy kötetét is.
Benda Jenő A béke kálváriaútján című cikkgyűjteménye a trianoni béketárgyalásokról szól. A 20. század első felének újságírója a magyar delegációt kísérte el Párizsba és mutatta be a tárgyalások körülményeit, a francia fővárost – mondta a kötet szerkesztője, Filep Tamás Gusztáv. Borsi-Kálmán Béla Nemzetstratégiák című válogatott külpolitikai tanulmányokat tartalmazó kötetéről azt mondta, hogy segít megérteni a szomszédos államok politikai gondolkodásmódját. Mák Ferenc könyvéről, A Vesztegzárról, amelynek témája a volt Jugoszlávia területén élő magyar közösségek, Filep Tamás Gusztáv összefoglalva megállapította, hogy az egykori Jugoszlávia "méltatlanná vált arra, amit kapott", a szerb politikai elit nem akarta és nem tudta konszolidálni a soknemzetiségű országot. Tóth István A peremvidék világbirodalma című kötetében az egykori szovjet tagállamok közül a balti államokról, Ukrajnáról és Moldováról írt. A szerző a könyvbemutatón megjegyezte, hogy amíg a baltiak országok mai viszonyait is meghatározta, hogy határozottan követelték vissza függetlenségüket, Ukrajna békésen kapta meg azt.
MTI

Tusványos 24 – Külhoni Magyar Sajtószolgálatot indít az MTVA
Külhoni Magyar Sajtószolgálatot indít az MTVA augusztustól. Ezt csütörtökön délután Böröcz István, az intézmény vezérigazgatója jelentette be Tusnádfürdőn, a XXIV. Bálványosi Szabadegyetem „Összefogás a Kárpát-medencében” című rendezvényén. A médiavezető hírül adta egy erdélyi székhelyű képzési központ megnyitását, valamint ismertette a Kárpát-medencei tudósítói hálózat további fejlesztéséről szóló elképzeléseket is.
Az MTVA Kós Károly Kollégiuma csütörtökön a XXIV. Bálványosi Szabadegyetemen tájékoztatót tartott, amelynek aktualitását egy születésnap adta: a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap külhoni magyarsággal kapcsolatos tanácsadó testülete egy évre tekint vissza. A szervezet létrehozását Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója 2012-ben Tusnádfürdőn hirdette meg. Az alapító célja a nemzetpolitika és a közszolgálati műsorpolitika összehangolása, és a Kárpát-medencei magyar médiatevékenység sokoldalú segítése volt.
A tájékoztatón Böröcz István és Gazsó L. Ferenc az MTVA vezérigazgató-helyettese, a KKK elnöke értékelte az eltelt egy évet, valamint a testület terveit. A médiavezetők sikeresnek tartották a tudósítói hálózat fejlesztését, amelynek eredményeként másfélszeresére gyarapodott a közmédia külhoni partnereinek száma. A jövőt megalapozó lépésnek tekintették a Kárpát-medencei magyar médiaműhelyek műszaki állapotának felmérését, hogy e központok – a fejlesztések nyomán – a korszerű technika felhasználásával, hatékonyabban vehessenek részt az összmagyarság hiteles tájékoztatásában. Az előadók kiemelték a külhoni médiaoktatás jelentőségét a KKK munkájában.
A hallgatóság több fontos bejelentésnek is részese lehetett. Az MTVA, a Kós Károly Kollégium szellemi védnöksége mellett 2013. augusztus 1-jén indítja el a Külhoni Magyar Sajtószolgálatot (KMS). Az internetes fórum célja, hogy a külhoni magyar önkormányzatok, civil és politikai szervezetek, egyházak, valamint nemzetpolitikai szempontból kiemelt intézmények mértékadó adatforrása legyen.
A külhoni oktatást szolgálja, hogy a Kós Károly Kollégium idén nyáron Tusnádfürdőn nyitja meg Kárpát-medencei továbbképzési központját. Az egész évben működő tanulmányi ház programjának gerincét szakmai továbbképzések, tréningek, kihelyezett tanácskozások és konferenciák alkotják.
Ugyancsak az erdélyi oktatást segíti az MTVA, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a kolozsvári Video-Pontes stúdió háromoldalú együttműködése. A megállapodás értelmében Kolozsváron az egyetem új épületében – az MTVA tervei alapján és segítségével – kétszáz négyzetméteres stúdiót alakítanak ki. A tervezett létesítmény a három szerződő intézmény munkatársainak szakmai gyakorlatát, továbbképzését is szolgálja.
A tanácsadó testület ugyancsak a jövő nemzedékére gondol, amikor a Magyar Művészeti Akadémiával közös videópályázatot hirdet meg. A kiírás külhoni, 13-19 éves diákoknak szól: a fiatalokat rövid, veszélyben lévő népi épített műemlékekről készített kisfilmek elkészítésére ösztönzi. Az érdeklődők a pályázat részleteivel a két intézmény honlapján ismerkedhetnek meg.
Az MTVA Kós Károly Kollégiumának tájékoztatója
Erdély.ma

Tusványos 24 – Távol maradnak az RMDSZ vezető politikusai
Egyéni döntés alapján távol maradnak a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényeiről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezető politikusai – nyilatkozta az MTI-nek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor elmondta, nem született testületi döntés a szövetségben a távolmaradásról, de több RMDSZ-es politikus is szolidaritást vállalt Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével, akit értesüléseik szerint Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének a kezdeményezésére kihúztak a meghívottak listájáról.
Kelemen Hunor emellett a meghívással kapcsolatos szervezési hiányosságokra is hivatkozott, és úgy fogalmazott, hogy a szervezők egyes RMDSZ-es politikusok meghívásával a kétpólusú romániai magyar politika téves látszatát akarták kelteni. Hozzátette, ha valódi erdélyi magyar-magyar párbeszédet akart volna az EMNP a harmadik erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét is meg kellett volna hívni. Kelemen Hunor elmondta, a kétpólusúság látszata azért is hamis, mert az RMDSZ-nek 104-szer annyi polgármestere van, mint az EMNP-nek.
Az RMDSZ elnöke hozzátette, jelen lesz viszont Tusnádfürdőn péntek este, amikor Orbán Viktor miniszterelnökkel folytat kétoldalú megbeszélést nemzetpolitikai kérdésekről.
A szabadegyetem szervezői csütörtökön az MTI kérdésére elmondták, az RMDSZ több vezető politikusát meghívták a tusnádfürdői rendezvényekre, közülük többen lemondták a részvételt, de vannak olyanok is, akiknek a jelenlétére számítanak. Toró T. Tibor, a szabadegyetem szenátusának a társelnöke egy rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette, sajnálatosnak tartja, hogy egyesek a közbeszédet a táborban megvitatott fontos témákról arra a témára akarják terelni, hogy ki jön el, és ki hiányzik. „Azok vannak itt, akik fontosnak tartják, hogy itt legyenek" – tette hozzá.
Toró érthetetlennek találta, hogy az RMDSZ politikusai miért nem kívánnak élni a számukra felkínált lehetőséggel. Hozzátette, az EMNP nem mond le arról a szándékáról, hogy elvi alapú együttműködést alakítson ki a többi párttal a magyarság előtt álló fontos kihívások kérdésében.
MTI

Erdély.ma

Magyarságot sértő tanulmányok (Figyelmeztet a diszkriminációellenes tanács)
Figyelmeztetésben részesítette a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács a Román Tudományos Akadémiát két tanulmány miatt, amely sértő megállapításokat tartalmaz a magyarságról.
Az egyik tanulmány a 2011-ben hatályba lépett román oktatási törvényt elemzi, a másik a Hargita és a Kovászna megyei románok helyzetével foglalkozik. Mindkét tanulmányt a Román Tudományos Akadémia égisze alatt működő Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központja tette közzé 2010-ben és 2012-ben Radu Baltasiunak, a központ igazgatójának szakmai vezetésével. Cristian Gojinescu kutató fordult a diszkriminációellenes tanácshoz, mert szerinte a tanulmányokban használt terminológia nem felel meg a tudományos ismérveknek, és sérti a nemzeti kisebbségek jogait, így például az anyanyelv használatához való jogot. A testület kifogásolta egyebek között azon megállapításokat, amelyek szerint „a romániai magyar elitek megpróbálják befolyásolni és megszervezni a demográfiai folyamatokat a magyar etnikumúak reprodukciója érdekében”, illetve „a vegyes házasságokban élő magyar nők román gyereket szülnek, akik kiemelt figyelemben részesülnek”. A diszkriminációellenes tanács szerint ezek a megállapítások hátrányos megkülönböztetésnek minősülnek. A tanács azt ajánlotta az intézetnek, hogy tanulmányaiban ne használjon olyan megállapításokat, amelyek sértik a magyarok méltóságát.
Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke elmondta, a két írás nem tartozik az akadémia hivatalos dokumentumai közé, a hozzájuk tartozó valamennyi intézet maga felel azért, amit közöl.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A székelység nem kisebbség
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a székelyek nem alkotnak kisebbséget a maguk szülőföldjén.
Mivel a nemzetállamok mai európai rendszerében és a polgári demokrácia felemás állapotában teljes értékű, jogilag kellőképpen körülbástyázott életet leginkább többségi körülmények között lehet élni, érthető, hogy minden népcsoport a valódi jogi garanciát kínáló regionális különállásra törekszik, mely esetünkben a területi autonómiában lenne megvalósítható. Európai példára hivatkozhatunk, nem is egyre. S ehhez nincs semmiféle hókuszpókuszra szükség, a népcsoport saját szállásterületét ezer éve őrzi, azon a mai napig ő adja a lakosság négyötödét, mindössze e demográfiai valóság elismertetésére s a közigazgatási beosztás ehhez igazítására van szükség. Nem kell sem kis, sem nagyobb tömegeket átköltöztetni, nem űzünk el senkit otthonából, nem módosul senki nemzetiségi hovatartozása, egy haja szála sem görbül senkinek – mindössze egy népesedési helyzet elismerését és annak adminisztratív szentesítését kérjük. A változás révén a helyi román, számbelileg kisebb népcsoport sem kerülne nemzetkisebbségi helyzetbe. Tekintettel arra, hogy a Székelyföld Romániában marad, nemzete éppúgy akadálytalanul támogathatná gyakorlatilag minden intézményét, és jogát, életesélyét megtarthatná, élvezné a lakosságarányos forráselosztás biztonságát, azaz helyzete mit sem romlana, a reform az égvilágán semmi hátránnyal nem járna számára. A kormány által most meghirdetett regionalizációs tervezetek – melyek a Székelyföldet beolvasztanák egészében vagy két darabra tépve egy román többségű egységbe – tulajdonképpen a legnagyobb adminisztratív merényletté válhatnak, melyet e népcsoport jogállása ellen valaha is elkövettek. A történelmi Magyarországon kialakított megyerendszer ugyanis az ezeréves székely történelem folytonosságát nem számolta fel, noha az betagolódott az új megyerendszerbe, általa a székelység adminisztratív különállása átélte a modernizáció eme lépéseit. A királyi Romániába kerülve sem bontották ezeket meg, a Székelyföld még a kommunizmus idején is megőrizhette területei nagy részét, ámbátor Marosszéket és imitt-amott egy-egy, nem is kevés települést 1968 után leszakították róla. Most ezt folytatná a kormány a régiósítás ürügyén végrehajtott, ezúttal nem, vagy nem csak a szétszabdalás, hanem az előnytelen, nagyobb egységbe olvasztás módszerét követve. Amíg igazi egyenjogúsítást a polgári demokrácia főleg többségi körülmények közt tud nyújtani, s minden egyéb előnytelen helyzetbe taszítja e népcsoportokat, hiába reméli a román politikai elit, hogy e békát le fogja tudni nyeletni a székelységgel, s hogy e jogfosztó merényletbe szépen belenyugszik. Sőt, magának az erdélyi magyarságnak sincs ma nagyobb érdeke, mint e belső anyaország megerősödésének támogatása.
B. Kovács András
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tusványos: Nemzetközivé tenni az autonómia ügyét (Régióátalakítás és nemzeti érdek)
Minden eszközt ki kell használni, ha meg akarjuk akadályozni a magyar többségű megyék román fölényű régiókba olvasztását, elengedhetetlen, hogy a magyar szervezetek megtalálják az együtt cselekvés útját, és fontos lenne ügyünk mellé állítani a nemzetközi közvéleményt – fogalmazták meg azok az előadók, akik a regionalizmus és nemzeti érdek összefüggéseire keresték a választ tegnap Tusványoson.
Bakk Miklós politológus, moderátor vitaindítójában több kérdést vetett fel: hogyan függ össze Romániában a regionalizmus és a nemzeti érdek?; milyen regionalizációra van szüksége a román államnak?, illetve, ha mégis sikerül keresztülvinnie jelenlegi terveit, milyen forgatókönyvei lehetnek azoknak a regionalistáknak és autonomistáknak, akik ezt nem fogadják el? Bakk Miklós szerint a román politikai elit fordítva ült fel a regionalizmus történelmi lovára: míg a nyugati államok kibékültek saját történelmükkel, és erre építették saját, majd az unió regionális politikáját, addig Románia az európai regionális politikára akarja ráépíteni régióit, anélkül, hogy kibékült volna történelmével. Elsőként Valentin Stan politológus, bukaresti egyetemi tanár világított rá, sajátos humorával fűszerezve a román politikusok kétszínűségére. Sokan nem akarják elfogadni Bukarestben, de Székelyföld létezik, egy erős közösség él itt, saját történelemmel. A kormány regionalizációs tervei az európai kisebbségi charta előírásainak dacára feloldanák a székely többséget a román többségben, az új közigazgatási határok meghúzása éppen ezt jelentené – fogalmazott. Kitért Crin Antonescu és Victor Ponta álságos nyilatkozataira, nem kertelt, egyértelműen fogalmazott: nem lehet megbízni egyetlen szavukban sem. Megoldást azonban nem tudott javasolni, tanácsait a végén kérdésekre válaszolva fogalmazta meg, s ezek egyértelműek voltak: magyar összefogásra van szükség, és az ügy nemzetköziesítésére. Érdekes előadást tartott Andrea Carteny olasz történész, Kelet-Európa-kutató, a római egyetem fiatal tanára. Tanulmányozta a magyar és a román történelmet, elkezdett magyarul tanulni, majd Kolozsvárra ment doktorálni. Amikor megérkezett, már tudott valamennyire magyarul, de elég volt egy hónap, és majdnem románnak érezte magát, saját bőrén is érezhette a román asszimilációs erőt, hiszen tanult Kolozsvár múltjáról, de ő már egy román várost talált, ahol élnek ugyan magyarok, de nem láthatóak. Elutazott Marosvásárhelyre, ahol azt is láthatta, hogyan zajlik jelenleg az asszimiláció. Ekkor fogott neki Székelyföld történelmét tanulmányozni, és azzal szembesült: rengeteg a hasonlóság Dél-Tirollal, az lenne számunkra is a „tökéletes történelmi modell”. Ott erőszakkal is harcoltak, terrorizmus is volt, nemcsak demokratikus küzdelem, de rákényszerítették az olasz és osztrák kormányokat a tárgyalásokra. Végül területi autonómiájuk akkor lett, amikor Ausztria nemzetközi szintre emelte az ügyet. Rávilágított: jelenleg a történelmi jogok nem szerepelnek az alapvető emberi jogok között, pedig azok elismerése lehetne a kiindulópont a kisebbségi közösség jogainak bővítésére. Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója felhívta a figyelmet: a román politikum regionalizációval kapcsolatos érvei tulajdonképpen a nemzeti érdeket akarják leplezni, és el akarják fedni a kisebbségi érdeket. Elméleti előadásában a kisebbségek legitim jogait és lehetőségeit vázolta, de szólt a rendelkezésre álló eszköztárról is, az aláírásgyűjtésről, a demonstrációról, a nemzetközi közvélemény érzékennyé tételének lehetőségéről. Csegzi Sándor, Marosvásárhely volt alpolgármestere Dorin Florea jelenlegi városvezető helyét foglalta el az asztalnál. Pragmatikus módon közelítette meg Székelyföld problémáját, szólt a három magyar többségű megye együttműködésének eddigi hiányáról, illetve a körvonalazódó konszenzusról, azaz hogy mindenki elfogadta, Marosvásárhely legyen a régió központja. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke egyértelműen fogalmazott: Bukarestben azt hiszik, Románia nemzeti érdeke, hogy homogén nemzetállam legyen, s ennek rendelnék alá a régióátalakítást, ezt támasztotta alá az a megrendelt tanulmány is, amely a történelmi régiók „elmaszatolására” keresett tudományos érveket. Mások azonban – és nemcsak a magyarok – úgy gondolják, erősíteni kellene a régiók szerepét, ezt tartják nemzeti érdeknek, erős, autonóm térségeket szeretnének. Ez utóbbi elképzelés megvalósítására eddig egyetlen komoly terv létezik, a Néppárt tervezete, amely a történelmi régiók mentén képzeli el a regionalizációt. Fontosnak nevezte azt is, hogy Brassó és Székelyföld külön régióba essen – ez nemcsak az etnikai arányok miatt lényeges, hanem gazdasági szempontból is, Brassó elszívja a levegőt Székelyföldtől. Toró elengedhetetlennek tartja a magyar egység megteremtését, de elmondta azt is: az RMDSZ-nek több eszköze van, mint az EMNP-nek, csakhogy le kellene vetkőznie a pártpolitikai görcsöket. Nagyon fontos lehetőségnek nevezte a közösségi akarat felmutatását, elindult egy folyamat, s ez olyan naggyá dagadhat, hogy Bukarestben sem hagyhatják figyelmen kívül. „Az ingerküszöböt elértük már, de az EMNP egyedül nem elég ehhez. Várjuk, az RMDSZ mikor fogalmazza meg a maga utcai stratégiáját, mi ott leszünk mellettük.” Szerinte is szükséges a kérdés nemzetköziesítése, ezen eszközök integrált használata vezethet eredményekhez. A közönség soraiból érkezett hozzászólások során Kolumbán Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi megyerendszerben nem elképzelhető a régiósítás, bármennyire sulykolják az ellenkezőjét, a régiók nem a központi hatalommal, hanem a megyékkel állnak szemben. Szerinte a legnagyobb probléma, hogy senki nem mer hozzányúlni a ’68-as megyefelosztáshoz. Másik érdekes felvetés szintén a közönség soraiból érkezett: miért neveznek bennünket kisebbségnek, mikor mi nemzeti közösségnek tartjuk magunkat? Andrea Carteny szerint azért, mert jelenleg Romániában kisebbségben van a magyarság. A katalánok Spanyolországban nem számítanak kisebbségnek, hanem nemzeti közösségnek. Ezt kell elérnünk: meglegyenek azok a jogaink, hogy többé ne tekintsenek bennünket kisebbségnek.
Farkas Réka
Szabadság (Kolozsvár)

A cselekvés 24. órájában az autonómiaküzdelem
Ha a kisebbségi jogokat törvény nem tiltja, jogállamban nem ütközhet semmiféle akadályba az érvényesülésük – jelentette ki szerdán Németh Zsolt a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hivatalos megnyitóján. A szervezők a Tusványos idei kiadására utalva úgy vélekedtek: a 24. órába érkezett az erdélyi autonómiaküzdelem.
A római katolikus és a református egyház képviselőjének áldásával nyitotta meg kapuit tegnap Tusnádfürdőn a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A köznyelvben Tusványos elnevezésű rendezvénysorozat hivatalos délelőtti megyitóján Albert Tibor, a fürdőváros polgármestere a településen az elmúlt évben végrehajtott beruházásokat ismertette a közönséggel, amelynek figyelmét szokásához híven a tábor „állandó vendégeinek" számító medvék jelenlétére is felhívta.
Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány elnöke a magyarországi főszervezők nevében mondott köszönetet a százötven fős önkéntes csapatnak azért, hogy ma már – stílszerűen – huszonnégy helyszín várja a látogatókat. Amúgy idén is számos fejlesztés és két új helyszín fogadja a táborlakókat: az egyik sátrat Cseh Tamásról nevezték el, aki többször is fellépett a Tusványoson, az egyik tér pedig Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavasszal elhunyt vezetőjének nevét vette fel.
A panelbeszélgetésen Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke arról beszélt: Tusnádfürdőn másképp forog az idő kereke, a 24. tábor pedig arról is szól, hogy „a cselekvés 24. órájában vagyunk", ami az autonómiaküzdelmet és a régióátszervezést jelenti. Szerinte ,,ez az a hét, ez az a tábor, ahol elmondhatjuk véleményünket az autonómiáról a Székelyföldön, Közép-Erdélyben és a Partiumban".
Németh Zsolt egyebek mellett a közép-európai országok egymásra utaltságáról értekezett, szerinte a térség államai összefogva hatékonyabban tudnak részt venni az európai válság kezelésében. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a határokon átívelő tevékenységekkel a magyarok a közép-európai együttműködés legnagyobb haszonélvezői lehetnek. A Fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi jogok minden esetben a demokrácia kérdéskörébe tartoznak. „Ha ezeket a jogokat törvény nem tiltja, jogállamban nem ütközhet semmiféle akadályba az érvényesülésük" – szögezte le, hozzátéve, ennek támogatásában egyetértés mutatkozik Magyarországon.
Németh Zsolt a szabadegyetem idei mottója – „Eljött a mi időnk!" – alapján négy idősíkot különböztetett meg: a tusványosit, az európait, a közép-európait és a magyart. Az európai idővel kapcsolatosan elmondta: a kontinens a válságkezelés idejét éli, és ahogy egy magas hegy megmászásakor lenni szokott, Európa még nem tudja, hol tart ezen a hosszúnak ígérkező, rögös úton. Szerinte Magyarország képes arra, hogy a 2008 óta tartó gazdasági és pénzügyi válság által sújtott országok közül átkerüljön a válságot sikeresen kezelő országok közé.
Az államtitkár az elkövetkező évek fontos kérdésének nevezte, hogy képes lesz-e Magyarország sikerét „szétteríteni az egész nemzet irányába", az országon belül a hátrányos helyzetű rétegek felé, illetve a határokon túlra.Úgy vélte, hosszú távon a válságmegoldáshoz a keresztény Európa segíthet, mivel a társadalom tartópilléreit – a családot, a munkát, a legkülönbözőbb identitások közösségeit, a kisebbségeket – meg kell erősíteni. Németh Zsolt hangsúlyozta azt is: a keresztény Európa nem vallási kategória, nem hívők is képviselhetik, mivel azt jelenti, hogy „vissza kell nyúlnunk az Európai Unió alapvető értékeihez".
A szabadegyetem másik alapítója, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke beszédében hangsúlyozta, „akiknek fontos a nemzetpolitika, akik fontos szerepet játszhatnak benne", azok részt vesznek a tusnádfürdői szabadegyetemen. A politikus felhívta a figyelmet, hogy a Tusványoson aláírásgyűjtést is folytatnak annak az erdélyi kiáltványnak a támogatására, amelyet a július 20-i, a Ponta-kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett 119 erdélyi településen megtartott tüntetésen fogadtak el. „Nem engedjük, hogy megbontsák az egységességet és szétmorzsolják Székelyföldet. Arra kell itt választ találnunk, hogy a mi időnket miként stabilizáljuk" – hangsúlyozta Toró T. Tibor.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Sérelmezi a román külügy a Tusványoson elhangzottakat
Egyes magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentései beavatkozást jelentenek a romániai demokratikus, legitim és szuverén folyamatba – jelentette ki George Ciamba, a román külügyminisztérium államtitkára. Az államtitkár neveket nem említett.
A minisztérium honlapján szerdán este megjelentetett közlemény szerint Ciamba kifejtette, hogy ezek a kijelentések sérthetik a román-magyar stratégiai partnerség szellemiségét, és messze túllépik a kétoldalú kapcsolatok jogi és politikai keretét, valamint a felek közös vállalásait.
Az államtitkár kifejtette továbbá, hogy a közigazgatási átszervezés Románia szuverén joga, és az átlátható társadalmi vitának mind intézményi részről, mind a civil társadalomból vannak résztvevői, etnikai hovatartozástól függetlenül.
Hozzátette: a közigazgatási átszervezés kompatibilis a nemzetközi normákkal, és teljes mértékben összhangban van a nemzetközi szerződésekben Románia által vállalt kötelezettségekkel. A hatékony kormányzás elve alapján kezdeményezett átszervezésnek nincsenek etnikai céljai – állapította meg -, és nem irányul a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak megsértésére, hiszen ezen jogok betartását Románia nemzetközi szerződésekben vállalta.
Ciamba rámutatott: a közigazgatási átszervezés a romániai régiók, valamint Románia és az Európai Unió közötti fejlettségi egyenlőtlenségek csökkentését célozza, így ez a folyamat az EU-tagállam Románia által nyújtott teljesítmény konszolidálására irányul – magyarázta.
Ciamba szerint a tusnádfürdői szabadegyetem és diáktábor olyan, mint a magyar kormány egyik ülése, amelyet ezúttal Romániában szerveztek meg. Szerinte ezt mutatja a magyar kormányzat népes erdélyi jelenléte, valamint a szabadegyetemen napirendre tűzött kérdések, amelyek Magyarország nemzetpolitikájának a népszerűsítésére összpontosulnak.
maszol.ro

Magyar orvosképzés Erdélyben – merre tovább?
Az erdélyi magyar orvosképzés volt a témája a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) első napján a MISZSZ-sátor rendezvényének, ahol Szabó Béla professzor, tagozatvezető, Tubák Nimród, a Magyar Diákszövetség elnöke, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, szakmabeli és Brassai Attila professzor mint moderátor vázolta fel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a magyar nyelvű orvosképzés helyzetét.
Brassai Attila a beszélgetést megelőzően elmondta, hogy nem lesz olyan parázsvita, mint amilyet szerettek volna, ugyanis sem az egyetem vezetősége, sem a minisztérium, vagy a kormány képviselete nem tett eleget a meghívásuknak. Az egyetemen épp ezen a napon volt a felvételi vizsga, amit Brassai szerint érdekes módon minden évben más-más időpontban szerveznek meg, így a vezetőség a felvételire való hivatkozással marad távol.
Zakariás Zoltán az 1990-es események felelevenítésével kezdte mondandóját, felidézve, hogy amikor a rendszerváltást követően megalakult a magyar diákszövetség, több célt is kitűzött maga elé, többek közt demokratikus érdekérvényesítési feladatokat, párbeszédet a magyar oktatás érdekében a szaktárca, majd a kormány képviseletével, és mivel semmi sem valósult meg, ülősztrájkot szerveztek az egyetem folyosóin a magyar tanárok támogatásával. Hogy mi lett volna a tüntetés kimenetele, nem lehet már soha megtudni, ugyanis felülírták azt a március 19-20-i marosvásárhelyi események.
Az 1989-es változások 15 magyar diákot találtak a 150 közül az egyetemen, 90-ben is 30 százalék volt a magyarok aránya. Ezen szerettek volna változtatni. Kívülről nem befolyásolt korrekt felvételi rendszer bevezetését kérte a magyar diákszövetség és magyar nyelvű szakmai gyakorlatot, valamint paritásos, 50-50 százalékos tanári képviseletet. Érdekes, hogy több mint húsz év után is ugyanazok a problémák és bár a magyar hallgatók száma növekedett, az még mindig jóval kevesebb a fele-fele aránynál, a magyar oktatók száma is 32 százalék körüli, a vezetőségben is mindössze egyharmad a magyarok száma.
Hogy ki a hibás mindazért, ami történt, illetve nem történt meg? A diákság, aki passzív, vagy a régi oktatói gárda, aki hagyta, hogy ide jussanak? Talán a mai oktatói gárda, aki tehetetlen, vagy az RMDSZ, amely nem foglalkozott kellően az üggyel? Netán a civil társadalom vagy a sajtó? – sorakoztatta fel a kérdőjeleket Zakariás, aki szerint azonban csak akkor tehetők fel ezek a kérdések, ha közelebb vezetnek a megoldáshoz. A módszereket, amelyek a megoldást jelenthetik, három szempontból osztályozta: a tárgyalás módszere, a külső nyomásgyakorlásé és az ellenállás módszere. Ezt a hármat okosan kellene kombinálni, egységesen és összehangoltan eljárni.
Tubák Nimród diákszövetségi elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az, amit a román sajtóban nyilatkoztak a román oktatók és diákok, miszerint a magyar hallgatók nem is akarnak magyar nyelvű gyakorlatot, nem igaz. „Mi külön csoportokat szeretnénk. Szinte lehetetlen ugyanis a magyar elméletet a román nyelvű gyakorlattal összekötni” – mondta a Magyar Diákszövetség elnöke.
Végül Szabó Béla professzor, tagozatvezető ismertette a mai konkrét helyzetet, azt, hogy a magyar diáklétszám folyamatosan szorul vissza, mivel az újonnan létesített új szakok, a rövid távú oktatásban, ahol a hallgatók fele magyar ajkú, fel sem merül annak a alehetősége, hogy magyar tannyelvű képzést is indítsanak. Szabó professzor szerint, ami az egyetemen folyik, az nem csak az oktatás szinjén, hanem minden szinten fellelhető.
Hogy mi lesz a magyar orvos- és gyógyszerészképzés jövője, milyen megoldások, lehetőségek léteznek, vagy miképpen lehetne azt jobb irányba terelni, a beszélgetők nem találták meg a választ.
maszol.ro

Semjén Tusványoson: A kisebbségi kérdés nem belügy
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előadását tartja Tusnádfürdőn. A képen balról jobbra: Schiffer András, az LMP elnöke, Jonathan Horsman, a londoni Project Associates igazgatója, G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója, Semkén ZsoltMarc Gafarot i Monjo, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke
Vissza kell utasítani azt a felfogást, hogy a kisebbségek kérdése belügyi kérdés, a magyarság természetes joga, hogy nemzetrészei megmaradásának legfontosabb teendőiről tanácskozzék – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Tusnádfürdőn.
A 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor egyik fórumára érkező miniszterelnök-helyettest újságírók kérdezték arról, mit szól a román külügyminisztérium előző napi közleményéhez, amelyben egy "romániai szuverén folyamatba" való beavatkozásnak minősítették egyes – meg nem nevezett – magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentéseit. Semjén Zsolt rámutatott: a közösségi, nemzetiségi jogok emberi, tehát egyetemes jogok a közösség szintjén, a kisebbségi jogok kérdése nem egy adott ország belügye. Hozzátette, a legtermészetesebb dolog, hogy Magyarország törődik a nemzetrészeivel, a székelyföldi magyarsággal, ahogy "nagyon helyesen" Románia is törődik a Moldovai Köztársaság területén élő románokkal, szerbiai vlachokkal. "Mi a létező legjobb kapcsolatra törekszünk román barátainkkal, már csak azért is, mert ez magyar nemzeti érdek is, meg román nemzeti érdek is, de a magyarság számára az első, második és harmadik szempont a magyar megmaradás" – mondta Semjén Zsolt. Kifejtette: a magyarság csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad, az erdélyi is, a délvidéki is, a kárpátaljai is, a felvidéki is, mert e nélkül megcsonkulna a magyar nemzet, és ennek érdekében közösen tanácskozik a nemzetrészeket érintő kérdésekről. "Természetes az, hogy így a székelyföldi magyarság is megtanácskozza, mi az, ami az ő megmaradásához szükséges. Erre hívtunk vendégeket természetesen, román barátaink részéről is, tisztelettel, érdeklődéssel meghallgatjuk a véleményüket, de azt a leghatározottabban vissza kell utasítani, hogy bárki kétségbe vonja jogunkat, hogy a saját magyar nemzetrészeink tekintetében eljöjjünk, tanácskozzunk és megvitassuk, hogy a megmaradásunk tekintetében mik a legfontosabb teendők" – zárta nyilatkozatát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Rétvári: nemzetközi egyezményeket sért a tervezett román közigazgatási reform
A közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára szerint a tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit. Rétvári Bence erről a Tusványosi Szabadegyetemen beszélt az MTI-nek szerdán. Az államtitkár kiemelte: az unió és Európa Tanács által elfogadott nemzetközi jogi egyezmények nemcsak védik a nemzetiségeket a közigazgatási rendszeren belül, de további, a közigazgatás szintjén is megjelenő garanciák bevezetését is javasolják. Kitért arra, hogy az Európa Tanács számos egyezményt, ajánlást fogadott el a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében. Utalt arra, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye kimondja: "azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam belső törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással, illetve különleges státusszal rendelkezzenek" (MTI)
Vajd.ma

Autonómia és közigazgatási átszervezés Tusványoson
Tegnap hivatalosan is megnyitották a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A megnyitón a szabadegyetem "szenátusi tagjai" vettek részt, ez a testület korábbi főszervezőkből, alapító atyákból, magyarországi támogatókból áll. Az első nap már szóba kerültek az idei rendezvény fő témái: az autonómia, a közigazgatási átszervezés és gazdasági kapcsolatok is.
A megnyitó panelbeszélgetésen Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a 24. tábor arról is szól, hogy – mint fogalmazott – "a 24. órában vagyunk, ami az autonómiaküzdelmet jelenti". Szerinte ,,ez az a hét, ez az a tábor, ahol elmondhatjuk véleményünket az autonómiáról a Székelyföldön, Közép-Erdélyben és a Partiumban." Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke hangsúlyozta, hogy "akiknek fontos a nemzetpolitika, akik fontos szerepet játszhatnak benne", azok részt vesznek a tusnádfürdői szabadegyetemen. "Tusványoson" aláírásgyűjtést is folytatnak annak az erdélyi kiáltványnak a támogatására, amelyet a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett 119 erdélyi településen július 20-án megtartott tüntetésen fogadtak el – tette hozzá.
Egymásra utaltak a közép-európai országok
Egymásra utaltak a közép-európai országok, amelyek összefogva hatékonyabban tudnak részt venni az európai válság kezelésében – mondta Németh Zsolt szerdán a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján. A magyar külügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a határokon átívelő tevékenységekkel a magyarok a közép-európai együttműködés legnagyobb haszonélvezői lehetnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi jogok minden esetben a demokrácia kérdéskörébe tartoznak. Ha ezeket a jogokat törvény nem tiltja, "jogállamban nem ütközhet semmiféle akadályba" az érvényesülésük – jelentette ki, hozzátéve, hogy ennek támogatásában egyetértés mutatkozik Magyarországon.
A közép-európai együttműködésről szólva hangsúlyozta, hogy a régió országai "külön-külön keveset számítanak", viszont "együtt odaülhetünk a nagy európai válságkezelés asztalához". Az elkövetkező évek fontos kérdésének nevezte, hogy képes lesz-e Magyarország sikerét "szétteríteni az egész nemzet irányába", az országon belül a hátrányos helyzetű rétegek felé, illetve a határokon túlra. Úgy vélte, hogy hosszú távon a válság megoldásában a keresztény Európa segíthet, mivel "a társadalom tartópilléreit, a családot, a munkát, a legkülönbözőbb identitások közösségeit, a kisebbségeket meg kell erősíteni".
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a keresztény Európa nem vallási kategória, nem hívők is képviselhetik, mivel azt jelenti, hogy "vissza kell nyúlnunk az Európai Unió alapvető értékeihez".
Nemzetköziesíteni kell a régióátalakítás ügyét
A romániai régióátszervezésről szóló szerda délelőtti pódiumbeszélgetés magyar, román és olasz előadói is úgy vélték, az erdélyi magyarság többek között a probléma nemzetköziesítésével érheti el, hogy ne csorbuljanak érdekei.
Valentin Stan, a Bukaresti Tudományegyetem politológiatanára és Andrea Carteny, a Római Tudományegyetem Kelet-Európával foglalkozó tanára is azt javasolta, hogy a nemzetközi színtereken vessék fel a kérdést. Utóbbi úgy vélte, Románia és Moldova egyesítése is segíthetné a magyar autonómiatörekvéseket, hiszen az egyesülés rákényszeríthetné Romániát egy föderális államszerkezet kialakítására.
Andrea Carteny – aki Kolozsváron szerzett doktori címet a román és a magyar nacionalizmusból – úgy vélte, Európában a történelmi jog is az emberi jogok részévé kezd válni. Itt nem elég az afrikai mércéhez igazított emberi jogok egyetemes nyilatkozatára hivatkozni.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az erdélyi magyar közösségnek a konfliktusokat is fel kell vállalnia, hogy számára kedvezően végződjön a régióátalakítás. Toró a békés, de konfliktusos eszközök közé sorolta a polgári engedetlenség eszközét, mely – mint említette – útelzárásokra vagy az adófizetés megtagadására is kiterjedhet. Hozzátette, ha a párbeszéd nem vezet eredményre, ezekkel az eszközökkel érheti el a magyar közösség "Bukarest ingerküszöbét". Az EMNP elnöke szerint a régióátalakításra nem veszélyforrásként, hanem lehetőségként kell tekinteni.
Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója úgy vélekedett, hogy a régióátalakítással kapcsolatos romániai technikai viták voltaképp a nemzetpolitikai célokat próbálják leplezni.
Rétvári Bence, a magyar közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára szerint a tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit. Az MTI-nek nyilatkozva az államtitkár kiemelte: az unió és az Európa Tanács által elfogadott nemzetközi jogi egyezmények nemcsak védik a nemzetiségeket a közigazgatási rendszeren belül, de további, a közigazgatás szintjén is megjelenő garanciák bevezetését is javasolják. Kitért arra, hogy az Európa Tanács számos egyezményt, ajánlást fogadott el a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében.
Marosvásárhelyen is irodát nyit a Kárpát Régió Üzleti Hálózat
Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben nyitja meg még az idén két új irodáját a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH) – jelentette be Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős magyar államtitkár szerdán, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban.
A politikus az MTI-nek elmondta, hogy a KRÜH 11 irodájából négy működik Romániában. A marosvásárhelyi megnyitását az is indokolja, hogy hagyományosan régióközpontnak számít, és akár a leendő székelyföldi autonómia központja lehet. Szatmárnémeti pedig a partiumi magyarság szempontjából kiemelten fontos város.
Szatmáry Kristóf hangsúlyozta, hogy felértékelődik a Kárpát-medence és a közép-európai gazdasági tér Magyarország számára, azért is, mert a magyar gazdaságpolitikának válaszolnia kell a világgazdasági átalakulásra, arra, hogy a hagyományos globális folyamatok nem működnek jól.
Radetzky Jenő, a KRÜH vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarországnak érdeke a magyarlakta területek gazdasági erősödése. A magyar gazdasági növekedés nem képzelhető el a Kárpát-medence gazdasági integrációjának megerősítése nélkül – jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyar külgazdasági tevékenység 35 százaléka a környező államokkal bonyolódik le, és Magyarország külkereskedelmi többlete ezekkel az országokkal szemben 5,8 milliárd euró.
(MTI/ tudósítások)
Népújság (Marosvásárhely)

Gernyeszegi Kastélynapok: „…ahol megáll az idő”
A július 20-án Gernyeszegre látogatókat szívet-lelket gyönyörködtető élmény várta. A Teleki-kastély épülete és környéke ismét életre kelt, számtalan érdekességgel vonzva az érdeklődőket. Az idén ugyanis már harmadik alkalommal került sor a Gernyeszegi Kastélynapra. Az eseményt a Gernyeszegi Teleki Kastély Egyesület, a Kós Károly Alapítvány, a Maros Megyei Múzeum, a Megyei Könyvtár, a Teleki-Bolyai Könyvtár, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, a Teleki Domokos Általános Iskola és az Arché Egyesület szervezte.
A jelenlegi gernyeszegi Teleki-kastély helyén egy középkori vár állt. A gernyeszegi várat és birtokot Teleki Mihály kancellár szerezte meg 1674-ben, és leszármazottai birtokolták egészen 1949-ig. Ezt a várat 1772-ben gróf Teleki László lebontatta és elkezdték a jelenlegi kastély építését. A kastély több szakaszban épült fel, a végleges formáját csak 1802 körül nyerte el. Az épület barokk stílusban készült, pontosabban az ún. Grassalkovich – vagy gödöllői – stílusban, amely több Budapest környéki kastélyra jellemző. A kastélyt körülvevő angolpark a XIX. század elején alakult ki és gróf Teleki Józsefnek köszönhető. Birtokosai, illetve lakói közül megemlítjük Teleki Józsefet, aki európai utazásai során magával Voltaire-el és Rousseau-val is találkozott, Domokost a történetírót, és Gézát a „festők grófját”. A kommunista rendszer megszilárdulása, az 1949-es államosítás után a kastélyban TBC preventórium működött egészen 2010-ig. Ettől az évtől kezdve szabad a kastély.
A közelmúltban egy fiatal értelmiségiekből álló csapat verbuválódott Udvarmesterek néven. A csapat egy vetélkedőn való részvétel céljából jött létre, felkarolva a gernyeszegi Teleki-kastélyt. A sikeres verseny után azonban a csapat tagjai úgy gondolták, hogy ezt a tevékenységet folytatni kell. Az épülettel való foglalkozás, törődés tehát nem szűnt meg a verseny lejártával. Mivel intézmény működött benne, a kastély állapota viszonylag jó. A jövőbeni sorsáról nem lehet még konkrétumokat tudni, de vannak elképzelések. Az Udvarmesterek mindenben a Teleki család mellett állnak, és próbálnak segíteni, hogy a kastély újra elnyerje régi szépségét, és a közösség része legyen, mint ahogyan volt 1949-ig. Ugyanakkor fontos a több évtizedig elzárt műemlék és lakóinak történetét megismertetni a nagyközönséggel.
Az idei kastélynapra ellátogatók a kovácsolt vaskapun belépve, a hajdani várárok fölött húzódó hídról már szemügyre vehették az impozáns épületet és csodálatos, regénybeillő környékét. Aki feltekintett a kastélyra, azonnal észrevehette az erkélyre tűzött kis koronás magyar zászlót, illetve a székely lobogót. Letekintve a kis tóra, szembetűnt az ácsolt kis palló, ami a partot köti össze a szigetecskével, és ami még tavaly nem volt ott. A kapun belépve a kastéllyal kapcsolatos szórólapokat vagy könyveket vásárolhatott az ember. Innen ódon kőlépcső vezet az emeleti részbe, ahol a díszteremben és a szomszédos helységekben a Teleki család hajdani tagjaival ismerkedhetett meg az érdeklődő, a kiállított fényképek és rövid ismertetők segítségével. A tárlókban a Teleki Tékából kölcsönzött könyveket csodálhatták meg, amelyeknek szerzői a Teleki család jeles tagjai. Ugyancsak szemet gyönyörködtetőek a régi időkről mesélő csillárok, csempekályhák, bútorok, evőeszközök…
Ha a lépcsőmászásban és nézelődésben elfáradt a látogató, egyik teremben leülhetett megpihenni, és filmet nézni a kastély történetéről, annak fénykoráról és kifosztásáról. A kikapcsolódást, pihenést, szellemi feltöltődést a kastélyparkban tett sétával lehetett fokozni. Itt az évszázados faritkaságok árnyékában, megcsonkult szobrok társaságában megállni látszik az idő. Az átlagosnál bővebb fantáziával megáldott látogató cilinderes urakat is virágos kalapos úrhölgyeket képzelhetett a sétányokra, amint kart karba öltve sétálgatnak, társalognak. A park ékessége a Margit-forrás és a hajdani várárokban kialakított kis mesterséges tó, amelynek közepén sziget látható. A szigeten pad van, ahol ugyancsak pihenni lehet, vagy fotózkodni.
Az idei rendezvény sikeréről, látogatottságáról Kálmán Attila történészt, a kastélynap egyik szervezőjét kérdeztük: „Nagyon sikeres volt a 2013-as Gernyeszegi Kastélynap. A tavalyihoz képest sokkal többen jöttek el, úgy saccoljuk, hogy 1 200 látogatónk volt. Ebben a számban nyilván nincsenek benne azok, akik a koncertre vagy a bulira érkeztek” –nyilatkozta lapunknak Kálmán Attila.
A jövőbeni terveikről a történész elmondta, hogy mindenképpen szeretnék folytatni az elkezdett munkát és jövőben is megszervezni a bált és a kastélynapot. „Mondhatjuk úgy is, hogy a kastélynap már hagyomány, hiszen a harmadik alkalommal került megszervezésre. De ugyanígy szeretnénk hagyományt teremteni a gernyeszegi Teleki kastélybálnak is, ami az idén május 25-én került először megrendezésre” – mondta Kálmán Attila.
kozpont.ro

Tusványos 24 – Neptun-ügy: a lassú felmorzsolódás útja
A neptuni paktummal egy történelmi helyzet lett elpuskázva – hangzott el szerdán Tusványoson a Neptun-gate címmel megjelent könyv bemutatóján.
A kiadványt Borbély Zsolt Attila szerkesztette, egy kötetbe gyűjtve össze azokat a dokumentumokat, melyek az RMDSZ önfeladó politikájának egyik hírhedt állomásáról szólnak.
Borbély Zsolt Attila a jelenlévőknek felelevenítette az 1993-ban az RMDSZ három politikusa és a román hatalom között Neptunban megkötött paktum előzményeit és utóéletét. Mint megtudtuk, Neptunban egy történelmi helyzet lett elpuskázva, ugyanakkor az RMDSZ politikáját azóta a neptuni logika határozza meg, ami hosszú távon a lassú felmorzsolódáshoz vezet. Neptun arról szól, hogyan adjuk ki az egyetlen ütőkártyát a kezünkből – magyarázta Borbély Zsolt Attila.
Dénes László újságíró az előadás során rámutatott arra, hogy a neptuni paktum csak egy állomása volt az önfeladó politikának. Neptun üzenete az, hogy a román hatalom mondja meg, kik a legitim magyar vezetők. Idézve Borbély Zsolt Attilától egyetértett azzal a gondolattal, hogy a magyarság alfája és omegája a külpolitika. Ezzel kapcsolatban a szerző rámutatott arra, hogy Neptunban a román hatalommal paktumot kötő három RMDSZ-es képviselő – Frunda György, Borbély László, Tokay György – segítséget nyújtottak a román hatalomnak abban, hogy kisebbségbarát fényben tűnjenek fel a külföld előtt. Ugyanakkor nem véletlen a három személy román hatalom általi kiválasztása sem – hangzott el az előadáson. Borbély Zsolt Attila a többi között felhívta a figyelmet, hogy az autonómiánál kevesebbet nem érdemes követelni, az már csak tüneti kezelés lenne, viszont erő felmutatása nélkül nem érdemes politizálni. itthon.ma
Erdély.ma

Tusványos 24 – Levélben is regisztrálhatnak a 2014-es válsztásokra majd a külhoni magyarok
Levélben és online is elvégezhetik a választási regisztrá- ciót a külhoni magyarok augusztus 1-jétől. Mindenki regisztrálhat, aki 17. életévét betöltötte, de szavazati jogával csak 18 éves kora után élhet – mondta el Pálffy Ilona Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője pénteken Tusnádfürdőn. Czomba Sándor arról beszélt, hogy nem lehet tartós munkahelybővülést elérni érdemi gazdasági növekedés nélkül, továbbá meg kell akadályozni a munkanélküliség újratermelődését, ha ez nem történik meg, akkor csak örökös szélmalomharcot lehet folytatni.
Augusztus 1-jétől indul az állampolgárságot szerző külhoni magyarok választási regisztrációja levélben és november 1-jétől online – közölte Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője pénteken Tusnádfürdőn. Az irodavezető a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban rendezett kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: eddig 233 ezer tájékoztató levelet és nyomtatványt küldtek ki az állampolgárságot már megszerzőknek. A regisztráció azt jelenti, hogy a választópolgároknak ki kell tölteniük egy nyomtatványt, és azt vissza kell juttatniuk az NVI részére. Folyamatosan lehet majd regisztrálni egészen a választásokat megelőző 15. napig. A regisztráció során a lakcímkártyán szereplő adatokat kell feltüntetni – mondta.
Erdélyben szinte mindenki az állampolgárság kiterjesztése mellett áll
Mindenki regisztrálhat, aki 17. életévét betöltötte, de szavazati jogával csak 18 éves kora után élhet. A regisztráltak levélben adják majd le szavazatukat. A levélcsomagot arra a címre küldik, amelyet az érintettek a regisztráció során megjelöltek. Hidvéghi Balázs (Fidesz) országgyűlési képviselő kiemelte: félmillióhoz közelít az állampolgársági kérelmek száma, amiből mintegy 300 ezer Erdélyből, illetve a romániai magyar lakta területekről érkezett. Az állampolgárság lehetősége a magyar nemzet közjogi egyesítését valósítja meg – hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy a külhoniak közül minél többen vesznek részt majd a voksoláson.
Székely István Gergő, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa arról beszélt, hogy Erdélyben gyakorlatilag teljesen eltűnt az állampolgárság elutasítottsága, és ma már 95 százalék egyetért annak kiterjesztésével. Arról, hogy a külhoniak választójegyzéke nem lesz nyilvános úgy, mint a magyarországiaké, azt mondta: a jegyzéket kockázatos lenne kifüggeszteni, látva, hogy Szlovákia milyen lépéseket tett. Ugyanakkor a szavazásra jogosultak számát, a beérkezett szavazatokat országonkénti bontásban nyilvánosságra kell majd valahol hozni – tette hozzá. Meg kell gondolni, hogy a román posta kézbesítse-e a dokumentumokat – jegyezte meg Székely, hozzátéve: hosszú távon a levélben való szavazás mellett más megoldásokon is kellene gondolkodni. A pártok megfigyelőket delegálhatnak a választási szervekbe
Erdélyből a 100 ezer körül szavazat nem tűnik lehetetlennek, a kérdés, hogy a magyarországi pártok mit szeretnének: intenzív kampány legyen, vagy szimbolikus lehetőségként tekintenek erre – tette hozzá a politológus. Ifjabb Toró Tibor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem politológusa szerint a választásoknak szimbolikus tétjük van a határon túli magyarok szempontjából, és a választójog megadása illeszkedik a nemzetpolitikai lépések sorába.
Az elhangzottakra reagálva Pálffy Ilona azt mondta: az összes uniós tagország és a világ számos államának gyakorlatát megnézték. Egyelőre, „jobb híján", a regisztráltak országos listája lett a megoldás – mondta, s hozzátette: a választási szervekbe delegálhatnak majd a pártok megfigyelőket az NVI munkatársai mellé. A postai útról azt mondta: a kistelepüléseken élő állampolgárok esetében nem tudtak más megoldást elképzelni.
A versenyszférában kell növelni a foglalkoztatást
Czomba Sándor államtitkár elmondta: jelenleg 154 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon 2010 azonos időszakához képest. Ezt nagyon kevés európai állam mondhatja el magáról, Magyarország mellett Ausztria, Németország, Málta és Luxembourg tud hasonló eredményeket felmutatni. Amíg lehetőség van, a foglalkoztatást a versenyszférában kell növelni. A pluszfoglalkoztatottakból 30-40 ezer a migrációs növekedés és mintegy 30 ezer a közfoglalkoztatotti bővülés. Közel 70-90 ezer a növekedés a versenyszférában, ami értékelése szerint gazdasági válság idején nagyon nagy dolog.
Beszámolt a munkahelyvédelmi akciótervről is, kiemelve, hogy e célra 300 milliárd forintot fordítanak.Eddig 12 ezer pályakezdő, 8 ezer tartós munkanélküli és 28 ezer GYES-ről, GYED-ről visszatérő lépett be a rendszerbe. Szólt még az első munkahely-garancia programról, amelynek keretében 2012 szeptember és december között 7300-an helyezkedtek el. Februárban 5 milliárdos kerettel a program újraindult, most 7600 fiatalt szeretnének bevonni, ebből 3800-an már dolgoznak. Munkahelyteremtő pályázatokat is hirdettek idén mintegy 13 milliárd forintos kerettel, amiből 6500 új munkahely jöhet létre Magyarországon.Téli közfoglalkoztatás keretében idén decembertől áprilisig 100 ezer embert szeretnének bevonni képzésekbe.
Fiák István, a DiákÉsz elnöke elmondta: évente közel 130 ezer diák végez munkát diáskszövetkezetben. Azt javasolják, hogy a 25 év alattiak számára legyen létrehozható úgynevezett gyakornoki státusz az iskolaszövetkezeti kereteken belül. Megyeri Péter, a Starjobs ügyvezetője azt mondta, hogy 5,8 százalékos a munkanélküliség Romániában, emellett 2 millióan dolgoztak, vagy dolgoznak külföldön. Különös magas az állásnélküliek aránya a 25 év alattiak körében, szerinte Magyarországon ennél jobbak a mutatók.
A határon túli magyar közösségek vezetői szerint a magyar állampolgárságot felvettek körében Szlovákiában és Ukrajnában alacsony, Erdélyben, a Vajdaságban és Horvátországban magas részvételre lehet számítani a 2014-es magyarországi választásokon.
A közösségi vezetők kérdésre válaszolva ecsetelték a választásokkal kapcsolatos eltérő helyeztet. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának az elnöke a kettős állampolgárság szlovákiai tilalmára hivatkozva valószínűsítette az alacsony részvételt, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint Kárpátalján is kevesen fognak élni a szavazati joggal. Az emberek tartanak a kedvezőtlen következményektől.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egy egyelőre nem nyilvános felmérésre hivatkozva mondta el, a magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek 35 százaléka biztosra mondta, további 40 százaléka valószínűsítette, hogy részt vesz a választásokon. Toró szerint az erdélyi magyar pártoknak nem a kampány, hanem a tájékoztatás, a segítségnyújtás lesz a feladatuk a folyamatban. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a vajdasági magyar közösség fele veszi fel a választásokig az állampolgárságot, és közülük „rengetegen fognak élni a lehetőséggel". Azt is elmondta, hogy a magyarországi választásokkal egy időben választják meg a délvidéki kulturális autonómiát képviselő Magyar Nemzeti Tanács új tagjait. „Meg tudjuk keresni az embereket személyesen, egyenként, hogy éljenek a választás lehetőségével" – tette hozzá.
Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének az elnöke úgy vélte, hogy akik belső indíttatásból vették fel a magyar állampolgárságot, azoknak a többsége szavazni is fog, és szavazatával a nemzeti kormányt fogja támogatni. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke azt hangsúlyozta, hogy szervezetére a tájékoztatásban hárul feladat.
A pódiumbeszélgetésen a vezetők felvázolták közösségeik helyzetét, és nemzetpolitikai témákra is kitértek. Borboly Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csíkszéki szervezetének az elnöke azt hangsúlyozta, le kell vinni a nemzetpolitikát az emberek szintjére, és mind a magyar-magyar, mind a román-magyar versenyben a feleknek gesztusokat kell tenniük egymás irányába.
Toró T. Tibor úgy vélte, hogy akárcsak az elmúlt évszázadokban jelenleg is a főhatalomhoz való viszony osztja meg a magyar nemzetpolitikát.
Berényi József, a felvidéki „szlovmagy vírus" vészes terjedésére figyelmeztetett. Úgy vélte, a vírus a szlovákiai magyarok önfeladását, az „asszimiláció előszobáját" jelenti. Pozitívumként említette meg, hogy Szlovákiában „végre nem szitokszó" az autonómia, az MKP készülő modelljét januárban szeretné bemutatni.
MTI
Erdély.ma

Tusványos 24 – Nem érezzük sajátunknak Székelyföldet?
Mi az otthon? Milyen ez az otthon? Miért ilyen és milyen lehetne? Otthon érzem-e magam Székelyföldön? Mi köt ide, és miért választanak sokan más otthont maguknak? – tette fel a kérdést Benedek Erika az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke csütörtökön Tusványoson a Fejleszthető otthon – Székelyföld 2021 címmel szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Véleménye szerint az otthon a biztonsággal, bizalommal és a megélhetéssel van összefüggésben. Amennyiben úgy érezzük, hogy nem vagyunk biztonságban két stratégiát választhatunk: a menekülést vagy a harcot. A mai székely társadalom egy része a menekülést választja. Ez legfőképpen a fiatalokat érinti. Már alig van huszonéves társadalom, mert a fiatalok zöme elvándorol, vagy éppen a menekülés súlyosabb válfaját választja: az alkoholizmust, öngyilkosságot, társadalmi érdektelenséget. Ugyanakkor választhatjuk a harcot. A székely nép állandóan harcol. Harcolunk az asszimiláció ellen, a nemzeti jelképeinkért, oktatásért, anyanyelvünkért stb. Előadásában azt is kiemelte, hogy szerinte a székelyföldiek nem érzik biztonságosnak ezt az életteret, és akik az érdekeiket kellene képviseljék, gyakran cserben hagyják őket, és nem is hatékonyak. Elvész a bizalom az elöljárók iránt. Ezt bizonyítja a választásokon való távolmaradás magas szintje is. A bizalom és a biztonság csupán kampányszöveg. A gazdasági válság mellett óriási erkölcsi és társadalmi válság van. Az érdekalapú szemlélet helyett az értékalapú szemléletet kellene meghonosítanunk, és hatékony pénzlehívásra, társadalmi békére és fejlesztési akaratra lenne szükség – fejtette ki Benedek Erika.
Kádár Magor, a BBTE oktatója röviden felvázolta a 2021-es projektet, amelynek a lényege az a törekvés, amely eredményeként a Székelyföldi régió Európa kulturális fővárosává válna. Még mielőtt a székely identitásról és annak márkásításáról beszélt volna, sajnálattal említette meg az RMDSZ-es és a román politikusok távol maradásával kapcsolatosan, hogy mára már Tusványos a verbális agresszió színtere lett, annak ellenére, hogy 18 évvel ezelőtt a román-magyar párbeszéd színtereként indult, aztán magyar-magyar párbeszéddé alakult, mostanra pedig magyar monológ lett belőle. Újra kellene pozicionálja magát a rendezvény, hogy ismét a párbeszéd színtere lehessen – fejtette ki az előadó. Ezt követően Borboly Csaba, az RMDSZ csíki területi szervezete elnöke vette át a szót, aki egyetlen RMDSZ politikusként eleget téve a meghívásnak hangot adott azoknak a problémáknak, amelyek szerinte megnehezítik Székelyföld fejlődését. Véget kell vetni az iszapbirkózásnak, keresni kell a lehetőségeket, és ami nem működik azt nem kell erőltetni, vélte. „Arra kell építkeznünk, amink van: például a mezőgazdaság" – mondta. Szerinte minden nem Bukaresttől függ. Jelen pillanatban is vannak olyan tennivalók, amelyeket sokan az autonómiával kötnek össze, de ha jól belegondolunk közülük sok mindent az autonómia kiharcolása előtt is véghez lehet vinni. A bizalom, a biztonság kiépítése, és az érintettek, a polgárok bevonása a legfontosabb. Teret kell adni a fiataloknak, a politikai élvonal pedig előbb vagy utóbb hátrább kell álljon.
Borboly Csaba szavaira reagálva Sorbán Attila, Hargita megyei néppárti önkormányzati képviselő rámutatott: jelen pillanatban nagy a káosz a politikában. Sem a polgárok, sem a politikusok agyában nem tiszta, hogy miért nem vállalják a közpénzek lehívásában és kiosztásában az érintett személyek a felelősséget. Hozzátette, hogy nem mellébeszélésre, a tények kimagyarázására van szükség, hanem őszinteségre, felelős döntésekre, mert különben 2021-re nem lesz székely értelmiség.
György Erzsébet
Erdély.ma

Tusványos: Gyerekes indok, óvodás érvelés (Toró Tibor válasza Antal Árpádnak)
Nevetségesnek nevezte Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke Antal Árpád vádjait, a helyzetet a klasszikus rendőrvicchez hasonlította: a rendőrök azért járnak párosával, mert az egyik gondolkodik, a másik pedig beszél. Úgy tűnik, Antal Árpád és Tamás Sándor is elválaszthatatlan páros, de Tusványoson olyan valakire lett volna szükség előadóként, aki gondolkodik, ezért hívták meg Antalt – fejtette ki Toró.
Óvodás gesztusnak nevezte az RMDSZ-esek távolmaradásának indoklását, s kifejtette, bár a Bálványosi Szabadegyetem szenátusi tagjaként volt beleszólása a meghívottak névsorába, senkit nem húzott ki semmilyen listáról, tudomása szerint Tamás Sándor nem is szerepelt a lehetséges meghívottak között. Ezt megerősítette Fazakas Imola, a Tusványos sajtószóvivője is, meghívót küldtek Borbély Lászlónak, aki előbb elfogadta, majd lemondta a részvételt, Winkler Gyulának, Eckstein-Kovács Péternek, Sógor Csabának, Borboly Csabának, Antal Árpádnak és Kelemen Hunornak is. Akiktől pozitív visszajelzés érkezett, azok bekerültek a programba is, és tudomásunk szerint néhányan eljönnek Tusnádfürdőre. Kelemen Hunor például nem vállalta a nemzetpolitikai kerekasztalon való részvételt, de ma délután mégis megérkezik Tusnádra, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel találkozik a többi Kárpát-medencei magyar politikai vezető társaságában. Toró Tibor kiemelte azt is, Tamás Sándor szerdán nem maradt távol Tusványosról, ott volt a szervezők, alapítók számára szervezett fogadáson, az „ingyencvacsorán”, majd feltűnt az esti koncerteken is. Toró szerint Antal Árpád nyilatkozatának egyetlen célja volt, hogy ne a Tusványoson elhangzó érdekes, tartalmas előadásokról legyen szó a sajtóban, hanem erről a nevetséges ügyről. Megismételte korábban már hangoztatott álláspontját, aki számára fontos a nemzetpolitika, az itt van. Lapunk kérdésére, hogy sérült-e Tusványos eszmeisége, a párbeszéd esélye az RMDSZ-es távolmaradás miatt, Toró elismerte, az RMDSZ valóban a nagy hiányzó, de „lelkük rajta, ha nem voltak hajlandóak kihasználni a Tusványos adta lehetőséget”. Ennek dacára a Néppárt nem adja fel az elvszerű együttműködés reményét – hangsúlyozta. Az Orbán–Kelemen találkozót természetesnek tartja, az RMDSZ-nek és a Fidesznek normális viszonyt kell kialakítania, ugyanakkor régen rossz lenne, ha Fidesznek kellene közvetítenie az RMDSZ és EMNP között, ám ha mégis megteszik, akkor ők, a Néppárt vezetői megköszönik ezt – válaszolta a Háromszék kérdésére.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tusványos 24 – Európa válsága
Van-e jövője az Európai Uniónak? Milyen Európára lenne szükség, és melyek lehetnek a jövő évi EP-választások következményei? Milyen szerepe lehet ebben az útkeresésben a magyarságnak, Magyarországnak – ezekre a kérdésekre keresték a választ tegnap délelőtt Tusványoson politikusok, politológusok.
Árnyalatnyi különbségek voltak megközelítéseikben, de gyakorlatilag mindannyian egyetértettek abban, hogy az EU-nak megújulásra van szüksége, meg kell találni azt a formát, amely lehetővé teszi továbbélését. Az előadók asztala tegnap délelőtt is foghíjas volt, távol maradt Schöpflin György EP-képviselő, de nem érkezett meg Sógor Csaba sem, aki az RMDSZ színeiben jutott be az EP-be, s nem ismertette a szociáldemokraták álláspontját Viorel Hrebenciuc sem.
A felszólalók többsége bírálta az Európai Uniót. Elsőként Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője vázolta kifogásait, úgy vélte, átláthatóbb intézményrendszerre lenne szüksége az EU-nak, a jelenlegi kevéssé elszámoltatható, pedig sok szempontból jobban befolyásolja életünket, mint a nemzeti kormányok. Schiffer szerint az EU eddigi négy alapelvét, a szabadságjogokat: az áruk, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlását és a személyek szabad mozgását fel kellene váltania a földért, a társadalomért és a fogyasztókért vállalt felelősségnek. A tőke szabad áramlása globális kizsákmányoláshoz vezetett, a négy szabadságjog pedig lehetőséget teremtett, hogy a fejlettebb államok szabadon kipumpálják a szellemi és gazdasági tőkét Közép-Kelet Európából.
Jonathan Horsman, a londoni Projekt Associates igazgatója szintén bírálóan szólt az EU jelenlegi intézményrendszeréről, amely befolyásolni akarja a nemzetállamok szuverenitását. Az EP egyre inkább különböző egyének és érdekcsoportok érdekei mentén szerveződik – mondotta. Kitért az euroszkepticizmusra, amely hazájában, Angliában is egyre erősebb, s felvetette azt is, nagy kérdés, mennyire befolyásolják majd a jövő évi EP-választásokat a protesztszavazatok, illetve mennyire erősödnek meg az unióellenes pártok, melyekből egyre több van.
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes szerint mindkét végletet el kell kerülni, a nemzeti érdeket nem szolgálná az EU-ból való kilépés, de az Európai Egyesült Államok létrehozatala sem, Európa sokkal sokszínűbb, nem követheti az amerikai mintát. Semjén szerint a másik nagy gond az 1968-as mentalitás előretörése, mely az akkori eszméket alapul véve alapértékek eltörlése mellett száll síkra, a nemzetek, a vallás, a család megszüntetésére törekszik. Úgy véli, vissza kellene térni az unió alapító atyáihoz, akik keresztény civilizációra építve álmodták meg a nemzetek Európáját. „A magyar történelemnek nem az a célja, hogy az EU tagjai legyünk, a célja a megmaradás, ehhez csak egy eszköz az EU” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke arról értekezett, hogy az ötven éve alakult értékcentrikus Európa érdekalapúvá változott, szerinte nemcsak a négy alapszabadságot, hanem a hatalom gyakorlásának módját is újra kell gondolni, a jelenlegi hatalmi szerkezettel az unió nem tudja betölteni küldetését, nemcsak a tagállamokat nem tudja integrálni, de a világ más tájaival sem hatékony kapcsolattartása. A romániai magyarság Bukresttel vívott küzdelmét a közép-kelet európai térség államainak Brüsszellel vívott centrum–periféria harcához hasonlította, mint mondotta, a tapasztalat szerint a centrum több problémát okoz, mint amennyit megold.
Marc Gafarot i Monjo, a katalán Demokratikus Konvergencia Párt kabinetvezetője kitért az EU pozitívumaira is, a háborúk után elhozta a békét, és a gazdaságok felvirágoztatásához vezetett. Mostanra azonban egy hatalmas bürokratikus apparátussá vált, kevés valós hatalommal, a döntéshozatal ugyanis máshol történik. Nagy hiányossága az is, hogy a közép-kelet európai országokat nem sikerült beépíteni az integrációs projektekbe, a politikai integrációnak ugyanis túl kellene mutatnia a gazdasági integráción. Mindezek dacára ő nem pesszimista, bízik az EU jövőjében, amely egy hatalmas olvasztótégely, melyben mindenkinek megvan a helye, nagyon sok lehetőséget biztosít, közülük sokat nem használtunk még ki. Európa lelke kulturális sokszínűségében rejlik, s az adott országoknak is tudomásul kell venniük, hogy vannak nemzetiségei. „Nagyon hosszú időn keresztül szemet hunyt Európa, mellőzte a kulturális sokszínűséget” – mondotta a katalán politikus. Marc Gafarot i Monjo beszélt a katalán autonómiáról is, hogy számukra az EU-integrációnak tulajdonképpen pozitív hozadéka volt, jövőben referendumot tartanak az önrendelkezésről, s ha függetlenednek, akkor is EU-tagország maradna Katalónia. Kifejtette, hogy a székelyeknek, magyaroknak is szükségük van a kollektív tudatra, hallatnunk kell hangunkat, hogy eljusson Brüsszelbe és Bukarestbe is. Ő vetette fel azt is, a probléma, hogy a gazdasági és politikai élet szereplői azt gondolják, csak a nagy nemzetek fontosak, pedig nincs igazuk, és meg kell érteniük a kis nemzetek jelentőségét.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nemzetféltők és távolmaradók
Csak nem állta meg a bukaresti hatalom, hogy oda ne szóljon a tusványozóknak: a külügyminisztérium már a szabadegyetem első napján sértődött közleményben adott hangot felháborodásának.
Részletesen ecsetelik, milyen mélyen gázoltak bele egyes magyarországi vezetők a román állam szuveranitásába a régiósítás kapcsán tett kijelentéseikkel. Hogy mely nyilatkozatokra és mely politikusokra céloznak, azt nem pontosítják – vélhetően így akarták elkerülni azt a fölöttébb kényes helyzetet, hogy hivatalos közleményben kelljen leírniuk Székelyföld nevét, amely térség védelmében emelt szót a magyar kormány több képviselője.
Amúgy pedig a régi, untig ismert lemezt vették elő újra: hogy a kisebbségi kérdés belügy, hogy Románia minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz, s különben is, a szuveranitás. Melyet olyannyira féltenek Bukarestben, valahányszor a magyarokról van szó, de melyről oly könnyedén megfeledkeznek, mihelyst az országot kellene kormányozni. Mert fölöttébb szeretnénk mi is, Romániában élő magyarok, ha ily keményen lépne fel a bukaresti kormány akkor is, amikor például a Nemzetközi Valutaalappal tárgyal. Hogy ne kelljen az IMF jóváhagyására várni, ha csökkenteni szeretnék a kenyér áfáját vagy a társadalombiztosítási járulékot. És szeretnénk ugyanezt az elszántságot látni a bukaresti vezetőkön, amikor az energiaárak liberalizálásáról van szó, melynek nyomán nagyságrenddel többet fizetünk majd a földgázért, villanyáramért! Csakhogy ennek nyomát sem látjuk, az országot voltaképpen az IMF kormányozza, a kormány pedig csak a magyar közösséggel szemben fitogtatja erejét.
S mintha a szolgálatos nemzetféltők fellépése nem éppen az egységes válaszreakció után kiáltana, Tusványos második napján bekapcsoltak az ügyeletes távolmaradók is. Miután gőgösen elutasították a részvételt a július 20-i tüntetéseken, hasonlóan járnak el a magyar–magyar párbeszéd egyik lehetséges fórumával, a bálványosi szabadegyetemmel. Antal Árpád duzzogva ecsetelte, ő ugyan be nem teszi lábát a szabadegyetemre, ha Tamás Sándort nem hívták meg, Kelemen Hunor szíve pedig Bíró Zsolt MPP-elnökért fáj, de azt nem győzik hangsúlyozni: nem a Fidesznek üzennek ezzel, velük igyekeznek jó viszonyt ápolni.
S részben így is van: a székelyföldi RMDSZ-esek valóban látványosan dörgölőznek a magyar kormánypártokhoz, miközben a csúcsvezetők Mesterházy Attilával vagy Bajnai Gordonnal purpárléznak. Távolmaradásukkal pedig valóban nem a magyar kormánynak üzennek, hanem nekünk, erdélyi, székelyföldi magyaroknak. Mégpedig azt: nemhogy a közös fellépésre, de a párbeszédre sem hajlandóak. A nemzetféltők legnagyobb örömére.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tusványos: a mi időnk!
Találó jelmondatot választott idén a tusványosi nyári szabadegyetemet szervező csapat. Generációs szempontból nézve tényleg úgy áll a helyzet, hogy a hajdani huszonévesek és harmincasok, a mai negyvenesek-ötvenesek, vagyis az alapító atyák korosztálya irányítja ma nem kis mértékben a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikát.
Lehetőség ez, s egyben hatalmas felelősség is.
Nem véletlen, hogy e népszerű nyári rendezvény, amelyet szervezői úgy hirdetnek, hogy a „legintellektuálisabb fesztivál és leglazább szabadegyetem”, ismét a nemzetpolitika témája köré épül. Tavaly röviden végigtekintettük a tusványosi folyamat hangsúlyváltásait, hogy az erőltetett, feszengő magyar–román párbeszéd középpontba állítását miként váltotta fel a magyarság önmegszervezése, a magyar nemzetépítés, a magyar nemzetpolitika az utóbbi években. Mert a nemzetpolitika nemcsak a határon kívülre szakadt magyarság megtartásáról, az anyaországhoz fűződő kapcsolatának megszervezéséről szól. Nemcsak a határon kívül vannak problémák a nemzetépítés, a megmaradás területén, hanem az anyaországban is, ahol a magukat baloldalként meghatározó erők a térséget gyarmatosító globalista háttérhatalom ötödik hadoszlopaként működnek, és kormányra jutva hihetetlen kárt tudnak okozni minden területen. A nemzetpolitika valójában minden olyan politikai szakterületet felölel, amely befolyásolhatja a Kárpát-medencei magyarság életképességét, versenyképességét, öntudati állapotát, kulturális, anyagi és számbeli gyarapodását.
A választások tétje
A tusványosi előadások, kerekasztalok témaválasztása ennek megfelelően a legtöbb esetben nemzetpolitikai jellegű, még akkor is, ha ez első látásra nem egyértelmű. Egy olyan, talán semlegesnek tűnő témának is, mint A 2014-es választások tétje Magyarországon és az EU-ban igen jelentős nemzetpolitikai relevanciái vannak. Az unió szintjén nem valószínű áttörés, az EU minden bizonnyal megmarad az egyre nyíltabb, de egyelőre a háttérből irányított globalista előretörés egyik fontos kulisszájának, de hogy Magyarországon mi lesz a választásokon, az bizony nagyban befolyásolja a középtávú jövőnket. Bosszankodhat a nemzetben gondolkodó polgár a kormány egyes ballépésein, zavarhatja, hogy a kultúrában olyanok kapnak támogatást, akik nem a nemzet felemelkedésén dolgoznak, miközben nemzeti műhelyek tengődnek. Értetlenkedhet, hogy miért nem ragadnak meg minden lehetőséget a nemzetépítésre, nem törekednek kellő erővel sok kis független egzisztencia megteremtésére, de az egyetlen esélyes alternatíva, a „baloldal” győzelme maga lenne a katasztrófa. Apropó sok kis független egzisztencia: a sokat emlegetett trafikügyben nem az a fő probléma, hogy pártközeli emberek nyertek a pályázatokon, hanem – amint azt Bencsik András is leszögezte –, hogy nem volt kikötve: egy pályázó csak egy trafikot nyerhessen.
Visszatérve Tusványoshoz: szó lesz a nemzeti érdekek és a globalizáció ellentétéről, aminél fontosabb kérdés nincs ma a világon. Amint azt Bogár László, a téma első számú magyar szakértője megfogalmazta: olyan szuperstruktúra, olyan „pusztító világerő” irányítja ma a világ folyamatainak nem kis részét, amely saját létét is tagadni igyekszik, s érdemi kérdéseket feltevőket, netán azokra válaszokat is adókat minden erővel periferizálni, semlegesíteni igyekszik.
Kanyarodó alapvonalak
Az Idő van! Nemzetpolitika 2013-ban című kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Kárpát-medencei elcsatolt nemzetrészek, valamint az anyaországi nemzetrész képviselői külön kerekasztal keretében tárgyalják meg azt az izgalmas kérdést: miként lehet képviselni a nemzeti érdeket a kulturális diplomácián keresztül – jó, hogy erről is szó lesz, mert a magát baloldalnak nevező politikai bűnszövetkezet regnálásának idején a nemzeti érdek aláásását szolgálta a kulturális diplomácia –, ismét csak külön kerekasztal keretében tárgyalnak a hungarikumokról, saját nemzeti értékeinkről. Hosszan sorolhatnánk még a témákat a székelyföldi otthonteremtéstől a tábor eszmei üzenetét leginkább meghatározó nagyszínpadi előadásig – amelyet az érdeklődő közönség találóan, de kellő tisztelettel Orbán-koncertnek nevez –, ahol Orbán Viktor Tőkés Lászlóval, Németh Zsolt moderálása mellett sokadszorra értékeli a magyar közelmúltat, jelent és rajzolja meg a belátható jövő alapvonalait.
Aki nemcsak bulizni érkezik Tusnádfürdőre, annak idén is az lesz a legfőbb dilemmája: miként használja ki az idejét, hogyan ossza meg magát a párhuzamos izgalmas programok között.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Bojkottálják az RMDSZ vezetői a tusnádfürdői előadásokat
Az RMDSZ csúcspolitikusai úgy döntöttek, nem vesznek részt a tusnádfürdői szabadegyetem hivatalos programjaiban, mert Tamás Sándort, a Kovászna Megyei Tanács elnökét nem hívták meg a diáktáborba.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi szervezetének elnöke csütörtökön bejelentette, távolmaradásukkal fejezik ki szolidaritásukat Tamással, akit Antal szerint Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének vétója miatt töröltek a meghívottak listájáról. „Az RMDSZ-ben ebben a kérdésben nem született testületi döntés, nincs testületi tiltás, ám többen, így Kelemen Hunor, Borbély László, Sógor Csaba és Ráduly Róbert is egyénileg úgy döntöttünk, hogy nem veszünk részt a hivatalos programban" – közölte Antal Árpád, aki három tusványosi programpontban is szerepelt meghívottként.
A sepsiszentgyörgyi politikus szerint nem lehet úgy magyar-magyar párbeszédet folytatni, hogy „Toró megvétózza a legmagasabb önkormányzati tisztséget betöltő erdélyi magyar politikus, Tamás Sándor részvételét a szabadegyetemen". „Az RMDSZ-es politikusok távolmaradása nem a Fidesz, nem a magyar kormány ellen irányul, hanem jelzés azoknak, akik azt hiszik, hogy az RMDSZ-el úgy viselkedhetnek, mint a farkas a juhnyájjal: egyenként támadhatják tagjait" – fogalmazott Antal.
A sepsiszentgyörgyi politikus leszögezte, civilként elmennek Tusnádfürdőre, ahol találkoznak az anyaországi politikusokkal. Hozzátette, a Fidesz politikusai mondhattak volna nemet Toró vétójára, de „időnként sem a magyar, sem a bukaresti kormány nem érti az erdélyi magyarok pszichológiáját". Antal Árpád úgy fogalmazott, ő a politikai pluralizmus híve, de csak abban az esetben érdemes versenyezni, ha a felek túl tudnak lépni a kampányban okozott sebeken.
„Az erdélyi magyar politikai pártok esetében nem a doktrínákban van a különbség, hanem személyes sérelmek vannak, ilyen volt a Markó-–Tőkés-konfliktus. Most Tamás Sándort támadják, de éppen az a különbség egy politikus és egy államférfi között, hogy utóbbi túl tudja tenni magát a sérelmeken" – jelentette ki Antal. Hozzá hasonlóan Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is bejelentette: egyéni döntés alapján a szövetség vezető politikusa távol maradnak a Tusványos rendezvényeiről. Ennek ellenére a szövetségi elnök is ellátogat Tusnádfürdőre, ahol pénteken Orbán Viktor miniszterelnökkel nemzetpolitikai kérdésekről egyeztet.
„Antal Árpád és Tamás Sándor azokhoz a rendőrökhöz hasonlóak, akik közül az egyik írni tud, a másik meg olvas. A két RMDSZ-politikus is általában együtt szerepel, és közülük az egyik gondolkodik, a másik meg beszél, Antal pedig most a gondolkodás helyett beszélt" – reagált Toró T. Tibor Sepsiszentgyörgy polgármesterének nyilatkozataira.
Az EMNP elnöke a Tusványoson rendezett rendkívüli sajtótájékoztatóján leszögezte, Antal kijelentése éppen annyira vicces, mint az a táborban keringő pletyka, miszerint Kelemen Hunor azért nem ment el Tusványosra, mivel a szervezők nem hívták meg Biró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt elnökét sem. A néppárt elnöke elmondta: minden híresztelés ellenére Tamás Sándor szerdán jelen volt a táborban, azon a találkozón, amelyet a Tusványos barátai és támogatói számára rendeztek.
Toró leszögezte, több RMDSZ-es tisztségviselő jelen volt és jelen lesz a táborban, hiszen nem az volt a cél, hogy a szövetség távol maradjon egy annyira fontos nemzetpolitikai műhelytől, mit amilyen a diáktábor. „Itt van, aki számára fontos a nemzetpolitika. Aki távol maradt, az azt jelzi, hogy számára ez a kérdés nem lényeges" – fogalmazott a néppárt elnöke. A sajtótájékoztatón elhangzott: meghívást kapott a táborba Borbély László politikai alelnök, aki előbb elfogadta, majd lemondta azt, ugyanígy visszalépett Winkler Gyula EP-képviselő is, továbbá küldtek meghívót Eckstein-Kovács Péternek, Sógor Csabának, Borboly Csabának, Antal Árpádnak és Kelemen Hunornak is.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Egységes fellépés a Székelyföld régió érdekében
Szerdán – az RMDSZ Maros megyei elnökének kezdeményezésére – tanácskozásra került sor Marosvásárhelyen, ahol a székelyföldi megyék – Hargita, Kovászna, Maros – RMDSZ-vezetői tárgyaltak. A megbeszélésen jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Borbély László politikai alelnök és Markó Béla szenátor.
A tanácskozás részleteiről Brassai Zsombort, az RMDSZ Maros megyei elnökét kérdeztük.
– Tekintettel arra, hogy a Székelyföld egységes régióként való meghatározása érdekében fontos, hogy egységes legyen a politikai fellépés RMDSZ-szinten Hargita, Kovászna és Maros megyében, indokoltnak tartottam, hogy egy olyan találkozót szervezzek, amelyen a három megye RMDSZ-vezetői egyeztetik álláspontjukat. A találkozón részt vett Kovászna megye képviseletében Tamás Sándor megyei elnök és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Hargita megyét Borboly Csaba és Bíró Botond udvarhelyszéki ügyvezető elnök, Maros megyét jómagam, Kelemen Márton TKT-elnök, illetve Péter Ferenc megyei politikai alelnök képviselte.
A beszélgetés során napirendre került a Sepsiszentgyörgy által kezdeményezett kulturális főváros 2021 projekt, amelyet mindhárom megye politikai vezetői felkarolnak, és a következőkben mind megyei, mind helyi önkormányzati szinten előterjesztenek egy csatlakozási kezdeményezést, azzal a céllal, hogy a sepsiszentgyörgyi pályázat – megerősítve a szomszédos megyék önkormányzatainak a hozzájárulásával és támogatásával – sikeresebb legyen. Tudniillik, fontosnak ítéljük meg, hogy egy ilyen projekt révén a Székelyföld egységes régió kulturális értékeit közösen mutassuk fel.
– A régiósításról nem esett szó?
– Természetesen szóba került a régiósítás is mint aktuális politikai téma, amellyel kapcsolatosan egyeztettük az álláspontunkat: egyöntetűen szorgalmazzuk, hogy a három megye – tekintettel a történelmi, gazdasági, kulturális, demográfiai tényezőkre – egy régiót képezzen, és ennek a régiónak Marosvásárhely legyen a fővárosa. Megegyeztünk, hogy a következőkben rendszeresen fogunk találkozni, mert fontos, hogy egyeztessük az álláspontunkat, és az állásfoglalásunk egybehangzó legyen.
– Milyen esélyt lát arra, hogy egyáltalán figyelembe vegyék az RMDSZ álláspontját, meghallgassák a véleményét?
– Azt gondolom, hogy az RMDSZ-nek olyan erős és meggyőző szakmai érvei vannak, amelyeket politikailag is nehéz leseperni az asztalról. Tulajdonképpen eddig ebben a kérdésben csupán az RMDSZ-nek volt határozott, világos, szakmailag alaposan alátámasztott érvrendszere, és azt gondolom, hogy azokat a tényezőket, amelyek az európai szintű régiósításra jellemzőek, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Teljesen egyértelmű és világos, hogy ez a három megye egységes szerkezetet képez, akár gazdasági, akár földrajzi, akár kulturális értelemben.
Amennyiben ez a három megye egységesen tud fellépni, meg tudja mutatni mind önkormányzati, mind lakossági szinten az akaratát arra vonatkozóan, hogy a régiós átszervezéseknél ez a szándék érvényesüljön, meggyőződésem, hogy erős, hatékony, meggyőző érv tud lenni.
– Mondta, hogy folytatni szándékoznak ezeket a találkozókat. Mikor kerül sor a következőre?
Legalább negyedévi rendszerességgel fogunk találkozni, de minden bizonnyal, amennyiben a helyzet úgy kívánja, gyakrabban is.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Iskolaköltöztetés és oktatási stratégia Marosvásárhelyen
Mire ezek a sorok megjelennek, már tudni lehet, hogy Marosvásárhely tanácsának tegnapi ülésén a város iskolahálózatára vonatkozó két változat közül melyiket hagyták jóvá. A két lehetőségről, amelyek közül az egyik az RMDSZ tanügyi programjának is része, Peti András alpolgármester, az érdekvédelmi szervezet városi szervezetének elnöke és Haller Béla oktatásért felelős alelnök tájékoztatta a sajtó képviselőit a felújított városi székházban.
A diáklétszám jelentősen csökkent megyénkben, s ehhez képest túlméretezett az iskolák befogadóképessége, ezért a tanfelügyelőség az Emil Dandea vegyipari szakközépiskola önállóságának a megszüntetését javasolja, továbbá tíz marosvásárhelyi óvoda összevonását más tanintézményekkel, ami a saját vezetőség felszámolását jelentené.
Ezzel szemben a városi tanács RMDSZ-frakciója fenntartja, hogy a kémiai szakközépiskola, ha el is költöztetik, de őrizze meg önállóságát, ahogy a tíz óvoda is maradjon meg önálló ügyintézésű egységnek. Nem engedhető meg, hogy a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező cégnek ne legyen ahol szakembereket képezzenek. Vissza kell adni a szakközépiskolák rangját, mert jövője van annak, hogy a tanulás mellett a végzős egy mesterség birtokában hamar el tudjon helyezkedni. Ennek érdekében korszerűsíteni kell a hálózatot, hogy ne az adottságok és a tehetetlenségi erő működtesse – mondta Peti András.
Egyetértenek azzal is, hogy az Európa Gimnázium elköltözzék az építészeti iskolaközpont osztálytermeibe, de csak olyan a feltétellel, hogy a leromlott állagú épületegyüttes helyén egy nagyon korszerű új iskolát építsenek a belvárosban és környékén lakó gyermekek számára. Elképzeléseik szerint a Művészeti Líceum a helyén maradna, s az egyházi tulajdonú épületekben működő három nagy iskola – a művészeti mellett a Bolyai Líceum valamint az Egyesülés Nemzeti Kollégium – épületét 15 évre újra bérbe venné az egyházaktól a város, s cserében európai uniós pályázatok révén felújítaná azokat.
A Bolyait egy fedett uszodával, a művészetit egy korszerű hangversenyteremmel, az Egyesülés iskolát egy fedett sportteremmel bővítenék. Bár tárgyalások folytak, hogy ez utóbbi épület adjon helyet a Bolyaiba befogadott római katolikus iskolának, amely az Egyesülés iskolában működő magyar osztályokkal bővülne, Haller Béla szerint ebben kérdésben még nem született döntés. A tanácsülést követően viszont felkerülhet a dr. Bernády György elnevezés a 2-es iskola homlokzatára.
Az RMDSZ tanügyi stratégiájának részleteit Haller Béla részletezte. Ennek sarkalatos pontja az oktatásüggyel kapcsolatos törvények, rendelkezések állandó szemmel tartása és népszerűsítése a kollégák közében, valamint a pedagógusokkal, szülőkkel, diákokkal való szoros kapcsolattartás, a változtatásokra vonatkozó visszajelzések, az esetleges törvénymódosítások megtétele érdekében. A szakoktatás korszerűsítése és a lehetőségekhez igazítása mellett a felnőttoktatásra, a szakmai átképzésre helyezik a hangsúlyt – ígérte Haller Béla.
Az anyanyelv megőrzése, ápolása mellett a román nyelv és kultúra elsajátításának elősegítésével szeretnék növelni a magyar diákok esélyegyenlőségét, aminek az alapját a román nyelv oktatására készült sajátos tantervek és tankönyvek kell képezzék. Kétnyelvű előadásokat, közös művelődési és sportvetélkedőket tervez az oktatásügyi alelnök, amelybe beletartozik a helyi hagyományok, a város kulturális kincsestárának a megismertetése, közös irodalmi tevékenységek szervezése is. A interkulturális kommunikáció megkönnyítésére pályázzák meg azt a uniós projektet, amely marosvásárhelyi Rebreanu általános iskola diákjainak közeledését kellene eredményezze egymás kölcsönös megismerése révén.
Bodolai Gyöngyi
e-nepujsag.ro
Népújság (Marosvásárhely)

A Kárpát-medencei magyarság legfontosabb ügyeiről tárgyaltak határon túli magyar kormányfővel
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Valamennyi Kárpát-medencei magyar közösség legfontosabb ügyeit átbeszélték azon a tusnádfurdői munkavacsorán, amelyen a határon túli magyar szervezetek vezetői vettek részt Orbán Viktor miniszterelnökkel pénteken – nyilatkozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a tanácskozás után az MTI-nek.
Kelemen Hunor elmondta: a kormány és a Fidesz-KDNP válasza minden kérdésre pozitívnak minősíthető. Talán még az ősz folyamán folytathatják a párbeszédet – tette hozzá.
Az RMDSZ elnöke közölte: délután kétoldalú találkozón is fogadta őt Orbán Viktor, ahol sorba vették az erdélyi magyarságot foglalkoztató legfontosabb kérdéseket, és azokat a lehetőségeket, amelyek e kérdésekkel kapcsolatban a magyar politikának rendelkezésére állnak. "Beszéltünk a régióátalakításról, a kisebbségi szimbólumok használatáról, és abban maradtunk, hogy ezeket a találkozókat folytatjuk" – nyilatkozta Kelemen Hunor.
Berényi József a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke az MTI-nek elmondta, tájékoztatta a miniszterelnököt a november 8-i szlovákiai megyei választások fontosságáról, és arról, hogy Szlovákiában is területi átrendezést tervez a kormány.
Az MKP elnöke elmondta, arról is tájékoztatta Orbán Viktort, hogy a felvidéki magyarság jelöltet akar állítani a közelgő köztársaságielnök-választáson.
MTI

Bukaresti irányvesztés
Felhorkant a román külügyminisztérium nevében egyik államtitkára, mert – szerinte – Románia és Magyarország statégiai partnerséget sértve, a tusványosi szabadegyetem meghívottjai bírálták az ország tervezett területi átszervezését.
A külügyér szerint az ott elhangzottak sértik a kétoladalú kapcsolatok jogi és politikai kereteit, s amúgy is úgy fest az egész szabadegyetem, mintha a magyar kormány kihelyezett gyűlése lenne.
Az eltelt több mint két évtized során általában csak a bukaresti sajtó bakafántoskodott Tusványossal kapcsolatban, most lám, a külügyminisztérium is sokallja a magyarországi hivatalosságok jelenlétét és az ország régióra osztása körül kibontakozott vitát. Nem hihetjük, hogy Titus Corlăţeánnak és beosztottjának nem jutott füléig az erdélyi magyarság eme gondja, hisz több ízben is megfogalmazták a különféle pártállású székelyföldi politikusok, legutóbb Bálványosfürdőn, s nem másnak, mint az ország miniszterelnök-helyettesének, Liviu Dragneának, hogy régiósítási tervüket ellenezzük, s minden létező békés ezközzel megpóbáljuk megakadályozni azt. S mert azóta sem változott az égadta világon semmi, illetve az alkotmánybíróság döntése nyomán kénytelenek egy évvel későbbi időpontra halasztani megvalósítását, számunkra természetes, hogy a szabadegyetem résztvevői – itthoni és magyarországi – erről beszélnek. Végül is a mi bőrünkre megy a játék: a két tömbmagyar területet, a Székelyföldet és a Partiumot támadták meg.
A bukaresti sajtó nagy megrökönyödésére még Kelemen Hunor is kijelentette: Dragneáék régiósítási terve utcára kényszeríti a hazai magyar közösséget. S bár az érdekszövetség minap látványosan távol tartotta magát, tízezernyi ember mégis kimondta: a magyar tömbök fellazítása, szétdarabolása, a román régiókba való betagolása tudatos elsorvasztásunkat jelenti. Tudva tudjuk, sem a halogatás, sem a megyék ideig-óráig való megmaradásának ígérete sorsunkon nem jobbít, változást csak az önkormányzatiság bővítése és az autonómia elnyerése hozhat. S mert ez számunkra létkérdés, akár tetszik a hatalomnak, akár nem, kénytelenek vagyunk folyamatosan erről beszélni, vitatkozni, jobb elképzeléseket felmutatni. Ennyi történik Tusnádfürdőn. Amiatt hőbörögni ma Bukarestben, mert túl sok magyar politikus tisztelte meg jelenlétével a szabadegyetemet, miközben alig néhány napja a legmagasabb szinten ígértek egyesülést a Moldovai Köztársaságnak, a túlhatalom ámokfutásának tetszik.
Pontáék régi-új nacionalizmusa, Băsescu elnök hatalomvesztés utáni szájhősködése, a külügyi államtitkár régi idők szellemét idéző magyarellenes kirohanása jelzi, politikusai mily irányvesztetten bolyonganak a huszonegyedik században.
Simó Erzsébet
Háromszék
Erdély.ma

Tusványos 24 – Orbán Viktor megtartotta előadását –
Szombaton 11 órai kezdettel megtartotta hagyományos nyári előadását Tusnádfürdőn Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
Orbán Viktor kifejtette: utasította a gazdasági tárca vezetőjét, hogy – bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen a valutaalapnak. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök.
„Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt" – fogalmazott.
Az átalakulás időszakát éljük
A miniszterelnök beszédét úgy kezdte: kétféle ember létezik, az egyik a dolgok okáról beszél, a másik a céljaira figyel. Tusnádfürdőn azért gyűlnek össze az emberek, hogy a célokról beszéljenek, közösen szabjanak irányt a tetteiknek. A miniszterelnök előadásának első részében a többi közt arról beszélt, hogy negyedszázados a rendszerváltás, és ennyi idő szerinte elegendő arra, hogy elválasszuk az egyszerit attól, ami állandó. Megpróbáljunk szembenézni azzal a politikai átalakulással, ami bekövetkezett. Úgy vélte: az biztos, hogy 1989-ben az egész emberi világ berendezkedésében változás következett be, hasonló fordulópontnak nevezte 1918-at és 1945-öt. Utóbbi esetében szerinte az Európáról való döntéshozatal kikerült Európából, véget ért a kétpólusú világrend. Európa az egységesülés útjára lépett. Orbán Viktor szerint ez jó válasz volt az akkori kihívásokra. Ebben az európai válaszban azonban volt két súlyos hiba: az egyik, hogy a közép-európaiakat túl későn vették fel az Európai Unióba. Véleménye szerint ezt 2004 helyett lehetett volna a 90-es évek közepén is, és akkor a 2008-as gazdasági válsággal egy sokkal erősebb Európa állt volna szembe.
A második az, hogy miközben létrehoztak egy pénzügyi uniót, ezt nem konzekvensen tették, ezért ez amint válság következett be, a hibák azonnal felszínre kerültek.
A kormányfő leszögezte: minden egyes fordulóponton az addig fennálló politikai-gazdasági-katonai pozíciók megkérdőjeleződtek. Ma pedig egy ugyanilyen súlyú átalakulás időszakát éljük.
Az EU intézményei alkalmatlanok arra, hogy választ adjanak a kihívásokra
A miniszterelnök szerint az Európai Unió intézményei alkalmatlanok arra, hogy válaszokat fogalmazzanak meg a kontinens előtt álló kihívásokra. Ma ismét megkérdőjeleződtek a világhatalmi pozíciók, ezen belül Európa súlya és szerepe. Sokan gondolják, hogy erre az EU intézményeiben kell megtalálni az ellenszert – fejtette ki Orbán Viktor.
A kormányfő hozzátette: az elmúlt három évben azonban megtanulta, hogy az uniós intézmények alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. „Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami alapon születhetnek meg" – jelentette ki Orbán Viktor.
A magyar kormány nemzeti gazdaságpolitikát folytat
A magyar kormány nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon – közölte.
A miniszterelnök úgy vélte, a rendszerváltás után a magyar életminőség gyors javulásához kapcsolódó remények azért nem váltak valóra, mert Magyarország a politikai szabadság ellenére is kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt.
Orbán Viktor ennek okát abban látja, hogy számos „pénzszivattyú" sújtotta Magyarországot. Erre példaként említette a bankok profitját, a mesterségesen magasan tartott alapkamatot, a monopolpozíciókból származó profitot és a devizahitelek konstrukcióját.
Kijelentette azonban: kormánya nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon. Ennek kerete az új alkotmány, amely nem egy liberális, hanem egy nemzeti alaptörvény, és egyensúlyban tartja a jogokat és kötelezettségeket – magyarázta.
Ha nincs erős anyaország, nincs erős nemzet
Erős anyaország nélkül nincs erős nemzet – mondta Orbán Viktor. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni.
A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz. hirado.hu
Erdély.ma

Tusványos 24 – Nem érezzük sajátunknak Székelyföldet? –
Mi az otthon? Milyen ez az otthon? Miért ilyen és milyen lehetne? Otthon érzem-e magam Székelyföldön? Mi köt ide, és miért választanak sokan más otthont maguknak? – tette fel a kérdést Benedek Erika az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke csütörtökön Tusványoson a Fejleszthető otthon – Székelyföld 2021 címmel szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Véleménye szerint az otthon a biztonsággal, bizalommal és a megélhetéssel van összefüggésben. Amennyiben úgy érezzük, hogy nem vagyunk biztonságban két stratégiát választhatunk: a menekülést vagy a harcot. A mai székely társadalom egy része a menekülést választja. Ez legfőképpen a fiatalokat érinti. Már alig van huszonéves társadalom, mert a fiatalok zöme elvándorol, vagy éppen a menekülés súlyosabb válfaját választja: az alkoholizmust, öngyilkosságot, társadalmi érdektelenséget. Ugyanakkor választhatjuk a harcot. A székely nép állandóan harcol. Harcolunk az asszimiláció ellen, a nemzeti jelképeinkért, oktatásért, anyanyelvünkért stb.
Előadásában azt is kiemelte, hogy szerinte a székelyföldiek nem érzik biztonságosnak ezt az életteret, és akik az érdekeiket kellene képviseljék, gyakran cserben hagyják őket, és nem is hatékonyak. Elvész a bizalom az elöljárók iránt. Ezt bizonyítja a választásokon való távolmaradás magas szintje is. A bizalom és a biztonság csupán kampányszöveg. A gazdasági válság mellett óriási erkölcsi és társadalmi válság van. Az érdekalapú szemlélet helyett az értékalapú szemléletet kellene meghonosítanunk, és hatékony pénzlehívásra, társadalmi békére és fejlesztési akaratra lenne szükség – fejtette ki Benedek Erika.
Kádár Magor, a BBTE oktatója röviden felvázolta a 2021-es projektet, amelynek a lényege az a törekvés, amely eredményeként a Székelyföldi régió Európa kulturális fővárosává válna. Még mielőtt a székely identitásról és annak márkásításáról beszélt volna, sajnálattal említette meg az RMDSZ-es és a román politikusok távol maradásával kapcsolatosan, hogy mára már Tusványos a verbális agresszió színtere lett, annak ellenére, hogy 18 évvel ezelőtt a román-magyar párbeszéd színtereként indult, aztán magyar-magyar párbeszéddé alakult, mostanra pedig magyar monológ lett belőle. Újra kellene pozicionálja magát a rendezvény, hogy ismét a párbeszéd színtere lehessen – fejtette ki az előadó. Ezt követően Borboly Csaba, az RMDSZ csíki területi szervezete elnöke vette át a szót, aki egyetlen RMDSZ politikusként eleget téve a meghívásnak hangot adott azoknak a problémáknak, amelyek szerinte megnehezítik Székelyföld fejlődését. Véget kell vetni az iszapbirkózásnak, keresni kell a lehetőségeket, és ami nem működik azt nem kell erőltetni, vélte. „Arra kell építkeznünk, amink van: például a mezőgazdaság" – mondta. Szerinte minden nem Bukaresttől függ. Jelen pillanatban is vannak olyan tennivalók, amelyeket sokan az autonómiával kötnek össze, de ha jól belegondolunk közülük sok mindent az autonómia kiharcolása előtt is véghez lehet vinni. A bizalom, a biztonság kiépítése, és az érintettek, a polgárok bevonása a legfontosabb. Teret kell adni a fiataloknak, a politikai élvonal pedig előbb vagy utóbb hátrább kell álljon.
Borboly Csaba szavaira reagálva Sorbán Attila, Hargita megyei néppárti önkormányzati képviselő rámutatott: jelen pillanatban nagy a káosz a politikában. Sem a polgárok, sem a politikusok agyában nem tiszta, hogy miért nem vállalják a közpénzek lehívásában és kiosztásában az érintett személyek a felelősséget. Hozzátette, hogy nem mellébeszélésre, a tények kimagyarázására van szükség, hanem őszinteségre, felelős döntésekre, mert különben 2021-re nem lesz székely értelmiség.
György Erzsébet
Erdély.ma

„Ugye, jöttök még?” – kérdezte a csángó kislány
Csángó-magyar településeken tanító önkéntesek élményei
Ebben az interjúsorozatban olyan vállalkozó kedvű tanárokat, fiatalokat, pályakeresőket szólaltatunk meg, akik úgy döntöttek, hogy elutaznak Moldvába a csángó-magyar települések valamelyikébe, hogy részt vegyenek a csángó gyermekek oktatásában. A csángóoktatás részleteiről számos helyen lehet tájékozódni (ajánljuk az olvasó figyelmébe a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége honlapját: www.csango.ro), ezért az interjúk során nem törekszünk erről egy teljes, egységes képet és sok adatot tartalmazó leírást nyújtani. Célunk elsősorban az, hogy teret engedjünk a különböző személyes tapasztalatok és élmények kifejezésre juttatásának. Az első interjút hétfői lapszámunkban olvashatják, amelyben Botos Erzsébet mesél nagypataki élményeiről. Ezúttal egy beszámolólevélből közlünk: Magyarországról, Hajdúnánásról egy önkéntes csapat járt nemrég három moldvai csángó faluban, ők foglalták össze tapasztalataikat.
„Csángó magyart el ne veszítsd....”
Románia keleti részén, az „üveghegyeken innen, ott, ahol a kurta farkú malac túr”, még Székelyföldön is túl, létezik egy kis híján elfeledett népcsoport, kiknek egy része az Árpád-korban vándorolt oda, mások Dél-Magyarországról menekült husziták, és megint más részük a Rákóczi-szabadságharc és az 1848–as forradalom menekültjei. Soraikat a határőri szolgálat, a nehéz jobbágyszolgáltatások és a nincstelenség elől kivándorló székelyek állandóan gyarapították.
Anyanyelvükről az idők folyamán folyamatosan szoktatták le őket, ezt hivatalos rendeletekkel is sokszor megerősítették. A másfél évszázados erőszakos beolvasztási politika megtörte a moldvai magyarságot: ma a 250 ezer moldvai katolikusból már csak 60 ezren beszélik őseik nyelvét. Magyar iskoláik 1947-55 között működtek, de csángó dialektusukat anyanyelvükkel és a román nyelvvel megtűzdelve ötvözték. A szakirodalom szerint a kutatók többféle elnevezést adtak nekik, elsősorban földrajzi életterük alapján. Az Aranyos-Beszterce torkolatvidékén, az ún. Szeretterén vagy Mezőségen Bákó (Bacău) városa közelében lakókat (kb. 30 falu) a kutatás, egy részük erős székelyes jellegét megállapítva, „déli csángók”-ként tartja számon.
A magyar nyelvet még ismerő moldvai közösség folyamatosan asszimilálódott, napjainkban pedig ez már sokszor tudatos választás eredménye: a legtöbb családban a szülők a jobb érvényesülési lehetőségek reményében otthon sem anyanyelvükön beszélnek a gyermekekkel, de egyes közösségek magyarságtudata erősödést mutat. Ez köszönhető a szövetségeknek, az oktatást és a megélhetést segítő alapítványoknak, akik állandó és figyelemre méltó – legfőképpen – önkéntes segítőikkel azon munkálkodnak, hogy öntudatukat, hovatartozásukat erősítsék, sorsukat megkönnyítsék, s ha lehetséges segítsék, a sok-sok év során tartó beolvadásukat megállítsák, s – esetleg – visszafordítsák.
Ennek érdekében kelt útra egy csapat városunkból is, hogy az előzetes gyűjtésekből, valamint saját forrásból származó adományaikat – ruhaneműt, tanszereket, tartós élelmiszert, kerékpárokat – 3 moldvai csángó településre (Máriafalva, Magyarfalu, Gajdár) eljuttassa.
Elhatározásukat a Csángó-Magyar Szövetség erősítette, ottlétüket a magyar tanítást végző önkéntesek segítették, akik hely- és emberismeretüket latba vetve szállást biztosítottak számukra helybéli családoknál. Megérkezésükkor Gajdárban meleg vacsorával, szőlőlevélbe töltött csángó galuskával várták őket. Még aznap este egy helyi családnál „biotakarmányon hizlalt disznyót” vásároltak, melyet másnap a csapat egy része feldolgozott a saját és a falubeli emberek élelmezése céljából.
A csapat másik fele a Gajdártól nem messze fekvő Magyarfaluba látogatott, ahol előző évben voltak hasonló elhatározásból. A helybeliek nagy szeretettel várták őket, hálás szívvel köszönték meg a nánásiak ajándékait. Visszatérve bázishelyükre, az Aranyszalma néptáncegyüttes egy része csatlakozott hozzájuk, s az este közös programmal folytatódott. A gajdári és a nánási gyerekek kedvenc játékaikra és dalaikra tanították egymást az ottani iskola udvarán.
Harmadnap Máriafalvára, a Gajdártól – légvonalban – 4 km-re lévő falucskába szekerezett a csapat a nánási gyerekekkel együtt. Innen a gyerekek télben-hóban gyalog teszik meg az utat nap mint nap, mivel Gajdárra járnak iskolába. A festői szépségű erdők-hegyek övezte falu lakói, az alpolgármester és a Csángó Szövetség megbízottja is tárt karokkal fogadta őket, ahol a csapat disznótoros ebédet főzött-sütött, közben egy játszóteret is felépített a gyerekek óriási örömére.
Ottlétük utolsó napján Gajdárban is felépítették az itthonról szállított alapanyagból készült játszóteret, amelyet a gyerekek hatalmas lelkesedéssel vettek birtokukba.
Viseletüket, dialektusukat, népdalaikat az ott élő önkéntes tanító (aki a tanítási időszakban naponta foglalkozik velük, tanítja őket anyanyelvükre a mesék, versek, hagyományaik, történelmük megismerése által) kezdeményezésére mutatták be a nánásiaknak.
A csapat ott-tartózkodásáról szólt ez a beszámoló, hazatérésük után a szívekben hagyott érzések ellentmondásosak voltak – szívszorítóan felemelőek, örömtelien szomorkásak. Mosolyt vittek magukkal, de vajon ebből maradt-e ott is? A gyerekek, akik még soha nem ültek hintán, biciklin, akiknek nem volt saját iskolatáskájuk, tolltartójuk, labdájuk, vajon mennyi ideig lesznek képesek megőrizni ezt az emléket, amelyet a nánási csapat tagjai soha nem felejtenek el. A gyönyörű csángó kislány szavaival azonban megerősítést nyert a nánásiak ottléte: „Ugye, jöttök még?”
Útjuk és céljuk természetesen nem valósulhatott volna meg a számos, segítő szándékú felajánló – intézmények, cégek, vállalkozók, magánemberek – nélkül.
Fekete Andrea
Szabadság (Kolozsvár)

„Verespatak Románia Bős-Nagymarosa”
Eckstein-Kovács: Băsescu azt kérdezte, mi ez a Verespatak-mánia?
Az elmúlt évek során határozott, egyértelmű és céltudatos fellépés volt tapasztalható a politikai és civil diskurzus terén, de kevés a lehetőség a probléma megoldására, a tervezett befektetés megakadályozására – a hallgatóságban ez fogalmazódott meg azon a Verespatakól zajló beszélgetésen, amelyen Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ volt szenátora, Illés Zoltán, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, illetve Hupa Félix, az EMNP és Para Zoltán Róbert, az EMNT képviselője vett részt. A politikusok a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban Határon átnyúló környezetszennyezés (palagáz- és aranykitermelés) címmel tartottak előadást.
A moderátor-témafelvezető Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke diplomatikusan felrótta, hogy az elmúlt években „igen gyenge volt a magyar részvétel” a tervezett verespataki aranybánya-beruházással kapcsolatban.
Illés Zoltán elmondta: Románia számára Verespatak lesz az, amit Magyarországnak Bős-Nagymaros jelentett. (A Duna magyarországi és csehszlovákiai közös szakaszának hasznosítására tervezett építményről van szó, amely végül csak részben valósult meg, s maradandó környezeti károkat eredményezett – szerk. megj.) – A szennyezés nem válogat, mindenkire kihat – fogalmazott.
Hozzátette: mindenki emlékszik arra, kik támogatták a Csehszlovákiával kötött megállapodás kivitelezését. Kifejtette: a nemzetközi előírások alapján Románia meghallgatta a magyar felet, de ennek semmi követkeyménze nem volt. – Ugyanúgy cselekszik tovább, mert szuverén állam. Joga van döntést hozni, amilyent akar. Rövidtávú érdekeket érvényesítenek. A kanadaiak kibányásszák az aranyat, s elviszik a pénzt. A cianidos technológia akkor is elfogadhatatlan, ha annak használata, mondjuk, Nagy-Magyarország területén történne – fogalmazott. Emlékeztetett: Tőkés László EP-képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament 2010 tavaszán, minősített szavazattöbbséggel elfogadta azt a határozatot, amely a ciánalapú bányászat általános tilalmának kimondását kezdeményezte az Európai Unió egész területén. – Az Európai Bizottság nem akarja ennek a végrehajtását, ugyanis többek között Spanyolországban és Svédországban is ciánt használnak az arany kitermelésére. Más technológiával 10–15 százalékkal drágább a kitermelés. Nem számít az élet, az ember, minden a pénz érdekében történik – fogalmazott Illés Zoltán.
Szokásához híven Eckstein-Kovács színes elemekkel tarkította beszédét. Elmesélte például, hogy „amikor bekopogtam Băsescuhoz, s elbeszélgettünk Verespatakról, illetve kifejtettem ellenző álláspontomat, akkor megkérdezte: mi ez a Verespatak-mánia?” – Négy hegyet bedarálnak, s mindenhol kőhegyek maradnak. Háromszáz hektáron terül majd el a zatytározó, amely legalább száz évig ott marad. A palagáz kitermelése kapcsán Franciaország azt mondta: jamais! (soha!) Romániában tengerparti üdülőtelepek közelében akarják azt kitermelni. Alkotmányellenes és veszélyes, hogy a parlament állami kisajátítási előjogokkal akarja felruházni a bányavállalatokat. Şova miniszter azt mondta: a román állam részesedése 70 százalék lesz. Ilyen Isten nincs! – fogalmazott Eckstein-Kovács. Azt is szóvá tette, hogy Victor Ponta a parlamentnek próbálja átpasszolni a felelősséget.
Verespatak kapcsán a moderátor által kért EMNP-álláspontra Hupa Félix csak annyit mondott: Tőkés László a politikai alakulat védnöke… Az utolsóként szóló Para Zoltán Róbert az oktatás szerepét emelte ki a környezetvédelmi kérdések tudatosításában.
Kiss Olivér
Szabadság (Kolozsvár)